This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52006AE0738
Opinion of the European Economic and Social Committee on the Proposal for a Council Decision establishing a Community civil protection mechanism (recast) (COM(2006) 29 final — 2006/0009 (CNS))
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: Javaslat tanácsi határozatra a közösségi polgári védelmi mechanizmus kialakításáról (átdolgozás) COM(2006) 29 final – 2006/0009 (CNS)
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: Javaslat tanácsi határozatra a közösségi polgári védelmi mechanizmus kialakításáról (átdolgozás) COM(2006) 29 final – 2006/0009 (CNS)
HL C 195., 2006.8.18, p. 40–41
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
18.8.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 195/40 |
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „Javaslat tanácsi határozatra a közösségi polgári védelmi mechanizmus kialakításáról (átdolgozás)”
COM(2006) 29 final – 2006/0009 (CNS)
(2006/C 195/10)
2005. március 7-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 37. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a fenti tárgyban.
A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció véleményét 2006. április 26-án elfogadta. (Előadó: María Candelas SÁNCHEZ MIGUEL.)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006. május 17–18-án tartott 427. plenáris ülésén (a 2006. május 17-i ülésnapon) 144 szavazattal 1 ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.
1. Következtetések és ajánlások
1.1 |
Az EGSZB egyetért a közösségi polgári védelmi mechanizmus [a továbbiakban: a mechanizmus] kialakításáról hozott tanácsi határozattal, és általánosságban úgy ítéli meg, hogy tekintetbe vették az említett mechanizmus fejlesztéséről szóló közlemény tárgyában 2005 novemberében kiadott véleményében (1) tett észrevételeket. |
1.2 |
Ezenkívül fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az átdolgozási eljárás mint a közösségi jogalkotás egyszerűsítésének módszere megkönnyíti a polgári védelemért felelős tagállami hatóságok számára a mechanizmus megismerését és jobb alkalmazását, ezáltal használhatóbbá téve azt mind a természeti, mind az ember által okozott katasztrófák során. |
1.3 |
A mechanizmus működésének javítása egyrészt alkalmazási körének bővítése, másrészt elsősorban eszköztárának növelése és javítása révén mind a Közösség területén, mind azon kívül megkönnyíti majd annak elindítását. Nagyon fontos, hogy a javaslat utal a mechanizmus működtetésének összehangolására az ENSZ, illetve az ENSZ humanitárius segítségnyújtást koordináló hivatalának tevékenységével. Mindazonáltal úgy véljük, hogy ezt a koordinációt ki kell terjeszteni a Vöröskeresztre és az érintett területeken működő NGO-kra, valamint a katasztrófák következményeinek enyhítésében fontos szerepet játszó önkéntesek tevékenységét is össze kell hangolni. |
1.4 |
Ha azt akarjuk, hogy jól működjön a mechanizmus, mindenképp megfelelő költségvetési forrásokat kell hozzá rendelni, és ugyancsak fontos a tájékoztatás javítása, a szállító eszközök rendelkezésre állása, a szakértők képzésének támogatása stb. Ezt olyan alapvető jelentőségűnek érezzük, hogy szükségességére nyomatékosan felhívjuk a figyelmet. Arra is szükség van, hogy az Európai Bizottság e célra megfelelő forrásokkal rendelkezzen, és hogy követelje meg a tagállamoktól kötelezettségeik betartását annak érdekében, hogy a polgári védelem mint olyan betölthesse küldetését. |
2. Bevezetés
2.1 |
A közösségi polgári védelmi mechanizmust 1981-ben hozták létre (2). Azóta a polgári védelmet támogató cselekvési programmal (3) együtt arra szolgált, hogy – az EU területén belül és azon kívül – megkönnyítse a polgári védelem mozgósítását és koordinálását. A működtetése során az elmúlt években összegyűlt tapasztalat bizonyította a mechanizmus továbbfejlesztésének szükségességét, annál is inkább, mert mind a Tanács, mind az Európai Parlament elismerte alkalmazásának fontosságát az EU-n belül és azon kívül bekövetkezett nagy katasztrófák következményeinek enyhítésében. |
2.2 |
A mechanizmus továbbfejlesztése érdekében az Európai Bizottság közleményt (4) adott ki, amely számos előrelépést tartalmazott, elsősorban a következő területeken:
|
2.3 |
