—

a cseh kormány képviseletében M. Smolek, meghatalmazotti minőségben,

—

a görög kormány képviseletében M. Michelogiannaki, meghatalmazotti minőségben,

—

a magyar kormány képviseletében Somssich R., Fazekas J. és Borvölgyi K., meghatalmazotti minőségben,

—

a holland kormány képviseletében C. Wissels, meghatalmazotti minőségben,

—

az osztrák kormány képviseletében E. Riedl, meghatalmazotti minőségben,

—

a lengyel kormány képviseletében M. Dowgielewicz, meghatalmazotti minőségben,

—

a finn kormány képviseletében A. Guimaraes-Purokoski, meghatalmazotti minőségben,

—

a norvég kormány képviseletében M. Emberland és S. Gudbrandsen, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. Condou-Durande és J. Enegren, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 50., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 109. o.) 20. cikke (1) bekezdése d) pontjának és (2) bekezdésének értelmezésére irányul.

2

A kérelmet azon jogvita keretében terjesztették elő, amely E. és S. Petrosian és három gyermekük (a továbbiakban együtt: a Petrosian család tagjai), örmény állampolgárok (N. Petrosian kivételével, aki ukrán állampolgár), valamint a bevándorlási kérdésekben hatáskörrel rendelkező és a menedékjog iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős Migrationsverket (nemzeti bevándorlási hivatal) között van folyamatban e hatóság határozatának tárgyában, amellyel az elrendelte a család átadását egy olyan másik tagállamnak, ahol első menedékjog iránti kérelmüket korábban már elutasították.

3

A 343/2003 rendelet (4) preambulumbekezdése szerint:

„A [menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására irányuló gyors és hatékony [helyesen: világos és a gyakorlatban működőképes]] módszernek mind a tagállamok, mind az érintett személyek vonatkozásában tárgyilagos és méltányos szempontokon kell alapulnia. Lehetővé kell tennie különösen a felelős tagállam gyors meghatározását, hogy garantálják a menekültstátus meghatározására vonatkozó eljáráshoz való hatékony [helyesen: tényleges] hozzáférést, és ne veszélyeztessék a menedékjog iránti kérelmekben a gyors döntéshozatalt [helyesen: és ne veszélyeztessék a menedékjog iránti kérelmek gyors feldolgozásának célkitűzését].”

4

E rendelet (15) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Nizzában, 2000. december 7-én kihirdetett alapjogi chartájában (HL C 364., 1. o.) elismert alapvető jogokat és elveket. A rendelet biztosítani kívánja különösen a 18. cikkben biztosított menedékhez való jog teljes tiszteletben tartását.”

5

A 343/2003 rendelet 1. cikke szerint:

„E rendelet megállapítja egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok valamelyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat.”

6

E rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A tagállamok megvizsgálják harmadik országok minden olyan állampolgárának kérelmét, aki egy tagállam határán vagy területén menedékjogot kér. A kérelmet az a tagállam köteles megvizsgálni, amely a III. fejezetben előírt feltételek szerint felelős [helyesen: A kérelmet egyetlen tagállam vizsgálja meg, mégpedig az, amely a III. fejezetben előírt feltételek szerint felelős].”

7

Az említett rendelet 4. cikke szerint:

„(1)   A felelős tagállam e rendelet szerinti meghatározására vonatkozó eljárás azonnal kezdetét veszi, amint a menedékjog iránti kérelmet valamely tagállamhoz először benyújtják a tagállamhoz.

[…]

(5)   Azt a menedékkérőt, aki egy másik tagállamban tartózkodva ott nyújt be menedékjog iránti kérelmet azt követően, hogy kérelmét a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás során visszavonta, a 20. cikkben megállapított feltételek szerint visszafogadja az a tagállam, amelyben a menedékjog iránti kérelmet korábban benyújtotta, azzal a céllal, hogy a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytassa.

[…]”

8

A 343/2003 rendeletnek a menedékkérő átvételéről és visszavételéről szóló V. fejezetében található 16. cikk a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért e rendelet szerint felelős tagállam köteles:

[…]

[…]”

9

A 343/2003 rendelet 20. cikke értelmében:

„(1)   A menedékkérőt a 4. cikk (5) bekezdésének és a 16. cikk (1) bekezdése c), d) és e) pontjának megfelelően a következők szerint veszik vissza:

(2)   Amennyiben az átadásra nem kerül sor a hat hónapos határidőn belül, az a tagállam a felelős, ahol a menedékjog iránti kérelmet benyújtották. E határidő legfeljebb egyéves időtartamra meghosszabbítható, ha az átadást [helyesen: az átadást vagy a kérelem megvizsgálását] a menedékkérő börtönbüntetése miatt nem lehetett lebonyolítani, vagy legfeljebb tizennyolc hónapra, ha a menedékkérő szökésben van.

