SOC/645

A platformgazdaságban végzett munka méltányos feltételei

VÉLEMÉNYEurópai Gazdasági és Szociális BizottságA platformgazdaságban végzett munka méltányos feltételei[feltáró vélemény a német elnökség felkérésére]

Előadó: Carlos Manuel TRINDADE

1.Következtetések és ajánlások

1.1Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kijelenti, hogy ennek a német elnökség felkérésére készült véleménynek a célja az, hogy holisztikus megközelítésben megvizsgálja, hogy milyen átfogó keret biztosíthatja a platformgazdaságban végzett munka méltányos feltételeit.

1.2Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a platformmunka kapcsán felmerülő kérdéseket többek között a fenntartható fejlődési célok, a digitális menetrend és a szociális jogok európai pillére szem előtt tartásával kell kezelni és megoldani.

1.3Az EGSZB megállapítja, hogy a platformgazdaság súlya továbbra is csekély, bár növekedési potenciállal bír.

1.4Az EGSZB megjegyzi, hogy a platformok „általánosságban kedvező” hatással vannak a gazdaságra 1 , ugyanis hozzájárulnak úgy a munkahelyteremtéshez, az innovációhoz, a munkavállalói rugalmassághoz és autonómiához, mint a munkavállaló (gyakran másodlagos) jövedelmének biztosításához, és lehetővé teszik kiszolgáltatott személyek foglalkoztatását is.

1.5Az EGSZB megjegyzi, hogy olyan kockázatok is felmerülnek, amelyeket nem lehet minimálisra csökkenteni. Ilyen például a munkavállaló számára az alapvető jogok, például a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jog megtagadása; a bizonytalan foglalkoztatási helyzet; a jövedelmek alacsony szintje; a munkavégzés intenzívvé válása; a munkavégzés szélsőséges fragmentálódása globális szinten; a munkavállalók társadalombiztosítási rendszerbe való bejelentésének elmaradása. A társadalom számára veszélyt jelenthet a szociális normák aláásásán alapuló verseny fokozott kockázata, ami káros következményekkel jár úgy a nem fenntartható versenyre kényszerülő munkáltatók, mint az adóbevételektől és társadalombiztosítási járulékoktól eleső tagállamok számára is.

1.6Az EGSZB megjegyzi, hogy ellentmondás tapasztalható a platformokkal kapcsolatos koncepciók között, különösen ami a platform „munkaadó”, nem pedig „a keresletet és a kínálatot összekapcsoló” szerepét, illetve a „munkavállaló” és az „önálló vállalkozó” fogalmát illeti, ami következményekkel jár a jogok terén.

1.7Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket e fogalmak tisztázására, tekintettel arra, hogy azoknak következményeik vannak a munkajog alkalmazhatóságát és a munkavállalói jogok védelmét illetően.

1.8Az EGSZB azt ajánlja, hogy az EU és a tagállamok tegyenek lépéseket a fogalommeghatározások egységesítése felé annak érdekében, hogy a platformgazdaságban a munka tisztességes körülmények között legyen végezhető. Ennek során az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak az alábbiakat kell iránytűként használniuk: i. a gazdasági függőség és az alárendelt munkavégzés fogalmát, hiszen az a munkavállaló, aki önmagát elsősorban az ezért a munkáért kapott fizetésből tartja el, nem önálló, hanem függő helyzetben levő munkavállaló; ii. megfelelően és minden aspektusában meg kell vizsgálni annak az elvnek az érvényesülését, hogy a platform-munkavállalókat mindaddig alkalmazottnak kell tekinteni, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik; iii. a platformok által használt algoritmusokat is a standard munkavégzés kapcsán létező szóbeli vagy írásbeli utasításokkal egyenértékűen kell kezelni.

1.9Az EGSZB azt ajánlja, hogy – tekintettel a tagállamok szociális kérdésekben fennálló szuverenitására – dolgozzanak ki iránymutatásokat a platformokon dolgozó munkavállalók foglalkoztatási státusznak tisztázása érdekében. Az EGSZB szerint biztosítani kell, hogy a platformgazdaság minden munkavállalóját megillessenek bizonyos jogok, és hogy a foglalkoztatási státusztól vagy a szerződés típusától függetlenül védelemben részesüljenek. Ezáltal garantálható, hogy egyes gazdasági szereplők ne tegyenek szert versenyelőnyre azzal, hogy nem tesznek eleget a rájuk háruló kötelezettségeknek és felelősségi köröknek.

1.10Az EGSZB azt ajánlja, hogy a meglévő szabályok értékelése, kiigazítása és harmonizálása érdekében pontosítsák valamennyi érintett fél egészségvédelemmel és biztonsággal, adatvédelemmel, biztosítással és jogi felelősségvállalással kapcsolatos felelősségi köreit.

1.11Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy színvonalas munkakörülményekről beszélhessünk a platformgazdaságban, a szociális párbeszédnek és a kollektív tárgyalásnak minden esetben elsődleges szerepet kell betöltenie az adott szinteken, a szociális partnerek autonómiájának teljes körű tiszteletben tartása mellett.

1.12Az EGSZB javasolja, hogy a platformok, a munkavállalók és a fogyasztók részvételével dolgozzanak ki olyan magatartási kódexeket, amelyek tartalmazzák a javadalmazásra, a munkakörülményekre és a nyújtott szolgáltatás minőségére vonatkozó legmegfelelőbb elveket és iránymutatásokat.

1.13Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a platformgazdaság adóztatásával kapcsolatosan vegye figyelembe a be nem jelentett munkavégzés kezelését célzó európai platform ajánlásait.

1.14Az EGSZB megismétli korábbi ajánlását, amely szerint „az Európai Bizottság, az OECD és az ILO működjön együtt a szociális partnerekkel (valamennyi megfelelő szinten), valamint a tágabb civil társadalmi szervezetekkel, hogy megfelelő rendelkezéseket dolgozzanak ki a tisztességes munkakörülményekre és a [...] szükséges védelemre vonatkozóan” 2 . Ennek kapcsán az EGSZB szeretné, ha ez a közös munka egy esetleges, a platformokról szóló ILO-egyezmény létrejöttét eredményezné.

1.15Az EGSZB szerint biztosítani kell, hogy a platformok olyan információkat nyújtsanak, amelyek átláthatóságot és kiszámíthatóságot garantálnak valamennyi érdekelt fél számára. Így a platformokat minden tagállamban nyilvántartásba kell venni, és az EU-ban adatbázist kell létrehozni a platformgazdaság fejlődésének nyomon követésére.

1.16Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által a platformgazdaság tanulmányozása kapcsán tett erőfeszítéseket. Ugyanakkor továbbra is jelentős, állandó és rendszerszintű információhiány tapasztalható az EU-ban és annak egyes országaiban. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt e statisztikai információk javítása érdekében.

