INDOKOLÁS
1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
Az 1380/2013/EU rendelet 11. cikke felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy halászati állományvédelmi intézkedésekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés céljából.
Az élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv előírja, hogy a tagállamoknak az uniós jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében különleges természetmegőrzési területeket, illetve különleges madárvédelmi területeket kell kijelölniük, és hatékonyan kezelniük kell őket. Ezek a területek alkotják a védett területek európai ökológiai hálózatát, a Natura 2000 hálózatot. Az irányelvek vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges természetvédelmi intézkedéseket, és meg kell tenniük a megfelelő lépéseket azon természetes élőhelyek és fajok védelme érdekében, amelyek számára a területeket kijelölték. Az ilyen intézkedéseknek meg kell felelniük a területen található természetes élőhelyek és fajok ökológiai szükségleteinek, és adott esetben halászati vonatkozású intézkedéseket is magukban foglalhatnak.
A tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) értelmében a tagállamoknak meg kell hozniuk az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy elérjék vagy fenntartsák a tengeri környezet jó környezeti állapotát.
Ha a tagállamok úgy találják, hogy a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv 13. cikkének (4) bekezdése, a madárvédelmi irányelv 4. cikke vagy az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikke szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez bizonyos halászati állományvédelmi intézkedések szükségesek, akkor ezeket az intézkedéseket a közös halászati politika szabályaival összhangban kell elfogadni.
2021. június 17-én Németország (a kezdeményező tagállam) a védett területeken folytatott halászatban közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró öt tagállammal (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia és Svédország) együtt közös ajánlást nyújtott be a Bizottsághoz négy Natura 2000 területen, nevezetesen az Északi-tenger német kizárólagos gazdasági övezetében található DE1209-301 Sylter Aussenriff (Sylti külső zátony), a DE2104-301 Borkum-Riffgrund (Borkumi zátony), a DE1003-301 Doggerbank (Dogger-pad) és a DE1011-401 Östliche Deutsche Bucht (Kelet-német-öböl) (különleges madárvédelmi terület) területeken alkalmazandó halászati állománygazdálkodási intézkedésekről. Az átfogó cél a homokpadok (H1110 élőhelytípus) és a zátonyok (H1170 élőhelytípus) védelme a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközök negatív hatásával szemben, a barna delfin (Phocoena phocoena) és hat kulcsfontosságú tengeri madárfaj – az északi búvár (Gavia stellata), a sarki búvár (Gavia arctica), a lumma (Uria aalge), az alka (Alca torda), a fekete réce (Melanitta nigra) és a szula (Morus bassanus) – védelme a kopoltyúhálókkal és állítóhálókkal történő kifogással és/vagy leöléssel szemben, továbbá a „fajban gazdag kavicsos, durva homokos és kagylós-kavicsos területek” biotóptípusú tengerfenéki területek védelme a halászati tevékenységekből fakadó zavarással és hatásokkal szemben, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti jó környezeti állapot eléréséhez való hozzájárulás érdekében.
2021. július 1-jén Hollandia (a kezdeményező tagállam) a védett területeken folytatott halászatban közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró öt tagállammal (Belgium, Dánia, Franciaország, Németország és Svédország) együtt három közös ajánlást nyújtott be a Bizottságnak az Északi-tengeren található két Natura 2000 területen – nevezetesen az NL2008002 Klaverbank különleges természetmegőrzési területen (Cleaver-part) és az NL2016166 Friese Front különleges madárvédelmi területen (Fríz front) –, valamint a Friese Front és a Centrale Oestergronden (Fríz front és Központi osztrigás terület) védett tengeri területen alkalmazandó halászati állománygazdálkodási intézkedésekről. Az átfogó cél a zátonyok (H1170 élőhelytípus) védelme a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközök hatásával szemben, a lumma (Uria aalge) védelme a kopoltyúhálókkal és állítóhálókkal történő kifogással és/vagy leöléssel szemben, valamint a tengerfenéki ökoszisztéma jelentős részének védelme a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközök által okozott terheléssel és hatásokkal szemben, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti jó környezeti állapot eléréséhez való hozzájárulás érdekében.
Az (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet halászati állományvédelmi intézkedéseket állapít meg az Északi-tenger egyes területein. A Németország és Hollandia által benyújtott közös ajánlások alapján a javasolt új intézkedések bevezetése érdekében módosítani kell ezt a felhatalmazáson alapuló rendeletet.
2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
A közös ajánlás tervezetére vonatkozó német javaslat és az intézkedésekre vonatkozó releváns információk részletes megbeszélések tárgyát képezték mind nemzeti szinten (például az érdekelt felekkel folytatott konzultációt céljával 2016. március 22-én megrendezett konferencián), mind nemzetközi szinten (például 2017-ben három, egyrészt Németország, másrészt Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság képviselői közötti előzetes konzultációs megbeszélésen). A szervezeti egységek, az Északi-tengerrel foglalkozó tanácsadó testület (a továbbiakban: NSAC) és a tudományos szakértők képviselői szintén részt vettek az előzetes konzultációs folyamatban.