[…]”

10

A külföldiekről szóló 2005:716. sz. törvény [utlänningslagen (2005:716)] 1. fejezetének 9. §-a kimondja, hogy e törvénynek a menedékkérők kitoloncolására vonatkozó rendelkezései az átadásra vonatkozó, a 343/2003 rendelet alapján hozott határozatokra is megfelelően alkalmazandók.

11

E törvény 4. fejezetének 6. §-a, valamint 8. fejezetének 4. és 7. §-a úgy rendelkezik, hogy a menedékkérő politikai menekültként való elismerésére vagy kitoloncolására vonatkozó határozatokat a Migrationsverket hozza meg.

12

Az említett törvény 14. fejezetének 3. §-a szerint a Migrationsverket határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet első fokon a migrationsdomstol (bevándorlási ügyekben határozó megyei közigazgatási bíróság) bírálja el, ha a határozat többek között a menedékkérő kitoloncolására vonatkozik.

13

Ugyanezen törvény 16. fejezete 9. §-ának (1) és (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a migrationsdomstol ítéletei elleni fellebbezést a Migrationsöverdomstol (közigazgatási fellebbezési bíróság bevándorlási ügyekben) bírálja el, amelynek határozatai ellen nincs helye fellebbezésnek.

14

A közigazgatási eljárásról szóló 1971:291. sz. törvény (förvaltningsprocesslagen 1971:291) 28. §-a úgy rendelkezik, hogy a jogorvoslati kérelmet elbíráló bíróság elrendelheti egyrészt, hogy megtámadott határozat, amennyiben azonnal végrehajtható, újabb rendelkezésig ne legyen alkalmazandó, másrészt az üggyel kapcsolatos egyéb ideiglenes intézkedéseket hozhat.

15

A Petrosian család tagjai 2006. március 22-én menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be Svédországban, ahol akkor tartózkodtak.

16

E kérelmek megvizsgálása során kiderült, hogy az érdekeltek korábban már nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, különösen Franciaországban. A Migrationsverket ezért a 343/2003 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján kérte a francia hatóságoktól a Petrosian család visszavételét.

17

Az említett hatóságok a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt határidőn belül nem válaszoltak a Migrationsverket megkeresésére. A Migrationsverket tehát tájékoztatta őket, hogy e rendelet 20. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően úgy kell tekinteni, hogy a Francia Köztársaság hozzájárult a Petrosian család visszavételéhez.

18

Ezt követően a francia hatóságok megerősítették a Migrationsverket felé, hogy elfogadják az érdekeltek visszavételét. Ezekre az előzményekre tekintettel a Migrationsverket 2006. augusztus 1-jén olyan határozatot hozott, amely szerint a Petrosian család tagjait a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontja alapján át kell adni Franciaországnak.

19

A Petrosian család tagjai fellebbezést nyújtottak be az említett átadást elrendelő 2006. augusztus 1-jei határozat ellen a länsrätten i Skåne län, migrationsdomstolenhez (bevándorlási ügyekben határozó Scanie megyei közigazgatási bíróság), és kérték, hogy menedékjog iránti kérelmüket Svédországban vizsgálják meg.

20

2006. augusztus 23-án e bíróság felfüggesztette a Petrosian család tagjai Franciaország részére történő átadásának végrehajtását a végleges érdemi határozat meghozataláig, vagy amíg másként nem határoz. 2007. május 8-án az említett bíróság érdemi határozatot hozott, amellyel elutasította a Petrosian család tagjainak fellebbezését, és ebből következően megszüntette ez utóbbiak Franciaország részére történő átadásának felfüggesztését.

21

A Petrosian család tagjai eljárási hiba miatt fellebbezést nyújtottak be a länsrätten i Skåne län migrationsdomstolen ítélete ellen a Kammarrätten i Stockholm Migrationsöverdomstolhez (bevándorlási ügyekben határozó stockholmi fellebbviteli közigazgatási bíróság), és a Franciaország részére történő átadásról szóló határozat megsemmisítését kérték, másodlagosan pedig az ügy visszautalását a länsrätten i Skåne län elé.