2.Háttér

2.1Ez a vélemény megkísérel választ adni azokra a kérdésekre, amelyeket a Német Munkaügyi Minisztérium a platformalapú munkavégzés – ezen belül a főbb kihívások és lehetőségek azonosítása, valamint a platform-munkavállalók státuszának megvizsgálása –, illetve a munkavállalók munkakörülményeinek javítását szolgáló szakpolitikai eszközök és a szabályozás bevált gyakorlatai kapcsán vetett fel.

2.2A jelenleg zajló és a digitális platformok alapját képező fejlemények közelmúltbeli innovációkhoz kapcsolódnak: az internethez, amely létfontosságú innováció; a nagyméretű adathalmazokhoz (big data), amelyek lehetővé teszik hatalmas volumenű adatok kezelését; illetve a mobileszközökhöz, amelyek segítségével a fogyasztók, a munkavállalók és a szolgáltatók bármikor és bárhol hozzáférhetnek az internethez 3 .

2.3A platformmunka kapcsán felmerülő kérdéseket többek között a fenntartható fejlődési célok, a digitális menetrend és a szociális jogok európai pillére szem előtt tartásával kell kezelni és megoldani.

2.4Az EGSZB emlékeztet a gazdaság digitális átalakulásáról és az új munkavégzési formák megjelenéséről szóló véleményeire 4 .

2.5A platformok összetettsége, továbbá a standardizált terminológia és a statisztikai információk hiánya miatt nehéz becslést adni a platformgazdaság mérete és növekedési üteme kapcsán. Az OECD utal arra 5 , hogy a tanulmányok általában 0,5% és 3% közöttire becsülik a platform-munkavállalók arányát a teljes munkaerő-bázison belül. 16 európai országot vizsgálva a 16 és 74 év közötti felnőtt lakosság mindössze 1,4%-a tekinti elsődleges tevékenységének a platformalapú munkavégzést (az adatok két szélső értékét a finnországi 0,6% és a hollandiai 2,7% adja) 6 . A felnőtt lakosság mintegy 11%-a nyújtott már valamiféle szolgáltatást platformon keresztül 7 .

2.6Bizonytalanság övezi a platformmunka jövőbeli növekedését is 8 , mivel az a technológiai fejlődés, az új üzleti modellek kialakulása, valamint az adatvédelem és a fogyasztóvédelmi politika fejleményeinek függvénye. Egyes szerzők úgy becsülik, hogy 2013 és 2015 között a platformok tranzakcióinak és bevételeinek értéke csaknem megháromszorozódott Európában 9 . Az EGSZB szerint nyilvántartásba kellene venni a platformokat, éspedig elsősorban gazdasági, munkaügyi és társadalmi jellemzőik szempontjából, ez ugyanis megkönnyítené a helyzet felmérését.

2.7A platformmunka jellemzője az, hogy kapcsolat jön létre a platform, a munkavállaló és az ügyfél között. A közvetítés nagymértékben alkalmaz olyan technológiákat és algoritmusokat, amelyek gyakran nem átláthatóak és befolyásolják a munkakörülményeket, ugyanis hatással vannak a munkamegosztásra és a munkaszervezésre, valamint az alkalmazottak értékelésére. Ez a „közvetítői fekete doboz” (brokerage black box) a platformmunka sajátos jellemzője 10 .

2.8Az Eurofound szerint 11 a platformmunka olyan foglalkoztatási forma, amely egy online platform segítségével lehetővé teszi szervezetek vagy magánszemélyek számára, hogy fizetés ellenében más szervezetekhez vagy magánszemélyekhez forduljanak problémáik megoldása vagy szolgáltatások nyújtása céljából. A platformmunka főbb jellemzői a következők:

-a fizetett munkavégzés megszervezése online platformon keresztül történik,

-három szereplő vesz részt: az online platform, az ügyfél és a munkavállaló,

-a cél meghatározott feladatok végrehajtása vagy konkrét problémák megoldása,

-a munkát kiszervezik vagy külső szolgáltatóval végeztetik,

-a munka feladatokra oszlik,

-a szolgáltatásokat igény szerint (on demand) nyújtják.

2.9A platformmunka egyik kulcsfontosságú eleme a munkavállaló jogállása. A platform általában a kereslet és a kínálat közötti közvetítői, tehát nem munkáltatói szerepet tölt be, így nincs alkalmazotti viszony. Ebben a helyzetben tehát inkább „önálló vállalkozókról” beszélnek, elhárítva a munkaügyi (köztük az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos), a szociális védelmi és az adózási jogszabályok alkalmazhatóságát. Az EGSZB szerint – bár vannak olyan platform-munkavállalók, akik ténylegesen önálló vállalkozók – az EU-nak és a tagállamoknak megfelelően és minden aspektusában meg kell vizsgálniuk annak az elvnek az érvényesülését, hogy a platform-munkavállalókat mindaddig alkalmazottnak kell tekinteni, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. Ez biztosítja azon munkavállalók érdekeinek védelmét, akiknek fő bevételi forrását a platformok jelentik. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a valóban önálló vállalkozók számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben ténylegesen azt szeretnék, továbbra is ebben a státuszban dolgozhassanak.

2.10Az EGSZB megjegyzi, hogy sokféle platform létezik. A platformok különböző típusainak csoportosítási kritériumai a következők: a feladat típusa (magasabb vagy alacsonyabb képzettséget igénylő feladatok), a szolgáltatásnyújtás helye vagy fizikai helyszíne (online vagy offline), valamint az, hogy ki felelős a kiválasztási eljárásban való döntéshozatalért (a platform, a platform-munkavállaló vagy az ügyfél). Egyesek más kritériumokat is figyelembe vesznek, például a munkamegosztásban és a munkavállalói autonómiában tapasztalható különbségeket 12 .

2.11Az ILO 13 úgy véli, hogy a platformok sajátos szabályozási problémákat vetnek fel. A szervezet különféle aggályos területeket említ, például az alábbiakat: alacsony bérek (amelyek zömmel a minimálbér alattiak); a társadalombiztosítási rendszerbe való bejelentés elmaradása (ami az Amazon Mechanical Turk esetében a munkavállalók 91%-át érinti); a munka elutasítása (10-ből 9 munkavállaló munkáját utasították már el); jutalékfizetés azért, hogy a dolgozók munkát kapjanak, ami ellentmond számos, a munkabérek védelméről szóló ILO-egyezménynek; a szakszervezeti szerveződés és a kollektív tárgyalás hiánya.