2018 novemberében a közvetlen halászati érdekkel rendelkező tagállamok egyetértettek a javaslattal, az északi-tengeri tagállamok regionális csoportja (a továbbiakban: Scheveningen-csoport) pedig 2019. február 4-én benyújtotta a Bizottságnak a közös ajánlást. A HTMGB értékelését követően a Bizottság felkérte a Scheveningen-csoportot, hogy fontolja meg a javasolt állományvédelmi intézkedések továbbfejlesztését.
A Bizottság kéréseit és az azokat követő módosításokat 2020 és 2021 folyamán munkacsoporti üléseken, valamint több kétoldalú konzultáció keretében megvitatták az érintett tagállamokkal. Az NSAC 2021. április 20-án adta ki szakvéleményét. A felülvizsgált közös ajánlást 2021. június 17-én nyújtották be a Bizottsághoz.
A végleges közös ajánlás célja a következő:
1.a Sylter Aussenriff és a Borkum-Riffgrund Natura 2000 területen a homokpad (H1110) és zátony (H1170) élőhelytípus, valamint a Sylter Aussenriff, a Borkum-Riffgrund és a Doggerbank Natura 2000 területen élő barna delfin védelme a halászat negatív hatásaival szemben, hozzájárulva ezáltal a szükséges intézkedések végrehajtásához az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkében foglalt kötelezettségekkel összhangban;
2.az Östliche Deutsche Bucht Natura 2000 területen élő tengerimadár-populációk és élőhelyeik védelme a halászat negatív hatásaival szemben annak érdekében, hogy az elterjedési területükön biztosítsák fennmaradásukat és szaporodásukat, valamint hozzájáruljanak a szükséges intézkedések végrehajtásához a madárvédelmi irányelv 4. cikkében foglalt kötelezettségekkel összhangban;
3.a Sylter Aussenriff és a Borkum-Riffgrund Natura 2000 területen (amelyet „más élőhelytípusként” azonosítottak) a „fajban gazdag kavicsos, durva homokos és kagylós-kavicsos terület” biotóptípusú tengerfenéki területek védelme a halászat negatív hatásaival szemben, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti jó környezeti állapot elérése felé haladva, különös tekintettel a „biológiai sokféleség” és a „tengerfenék épsége” mutatóra.
A javasolt állományvédelmi intézkedések ellenőrzését és végrehajtását, valamint a hatékonyságuk értékelésének nyomon követését a közös ajánlásban részletesen felsorolt különböző eszközök biztosítják. A javasolt állományvédelmi intézkedéseket a tagállamok által a közös ajánlásokban elfogadottakkal összhangban ez felhatalmazáson alapuló jogi aktus is tartalmazza.
A közös ajánlások tervezeteire vonatkozó holland javaslatok kidolgozására a szomszédos tagállamok (Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Svédország és az Egyesült Királyság) képviselőinek és érdekelt feleinek bevonásával került sor részvételi folyamat keretében, amelyet a NSAC képviselőinek bevonása követett 2017-ben és 2018-ban.
2019 februárjában a közvetlen halászati érdekkel rendelkező tagállamok egyetértettek a javaslattal, és a Scheveningen-csoport 2019. június 17-én benyújtotta a Bizottságnak a közös ajánlást. A HTMGB értékelését követően a Bizottság felkérte a Scheveningen-csoportot, hogy fontolja meg a javasolt állományvédelmi intézkedések továbbfejlesztését.
A Bizottság kérései és későbbi módosításai 2020 folyamán a Scheveningen-csoporton belül a közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamokkal folytatott további megbeszélések tárgyát képezték. Az NSAC-kal a módosított javaslatokról folytatott konzultációra 2021. március 1-jén került sor. A felülvizsgált közös ajánlás 2021. július 1-jén került benyújtásra a Bizottsághoz.
A végleges közös ajánlások célja a következő:
1.a Klaverbank Natura 2000 területen található zátonyok (H1170 élőhelytípus) megfelelő védelme a tengerfenéki élőhelyen a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközökből eredő halászati terheléssel szemben, hozzájárulva a kiterjedés és a felszíni területek fenntartására és a minőség javítására vonatkozó természetvédelmi célkitűzések eléréséhez az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkében foglalt kötelezettségekkel összhangban;
2.a Friese Front Natura 2000 területen a lumma (Uria aalge) védelme a kopoltyúhálókkal és állítóhálókkal történő kifogással és/vagy leöléssel szemben, csökkentve az erre a tengeri madárfajra nehezedő terhelést, és hozzájárulva az élőhelye kiterjedésének és minőségének fenntartására irányuló természetvédelmi célkitűzéshez, a madárvédelmi irányelv 4. cikkében foglalt kötelezettségekkel összhangban;
3.a tengerfenéki ökoszisztéma jelentős részének helyreállítása a megzavart állapotból a természetes állapot felé azáltal, hogy csökkentik a Friese Front és a Centrale Oestergronden védett tengeri területek tengerfenéki élőhelyeire a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközökből eredő terhelést, hozzájárulva ezáltal a jó környezeti állapot eléréséhez a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel összhangban.
