C(2021)2800

INDOKOLÁS

1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE

1.1.Általános háttér és célkitűzések

Az európai zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az EU-t olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, ahol biztosított a környezet és az uniós polgárok egészségének védelme, és ahol a gazdaság növekedését a természeti erőforrások leghatékonyabb és fenntartható használatával érik el. Célja továbbá az EU természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jólétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ennek elérése érdekében az éghajlati és környezeti kihívásokat lehetőségekké kell alakítanunk.

Az egyéb uniós prioritások közé tartozik az emberek érdekeit szolgáló gazdaság kiépítése, az EU szociális piacgazdaságának megerősítése, valamint a jövőre felkészített, stabilitást, munkahelyeket, növekedést és beruházást biztosító gazdaság segítése. E célok különösen a Covid19-világjárvány által okozott társadalmi-gazdasági károk, valamint a fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállítás szükségessége fényében fontosak. Ennek megfelelően fontos, hogy a fenntarthatóbb gazdasági fejlődésre való átállás mindenki számára igazságos és inkluzív legyen.

Az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 („taxonómiai rendelet”) a Bizottság 2018 márciusi, „A fenntartható növekedés finanszírozása” című korábbi cselekvési tervének részeként került beterjesztésre, amely ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát kezdeményezett a tőkeáramlások fenntartható és inkluzív növekedést segítő átirányításának céljával. A taxonómiai rendelet jelentős mértékben járul hozzá a fenntartható beruházások növeléséhez, és így – az EU éghajlatváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos kihívásokra adott válaszának részeként – az európai zöld megállapodás végrehajtásához. A vállalatok és befektetők számára egységes kritériumokat határoz meg a környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető gazdasági tevékenységekhez (azaz lényegesen hozzájárul az EU környezeti célkitűzéseihez, például az éghajlatváltozás mérsékléséhez, miközben jelentősen nem sért más környezeti célkitűzéseket), így célja az, hogy fokozza az ilyen tevékenységek osztályozásának átláthatóságát és következetességét, illetve korlátozza az érintett piacok zöldrefestésének és elaprózódásának kockázatát. A befektetők továbbra is tetszés szerint fektethetnek be, és a taxonómiai rendelet nem kötelezi a befektetőket arra, hogy csak a bizonyos kritériumoknak megfelelő gazdasági tevékenységekbe fektessenek be.

A Covid19-világjárvány gazdasági hatása rávilágított a fenntartható fejlődés fontosságára és arra, hogy a tőkeáramlásokat fenntartható projektek felé kell átirányítani annak érdekében, hogy gazdaságaink, vállalkozásaink és társadalmaink, többek között egészségügyi rendszereink ellenállóbbá váljanak az éghajlati és környezeti sokkhatásokkal és kockázatokkal szemben. Ily módon az európai zöld megállapodás erős és fenntartható helyreállítási stratégiát biztosíthat, és az uniós taxonómia olyan eszközként szolgálhat, amely megkönnyíti a pénzügyi piacok e helyreállításban játszott szerepét.

A taxonómiai rendelet oly módon hozza létre az uniós taxonómia keretét, hogy négy feltételt határoz meg, amelyeket a gazdasági tevékenységnek teljesítenie kell ahhoz, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljön. A minősített tevékenység:

i. a taxonómiai rendelet 10–16. cikkének megfelelően lényegesen hozzájárul az említett rendelet 9. cikkében meghatározott hat környezeti célkitűzés közül egyhez vagy többhöz;

ii. nem képezi a taxonómiai rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzéseknek a rendelet 17. cikke szerinti jelentős megsértését;

iii. végzése a taxonómiai rendelet 18. cikkében meghatározott minimális (szociális) biztosítékoknak megfelelően történik; és

iv. megfelel a Bizottság által a taxonómiai rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével, 11. cikkének (3) bekezdésével, 12. cikkének (2) bekezdésével, 13. cikkének (2) bekezdésével, 14. cikkének (2) bekezdésével vagy 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított technikai vizsgálati kritériumoknak. A technikai vizsgálati kritériumoknak minden gazdasági tevékenységhez teljesítménykövetelményeket kell meghatározniuk, amelyek megállapítják, hogy az adott tevékenység milyen feltételek mellett i. járul hozzá lényegesen egy adott környezeti célkitűzéshez; és ii. nem sérti jelentősen a többi célkitűzést.

Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet meghatározza azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján bizonyos gazdasági tevékenységek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájárulónak minősülnek, és amelyek alapján meghatározható, hogy e gazdasági tevékenységek nem okozzák-e egyéb releváns környezeti célkitűzések jelentős sérelmét.

A taxonómiai rendelet 19. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a technikai vizsgálati kritériumokat, beleértve legalább háromévente a 10. cikk (2) bekezdése szerint átállásinak minősített tevékenységek esetét, és adott esetben a tudományos és technológiai fejleményeknek megfelelően módosítja ezt a felhatalmazáson alapuló rendeletet. E frissítéseket a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformtól kapott információk alapján kell kidolgozni, és figyelembe kell venni a pénzügyi piaci szereplőknek a kritériumokkal kapcsolatos tapasztalatait, valamint a befektetések környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő irányítására gyakorolt hatást.

1.2.Jogi háttér

Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet a taxonómiai rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott felhatalmazásokon alapul. A technikai vizsgálati kritériumok megállapításának alapjául az említett rendelet 19. cikkében foglalt követelmények szolgálnak.

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 31. cikkével összhangban ez a felhatalmazáson alapuló rendelet egyetlen jogi aktusban egyesíti a taxonómiai rendelet két, egymással összefüggő felhatalmazását, nevezetesen az éghajlatváltozás mérséklésével, illetve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos technikai vizsgálati kritériumokról szóló 10. cikk (3) bekezdését, illetve 11. cikk (3) bekezdését. A taxonómiai rendelet előírja a Bizottság számára, hogy 2020. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezekről a kérdésekről. A taxonómiai rendeletben felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására adott további felhatalmazások eltérő határidőkkel rendelkeznek, így azokkal kapcsolatban egy későbbi szakaszban kell intézkedni. E felhatalmazások a fennmaradó környezeti célkitűzésekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokra, valamint a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások által a nem pénzügyi kimutatásaikban vagy a konszolidált nem pénzügyi kimutatásaikban közzéteendő információkra vonatkoznak azzal kapcsolatban, hogy e vállalkozások tevékenységei összhangban állnak-e a taxonómiával, és ha igen, milyen mértékben.

2.A JOGI AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK

Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus a 2018-ban létrehozott, a magán- és a közszféra különböző érdekelt feleiből álló bizottsági szakértői csoport, a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport ajánlásaira épül. A technikai szakértői csoport feladata többek között az volt, hogy segítse a Bizottságot az uniós taxonómiának a Bizottság 2018. májusi jogalkotási javaslataival összhangban és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek figyelembevételével történő kidolgozásában.

2018. decemberi és 2019. júniusi jelentésében a technikai szakértői csoport közzétette ajánlásainak két időközi változatát. Mindkét jelentés nyilvános véleménynyilvánítási felhívás tárgyát képezte, amelyre 257, illetve 830 válasz érkezett. Megbízatása során a technikai szakértői csoport több mint 200 további szakértővel is együttműködött, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos technikai vizsgálati kritériumokra vonatkozóan. A Bizottság 2019 júniusában és 2020 márciusában két találkozót is szervezett az érdekelt felekkel a technikai szakértői csoport jelentésével kapcsolatos vélemények összegyűjtése céljából.

2020. március 9-én a technikai szakértői csoport közzétette végleges jelentését 2 . A tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy a tagállami szakértői csoport 2020. májusi ülésén – az Európai Parlament megfigyelőinek részvételével – visszajelzést adjanak a technikai szakértői csoport végleges ajánlásairól.

A Bizottság 2020 márciusában közzétette a bevezető hatásvizsgálatot, és a Covid19-járvány miatt 2020. április végéig meghosszabbította a visszajelzés lehetőségét. Összesen 409 válaszadó volt.

A Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásnak megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét 2020. november 20-től december 18-ig közzétette a minőségi jogalkotási portálon, négy hetet biztosítva a visszajelzésre. Összesen 46 591 érdekelt fél adott visszajelzést 3 . A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét 2020. december 4-én megvitatták a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal is. Emellett a tagállami szakértői csoport 2020. december 10-i, 2021. január 26-i, 2021. február 26-i és 2021. március 24-i ülésén a tagállamok szakértőivel és az Európai Parlament megfigyelőivel is ismertették és megvitatták a felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét.

Összességében a beérkezett visszajelzések nagy száma megerősítette, hogy a taxonómia fontos eszköz a fenntarthatóbb gazdasági tevékenységek felé irányuló tőkeáramlás segítésében és az európai zöld megállapodás szerinti átmenet felgyorsításában. Több aggály is felmerült, ám a többé vagy kevésbé ambiciózus kritériumokat javaslók között nagy a megosztottság. Egyesek szerint a különböző tevékenységek néhány kritériumának kalibrálása nem eléggé ambiciózus. Mások szerint viszont egyes kritériumok túl ambiciózusak, összetettek vagy szűk körűek. Aggályok merültek fel az olyan érdekelt feleket érintő potenciális következményeket illetően is, akiknek a tevékenysége a taxonómia alapján nem minősülne környezeti szempontból fenntarthatónak. Sokan a kritériumok használhatóságára és a technikai pontosításokra is kitértek.

A kapott visszajelzések gondos vizsgálata alapján a felhatalmazáson alapuló rendelet egészében sor került egyes kritériumok célzott újrakalibrálására, valamint egyéb javításokra és módosításokra. Ezek a kritériumok számos technikai pontosítását és egyszerűsítését, a meglévő ágazati jogszabályokkal való nagyobb összhangot – többek között a soron következő felülvizsgálatokra való hivatkozásokat –, illetve a szubszidiaritást tükröző releváns nemzeti követelményeket, valamint a különböző tevékenységek, köztük az átállásinak és támogatónak minősített tevékenységek meghatározásának és bemutatásának nagyobb koherenciáját érintik.

A legtöbb észrevétel az energiaágazat, majd a mezőgazdaság és a közlekedés kritériumaira érkezett. Számos észrevétel foglalkozott az erdészet, a feldolgozóipar és az épületek kritériumaival is. A visszajelzések és a különböző ágazatokban bekövetkezett főbb változások teljes összefoglalását az e felhatalmazáson alapuló rendeletet kísérő hatásvizsgálat 2.10. melléklete tartalmazza.

Mezőgazdaság

Az a döntés született, hogy ebben az esetben a felhatalmazáson alapuló rendeletből törlik a mezőgazdasági tevékenységek kritériumait a közös agrárpolitikáról (KAP) folyó tárgyalások további előrelépéséig, és annak érdekében, hogy a különböző eszközök közötti nagyobb koherenciával sikerüljön elérni a zöld megállapodás környezet- és éghajlatvédelmi törekvéseit.

Erdészet

A visszajelzések alapján változtatásokat vezettek be az összetettség és a terhek különösen a kisebb erdőgazdaságoknál történő csökkentése, az erdészet éghajlati előnyeinek bemutatására rendelkezésre álló időkeret meghosszabbítása, az átdolgozott megújulóenergia-irányelv szerinti meglévő fenntarthatósági kritériumok nagyobb mértékű figyelembevétele, valamint a jelentős környezetvédelmi hozzájárulás biztosítását szolgáló kulcsfogalmak pontosítása érdekében. Az e felhatalmazáson alapuló rendelet felülvizsgálatai során figyelembe fogják venni az erdészetre vonatkozó fenntarthatósági kritériumok jövőbeli alakulását.

Feldolgozóipar

A visszajelzések főként a vas- és acél, alumínium, műanyagok és vegyi anyagok gyártására és más karbonszegény technológiákra vonatkozó kritériumokat érintették. A környezetvédelmi törekvéseket biztosító alternatívák hiányában a mérlegelés során megerősítették az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) referenciaértékeinek alkalmazását. A kritériumok jövőbeli felülvizsgálatai során meg kell vizsgálni, hogy a technikai vizsgálati kritériumoknak más releváns szabványokon kell-e alapulniuk, tekintettel az életciklus alatti kibocsátásokra és a technológiai fejlődésre. Kiigazítások bevezetésére került sor például annak érdekében, hogy jobban felismerjék a különböző gyártási folyamatokat és lehatárolják az elkülönülő tevékenységeket, bővítsék egyes tevékenységek körét, pl. felülvizsgálják a hidrogénelőállítás kibocsátási küszöbértékeit és engedélyezzék a fenntartható módon beszerzett élelmiszer- és takarmánynövényeket a műanyagok és szerves vegyi anyagok gyártása során.

Energia

Az életciklus során keletkező kibocsátások energetikai tevékenységekre vonatkozó átfogó 100 g CO2e/kWh küszöbértékét megtartották, kivéve, ha a bizonyítékok egyértelműen mutatják, hogy a releváns technológiák jóval e szint alatt vannak. A bioenergia minősítése már nem átállási, és a bioenergiára vonatkozó kritériumokat jobban összehangolták a hatályos uniós jogszabályokkal, míg a vízenergia kritériumait helyzetfüggőbbé tették és szintén jobban összehangolták a meglévő uniós joggal.

Szállítás

A visszajelzések széles köre és sokfélesége alapján a változások többnyire technikai jellegűek voltak. Például a villamosított vasúton és a zéró kipufogógáz-kibocsátás mellett végzett szállítás minősítése már nem „átállási”, a vízi infrastruktúrának az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló mellékletbe való felvétele kibővül, a tengeri szállítási tevékenységek esetében javulnak a biológiai sokféleségre vonatkozó DNSH-kritériumok, a helyközi autóbuszok kritériumait pedig kiigazították a modális váltásban betöltött szerep jelzése érdekében.

Épületek

A kapott, nevezetesen az épületek megvásárlására és tulajdonlására vonatkozó visszajelzések alapján a Bizottság úgy döntött, hogy követi a technikai szakértői csoport javaslatát, és a nemzeti vagy regionális szintű energiahatékonyság tekintetében a legjobb 15 %-ba tartozó épületeket is a taxonómiához igazodónak minősíti. Technikai kiigazításokra is sor került, pl. az épületek vízfogyasztási kritériumai és energiahatékonysági berendezései tekintetében.

Horizontális kérdés – kritériumok alkalmazása annak meghatározására, hogy mi minősül a taxonómiához igazodónak

A visszajelzések egyik fő aggálya az volt, hogy a gazdasági szereplők hogyan és mikor tudják tevékenységeiket a taxonómiához igazodónak tekinteni. Ez abból a pontosítási igényből is következik, hogy a taxonómiai keret és a tágabb fenntartható finanszírozási keret hogyan teheti lehetővé a vállalatok átállásának különböző kiindulási pontok melletti finanszírozását, ami a felhatalmazáson alapuló rendeletet kísérő közleményben részletesebben is szerepel.

A taxonómiai rendelet 8. cikke előírja a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások számára, hogy tegyenek közzé információkat arról, hogy tevékenységeik milyen módon és mértékben kapcsolódnak a technikai vizsgálati kritériumok szerint környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez. A 8. cikk (2) bekezdése előírja, hogy különösen a nem pénzügyi vállalkozásoknak közzé kell tenniük a taxonómiában szereplő tevékenységekhez kapcsolódó árbevételük, tőkekiadásuk és működési költségük arányát. A 8. cikk (4) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a nem pénzügyi vállalkozások által közzéteendő információk tartalmának, megjelenítésének és módszertanának meghatározására, valamint az NFRD hatálya alá tartozó pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó egyenértékű és megfelelő tájékoztatási követelmények meghatározására. A 8. cikk (4) bekezdése szerinti jövőbeni felhatalmazáson alapuló jogi aktus ezért meghatározza majd, hogy az e felhatalmazáson alapuló rendeletben szereplő tevékenységekhez kapcsolódó releváns árbevétel és kiadások mikor és hogyan számítanak a taxonómiához igazodónak. A következő bekezdések indikatív magyarázattal és néhány példával szolgálnak, de nem érintik az e felhatalmazáson alapuló rendeletben szereplő technikai vizsgálati kritériumoknak a visszajelzések eredményeként végrehajtott módosításait.

Amennyiben egy tevékenység megfelel az e felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak, a vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy a taxonómiához igazodónak számíthassa mind a tevékenységből származó árbevételt, mind a tevékenység kiterjesztésével és a taxonómiához igazodó jellegének fenntartásával kapcsolatos tőkekiadásokat (és egyedi működési költségeket). Így egy vállalkozás a taxonómiához igazodó termék vagy szolgáltatás értékesítéséből származó árbevételt, valamint a szolgáltatás vagy előállítási folyamat fenntartásával és/vagy kiterjesztésével kapcsolatos kiadásokat a taxonómiához igazodónak számíthatja. Azonban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás környezeti célkitűzése esetében (a támogató tevékenységek kivételével) csak azok a kiadások számíthatók be, amelyek a tevékenységnek az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienssé tételéhez kapcsolódnak, az adott tevékenységhez kapcsolódó árbevétel viszont nem, kivéve ha az egy másik környezeti célkitűzéshez való lényeges hozzájárulása miatt környezeti szempontból szintén fenntarthatónak minősül. Ennek oka az, hogy félrevezető lenne a teljes rezilienssé tett tevékenységből származó árbevétel minden további kritérium nélküli beszámítása: ha megtörtént a tevékenység „lényeges hozzájárulása” az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz (azaz a tevékenység az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé vált), a legtöbb esetben nem valószínű, hogy az adott (környezeti előnnyel járó vagy nem járó) tevékenységhez kapcsolódó árbevétel zöldnek számít. Így például ha egy, az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumait nem teljesítő gyártóüzemet az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának javítása érdekében korszerűsítenek, a gyártóüzem beszámíthatja az adott korszerűsítéshez kapcsolódó kiadásokat, a gyártáshoz kapcsolódó árbevételt viszont azt követően sem, hogy az üzem az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé vált.

