1

Fellebbezésével Georgios Pandalis az Európai Unió Törvényszéke 2017. február 14‑i Pandalis kontra EUIPO – LR Health & Beauty Systems (Cystus) ítéletének (T‑15/16, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2017:75) hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a Törvényszék elutasította az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) első fellebbezési tanácsának 2015. október 30‑i azon határozata (R 2839/2014‑1. sz. ügy) (a továbbiakban: megtámadott határozat) ellen benyújtott hatályon kívül helyezés iránti keresetet, amely az LR Health & Beauty Systems és G. Pandalis közötti megszűnés megállapítása iránti eljárással volt kapcsolatos.

2

A[z európai uniós] védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.) „Feltétlen kizáró okok” című 7. cikke az (1) bekezdésének c) pontjában kimondja:

„A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha

[…]

3

E rendeletnek „A védjegyoltalom megszűnésének okai” című 51. cikke ekként rendelkezik:

„(1)   A[z EUIPO‑hoz] benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján a[z európai uniós] védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha:

[…]

(2)   Ha a védjegyoltalom megszűnésének oka csak a[z európai uniós] védjegy árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a megszűnés megállapításának csak az érintett áruk, illetve szolgáltatások tekintetében van helye.”

4

Az említett rendelet „Jogorvoslatok” című 64. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„A fellebbezési tanács a fellebbezés érdemi vizsgálatát követően határoz a fellebbezésről. A fellebbezési tanács eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, vagy az ügyet visszautalja ehhez a szervezeti egységhez új eljárásra.”

5

Ugyanezen rendelet „A határozatok indokolása” című 75. cikkének szövege a következő:

„A[z EUIPO] határozatait indokolni kell. A határozatok csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni.”

6

Az étrend‑kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2002. június 10‑i 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2002. L 183., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 490. o.) 2. cikkének a) pontja kimondja:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

7

Ezen irányelv 6. cikke a következőket írja elő:

„(1)   A[z élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20‑i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2000. L 109., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 75. o.)] 5. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékeket »étrend‑kiegészítő« néven kell árusítani.

(2)   A címkézés, a kiszerelés és a reklám nem tulajdoníthat az étrend‑kiegészítőknek emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására alkalmas tulajdonságokat, és nem is utalhat ilyen tulajdonságokra.

(3)   A [2000/13] irányelv sérelme nélkül a címkén a következő adatokat kell feltüntetni:

8

1999. augusztus 10‑én a fellebbező, G. Pandalis, európai uniós védjegybejelentési kérelmet nyújtott be az EUIPO‑hoz. A lajstromoztatni kívánt védjegy (a továbbiakban: szóban forgó védjegy) a Cystus szómegjelölés volt.

9

A bejelentést többek között a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás (a továbbiakban: Nizzai Megállapodás) szerinti 30. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban tették, és azok a következő leírásnak felelnek meg: „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők”.

10

A szóban forgó védjegyet 2004. január 5‑én 1273 119. számon lajstromozták.

11

2013. szeptember 3‑án az LR Health & Beauty Systems GmbH a szóban forgó védjegy megszűnésének megállapítása iránti kérelmet nyújtott be a lajstromozott árujegyzékben szereplő áruk egésze tekintetében, a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján, azzal az indokkal, hogy az említett védjegy megszakítás nélküli öt éven át nem képezte tényleges használat tárgyát.

12

2014. szeptember 12‑én az EUIPO törlési osztálya (a továbbiakban: törlési osztály) megállapította a fellebbező jogainak megszűnését a lajstromozott áruk egy része, köztük a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” tekintetében.

13

2015. október 30‑án az EUIPO első fellebbezési tanácsa (a továbbiakban: fellebbezési tanács) a vitatott határozattal elutasította a fellebbező által a törlési osztály ezen határozata ellen benyújtott fellebbezést. A fellebbezési tanács először is úgy vélte, hogy a fellebbező a „cystus” szót nem európai uniós védjegyként, azaz árui kereskedelmi származásának jelölésére, hanem leíró jellegű megjelölésként használta, annak jelzésére, hogy az érintett termékek fő hatóanyagként a Cistus Incanus L. növényfajta kivonatát tartalmazzák. E tekintetben az „®” szimbólum részleges használata, és az a tény, hogy a „cystus” szót „y” betűvel írják, szerinte nem elegendő annak megállapításához, hogy a megjelölést európai uniós védjegyként használják.

14

Másodszor, a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy a fellebbező nem szolgáltatott konkrét és objektív bizonyítékot a szóban forgó védjegynek a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” tekintetében való használatára. Egyrészt ugyanis nem bizonyították, hogy a „cystus” szót a Pilots Friend Immunizer®, az Immun44® Saft és az Immun44® Kapseln nevű termékek tekintetében védjegyként használták volna. Másrészt nem bizonyították, hogy a szopogatótabletták, gyógyteák, öblögetőoldatok és torokfertőtlenítő tabletták (a továbbiakban: a többi Cystus termék) az említett 30. osztályba tartozó, „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” megnevezésű áruk kategóriájába tartoznának. A fellebbezési tanács tehát lényegében úgy vélte, hogy a „cystus” szó ezen áruk tekintetében való használatára vonatkozóan felhozott példák nem tették lehetővé annak bizonyítását, hogy a szóban forgó védjegyet az árujegyzékébe tartozó áruk tekintetében ténylegesen használták.

15

A fellebbezési tanács így azt állapította meg, hogy a szóban forgó védjegy a tárgyidőszakban nem képezte tényleges használat tárgyát az Európai Unióban.