22

2007. május 10-én a Kammarrätten i Stockholm, Migrationsöverdomstolen elrendelte a Petrosian család Franciaország részére történő átadása végrehajtásának felfüggesztését a végleges érdemi határozat meghozataláig, vagy amíg másként nem határoz.

23

2007. május 16-án e bíróság végleges ítéletet hozott, amellyel megsemmisítette a länsrätten i Skåne län, migrationsdomstolen ítéletét, és az ügyet visszautalta ez utóbbi elé az ügyben eljáró ítélkező testület összetételének szabálytalanságából eredő eljárási hiba miatt. A Kammarrätten i Stockholm, Migrationsöverdomstolen a Petrosian család Franciaország részére történő átadását elrendelő határozat végrehajtásának felfüggesztését is elrendelte addig, amíg a länsrätten i Skåne län, migrationsdomstolen érdemi ítéletet hoz, vagy másként határoz.

24

Ez utóbbi bíróság 2007. július 29-én új határozatot hozott az ügyben, amellyel megsemmisítette a Migrationsverketnek a Petrosian család Franciaország részére történő átadásáról szóló határozatát, és visszautalta az ügyet a Migrationsverket elé újbóli vizsgálatra. Ítéletének indokolásában a länsrätten i Skåne län, migrationsdomstolen utalt a Kammarrätten i Stockholm, Migrationsöverdomstolen 2007. május 14-i elvi döntésére, amelyben ez utóbbi kimondta, hogy a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének d) pontja, amely szerint az átadást legkésőbb hat hónappal a visszavétel iránti megkeresés valamely tagállam általi elfogadásától, illetve a felfüggesztő hatályú fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal kapcsolatos határozattól számított hat hónapon belül végre kell hajtani, úgy értelmezendő, hogy a visszavétel végrehajtására megállapított határidőt a végrehajtást ideiglenesen felfüggesztő határozat napjától kell számítani.

25

Mivel a länsrätten i Skåne län, migrationsdomstolen e felfüggesztő határozatot 2006. augusztus 23-án hozta meg, az átadás végrehajtására megállapított határidő álláspontja szerint 2007. február 24-én lejárt, amely időponttól kezdődően egyrészt a Petrosian család tagjai menedékjog iránti kérelmének megvizsgálása a 343/2003 rendelet 20. cikkének (2) bekezdése értelmében újra a Svéd Királyság illetékességébe tartozik, másrészt pedig az érdekeltek már nem adhatók át Franciaországnak.

26

A Skåne län, migrationsdomstolen ítélete ellen a Migrationsverket 2007. július 9-én fellebbezést nyújtott be a Kammarrätten i Stockholm, Migrationsöverdomstolenhez. E bíróság előtt kifejtette, hogy felfüggesztő határozat meghozatala az átadás végrehajtásának határidejét oly módon felfüggeszti fel, hogy az hat hónapig tart attól a naptól számítva, amikor a felfüggesztett határozat újra végrehajthatóvá válik.

27

Ilyen körülmények között a Kammarrätten i Stockholm, Migrationsöverdomstolen felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal végett az alábbi kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Úgy kell-e értelmezni a […] 343/2003 […] rendelet 20. cikke (1) bekezdésének d) pontját és (2) bekezdését, hogy a menedékjog iránti kérelem megvizsgálására irányuló illetékesség visszaszáll arra a tagállamra, ahol a kérelmet benyújtották, ha az átadást nem hajtották végre az átadás felfüggesztéséről szóló ideiglenes határozat meghozatalát követő hat hónapon belül, függetlenül attól, mikor hoznak végleges határozatot a tekintetben, hogy az átadást végre kell-e hajtani?”

28

A kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, úgy kell-e értelmezni a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének d) pontját és (2) bekezdését, hogy ha a menedékkérő átadására irányuló eljárás keretében a megkereső tagállam jogszabályai szerint a jogorvoslatnak felfüggesztő hatálya van, az átadás végrehajtása határidejének folyása már az átadási eljárás végrehajtását felfüggesztő ideiglenes bírósági határozat meghozatalától kezdődik-e, vagy csak az eljárás megalapozottságára vonatkozó bírósági határozat meghozatalától, amely e végrehajtást már nem akadályozhatja.