Továbbá ha egy olyan tevékenységet végző vállalkozás, amely még nem felel meg a lényeges hozzájárulás technikai vizsgálati kritériumainak, befektetési tervet készít a kritériumoknak egy meghatározott időszakra való megfeleléséhez, a vállalkozás a taxonómiához igazodónak számíthatja a tervben meghatározott tevékenység környezeti teljesítményének javulásával kapcsolatos kiadásokat. Ez segíti a vállalkozásokat abban, hogy hitelesen kommunikáljanak a befektetőkkel és a hitelezőkkel a taxonómiához igazodó jelleg elérésére irányuló terveikről, lehetővé téve a tevékenységeket az aktuális környezeti teljesítményükről a taxonómiai kritériumok által meghatározott teljesítményszintre való emelését célzó erőfeszítések elismerését. Amíg azonban egy tevékenység nem felel meg a kritériumoknak, a tevékenységből származó árbevétel nem számítható a taxonómiához igazodónak. Ezt az árbevételt csak akkor lehet beszámítani, ha a tevékenység megfelel a kritériumoknak, azaz a terv sikeres végrehajtását követően. Végül a taxonómiában nem szereplő ágazatokban működő vállalkozások is a taxonómiához igazodó költségként tehetik közzé a taxonómiához igazodó egyéb tevékenységekkel kapcsolatos outputok beszerzését. Így minden vállalkozás, amelynek tevékenységére nem terjed ki a taxonómia, a taxonómiához igazodó releváns kiadásként számíthatja be és teheti közzé például a tevékenységére vonatkozó taxonómiai kritériumoknak megfelelő gyártóktól származó napelemek, energiahatékony fűtési rendszerek vagy energiahatékony ablakok beszerzését és üzembe helyezését.

3.HATÁSVIZSGÁLAT

A Bizottság arányos hatásvizsgálatot végzett a felhatalmazáson alapuló rendeletet megalapozó információk biztosítása és a rendelet kiegészítése céljából. A hatásvizsgálat figyelembe vette azt a tényt, hogy az uniós taxonómia kulcselemeit az Európai Parlament és a Tanács a taxonómiai rendeletben határozta meg. A rendelet többek között meghatározza a környezeti célkitűzéseket, a lényeges hozzájárulás és „jelentős károkozás elkerülése” fogalmát, valamint a technikai vizsgálati kritériumok követelményeit. E követelmények foglalják keretbe a Bizottság mérlegelési jogkörét a felhatalmazáson alapuló rendelet kialakításánál.

A hatásvizsgálat részletesen megvizsgálta a felhatalmazáson alapuló rendelettel kapcsolatos legfontosabb technikai hozzájárulást, nevezetesen a technikai szakértői csoport által végzett előkészítő munkát. A technikai szakértői csoport jelentése tartalmazta az ágazatok és gazdasági tevékenységek kiválasztásának módszertanát. Ajánlásokat fogalmazott meg továbbá 70 olyan gazdasági tevékenység technikai vizsgálati kritériumaira vonatkozóan, amelyek lényeges mértékben járulnak hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez, valamint 68 olyan gazdasági tevékenységre vonatkozóan, amelyek lényeges mértékben járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. A zárójelentés részletes ajánlásokat is tartalmazott a NACE-kódok gazdasági tevékenységek osztályozására való használatáról, valamint egy útmutatót az uniós taxonómiának a vállalkozások és a pénzügyi piaci szereplők általi alkalmazásáról.

Bár a hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottságnak általánosságban követnie kell a technikai szakértői csoport ajánlásait, annak megállapításában is segített, hogy e felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes esetekben el kell térnie a technikai szakértői csoport jelentésétől annak érdekében, hogy jobban igazodjon a taxonómiai rendeletben, nevezetesen annak 19. cikkében a technikai vizsgálati kritériumokra meghatározott követelményekhez. A hatásvizsgálat ajánlása szerint az uniós taxonómia koherenciájának megőrzése mellett a jelentős potenciállal rendelkező további tevékenységek hatály alá vonása érdekében az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos további tevékenységeket is érdemes a technikai vizsgálati kritériumokat kiterjeszteni. Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet nem tartalmaz bizonyos, a technikai szakértői csoport jelentésében szereplő tevékenységeket, amelyek esetében összetett és részletes technikai vizsgálat elvégzésére van szükség.

A kísérő hatásvizsgálatban szereplő elemzés annak kiderítésében is segített, hogy bizonyos tevékenységek esetében miként lehet meghatározni bizonyos, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz történő lényeges hozzájárulás megállapítására szolgáló kritériumokat. A használhatóság és az arányosság biztosítása érdekében a technikai szakértői csoport ajánlásaihoz képest néhány változtatásra került sor a „jelentős károkozás elkerülése” kritériumok tekintetében is.

A technikai szakértői csoport technikai vizsgálati kritériumokra vonatkozó ajánlásait a hatásvizsgálati jelentés a taxonómiai rendelet 19. cikkének részletes követelményei alapján megfelelően értékelte. Az elemzés különösen olyan kritériumokat vizsgált, amelyek összhangban vannak az uniós jogszabályokkal, magas szintű környezetvédelmi törekvéseket tükröznek, előmozdítják az egyenlő versenyfeltételeket, továbbá a gazdasági szereplők és a befektetők számára is könnyen használhatónak minősülnek.

Az uniós taxonómia hatékonysága a piaci szereplők általi bevezetésétől függ. A hatásvizsgálat részeként a Bizottság indikatív elemzést végzett a javasolt megközelítés lehetséges előnyeiről és költségeiről, és a technikai vizsgálati kritériumoknak a taxonómiai rendelet követelményei szerinti kalibrálására összpontosított. E kalibrálás befolyásolhatja a bevezetési szinteket az ezt követő szigorú technikai vizsgálati kritériumok révén, amelyek a piaci szereplők számára releváns információkkal szolgálnának a fenntartható befektetésekre vonatkozó döntéshozatalnál. A taxonómiai kritériumok által biztosított nagyobb átláthatóság és következetesség tehát valószínűleg csökkenti a befektetők számára a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek azonosításának, a vállalkozások számára pedig azok finanszírozásának költségeit. A környezeti és társadalmi előnyök ebben az esetben valószínűleg a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek felé irányuló tőkeáramlás növekedéséből adódnak, így segítve a tisztább, egészségesebb és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensebb élő környezet megteremtését.

A felhatalmazáson alapuló rendelet önmagában nem generál új közvetlen költségeket. A taxonómiai rendelet követelményei azonban valószínűleg költségekkel járnak, különösen a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó vállalatok és a pénzpiaci szereplők számára, a taxonómiára vonatkozó információk összegyűjtése és közzététele miatt. Ez a szóban forgó rendelkezések hatálya alá tartozó szervezetek számára egyszeri és folyamatos költségekkel is járna.

Az első negatív véleményt követően a hatásvizsgálat fenntartásokat tartalmazó pozitív véleményt kapott a Szabályozói Ellenőrzési Testülethez eszközölt második benyújtáskor.

A Testület által kiadott két vélemény nyomán a jelentést több szempontból is javították. Nevezetesen mind az éghajlatváltozás mérséklése, mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében pontosították az ágazatok és a gazdasági tevékenységek rangsorolásának és bevonásának magyarázatát. Megerősítették a technikai vizsgálati kritériumoknak a taxonómiai rendelet követelményei szerinti értékelését, a kritériumok meghatározására szolgáló különböző megközelítések értékelésének elemzési alapját pedig jobban alátámasztották. A technikai szakértői csoport ajánlásaitól való eltérések magyarázatára is sor került azzal kapcsolatban, hogy az ajánlott technikai vizsgálati kritériumok és az azokat követő eltérések hogyan igazodnak a taxonómiai rendelet követelményeihez. A hatásvizsgálati jelentés részletesebben ismertette a gazdaság uniós taxonómia általi lefedettségére vonatkozó becsléseket. Általánosságban részletesebb magyarázatokat és példákat szerepeltettek a taxonómia kritériumainak alkalmazásával kapcsolatban. Emellett finomították a nyomonkövetési és értékelési keretet. Ezen belül olyan mechanizmust javasoltak, amely lehetővé tenné a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform számára, hogy technikai és megfelelő visszajelzést adjon az érdekelt feleknek az uniós taxonómia esetleges nem kívánt hatásaival kapcsolatos aggályairól.

4.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásához való jogról a taxonómiai rendelet 10. cikkének (3) bekezdése és 11. cikkének (3) bekezdése rendelkezik.

Az 1. cikk az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat állapítja meg.

A 2. cikk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat állapítja meg.

A BIZOTTSÁG (EU) …/… FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021.6.4.)

az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 4 és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére és 11. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)Az (EU) 2020/852 rendelet meghatározza az általános keretet annak eldöntéséhez, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e, annak megállapítása céljából, hogy egy befektetés környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható. Az említett rendelet az Unió vagy a tagállamok által elfogadott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amelyek a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében a pénzügyi piaci szereplőkre vagy kibocsátókra, a pénzügyi termékeket rendelkezésre bocsátó pénzügyi piaci szereplőkre, valamint azokra a vállalkozásokra vonatkozó követelményeket határoznak meg, amelyek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5 19a. cikke értelmében kötelesek nem pénzügyi kimutatást vagy az említett irányelv 29a. cikke szerinti konszolidált nem pénzügyi kimutatást közzétenni. Az (EU) 2020/852 rendelet hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplők vagy hatóságok önkéntes alapon szintén alkalmazhatják az említett rendeletet.

(2)Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése és 11. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy konkrét gazdasági tevékenység úgy minősül, mint amely lényegesen hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, továbbá hogy az említett rendelet 9. cikkében meghatározott minden egyes releváns környezeti célkitűzés tekintetében megállapítsa azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy az adott gazdasági tevékenység nem sért-e jelentősen egy vagy több környezeti célkitűzést.

(3)Az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerint a technikai vizsgálati kritériumoknak figyelembe kell venniük a szóban forgó gazdasági tevékenység és ágazat jellegét és nagyságrendjét, valamint azt, hogy a gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerinti átállási gazdasági tevékenységnek vagy az említett rendelet 16. cikke szerinti támogató tevékenységnek minősül-e. Ahhoz, hogy a technikai vizsgálati kritériumok hatékonyan és kiegyensúlyozottan teljesítsék az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkében foglalt követelményeket, azokat mennyiségi küszöbértékként vagy minimumkövetelményként, relatív javulásként, a minőségi teljesítményre vonatkozó követelményként, folyamat- vagy gyakorlatalapú követelményként vagy a gazdasági tevékenység jellegének pontos leírásaként kell meghatározni, amennyiben az adott tevékenység jellegénél fogva lényegesen hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

(4)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenység pozitív hatást gyakoroljon az éghajlat-politikai célkitűzésre, vagy csökkentse az éghajlat-politikai célkitűzésre gyakorolt negatív hatást. E technikai vizsgálati kritériumoknak ezért azokra a küszöbértékekre vagy teljesítményszintekre kell vonatkozniuk, amelyeket a gazdasági tevékenységnek el kell érnie ahhoz, hogy az említett éghajlat-politikai célkitűzések valamelyikéhez lényeges mértékben hozzájárulónak minősüljön. A „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenység ne gyakoroljon jelentős negatív hatást a környezetre. Következésképpen e technikai vizsgálati kritériumoknak meg kell határozniuk azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket a gazdasági tevékenységnek teljesítenie kell ahhoz, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljön.

(5)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, és nem sérti-e jelentősen egyik környezeti célkitűzést sem, adott esetben a meglévő uniós jogra, a bevált gyakorlatokra, szabványokra és módszertanokra, valamint a nemzetközileg elismert közjogi szervezetek által kidolgozott, jól megalapozott szabványokra, gyakorlatokra és módszertanokra kell épülniük. Amennyiben egy adott szakpolitikai területnek objektíve nincs életképes alternatívája, a technikai vizsgálati kritériumok nemzetközileg elismert magánszervezetek által kidolgozott, jól megalapozott szabványokra is épülhetnek.

(6)Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a gazdasági tevékenységek azonos kategóriáit minden egyes éghajlat-politikai célkitűzés tekintetében azonos technikai vizsgálati kritériumoknak kell alávetni. Ezért a technikai vizsgálati kritériumoknak lehetőség szerint követniük kell a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 6 létrehozott, a gazdasági tevékenységek NACE Rev. 2. osztályozási rendszerében megállapított osztályozását. Annak érdekében, hogy a vállalkozások és a pénzügyi piaci szereplők könnyebben azonosíthassák azokat a releváns gazdasági tevékenységeket, amelyekre technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani, a gazdasági tevékenység egyedi leírásának tartalmaznia kell az adott tevékenységhez társítható NACE-kódokra való hivatkozásokat is. E hivatkozásokat indikatívnak kell tekinteni, és nem szabad elsőbbséget élvezniük a tevékenység leírásában szereplő egyedi meghatározással szemben.

(7)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység milyen feltételek mellett tekinthető úgy, hogy lényeges mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, tükrözniük kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátások elkerülésének, az ilyen kibocsátások csökkentésének vagy az üvegházhatást okozó gázok elnyelése növelésének és a szén-dioxid hosszú távú tárolásának szükségességét. Ezért helyénvaló először azokra a gazdasági tevékenységekre és ágazatokra összpontosítani, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek e célok eléréséhez. E gazdasági tevékenységeket és ágazatokat a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásból való részesedésük, valamint az arra vonatkozó bizonyítékok alapján kell kiválasztani, hogy potenciálisan hozzájárulhatnak-e az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elkerüléséhez, az ilyen kibocsátások csökkentéséhez vagy az elnyeléshez, vagy más tevékenységeknél lehetővé tehetik-e az ilyen elkerülést, csökkentést vagy elnyelést.

(8)A teljes életciklusra vonatkozó ÜHG-kibocsátások számítási módszertanának megbízhatónak és széles körben alkalmazhatónak kell lennie, és ezáltal elő kell segítenie az ÜHG-kibocsátás számítások ágazatokon belüli és ágazatok közötti összehasonlíthatóságát. Ezért helyénvaló ugyanazt a számítási módszert előírni a tevékenységek között, amennyiben ilyen számításra van szükség, ugyanakkor megfelelő rugalmasságot kell biztosítani az (EU) 2020/852 rendeletet alkalmazó szervezetek számára. Ennek megfelelően a 2013/179/EU bizottsági ajánlás hasznos a teljes életciklusra vonatkozó ÜHG-kibocsátás kiszámításához, alternatívaként az ISO 14067 vagy az ISO 14064-1 szabvány alkalmazásának lehetőségével. Amennyiben az alternatív, jól bevált eszközök vagy szabványok különösen alkalmasak arra, hogy pontos és összehasonlítható információval szolgáljanak egy adott ágazat teljes életciklusra vonatkozó ÜHG-kibocsátásának kiszámításáról, mint például a vízenergia-ágazatra vonatkozó G-res eszköz és az információs és kommunikációs ágazatra vonatkozó ES 203 199 ETSI szabvány, helyénvaló az ilyen eszközt vagy szabványokat az adott ágazat további alternatíváiként szerepeltetni.

(9)A vízenergia-ágazatban végzett tevékenységek teljes életciklusra vonatkozó ÜHG-kibocsátásának kiszámítására szolgáló módszertannak tükröznie kell az ágazat sajátosságait, beleértve az új modellezési módszereket, a tudományos ismereteket és a tározók világszerte végzett empirikus méréseit. A vízenergia-ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátására gyakorolt nettó hatással kapcsolatos pontos jelentéstétel biztosítása érdekében ezért helyénvaló lehetővé tenni a nyilvánosan elérhető és a Nemzetközi Vízenergia Szövetség által az UNESCO globális környezeti változás tanszékkel együttműködésben kifejlesztett ingyenes G-res eszköz használatát.

(10)Az információs és kommunikációs ágazatban végzett tevékenységek teljes életciklusra vonatkozó ÜHG-kibocsátásának kiszámítására szolgáló módszertannak tükröznie kell az adott ágazat sajátosságait, különösen az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által az információs és kommunikációs ágazat életciklus-értékeléseihez nyújtott specifikus munkát és iránymutatást. Helyénvaló tehát lehetővé tenni az ES 203 199 ETSI szabvány alkalmazását az adott ágazat ÜHG-kibocsátásának pontos kiszámítására szolgáló módszerként.

(11)Bizonyos tevékenységek technikai vizsgálati kritériumai komoly technikai összetettségű elemeken alapulnak, és előfordulhat, hogy az e kritériumoknak való megfelelés értékelése szakértői ismereteket igényel és a befektetők által nem megvalósítható. Az értékelés elősegítéséhez az ilyen tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelést független harmadik félnek kell ellenőriznie.

(12)Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett támogató gazdasági tevékenységek saját teljesítményük révén nem járulnak hozzá lényegesen az éghajlatváltozás mérsékléséhez. E tevékenységek döntő szerepet játszanak a gazdaság dekarbonizációjában azáltal, hogy közvetlenül lehetővé teszik más tevékenységek karbonszegény módon történő végrehajtását. Technikai vizsgálati kritériumokat kell tehát megállapítani azon gazdasági tevékenységekhez, amelyek alapvető szerepet játszanak abban, hogy a céltevékenységek karbonszegénnyé váljanak vagy az üvegházhatású gázok csökkentéséhez vezessenek. E technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az azoknak megfelelő tevékenység tiszteletben tartsa az (EU) 2020/852 rendelet 16. cikkében foglalt biztosítékokat, különösen azt, hogy a tevékenység ne vezessen az eszközökbe való bezáródáshoz és lényeges pozitív környezeti hatást fejtsen ki.

(13)Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási gazdasági tevékenységek még nem helyettesíthetők technológiailag és gazdaságilag megvalósítható karbonszegény alternatívákkal, de támogatják a klímasemleges gazdaságra való átállást. E tevékenységek döntő szerepet játszhatnak az éghajlatváltozás mérséklésében azáltal, hogy lényegesen csökkentik a jelenleg magas szénlábnyomukat, többek között azzal, hogy segítik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fokozatos megszüntetését. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani azon gazdasági tevékenységekhez, ahol a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású megoldások még nem életképesek, vagy ahol a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású, de komoly nagyságrendben még nem kivitelezhető tevékenységek léteznek, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek az ÜHG jelentős csökkentésére. E technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az azoknak megfelelő tevékenység tiszteletben tartsa az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt biztosítékokat, különösen azt, hogy a tevékenység az ágazat vagy az ipar legjobb teljesítményének megfelelő ÜHG-kibocsátással rendelkezzen, ne akadályozza a karbonszegény alternatívák fejlesztését és alkalmazását, és ne vezessen a karbonintenzív technológiákhoz kapcsolódó eszközökbe való bezáródáshoz.