16

A Törvényszék Hivatalához 2016. január 14‑én benyújtott keresetlevelében a fellebbező a vitatott határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet terjesztett elő.

17

Első jogalapjával, amely lényegében három részből állt, a fellebbező azt állította, hogy a fellebbezési tanács megsértette a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontjával együttesen értelmezett 64. cikkének (1) bekezdését, amikor a szóban forgó védjegyet az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett leíró jellegű jelzésnek minősítette.

18

A megtámadott ítélet 17–20. pontjában a Törvényszék e jogalapnak a fellebbezési tanács vizsgálatának terjedelmére vonatkozó első részét mint megalapozatlant elutasította.

19

Ami az említett jogalap második részét illeti, amely a meghallgatáshoz való joggal volt kapcsolatos, a Törvényszék ítéletének 23–25. pontjában úgy vélte, hogy bár a 207/2009 rendelet 75. cikkének második mondatában említett meghallgatáshoz való jognak ki kell terjednie a határozat alapját képező összes ténybeli vagy jogi elemre, illetve bizonyítékra, e jog ugyanakkor nem vonatkozik a közigazgatási szerv által kifejteni kívánt végleges álláspontra. Ezért a fellebbezési tanács nem köteles a fellebbezőt meghallgatni a majdani végleges álláspontjának részét képező valamely tényértékeléssel kapcsolatban. Márpedig a jelen esetben a fellebbezési tanács egyáltalán nem tett említést lajstromozást gátló feltétlen kizáró okok meglétéről, és a szóban forgó védjegy megkülönböztető képességét sem vitatta. Mindenesetre, a fellebbezőnek az eljárás folyamán lett volna alkalma állást foglalni e védjegy tényleges használatáról, szükségképpen ideértve e használat jellegét is, az érintett áruk egésze tekintetében. A Törvényszék ennek következtében a jogalap második részét mint hatástalant elutasította.

20

Ami az első jogalap harmadik részét illeti, amely azzal a hibával kapcsolatos, amelyet a fellebbezési tanács a fellebbező szerint akkor vétett, amikor azt állapította meg, hogy a „cystus” szó a fellebbező áruinak egésze tekintetében leíró jellegű volt, a Törvényszék úgy döntött, hogy ezt a részt a kereset harmadik jogalapjával együtt vizsgálja meg.

21

A Törvényszék a megtámadott ítélet 31–35. pontjában elutasította a fellebbezési tanács hatáskörrel való visszaélésére alapított második jogalapot.

22

Két részből álló harmadik jogalapjának alátámasztásaként a fellebbező azt állította, hogy a fellebbezési tanács megsértette a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontját és (2) bekezdését, amikor azt állapította meg, hogy a szóban forgó védjegy oltalma megszűnt, miközben a fellebbező bizonyította, hogy azt céljának megfelelően, a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó, „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” tekintetében ténylegesen használta.

23

E harmadik jogalap első része a szóban forgó védjegynek a Pilots Friend Immunizer®, az Immun44® Saft és az Immun44® Kapseln nevű termékek csomagolásán való használatának jellegére vonatkozott.

24

A megtámadott ítélet 42. pontjában a Törvényszék kiemelte, hogy a felek nem vitatták, hogy a szóban forgó áruk fő hatóanyaga a tudományos nevén Cistus Incanus L.‑nek, latinul cistusnak nevezett növény kivonata volt.

25

A megtámadott ítélet 43. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy kontextusára figyelemmel, a „cystus” szónak a szóban forgó áruk csomagolásán való használatát a közönség ezen áruk fő hatóanyagát leíró jellegű és nem ezen áruk kereskedelmi származásának azonosítására szolgáló használatnak tekinti. Így tehát, az „extrait de cystus®” kifejezésből és a „cystus®052” kifejezésnek az Immun44® Saft nevű termék összetevőinek felsorolásában való feltüntetéséből egyértelműen az derül ki, hogy a „cystus” szó nem a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőket”, még kevésbé azok kereskedelmi származását, hanem csupán összetevőinek egyikét jelöli. A „cystus” szóra való többszöri hivatkozás, illetve annak az érintett termékek csomagolásán való kiemelése nem teszi lehetővé az említett szó európai uniós védjegyként való használatának megállapítását olyan esetben, mint a jelen eset is, amikor az érintett közönség e hivatkozásokat a kérdéses termékek fő hatóanyagát leírónak tekinti.

26

A megtámadott ítélet 46. pontjában a Törvényszék hozzátette, hogy az a tény, hogy „cystus” szót „y”‑nal írják, nem elegendő a védjegyként való használat bizonyítására. E tekintetben a megváltoztatott írásmód általában nem járul hozzá ahhoz, hogy megkülönböztető képességgel rendelkezővé tegyen valamely olyan megjelölést, amelynek jelentéstartalma közvetlenül leíró jellegűnek tekinthető. Ennek nyomán a jelen esetben a fellebbezési tanács még inkább helyesen juthatott arra a következtetésre, hogy a latin eredetű szavakban az „i” és az „y” betűket gyakran egymást felváltva használják, illetve, hogy az „y” betű német nyelven az „i” betűvel azonosan ejthető. Következésképpen a fellebbezési tanács – anélkül, hogy ezzel hibát vétett volna – joggal állapíthatta meg, hogy az érintett közönség a „cystus” szót a cistus nevű növény nevére utaló, leíró jellegű jelzésként és nem európai uniós védjegyként fogja fel, anélkül, hogy nyilatkozott volna a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett lajstromozást gátló feltétlen kizáró ok fennállásáról.

