32021D1764

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
Határozat - 2021/1764 - EN - EUR-Lex

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 32021D1764

Help

A Tanács (EU) 2021/1764 határozata (2021. október 5.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (a Grönlandra is kiterjedő tengerentúli társulásról szóló határozat)

ST/8988/2021/INIT

HL L 355., 2021.10.7, p. 6–134 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2021/1764/oj

Date of document:: 05/10/2021; Elfogadás időpontja
Date of effect:: 01/01/2021; Alkalmazás lásd cikk 94
Date of effect:: 08/10/2021; hatálybalépés a közzététel napja +1 lásd cikk 94
Deadline:: 01/01/2021; lásd cikk 89.2
Date of end of validity:: No end date

Author:: Az Európai Unió Tanácsa
Form:: Határozat

Procedure number:

2018/0244/CNS

Link

European Parliament - Legislative observatory

Treaty:

Szerződés az Európai Unió működéséről

Legal basis:

12016E203

Proposal:

52018PC0461 Adopted on: 05/10/2021

Link

Select all documents based on this document

Link

Select all documents mentioning this document

Modifies:

Relation	Act	Comment	Subdivision concerned	From	To
Repeal	32013D0755			01/01/2021
Implicit repeal	32019D2196			01/01/2021

Modified by:

Relation	Act	Comment	Subdivision concerned	From	To
Corrected by	32021D1764R(01)	(NL)

Instruments cited:

Link

EUROVOC descriptor:

Subject matter:

Directory code:

11.70.40.10 Külkapcsolatok / Fejlesztéspolitika / Társulások / Tengerentúli országok és területek (TOT-ok)

HTML

PDF

Official Journal

2021.10.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/6

A TANÁCS (EU) 2021/1764 HATÁROZATA

(2021. október 5.)

az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (a Grönlandra is kiterjedő tengerentúli társulásról szóló határozat)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 203. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Ez a határozat megállapítja az Unió és a tengerentúli országok és területek (TOT-ok), többek között Grönland társulására vonatkozó szabályokat és eljárásokat, továbbá hatályon kívül helyezi a 2013/755/EU tanácsi határozatot (2) (a továbbiakban: tengerentúli társulási határozat) és a 2014/137/EU tanácsi határozatot (3). A 2013/755/EU határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni.

(2)

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságnak (Egyesült Királyság) az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből (Euratom) az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkével összhangban történő kilépését követően ez a társulás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) II. mellékletében felsorolt TOT-ok vonatkozásában kerül alkalmazásra, az említett mellékletben felsorolt 12 egyesült királysági TOT-o kivételével.

(3)

Az EUMSZ 204. cikke szerint az EUMSZ 198–203. cikkének rendelkezéseit Grönlandra is alkalmazni kell, figyelemmel az EUMSZ-hez csatolt, a Grönlandra vonatkozó különös szabályokról szóló 34. jegyzőkönyvben foglalt, Grönlandra alkalmazandó sajátos rendelkezésekre is. Az Európai Közösségek létrehozásáról szóló szerződések Grönland vonatkozásában történő módosításáról szólószerződéssel (4) összhangban az egyrészről az Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat a 2014/137/EU határozat állapítja meg, amely hangsúlyozza az Unió és Grönland közötti szoros történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat, valamint egyedi partnerséget és együttműködést határoz meg. A 2014/137/EU határozat 2020. december 31-én hatályát vesztette.

(4)	A korábban az Európai Fejlesztési Alap (EFA) által finanszírozott TOT-oknak nyújtott uniós támogatást 2021. január 1-jétől az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni.

(5)	A külső finanszírozási eszközök számának csökkentése és teljesítményük észszerűsítése érdekében a valamennyi TOT-tal, köztük Grönlanddal fennálló kapcsolatokat össze kell vonni a 2013/755/EU határozat és a 2014/137/EU határozat egyetlen határozattal való felváltása révén.

(6)	Az e határozattal létrehozott partnerségnek lehetővé kell tennie egyrészről az Unió, másrészről valamennyi TOT közötti szoros kapcsolatok fenntartását.

(7)	A Tanács 2003-ban megállapodott arról, hogy az Unió és Grönland közötti jövőbeli kapcsolatokat 2006 után átfogó, fenntartható fejlődési célú partnerségre alapozza, amely az ilyen megállapodások általános szabályai és elvei szerint tárgyalt különleges halászati megállapodást is magában foglal.

(8)

Az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland kormánya és Dánia kormánya által tett, az Európai Unió és Grönland közötti kapcsolatokról szóló, 2015. március 19-én Brüsszelben aláírt együttes nyilatkozat emlékeztetett az Unió és Grönland közötti szoros történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kötelékekre, és amellett foglalt állást, hogy széles körű közös érdekekre alapozva tovább kell erősíteni a kapcsolatokat és az együttműködést, és a kölcsönös kapcsolatokat hosszú távú perspektívának kell megalapoznia.

(9)

Ezen határozatnak hangsúlyoznia kell az egyrészről az Unió, másrészről Grönland és Dánia közötti partnerség sajátosságait, például az Unió, Grönland és Dánia közötti szoros és tartós kapcsolatok fenntartására irányuló célkitűzést, Grönland geostratégiai helyzetének elismerését, a Grönland, Dánia és az Unió közötti szakpolitikai párbeszéd fontosságát, az Unió és Grönland közötti halászati partnerségi megállapodás meglétét és az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kérdéseket érintő potenciális együttműködést. A határozatnak reagálnia kell a globális kihívásokra, lehetővé téve proaktív menetrend kidolgozását és a közös érdekek követését, különösen az éghajlatváltozásnak az emberi tevékenységre és a környezetre gyakorolt egyre növekvő hatása, a tengeri szállítás, a természeti erőforrások – ideértve a nyersanyagokat és halállományokat is –, valamint a kutatás és innováció tekintetében.

(10)

Az EUMSZ és az annak alapján elfogadott másodlagos jogszabályok nem alkalmazandók automatikusan a TOT-okra, kivéve néhány olyan rendelkezést, amely kimondottan azok alkalmazásáról rendelkezik. Noha a TOT-ok nem harmadik országok, nem képezik az egységes piac részét, és ennek ellenére is meg kell felelniük a kereskedelem tekintetében a harmadik országokra vonatkozó kötelezettségeknek, különösen a származási szabályoknak, az egészségügyi és a növényegészségügyi szabályoknak, továbbá a védintézkedéseknek.

(11)

Az Unió és a TOT-ok közötti különleges kapcsolat felhagy a fejlesztési együttműködési megközelítéssel, és kölcsönös partnerséggé alakul a TOT-ok fenntartható fejlődésének támogatása céljából. Az eddig elért eredményeket meg kell szilárdítani és meg kell erősíteni. Továbbá az Unió és a TOT-ok közötti szolidaritást egyedülálló kapcsolataikra és a közös európai családhoz való tartozásukra kell alapozni.

(12)	A civil társadalomnak a TOT-ok fejlődéséhez való hozzájárulását fokozni lehet azzal, ha az együttműködés valamennyi területén megerősítjük a civil társadalmi szervezeteket.

(13)

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend (a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend), amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015 szeptemberében fogadott el, a nemzetközi közösség válasza a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális kihívásokra és tendenciákra. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődési céljaival együtt az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) keretében 2015. december 12-én elfogadott párizsi megállapodás (5) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) és az addisz-abebai cselekvési program – középpontjában a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel, átalakító hatású keretet kínál a szegénység felszámolásához és a fenntartható fejlődés globális szinten való eléréséhez. Hatályát tekintve egyetemes, és olyan átfogó közös keretet biztosít a fellépéshez, amely az Unióra és partnereire egyaránt alkalmazandó. Egyensúlyt teremt a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziói között, miközben elismeri a céljai és a célszámai közötti alapvető összefüggéseket. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend célja az, hogy senki ne maradjon ki a fejlődés folyamatából. Végrehajtását szorosan összehangolják majd más releváns nemzetközi kötelezettségvállalásokkal. Az e határozat keretében végrehajtott tevékenységek különös figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődési célok közötti összefüggésekre és azokra az integrált tevékenységekre, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése elengedhetetlen a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egészét tekintve horizontális kérdés.

(14)

Az Unió és a TOT-ok közötti társulást továbbra is három fő pillérre kell helyezni, nevezetesen a versenyképesség fokozása, az ellenálló képesség megerősítése és a kiszolgáltatottság csökkentése, továbbá a TOT-ok, valamint egyéb partnerek és szomszédos régiók közötti együttműködés és integráció előmozdítása.

(15)

A partnerség keretében előirányzott uniós pénzügyi támogatás célja, hogy európai perspektívát nyújtson a TOT-ok fejlődéséhez, és e támogatásnak hozzá kell járulnia az Unió és a TOT-ok között kialakított szoros és tartós kapcsolatok megerősítéséhez, és egyúttal – a két partnert összekötő közös értékekre és történelemre építve – meg kell erősítenie TOT-oknak az Unió előretolt bástyáiként betöltött szerepét.

(16)

A TOT-ok földrajzi helyzetéből adódóan valamennyi fél érdekében fejleszteni kell a TOT-ok és szomszédjaik közötti együttműködést – noha az uniós jog tekintetében egy adott földrajzi terület egyes szereplőinek jogállása eltérő lehet –, különös figyelemmel a közös érdekű területekre, valamint az uniós értékek és normák előmozdítására.

(17)	A régiók közötti együttműködés fejlesztése közös érdekű prioritást jelent. A régiók közötti műveleteknek adott esetben a csendes-óceáni, az indiai-óceáni, a karib-tengeri, az atlanti-óceáni és az északi-sarkvidéki térség közötti egyensúlyra kell törekedniük.

(18)	Földrajzi helyzetükből adódóan a TOT-ok sajátos nehézségekkel szembesülnek. E határozat végrehajtásakor figyelembe kell venni mindenekelőtt a távoli, illetve a különösen távoli fekvésből eredő korlátokat.

(19)

E határozat végrehajtásakor emellett figyelemmel kell lenni a TOT-ok társadalmi és gazdasági helyzetére, különösen azoknak a TOT-oknak az esetében, amelyek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztési Támogatási Bizottsága által meghatározott, az említett támogatás kedvezményezettjei felsoroló jegyzék alapján hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) jogosultak.

(20)

Számos TOT az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség államainak, valamint egyéb harmadik országok vagy területek (6) szomszédságában fekszik, és szomszédjaikkal közösek a szükségleteik, például az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség megőrzése, az óceánokkal kapcsolatos kérdések, a gazdasági diverzifikáció és a katasztrófakockázat-csökkentés tekintetében.

(21)

A „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, 2017. október 24-i bizottsági közlemény, a 15. és 16. TOT–EU fórum következtetései, valamint az egyrészről az Európai Unió, másrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja közötti partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló bizottsági ajánlások a regionális együttműködési programoknak a TOT-ok és szomszédjaik bevonásával együtt járó megerősítését szorgalmazzák.

(22)

A TOT-okat gazdag szárazföldi és tengeri biodiverzitás jellemzi. Az éghajlatváltozás hatással lehet a TOT-ok természetes környezetére, és veszélyeztetheti fenntartható fejlődésüket. A biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások, a katasztrófakockázat-csökkentés, a természeti erőforrások fenntartható kezelése, valamint a fenntartható energia előmozdítása és a környezeti biztonság területén folytatott tevékenységek hozzájárulnak ahhoz, hogy a TOT-ok jobban tudjanak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, és képesek legyenek enyhíteni annak hatásait. A társulásnak a fenntartható fejlődés megvalósítása tekintetében kulcsfontosságú tényezőnek számító biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésének, helyreállításának és fenntartható kiaknázásának biztosítására kell törekednie.

(23)	Az Unió és a TOT-ok újólag megerősítik, hogy jogukban áll környezetvédelmi és közegészségügyi okokból, a nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal összhangban a hulladékok hatásával kapcsolatos szabályokat alkotni.

(24)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, az e határozattal létrehozott programnak (a továbbiakban: a program) hozzá kell járulnia az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítéséhez és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 30 %-át éghajlat-politikai célok elérésére fordítsák. Az e program keretében végrehajtott intézkedések révén a teljes pénzügyi keretösszegének 25 %-a várhatóan éghajlat-politikai célkitűzéseket fog szolgálni. Az ehhez kapcsolódó intézkedéseket a program végrehajtása során fogják meghatározni, és az e programból nyújtott általános hozzájárulásnak a vonatkozó nyomonkövetési, értékelési és felülvizsgálati eljárások részét kell képeznie. A biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához való hozzájárulás tekintetében e programnak hozzá kell járulnia ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2024-ben a többéves pénzügyi keret alapján eszközölt éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig a többéves pénzügyi keret alapján eszközölt éves kiadások 10 %-át fordítsák a biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítására, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok között fennálló átfedéseket.

(25)	Az Unió és a TOT-ok közötti kapcsolatokban el kell ismerni, hogy a TOT-ok jelentősen hozzájárulhatnak a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban tett uniós kötelezettségvállalásokhoz.

(26)	Az Unió és a TOT-ok elismerik az oktatás és a szakképzés által a TOT-ok fenntartható fejlődésének katalizátoraként betöltött szerep fontosságát.

(27)	Az Unió és a TOT-ok közötti társulásnak figyelembe kell vennie a TOT-ok kulturális sokszínűségét és identitását, valamint hozzá kell járulnia annak megőrzéséhez.

(28)	Az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelemnek és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködésnek hozzá kell járulnia a fenntartható gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéséhez.

(29)

Ez a határozat továbbra is rugalmas származási szabályokról rendelkezik, többek között a származási kumulációt illetően is. A kumulációt nem csak a TOT-okkal és az Unióval gazdasági partnerségi megállapodást kötött országokkal kell lehetővé tenni, hanem bizonyos feltételek mellett olyan országokból származó termékekre vonatkozóan is, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi megállapodást tart fenn, és – ugyancsak bizonyos feltételekre figyelemmel – olyan termékekre is, amelyek vám- és kvótamentesen lépnek be az Unióba az Unió általános preferenciarendszere keretében. E feltételekre a kereskedelem kijátszásának elkerülése, valamint a kumulációs megállapodások megfelelő működésének biztosítása érdekében van szükség.

(30)	A TOT-származás igazolására alkalmazott eljárásokat – a TOT-okban érintett piaci szereplők és közigazgatások érdekében – naprakésszé kell tenni. Az Unió és a TOT-ok közötti igazgatási együttműködéssel kapcsolatos rendelkezéseket ugyancsak ennek megfelelően frissíteni kell.

(31)

Továbbá kellően részletes rendelkezéseket kell fenntartani a védintézkedésekről és felügyeletről annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a TOT-ok és az Unió illetékes hatóságai, valamint a gazdasági szereplők számára, hogy egyértelmű és átlátható szabályokra és eljárásokra támaszkodjanak. Végül pedig közös érdek biztosítani azon eljárások és megállapodások megfelelő alkalmazását, amelyek lehetővé teszik, hogy a TOT-ok vám- és kvótamentesen exportáljanak az Unióba.

(32)

Figyelembe véve az integrációs célkitűzést, valamint a szolgáltatások és a letelepedés területén a világkereskedelem fejleményeit, támogatni kell a szolgáltatási piacok és befektetési lehetőségek fejlesztését azáltal, hogy az uniós piacot jobban megnyitjuk a TOT-szolgáltatások és beruházások előtt. E tekintetben az Uniónak a más kereskedő partnereknek nyújtott lehető legjobb elbánást kell biztosítania a TOT-ok számára a legnagyobb kedvezmény elvének átfogó záradékaival, a TOT-ok számára viszont a kereskedelmi kapcsolataik tekintetében rugalmasabb lehetőségeket kell biztosítani azzal, hogy a TOT-ok által az Unióra alkalmazott elbánást azon elbánásra kell korlátozni, amelyben a TOT-ok a jelentősebb kereskedő gazdaságokat részesítik.

(33)

A pénzügyi szolgáltatások területén az Unió és a TOT-ok között folytatott együttműködés várhatóan hozzájárul egy biztonságosabb, szilárdabb, átláthatóbb pénzügyi rendszer létrehozásához, amely elengedhetetlen a globális pénzügyi stabilitás előmozdítása és a fenntartható növekedés alátámasztása tekintetében. Az e területen tett igyekezeteknek a nemzetközi szinten elfogadott standardokkal való konvergenciára, valamint a TOT-jogszabályoknak a pénzügyi szolgáltatásokról szóló uniós vívmányokhoz való közelítésére kell összpontosulniuk. Kellő figyelmet kell fordítani a TOT-hatóságok igazgatási kapacitásának megerősítésére, többek között a felügyelet területén is.

(34)

Az uniós pénzügyi támogatást azokra a területekre kell koncentrálni, amelyeken a legnagyobb hatást tudja kifejteni, tekintettel arra, hogy az Unió képes globális szinten reagálni és az olyan globális kihívásokat kezelni, mint a szegénység felszámolása, a fenntartható és inkluzív fejlődés, vagy a demokrácia, a jó kormányzás, az emberi jogok és a jogállamiság világszintű előmozdítása, valamint tekintettel a fejlesztési támogatásban való hosszú távú és kiszámítható részvételére és a tagállamaival történő koordinációban betöltött szerepére.

(35)

A TOT-ok hatóságainak rendelkezésére álló igazgatási kapacitások hatékonysága, egyszerűsítése és elismerése érdekében a TOT-oknak nyújtott pénzügyi forrásokat kölcsönös partnerség alapján kell igazgatni. Továbbá a TOT-ok hatóságainak felelősséget kell vállalniuk a felek közötti együttműködési stratégiákként elfogadott szakpolitikák kidolgozásáért és végrehajtásáért. A programozási és végrehajtási szabályok, illetve folyamat során figyelembe kell venni a TOT-ok igazgatási és emberi erőforrásainak korlátozott jellegét.

(36)

Ez a határozat a TOT-ok és az Unió közötti társulás részére pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során a pénzügyi referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (7) 19. pontja értelmében. Ezen összeget a jogalkotó szándéka kifejezésének kell tekinteni, és nem érintheti az Európai Parlament és a Tanács EUMSZ-ben meghatározott költségvetési hatáskörét.

(37)

Erre a határozatra az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott pénzügyi szabályok vonatkoznak. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, közbeszerzés, közvetett irányítás, pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok, pénzügyi támogatás és külső szakértők költségeinek megtérítése révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(38)

A határozat szerinti finanszírozási formákat és a végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Az említett finanszírozási formák és végrehajtási módok megválasztásakor mérlegelni kell többek között az egyösszegű átalányok, az egységköltségek vagy az átalányfinanszírozás alkalmazását, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozási formákat.

(39)

Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie a külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei közötti koherencia és kiegészítő jelleg, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és programokkal kialakítandó szinergiák révén kell elérni. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e határozatnak lehetővé kell tennie a finanszírozási források kombinálását más uniós programokkal, feltéve hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Tekintettel arra, hogy a TOT-ok hozzáférése az uniós programokhoz továbbra is kihívást jelent, a Bizottságnak – például kapacitásépítés és képzési tevékenységek révén – adott esetben ösztönöznie kell a TOT-ok jobb hozzáférését az uniós programokhoz. Rendszeresen értékelni kell a TOT-oknak a programokban való részvételi szintjét. Emellett az Uniónak biztosítania kell, hogy a TOT-okból származó természetes személyek ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Unió kezdeményezéseiben, mint a tagállamok más állampolgárai.

(40)	E határozatnak szükség esetén hivatkoznia kell az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9) az együttműködés végrehajtásának céljából, biztosítva ezáltal a koherenciát az eszközök irányítása során.

(41)

A vámügyi és kereskedelmi jogszabályokat érintő fejlemények és változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az eljárási származási szabályokra, valamint a II. mellékletben és a II. melléklet függelékeiben szereplő kapcsolódó fogalommeghatározásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy beépíthesse e változásokat a határozatba. A Bizottságnak emellett felhatalmazást kell kapnia felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az I. melléklet 3. cikkének módosítása céljából, a szükségesnek tartott esetekben a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében, továbbá e mellékletnek a nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítése érdekében.

(42)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (10) (22) és (23) bekezdése értelmében a programot egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információkkal összhangban kell értékelni, kerülve a túlszabályozást és a – főként a tagállamokra nehezedő – adminisztratív terheket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor.

(43)

A 2010/427/EU tanácsi határozat (11) 9. cikkében foglalt, külső segítségnyújtási eszközökre történő hivatkozásokat az e határozatra történő hivatkozásként is kell érteni. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy e határozat végrehajtása az EKSZ-nek az említett határozatban meghatározott szerepével összhangban történjen.

(44)

E határozat II. melléklete 10. cikke (6) bekezdésének és 16. cikke (8) bekezdésének, III. melléklete 2. cikkének, valamint IV. melléklete 5. és 6. cikkének végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban kell gyakorolni.

(45)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (14), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetésére és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazására vonatkozó intézkedéseket. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Az említett célból a harmadik országokkal és területekkel, valamint a nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásoknak, továbbá a határozat végrehajtása keretében létrejött bármely szerződésnek vagy megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az ilyen ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és szemléket, és biztosítják, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(46)

A TOT-ok és a REX-rendszer közötti együttműködés fokozása érdekében a TOT-ok az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (18) értelmében meghatározott, az áruk származásának igazolására engedéllyel rendelkező exportőrök regisztrálására szolgáló rendszert alkalmazhatják olyan módon, hogy preferenciális tarifális elbánást biztosítanak egy másik TOT-ból származó termékek számára azokban az esetekben, amikor kumulációt nem alkalmaznak.

(47)	E határozat értelmében az Uniónak innovatív, következetes és testre szabott választ kell adnia a fenti összes tényezőre,

(48)

Annak biztosítása céljából, hogy az érintett szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától lehetővé váljon, e határozatnak sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. RÉSZ

A TENGERENTÚLI ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK UNIÓVAL VALÓ TÁRSULÁSÁNAK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat létrehozza a TOT-ok Unióval való társulását (a továbbiakban: a társulás), amely a TOT-ok fenntartható fejlődésének támogatását, valamint az Unió értékeinek és normáinak szélesebb körben, világszinten történő előmozdítását célzó partnerség. A társulás partnerei az Unió, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok. Ez a határozat ezenkívül meghatározza az egyrészről az Unió, másrészről Grönland és Dánia közötti kapcsolatokra vonatkozó szabályokat is.

Ez a határozat a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra létrehozza a társulásra vonatkozó finanszírozási programot (a továbbiakban: a program). A határozat megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat, az I. mellékletben foglaltaknak megfelelően.

2. cikk

Területi hatály

A társulás az EUMSZ II. mellékletében felsorolt TOT-okra vonatkozik, a szóban forgó mellékletben felsorolt 12 egyesült királysági TOT kivételével.

3. cikk

Célkitűzések, elvek és értékek

(1) Az Unió és a TOT-ok közötti társulásnak a TOT-ok, a velük kapcsolatban álló tagállamok és az Unió közös célkitűzésein, elvein és értékein kell alapulnia.

(2) A partnerek elismerik egymás jogát a fenntartható fejlődésre vonatkozó szakpolitikáik és prioritásaik meghatározására, a hazai környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák ennek megfelelő – a nemzetközileg elismert normák és megállapodások keretében vállalt kötelezettségeikkel összhangban történő – elfogadására vagy módosítására. Ennek során magas szintű környezetvédelem és munkavédelem biztosítására törekednek.

(3) E határozat végrehajtása során a partnerek az átláthatóság, a szubszidiaritás és a hatékonyság igényének elvét tartják szem előtt, továbbá egyenlő mértékben foglalkoznak a TOT-ok fenntartható fejlődésének három pillérével, amelyek keretében átfogó és stratégiai megközelítést alkalmazva végrehajtják a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend valamennyi belső és külső szakpolitikai vonatkozását; e három pillér a gazdasági fejlődés, a kulturális és társadalmi fejlődés, valamint a természet- és környezetvédelem. A nemek közötti egyenlőséget, valamint a lányok és nők jogait a fenntartható fejlődési célok sikeres elérésének kulcsfontosságú elemeként valamennyi tevékenység során érvényesíteni kell.

(4) E határozat általános célkitűzése a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása, valamint szoros gazdasági kapcsolatok kialakítása köztük és az Európai Unió egésze között. A társulásnak ezen általános célkitűzés megvalósítását kell szolgálnia a TOT-ok versenyképességének fokozása, ellenálló képességük megerősítése, gazdasági és környezeti sebezhetőségük csökkentése, valamint a köztük és egyéb partnerek közötti együttműködés előmozdítása révén. E határozat célja továbbá az egyrészről az Unió, másrészről Grönland és Dánia közötti meglévő kapcsolatok fenntartása, elismerve Grönlandnak az Északi-sarkvidéken betöltött geostratégiai helyzetét, továbbá az Unió és az egyéb TOT-ok közötti meglévő kapcsolatok fenntartása, elismerve a TOT-oknak a karib-tengeri, az indiai-óceáni, az atlanti-óceáni és a csendes-óceáni térségben betöltött geostratégiai helyzetét.

(5) Az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdésével és 21. cikkével összhangban e határozat egyedi célkitűzései a következők:

a)	a TOT-okkal való együttműködés előmozdítása és támogatása, többek között az őket érintő legnagyobb kihívások kezelése és a fenntartható fejlődési célok elérése terén;

b)	Grönland támogatása és együttműködés folytatása a területet érintő legjelentősebb kihívások kezelése terén, mint például az iskolázottság növelése, továbbá hozzájárulás a grönlandi közigazgatásnak a nemzeti szakpolitikák kidolgozására és végrehajtására irányuló kapacitásához.

(6) A (4) bekezdésben említett általános célkitűzések és az (5) bekezdésben említett egyedi célkitűzések teljesítése során a társulásnak tiszteletben kell tartania a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a jogállamiság, a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés alapelveit, amelyeken a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok egytől egyig osztoznak.

4. cikk

A társulás igazgatása

A társulás igazgatását a Bizottság és a TOT-ok hatóságai – szükség esetén a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok – végzik, saját intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreiknek megfelelően.

5. cikk

Kölcsönös érdekek, kiegészítő jelleg és prioritások

(1) A társulás a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatos szakpolitikai párbeszéd és együttműködés kerete.

(2) Az együttműködés során prioritásként kell tekinteni az olyan, kölcsönös érdeklődésre számot tartó területekre, mint például:

a)	a TOT-ok gazdaságának fenntartható diverzifikációja, ideértve további integrálásukat a világgazdaságba és a regionális gazdaságokba; Grönland konkrét esetében a gazdaságilag aktív népesség készségeinek fejlesztése iránti igény;

b)	a fenntartható fejlődési célok elérésének felgyorsítását szolgáló cserék, együttműködés és partnerségek ösztönzése;

c)	oktatás és képzés, közegészségügy, turizmus és kultúra;

d)	a zöld és a kék gazdaság előmozdítása;

e)	a természeti erőforrások fenntartható kezelése, ideértve a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését és fenntartható használatát;

f)	az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás;

g)	a katasztrófakockázat-csökkentés előmozdítása;

h)	a kutatási, innovációs és tudományos együttműködési tevékenységek előmozdítása;

i)	a digitális hozzáférés;

j)	a TOT-ok, szomszédjaik és egyéb partnereik közötti társadalmi, kulturális és gazdasági cserék előmozdítása;

k)	szociális ágazat, munkaerő-mobilitás, szociális védelmi rendszerek, élelmiszer-biztonsági és élelmezésbiztonsági kérdések;

l)	az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kérdések;

m)	a regionális együttműködés fejlesztése a karib-tengeri, az indiai-óceáni, az atlanti-óceáni és a csendes-óceáni régióban;

n)	a régióközi együttműködés fejlesztése az északi-sarkvidéki, a karib-tengeri, az indiai-óceáni, az atlanti-óceáni és a csendes-óceáni régióban.

(3) A kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott együttműködésnek azt a célt kell szolgálnia, hogy előmozdítsa a TOT-ok önállóságát, valamint a (2) bekezdésben meghatározott stratégiák és szakpolitikák kialakítására, végrehajtására és nyomon követésére irányuló kapacitásaik továbbfejlesztését.

6. cikk

A társulás előmozdítása

(1) Kölcsönös kapcsolataik megerősítése céljából az Unió és a TOT-ok törekednek arra, hogy megismertessék polgáraikkal a társulást, különösen az egyfelől a TOT-ok hatóságai, tudományos közössége, civil társadalma és vállalkozásai, másfelől az Unión belüli megfelelőik közötti kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésének az ösztönzésével.

(2) A TOT-ok törekednek arra, hogy megerősítsék és előmozdítsák az Unió egészével fenntartott kapcsolataikat. A tagállamok támogatják ezeket a törekvéseket.

7. cikk

Regionális együttműködés, regionális integráció és együttműködés egyéb partnerekkel

(1) A 3. cikkre figyelemmel, a társulásnak támogatnia kell a TOT-ok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy részt vegyenek a vonatkozó nemzetközi, regionális és szubregionális együttműködési kezdeményezésekben, valamint a regionális vagy szubregionális integrációs folyamatokban, saját törekvéseik szerint, valamint az illetékes hatóságaik által meghatározott célkitűzésekkel és prioritásokkal összhangban.

(2) E célból az Unió és a TOT-ok információt cserélhetnek és megoszthatják bevált gyakorlataikat, valamint egyéb formában is folytathatnak szoros együttműködést és koordinálhatják tevékenységüket más partnerekkel a TOT-ok regionális és nemzetközi szervezetekben történő részvételének összefüggésében, adott esetben nemzetközi megállapodások révén.

(3) A társulásnak célja, hogy támogassa a TOT-ok és egyéb partnerek közötti együttműködést az e határozat II. és III. részében meghatározott együttműködési területeken. E tekintetben a társulásnak az a célja, hogy előmozdítsa a TOT-ok és az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint a szomszédos afrikai, karibi és csendes óceáni (AKCS) államok és a nem AKCS-államok és területek (19) közötti együttműködést. E célkitűzés elérése érdekében az Unió javítja a vonatkozó uniós programok, illetve eszközök közötti koordinációt és szinergiákat. Az Unió továbbá törekszik arra, hogy adott esetben bevonja a TOT-okat az azok szomszédos országaival – legyenek azok akár AKCS-államok, akár nem AKCS-államok vagy területek – és a legkülső régiókkal folytatott párbeszédeinek fórumaiba.

(4) A TOT-ok kapcsolódó regionális integrációs szervezetekben való részvételének támogatása különösen az alábbiakra irányul:

a)	azon vonatkozó regionális szervezetek és intézmények kapacitásának fejlesztése, amelyeknek a TOT-ok tagjai;

b)	regionális és szubregionális kezdeményezések, mint például a II. és III. részben megjelölt együttműködési területekhez kapcsolódó ágazati reformpolitikák végrehajtása;

c)	a regionális integrációs folyamatok által a különféle területeken kifejtett hatásokkal kapcsolatos tájékozottság növelése és ismeretek bővítése a TOT-okban;

d)	a TOT-ok részvétele a regionális piacok kialakításában, a regionális integrációs szervezetek összefüggésében;

e)	határokon átnyúló beruházások a TOT-ok és szomszédjaik között.

8. cikk

Részvétel az európai területi együttműködési csoportosulásokban

Az e határozat 7. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásában az együttműködési kezdeményezéseknek vagy más együttműködési formáknak azt is magukban kell foglalniuk, hogy a TOT-ok kormányzati hatóságai, regionális és szubregionális szervezetei, helyi hatóságai, valamint adott esetben más közjogi vagy magánjogi szervei vagy intézményei ideértve a közszolgáltatókat is részt vehetnek az európai területi együttműködési csoportosulásokban, az ezen határozat együttműködési tevékenységeire vonatkozó, valamint az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (20) megállapított szabályoknak és céloknak a függvényében, továbbá az azon tagállamra alkalmazandó szabályok szerint, amelyekkel a TOT kapcsolatban áll.

9. cikk

Különleges bánásmód

(1) A társulásnak figyelembe kell vennie azokat a különbségeket, amelyek a gazdasági fejlődés, valamint a 7. cikkben említett regionális együttműködés és regionális integráció teljes mértékű kiaknázására irányuló képességek tekintetében a TOT-ok között fennállnak.

(2) Az elszigetelt TOT-ok vonatkozásában különleges bánásmódot kell meghatározni.

(3) Annak elősegítése érdekében, hogy az elszigetelt TOT-ok megbirkózhassanak fejlődésük strukturális és egyéb akadályaival, e különleges bánásmódnak – többek között a pénzügyi támogatás nagyságrendjének, valamint az ahhoz kapcsolódó feltételeknek a meghatározásakor – figyelembe kell vennie sajátos nehézségeiket.

(4) St Pierre és Miquelon elszigetelt TOT-nak tekintendő.

2. FEJEZET

Együttműködés

10. cikk

Általános megközelítés

(1) A társulást a TOT-ok, a velük kapcsolatban álló tagállamok és a Bizottság, valamint adott esetben az Európai Beruházási Bank (EBB), továbbá egyéb uniós intézmények és szervek kölcsönös érdeklődésére számot tartó kérdésekre irányuló széles körű párbeszédre és konzultációra kell alapozni.

(2) A TOT-ok adott esetben párbeszédet és konzultációkat szerveznek olyan hatóságokkal és szervekkel, mint például az alábbiak:

a)	az illetékes helyi és egyéb állami hatóságok;

b)	a gazdasági és szociális partnerek;

c)	bármely egyéb megfelelő, a civil társadalmat képviselő szerv, például környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek.

11. cikk

Az együttműködés szereplői

(1) Az együttműködés szereplői a TOT-okban:

a)	a TOT-ok kormányzati hatóságai;

b)	a TOT-ok helyi hatóságai;

c)	közszolgáltatók és civil társadalmi szervezetek, mint például a szociális egyesületek, a vállalkozói szövetségek, a munkáltatói és szakszervezetek, valamint a helyi, nemzeti vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek;

d)	regionális és szubregionális szervezetek.

(2) A TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kormányzati és helyi hatóságok nevéről.

12. cikk

A nem kormányzati szereplők feladata

(1) A nem kormányzati szereplők szerepet játszhatnak az együttműködést érintő információcserében és konzultációkban, és különösen az együttműködési támogatás, projektek vagy programok előkészítésében és végrehajtásában. A nem kormányzati szereplőket az ilyen projektek vagy programok végrehajtásához a helyi fejlesztési kezdeményezések támogatása céljából pénzgazdálkodási hatáskörökkel ruházhatják fel.

(2) A projektek vagy programok decentralizált irányítására jogosult nem kormányzati szereplőket a TOT-ok hatóságai, a Bizottság és a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam közötti megállapodással kell választani, figyelembe véve az érintett tárgykört, valamint az adott nem kormányzati szereplő szakértelmét és tevékenységi körét. A kiválasztást minden TOT-ban a 10. cikkben említett széles körű párbeszéd és konzultációk keretében kell végezni.