(14)Tekintettel a közös agrárpolitikáról (KAP) jelenleg folyó tárgyalásokra, továbbá annak érdekében, hogy a különböző eszközök közötti nagyobb koherenciával sikerüljön elérni a zöld megállapodás környezet- és éghajlatvédelmi törekvéseit, el kell halasztani a mezőgazdaságra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok megállapítását.

(15)Az éghajlatváltozás következtében egyre nagyobb nyomás nehezedik az erdőkre, ami tovább súlyosbítja e nyomás egyéb fő kiváltó okait, például a kártevőket, a betegségeket, a szélsőséges időjárási eseményeket és az erdőtüzeket. További nyomások a vidéki területek elhagyása, a gazdálkodás hiánya és a földhasználat megváltozása miatti széttagoltság, a gazdálkodás intenzitásának növekedése a fa, az erdészeti termékek és az energia iránti növekvő kereslet, az infrastruktúrafejlesztés, az urbanizáció és a földhasználat miatt. Az erdők ugyanakkor kulcsfontosságú szerepet játszanak a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítására, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos törekvések fokozására, a különösen árvizek, aszályok vagy erdőtüzek okozta katasztrófakockázatok csökkentésére és ellenőrzésére, valamint a körforgásos biogazdaság előmozdítására irányuló uniós célkitűzések elérésében. A klímasemlegesség és az egészséges környezet elérése érdekében javítani kell a földhasználati ágazatban (LULUCF) a legnagyobb szénelnyelőnek számító erdőterületek minőségét és mennyiségét. Az erdőkkel kapcsolatos tevékenységek oly módon járulhatnak hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez, hogy növelik a szén-dioxid nettó elnyelését, megőrzik a szénkészleteket, valamint anyagokat és megújuló energiát biztosítanak, járulékos előnyöket teremtve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség, a körforgásos gazdaság, a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, valamint a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése terén. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani az erdőtelepítéshez, újraerdősítéshez, erdő-helyreállításhoz, erdőgazdálkodáshoz és erdővédelmi tevékenységekhez. E technikai vizsgálati kritériumoknak teljes mértékben összhangban kell lenniük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzésekkel.

(16)Az erdei ökoszisztémákban az üvegházhatású gázok kibocsátása terén elért megtakarítások és a szénkészlet alakulásának mérése érdekében helyénvaló, hogy az erdőtulajdonosok elemezzék az éghajlati előnyöket. Az arányosság tükrözése és különösen a kisüzemi erdőtulajdonosok adminisztratív terheinek minimalizálása érdekében a 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságok számára nem írható elő az éghajlati előnyök elemzése. Az adminisztratív költségek további csökkentése érdekében a kisebb erdőtulajdonosok számára lehetővé kell tenni, hogy más gazdaságokkal együtt 10 évenként csoportértékelést végezzenek számításaik igazolásához. Megfelelő ingyenes eszközök, például az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által biztosított, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) adatain alapuló eszközök 7 állnak rendelkezésre a költségek nagyságrendjének becslésére, valamint a kisüzemi erdészek költségeinek és terheinek minimalizálására. Az eszköz különböző elemzési szintekhez igazítható, például nagyüzemeknél egyedi értékekhez és részletes számításokhoz, kisebb tulajdonosoknál pedig alapértelmezett értékekhez és egyszerűsített számításhoz.

(17)A 2019. december 11-én „Az európai zöld megállapodás” 8 címmel, 2020. május 20-án „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia” 9 címmel és 2020. szeptember 17-én „Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása – Beruházás a klímasemleges jövőbe az európai polgárok érdekében” 10 címmel megjelent bizottsági közlemények nyomán – a biológiai sokféleséggel és a klímasemlegességgel kapcsolatos szélesebb körű uniós célokkal, „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című 2021. február 24-i bizottsági közleménnyel 11 , valamint a 2021-re tervezett erdészeti stratégiával összhangban – az erdészeti tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat az (EU) 2020/852 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor ki kell egészíteni, felül kell vizsgálni és szükség szerint át kell dolgozni. Ezeket a technikai vizsgálati kritériumokat felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegyék a kialakítás alatt álló biodiverzitás-barát gyakorlati megoldásokat, például a természetközeli erdőgazdálkodást.

(18)Tekintettel arra, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása fontos szerepet játszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésében és a földterületek szénelnyelőinek megerősítésében, az éghajlatváltozás mérsékléséhez is lényeges mértékben járul hozzá. A vizes élőhelyek helyreállítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is előnyökkel járhat, többek között az éghajlatváltozás hatásainak kiegyenlítése révén, és segítheti a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítását, valamint a vízmennyiség és -minőség megőrzését. Az „európai zöld megállapodással”, „Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása” című közleménnyel és az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig szóló stratégiájával való összhang biztosítása érdekében a technikai vizsgálati kritériumoknak a vizes élőhelyek helyreállítására is ki kell terjedniük.

(19)A feldolgozóipar a közvetlen ÜHG-kibocsátás mintegy körülbelül 21 %-át adja az Unióban 12 . Ez az ilyen kibocsátások harmadik legnagyobb forrása az Unióban, és így az éghajlatváltozás mérséklésében is kulcsszerepet játszhat. Ugyanakkor a feldolgozóipar kulcsfontosságú ágazat lehet abban, hogy a gazdaság más ágazataiban lehetővé tegye az ÜHG-kibocsátás elkerülését és csökkentését olyan termékek és technológiák gyártásával, amelyeket e más ágazatok igényelnek ahhoz, hogy karbonszegénnyé váljanak vagy azok maradjanak. A feldolgozóiparra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat ezért mind a legmagasabb üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó gyártási tevékenységek, mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek és technológiák gyártása tekintetében meg kell határozni.

(20)Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási gazdasági tevékenységnek kell tekinteni azon gyártási tevékenységeket, amelyekhez nem állnak rendelkezésre technológiailag és gazdaságilag kivitelezhető karbonszegény alternatívák, de amelyek támogatják a klímasemleges gazdaságra való átállást. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének ösztönzése érdekében az e tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok küszöbértékeit olyan szinten kell megállapítani, amely csak az egyes ágazatok legjobban teljesítő szereplői számára teljesíthetők, az esetek többségében az előállított egységnyi termelésre vetített üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapján.

(21)Annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási gyártási tevékenységek a dekarbonizációhoz vezető hiteles úton maradjanak, és az említett rendelet 19. cikkének (5) bekezdésével összhangban, az e gazdasági tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat legalább háromévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnak tartalmaznia kell annak elemzését, hogy a technikai vizsgálati kritériumokat a leginkább releváns szabványok támasztják-e alá, és hogy az e tevékenységekből származó, teljes életciklus alatti kibocsátásokat kellőképpen figyelembe veszik-e. A felülvizsgálat során a technológiai fejlődés fényében értékelni kell a leválasztott szén-dioxid lehetséges felhasználását is. A vas- és acélgyártás esetében tovább kell vizsgálni az acél hidrogénnel történő kísérleti karbonszegény gyártási folyamatainak új adatait és bizonyítékait, és tovább kell értékelni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és a technikai vizsgálati kritériumokban szereplő más lehetséges referenciaértékek alkalmazását.

(22)Azon gyártási tevékenységek esetében, amelyeket az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett támogató tevékenységeknek kell tekinteni, a technikai vizsgálati kritériumoknak elsősorban az előállított termékek jellegén kell alapulniuk, adott esetben további mennyiségi küszöbértékekkel kombinálva annak biztosítása érdekében, hogy e termékek lényegesen járulhassanak hozzá az üvegházhatást okozó gázok más ágazatokban történő kibocsátásának elkerüléséhez vagy csökkentéséhez. Annak tükrözése érdekében, hogy elsőbbséget élveznek azok a tevékenységek, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának elkerülése, az ilyen kibocsátások csökkentése vagy az üvegházhatást okozó gázok elnyelésének növelése és a hosszú távú szén-dioxid-tárolás terén, a támogató gyártási tevékenységeknek az említett gazdasági tevékenységekhez szükséges termékek gyártására kell összpontosítaniuk.

(23)A villamos energetikai célú elektromos berendezések gyártása fontos szerepet játszik a megújuló energiaforrások által az uniós villamosenergia-hálózatokban biztosított villamos energia mennyiségének növelésében, felhasználásának elterjedésében és ingadozásainak kiegyenlítésében, a kibocsátásmentes járművek feltöltésében, valamint az intelligens és zöld otthoni alkalmazások telepítésében. Emellett a villamos energetikai célú elektromos berendezések gyártása lehetővé teheti az intelligens házak fejlődését, és ezáltal még inkább előmozdíthatja a megújuló energiaforrások használatát és az otthoni berendezések megfelelő üzemeltetését. Ezért szükség lehet a feldolgozóiparra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok kiegészítésére, valamint annak értékelésére, hogy az elektromos berendezések gyártása mennyire képes lényeges mértékben hozzájárulni az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

(24)Az energiahatékonysági intézkedések és az éghajlatváltozás mérséklését célzó egyéb intézkedések, például a helyi megújulóenergia-technológiák telepítése, valamint a meglévő legkorszerűbb technológiák az ÜHG-kibocsátás jelentős csökkenéséhez vezethetnek a feldolgozóiparban. Ezek az intézkedések tehát fontos szerepet játszhatnak a feldolgozóiparban folytatott gazdasági tevékenységek támogatásában, amelyekre vonatkozóan technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani, hogy elérjék a vonatkozó teljesítményszabványokat és az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulásra vonatkozó küszöbértékeket.

(25)Az energiaágazat az Unió közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 22 %-áért, más ágazatok energiafelhasználását is figyelembe véve pedig mintegy 75 %-áért felelős. Ily módon kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás mérséklésében. Az energiaágazatban komoly lehetőségek rejlenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, és ebben az ágazatban számos tevékenység segíti elő az energiaágazat megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiára vagy hőenergiára való átállását. Ezért helyénvaló technikai vizsgálati kritériumokat megállapítani az energiaellátási lánchoz kapcsolódó tevékenységek széles körére vonatkozóan, a különböző forrásokból történő villamosenergia- vagy hőtermeléstől kezdve az átviteli és elosztási hálózatokon át a tárolásig, valamint a hőszivattyúkig és a biogáz- és bioüzemanyag-előállításig.

(26)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy a villamosenergia- vagy hőtermelési tevékenységek – beleértve a kapcsolt energiatermelési tevékenységeket is – jelentős mértékben hozzájárulnak-e az éghajlatváltozás mérsékléséhez, biztosítaniuk kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentését vagy elkerülését. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátáson alapuló technikai vizsgálati kritériumoknak jelezniük kell az említett tevékenységek szén-dioxid-mentesítési pályáját. A hosszú távú dekarbonizációt elősegítő tevékenységek lehetővé tételére vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak elsősorban a tevékenység jellegén vagy az elérhető legjobb technológiákon kell alapulniuk.

(27)Az (EU) 2020/852 rendelet elismeri a „klímasemleges energia” fontosságát, és felkéri a Bizottságot valamennyi szóba jövő létező technológia potenciális hozzájárulásának és alkalmazhatóságának értékelésére. Az atomenergia tekintetében ez az értékelés még folyamatban van, és a folyamat végén, annak eredményei alapján a Bizottság meg fogja tenni a szükséges lépéseket e rendelet összefüggésében.

(28)Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében az átállást támogató tevékenységek kapcsán meghatározott jogi keretek beszűkítik a nagy kibocsátáscsökkentési potenciált magukban hordozó kibocsátásintenzív tevékenységekkel kapcsolatos lehetőségeket. Az átállást támogató intézkedéseknek jelentősen hozzá kell járulniuk az éghajlatváltozás mérsékléséhez azokban az esetekben, amikor nem áll rendelkezésre műszakilag és gazdaságilag megvalósítható kis karbonintenzitású alternatíva, olyan pályát kell követniük, amely biztosítja az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra való korlátozását, a maguk nemében a lehető legkedvezőbb tulajdonságokkal kell rendelkezniük, nem akadályozhatják a kis karbonintenzitású alternatívák létrehozását és bevezetését, és nem vezethetnek a karbonintenzív technológiákhoz kapcsolódó eszközökbe való bezáródáshoz. Emellett a rendelet 19. cikke megköveteli egyebek mellett, hogy a technikai vizsgálati kritériumok meggyőző tudományos eredményeken alapuljanak. A földgázzal kapcsolatos tevékenységeket – annyiban, amennyiben teljesítik ezeket a követelményeket – egy későbbi felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogja szabályozni. Ez a későbbi felhatalmazáson alapuló jogi aktus e tevékenységek vonatkozásában meg fogja határozni az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás meglétének és a más környezeti célkitűzéseknek okozott jelentős kár elkerülésének értékelése során figyelembe veendő technikai vizsgálati kritériumokat. Az ezeket a kritériumokat nem teljesítő tevékenységek az (EU) 2020/852 rendelet összefüggésében nem ismerhetők el. Elismerve mindazonáltal a földgáz szerepét az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében, a Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy különös jogi aktus útján gondoskodjon arról, hogy a kibocsátáscsökkentéshez hozzájáruló tevékenységek ne maradjanak megfelelő finanszírozás nélkül.

(29)A villamosenergia- vagy hőtermelési tevékenységekre, valamint az átviteli és elosztó hálózatokra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiáról szóló, 2020. október 14-i bizottsági közleménnyel 13 fennálló koherenciát. Ezért szükségessé válhat e technikai vizsgálati kritériumok felülvizsgálata, kiegészítése és – szükség esetén – módosítása annak érdekében, hogy azok tükrözzék az adott stratégia nyomon követéseként meghatározott jövőbeli mérőszámokat és követelményeket.

(30)A bioenergiából történő fűtési, hűtési és villamosenergia-termelésre, valamint a közlekedési célú bioüzemanyagok és biogázok előállítására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak összhangban kell lenniük az ezen ágazatokra vonatkozóan az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 14 meghatározott átfogó fenntarthatósági kerettel, amely követelményeket határoz meg a fenntartható kitermelésre, szén-dioxid-elszámolásra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére vonatkozóan.

(31)Az európai zöld megállapodás, az európai klímarendeletre 15 irányuló javaslat és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia nyomon követése során, valamint az Unió biológiai sokféleséggel és klímasemlegességgel kapcsolatos törekvéseivel összhangban el kell végezni a bioenergiával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok kiegészítését, felülvizsgálatát és szükség szerinti átdolgozását annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az (EU) 2020/852 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásának időpontjában rendelkezésre álló legfrissebb tényalapot és szakpolitikai fejleményeket, figyelembe véve a vonatkozó uniós jogszabályokat, beleértve az (EU) 2018/2001 irányelvet és annak majdani felülvizsgálatait.

(32)A víz-, a szennyvíz-, a hulladék- és a kármentesítési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás az Unióban viszonylag alacsony. Ez az ágazat mindazonáltal jelentős mértékben hozzájárulhat más ágazatok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséhez, különösen a primer nyersanyagokat helyettesítő másodlagos nyersanyagok biztosítása, a fosszilis alapú termékek, a műtrágya és az energia helyettesítése, valamint a leválasztott szén-dioxid szállítása és tartós tárolása révén. A metánkibocsátás csökkentéséhez különösen fontosak továbbá a szelektíven gyűjtött biohulladék anaerob lebontását és komposztálását magában foglaló tevékenységek, amelyek révén elkerülhető a biohulladék lerakóban történő elhelyezése. A hulladékkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak ezért el kell ismerniük, hogy e tevékenységek lényeges mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, feltéve, hogy e tevékenységek bizonyos, az adott ágazatra vonatkozó bevált gyakorlatokat alkalmaznak. Ezeknek a technikai vizsgálati kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a hulladékkezelési lehetőségek összhangban legyenek a hulladékhierarchia magasabb szintjeivel. A technikai vizsgálati kritériumoknak az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulásként kell elismerniük azon tevékenységeket, amelyek a szétválogatott, szelektíven gyűjtött, nem veszélyes hulladékok egységesen rögzített minimális arányát másodlagos nyersanyagokká dolgozzák fel. A jelen szakaszban azonban a hulladék újrafeldolgozásának egységesen rögzített célján alapuló technikai vizsgálati kritériumok nem tudják teljeskörűen kezelni az egyes anyagáramok éghajlatváltozás-mérséklési potenciálját. Ezért szükségessé válhat az említett technikai vizsgálati kritériumok további értékelése és felülvizsgálata. Az egységesen rögzített cél nem sértheti a hulladékról szóló uniós jogszabályokban a tagállamokhoz címzett hulladékgazdálkodási célokat. A vízgyűjtéssel, -kezeléssel és -ellátással, valamint a központosított szennyvízkezelő rendszerekkel kapcsolatos tevékenységek esetében e technikai vizsgálati kritériumoknak figyelembe kell venniük az abszolút és a relatív teljesítmény javítására irányuló célokat az energiafogyasztás terén, valamint adott esetben az olyan alternatív mérőszámokat, mint a vízellátó rendszerek szivárgási szintjei.

(33)A szállítási műveletek az Unió teljes energiájának egyharmadát fogyasztják, és az Unió teljes közvetlen ÜHG-kibocsátásának mintegy 23 %-át teszik ki. A közlekedési flotta és infrastruktúra dekarbonizációja ezért központi szerepet játszhat az éghajlatváltozás mérséklésében. A közlekedési ágazatra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak az ágazat fő kibocsátási forrásainak csökkentésére kell összpontosítaniuk, ugyanakkor figyelembe kell venniük, hogy a személy- és áruszállítást át kell terelni az alacsonyabb kibocsátású közlekedési módokra, és létre kell hozni egy olyan infrastruktúrát, amely támogatja a tiszta mobilitást. A közlekedési ágazatra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak ezért az egy adott közlekedési módon belüli teljesítményre kell összpontosítaniuk, ugyanakkor figyelembe kell venniük az adott közlekedési mód más közlekedési módokhoz viszonyított teljesítményét is.