2.12A platformmunkának a nemmel és az életkorral kapcsolatos dimenziója is van. A szoftverfejlesztéssel és a közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatásokat általában többnyire férfiak, míg a fordítási és a helyszínen nyújtott szolgáltatásokat főleg nők kínálják. A fiatalok viszonylag túlreprezentáltak a platformokon, különösen azok körében, akiknek a jövedelme több mint 50%-a platformmunkából származik vagy heti 20 óránál többet dolgoznak platformokon; egyes esetekben az idősek is megjelennek a platformmunkások között. Az EGSZB úgy véli, hogy ezeket a szempontokat illetően további kutatásokra van szükség a valóság jobb megértése és a megfelelő közpolitikák meghatározása érdekében.

3.A platformgazdaságokban rejlő kihívások, lehetőségek és kockázatok

3.1A platformok „általánosságban kedvező” hatással vannak a gazdaságra 14 , ugyanis hozzájárulnak úgy a munkahelyteremtéshez, az innovációhoz, a munkavállalói rugalmassághoz és autonómiához, mint a munkavállaló (gyakran másodlagos) jövedelmének biztosításához és a munkaerőpiacra való belépés akadályainak csökkentéséhez, és lehetővé teszik kiszolgáltatott személyek foglalkoztatását is 15 . Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy a „közösségi gazdaság új foglalkoztatási lehetőségeket teremt és ezáltal a hagyományos lineáris munkaviszonyokon kívülről származó bevétellel jár, továbbá lehetővé teszi a rugalmas munkavégzést. Ezáltal az is gazdaságilag aktív lehet, aki számára a hagyományosabb foglalkoztatási formák nem megfelelőek vagy nem hozzáférhetőek.” 16 Az EGSZB azonban ezen új lehetőségek ellenére is úgy véli, hogy tovább kell tanulmányozni a platformgazdaság makrogazdasági hatásait.

3.2Olyan kockázatok is felmerülnek azonban a munkavállalók számára – a magasan képzettek kivételével –, amelyeket nem szabad alulbecsülni. Ilyen például az alapvető jogok, például a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jog megtagadása; a bizonytalan foglalkoztatási helyzet; a jövedelmek alacsony szintje, amit súlyosbít a túlképzettség ténye; a munkavégzés intenzívvé válása; a munkavégzés szélsőséges fragmentálódása globális szinten; a munkavállalók társadalombiztosítási rendszerbe való bejelentésének elmaradása.

3.3Az EU-OSHA egyik tanulmánya 17 szerint a platformmunka fizikai és társadalmi szempontból egyaránt fokozott kockázatokkal jár, különösen a munkahely bizonytalanságát, a különböző kockázatoknak való kitettséget (közlekedési balesetek, vegyi anyagok stb.) és az online tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat (informatikai zaklatás, testtartásbeli zavarok, szemfáradtság és különböző tényezők által okozott stressz) tekintve. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a meglévő szabályok értékelése, kiigazítása és harmonizálása érdekében pontosítsák valamennyi érintett fél egészségvédelemmel és biztonsággal, adatvédelemmel, biztosítással és jogi felelősségvállalással kapcsolatos felelősségi köreit.

3.4Mindez a társadalom számára is veszélyekkel jár. Amint az EGSZB korábban leszögezte: „Az Európai Bizottság szerint ez a helyzet növeli a szociális normák aláásásán alapuló verseny kockázatát, ami káros következményekkel jár úgy a nem fenntartható versenyre kényszerülő munkáltatók, mint az adóbevételektől és társadalombiztosítási járulékoktól eleső tagállamok számára.” 18

3.5A fogyasztók számára is jelentkeznek kockázatok a számukra nyújtott szolgáltatások minősége kapcsán, mivel baleset vagy a szolgáltatással kapcsolatos probléma esetén nehezen tudják meghatározni a felelőst. Az EGSZB szerint a munkavállalók jobb jogi védelme minőségi javulást jelent a fogyasztók számára.

3.6Az EGSZB fontosnak és innovatívnak tartja a platform-munkavállalók számára jelentkező kihívások közelmúltbeli megvizsgálását 19 , amelynek során többek között kialakítottak egy olyan elemzési modellt, amely három nagy szempontot vizsgál: a munkát, a foglalkoztatást és a társadalmi kapcsolatokat. A platformok előtt álló legfontosabb kihívások a következők:

3.6.1A „munka” dimenziója kapcsán: irányítás, ellenőrzés, értékelés (algoritmusok segítségével), autonómia a munkamegosztás terén és fizikai környezet – különösen azon platformok esetében, amelyek alacsony képzettségű munkaerőt, helyszíni vagy az ügyfél által meghatározott munkavégzést biztosítanak („low-skilled, on-location, client-determined work”).

3.6.2A „foglalkoztatás” szempontjából: jogállás (ami talán a legfontosabb kihívást jelenti), a munkaadó és a szerződés meghatározása – különösen az alacsony képzettségű és kevéssé autonóm munkaerővel dolgozó platformok esetében. További kihívást jelent és minden atipikus munkavégzési forma esetén felmerül a szociális védelem, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a jövedelem és a munkaidő kérdése.

3.6.3A „társadalmi kapcsolatok” aspektusát illetően: képviselet – bár ez más atipikus foglalkoztatási formákra is jellemző. A rugalmasság és a fragmentáltság nagyban megnehezíti a nem szokványos módon dolgozó munkavállalók azonosítását, megszervezését és képviseletét. Ráadásul a platformalapú munkát annak természeténél fogva magányosan, földrajzilag szétszórtan és nagyfokú névtelenség mellett végzik, továbbá jellemző a munkavállalók magas fluktuációja, egymással való versengése valamint az, hogy egyszerre több platformon is aktívak. A platformok általában nem töltenek be munkáltatói funkciót, nem tagjai munkáltatói szervezeteknek, így a munkavállalók, a szakszervezetek és a politikai döntéshozók tárgyalópartner nélkül maradnak.

3.6.4A rendellenes társadalmi magatartás és a hátrányos megkülönböztetés is fontos kihívást jelent az alacsony képzettségű munkát közvetítő platformokon, a munkavállalók ugyanis általában fiatalok vagy hátrányos helyzetű kisebbségek tagjai. A rendellenes magatartást és a hátrányos megkülönböztetést tovább fokozza az algoritmushasználat és az, hogy az ügyfél befolyásolhatja a munka kiosztását és elvégzésének módját.

3.6.1Az adatvédelem kérdése is lényeges és konkrét kihívást jelent a platform-munkavállalók és a fogyasztók számára, különösen az adatok tulajdonjogát és felhasználását illetően.

4.A munkavállaló jogállása a platformgazdaságban

4.1Az EGSZB úgy véli, hogy a platformgazdaság rendszerének jó és méltányos működését megkönnyítendő uniós és tagállami szinten erőfeszítéseket kell tenni a platform-munkavállalók jogállásának tisztázása és szisztematikus szabályozása, valamint annak érdekében, hogy a platformok valamennyi érdekelt fél számára biztosítsák az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot és a méltányos elbánást garantáló információkat.