(3) A társulás hozzá kíván járulni a TOT-oknak a civil társadalmi szervezetek megerősítését célzó erőfeszítéseihez, különösen az ilyen szervezetek létrehozásának és fejlesztésének megkönnyítéséhez, valamint a fejlesztési stratégiák és programok megtervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe történő bevonásukhoz szükséges feltételek megteremtése tekintetében.

3. FEJEZET

A társulás intézményi kerete

13. cikk

Irányelvek a párbeszédhez

(1) Az Unió, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok rendszeresen átfogó és politikai párbeszédet folytatnak.

(2) A párbeszédet az Unió, a TOT-ok, valamint a velük kapcsolatban álló tagállamok intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek teljes körű tiszteletben tartása mellett folytatják. A párbeszédet rugalmas módon kell folytatni. A párbeszédet megfelelő szinten és formátumban, formális vagy informális jelleggel, a 14. cikkben említett keretek között kell megszervezni.

(3) A párbeszédnek lehetővé kell tennie, hogy a TOT-ok teljes mértékben részt vegyenek a társulás végrehajtásában.

(4) A párbeszéd középpontjában többek között a felek kölcsönös érdeklődésére számot tartó konkrét, vagy a társulás célkitűzéseinek elérése szempontjából általános jelentőségű politikai kérdéseknek kell állniuk.

(5) A TOT-okkal, köztük Grönlanddal folytatott párbeszédnek mindenekelőtt alapot kell teremtenie az olyan területeken folytatott széles körű együttműködéshez és párbeszédhez, mint például az oktatás, az energiaügy, az éghajlatváltozás, a természetvédelem, a környezetvédelem, a kék gazdaság, a természeti erőforrások – ideértve a nyersanyagokat és a halállományokat is –, a tengeri szállítás, a kutatás és az innováció, valamint adott esetben e kérdéseknek az Északi-sarkvidéket érintő vonatkozásai.

14. cikk

A társulási párbeszéd fórumai

(1) A társulás a párbeszéd céljára az alábbi fórumokat hozza létre:

a)	párbeszéd céljából évente összeül egy, a TOT hatóságait, valamint a tagállamok és a Bizottság képviselőit tömörítő TOT–EU fórum (a továbbiakban: a TOT–EU fórum). Az Európai Parlament tagjai, az EBB képviselői, valamint a legkülső régiók képviselői adott esetben csatlakoznak a TOT–EU fórumhoz;

a Bizottság, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok rendszeresen háromoldalú konzultációkat tartanak. Ezeket a konzultációkat évente legalább négyszer kell megrendezni a Bizottság kezdeményezésére vagy a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok kérésére. A tagállamok megfelelő tájékoztatást kapnak a konzultációk eredményéről;

a TOT-ok, a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok és a Bizottság egymással megállapodva a társulás végrehajtásának nyomon követését segítő, tanácsadói minőségben eljáró munkacsoportokat hoznak létre a megvizsgálandó kérdéseknek megfelelő formában. Az említett munkacsoportok a Bizottság, illetve valamely tagállam vagy TOT kérésére hívhatók össze. A munkacsoportok szakértői megbeszéléseket folytatnak a TOT-okat és a velük kapcsolatban álló tagállamokat különösen érintő kérdésekről, kiegészítve ezzel a TOT–EU fórumon és/vagy a háromoldalú konzultációk keretében folyó munkát.

(2) A Bizottság látja el a TOT–EU-fórum, a háromoldalú konzultációk, valamint a munkacsoportok elnöki tisztét és titkársági feladatait. A háromoldalú konzultációk keretében végzendő munka irányvonalait a Bizottság, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok közösen jelölik ki. A TOT–EU-fórum keretében végzendő munka irányvonalait a Bizottság, a TOT-ok, a velük kapcsolatban álló tagállamok és az egyéb érdekelt tagállamok közösen jelölik ki.

II. RÉSZ

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEI A TÁRSULÁS KERETÉBEN

1. FEJEZET

Környezetvédelmi kérdések, éghajlatváltozás, óceánok és katasztrófakockázat-csökkentés

15. cikk

Általános elvek

A társulás keretében a természetvédelem, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a katasztrófakockázat-csökkentés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a)	a TOT-ok támogatása a szakpolitikák, stratégiák, cselekvési tervek és intézkedések kidolgozására és végrehajtására irányuló törekvéseik tekintetében;

b)	a TOT-ok támogatása a regionális, uniós és globális hálózatokba és kezdeményezésekbe történő integrációra irányuló törekvéseik tekintetében;

c)	az erőforrások fenntartható felhasználásának és az erőforrás-hatékonyságnak az ösztönzése, valamint a gazdasági növekedés környezetkárosodástól való szétválasztásának az előmozdítása; és

d)	a TOT-ok azon törekvéseinek támogatása, hogy regionális csomópontokként és kiválósági központokként működjenek.

16. cikk

A biológiai sokféleség, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható kezelése és megőrzése

A társulás keretében a biológiai sokféleség, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható kezelése és megőrzése területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a)	tengeri és szárazföldi védett területek létrehozásának és hatékony kezelésének, valamint a meglévő védett területek hatékonyabb kezelésének az előmozdítása;

b)	a tengeri és szárazföldi erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás ösztönzése, ami hozzájárul a fajok, élőhelyek, valamint az ökoszisztéma-funkciók védett területeken kívüli védelméhez, különösen a veszélyeztetett, sebezhető és ritka fajok esetében;

a tengeri és szárazföldi biológiai sokféleség és ökoszisztémák megőrzésének és fenntartható felhasználásának megerősítése az alábbiak révén:

az ökoszisztémát érintő szélesebb körű, az éghajlatváltozás jelentette kihívás kezelése egészséges, ellenálló ökoszisztémák fenntartásával, a zöld és a kék infrastruktúra előmozdításával, valamint a gyakran sokszorosan előnyösnek bizonyuló, ökoszisztémán alapuló megközelítések ösztönzésével az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése területén;

ii.

a kapacitások megerősítése helyi, regionális vagy nemzetközi szinten az információcsere, valamint a többek között az őslakos és a helyi közösségektől származó, továbbá a hagyományos ismeretek és a bevált gyakorlatok megosztásának előmozdítása révén valamennyi érdekelt fél között, ideértve az állami hatóságokat, a földtulajdonosokat, a magánszektort, a kutatókat és a civil társadalmat is;

iii.	a meglévő természetvédelmi programok és kapcsolódó erőfeszítések megerősítése a védett területeken belül és kívül egyaránt;

iv.	a tudásbázis bővítése és az ismeretbeli hiányosságok kiküszöbölése, többek között az ökoszisztéma-funkciók és -szolgáltatások értékének számszerűsítése, továbbá az egyes fajok és ökoszisztémák fejlődésére vonatkozó hosszú távú nyomonkövetési programok kifejlesztése révén;

d)	regionális együttműködés ösztönzése és elősegítése olyan kérdések kezelése érdekében, mint például az idegenhonos inváziós fajok, az éghajlatváltozás hatásai és az óceánok fenntartható védelme;

e)	az erőforrások hathatósabbá tételét szolgáló mechanizmusok, köztük például az ökoszisztéma-szolgáltatásokra szánt kifizetések fejlesztése.

17. cikk

Fenntartható erdőgazdálkodás

A társulás keretében a fenntartható erdőgazdálkodás területén folytatott együttműködés érintheti az erdők megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodásnak – ezen belül többek között az erdők környezetvédelmi, például a talajerózió és az elsivatagosodás elleni védelemben betöltött szerepének –, valamint az erdőtelepítésnek és a fakivitel irányításának az előmozdítását.

18. cikk

A tengerparti övezet integrált kezelése

A társulás keretében a tengerparti övezet integrált kezelése területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a)	a TOT-ok támogatása a tengeri és tengerparti övezetek hatékony fenntartható kezelését célzó erőfeszítések terén, a tengeri és tengerparti övezeteket érintő tervezésre és igazgatásra vonatkozó stratégiai és integrált megközelítések, köztük hosszú távú nyomonkövetési programok kidolgozásával;

a gazdasági és társadalmi tevékenységek – például a halászat és az akvakultúra, a turizmus, a tengeri szállítás és a mezőgazdaság – összeegyeztetése azokkal a lehetőségekkel, amelyek a tengeri és tengerparti övezetekben rejlenek a megújuló energia, a vízkészletek és a nyersanyagok tekintetében, figyelembe véve az éghajlatváltozás hatásait és az emberi tevékenységeket is.

19. cikk

Óceánok

(1) A társulás keretében a nemzetközi óceánpolitikai irányítás területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a)	az e terület közös érdekű kérdéseivel kapcsolatos párbeszéd megerősítése;

b)	a tengerrel kapcsolatos ismereteknek, valamint a biotechnológiának, az óceánenergiának, a tengerfelügyeletnek, a tengerparti övezetek kezelésének és az ökoszisztéma-alapú gazdálkodásnak az előmozdítása többek között a tengeri ökoszisztémák megfigyelése révén;

c)	integrált megközelítések előmozdítása regionális és nemzetközi szinten;

d)	a jó kormányzás, a bevált gyakorlatok és a felelősségteljes halászati gazdálkodás aktív előmozdítása a halállomány megőrzésében és fenntartható kezelésében, ideértve a közös érdekeltségű és a regionális halgazdálkodási szervezetek által kezelt halállományokat is;

e)	a felelősségteljes halfeldolgozó-ipar fejlesztése helyi szinten;

a halállomány megőrzésével kapcsolatos párbeszéd és együttműködés, többek között a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre, valamint a regionális halgazdálkodási szervezetekkel való és az azokon belüli hatékony együttműködésre irányuló intézkedések révén, amelynek magában kell foglalnia a halászat és a part menti környezetek hosszú távon hatékonyabb kezelését szolgáló ellenőrzési és vizsgálati rendszereket, ösztönzőket és kötelezettségeket.

(2) A társulás összefüggésében és a meglévő halászati partnerségi megállapodásokkal való összhang és kiegészítő jelleg biztosítása mellett az (1) bekezdés d) és f) pontjában említett együttműködés során a következő alapelvekre kell támaszkodni:

a)	a felelősségteljes halászati gazdálkodás és halászati gyakorlatok melletti elköteleződés;

b)	tartózkodás olyan intézkedések meghozatalától vagy tevékenységek folytatásától, amelyek nem összeegyeztethetők a halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának és a fenntartható helyi fejlődésnek az elvével;

figyelembe véve az Unió és a TOT-ok közötti meglévő vagy esetleges jövőbeli kétoldalú halászati partnerségi megállapodásokat, az Unió és a TOT-ok törekednek arra, hogy rendszeresen konzultáljanak egymással a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzésével és kezelésével kapcsolatban, valamint hogy információt cseréljenek az erőforrások aktuális helyzetéről, a 14. cikkben meghatározott, a társulás által a párbeszéd céljára létrehozott releváns fórumok keretében.

20. cikk

Fenntartható vízgazdálkodás

(1) A társulás keretében az Unió és a TOT-ok között a fenntartható vízgazdálkodás területén folytatott együttműködés a következőket érintheti: vízpolitika és intézményfejlesztés, a vízkészletek védelme, a vidéki és városi területek háztartási, ipari vagy mezőgazdasági célú vízellátása, a vízkészletek tárolása, elosztása és kezelése, a vízveszteség csökkentése, a víz hatékony használata, valamint a szennyvízkezelés.

(2) A vízellátás és a csatornázás területén külön figyelmet kell fordítani a tiszta és megfizethető ivóvízhez és a csatornázáshoz való hozzáférésre a nem megfelelően ellátott és a természeti katasztrófáknak különösen nagy mértékben kitett területeken, ami az egészségi állapot javításával és a termelékenység növelésével közvetlenül hozzájárul az emberi erőforrások fejlesztéshez.

(3) Az (1) bekezdésben említett területeken folytatott együttműködést azon elvnek kell vezérelnie, hogy az alapvető vízellátási és csatornázási szolgáltatásokat környezeti szempontból fenntartható módon kell biztosítani a városi és a vidéki lakosság számára. Elsőbbséget kell biztosítani az aktív és klímaérzékeny vízgazdálkodás fejlesztésének.

21. cikk

Hulladékgazdálkodás

A társulás keretében a hulladékgazdálkodás területén folytatott együttműködés érintheti a bevált környezetvédelmi gyakorlat alkalmazásának előmozdítását a hulladékgazdálkodással kapcsolatos valamennyi művelet során. Az együttműködés kiterjedhet továbbá a hulladékmennyiség – többek között az óceánokat szennyező műanyaghulladék mennyiségének – csökkentésére, az újrafeldolgozásra vagy egyéb hulladékhasznosítási folyamatokra, így például az energetikai hasznosításra vagy a hulladékártalmatlanításra is.

22. cikk

Energiaügy

A társulás keretében a fenntartható energia területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a)	fenntartható energia-előállítás, energiaelosztás és az energiához való hozzáférés, különösen a megújuló energiaforrásokból származó karbonszegény energia fejlesztése, előmozdítása, felhasználása és tárolása;

b)	energiapolitikák és energiaügyi szabályozás, különösen a megfizethető és fenntartható energiatarifákat garantáló szakpolitikák kidolgozása és szabályok elfogadása;

c)	energiahatékonyság, különösen energiahatékonysági normák kidolgozása és bevezetése, energiahatékonysági intézkedések végrehajtása különböző ágazatokban, például az ipari, kereskedelmi, állami vagy háztartási, valamint kísérő oktató és tudatosító tevékenységek;

d)	közlekedés, különösen a sokkal inkább környezetbarát tömegközlekedési és magáncélú közlekedési eszközök, például hibrid, elektromos vagy hidrogénüzemű járművek, továbbá a közös járműhasználat (carpooling) és a kerékpáros közlekedési rendszerek fejlesztése, előmozdítása és használata;

e)	várostervezés és -építés, különösen a magas szintű környezetminőségi előírások és magas energiateljesítmény ösztönzése és bevezetése a várostervezésben és -építésben; valamint

f)	turizmus, különösen az energiaellátás szempontjából önellátó (fenntartható energiaforrásokon alapuló) és környezetbarát idegenforgalmi infrastruktúrák ösztönzése.

23. cikk

Nyersanyagok

A társulás keretében a nyersanyagokkal, köztük a ritkaföldfémekkel kapcsolatos együttműködés olyan nyersanyagágazat ösztönzéséhez kapcsolódhat, amely a bányászattal kapcsolatos valamennyi művelet tekintetében fenntartható, és amely az alábbiakat célozza:

a)	az erőforrások hatékony és optimális felhasználásának támogatása;

b)	a felelős fogyasztás és az újrahasznosítás ösztönzése;

c)	a környezetvédelem fejlesztése és megszilárdítása helyi és regionális szinten;

d)	környezetbarát kezelésének és kiaknázásának támogatása;

e)	a kapacitások megerősítése, a képzéssel, az innovációval, a kutatással és a vállalkozásokkal kapcsolatos intézkedések meghozatala a nyersanyagok kiaknázására és kitermelésére vonatkozóan helyi, regionális és nemzeti szinten, a nemzetközi munkaügyi normákkal összhangban;

f)	a nyersanyagok kiaknázásával és kitermelésével összefüggő társadalmi-gazdasági hatások fenntartható kezelésének támogatása;

g)	a nyersanyagokkal összefüggő tevékenységekben érintett érdekelt felek álláspontjának a figyelembevétele.

24. cikk

Éghajlatváltozás

A társulás keretében az éghajlatváltozás területén folytatott együttműködés a TOT-ok azon kezdeményezéseinek a támogatását célozza, amelyek az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodásra irányulnak, és az alábbiakra terjedhet ki:

a)	a bizonyítékok összegyűjtése, a kulcsfontosságú kockázatok megállapítása és a területi, regionális és/vagy nemzetközi fellépések, tervek vagy intézkedések kijelölése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vagy az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklése céljából;

b)	hozzájárulás a partnerországok azon erőfeszítéseihez, amelyek az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan tett kötelezettségvállalásaiknak a Párizsi Megállapodással összhangban történő teljesítésére irányulnak;

c)	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló célkitűzés beillesztése a közpolitikákba és stratégiákba;

d)	a szakpolitikák kidolgozása és végrehajtása terén alapvető eszköznek számító statisztikai adatok és mutatók kidolgozása és kijelölése; valamint

e)	a TOT-ok regionális és nemzetközi párbeszédekben való részvételének előmozdítása, az együttműködésnek, és ezen belül az ismeretek és tapasztalatok megosztásának előmozdítása céljából.

25. cikk

Katasztrófakockázatok csökkentése

A társulás keretében a katasztrófakockázat-csökkentés területén folytatott együttműködés az alábbiakra terjedhet ki:

a)	a katasztrófamegelőzési és katasztrófavédelmi felkészültségi rendszerek – ideértve a (korai) előrejelző rendszereket is – és infrastruktúrák fejlesztése vagy tökéletesítése a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából;

b)	részletes ismeretek összegyűjtése a katasztrófáknak való kitettségre vonatkozóan, valamint a jelenlegi reagálási képességek fejlesztése a TOT-okban és a földrajzi elhelyezkedésük szerinti régiókban;

c)	a katasztrófamegelőzés és a katasztrófavédelmi felkészültség területén meglévő intézkedések megerősítése helyi, nemzeti és regionális szinten;

d)	az érintett szereplők reagálási képességének fejlesztése, koordinációjuk, hatékonyságuk és eredményességük fokozása érdekében;

e)	a lakosságot célzó, a katasztrófa esetén fennálló kockázatoknak való kitettséggel, a megelőzéssel, a felkészüléssel és a reagálással kapcsolatos tudatosságnövelés és tájékoztatás javítása, kellő figyelemmel a fogyatékossággal élő személyek sajátos igényeire;

f)	a polgári védelemben részt vevő fő szereplők közötti együttműködés megerősítése;

g)	a nemzetközi katasztrófakockázat-csökkentési kezdeményezések, így például a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret alkalmazásának ösztönzése;

h)	a TOT-ok regionális, európai és nemzetközi fórumokon való részvételének előmozdítása a különböző partnerek közötti rendszeresebb információcsere és katasztrófa esetén szorosabb együttműködés érdekében.

2. FEJEZET

Hozzáférés

26. cikk

Általános célkitűzések

(1) A társulás keretében a hozzáférhetőség területén folytatott együttműködés az alábbiakra terjedhet ki:

a)	a TOT-ok globális közlekedési hálózatokhoz való fokozottabb hozzáférésének biztosítása; valamint

b)	a TOT-ok információs és kommunikációs technológiákhoz (a továbbiakban: IKT) és szolgáltatásokhoz való nagyobb hozzáférésének biztosítása.

(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködés az alábbiakra terjedhet ki:

a)	szakpolitikák kidolgozása és intézményfejlesztés;

b)	közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítás;

c)	tárolólétesítmények kikötőkben és repülőtereken; valamint

d)	az ellátás biztonsága a távoli területeken és az elzárt szigeteken.

27. cikk

Tengeri szállítás

(1) A társulás keretében a tengeri szállítás területén folytatott együttműködés célja költséghatékony és jól működő tengeri közlekedési szolgáltatások fejlesztése és előmozdítása a TOT-okban, és az alábbiakat érintheti:

a)	hatékony, karbonszegény, valamint gazdaságilag és kereskedelmileg életképes díjazású áruszállítás előmozdítása;

b)	a TOT-ok nemzetközi szállítási szolgáltatásokban való fokozott részvételének elősegítése;

c)	regionális programok ösztönzése;

d)	a helyi magánszektor szállítási tevékenységekbe való bevonásának támogatása; valamint

e)	fenntartható és reziliens infrastruktúra megteremtése.

(2) Az Unió és a TOT-ok előmozdítják a tengerészeti biztonságot és a legénység biztonságát, valamint a szennyezés megelőzését.

(3) Az Unió és a TOT-ok előmozdítják a releváns nemzetközi egyezményekkel és az uniós jogi kerettel összhangban lévő tengerészeti biztonságot és védelmet, a fedélzeti élet- és munkakörülményeket, valamint a tengeri környezet védelmét.

28. cikk

Légi közlekedés

A társulás keretében a légi közlekedés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a)	a TOT-ok légiközlekedési ágazatának reformja és korszerűsítése;

b)	a TOT-ok légiközlekedési ágazata kereskedelmi élet- és versenyképességének előmozdítása;

c)	a magánszektorból származó beruházásoknak és a magánszektor részvételének a megkönnyítése;

d)	az ismeretek és a bevált üzleti gyakorlatok megosztásának az ösztönzése, figyelembe véve a fenntarthatósággal és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos kérdéseket.

29. cikk

Légiközlekedési biztonság és védelem

A társulás keretében a légi közlekedés biztonságának és védelmének területén folytatott együttműködés a TOT-ok vonatkozó uniós és nemzetközi előírásoknak való megfelelést célzó erőfeszítéseinek támogatására irányul, és többek között az alábbiakat érintheti:

a)	az európai repülésbiztonsági rendszer és adott esetben a nemzetközi szabványok alkalmazása;

b)	a repülőtéri biztonság előmozdítása és a polgári légügyi hatóságok arra irányuló képességének megerősítése, hogy irányításuk alatt tartsák az ellenőrzésük alá tartozó műveletek biztonságának valamennyi vonatkozását; valamint

c)	az infrastruktúrák és az emberi erőforrások fejlesztése.

30. cikk

IIKT szolgáltatások

A társulás keretében az IKT szolgáltatások terén folytatott együttműködés célja a digitális szakadék áthidalása, továbbá hogy ösztönözze a TOT-okban a digitális elérhetőséget, az innovációt és a gazdasági növekedést, valamint hogy javuljanak a polgárok és a vállalkozások mindennapjai, többek között annak az elősegítése révén, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára biztosított legyen az akadálymentes hozzáférés. Az együttműködésnek különösen a TOT-ok szabályozási kapacitásának a megerősítésére kell irányulnia, és az alábbi intézkedések révén támogathatja az IKT-hálózatok és -szolgáltatások, többek között a megfelelő és megbízható elektronikus hírközlő hálózatok kiterjesztését annak biztosítása érdekében, hogy a TOT-okban a polgárok és a vállalkozások igénybe tudják venni a digitális szolgáltatásokat:

a)	olyan kiszámítható szabályozási környezet létrehozása, amely lépést tart a technológiai fejlődéssel, ösztönzi a növekedést és az innovációt, valamint előmozdítja a versenyt és a fogyasztóvédelmet;

b)	párbeszéd az információs társadalom előmozdításának és figyelemmel kísérésének különféle szakpolitikai vonatkozásairól;

c)	a szabványokra és az interoperabilitással kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információcsere;

d)	az együttműködés elősegítése az IKT-kutatás terén, valamint az IKT-alapú kutatási infrastruktúrák tekintetében;

e)	szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése a nagy társadalmi jelentőségű területeken;

f)	különösen a fiatalokat célzó oktatás és képzés.

3. FEJEZET

Kutatás és innováció

31. cikk

Együttműködés a kutatás és innováció területén

A társulás keretében a kutatás és innováció terén folytatott együttműködés kiterjedhet a tudományra, az energiaügyre, az éghajlatváltozásra, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességre, a természeti erőforrásokra – ideértve a nyersanyagokat is –, valamint az élő erőforrások fenntartható felhasználására.

Kiterjedhet továbbá a technológiára – és ezen belül az IKT-ra is –, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a TOT-ok fenntartható fejlődéséhez, valamint előmozdítsa a TOT-ok mint regionális csomópontok és kiválósági központok szerepét, és azok ipari versenyképességét. Az együttműködés különösen az alábbiakat érintheti:

a)	párbeszéd, koordináció és szinergiák kialakítása a TOT-ok és az Unió politikái és kezdeményezései között a tudomány, a technológia és az innováció területén;

b)	politikaalakítás és intézményfejlesztés a TOT-okon belül, valamint összehangolt fellépés helyi, nemzeti vagy regionális szinten, a tudományos, technológiai és innovációs tevékenységek fejlesztése és azok alkalmazása céljából;

c)	együttműködés a TOT-ok, az Unió, a tagállamok és a harmadik országok jogi személyei között;

a TOT-okból származó egyéni kutatók, kutatóintézetek és jogi személyek részvétele az európai kutatási és innovációs keretprogramokban, valamint a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programban (COSME), összekötve e szereplőket e programok már támogatott tevékenységeivel a tevékenységek kiegészítő jellegének biztosítása céljából; valamint

e)	a TOT-okból származó kutatók képzése, nemzetközi mobilitása és csereprogramjai.

4. FEJEZET

Ifjúság, oktatás, képzés, a gyermekek jogainak védelme, egészségügy, foglalkoztatás, szociális biztonság, élelmiszer-biztonság és élelmezésbiztonság

32. cikk

Ifjúság

A társulás célja megerősíteni a TOT-okban és az Unióban élő fiatalok közötti kapcsolatokat, többek között a TOT-fiatalok tanulási mobilitásának előmozdításával, valamint a fiatalok egymás közötti kölcsönös megértésének elősegítésével.

33. cikk

Oktatás és képzés

(1) A társulás keretében az oktatás és képzés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a)	kiváló minőségű, inkluzív oktatás biztosítása általános, középfokú és felsőfokú oktatási szinten, valamint a szakoktatás és -képzés területén; valamint

b)	a TOT-ok támogatása az oktatási és szakképzési politikák kidolgozásában és végrehajtásában.

(2) Az Unió biztosítja, hogy a TOT-ok oktatási szervei és intézményei ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Unió oktatással kapcsolatos együttműködési kezdeményezéseiben, mint a tagállamok oktatási és szakképzési szervei és intézményei.

34. cikk

A gyermekek jogainak védelme

(1) A társulás keretében az Unió biztosítja a TOT-okban a gyermekek jogainak átfogó védelmét és előmozdítását, különös figyelmet fordítva a hátrányos, sérülékeny, illetve marginalizált helyzetben lévő lányokra és fiúkra, annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen gyermeket se hagyjunk hátra.

(2) A társulás célja olyan, életcikluson alapuló megközelítés kialakítása a gyermekneveléssel kapcsolatban, amely biztosítja a gyermekek jogai és szükségletei nemnek és életkornak megfelelő módon történő elismerését és érvényesítését. A társulás elismeri, hogy az ilyen megközelítés kritikus fontosságú a felnőtté válás és a humán fejlődés szempontjából.

35. cikk

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

(1) Az Unió és a TOT-ok párbeszédet tartanak fenn a foglalkoztatás és a szociálpolitika területén, hogy hozzájáruljanak a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, valamint a TOT-okban és a földrajzi elhelyezkedésük szerinti régiókban a tisztességes munka előmozdításához. E párbeszédnek az is a célja, hogy támogassa a TOT-hatóságok e területet érintő politikák és jogszabályok fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, figyelembe véve a TOT-oknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (a továbbiakban: ILO) fenntartott párbeszédét.

(2) A párbeszédnek főként a foglalkoztatás- és szociálpolitika területét érintő politikákkal és jogszabályokkal kapcsolatos, az Unió és a TOT-ok kölcsönös érdekeit szolgáló információcseréből és a legjobb gyakorlatok cseréjéből kell állnia. E tekintetben figyelembe kell venni az olyan területeket, mint például a készségfejlesztés, a szociális védelem, a szociális párbeszéd, az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a fogyatékossággal élők számára kialakított akadálymentesség, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint egyéb munkaügyi normák.

36. cikk

Közegészségügy, élelmiszer-biztonság, élelmezés- és táplálkozásbiztonság

A társulás keretében a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén folytatott együttműködés célja többek között a fertőző és nem fertőző betegségek által jelentett terhek csökkentése és különösen a TOT-ok kapacitásainak kiépítése, megerősítése és fenntartása a járványügyi felügyelet, a nyomon követés, a fertőző betegségek korai felismerése és kockázatértékelése, valamint a határokon átnyúló súlyos egészségügyi veszélyekre való reagálás terén, többek között az alábbi intézkedések révén:

az egészségügyi vészhelyzetekre, például fertőző betegségek járványaira való felkészültségnek és a reagálás megtervezésének többek között a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) végrehajtása révén történő megerősítésére, az egészségügyi ágazat és egyéb ágazatok közötti interoperabilitás biztosítására, a kritikus szolgáltatások és termékek folyamatos biztosítására, valamint a földrajzi távolsággal összefüggő kihívások kezelésére irányuló tevékenységek;

b)	kapacitásfejlesztés a regionális közegészségügyi hálózatok megerősítésével, a szakértők közötti információcsere megkönnyítésével, valamint megfelelő képzés előmozdításával, többek között az élelmiszer-biztonság terén;

c)	eszközök és kommunikációs platformok – köztük riasztási rendszerek –, valamint e-tanulási programok fejlesztése, a TOT-ok sajátos igényeihez igazítva;

d)	az élelmiszerek által okozott megbetegedések megelőzését és visszaszorítását, valamint az élelmiszer-biztonsági, élelmezésbiztonsági és táplálkozásbiztonsági kérdések kezelését célzó tevékenységek;

e)	a nem fertőző betegségek által okozott terhek csökkentésére irányuló tevékenységek a fenntartható fejlődési célok teljesítésének keretében.

5. FEJEZET

Kultúra és turizmus

37. cikk

Kulturális cserék és párbeszéd

(1) A társulás keretében a kulturális cserék és párbeszéd területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a)	a TOT-ok önellátó fejlődése; ez a folyamat magukra az emberekre összpontosít, és a népek saját kultúrájában gyökerezik;

b)	a TOT-ok illetékes hatóságai által humán erőforrásaik megerősítésére, saját kreatív kapacitásaik növelésére és kulturális identitásuk előmozdítására elfogadott politikák és intézkedések támogatása;

c)	a lakosság fejlesztési folyamatban való részvétele;

d)	a kulturális és audiovizuális kérdések közös értelmezésének és a kapcsolódó információk fokozott cseréjének párbeszéd révén történő fejlesztése.

(2) Az Unió és a TOT-ok együttműködésükkel arra törekednek, hogy ösztönözzék a kulturális cseréket egymás között az alábbiak révén:

a)	együttműködés minden partner kulturális és kreatív ágazatai között;

b)	a kulturális és kreatív alkotások egymás közötti terjesztésének, valamint az ágazati szereplők egymás közötti megismertetésének előmozdítása;

c)	szakpolitikai együttműködés a politikaalakítás, az innováció, a közönségszervezés és az új üzleti modellek előmozdítása céljából.

38. cikk

Audiovizuális együttműködés

(1) A társulás keretében az audiovizuális területen folytatott együttműködésnek az a célja, hogy a felek népszerűsítsék egymás audiovizuális alkotásait, és az alábbi tevékenységekre terjedhet ki:

a)	a műsorszolgáltatási ágazatok közötti együttműködés és csere;

b)	az audiovizuális művek cseréjének ösztönzése;

c)	az audiovizuális és műsorszolgáltatási politikára és a szabályozási keretre vonatkozó, az illetékes hatóságok közötti információ- és véleménycsere;

d)	az egymás területén és harmadik országokban rendezett nemzetközi események látogatásának, valamint az azokon való részvételnek az ösztönzése.

(2) A koprodukcióban készült audiovizuális művek támogatásban részesülhetnek minden olyan programból, amelyet az Unióban, a TOT-okban és a velük kapcsolatban álló tagállamokban indítanak a helyi vagy regionális kulturális tartalom előmozdítására.

39. cikk

Előadóművészetek

A társulás keretében az előadóművészetek területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a)	az előadóművészek közötti fokozott kapcsolattartás elősegítése olyan területeken, mint például szakmai cserék és képzés, ideértve a meghallgatásokon való részvételt, a hálózatok fejlesztését és a hálózatépítés ösztönzését;

b)	közös produkciók ösztönzése az Unió egy vagy több tagállamának alkotói és egy vagy több TOT alkotói között; valamint

c)	a nemzetközi színház-technológiai szabványok fejlesztésének és színpadi jelek használatának ösztönzése, például a megfelelő szabványügyi testületek révén.

40. cikk

A kulturális örökség és a történelmi műemlékek védelme

A társulás keretében a tárgyi és a szellemi kulturális örökség, valamint a történelmi műemlékek területén folytatott együttműködés célja előmozdítani a szakértelem és a legjobb gyakorlatok cseréjét az alábbiak révén:

a)	szakértői cserék elősegítése;

b)	együttműködés a szakképzés területén;

c)	a helyi közönség tájékoztatása; valamint

d)	a történelmi műemlékek és védett helyek védelmére, az örökséggel kapcsolatos jogszabályokra és az intézkedések megvalósítására vonatkozó tanácsadás, különös tekintettel a kulturális örökségnek a helyi életbe történő integrációjára.

41. cikk

Turizmus

A társulás keretében a turizmus területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a)	a fenntartható turizmusra irányuló politikák meghatározására, kiigazítására és fejlesztésére irányuló intézkedések;

b)	a fenntartható turizmus kialakítására és támogatására irányuló intézkedések és műveletek;

c)	a fenntartható turizmusnak a TOT polgárai társadalmi, kulturális és gazdasági életébe történő integrálását célzó intézkedések.

6. FEJEZET

A szervezett bűnözés elleni küzdelem

42. cikk

A szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális zaklatása, a szexuális kizsákmányolás, a nemi alapú erőszak, a terrorizmus és a korrupció elleni küzdelem

(1) A társulás keretében a szervezett bűnözés területén folytatott együttműködés az alábbiakat foglalhatja magában:

a rendőrségi és igazságügyi együttműködés innovatív és hatékony eszközeinek kifejlesztése – ideértve az egyéb érdekelt felekkel, például a civil társadalommal és a nemzeti emberi jogi intézményekkel folytatott együttműködést is – a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális zaklatása, a szexuális kizsákmányolás, a nemi alapú erőszak, a terrorizmus és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem területén; valamint

támogatás abból a célból, hogy a TOT-ok hatékonyabbá tegyék politikáikat a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális zaklatása, a szexuális kizsákmányolás, a nemi alapú erőszak, a terrorizmus és a korrupció megelőzése és az ellenük való küzdelem területén, a kábítószerek és pszichotrop anyagok összes fajtája előállításának, terjesztésének és kereskedelmének megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem területén, továbbá a kábítószer-fogyasztás és az azzal kapcsolatos ártalmak megelőzése és csökkentése területén; e támogatás a nemzetközi testületek e területeken folytatott tevékenységének figyelembevételével, többek között az alábbiak révén valósul meg:

i.	képzés és kapacitásfejlesztés a szervezett bűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén, ideértve az emberkereskedelmet, a gyermekek szexuális zaklatását, a szexuális kizsákmányolást, a nemi alapú erőszakot, a terrorizmust és a korrupciót;

ii.	megelőzés, többek között képzés, oktatás és egészségfejlesztés révén, a kábítószerfüggők kezelése és rehabilitációja, ideértve a kábítószerfüggők munka- és társadalmi környezetbe való visszailleszkedését célzó projekteket is;

iii.	hatékony büntetőintézkedések kidolgozása;

iv.	technikai, pénzügyi és igazgatási segítségnyújtás az emberkereskedelemmel kapcsolatos hatékony politikák és jogszabályok kidolgozásához, különösen tudatosító kampányok, áldozatkezelési mechanizmusok, áldozatvédelmi rendszerek révén, az összes érintett szereplő és a civil társadalom bevonásával;

v.	technikai, pénzügyi és igazgatási segítségnyújtás a kábítószer-fogyasztás megelőzése, kezelése és az azzal kapcsolatos ártalmak csökkentése terén;

vi.	technikai segítségnyújtás a gyermekek szexuális zaklatása, a szexuális kizsákmányolás és a nemi alapú erőszak elleni jogszabályok és politikák kidolgozásának támogatására; valamint

vii.	technikai segítségnyújtás és képzés a kapacitásépítés támogatására, valamint a nemzetközi – és különösen az ENSZ korrupcióellenes egyezményeiben meghatározott – korrupcióellenes szabályoknak való megfelelés ösztönzésére.