27

A harmadik jogalap második része a többi Cystus termék osztályozására vonatkozott. E tekintetben a Törvényszék a megtámadott ítélet 54. pontjában úgy ítélte meg, hogy a fellebbezési tanács ezen árukat nem sorolta sem a Nizzai Megállapodás szerinti 5. osztályba tartozó gyógyszerek és gyógyhatású termékek közé, sem más kategóriákba, csupán úgy vélte, hogy nem sikerült kellőképpen bizonyítani, hogy az említett termékeket a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” közé kell sorolni.

28

Miután a megtámadott ítélet 55. és 56. pontjában emlékeztetett a bizonyítási tehernek az európai uniós védjegy megszűnésének megállapítására irányuló eljárásokban alkalmazott szabályára, a Törvényszék ugyanezen ítélet 57. pontjában azt állapította meg, hogy a fellebbező egyrészt nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy a szóban forgó védjegyet ténylegesen használta, másrészt, önmagában az a kijelentés, hogy az érintett áruk a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők”, nem elegendő.

29

A megtámadott ítélet 58. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a fellebbezési tanács joggal vélekedhetett úgy, hogy a 2002/46 irányelvben foglalt azon rendelkezések be nem tartása, amelyek néhány kötelező iránymutatást tartalmaznak az olyan termékek árusítására vonatkozóan, amelyek célja a normál étrend kiegészítése, olyan különös bizonyító erővel rendelkező valószínűsítő körülményt képez, amely inkább az ellen szól, hogy ezen árukat a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőknek” minősítsék.

30

A Törvényszék a megtámadott ítélet 59. pontjában hozzátette, hogy a fellebbezési tanács nem vétett hibát akkor sem, amikor úgy vélekedett, hogy az a tény, hogy a többi Cystus termék esetében létezik központi farmakológiai szám, e termékeket gyógyszertárakban árusítják, illetve különösen az a tény, hogy az értékesítésüknél kiemelik azoknak az influenza és a megfázás megelőzésére, valamint a torok és a szájüreg gyulladásainak enyhítésére való alkalmasságát, további olyan bizonyító erejű valószínűsítő körülményt képez, amely az ellen szól, hogy azokat a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőknek” minősítsék.

31

Mivel az első, a második és a harmadik hivatkozott jogalapok mindegyike elvetésre került, a Törvényszék a keresetet teljes egészében elutasította.

32

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

33

Az EUIPO azt kéri, hogy a Bíróság:

34

Az LR Health & Beauty Systems azt kéri, hogy a Bíróság:

35

Fellebbezésének alátámasztásaként a fellebbező lényegében három jogalapra hivatkozik: elsőként a többi Cystus terméknek a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” közé sorolására, másodikként a „cystus” szó használatának jellegére a Pilots Friend Immunizer®, az Immun44® Saft és az Immun44® Kapseln nevű termékek esetében, harmadikként pedig a fellebbezési tanács előtti meghallgatáshoz való jogra.

36

Az első jogalap a megtámadott ítélet 54–59. pontjában szereplő indokolásra vonatkozik. E jogalap két részre tagolódik.

37

Az első jogalap első részében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék jogi hibákat vétett a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontjának és (2) bekezdésének értelmezésekor és alkalmazásakor.

38

E tekintetben a fellebbező szerint a megtámadott ítéletből nem derül ki, hogy a szóban forgó védjegyet a Törvényszék szerint a „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” tekintetében nem használták, vagy általában véve az étrend‑kiegészítők tekintetében nem használták. Márpedig a többi Cystus termék, amelyeknek fő hatóanyaga a bodorrózsa, a 2002/46 irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett étrend‑kiegészítőt képez, és e rendelkezés nem tesz különbséget a gyógyászati célú és a nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők között.

39

Ezenfelül a fellebbező szerint a Törvényszék elferdítette azt a körülményt, hogy a többi Cystus termék reklámja e termékeknek az influenza és a megfázás megelőzésére való alkalmasságán alapul, azzal, hogy e körülményt – tévesen – azt valószínűsítő körülménynek tekintette, hogy e termékek nem tartozhatnak a „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” körébe.

40

Egyébként azt a tényt, hogy a fellebbező esetleg nem tartotta tiszteletben a címkézés vonatkozásában a 2002/46 irányelv 6. cikke (1)–(3) bekezdésében előírt követelményeket, a Törvényszék szintén elferdítette. Ugyanis mindezt úgy értelmezte, hogy az olyan termék, amely nem tartja tiszteletben e rendelkezéseket, nem minősülhet nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőnek. Márpedig a címkézésnek nem lehet semmiféle kihatása a többi Cystus termék 2002/46 irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett étrend‑kiegészítőnek való minősítésére.

41

A fellebbező szerint a Törvényszék ezenfelül megsértette a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontját és (2) bekezdését is azzal, hogy azt a tényt, hogy a többi Cystus terméknek van központi farmakológiai száma, és e termékeket gyógyszertárakban árusítják, az ellen szóló valószínűsítő körülmények tekintette, hogy azok „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőknek” minősíthetők. Márpedig Németországban az ilyen farmakológiai szám megléte nincs összefüggésben azzal a kérdéssel, hogy valamely termék gyógyászati célt szolgál‑e, vagy sem.

42

Végül a Törvényszék szerinte nem végezte el a vitatott védjeggyel forgalmazott szopogatótabletták (a továbbiakban: szopogatótabletták) külön vizsgálatát annak érdekében, hogy meggyőződjön róla, hogy azok a 2002/46 irányelv 2. cikke a) pontja értelmében vett étrend‑kiegészítőnek minősülnek‑e.