4.2Az EGSZB – figyelembe véve a tagállamok szociális ügyekben fennálló szuverenitását, de kiállva a felfelé történő harmonizáció elve mellett – iránymutatások kidolgozását javasolja a platform-munkavállalók jogállásának meghatározása kapcsán, hogy lehetővé váljon a munkavállalói jogokhoz és védelemhez való hozzáférés biztosítása.

4.3Egy európai felmérésből 20 kiderül, hogy a munkaviszonyukról megkérdezett munkavállalók 68,1%-a válaszolja azt, hogy alkalmazottként dolgozik, 7,6%-uk pedig azt, hogy önálló vállalkozó. A megkérdezettek többsége tehát alkalmazottnak tekinti magát, függetlenül attól, hogy a platform miként sorolja be őket.

4.4Az Európai Bizottság is vizsgálja a jogállás kérdését 21 , és úgy véli, hogy az önfoglalkoztató és az alkalmazott három kritérium alapján különböztethető meg egymástól. Ezek: alárendeltségi viszony megléte, a munka jellege, valamint díjazás. A fenti kritériumokat a munkavállaló uniós fogalommeghatározásának alkalmazásához állapítják meg, bár a közlemény hozzáteszi, hogy a tagállami bíróságok saját nemzeti hatáskörükben igyekeznek ugyanezeket a kritériumokat alkalmazni. 

4.5Az EGSZB egy véleményében utalt arra, hogy „a nemzeti hatásköröket tiszteletben tartva létre kellene hozni egy olyan jogi keretrendszert a munkavállalók számára, amely pontosan meghatározza a megfelelő foglalkoztatási jogviszonyokat: a tisztességes fizetést, a kollektív tárgyalásokon való részvétel jogát, az önkényesség elleni védelmet és a lecsatlakozáshoz való jogot, hogy a digitális munkavégzés időtartamát a méltóság keretein belül tartsák stb.” 22 .

4.6A munkavállaló fogalmának meghatározását illetően az európai ítélkezési gyakorlat az alárendeltségi viszony meglétére, a szolgáltatás gazdasági és tényleges jellegére, valamint a díjazás tényére helyezi a hangsúlyt 23 .

4.7Az EGSZB az Európai Bíróság két ítéletének jelentőségét emeli ki. Az egyik fontos kivételt vezet be az európai versenyjog alkalmazása során (C-67/96. sz., Albany-ügy), kijelentve, hogy amennyiben a verseny elve ellentétbe kerül a szociálpolitikával, akkor a munkavállalók kollektív szerződése kikerül a versenyjog hatálya alól. A másik (C-413/13. sz., FNV Kunsten Informatie-ügy) megerősítette, hogy az európai versenyjog összeegyeztethető a kollektív tárgyalásokkal, és úgy ítélte meg, hogy az önálló vállalkozók „színlelt önfoglalkoztatók”. Ez különösen fontos a platformmunka szempontjából, mivel lehetővé teszi, hogy a platformokon dolgozó színlelt önfoglalkoztatókat úgy kezeljék, mintha alkalmazottak lennének 24 .

4.8Egyes tagállamokban – például Olaszországban és Franciaországban – már találunk példát olyan ítélkezési gyakorlatra, amely az Európai Bíróság irányelveit követi 25 .

4.9Számos platform-munkavállaló nincsen bejelentve a társadalombiztosítási rendszerbe és nincsenek biztosítva számukra a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos megfelelő feltételek, noha ezek a jogok alapvetőnek minősülnek, és az országok jogszabályaiban, a Szerződésekben, az európai jogszabályokban és az ILO nemzetközi szabványaiban is szerepelnek 26 . A jelenlegi világjárvány nyilvánvalóvá teszi a szociális biztonság jelentőségét a demokratikus társadalmakban. Ezek a rendszerek ugyanis a lakosság nagy részének jövedelméhez járultak hozzá, ezzel párhuzamosan pedig azok, akik nem tartoznak ilyen rendszerekbe, társadalmi és egészségügyi kiszolgáltatottságuk fokozódásával szembesültek.

5.A digitális platformokon a munkakörülmények javítására szolgáló szakpolitikai eszközök

5.1Az EGSZB tudomásul veszi a platformok jelentette kihívások kezelésére szolgáló nemzeti eszközök sokféleségéről a közelmúltban folytatott eszmecserét 27 . Az eszközök egyik csoportja inkább adminisztratív és „kemény” jellegű (jogszabályok, bíróságok és munkaügyi felügyelet); másik csoportjuk inkább „puha” (kollektív tárgyalás 28 , a platformok és a munkavállalók fellépései).

5.1.1A jogszabályok kapcsán meg kell említeni, hogy azok ritkák és kevésbé irányulnak a munkakörülményekre és a szociális védelemre, mint inkább a versenyproblémák megoldására – bár az is igaz, hogy számos országban az önálló vállalkozókra is kiterjesztették a szociális védelmet. A bíróságokat illetően bizonytalanság állapítható meg azt illetően, hogy miként kellene megoldani a jogállással kapcsolatos konfliktusokat; a felügyeleti tevékenységek kapcsán pedig – bár az egyes országok igyekeztek megerősíteni a felügyeleti hatóságok tevékenységét – nehézségek merülnek fel számos (online) platform bejelentési kötelezettségeinek teljesítésekor. Az EGSZB úgy véli, hogy a platformokra vonatkozó jogszabályoknak a gazdasági, munkaügyi és szociális szabályozás legrelevánsabb problémáira kell összpontosítaniuk.

5.1.2A kollektív tárgyalás erősen korlátozott (maguk a versenyszabályok is megnehezítik a kollektív szerződéseket az „önálló vállalkozók” és a platformok között), bár néhány országban létezik (a szállítás és a forgalmazás ágazatában). A platformok fellépései az általuk alkalmazott gyakorlatokat illető kritikák kezelésére, a munkaadói szövetségekhez való csatlakozásra, az önszabályozásra és magatartási kódexek elfogadására, a működés kiigazítására vagy beszüntetésére koncentrálnak. A munkavállalók sokféleképpen léphetnek fel, ideértve a tiltakozásokat és a sztrájkokat is, amelyek nemcsak a helyszínen végzett készségigényes munkát közvetítő platformokon jelentek meg, hanem más típusúakon is. Így volt ez az IG Metall által 2016-ban indított projekt kapcsán is, amely a svájci és osztrák szakszervezetek együttműködésével a Frankfurti Nyilatkozat megfogalmazásához vezetett (Fair Crowd Work, 2016).