(2) A társulás keretében a TOT-ok együttműködnek az Unióval a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében, a 72. cikkel összhangban.

III. RÉSZ

KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS EGYÜTTMŰKÖDÉS

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

43. cikk

Konkrét célkitűzések

Az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés célkitűzései a következők:

a)	a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása a közöttük és az Unió egésze között létrehozott szoros gazdasági kapcsolatok révén;

b)	a TOT-ok regionális gazdaságokba és a világgazdaságba történő hatékony integrációjának, valamint az áru- és szolgáltatáskereskedelem fejlesztésének ösztönzése;

c)	a TOT-ok támogatása abban, hogy kedvezőbb befektetési környezetet hozzanak létre a TOT-ok társadalmi és gazdasági fejlődésének támogatása céljából;

d)	a globális pénzügyi rendszer stabilitásának, integritásának és átláthatóságának, valamint a jó adóügyi kormányzásnak az előmozdítása;

e)	a TOT-gazdaságok diverzifikációjának támogatása;

f)	a TOT-ok támogatása abban, hogy jobban ki tudják dolgozni és végre tudják hajtani az áru- és szolgáltatáskereskedelem fejlesztéséhez szükséges politikákat;

g)	a TOT-ok export- és kereskedelmi kapacitásainak támogatása;

h)	a TOT-ok azon erőfeszítéseinek támogatása, hogy adott esetben hozzáigazítsák vagy közelítsék helyi jogszabályaikat az uniós jogszabályokhoz;

i)	lehetőségek biztosítása a kereskedelem területén és a kereskedelemmel kapcsolatos területeken az Unióval folytatott célzott együttműködésre és párbeszédre;

a TOT-ok ösztönzése arra, hogy ismertessék az álláspontjukat bármilyen releváns nyilvános konzultációs tevékenység vagy bármely olyan, már meglévő releváns eszköz keretében, amely az uniós szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásának alakításához és a vonatkozó hatásvizsgálatokhoz kapcsolódik; valamint

k)	adott esetben a TOT-ok figyelembevétele a szabadkereskedelmi megállapodások Unió általi tárgyalásának megindítását és a tárgyalását kísérő hatásvizsgálatokban.

II. CÍM

MEGÁLLAPODÁSOK AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK KERESKEDELMÉRE, VALAMINT A LETELEPEDÉSRE VONATKOZÓAN

1. FEJEZET

Árukereskedelmi megállapodások

44. cikk

A származó áruk szabad elérése

(1) A TOT-okból származó termékek az Unióba történő behozatal esetén mentesek a behozatali vám alól.

(2) A származó termék fogalmát és az azzal kapcsolatos közigazgatási együttműködési eljárásokat a II. melléklet állapítja meg.

45. cikk

Mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések

(1) Az Unió a TOT-okból származó behozatal esetében nem alkalmaz semmilyen mennyiségi korlátozást vagy azzal azonos hatású intézkedést.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat, amennyiben azok indokoltak a közerkölcs vagy a közrend, az emberek, állatok vagy növények egészségének és életének védelme, a művészeti, történelmi vagy régészeti értékkel bíró nemzeti kincsek, a kimerülő természeti erőforrások védelme vagy az ipari vagy kereskedelmi tulajdon védelme alapján.

(3) A (2) bekezdésben említett tilalmak vagy korlátozások egyetlen esetben sem képezhetik önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés, vagy a kereskedelem leplezett korlátozásának eszközét.

46. cikk

A TOT-ok által elfogadott intézkedések

(1) A TOT-ok hatóságai az Unióból származó termékek behozatala vonatkozásában fenntarthatnak vagy bevezethetnek vámokat vagy mennyiségi korlátozásokat, amennyiben azt kapcsolódó fejlesztési igényeik tekintetében szükségesnek tartják.

(2) Az e fejezetben felölelt területek esetében a TOT-ok legalább annyira kedvező elbánásban részesítik az Uniót, mint a (4) bekezdésben meghatározott jelentősebb kereskedő gazdaságok esetében alkalmazott legnagyobb kedvezményes elbánás.

(3) A (2) bekezdés nem akadályozza meg, hogy valamely TOT kedvezményesebb elbánást biztosítson bizonyos más TOT-ok vagy más fejlődő országok számára, mint az Unió számára.

(4) E cím alkalmazásában „jelentősebb kereskedő gazdaság”: valamennyi fejlett ország, illetve bármely olyan ország, amely a világ áruexportjának több mint egy 1 %-át teszi ki, vagy – a (3) bekezdés sérelme nélkül – bármely önállóan, közösen vagy gazdasági integrációs megállapodás révén működő országcsoport, amely a világ áruexportjának több mint 1,5 %-át teszi ki. Ehhez a számításhoz a világ árukereskedelmének, az Unión belüli kereskedelem kivételével, vezető exportőreire vonatkozó, a WTO által összeállított legfrissebb hivatalos adatokat kell felhasználni.

(5) A TOT-ok hatóságainak továbbítaniuk kell a Bizottság részére az e határozattal összhangban általuk alkalmazott vámtarifák és mennyiségi korlátozások jegyzékét. Továbbá a TOT-ok hatóságainak tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezen intézkedések bármely utólagos módosításáról a módosítások elfogadásakor.

47. cikk

Megkülönböztetésmentesség

(1) Az Unió nem alkalmaz megkülönböztetést a TOT-ok között, és a TOT-ok nem alkalmaznak megkülönböztetést a tagállamok között.

(2) A 66. cikkel összhangban, az e határozatban foglalt különös rendelkezések és különösen az e határozat 45. cikke (2) bekezdésének, a 46., 49., 50. és 52. cikkének, valamint 59. cikke (3) bekezdésének végrehajtása nem tekinthető úgy, hogy megkülönböztetést hoz létre.

48. cikk

A hulladékszállítás feltételei

(1) A hulladékoknak a tagállamok és a TOT-ok közötti szállítását a nemzetközi joggal, különösen a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezménnyel (21) (a továbbiakban: a Bázeli Egyezmény), valamint az uniós joggal összhangban kell ellenőrizni. Az Unió támogatja a hatékony nemzetközi együttműködés létrehozását és fejlesztését ezen a területen, a környezet és a közegészség védelme érdekében.

(2) Az olyan TOT-ok vonatkozásában, amelyek alkotmányos jogállásuknál fogva nem részesei a Bázeli Egyezménynek, az érintett hatóságoknak fel kell gyorsítaniuk a Bázeli Egyezmény saját területükön történő végrehajtásához szükséges belső törvényi és közigazgatási rendelkezések elfogadását.

(3) A TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok elősegítik a hulladékokról és hulladékszállításról szóló releváns uniós jogszabályok végrehajtásához szükséges belső törvényi és közigazgatási rendelkezések TOT-ok általi elfogadását.

(4) Valamely TOT és a vele kapcsolatban álló tagállam saját eljárásait alkalmazhatja a TOT-ból az említett tagállamba irányuló hulladékkivitelre. Ebben az esetben a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam értesíti a Bizottságot az alkalmazandó jogszabályokról és azok valamennyi utólagos módosításáról.

49. cikk

A kedvezmények ideiglenes visszavonása

Amennyiben a Bizottság megítélése szerint kellő megalapozottsággal kétségbe lehet vonni e határozat helyes végrehajtását, a Bizottság konzultációt indít a TOT-tal és az azzal különleges kapcsolatban álló tagállammal e határozat megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében. Ha a konzultációk révén nem sikerül olyan megoldást kialakítani e határozat végrehajtására vonatkozóan, amely a felek számára kölcsönösen elfogadható, az Unió a III. melléklettel összhangban ideiglenesen visszavonhatja az érintett TOT-tól a kedvezményeket.

50. cikk

Védintézkedések és felügyeleti intézkedések

E határozat megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az Unió a IV. mellékletben meghatározott véd- és felügyeleti intézkedéseket hozhat.

2. FEJEZET

Megállapodások a szolgáltatáskereskedelemre és a letelepedésre vonatkozóan

51. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a)	„valamely TOT-ból származó természetes személy”: olyan, valamely TOT-ban életvitelszerűen tartózkodó személy, aki egy tagállam állampolgára, vagy aki valamely TOT-ra jellemző jogállást élvez. Ez a meghatározás nem sérti az EUMSZ 20. cikke értelmében az uniós polgárságból fakadó jogokat;

„valamely TOT jogi személye”: egy TOT-ban az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban létesített jogi személy, amelynek bejegyzett irodája, központi igazgatása vagy fő ügyviteli helyszíne az adott a TOT-nak a területén van. Amennyiben a jogi személynek csupán a bejegyzett irodája vagy központi igazgatása található a TOT-ban, nem tekintendő az adott TOT jogi személyének, kivéve akkor, ha olyan tevékenységet végez, amelynek valós és folyamatosan fennálló kapcsolata van az említett TOT gazdaságával;

c)	az Unió és a TOT-ok között biztosított elbánásra az 52. cikk (1) bekezdésében említett gazdasági integrációs megállapodásokban foglalt, vonatkozó fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

52. cikk

A legnagyobb kedvezményes elbánás

(1) A szolgáltatások kereskedelmét és a gazdasági tevékenységek létrehozását érintő intézkedések tekintetében:

a)	az Unió a TOT-ok természetes és jogi személyeit legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint az azon harmadik országok hasonló természetes vagy jogi személyeinek biztosított legnagyobb kedvezményes elbánás, amelyekkel az Unió gazdasági integrációs megállapodást köt vagy kötött;

a TOT-ok az Unió természetes és jogi személyeit legalább olyan kedvezményes elbánásban részesítik, mint az azon jelentősebb kereskedő gazdaságok hasonló természetes vagy jogi személyeinek biztosított legnagyobb kedvezményes elbánás, amelyekkel 2014. január 1-je után gazdasági integrációs megállapodást kötöttek.

(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek nem alkalmazandók a következőkre:

a)	olyan belső piac vagy gazdasági integrációs megállapodás keretében biztosított bánásmód, amely a részes feleit arra kötelezi, hogy a letelepedést és a szolgáltatáskereskedelmet nehezítő megkülönböztetésmentes akadályok elhárítása céljából jelentősen közelítsék jogszabályaikat;

b)	minősítések vagy engedélyek elismerését előíró intézkedések keretében biztosított elbánás. Ez nem sérti a TOT-ok e cikk alapján hozott különleges intézkedéseit;

c)	teljes mértékben vagy elsősorban az adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodások vagy egyezmények alapján biztosított elbánás;

d)	a GATS II. cikke (2) bekezdésének megfelelően felsorolt, legnagyobb kedvezményes elbánás alóli kivétel alkalmazási körét kihasználó intézkedések.

(3) E határozat egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg az Uniót vagy a TOT-okat abban, hogy prudenciális okokból intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn, többek között az alábbiak érdekében:

a)	beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató vagyonkezelői kötelezettséggel tartozik; vagy

b)	valamely fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása.

(4) A TOT-ok hatóságai a helyi foglalkoztatás előmozdítása vagy támogatása céljából szabályokat fogadhatnak el természetes személyeik vagy helyi tevékenységeik támogatására. Ebben az esetben a TOT-ok hatóságainak értesíteniük kell a Bizottságot minden elfogadott szabályról, hogy a Bizottság tájékoztathassa azokról a tagállamokat.

III. CÍM

KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS TERÜLETEK

1. FEJEZET

Kereskedelem és fenntartható fejlődés

53. cikk

Általános megközelítés

A társulás keretében folytatott kereskedelemnek és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködésnek az a célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez, annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy a kereskedelem, illetve a beruházások ösztönzése nem indokolhatja a TOT-ok belföldi környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályaiban és előírásaiban foglalt követelmények csökkentését.

54. cikk

Környezetvédelmi és éghajlatváltozási standardok a kereskedelemben

(1) A társulás jegyében folytatott kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés célja a kereskedelmi és a környezetvédelmi politikák és kötelezettségek egymást támogató jellegének fokozása. Az említett célokból a társulás keretében folytatott kereskedelemmel kapcsolatos együttműködésnek figyelembe kell vennie a nemzetközi környezetvédelmi szabályozás elveit és a multilaterális környezetvédelmi megállapodásokat.

(2) A kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés célja, hogy támogassa az UNFCCC végső célkitűzéseit és a Párizsi Megállapodás végrehajtását. Ezenkívül kiterjeszthető az együttműködés más, kereskedelemmel kapcsolatos, többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra, így például a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (22) is.

55. cikk

Munkaügyi normák a kereskedelemben

(1) A társulás oly módon kívánja előmozdítani a kereskedelmet, hogy az elősegítse a teljes körű és produktív foglalkoztatást, valamint a tisztességes munka mindenki számára történő biztosítását.

(2) Az ILO vonatkozó egyezményeiben meghatározott, nemzetközileg elismert, alapvető munkaügyi normákat tiszteletben kell tartani, és kell hajtani. Az ilyen munkaügyi normák között szerepel különösen az egyesülési szabadság, a kollektív tárgyaláshoz való jog, a kényszermunka és a kötelező munka valamennyi formájának felszámolása, a gyermekmunka legrosszabb formáinak felszámolása, a munkába állás alsó korhatárának és a megkülönböztetésmentesség elvének a foglalkoztatás tekintetében történő alkalmazása. A TOT-oknak biztosítaniuk kell a hatékony munkaügyi ellenőrzést, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos hatékony intézkedéseket, amelyek megfelelnek a vonatkozó ILO-egyezményeknek és a mindenki számára biztosított tisztességes munkakörülményeknek.

56. cikk

A halászati termékek fenntartható kereskedelme

A társulás kiterjedhet a halállományok fenntartható kezelésének előmozdítása, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem terén folytatott együttműködésre is. Az e területen folytatott együttműködés célja:

a TOT-ok és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek közötti együttműködés megkönnyítése, különös tekintettel az ellenőrző és vizsgálati rendszerek kialakítására és hatékony alkalmazására, valamint a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák hatékony hosszú távú kezelésére vonatkozó ösztönzőkre és intézkedésekre;

b)	a TOT-okban folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló intézkedések végrehajtásának előmozdítása.

57. cikk

Fenntartható fakereskedelem

A társulás keretében a fakereskedelem területén folytatott együttműködés célja a jogszerűen kitermelt fa kereskedelmének előmozdítása. Az együttműködés magában foglalhat szabályozási intézkedésekkel kapcsolatos párbeszédet, valamint a piaci alapú vagy önkéntes intézkedésekkel – például erdészeti tanúsítási vagy zöld közbeszerzési politikákkal – kapcsolatos információcserét.

58. cikk

Kereskedelem és fenntartható fejlődés

(1) A társulás keretében a kereskedelem és a fenntartható fejlődés területén folytatott együttműködés az alábbiak révén valósítható meg:

a)	a környezetvédelmi áruk és szolgáltatások, valamint a TOT-ok szociális körülményeinek javításához hozzájáruló áruk kereskedelmének és az azokkal kapcsolatos beruházásoknak a megkönnyítése és előmozdítása, többek között a helyi jogszabályok kidolgozása és végrehajtása révén;

a kereskedelem és a beruházások útjában álló akadályok felszámolásának elősegítése azon termékek és szolgáltatások tekintetében, amelyek különös jelentőséggel bírnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése szempontjából (például fenntartható megújuló energiaforrások, energiahatékony termékek és szolgáltatások), többek között a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazását ösztönző szakpolitikai keretek elfogadásával, a környezetvédelmi és gazdasági szükségleteknek megfelelő normák előmozdításával, valamint a kereskedelem technikai akadályainak minimálisra csökkentésével;

a kereskedelem előmozdítása azon termékek tekintetében, amelyek hozzájárulnak a szociális körülmények és a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatok javításához, ideértve az önkéntes alapon működő, fenntarthatóságot garantáló rendszerekhez – például a tisztességes és etikus kereskedelmi rendszerek, az ökocímkék, valamint a természeti erőforrásokon alapuló termékek tanúsítási rendszerei – tartozó termékeket;

d)	a nemzetközileg elismert elvek és iránymutatások népszerűsítése a felelős üzleti magatartás és a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén, valamint a TOT-ok területén működő vállalatok ösztönzése azok végrehajtására és az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjére;

e)	az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének és a kapcsolódó fenntartható fejlődési célok alkalmazásának az előmozdítása.

(2) A kereskedelmet vagy a beruházásokat potenciálisan érintő környezeti és munkafeltételek védelmét célzó intézkedések kidolgozásakor és végrehajtásakor az Unió és a TOT-ok figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos és technikai információkat, a vonatkozó nemzetközi szabványokat, iránymutatásokat vagy ajánlásokat, ideértve az elővigyázatosság elvét is.

(3) Az Unió és a TOT-ok biztosítják a teljes mértékű átláthatóságot valamennyi, a környezeti és munkafeltételek védelmét célzó, a kereskedelemre vagy a beruházásokra hatással lévő intézkedés kidolgozása, bevezetése és végrehajtása során.

2. FEJEZET

Egyéb kereskedelemmel kapcsolatos kérdések

59. cikk

Folyó fizetési műveletek és tőkemozgások

(1) Az Unió és a TOT-ok lakosai közötti fizetési mérleg folyószámlára szabadon átváltható valutában teljesített kifizetések tekintetében nem alkalmazhatók korlátozások.

(2) A tőkemozgások mérlegében szereplő ügyletek tekintetében a tagállamok és a TOT-ok hatóságainak biztosítaniuk kell a tőke szabad mozgását a fogadó tagállam, ország vagy terület törvényeivel összhangban létrehozott gazdasági társaságokba történő közvetlen befektetés esetében, és gondoskodniuk kell arról, hogy az e befektetések által létrehozott vagyoneszközök és az azokból származó haszon realizálható és hazatelepíthető legyen.

(3) Az Unió és a TOT-ok jogosultak az EUMSZ 64., 65., 66., 75., 143., 144. és 215. cikkében említett rendelkezéseket értelemszerűen, az azokban megállapított feltételekkel összhangban meghozni.

(4) A TOT-hatóságok, az érintett tagállam vagy az Unió haladéktalanul tájékoztatják egymást valamennyi ilyen intézkedésről, és időbeli ütemezést nyújtanak be azok mielőbbi megszüntetéséről.

60. cikk

Versenypolitikák

A TOT-oknak – kellő figyelemmel eltérő fejlettségi szintjükre és gazdasági szükségleteikre – a következőkre irányuló jogszabályokat vagy szakpolitikákat kell elfogadniuk, fenntartaniuk, illetve alkalmazniuk:

a)	a vállalkozások közötti olyan horizontális és vertikális megállapodásoknak, illetve a vállalkozások társulásai olyan határozatainak és összehangolt magatartásának megelőzése és tilalma, amelyek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása;

b)	az egy vagy több vállalkozás részéről történő, erőfölénnyel való visszaélés megelőzése és tilalma;

c)	a vállalkozások közötti olyan összefonódások megelőzése és tilalma, amelyek jelentősen akadályoznák a tényleges versenyt, különösen az erőfölény kialakulásának vagy megerősödésének következtében; valamint

d)	az átláthatóság biztosítása a TOT-ok által nyújtott, termékekkel kapcsolatos, olyan támogatásokra vonatkozóan, amelyek jelentős negatív hatással vannak az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelemre vagy beruházásokra.

61. cikk

A szellemitulajdon-jogok védelme

(1) A legmagasabb szintű nemzetközi szabványokkal összhangban biztosítani kell a szellemitulajdon-jogok védelmének megfelelő és hatékony szintjét, beleértve e jogok érvényesítésének eszközeit is, adott esetben azzal a céllal, hogy csökkentsük a kétoldalú kereskedelem torzulását és akadályait.

(2) A társulás keretében az e területen folytatott együttműködés magában foglalhatja a szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos jogszabályok és szabályzatok kidolgozását, annak megelőzését, hogy a jogosultak visszaéljenek e jogokkal, illetve a versenytársak megsértsék e jogokat, valamint a szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó, a jogérvényesítésben és jogvédelemben érintett regionális szervezetek támogatását, többek között személyzeti képzéssel.

62. cikk

A földrajzi jelzések oltalma

Az Unió és a TOT-ok elismerik a földrajzi jelzések jelentőségét a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés szempontjából. Biztosítják a földrajzi jelzések megfelelő oltalmát és érvényesítését, és együttműködnek a földrajzi jelzések hatékonyabb rendszereinek további kidolgozása érdekében. Ezen túlmenően információt cserélnek a földrajzi jelzések területét érintő jogalkotási és szakpolitikai fejleményekről.

63. cikk

A kereskedelem technikai akadályai

A társulás együttműködést foglalhat magában az áruk technikai szabályozása, a szabványosítás, a megfelelőségértékelés, az akkreditáció, a piacfelügyelet és a minőségbiztosítás területén az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelem szükségtelen technikai akadályainak megszüntetése, valamint az e területeken fennálló különbségek csökkentése érdekében.

64. cikk

Fogyasztóvédelmi politika, fogyasztói egészségvédelem és kereskedelem

A társulás keretében a fogyasztóvédelmi politika, a fogyasztói egészségvédelem és a kereskedelem területén folytatott együttműködés magában foglalhatja a fogyasztóvédelmi politika és a fogyasztói egészségvédelem területét érintő jogszabályok és szabályzatok kidolgozását, a szükségtelen kereskedelmi akadályok kiküszöbölése céljából.

65. cikk

Állat- és növényegészségügyi intézkedések

A társulás összefüggésében az állat- és növényegészségügyi intézkedések területén folytatott együttműködés célja:

az Unió és a TOT-ok egésze közötti, valamint a TOT-ok és harmadik országok közötti kereskedelem megkönnyítése, az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodással (a továbbiakban: WTO SPS-megállapodás) összhangban az emberi, állati és növényi egészség, illetve élet megőrzése mellett;

b)	az állat- és növényegészségügyi intézkedésekből fakadó, kereskedelemmel kapcsolatos kérdések kezelése;

c)	átláthatóság biztosítása az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelemre alkalmazandó állat- és növényegészségügyi intézkedések tekintetében;

d)	az intézkedések nemzetközi standardokkal való összehangolásának előmozdítása, a WTO SPS-megállapodással összhangban;

e)	a TOT-ok olyan szervezetekben való részvételének támogatása, amelyek nemzetközi állat- és növényegészségügyi szabványokat határoznak meg;

f)	a TOT-ok, valamint európai intézetek és laboratóriumok közötti konzultációk és cserék támogatása;

g)	a TOT-ok állat- és növényegészségügyi intézkedések végrehajtását és ellenőrzését szolgáló technikai kapacitásának megteremtése és megerősítése;

h)	a technológiaátadás és a gyors információcsere ösztönzése az állat- és növényegészségügyi intézkedések területén.

66. cikk

A protekcionista intézkedések tilalma

Az 1. fejezet és e fejezet rendelkezései nem használhatók önkényes megkülönböztetés vagy rejtett kereskedelmi korlátozás eszközeként.

3. FEJEZET

Monetáris és adóügyek

67. cikk

Adókivétel

(1) A 68. cikk sérelme nélkül, az e határozat szerint biztosított legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik azokra az adókedvezményekre, amelyeket a tagállamok vagy a TOT-ok hatóságai biztosítanak vagy a jövőben biztosíthatnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hatályos hazai adóügyi jogszabályok alapján.

(2) E határozatban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná az adócsalás, az adókikerülés vagy az adókijátszás megakadályozására irányuló intézkedések elfogadását vagy érvényesítését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hatályos hazai adóügyi jogszabályok alapján.

(3) E határozatban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a megfelelő illetékes hatóságokat abban, hogy adóügyi jogszabályaik megfelelő rendelkezéseinek alkalmazása során megkülönböztessék az eltérő helyzetben lévő adófizetőket, különös tekintettel a lakóhelyükre vagy a tőkebefektetésük szerinti helyre.

68. cikk

Az Unió által finanszírozott szerződésekre vonatkozó adózási és vámügyi szabályok

(1) A TOT-ok az Unió által finanszírozott szerződésekre vonatkozó adózási és vámügyi szabályok tekintetében nem alkalmaznak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amelyet arra a tagállamra alkalmaznak, amellyel kapcsolatban állnak, vagy azon államokra alkalmaznak, amelyek a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülnek, vagy azon nemzetközi fejlesztési szervezetekre alkalmaznak, amelyekkel kapcsolatot tartanak fenn, attól függően, hogy melyik elbánás a legkedvezőbb.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a következő szabályok vonatkoznak az Unió által finanszírozott szerződésekre:

a szerződésekre sem bélyeg- vagy bejegyzési illetéket, sem ezekkel azonos hatású adójellegű terheket nem vetnek ki a kedvezményezett TOT-ban, függetlenül attól, hogy ilyenek ott már léteznek-e, vagy a jövőben sor kerül-e a bevezetésükre; az ilyen szerződéseket azonban az adott TOT hatályos jogszabályaival összhangban kell bejegyezni, amelyért a nyújtott szolgáltatásnak megfelelő díj számítható fel;

a szerződések teljesítéséből származó nyereség és/vagy bevétel a kedvezményezett TOT belső adóügyi rendelkezései szerint adóköteles, feltéve hogy az ilyen nyereséget vagy ilyen bevételt realizáló természetes személyek vagy jogi személyek üzleti tevékenységének állandó helye az adott TOT-ban található, vagy a szerződés teljesítése hat hónapnál tovább tart;

c)	azok a természetes személyek vagy jogi személyek, akiknek a kivitelezési szerződések teljesítéséhez berendezéseket kell importálniuk, kérésre, az említett berendezésre vonatkozóan – a kedvezményezett TOT hatályos jogszabályai szerint – igénybe vehetik az ideiglenes behozatal rendszerét;

minden olyan berendezés, amely szolgáltatási szerződésekben meghatározott feladatok teljesítéséhez szükséges, adóktól, importvámoktól, vámoktól és ezekkel azonos hatású díjaktól mentesen ideiglenesen behozható a kedvezményezett TOT-ba, amennyiben az ilyen vámok és díjak nem a szolgáltatásokért nyújtott ellentételezést jelentenek;

árubeszerzésre irányuló szerződés keretében a kedvezményezett TOT-ba irányuló behozatal vámoktól, importvámoktól, adóktól és az ezekkel azonos hatású adójellegű terhektől mentes. Az adott TOT-ból kiinduló árubeszerzésre vonatkozó szerződést a gyártelepi ár alapján kell megkötni, amelyhez adott esetben hozzá kell számítani a TOT-ban ezekre az árukra alkalmazandó belső adójellegű terheket;

a tüzelőanyagokat, kenőanyagokat és szénhidrogénes kötőanyagokat, valamint minden olyan anyagot, amelyet egy kivitelezési szerződés teljesítéséhez használnak, a belföldi piacon vásárolt anyagnak kell tekinteni, és azokra a kedvezményezett TOT-ban hatályos jogszabályok szerinti adószabályozás alkalmazandó;

a szolgáltatási szerződésben meghatározott feladatokat ellátó – nem belföldön felvett – természetes személyek és családtagjaik által saját használatra behozott személyes és háztartási ingóságok mentesek a vámoktól, az importvámoktól, az adóktól és az ezekkel azonos hatású adójellegű terhektől, a kedvezményezett TOT hatályos jogszabályainak korlátai között.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő kérdések esetében az érintett TOT hatályos jogszabályai az irányadók.

4. FEJEZET

A kereskedelmi kapacitás fejlesztése

69. cikk

Általános megközelítés

Annak biztosítása céljából, hogy a TOT-ok maximálisan kiaknázzák az e határozatból fakadó előnyöket, valamint hogy a lehető legjobb feltételek mellett vehessenek részt az Unió belső piacán, valamint a regionális, szubregionális és nemzetközi piacokon, a társulásnak az a célja, hogy hozzájáruljon a TOT-ok kereskedelmi kapacitásainak fejlesztéséhez az alábbiak által:

(a)

a TOT-ok versenyképességének, önállóságának és gazdasági rezilienciájának fejlesztése, a TOT-ok áru- és szolgáltatáskereskedelmének diverzifikációjával, valamint értékének és mennyiségének növelésével, továbbá a TOT-ok megerősítése a célból, hogy a gazdasági tevékenység különféle szektoraiban vonzóbbá tegyék magukat a magánbefektetések számára;

(b)	az áruk és szolgáltatások kereskedelme, valamint a letelepedés terén a TOT-ok és a szomszédos országok között folytatott együttműködés megerősítése.

70. cikk

Kereskedelmi párbeszéd, együttműködés és kapacitásfejlesztés

A társulás keretében a kereskedelmi párbeszédet, együttműködést és kapacitásfejlesztést célzó kezdeményezések az alábbiakat foglalhatják magukban:

a)	a TOT-ok azzal kapcsolatos kapacitásának megerősítése, hogy jobban ki tudják dolgozni és végre tudják hajtani az áru- és szolgáltatáskereskedelem fejlesztéséhez szükséges politikákat;

b)	a TOT-ok azon erőfeszítéseinek ösztönzése, hogy megfelelő jogi, szabályozási és intézményi kereteket hozzanak létre, valamint kialakítsák a szükséges igazgatási eljárásokat;

c)	a magánszektor, és különösen a kkv-k fejlesztésének előmozdítása;

d)	a piac- és termékfejlesztés elősegítése, ideértve a termékminőség javítását;

e)	hozzájárulás az emberi erőforrások, valamint az áruk és szolgáltatások kereskedelme szempontjából releváns szakképzettség fejlesztéséhez;

f)	az üzleti közvetítők azon kapacitásának megerősítése, hogy a TOT-beli vállalkozások számára az exporttevékenységeik szempontjából hasznos szolgáltatásokat, például piaci információkat biztosítsanak;

g)	hozzájárulás befektetést ösztönző üzleti környezet létrehozásához.

5. FEJEZET

Együttműködés a pénzügyi szolgáltatások és az adóügyek területén

71. cikk

Együttműködés a nemzetközi pénzügyi szolgáltatások területén

A globális pénzügyi rendszer stabilitásának, integritásának és átláthatóságának előmozdítása céljából a társulás a nemzetközi pénzügyi szolgáltatások területén folytatott együttműködésre is kiterjedhet. Ez az együttműködés az alábbiakat érintheti:

a)	a befektetők és a pénzügyi szolgáltatások egyéb felhasználói számára hatékony és megfelelő védelem biztosítása;

b)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ellenük való küzdelem;

c)	a pénzügyi rendszer különböző szereplői – ideértve a szabályozókat és a felügyeletet ellátókat is – közötti együttműködés előmozdítása;

d)	független és hatékony mechanizmusok létrehozása a pénzügyi szolgáltatások felügyeletére.

72. cikk

A pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzetközi szabványok

(1) Az Unió és a TOT-ok a lehető legnagyobb mértékben törekednek annak biztosítására, hogy területükön végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozására és felügyeletére, illetve az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelemre vonatkozó, nemzetközileg elfogadott előírásokat. Ilyen nemzetközileg elfogadott előírások többek között a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által összeállított, „A hatékony bankfelügyelet alapelvei”, a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetségének biztosítási alapelvei, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének az értékpapír-szabályozás céljairól és alapelveiről szóló dokumentuma, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóügyekre vonatkozó információcseréről szóló megállapodása, a G20 csoportnak az átláthatóságról és az adózási célú információcseréről tett nyilatkozata, valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács pénzügyi intézmények eredményes szanálási rendszereinek főbb sajátosságait meghatározó dokumentuma.

(2) A TOT-ok jogi keretet fogadnak el, illetve tartanak fenn annak megelőzése céljából, hogy pénzügyi rendszereiket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása céljára használják fel, különösen az e téren aktív nemzetközi testületek eszközeinek, mint például a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak (FATF) a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi szabványainak (FATF-ajánlások) a figyelembevételével.

(3) Amennyiben a Bizottság olyan határozatot hoz, amelyben egy tagállamot felhatalmaz arra, hogy valamely TOT-tal megállapodást kössön a TOT és a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam közötti pénzátutalások tekintetében, úgy ezen utalásokat a pénzátutalásokról szóló (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) szerinti Unión belüli pénzátutalásként kell kezelni, és a szóban forgó TOT-nak meg kell felelnie az említett rendelet feltételeinek.

(4) E cikk nem sérti a költségvetési rendelet 155. cikkét.

73. cikk

Együttműködés adóügyekben

Az Unió és a TOT-ok elismerik a jó adóügyi kormányzás alapelveit, vagyis többek között az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos globális standardokat, a méltányos adóztatás elvét, valamint az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni küzdelmet célzó minimumszabályokat, és elkötelezik magukat ezen elvek hatékony érvényesítése mellett. A partnerek elő fogják mozdítani a jó adóügyi kormányzást, javítani fogják a nemzetközi adóügyi együttműködést, és elő fogják segíteni az adóbevételek beszedését.

IV. RÉSZ

PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. FEJEZET

Alapelvek

74. cikk

Pénzügyi források

Az Unió az alábbiak biztosításával járul hozzá a társulás átfogó célkitűzéseinek eléréséhez:

a)	megfelelő pénzügyi források és technikai segítségnyújtás a TOT-ok stratégiai és szabályozási keretek kidolgozását és végrehajtását szolgáló kapacitásainak megerősítése céljából;

b)	hosszú távú finanszírozás a magánszektor növekedésének előmozdítására;

adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e határozat keretében létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E határozat emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.

75. cikk

Költségvetés

(1) A program végrehajtásának a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló teljes pénzügyi keretösszege folyó áron 500 000 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása az I. mellékletben került meghatározásra.

(3) Az (1) bekezdésben említett összeg nem sérti az (EU, Euratom 2020/2093 tanácsi rendeletben (24) , az (EU) 2021/947 rendeletben és a költségvetési rendeletben foglalt, rugalmasságot biztosító rendelkezések alkalmazását.

(4) A TOT Befektetési Alapból származó, a 2013/755/EU határozat IV. melléklete 3. cikkének (3) bekezdésében említett visszakerülő összesített nettó pénzeszközök – attól a pillanattól kezdve, hogy elérhetővé válnak – az e határozat I. melléklete 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett felosztatlan alap kiegészítésére szolgáló külső címzett bevételnek minősülnek. A későbbi többéves pénzügyi keretek tekintetében elfogadandó határozatok sérelme nélkül, a visszakerülő összesített nettó pénzeszközök 2027. december 31. után és a kimerülésükig a TOT-ok következő, az ezen eszköz helyébe lépő pénzügyi eszközéhez való hozzájárulásnak minősülnek.