43

Első jogalapjának második részében a fellebbező azt állítja, hogy a megtámadott ítélet nem tartalmaz kellő indokolást azon megállapítást illetően, miszerint a szóban forgó védjegy nem képezte tényleges használat tárgyát, a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontja és (2) bekezdése értelmében véve, a „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” vonatkozásában.

44

Ugyanis a fellebbező nem ismerhette meg azokat az indokokat, amelyek miatt az általa hivatkozott tények, illetve az általa szolgáltatott bizonyítékok nem győzték meg a Törvényszéket arról, hogy a szóban forgó védjegy tényleges használat tárgyát képezte a „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” vonatkozásában. Egyébként a Törvényszék elemzése alapján a fellebbező nem tudhatta, hogy árui mely kategóriába tartoznak.

45

Ráadásul, a megtámadott ítélet indokolása a fellebbező szerint hiányos, mivel nem tette lehetővé a számára azon indokok megismerését, amelyek miatt a Törvényszék nem vizsgálta külön azt, hogy a szóban forgó védjegy a szopogatótablettákat illetően tényleges használat tárgyát képezte‑e a „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” vonatkozásában.

46

Közelebbről, a szopogatótablettákat szerinte olyan jelöléssel forgalmazzák, amely szerint e termékek alkalmasak az influenza és a megfázás megelőzésére, valamint a torok‑ és a szájüreggyulladás enyhítésére. A megtámadott ítélet 59. pontjában a Törvényszék ugyanakkor megállapította, hogy ezen alkalmasság olyan valószínűsítő körülményt képez, amely az ellen szól, hogy a többi Cystus terméket „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőnek” minősítsék.

47

Az EUIPO és az LR Health & Beauty Systems a fellebbezés első jogalapjának elutasítását kéri.

48

Jelen ügyben a fellebbező szóban forgó védjegyét a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőkként” leírt áruk tekintetében lajstromozták.

49

A megtámadott ítélet 54–61. pontjában a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a fellebbezési tanács helyesen vélte úgy, hogy a fellebbező nem bizonyította, hogy a többi Cystus termék is „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőnek” minősíthető, aminek következtében nem bizonyították azt sem, hogy a szóban forgó védjegy az említett áruk tekintetében az Unióban a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében véve tényleges használat tárgyát képezte volna.

50

A fellebbezés első jogalapjának a többi Cystus termék osztályozására vonatkozó első részének alátámasztásaként a fellebbező első kifogásként arra hivatkozik, hogy e termékek a 2002/46 irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett étrend‑kiegészítők és a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartoznak.

51

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 58. cikkének első bekezdése szerint a fellebbezés csak jogkérdésekre vonatkozhat. Ennélfogva kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel a releváns tények megállapítására és értékelésére, valamint a bizonyítékok értékelésére. E tényeknek és bizonyítékoknak az értékelése tehát – feltéve, hogy nem ezek elferdítéséről van szó – nem olyan jogkérdés, amelyet a fellebbezés keretében a Bíróság felülvizsgálhatna (2008. december 18‑iLes Éditions Albert René kontra OHIM ítélet, C‑16/06 P, EU:C:2008:739, 68. pont; 2018. június 6‑iApcoa Parking Holdings kontra EUIPO ítélet, C‑32/17 P, nem tették közzé, EU:C:2018:396, 49. pont).

52

Egyébként az ilyen elferdítésnek nyilvánvaló módon ki kell tűnnie az ügyiratokból, anélkül, hogy szükség lenne a tények és bizonyítékok újbóli értékelésének elvégzésére (2008. december 18‑iLes Éditions Albert René kontra OHIM ítélet, C‑16/06 P, EU:C:2008:739, 69. pont; 2016. október 26‑iWestermann Lernspielverlage kontra EUIPO ítélet, C‑482/15 P, EU:C:2016:805, 36. pont).

53

Ezenfelül, figyelemmel a tények és bizonyítékok elferdítésére alapított jogalap kivételes jellegére, az EUMSZ 256. cikk az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 58. cikkének első bekezdése és különösen a Bíróság eljárási szabályzatának 168. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a fellebbező köteles pontosan megjelölni azokat az elemeket, amelyeket a Törvényszék szerinte elferdített, és alátámasztani azokat az elemzésbeli hibákat, amelyek az értékelés során a Törvényszéket ezen elferdítésre vezették (2016. szeptember 22‑iPensa Pharma kontra EUIPO ítélet, C‑442/15 P, nem tették közzé, EU:C:2016:720, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

54

Márpedig azt kell megállapítani, hogy az ezen első kifogás alátámasztásaként felhozott érvekkel a fellebbező mindössze azokat a ténymegállapításokat vitatja, amelyeket a Törvényszék azon végkövetkeztetés levonása előtt tett, miszerint a többi Cystus termék nem minősíthető a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőnek”, és valójában azt próbálja meg elérni, hogy a Bíróság végezze el újból a tények értékelését.

55

Ezenfelül, mivel a fellebbező azt állítja, hogy a megtámadott ítélet a tények és bizonyítékok elferdítésén alapul, az általa ezen állítás alátámasztásaként felhozott érvek nem teszik lehetővé azon konkrét elemek beazonosítását, amelyeket a Törvényszék szerinte elferdített, és nem alkalmasak a Törvényszék által állítólagosan vétett elemzési hibák bizonyítására sem. Ennélfogva ezen érvek nem felelnek meg a jelen ítélet 53. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból eredő követelményeknek.