5.1.3Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a platformgazdaságban népszerűsítsék a platformok, a munkavállalók és a fogyasztók részvételével kidolgozandó magatartási kódexeket.

5.2Az EGSZB megállapítja, hogy a platformokon a tisztességes munkakörülmények megszilárdítására és előmozdítására szolgáló sokféle eszköz között még nem sikerült megtalálni a megfelelő megoldást. A kezdeményezések nagy része nemzeti szinten figyelhető meg, ám figyelemre méltóak a változások, amelyek akár a specifikus jogszabályok elfogadásában, akár a munkaügyi jogszabályi keretben figyelhetők meg, és egyes esetekben bevezetnek egy köztes kategóriát az alkalmazottak (más által foglalkoztatottak) és az önálló vállalkozók (önfoglalkoztatók) között 29 . Az EGSZB nem tartja kielégítőnek ezt a megoldást.

5.3A munkaügyi felügyelőségek és bíróságok igénybevételének gyakorisága tagállamonként eltérő. A bírósági határozatok nem egységesek: egyes esetekben úgy ítélték meg, hogy a munkaviszony alkalmazotti jellegű, más esetekben pedig úgy, hogy a platform-munkavállalók önálló vállalkozók.

5.4Az EU-nak és tagállamainak a gazdasági függőség és az alárendeltség fogalmát kell iránytűként használniuk. Az a platform-munkavállaló, aki önmagát elsősorban a munkájáért járó fizetéséből tartja el és alárendeltségi viszonyban dolgozik, nem önálló, hanem függő helyzetben levő munkavállaló. Ugyanígy a platformok által használt algoritmusokat is a standard munkavégzés kapcsán létező szóbeli vagy írásbeli utasításokkal egyenértékűen kell kezelni. Az EGSZB már korábban kedvező véleményt alkotott ezekről az elképzelésekről 30 .

5.5A munkaügyi felügyeletet meg kell erősíteni, hogy kiemelt figyelmet fordíthasson a platform-munkavállalókra annak érdekében, hogy ne maradjanak tovább védelem nélkül, és hogy megszűnjön a platformok más vállalatokkal szembeni tisztességtelen versenyének gyakorlata 31 .

5.6Az EGSZB kiáll amellett, hogy a munkavállalóknak társadalombiztosítási rendszerbe kell tartozniuk, és biztosítani kell számukra a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos feltételeket. Az európai intézmények szerint minden munkavállaló számára biztosítani kell a szociális biztonsághoz való hozzáférést, függetlenül a szerződés jellegétől. Több országban külön rendszereket hoztak létre az önálló vállalkozók számára, hogy figyelembe vegyék sajátos munkakörülményeiket.

5.7A munka jövőjével foglalkozó globális bizottság jelentése 32 javaslatot tett a platformok nemzetközi irányítási rendszerének kialakítására 33 . Az EGSZB ennek kapcsán már korábban azt ajánlotta, hogy „az Európai Bizottság, az OECD és az ILO működjön együtt a szociális partnerekkel (valamennyi megfelelő szinten), valamint a tágabb civil társadalmi szervezetekkel, hogy megfelelő rendelkezéseket dolgozzanak ki a tisztességes munkakörülményekre és a [...] szükséges védelemre vonatkozóan” 34 .

5.8Az adózást illetően az EGSZB úgy véli, hogy a digitális gazdaság valamennyi szereplőjének adót kell fizetnie. E tekintetben az EGSZB támogatja a be nem jelentett munkavégzéssel foglalkozó európai platform EU-hoz címzett ajánlásait 35 , amelyek javasolják, hogy vezessenek be egy olyan kötelező erejű jogi eszközt, amely az alábbiakra kötelezi a platformokat: minden tranzakciót jelentsenek be azon országok adóhatóságainak, amelyekben működnek; bocsássák az illetékes adóhatóságok rendelkezésére az adójogszabályoknak való megfelelés igazolásához szükséges információkat; tájékoztassák a munkavállalókat adókedvezményeikről és adófizetési kötelezettségeikről, és védjék meg a munkavállalókat attól, hogy tévesen önálló vállalkozóknak minősüljenek.

6.A platformmunka szabályozásának bevált gyakorlatai

6.1Bizonyos nemzetközi tanulmányokkal 36 összhangban az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak megfelelő politikákat kell kialakítaniuk a munkaerőpiac, a szociális párbeszéd, a kollektív tárgyalások és a képesítések szabályozására.

6.1.1A munkaerőpiac szabályozása során biztosítani kell, hogy minden munkavállalót a nemzeti rendszereknek és gyakorlatoknak megfelelően megillessenek bizonyos jogok, és hogy a foglalkoztatási státusztól vagy a szerződés típusától függetlenül védelemben részesüljenek. Ezáltal garantálható, hogy egyes gazdasági szereplők ne tegyenek szert versenyelőnyre azzal, hogy nem tesznek eleget a rájuk háruló kötelezettségeknek és felelősségi köröknek.

6.1.1.1Az önfoglalkoztatás és az alkalmazotti viszony közötti szürke zónát a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell, és amennyire csak lehetséges, egységesíteni és egyértelműsíteni kell ezeket a fogalommeghatározásokat, csökkentve ezáltal a bizonytalanságot a munkavállalók és a munkáltatók számára.

6.1.1.2A színlelt önfoglalkoztatást vissza kell szorítani a felügyeleti kapacitás megerősítésével és annak elérésével, hogy a vállalatok ne érezzenek ösztönzést arra, hogy „tévesen” határozzák meg a munkaviszonyt. Jelentős büntetéseket is ki kell szabni az ilyen helytelen besorolásért.

6.1.1.3Nemzetközi szinten közös munkafolyamatot kell kezdeményezni az Európai Bizottság, az OECD és az ILO részvételével, és ennek eredményeként esetleg létrejöhetne egy, a platformokról szóló ILO-egyezmény.

6.1.2A platformok és a munkavállalók közötti egyenlőtlen erőviszonyokat szociális párbeszéd és kollektív tárgyalások révén kell kezelni. Vissza kell szorítani a piaci visszaéléseket, és fokozni kell a javadalmazás, a tájékoztatás, a jogok, a kötelezettségek és a felelősségi körök átláthatóságát.

6.1.2.1Uniós és tagállami szinten elő kell mozdítani a szociális párbeszédet, valamint utóbbi szinten a kollektív tárgyalásokat is, hogy adott esetben a jogszabályalkotással együtt a munkakörülmények javulását eredményezzék.

6.1.2.2A munkavállalói és munkaadói szervezetek alapvető szerepet játszanak abban, hogy az európai szociális modellben megvalósuljon az érdekképviselet.