76. cikk

Fogalommeghatározások

E rész alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)	„programozható támogatás”: a TOT-oknak odaítélt vissza nem térítendő támogatás adott esetben területi, regionális és régióközi stratégiák, illetve a programozási dokumentumokban meghatározott prioritások finanszírozása céljából;

„programozás”: azon indikatív pénzügyi források megszervezésének, az azokkal kapcsolatos döntéshozatalnak, valamint azok odaítélésének folyamata, amelyek a II. részben említett területen, többéves alapon, a társulásnak a TOT-ok fenntartható fejlődésére vonatkozó célkitűzéseinek elérését szolgáló tevékenységek végrehajtását szolgálják;

c)	„programozási dokumentum”: a TOT stratégiáját, prioritásait és azok megszervezését tartalmazó dokumentum, amely a TOT fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljait és célkitűzéseit a társulás célkitűzéseinek hatékony és eredményes megvalósításába ülteti át;

d)	„fejlesztési tervek”: a kizárólag a TOT-ok által, saját fejlesztési politikájuk és stratégiájuk keretében meghatározott és finanszírozott, valamint a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok által elfogadott koherens műveletsorok;

e)	„területi allokáció”: a programozható támogatás céljára az egyes TOT-oknak odaítélt összeg a programozási dokumentumokban meghatározott területi stratégiák és prioritások finanszírozására;

f)	„regionális allokáció”: a programozható támogatás céljára a 84. cikk (1) bekezdésével összhangban odaítélt összeg a programozási dokumentumokban meghatározott regionális együttműködési stratégiák és prioritások finanszírozására;

g)	„régióközi allokáció”: a programozható támogatás céljára a 84. cikk (2) bekezdésével összhangban odaítélt – a regionális allokáción belüli – összeg a programozási dokumentumokban meghatározott régióközi együttműködési stratégiák és prioritások finanszírozására;

77. cikk

A pénzügyi együttműködés elvei

(1) Az Unió pénzügyi támogatása a partnerség, a felelősségvállalás, a területi rendszerek összehangolása, a kiegészítő jelleg és a szubszidiaritás elvén alapul.

(2) Az e határozat keretében finanszírozott műveletek programozható vagy nem programozható támogatás formájában hajthatók végre.

(3) Az uniós pénzügyi támogatás:

a)	végrehajtása során kellő figyelmet kell fordítani a TOT-ok adott földrajzi, társadalmi és kulturális jellemzőire, valamint konkrét potenciáljukra;

b)	biztosítja, hogy a forrásokat kiszámítható és rendszeres alapon biztosítják;

c)	rugalmas, és az egyes TOT-ok helyzete szerint testre szabott;

d)	igazgatása minden egyes partner különböző intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek teljes mértékű tiszteletben tartása mellett történik.

(4) A műveletek végrehajtásáért az érintett TOT hatóságai felelősek, a Bizottság azon hatásköreinek sérelme nélkül, amelyekkel az uniós pénzforrások felhasználásában a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosítja.

2. FEJEZET

A pénzügyi együttműködésre vonatkozó különös rendelkezések

78. cikk

Tárgy és hatály

Az érintett TOT által helyi vagy regionális szinten megállapított stratégia és prioritások keretein belül, pénzügyi támogatás nyújtható az alábbi tevékenységek számára:

(1)	ágazati politikák és reformok, valamint az azokkal összhangban lévő projektek;

(2)	intézményfejlesztés, kapacitásépítés és a környezetvédelmi szempontok integrálása; valamint

(3)	technikai segítségnyújtás.

79. cikk

Kapacitásfejlesztés

(1) Pénzügyi támogatás nyújtható többek között a TOT-ok azon intézkedéseihez való hozzájárulásképpen, hogy kiépítsék a II. és III. részben említett együttműködési területek általános célkitűzéseinek elérését célzó területi és/vagy regionális stratégiák és tevékenységek meghatározásához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez szükséges kapacitásaikat.

(2) Az Unió támogatja a TOT-ok azon erőfeszítéseit, hogy megbízható statisztikai adatokat gyűjtsenek a fenti területekre vonatkozóan, többek között annak biztosítása érdekében, hogy a fenntartható fejlődési célok végrehajtását nyomon lehessen követni.

(3) Az Unió támogathatja a TOT-ok arra irányuló törekvéseit, hogy javítsák makrogazdasági mutatóik összehasonlíthatóságát, különösen a TOT-ok GDP-jének elemzését megkönnyítendő.

80. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) A Bizottság kezdeményezésére az uniós finanszírozás fedezheti az e határozat végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint a székhelyen és az Unió küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e határozat alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információs és technológiai rendszereket is.

(2) A TOT-ok kezdeményezésére tanulmányok vagy technikai segítségnyújtási intézkedések – ezen belül hosszú távú támogatás – finanszírozhatók a programozási dokumentumokban előütemezett tevékenységek végrehajtásával kapcsolatban. A Bizottság döntése szerint az ilyen tevékenységet a programozható támogatásból vagy a technikai együttműködési intézkedésekre elkülönített pénzügyi előirányzatból finanszírozhatja.

3. FEJEZET

A pénzügyi együttműködés végrehajtása

81. cikk

Általános elvek

E határozat eltérő rendelkezése hiányában az uniós pénzügyi támogatás nyújtását e határozattal, a költségvetési rendelettel és – adott esetben – az (EU) 2021/947 rendelet II. címének következő fejezeteivel összhangban kell végrehajtani:

—	I. fejezetének megfelelően, annak 10. cikke, 11. cikke, 13. cikke, 14. cikke (3) és (4) bekezdése, 15. cikke, 16. cikke (1)-(4) bekezdése, valamint 17. cikke kivételével,

—	III. fejezetének megfelelően, annak 25. cikke (1) bekezdése, 25. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontja, valamint 25. cikke (3) bekezdése kivételével, továbbá

—	V. fejezetének megfelelően, annak 41. cikke (1), (4), (6), (7) és (9) bekezdése, valamint 42. cikke (4) bekezdése kivételével.

82. cikk

A többéves indikatív programok, cselekvési tervek és intézkedések elfogadása

A Bizottság „egységes programozási dokumentumok” formájában az (EU) 2021/947 rendelet 14. cikkében említettek alapján többéves indikatív programokat fogad el.

Az egységes programozási dokumentumok keretében figyelembe vehetők a TOT-ok és az azon tagállamok között elfogadott területi fejlesztési, illetve egyéb tervek, amelyekhez a TOT-ok tartoznak.

Az egységes programozási dokumentumokat az e határozat 90. cikkének (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Ez az eljárás alkalmazandó azon felülvizsgálatokra is, amelyek jelentősen módosítják a többéves indikatív program tartalmát.

Az (EU) 2021/947 rendelet 23. cikkében említett cselekvési tervek és intézkedések a többéves indikatív programoktól külön is elfogadhatók, és azokat az e határozat 90. cikkének (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Ez az eljárás nem alkalmazandó az (EU) 2021/… rendelet 25. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett esetekre.

83. cikk

Területi finanszírozásra való jogosultság

(1) A TOT-ok hatóságai jogosultak az e határozatban előírt pénzügyi támogatásra.

(2) Az érintett TOT-ok hatóságainak beleegyezésére is figyelemmel, az alábbi testületek és szervek szintén jogosultak az e határozatban előírt pénzügyi támogatásra:

a)	a TOT-ok helyi, nemzeti és/vagy regionális állami vagy részben állami ügynökségei, szervezeti egységei vagy helyi hatóságai, különös tekintettel azok pénzügyi szervezeteire és fejlesztési bankjaira;

b)	a TOT-ok és a regionális csoportok társaságai és vállalatai;

c)	valamely tagállam társaságai és vállalatai, hogy a saját hozzájárulásukon kívül is képesek legyenek termelő projekteket felvállalni valamely TOT területén;

d)	a TOT-ok vagy az Unió azon pénzügyi közvetítő szervezetei, amelyek előmozdítják és finanszírozzák a magánbefektetéseket a TOT-okban; és

e)	a TOT-ok és az Unió decentralizált együttműködésben részt vevő és egyéb nem kormányzati szereplői, hogy a 12. cikkben említettek szerint a decentralizált együttműködés keretein belül képesek legyenek a TOT-okban gazdasági, kulturális, társadalmi és oktatási projekteket és programokat végrehajtani.

84. cikk

Regionális finanszírozásra való jogosultság

(1) Regionális finanszírozást azon műveletek esetében alkalmazhatnak, amelyből az alábbiak részesülnek, illetve amelyek az alábbiakat érintik:

a)	két vagy több TOT, földrajzi helyüktől függetlenül; vagy

b)	a TOT-ok és az Unió egésze; vagy

c)	két vagy több regionális testület, amelynek a TOT-ok tagjai; vagy

két vagy több TOT, földrajzi helyüktől függetlenül, és legalább a következők egyike:

i.	az EUMSZ 349. cikkében említett egy vagy több legkülső régió;

ii.	egy vagy több AKCS-állam és/vagy egy vagy több nem AKCS-állam vagy terület (25);

iii.	egy vagy több regionális testület vagy társulás, amelynek a TOT-ok tagjai;

iv.	legalább egy TOT egy vagy több jogalanya, hatósága vagy egyéb szerve, amely a 8. cikk szerinti európai területi együttműködési csoportosulás tagja.

Az a) és a d) pont alkalmazásában a Francia Déli és Antarktiszi Területek – sajátos helyzetükre figyelemmel – két különálló TOT-nak tekintendők.

(2) A regionális allokáción belül a régióközi allokáció felhasználható azon műveletek esetében, amelyből az alábbiak részesülnek, illetve amelyek az alábbiakat érintik:

egy vagy több TOT, és legalább a következők egyike:

i.	az EUMSZ 349. cikkében említett egy vagy több legkülső régió;

ii.	egy vagy több szomszédos AKCS-állam és/vagy nem AKCS-állam vagy terület;

iii.	egy vagy több regionális testület, amelynek a TOT-ok vagy AKCS-államok vagy egy vagy több legkülső régió a tagjai; vagy

b)	legalább egy TOT egy vagy több jogalanya, hatósága vagy egyéb szerve, amely egy európai területi együttműködési csoportosulás tagja, valamint egy vagy több legkülső régió és/vagy egy vagy több szomszédos AKCS-állam és/vagy nem AKCS-állam vagy terület.

(3) Az AKCS-államok, legkülső régiók és a TOT-okra vonatkozó regionális együttműködési programokhoz tartozó egyéb országok és területek részvételét lehetővé tevő finanszírozás kiegészíti az e határozat alapján a TOT-ok számára elkülönített finanszírozást.

(4) Az AKCS-államok, legkülső régiók és egyéb országok vagy területek e határozat alapján létrehozott programokban való részvétele csak annyiban helyezhető kilátásba, amennyiben:

a)	a releváns uniós programok keretrendszere vagy az uniós programok hatálya alá nem tartozó harmadik országok és területek releváns finanszírozási programjai egyenértékű rendelkezéseket tartalmaznak; és

b)	tiszteletben tartják az arányosság elvét, figyelembe véve az érdekeltek képességeit, különös tekintettel a más országokkal folytatott együttműködés keretébe tartozó uniós eszközök szerinti pénzügyi képességeikre.

85. cikk

Jogosultság egyéb uniós programokban való részvételre

(1) A valamely TOT-ból származó természetes személyek és adott esetben valamely TOT vonatkozó állami és/vagy magánszervei és intézményei jogosultak arra, hogy valamennyi uniós programban, például az InvestEU-ban részt vegyenek, illetve azokból finanszírozásban részesüljenek, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel.

(2) A TOT-ok ugyancsak jogosultak az Unió más országokkal való együttműködést célzó programjai és eszközei – például (EU) 2021/947 rendelet és az 1257/96 tanácsi rendelet (26)– keretében nyújtott támogatásra, e programok szabályaira, célkitűzéseire és megállapodásaira is figyelemmel.

(3) A Bizottság adott esetben ösztönzi a TOT-ok uniós programokhoz, valamint az Unió más országokkal való együttműködést célzó programjaihoz és eszközeihez való hozzáférését.

(4) A TOT-ok – az érintett érdekel felek támogatásával – jelentést tesznek a Bizottságnak az uniós programokban való ilyen részvételükről, a 2021–2027-es időszak közepén és végén.

86. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság megvizsgálja az e határozat keretében a TOT-oknak nyújtott pénzügyi támogatás végrehajtása terén történt előrehaladást, és 2022-től kezdődően évente jelentést nyújt be a Tanácsnak az említett pénzügyi együttműködés végrehajtásáról és eredményeiről. A jelentést megkapja az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága is.

87. cikk

Pénzügyi ellenőrzések

(1) Elsősorban a TOT-ok felelősek az uniós alapok pénzügyi felügyeletéért. Az említett a pénzügyi felügyeletet adott esetben a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam koordinálja, a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban.

(2) A Bizottság felelőssége az alábbiakra terjed ki:

(a)	annak garantálása, hogy az érintett TOT-ban kialakultak és megfelelően működnek az irányítási és ellenőrzési rendszerek annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzeszközöket megfelelően és hatékonyan használják fel; és

(b)	szabálytalanságok esetén ajánlások vagy korrekciós intézkedések iránti kérelmek küldése a szabálytalanságok orvoslása és bármely irányítási hiányosság kijavítása érdekében.

(3) A Bizottság, a TOT és adott esetben a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam a közigazgatási szabályok alapján évenkénti vagy kétévenkénti találkozókon működik együtt, hogy összehangolják a programokat, módszertanokat és az ellenőrzések végrehajtását.

(4) A pénzügyi korrekciók vonatkozásában:

a)	elsősorban az érintett TOT felelős a pénzügyi szabálytalanságok észleléséért és javításáért;

amennyiben azonban hiányosságok mutatkoznak az érintett TOT részéről, amennyiben a TOT nem orvosolja a helyzetet és az egyeztetésre irányuló kísérletek sikertelenek, a Bizottság jár el, hogy csökkentse vagy visszavonja a programozási dokumentum pénzügyi határozatának megfelelő teljes elkülönített összeget.

V. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

88. cikk

Hatáskörök ruházása a Bizottságra

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a vámügyi és kereskedelmi jogszabályokban bekövetkező változások, továbbá a technológiai fejlemények és változások figyelembevétele céljából módosítsa a II. mellékletben foglalt eljárási származási szabályokat és a kapcsolódó fogalommeghatározásokat, valamint a II. melléklet függelékeit.

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy hatékony értékelés készüljön az e határozatban foglalt célkitűzések megvalósításáról, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet 3. cikkének módosítására vonatkozóan a szükségesnek tartott esetekben a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében, továbbá az I. mellékletnek a nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítése érdekében.

89. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottság 88. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jén kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) A Tanács bármikor visszavonhatja a 88. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról a Tanácsot.

(6) A 88. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

90. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság (a továbbiakban: a TOT-bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) A II. melléklet 10. cikke (6) bekezdésének és 16. cikke (8) bekezdésének alkalmazásában a Bizottságot a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) 285. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Vámkódexbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(3) A III. melléklet 2. cikke és a IV. melléklet 5. és 6. cikke alkalmazásában a Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet (28) 4. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(4) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(5) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

(6) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkével együtt értelmezett 8. cikke alkalmazandó.

(7) Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

91. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az említett finanszírozás eredetét, és különösen az intézkedések és azok eredményeinek a népszerűsítésekor gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és elért eredményeihez kapcsolódóan.

(3) A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben az említett prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekhez.

92. cikk

Az Európai Külügyi Szolgálatról szóló záradék

Ez a határozat a 2010/427/EU határozattal összhangban alkalmazandó.

93. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1) A 2013/755/EU határozat 2021. január 1-jével hatályát veszti.

(2) Ez a határozat nem érinti az 2013/755/EU határozat értelmében indított intézkedések folytatását vagy módosítását, amely határozat továbbra is alkalmazandó az említett intézkedésekre mindaddig, amíg azok le nem zárulnak.

(3) A program pénzügyi keretösszegéből a program és a 2013/755/EU határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(4) A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni uniós költségvetésbe a 80. cikkben meghatározott kiadások fedezésére.

94. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Luxembourgban, 2021. október 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. ŠIRCELJ

(1) A 2019.1.31-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a 2021.9.14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról („tengerentúli társulási határozat”) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(3) A Tanács 2014/137/EU határozata (2014. március 14.) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokról (HL L 76., 2014.3.15., 1. o.).

(4) HL L 29., 1985.2.1., 1. o.

(5) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(6) A „területek” kifejezés alatt az a 12 egyesült királysági TOT értendő, amelyek 2017. március 29-én, amikor az Egyesült Királyság az EUSZ 50. cikke alapján bejelentette az Európai Tanácsnak, hogy kilép az Európai Unióból és az Euratomból, szerepeltek az EUMSZ II. mellékletében.

(7) Intézményközi Megállapodás (2020. december 16.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről (HL L 433I., 2020.12.22., 28. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete 2021. június 9-én a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).

(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(14) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(15) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(16) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(18) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(19) A „területek” kifejezés alatt az a 12 egyesült királysági TOT értendő, amelyek 2017. március 29-én, amikor az Egyesült Királyság az EUSZ 50. cikke alapján bejelentette az Európai Tanácsnak, hogy kilép az Európai Unióból és az Euratomból, szerepeltek az EUMSZ II. mellékletében.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).

(21) HL L 39., 1993.2.16., 3. o.

(22) HL L 75., 2015.3.19., 4. o.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(24) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433 I., 2020.12.20., 11. o.).

(25) A „területek” kifejezés alatt az a 12 egyesült királysági TOT értendő, amelyek 2017. március 29-én, amikor az Egyesült Királyság az EUSZ 50. cikke alapján bejelentette az Európai Tanácsnak, hogy kilép az Európai Unióból és az Euratomból, szerepeltek az EUMSZ II. mellékletében.

(26) A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról, HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(28) A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.).

TARTALOMJEGYZÉK

I. MELLÉKLET:

UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

II. MELLÉKLET:

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL

I. CÍM:

Általános rendelkezések

II. CÍM:

A származó termék fogalmának meghatározása

III. CÍM:

Területi követelmények

IV. CÍM:

Származási igazolás

V. CÍM:

Igazgatási együttműködésre vonatkozó rendelkezés

VI. CÍM:

Ceuta és Melilla

VII. CÍM:

Záró rendelkezések

I–VI. függelék

III. MELLÉKLET:

A KEDVEZMÉNYEK IDEIGLENES VISSZAVONÁSA

IV. MELLÉKLET:

VÉDINTÉZKEDÉSI ÉS FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK

I. MELLÉKLET

UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1. cikk

A TOT-ok közötti forráselosztás

(1) E határozat céljából a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó hétéves időszakra az uniós pénzügyi támogatás folyó árakon 500 000 000 EUR teljes összegét a következőképpen kell felosztani:

164 000 000 EUR vissza nem térítendő támogatás formájában a TOT-ok (kivéve Grönlandot) hosszú távú fejlesztésére irányuló kétoldalú programozható támogatás céljára, különösen a programozási dokumentumban említett kezdeményezések finanszírozására. Adott esetben a programozási dokumentumban különös figyelmet kell fordítani a kedvezményezett TOT-ok kormányzásának és intézményi kapacitásának megerősítésére irányuló tevékenységekre, és – amennyiben releváns –, a tervezett tevékenységek várható ütemezésére. Ezt az összeget adott számú konkrét és átlátható kritérium szerint, a TOT-ok sajátosságai, szükségletei, fejlettségi szintje és teljesítménye alapján kell szétosztani, figyelembe véve a népességszámot, a bruttó hazai terméket (GDP), a szegénységet és az egyenlőtlenséget, a korábbi juttatások mértékét, a TOT-ok felvevőképességét, valamint a TOT-ok földrajzi elszigeteltségéből adódó kényszereket, a 9. cikkben említettek szerint;

b)	225 000 000 EUR vissza nem térítendő támogatás formájában a Grönland hosszú távú fejlesztésére irányuló programozható támogatás céljára, különösen a programozási dokumentumban említett kezdeményezés finanszírozására;

76 000 000 EUR-t különítenek el a TOT-ok regionális programjainak támogatására, amelyből 15 000 000 EUR a régióközi műveletek támogatására szolgálhat; Grönland kizárólag a régióközi műveletek keretében támogatható. Ezt az együttműködést a 7. cikkel összhangban kell végrehajtani, különösen az 5. cikkben említett közös érdeket képviselő területek tekintetében, az EU–TOT partnerség e határozat 14. cikkében említett hatóságai útján folytatott konzultáció révén. Az Unió egyéb releváns pénzügyi programjaival és eszközeivel való koordinációt kell biztosítani, különös tekintettel az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókra;

d)	22 000 000 EUR tanulmányok vagy technikai segítségnyújtási intézkedések finanszírozására valamennyi TOT – köztük Grönland – javára, a 80. cikkel összhangban (1);

13 000 000 EUR-t egy felosztatlan alapban kell elhelyezni valamennyi TOT – köztük Grönland – javára, többek között a következők céljára:

i.	előre nem látható körülmények esetén a megfelelő uniós válaszlépések biztosítása;

ii.	az új szükségletek vagy újonnan létrejövő kihívások kezelése, ideértve az Unió vagy szomszédjai határaira nehezedő migrációs nyomást; valamint

iii.	új nemzetközi kezdeményezések és prioritások előmozdítása.

Az első albekezdés (e) pontjába említett felosztatlan alap összegét meg kell növelni a TOT Befektetési Alapból származó, a 2013/755/EU határozat IV. melléklete 3. cikkének (3) bekezdésében említett visszakerülő összesített nettó pénzeszközökkel. Ezeket a visszakerülő pénzeszközöket – attól a pillanattól kezdve, hogy elérhetővé válnak – éves kiegészítésként kell hozzáadni a felosztatlan alaphoz, és azokat külső címzett bevételként kell megjelölni.

(2) A Bizottság e határozat végrehajtásának félidős felülvizsgálatát követően határozhat az e cikkben említett felosztatlan alapok odaítéléséről, a területi allokációkat is beleértve.

(3) Az alapok 2027. december 31. után már nem köthetők le, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag másképpen határoz.

2. cikk

A források kezelése

Minden, e határozat szerinti pénzügyi forrást a Bizottság kezel.

3. cikk

Mutatók

E határozat 3. cikkének (5) bekezdésében foglalt célkitűzések elérését az alábbiakkal kell mérni:

(1)	a TOT-ok esetében (kivéve Grönlandot) az áruk és szolgáltatások exportja a GDP %-ában, valamint az államháztartás teljes bevétele a GDP %-ában;

(2)	Grönland esetében az áruk és szolgáltatások exportja a GDP %-ában, valamint a halászati ágazat százalékos aránya a teljes exporton belül.

(1) Ebből az összegből 9 725 000 EUR-t a Bizottság számára kell fenntartani az uniós programok és/vagy tevékenységek végrehajtásával, illetve a közvetett kutatással és a közvetlen kutatással kapcsolatos technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás és kiadások fedezésére.

II. MELLÉKLET

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

»gazdasági partnerségi megállapodást kötött ország (GPM-ország)«: az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok és régiók csoportjához tartozó olyan régiók és államok, amelyek gazdasági partnerségi megállapodást létrehozó vagy azt eredményező megállapodásokat (GPM) kötöttek, ha ilyen megállapodást ideiglenesen alkalmaznak vagy ilyen megállapodás lép hatályba, attól függően, hogy melyik időpont korábbi;

b)	»előállítás«: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is;

c)	»anyag«: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy alkotórész stb.;

d)	»termék«: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;

e)	»áruk«: anyagok és termékek egyaránt;

f)	»felcserélhető anyagok«: olyan anyagok, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és a végtermékbe beépített állapotukban egymástól nem különböztethetők meg;

g)	»vámérték«: az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó 1994. évi megállapodás (a vámérték megállapításáról szóló WTO-egyezmény) szerint megállapított érték;

»anyag értéke«: az I. függelékben található listában a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagért a TOT területén fizetett első megállapítható ár. E pont rendelkezéseit a felhasznált származó anyagok vámértékének megállapítására is értelemszerűen alkalmazni kell;

»gyártelepi ár«: a gyárból való elszállításkor a termékért azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat.

Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék gyártásával összefüggésben a TOT-ban ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegét jelenti, levonva belőle a létrejött vagy előállított termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adót.

E fogalommeghatározás alkalmazásában abban az esetben, ha az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást egy bizonyos gyártó alvállalkozásban végezte, az e pont első albekezdésében említett »gyártó« az alvállalkozót igénybe vevő vállalkozás is lehet.

»a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részaránya«: a nem származó anyagok mennyiségének azon megengedett legnagyobb részaránya, amely mellett az előállítás a termék származó státusának biztosítása szempontjából még kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak minősül. Bizonyos esetekben a termék gyártelepi árának százalékában, más esetekben az árucsoportok egy meghatározott csoportjába vagy egy meghatározott árucsoportba, vámtarifaszám alá vagy alszám alá tartozó felhasznált anyagok nettó tömegének százalékában van kifejezve;

k)	»nettó tömeg«: magának a terméknek a tömege bárminemű csomagolóanyag vagy csomagolótartály nélkül;

»árucsoport«, »vámtarifaszám«, »alszám«: a Vámegyüttműködési Tanács 2004. június 26-án kelt ajánlásában foglaltak szerinti módosításokkal együtt a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszert (a továbbiakban: Harmonizált Rendszer) alkotó nómenklatúrán belül meghatározott árucsoport, vámtarifaszám, alszám (négy- vagy hatszámjegyű kódok);

m)	»besorolt«: utalás arra, hogy egy termék vagy anyag egy adott vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik;

»szállítmány«: olyan termékek, amelyeket vagy

i.	egy adott exportőr egy adott címzettnek egyidejűleg szállít, vagy

ii.	az exportőrtől a címzettig való szállításuk során egyetlen fuvarokmány, ilyen okmány hiányában egyetlen számla kísér;

o)	»exportőr«: az árut az Unióba vagy TOT-ba exportáló olyan személy, amely képes bizonyítani az áru származását, függetlenül attól, hogy az adott személy azonos-e a gyártóval, és függetlenül attól, hogy az exportügylettel kapcsolatos vámalakiságokat maga végzi-e vagy sem;

p)	»regisztrált exportőr«: olyan exportőr, akit/amelyet az érintett TOT illetékes hatóságai a rendszer keretében végrehajtott exportügyletekkel kapcsolatos származásmegjelölő nyilatkozatok megtétele céljából nyilvántartásba vettek;

»származásmegjelölő nyilatkozat«: az exportőr által egy adott árunak e melléklet származási szabályainak való megfelelőségéről abból a célból tett nyilatkozat, hogy annak alapján az árunak az Unióban való szabad forgalomba bocsátása érdekében nyilatkozó személy preferenciális tarifális elbánást igényelhessen, vagy a TOT-ba a kumulációs szabályok alkalmazásában való további feldolgozás céljából anyagokat importáló gazdasági szereplő az áruk származó státusát bizonyíthassa;

r)	»GSP-ország« : a 978/2012/EU európai parlamenti tanácsi rendelet (1) 2. cikkének d) pontjában meghatározott GSP-kedvezményezett ország;

s)	»REX-rendszer«: az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 80. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, az áruk származásának igazolására engedéllyel rendelkező exportőrök regisztrálására szolgáló rendszer.

II. CÍM

A SZÁRMAZÓ TERMÉK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. cikk

Általános követelmények

(1) Egy adott TOT-ból származónak a következő termékek minősülnek:

a)	teljes egészében a TOT-ban létrejött vagy előállított áru az e melléklet 3. cikke értelmében;

b)	valamely TOT-ban olyan anyagok felhasználásával létrejött áru, amely nem teljes egészében ott jött létre, de az e melléklet4. cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson esett át.

(2) A teljes egészében két vagy több TOT-ban előállított vagy kielégítően megmunkált anyagokból készült származó termékeket abból a TOT-ból származónak kell tekinteni, ahol az utolsó megmunkálás vagy feldolgozás történt.

3. cikk

Teljes egészében egyetlen országban létrejött vagy előállított áru

(1) Az alábbiak tekintendők teljes egészében a TOT-ban létrejöttnek vagy előállítottnak:

a)	a föld mélyéből vagy a tengerfenékről ott kitermelt ásványi termékek;

b)	az ott termesztett és betakarított növényi termékek;

c)	az ott született és nevelt élő állatok;

d)	az ott nevelt élő állatokból nyert termékek;

e)	az ott született és felnevelt, majd levágott állatokból nyert termékek;

f)	az ott folytatott vadászatból vagy halászatból nyert termékek;

g)	az ott született és tenyésztett halakból, rákfélékből és puhatestűekből nyert akvakultúra-termékek;

h)	a TOT-hoz tartozó hajókkal bármely parti tengeren kívüli tengerszakaszból nyert tengeri halászati termékek és a tengerből nyert más termékek;

i)	a TOT-hoz tartozó feldolgozóhajókon kizárólag a h) pontban említett termékekből készített termékek;

j)	a kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, ott összegyűjtött használt cikkek;

k)	az ott folytatott előállítási műveletekből származó hulladék és maradék;

l)	bármely parti tengeren kívül fekvő olyan tengerfenék felszínéről vagy talajából kinyert termékek, amelynek kiaknázására a TOT kizárólagos joggal rendelkezik;

m)	a kizárólag az a)–l) pontban meghatározott termékekből ott termelt áruk.

(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában szereplő «hajói» és «feldolgozóhajói» kifejezés kizárólag azon hajókra és feldolgozóhajókra vonatkozik, melyek minden alábbi követelménynek megfelelnek:

a)	a TOT-ban vagy valamely tagállamban nyilvántartásba vették;

b)	a TOT vagy valamely tagállam lobogója alatt hajóznak;

teljesítik a következő feltételek valamelyikét:

i.	legalább 50 %-ban a TOT-ok vagy a tagállamok állampolgárainak tulajdonában állnak; vagy

ii.

olyan társaság tulajdonában állnak:

—	amelynek székhelye és tevékenysége gyakorlásának elsődleges helye a TOT-ban vagy a tagállamokban van; és

—	amely legalább 50 %-ban a TOT-ok vagy a tagállamok, állami szerveik vagy állampolgáraik tulajdonában áll.

(3) A (2) bekezdésben előírt minden egyes feltétel a tagállamokban vagy különböző TOT-okban is teljesíthető. Ez utóbbi esetben a terméket abból a TOT-ból származónak kell tekinteni, ahol a hajót vagy feldolgozóhajót a (2) bekezdés a) pontjával összhangban nyilvántartásba vették.

4. cikk

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termék

(1) Az e melléklet 5. és 6. cikke sérelme nélkül az e melléklet 3. cikke értelmében nem teljes egészében a TOT-ban létrejött termékek onnan származónak minősülnek, ha teljesülnek az I. függelék listájában az érintett áruk vonatkozásában meghatározott feltételek.

(2) Ha egy olyan terméket, amely az (1) bekezdés alapján egy adott országból származónak minősül, ugyanebben az országban másik termék előállítása céljából mint anyagot további feldolgozásnak vetnek alá, az előállítása során esetleg felhasznált nem származó anyagokat nem kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdésében előírt követelmények teljesülését termékenként kell vizsgálni.

Ha azonban a vonatkozó szabály a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányán alapul, a költségek és az átváltási árfolyamok rövid távú változásainak figyelembevétele érdekében a nem származó anyagok értéke a (4) bekezdésben foglalt átlagolásos eljárással is meghatározható.

(4) A (3) bekezdés második albekezdése szerinti esetben a termék átlagos gyártelepi árát és a felhasznált nem származó termékek átlagos értékét kell kiszámítani, előbbit az előző adóévben a termékért – annak valamennyi eladását figyelembe véve – felszámított gyártelepi árak összegéből, utóbbit az előző adóévben a termék előállítása során felhasznált összes nem származó anyag értékének összegéből, adóévként a kivitel szerinti országban meghatározott adóévet figyelembe véve, azzal, hogy ha a teljes adóévre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor rövidebb, legalább három hónap hosszúságú időtartam vehető figyelembe.

(5) Ha egy exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazását választotta, a referenciaként figyelembe vett adóévet, illetőleg a referenciaként figyelembe vett, az adóévnél rövidebb időszakot követő év során következetesen azt kell alkalmaznia. Az exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazásával felhagyhat ugyanakkor abban az esetben, ha egy adott adóév vagy annál rövidebb, legalább három hónap hosszúságú reprezentatív időtartam alatt azt tapasztalja, hogy a költségeknek vagy az árfolyamoknak az eljárás alkalmazását megalapozó rövid távú változásai megszűntek.

(6) A nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányára vonatkozó kritérium teljesülésének vizsgálata során gyártelepi árként és a nem származó anyagok értékeként a (4) bekezdés szerinti átlagos értékeket kell figyelembe venni.

5. cikk

Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek

(1) Az e cikk (3) bekezdése sérelme nélkül a származó termék státusmegszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következőket, függetlenül attól, hogy teljesülnek-e az e melléklet 4. cikkének követelményei:

a)	tartósító műveletek, biztosítandó, hogy a szállítás és a tárolás során a termék jó állapotban maradjon;

b)	a csomagok megosztása és összeállítása;

c)	mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;

d)	textilanyagok vasalása vagy simítása;

e)	egyszerű festési vagy fényezési művelet;

f)	a rizs hántolása, részleges és teljes őrlése; a gabonafélék és a rizs fényezése, glazúrozása;

g)	a cukor színezésére vagy formázására szolgáló műveletek; a kristálycukor részleges és teljes őrlése;

h)	gyümölcs, dióféle és zöldség hámozása, magozása és héjtalanítása;

i)	az élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;

j)	szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás; (ideértve készletek összeállítását is);

k)	egyszerű palackba, konzervdobozba, üvegbe, flakonba, zsákba, ládába, dobozba való helyezés, kartonra vagy táblára való rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;

l)	jelzés, címke, logó és egyéb hasonló megkülönböztető jel elhelyezése a terméken vagy csomagolásán, vagy ilyen rányomtatása;

m)	akár különböző fajtájú termékek egyszerű összekeverése; cukor keverése bármely más anyaggal;

n)	a termékekhez való egyszerű vízhozzáadás, vagy a termékek egyszerű hígítása vagy víztelenítése vagy denaturálása;

o)	árucikkek alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes árucikk létrehozása érdekében, vagy a termékek részekre való szétszerelése;

p)	az a)–o) pontban meghatározott műveletek közül kettő vagy több kombinációja;

q)	állatok levágása.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a művelet akkor egyszerű, ha elvégzéséhez sem speciális szaktudás, sem olyan speciális gép, felszerelés vagy szerszám nem szükséges, amelyet kifejezetten az adott művelet céljára gyártottak vagy állítottak üzembe.