29

A jelen ügyben írásbeli észrevételeket benyújtó nyolc kormány, valamint az Európai Közösségek Bizottsága úgy véli, hogy a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének d) pontját és (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az átadásról szóló határozat elleni jogorvoslat felfüggesztő hatálya esetén a hat hónapos határidő, amelyen belül az átadást végre kell hajtani, csak az e jogorvoslatot elbíráló érdemi határozat meghozatalától számítandó, nem pedig az említett átadás felfüggesztését elrendelő határozat meghozatalától.

30

E kormányok és a Bizottság szerint a 343/2003 rendelet előkészítő munkálataiból az következik, hogy a közösségi jogalkotó olyan szabályozást kívánt létrehozni, amelynek keretében az átadás nem hajtható végre a jogorvoslatról való érdemi döntést megelőzően. Az ellenkező megoldás ugyanis határidőt szabna a bíróságok és az illetékes hatóságok részére az átadásról szóló határozatokra vonatkozó kérelmek elbírálására, aminek előírására a közösségi jogalkotónak nincs hatásköre, továbbá az e rendelet hatálya alá tartozó egyéni helyzetek megvizsgálása olyan komplex értékelést tesz szükségessé, amely hat hónapos határidő alatt csak nehezen végezhető el.

31

E kormányok közül néhány arra hivatkozik továbbá, hogy gyakorlati szempontból a menedékkérőket visszaélésszerű jogorvoslati kérelmek benyújtására ösztönözhetné, ha a nemzeti bíróságok részére hat hónapos határidő volna előírva a határozathozatalra, mivel olyan tagállamokban, ahol e bíróságok túlterheltek, igen gyakran túllépnék e határidőt, és ennélfogva rendszeresen a megkereső tagállam válna a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállammá.

32

A 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a menedékkérő átadása azon tagállamnak, amely köteles őt visszafogadni, a lehető leghamarabb kivitelezhető időpontban, de legkésőbb a visszavétel iránti megkeresés valamely tagállam általi elfogadásától, illetve a felfüggesztő hatályú fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal kapcsolatos határozattól számított hat hónapon belül kell, hogy megtörténjen. Ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint, amennyiben az átadásra nem kerül sor a hat hónapos határidőn belül, az a tagállam a felelős, ahol a menedékjog iránti kérelmet benyújtották.

33

E rendelkezések szövege alapján önmagában nem határozható meg, hogy az átadás végrehajtása határidejének folyása az átadási eljárás végrehajtását felfüggesztő ideiglenes bírósági határozat meghozatalától kezdődik, vagy csak az említett eljárás megalapozottságára vonatkozó bírósági határozat meghozatalától.

34

Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely közösségi jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak szövegét, hanem annak szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (lásd különösen a C-301/98. sz. KVS International ügyben 2000. május 18-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-3583. o.] 21. pontját és a C-300/05. sz. ZVK-ügyben 2006. november 23-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-11169. o.] 15. pontját).

35

A 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdése d) pontjának és ugyanezen cikk (1) bekezdése c) pontjának összefüggő rendelkezései értelmében a körülményektől függően három esemény alkalmas arra, hogy megindítsa a hat hónapos határidő folyását, amely alatt a megkereső tagállam foganatosíthatja a menedékkérő átadását. Ez lehet, először is, a megkeresett tagállamnak a menedékkérő visszavételének elfogadására vonatkozó határozata, másodszor, az egy hónapos határidő eredménytelen letelte, amely alatt a megkeresett tagállam nyilatkozhat a megkereső tagállamnak a menedékkérő visszavétele iránti kérelme tekintetében, harmadszor pedig a fellebbezés vagy felülvizsgálat tárgyában hozott határozat, ha annak a megkereső tagállamban felfüggesztő hatálya van.

36

E három esemény annak fényében vizsgálandó, hogy a megkereső tagállam jogrendszerében létezik-e olyan jogorvoslat, amely felfüggesztő hatályú lehet, figyelembe véve azt a célkitűzést, amely miatt a 343/2003 rendelet meghatározza az átadás végrehajtásának határidejét.

37

Ezzel kapcsolatban két helyzetet kell megkülönböztetni.

38

Amint a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdése d) pontjának szövegéből következik, az első esetben, ha nincs olyan jogorvoslat, amely felfüggesztő hatályú lehet, az átadás végrehajtásának határideje annak a kifejezett vagy hallgatólagos határozatnak a meghozatalától kezdődik, amellyel a megkeresett tagállam hozzájárul az érdekelt visszavételéhez, bárhogy alakuljon is a menedékkérő által a megkereső tagállam bírósága előtt az átadásáról szóló határozat ellen esetlegesen indított jogorvoslat kimenetele.