56

Következésképpen az első kifogást mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

57

A fellebbező a második kifogásában azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az nem végzett a szopogatótabletták tekintetében külön vizsgálatot, mivel a megtámadott ítélet 59. pontjában általános jelleggel azt állapította meg, hogy a többi Cystus termék forgalmazása során ez utóbbiakat úgy jelenítették meg, mint az egészségre kedvező hatást gyakorló termékeket, ami szerinte az ellen szóló valószínűsítő körülményt képez, hogy azok „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőknek” minősíthetők. Márpedig a fellebbező vitatja, hogy a szopogatótablettákat olyan megjelöléssel forgalmazták volna, hogy azoknak ilyen kedvező hatásai vannak.

58

Anélkül, hogy szükséges lenne eldönteni, hogy e második kifogás elfogadható‑e, elegendő kiemelni, amint az a főtanácsnok is tette, indítványának 39. pontjában, hogy ez a megtámadott ítélet 59. pontjának téves értelmezése.

59

Ugyanis, az említett pontban a Törvényszék nem vitatta, hogy a szopogatótablettákat az egészségre gyakorolt kedvező hatásaik feltüntetésével forgalmazták. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy a fellebbezési tanács, anélkül, hogy a szopogatótablettákat elkülönítette volna a több Cyctus terméktől, nem vétett hibát azon további valószínűsítő körülmények ténybeli értékelésénél, amelyek a többi Cystus termék „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőnek” való minősítése ellen szóltak.

60

Ezzel a Törvényszék nem vonta kétségbe a fellebbezési tanácsnak a megtámadott határozat 57. pontjában szereplő azon értékelését, amely szerint a fellebbező által szolgáltatott iratok nem tüntették fel, hogy a szopogatótabletták „gyógyászati termékek” vagy „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” voltak. Következésképpen a szopogatótabletták valójában külön vizsgálat tárgyát képezték, amely vizsgálat során a fellebbezési tanács és a Törvényszék figyelembe vette azt a tényt, hogy azokat nem az egészségre gyakorolt kedvező hatásaik feltüntetésével forgalmazták.

61

Ezért a második kifogást el kell utasítani.

62

Ami a fellebbezés első jogalapjának második részét illeti, amely az indokolási kötelezettség megsértésével kapcsolatos, a fellebbező egyrészt arra hivatkozik, hogy a Törvényszék nem tett semmiféle megállapítást azon árukategóriát illetően, amelybe a többi Cystus termék tartozott.

63

Ugyanakkor, amint arra a főtanácsnok indítványának 43. pontjában rámutatott, az LR Health & Beauty Systems és a fellebbező közötti jogvita kizárólag azzal a kérdéssel kapcsolatos, hogy ez utóbbi bizonyítékot tudott‑e szolgáltatni a szóban forgó védjegynek a többi Cystus termék mint a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó, „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” tekintetében történő tényleges használatára vonatkozóan.

64

E jogvita vizsgálata keretében a Törvényszék a megtámadott ítélet 57. pontjában megállapította, hogy a fellebbezési tanács helyesen vélte úgy, hogy a fellebbező nem szolgáltatott ilyen bizonyítékot a tényleges használatra. A Törvényszéknek nem volt feladata azt a kérdést vizsgálni, hogy a többi Cystus termék a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályon kívül mely kategóriához lett volna még köthető, mivel e kérdésnek nincs jelentősége az említett jogvita elbírálása szempontjából.

65

E körülményekre tekintettel az első kifogást mint megalapozatlant el kell utasítani.

66

A fellebbező másrészt azt állítja, hogy a megtámadott ítélet nem teszi lehetővé azon indokok megismerését, amelyek miatt a Törvényszék nem végzett külön vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a szóban forgó védjegy, különösen a szopogatótabletták esetében, tényleges használat tárgyát képezte‑e a „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” tekintetében.

67

E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Törvényszéket terhelő indokolási kötelezettség keretében ez utóbbi nem köteles olyan magyarázatot adni, amely egyenként és kimerítően követi a jogvitában részt vevő felek által előadott összes érvet, és az indokolás lehet közvetett is, amennyiben lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy megismerjék érvelésük Törvényszék általi elutasításának okait, és lehetővé teszi a Bíróság számára a felülvizsgálat elvégzését (2018. május 30‑iTsujimoto kontra EUIPO ítélet, C‑85/16 P és C‑86/16 P, EU:C:2018:349, 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

68

Kétségtelen, hogy a Törvényszék nem különítette el a szopogatótablettákat a többi Cystus terméktől. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a vitatott határozat 57–64. pontjában a fellebbezési tanács megvizsgálta azt a kérdést, hogy a szopogatótabletták – akárcsak a többi Cystus termék – megfeleltek‑e a „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” leírásnak.

69

Ennélfogva azt kell megállapítani, hogy a Törvényszék annak megállapításával, hogy a fellebbezési tanács nem vétett hibát a többi Cystus termék osztályozását illetően, maga is osztotta a fellebbezési tanács értékelését. Ezzel, amint arra a főtanácsnok indítványának 45. pontjában kiemelte, a Törvényszék hallgatólagosan elvetette a fellebbező által a szopogatótablettákat illetően megfogalmazott kifogásokat.

70

Ennélfogva a második kifogást, és ezáltal a fellebbezés első jogalapjának második részét mint megalapozatlanokat el kell utasítani.

71

A fenti megfontolásokra tekintettel az első jogalapot mint részben elfogadhatatlant, részben pedig megalapozatlant el kell utasítani.

72

A fellebbezés második jogalapja a megtámadott ítélet 43–46. pontjában szereplő indokolásra vonatkozik. E jogalap két részre tagolódik.