6.1.3A platformok, a munkavállalók és a fogyasztók részvételével olyan magatartási kódexeket kell kidolgozni, amelyek tartalmazzák a javadalmazásra, a munkakörülményekre és a nyújtott szolgáltatás minőségére vonatkozó legmegfelelőbb elveket és iránymutatásokat.

6.1.4A tagállamoknak képzési és karrierlehetőségeket kell biztosítaniuk a munkavállalók számára, mivel azok jellemzően hátrányos helyzetű – például migráns – csoportokhoz tartoznak, és alapvető problémákkal küzdenek a képzettség terén.

Kelt Brüsszelben, 2020. szeptember 18-án.

Luca JAHIER

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

*

*    *

Megjegyzés: Mellékletek a következő oldalakon.

1. MELLÉKLET – DIGITÁLIS PLATFORMOK ÁLTAL ALKALMAZOTT GYAKORLATOK

Az alábbi rövid áttekintés célja, hogy segítsen megtalálni a digitális platformok kapcsán „bevált gyakorlatokat”. Az adatok elsődleges forrása az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) alábbi kiadványa: Isabelle Daugareilh et. al.: The platform economy and social law: Key issues in comparative perspective [A platformgazdaság és a szociális jog: a főbb kihívások összehasonlító elemzése], ETUI, 2019 37 .

DP = digitális platform

2. MELLÉKLET a VÉLEMÉNYHEZ

A következő módosító indítványokat, amelyeknél a támogató szavazatok száma az összes leadott szavazat legalább egynegyede volt, a vita során elutasították:

2.9. pont

Az alábbiak szerint módosítandó:

2.9    A platformmunka egyik kulcsfontosságú eleme a munkavállaló jogállása. A platform általában a kereslet és a kínálat közötti közvetítői, tehát nem munkáltatói szerepet tölt be, így nincs alkalmazotti viszony. Ebben a helyzetben tehát inkább „önálló vállalkozókról” beszélnek, elhárítva a munkaügyi (köztük az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos), a szociális védelmi és az adózási jogszabályok alkalmazhatóságát. Az EGSZB szerint – bár vannak olyan platform-munkavállalók, akik ténylegesen önálló vállalkozók – az EU-nak és a tagállamoknak megfelelően és az alkalmazottak és az önálló vállalkozók közötti alapvető különbségek (a munka jellege, alárendeltségi viszony és díjazás) minden aspektusát szem előtt tartvaban meg kell vizsgálniuk annak az elvnek az érvényesülését, hogy a platform-munkavállalókat mindaddig alkalmazottnak kell tekinteni, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. Ez biztosítja azon munkavállalók érdekeinek védelmét, akiknek fő bevételi forrását a platformok jelentik. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a valóban önálló vállalkozók számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben ténylegesen azt szeretnék, továbbra is ebben a státuszban dolgozhassanak.

Indokolás

Az Európai Bizottság szerint a munkavállalói státusz ellentmondásos kérdés, és politikai szempontból az egyik legrelevánsabb problémakör olyankor, amikor a platformon keresztül értékesített elsődleges áru a munkaerő. Az Európai Bizottság vizsgálja a jogállás kérdését, és úgy véli, hogy az önfoglalkoztató és az alkalmazott három kritérium alapján különböztethető meg egymástól. Ezek: alárendeltségi viszony megléte, a munka jellege, valamint díjazás. A fenti kritériumokat a munkavállaló uniós fogalommeghatározásának alkalmazásához állapítják meg, bár A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend című európai bizottsági közlemény hozzáteszi, hogy a tagállami bíróságok saját nemzeti hatáskörükben igyekeznek ugyanezeket a kritériumokat alkalmazni. E kritériumok mellett nincs szükség további európai szintű szabályozásra a munkavállalói jogállást illetően. Nemzeti szinten különböző kezdeményezések indultak: néhány esetben bevezettek egy, az alárendelt munkavégzés és az önfoglalkoztatás közötti köztes kategóriát.

A munkavállalói jogállást illetően azt is fontos megjegyezni, hogy az európai szociális partnerek között a közelmúltban létrejött, a digitalizációról szóló önálló keretmegállapodás kimondja, hogy a köz- és a magánszektor valamennyi munkavállalójára és munkáltatójára kiterjed, beleértve azokat az online platformokat használó tevékenységeket is, amelyekben a nemzeti szintű definíciók szerint munkaviszony áll fenn.

A szavazás eredménye:

Mellette:        65

Ellene:        99

Tartózkodott:        13

5.4. pont

Az alábbiak szerint módosítandó:

5.4    A munkavállalói jogállás meghatározásához használt általános kritériumok (alárendeltségi viszony, a munka jellege és díjazás) alkalmazásakor az EU-nak és tagállamainak elsősorban a gazdasági függőség és az alárendeltség fogalmát kell iránytűként használniuk annak érdekében, hogy méltányos munkafeltételeket biztosítsanak. Az a platform-munkavállalók számára, akik önmagukatát elsősorban a munkájukáért járó fizetéséből tartjáka el és alárendeltségi viszonyban dolgozik, nem önálló, hanem függő helyzetben levő munkavállaló. Ugyanígy a platformok által használt algoritmusokat is a standard munkavégzés kapcsán létező szóbeli vagy írásbeli utasításokhoz hasonlóan kötelezőként lehet értelmeznikal egyenértékűen kell kezelni. Az EGSZB már korábban kedvező véleményt alkotott ezekről az elképzelésekről.

Indokolás

Az Európai Bizottság szerint a munkavállalói státusz ellentmondásos kérdés, és politikai szempontból az egyik legrelevánsabb problémakör olyankor, amikor a platformon keresztül értékesített elsődleges áru a munkaerő. Az Európai Bizottság vizsgálja a jogállás kérdését, és úgy véli, hogy az önfoglalkoztató és az alkalmazott három kritérium alapján különböztethető meg egymástól. Ezek: alárendeltségi viszony megléte, a munka jellege, valamint díjazás. A fenti kritériumokat a munkavállaló uniós fogalommeghatározásának alkalmazásához állapítják meg, bár A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend című európai bizottsági közlemény hozzáteszi, hogy a tagállami bíróságok saját nemzeti hatáskörükben igyekeznek ugyanezeket a kritériumokat alkalmazni. E kritériumok mellett nincs szükség további európai szintű szabályozásra a munkavállalói jogállást illetően. Nemzeti szinten különböző kezdeményezések indultak: néhány esetben bevezettek egy, az alárendelt munkavégzés és az önfoglalkoztatás közötti köztes kategóriát.