Az EGSZB erről a közleményről véleményt (5) adott ki, amelyben a fejlesztési javaslatot pozitívan értékelte, ám úgy ítélte meg, hogy bizonyos intézkedések az összegyűlt tapasztalatok fényében – különös tekintettel az Ázsiát a közelmúltban sújtó katasztrófa során történt segítségnyújtásra – módosíthatóak. Az Európai Bizottságnak a mechanizmus működésének javítása érdekében tett javaslatok – az idézett véleményben felállított sorrendet követve – a következő kérdések megvizsgálására irányultak:
|
3. Megjegyzések a javaslatról
3.1 |
A vizsgált tanácsi határozat, mely egy szövegben egyesíti a korábbi, 2001. október 23-i határozatot és az idézett közleményt, összhangban van a jogalkotás egyszerűsítésének az Európai Bizottság által elindított programjával. Az átdolgozás alkalmazott módszere elősegíti a jogalkotási eszköz alkalmazását, mind a tervezett mechanizmus keretében, mind a polgári védelemért felelős nemzeti hatóságok által. Ezenkívül jelentősen javította annak tartalmát, mind a közösségi polgári védelmi mechanizmus működése, mind a mechanizmus hatékony alkalmazását lehetővé tevő pénzügyi források terén. |
3.2 |
Az EGSZB üdvözli a kezdeményezést, mivel az tisztázza az EU-n belül és azon kívül bekövetkező katasztrófák esetén történő segítségnyújtás összehangolásáért felelős közösségi szerv szerepét, különösen azáltal, hogy hatáskörét kiterjeszti egyrészt az ember által okozott katasztrófákra és a terrortámadásokra, másrészt pedig a véletlen tengeri szennyezésekre. |
3.3 |
Számunkra azonban a javaslat legfontosabb eleme a mechanizmus továbbfejlesztésének bizonyos olyan aspektusaiban rejlik, amelyeket 2005-ben kiadott véleményünkben kértünk. Így ki kell emelni, hogy a 2. cikkbe bekerült a polgári védelmet segítő katonai eszközök és képességek rendelkezésre bocsátása, hiszen sok esetben ezek elengedhetetlenek a gyors és hatékony beavatkozáshoz. Egy másik kérésünket is tekintetbe vették, nevezetesen a szállítási eszközök, a logisztika és más segédeszközök közösségi szintű felhasználását célzó intézkedések kapcsán. |
3.4 |
Ismét támogatásunkról biztosítjuk a beavatkozási modulok létrehozását, amelyek pénzügyi forrásait a tagállamoknak kell majd biztosítaniuk a mechanizmus keretében megvalósuló koordináció mellett, és amelyek állandó kapcsolatot tartanak a CECIS-szel oly módon, hogy egy korai előrejelző rendszer segítségével a megfelelő eszközök felhasználásával lehessen beavatkozni, beleértve a kiegészítő szállítóeszközöket is. |
3.5 |
A szövegbe bekerült egy, a korábban idézett közleményben nem említett módosítás is, amely a közösségi területen kívüli beavatkozásokra vonatkozik. Ennek lényege, hogy a Tanács soros elnökségét betöltő tagállam feladata az érintett országgal való kapcsolatfelvétel, bár a CECIS rendelkezik majd a szükséges információval, és az Európai Bizottság nevezi ki a műveletek koordinációjáért felelős egység tagjait, végül pedig ez az egység összehangolja tevékenységét az ENSZ-szel. Megítélésünk szerint fontos, hogy a közösségi polgári védelmi mechanizmushoz az EU legmagasabb szintű képviseletét kapcsoljuk, ezért szükségesnek ítéljük az EU külpolitikáért felelős képviselőjének a beavatkozását. Mindazonáltal a végső javaslatban felvázolt rendszer nem tűnik maradéktalanul működőképesnek. |
3.6 |
Fontos kiemelni az új 10. cikket, amely megállapítja a közösségi mechanizmus és a nemzeti polgári védelmi szervek kiegészítő jellegét. A közösségi mechanizmus keretében lehetségessé válik a nemzeti szervek beavatkozásának támogatása a szállítóeszközök és a helyben bevethető modulok és egységek mozgósítása révén. |
3.7 |
Végül a 13. cikk megállapítja az Európai Bizottság illetékességét minden, a vizsgált határozatban foglalt intézkedés végrehajtása kapcsán, így különösen ami a beavatkozásra, a CECIS rendszerre, a szakértői csapatokra, azok képzésére és bármilyen más kiegészítő támogatásra szánt forrás biztosítását illeti. Az EGSZB egyetért azzal, hogy el kell ismerni a megfelelő eszközök rendelkezésre bocsátásának elvét, de megítélése szerint ezeket számszerűsíteni kellene annak érdekében, hogy a fellépés minden, a javaslatban előirányzott területen lehetségessé váljon. |
Brüsszel, 2006. május 17.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Anne-Marie SIGMUND
(1) Az EGSZB véleménye: CESE 1491/2005, 2005. december 14.HL C 65., 2006.3.17., 41. o.
(2) 2001/792/EK, Euratom határozat.
(3) Az 1999. december 9-i 1999/847/EK tanácsi határozat.
(4) Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A közösségi polgári védelmi mechanizmus fejlesztése, COM(2005) 137 final.
(5) Lásd az 1. lábjegyzetet.