A javasolt állományvédelmi intézkedések ellenőrzését és végrehajtását a közös ajánlásokban részletesen felsorolt különböző eszközök biztosítják az intézkedések hatásának értékelésére vonatkozó ütemtervekkel együtt. Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus a tagállamok által a közös ajánlásokban elfogadottakkal összhangban tartalmazza a javasolt állományvédelmi intézkedéseket.
A Bizottság 2022. március 2-án ismertette a felhatalmazáson alapuló jogi aktust a halászati és akvakultúra-ágazati szakértői csoporttal, amelynek ülésén az Európai Parlament megfigyelőként részt vett. Németország, Hollandia és Svédország észrevételeket tett a szöveggel kapcsolatban. Annak biztosítása érdekében, hogy összhangban legyen a közös ajánlásokban javasolt intézkedésekkel, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ennek megfelelően módosult.
3.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
A javaslat összefoglalása
A jogi intézkedés fő célja az uniós környezetvédelmi jog szerinti tagállami kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések elfogadása.
A rendelet meghatározza, hogy mely területeken mely halászati tevékenységek tekintetében kell egyedi intézkedéseket alkalmazni.
Jogalap
Az 1380/2013/EU rendelet 11. cikkének (2) bekezdése.
A jogi aktus típusának megválasztása
Javasolt jogi aktus: felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet.
A Bizottság felhatalmazást kapott a vonatkozó intézkedések felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő elfogadására. A közvetlen gazdálkodási érdekkel bíró tagállamok benyújtották közös ajánlásukat. A közös ajánlásokban szereplő és e felhatalmazáson alapuló jogi aktusba beemelt intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapulnak, és megfelelnek az 1380/2013/EU rendelet 11. cikkében meghatározott összes vonatkozó követelménynek.
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022.12.8.)
az (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a Sylter Aussenriff, a Borkum-Riffgrund, a Doggerbank és az Östliche Deutsche Bucht, valamint a Klaverbank, a Friese Front és a Centrale Oestergronden területekre vonatkozó állományvédelmi intézkedések tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1)Az 1380/2013/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy vizeiken a 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 6. cikke, a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikke és a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) 13. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges halászati állományvédelmi intézkedéseket fogadjanak el.
(2)Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a különleges természetmegőrzési területek védelméhez szükséges, az adott természeti területen megtalálható, az említett irányelv mellékleteiben felsorolt természetes élőhelytípusok, illetve fajok ökológiai szükségleteinek megfelelő intézkedéseket.
(3)A madárvédelmi irányelv 4. cikke előírja a tagállamok számára, hogy különleges védelmi intézkedéseket kell megállapítaniuk az irányelv I. mellékletében felsorolt élőhelytípusokra és a II. mellékletében felsorolt, az adott területeken jelen lévő fajokra vonatkozóan. Ezenkívül előírja, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket az olyan természetes élőhelyek, illetve az olyan fajok élőhelyei károsodásának, valamint az olyan fajok jelentős megzavarásának megakadályozására, amelyek céljára az egyes területeket kijelölték.
(4)A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv 13. cikkének (4) bekezdése szerint a tagállamoknak a védett tengeri területek összefüggő és reprezentatív, az érintett ökoszisztémák sokszínűségét megfelelően lefedő hálózatok kialakításához hozzájáruló, a jó környezeti állapot elérésére vagy fenntartására irányuló területvédelmi intézkedéseket is tartalmazó intézkedési programokat kell elfogadniuk; ilyenek például az élőhelyvédelmi irányelv szerinti különleges természetmegőrzési területek, a madárvédelmi irányelv szerinti különleges madárvédelmi területek, valamint a Unió vagy az érintett tagállamok által részes félként aláírt nemzetközi vagy regionális megállapodások szerinti védett tengeri területek.
(5)Az 1380/2013/EU rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében, amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy intézkedéseket kell elfogadni az uniós környezetvédelmi jogszabályok, többek között az 1380/2013/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében, és más tagállamoknak közvetlen állománygazdálkodási érdekük fűződik az intézkedések által érintett halászati tevékenységekhez, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az érdekelt tagállamok által benyújtott közös ajánlás alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja ezeket az intézkedéseket.
(6)Az (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló rendelet állományvédelmi intézkedéseket állapít meg az Északi-tenger egyes területei tengeri környezetének védelme érdekében.
(7)2019. február 4-én Németország az Északi-tengerrel foglalkozó tanácsadó testülettel (NSAC) folytatott konzultációt követően Belgiummal, Dániával, Franciaországgal, Hollandiával, Svédországgal és az Egyesült Királysággal együtt közös ajánlást nyújtott be a Bizottsághoz négy Natura 2000 területen, nevezetesen az Északi-tenger német kizárólagos gazdasági övezetében található DE1209-301 Sylter Aussenriff (Sylti külső zátony), a DE2104-301 Borkum-Riffgrund (Borkumi zátony), a DE1003-301 Doggerbank (Dogger-pad) és a DE1011-401 Östliche Deutsche Bucht SPA (Kelet-német-öböl) (különleges madárvédelmi terület) területeken alkalmazandó halászati állománygazdálkodási intézkedésekről.
(8)A közös ajánlás halászati állományvédelmi intézkedéseket tartalmaz a Sylter Aussenriff és Borkum-Riffgrund homokpadjainak (1110 élőhelytípus) és zátonyainak (1170 élőhelytípus) a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközök hatásától való védelmére, a Sylter Aussenriff, a Borkum-Riffgrund és a Doggerbank területén élő barna delfin védelmére, valamint az Östliche Deutsche Bucht területén megtalálható hat tengeri madárfaj kopoltyúhálókkal és állítóhálókkal történő kifogásának és/vagy leölésének megakadályozására az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkében, illetve a madárvédelmi irányelv 4. cikkében foglalt kötelezettségeknek való megfelelés érdekében. A közös ajánlás továbbá halászati állományvédelmi intézkedéseket tartalmaz a Sylter Aussenriff és a Borkum-Riffgrund vonatkozásában a „fajban gazdag kavicsos, durva homokos és kagylós-kavicsos területek” biotóptípusú tengerfenéki területeknek a halászati tevékenységek hatásaival szembeni védelmére a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv 13. cikkének (4) bekezdésében foglalt kötelezettségeknek való megfelelés érdekében.
(9)A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. március 25–29-i plenáris ülésén felülvizsgálta és értékelte a közös ajánlást, és arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt állományvédelmi intézkedések jelentik az első lépést a tengeri környezet további romlásának elkerülése, valamint a halászati tevékenységek által a homokpad és zátony élőhelyekre, a „fajban gazdag kavicsos, durva homokos és kagylós-kavicsos területek” biotópra, a barna delfinre és egyes tengerimadár-populációkra gyakorolt negatív hatások csökkentése érdekében. Bár a HTMGB kijelentette, hogy a kopoltyúhálókkal és állítóhálókkal történő halászati erőkifejtés befagyasztása nem csökkenti azok hatását, az a tény, hogy a halászati intenzitás a jövőben nem fokozódhat, így is pozitív hatással lesz a védett területeken található élőhelyekre és fajokra. Ezen túlmenően a HTMGB felvetett néhány konkrét kérdést a javasolt intézkedések ellenőrzésével, végrehajtásával és hatékonyságuk nyomon követésével kapcsolatban, amelyet tovább lehetne javítani.
(10)A Bizottság további pontosításokat kért, és felkérte az északi-tengeri tagállamok regionális csoportját (a továbbiakban: Scheveningen-csoport), hogy mérlegelje a javasolt állományvédelmi intézkedések továbbfejlesztését. A Bizottság kérései és a későbbi módosítások a közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamokkal folytatott megbeszélések tárgyát képezték, majd 2021. június 17-én a felülvizsgált közös ajánlás benyújtásra került a Bizottságnak.
(11)A Bizottság 2022. március 2-án ismertette a felhatalmazáson alapuló jogi aktust a halászati és akvakultúra-ágazati szakértői csoporttal, amelynek ülésén az Európai Parlament megfigyelőként részt vett.
(12)A Németország mint kezdeményező tagállam és a többi, közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállam által benyújtott közös ajánlás a következő állományvédelmi intézkedéseket javasolja négy Natura 2000 területen (Sylter Aussenriff, Borkum-Riffgrund, Doggerbank és Östliche Deutsche Bucht) az Északi-tenger német kizárólagos gazdasági övezetében:
–a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközökkel (TBB, OTB, OTT, PTB, TB, TBN, TBS, SX, SDN, SSC, SPR, SV, SB, DRB, DRH és HMD) folytatott halászati tevékenységek tilalma egyes állománygazdálkodási területeken három Natura 2000 területen (Sylter Aussenriff, Östliche Deutsche Bucht és Borkum-Riffgrund), a TBB_CRU_16-31 kivételével a Sylter Aussenriff keleti területének egyes övezeteiben, a homokpadok (1110 élőhelytípus), a zátonyok (1170 élőhelytípus) és/vagy a „fajban gazdag kavicsos, durva homokos és kagylós-kavicsos területek” biotóptípusú tengerfenék védelme érdekében,
–bármilyen halászati tevékenység tilalma az Amrum Bank (1110 élőhelytípus) területének 55 %-án a Sylter Aussenriff Natura 2000 területen a „fajban gazdag kavicsos, durva homokos és kagylós-kavicsos területek” biotóptípusú tengerfenék védelme érdekében,
–a kopoltyúhálóval és állítóhálóval (GN, GNS, GND, GNC, GTR és GTN) folytatott halászati tevékenységek tilalma két Natura 2000 terület (a Sylter Aussenriff és az Östliche Deutsche Bucht keleti része) egyes részein a barna delfin és hat kulcsfontosságú tengeri madárfaj védelme érdekében,
–a Sylter Aussenriff Natura 2000 terület nyugati részén kopoltyúhálóval és állítóhálóval (GN, GNS, GND, GNC, GTR és GTN) történő halászati tevékenységek vonatkozásában halászati tilalmi időszak március 1. és október 31. között a barna delfin járulékos fogásokkal szembeni védelme érdekében a párzási és ellési időszak azon részében, amikor az állatok nagy egyedszámban gyűlnek össze,
–a kopoltyúhálóval és állítóhálóval (GN, GNS, GND, GNC, GTR és GTN) folytatott halászati tevékenységeknek az e felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépését megelőző hat év átlagos szintjére való korlátozása két Natura 2000 területen (Borkum-Riffgrund és Doggerbank) a barna delfin védelme érdekében.
(13)2019. június 17-én Hollandia az NASC-kal folytatott konzultációt követően Belgiummal, Dániával, Franciaországgal, Németországgal, Svédországgal és az Egyesült Királysággal együtt három további közös ajánlást nyújtott be a Bizottságnak két Natura 2000 területre – az NL2008002 Klaverbank különleges természetmegőrzési területre (Cleaver-pad) és az NL2016166 Friese Front különleges madárvédelmi területre (Fríz front) –, valamint a Friese Front és a Centrale Oestergronden (Fríz front és Központi osztrigás terület) északi-tengeri védett tengeri területre vonatkozó halászati állománygazdálkodási intézkedések tekintetében. A közös ajánlások olyan halászati állományvédelmi intézkedéseket tartalmaznak, amelyek célja a Klaverbankon (Cleaver-pad) található zátonyoknak (1170 élőhelytípus) a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközök hatásával szembeni védelme, a lummák kopoltyúhálókkal és állítóhálókkal történő elfogással és/vagy leöléssel szembeni védelme a Friese Front (Fríz front) területén, valamint a tengerfenék jelentős részének védelme a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközök hatásával szemben. Ezek az intézkedések hozzá fognak járulni az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikke, a madárvédelmi irányelv 4. cikke és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv 13. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítéséhez.
(14)A HTMGB 2019 augusztusában felülvizsgálta és értékelte ezeket a közös ajánlásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt állományvédelmi intézkedések pozitív előrelépést jelentenek a tengeri környezet további romlásának elkerülése, valamint a halászati tevékenységek által a zátonyokra, a lummákra és a tengerfenéki területek jelentős részére gyakorolt negatív hatások csökkentése felé. Bár a HTMGB kijelentette, hogy meg kellene fontolni a kopoltyúhálókkal és állítóhálókkal történő halászat teljes tilalmát a tilalmi időszakban, az a tény, hogy a halászati tevékenységek intenzitása a jövőben nem fokozódhat, így is pozitív hatással lesz a védett területeken található élőhelyekre és fajokra. Ezen túlmenően a HTMGB aggodalmát fejezte ki a javasolt intézkedések ellenőrzésének, végrehajtásának és nyomon követésének hatékonyságával kapcsolatban, amelyet véleménye szerint tovább lehetne javítani.
(15)A Bizottság további pontosításokat kért, és felkérte a Scheveningen-csoportot, hogy mérlegelje a javasolt állományvédelmi intézkedések továbbfejlesztését. A Bizottság kérései és a későbbi módosítások a közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamokkal folytatott megbeszélések tárgyát képezték, majd 2021. július 1-jén a felülvizsgált közös ajánlás benyújtásra került a Bizottságnak.
(16)A Hollandia mint kezdeményező tagállam és a többi, közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállam által benyújtott három közös ajánlás a következő állományvédelmi intézkedéseket javasolja két Natura 2000 területen (Klaverbank és Friese Front), valamint a Friese Front és a Centrale Oestergronden védett tengeri területen az Északi-tengeren:
–a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközökkel (TBB, OTB, OTT, PTB, TB, TBN, TBS, SX, SDN, SSC, SPR, SV, DRB és HMD) folytatott halászati tevékenységek tilalma a Klaverbank Natura 2000 terület egyes állománygazdálkodási területein a zátonyok (1 170 élőhelytípus) védelme érdekében,
–a kopoltyúhálóval és állítóhálóval (GN, GNS, GND, GNC, GTR és GTN) folytatott halászati tevékenységek korlátozása a halászati tilalmi időszakban a 2012–2016-os referencia-időszakban a Friese Front Natura 2000 területen a tengeren töltött napok átlagos száma alapján a lummák védelme érdekében,
–a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközökkel (TBB, OTB, OTT, PTB, TB, TBN, TBS, SX, SDN, SSC, SPR, SV, DRB és HMD) folytatott halászati tevékenységek tilalma a Friese Front és a Centrale Oestergronden védett tengeri területeken a tengerfenéki ökoszisztéma jelentős részének védelme érdekében.
(17)A Németország és Hollandia mint kezdeményező tagállam és a többi, közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállam által benyújtott valamennyi közös ajánlásban a javasolt állománygazdálkodási területeken a halászati tevékenységek ellenőrzése és végrehajtása elsősorban a legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajók fedélzetére telepített hajómegfigyelési rendszer (VMS) segítségével történik, összhangban az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével.
(18)Az 1224/2009/EK rendelet rendelkezésein túl javaslat született egy további ellenőrzési és végrehajtási intézkedésre, tekintettel arra, hogy az egyes javasolt állománygazdálkodási intézkedések hatálya alá tartozó viszonylag kis területeken hatékonyan kell nyomon követni a halászhajókat. Ezeken a területeken a VMS-jelentéstételi gyakoriságot 10 percre kell növelni, mivel a védett tengeri területekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre általános gyakorisági referencia.
(19)Mind az (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló rendelet, mind pedig a Németország és Hollandia mint kezdeményező tagállam által benyújtott közös ajánlások a tengerfenékkel érintkező halászeszközök közül csak az aktív halászeszközökre terjednek ki. Ezért és az egyértelműség érdekében az említett rendeletet módosítani kell a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközök meghatározása érdekében.
(20)Az (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell annak érdekében, hogy tartalmazza a Németország által 2021. június 17-én benyújtott közös ajánlásban és a Hollandia által 2021. július 1-jén benyújtott három közös ajánlásban javasolt állományvédelmi intézkedéseket.
(21)E rendelet uniós vizekre vonatkozó intézkedései az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 494. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott célok teljesítésére irányulnak, valamint a megállapodás 494. cikkének (3) bekezdésében említett elveket is figyelembe veszik.
(22)Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet nem érinti sem a vonatkozó rendelkezéseknek való megfeleléshez szükséges további állományvédelmi intézkedések szükségességét, sem a Bizottság azzal kapcsolatos álláspontját, hogy az érdekelt tagállamoknak eleget kell tenniük a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályok szerinti kötelezettségeiknek,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
1.Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet a 92/43/EGK irányelv 6. cikkében, a 2009/147/EK irányelv 4. cikkében és a 2008/56/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges halászati állományvédelmi intézkedéseket állapít meg.
(2) Ez a rendelet az Északi-tengeren tartózkodó halászhajókra vonatkozik.”
2.A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében, az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkében, a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet(*) 2. cikkében és az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(**) III. mellékletében foglalt fogalommeghatározásokon túlmenően az alábbi fogalommeghatározások érvényesek:
a)»tengerfenékkel érintkező aktív halászeszköz«: a következők bármelyike: fenékvonóháló (TB), merevítőrudas vonóháló (TBB), feszítőlapos fenékvonóháló (OTB), feszítőlapos ikervonóháló (OTT), páros fenékvonóháló (PTB), norvég homár fogására használt vonóháló (TBN), garnélahalászatra szolgáló vonóháló (TBS), kerítőháló (SX), dán kerítőháló (SDN), skót kerítőháló (SSC), páros skót kerítőháló (SPR), hajóról működtetett kerítőháló (SV), parti kerítőháló (SB), hajóról működtetett kotróháló (DRB), hajóról működtetett kézi kotróháló (DRH) és gépesített kotróháló, beleértve a szívó kotróhálókat (HMD);
b)»kopoltyúhálók és állítóhálók«: a következők bármelyike: kopoltyúhálók (GN), rögzített kopoltyúhálók (GNS), eresztőhálók (GND), kerítő kopoltyúhálók (GNC), tükörhálók (GTR) és kombinált tükör- és kopoltyúhálók (GTN);
c)»1-es típusú területek«: az e rendelet I. mellékletében felsorolt, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területek vagy az I. mellékletben meghatározott, két kizárólagos gazdasági övezetet elválasztó vonalak vagy a parti tenger határvonalai által határolt földrajzi területek;
d)»2-es típusú területek«: az e rendelet II. mellékletében felsorolt, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területek vagy a parti tenger II. mellékletben meghatározott határvonalai által határolt földrajzi területek;
e)»3-as típusú területek«: az e rendelet IV. mellékletében felsorolt, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területek;
f)»4-es típusú területek«: az e rendelet VI. mellékletében felsorolt, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területek vagy a VI. mellékletben meghatározott, két kizárólagos gazdasági övezetet elválasztó vonalak vagy a parti tenger határvonalai által határolt földrajzi területek;
g)»Bratten«: az e rendelet III. mellékletében felsorolt, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi terület;
h)»AIS övezetek«: az e rendelet V. mellékletében felsorolt, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területek;
i)»riasztási övezetek«: az e rendelet I., II. és VI. mellékletében riasztási övezetként felsorolt, az egyes állománygazdálkodási övezeteket körülvevő, 4 tengeri mérföldes földrajzi területek, amelyeket kizárólag abból a célból hoztak létre, hogy az illetékes hatóságokat értesítsék az egyes védett területeket megközelítő halászhajókról, és ahol a halászati tevékenység nem tilos;
j)»érintett tagállamok«: Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia és Svédország.
--------------------------
(*) A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).
(**) Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).”
3.A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„3. cikk
Halászati tilalom
(1) Az I. mellékletben szereplő 1-es típusú területek alábbi részein tilos a tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközt használó bármilyen halászati tevékenységet folytatni:
a)az 1(1)–1(13) területen – az 1(10.az), az 1(11.az), az 1(12.az) és az 1(13.az) riasztási övezet kivételével – tilos a következő halászeszközök használata: fenékvonóháló (TB), merevítőrudas vonóháló (TBB), feszítőlapos fenékvonóháló (OTB), feszítőlapos ikervonóháló (OTT), páros fenékvonóháló (PTB), norvég homár fogására szolgáló vonóháló (TBN), garnéla fogására szolgáló vonóháló (TBS), kerítőháló (SX), dán kerítőháló (SDN), skót kerítőháló (SSC), páros skót kerítőháló (SPR), hajóról működtetett kerítőháló (SV), kivéve a 16 és 31 mm közötti szembőségű merevítőrudas vonóhálóval és görgős fenék-vontatókötéllel (TBB_CRU_16-31) folytatott halászati tevékenységeket a homoki garnélára (Crangon spp.) irányuló hagyományos halászat során az 1(10)(b) területen;
b)ezen túlmenően az 1(10)–1(13) területen – az 1(10.az), az 1(11.az), az 1(12.az) és az 1(13.az) riasztási övezet kivételével – tilos a következő halászeszközök használata: hajóról működtetett kotróháló (DRB) és gépesített kotróháló, beleértve a szívó kotróhálókat (HMD);
c)ezen túlmenően az 1(10)–1(11) területen – az 1(10.az) és az 1(11.az) riasztási övezet kivételével – tilos a következő halászeszközök használata: parti kerítőháló (SB) és hajóról működtetett kézi kotróháló (DRH).
(2) Tilos
a)halászati tevékenységet folytatni a 2-es típusú terület 2(1)–2(24) és 2(28) területén a vonatkozó 2(28.az) riasztási övezet kivételével;
b)halászati műveleteket folytatni a 2-es típusú terület 2(25)–2(27) területén.
(3) A 3-as típusú területeken a halászat kizárólag a következő halászeszközökkel és a következő feltételekkel engedélyezett:
a)kézi halászeszközök, például horgászbot (LHP);
b)nyílt vízi vonóhálók (OTM és PTM);
c)rákfélék halászata esetén rákcsapdák és csapdák (FPO és FIX);
d)kopoltyúhálók és tükörhálók (GTN), feltéve, hogy a halászhajók részt vesznek a nemzeti hatóságok által vagy nevében folytatott nemzeti megfigyelési és értékelési programban, amelynek célja a barna delfin és a tengeri madarak járulékos fogásának elektronikus távellenőrzés (REM) segítségével, többek között fedélzeti zártláncú televíziós (CCTV) kamerák és a helyzetmeghatározási adatok használatával történő értékelése.
E bekezdés első albekezdésének d) pontja tekintetében az érintett tagállamok évente felülvizsgálják a barna delfin és a tengeri madarak járulékos fogására vonatkozó adatokat, amelyeket 2024. december 31-ig értékelnek. Ezeket az adatokat vagy bármilyen új megfelelő adatot fel kell használni annak érdekében, hogy az 1380/2013/EU rendelet 11. és 18. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően kiigazításra kerüljön az említett területeken a különféle hálókkal folytatott halászat intenzitása.
(4) A (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó.
(5) A VI. mellékletben szereplő 4-es típusú területek alábbi részein tilos a kopoltyúhálóval (GN, GNS, GND és GNC) és állítóhálóval (GTR és GTN) folytatott halászati tevékenység:
a)a 4(1) területen – a 4(1.az) riasztási övezet kivételével – egész évben tilos a kopoltyúhálóval és állítóhálóval folytatott halászati tevékenység;
b)a 4(2) területen – a 4(2.az) riasztási övezet kivételével – tilos a kopoltyúhálóval és állítóhálóval folytatott halászati tevékenység a március 1-jétől október 31-ig tartó halászati tilalmi időszakban;
c)a 4(3) területen – a 4(3.az) riasztási övezet kivételével – a kopoltyúhálóval és állítóhálóval folytatott halászati tevékenység napjainak teljes éves száma nem haladhatja meg azon halászati napok éves átlagos számát, amelyek során a [(…)Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be e felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépésének dátumát] megelőző hat évben az adott területen ilyen halászeszközöket használtak;
d)a 4(4) területen a június 1-jétől november 30-ig tartó halászati tilalmi időszakban a kopoltyúhálóval és állítóhálóval folytatott halászattal töltött napok éves száma nem haladhatja meg azon halászati napok éves átlagos számát, amelyek során az adott területen a 2012 és 2016 közötti időszakban június 1. és november 30. között ilyen halászeszközöket használtak.