A munkavállalói jogállást illetően azt is fontos megjegyezni, hogy az európai szociális partnerek között a közelmúltban létrejött, a digitalizációról szóló önálló keretmegállapodás kimondja, hogy a köz- és a magánszektor valamennyi munkavállalójára és munkáltatójára kiterjed, beleértve azokat az online platformokat használó tevékenységeket is, amelyekben a nemzeti szintű definíciók szerint munkaviszony áll fenn.

A szavazás eredménye:

Mellette:    64

Ellene:    98

Tartózkodott:    14

5.8. pont

Az alábbiak szerint módosítandó:

5.8    Az EGSZB azt kéri, hogy a nemzeti adórendszerek vegyék figyelembe a közösségi gazdaság és a digitális platformok jelenségét, és ezen az ágazaton belül is tartsák tiszteletben a méltányos adórendszerek jellemző elveit, vagyis a következetességet, a kiszámíthatóságot és a semlegességet, ugyanakkor biztosítsák azt is, hogy minden érdekelt fél teljesítse az adójogszabályokban foglalt kötelezettségeit, ami közérdeknek számít 51 . Az adózást illetően az EGSZB úgy véli, hogy a digitális gazdaság valamennyi szereplőjének adót kell fizetnie. E tekintetben az EGSZB támogatja a be nem jelentett munkavégzéssel foglalkozó európai platform EU-hoz címzett ajánlásait 52 , amelyek javasolják, hogy vezessenek be egy olyan kötelező erejű jogi eszközt, amely az alábbiakra kötelezi a platformokat: minden tranzakciót jelentsenek be azon országok adóhatóságainak, amelyekben működnek; bocsássák az illetékes adóhatóságok rendelkezésére az adójogszabályoknak való megfelelés igazolásához szükséges információkat; tájékoztassák a munkavállalókat adókedvezményeikről és adófizetési kötelezettségeikről, és védjék meg a munkavállalókat attól, hogy tévesen önálló vállalkozóknak minősüljenek.

Indokolás

Az EGSZB nemrégiben fogadott el véleményt a közösségi gazdaság adóztatásáról (ECO/500 jelű vélemény: „A közösségi gazdaság adóztatása – jelentéstételi követelmények”), és megfelelőbb lenne erre az elfogadott szövegre hivatkozni.

A szavazás eredménye:

Mellette:        64

Ellene:        97

Tartózkodott:    14

1.8. pont

Az alábbiak szerint módosítandó:

1.8    Az EGSZB azt ajánlja, hogy az EU és a tagállamok tegyenek lépéseket a fogalommeghatározások egységesítése felé annak érdekében, hogy a platformgazdaságban a munka tisztességes körülmények között legyen végezhető. Ennek során és annak érdekében, hogy méltányos munkafeltételeket biztosítsanak különösen azon munkavállalók számára, akik önmagukat elsősorban az ilyen munkáért járó fizetésükből tartják el, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak az alkalmazotti jogállás általános kritériumainak (alárendeltségi viszony, a munka jellege és díjazás) alkalmazásakor az alábbiakat kell iránytűként használniuk: i. a gazdasági függőség és az alárendelt munkavégzés fogalmát, hiszen az a munkavállaló, aki önmagát elsősorban az ezért a munkáért kapott fizetésből tartja el, nem önálló, hanem függő helyzetben levő munkavállaló; ii. megfelelően és az alkalmazottakat az önálló vállalkozóktól megkülönböztető alapvető eltérések (a munka jellege, alárendeltségi viszony megléte és díjazás) minden aspektusában meg kell vizsgálni annak az elvnek az érvényesülését, hogy a platform-munkavállalókat mindaddig alkalmazottnak kell tekinteni, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik; iii. a platformok által használt algoritmusokat is a standard munkavégzés kapcsán létező szóbeli vagy írásbeli utasításokhoz hasonlóan kötelezőként lehet értelmeznikal egyenértékűen kell kezelni.

Indokolás

Az Európai Bizottság szerint a munkavállalói státusz ellentmondásos kérdés, és politikai szempontból az egyik legrelevánsabb problémakör olyankor, amikor a platformon keresztül értékesített elsődleges áru a munkaerő. Az Európai Bizottság vizsgálja a jogállás kérdését, és úgy véli, hogy az önfoglalkoztató és az alkalmazott három kritérium alapján különböztethető meg egymástól. Ezek: alárendeltségi viszony megléte, a munka jellege, valamint díjazás. A fenti kritériumokat a munkavállaló uniós fogalommeghatározásának alkalmazásához állapítják meg, bár A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend című európai bizottsági közlemény hozzáteszi, hogy a tagállami bíróságok saját nemzeti hatáskörükben igyekeznek ugyanezeket a kritériumokat alkalmazni. E kritériumok mellett nincs szükség további európai szintű szabályozásra a munkavállalói jogállást illetően. Nemzeti szinten különböző kezdeményezések indultak: néhány esetben bevezettek egy, az alárendelt munkavégzés és az önfoglalkoztatás közötti köztes kategóriát.

A munkavállalói jogállást illetően azt is fontos megjegyezni, hogy az európai szociális partnerek között a közelmúltban létrejött, a digitalizációról szóló önálló keretmegállapodás kimondja, hogy a köz- és a magánszektor valamennyi munkavállalójára és munkáltatójára kiterjed, beleértve azokat az online platformokat használó tevékenységeket is, amelyekben a nemzeti szintű definíciók szerint munkaviszony áll fenn.

A szavazás eredménye:

Mellette:        63

Ellene:        99

Tartózkodott:    15

1.13. pont

Az alábbiak szerint módosítandó:

1.13    Az EGSZB azt kéri, hogy a nemzeti adórendszerek vegyék figyelembe a közösségi gazdaság és a digitális platformok jelenségét, és ezen az ágazaton belül is tartsák tiszteletben a méltányos adórendszerek jellemző elveit, vagyis a következetességet, a kiszámíthatóságot és a semlegességet, ugyanakkor biztosítsák azt is, hogy minden érdekelt fél teljesítse az adójogszabályokban foglalt kötelezettségeit, ami közérdeknek számít 53 . Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a platformgazdaság adóztatásával kapcsolatosan vegye figyelembe a be nem jelentett munkavégzés kezelését célzó európai platform ajánlásait.

Indokolás

Az EGSZB nemrégiben fogadott el véleményt a közösségi gazdaság adóztatásáról (ECO/500 jelű vélemény: „A közösségi gazdaság adóztatása – jelentéstételi követelmények”), és megfelelőbb lenne erre az elfogadott szövegre hivatkozni.

A szavazás eredménye:

Mellette:        62

Ellene:        99

Tartózkodott:    15

_____________

(1)       HL C 303., 2016.8.19., 54. o.

(2)       HL C 125., 2017.4.21., 10. o., 3.9. pont .

