(1)

Az Európai Tanács több alkalommal is jelezte, hogy az Erasmus+ programot meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni. Ezen túlmenően az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott Erasmus+ program (2014–2020) félidős értékelésével és a programot felváltó programmal (4) kapcsolatos konzultációk résztvevői hangsúlyozták, hogy az Erasmus+ program hatályát, struktúráját és megvalósítási mechanizmusait illetően folytonosságra van szükség. Ugyanakkor számos javítanivalóra is felhívták a figyelmet, így például arra, hogy az Erasmus+ programot a kedvezményezettek számára inkluzívabbá, egyszerűbbé és könnyebben kezelhetővé kell tenni.

(2)

Mind az Erasmus+ rendelet, mind pedig az Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet előírja, hogy a Bizottságnak ki kell dolgoznia a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek (5) részvételének növelésére irányuló inklúziós intézkedések keretét. Figyelembe véve az Erasmus+ program és az Európai Szolidaritási Testület program egyes célcsoportjai (az Erasmus+ programban a „kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek” célcsoportja, az Európai Szolidaritási Testület programban pedig a „kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok” célcsoportja) közötti hasonlóságokat, a két program végrehajtási struktúráinak közös jellegét, valamint a finanszírozási struktúra hasonlóságait, az inklúziós intézkedésekhez egy közös keretet kell létrehozni.

(3)

Az inklúziós intézkedések keretének létrehozásakor figyelembe kell venni az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) III. mellékletének 4. pontjában felsorolt, a globális kihívásokkal kapcsolatos beavatkozási területeket, valamint a 2021–2024-es időszakra szóló, sportra vonatkozó európai uniós munkatervet. A különböző szervezetek – így a programok keretében támogatásban részesülő jogalanyok – kulcsszerepet játszanak az inklúzió megvalósításában, különösen a szervezetfejlesztésben, az inklúziós projektek és a hozzáférhetőségi követelmények kezeléséhez szükséges kapacitás megszerzésében és kiépítésében, az inklúziónak a szervezet egészén belüli előmozdításában, valamint a résztvevők megszólításában és támogatásában a projekt előtt, alatt és után.

(4)

Néhány esetben a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek pénzügyi okokból kifolyólag kisebb valószínűséggel vesznek részt a programokban, akár gazdasági helyzetük miatt, akár a sajátos helyzetükből adódó magasabb részvételi költségek miatt, ami gyakori eset a fogyatékossággal élő személyeknél. Ilyen esetekben a részvételüket célzott pénzügyi támogatással lehet elősegíteni.

(5)

A kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára rendelkezésre álló célzott intézkedésekkel kapcsolatos ismeretek hiánya e célcsoportok kisebb mértékű részvételét eredményezheti. Nagyobb erőfeszítésre van szükség az információk terjesztése, valamint a meglévő lehetőségekkel és az azokhoz való hozzáférés módjával kapcsolatos tájékozottság és tudatosság növelése érdekében.

(6)

A szervezeteket arra kérjük, hogy szükségleteiknek és közösségük szükségleteinek megfelelően helyezzenek hangsúlyt az inklúzióra és a sokszínűségre. A szervezeteiken belül kifejezetten az inklúzióval és a sokszínűséggel, valamint a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőkkel foglalkozó munkatársak számára előnyös lehet, ha partnerként együttműködnek olyan személyekkel, akik más szervezeteken belül hasonló területen működnek, így elősegítve a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek támogatását. Különböző formában megvalósuló támogatási intézkedések – például képzések, a partnerektől való tanulási tevékenységek és szakmai látogatási lehetőségek – szervezhetők az ezzel kapcsolatos kapacitásuk növelése érdekében.

(7)

A kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők határozott, támogató jellegű felkarolása kulcsfontosságú ahhoz, hogy meg lehessen szüntetni a programokban való teljeskörű részvételük útjában álló akadályokat.

(8)

Az inklúzió és a sokszínűség része a finanszírozási kérelmek kiválasztása és a pénzügyi támogatás elosztása során alkalmazott kritériumoknak. A támogatások odaítélésének folyamatában elsőbbséget élvezhetnek azok a magas színvonalú projektek, amelyek kifejezetten foglalkoznak az inklúzió és a sokféleség kérdésével, és amelyekben kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők vesznek részt.

(9)

A kevesebb lehetőséggel rendelkező személyeket saját személyes környezetükben kell megszólítani a módszernek az ő sajátos információs és hozzáférhetőségi szükségleteikhez való igazítása révén. Az alulreprezentált csoportok tájékoztatásának egyik fontos sikertényezője az e célcsoportokkal foglalkozó érdekelt felekkel való együttműködés, valamint a felhasználók helyi és regionális szintű bevonása.

(10)

A konkrét mutatókat alkalmazó célzott nyomonkövetési tevékenységek minőségi és mennyiségi adatokat szolgáltathatnak annak érdekében, hogy fokozatosan támogassák a programok keretében rendelkezésre álló költségvetés még inkább stratégiai jellegű és célzottabb felhasználását.

(11)

Előfordulhat, hogy nemzeti szinten már léteznek inklúziós intézkedések. Az ilyen és az e keret által bevezetett intézkedések egymást kiegészítő jellege és a köztük megvalósuló szinergiák révén hatékonyabb módon valósulhat meg a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők megszólítása és támogatása.

(12)

E határozatnak és a hozzá kapcsolódó, inklúzióra vonatkozó cselekvési terveknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, és tekintetbe kell venniük az Európai Unió Alapjogi Chartája (7) által elismert elveket. Biztosítaniuk kell továbbá a megkülönböztetésmentességhez való jog teljeskörű tiszteletben tartását, és elő kell mozdítaniuk a Charta 21. cikkének alkalmazását.

(13)

Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program inkluzívabbá és sokszínűbbé tételének folyamatában különféle szereplők vesznek részt, akik segítik az ötletek és új vagy továbbfejlesztett mechanizmusok kidolgozását, és alapvető motorai a befogadásra és a sokszínűségre irányuló erőfeszítéseknek,