73

E második jogalap első részében a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék megsértette a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontját és (2) bekezdését, amikor a szóban forgó védjegyet a cistus nevű növény megnevezésére utaló, leíró jellegű megjelölésnek minősítette, anélkül, hogy a védjegyként történő használat konkrét jellegére hivatkozott volna.

74

A fellebbező szerint a Törvényszék – anélkül, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjában foglalt feltétlen kizáró ok fennállását megállapította volna – a megtámadott ítélet 46. pontjában tévesen emelte azt ki, hogy a fellebbezési tanács joggal állapíthatta meg, hogy az érintett közönség a „cystus” szót a cistus nevű növény megnevezésére utaló, leíró jellegű megjelölésként észleli. E Törvényszék által tett ezen sommás minősítés szerinte megfosztja a fellebbezőt minden arra vonatkozó lehetőségtől, hogy védjegyét – a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése értelmében véve – annak alapvető funkciójának megfelelően használja.

75

E tekintetben szerinte, először is, a Törvényszéknek meg kellett volna győződnie arról, hogy a fellebbező a szóban forgó védjegyet valóban a „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” tekintetében használta‑e, abban a formában, ahogyan azt lajstromozták, vagy a lajstromozott alaktól csupán annyiban eltérő alakban, amely nem érinti annak megkülönböztető képességét.

76

Másodszor, szerinte a Törvényszéknek meg kellett volna vizsgálnia azt a kérdést, hogy a szóban forgó védjegyet annak alapvető funkciójának megfelelően használták‑e, ami nem más, mint a kereskedelmi származás jelölése. Márpedig e védjegyet szerinte e funkciónak megfelelően használták, hiszen a fogyasztó hozzá van szokva ahhoz, hogy az áruk olykor a fő védjegyen felül olyan másodlagos védjegyeket is tartalmaznak, amelyek szintén az áruk származásának jelölésére szolgáló megjelölésként foghatók fel.

77

Harmadszor, az érintett közönség szerinte a Cystus megjelölést olyan védjegynek tekinti, amely a forgalmazott étrend‑kiegészítőket jelöli, lévén, hogy e védjegyet a cistus nevű növény tekintetében is használják, amelyet mint végterméket értékesítenek. Következésképpen az a tény, hogy az érintett árukat a Cystus megjelöléssel jelölik, a védjegynek olyan értelemben való használatát képezi, ami azt jelzi, hogy a termék valamely alapvető összetevőjének gyártója általában véve a szóban forgó étrend‑kiegészítők egészéért felel.

78

Ami a „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítőket” illeti, amelyek fő hatóanyaga a cistus nevű növény kivonata, a fellebbező de facto meg lenne fosztva mindazon lehetőségtől, hogy a védjegyét ez utóbbi funkciójának megfelelően használja.

79

Második jogalapjának második részében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét azon megállapítást illetően, miszerint a szóban forgó védjegy nem képezte tényleges használat tárgyát, a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontja és (2) bekezdése értelmében véve, a „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” vonatkozásában.

80

E tekintetben a Törvényszék által a megtámadott ítélet 43–46. pontjában adott értékelés szerinte ellentmondásos, mert egyrészt az csupán annyit állapít meg, hogy az a tény, hogy a „cystus” szót „y”‑nal írják, nem elegendő a védjegyként történő használat bizonyítására. Másrészt, a Törvényszék szerinte ezen érvelés alapján vonta le azt a következtetést, hogy a fellebbezési tanács anélkül, hogy hibát vétett volna, joggal állapíthatta meg azt, hogy az érintett közönség a „cystus” szót a cistus nevű növény megnevezésére utaló leíró jellegű megjelölésként és nem európai uniós védjegyként észleli.

81

A Törvényszék által adott indokolás szerinte ráadásul nem elegendő, hiszen a Törvényszék nem fejtette ki, hogy milyen indokok miatt véli úgy, hogy a szóban forgó védjegy használatának konkrét jellege nem tartja tiszteletben a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontjában és (2) bekezdésében foglalt követelményeket. Ugyanis, mivel e védjegyet többek között a Nizza Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati célú étrend‑kiegészítők” tekintetében lajstromozták, szerinte azt kell vélelmezni, hogy a védjegy ezen áruk tekintetében megkülönböztető képességgel rendelkezik és nem leíró jellegű.

82

Az EUIPO és az LR Health & Beauty Systems a fellebbezés második jogalapjának elutasítása mellett érvel.

83

Ami e második jogalap első részét illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a védjegy akkor képezi „tényleges használat” tárgyát, ha azt alapvető funkciójának megfelelően, tehát azon áruk és szolgáltatások származásának azonosítása céljából használják, amelyek tekintetében azt lajstromozták, annak érdekében, hogy piacot teremtsen és tartson fenn ezen áruk és szolgáltatások számára, kizárva ennek köréből az olyan szimbolikus használatot, amelynek egyedüli célja a védjegyhez fűződő jogok fenntartása. A védjegyhasználat ténylegességének mérlegelése során figyelembe kell venni minden olyan tényt és körülményt, amelyek alapján megállapítható, hogy a védjegy kereskedelmi használata valóságos‑e; idesorolható különösen az érintett gazdasági szektorban igazoltnak tekintett mindenféle olyan használat, amelynek célja az, hogy a védjeggyel ellátott áruk és szolgáltatások számára megteremtse és fenntartsa a piaci részesedést, továbbá ezen áruk és szolgáltatások természete, a piac jellegzetességei, valamint a védjegy használatának terjedelme és gyakorisága (2003. március 11‑iAnsul ítélet, C‑40/01, EU:C:2003:145, 43. pont; 2016. március 17‑iNaazneen Investments kontra OHIM ítélet, C‑252/15 P, nem tették közzé, EU:C:2016:178, 56. pont).