(3) Annak eldöntése során, hogy az adott terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás az (1) bekezdés értelmében nem kielégítőnek minősül-e, a terméken a TOT-ban végrehajtott valamennyi műveletet figyelembe kell venni.

6. cikk

Tűréshatárok

(1) Az e melléklet 4. cikkétől eltérve, az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek mellett az I. függelék listája értelmében egy adott termék előállítása során nem felhasználható nem származó anyagok az adott termék előállítása során mégis felhasználhatók, ha teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a termékben az összértékük, illetőleg nettó tömegük nem haladja meg:

a)	a 2. és a 4–24. árucsoportba tartozó termékek esetében, a 16. árucsoportba tartozó feldolgozott halászati termékek kivételével, a termék tömegének 15 %-át;

b)	más termékek esetében az 50–63. árucsoportba tartozó termékek kivételével, amelyekre az I. függelékben foglalt 6. és 7. megjegyzés szerinti tűréshatár vonatkozik, a termék gyártelepi árának 15 %-át.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alkalmazása következtében a nem származó anyagok részaránya nem lépheti túl az I. függelékben szereplő listán található szabályokban megállapított megengedett legnagyobb értékeket.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható az e melléklet 3. cikke értelmében teljes egészében egy adott TOT-ban létrejött termékekre. Az e melléklet 5. cikkében és 11. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül azonban az e cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított tűréshatárok alkalmazhatók a termék előállítása során felhasznált mindazon anyagok összességére, amelyeknek az I. függelék listáján az adott termékre vonatkozóan szereplő szabály értelmében teljes egészében egy adott helyen létrejöttnek kell lenniük.

7. cikk

Kétoldalú kumuláció

(1) Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, az Unióból származó anyagokat valamely TOT-ból származó anyagoknak kell tekinteni, amennyiben ott előállított termékbe építik be, és az e melléklet 5. cikkének (1) bekezdésében említetteket meghaladó megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tették ki azokat.

(2) Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, az Unióban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás a TOT-ban elvégzettnek tekintendő, amennyiben az anyagok ott utólagos megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át.

(3) Az e cikkben előírt kumuláció alkalmazásában az anyagok származását e melléklettel összhangban állapítják meg.

8. cikk

Kumuláció a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országokkal

(1) Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országokból származó anyagokat valamely TOT-ból származó anyagoknak kell tekinteni, amennyiben ott előállított termékbe építik be, és az e melléklet 5. cikkének (1) bekezdésében említetteket meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át.

(2) Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országokban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás a TOT-ban elvégzettnek tekintendő, amennyiben az anyagok ott utólagos megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országból származó anyagok származását az érintett gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országra alkalmazandó származási szabályokkal, valamint a származás igazolásával és az igazgatási együttműködéssel kapcsolatos vonatkozó rendelkezésekkel összhangban határozzák meg.

Az e cikk által biztosított eltérés nem alkalmazandó a Dél-Afrikai Köztársaságból származó azon anyagokra, amelyeket az Unió és a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) között létrejött gazdasági partnerségi megállapítás keretében nem lehet közvetlenül importálni az Unióba vám- és kvótamentesen.

(4) Az e cikkben előírt kumuláció csak abban az esetben alkalmazható, ha:

az anyagokat szállító GPM-ország és a végterméket előállító TOT vállalták, hogy:

i.	eleget tesznek e mellékletnek vagy biztosítják az abban előírtakat, valamint

ii.	az e melléklet helyes végrehajtásának biztosításához szükséges mértékben igazgatási együttműködést folytatnak mind az Unióval, mind egymással;

b)	az érintett TOT megküldte a Bizottságnak az a) pontban előírt vállalásokat.

(5) Ha a gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országok 2014. január 1. előtt már eleget tettek a (4) bekezdésben foglaltaknak, új vállalásra nincs szükség.

9. cikk

Kumuláció olyan egyéb országokkal, amelyek az Általános Preferenciarendszer keretében vám- és kvótamentes piaci hozzáférést élveznek

(1) Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, az e cikk (2) bekezdésében meghatározott országokból és területekről származó anyagokat valamely TOT-ból származó anyagoknak kell tekinteni, amennyiben ott előállított termékbe építik be, és az e melléklet 5. cikkének (1) bekezdésében említetteket meghaladó megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tették ki azokat.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alkalmazásában az anyagok valamely olyan országból vagy területről származók, amely:

a)	az Általános Preferenciarendszer (GSP) »a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírásának« kedvezményezettjei, a 978/2012/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint; vagy

b)	a GSP általános rendelkezései alapján a Harmonizált Rendszer hatjegyű szintjén az Unió piacához vám- és kvótamentesen férhetnek hozzá, a 978/2012/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.

(3) Az érintett országok és területek anyagainak származását az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) szereplő származási szabályok szerint állapítják meg, a 978/2012/EU rendelet 33. cikkében foglaltakkal összhangban.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében előírt kumuláció nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)	az Unióba irányuló behozatalkor dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámoknak alávetett termékek, amelyek olyan országból származnak, amelyekre ilyen dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok vonatkoznak;

b)	a 3. vagy a 16. árucsoportjába sorolt, a 978/2012/EU rendelet 7. cikkében, valamint a későbbi módosító és kapcsolódó jogi aktusokban felölelt tonhaltermékek;

c)	a 978/2012/EU rendelet 8. és 22–30. cikkében, valamint a későbbi módosító és kapcsolódó jogi aktusokban felölelt anyagok.

A TOT-ok illetékes hatóságai évente értesítik a Bizottságot azon anyagokról – amennyiben vannak ilyenek –, amelyekre az e cikk (1) bekezdésében említett kumulációt alkalmazták.

(5) Az e cikk (1) bekezdésében előírt kumuláció csak abban az esetben alkalmazható, ha:

a szóban forgó kumulációban részt vevő országok vagy területek vállalták, hogy teljesítik e melléklet rendelkezéseit, illetőleg biztosítják azt, továbbá vállalták, hogy az e melléklet helyes végrehajtásának biztosításához szükséges mértékben igazgatási együttműködést folytatnak mind az Unióval, mind egymással;

b)	az érintett TOT megküldte a Bizottságnak az e bekezdés a) pontjában előírt vállalást.

(6) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi azt a napot, amelytől kezdődően az e cikkben meghatározott kumuláció alkalmazható az e cikkben említett olyan országok vagy területek által, amelyek megfelelnek a szükséges követelményeknek.

10. cikk

Kiterjesztett kumuláció

(1) A Bizottság valamely TOT kérésére származási kumulációt adhat meg egy TOT és egy olyan ország között, amellyel az Uniónak az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mindenkor hatályos változatának XXIV. cikke értelmében szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a szóban forgó kumulációban részt vevő országok vagy területek vállalták, hogy:

i.	teljesítik e melléklet rendelkezéseit, illetőleg az abban biztosítják előírtakat;

ii.	az e melléklet helyes végrehajtásának biztosításához szükséges mértékben igazgatási együttműködést folytatnak mind az Unióval, mind egymással; és

iii.	a TOT-oknak megadják az igazgatási együttműködés területén ugyanazt a támogatást, amelyet az említett szabadkereskedelmi megállapodás vonatkozó rendelkezései értelmében a tagállamok vámhatóságainak biztosítanának;

b)	az érintett TOT megküldte a Bizottságnak az a) pontban előírt vállalást.

A Bizottság, a kereskedelem kijátszásának kockázatát és a kumuláció során használandó anyagok sajátos érzékenységét figyelembe véve, további feltételeket állapíthat meg a kért kumuláció megadásához.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett kérelemnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a)	írásban a Bizottsághoz kell intézni;

b)	a fel kell tüntetni benne az érintett harmadik országot vagy országokat;

c)	listán kell felsorolni benne a kumulációban érintett anyagokat; valamint

d)	bizonyítania kell az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülését.

(3) A felhasznált anyagok származását és a származás igazolása érdekében bemutatandó okmányt a vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. Az Unióba exportált termékek származását az e mellékletben megállapított származási szabályok alapján kell megállapítani.

(4) A létrejött termék származóvá minősítéséhez nem szükséges kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson átesniük az Unióba exportált termék előállítása során a TOT-ban felhasznált harmadik országból származó anyagoknak, amennyiben a TOT-ban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az e melléklet 5. cikkének (1) bekezdésében körülírt műveleteket.

(5) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzéteszi azt az időpontot, amikor a kiterjesztett kumuláció hatályba lép, az érintett kumulációban érintett uniós szabadkereskedelmi partnert, az alkalmazandó feltételeket és azon anyagok listáját, amelyekre a kumuláció alkalmazandó.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokkal fogadja el az e cikk (1) bekezdésében említett kumulációt engedélyező intézkedést. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e melléklet 47. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

11. cikk

A minősítés egysége

(1) E melléklet alkalmazásában a minősítés egysége az a termék, amelyet a Harmonizált Rendszer szerinti besorolás megállapítása során alapegységnek kell tekinteni.

(2) Ha egy szállítmány ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e melléklet alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni.

(3) Amennyiben besorolási szempontból a csomagolás – a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya alapján – a termék részét képezi, úgy azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.

12. cikk

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

A berendezés, gép, készülék vagy jármű részének kell tekinteni azokat a vele együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek normál felszerelésének részét képezik, és gyártelepi árában benne foglaltatnak.

13. cikk

Készlet

A Harmonizált Rendszer 3. általános értelmező szabálya értelmében vett készletet származónak kell tekinteni, ha az azt alkotó összes termék származó.

Ha a készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, a készletet mint egészet származónak kell tekinteni, amennyiben a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

14. cikk

Semleges elemek

A termék származó voltának megállapítása céljából nem kell figyelembe venni az előállítása során esetleg felhasznált következő termékek származását:

a)	energia és fűtőanyag;

b)	berendezés és felszerelés;

c)	gépek és szerszámok;

d)	minden más olyan áru, amely a termék végső összetételét figyelembe véve sem ténylegesen, sem szándék szerint nem épül be a termékbe.

15. cikk

Számvitel szerinti elkülönítés

(1) Ha egy termék megmunkálása vagy feldolgozása során származó és nem származó felcserélhető anyagokat egyaránt felhasználnak, akkor a tagállamok vámhatóságai – gazdasági szereplők írásos kérelme alapján – a kétoldalú kumuláció keretében valamely TOT-ba való későbbi kivitel céljából engedélyezhetik, hogy a szóban forgó anyagok kezelése az Unióban a könyvelés szerinti elkülönítés módszere alapján, az érintett anyagok fizikailag elkülönített raktározása nélkül történjék.

(2) A tagállamok vámhatóságai az (1) bekezdés szerinti engedély megadását az általuk indokoltnak ítélt feltételekhez köthetik.

Az engedély csak akkor adható meg, ha a (3) bekezdésben említett módszer alkalmazása mellett biztosítható, hogy az Unióból származónak tekinthető létrejött termékek száma mindenkor ugyanakkora legyen, mint amekkora az anyagok fizikailag elkülönített raktározása mellett volna.

Engedélyezése esetén a módszert az Unióban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell alkalmazni, és a módszer alkalmazását az Unióban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell nyilvántartani.

(3) A (2) bekezdésben említett módszer kedvezményezettje annyi termék esetében jogosult származási igazolást kiállítani, illetőleg a REXrendszer bevezetéséig annyi termék esetében jogosult kérelmezni a származási igazolás kiállítását, amennyi az Unióból származónak tekinthető. A tagállamok vámhatóságainak kérésére a kedvezményezett köteles nyilatkozatot tenni a készletek kezelésének módjáról.

(4) A tagállamok vámhatóságai figyelemmel kísérik az (1) bekezdés szerinti engedély felhasználását.

A tagállamok vámhatóságai az engedélyt visszavonhatják, ha:

a)	a kedvezményezett bármilyen formában helytelenül használja fel az engedélyt; vagy

b)	a kedvezményezett nem teljesíti maradéktalanul az e mellékletben előírt követelményeket.

16. cikk

Eltérések

(1) A Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam vagy TOT kérelmére bármely TOT-nak engedélyezhető, hogy átmenetileg eltérjen e melléklettől az alábbi esetekben:

a)	az adott kedvezményezett országot belső vagy külső tényezők átmenetileg megakadályozzák abban, hogy a származás megszerzésére vonatkozóan az e melléklet 2. cikkében rá nézve előírt követelményeket teljesítse annak ellenére, hogy korábban teljesíteni tudta őket;

b)	az adott kedvezményezett országnak időre van szüksége ahhoz, hogy a származás megszerzésére vonatkozóan az e melléklet 2. cikkében rá nézve előírt követelményeket képes legyen teljesíteni;

c)	azokat a meglévő iparágak fejlődése vagy új iparágak létrehozása indokolja.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmet a Bizottsághoz kell intézni írásban, a II. függelékben megadott űrlapon. Fel kell tüntetni a kérelem okát, valamint csatolni kell a megfelelő kísérő dokumentumokat.

(3) A kérelmek vizsgálata során elsősorban a következőket kell figyelembe venni:

a)	az érintett TOT fejlettségi szintje vagy földrajzi helyzete, különös tekintettel meghozandó döntés gazdasági és társadalmi hatására, főleg a foglalkoztatás tekintetében;

b)	azok az esetek, amikor a meglévő származási szabályok alkalmazása jelentősen befolyásolhatja egy TOT valamely meglévő iparágának azon képességét, hogy folytassa az Unióba irányuló kivitelét, különös hivatkozással azokra az esetekre, amikor ez tevékenységének megszüntetéséhez vezethetne;

c)	olyan egyedi esetek, amikor egyértelműen kimutatható, hogy a származási szabályok valamely iparágban jelentős beruházásokat akadályozhatnak meg, és amikor a beruházási program megvalósulásának kedvező eltérés lehetővé teheti az említett szabályok szakaszokban történő teljesítését.

(4) A Bizottság pozitívan válaszol minden olyan kérelemre, amelyet e cikkel összhangban kellően megindokoltak, és amely nem okozhat súlyos kárt valamely meghonosodott uniós iparágban.

(5) A Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak biztosításához, hogy a lehető leggyorsabban döntés szülessen, és a kérés kézhezvételétől számított 75 munkanapon belül állásfoglalást igyekszik elfogadni.

(6) Az átmeneti eltérésnek az eltérést indokoló belső vagy külső tényezők hatásának időtartamára kell korlátozódnia, vagy arra az időtartamra, amelyre a TOT-nak szüksége van ahhoz, hogy meg tudjon felelni a szabályoknak vagy teljesíteni tudja az eltérés által kitűzött célokat, figyelembe véve az érintett TOT sajátos helyzetét és nehézségeit.

(7) Engedélyezése után az eltérést az eltérés felhasználásáról a Bizottság felé teljesítendő információszolgáltatással és az eltérés tárgyát képező mennyiségek kezelésével kapcsolatban megállapított követelmények maradéktalan teljesítése mellett kell gyakorolni.

(8) A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett ideiglenes eltérést engedélyező intézkedést végrehajtási aktusok útján fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e melléklet 47. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

17. cikk

Területi elv

(1) Az e melléklet 7–10. cikkében szereplő rendelkezések kivételével, az e mellékletben foglalt, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételeknek megszakítás nélkül teljesülniük kell a TOT-ban.

(2) Ha a TOT-ból egy másik országba exportált származó terméket visszavisznek a TOT-ba, azt a továbbiakban csak akkor szabad származónak tekinteni, ha a TOT illetékes hatóságai számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a visszavitt termék:

a)	azonos az eredetileg kivitt termékkel; valamint

b)	az adott országbeli tartózkodásuk vagy kivitelük alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen műveleten nem estek át.

18. cikk

A manipulálás tilalmára vonatkozó záradék

(1) Az Unióban való szabad forgalomba bocsátás érdekében bejelentett terméknek meg kell egyeznie azzal a termékkel, amelyet abból a TOT-ból vittek ki, amelyből származónak minősül. Az ilyen termék a szabad forgalomba bocsátás érdekében tett bejelentést megelőzően az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshetett át. A termékek és a szállítmányok tárolása és a szállítmányok megbontása csak az exportőr vagy az áruk későbbi birtokosa felelősségi körében történhet, és a termékeket a tranzitországban vagy tranzitországokban vámfelügyelet alatt kell tartani.

(2) A vámhatóságoknak mindaddig vélelmezni kell az (1) bekezdésben előírt feltételek teljesülését, amíg a nincs okuk ellenkező értelmű feltételezésre. Ebben az esetben a vámhatóságok felkérhetik a nyilatkozattevőt az említett feltételek teljesülésének igazolására, aki ezt tetszőleges módon igazolhatja, ideértve a különböző fuvarokmányok, például a hajóraklevél, a csomagolási egységek jelölésén vagy számozásán alapuló ténybeli vagy konkrét bizonyítékok, valamint a magához az áruhoz kapcsolódó bárminemű bizonyíték bemutatását is.

(3) Az e cikk (1) és a (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az e melléklet 7–10. cikke szerinti kumuláció alkalmazása során is.

19. cikk

Kiállítások

(1) Azok a származó termékek, amelyeket valamely TOT-ból egy TOT-on, gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országon vagy a tagállamokon kívüli országban rendezett kiállításra küldtek, és a kiállítást követően az Unióba való behozatal céljából értékesítettek, a behozatalkor abban az esetben részesülhetnek az e határozat által biztosított előnyökből, ha a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítható, hogy

a)	az exportőr e termékeket a TOT-ból olyan országba szállította, ahol a kiállítást tartották, és azokat ott ki is állították;

b)	a termékeket ez az exportőr eladta vagy más módon bocsátotta rendelkezésére egy unióbeli személynek;

c)	a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azokat a kiállításra elküldték;

d)	a termékeket a kiállításra szállítást követően a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen más célra nem használták.

(2) Az ezen melléklet IV. címével összhangban származási igazolást kell kiadni vagy kiállítani, és azt a szokásos módon be kell nyújtani az importáló ország vámhatóságaihoz. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Szükség esetén további okmányszerű igazolás követelhető meg az áruk kiállításának körülményeiről.

(3) Az (1) bekezdést kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi termékek értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek vámfelügyelet alatt maradnak.

IV. CÍM

SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

1. Szakasz

Általános követelmények

20. cikk

Euróban kifejezett összeg

(1) Az e melléklet 29. és 30. cikkének alkalmazása céljából, olyan esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázták, az érintett országok mindegyike évente rögzíti a tagállamok nemzeti valutájában megadott, az euróban kifejezett összegekkel megegyező összegeket.

(2) Egy szállítmány az e melléklet 29. és 30. cikke szerinti kedvezményben a kiállított számla pénzneme alapján részesülhet.

(3) A bármely adott nemzeti pénznemben felhasználandó összegek megegyeznek a minden év októberének első munkanapján az euróban kifejezett összegek ilyen valutában számított értékével. Az összegeket október 15-ig kell a Bizottsággal közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről a Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.

(4) A tagállamok az EUR-ban kifejezett összegnek a nemzeti pénznemre történő átszámításából származó összeget kerekíthetik akár felfelé, akár lefelé. A kerekített összeg legfeljebb 5 százalékkal térhet el az átváltással kapott összegtől. A tagállamok változatlanul fenntarthatják az euróban kifejezett összeg nemzeti valutában megállapított egyenértékét, ha a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ennek az összegnek az átváltása – bármilyen kerekítést megelőzően – 15 %-nál kisebb növekedést eredményez a nemzeti valuta egyenértékében. A nemzeti pénznemben kifejezett egyenérték változtatás nélkül is megtartható, ha az átváltás csökkenést eredményezne az egyenértékhez képest.

(5) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam vagy TOT kérésére felülvizsgálja az euróban kifejezett összegeket és az azoknak a tagállami nemzeti pénznemekben számított ellenértékeit. E felülvizsgálat során a Bizottság figyelembe veszi, hogy célszerű a szóban forgó értékhatárok hatályának reális feltételek közötti fenntartása. E célból dönthet úgy, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.

2. szakasz

A TOT-ban alkalmazandó exporteljárások

21. cikk

Általános követelmények

Az e határozat nyújtotta előnyök az alábbi esetekben alkalmazandóak:

a)	az e melléklet követelményeit teljesítő áruknak az e melléklet 22. cikke értelmében vett regisztrált exportőrök általi kivitelekor;

b)	az egy vagy több csomagból álló, legfeljebb 10 000 EUR összértékű származó termékeket tartalmazó szállítmányok bármely exportőr általi kivitelekor.

22. cikk

Regisztráció iránti kérelem

(1) Amennyiben az exportőr regisztrált exportőrként kívánja magát nyilvántartásba vétetni, az V. függelékben megadott mintának megfelelő formanyomtatványon kell kérelmet benyújtania a TOT-nak az e melléklet 39. cikkének (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságaihoz.

(2) A TOT illetékes hatóságai csak hiánytalan kérelmet fogadnak el.

(3) A regisztráció attól az időponttól érvényes, amikor a TOT-ok illetékes hatóságai a regisztráció iránti hiánytalan kérelmet kézhez veszik, az (1) és (2) bekezdéssel összhangban.

(4) A valamely TOT-ban székhellyel rendelkező olyan exportőrnek, amelyet a Norvégiával vagy Svájccal fennálló GSP-rendszer alkalmazásában már regisztráltak a REX-rendszerben, nem szükséges az e határozat alkalmazásában történő regisztráció iránti kérelmet benyújtania a TOT illetékes hatóságaihoz.

23. cikk

Regisztráció

(1) A TOT-ok illetékes hatóságai a III. függelékben szereplő teljes kérelemnyomtatvány kézhezvételekor haladéktalanul hozzárendelik a regisztráltexportőr-azonosító számot az exportőrhöz, és rögzítik a REX-rendszerben a regisztráltexportőr-azonosító számot, a nyilvántartási adatokat, és azt a dátumot, amelytől a regisztráció az e melléklet 22. cikkének (3) bekezdése értelmében érvényes.

A TOT-ok illetékes hatóságai tájékoztatják az exportőrt az érintett exportőrhöz hozzárendelt regisztráltexportőr-azonosító számról, valamint arról az időpontról, amelytől a regisztráció érvényes.

A TOT-ok illetékes hatóságai naprakészen tartják az általuk nyilvántartásba vett adatokat. A hatóságok az e melléklet 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban a regisztrált exportőrtől kapott tájékoztatást követően haladéktalanul módosítják ezeket az adatokat.

(2) A regisztrációnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a)	a regisztrált exportőr neve, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

b)	annak a helynek a címe, ahol a regisztrált exportőr székhelye található – beleértve az ország vagy terület azonosítóját (ISO szerinti alpha-2-es országkódját) is –, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

c)	a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. és 2. rovatában meghatározott kapcsolatfelvételi adatok;

d)	a preferenciális elbánásra jogosult áruk indikatív leírása, beleértve vámtarifaszámok vagy árucsoportok indikatív listáját, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 4. rovatában meghatározottak szerint;

e)	a regisztrált exportőr gazdálkodói azonosító száma (TIN), a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

f)	annak ismertetése, hogy az exportőr kereskedő vagy gyártó-e, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 3. rovatában foglaltak szerint;

g)	a regisztrált exportőr regisztrációjának időpontja;

h)	a dátum, amelytől a regisztráció érvényes;

i)	adott esetben a regisztráció visszavonásának dátuma.

24. cikk

A regisztráció visszavonása

(1) Az a regisztrált exportőr, amely többé nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján e határozat keretében árukat exportálhatna, továbbá az az exportőr, amely többé nem kíván ilyen termékeket exportálni, köteles erről értesíteni a TOT-ok illetékes hatóságait, amelyek kötelesek a kérdéses exportőrt haladéktalanul törölni az adott TOT regisztrált exportőreit tartalmazó nyilvántartásból.

(2) A TOT-okban alkalmazott büntetőjogi és más természetű szankciók rendszerének sérelme nélkül, ha egy regisztrált exportőr szándékosan vagy gondatlan magatartást tanúsítva olyan származásmegjelölő nyilatkozatot vagy más olyan okmányt állít ki vagy olyan származásmegjelölő nyilatkozat vagy más olyan okmány kiállítását eszközli ki, amely helytelen adatokat tartalmaz és ennek következtében szabálytalan vagy csalárd módon preferenciális tarifális elbánást eredményez, akkor a TOT-ok illetékes hatóságai kötelesek a kérdéses exportőrt törölni az adott TOT regisztrált exportőreit tartalmazó nyilvántartásból.

(3) Anélkül, hogy a feltárt szabálytalanságoknak a folyamatban lévő ellenőrzésekre való lehetséges következményeit bármilyen formában érintené, a regisztrált exportőrök nyilvántartásából való visszavonása a jövőre nézve hatályos, azaz csak a visszavonás időpontja után kiállított nyilatkozatokra nézve van joghatása.

(4) Az a regisztrált exportőr, akinek regisztrációját valamely TOT illetékes hatóságai a (2) bekezdés alapján visszavonták a regisztrált exportőrök nyilvántartásából, csak akkor nyerhet ismételten felvételt a regisztrált exportőrök nyilvántartásába, ha a TOT illetékes hatóságai előtt bizonyította, hogy a visszavonást eredményező helyzetet orvosolta.

(5) Amennyiben egy exportőr regisztrációját a TOT illetékes hatóságai a norvég vagy svájci GSP-jogszabályokkal összhangban törölték a regisztrált exportőrök nyilvántartásából, a visszavonás e határozat céljából is alkalmazandó.

25. cikk

Alátámasztó okmányok

(1) Az exportőrök – függetlenül attól, hogy regisztrált exportőrnek minősülnek-e vagy sem – kötelesek:

a)	megfelelő üzleti számviteli nyilvántartást vezetni a preferenciális elbánás alá eső termelésről és termékértékesítésről;

b)	teljes körben rendelkezésre tartani az előállítás során felhasznált anyagokkal kapcsolatos bizonyítékokat;

c)	teljes körben megőrizni az előállítás során felhasznált anyagokkal kapcsolatos vámokmányokat;

legalább a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának évét követő harmadik naptári év végéig – vagy a nemzeti jogszabályaikban előírt ennél hosszabb időtartamig – megőrizni nyilvántartásaikat:

i.	az általuk kiállított származásmegjelölő nyilatkozatokról; valamint

ii.	származó és nem származó anyagaikról, gyártásukról és raktárkészleteikről.

(2) Az első bekezdés d) pontjában előírt nyilvántartások elektronikus formában is őrizhetők, azonban az exportált termékek előállítása során felhasznált anyagok visszakeresését és származó státusának ellenőrzését lehetővé kell tenniük.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt kötelezettségek azokra a beszállítókra is alkalmazandók, amelyek az e melléklet 27. cikke szerinti szállítói nyilatkozatot állítanak ki az exportőrök számára.

26. cikk

Származásmegjelölő nyilatkozat és kumuláció alkalmazása céljából adott információk

(1) Az exportőr köteles az érintett termékek kivitelekor származásmegjelölő nyilatkozatot kiállítani, ha az érintett áruk a TOT-ból származónak tekinthetők.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a származásmegjelölő nyilatkozat kivételes esetben a kivitel után visszamenőlegesen is kiállítható; ezt az úgynevezett visszamenőleges származásmegjelölő nyilatkozatot a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat szerinti tagállamban a kivitelt követően két éven belül be kell mutatni.

(3) A származásmegjelölő nyilatkozatot, amelynek a IV. függelékben előírt információkat kell tartalmaznia, az exportőr köteles átadni uniós üzleti partnerének. A származásmegjelölő nyilatkozatot angol vagy francia nyelven kell kiállítani.

A származásmegjelölő nyilatkozat bármelyik olyan kereskedelmi okmányra rávezethető, amely lehetővé teszi az érintett exportőr és az érintett áruk azonosítását.

(4) Az e melléklet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában vagy az e melléklet 7. cikke szerinti kétoldalú kumuláció alkalmazása céljából:

a)	a valamely másik TOT-ból vagy az Unióból származó anyagok származó státusát az e melléklettel összhangban kiállított származásmegjelölő nyilatkozat kiállításával kell bizonyítani, és azt az anyag származási helye szerinti TOT-ban vagy az Unióban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére;

b)	a valamely másik TOT-ban vagy az Unióban végzett megmunkálást vagy feldolgozást az e melléklet 27. cikkével összhangban kiállított szállítói nyilatkozat kiállításával kell bizonyítani, és azt az anyag származási helye szerinti TOT-ban vagy az Unióban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére.

Amenniyben az első albekezdés alkalmazandó, az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell az »EU cumulation«», »OCT cumulation«» vagy »Cumul UE«», »Cumul PTOM« megjegyzést.

(5) Az e melléklet 8. cikke szerint valamely gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országgal alkalmazott kumuláció esetében:

a valamely gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országból származó anyagok származó státusát gazdasági partnerségi megállapodást aláíró ország és az Unió közötti gazdasági partnerségi megállapodással összhangban kiállított származási igazolás kiállításával kell bizonyítani, és azt az anyag származási helye szerinti, gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére;

a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országban végzett megmunkálást vagy feldolgozást az e melléklet 27. cikkével összhangban kiállított szállítói nyilatkozat kiállításával kell bizonyítani, és azt az anyag származási helye szerinti, gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére.

Amenniyben az első albekezdés alkalmazandó, az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell a »cumulation with EPA country [name of the country]« vagy a »cumul avec le pays APE [nom du pays]« utalást.

(6) Az e melléklet 9. cikke szerinti, az általános preferenciarendszer (GSP) keretében az Unió piacához vám- és kvótamentes hozzáfrést élvező egyéb országokkal való kumuláció céljából a származó anyagok származó státusát az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletben meghatározott származási igazolások útján kell bizonyítani, és az igazolást az anyag származási helye szerinti GSP-országban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazandó, az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell a »cumulation with GSP country [name of the country]« vagy a »cumul avec le pays SPG [nom du pays]« utalást.

(7) Az e melléklet 10. cikke szerinti kiterjesztett kumuláció céljából a valamely olyan országból származó anyagok származó státusát, amellyel az Uniónak szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn, az adott szabadkereskedelmi megállapodásban meghatározott származási igazolások útján kell bizonyítani, és az igazolást az anyag származási helye szerinti országban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazandó, az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell az »extended cumulation with country [name of the country] vagy a cumul étendu avec le pays [nom du pays]« utalást.

27. cikk

Szállítói nyilatkozat

(1) Az e melléklet 26. cikke (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja és (5) bekezdése első albekezdésének b) pontja alkalmazásában, külön szállítói nyilatkozatot kell adni az anyag minden egyes szállítmányára vonatkozóan az adott szállításra vonatkozó kereskedelmi számlán, a számla mellékletében vagy a szállítási jegyzékben, illetve a szállítmánnyal kapcsolatos egyéb olyan kereskedelmi okmányon, amely kellő részletességgel írja le az érintett anyagokat ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek. A szállítói nyilatkozat mintája az V. függelékben található.

(2) Amennyiben valamely szállító egy adott vevőnek rendszeresen szállít olyan árukat, amelyek státusa a preferenciális származás tekintetében várhatóan huzamosabb ideig változatlan marad, akkor a szóban forgó szállító a kérdéses áruk egymást követő szállítmányaira vonatkozóan egyszeri szállítói nyilatkozatot (a továbbiakban: hosszú távú szállítói nyilatkozat) tehet, feltéve, hogy a nyilatkozat elfogadásakor fennálló tények és körülmények nem változnak.

A hosszú távú beszállítói nyilatkozat a nyilatkozat kiadásának időpontjától számított egyéves időtartamra adható ki. A hosszú távú beszállítói nyilatkozat utólag is kiadható. Ilyen esetben a nyilatkozat érvényessége nem haladhatja meg az egyéves időtartamot, a hatálybalépés időpontjától számítva. Az érvényességi időt a hosszú távú szállítói nyilatkozatban meg kell jelölni.

A vámhatóság visszavonhatja a hosszú távú szállítói nyilatkozatot, ha megváltoznak a körülmények, vagy ha pontatlan vagy téves információt szolgáltattak.

A szállító haladéktalanul értesíti az ügyfelet, ha a hosszú távú szállítói nyilatkozat a szállított áruk tekintetében többé nem érvényes.

(3) A szállítói nyilatkozat előre nyomtatott formanyomtatványon is kiállítható.

(4) A szállítói nyilatkozatokat kézírással kell aláírni. Ha azonban a számlát és a szállítói nyilatkozatot elektronikus adatfeldolgozási módszerek segítségével készítik el, a szállítói nyilatkozatot nem szükséges kézírással aláírni, feltéve, hogy a szállító cég felelős tisztségviselője a szállítói nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vagy terület vámhatóságai számára kielégítően azonosítható. Az említett hatóság feltételeket állapíthat meg e bekezdés végrehajtásához.

28. cikk

A származási igazolás

(1) A származásmegjelölő nyilatkozatot szállítmányonként kell kiállítani.

(2) Az exportőr általi kiállítását követően a származásmegjelölő nyilatkozat 12 hónapig érvényes.

(3) Több szállítmányra egyetlen származásmegjelölő nyilatkozat állítható ki abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a következő feltételeknek:

a)	a Harmonizált Rendszer 2. a) általános értelmezési szabálya értelmében szétszerelt vagy összeszereletlen termékeknek minősülnek;

b)	a Harmonizált Rendszer szerinti XVI. vagy XVII. áruosztályba vagy 7308 vagy 9406 vámtarifaszám alá tartoznak; valamint

c)	behozatalukat részszállítmányok formájában tervezik.

3. szakasz

Az Unióban való szabad forgalomba bocsátással összefüggésben alkalmazandó eljárások

29. cikk

A származási igazolás benyújtása

(1) A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozaton utalni kell a származásmegjelölő nyilatkozatra. A származásmegjelölő nyilatkozatot a vámhatóságok rendelkezésére kell tartani; a vámhatóságok a vámáru-nyilatkozat ellenőrzése keretében kérhetik a származásmegjelölő nyilatkozat benyújtását. Az említett hatóságok kérhetik a nyilatkozat lefordítását az érintett tagállam hivatalos nyelvére vagy valamelyik hivatalos nyelvére.

(2) Ha a nyilatkozattevő az e határozatból származó előnyök alkalmazását úgy kéri, hogy a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat befogadásakor nincs birtokában származásmegjelölő nyilatkozat, a vámáru-nyilatkozatot a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 166. cikke értelmében egy egyszerűsített nyilatkozatnak kell tekinteni, és ennek megfelelően kell kezelni.

(3) A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtása előtt a nyilatkozattevő köteles megfelelően gondoskodni arról, hogy az áruk teljesítsék az e mellékletben foglaltaknak; ennek érdekében köteles ellenőrizni különösen azt, hogy:

az e melléklet 40. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett nyilvános internetes oldal szerint az exportőr szerepel-e a származásmegjelölő nyilatkozatok megtétele céljából regisztrált exportőrök nyilvántartásában; ez nem szükséges akkor, ha a szállítmányban található származó termékek összértéke nem haladja meg a 10 000 EUR-t; és

b)	a származásmegjelölő nyilatkozat megfelel-e a IV. függelékben foglalt mintának.