(3)      C. Degryse: „Digitalisation of the economy and its impact on labour markets” [A gazdaság digitalizációja és a munkaerőpiacra kifejtett hatás], munkadokumentum, 2016. február, 7. o.

(4)       HL C 303., 2016.8.19., 54. o. ; HL C 283., 2018.8.10., 39. o. ; HL C 81., 2018.3.2., 145. o. ; HL C 125., 2017.4.21., 10. o. ; HL C 237., 2018.7.6., 1. o. ; HL C 75., 2017.3.10., 33. o.

(5)      OECD: Employment Outlook 2019 [Foglalkoztatási kilátások, 2019], 55. o.

(6)      Z. Kilhoffer et. al., „Study to gather evidence on the working conditions of platform workers” [Tanulmány a platform-munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos adatgyűjtés érdekében], 2019. december, 45. o.

(7)      Ugyanott, 47. o.

(8)      Z. Kilhoffer, i.m., 48. o.

(9)      A 2015-ös érték 28,1, illetve 3,6 milliárd euró. Lásd: Z. Kilhoffer, i.m., 48. o.

(10)      Z. Kilhoffer, i.m., 15. o.

(11)      Eurofound 2018, „ Employment and working conditions of selected types of platform work ” [Foglalkoztatási és munkakörülmények a platformmunka bizonyos típusaiban], 9. o.

(12)      Uo., 15. o.

(13)      ILO, Policy responses to new forms of work. International governance of digital labour platforms [Szakpolitikai válaszok a munkavégzés új formáira: a digitális munkavégzési platformok nemzetközi irányítása], 2019. április.

(14)       HL C 303., 2016.8.19., 54. o.

(15)      Ugyanott.

(16)      Az Európai Bizottság közleménye: A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend, COM(2016) 356 final .

(17)      EU–OSHA, 2017, „Protecting Workers in the Online Platform Economy. An overview of regulatory and policy developments in the EU”.

(18)       HL C 283., 2018.8.10., 39. o., 3.4. pont .

(19)      Z. Kilhoffer, i.m., 48. o.

(20)      COLLEEM (COLLaborative Economy and Employment). Lásd: Európai Bizottság: „Platform Workers in Europe” [Platform-munkavállalók Európában], 2018, 4. o.

(21)      Európai Bizottság: A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend, 2016, 11. o.

(22)       HL C 75., 2017.3.10., 33. o. , 4.4.2. pont.

(23)      Z. Kilhoffer, i.m., 227. o.

(24)      Z. Kilhoffer, i.m., 85. o.

(25)      A Legfelsőbb Bíróság ítélete az 1663/2020. sz. (Olaszország) és a 2018. november 28-i, 17-20.079. sz. (Franciaország) ügyben.

(26)      Többek között az 1952. évi 102. egyezményben és későbbi módosításaiban.

(27)      Z. Kilhoffer, i.m., 125. o.

(28)      Bár a szerzők a kollektív tárgyalást „puha” eszköznek minősítik, tény az, hogy számos tagállamban a kollektív tárgyalás jogi erővel bír, így „kemény” eszköz.

(29)      Z. Kilhoffer, i.m., 107. o.

(30)       HL C 75., 2017.3.10., 34. o., 1.4. pont és HL C 283., 2018.8.10., 39. o., 5.1.2. pont .

(31)      Z. Kilhoffer, i.m., 227. o.

(32)      ILO, i.m.

(33)      ILO, Global Commission on the Future of Work: Work for a Brighter Future [A munka jövőjével foglalkozó globális bizottság: A jobb jövő érdekében], Genf, 2019.

(34)       HL C 125., 2017.4.21., 10. o., 3.9. pont .

(35)       HL C 458., 2014.12.19., 43. o.

(36)      OECD: Employment Outlook 2019 [Foglalkoztatási kilátások, 2019], 32. o.

(37)      Az ETUI 2019.10. sz. munkadokumentuma, 2019, szerk.: Isabelle Daugareilh, Christophe Degryse és Philippe Pochet, The platform economy and Social law: Key issues in comparative perspective , 57. o.

(38)      ILO, Policy responses to new forms of work. International governance of digital labour platforms [Szakpolitikai válaszok a munkavégzés új formáira: a digitális munkavégzési platformok nemzetközi irányítása], 2019. április, 6. o.

(39)      Eurofound, lásd: Platform economy initiatives [Kezdeményezések a platformgazdaságban]: https://www.eurofound.europa.eu/data/platform-economy/initiatives .

(40)      Az ETUI 2019.10. sz. munkadokumentuma, 2019, The platform economy and Social law: Key issues in comparative perspective , 46. o.; a portált lásd: https://commissionrelationstravail.belgium.be/fr/ .

(41)      Az ETUI 2019.10. sz. munkadokumentuma, 2019, The platform economy and Social law: Key issues in comparative perspective , 42. o.; lásd még: https://www.equaltimes.org/in-denmark-a-historic-collective?lang=en#.XsjN8DpKhPa .

(42)      Az ETUI 2019.10. sz. munkadokumentuma, 2019, The platform economy and Social law: Key issues in comparative perspective , 102. o.; lásd: https://twitter.com/ridersxderechos és https://www.ugt.es/turespuestasindicales .

(43)      Az ETUI 2019.10. sz. munkadokumentuma, 2019, The platform economy and Social law: Key issues in comparative perspective , 104. o.

(44)      Az ETUI 2019.10. sz. munkadokumentuma, 2019, The platform economy and Social law: Key issues in comparative perspective , 57. o.

(45)      Az ETUI 2019.10. sz. munkadokumentuma, 2019, The platform economy and Social law: Key issues in comparative perspective , 68. o. Úgy tűnik, hogy a munkavállaló jogállását (alkalmazott/önálló vállalkozó) nem szabályozzák.

(46)      Az ETUI 2019.10. sz. munkadokumentuma, 2019, The platform economy and Social law: Key issues in comparative perspective , 71. o.

(47)      Az ETUI 2019.10. sz. munkadokumentuma, 2019, The platform economy and Social law: Key issues in comparative perspective , 72. o.

(48)      Portugália: 2018. augusztus 10-i, 45. törvény.

(49)      Az ETUI 2019.10. sz. munkadokumentuma, 2019, The platform economy and Social law: Key issues in comparative perspective , 111. o.

(50)      Az európai szociális partnerek digitalizációra vonatkozó önálló keretmegállapodása.

(51)       Lásd a 2020. júliusban elfogadott, „A közösségi gazdaság adóztatása – jelentéstételi követelmények” című (ECO/500) véleményt (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(52)       HL C 458., 2014.12.19., 43. o.

(53)       Lásd a 2020. júliusban elfogadott, „A közösségi gazdaság adóztatása – jelentéstételi követelmények” című (ECO/500) véleményt (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).