39

Tehát már csak az átadás foganatosítására irányuló eljárás részletes szabályait és különösen az átadás időpontját kell meghatározni.

40

Ennek keretében a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének d) pontja hat hónapos határidőt ír elő a megkereső tagállam számára az átadás foganatosítására. E határidő célja tehát, tekintettel az átadás végrehajtásának gyakorlati összetettségére és az azzal járó szervezési nehézségekre, hogy a két érintett tagállam megállapodhasson az átadás végrehajtásáról, és különösen, hogy a megkereső tagállam megállapíthassa az átadás végrehajtásának részleteit, amely ez utóbbi tagállam jogszabályai szerint történik.

41

Egyébként a Bizottság által 2001. július 26-án benyújtott, egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló tanácsi rendelettervezethez (COM[2001] 447 végleges, 5. 19. és 20. o.) fűzött indokolásából következik, hogy a Bizottság éppen azon nehézségekre tekintettel javasolta meghosszabbítani az átadás végrehajtásának határidejét, amelyekkel a tagállamok az átadás foganatosítása során találkozhatnak. Ez a határidő, amelyet egy hónapban határoz meg az Európai Közösségek tagállamainak egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározásáról szóló, 1990. június 15-én Dublinban aláírt egyezmény (HL 1997. C 54., 1. o.), amelynek helyébe a 343/2003 rendelet lépett, később a rendelettervezetnek megfelelően a rendelet 20. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján hat hónapra módosult.

42

A második helyzetben, amikor a megkereső tagállam biztosítja a felfüggesztő hatályú fellebbezés lehetőségét, és e tagállam bírósága határozatát ilyen hatállyal hozza meg, a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy az átadás végrehajtásának határideje „fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal kapcsolatos határozatot követően” [helyesen: határozattól] kezdődik.

43

E második helyzetben az átadás végrehajtása határidejének kezdete ugyan eltér a hivatkozott első helyzetre megállapított kezdő időponttól, azonban kétségtelen, hogy mindkét érintett tagállamnak ugyanazokkal a gyakorlati nehézségekkel kell szembenéznie az átadás megszervezése kapcsán, és következésképpen ugyanaz a hat hónapos határidő kell, hogy rendelkezésükre álljon az átadás megvalósítása érdekében. A 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdése d) pontjának szövegében ugyanis semmi nem utal arra, hogy a közösségi jogalkotó eltérően kívánta volna kezelni e két helyzetet.

44

Következésképpen az említett második helyzetben, tekintettel a határidő tagállamok részére történt megállapításával elérni kívánt célra, annak kezdőpontját úgy kell meghatározni, hogy a tagállamoknak, az első helyzethez hasonlóan hat hónapos időszak álljon rendelkezésére, amelyet teljes mértékben az átadás megvalósítására irányuló eljárás technikai részleteinek megszervezésére kell felhasználniuk.

45

Ennek megfelelően az átadás végrehajtása határidejének folyása csak akkor kezdődhet meg, amikor az átadás jövőbeni kivitelezése nem vitatott és biztos, valamint már csak annak részleteit kell meghatározni. Ez a kivitelezés azonban nem tekinthető biztosnak, ha a megkereső tagállam bírósága, amelyhez jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, nem hozott érdemi határozatot a kérdésben, hanem csak a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem elbírálására szorítkozott.

46

Ebből következően a hivatkozott második helyzetben – a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdése d) pontjának az átadás végrehajtásának határidejét megállapító rendelkezései hatékony érvényesülésének biztosítása végett – e határidő folyása nem kezdődhet meg már az átadás végrehajtását felfüggesztő ideiglenes bírósági határozat meghozatalától, hanem csak az eljárás megalapozottságára vonatkozó bírósági határozat meghozatalától, amely e végrehajtást már nem akadályozhatja.

47

Ezt a következtetést támasztja alá két másik, egyrészt a tagállamok által biztosított bírói jogvédelem tiszteletben tartására, másrészt a tagállamok eljárási autonómiája tiszteletben tartásának elvére alapított érvcsoport.

48

Először is egyértelmű, hogy a közösségi jogalkotónak nem állt szándékában, hogy a menedékjog iránti kérelmek gyors feldolgozásának követelménye érdekében feláldozza a tagállamok által biztosított bírói jogvédelmet, amely tagállamok bíróságai felfüggeszthetik az átadásról szóló határozat végrehajtását, lehetővé téve így a menedékkérőnek, hogy sikeresen vitassa a rá vonatkozó határozatokat.