30. cikk

A származási igazolás alóli mentesség

(1) A következő termékek mentesülnek a származásmegjelölő nyilatkozat kiállítására és bemutatására vonatkozó kötelezettség alól:

a)	a magánszemély által magánszemélynek kiscsomagban küldött olyan termékek esetében, amelyek összértéke nem haladja meg az 500 EUR-t;

b)	az utazók személyes poggyászának részét képező olyan termékek esetében, amelyek összértéke nem haladja meg az 1 200 EUR-t.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékeknek teljesíteniük kell a következő feltételeket:

a)	behozataluk nem kereskedelmi forgalomban történik;

b)	a nyilatkozattevő úgy nyilatkozott, hogy teljesítik e határozat alkalmazásának feltételeit; és

c)	a b) pontban említett nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban nem merül fel kétség.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a behozatal akkor nem tekintendő kereskedelmi forgalomban történőnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)	a behozatal alkalmi jellegű;

b)	a behozatal kizárólag a címzett vagy az utas vagy családtagjaik személyes használatára szolgáló termékeket érint;

c)	a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy behozataluk nem kereskedelmi céllal történik.

31. cikk

Eltérések és alaki hibák

(1) A származásmegjelölő nyilatkozatban szereplő adatok, illetve a termékek behozatalához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhatóságokhoz benyújtott okmányokon feltüntetett adatok közötti kisebb ellentmondások felfedezése önmagában nem teszi a származásmegjelölő nyilatkozatot érvénytelenné, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány az adott termékekre vonatkozik.

(2) A származásmegjelölő nyilatkozat nyilvánvaló alaki hibái, mint például a gépelési hibák, nem eredményezik az okmány elutasítását, ha ezek a hibák nem teszik kétségessé az okmányon tett nyilatkozatok helyességét.

32. cikk

A származásmegjelölő nyilatkozat érvényessége

Az importáló ország vámhatóságaihoz az e melléklet 28. cikkének (2) bekezdésében előírt érvényességi időtartam után benyújtott származásmegjelölő nyilatkozat a tarifális preferenciák alkalmazása céljából elfogadható abban az esetben, ha benyújtása az előírt határidőig rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg. A késedelmes bemutatás más eseteiben az importáló ország vámhatóságai csak akkor fogadhatják el a származásmegjelölő nyilatkozatot, ha a termékeket az említett határidő előtt vám elé állították.

33. cikk

Részletekben történő behozatal esetén alkalmazandó eljárás

(1) Az e melléklet 28. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárás a tagállamok vámhatóságai által meghatározott időtartamon belül alkalmazható.

(2) Az importáló tagállam vámhatóságai, amelyek a szabad forgalomba bocsátás egymást követő eseteit felügyelik, kötelesek ellenőrizni, hogy az egymást követő szállítmányok valóban azoknak a szétszerelt vagy összeszereletlen termékeknek a részét képezik-e, amelyekre a származásmegjelölő nyilatkozat vonatkozik.

34. cikk

A származásmegjelölő nyilatkozat ellenőrzése

(1) Ha a vámhatóságok a termékek származó státusát kétségesnek tartják, felkérhetik a nyilatkozattevőt arra, hogy egy általuk észszerűen meghatározott határidőn belül mutassa be mindazokat a rendelkezésére álló bizonyítékokat, amelyek alapján a származásmegjelölő nyilatkozaton a származásra vonatkozóan tett utalás helytálló volta vagy az e melléklet 18. cikkében előírt feltételek teljesülése ellenőrizhető.

(2) A vámhatóságok az e melléklet 43. cikkében előírt ellenőrzési eljárás időtartamára felfüggeszthetik a preferenciális tarifális intézkedés alkalmazását, ha:

a)	a nyilatkozattevő által szolgáltatott információk nem elegendőek a termékek származó státusának, illetőleg az e melléklet 17. cikkének (2) bekezdésében vagy a 18. cikkében előírt feltételek teljesülésének ellenőrzéséhez;

b)	a nyilatkozattevő az e cikk (1) bekezdésében említett információk rendelkezésre bocsátására meghatározott határidőn belül nem válaszol.

(3) Az (1) bekezdés alapján a nyilatkozattevőtől kért adatok megérkezéséig, vagy a (2) bekezdésben említett ellenőrzési eljárás eredményeinek megszületéséig a szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett a vámhatóságnak fel kell ajánlania az importőr részére a termékek átengedését.

35. cikk

A kedvezmények megvonása

(1) A behozatali tagállam vámhatóságai a következő esetekben megtagadják az e határozat nyújtotta kedvezmények alkalmazását, és nem kötelesek sem kiegészítő bizonyítékokat kérni, sem a TOT-tól ellenőrzést igényelni:

a)	ha az áru nem egyezik meg a származásmegjelölő nyilatkozatban megjelölt áruval;

b)	ha a nyilatkozattevő az érintett termékekre vonatkozóan nem nyújt be származásmegjelölő nyilatkozatot annak ellenére, hogy ilyen nyilatkozatot be kellene mutatnia;

c)	az e melléklet 21. cikke b) pontjának és 30. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül akkor, ha a nyilatkozattevő birtokában lévő származásmegjelölő nyilatkozatot nem a TOT valamely regisztrált exportőre állította ki;

d)	ha a származásmegjelölő nyilatkozat nem felel meg a IV. függelékben foglalt mintának; vagy

e)	ha az e melléklet 18. cikkében foglalt feltételek nem teljesülnek.

(2) A behozatali tagállam vámhatóságai megvonják az e határozat alapján nyújtott kedvezményeket, ha az e melléklet 43. cikke értelmében a TOT illetékes hatóságaitól kérelmezett ellenőrzést követően:

a)	olyan visszajelzést kaptak, amely szerint az exportőr nem volt jogosult a származásmegjelölő nyilatkozatot kiállítani;

b)	olyan visszajelzést kaptak, amely szerint az érintett termékek nem az érintett TOT-ból származnak, vagy az e melléklet 17. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesültek; vagy

abban az esetben, ha az ellenőrzés igénylésekor alapos okkal kétségesnek tartották a származásmegjelölő nyilatkozat érvényességét vagy a kérdéses termékek valós származásával kapcsolatban a nyilatkozattevő által adott információk helytálló voltát; valamint

i.	az e melléklet 43. cikke alapján meghatározott határidőn belül nem kaptak visszajelzést; vagy

ii.	olyan visszajelzést kaptak, amely nem válaszolta meg az ellenőrzés igénylésekor feltett kérdéseiket.

V. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

1. Szakasz

Általános követelmények

36. cikk

Alapelvek

(1) A preferenciák helyes alkalmazása érdekében a TOT-ok kötelesek vállalni, hogy:

kialakítják és fenntartják azokat az igazgatási struktúrákat és rendszereket, amelyek az e mellékletben megállapított szabályoknak és eljárásoknak az adott TOT-ban való végrehajtásához és a kapcsolódó igazgatási feladatoknak az adott országban való ellátásához szükségesek, az adott esetnek megfelelően, ideértve a kumuláció alkalmazásához szükséges feladatok ellátását is;

b)	illetékes hatóságaikon keresztül együttműködnek a Bizottsággal és a tagállamok vámhatóságaival.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttműködés a következő elemekből áll:

a)	minden szükséges támogatás megadása abban az esetben, ha a Bizottság e melléklet adott országban való helyes végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési tevékenysége keretében arra igényt tart, ideértve a Bizottság vagy a tagállamok vámhatóságai által tett helyszíni ellenőrző látogatásokat is;

az e melléklet 34. és 35. cikke sérelme nélkül a termékek származó státusának és az e mellékletben megállapított egyéb feltételek teljesülésének ellenőrzése, ideértve a helyszíni látogatások végrehajtását is, ha a Bizottság vagy valamely tagállam vámhatóságai a származásra vonatkozó vizsgálatok keretében arra igényt tartanak;

amennyiben úgy tűnik, hogy az ellenőrzési eljárás vagy bármely más rendelkezésre álló információ e melléklet megsértését jelzi, a TOT saját kezdeményezésére, illetve a Bizottság vagy a tagállamok vámhatóságai kérelmére kellő sürgősséggel megfelelő vizsgálat lefolytatása, vagy ilyen vizsgálat biztosítása, az ilyen megsértés azonosítása és megakadályozása érdekében. A Bizottság és a tagállamok vámhatóságai részt vehetnek ezekben a vizsgálatokban.

(3) A TOT-ok hivatalos kötelezettségvállalást nyújtanak be a Bizottságnak arról, hogy eleget tesznek az (1) bekezdés követelményeinek.

37. cikk

Közzétételi követelmények és megfelelés

(1) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi a TOT-ok jegyzékét, és megjelöli azokat a dátumokat, amelyektől fogva úgy tekinthető, hogy az egyes országok teljesítik az e melléklet 39. cikkében előírt feltételeket. A Bizottság ezt a jegyzéket minden olyan alkalommal naprakésszé teszi, amikor új TOT teljesíti ugyanezeket a feltételeket.

(2) A valamely TOT-ból származónak minősülő termékek az Unióban való szabad forgalomba bocsátásukkor csak akkor élvezhetnek tarifális preferenciális elbánást, ha kivitelük az (1) bekezdésben előírt jegyzéken megjelölt dátum szerinti napon vagy azt követően történt.

(3) Úgy kell tekinteni, hogy a TOT attól a naptól fogva teljesíti az e melléklet 36. és a 39. cikkében előírtakat, amikor:

a)	megküldte az e melléklet 39. cikkének (1) bekezdésében említett értesítést, valamint

b)	megtette az e melléklet 36. cikkének (3) bekezdése szerinti vállalást.

38. cikk

Szankciók

Szankciót kell alkalmazni minden olyan személlyel szemben, aki termékek preferenciális elbánásának megszerzése céljából olyan okmányt készít vagy készíttet, amely valótlan adatokat tartalmaz.

2. Szakasz

Az igazgatási együttműködésnek a REX-rendszerre alkalmazandó módjai

39. cikk

A TOT-ok illetékes hatóságai nevének és címének közlése

(1) A TOT-ok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a területükön található azon hatóságok nevét és címét, amelyek:

a)	az adott ország kormányzati hatóságainak részeként felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a Bizottságnak és a tagállamok vámhatóságainak az e címben előírt igazgatási együttműködés keretében támogatást nyújtsanak;

b)	az adott ország kormányzati hatóságainak részeként vagy a kormány alá rendelt szervként felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy exportőröket nyilvántartásba vegyenek és a regisztrált exportőrök nyilvántartásából töröljenek.

(2) A TOT-ok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot az (1) és (2) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott adatok mindennemű megváltozásáról.

(3) Ezeket az információkat a Bizottság megküldi a tagállamok vámhatóságainak.

40. cikk

hozzáférési jog és az adatok közzététele a REX-rendszerből

(1) A Bizottság valamennyi adathoz hozzáféréssel rendelkezik és betekinthet azokba.

(2) A TOT-ok illetékes hatóságai hozzáféréssel rendelkeznek és betekinthetnek az általuk regisztrált exportőrökre vonatkozó adatokba.

A Bizottság biztonságos hozzáférést biztosít a REX-rendszerhez a TOT-ok illetékes hatóságai számára.

(3) A Bizottság nyilvánosságra hozza az alábbi adatokat:

a)	a regisztráltexportőr-azonosító szám;

b)	a regisztrált exportőr regisztrációjának időpontja;

c)	a dátum, amelytől a regisztráció érvényes;

d)	adott esetben a regisztráció visszavonásának dátuma.

(4) A Bizottság az alábbi adatokat teszi nyilvánossá, amihez az exportőr a III. függelékben előírt formanyomtatvány 6. rovatának aláírásával hozzájárul:

a)	a regisztrált exportőr neve, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

b)	annak a helynek a címe, ahol a regisztrált exportőr székhelye található, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

c)	a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. és 2. rovatában meghatározott kapcsolatfelvételi adatok;

d)	a preferenciális elbánásra jogosult áruk indikatív leírása, beleértve vámtarifaszámok vagy árucsoportok indikatív listáját, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 4. rovatában meghatározottak szerint;

e)	a regisztrált exportőr gazdálkodói azonosító száma (TIN), a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

f)	annak ismertetése, hogy az exportőr kereskedő vagy gyártó-e, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 3. rovatában foglaltak szerint.

A 6. rovat aláírásának megtagadása nem ad alapot az exportőr regisztrálásának megtagadására.

41. cikk

Adatvédelem a REX-rendszerben

(1) A TOT-ok illetékes hatóságai által a REX-rendszerben nyilvántartásba vett adatok kizárólag e melléklet céljából dolgozhatók fel.

(2) A regisztrált exportőrök rendelkezésére kell bocsátani az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 14-16. cikkében vagy az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 12–14. cikkében rögzített információkat.

Az első albekezdásben említett információkat az e melléklet III. függelékében előírt, a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolt értesítés formájában bocsátják a regisztrált exportőrök rendelkezésére.

(3) A TOT-ok minden olyan illetékes hatóságát, amely a REX-rendszerbe adatokat vitt be, az érintett adatok feldolgozásáért felelős ellenőrnek kell tekinteni.

A Bizottság közös adatkezelőnek minősül minden adat feldolgozása tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy a regisztrált exportőr érvényesíteni tudja jogait.

(4) A regisztrált exportőrök a REX-rendszerben tárolt, az e melléklet III. függelékében felsorolt és a nemzeti rendszerekben feldolgozott adatok feldolgozásához fűződő jogaikat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban gyakorolják.

(5) Azok a tagállamok, amelyek saját nemzeti rendszerükben reprodukálják az általuk hozzáférhető REX-rendszerbeli adatokat, naprakészen tartják az említett reprodukált adatokat.

(6) A regisztrált exportőrök az őket a saját nyilvántartási adataiknak a Bizottság által történő feldolgozásával összefüggésben megillető jogokat az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően gyakorolják.

(7) A regisztrált exportőrök az adatokhoz való hozzáféréshez, adatok kiigazításához, törléséhez és zárolásához való, a z (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jog gyakorlása iránti minden kérelmet az adatkezelőnek nyújtanak be, és a kérelmeket az adatkezelők dolgozzák fel.

Amennyiben egy regisztrált exportőr anélkül nyújtja be kérelmét a Bizottsághoz, hogy megpróbálta volna jogait az adatkezelőn keresztül érvényesíteni, a Bizottság továbbítja a kérelmet a regisztrált exportőr adatkezelőjének.

Amennyiben a regisztrált exportőr nem tudja az adatkezelő révén érvényesíteni jogait, kérelmét a Bizottsághoz, mint adatkezelőhöz nyújtja be. A Bizottságnak jogában áll az adatokat helyesbíteni, törölni vagy zárolni.

(8) A nemzeti adatvédelmi felügyelő hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – a hatáskörük szabta keretek között

a)	együttműködnek egymással, és biztosítják a nyilvántartásban szereplő adatok összehangolt felügyeletét;

b)	kicserélik egymás között a vonatkozó információkat;

c)	segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásában;

d)	megvizsgálják az e melléklettel kapcsolatos alkalmazási vagy értelmezési nehézségeket;

e)	tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintettek jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat;

f)	összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására; és

g)	előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

42. cikk

A származás ellenőrzése

(1) A termékek származónak minősülésére vonatkozó szabályok teljesülésének biztosítása érdekében a TOT illetékes hatóságai kötelesek:

a)	a tagállamok vámhatóságainak kérésére ellenőrizni a termékek származó státusát;

b)	saját kezdeményezésből rendszeresen ellenőrizni az exportőröket.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzésnek biztosítania kell, hogy az exportőrök folyamatosan eleget tegyenek kötelezettségeiknek. Az ellenőrzések végrehajtásának gyakoriságát megfelelő kockázatelemzési kritériumok alapján kell meghatározni. Ebből a célból a TOT-ok illetékes hatóságai kötelezhetik az exportőröket az általuk kiállított származásmegjelölő nyilatkozatok egy-egy példányának vagy átfogó listájának átadására.

(3) A TOT-ok illetékes hatóságainak jogosultsággal kell rendelkezniük arra, hogy bizonyítékokat kérjenek, hogy betekintsenek az exportőrök és – az adott esetnek megfelelően – az exportőröknek termékeket szállító gyártók nyilvántartásaiba, beleértve az azok helyiségeiben végrehajtott ilyen célú ellenőrzéseket is, továbbá hogy elvégezzenek minden más szükségesnek ítélt ellenőrzést.

43. cikk

A származásmegjelölő nyilatkozat ellenőrzése iránti kérelem

(1) A származásmegjelölő nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen kell elvégezni, továbbá minden olyan esetben, amikor a tagállamok vámhatóságai alapos okkal kétségesnek tartják hitelességüket, az érintett termékek származó státusát vagy az e mellékletben előírt más követelmények teljesülését.

Ha valamely tagállam vámhatóságai származásmegjelölő nyilatkozatok érvényességének, termékek származó státusának vagy mindkettőnek az ellenőrzése céljából egy TOT illetékes hatóságaitól együttműködést igényelnek, megkeresésükben az adott esetnek megfelelően megjelölik azokat a megfontolásokat, amelyek alapján alapos okuk van a származásmegjelölő nyilatkozat érvényességét, illetve a termékek származó státusát kétségesnek tartani.

Az ellenőrzés igénylésekor a tagállam vámhatóságai továbbíthatják a származásmegjelölő nyilatkozat másolatát és minden más olyan információt vagy okiratot, amely arra enged következtetni, hogy az adott nyilatkozatban szereplő információk helytelenek.

Az ellenőrzést igénylő tagállam első ízben hat hónapos, az ellenőrzés igénylésének napjától számítandó határidőt tűz ki az ellenőrzés eredményeinek átadására.

(2) Ha alapos kétség esetén az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem érkezik visszajelzés, vagy ha a visszajelzés nem tartalmaz elegendő információt a termékek valós származásának megállapításához, akkor az érintett TOT illetékes hatóságaihoz újabb megkeresést kell küldeni. Ebben a megkeresésében újabb, legfeljebb hat hónapos határidőt kell kitűzni.

44. cikk

A szállítói nyilatkozat ellenőrzése

(1) A szállítói nyilatkozat az e melléklet 27. cikkében említett ellenőrzése szúrópróbaszerűen vagy akkor végezhető el, amikor az importáló ország vámhatóságainak alapos okuk van kétségbe vonni az okmány valódiságát vagy az adott anyagok valódi származásával kapcsolatos információ pontosságát vagy teljességét.

(2) Azok a vámhatóságok, amelyekhez a szállítói nyilatkozatot benyújtják, felkérhetik a nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vámhatóságait, hogy állítsanak ki egy olyan adatlapot, amelynek mintája a VI. függelékben került meghatározásra. Azok a vámhatóságok, amelyekhez a szállítói nyilatkozatot benyújtják, felkérhetik az exportőrt is, hogy mutassa be a nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vámhatóságai által kiállított adatlapot.

Az adatlap másolatát a kiállító hivatal legalább három évig megőrzi.

(3) A kérelmező vámhatóságot a lehető leghamarabb tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményeiről. Az eredményeknek kifejezetten jelezniük kell, hogy helytálló-e az anyagok helyzetével kapcsolatos nyilatkozat.

(4) Az ellenőrzés céljából a szállítóknak legalább három évig meg kell őrizniük a nyilatkozatot tartalmazó okmány másolatát az anyagok valódi helyzetével kapcsolatos minden szükséges bizonyítékkal együtt.

(5) A szállítói nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vámhatóságai jogosultak bekérni minden olyan bizonyítékot vagy elvégezni minden olyan ellenőrzést, amelyet indokoltnak tartanak a szállítói nyilatkozat helyességének ellenőrzése érdekében.

(6) A helytelen szállítói nyilatkozat alapján kiállított származásmegjelölő nyilatkozatot érvénytelennek kell tekinteni.

45. cikk

További rendelkezések

(1) E szakasz és a IV. cím 2. szakasza értelemszerűen alkalmazandó

a)	az e melléklet 7. cikkében foglalt kétoldalú kumuláció alkalmazása céljából az Unióból valamely TOT-ba teljesített exportügyletekre;

b)	az e melléklet 2. cikke (2) bekezdésében előírt TOT-kumuláció alkalmazása céljából valamely TOT-ból egy másik TOT-ba teljesített exportügyletekre;

c)	az Unióból valamely TOT-ba teljesített exportügyletekre, amennyiben az érintett TOT e melléklettel összhangban egyoldalú preferenciális tarifális elbánást biztosít az Unióból származó valamely termékre.

(2) Egy adott TOT azt is előírhatja, hogy az e melléklet 22., 23., 24., 39., 40. és 41. cikkében említett REX rendszert használják arra a célra, hogy az említett TOT preferenciális tarifális elbánást biztosíthasson egy másik TOT-ból származó termékek számára az említett másik TOT regisztrált exportőrei által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatok alapján.

(3) Az e cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett esetekben az exportőröknek regisztrációval kell rendelkezniük az Unióban, az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 68. cikkével összhangban.

VI. CÍM

CEUTA ÉS MELILLA

46. cikk

Ceuta és Melilla

(1) A származási igazolások kibocsátására, használatára és utólagos ellenőrzésére vonatkozóan e szakaszban előírt rendelkezéseket a valamely TOT-ból Ceutába vagy Melillába exportált, valamint a kétoldalú kumuláció keretében Ceutából vagy Melillából valamely TOT-ba exportált termékek esetében is értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) Ceuta és Melilla egységes területnek minősül.

(3) A spanyol vámhatóságok felelősek e melléklet Ceutára és Melillára történő alkalmazásáért.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. cikk

Bizottsági eljárások

(1) A Bizottságot az 952/2013/EU rendelet 285. cikke által létrehozott Vámkódexbizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania és erre a bekezdésre történik hivatkozás, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz.

I. függelék

Bevezető megjegyzések és a származó státust megalapozó megmunkálási vagy feldolgozási műveletek jegyzéke

Bevezető megjegyzések

1. megjegyzés – Általános bevezetés

Ez a függelék azokat az e melléklet 4. cikke szerinti feltételeket állapítja meg, amelyek teljesülése esetén a termékek az érintett TOT-okból származónak minősülnek. Négy különböző, a terméktől függően változó szabálytípus különböztetendő meg:

a)	a megmunkálás vagy feldolgozás nem eredményezi a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának túllépését;

b)	a megmunkálás vagy feldolgozás eredményeképpen az előállított termékek 4 számjegyből álló vámtarifaszáma vagy 6 számjegyből álló alszáma különböző lesz a felhasznált anyagok 4 számjegyből álló vámtarifaszámától vagy 6 számjegyből álló alszámától;

c)	meghatározott megmunkálási vagy feldolgozási művelet végrehajtására kerül sor;

d)	egyes, teljes egészében az adott helyen létrejött vagy előállított anyagok megmunkálásra vagy feldolgozásra kerülnek.

2. megjegyzés – A jegyzék felépítése

2.1.

Az 1. és a 2. oszlop a létrejött termék megnevezésére szolgál. Az 1. oszlopban az árucsoport száma, illetve a 4 számjegyből álló vámtarifaszám vagy – adott esetben – a 6 számjegyből álló alszám szerepel. A 2. oszlopban az említett rendszerben a szóban forgó vámtarifaszámra vagy árucsoportra vonatkozóan használt árumegnevezés található. Az 1. és a 2. oszlop minden egyes bejegyzésénél – a 2.4. megjegyzésre is figyelemmel – egy vagy több szabály (»a minősítést megalapozó művelet«) kerül meghatározásra a 3. oszlopban. A minősítést megalapozó műveletek csak a nem származó anyagokat érintik. Abban a néhány esetben, ahol az 1. oszlopban lévő szám előtt az »ex« szó szerepel, ez azt jelenti, hogy a 3. oszlopban szereplő szabály csupán az adott vámtarifaszámnak a 2. oszlopban meghatározott részére vonatkozik.

2.2.

Amennyiben az 1. oszlopban több összevont vámtarifaszám vagy alszám található, illetve valamely árucsoport száma szerepel, és ezért a termékek megnevezésére a 2. oszlopban általános kifejezéseket alkalmaznak, a 3. oszlop szerinti megfelelő szabály mindazon termékekre vonatkozik, amelyek az árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont vámtarifaszámok vagy alszámok bármelyike alá vannak besorolva.

2.3.

Ha a jegyzékben egy adott vámtarifaszámon belül különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, az egyes franciabekezdések a vámtarifaszám azon részének megnevezését tartalmazzák, amelyre a 3. oszlop adott sorában megállapított szabály vonatkozik.

2.4.

Amennyiben a 3. oszlopban két alternatív szabály szerepel, amelyeket a »vagy« szó választ el egymástól, az exportőr választhat, hogy melyiket alkalmazza.

3. megjegyzés – Példák a szabályok alkalmazására

3.1.

Az e melléklet 4. cikke (2) bekezdésének az adott országból származónak minősülő, más termékek előállításához felhasznált termékekre vonatkozó rendelkezéseit attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a termékek a származó státust abban a gyárban nyerték-e el, ahol azokat felhasználják, vagy pedig a TOT vagy az Unió más gyárában.

3.2.

Az e melléklet 5. cikke értelmében a terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás mértékének meg kell haladnia az említett cikkben felsorolt műveletek szintjét. Ha nem haladja meg ezt a szintet, a kérdéses áru tekintetében akkor sem biztosítható a preferenciális tarifális elbánás, ha az alábbi jegyzékben meghatározott feltételek teljesülnek.

Az e melléklet 5. cikkére is figyelemmel a jegyzékben szereplő szabályok a megmunkálás vagy feldolgozás minimálisan megkövetelt mértékét jelölik; viszont kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származó státust. Tehát, ha egy szabály előírja, hogy az előállítás egy bizonyos szintjén nem származó anyagok felhasználhatók, az ilyen anyagok felhasználása az előállítás egy korábbi szakaszában megengedett, és egy későbbi szakaszban már nem.

3.3.

A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, ha a szabályban az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból« kifejezés szerepel, akkor bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagot (tehát a termékével azonos árumegnevezéssel bíró és vámtarifaszám alá tartozó anyagot is) fel lehet használni, figyelembe véve azonban azokat a konkrét korlátozásokat, amelyek az adott szabályban esetleg szintén szerepelnek.

Az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a … vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve« vagy az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve« kifejezés ugyanakkor azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag felhasználható, kivéve a szóban forgó termékre vonatkozó, a jegyzék 2. oszlopában szereplővel azonos árumegnevezésű anyagokat.

3.4.

Ha a jegyzék valamely szabálya meghatározza, hogy egy termék egynél több anyagból is előállítható, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni.

3.5.

Ha a jegyzék valamely szabálya értelmében egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, ez nem zárja ki más olyan anyagok egyidejű felhasználását, amelyek természetüknél fogva nem felelhetnek meg ennek a feltételnek.

4. megjegyzés – Egyes mezőgazdasági árukra vonatkozó általános rendelkezések

4.1.

Azokat a 6., a 7., a 8., a 9., a 10. és a 12. árucsoport, valamint a 2401 vámtarifaszám alá tartozó mezőgazdasági árukat, amelyeket valamely TOT területén termesztenek vagy takarítanak be, az említett TOT területéről származónak kell minősíteni, még akkor is, ha az adott árukat valamely más országból behozott vetőmagokból, hagymákból, gyökértörzsből, dugványokból, oltványokból, hajtásokból, rügyekből vagy növények egyéb élő részeiből termesztik.

4.2.

Azokban az esetekben, amikor a nem származó cukor adott terméken belüli aránya nem haladhat meg bizonyos határértékeket, e határértékek kiszámításához a 1701 vámtarifaszám (szacharóz) és a 1702 vámtarifaszám (pl. gyümölcscukor, szőlőcukor, tejcukor, malátacukor, izoglükóz vagy invertcukor) alá tartozó, a végtermék előállításához és a végtermékbe beledolgozott nem származó termékek előállításához felhasznált cukrok tömegét kell figyelembe venni.

5. megjegyzés – Egyes textiltermékek vonatkozásában használt kifejezések

5.1.

A jegyzékben használt »természetes szálak« kifejezés a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra vonatkozik. A kifejezés jelentése a fonást megelőző szakaszokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és – eltérő rendelkezés hiányában – tartalmazza a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat is.

5.2.

A »természetes szálak« fogalma a 0503 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, továbbá az 5101–5105 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszálat és finom vagy durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálat, valamint az 5301–5305 vámtarifaszám alá tartozó egyéb növényi szálakat foglalja magában.

5.3.

A jegyzékben szereplő »textilpép«, »vegyi anyagok« és »papíripari rostanyag« kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak előállítására felhasználható, az 50–63. árucsoportba nem besorolt anyagok megnevezésére szolgálnak.

5.4.

A jegyzékben szereplő »vágott műszál« kifejezés az 5501–5507 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.

6. megjegyzés – A textilanyagok keverékéből készülő termékekre alkalmazandó tűréshatárok

6.1.

Ahol a jegyzék egy termékkel kapcsolatban erre a megjegyzésre hivatkozik, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók a termék előállítása során felhasznált, együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 10 %-át kitevő textilalapanyagokra. (Lásd még a 6.3. és a 6.4. megjegyzést.)

6.2.

A 6.1. megjegyzésben említett tűréshatárt azonban csak a kevert, két vagy több textil alapanyagból készült termékekre lehet alkalmazni.

Az alapvető textilanyagok a következők:

—

selyem,

—

gyapjú,

—	durva állati szőr,

—	finom állati szőr,

—

lószőr,

—

pamut,

—	papírgyártási anyagok és papír,

—

len,

—	valódi kender,

—	juta és más textilrost-szál,

—	szizál és az Agave nemhez tartozó más növények rostjai,

—	kókuszdiórost, abaka (manilakender), rami és más növényi eredetű textilrost,

—	szintetikus végtelen szál,

—	mesterséges végtelen szál,

—	áramvezető végtelen szál,

—	szintetikus vágott műszál polipropilénből,

—	szintetikus poliészter vágott műszál,

—	szintetikus poliamid vágott műszál,

—	szintetikus poliakrilnitril vágott műszál,

—	szintetikus poliimid vágott műszál,

—	szintetikus politetrafluoretilén vágott műszál

—	szintetikus polifenilén-szulfid vágott műszál,

—	szintetikus polivinil-klorid vágott műszál,

—	egyéb szintetikus vágott műszál,

—	mesterséges viszkóz vágott műszál,

—	egyéb mesterséges vágott műszál,

—	rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,

—	rugalmas poliészter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonál, paszományozott is,

—	az 5605 vámtarifaszám alá tartozó termékek (fémezett fonal), amelyek legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyag filmréteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot tartalmaznak,

—	az 5605 vámtarifaszám alá tartozó más termékek,

—	üvegszálak,

—	fémszálak.

Példa:

Egy, az 5205 vámtarifaszám alá tartozó fonal, amelyet az 5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálból és az 5506 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készítenek, kevert fonal. Ezért az olyan nem származó szintetikus vágott szál, amely nem felel meg a származási szabályoknak, felhasználható azzal a feltétellel, hogy teljes tömege nem haladja meg a fonal tömegének 10 %-át.

Példa:

Egy, az 5112 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszövet, amelyet az 5107 vámtarifaszám alá tartozó fésült gyapjú fonalból és az 5509 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készítenek, kevert szövet. Ezért az olyan szintetikus fonal, amely nem felel meg a származási szabályoknak, vagy az olyan gyapjúfonal, amely nem felel meg a származási szabályoknak, vagy az ilyen fonalak kombinációja felhasználható azzal a feltétellel, hogy teljes tömege nem haladja meg a szövet tömegének 10 %-át.

Példa:

Az az 5802 vámtarifaszám alá tartozó frottírszövet, amely az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5210 vámtarifaszám alá tartozó pamutszövetből készül, csak akkor kevert termék, ha maga a pamutszövet is kevert szövet, amely két különböző vámtarifaszám alá besorolt fonalból készült, vagy ha a felhasznált pamutfonalak önmagukban is keverékek.

Példa:

Ha a szóban forgó frottírszövet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5407 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus szövetből készült, a felhasznált két fonal nyilvánvalóan két különböző textil alapanyag, így a frottírszövet ennek megfelelően kevert termék.

6.3.

A »rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is« megnevezésű fonalat tartalmazó termék esetében ez a tűréshatár e fonal tekintetében 20 %.

6.4.

Az olyan termékek esetében, amelyek »két műanyagfilm-réteg közé – átlátszó vagy színezett ragasztóval – illesztett, legfeljebb 5 mm széles alumíniumfólia- vagy (alumíniumporral bevont vagy nem bevont) műanyagfilm-magból álló szalagot« tartalmaznak, a tűréshatár az érintett szalag tekintetében 30 %.

7. megjegyzés – Egyes textiltermékekre alkalmazandó egyéb tűréshatárok

7.1.

Amennyiben e jegyzékben erre a megjegyzésre történik hivatkozás, az érintett konfekcionált termékre a jegyzék 3. oszlopában meghatározott szabálynak meg nem felelő textilanyagok felhasználhatók, feltéve, hogy a termékétől eltérő vámtarifaszám alá vannak besorolva, és hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8 %-át.

7.2.

A 7.3. megjegyzés sérelme nélkül, az 50–63. árucsoportba nem sorolható anyagok korlátlanul felhasználhatók a textiltermékek előállítása során, textiltartalmuktól függetlenül.

Példa:

Ha a jegyzék valamely szabálya azt írja elő, hogy egy bizonyos textiltermék (például nadrág) előállításához fonalat kell használni, ez nem akadályozza meg a fém részek – például gombok – használatát, mivel a gombok nem sorolandók az 50–63. árucsoportba. Ugyanilyen oknál fogva ez nem zárja ki a zipzár használatát, jóllehet a zipzárak általában tartalmaznak textilanyagokat.

7.3.

Százalékos szabály alkalmazása esetén a nem az 50–63. árucsoportba besorolt anyagok értékét figyelembe kell venni a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor.

8. megjegyzés – A 27. árucsoport egyes termékei tekintetében végrehajtott különleges eljárások és egyszerű műveletek meghatározása

8.1.

Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában a »különleges eljárások« a következők:

a)	vákuumdesztilláció;

b)	átdesztillálás nagyon alapos frakcionált eljárással1;

c)	krakkolás;

d)	reformálás;

e)	extrakció szelektív oldószerrel;

f)	a folyamat a következő összes műveletet felöleli: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav-anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

g)	polimerizáció;

h)	alkilezés;

i)	izomerizálás.

8.2.