(34)Tekintettel arra, hogy a tengeri hajózás és a légi közlekedés képesek csökkenteni üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, és ezáltal hozzájárulhatnak a közlekedési ágazat környezetbarátabbá tételéhez, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz fontos közlekedési módoknak minősülnek. A Bizottság 2020. december 9-i „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című közleménye 16 szerint a kibocsátásmentes hajók várhatóan 2030-ig válnak alkalmassá a piaci bevezetésre. A stratégia szerint a nagy légi járművek várhatóan 2035-ig válnak alkalmassá a piaci bevezetésre rövid távolságon, a hosszabb távolságokon pedig megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra alapozott dekarbonizáció várható. Az említett ágazatok fenntartható finanszírozási kritériumairól külön tanulmányok is készültek. Ezért a tengeri szállítás az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában az átállást támogató gazdasági tevékenységnek tekintendő. A hajózás az áruszállítás egyik legkevésbé karbonintenzív módja. Annak biztosítása érdekében, hogy a hajózás a többi szállítási móddal azonos elbánásban részesüljön, a tengeri szállításra vonatkozóan 2025 végéig alkalmazandó technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani. Szükség lesz azonban a tengeri hajózás további értékelésére és adott esetben a tengeri hajózásra vonatkozó, 2026-tól alkalmazandó technikai vizsgálati kritériumok megállapítására. Szükség lesz továbbá a légi közlekedés további értékelésére és adott esetben a releváns technikai vizsgálati kritériumok megállapítására. Ezenkívül bizonyos közlekedési módok esetében meg kell állapítani az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúrára vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat. Tekintettel azonban arra, hogy a közlekedési infrastruktúra hozzájárulhat a modális váltáshoz, szükség lesz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok, különösen a belvízi utak szempontjából alapvetően fontos teljes infrastruktúra értékelésére és adott esetben a releváns technikai vizsgálati kritériumok megállapítására. A technikai értékelés eredményétől függően az (EU) 2020/852 rendelet 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor az e preambulumbekezdésben említett gazdasági tevékenységekre vonatkozó releváns technikai vizsgálati kritériumokat is meg kell állapítani.

(35)Annak biztosítása érdekében, hogy a fenntarthatónak tekintett közlekedési tevékenységek ne segítsék elő a fosszilis tüzelőanyagok használatát, a szóban forgó tevékenységek technikai vizsgálati kritériumainak ki kell zárniuk a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgáló eszközöket, műveleteket és infrastruktúrát. E kritérium alkalmazása során – a releváns meglévő piaci gyakorlattal összhangban – figyelembe kell venni a többcélú felhasználást, a különböző tulajdonviszonyokat, a felhasználói megállapodásokat és az üzemanyag-keverési arányokat. Megbízatása keretében a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformnak értékelnie kell e kritérium használhatóságát.

(36)Az Unió valamennyi ágazatában az épületek felelősek az energiafogyasztás 40 %-áért és a szén-dioxid-kibocsátás 36 %-áért. Az épületek ezért fontos szerepet játszhatnak az éghajlatváltozás mérséklésében. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell meghatározni az új épületek építésére, az épületek korszerűsítésére, a különböző energiahatékonysági berendezések üzembe helyezésére, a helyszíni megújuló energiaforrásokra, az energetikai szolgáltatások nyújtására, valamint az épületek vásárlására és tulajdonjogára vonatkozóan. E technikai vizsgálati kritériumoknak az említett tevékenységeknek az épületek energiahatékonyságára, valamint a kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és a beágyazott szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt lehetséges hatásán kell alapulniuk. Az új épületek esetében szükség lehet a technikai vizsgálati kritériumok felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a kritériumok továbbra is összhangban legyenek az uniós éghajlat- és energiapolitikai célokkal.

(37)A valamely tevékenység szerves részét képező eszköz vagy létesítmény építése – amelyhez meg kell állapítani a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyekkel meghatározható, hogy a tevékenység milyen feltételek mellett minősül az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényeges mértékben hozzájárulónak – az adott gazdasági tevékenység végzésének fontos feltétele lehet. Ezért helyénvaló az ilyen eszközök vagy létesítmények építését azon tevékenység részének tekinteni, amelyre az építés vonatkozik, különösen az energiaágazatban, a víz-, csatorna-, hulladék- és szennyeződésmentesítési ágazatban, valamint a közlekedési ágazatban folytatott tevékenységek tekintetében.

(38)Az információs és kommunikációs ágazat folyamatosan növekvő ágazat, amely egyre nagyobb részt képvisel az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokban. Ugyanakkor az információs és kommunikációs technológiák hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és más ágazatokban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez, például olyan megoldások biztosításával, amelyek segíthetik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését lehetővé tevő döntések meghozatalát. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell meghatározni az olyan adatfeldolgozási tevékenységekre, amelyek nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki, valamint az olyan adatközpontú megoldásokra, amelyek más ágazatokban lehetővé teszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Az e tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak az adott ágazat bevált gyakorlatain és szabványain kell alapulniuk. A jövőben szükség lehet ezek felülvizsgálatára és aktualizálására annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az információs és kommunikációs technológiák hardvermegoldásainak fokozott tartósságából eredő üvegházhatásúgáz-csökkentési potenciált, valamint azt a lehetőséget, hogy a digitális technológiákat közvetlenül az egyes ágazatokban telepítsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének lehetővé tétele érdekében. Ezenkívül az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése és üzemeltetése jelentős mennyiségű energiát használ fel, és jelentős mértékben csökkentheti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezért szükség lehet e tevékenységek értékelésére és adott esetben a releváns technikai vizsgálati kritériumok megállapítására.

(39)Továbbá az olyan információs és kommunikációs technológiai megoldások, amelyek szerves részét képezik azoknak a gazdasági tevékenységeknek, amelyekre vonatkozóan az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani saját teljesítményük tekintetében, szintén különös jelentőséggel bírhatnak e különböző tevékenységeknek az említett kritériumok alapján megállapított normák és küszöbértékek elérésében való támogatásában.

(40)A kutatás-fejlesztés és az innováció lehetővé teheti más ágazatok számára, hogy teljesítsék az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos célkitűzéseiket. A kutatási-fejlesztési és az innovációs tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak ezért az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére szolgáló megoldásokban, folyamatokban, technológiákban és egyéb termékekben rejlő lehetőségekre kell összpontosítaniuk. Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett támogató tevékenységekre irányuló kutatás szintén fontos szerepet játszhat abban, hogy e gazdasági tevékenységek és azok célzott tevékenységei lényegesen csökkentsék üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, vagy javítsák technológiai és gazdasági megvalósíthatóságukat, és így bővülésüket elősegítsék. A kutatás fontos szerepet játszhat az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységek további dekarbonizációjában is, mivel lehetővé teszi, hogy e tevékenységeket az esetükben az éghajlatváltozás mérsékléséhez való jelentős hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott küszöbértékekhez képest lényegesen alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátási szint mellett végezzék.

(41)Továbbá az olyan gazdasági tevékenységek szerves részét képező kutatás, fejlesztés és innováció, amelyekre vonatkozóan az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani saját teljesítményük tekintetében, szintén különös jelentőséggel bírhat e különböző tevékenységeknek az említett kritériumok alapján megállapított normák és küszöbértékek elérésében való támogatásában.

(42)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység milyen feltételek mellett tekinthető úgy, hogy lényeges mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, tükrözniük kell azt a tényt, hogy az éghajlatváltozás valószínűleg a gazdaság valamennyi ágazatát érinti. Ennek következtében minden ágazatot hozzá kell igazítani a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat kedvezőtlen hatásaihoz. Biztosítani kell azonban, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések egyikét sem sérti jelentősen. Ezért helyénvaló az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat először azon ágazatokhoz és gazdasági tevékenységekhez megállapítani, amelyeket lefednek az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos technikai vizsgálati kritériumok, beleértve a környezeti célkitűzésekkel összefüggő „jelentős károkozás elkerülése” kritériumokat is. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájárulónak tekintett gazdasági tevékenységek leírásának meg kell felelnie annak a körnek, amelyre vonatkozóan meghatározhatók megfelelő „jelentős károkozás elkerülése” kritériumok. Tekintettel arra, hogy általánosan növelni kell a gazdaság éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáját, a jövőben további gazdasági tevékenységekhez kell kidolgozni technikai vizsgálati kritériumokat, köztük a „jelentős károkozás elkerülése” kritériumokat.

(43)A technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kritikus infrastruktúrák – különösen az energiaátviteli vagy -tárolási infrastruktúra – vagy a közlekedési infrastruktúra lehető legszélesebb köre igazodjon a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat kedvezőtlen hatásaihoz, ezáltal megelőzve a polgárok egészségére, biztonságára, védelmére vagy gazdasági jólétére, illetve a tagállamok kormányainak hatékony működésére gyakorolt súlyos negatív hatásokat. Szükséges lehet azonban e technikai vizsgálati kritériumok felülvizsgálata annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni az árvízvédelmi infrastruktúra sajátosságait.

(44)Ezenkívül meg kell állapítani az oktatási, egészségügyi, szociális, művészeti, szórakoztatási és szabadidős tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat is. E tevékenységek alapvető szolgáltatások és megoldások útján növelhetik az egész társadalom kollektív rezilienciáját, és javíthatják az éghajlattal kapcsolatos ismereteket és tudatosságot.

(45)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, alkalmazkodást célzó megoldások beépítésével lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, arra kell irányulniuk, hogy növeljék a gazdasági tevékenységek rezilienciáját az e tevékenységre nézve lényeges azonosított éghajlati kockázatokkal szemben. A technikai vizsgálati kritériumoknak elő kell írniuk, hogy az érintett gazdasági szereplőknek éghajlatváltozási kockázatértékelést kell végezniük, és olyan alkalmazkodási megoldásokat kell alkalmazniuk, amelyek csökkentik az említett értékelés során azonosított legfontosabb kockázatokat. A technikai vizsgálati kritériumoknak figyelembe kell venniük az alkalmazkodási igények és megoldások kontextus- és helyszínspecifikus jellegét is. A technikai vizsgálati kritériumoknak továbbá maradéktalan tiszteletben kell tartaniuk a környezeti és éghajlat-politikai célkitűzéseket, és nem lehetnek aránytalanul előíró jellegűek a végrehajtott megoldások tekintetében. E technikai vizsgálati kritériumoknak figyelembe kell venniük az éghajlathoz és időjáráshoz kapcsolódó katasztrófák megelőzésének és kockázatuk kezelésének, valamint a kritikus infrastruktúra rezilienciája biztosításának szükségességét, az ilyen katasztrófák kockázatának értékelésére és hatásainak mérséklésére vonatkozó uniós joggal összhangban.

(46)Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő mérnöki tevékenység és a kapcsolódó műszaki tanácsadás, a kutatás, fejlesztés és innováció, az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott nem-életbiztosítás, valamint a viszontbiztosítás terén meg kell állapítani az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumokat, hogy egy gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében alkalmazkodást célzó megoldások biztosításával lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ezek a tevékenységek olyan alkalmazkodási megoldásokat tudnak nyújtani, amelyek a káros hatás kockázatának növelése nélkül lényegesen hozzájárulnak a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat emberekre, természetre vagy eszközökre gyakorolt kedvezőtlen hatásai kockázatának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez.

(47)A technikai vizsgálati kritériumoknak el kell ismerniük, hogy bizonyos tevékenységek azáltal járulhatnak lényegesen hozzá az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, hogy az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében alkalmazkodást célzó megoldásokat biztosítanak vagy a rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében alkalmazkodást célzó megoldásokat foglalnak magukban. Az erdészeti tevékenységekre, a vizes élőhelyek helyreállítására, a műsor-összeállításra és a műsorszolgáltatásra, az oktatásra, valamint az alkotó-, művészeti és szórakoztató tevékenységre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak el kell ismerniük ezt a lehetőséget. Bár hozzá kell őket igazítani a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat kedvezőtlen hatásaihoz, ezek a tevékenységek olyan alkalmazkodási megoldásokat is kínálhatnak, amelyek lényegesen hozzájárulnak az emberekre, a természetre vagy az eszközökre gyakorolt kedvezőtlen hatások kockázatának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez.

(48)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, biztosítaniuk kell, hogy az adott gazdasági tevékenység az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé váljon, vagy hogy más tevékenységeknek biztosítson megoldásokat ahhoz, hogy azok az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé váljanak. Amennyiben egy gazdasági tevékenységet az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé tesznek, az olyan fizikai és nem fizikai megoldások megvalósítása, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat, az adott tevékenység lényeges hozzájárulását jelenti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ezért helyénvaló, hogy a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó eszközökhöz vagy folyamatokhoz kapcsolódó tőkekiadások és működési költségek részaránya csak a tevékenységnek az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé tételéhez szükséges összes lépés tekintetében felmerült tőkekiadásokat és működési költségeket foglalja magában, és a rezilienssé tett gazdasági tevékenységből származó árbevétel ne szerepeljen a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevételben. Ha azonban az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az alkalmazkodást támogató gazdasági tevékenység fő eleme olyan technológia, termékek, szolgáltatások, információk vagy gyakorlat biztosítása, amelyek célja más személyeknek, a természetnek, a kulturális örökségnek, az eszközöknek vagy más gazdasági tevékenységeknek az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni rezilienciája növelése, a tőkekiadások mellett az e gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevételt is a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevétel részeként indokolt tekinteni.

(49)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényeges mértékben hozzájáruló gazdasági tevékenységek nem okoznak-e jelentős kárt az egyéb környezeti célkitűzések egyikében sem, annak biztosítására kell irányulniuk, hogy az egyik környezeti célkitűzéshez való hozzájárulás ne más környezeti célkitűzések kárára történjen. A „jelentős károkozás elkerülése” kritériumok ezért alapvető szerepet játszanak a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek osztályozása környezeti integritásának biztosításában. Egy adott környezeti célkitűzés tekintetében azon tevékenységekre vonatkozóan kell meghatározni a „jelentős károkozás elkerülése” kritériumokat, amelyek esetében fennáll annak a veszélye, hogy a célkitűzésben jelentős kárt okoznak. A „jelentős károkozás elkerülése” kritériumoknak figyelembe kell venniük a hatályos uniós jog vonatkozó követelményeit, és azokra kell épülniük.

(50)Technikai vizsgálati kritériumokat kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényeges mértékben hozzájáruló tevékenységek ne okozzanak jelentős kárt az éghajlatváltozás mérséklésében, azon tevékenységek esetében, amelyeknél fennáll a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátás keletkezésének kockázata, miközben lényeges mértékben járulhatnak hozzá az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

(51)Az éghajlatváltozás valószínűleg minden gazdasági ágazatot érint. Ezért valamennyi gazdasági tevékenységre alkalmazni kell azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek biztosítják, hogy az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájáruló gazdasági tevékenységek ne okozzanak jelentős kárt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tevékenységre nézve lényeges meglévő és jövőbeli kockázatok azonosítását, illetve alkalmazkodási megoldások megvalósítását az esetleges veszteségek vagy az üzletmenet folytonosságára gyakorolt hatások minimalizálása vagy elkerülése érdekében.

(52)A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumokat minden olyan tevékenység tekintetében meg kell határozni, amely kockázatot jelenthet e fenntartható használatra és védelemre nézve. Ezeknek a kritériumoknak annak elkerülését kell biztosítaniuk, hogy a tevékenység káros legyen a víztestek – a felszíni és a felszín alatti vizeket egyaránt ideértve – jó állapotára vagy jó ökológiai potenciáljára, illetve a tengervizek jó környezeti állapotára, és ennek érdekében meg kell követelniük a környezetkárosodás kockázatainak egy vízhasználati és -védelmi intézkedési tervvel összhangban történő azonosítását és kezelését.

(53)A körforgásos gazdaságra való áttérésre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumokat az egyes ágazatokhoz kell igazítani annak érdekében, hogy a gazdasági tevékenységek ne okozzák az erőforrások nem hatékony felhasználását vagy a lineáris termelési modellekbe való bezáródást, a hulladék elkerülhető vagy csökkenthető legyen, és ha nem elkerülhető, kezelése a hulladékhierarchia szerint történjen. Ezeknek a kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenység ne ássa alá a körforgásos gazdaságra való áttérés célkitűzését.

(54)A környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak a levegőbe, vízbe vagy talajba jutó szennyezés releváns forrásainak és típusainak kezelése érdekében tükrözniük kell az ágazati sajátosságokat, és adott esetben hivatkozniuk kell a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 17 alapján megállapított, az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetésekre.

(55)A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” kritériumokat minden olyan tevékenység esetében meg kell határozni, amely kockázatot jelenthet az élőhelyek, a fajok vagy az ökoszisztémák státuszára vagy állapotára nézve, és ezeknek a kritériumnak elő kell írniuk, hogy adott esetben környezeti hatásvizsgálatot vagy megfelelő vizsgálatokat kell végezni, és az ilyen vizsgálatokból levont következtetéseket érvényesíteni kell a gyakorlatban. Ezeknek a kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a tevékenységek még környezeti hatásvizsgálat vagy más megfelelő értékelés elvégzésére vonatkozó követelmény hiányában se vezessenek jogszabályban védett fajok megzavarásához, befogásához vagy leöléséhez vagy jogszabályban védett élőhelyek károsodásához.

(56)A technikai vizsgálati kritériumok nem sérthetik a környezettel, egészséggel, biztonsággal és társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatban az uniós és nemzeti jogban meghatározott rendelkezések betartásának követelményét, valamint adott esetben a megfelelő enyhítő intézkedések elfogadását.

(57)E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel olyan kritériumokkal foglalkoznak, amelyek alapján megállapítható, hogy egy gazdasági tevékenység lényeges mértékben hozzájárul-e az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, és hogy az ilyen gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egy vagy több egyéb környezeti célkitűzés tekintetében nem okoz-e jelentős kárt. Az egyidejűleg hatályba lépő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, az érdekelt felek számára a jogi keret átfogó áttekintésének elősegítése, valamint az (EU) 2020/852 rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében e rendelkezéseket egyetlen rendeletbe kell foglalni.

(58)Annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2020/852 rendelet alkalmazása a technológiai, piaci és szakpolitikai fejleményekhez igazodjon, ezt a rendeletet rendszeresen felül kell vizsgálni és adott esetben módosítani kell az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló tevékenységek, valamint a vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok tekintetében.