84

Az önálló védjegyek esetében ez az alapvető funkció abban áll, hogy biztosítsa a fogyasztó vagy végső felhasználó számára a védjeggyel jelölt áru vagy szolgáltatás származásának azonosíthatóságát, lehetővé téve ezáltal számára, hogy azt az összetévesztés veszélye nélkül meg tudja különböztetni a máshonnan származó áruktól vagy szolgáltatásoktól. Ahhoz ugyanis, hogy a védjegy a Szerződés által létrehozni és fenntartani szándékozott torzulásmentes verseny rendszerében betölthesse alapvető szerepét, biztosítékot kell jelentenie arra, hogy a védjeggyel jelölt valamennyi árut vagy szolgáltatást azon egyetlen vállalkozás ellenőrzésével állították elő, illetve nyújtották, amely ezek minőségéért felel (lásd: 2017. június 8‑iW. F. Gözze Frottierweberei és Gözze ítélet, C‑689/15, EU:C:2017:434, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

85

Ebből következik, hogy az alapvető funkciónak megfelelő tényleges használat követelménye nem teljesül, ha a védjegy valamely árun való elhelyezése nem járul hozzá sem ahhoz, hogy piacot teremtsen ezen áru számára, sem ahhoz, hogy azt a fogyasztó meg tudja különböztetni a más vállalkozásoktól származó áruktól (lásd ebben az értelemben: 2009. január 15‑iSilberquelle ítélet, C‑495/07, EU:C:2009:10, 21. pont).

86

A jelen esetben azt kell megállapítani, hogy a fellebbező érvelése a megtámadott ítélet téves értelmezésén alapul.

87

E tekintetben a Törvényszék a megtámadott ítélet 43. pontjában kiemelte, hogy „kontextusára figyelemmel”, a „cystus” szónak a Pilots Friend Immunizer®, az Immun44® Saft és az Immun44® Kapseln nevű termékek csomagolásán való használatát a közönség az ezen áruk fő összetevőjét leíró jellegűként, és nem az említett áruk kereskedelmi származásának jelölésére szolgálóként fogja fel.

88

Ezenfelül, a megtámadott ítélet 46. pontjában a Törvényszék hozzátette, hogy a fellebbezési tanács anélkül, hogy hibát vétett volna, joggal állapíthatta meg azt, hogy az érintett közönség a „cystus” szót a cistus nevű növény megnevezésére utaló leíró jellegű megjelölésként és nem európai uniós védjegyként észleli.

89

Egyébként, a megtámadott ítélet 47. pontjában a Törvényszék jelezte, hogy a „cystus” szó „enyhe megkülönböztető képességgel” rendelkezik.

90

Amint arra a főtanácsnok indítványának 59. pontjában rámutatott, ebből az következik, hogy a Törvényszék nem állapította meg, hogy a szóban forgó védjegy leíró jellegű lett volna.

91

Ugyanis, a Törvényszék egyrészt különbséget tett a szóban forgó védjegy használata és a „cystus” szó használata között, amelyet a közönség úgy észlel, mint a Pilots Friend Immunizer®, az Immun44® Saft és az Immun44® Kapseln nevű termékek fő összetevőjének leírását. Figyelemmel a jelen ítélet 83–85. pontjában idézett ítélkezési gyakorlatra, a Törvényszék joggal tehetett ilyen különbséget, hiszen a védjegyeket nem mindig alapvető funkciójuknak megfelelően használják, ami nem más, mint azon áruk vagy szolgáltatások származásának azonosítása, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták.

92

A Törvényszék tehát lényegében, a tények és bizonyítékok értékelését követően azt állapította meg, hogy a jelen eset körülményei alapján a fellebbezési tanács helyesen emelte ki azt, hogy a fellebbező a szóban forgó védjegyet nem az alapvető funkciójának megfelelően használta. A szóban forgó védjegy helyett a fellebbező tehát a „cystus” szót használta az érintett áruk fő összetevőjének leírásaként.

93

Egyébként, az a kérdés, hogy a fellebbező a szóban forgó védjegyet származásjelző funkciójának megfelelően, illetve, hogy a „cystus” szót az érintett termékek csomagolásán használta‑e, a tények értékelése körébe tartozik, és így a jelen ítélet 51. pontjában idézett ítélkezési gyakorlat értelmében csak akkor képezheti fellebbezés tárgyát, ha a Törvényszék elferdítette azokat. Márpedig, második jogalapjának első részében a fellebbező nem hivatkozott arra, hogy a Törvényszék elferdítette volna a tényeket vagy az értékelésére bízott bizonyítékokat.

94

E körülményekre tekintettel ezen első részt mint megalapozatlant el kell utasítani.

95

A fellebbezés második jogalapjának második részét illetően, ami az indokolási kötelezettségre vonatkozik, az azon a téves előfeltevésen alapul, hogy a Törvényszék úgy vélte, hogy a szóban forgó védjegy az érintett áruk tekintetében leíró jellegű volt. Márpedig, amint az e jogalap első részének vizsgálatából kiderül, ezen előfeltevés téves.

96

Egyébiránt, a Törvényszék a megtámadott ítélet 39–49. pontjában kifejtette azokat az indokokat, amelyek miatt úgy vélte, hogy a szóban forgó védjegy a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése értelmében véve nem képezte tényleges használat tárgyát az Unióban a Pilots Friend Immunizer®, az Immun44® Saft és az Immun44® Kapseln nevű termékek tekintetében.

97

E körülményekre tekintettel az említett második részt mint megalapozatlant, és ennek következtében a második jogalapot teljes egészében el kell utasítani.