A 2710, 2711 és 2712 vámtarifaszám alkalmazásában a «különleges eljárások» a következők:

a)	vákuumdesztilláció;

b)	átdesztillálás nagyon alapos frakcionált eljárással (6);

c)	krakkolás;

d)	reformálás;

e)	extrakció szelektív oldószerrel;

f)	a folyamat a következő összes műveletet felöleli: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav-anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

g)	polimerizáció;

h)	alkilezés;

i)	izomerizálás;

j)	kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetében: hidrogénnel történő kéntelenítés, amely a kezelt termék kéntartalmának legalább 85 %-os csökkenését eredményezi (ASTM D 1266-59 T módszer);

k)	kizárólag a 2710 vámtarifaszám alá tartozó termékek tekintetében parafinmentesítés a szűrés kivételével;

kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetében: hidrogénnel több mint 20 bar nyomáson és több mint 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. Az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy stabilitás javítása céljából végzett hidrogénes kezelését (pl. hidrofiniselés vagy színtelenítés) azonban nem lehet »különleges eljárásnak« tekinteni;

m)	kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok esetében: atmoszferikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy az ASTM D 86 módszerrel mérve ezeknek a termékeknek – a veszteségeket is beleértve – kevesebb mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on;

n)	kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó egyéb nehézolajok – a gázolaj és fűtőolaj kivételével – esetében kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel;

o)	csak az ex 2712 vámtarifaszám alá (a súlyát tekintve 0,75 %-nál kevesebb olajt tartalmazó vazelin, ozokerit, lignitviasz vagy tőzegviasz, paraffinviasz kivételével) besorolt nyerstermékek tekintetében: olajmentesítés frakcionált kristályosítással.

8.3.

Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, a dekantálás, a sótalanítás, a vízelválasztás, a szűrés, a színezés, a jelölés, a kéntartalom-beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, vagy e műveletek bármilyen kombinációja, illetve az ezekhez hasonló műveletek nem biztosítják a származó státust.

A termékek és a származó státust megalapozó megmunkálási vagy feldolgozási műveletek jegyzéke

A Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszám

Termékmegnevezés

Minősítő művelet (A nem származó anyagokon végrehajtott olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely megalapozza a származó státust)

(1)

(2)

(3)

1. árucsoport

Élő állatok

Az 1. árucsoportba tartozó összes állat teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra

2. árucsoport

Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek

Előállítás, amely során az ezen árucsoportba tartozó termékekben lévő összes hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra

ex 3. árucsoport

Halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok, a következők kivételével:

Az összes hal és rákféle, puhatestű és más gerinctelen víziállat teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra

0304

Halfilé és más halhús (aprított is), frissen, hűtve vagy fagyasztva

Előállítás, amely során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított

0305

Szárított, sózott vagy sós lében tartósított hal; füstölt hal, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból

Előállítás, amely során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított

ex 0306

Rákféle héjában is, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; rákféle héjában gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rákféléből

Előállítás, amely során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított

ex 0307

Rákféle héjában is, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; gerinctelen víziállat, a rákfélék és puhatestűek kivételével, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rákféléből

Előállítás, amely során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított

4. árucsoport

Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű termék

Előállítás, amely során

—	a 4. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított, valamint

—	a felhasznált cukor tömege (7) nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

ex 5. árucsoport

Máshol nem említett állati eredetű termékek, a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 0511 91

Élelmezési célra nem alkalmas halikra és haltej

Az összes haltojás és halikra teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra

6. árucsoport

Élő fák és más növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozat

Előállítás, amely során a 6. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított

7. árucsoport:

Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók

Előállítás, amely során a 7. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított

8. árucsoport

Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja

Előállítás, amely során

—	a 8. árucsoportba tartozó összes felhasznált gyümölcs, dióféle, valamint a citrus- vagy a dinnyefélék héja teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra, és

—	a felhasznált cukor tömege (7) nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

9. árucsoport

Kávé, tea, matétea és fűszerek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

10. árucsoport

Gabonafélék

Előállítás, amely során a 10. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított

ex 11. árucsoport

Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér; a következők kivételével:

Előállítás, amely során a 10. és a 11. árucsoport, a 0701 és a 2303 vámtarifaszám, valamint a 0710 10 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra

ex 1106

Liszt, dara és por a 0713 vámtarifaszám alá tartozó szárított, kifejtett hüvelyes zöldségből

A 0708 vámtarifaszám alá tartozó hüvelyes zöldségek szárítása és őrlése

12. árucsoport

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények, szalma és takarmány

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

13. árucsoport

Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból úgy, hogy a felhasznált cukor tömege (7) nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

14. árucsoport

Növényi eredetű nyersanyag fonásra; másutt nem említett növényi termékek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 15. árucsoport

Állati vagy növényi zsír és olaj, és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból

1501 –1504

Sertészsiradék, baromfi-, szarvasmarha-, birka-, kecske- vagy halzsír stb.

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

1505 , 1506 és 1520

Gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is). Más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva. Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

1509 és 1510

Olívaolaj és frakciói

Előállítás, amely során az összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra

1516 és 1517

Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve

Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vámtarifaszám alá tartozó étkezési zsír vagy olaj vagy ezek frakciói kivételével

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

16. árucsoport

Húsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből, vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek

Előállítás:

—

bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2. árucsoportba tartozó hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek, valamint a 2. árucsoportba tartozó húsból, illetve élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékekből és belsőségekből létrejött, a 16. árucsoportba tartozó anyagok kivételével, valamint

—	amely során az összes, a 3. árucsoportba tartozó anyag, valamint a 3. árucsoportba tartozó halakból és rákfélékből, puhatestűekből és más gerinctelen víziállatokból előállított, a 16. árucsoportba tartozó anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra

ex 17. árucsoport

Cukor és cukoráruk; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

1702

Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot és szőlőcukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup; műméz, természetes mézzel keverve is; karamell

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során a 1101 –1108 , a 1701 és a 1703 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 30 %-át

1704

Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során:

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

18. árucsoport

Kakaó és kakaókészítmények

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során:

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

19. árucsoport

Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során:

—	a 2., a 3. és a 16. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és

—	a 1006 és a 1101 –1108 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

ex 20. árucsoport

Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, amely során a felhasznált cukor tömege (7) nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

2002 és 2003

Paradicsom, ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

Előállítás, amely során a 7. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra

21. árucsoport

Különféle ehető készítmények; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során:

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

22. árucsoport

Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet

Előállítás a termékétől, valamint a 2207 és a 2208 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, amely során:

—	a 0806 10 , a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra, és

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

ex 23. árucsoport

Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 2302

ex 2303

Keményítő gyártásánál keletkező maradék

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során a 10. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át

2309

Állatok etetésére szolgáló készítmény

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során:

—	a 2. és a 3. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra, és

—	a 10. és a 11. árucsoportba, valamint a 2302 és a 2303 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

—	a felhasznált cukor tömege (7) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

ex 24. árucsoport

Dohány és feldolgozott dohánypótló; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során a 24. árucsoportba tartozó felhasznált nem származó anyagok tömege nem haladja meg a 24. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes tömegének 30 %-át

2401

Feldolgozatlan dohány; dohányhulladék

A 24. árucsoportba tartozó összes feldolgozatlan dohány és dohányhulladék teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra

2402

Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar), kis alakú szivar (cigarillos) és cigaretta dohányból vagy dohánypótlóból

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos vámtarifaszám és a 2403 vámtarifaszám alá tartozók kivételével; az előállítás során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a 2401 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok össztömegének 50 %-át

ex 25. árucsoport

Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 2519

Zúzott természetes magnézium-karbonát (magnezit), légmentesen lezárt tartályban, és magnézium-oxid, vegyileg tisztán is, az olvasztott magnézia és a kiégetett (szinterezett) magnézia kivételével

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból Természetes magnézium-karbonát (magnezit) azonban felhasználható

26. árucsoport

Ércek, salakok és hamu

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 27. árucsoport

Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 2707

Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert ásványolajhoz hasonló olajok, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, ha legalább 65 térfogatszázalékuk 250 °C hőmérsékleten átdesztillál (beleértve a benzinkeverékeket és a benzolt is), energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (8)

vagy

Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

2710

Kőolaj és bitumenes anyagokból előállított olaj, a nyers kivételével; máshol nem említett olyan készítmény, amely legalább 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és ez az olaj a készítmény lényeges alkotórésze; olajhulladék

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás alkalmazása (9)

vagy

2711

Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (9)

vagy

2712

Vazelin; paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (9) alkalmazása

vagy

2713

Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen és kőolaj vagy bitumenes ásványból előállított olaj más maradéka

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (8) alkalmazása

vagy

ex 28. árucsoport

Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatóak, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 29. árucsoport

Szerves vegyi anyagok; a következők kivételével:

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 2905

Az e vámtarifaszám alá tartozó alkoholok és az etanol fémalkoholátjai; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2905 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. Az e vámtarifaszám alá tartozó fémalkoholátok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

2905 43 ;

2905 44 ;

2905 45

Mannit; Szorbit( D-glucit): Glicerin

Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos alszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

30. árucsoport

Gyógyszeripari termékek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

31. árucsoport

Trágyázószerek

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

32. árucsoport

Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színezőanyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

33. árucsoport

Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények; a következők kivételével:

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 34. árucsoport

Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, «fogászati viasz» és gipszalapú fogászati készítmények, a következők kivételével:

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 3404

Műviaszok és elkészített viaszok:

—	paraffin alapú, ásványolajviasz, bitumenes ásványi anyagból nyert viasz, paraffingacs, izzasztott préselt paraffinviasz alapú

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

35. árucsoport

Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból úgy, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

36. árucsoport

Robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatóak, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

37. árucsoport

Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 38. árucsoport

A vegyipar különféle termékei; a következők kivételével:

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

3824 60

Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételével

Előállítás a termékétől és a 2905 44 alszámtól eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos alszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 39. árucsoport

Műanyagok és ezekből készült árucikkek; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 3907

—	Kopolimerek polikarbonátból és akrilnitril-butadiénsztirol kopolimerből (ABS)

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át (10)

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

—	Poliészter

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás tetrabróm-(biszfenol-A) polikarbonátból

vagy

Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 40. árucsoport

Gumi és ebből készült árucikkek; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

4012

Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag:

—	Újrafutózott gumi légabroncs, tömör vagy kisnyomású gumiabroncs

Használt gumiabroncsok újrafutózása

—

Egyéb

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 4011 és 4012 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

vagy

Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 41. árucsoport

Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

4101 –4103

Szarvasmarhafélék (a bivalyt is beleértve) vagy lófélék nyers bőre (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképpen tartósítva, a cserzett, a pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is; juh- vagy báránybőr nyersen (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), gyapjasan vagy hasítva is, a 41. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. c) pontjában felsoroltak kivételével; Más nyersbőr (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is, a 41. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1.b) és c) pontjában felsoroltak kivételével

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

4104 –4106

Szőrtelen vagy gyapjú nélküli, cserzett vagy crust bőr, hasítva is, de tovább nem kikészítve

A 4104 11 , a 4104 19 , a 4105 10 , a 4106 21 , a 4106 31 vagy a 4106 91 alszám alá tartozó, cserzett vagy előcserzett bőr újracserzése

vagy

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

4107 , 4112 , 4113

Cserzés vagy kérgesítés után tovább kikészített bőr

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 4104 41 , a 4104 49 , a 4105 30 , a 4106 22 , a 4106 32 és a 4106 92 alszám alá tartozó anyagok azonban csak akkor használhatók fel, ha a cserzett vagy kérgesített, száraz állapotban lévő bőröket újracserzik

42. árucsoport

Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 43. árucsoport

Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

4301

Nyers szőrme (beleértve a szűcsáruként felhasználható fejet, farkat, lábat és más részeket vagy vágott darabokat is), a 4101 , 4102 vagy a 4103 vámtarifaszám alá tartozó nyers szőrös bőr kivételével

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 4302

Cserzett vagy kikészített szőrme, összeállítva:

—	Lap, kereszt és más hasonló formák

A nem összeállított cserzett vagy kikészített szőrme fehérítése vagy festése a vágáson és összeállításon felül

—

Egyéb

Előállítás össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből

4303

Ruházati cikkek, ruházati tartozékok és más szőrmeáruk

Előállítás a 4302 vámtarifaszám alá tartozó, össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből

ex 44. árucsoport

Fa és faipari termékek; faszén; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 4407

Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva

Gyalulás, csiszolás vagy fogazott illesztés

ex 4408

Falemez furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével előállítottat is) és rétegelt lemez készítésére, legfeljebb 6 mm vastagságban, részekből (lapolással) összeállítva, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez, legfeljebb 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva

Részekből összeállítás (lapolás), gyalulás, csiszolás vagy végillesztés

ex 4410 –ex 4413

Szegélyléc és gyöngyléc, beleértve a padló-szegélylécet és más szegélylemezt is

Peremezés vagy mintázás

ex 4415

Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag

Előállítás nem méretre vágott falemezből

ex 4418

—	Ács- és épületasztalos-ipari termék fából

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. Üreges fapanel és zsindely azonban felhasználható

—	Szegélyléc és gyöngyléc

Peremezés vagy mintázás

ex 4421

Gyufaszál; cipész faszeg vagy facsap

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó fából a 4409 vámtarifaszám alá tartozó fadrót kivételével

45. árucsoport

Parafa és parafa áruk

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

46. árucsoport

Szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

47. árucsoport

Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

48. árucsoport

Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

49. árucsoport

Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 50. árucsoport

Selyem; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 5003

Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót, a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is), kártolva vagy fésülve

A selyemhulladék kártolása vagy fésülése

5004 –ex 5006

Fonal selyemből és selyemhulladékból

Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, és fonás vagy sodrás (11)

5007

Szövet selyemből vagy selyemhulladékból:

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása, vagy sodrás; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

Szövéshez festés társul

vagy

Fonalfestés, amihez szövés társul

vagy

Nyomás és legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (11)

ex 51. árucsoport

Gyapjú, finom és durva állati szőr; lószőr fonal és szövet; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

5106 –5110

Fonal gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből

Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, és fonás (11)

5111 –5113

Szövet gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

Szövéshez festés társul

vagy

Fonalfestés, amihez szövés társul

vagy

ex 52. árucsoport

Pamut; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

5204 –5207

Pamutfonal és cérna

Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, és fonás (11)

5208 –5212

Pamutszövet:

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

A szövéshez festés vagy bevonás társul

vagy

Fonalfestés, amihez szövés társul

vagy

ex 53. árucsoport

Más növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

5306 –5308

Fonal más növényi textilrostból; papírfonal

Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, és fonás (11)

5309 –5311

Szövet más növényi textilrostból; szövet papírfonalból:

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

A szövéshez festés vagy bevonás társul

vagy

Fonalfestés, amihez szövés társul

vagy

5401 –5406

Fonal, monofil és cérna végtelen műszálból

Műszálak préselése, amihez fonás társul, VAGY természetes szálak fonása (11)

5407 és 5408

Szövet szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból:

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

A szövéshez festés vagy bevonás társul

vagy

Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, és szövés, feltéve, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

vagy

5501 –5507

Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak (vágott műszálak)

Műszálak sajtolása

5508 –5511

Vágott műszálból készült fonal és varrócérna

Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, és fonás (11)

5512 –5516

Szövet vágott műszálból:

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

A szövéshez festés vagy bevonás társul

vagy

Fonalfestés, amihez szövés társul

vagy

ex 56. árucsoport

Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk; a következők kivételével:

Műszálak préselése és fonás, vagy természetes szálak fonása

vagy

Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul (11)

5602

Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is:

—

Tűnemez

Műszálak sajtolása, amihez szövetképzés társul

Azonban:

—	az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál,

—	az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén szál, vagy

—	az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel,

amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez,

felhasználható, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

vagy

Csak szövetképzés a természetes szálakból készült nemez esetében (11)

—

Egyéb

Műszálak sajtolása, amihez szövetképzés társul

vagy

Csak szövetképzés a természetes szálakból készült más nemez esetében (11)

5603

Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is

Műszálak sajtolása vagy természetes szálak használata és a nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák alkalmazása, a tűlyukasztást is beleértve

5604

Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy az 5405 vámtarifaszám alá tartozó textilszál, -szalag és hasonlók, gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy ezekbe az anyagokba bemártva:

—	Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva

Előállítás textilanyaggal be nem vont gumifonalból vagy -zsinegből

—

Egyéb

Műszálak préselése és fonás, vagy természetes szálak fonása (11)

5605

Fémezett fonal, paszományozott is, az 5404 vagy az 5405 vámtarifaszám alá tartozó olyan textilszálból vagy szalagból vagy hasonló termékből is, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral kombináltak vagy fémmel bevontak

Műszálak préselése és fonás, vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása (11)

5606

Paszományozott fonal és az 5404 és az 5405 vámtarifaszám alá tartozó szalag és hasonló áru paszományozva (az 5605 vámtarifaszám alá tartozók és a paszományozott lószőrfonal kivételével); zseníliafonal (beleértve a zseníliapehelyből készült zseníliafonalat is); hurkolt, bordázott fonal

Műszálak préselése és fonás, vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása

vagy

Fonás, amihez pelyhesítés társul

vagy

Pelyhesítés és festés (11)

57. árucsoport

Szőnyegek és más textil padlóborítók:

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

Előállítás kókuszrost fonalból vagy szizálfonalból vagy jutafonalból

vagy

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul

vagy

Tűzés, amelyhez festés vagy nyomás társul

Műszálak préselése és nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák alkalmazása, a tűlyukasztást is beleértve (11)

Azonban:

—	az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál,

—	az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén szál, vagy

—	az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel,

amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha ezen anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

Jutaszövet hátoldalként felhasználható

ex 58. árucsoport

Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés; a következők kivételével:

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

Szövés, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás társul

vagy

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul

vagy

Fonalfestés, amihez szövés társul

vagy

5805

Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl: Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl. pontöltéssel, keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

5810

Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

5901

Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket külső könyvborítónak vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; elkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez

Szövés, amihez festés, vagy pelyhesítés vagy bevonás társul

vagy

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul

5902

Kerékköpeny kordszövet magas szakítószilárdságú nejlon- vagy más poliamid, poliészter vagy viszkóz műselyem fonalból:

—	Legfeljebb 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal

Szövés

—

Egyéb

Műszálak sajtolása, amihez szövés társul

5903

Textilszövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy laminálva, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó szövetek kivételével

Szövéshez, amihez festés vagy bevonás társul

vagy

A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

5904

Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is

Szövés, amihez festés vagy bevonás társul (11)

5905

Textil falborító:

—	Gumival, műanyaggal vagy más anyaggal impregnált, bevont, beborított vagy laminált szövet

A szövéshez festés vagy bevonás társul

—

Egyéb

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

A szövéshez festés vagy bevonás társul

vagy

5906

Gumizott textilszövet, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó kivételével:

—	Kötött vagy hurkolt kelmék

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez kötés társul

vagy

Kötés, amihez festés vagy bevonás társul

vagy

Természetes szálakból készült fonal festése, amihez kötés társul (11)

—	Szintetikus végtelen szálból készült más szövet több mint 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal

Műszálak sajtolása, amihez szövés társul

—

Egyéb

Szövéshez, amihez festés vagy bevonás társul

vagy

Természetes szálakból készült fonal festése, amihez szövés társul

5907

Más módon impregnált, bevont vagy beborított textilszövet; festett kanavász színházi stúdió- (műtermi) díszletek, vagy hasonlók számára

Szövés, amihez festés, vagy pelyhesítés vagy bevonás társul

vagy

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul

vagy

5908

Textilalapanyagból szőtt, fonott vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához vagy hasonlóhoz; fehérizzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is

—	Fehérizzású gázharisnya, impregnált

Előállítás csőszerűen kötött gázharisnya-szövetből

—

Egyéb

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

5909 –5911

Ipari felhasználásra alkalmas textiltermékek:

—	Polírozó korong vagy gyűrű az 5911 vámtarifaszám alá tartozó, nemezből készítettek kivételével

Szövés

—

Az 5911 vámtarifaszám alá tartozó, papír- előállításhoz vagy más műszaki célra általánosan használt, csőszerű vagy végtelenített egyszeres vagy többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal, vagy lapos szövésű, többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal szőtt textilszövet, nemezelve, impregnálva vagy bevonva is

Műszálak sajtolása vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

Szövés, amihez festés vagy bevonás társul

Csak a következő szálak használata engedélyezett:

--	kókuszrostfonal

--	politetrafluoretilén fonal (12),

--	fenolgyantával bevont, impregnált vagy beborított, többágú poliamid fonal,

--	m-feniléndiaminból és izoftálsavból polikondenzációval előállított, aromás poliamid szintetikus textilszálból készült fonal,

--	egyágú politetrafluoretilén fonal (12),

--	oli(p-fenilén tetraftalimid) szintetikus textilszálból álló fonal,

--	fenolgyanta bevonatú, akrilfonallal paszományozott üvegrost fonal (12),

--	poliészterből, valamint tereftálsav és 1,4-ciklohexandimetanol és izoftálsav gyantából készült kopoliészter monofilből

—

Egyéb

Végtelen műszálak préselése vagy természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul (11)

vagy

Szövés, amihez festés vagy bevonás társul

60. árucsoport

Kötött vagy hurkolt kelmék

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez kötés társul

vagy

Kötés, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás társul

vagy

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul

vagy

Természetes szálakból készült fonal festése, amihez kötés társul

vagy

Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, és kötés, feltéve, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

61. árucsoport

Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok:

—	Két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával előállítva

Kötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) (11) (13)

—

Egyéb

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez kötés társul (formára kötött termékek)

vagy

A természetes szálakból készült fonal festése, amihez kötés társul (formára kötött termékek) (11)

ex 62. árucsoport

Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével; a következők kivételével:

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

vagy

A konfekcionálást megelőző nyomáshoz legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (11) (13)

ex 6202 , ex 6204 , ex 6206 , ex 6209 és ex 6211

Női, lányka- és csecsemőruha és tartozékai, hímzéssel

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (13)

ex 6210 és ex 6216

Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

vagy

Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált nem bevont kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (13)

ex 6212

Melltartó, csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból

- Két vagy több, formára kiszabott vagy közvetlenül alakra kötött vagy hurkolt darab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával készítve

Kötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) (11) (13)

- Egyéb

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez kötés társul (formára kötött termékek)

vagy

A természetes szálakból készült fonal festése, amihez kötés társul (formára kötött termékek) (11)

6213 és 6214

Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló:

—

Hímzett

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (13)

vagy

—

Egyéb

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

vagy

A konfekcionálást követő nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (11) (13)

6217

Más konfekcionált ruházati kellékek és tartozékok; ruhák vagy ruházati kellékek és tartozékok részei, a 6212 vámtarifaszám alá tartozók kivételével:

—

Hímzett

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (13)

—	Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

vagy

Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált nem bevont kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (13)

—	Közbélés gallérhoz és mandzsettához, kiszabva

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

—

Egyéb

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (13)

ex 63. árucsoport

Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és használt textiláru; rongy; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

6301 –6304

Takaró, úti takaró, ágynemű stb.; függöny stb.; más lakástextíliák:

—	Nemezből, nem szőtt textíliából

Műszálak préselése vagy természetes szálak felhasználása; e műveletek mindegyikéhez tűlyukasztást és konfekcionálást (a szabást is beleértve) is magában foglaló, nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul (11)

—

Egyéb:

—

Hímzett

A szövéshez vagy a kötéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (13)

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (13)

—

Egyéb

Szövés vagy kötés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

6305

Zsák és zacskó áruk csomagolására

Műszálak préselése vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy kötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) társul (11)

6306

Ponyva, vászontető és napellenző; sátor; csónakvitorla, szörfvitorla vagy szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikk:

—	Nem szőtt textíliából

Műszálak vagy természetes szálak sajtolása, és bármely, nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás alkalmazása, a tűlyukasztást is beleértve

—

Egyéb

Szövés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) (11) (13)

vagy

Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált nem bevont kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

6307

Más készáru, beleértve a szabásmintát is

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

6308

Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta vagy hasonló textiltermékek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben

A készletben levő termékek mindegyikének ki kell elégítenie a szabályt, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át

ex 64. árucsoport

Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek alkatrészei; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítás kivételével

6406

Lábbelirész (beleértve a felsőrészt is, a belső talphoz erősítve is); kiemelhető talpbélés, sarokemelő és hasonló áru; lábszárvédő, bokavédő és hasonló áru és ezek részei

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

65. árucsoport

Kalap és más fejfedők, valamint ezek alkatrészei

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

66. árucsoport

Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek alkatrészei

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

67. árucsoport

Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 68. árucsoport

Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 6803

Palakőből vagy agglomerált palából készült áru

Előállítás megmunkált palakőből

ex 6812

Azbesztből készült áru; azbesztalapú vagy azbeszt- és magnézium-karbonát-alapú keverékekből készült áru

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

ex 6814

Csillámból készült áru, beleértve az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is, papír-, karton- vagy más anyagból készült alátéten

Előállítás megmunkált csillámból (az agglomerált és rekonstruált csillámot is beleértve)

69. árucsoport

Kerámiatermékek

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 70. árucsoport

Üveg és üvegáruk, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

7006

A 7003 , 7004 vagy a 7005 vámtarifaszám alá tartozó üvegek hajlítva, megmunkált széllel, metszve, fúrva,

—	Dielektromos vékonyréteggel bevont üveglap szubsztrátum, a SEMII (14) szabványainak megfelelő félvezetői minőségben

Előállítás a 7006 vámtarifaszám alá tartozó nem bevont üveglap szubsztrátumokból

—

Egyéb

Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

7010

Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

7013

Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (a 7010 vagy a 7018 vámtarifaszám alá tartozók kivételével)

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

vagy

Kézi munkával készült, fúvott üveg kézi díszítése (szitanyomás kivételével), feltéve, hogy a felhasznált kézi munkával készült, fúvott üveg összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 71. árucsoport

Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

7106 , 7108 és 7110

Nemesfém:

—	Megmunkálatlan

Előállítás a 7106 , a 7108 és a 7110 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

vagy

A 7106 , a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása

vagy

A 7106 , a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel

—	Félgyártmány vagy por alakjában

Előállítás megmunkálatlan nemesfémből

ex 7107 , ex 7109 és ex 7111

Nemesfémmel plattírozott nem nemesfém, félgyártmány

Előállítás nemesfémmel plattírozott megmunkálatlan fémből

7115

Más áru nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7117

Ékszerutánzat

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás nemesfémmel nem plattírozott vagy bevont nem nemesfém részekből, feltéve, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 72. árucsoport

Vas és acél; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7207

Félkész termék vasból vagy ötvözetlen acélból

Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 , a 7205 vagy a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

7208 –7216

Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból

Előállítás a 7206 vagy a 7207 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából vagy félkész anyagokból

7217

Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból

Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagokból

7218 91 és 7218 99

Félkész termék

Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 , a 7205 vámtarifaszám vagy a 7218 10 alszám alá tartozó anyagokból

7219 –7222

Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélból

Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából, illetve félkész anyagból

7223

Huzal rozsdamentes acélból

Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó félkész termékből

7224 90

Félkész termék

Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 , a 7205 vámtarifaszám vagy a 7224 10 alszám alá tartozó anyagokból

7225 –7228

Síkhengerelt termék, melegen hengerelt rúd, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben; szögvas, idomvas és szelvény egyéb acél ötvözetekből; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy ötvözetlen acélból

Előállítás a 7206 , a 7207 , a 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából vagy félkész anyagokból

7229

Huzal más ötvözött acélból

Előállítás a 7224 vámtarifaszám alá tartozó félkész termékből

ex 73. árucsoport

Vas- vagy acéláruk; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 7301

Szádpalló

Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7302

Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyag

Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

7304 , 7305 és 7306

Cső és üreges profil vasból (az öntöttvas kivételével) vagy acélból

Előállítás a 7206 , a 7207 , a 7208 , a 7209 , a 7210 , a 7211 , a 7212 , a 7218 , a 7219 , a 7220 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

ex 7307

Csőszerelvény rozsdamentes acélból

A kovácsdarabok esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása, feltéve hogy a felhasznált kovácsdarabok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át

7308

Szerkezet (a 9406 vámtarifaszám. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 7301 vámtarifaszám alá tartozó hegesztett szögvas, idomvas és szelvény azonban nem használható fel

ex 7315

Hólánc

Előállítás, amelynek során a 7315 vámtarifaszám alá besorolt összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 74. árucsoport

Réz és ebből készült áruk; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7403

Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlan

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

75. árucsoport

Nikkel és ebből készült áruk

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 76. árucsoport

Alumínium és ebből készült áruk; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7601

Megmunkálatlan alumínium

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7607

Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm

Előállítás a termékétől, valamint a 7606 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

77. árucsoport

A harmonizált rendszerben történő későbbi felhasználásra fenntartva

ex 78. árucsoport

Ólom és ebből készült áruk; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7801

Megmunkálatlan ólom:

—	Finomított ólom

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

—

Egyéb

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 7802 vámtarifaszám alá tartozó hulladék és törmelék azonban nem használható fel

79. árucsoport

Cink és ebből készült áruk:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

80. árucsoport

Ón és ebből készült áruk

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

81. árucsoport

Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 82. árucsoport

Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8206

A 8202 –8205 vámtarifaszámok közül két vagy több vámtarifaszám alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt készletben

Előállítás a 8202 –8205 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból A 8202 –8205 vámtarifaszám alá tartozó szerszámokat is be lehet azonban foglalni a készletbe, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át

8211

Kés sima vagy fogazott pengével (beleértve a kertészkést is), a 8208 vámtarifaszám alá tartozó kés kivételével, és ezek vágópengéi

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból Nem nemesfémből készült késpenge és -nyél azonban felhasználható

8214

Máshol nem említett késművesáru (pl. hajnyíró gép, mészárosbárd vagy konyhai bárd, aprító- és darabolókés, papírvágó kés); manikűr- vagy pedikűrkészlet és felszerelés (körömreszelő is)

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból Nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható

8215

Kanál, villa, merőkanál, szűrőkanál, tortalapát, halkés, vajkés, cukorfogó és hasonló konyhai vagy asztali eszköz

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból Nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható

ex 83. árucsoport

Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 8302

Más vasalás, veret, szerelvény és hasonló cikk épülethez, és automatikus ajtócsukó

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 8302 vámtarifaszám alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

ex 8306

kis szobor és más dísztárgy nem nemesfémből

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 8306 vámtarifaszám alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át

ex 84. árucsoport

Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8401

Atomreaktor; nem besugárzott fűtőanyagelem (patron) atomreaktorhoz; izotóp szétválasztására szolgáló gép és berendezés

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8407

Szikragyújtású, belső égésű, dugattyús vagy forgódugattyús motor

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8408

Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy féldízel)

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8427

Villás emelőtargonca; más üzemi targonca emelő- vagy szállítószerkezettel

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8482

Golyós vagy görgős gördülőcsapágy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 85. árucsoport

Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8501 , 8502

Elektromotor és elektromos generátor; Elektromos áramfejlesztő egységek és forgó áramátalakítók

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8503 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8513

Hordozható elektromos lámpa saját (pl. szárazelemes, akkumulátoros, elektromágneses) energiaforrással, a 8512 vámtarifaszám alá tartozó világítókészülék kivételével

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8519

Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8522 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8521

Videofelvevő vagy -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8522 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8523

Hang vagy más jel felvételére alkalmas, ilyen célra előkészített, felvételt nem tartalmazó adathordozó, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8525

Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, -vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8526

Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8527

Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával kombinálva is, közös házban

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8528

Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8535 –8537

Elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülék; optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók; kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), -asztal, -doboz és más foglalat, amely elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8538 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8540 11 és 8540 12

Katódsugaras televízió-képcső, beleértve a katódsugaras videomonitor-csövet is

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8542 31 –8542 33 és 8542 39

Monolitikus integrált áramkörök

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

vagy

Diffúziós művelet, amely során az integrált áramköröket félvezető szubsztrátumon, megfelelő adalékanyag szelektív hozzáadásával alakítják ki, függetlenül attól, hogy az összeszerelést és/vagy a tesztelést hol végezték

8544

Szigetelt elektromos huzal (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel (a koaxiális kábel is) és más szigetelt elektromos vezeték, csatlakozóval vagy anélkül; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel, elektromos vezetékkel összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve is

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8545

Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más elektromos célra szolgáló, grafitból vagy más szénből készült cikk, fémmel vagy anélkül

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8546

Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelő

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8547

Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez vagy berendezéshez, kizárólag szigetelőanyagból, eltekintve bármilyen apróbb fémrésztől (pl. belső menetes foglalat), amelyeket az öntésnél csak a szerelhetőség érdekében helyeztek az anyagba, a 8546 vámtarifaszám alá tartozó szigetelő kivételével; szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcső és ezek csatlakozódarabjai

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8548

Primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor selejtje és hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor; gépnek vagy készüléknek ebben az árucsoportban máshol nem említett elektromos alkatrésze

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

86. árucsoport

Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; Vasúti vagy villamosvágány-tartozékok, és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés:

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 87. árucsoport

Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével; a következők kivételével:

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8711

Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), és kerékpár segéd motorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsi

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 88. árucsoport

Légi járművek, űrhajók és ezek alkatrészei, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 8804

Forgó (rotáló) ejtőernyő

Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagokból, beleértve a 8804 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

89. árucsoport

Hajók, csónakok és más úszószerkezetek

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 90. árucsoport

Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

9002

Lencse, prizma, tükör és más optikai elem bármilyen anyagból, szerelve, amely a műszer vagy készülék alkatrésze vagy szerelvénye, az optikailag nem megmunkált üvegből készült elem kivételével

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

9033

A 90. árucsoportba tartozó gép, berendezés, műszer vagy készülék (ebben az árucsoportban máshol nem említett) alkatrésze és tartozéka

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

91. árucsoport

Órák és kisórák és ezek alkatrészei

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

92. árucsoport

Hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

93. árucsoport

Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

94. árucsoport

Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világító-felszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 95. árucsoport

Játékok, játékszerek és sporteszközök; mindezek alkatrészei és tartozékai, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 9506

Golfütő és alkatrészei

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A golfütőfejek készítéséhez azonban durván megmunkált tömbök felhasználhatók

ex 96. árucsoport

Különböző áruk; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

9601 és 9602

Megmunkált elefántcsont, csont, teknősbékahéj, szarv, agancs, korall, gyöngyház és faragásra alkalmas más állati eredetű anyag és ezekből készült áru (beleértve az öntéssel formázott árut is).