(59)Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (6) bekezdésének és 11. cikke (6) bekezdésének való megfelelés érdekében ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet I. melléklete tartalmazza az azon feltételek meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájárulónak minősül és amelyek meghatározzák, hogy e gazdasági tevékenység nem képezi-e az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések jelentős megsértését.

2. cikk

E rendelet II. melléklete tartalmazza az azon feltételek meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájárulónak minősül és amelyek meghatározzák, hogy e gazdasági tevékenység nem képezi-e az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések jelentős megsértését.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2021.6.4.

a Bizottság részéről

   az elnök nevében
   Mairead McGUINNESS
   a Bizottság tagja

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13 o.).

(2) A jelentés a következő internetcímen tekinthető meg: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/business_economy_euro/banking_and_finance/documents/200309-sustainable-finance-teg-final-report-taxonomy_en.pdf

(3) Minden beérkezett észrevétel a következő internetcímen tekinthető meg: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12302-Climate-change-mitigation-and-adaptation-taxonomy/feedback?p_id=16015203

(4) HL L 198., 2020.6.22., 13. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(7) Az EX-Ante Carbon-balance Tool (EX-ACT) ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/in-action/epic/ex-act-tool/suite-of-tools/ex-act/en/).

(8) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final).

(9) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! (COM(2020) 380 final).

(10) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása – Beruházás a klímasemleges jövőbe az európai polgárok érdekében (COM(2020) 562 final).

(11) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia (COM(2021) 82 final).

(12) A közvetlen kibocsátást képviselő és az Eurostat 2018. és 2019. évi adatain alapuló (NACE 2. szint) kibocsátások ágazatonkénti részaránya, kivéve az építőipart, amelynek nincs NACE-kódja, és ezért kibocsátásait különböző ágazatok között kell figyelembe venni ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/news/new-rules-greener-and-smarter-buildings-will-increase-quality-life-all-europeans-2019-apr-15_en )

(13) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégia (COM(2020) 663 final).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(15) Módosított javaslat a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (európai klímarendelet) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelethez, COM/2020/563 final.

(16) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása (COM(2020) 789 final).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

Top

TARTALOMJEGYZÉK

I. MELLÉKLET 5

1.Erdészet5

1.1.Erdőtelepítés5

1.2.Erdők rehabilitációja és helyreállítása, beleértve a szélsőséges esemény utáni újraerdősítést és természetes erdőregenerációt is12

1.3.Erdőgazdálkodás20

1.4.Természetvédelmi célú erdőgazdálkodás27

2.Környezetvédelmi és helyreállítási tevékenységek34

2.1.Vizes élőhelyek helyreállítása34

3.Feldolgozóipar38

3.1.Megújulóenergia-technológiák előállítása38

3.2.Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása40

3.3.Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára41

3.4.Akkumulátorok gyártása45

3.5.Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása47

3.6.Egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyártása49

3.7.Cementgyártás51

3.8.Alumíniumgyártás53

3.9.Vas- és acélgyártás55

3.10.Hidrogén előállítása57

3.11.Szénpigment gyártása59

3.12.Szóda előállítása60

3.13.Klórgyártás62

3.14.Szerves vegyi alapanyag gyártása63

3.15.Ammónia gyártása66

3.16.Salétromsav gyártása67

3.17.Műanyag-alapanyag gyártása69

4.Energia72

4.1.Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával72

4.2.Villamos energia előállítása koncentrált napenergia-technológiával73

4.3.Villamos energia előállítása szélenergiából74

4.4.Villamos energia előállítása óceánenergia-technológiákkal75

4.5.Villamos energia előállítása vízenergiából77

4.6.Villamos energia előállítása geotermikus energiából80

4.7.Villamos energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból81

4.8.Villamos energia előállítása bioenergiából84

4.9.Villamosenergia-átvitel és -elosztás86

4.10.A villamos energia tárolása90

4.11.Hőenergia tárolása92

4.12.Hidrogén tárolása93

4.13.Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása94

4.14.Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállító- és
elosztóhálózatai96

4.15.Távfűtés/távhűtés elosztása97

4.16.Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése98

4.17.Napenergiából származó hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése100

4.18.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése geotermikus energiából101

4.19.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból102

4.20.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése bioenergiából104

4.21.Hőenergia/hűtési energia előállítása naphőenergia-fűtésből106

4.22.Hőenergia/hűtési energia előállítása geotermikus energiából107

4.23.Hőenergia/hűtési energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból109

4.24.Hőenergia/hűtési energia előállítása bioenergiából111

4.25.Hőenergia/hűtési energia előállítása hulladékhő felhasználásával113

5.Vízellátás szennyvíz gyűjtése, tisztítása, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés115

5.1.Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése115

5.2.Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek felújítása116

5.3.Szennyvízgyűjtő és -tisztító építése, bővítése és üzemeltetése117

5.4.Szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszer felújítása119

5.5.Nem veszélyes hulladék forrásnál elkülönített frakciókban történő gyűjtése
és szállítása121

5.6.A szennyvíziszap anaerob lebontása122

5.7.A biohulladék anaerob lebontása124

5.8.Biohulladék komposztálása125

5.9.Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása127

5.10.A hulladéklerakó-gáz leválasztása és felhasználása128

5.11.CO2 szállítása129

5.12.A CO2 földfelszín alatti állandó geológiai tárolása130

6.Szállítás133

6.1.Helyközi vasúti személyszállítás133

6.2.Vasúti áruszállítás134

6.3.Városi és elővárosi közlekedés, közúti személyszállítás135

6.4.Személyi mobilitási eszközök üzemeltetése, kerékpár logisztika137

6.5.Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által
végzett szállítás138

6.6.Közúti áruszállítás141

6.7.Belvízi személyszállítás143

6.8.Belvízi áruszállítás144

6.9.A belvízi személyszállítás és árufuvarozás utólagos átalakítása145

6.10.Tengeri és áruszállítás, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók147

6.11.Tengeri és személyszállítás150

6.12.Tengeri és áruszállítás, valamint vízi személyszállítás utólagos átalakítása153

6.13.Személyi mobilitást szolgáló infrastruktúra, kerékpár logisztika156

6.14.Vasúti közlekedési infrastruktúra157

6.15.Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közúti közlekedést és kollektív
közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra160

6.16.Alacsony szén-dioxid-kibocsátású vízi szállítást lehetővé tevő
infrastruktúra161

6.17.Alacsony szén-dioxid-kibocsátású repülőtéri infrastruktúra163

7.Építési tevékenységek és ingatlanügyletek166

7.1.Új épületek építése166

7.2.Meglévő épületek korszerűsítése169

7.3.Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és
javítása172

7.4.Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül (és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken)174

7.5.Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása175

7.6.Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása176

7.7.Épületek vásárlása és tulajdonjoga177

8.Információ és kommunikáció179

8.1.Adatfeldolgozási szolgáltatás179

8.2.Adatközpontú megoldások az ÜHG-kibocsátás csökkentésére181

9.Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység183

9.1.Piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció183

9.2.A CO2 levegőből való közvetlen leválasztására irányuló kutatás, fejlesztés és innováció185

9.3.Épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakmai szolgáltatások187

A. függelék: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő általános
DNHS-kritérium189

B. függelék: A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó általános DNSH-kritériumok192

C. függelék: A vegyi anyagok használatát és jelenlétét illetően a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó általános DNSH-kritériumok193

D. függelék: A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó általános DNSH-kritériumok194

E. függelék: A vízellátó berendezésekre vonatkozó műszaki előírások194

I. MELLÉKLET

Technikai vizsgálati kritériumok azon feltételek meghatározásához, amelyek mellett egy konkrét gazdasági tevékenység az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájárulónak minősül, valamint annak meghatározásához, hogy az adott gazdasági tevékenység nem sérti-e jelentősen az egyéb környezeti célkitűzéseket

1.Erdészet

1.1.Erdőtelepítés

A tevékenység leírása

Erdő telepítése ültetés, szándékos bevetés vagy természetes regeneráció útján addig eltérő földhasználatú vagy használaton kívüli földterületen. Az erdőtelepítés során egy nem erdészeti hasznosítású terület erdészeti hasznosítású területté alakul át, az erdőtelepítésnek az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete („FAO”) által megadott fogalommeghatározása szerint 1 , ahol az erdő olyan földterület, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy annak hiányában az erdő FAO általi fogalommeghatározásának 2 . Az erdőtelepítés kiterjedhet a korábbi erdőtelepítésekre is, amennyiben az a fák telepítése és a földhasználat erdőként való elismerése közötti időszakban történik.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. Erdőtelepítési terv és az azt követő erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység végzésének helyszínéül szolgáló terület legalább öt évre vagy a nemzeti jogban előírt legrövidebb időtartamra szóló, a tevékenység megkezdése előtt kidolgozott és folyamatosan frissített erdőtelepítési terv hatálya alá tartozik mindaddig, amíg e terület nem felel meg az erdő nemzeti jog szerinti fogalommeghatározásának, vagy annak hiányában az erdő FAO általi fogalommeghatározásának. Az erdőtelepítési terv tartalmazza az erdőtelepítés környezeti hatásvizsgálatára vonatkozóan a nemzeti jogban előírt valamennyi tartalmi elemet. 1.2. Az alábbi pontokról lehetőség szerint az erdőtelepítési terv, vagy információ hiányában bármely más dokumentum útján történik részletes információk biztosítása: (a)a területnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett leírása; (b)a terület előkészítése és annak a korábban létezett szénkészletekre gyakorolt hatásai, beleértve a talajokat és a felszín feletti biomasszát is, a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek védelme céljából 3 ; (c)gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve; (d)a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (e)az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (f)területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (g)az erdei ökoszisztémák jó állapotának kialakítása és fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (h)társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (i)az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (j)az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatás értékelése; (k)az erdőtelepítés szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Amikor a terület erdővé válik, az erdőtelepítési tervet egy későbbi erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum követi, a nemzeti jogban meghatározottak szerint, vagy – amennyiben a nemzeti jog nem határoz meg erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot – a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” fogalommeghatározásának 4 megfelelően. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.4. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a)gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve 5 ; (b)a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c)az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d)a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e)területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f)az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g)társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h)az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i)az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.5. A tevékenység a nemzeti jogban meghatározott helyes erdőtelepítési gyakorlatot követi, vagy ha a nemzeti jogban nem határoztak meg helyes erdőtelepítési gyakorlatot, akkor a tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a)a tevékenység megfelel a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek 6 ; (b)a tevékenység megfelel a „Páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatások, különös tekintettel az UNFCCC rendelkezéseire” 7 című dokumentumnak. 1.6. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával 8 . 1.7. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 9 megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.8. Az erdőtelepítési terv és a későbbi erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum olyan nyomon követést ír elő, amely biztosítja a tervben szereplő információk helyességét, különösen az érintett területre vonatkozó adatok tekintetében. 2. Éghajlati szempontú haszonelemzés 2.1. Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a)az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b)a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők. 2.2. Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a)az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b)a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő. 2.3. Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel: (a)az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával 10 . Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát; (b)a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet: i.a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen; ii.a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat; iii.olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését. (c)az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra; (d)nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával. 2.4. A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük. 3. A tartósság garanciája 3.1. A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja: (a)a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva 11 ; (b)a terület védett területként van besorolva; (c)a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon. 3.2. A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőtelepítési terv és az azt követő erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései a finanszírozott tevékenységen túl is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi. 4. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a)az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b)egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 5. Csoportértékelés Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a)az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület 12 szintjén; (b)olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont k) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 13 összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 14 vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 I. mellékletének A. részében 16 , a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben 17 ,a higanyról szóló Minamata egyezményben 18 , az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben 19 , továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása 20 alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak. A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont k) alpontjában (Erdőtelepítési terv) és az 1.4. pont i) alpontjában (Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű rendszer) említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a)az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b)az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c)a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i.az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii.a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz. (d)a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e)a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f)a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g)az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h)az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

1.2.Erdők rehabilitációja és helyreállítása, beleértve a szélsőséges esemény utáni újraerdősítést és természetes erdőregenerációt is

A tevékenység leírása

Az erdők nemzeti jogban meghatározott rehabilitációja és helyreállítása. Amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen meghatározást, a „rehabilitáció” és a „helyreállítás” kifejezés az egyes országokra vonatkozó, a lektorált szakirodalomban széles körű egyetértéssel meghatározott fogalommeghatározás, egy, az erdő-helyreállításnak a FAO szerinti fogalommeghatározásával 21 összhangban lévő fogalommeghatározás, az ökológiai helyreállításnak 22 az erdőre alkalmazott valamelyik fogalommeghatározása vagy az erdőrehabilitációnak 23 a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerinti fogalommeghatározása 24 szerint értendő. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a FAO szélsőséges esemény utáni „újraerdősítés” 25 és „természetesen regeneráló erdő” 26 fogalommeghatározása szerinti erdészeti tevékenységeket is magukban foglalják, ahol a szélsőséges eseményt a nemzeti jog határozza meg, illetve amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, összhangban van az IPCC „szélsőséges időjárási esemény” fogalommeghatározásával 27 ; továbbá magukban foglalják az erdőtüzek után végzett hasonló tevékenységeket, ahol az „erdőtűz” fogalmát a nemzeti jog határozza meg, illetve amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, a vegetáció- és az erdőtüzekre vonatkozó európai glosszáriumban meghatározottak szerint 28 .

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem járnak a földhasználat megváltoztatásával és olyan leromlott földterületen zajlanak, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO fogalommeghatározása szerinti erdőnek 29 .

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jog nem határozza meg az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” 30 fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a)gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve 31 ; (b)a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c)az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d)a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e)területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f)az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g)társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h)az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i)az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszerek fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a)az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak; (b)az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának 32 , és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak 33 ; (c)a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében meghatározott kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.4. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával 34 . 1.5. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.6. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Éghajlati szempontú haszonelemzés 2.1. Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a)az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b)a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők. 2.2. Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a)az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b)a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő. 2.3. Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel: (a)az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával 35 . Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát; (b)a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet:: i.a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen; ii.a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat; iii.olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését. (c)az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra. (d)nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával. 2.4. A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük. 3. A tartósság garanciája 3.1. A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja: (a)a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva 36 ; (b)a terület védett területként van besorolva; (c)a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon. 3.2. A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi. 4. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a)az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b)egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 5. Csoportértékelés Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a)az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület 37 szintjén; (b)olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező faalapú termékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a (2) pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében 38 , a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak. A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a)az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b)az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c)a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i.az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii.a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz. (d)a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e)a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f)a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g)az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h)az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

1.3.Erdőgazdálkodás

A tevékenység leírása

A nemzeti jogban meghatározott erdőgazdálkodás. Amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, az erdőgazdálkodás az erdő ökológiai, gazdasági vagy társadalmi funkcióit befolyásoló erdőre alkalmazandó rendszerből eredő gazdasági tevékenységnek felel meg. Az erdőgazdálkodás a földhasználat változatlanságát feltételezi és olyan földterületen zajlik, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának 39 .

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jog nem határozza meg az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” 40 fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a)gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve 41 ; (b)a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c)az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d)a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e)területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f)az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g)társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h)az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i)az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszerek fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a)az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak; (b)az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának 42 , és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak 43 ; (c)a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelést mutat az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében meghatározott kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.4. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával 44 . 1.5. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.6. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Éghajlati szempontú haszonelemzés 2.1. Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a)az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b)a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők. 2.2. Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a)az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b)a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő. 2.3. Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel: (a)az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával 45 . Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát; (b)a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet:: i.a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen; ii.a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat; iii.olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését. (c)az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra; (d)nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával. 2.4. A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük. 3. A tartósság garanciája 3.1. A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja: (a)a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva 46 ; (b)a terület védett területként van besorolva; (c)a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon. 3.2. A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi. 4. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a)az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b)egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 5. Csoportértékelés Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a)az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület 47 szintjén; (b)olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező faalapú termékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a (2) pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében 48 , a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak 49 . A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a)az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b)az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c)a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i.az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii.a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d)a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e)a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f)a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g)az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h)az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

1.4.Természetvédelmi célú erdőgazdálkodás

A tevékenység leírása

Egy vagy több élőhely vagy faj megőrzését célzó erdőgazdálkodási tevékenységek. A természetvédelmi célú erdőgazdálkodás a földhasználati kategória változatlanságát feltételezi és olyan földterületen zajlik, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának 50 .

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem határozzák meg az erdőgazdálkodási terv fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” 51 fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a)gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve; (b)a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c)az erdei élőhely kontextusának, a főbb erdei és tervezett erdei fafajok, valamint azok kiterjedésének és eloszlásának fogalommeghatározása a helyi erdei ökoszisztéma kontextusával összhangban; (d)a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e)területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f)az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g)társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h)az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i)az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH. 1.3. Az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum: (a)olyan elsődleges kijelölt gazdálkodási célt 52 mutat, amely a talaj és víz védelméből 53 , a biológiai sokféleség megőrzéséből 54 vagy a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokból 55 áll a FAO fogalommeghatározásai alapján; (b)előmozdítja a biológiai sokféleségnek kedvező gyakorlatokat, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (c)tartalmazza a következők elemzését: i.az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások és nehézségek, valamint a kapcsolódó élőhelyek sokfélesége; ii.a talajra gyakorolt hatást minimálisra csökkentő fakitermelés feltétele; iii.egyéb tevékenységek, amelyek hatással vannak a természetvédelmi célokra, mint például a vadászat és a halászat, mezőgazdasági, pásztori és erdészeti tevékenységek, ipari, bányászati és kereskedelmi tevékenységek. 1.4. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszerek fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a)az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak (ha van ilyen); (b)az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának 56 és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak 57 ; (c)a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelést mutat az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében előírt kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.5. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával 58 . 1.6. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.7. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Éghajlati szempontú haszonelemzés 2.1. Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a)az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b)a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők. 2.2. Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a)az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b)a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő. 2.3. Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel: (a)az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával 59 . Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát; (b)a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet: i.a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen; ii.a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat; iii.olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését. (c)az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra. (d)nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával. 2.4. A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük. 3. A tartósság garanciája 3.1. A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja: (a)a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva 60 ; (b)a terület védett területként van besorolva; (c)a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon. 3.2. A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi. 4. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a)az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b)egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 5. Csoportértékelés Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a)az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület 61 szintjén; (b)olyan erdőgazdaság-csoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező faalapú termékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a (2) pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység nem használ peszticideket vagy műtrágyát. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében 62 , a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak 63 . A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) pontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a)az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b)az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c)a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i.az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii.a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d)a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e)a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f)a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g)az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h)az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

2.Környezetvédelmi és helyreállítási tevékenységek

2.1.Vizes élőhelyek helyreállítása

A tevékenység leírása

A vizes élőhelyek helyreállítása a vizes élőhelyek eredeti állapotához való visszatérést elősegítő és olyan gazdasági tevékenységeket jelent, amelyek anélkül javítják a vizes élőhelyek funkcióit, hogy szükségszerűen előmozdítanák a zavar előtti állapothoz való visszatérést, ahol a vizes élőhely a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló egyezmény (Ramsari Egyezmény) 64 szerinti vizes élőhely 65 vagy tőzegláp 66 fogalommeghatározásának felel meg. Az érintett terület megfelel a vizes élőhelyeknek a vizes élőhelyek észszerű használatáról és megőrzéséről szóló bizottsági közleményben 67 megadott uniós fogalommeghatározásának.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységnek nincs a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kódja, de a környezetvédelmi tevékenységeknek a 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 68 létrehozott osztályozási rendszerében (CEPA) a 6. osztályba tartozik.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. Helyreállítási terv 1.1. A terület mindaddig helyreállítási terv hatálya alá tartozik, amely összhangban áll a Ramsari Egyezmény vizes élőhelyek helyreállítására vonatkozó alapelveivel és iránymutatásaival 69 , amíg a területet nem kap vizes élőhely besorolást és nem kerül vizes élőhely gazdálkodási terv hatálya alá, amely megfelel a Ramsari Egyezmény ramsari területekkel és egyéb vizes élőhelyekkel kapcsolatos gazdálkodástervezési iránymutatásainak 70 . A tőzeglápok esetében a helyreállítási terv követi a Ramsari Egyezmény vonatkozó állásfoglalásaiban foglalt ajánlásokat, beleértve a XIII/13. sz. állásfoglalást. 1.2. A helyreállítási tervben gondosan figyelembe kell venni a helyi hidrológiai és talajtani feltételeket, beleértve a talajtelítettség dinamikáját, valamint az aerob és anaerob körülmények változását. 1.3. A helyreállítási terv kitér a vizes élőhelyek kezelése szempontjából releváns összes DNSH-kritériumra. 1.4. A helyreállítási terv rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Éghajlati szempontú haszonelemzés 2.1. A tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a)az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b)a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év értendő. 2.2. Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel: (a)az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával 71 . Különösen ha a vizes élőhelynek az elemzésben használt fogalommeghatározása eltér a nemzeti ÜHG-jegyzékben használt fogalommeghatározástól, az elemzés az érintett területen található különböző földterület-kategóriák azonosítását is tartalmazza. Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát; A part menti vizes élőhelyek esetében az éghajlati szempontú haszonelemzés a várható relatív tengerszint-emelkedéssel kapcsolatos előrejelzéseket és a vizes élőhelyek majdani vándorlási lehetőségét is figyelembe veszi; (b)a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet:: i.a tevékenység megkezdése előtt dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen; ii.a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat. (c)az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra; (d)nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, tüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával. 4. A tartósság garanciája 4.1. A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület vizes élőhely státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja: (a)a terület vizes élőhelyként megőrzendő és más földhasználatra nem átalakítható; (b)a terület védett területként van besorolva; (c)a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy vizes élőhely maradjon. 4.2. A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a helyreállítási terv jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott környezetvédelmi és helyreállítási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi. 5. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a)az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b)egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 6. Csoportértékelés Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tőzegkitermelés minimális.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A peszticidhasználatot a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében 72 , a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak 73 . A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó nemzeti végrehajtási jogszabályoknak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az e szakasz 1. pontjában („Helyreállítási terv”) említett terv a nemzeti és a helyi rendelkezésekkel összhangban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják a biológiai sokféleség fenntartását és esetleg fokozását, a következőket is beleértve: (a)az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b)az idegenhonos inváziós fajok használatának vagy kiengedésének kizárása.

3.Feldolgozóipar

3.1.Megújulóenergia-technológiák előállítása

A tevékenység leírása

Megújulóenergia-technológiák előállítása, ahol a megújuló energiát az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése határozza meg.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C25, C27 és C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

E kategória tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A gazdasági tevékenység megújulóenergia-technológiákat állít elő.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a)másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.2.Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása

A tevékenység leírása

Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A gazdasági tevékenység során az e melléklet 3.10. pontjában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő, hidrogén előállítására szolgáló berendezések, valamint hidrogén felhasználására szolgáló berendezések gyártására kerül sor.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a)másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.3.Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára

A tevékenység leírása

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek és hajók gyártása, javítása, karbantartása, utólagos átalakítása, átállítása és korszerűsítése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C29.1, C30.1, C30.2, C30.9, C33.15 és C33.17 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A gazdasági tevékenység során a következők gyártására, javítására, karbantartására, utólagos átalakítására 74 , átállítására vagy korszerűsítésére kerül sor: (a)zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik; (b)zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik, ha a szükséges infrastruktúrával felszerelt vágányon üzemeltetik őket, és hagyományos motort használnak, amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (kétüzemű); (c)városi, elővárosi és közúti személyszállító eszközök, amennyiben a járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (d)2025. december 31-ig az M2 és M3 kategóriába 75 sorolt olyan járművek használatával, amelyek felépítménytípusa „CA” (egyszintes jármű), „CB” (kétszintes jármű), „CC” (egyszintes csuklós jármű) vagy „CD” (kétszintes csuklós jármű), 76 és megfelelnek a legutóbbi EURO VI szabványnak, azaz mind az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 77 követelményeinek, mind pedig az említett rendelet hatálybalépését követően az említett módosító jogi aktusok követelményeinek, még azok alkalmazandóvá válása előtt, valamint az 582/2011/EU bizottsági rendelet 78 I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában foglalt Euro VI szabvány utolsó lépésének, amennyiben az e lépést szabályozó rendelkezések hatályba léptek, de erre a járműtípusra még nem alkalmazandók. 79 Amennyiben ilyen szabvány nem áll rendelkezésre, a járművek közvetlen CO2-kibocsátása zéró; (e)személyi mobilitási eszközök, amelyek meghajtása a felhasználó fizikai erőkifejtéséből, kibocsátásmentes motorból vagy a kibocsátásmentes motor és a fizikai erőkifejtés együtteséből származik; (f)M1 és N1 kategóriába tartozó könnyűgépjárművek 80 a következők mellett: i.2025. december 31-ig: az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 81 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 50 g CO2/km-nél kisebb (alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes könnyűgépjárművek); ii.2026. január 1-jétől: az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás zéró; (g)L kategóriába 82 tartozó járművek, amelyeknek a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 83 meghatározott kibocsátásvizsgálattal összhangban számított kipufogógáz-CO2-kibocsátása 0 g CO2e/km; (h)N2 és N3, valamint N1 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 rendelet 84 3. cikkének 11. pontja értelmében „kibocsátásmentes nehézgépjárműnek” minősülő járművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege nem haladja meg a 7,5 tonnát; (i)N2 és N3 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 11. pontja értelmében „kibocsátásmentes nehézgépjárműnek” vagy 12. pontja értelmében „alacsony kibocsátású nehézgépjárműnek” minősülő járművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege meghaladja a 7,5 tonnát; (j)belvízi személyszállító hajók, amelyek: i.közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; ii.2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 50 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik; (k)nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt belvízi áruszállító hajók, amelyek: i.közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; ii.2025. december 31-ig az energiahatékonysági működési mutató 85 segítségével számított (vagy új hajó esetében becsült) tonnakilométerenkénti közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása (g CO2/tkm) 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás; (l)tengeri és áruszállító hajók, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók, amelyek nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak, és amelyek: i.közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; ii.2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik; iii.2025. december 31-ig – és csak amennyiben bizonyítható, hogy a hajókat kizárólag olyan part menti és rövid távú tengeri szolgáltatások nyújtására használják, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a jelenleg szárazföldön zajló áruszállításról a tengeri szállításra történő modális váltást – azok a hajók, amelyeknek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) energiahatékonysági tervezési mutatója (EEDI) 86 segítségével számított közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás; iv.2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél 87 , ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal 88 közlekedni; (m)nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, tengeri közlekedésre szolgáló személyszállító hajók, amelyek: i.közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; ii.2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik; iii.2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél, ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal 89 közlekedni.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a)másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. Adott esetben a járművek nem tartalmaznak ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot és kadmiumot, a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 90 összhangban.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.4.Akkumulátorok gyártása

A tevékenység leírása

Újratölthető elemek, akkumulátorcsomagok és akkumulátorok gyártása közlekedési, helyhez kötött és hálózaton kívüli energiatárolási és más ipari alkalmazásokhoz. Megfelelő alkotóelemek (akkumulátor aktív anyagok, akkumulátorcellák, burkolatok és elektronikus alkatrészek) gyártása.

Hulladékakkumulátorok újrafeldolgozása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C27.2 és az E38.32 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A gazdasági tevékenység során újratölthető elemek, akkumulátorcsomagok és akkumulátorok (és azok alkotóelemei) gyártására kerül sor, amelyek jelentős ÜHG-kibocsátáscsökkenést eredményeznek a közlekedési, helyhez kötött és hálózaton kívüli energiatárolási és más ipari alkalmazásokban. A gazdasági tevékenység során hulladékakkumulátorok újrafeldolgozására kerül sor.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az új akkumulátorok, alkotóelemek és anyagok gyártásához a tevékenység felméri a rendelkezésre álló technikákat, és ahol lehetséges, a következőket támogató technikákat vezet be: (a)a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. Az újrafeldolgozási folyamatok megfelelnek a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 91 12. cikkében és III. mellékletének B. részében foglalt feltételeknek, beleértve a releváns legújabb elérhető legjobb technikák alkalmazását és az ólomsavas akkumulátorokra, nikkel-kadmium elemekre és más vegyi anyagokra meghatározott hatékonysági értékek elérését. E folyamatok a műszakilag megvalósítható legnagyobb mértékben biztosítják a fémtartalom újrafeldolgozását, elkerülve ugyanakkor a túlzott költségeket. Adott esetben az újrafeldolgozási folyamatokat végző létesítmények megfelelnek a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 92 foglalt követelményeknek.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az akkumulátorok megfelelnek az elemek Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó fenntarthatósági szabályoknak, beleértve a veszélyes anyagok elemekben való használatára vonatkozó korlátozásokat, köztük az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 93 és a 2006/66/EK irányelvet.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.5.Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása

A tevékenység leírása

Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C16.23, C23.11, C23.20, C23.31, C23.32, C23.43, C.23.61, C25.11, C25.12, C25.21, C25.29, C25.93, C27.31, C27.32, C27.33, C27.40, C27.51, C28.11, C28.12, C28.13 és C28.14 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A gazdasági tevékenység során a következő termékek és azok főalkatrészei közül egy vagy több gyártására kerül sor 94 : (a)ablakok, amelyek U-értéke 1,0 W/m2K vagy annál kevesebb; (b)ajtók, amelyek U-értéke 1,2 W/m2K vagy annál kevesebb; (c)külső falrendszerek, amelyek U-értéke 0,5 W/m2K vagy annál kevesebb; (d)tetőrendszerek, amelyek U-értéke 0,3 W/m2K vagy annál kevesebb; (e)szigetelő termékek, amelyek lambda-értéke 0,06 W/mK vagy annál kevesebb; (f)az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet 95 és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó háztartási készülékek; (g)az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó fényforrások; (h)az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó helyiségfűtés és használati melegvíz rendszerek; (i)az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó hűtő- és szellőztetőrendszerek; (j)világítási rendszerek esetében a jelenlét és a nappali fény érzékelése; (k)az e melléklet 4.16. szakaszában megnevezett technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő hőszivattyúk; (l)homlokzati és tetőelemek árnyékoló vagy benapozáscsökkentő funkcióval, a növényzet növekedését támogató rendszereket is beleértve; (m)energiahatékony épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek nem lakáscélú épületek számára; (n)zónás termosztátok és az épületek fő villamosenergia-terhelésének vagy hőterhelésének intelligens nyomon követésére szolgáló eszközök, valamint érzékelő berendezések; (o)a távfűtő rendszerekhez csatlakozó egyedi lakások, az egész épületet kiszolgáló központi fűtési rendszerekhez csatlakozó egyedi lakások, valamint a központi fűtési rendszerek hőfogyasztás-mérésére és termosztátos vezérlésére szolgáló termékek; (p)az e melléklet 4.15. szakaszában meghatározott távfűtési/távhűtési tevékenységnek megfelelő távfűtési hőcserélők és alállomások; (q)a fűtési rendszer intelligens nyomon követésére és szabályozására szolgáló termékek, valamint érzékelő berendezések.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a)a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.6.Egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyártása

A tevékenység leírása

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C22, C25, C26, C27 és C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A gazdasági tevékenység olyan technológiákat gyárt, amelyek a piacon elérhető legjobb teljesítményű alternatív technológiához/termékhez/megoldáshoz képest az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás lényeges csökkentését célozzák és mutatják. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás kiszámítása a 2013/179/EU bizottsági ajánlás 96 vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 97 vagy ISO 14064-1:2018 98 útján történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarításokat független harmadik fél ellenőrzi.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a)a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.7.Cementgyártás

A tevékenység leírása

Cementklinker, cement vagy alternatív kötőanyag gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C23.51 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul: (a)szürke cementklinker, ahol az egy tonna szürke cementklinkerre eső fajlagos ÜHG-kibocsátás 99 kisebb mint 0,722 100 t CO2e; (b)szürke klinkerből vagy alternatív hidraulikus kötőanyagból származó cement, ahol a klinker és cement vagy az alternatív kötőanyag gyártásának fajlagos ÜHG-kibocsátása 101 kisebb mint a gyártott cement vagy alternatív kötőanyag tonnájára eső 0,469 102 t CO2e. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a cement, a mész és a magnézium-oxid gyártására vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 103 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás 104 . Az alternatív üzemanyagként veszélyes hulladékot alkalmazó cementgyártás esetében a hulladék biztonságos kezelését biztosító intézkedéseket kell bevezetni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.8.Alumíniumgyártás

A tevékenység leírása

Alumíniumgyártás elsődleges aluminát (bauxit) feldolgozása vagy másodlagos alumínium újrafeldolgozása révén.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C24.42 és C24.53 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul: (a)elsődleges alumínium, amennyiben a gazdasági tevékenység 2025-ig az alábbi kritériumok közül kettőnek és 2025 után az alábbi kritériumok közül mindnek 105 megfelel: i.az ÜHG-kibocsátás 106 a gyártott alumínium 107 tonnájára vetítve nem nagyobb 1,484 108 t CO2e-nél: ii.a közvetett ÜHG-kibocsátás átlagos szén-dioxid-intenzitása 109 nem haladja meg a 100 g CO2e/kWh értéket; iii.a gyártási folyamat villamosenergia-fogyasztása nem haladja meg a 15,5 MWh/t Al értéket. (b)másodlagos alumínium.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nemvasfémiparra vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 110 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.9.Vas- és acélgyártás

A tevékenység leírása

Vas- és acélgyártás.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C24.10, C24.20, C24.31, C24.32, C24.33, C24.34, C24.51 és C24.52 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul: (a)vas és acél, ahol az ÜHG-kibocsátás 111 – az (EU) 2019/331 rendelet VII. melléklete 10.1.5. szakaszának a) pontja szerint a hulladékgáz előállításához rendelt kibocsátás mennyiségével csökkentve – nem haladja meg a gyártási folyamat különböző lépéseire alkalmazott alábbi értékeket: i.forró fém = 1,331 112 t CO2e/t termék; ii.szinterezett érc = 0,163 113 t CO2e/t termék; iii.koksz (a lignitkoksz kivételével) = 0,144 114 t CO2e/t termék; iv.vasöntés = 0,299 115 t CO2e/t termék; v.elektromos ívkemencében (EAF) előállított erősen ötvözött acél = 0,266 116 t CO2e/t termék; vi.elektromos ívkemencében (EAF) előállított szénacél = 0,209 117 t CO2e/t termék. (b)az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott EAF szénacélt vagy EAF erősen ötvözött acélt előállító elektromos ívkemencékben lévő acél, ahol az acélhulladék bemeneti mennyisége a termék kimeneti mennyiségéhez viszonyítva nem kisebb, mint: i.70 % erősen ötvözött acél gyártásakor; ii.90 % szénacél gyártásakor. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a vas- és acélgyártásra vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 118 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.10.Hidrogén előállítása

A tevékenység leírása

Hidrogén és hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység hidrogén esetében megfelel az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarításokra vonatkozó, a 94 g CO2e/MJ fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyított 73,4 %-os (ennek alapján 3 t CO2e/t H2-nél kisebb életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás adódik), illetve hidrogénalapú szintetikus üzemanyag esetében 70 %-os követelménynek, az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében foglalt megközelítés analógiájára. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítások számítása az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdésében említett módszertan vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 119 vagy az ISO 14064-1:2018 120 segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú kibocsátásmegtakarításokat az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkével összhangban vagy adott esetben független harmadik fél által kell ellenőrizni. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a klóralkáligyártás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 121 és a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 122 ; (b)az ásványolaj- és a földgázfinomítás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 123 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.11.Szénpigment gyártása

A tevékenység leírása

Szénpigment gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.13 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A szénpigment-gyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás 124 egy tonna termékre vetítve kisebb 1,141 125 t CO2e-nél.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) 126 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 127 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.12.Szóda előállítása

A tevékenység leírása

Nátrium-karbonát (szóda, nyersszóda, szénsav nátriumsója) előállítása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A szódagyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás 128 egy tonna termékre vetítve kisebb 0,789 129 t CO2e-nél.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) 130 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 131 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.13.Klórgyártás

A tevékenység leírása

Klórgyártás.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
Az elektrolízishez és a klór kezeléséhez használt villamosenergia-fogyasztás legfeljebb 2,45 MWh / egy tonna klór. A klórgyártáshoz használt villamos energia átlagos, életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása legfeljebb 100 g CO2e/kWh. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 132 vagy az ISO 14064-1:2018 133 szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a klóralkáligyártás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 134 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 135 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.14.Szerves vegyi alapanyag gyártása

A tevékenység leírása

A következők gyártása:

a)nagy értékű vegyi anyagok (HVC):

i.acetilén;

ii.etilén;

iii.propilén;

iv.butadién.

b)aromás vegyületek:

i.alkilbenzol- és alkilnaftalin-keverékek, a 2707 vagy a 2902 HR-kód alá tartozó termékek kivételével;

ii.ciklohexán;

iii.benzol;

iv.toluol;

v.orto-xilol;

vi.para-xilol;

vii.meta-xilol és xilolizomerek keveréke;

viii.etil-benzol;

ix.kumol;

x.bifenil, terfenilek, viniltoluolok, más ciklikus szénhidrogének a ciklánok, ciklének, cikloterpének, benzol, toluol, xilolok, sztirol, etilbenzol, kumol, naftalin és antracén kivételével;

xi.benzol, toluol és xilol;

xii.naftalin és más aromás szénhidrogén-keverékek (a benzol, toluol és xilol kivételével).

c)vinil-klorid;

d)sztirol;

e)etilén-oxid;

f)monoetilén-glikol;

g)adipinsav.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.14 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
a szerves vegyi alapanyagok gyártási folyamataiból származó ÜHG-kibocsátás 136 kevesebb, mint: (a)a HVC esetében: 0,693 137 t CO2e/egy tonna HVC; (b)az aromás vegyületek esetében: 0,0072 138 t CO2e/egy tonna komplex súlyozott termelési volumen; (c)a vinil-klorid esetében: 0,171 139 t CO2e/egy tonna vinil-klorid; (d)a sztirol esetében: 0,419 140 t CO2e/egy tonna sztirol; (e)az etilénoxid/etilénglikolok esetében: 0,314 141 t CO2e/egy tonna etilénoxid/etilénglikol; (f)az adipinsav esetében: 0,32 142 t CO2e/egy tonna adipinsav. Amennyiben az érintett szerves vegyi anyagokat egészben vagy részben megújuló nyersanyagból állítják elő, az egészben vagy részben megújuló nyersanyagból gyártott vegyi anyag gyártásából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott egyenértékű vegyi anyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 143 vagy az ISO 14064-1:2018 144 szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. A szerves vegyi alapanyagok gyártásához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A szerves vegyi alapanyagok gyártásához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 145 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 146 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.15.Ammónia gyártása

A tevékenység leírása

Ammónia gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.15 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a)az ammóniát olyan hidrogénből állítják elő, amely megfelel az e melléklet 3.10. szakaszában (Hidrogén előállítása) meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak; (b)az ammóniát szennyvízből nyerik vissza.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) 147 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 148 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.16.Salétromsav gyártása

A tevékenység leírása

Salétromsav gyártása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A salétromsav-gyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás 149 egy tonna salétromsavra vetítve kisebb 0,038 150 t CO2e-nél.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) 151 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 152 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.17.Műanyag-alapanyag gyártása

A tevékenység leírása

Gyanták, műanyag alapanyagok, nem vulkanizálható, hőre lágyuló elasztomerek gyártása, és a gyanták keverése egyedi igények szerint, valamint a szintetikus gyanták gyártása, nem egyedi igényre.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.16 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a)a műanyag-alapanyag teljes egészében műanyaghulladék mechanikus újrafeldolgozásával készült; (b)amennyiben műszakilag vagy gazdaságilag nem megvalósítható a mechanikus újrafeldolgozás, a műanyag-alapanyag teljes egészében műanyaghulladék vegyi újrafeldolgozásával készült, és a gyártott műanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása – az üzemanyagok előállítása miatti esetleges számított jóváírások nélkül – kisebb, mint az azzal egyenértékű, fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott műanyag-alapanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 153 vagy az ISO 14064-1:2018 154 szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. (c)egészben vagy részben megújuló alapanyagból 155 származik, és az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott műanyag-alapanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. A műanyag-alapanyag gyártásához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A műanyag-alapanyag gyártásához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a polimerek gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) 156 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 157 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.Energia

4.1.Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek fotovoltaikus napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.

Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett „Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása” szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység fotovoltaikus napenergia-technológiával állít elő villamos energiát.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.2.Villamos energia előállítása koncentrált napenergia-technológiával

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek koncentrált napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység koncentrált napenergia-technológiával állít elő villamos energiát.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.3.Villamos energia előállítása szélenergiából

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek szélenergiából állítanak elő villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység szélenergiából állít elő villamos energiát.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tengeri szélerőmű építése esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 158 meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 bizottsági határozatban 159 meghatározottak szerint.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak 160 . Tengeri szélerőmű esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség) és 6. mutatóhoz (tengerfenék) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, az e mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében pedig az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint.

4.4.Villamos energia előállítása óceánenergia-technológiákkal

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek óceánenergiából állítanak elő villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység óceánenergiából állít elő villamos energiát.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 161 szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. A tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint.

4.5.Villamos energia előállítása vízenergiából

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek vízenergiából állítanak elő villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a)a villamosenergia-termelő létesítmény folyóvízi erőmű, és nem rendelkezik mesterséges tározóval; (b)a villamosenergia-termelő létesítmény teljesítménysűrűsége nagyobb mint 5 W/m2; (c)a villamos energia vízenergiából történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb mint 100 g CO2e/kWh. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 162 , ISO 14064-1:2018 163 szabvány vagy G-res eszköz 164 segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	1. A tevékenység megfelel a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek, különösen az irányelv 4. cikkében meghatározott valamennyi követelménynek. 2. Meglévő vízerőművek üzemeltetése esetén, beleértve a megújuló energiaforrások hasznosításának javítására vagy az energiatároló képesség növelésére irányuló átalakítási tevékenységeket is, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: 2.1. A 2000/60/EK irányelvvel és különösen annak 4. és 11. cikkével összhangban minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. 2.2. Az intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: (a)a halak folyásiránnyal megegyező és szembeni vándorlását biztosító intézkedések (például halbarát turbinák, halterelők, korszerű, teljesen működőképes hallépcsők, vándorlás vagy ívás idején az üzemeltetés és a vízleeresztés leállítását vagy minimalizálását célzó intézkedések); (b)a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a vízáramlás többszöri gyors változását okozó műveletek és a csúcsrajáratás hatásainak enyhítését is); (c)az élőhelyek védelmére vagy állapotuk javítására irányuló intézkedések. 2.3. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. 3. Új vízerőművek építése esetén a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: 3.1. A 2000/60/EK irányelv 4. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban az építést megelőzően hatásvizsgálatot végeznek a projektről annak érdekében, hogy felmérjék az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, különös tekintettel a vonulási útvonalakra, a szabad folyású folyókra és a háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákra. A vizsgálat friss, átfogó és pontos adatokon alapul, beleértve a hidromorfológiai változásokra különösen érzékeny biológiai minőségi elemekre, valamint a víztestnek az új tevékenység eredményeként a jelenlegi állapottal szemben várhatóan kialakuló állapotára vonatkozó adatok nyomon követését is. A vizsgálat kiterjed különösen az új projektnek a vízgyűjtő területen már meglévő vagy tervezett infrastruktúrával együtt kifejtett halmozott hatásai értékelésére. 3.2. E hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az erőmű tervezési és helyválasztási szempontból, valamint a bevezetett mérséklő intézkedéseknek köszönhetően megfelel az alábbi követelmények egyikének: (a)nem rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését; (b)amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését, ez a romlás nem jelentős, és annak indokoltságát olyan részletes költség-haszon elemzés támasztja alá, amely igazolja az alábbiakat: i.kiemelkedően fontos közérdek megléte vagy hogy a tervezett vízerőműtől várt előnyök ellensúlyozzák a víz állapotának romlásával járó, a környezetet és a társadalmat terhelő költségeket; ii.hogy a kiemelkedően fontos közérdek kielégítése vagy a tervezett vízerőműtől várt előnyök a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan módon, amely jobb környezeti eredményhez vezet (például meglévő vízerőművek átalakításával vagy a folyók folytonosságát nem zavaró technológia alkalmazásával). 3.3. Minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. A mérséklő intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: (a)a halak folyásiránnyal megegyező és szembeni vándorlását biztosító intézkedések (például halbarát turbinák, halterelők, korszerű, teljesen működőképes hallépcsők, vándorlás vagy ívás idején az üzemeltetés és a vízleeresztés leállítását vagy minimalizálását célzó intézkedések); (b)a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a vízáramlás többszöri gyors változását okozó műveletek és a csúcsrajáratás hatásainak enyhítését is); (c)az élőhelyek védelmére vagy állapotuk javítására irányuló intézkedések. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. 3.4. Az erőmű tartósan nem veszélyezteti az ugyanabban a vízgyűjtő kerületben található víztestek jó állapotának/potenciáljának elérését. 3.5. A fenti mérséklő intézkedések mellett adott esetben kompenzációs intézkedéseket is végrehajtanak annak biztosítása érdekében, hogy a projekt ne növelje az ugyanazon vízgyűjtő kerületben található víztestek széttagoltságát. Ennek eléréséhez ugyanabban a vízgyűjtő kerületben olyan mértékűre kell visszaállítani a folytonosságot, amely a folytonosságnak a tervezett vízerőmű általi megzavarását kompenzálja. A kompenzálás már a projekt kivitelezése előtt megkezdődik.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak 165 .

4.6.Villamos energia előállítása geotermikus energiából

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek geotermikus energiából állítanak elő villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A villamos energia geotermikus energiából folytatott előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb 100 g CO2e/kWh-nál. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy ISO 14064-1:2018 segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 166 és a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 167 meghatározott levegőminőségi határértékek elérése.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.7.Villamos energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek megújuló energiaforrásból származó gáznemű és folyékony tüzelőanyagok használatával állítanak elő villamos energiát. Ez a tevékenység nem foglalja magában a biogáz és a folyékony bio-tüzelőanyagok kizárólagos felhasználásával folytatott villamosenergia-termelést (lásd e melléklet 4.8. szakaszát).

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A villamos energia megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokkal történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb mint 100 g CO2e/kWh. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 168 vagy az ISO 14064-1:2018 169 szabvány segítségével. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. 2. Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást vagy a dekarbonizált tüzelőanyagok használatát is) társul, az megfelel az e melléklet vonatkozó szakaszában meghatározott kritériumoknak. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. 3. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a)építéskor a fizikai kibocsátások, például metánszivárgás monitorozására szolgáló mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásriasztó és -javító programot bevezetni; (b)üzemeltetéskor a metánkibocsátás fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik a szivárgást. 4. Amennyiben a tevékenység keretében a megújuló gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokat biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal keverik, a biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, míg az erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 170 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv 171 II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.8.Villamos energia előállítása bioenergiából

A tevékenység leírása

Olyan villamosenergia-termelő létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek kizárólag biomasszából, biogázból vagy folyékony bio-energiahordozókból állítanak elő villamos energiát, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal való keverésével előállított villamos energiát (lásd e melléklet 4.7. szakaszát).

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység során felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A tevékenység során felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. 2. A biomassza használatából eredő, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott ÜHG-megtakarítási módszertanhoz és a relatív fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 80 %-os. 3. Amennyiben a létesítmények szerves anyagok anaerob lebontásán alapulnak, a fermentációs maradék előállítása megfelel az e melléklet 5.6. szakaszában, illetve az e melléklet 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt kritériumoknak. 4. A 1. és 2. pont nem alkalmazandó a 2 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítményű, gáznemű biomassza-tüzelőanyagot használó villamosenergia-termelő létesítményekre. 5. Az 50 és 100 MW közötti teljes névleges bemenő hőteljesítményű villamosenergia-termelő létesítmények esetében a tevékenység nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési technológiát alkalmaz, vagy a kizárólag villamosenergia-termelő létesítmények esetében a tevékenység megfelel a releváns legújabb elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó energiahatékonysági szintnek, beleértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében az elérhető legjobb technikákra (BAT) vonatkozó következtetéseket 172 . 6. A 100 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű villamosenergia-termelő létesítmények esetében a tevékenység az alábbi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelel: (a)legalább 36 %-os elektromos hatásfokot ér el; (b)a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 173 említett nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést alkalmaz; (c)szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiát alkalmaz. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 174 hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 175 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. A 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek meg nem felelő övezetekben vagy övezetrészekben található erőművek esetében intézkedéseket hajtanak végre a kibocsátási szintek csökkentésére, figyelembe véve a Bizottság által az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban közzétett információcsere eredményeit 176 . Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 177 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.9.Villamosenergia-átvitel és -elosztás

A tevékenység leírása

A villamos energiát igen nagy feszültségű és nagyfeszültségű, összekapcsolt rendszereken szállító átviteli rendszerek építése és üzemeltetése.

Olyan elosztórendszerek építése és üzemeltetése, amelyek nagyfeszültségű, közepes feszültségű és kisfeszültségű elosztórendszereken szállítanak villamos energiát.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.12 és D35.13 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: 1. Az átviteli és elosztási infrastruktúra vagy berendezések olyan villamosenergia-rendszerhez tartoznak, amely az alábbi kritériumok legalább egyikének megfelel: (a)a rendszer az összekapcsolt európai rendszert, azaz a tagállamok, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság összekapcsolt irányítói területeire kiterjedő összekapcsolt villamosenergia-rendszert és annak alárendelt rendszereit jelenti; (b)a rendszerben az újonnan engedélyezett termelési kapacitás több mint 67 %-a a 100 g CO2e/kWh termelési küszöbérték alatt van, a villamosenergia-termelési kritériumokkal összhangban életciklus alapján mérve, ötéves gördülő átlagot tekintve; (c)a rendszerhálózat átlagos kibocsátási tényezője – amelyet úgy számítanak ki, hogy a rendszerhez csatlakoztatott villamosenergia-termelésből származó teljes éves kibocsátást elosztják az adott rendszer teljes éves nettó villamosenergia-termelésével – a 100 g CO2e/kWh küszöbérték alatt van, a villamosenergia-termelési kritériumokkal összhangban életciklus alapján mérve, ötéves gördülő átlagot tekintve. Nem felel meg a követelményeknek a valamely alállomás vagy hálózat és az életciklus alapján mérve 100 g CO2e/kWh-nál nagyobb kibocsátásintenzitású erőmű közötti közvetlen kapcsolat létrehozására vagy meglévő közvetlen kapcsolat bővítésére szolgáló infrastruktúra. Nem felel meg a követelményeknek az olyan mérési infrastruktúra telepítése, amely nem teljesíti az intelligens fogyasztásmérési rendszerekre vonatkozóan az (EU) 2019/944 irányelv 20. cikkében foglalt követelményeket. 2. A tevékenység a következők egyike: (a)életciklus-alapon mért 100 g CO2e/kWh küszöbérték alatti alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelésnek valamely alállomáshoz vagy hálózathoz történő közvetlen csatlakozásának kiépítése és üzemeltetése vagy meglévő közvetlen csatlakozás bővítése; (b)az elektromos járművek (EV) számára létrehozott töltőállomások, valamint a közlekedés villamosítását szolgáló támogató elektromos infrastruktúra építése és üzemeltetése, az e melléklet közlekedésre vonatkozó szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelés függvényében; (c)olyan átviteli és elosztótranszformátorok telepítése, amelyek megfelelnek az 548/2014/EU bizottsági rendelet 178 I. mellékletében meghatározott 2. szint (2021. július 1.) követelményeinek, és a legfeljebb 36 kV legnagyobb szerkezeti feszültségű, közepes teljesítményű transzformátorok esetében az EN 50588-1 szabványban 179 meghatározott, terhelés nélküli veszteségre vonatkozó AAA0 szintű követelményeknek. (d)olyan berendezések és infrastruktúra építése/telepítése és üzemeltetése, amelyeknél a fő célkitűzés a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésének vagy felhasználásának növelése; (e)berendezések telepítése a villamosenergia-rendszer irányíthatóságának és megfigyelhetőségének fokozása, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésének és integrálásának lehetővé tétele érdekében, beleértve a következőket: (I)érzékelők és mérőeszközök (beleértve a megújulóenergia-termelés előrejelzésére szolgáló meteorológiai érzékelőket); (II)kommunikáció és vezérlés (beleértve a fejlett szoftvereket és vezérlőtermeket, az alállomások vagy tápok automatizálását, valamint a decentralizáltabb megújulóenergia-betápláláshoz való alkalmazkodást lehetővé tevő feszültségszabályozási képességeket). (f)olyan berendezések telepítése, mint például – de nem kizárólag – a jövőbeli intelligens fogyasztásmérő rendszerek vagy az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 180 19. cikke (6) bekezdésének megfelelően az intelligens fogyasztásmérő rendszereket felváltó olyan rendszerek, amelyek megfelelnek az (EU) 2019/944 irányelv 20. cikkében foglalt követelményeknek, és amelyek képesek a fogyasztóknak a fogyasztás távoli befolyásolásához információkat továbbítani, ideértve a fogyasztói adatközpontokat is; (g)olyan berendezések építése/telepítése, amelyek lehetővé teszik a kifejezetten megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia felhasználók közötti cseréjét; (h)az átviteli rendszerek közötti rendszerösszekötők építése és üzemeltetése, amennyiben a rendszerek valamelyike megfelel a követelményeknek. E szakasz alkalmazása céljából a következő előírásokat kell alkalmazni: (a)a küszöbértékeknek való megfelelés megállapításához használt gördülő ötéves időszak öt egymást követő korábbi éven alapul, beleértve azt az évet is, amelyre vonatkozóan a legfrissebb adatok rendelkezésre állnak; (b)a „rendszer” az átviteli vagy elosztóhálózat azon irányítói területe, ahol az infrastruktúrát vagy berendezést telepítették; (c)az átviteli rendszerek magukban foglalhatják az alárendelt elosztórendszerekhez csatlakoztatott termelőkapacitást; (d)a teljes dekarbonizáció felé vezető pályán lévőnek tekintett átviteli rendszernek alárendelt elosztórendszerek szintén a teljes dekarbonizáció felé vezető pályán lévőnek tekinthetők; (e)a követelményeknek való megfelelés meghatározásához több, egymással összekapcsolt és egymás között jelentős energiacserét folytató irányítói területet magában foglaló rendszert is figyelembe lehet venni, amely esetben az összes érintett irányítói területre vonatkozó kibocsátási tényező súlyozott átlagát használják, és az ugyanazon rendszeren belüli egyes alárendelt átviteli vagy elosztórendszereknél nem kell külön-külön igazolni a megfelelést; (f)előfordulhat, hogy egy rendszer azt követően válik a követelményeknek nem megfelelő, hogy előzőleg a követelményeknek megfelelő volt. A követelményeknek nem megfelelővé vált rendszerekben ettől az időponttól kezdve semmilyen új átviteli és elosztási tevékenység nem felel meg a követelményeknek mindaddig, amíg a rendszer újra meg nem felel a küszöbértéknek (a követelményeknek mindig megfelelő tevékenységek kivételével, lásd a fentiekben). Az alárendelt rendszerekben folytatott tevékenységek továbbra is megfelelnek a követelményeknek, ha az alárendelt rendszerek teljesítik e szakasz kritériumait; (g)az erőművekhez történő közvetlen csatlakozás vagy meglévő közvetlen csatlakozás bővítése olyan infrastruktúrát foglal magában, amely nélkülözhetetlen a kapcsolódó villamos energiának a villamosenergia-termelő létesítményből valamely alállomásra vagy hálózatra történő átviteléhez.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Nagyfeszültségű föld feletti vezetékek: (a)építési területen végzett tevékenységek esetében a tevékenységek az IFC általános környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági iránymutatásainak 181 alapelveit követik. (b)a tevékenységek megfelelnek az elektromágneses sugárzás emberi egészségre gyakorolt hatásának korlátozására vonatkozó normáknak és előírásoknak, beleértve az Unióban végzett tevékenységek esetében a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról szóló tanácsi ajánlást 182 , valamint a harmadik országokban végzett tevékenységek esetében a nem ionizáló sugárzás elleni védelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICNIRP) 183 1998. évi iránymutatásait. A tevékenységek nem használnak poliklórozott bifenileket.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak 184 .