(6) Amennyiben a halászati tevékenységek az (1), (3) és (5) bekezdésben tiltott eszközöktől eltérő eszközökkel engedélyezettek, a tiltott halászeszközöket az 1224/2009/EK rendelet 47. cikkében megállapított feltételeknek megfelelően kell rögzíteni és elrendezni.”
4.A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„4. cikk
Áthaladás
(1) A tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközt szállító azon halászhajók, amelyek számára nem engedélyezett a halászat az 1(1)–1(13) területen, beleértve az 1(12.az) és 1(13.az) riasztási övezetet, valamint a kopoltyúhálókat és állítóhálókat szállító azon halászhajók, amelyek számára nem engedélyezett a halászat a 4(1)–4(4) területen, áthaladhatnak ezeken a területeken, feltéve, hogy ezeket a halászeszközöket az 1224/2009/EK rendelet 47. cikkében megállapított feltételeknek megfelelően rögzítik és rendezik el.
(2) A halászhajók áthaladhatnak a 2(1)–2(28) területeken, feltéve, hogy a fedélzeten szállított valamennyi halászeszközt az 1224/2009/EK rendelet 47. cikkében megállapított feltételeknek megfelelően rögzítik és elrendezik.
(3) Áthaladás közben azon halászhajók sebessége, amelyek számára nem engedélyezett a halászat az 1(10)–1(13) területen, beleértve az 1(12.az) és az 1(13.az) riasztási övezetet, valamint a 2(28) és a 4(1)–4(3) területen, nem lehet hat csomónál kevesebb, kivéve vis maior vagy kedvezőtlen körülmények esetén, összhangban az 1224/2009/EK rendelet 50. cikke (4) bekezdésének b) pontjával. Ez utóbbi esetekben a parancsnok haladéktalanul értesíti a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központját, amely ezt követően értesíti a parti tagállam illetékes hatóságait.”
5.Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„5. cikk
Automatikus azonosító rendszer és hajómegfigyelési rendszer
(1) Az alábbi halászhajókra olyan automatikus azonosító rendszert (AIS) kell felszerelni és üzemben tartani, amely megfelel az 1224/2009/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében megállapított előírásoknak:
a)a Bratten védett tengeri területen tartózkodó valamennyi halászhajó;
b)az e rendelet V. mellékletének 1. pontjában meghatározott AIS-övezetekben tengerfenékkel érintkező aktív halászeszközökkel halászó valamennyi halászhajó;
c)az e rendelet V. mellékletének 2. pontjában meghatározott AIS-övezetekben tartózkodó valamennyi halászhajó.
(2) A legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajók esetében a hajómegfigyelési rendszer (VMS) átviteli gyakorisága 10 percre nő, amennyiben az érintett halászhajó:
a)az 1(10)–1(13) területre (I. melléklet), a 2(28) területre (II. melléklet) és a 4(1)–4(4) területre (VI. melléklet) belépni vagy azon áthaladni szándékozik, beleértve az 1(10.az)–1(13.az), a 2(28.az), a 4(1.az)–4(3.az) riasztási övezetet;
b)a tilalmi időszakban (június 1. és november 30. között) tiltott halászeszközt szállít a 4(4) területen (VI. melléklet);
c)tiltott halászeszközt szállít, és nem éri el a hat csomó sebességet az 1(12) és 1(13) területen (I. melléklet), beleértve az 1(12.az) és az 1(13.az) riasztási övezetet.
(3) A riasztási övezetekbe belépő, legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajóknak az 1224/2009/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésének és 15. cikke (1) bekezdésének megfelelően rögzíteniük kell mind a szállított, mind a fogáshoz használt halászeszközöket az elektronikus halászati naplóban.”
6.A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„6. cikk
Felülvizsgálat
„[(…) Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be e rendelet hatálybalépésének dátumát]-tól/-től kezdődően az érintett tagállamok nyomon követik és értékelik a 3., 4. és 5. cikkben meghatározott intézkedések végrehajtását, illetve jelentést tesznek róla: a madárvédelmi irányelv értelmében háromévente a 4(1) és a 4(4) területen (VI. melléklet) alkalmazandó intézkedések, az élőhelyvédelmi irányelv és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv értelmében pedig hatévente az 1(10)–1(13) területen (I. melléklet), a 2(28) területen (II. melléklet) és a 4(2)–4(3) (VI. melléklet) területen alkalmazandó intézkedések tekintetében.”
7.Az I. melléklet e rendelet melléklete 1. pontjának megfelelően módosul.
8.A II. melléklet e rendelet melléklete 2. pontjának megfelelően módosul.
9.A rendelet e rendelet melléklete 3. pontjának megfelelően kiegészül a VI. melléklettel.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2022.12.8.
a Bizottság részéről
elnök
Ursula VON DER LEYEN