Megmunkált növényi vagy ásványi eredetű, faragásra alkalmas anyag és ezekből készült áru; öntött vagy faragott tárgy viaszból, sztearinból, természetes mézgából vagy természetes gyantából vagy mintázó pasztából, és máshol nem említett formázott vagy faragott tárgy; nem kemény, megmunkált zselatin (a 3503 vámtarifaszám alá tartozó zselatin kivételével) és ebből készült áru

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

9603

Seprű, kefe és ecset (gép, készülék- vagy járműalkatrészt képező kefe is), kézi működtetésű, mechanikus padlóseprő motor nélkül, nyeles felmosó-, mosogatóruha és tollseprű, kefe, seprű vagy ecset előállításához előkészített csomó és nyaláb; szobafestő párna és henger; gumibetétes törlő (a gumihengeres kivételével)

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

9605

Utazási készlet testápoláshoz, varráshoz vagy cipő- vagy ruhatisztításhoz

9606

Gomb, franciakapocs, patentkapocs és patent, gombtest és ezek más alkatrészei; nyers gomb

Előállítás:

—	a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból,

—	feltéve, hogy az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

9608

Golyóstoll, filc- és más, szivacsvégű toll és jelző; töltőtoll, rajzolótoll és más toll; másoló töltőtoll (átírótoll); töltőceruza vagy csúszóbetétes ceruza; tollszár, ceruzahosszabbító és hasonló; mindezek alkatrészei (beleértve a kupakot és a klipszet is), a 9609 vámtarifaszám alá tartozó áru kivételével

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó tollhegy vagy tollhegycsúcs azonban felhasználható

9612

Írógép- vagy hasonló szalag, tintával vagy más anyaggal – lenyomat készítésére – átitatva, orsón vagy kazettában is; bélyegzőpárna, dobozzal is, átitatva vagy sem

Előállítás:

—	a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból,

—	feltéve, hogy az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

9613 20

Zseböngyújtó, gáztöltésű, újratölthető

Előállítás, amelynek során a 9613 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át

9614

Pipa (pipafej is), és szivar- és cigarettaszipka és ezek alkatrészei

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

97. árucsoport

Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

II. függelék

Eltérés iránti kérelem

1. A KÉSZTERMÉK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSE

1.1. Vámbesorolás (HR-kód)

2. A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOK KERESKEDELMI LEÍRÁSA

2.1. Vámbesorolás (HR-kód)

3. AZ UNIÓBA IRÁNYULÓ EXPORT VÁRHATÓ ÉVES MENNYISÉGE (TÖMEG, DARABSZÁM, MÉTER VAGY EGYÉB MÉRTÉKEGYSÉG)

4. A KÉSZTERMÉK ÉRTÉKE

5. A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOK ÉRTÉKE

6. A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOK EREDETE

7. ANNAK INDOKOLÁSA, HOGY MIÉRT NEM TARTHATÓ BE A KÉSZTERMÉKRE VONATKOZÓ SZÁRMAZÁSI SZABÁLY

8. AZ ELTÉRÉS KÉRELMEZETT IDŐTARTAMA

éééé. hh. nn. – éééé. hh. nn.

9. ESETLEGES FEJLEMÉNYEK, AMELYEK MEGSZÜNTETIK AZ ELTÉRÉS SZÜKSÉGESSÉGÉT

10. A VÁLLALKOZÁSRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Az érintett vállalat tőkestruktúrája/A megvalósított vagy tervezett beruházások összege/Alkalmazott vagy alkalmazandó személyzet

III. függelék

Kérelem regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránt

az exportőrök TOT-okon belüli regisztrációja céljából a tengerentúli országok és területek Európai Unióval való társulása keretében

1.	Az exportőr neve, teljes címe és országa, kapcsolattartási adatai, valamint TIN száma

2.	Kiegészítő kapcsolattartási adatok, köztük telefon- és telefaxszám, valamint e-mail-cím, ha van (nem kötelező adat)

3.	Jelölje meg, hogy elsődleges tevékenysége a gyártás/termelés vagy a kereskedelem

A preferenciális elbánás feltételeit teljesítő áruk indikatív megnevezése a Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszámok indikatív listájának megadásával (ha a kereskedelem tárgyát képező áruk húsznál több vámtarifaszám alá tartoznak, akkor elegendő a Harmonizált Rendszer szerinti árucsoportokat megjelölni)

Az exportőr nyilatkozata:

Alulírott:

—	kijelenti, hogy a fenti adatok helytállóak;

—	kijelenti, hogy korábbi regisztrációja nem került visszavonásra; ellenkező esetben kijelenti, hogy a regisztráció visszavonását eredményező helyzetet orvosolta;

—	vállalja, hogy származásmegjelölő nyilatkozatot csak olyan árukra vonatkozóan állít ki, amelyek teljesítik a preferenciális bánásmód feltételeit, és megfelelnek az adott árura vonatkozóan e mellékletben előírt származási szabályoknak;

—	vállalja, hogy a preferenciális elbánás alá eső áruk termeléséről/szállításáról megfelelő üzleti számviteli nyilvántartást vezete, és ezt a nyilvántartást a származásmegjelölő nyilatkozat kiállítási évének végétől számítva legalább három évig megőrzi;

—	vállalja, hogy a nyilvántartásba vett adataiban a regisztráltexportőr-azonosító szám megszerzését követően bekövetkező változásokról haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot;

—	vállalja, hogy együttműködik az illetékes hatósággal;

—	kész alávetni magát a származásmegjelölő nyilatkozatai pontosságára vonatkozó bárminemű ellenőrzésnek, beleértve az Európai Bizottság vagy a tagállamok hatóságai által a számviteli nyilvántartásai vonatkozásában elvégzendő megerősítéseket és a helyiségeiben végzendő látogatásokat is;

—	vállalja, hogy kérelmezi a rendszerben való regisztrációja visszavonását, amennyiben nem teljesíti többé azokat a feltételeket, amelyek alapján jogosult lenne a rendszer keretében bármilyen árut exportálni;

—	vállja, hogy kérelmezi a rendszerben való regisztrációja visszavonását, amennyiben már nem szándékozik ilyen árukat exportálni e határozat értelmében.

____________________________________________________

Hely, dátum, az aláírásra jogosult személy aláírása, neve és beosztása (15)

Az exportőr kifejezett előzetes hozzájárulása a helyzet ismeretében adatainak a nyilvános internetes oldalon történő közzétételéhez

Alulírott tudomásul veszi, hogy az e nyilatkozatban szereplő információk nyilvános internetes oldalon közzétételre kerülhetnek. Alulírott hozzájárul, hogy ezek az információk a nyilvános internetes oldalon közzétételre kerüljenek. Alulírott tudomásul veszi, hogy a szóban forgó információknak a nyilvános internetes oldalon történő közzétételére vonatkozóan ezúton tett hozzájárulását a regisztrációért felelős illetékes hatóságnak küldött kérelem útján visszavonhatja.

____________________________________________________

Hely, dátum, az aláírásra jogosult személy aláírása, neve és beosztása (15)

Az illetékes hatóság számára fenntartva!

A kérelmező regisztrációjának adatai:

Regisztrációs szám: ______________________________

A regisztráció időpontja:____________________________

A regisztráció érvényességének kezdete: _____________________________

Aláírás és bélyegző (15): _______________________________

Tájékoztató a rendszerben rögzített személyes adatok védelméről és feldolgozásáról

A regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti e kérelemben foglalt személyes adatok Európai Bizottság általi feldolgozása során az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) alkalmazandó. Amennyiben valamely TOT illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (17) hajtják végre, e rendelet rendelkezései alkalmazandók a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelemben foglalt személyes adatok kezelése és az ilyen adatok szabad áramlása tekintetében.

A regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel kapcsolatos személyes adatok feldolgozására az e határozatban foglalt származási szabályok alkalmazása céljából kerül sor. Az 1. pontban említettrendelet jelenti a jogalapot a személyes adatoknak a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelem vonatkozásában való feldolgozásához.

3.	Az adatok REX-rendszerben történő feldolgozását illetően a kérelem benyújtásának helye szerinti TOT illetékes hatósága tekintendő az adatkezelőnek. A TOT-ok illetékes hatóságai jegyzékét a Bizottság honlapján teszik közzé.

4.	A bizottsági felhasználók, a TOT-ok illetékes hatóságai, valamint a tagállamok vámhatóságai számára felhasználói azonosító/jelszó útján biztosítanak hozzáférést e kérelem valamennyi adatához.

5.	A TOT-ok illetékes hatóságai a visszavont regisztráció adatait tíz naptári éven keresztül megőrzik a REX-rendszerben. Ez az időszak azon év végétől indul, amelyben a regisztráció visszavonásra került.

Az érintett hozzáférési joggal rendelkezik a rá vonatkozó, a REX-rendszeren keresztül feldolgozásra kerülő adatokat illetően, és adott esetben az (EU) 2018/1725 rendelettel vagy az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban megilleti az adatok helyesbítésének, törlésének vagy zárolásának joga. Bármely hozzáférésre, helyesbítésre, törlésre vagy zárolásra vonatkozó jog gyakorlása iránti kérelmet adott esetben a TOT regisztrációért felelős illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, a kérelmek feldolgozását az említett hatóságok végzik. Amennyiben egy regisztrált exportőr a Bizottsághoz nyújtotta be a fenti jog gyakorlása iránti kérelmét, a Bizottság továbbítja az ilyen kérelmet az érintett TOT illetékes hatóságainak. Amennyiben a regisztrált exportőr nem tudja az adatkezelő révén érvényesíteni jogait, kérelmét a Bizottsághoz mint adatkezelőhöz nyújtja be. A Bizottságnak jogában áll az adatokat helyesbíteni, törölni vagy zárolni.

7.	A panaszokat a megfelelő nemzeti adatvédelmi hatóságnak kell címezni. Amennyiben a panasz az Bizottság általi adatfeldolgozást érinti, akkor a panaszt az európai adatvédelmi biztosnak kell címezni (http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/).

IV. függelék

Származásmegjelölő nyilatkozat

Az alábbi nyilatkozat bármely olyan kereskedelmi okmányra rávezethető, amely tartalmazza az exportőr és a címzett nevét és teljes címét, az áruk megnevezését és a kiállítás dátumát.)

Francia nyelvű változat

L’exportateur (Numéro d’exportateur enregistré – excepté lorsque la valeur des produits originaires contenus dans l’envoi est inférieure à EUR 10 000 (18) ) ) des produits couverts par le présent document déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l’origine préférentielle … (19) au sens des règles d’origine de la Décision d’association des pays et territoires d’outre-mer et que le critère d’origine satisfait est … … (20)

Angol nyelvű változat

The exporter (Number of Registered Exporter – unless the value of the consigned originating products does not exceed EUR 10 000 (1) ) of the products covered by this document declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of … preferential origin (2) according to rules of origin of the Decision on the association of the overseas countries and territories and that the origin criterion met is … … (3)

V. függelék

Szállítói nyilatkozat nem preferenciális származó státusú termékek esetében

Alulírott kijelentii, hogy az ezen a számlán felsorolt termékeket … (1)

…-ban/-ben állították elő (2)

és azok az alábbi alkotórészekből vagy anyagokból állnak, amelyek nem rendelkeznek GPM, TOT vagy Európai Unió származó státussal a preferenciális kereskedelemben:

… (3) … (4) … (5)

…

… (6)

Alulírott vállalja, hogy a vámhatóságok kérésére a rendelkezésükre bocsátjaa az e nyilatkozatot alátámasztó bizonyítékokat.

… (7) … (8)

… (9)

Megjegyzés

A fenti szöveg – az alábbi lábjegyzeteknek megfelelően értelemszerűen kitöltve – alkotja a szállítói nyilatkozatot. A lábjegyzeteket nem kell lemásolni.

(1)

–	Ha csak néhány, a számlán szereplő áru érintett, azokat egyértelműen meg kell jelölni, és a megjelölést az alábbiak szerint kell a nyilatkozatra rávezetni: »az e számlán felsorolt és … jelzéssel ellátott … előállítási helye … «.

–	Ha a számlától vagy számlamelléklettől eltérő okmányt használnak (lásd az e melléklet 27. cikke (1) bekezdését), a «számlán» szó helyett az érintett okmány nevét kell feltüntetni.

(2)	Az Európai Unió, a tagállam, gazdasági partnerségi megállapodást aláíró ország vagy a TOT.

(3)	A megnevezést minden esetben meg kell adni. A megnevezésnek helytállónak és kellően részletesnek kell lennie, hogy lehetővé tegye az érintett áruk tarifális besorolásának meghatározását.

(4)	A vámértéket csak kérésre kell megadni.

(5)	A származási országot csak kérésre kell megadni. A megadott származásnak preferenciálisnak kell lennie, minden egyéb származást «harmadik országként» kell megadni.

(6)	Az »és az alábbi feldolgozáson estek át [az Európai Unióban] [tagállamban] [gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országban] [TOT-on: … « szöveggel és az elvégzett feldolgozás megnevezésével kell kiegészíteni, ha ezt az információt kérik.

(7)	Hely és dátum. Az e melléklet 27. cikke (2) bekezdése szerinti hosszú távú szállítói nyilatkozat esetében a következő mondatot kell beilleszteni: »Ez a nyilatkozat a(z) … és … között teljesített valamennyi ilyen áruszállítmányra érvényes. «

(8)	Név és a társaságon belüli beosztás

(9)

Aláírás

VI. függelék

Adatlap

Az ebben a függelékben meghatározásra került adatlapot egy vagy több olyan hivatalos nyelven kell felhasználni és kinyomtatni, amelye(ke)n ez a határozat készült, az exportáló ország vagy terület hazai jogszabályaival összhangban. Az adatlapot e nyelvek valamelyikén kell kitölteni; kézi kitöltés esetén annak tintával és nyomtatott nagybetűvel kell történnie. A formanyomtatványokat az azonosításukra szolgáló nyomtatott vagy kézzel írt sorszámmal kell ellátni.

Az adatlap mérete 210 × 297 mm, hosszirányban legfeljebb + 8 mm, illetve –5 mm eltérés megengedett. A felhasznált papír fehér írópapír, amely mechanikus rostanyagot nem tartalmaz, és tömege legalább 25 g/m2.

A nemzeti igazgatási szervek fenntarthatják maguknak a jogot, hogy a formanyomtatványokat maguk nyomtassák, vagy az általuk engedélyezett nyomdákban állíttassák elő. Ez utóbbi esetben a bizonyítványokon fel kell tüntetni az ilyen engedélyre történő utalást. Minden egyes formanyomtatványon szerepelnie kell a nyomda nevének és címének vagy az azonosítására szolgáló jelnek.

Szállító (1)

ADATLAP

az alábbiak közötti preferenciális kereskedelemben történő felhasználásra:

EURÓPAI UNIÓ

és

a TOT-ok

Címzett (1)

Feldolgozó (1)

4.A megmunkálás vagy feldolgozás helye szerinti állam

Behozatali vámhivatal (1)

5.A hivatal tölti ki

Behozatali okmány (2)

Formanyomtatvány: …

Szám: …

Sorozat: …

Dátum: …

ÁRUK

Jelölések, számok, a csomagok mennyisége és fajtája

9.	A Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (Harmonizált Rendszer) szerinti vámtarifaszám/alszám (KN-kód)

10.	Mennyiség (1)

11.

Érték (4)

FELHASZNÁLT IMPORTÁLT ANYAGOK

12.

A Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (Harmonizált Rendszer) szerinti vámtarifaszám/alszám (KN-kód)

13.	Származási ország

14.	Mennyiség (3)

15.	Érték (2)(5)

16.

Az elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás jellege

17.

Megjegyzések

18.

VÁMHIVATAL IGAZOLÁSA

19.	A SZÁLLÍTÓ NYILATKOZATA

A nyilatkozat igazolása:

Alulírott kijelenti, hogy

az ezen az adatlapon feltüntetett adatok pontosak.

Okmány: …

Formanyomtatvány: …

Szám: …

Vámhivatal: …

Dátum: …

…

(Hely)

…

(Dátum)

Hivatalos bélyegző

…

(Aláírás)

…

(Aláírás)

(1)(2)(3)(4)(5)

Ld. a túloldalon szereplő lábjegyzeteket.

ELLENŐRZÉS IRÁNTI KÉRELEM

AZ ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE

Az alulírott vámtisztviselő kéri ezen adatlap hitelességének és pontosságának ellenőrzését.

Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy

a)	ezt az adatlapot a feltüntetett vámhivatal adta ki, és az abban szereplő adatok pontosak (*)

b)	ez az adatlap nem felel meg a hitelesség és a pontosság követelményeinek (lásd a csatolt megjegyzéseket) (*)

…

(Hely és dátum)

Hivatalos bélyegző

…

(vámtisztviselő aláírása)

(*)	A nem kívánt rész törlendő

KERESZTHIVATKOZÁSOK

(1)	A személy vagy vállalkozás neve és teljes címe

(2)	Opcionális információk.

(3)	Kg, hl, m3 vagy más mértékegységek.

(4)	A csomagolást úgy kell tekinteni, hogy a benne levő áruval egységet alkot. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a becsomagolt áru szokásostól eltérő és olyan csomagolására, amely a csomagolási funkción kívüli saját tartós használati értékkel is rendelkezik.

(5)	Az értéket a származási szabályokra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell feltüntetni.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).

(2) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete ( 2013. október 9. ) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(6) Lásd a Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjára vonatkozó 4. b) további magyarázó megjegyzést.

(7) Lásd a 4.2. sz. bevezető megjegyzést.

(8) A «különleges eljárások» különleges feltételeit lásd a 8.1. és a 8.3. bevezető megjegyzésben.

(9) A «különleges eljárások» különös feltételeit lásd a 8.2. bevezető megjegyzésben.

(10) Az egyfelől a 3901–3906 vámtarifaszám alá, másfelől a 3907–3911 vámtarifaszám alá besorolt anyagokból álló termékek esetében ez a korlátozás csak arra az anyagcsoportra vonatkozik, amelyik a nagyobb tömeget képviseli.

(11) A kevert textil alapanyagokból előállított termékekkel kapcsolatos különleges feltételek a 6. bevezető megjegyzésben találhatók.

(12) Ezen anyag felhasználása a papírgyártó gépekhez használatos szövetek előállítására korlátozódik.

(13) Lásd a 7. bevezető megjegyzést.

(14) SEMII – Semiconductor Equipment and Materials Institute Incorporated.

(15) Amennyiben a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmek benyújtása, továbbá a regisztrált exportőrök és a TOT-ok illetékes hatóságai közötti egyéb információcsere elektronikus adatfeldolgozási eljárás segítségével történik, az 5., 6. és 7. rovatban említett aláírás és bélyegző helyett elektronikus azonosítást kell alkalmazni.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)(HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(18) Másik származásmegjelölő nyilatkozat helyett kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat esetében az áruknak a nyilatkozatot kiállító birtokosa köteles feltüntetni nevét és teljes címét, majd ezt követően a nyilatkozatot a következő szöveggel kiegészíteni: »acting on the basis of the statement on origin issued by [name and full address of the exporter in the beneficiary country], registered under the following number [Number of Registered Exporter of the exporter in the OCT]«.

(19) Meg kell jelölni a termékek származási országát. Ha a származásmegjelölő nyilatkozat teljes egészében vagy részben az e melléklet 46. cikke értelmében Ceuta vagy Melilla területéről származó termékekre vonatkozik, azt az exportőrnek világosan jelölnie kell az adott terméken oly módon, hogy a nyilatkozatot tartalmazó okmányon feltünteti a »CM« utalást.

(20) Teljes egészében az adott helyen létrejött vagy előállított termék: »P« betű; Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termék: »W« betű, majd azt követően az exportált terméknek a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (Harmonizált Rendszer) szerinti vámtarifaszáma (négy számjegyű kódja) (például »W« 9618); az adott esetnek megfelelően e megjelölések helyett a következő utalások valamelyikét kell beírni:

a)	az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti kumuláció vagy az e melléklet 7. cikke szerinti kétoldalú kumuláció esetében: »EU cumulation« vagy »cumul UE«; »OCT cumulation« vagy »cumul PTOM«;

b)	Az e melléklet 8. cikke szerinti, gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országgal alkalmazott kumuláció esetében: «cumulation with EPA country [name of the country]” vagy »cumul avec le pays APE [nom du pays]«;

c)	Az e melléklet 9. cikke szerinti, GSP-országgal alkalmazott kumuláció esetében: «cumulation with GSP country [name of the country]” vagy »cumul avec le pays SPG [nom du pays]«;

d)	Az e meléklet 10. cikke szerinti, olyan országgal való kumuláció esetében, amellyel az Uniónak szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn: »extended cumulation with country [name of the country]« vagy »cumul étendu avec le pays [nom du pays]«.

III. MELLÉKLET

A KEDVEZMÉNYEK IDEIGLENES VISSZAVONÁSA

1. cikk

A kedvezmények visszavonásával kapcsolatos elvek

(1) Az e határozat 44. cikke szerinti preferenciális rendelkezések ideiglenesen visszavonhatók valamely TOT-ból származó összes vagy bizonyos termékek vonatkozásában, az alábbi esetekben:

csalás;

b)	szabálytalanság vagy a termékek származási szabályainak és a kapcsolódó eljárásoknak a rendszeres megsértése, illetve betartásuk biztosításának elmulasztása; vagy

c)	az e cikk (2) bekezdésében és a II. melléklet V. címében említett, az e határozat 44–50. cikkében említett előírások végrehajtásához és ellenőrzéshez szükséges igazgatási együttműködés elmulasztása.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazgatási együttműködés megköveteli többek között azt, hogy a TOT:

a)	közölje a Bizottsággal a származási szabályok végrehajtásához és azok tiszteletben tartásának ellenőrzéséhez szükséges adatokat, és tartsa azokat naprakészen;

b)	a tagállamok vámhatóságainak kérésére segítse az Uniót az áruk származásának utólagos ellenőrzésével és az eredmények időben történő közlésével;

c)	megfelelő vizsgálatokat végezzen vagy rendeljen el a származási szabályok megsértésének feltárása és megelőzése érdekében;

segítse az Uniót annak engedélyezésével, hogy a Bizottság – a tagállamok illetékes hatóságaival összehangoltan és szorosan együttműködve – felméréseket végezhessen területén az e határozat 44. cikkében említett előírásokból származó előnyök biztosításához szükséges okmányok hitelességének és az információk pontosságának ellenőrzésére;

e)	a II. melléklet 7–10. cikkének értelmében vett kumuláció tekintetében betartsa a származási szabályokat vagy biztosítsa azok betartását;

a származással kapcsolatos csalás gyanújának felmerülése esetén segítse az Uniót a magatartás vizsgálatában. Csalás gyanúja merülhet fel abban az esetben, ha az e határozatban foglalt preferenciális rendelkezések keretében bonyolított termékimport mértéke jelentősen meghaladja a kedvezményezett TOT szokásos exportszintjét.

2. cikk

A preferenciális rendelkezések visszavonása

(1) A Bizottság ideiglenesen visszavonhatja az e határozatban meghatározott preferenciális rendelkezések alkalmazását valamely kedvezményezett országból származó valamennyi termék vagy a termékek egy része tekintetében, ha úgy ítéli meg, hogy az e melléklet 1. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett okok következtében elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az ideiglenes visszavonás igazolására, feltéve, hogy előzőleg:

a)	konzultált az e határozat 90. cikkében említett bizottsággal, a 90. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban;

b)	felkérte a tagállamokat arra, hogy tegyék meg a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítására és/vagy annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezett ország teljesítse kötelezettségeit; valamint

értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában arról, hogy megalapozott kétely merült fel a preferenciális rendelkezések alkalmazása és/vagy annak tekintetében, hogy a kedvezményezett ország teljesíti vonatkozó kötelezettségeit, és ez megkérdőjelezheti az adott ország jogát arra, hogy továbbra is részesüljön az e határozat által biztosított kedvezményekben.

A Bizottság értesíti az érintett TOT-ot az e bekezdés értelmében hozott valamennyi határozatáról, még azok hatálybalépését megelőzően. A Bizottság értesíti az e határozat 88. cikkében említett bizottságot is.

(2) Az ideiglenes visszavonás időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. Az említett időtartam lejártával a Bizottság határoz arról, hogy – az e határozat 88. cikkében említett bizottság értesítését követően – megszünteti-e az ideiglenes visszavonást, vagy annak időtartamát az e cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban meghosszabbítja.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan releváns információról, amely a kedvezmények visszavonását, meghosszabbítását vagy megszüntetését indokolhatja.

IV. MELLÉKLET

VÉDINTÉZKEDÉSI ÉS FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK

1. cikk

A felügyeleti és védintézkedésekkel kapcsolatos fogalommeghatározások

Az e melléklet felügyeleti és védintézkedésekkel kapcsolatos 2–10. cikkei alkalmazásában:

„hasonló termék”: az a termék, amely a szóban forgó termékkel azonos, azaz vele minden tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék hiányában egy olyan másik termék, amely a szóban forgó termékkel ugyan nem egyezik meg minden tekintetben, de azzal szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal rendelkezik;

b)	„érdekelt felek”: az e melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében említett importált, illetve a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek előállításában, forgalmazásában és/vagy értékesítésében érdekelt felek;

c)	„súlyos nehézségek” akkor tekinthetők fennállónak, ha az uniós termelők gazdasági és/vagy pénzügyi helyzete romlik.

2. cikk

A védintézkedések elvei

(1) Amennyiben valamely TOT-ból származó, az e határozat 44. cikkében említett terméket olyan mennyiségben és/vagy áron importálnak, amelyek súlyos nehézségeket okoznak hasonló, vagy az adott termékkel közvetlenül versenyző termékeket előállító közösségi termelőknek vagy ilyen nehézségek bekövetkezésével fenyegetnek, az alábbi rendelkezésekkel összhangban meg lehet hozni a szükséges védintézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdés végrehajtása céljából elsőbbséget kell biztosítani az olyan intézkedéseknek, amelyek a társulás működését a legkevésbé zavarják. Az említett intézkedések nem lépik túl a felmerült nehézségek orvoslásához feltétlenül szükséges határokat. Nem léphetik túl az e határozattal megadott kedvezményes elbánás visszavonását.

(3) Amennyiben védintézkedéseket tesznek vagy módosítanak, különös figyelmet kell fordítani az érintett TOT-ok érdekeire.

3. cikk

Az eljárás megindítása

(1) A Bizottság megvizsgálja, hogy kell-e védintézkedéseket hozni, amennyiben elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy teljesülnek az e melléklet 2. cikkének feltételei.

(2) Vizsgálatot kell indítani valamely tagállam, bármely, az uniós termelők nevében eljáró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyesület kérésére, illetve a Bizottság saját kezdeményezésére, ha a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy az e melléklet 2. cikkében említett tényezők alapján elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálat megindításához. A vizsgálat megindítására irányuló kérelemnek bizonyítékot kell tartalmaznia arra nézve, hogy teljesülnek a védintézkedés bevezetésének e melléklet 2. cikkében meghatározott feltételei. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani. A Bizottság a lehetőségekhez mérten megvizsgálja a kérelemben közölt bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, hogy eldönthesse, elegendő meggyőző bizonyíték áll-e rendelkezésére a vizsgálat megindításához.

(3) Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy az eljárás megindítása indokolt legyen, a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A vizsgálat megindítására a (2) bekezdés alapján beérkezett kérelem kézhezvétele után egy hónapon belül kerül sor. Amennyiben vizsgálatot kezdeményeznek, az értesítésben az eljárással és a határidőkkel kapcsolatban minden szükséges adatnak szerepelnie kell, beleértve a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának meghallgató tisztviselőjéhez való fordulás lehetőségét is.

(4) A vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat és eljárásokat e melléklet 4. cikke állapítja meg.

(5) A TOT hatóságainak kérésére és az e cikkben említett határidők sérelme nélkül meg kell szervezni az e határozat 14. cikkében említett háromoldalú konzultációt. A háromoldalú konzultáció eredményét továbbítani kell a TOT-bizottsághoz.

4. cikk

Vizsgálatok

(1) A Bizottság az eljárás megindítását követően vizsgálatot indít. A (3) bekezdésben meghatározott időtartam azon a napon kezdődik, amikor a vizsgálat megindítására vonatkozó határozatot kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2) A Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, a tagállamok pedig minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy ezt a kérést teljesítsék. Ha az információ közérdekű és nem minősül az e melléklet 9. cikkének értelmében bizalmas jellegűnek, az e cikk (6) bekezdésben foglaltak szerint a nem bizalmas aktákhoz kell csatolni.

(3) A vizsgálatot a megindításától számított tizenkét hónapon belül le kell zárni.

(4) A Bizottság minden olyan információt felkutat, amelyet az e melléklet 2. cikkében megállapított feltételek tekintetében szükségesnek tart a döntéshez, és – amennyiben azt helyénvalónak tartja – az információ ellenőrzésére törekszik.

(5) A vizsgálat során a Bizottság értékel minden olyan objektív és számszerűsíthető jellegű releváns tényezőt, amely hatással van az uniós gazdasági ágazat helyzetére, különösen a piaci részesedést, valamint az értékesítés, a termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és a veszteség, illetve a foglalkoztatás szintjének változásait. Ez a jegyzék nem kimerítő jellegű, és a Bizottság egyéb releváns tényezőket is figyelembe vehet.

(6) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt időtartamon belül fellépő érdekelt felek és az érintett TOT képviselői – írásbeli kérelemre – a vizsgálattal összefüggésben a Bizottság rendelkezésére bocsátott, az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumoktól eltérő valamennyi információba betekintést nyerhetnek, feltéve, hogy ezek az információk ügyük tekintetében relevánsak és nem minősülnek az e melléklet 9. cikke értelmében bizalmasnak, továbbá hogy a Bizottság a vizsgálat során felhasználja őket. A fellépő érdekelt felek az információkkal kapcsolatos álláspontjukat közölhetik a Bizottsággal. Ezeket az álláspontokat figyelembe kell venni, ha azok tekintetében elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre.

(7) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a vizsgálathoz felhasznált minden adat és statisztika rendelkezésre álljon, továbbá hogy azok érthetők, átláthatók és ellenőrizhetők legyenek.

(8) A Bizottság meghallgatja az érdekelt feleket különösen abban az esetben, ha azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt időtartamon belül írásban kérik a meghallgatást, és a kérelemben bemutatják, hogy a vizsgálat eredménye valószínűleg hatással lesz rájuk, és szóbeli meghallgatásukat különös okok indokolják. A Bizottság e feleket ezután több alkalommal is meghallgatja, ha ezt különös okok indokolják.

(9) Amennyiben az információk benyújtása nem a Bizottság által meghatározott határidőn belül történik, vagy a vizsgálat komoly akadályba ütközik, a rendelkezésre álló tények alapján is lehet megállapításokat tenni. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely érintett fél vagy harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja, és a rendelkezésre álló tényeket használhatja fel.

(10) A Bizottság írásban értesíti az érintett TOT-ot a vizsgálat megindításáról.

5. cikk

Előzetes felügyeleti intézkedések

(1) Az e határozat 44. cikkében említett, a TOT-okból származó termékeket különleges felügyeletnek vethetik alá.

(2) Az előzetes felügyeleti intézkedéseket a Bizottság fogadja el az e határozat 90. cikkének (4) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően.

(3) Az előzetes felügyeleti intézkedések korlátozott ideig érvényesek. Eltérő rendelkezés hiányában ezek az intézkedések a bevezetésüket követő első hat hónap után következő második hat hónapos időszak lejártakor érvényüket veszítik.

(4) A Bizottság és a TOT illetékes hatóságai biztosítják a felügyeleti intézkedések hatékonyságát azáltal, hogy bevezetik a II. és a III. mellékletben említett közigazgatási együttműködési eljárásokat.

6. cikk

Ideiglenes védintézkedések bevezetése

(1) Az uniós termelők gazdasági és/vagy pénzügyi helyzetének nehezen helyrehozható romlását érintő, kellően indokolt sürgős esetekben ideiglenes intézkedéseket lehet bevezetni. Az ideiglenes intézkedések legfeljebb 200 napig alkalmazhatók. Az ideiglenes intézkedéseket a Bizottság fogadja el az e határozat 90. cikkének (4) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság azonnal alkalmazandó ideiglenes védintézkedéseket fogad el az e határozat 90. cikkének (6) bekezdésében említett eljárással összhangban.

(2) Amennyiben az ideiglenes intézkedés az e melléklet 2. cikkében foglalt feltételek nem teljesülése miatt hatályát veszti, az ideiglenes intézkedések következtében beszedett vámot automatikusan vissza kell téríteni.

7. cikk

Végleges intézkedések bevezetése

(1) Ha a végleges tényállás azt mutatja, hogy a 2. cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a Bizottság határozatot fogad el a vizsgálat befejezéséről és az eljárás lezárásáról a 4. cikkben említett vizsgálati eljárásnak megfelelően. A Bizottság – kellő figyelemmel a 9. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – közzéteszi az összes vonatkozó tény és jogszabály alapján hozott megállapításait és indokolással ellátott következtetéseit.

(2) Amennyiben a végleges tényállás azt mutatja, hogy teljesülnek az e melléklet 2. cikkében meghatározott feltételek, az e melléklet 4. cikkében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően a Bizottság határozatot fogad el végleges védintézkedések meghozataláról. A Bizottság – kellő figyelemmel az e melléklet 9. cikke értelmében vett bizalmas információk védelmére – a döntés szempontjából lényeges tények és megfontolások összefoglalását tartalmazó jelentést tesz közzé. A Bizottság haladéktalanul értesíti a TOT hatóságait a szükséges védintézkedések meghozataláról szóló döntésről.

8. cikk

A védintézkedések időtartama és felülvizsgálata

(1) Egy védintézkedésnek csak addig kell hatályban maradnia, amíg az a súlyos kár megelőzése vagy orvoslása és az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében szükséges. Az intézkedés időtartama nem haladhatja meg a három évet, kivéve, ha a (2) bekezdés szerint meghosszabbították.

(2) A védintézkedés kezdeti időtartamát kivételes esetben legfeljebb két évvel meg lehet hosszabbítani, feltéve hogy a védintézkedés továbbra is szükségesnek bizonyul a komoly nehézségek elhárítására vagy orvosolására.

(3) Az időtartamnak a (2) bekezdés szerinti bármely meghosszabbítását egy, valamely tagállam, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró szövetség kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére indított vizsgálatnak kell megelőznie, amennyiben elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a védintézkedésre továbbra is szükség van.

(4) A vizsgálat megindítását a 4. cikkel összhangban közzé kell tenni, a védintézkedés pedig a vizsgálat lezárultáig hatályban marad. A vizsgálat és az e cikk (2) bekezdése szerinti meghosszabbításra vonatkozó határozat meghozatala a 6. és a 7. cikknek megfelelően történik.

9. cikk

Titoktartás

(1) Az e határozat alapján kapott információk csak a megjelölt célra használhatók fel. Bizalmas jellegű vagy az e határozat alapján bizalmas alapon szolgáltatott információk nem hozhatók nyilvánosságra az információ szolgáltatójának kifejezett engedélye nélkül.

(2) Az információk bizalmas kezelése iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek alapján az információ bizalmasnak minősül. Ugyanakkor, ha az információ szolgáltatója nem kívánja nyilvánosságra hozni az információt, sem engedélyezni annak általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, és ha a titoktartási kérelem megalapozatlannak tűnik, az adott információ figyelmen kívül hagyható.

(3) Az információ mindenképpen bizalmasnak minősül, ha annak közzététele az információ szolgáltatójára vagy forrására feltételezhetően jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna.

(4) Az (1)–(4) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános információkra és különösen olyan indokokra hivatkozzanak, amelyeken az e határozat alapján hozott döntések alapulnak. Az említett hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.

Top

All

Choose the experimental features you want to try