49

Azon tagállamok ugyanis, amelyek olyan jogorvoslati lehetőségeket kívántak előírni, amelyek az átadási eljárás keretében felfüggesztő hatályú határozat meghozatalát eredményezhetik, a gyorsaság követelményének tiszteletben tartására hivatkozva nem hozhatók kedvezőtlenebb helyzetbe azon tagállamoknál, amelyek ezt nem látták szükségesnek.

50

Így az a tagállam, amely az átadási eljárás keretében adott esetben felfüggesztő hatályú jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett döntött, és számára ennélfogva a menedékkérő kitoloncolására rendelkezésére álló határidő lerövidülne a saját bíróságai számára a jogvita érdemében való határozathozatalhoz szükséges idővel, kellemetlen helyzetbe kerülne, mivel, ha a menedékkérő átadását nem sikerülne az ügy érdemére vonatkozó bírósági határozat meghozatala és az átadás végrehajtása határidejének lejárta közé eső nagyon rövid idő alatt megszerveznie, a 343/2003 rendelet 20. cikkének (2) bekezdése értelmében – melynek alapján, ha az átadásra nem kerül sor a hat hónapos határidőn belül, a megkeresett tagállam elfogadó nyilatkozata, miszerint ő a felelős a kérelem elbírálására, érvényét veszti – fennáll az a veszély, hogy véglegesen [az előbbi] tagállam kerül kijelölésre a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállamként.

51

Következésképpen a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdése d) pontjának a megkereső tagállam számára a menedékkérő átadásának foganatosítására rendelkezésre álló határidő kezdetét előíró rendelkezéseinek értelmezése nem vezethet ahhoz a következtetéshez, hogy a közösségi jog tiszteletben tartása nevében a megkereső államnak figyelmen kívül kellene hagynia az esetlegesen felfüggesztő hatállyal bíró jogorvoslat keretében hozott ideiglenes bírósági határozat felfüggesztő hatályát, amelyet pedig saját belső jogában elő kívánt írni.

52

Másodsorban, a tagállamok eljárási autonómiájának elvével kapcsolatban megjegyzendő, hogy a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdése d) pontja olyan értelmezésének fenntartásával, mely szerint az átadás végrehajtásának határideje már a felfüggesztő hatállyal felruházott ideiglenes határozat meghozatalával kezdetét veszi, a nemzeti bíróság, amely szeretné összhangba hozni e határidő betartását a felfüggesztő hatályú ideiglenes határozattal, az átadási eljárás megalapozottsága tárgyában az említett határidő lejárta előtt esetlegesen kénytelen volna olyan határozatot hozni, amely nem tudta megfelelő módon figyelembe venni a jogvita összetett jellegét, mivel a bíráknak nem állt rendelkezésére az ehhez szükséges idő. Amint arra egyes kormányok és a Bizottság a Bírósághoz benyújtott észrevételeikben helyesen rámutatnak, az ilyen értelmezés ellentétes volna az említett elvvel, amint azt a közösségi ítélkezési gyakorlat lefektette (lásd e tekintetben a C-13/01. sz. Safalero-ügyben 2003. szeptember 11-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-8679. o.] 49. pontját és a C-432/05. sz. Unibet-ügyben 2007. március 13-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-2271. o.] 39. pontját).

53

A fenti megfontolások alapján az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 343/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének d) pontja és (2) bekezdése úgy értelmezendő, hogy ha a megkereső tagállam jogszabályai szerint a jogorvoslatnak felfüggesztő hatálya van, az átadás végrehajtása határidejének folyása nem kezdődik meg már az átadási eljárás végrehajtását felfüggesztő ideiglenes bírósági határozat meghozatalától, hanem csak az eljárás megalapozottságára vonatkozó bírósági határozat meghozatalától, amely e végrehajtást már nem akadályozhatja.

54

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

Az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet 20. cikke (1) bekezdésének d) pontja és (2) bekezdése úgy értelmezendő, hogy ha a megkereső tagállam jogszabályai szerint a jogorvoslatnak felfüggesztő hatálya van, az átadás végrehajtása határidejének folyása nem kezdődik meg már az átadási eljárás végrehajtását felfüggesztő ideiglenes bírósági határozat meghozatalától, hanem csak az eljárás megalapozottságára vonatkozó bírósági határozat meghozatalától, amely e végrehajtást már nem akadályozhatja.