98

A fellebbező a megtámadott ítélet 23–25. pontjára hivatkozik, és azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte a 207/2009 rendelet 75. cikkének második mondatát, mivel a fellebbezési tanács szerinte nyilatkozott a lajstromozás egyik feltétlen kizáró okának fennállásáról, méghozzá a szóban forgó védjegy leíró jellegének kiemelésével, amint az a vitatott határozat 32. és 34. pontjából kiderül. A Törvényszék megállapításával ellentétben, a fellebbezési tanács szerinte ezen értékelő megállapítást a vitatott határozat bevezető részében, és nem a szóban forgó védjegy használata konkrét jellegének vizsgálata keretében tette.

99

Márpedig a fellebbezőnek a fellebbezési tanács előtti eljárás során nem nyílt alkalma állást foglalni a szóban forgó védjegy leíró jellegére vonatkozó megállapítással kapcsolatban. A Törvényszéknek tehát szerinte – a meghallgatáshoz való jog megsértése miatt – hatályon kívül kellene helyeznie a vitatott határozatot.

100

Az EUIPO és az LR Health & Beauty Systems vitatja a fellebbező által előterjesztett érvek megalapozottságát.

101

A megtámadott ítélet 23–25. pontjában a Törvényszék megvizsgálta és elutasította a fellebbező elsőfokú eljárásban benyújtott keresete első jogalapjának második részét, amely a 207/2009 rendelet 75. cikke második mondatában említett meghallgatáshoz való jog megsértésén alapult. E tekintetben a Törvényszék hangsúlyozta, hogy a fellebbező állításával ellentétben, a fellebbezési tanács egyáltalán nem nyilatkozott a lajstromozás feltétlen kizáró okainak fennállásáról, és nem vitatta a szóban forgó védjegy megkülönböztető képességét sem, illetve, hogy a fellebbezőnek mindenesetre lett volna alkalma állást foglalni az eljárás során e védjegy tényleges használatát illetően, szükségszerűen ideértve e használat jellegét is, az érintett áruk egésze vonatkozásában.

102

A fellebbező lényegében azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az tévesen értelmezte a vitatott határozatot. Azt állítja, hogy a fellebbezési tanács igenis nyilatkozott a lajstromozás feltétlen kizáró okáról, a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontja értelmében, amelyet illetően őt nem hallgatták meg. E tekintetben a fellebbező a vitatott határozat 32. és 34. pontjára hivatkozik.

103

E határozat 32. pontjában a fellebbezési tanács azt állapította meg, hogy „a növény szokásos tudományos megnevezése nem csupán a növényfajta nevét [és ennek következtében, a termék tág értelemben vett nevét vagy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett leíró jellegű megjelölést] képezi, hanem azokat a termékeket is jelöli, amelyek alapvető összetevőjét e növényfajtából nyerik”, és e megállapítást nem dönti meg az a körülmény sem, hogy a latin eredetű szavakban „i” és az „y” betűt gyakran különbségtétel nélkül felcserélik egymással.

104

Kétségtelen, hogy e mondatok, önmagukban véve, félrevezetőek lehetnek. Ugyanakkor a vitatott határozat 29. pontjában a fellebbezési tanács kiemelte, hogy az LR Health & Beauty Systems és a fellebbező közötti jogvita azzal a kérdéssel kapcsolatos, hogy ez utóbbi a szóban forgó védjegyet konkrétan a származásjelző funkciónak megfelelően használta‑e, vagy pedig a „cystus” szót mint az érintett termékek fő összetevőjét leíró jellegű megjelölést használta.

105

Következésképpen a fellebbezési tanács nem vélte úgy általános jelleggel, hogy a fellebbező nem használhatta a szóban forgó védjegyet. A fellebbezési tanács a tények és bizonyítékok vizsgálatát követően úgy vélekedett, hogy a jelen esetben a „cystus” szót a fellebbező a cistus nevű növény megnevezésére utaló leíró jellegű megjelölésként használta.

106

Ebből következik, hogy ellentétben a fellebbező állításával, a vitatott határozat 32. pontja nem értelmezhető a fellebbezési tanács által tett olyan megállapításként, amely szerint a fellebbezési tanács a lajstromozás egyik feltétlen kizáró okának fennállásáról nyilatkozott volna.

107

Egyébként a vitatott határozat 33. és 34. pontjában az említett tanács pontosította, hogy az „®” szimbólum hozzátételét valószínűleg úgy kell értelmezni, hogy a fellebbező a reklámjában végül is elismeri, hogy egy leíró jellegű megjelölésre vonatkozóan szerzett védjegyoltalmat.

108

E tekintetben, amint arra a főtanácsnok indítványának 85. pontjában rámutatott, e mondatok nem a fellebbezési tanács saját maga által tett ténymegállapítást képeznek azt illetően, hogy a „cystus” szó általában véve leíró jellegű megjelölés, hanem azon tényközlés értelmezését képezi, hogy a fellebbező használta az „®” szimbólumot.

109

E körülményekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy azon vélekedéssel, hogy a fellebbezési tanács nem nyilatkozott a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett, lajstromozást feltétlen kizáró ok fennállásáról, a Törvényszék nem vétett hibát a vitatott határozat értelmezésénél.

110

Ennélfogva a harmadik jogalapnak nem lehet helyt adni.

111

A fenti megfontolások összességéből következik, hogy a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

112

A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

113

Mivel az EUIPO és az LR Health & Beauty Systems kérte a fellebbező költségek viselésére kötelezését, ez utóbbit kell azok viselésére kötelezni.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: