1.Következtetések és ajánlások

1.1A mikro-, kis- és középvállalkozások – legyenek akár hagyományos vállalkozások, családi vállalkozások vagy kereskedők, szociális vállalkozások, kézművesek vagy szabadfoglalkozásúak (a továbbiakban: mkkv-k) – a versenyképes, klímasemleges, körforgásos és inkluzív uniós gazdaság felé vezető megoldás alapvető részesei, feltéve hogy ennek feltételeit széles körben megteremtik. Az mkkv-k pozitív hatást fejtenek ki azáltal, hogy javítják saját környezeti teljesítményüket, továbbá szakértelmet és megoldásokat nyújtanak más vállalkozásoknak, a polgároknak és az állami szektornak. Az EGSZB elismeri és kiemeli az mkkv-k sokféleségét és eltérő szükségleteit, ugyanakkor kéri, hogy a legkisebbek és a legkiszolgáltatottabbak kapjanak különös figyelmet.

1.2Számos mkkv nem rendelkezik ismeretekkel a klímasemlegesség elérése céljából megállapított, folyamatosan változó jogszabályi követelményekről, és arról sem, hogy miként reagáljon ezekre. Ezenkívül a zöld átállás által kínált potenciális üzleti előnyök és lehetőségek felismerése is nehézséget okoz számukra. Az EGSZB ezért hangsúlyozza, hogy az mkkv-k sürgős támogatásra szorulnak a zöld átállás lehető legjobb megértése és kezelése érdekében.

1.3Az EGSZB széles körű és célzott tájékoztatást és figyelemfelkeltő intézkedéseket szorgalmaz, amelyeket az Európai Bizottság és a tagállamok összehangoltan és egymást kiegészítő módon hajtanak végre az üzleti szervezetekkel, a kamarákkal, a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel együtt.

1.4Az EGSZB kéri továbbá egy olyan átfogó program kidolgozását, amelynek célja, hogy támogassa az mkkv-kat az üzleti műveleteik és tevékenységük kapcsán a zöldre váltás és a jogszabályoknak való megfelelés terén felmerülő valamennyi kérdésben. Az mkkv-k közötti számottevő eltérésekre tekintettel nagymértékben testreszabott megoldásokra, valamint jól célzott szakpolitikákra és intézkedésekre van szükség.

1.5Az mkkv-k azonnali és célzott rövid távú támogatása kulcsfontosságú a világjárványt követő gazdasági talpra állásuk előmozdításához és ahhoz, hogy segítséget kapjanak az ukrajnai orosz invázió következményeinek – például a magas energiaáraknak, valamint a nyersanyag- és termékhiánynak – a kezeléséhez. A rendkívüli körülményekre való tekintettel az EGSZB úgy véli, hogy a válság végéig megfelelő rugalmasságot kell biztosítani az európai zöld megállapodás menetrendjében, ugyanakkor garantálni kell a célkitűzések folyamatos szem előtt tartását is.

1.6Az mkkv-k erőforrás-hatékonyságának javítása érdekében az EGSZB „körforgásos központok” létrehozását javasolja a különböző régiókban. Ez várhatóan erősíteni fogja az ágazatokon átnyúló együttműködést a vállalkozások között, és elő fogja segíteni az új gyakorlatok és eljárások kifejlesztését, beleértve az új technológiák demonstrálását is. Az mkkv-k szervezeteinek, a kamaráknak, a tudományos köröknek, a szociális partnereknek és más érdekelt feleknek a folyamat szerves részét kell képezniük.

1.7Az EGSZB fontosnak tartja, hogy az mkkv-k képviselőit bevonják az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos ágazati menetrendek nemzeti szintű kidolgozásába, valamint a különböző üzleti ökoszisztémák uniós szintű átállási pályáinak kialakításába, ezáltal is bővítve a bevált módszerek megosztására, a megfelelő forráselosztásra és a hatékony végrehajtásra vonatkozó ismereteket.

1.8Az EGSZB arra kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az mkkv-k zöld beruházásait azáltal, hogy támogató, kiszámítható és ösztönző szabályozási környezetet alakítanak ki, ideértve a zökkenőmentes engedélyezési eljárásokat és a megterhelő adminisztratív feladatok elkerülését is, valamint azáltal, hogy az mkkv-k különböző csoportjainak eltérő igényeihez igazodóan gyors, könnyű, egyszerű és nyomon követhető hozzáférést biztosítanak a finanszírozáshoz.

1.9Az EGSZB szoros együttműködésre ösztönöz az oktatási szolgáltatók és az mkkv-k között a zöld átálláshoz szükséges kompetenciákat és készségeket – többek között az alkalmazottak és a vállalkozók továbbképzése és átképzése révén – biztosító képzés formálásában. Az EGSZB ezenkívül szorgalmazza az mkkv-k innovációs tevékenységeinek támogatását a többi vállalkozással és azok szervezeteivel, valamint a kamarákkal, az egyetemekkel és a kutatóhelyekkel való együttműködés ösztönzése és megkönnyítése révén.

1.10Az EGSZB sürgeti az mkkv-k által kidolgozott zöld megoldások kereskedelmének előmozdítását többek között a közbeszerzés keretében is, oly módon, hogy az mkkv-k számára az egységes piacon egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak, és megkönnyítik a zöld termékek, technológiák és szolgáltatások külföldi piacaira való bejutásukat. Versenycentrikus üzleti környezetet kell biztosítani az uniós vállalkozások számára a harmadik országok viszonylatában, és ennek érdekében minden diplomáciai eszközt be kell vetni többek között a klíma-, erőforrás- és kereskedelempolitika terén, továbbá különös figyelmet kell fordítani a Kína és más feltörekvő piacok által tett lépésekre.

2.A zöld átállás és az mkkv-k

2.1Az mkkv-k hozzájárulnak a sok munkahelyeket kínáló és fenntartható gazdasághoz. Hozzájárulnak a társadalmak összetartó erejéhez, gyakran ötvözik a gazdasági és a társadalmi funkciókat, és ezáltal erősítik a demokrácia, az egység és az inkluzivitás alapjait. Kulcsszerepet játszanak a gazdasági és társadalmi helyreállításban és jólétben, mivel helyi kötődéssel bírnak az EU minden szegletében, különösen pedig a távoli és vidéki területeken, ahol gyakran az egyetlen gazdasági tevékenységet generáló tényezőnek számítanak.

2.2Az éghajlatváltozás az energetikai átmenet hajtóereje, ugyanakkor – ami a legfontosabb – a teljes gazdaságot és társadalmat a klímasemlegesség, a körforgásos jelleg és az általános fenntarthatóság felé tereli. Szélsőséges időjárási jelenségeket és természeti katasztrófákat okoz, emellett olyan egyéb jelentős környezeti kihívásokkal is összefügg, mint a biológiai sokféleség csökkenése, a környezetszennyezés és a természeti erőforrások pusztulása.

2.3A kifejezetten az éghajlatváltozás mérséklésére összpontosító „Irány az 55%!” intézkedéscsomag számos olyan jogszabályt tartalmaz, amely többféle módon érinti az mkkv-kat. A csomag része az EU kiemelt kezdeményezése, az európai zöld megállapodás végrehajtásának, amely az iparra, a kereskedelemre, a szolgáltatásokra és az energiára, a közlekedésre, az épületekre és az élelmiszerrendszerekre kiterjedően foglalkozik a fenntartható növekedéssel. Az mkkv-k alapvető szerepet játszanak mindezekben az ágazatokban.

2.4Az mkkv-k az európai zöld megállapodás végrehajtása során a megoldás alapvető részesei, amennyiben ennek feltételeit széles körben megteremtik. E pozitív hatás egyrészt a sokféle mkkv környezeti teljesítményének javításával érhető el, másrészt pedig azon tevékenységek révén, amelyek keretében az mkkv-k szakértelmet és megoldásokat nyújtanak más vállalkozásoknak, a polgároknak és az állami szektornak.

2.5A zöld átállás szorosan kapcsolódik a digitális átálláshoz, az mkkv-knak pedig e kettős átállás mindkét elemét kezelniük kell, ami a számottevő erőforrásigény miatt nagy próbatételt jelentő kettős kihívás. A digitalizáció az üzleti tevékenység hatékonyabbá tételének, a további piaci terjeszkedés és a nemzetközivé válás elősegítésének eszközeként jelentős potenciállal rendelkezik a kibocsátások, a pazarlás és a természeti erőforrások felhasználásának csökkentésére. A digitális szolgáltatások és eszközök ugyanakkor környezeti hatásokkal is járnak, amelyeket egyidejűleg kezelni kell.

2.6A zöld és a digitális átállásra való törekvés mellett az mkkv-k a világjárványt követő gazdasági talpraállással és az ukrajnai orosz invázió következményeivel is küzdenek. A magas energiaárak, valamint a nyersanyag- és termékhiány az elmúlt időszak olyan problémái, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az mkkv-kra és üzleti tevékenységükre. Versenyképességüket, valamint az EU gazdaságának általános versenyképességét tovább veszélyeztetik Kína és más feltörekvő piacok váratlan lépései, amelyek azáltal is előnyre tesznek szert, hogy kerülik az Oroszországgal szembeni szankciókat, továbbá kevésbé szigorúbb klíma- és környezetvédelmi követelményeket alkalmaznak.

2.7Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kérdések nemcsak a környezeti fenntarthatóságot befolyásolják, hanem jelentős mértékben a vállalkozások versenyképességét, jövedelmezőségét és általános gazdasági teljesítményét is. Az mkkv-k amellett, hogy saját értékeikre és általános lelkiismeretükre támaszkodnak, különböző mechanizmusokon keresztül teljesítik az éghajlati és környezetvédelmi követelményeket és elvárásokat is:

-az mkkv-kra vonatkozó szabályozási keret közvetlen követelményei, például a kibocsátással, az energiával, az anyagokkal és a termékekkel, valamint az adminisztratív kötelezettségekkel kapcsolatban;

-egyes követelmények közvetett hatásai, amelyek olyan termelési tényezők rendelkezésre állására és áraira, mint például az energia és az anyagok, vagy a vállalkozás működtetésének egyéb költségei, beleértve az adózást is;

-az értékláncokon keresztül ügyfél-, befektetői és finanszírozói elvárások formájában érvényesülő követelmények, például a fenntartható finanszírozásra és a beszámolásra vonatkozóan, vagy más érdekeltek elvárásain keresztül.

2.8Sok mkkv nincs teljesen tisztában azzal, hogy az egyes éghajlat- és környezetvédelmi szakpolitikáknak és követelményeknek milyen hatásai vannak a vállalkozásukra, valamint az ellátási és értékláncaikra, ahogyan azzal sem, hogy a későbbi veszteségek vagy akár a piaci kiszorulás megelőzése érdekében hogyan módosíthatják vagy alakíthatják át már a korai szakaszban a termékeket és szolgáltatásokat. Emellett azzal szembesülnek, hogy mindennapi működésükre és üzleti tevékenységük fejlesztésére csak korlátozott emberi és pénzügyi erőforrások állnak rendelkezésükre, továbbá fennáll annak a kockázata, hogy korlátozott méretük miatt a dolgozóiknak túl sok mindenhez kellene érteniük egyszerre A vállalkozások jelentős hányada szembesül nehézségekkel a folyamatosan változó jogszabályok jelentette összetettség, az adminisztratív terhek, a pénzügyi szabályok és a magas költségek, valamint a megfelelő intézkedések megválasztásához szükséges speciális környezetvédelmi szakértelem és tudás hiánya miatt 1 , amelyeket többek között az új értékláncokhoz, a finanszírozáshoz, a munkaerőhöz és az új üzleti modellekhez való hozzáférés nehézségei kísérnek.

2.9A követelményekkel és a rájuk való reagálás mikéntjével kapcsolatos ismerethiány fontos kihívást jelent, ahogy többek között a csökkentett energia- és anyagköltségekben, a finanszírozási eszközökhöz való jobb hozzáférésben, a nagyobb keresletben és az új piacokban, valamint az érdekeltek körében élvezett kedvezőbb megítélésben rejlő potenciális üzleti előnyök és lehetőségek felismerésének nehézségei is.

2.10A körforgásos gazdaság, az éghajlat-védelem, a biodiverzitás, a megújuló energia terén és az európai zöld megállapodás egyéb témáiban üzleti értéket kínáló mkkv-k értelemszerűen motiváltak arra, hogy vizsgálják e területeket, azokon beruházásokat hajtsanak végre, és új üzleti lehetőségeket aknázzanak ki. Számos lehetőségük van például az épületek felújítása, az infrastruktúra tervezése és kivitelezése, az ipari termelés és a berendezések karbantartása, a jogi és számviteli szolgáltatások nyújtása, valamint a digitális megoldások kifejlesztése terén. Az átállás folyamata nagymértékben függ az általuk alkalmazott szakértők által létrehozott intelligens megoldásoktól, ami alátámasztja a magas színvonalú és releváns oktatás, a szakképzés és a folyamatos továbbképzés fontosságát.

2.11Az mkkv-k leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportját viszont, amelynek egyúttal a legnagyobb szüksége van az információkra, azok a vállalkozások alkotják, amelyek szerint az európai zöld megállapodás csupán egy újabb jogszabály, amely tovább növeli az adminisztratív terheket, nyomás alá helyezve meglévő üzleti modelljeiket, és változatlan keretek melletti működés esetén korlátozva a jövedelmezőséget. Ez rávilágít arra a tényre, hogy az mkkv-k valamennyi kategóriája – legyenek azok kiszolgáltatott helyzetű lemaradók, követők vagy vezetők – olyan helyzetfüggő támogatást igényel, amely kifejezetten őket célozza meg 2 .

2.12Emellett a kapacitás és a felkészültség szempontjából számos különbség van az mkkv-k között az éghajlati és környezeti kérdések jellege és nagyságrendje, a rájuk vonatkozó követelmények és elvárások, valamint az előttük nyitva álló lehetőségek terén. A különbségek mögött egy sor tényező húzódik meg: az, hogy az adott gazdasági tevékenység mennyi természeti erőforrást igényel, a vállalkozás mérete, a vállalkozás ellátási láncokban és az üzleti ökoszisztémákban elfoglalt pozíciója, a vállalkozás elhelyezkedése, a vevők típusai, a termelési tényezők forrásai, és a vállalkozás földrajzi piacai.

2.13Ehhez nagymértékben testreszabott megoldásokra, valamint jól célzott szakpolitikákra és intézkedésekre van szükség, amelyek figyelembe veszik például a feldolgozóiparban működő középvállalkozások, a vendéglátóiparban és a kiskereskedelemben működő vállalkozások, a családi és hagyományos vállalkozások, az innovatív induló vállalkozások, a szociális vállalkozások, valamint a kézművesek és a szabadfoglalkozásúak közötti különbségeket.

2.14Az mkkv-k közötti számos különbség ellenére a zöld átállás sikeres lebonyolítása minden vállalkozásnál az aktuális kérdések és trendek megfelelő ismeretével és ismeretével kezdődik, ami lehetővé teszi a vállalkozás erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és kockázatainak megismerését, és annak meghatározását, hogy miképpen kívánja pozicionálni magát a zöld átállásban.

2.15A vállalkozások szintjén szükséges legkonkrétabb erőfeszítések az általános üzleti tevékenység tervezéséhez, megszervezéséhez és nyomon követéséhez kapcsolódnak, beleértve az áruk és szolgáltatások előállítását és értékesítését, a szállítást és logisztikát, valamint az energia, a nyersanyagok és más termelési tényezők beszerzését. Az éghajlati és környezeti tényezők az innovációs tevékenységeknek, a készségfejlesztésnek és a teljes személyzet bevonásának, valamint az érdekelt felekkel folytatott kommunikációnak és együttműködésnek is szerves részét képezik.

3.Az mkkv-kat az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében támogató szakpolitikák és intézkedések

3.1Ahhoz, hogy az mkkv-k megfeleljenek az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagnak, és sikeresen megvalósítsák a zöld átállást, alapos tájékoztatást kell kapniuk, és támogatni kell őket abban, hogy jobban megértsék az új és összetett jogalkotási javaslatok következményeit 3 . Ehhez széles körű és célzott tájékoztatásra és figyelemfelkeltő intézkedésekre van szükség, amelyeket az Európai Bizottság és a tagállamok – melyek ezen a téren döntő hatáskörrel rendelkeznek – összehangoltan és egymást kiegészítő jelleggel hajtanak végre. A vállalkozói szervezetek és kamarák ugyancsak központi szerepet játszanak tagjaik tájékoztatásában és támogatásában, amelyet kiegészítenek az oktatási és képzési szolgáltatók, a regionális fejlesztési irodák, a klaszterszervezetek, a szociális partnerek és az érintett civil szervezetek.

3.1.1Az ukrajnai orosz invázió nyomán, az új, rendkívüli körülmények, valamint az EU Oroszországból és Ukrajnából származó energiától és élelemtől való függősége miatt az európai zöld megállapodás szerinti politikák menetrendjéről most nyílt konzultációk folynak. Az EGSZB elismeri, hogy rendkívüli körülmények és függőségek állnak fenn, és úgy véli, hogy a zöld célkitűzéseket semmilyen okból nem szabad feladni, ugyanakkor a válság végéig egy észszerű mértékű időbeli rugalmasságot kellene biztosítani.

3.1.2Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az összes jogalkotási kezdeményezés megfelelő hatásvizsgálata mellett adjon az alábbiakra kiterjedő átfogó, világos és egyértelmű útmutatást valamennyi meglévő és jövőbeli éghajlat-védelmi követelményről, valamint azoknak az mkkv-kra gyakorolt hatásáról:

-az mkkv-kra vonatkozó, a különböző jogszabályok szerinti közvetlen követelmények vagy korlátozások, a vállalkozások különböző típusai és kategóriái (ágazat, méret stb.) szerinti bontásban;

-a nagyvállalatokra vonatkozó követelmények miatt az mkkv-kat a piaci mechanizmusokon keresztül várhatóan érintő közvetett hatások.

3.1.3Az EGSZB kéri, hogy készüljön megfelelő iránymutatás az egyéb jelentős környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos jogszabályokról is. Általánosabban pedig az ilyen jellegű iránymutatásnak az európai zöld megállapodás területén születő jövőbeli kezdeményezéseket kísérő rendszeres gyakorlattá kell válnia. Az mkkv-knak stabil jogszabályi keretre van szükségük, amely egyértelmű kilátásokat és tervezést tesz lehetővé beruházásaik számára. Ezért el kell kerülni az olyan hirtelen változásokat, mint például a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó, a REPowerEU tervben a közelmúltban javasolt változtatások, mivel ezek csak még nehezebbé teszik a már amúgy is rendkívül összetett és bizonytalan környezetet.

3.2Tekintve az európai zöld megállapodás széles alkalmazási körét és részletes kidolgozottságát, az intézkedéscsomag teljes ipari átalakulással számol. A „gondolkozz először kicsiben” elvet követve, valamint annak elkerülése érdekében, hogy az mkkv-k egyszerűen felhagyjanak üzleti tevékenységükkel, átfogó és széles körű támogatási és képességfejlesztési programra van szükség. Ennek célja az lenne, hogy támogassa az mkkv-kat az üzleti műveleteik és tevékenységük során a zöldre váltás és a jogszabályoknak való megfelelés terén felmerülő valamennyi kérdésben.

3.2.1Az EGSZB úgy látja, hogy az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek eltökélt szándéka, hogy a kkv-stratégia előmozdítását célzó, már meglévő kezdeményezésekre építve további lehetőségeket tárjanak fel a stratégia sikeres megvalósítására. Az EGSZB szorgalmazza, hogy ez a szándék minden lehetséges területen érdemben jelenjen meg a szakpolitikákban is, és hangsúlyozza a tagállamok nélkülözhetetlen szerepét, amelyeknek együtt kell működniük az mkkv-k szervezeteivel, a kamarákkal, a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel.

3.2.2A fiatal vállalkozók jelentik az mkkv-k és a munkahelyek további növekedésének jövőjét. Ezért – például a gazdasági helyreállítási tervekben – külön vizsgálni kell és figyelembe kell venni a fogyasztócentrikusságukat és azt, hogy mennyire vonzóak a fiatal munkavállalók számára, valamint a zöld átállással kapcsolatos növekvő aggodalmukat. Ezenfelül a teljes társadalomban rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása és a vállalkozások sokszínűbbé tétele érdekében fel kell számolni a nők vállalkozási tevékenysége előtt álló esetleges akadályokat. Ösztönözni és támogatni kell továbbá valamennyi kiszolgáltatott csoport – például a fogyatékossággal élő személyek, a migránsok és a kisebbségi közösségek – vállalkozói szellemét.

3.2.3Az mkkv-knál zajló digitalizáció és zöldítés közötti szinergiák fokozása érdekében a szakpolitikák és intézkedések kialakításakor mindkét tendenciát egyidejűleg figyelembe kell venni. Mivel sem a zöld, sem a digitális átállás nem pusztán technikai vagy pénzügyi kérdés, fontos személyes és üzleti kérdésekkel is foglalkozni kell annak érdekében, hogy az mkkv-k nagy többsége hosszú távú és időtálló kettős átállást hajthasson végre 4 .

3.2.4Az EGSZB felhívja továbbá az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a zöld és a digitális átállás megvalósításának hatásait az ellátási és értékláncok, valamint a vonatkozó regionális gazdasági és társadalmi fejlemények vonatkozásában annak érdekében, hogy már a korai szakaszban ellensúlyozni lehessen az mkkv-kra és a foglalkoztatásra gyakorolt esetleges negatív hatásokat.

3.3Az mkkv-k mindennapi üzleti tevékenységei – például az áruk és szolgáltatások előállítása, az energiatermelés és -felhasználás, valamint a logisztika igénybevétele és megszervezése – fejlődésének támogatása érdekében megfelelő gyakorlati tanácsadási szolgáltatásokat és együttműködési platformokat kell biztosítani.

3.3.1Az EGSZB felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy a különböző eszközökben rejlő lehetőségek teljes mértékű kiaknázásával – különösen a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a partnerségi megállapodások végrehajtása során – fokozzák és ösztönözzék az mkkv-k számára elérhető technológiai és vezetői támogatási szolgáltatások létrehozását, segítve ezzel a vállalkozásokat az energia- és anyaghatékonyság javításában, valamint a kibocsátás és a hulladéktermelés csökkentésében, és így a költségek és a környezeti hatások minimalizálásában. Az EGSZB szorgalmazza továbbá a környezetvédelmi tényezők beépítését a digitális terület tanácsadási szolgáltatásaiba.

3.3.2Az mkkv-k erőforrás-hatékonyságának javítása érdekében az EGSZB „körforgásos központok” létrehozását javasolja a különböző régiókban. Ez várhatóan erősíteni fogja az ágazatokon átnyúló együttműködést a vállalkozások között, és elő fogja segíteni a hulladékok és melléktermékek újrafeldolgozására és újrafelhasználására vonatkozó új eljárások kifejlesztését, beleértve az új technológiák demonstrálását is.

3.3.3Az EGSZB kéri, hogy az mkkv-kat és képviselőiket vonják be az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos ágazati menetrendek nemzeti szintű kidolgozásába, valamint a különböző üzleti ökoszisztémák uniós szintű átállási pályáinak kialakításába, ezáltal is bővítve a bevált módszerek megosztására, a megfelelő forráselosztásra és a hatékony végrehajtásra vonatkozó ismereteket.

3.4Az mkkv-k, a gazdaság és a társadalom egésze zöldítésére irányuló beruházások fokozása és támogatása érdekében kedvező beruházási környezetet kell teremteni, és biztosítani kell az mkkv-k számára a finanszírozáshoz való megfelelő hozzáférés feltételeit.

3.4.1Az EGSZB kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy az alábbiak révén gyorsítsák fel az mkkv-k beruházásait:

-támogató és ösztönző szabályozási környezet biztosítása, ideértve a rövid és egyszerűsített engedélyezési eljárásokat és a megterhelő adminisztratív feladatok elkerülését is;

-a finanszírozáshoz való gyors, könnyű, egyszerű és nyomon követhető hozzáférés biztosítása az mkkv-k típusukból, tevékenységükből, elhelyezkedésükből, ágazatukból stb. eredő eltérő igényeihez igazodóan, többek között célzott támogatási eszközök révén.

3.4.2Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy megfelelően vegye figyelembe a fenntartható finanszírozási kritériumoknak az mkkv-kra gyakorolt közvetett hatásait. Ugyanez vonatkozik a bankok számára előírt szavatolótőke-követelményekre és minden egyéb olyan gazdaság- és fiskális politikai intézkedésre is, amelyek munkahelyek létrehozását és megtartását eredményezve közvetett hatást gyakorolnak az mkkv-k befektetési és működési kapacitására.

3.4.3Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a zöld beruházások közpénzekből történő finanszírozása során a tisztességes verseny szabályait következetesen szem előtt kell tartani. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy megfelelő mutatók alapján nyomon kell követni a pénzmozgásokat. Fontos, hogy az mkkv-k egyenlő hozzáférést kapjanak a közbeszerzésekhez és a beruházásokhoz, például az általános infrastruktúrában, emellett fontos ösztönözni – például a magánberuházások hatásának közfinanszírozás révén történő növelésével – a maguknak az mkkv-knak a zöldítésére irányuló beruházásokat is.

3.4.4Az energiapiacok közelmúltbeli fejleményei nyomán az Európai Bizottság felismerte az mkkv-k kiszolgáltatottságát, amelyet az energiaszegénység növekvő kockázata okoz 5 . Az EGSZB üdvözli a „kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások” meghatározását, és további erőfeszítésekre szólít fel annak érdekében, hogy megfelelő támogatást kapjanak e teher leküzdéséhez.

3.5Az EGSZB arra kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy megfelelő piaci feltételek kialakításával és biztosításával járuljanak hozzá ahhoz, hogy az mkkv-k nagyobb méretekben kereskedjenek zöld megoldásokkal. A következőkről van szó:

-Az egységes piacon egyenlő versenyfeltételek biztosítása az mkkv-k számára a zöld átálláshoz hozzájáruló termékek, technológiák és szolgáltatások kereskedelme tekintetében.

-Annak biztosítása, hogy az mkkv-k megfelelő lehetőséget kapjanak arra, hogy zöld megoldásokat nyújtsanak az állami szektornak, például az építőipari, technológiai és szolgáltatási pályázatok keretében. E szolgáltatásoknál kötelezővé kell tenni a minőségen alapuló eljárásokat, és csökkenteni kell azokat a kapacitásigényeket, amelyek akadályozzák az mkkv-kat a közbeszerzési eljárásokban való részvételben.

-Az mkkv-k számára a zöld termékek, technológiák és szolgáltatások külföldi piacaira való egyenlő bejutás megkönnyítése többoldalú és kétoldalú kereskedelmi megállapodások révén. Az EGSZB arra biztatja továbbá a tagállamokat, hogy exportösztönzési tevékenységeik során vegyék megfelelően figyelembe az mkkv-k szükségleteit.

-Versenyképes üzleti környezet biztosítása az uniós vállalkozások számára a harmadik országok viszonylatában, ennek érdekében minden diplomáciai eszköz bevetésével többek között a klíma-, erőforrás- és kereskedelempolitika terén. Különös figyelmet kell fordítani Kínára és más feltörekvő piacokra, amelyek váratlan lépései gyors és összehangolt válaszokat igényelhetnek.

-Biztosítani kell, hogy a zöld átállást elősegítő normákat mkkv-barát módon fogalmazzák meg, emellett egyenértékű alternatív megoldások alkalmazásával lehetővé kell tenni az innovációt.

3.6Az EGSZB a következő intézkedések végrehajtását szorgalmazza annak érdekében, hogy az mkkv-k nagyobb szerepet kapjanak a vállalkozásokat, a fogyasztókat és a társadalom egészét szolgáló új, környezetbarát megoldások kifejlesztésében.

-A különböző innovációs programoknak és kezdeményezéseknek érthetőbbeknek és az mkkv-k számára hozzáférhetőbbeknek kell lenniük, és iránymutatást kell nyújtani a zöld innováció területén rendelkezésre álló különböző finanszírozási eszközökre, köztük az Európai Beruházási Alap eszközeire vonatkozóan.

-A finanszírozásnak elő kell segítenie, hogy az mkkv-k hozzáférjenek az innovációs ökoszisztémákhoz és lehetőségük legyen partnerségeket alakítani a vezető nagyvállalatokkal. A tagállamoknak továbbá elő kell segíteniük az együttműködést az mkkv-k, az egyetemek és a kutatóhelyek között az új termékek, technológiák és megoldások kifejlesztése terén.

-Fel kell gyorsítani a közös adatterek kialakítását és az azokhoz való könnyű hozzáférést az mkkv-k számára, hogy hozzájárulhassanak az új zöld és digitális megoldások, köztük MI-alapú megoldások kifejlesztéséhez.

3.7A vállalkozások zöld átállással összhangban történő fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges megfelelő készségek 6 biztosítása érdekében az EGSZB a következőket kéri:

-Annak biztosítása, hogy a szakoktatás és az egyetemi tanulmányok tantervei és a folyamatos szakmai továbbképzés megközelítései a foglalkoztatás zöldítésének tágabb folyamatára és az ágazatok közötti kölcsönös függőségre összpontosítva teljes mértékben figyelembe vegyék a zöld átálláshoz szükséges kompetenciákat és készségeket.

-A vállalkozások igényeinek kielégítése érdekében az oktatási szolgáltatók és az mkkv-k közötti szoros együttműködés ösztönzése a képzési kínálat formálásában, beleértve a továbbképzést célzó modulokat és mikrotanfolyamokat is.

-A szociális párbeszéd igénybevétele a munkahelyi szükségletek meghatározása és a munkahelyi készségek fejlesztése érdekében. Tekintettel az mkkv-k méretére és sokféleségére, valamint a különböző nemzeti rendszerek sajátosságaira, az mkkv-knál a munkaadók és a munkavállalók közötti szociális párbeszéd és együttműködés működési módjai eltérőek.

3.8Az EGSZB szorgalmazza megfelelő mutatók és gyakorlati eszközök kidolgozását, amelyek a zöld átállás kapcsán hozzájárulnak a vállalkozások működésének és hatásainak szisztematikus nyomon követéséhez. Ennek az érdekeltek széles köre felé történő kommunikációt is szolgálnia kell. Az EGSZB ugyanakkor arra kéri az uniós politikai döntéshozókat, hogy tartózkodjanak az mkkv-kra vonatkozó megterhelő jelentéstételi kötelezettségek előírásától, és vegyék figyelembe azt is, hogy a nagyvállalatokra kidolgozott jelentéstételi követelmények közvetve milyen hatással vannak az mkkv-kra.

4.A szabadfoglalkozásúakra, a kézművesekre és a szociális vállalkozásokra vonatkozó részletes megjegyzések

4.1Egy olyan igazságos ökológiai átállás biztosítása érdekében, amelyben senki sem marad le, alapvető fontosságú, hogy az uniós szakpolitikák kialakítása figyelembe vegye a kereskedelemre és a kézműiparra gyakorolt potenciális hatásukat. E gazdasági szereplők valóban fontosak a helyi gazdaságok számára, mivel a fogyasztók igényeihez igazodó, nélkülözhetetlen árukat és szolgáltatásokat nyújtanak, még a városi központokhoz kevésbé kapcsolódó földrajzi területeken is. A képviselőikkel, például a vállalkozói szervezetekkel és kamarákkal folytatott párbeszéd lehetővé teszi a helyi hatásokkal számoló, körültekintő szakpolitikai döntéseket.

4.2Független szakértelemre van szükség ahhoz, hogy optimális, innovatív megoldások szülessenek az éghajlatváltozásra és más környezeti kihívásokra. A szabadfoglalkozásúak a gazdaság és a társadalom számos területén technikai, jogi, pénzügyi és nem pénzügyi szakértelemmel és tanácsadással elégítik ki ezt az igényt. Az EGSZB az egész Unióra kiterjedő intézkedéseket szorgalmaz a tagállamok arra való ösztönzése érdekében, hogy mozdítsák elő a zöld és a digitális átállás megfelelő, például komplex technikai megközelítések formájában történő végrehajtását biztosító szakmai szabályozásokat, hogy ezzel is a leggazdaságosabb és leginnovatívabb megoldásokat segítsük elő.

4.3A helyi és regionális területrendezés úgy tehető fenntarthatóbbá, ha javítjuk az önkormányzatoknak nyújtott konzultációs szolgáltatásokat. Szintén fontos a stratégiai környezeti vizsgálat koncepciójának továbbfejlesztése az ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontú fenntarthatósági értékelés irányába. A közbeszerzési eljárásoknak EU-szerte éghajlat-védelmi és egyéb minőségcentrikus kritériumokat kell alkalmazniuk, ezáltal elő kell mozdítaniuk az mkkv-k innovációját, és meg kell könnyíteniük a projektekhez való hozzáférésüket, különösen a tervezési szolgáltatások területén.

4.4A körforgásos gazdaságra való átálláshoz új technikákra, termékekre és folyamatokra van szükség. Például az építőiparban az átállás megköveteli a felújítási és építési hulladék újrafeldolgozását, az elemek újrafelhasználását és új építőanyagok bevezetését, beleértve a minőségbiztosított másodlagos építőanyagok elismerését, valamint a gyártók, az iparosok, a szakemberek és az újrafeldolgozó ipar közötti szoros együttműködést. A regionális értékláncokat és az építőipari klasztereket is meg kell erősíteni az iparosok bevonásával.

4.5A szociális vállalkozásokkal kapcsolatos környezeti kihívások a szóban forgó kérdések tekintetében lényegében ugyanazok, mint más vállalkozásoknál. Ugyanakkor – az EGSZB számos véleményével összhangban – e vállalkozások sajátos körülményeit megfelelően figyelembe kell venni az EU szociális gazdaságra vonatkozó közelmúltbeli cselekvési tervére épülő célzott intézkedések révén.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 21-én.

Christa Schweng

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

_____________

(1)    Az Eurobarométer 498. sz. gyorsfelmérésének adatai. Jelentés a kkv-król, a zöld piacokról és az erőforrás-hatékonyságról, 46. o., 2022. március.

(2)    Smit, S.J., SME focus – Long-term strategy for the European industrial future, az EP Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztálya, PE 648.776 – 2020. április.

(3)    Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag számos jogalkotási kezdeményezést foglal magában, amelyek kapcsán a végső döntés az intézmények közötti tárgyalásokon alapul. Amíg ez a folyamat le nem zárul, az mkkv-k csak részleges információkra támaszkodhatnak, és a jövőt illetően bizonytalansággal néznek szembe.

(4)    SME focus, az EP Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztálya, 2020. április.

(5)    COM(2021) 568 final, 2021.7.14., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52021PC0568

(6)     Szintén összhangban van a   HL C 56., 2021.2.16., 1. o.-val.