4.10.A villamos energia tárolása

A tevékenység leírása

Villamos energiát tároló és azt később villamos energia formájában visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése. A tevékenység szivattyús vízenergia-tárolást is magában foglal.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem rendelkeznek a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kóddal.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység villamosenergia-tároló, például szivattyús vízenergia-tároló építése és üzemeltetése. Amennyiben a tevékenység kémiai energiatárolást is magában foglal, a tároló közeg (például hidrogén vagy ammónia) megfelel az e melléklet 3.7–3.17. szakaszában az adott termék gyártására vonatkozóan meghatározott kritériumoknak. A hidrogén villamosenergia-tárolóként történő használata esetén, amennyiben a hidrogén megfelel az e melléklet 3.10. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak, a hidrogén újbóli energetizálása is a tevékenység részének minősül.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Folyótesthez nem kapcsolódó szivattyús vízenergia-tároló esetében a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak. Folyótesthez kapcsolódó szivattyús vízenergia-tároló esetében a tevékenység megfelel a 4.5. szakaszban (Villamosenergia-termelés vízenergiából) a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozóan meghatározott DNSH-kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.11.Hőenergia tárolása

A tevékenység leírása

Hőenergiát tároló és azt később hőenergia vagy más energiahordozó formájában visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység hőenergiát tárol, beleértve a föld alatti hőenergia-tárolást (UTES) vagy a víztartó rétegben kialakított hőenergia-tárolást (ATES).
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Víztartó rétegben kialakított hőenergia-tárolás esetén a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében foglalt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.12.Hidrogén tárolása

A tevékenység leírása

Hidrogént tároló és azt később visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység a következők egyike: (a)hidrogéntároló létesítmények építése; (b)a meglévő föld alatti földgáztárolók hidrogéntárolásra szolgáló tároló létesítményekké alakítása; (c)olyan hidrogéntároló létesítmények üzemeltetése, ahol a létesítményben tárolt hidrogén megfelel az e melléklet 3.10. szakaszában a hidrogén előállítására vonatkozóan meghatározott kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az öt tonnát meghaladó tárolás esetében a tevékenység megfelel a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 185 .
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.13.Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása

A tevékenység leírása

Közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.21 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok előállításához és a folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok előállításához és a folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. Élelmiszer- és takarmánynövényeket nem használnak közlekedési célú bioüzemanyagok előállításához és folyékony bio-energiahordozók előállításához. 2. A közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok előállításából és a folyékony bio-energiahordozók előállításából származó ÜHG-kibocsátásmegtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv V. mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásmegtakarítási módszertanhoz és fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 65 %-os. 3. Amennyiben a biogáz előállítása szerves anyagok anaerob lebontásán alapul, a fermentációs maradék előállítása megfelel az e melléklet 5.6. szakaszában, illetve az e melléklet 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt kritériumoknak. 4. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Biogáztermelés esetén a fermentációs maradék tárolójára gáztömör fedőréteget kell helyezni. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 186 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. (fermentációs maradék), illetve 3. (komposzt) összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.14.Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállító- és elosztóhálózatai

A tevékenység leírása

Gázhálózatok átalakítása, átállítása vagy utólagos átalakítása megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállításához.

Hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására szolgáló szállító és elosztó csővezetékek építése vagy üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.22, F42.21 és H49.50 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység a következők egyike: (a)hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására szolgáló szállító és elosztó hálózatok építése vagy üzemeltetése; (b)meglévő földgázhálózatok átalakítása/átállítása 100 %-ban hidrogénre; (c)a gázszállító és -elosztó hálózatok utólagos átalakítása, ami lehetővé teszi a hidrogén és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok integrálását, beleértve a gázszállító vagy -elosztó hálózati tevékenységeket is, ami lehetővé teszi a hálózat számára, hogy növelje a hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok keverékét a gázrendszerben; 2. A tevékenység magában foglalja a meglévő gázvezetékek és egyéb hálózati elemek szivárgásának észlelését és javítását a metánszivárgás csökkentése érdekében.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 187 hatálya alá tartozó ventilátorok, kompresszorok, szivattyúk és egyéb felhasznált berendezések adott esetben megfelelnek az energiacímke legfelső osztályára vonatkozó követelményeknek és az említett irányelv végrehajtási rendeleteinek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.15.Távfűtés/távhűtés elosztása

A tevékenység leírása

Az alállomásnál vagy hőcserélőnél végződő, hőenergia és hűtési energia elosztására szolgáló csővezetékek és kapcsolódó infrastruktúra építése, felújítása és üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a)a csővezetékek és a hőenergia/hűtési energia elosztását szolgáló kapcsolódó infrastruktúra építése és üzemeltetése esetében a rendszer megfelel a hatékony távfűtési/távhűtési rendszereknek a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában foglalt meghatározásának; (b)a csővezetékek és a hőenergia/hűtési energia elosztását szolgáló kapcsolódó infrastruktúra felújítása esetében az a beruházás, amely révén a rendszer a hatékony távfűtésnek vagy távhűtésnek a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában foglalt meghatározásának megfelel, egy olyan hároméves időszakon belül kezdődik, amelyet szerződéses kötelezettség vagy ezzel egyenértékű kötelezettség támaszt alá mind a termelésért, mind a hálózatért felelős üzemeltetők esetében; (c)a tevékenység a következő: i.alacsonyabb hőmérsékletű rendszerekre történő módosítás; ii.fejlett szabályozórendszerek (irányító és energiagazdálkodási rendszerek, a dolgok internete).
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A 2009/125/EK irányelv hatálya alá tartozó ventilátorok, kompresszorok, szivattyúk és egyéb felhasznált berendezések adott esetben megfelelnek az energiacímke legfelső osztályára vonatkozó követelményeknek, és egyébként az említett irányelv végrehajtási rendeleteinek is megfelelnek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.16.Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése

A tevékenység leírása

Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.30 és az F43.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
Az elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése teljesíti mindkét következő követelményt: (a)hűtőközeg-küszöbérték: a globális felmelegedési potenciál nem haladja meg a 675-öt; (b)teljesülnek a 2009/125/EK irányelv végrehajtási rendeleteiben 188 meghatározott energiahatékonysági követelmények.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A legfeljebb 12 kW névleges teljesítményű levegő-levegő típusú hőszivattyúk esetében a beltéri és kültéri hangteljesítményszintek nem érik el a 206/2012/EU bizottsági rendeletben 189 meghatározott küszöbértéket.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

4.17.Napenergiából származó hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése

A tevékenység leírása

Napenergiából villamos energiát és hőenergiát/hűtési energiát kapcsolt formában termelő létesítmények építése és üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és D35.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység villamos energia és hőenergia/hűtési energia napenergiából történő kapcsolt termeléséből 190 áll.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.18.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése geotermikus energiából

A tevékenység leírása

Geotermikus energiából hőenergiát/hűtési energiát és villamos energiát kapcsolt formában termelő létesítmények építése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A hőenergia/hűtési energia és a villamos energia geotermikus energiából folytatott kapcsolt termeléséből 191 származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás a kapcsolt energiatermelésből kivett 1 kWh teljesítményre vetítve kisebb 100 g CO2e-nél. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása adott esetben projektspecifikus adatok alapján, a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékek elérése.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.19.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból

A tevékenység leírása

Megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokat használó kombinált hőenergia/hűtési energia és villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése. Ez a tevékenység nem foglalja magában a hőenergia/hűtési energia és a villamos energia kizárólag biogáz és folyékony bio-tüzelőanyagok felhasználsával folytatott kapcsolt termelését (lásd e melléklet 4.20. szakaszát).

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A hőenergia/hűtési energia és a villamos energia megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból folytatott kapcsolt előállításából 192 származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás a kapcsolt energiatermelésből kivett 1 kWh teljesítményre vetítve kisebb 100 g CO2e-nél. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 193 vagy az ISO 14064-1:2018 194 szabvány segítségével. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. 2. Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást vagy a dekarbonizált tüzelőanyagok használatát is) társul, az megfelel e melléklet vonatkozó szakaszainak. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a kapcsolt energiatermelés során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. 3. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a)építéskor a fizikai kibocsátások, például metánszivárgás monitorozására szolgáló mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásriasztó és -javító programot bevezetni; (b)üzemeltetéskor a metánkibocsátás fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik a szivárgást. 4. Amennyiben a tevékenység keretében a megújuló gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokat biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal keverik, a biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, míg az erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 195 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.20.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése bioenergiából

A tevékenység leírása

Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kizárólag biomasszából, biogázból vagy folyékony bio-energiahordozókból történő kapcsolt termeléséhez használt létesítmények építése és üzemeltetése, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal való keverésével történő kapcsolt energiatermelést (lásd e melléklet 4.19. szakaszát).

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység során felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A tevékenység során felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. 2. A biomassza kapcsolt energiatermelésű létesítményekben történő használatából eredő, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásmegtakarítási módszertanhoz és fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 80 %-os. 3. Amennyiben a kapcsolt energiatermelésű létesítmények szerves anyagok anaerob lebontásán alapulnak, a fermentációs maradék előállítása megfelel az e melléklet 5.6. szakaszában, illetve az e melléklet 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt kritériumoknak. 4. A 1. és 2. pont nem vonatkozik a 2 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítményű, gáznemű biomassza-tüzelőanyagot használó kapcsolt energiatermelésű létesítményekre.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is, 196 biztosítva ugyanakkor, hogy a környezeti elemek között ne legyen jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. Az olyan övezetekben vagy azok részeiben található erőművek esetében, amelyek nem felelnek meg a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek, figyelembe kell venni azon információcsere eredményeit 197 , amelyeket a Bizottság az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban tett közzé. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 198 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.21.Hőenergia/hűtési energia előállítása naphőenergia-fűtésből

A tevékenység leírása

Naphőenergia-technológiából hőenergiát/hűtési energiát termelő létesítmények építése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység naphőenergia felhasználásával termel hőenergiát/hűtési energiát.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.22.Hőenergia/hűtési energia előállítása geotermikus energiából

A tevékenység leírása

Olyan létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek geotermikus energiából állítanak elő hőenergiát/hűtési energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A hő-, illetve hűtési energia geotermikus energiából folytatott előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb 100 g CO2e/kWh-nál. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása adott esetben projektspecifikus adatok alapján, a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékek elérése.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.23.Hőenergia/hűtési energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból

A tevékenység leírása

Olyan hőtermelő létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek megújuló energiaforrásból származó gáznemű és folyékony tüzelőanyagok használatával állítanak elő hőenergiát/hűtési energiát. Ez a tevékenység nem foglalja magában a hőenergia/hűtési energia kizárólag biogáz és folyékony bio-tüzelőanyagok felhasználásával folytatott előállítását (lásd e melléklet 4.24. szakaszát).

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A hőenergia/hűtési energia megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokkal történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb 100 g CO2e/kWh-nál. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 199 vagy az ISO 14064-1:2018 200 szabvány segítségével. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. 2. Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást vagy a dekarbonizált tüzelőanyagok használatát is) társul, az megfelel e melléklet vonatkozó szakaszainak. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. 3. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a)építéskor a fizikai kibocsátások, például metánszivárgás monitorozására szolgáló mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásriasztó és -javító programot bevezetni; (b)üzemeltetéskor a metánkibocsátás fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik a szivárgást. 4. Amennyiben a tevékenység keretében a megújuló gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokat biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal keverik, a biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, míg az erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 201 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.24.Hőenergia/hűtési energia előállítása bioenergiából

A tevékenység leírása

Hőenergia/hűtési energia kizárólag biomasszából, biogázból vagy folyékony bio-energiahordozókból történő termeléséhez használt létesítmények építése és üzemeltetése, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal való keverésével történő hőenergia/hűtési energia termelést (lásd e melléklet 4.23. szakaszát).

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység során hőenergia és hűtési energia előállítására felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A tevékenység során felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. 2. A biomassza kapcsolt energiatermelésű létesítményekben történő használatából eredő, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásmegtakarítási módszertanhoz és relatív fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 80 %-os. 3. Amennyiben a létesítmények szerves anyagok anaerob lebontásán alapulnak, a fermentációs maradék előállítása megfelel az e melléklet 5.6. szakaszában, illetve az e melléklet 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt kritériumoknak. 4. A 1. és 2. pont nem vonatkozik a 2 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítményű, gáznemű biomassza-tüzelőanyagot használó hőtermelő létesítményekre.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is, 202 biztosítva ugyanakkor, hogy a környezeti elemek között ne legyen jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. Az olyan övezetekben vagy azok részeiben található erőművek esetében, amelyek nem felelnek meg a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek, figyelembe kell venni azon információcsere eredményeit 203 , amelyeket a Bizottság az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban tett közzé. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 204 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.25.Hőenergia/hűtési energia előállítása hulladékhő felhasználásával

A tevékenység leírása

Olyan létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek hulladékhőből állítanak elő hőenergiát/hűtési energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység hulladékhőből hőenergiát/hűtési energiát állít elő.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A környezettudatos tervezés és az energiafogyasztást jelölő címkézés hatálya alá tartozó szivattyúk és az alkalmazott berendezéstípus adott esetben megfelel az (EU) 2017/1369 rendeletben meghatározott, az energiacímke felső osztályára vonatkozó követelményeknek, valamint a 2009/125/EK irányelv szerinti végrehajtási rendeleteknek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.Vízellátás szennyvíz gyűjtése, tisztítása, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés

5.1.Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése

A tevékenység leírása

Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E36.00 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A vízellátó rendszer megfelel az alábbi kritériumok egyikének: (a)a kivétel és kezelés nettó átlagos energiafogyasztása legfeljebb 0,5 kWh/egy köbméter kinyert víz. A nettó energiafogyasztás figyelembe veheti az energiafogyasztás csökkentésére irányuló intézkedéseket, például a forrásnál történő szabályozást (szennyezőanyag-terhelés) és adott esetben az energiatermelést (például víz-, nap- és szélenergia); (b)a szivárgási szintet vagy az infrastrukturális szivárgási index (ILI) 205 minősítési módszerével számítják ki, és a küszöbérték legfeljebb 1,5, vagy más megfelelő módszerrel számítják ki, és a küszöbértéket az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv 206 4. cikkével összhangban állapítják meg. E számítást a vízellátási (elosztó) hálózat azon részein kell alkalmazni, ahol a munkát végzik, azaz a vízellátási zóna, a kerületileg mért terület(ek) (DMA) vagy a nyomásszabályozott terület(ek) (PMA) szintjén.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.2.Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek felújítása

A tevékenység leírása

Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek felújítása, beleértve a háztartási és ipari szükségletek kielégítésére szolgáló vízgyűjtő, -tisztító és -elosztó infrastruktúrák felújítását. Ez nem jár az összegyűjtött, kezelt vagy szállított áramlás térfogatának lényeges változásával.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A vízellátó rendszer felújítása az energiahatékonyság javulásához vezet a következő módok valamelyikén: (a)a rendszer nettó átlagos energiafogyasztásának, a víz kivételét és tisztítását egyaránt beleértve, a rendszer alapfogyasztásához képest legalább 20 %-kal történő csökkentésével, a kinyert víz egy köbméterére vetítve, kWh/m3 mértékegységben számítva; (b)azzal, hogy legalább 20 %-kal szűkíti a különbséget vagy az infrastrukturális szivárgási index (ILI) minősítési módszerével kiszámított, három évre átlagolt aktuális szivárgási szint és 1,5 ILI 207 között, vagy a valamilyen egyéb megfelelő módszerrel kiszámított, három évre átlagolt aktuális szivárgási szint és az (EU) 2020/2184 irányelv 4. cikkével összhangban megállapított küszöbérték között. A három évre átlagolt aktuális szivárgási szintet a vízellátási (elosztó) hálózat azon részein kell kiszámítani, ahol a munkát végzik, azaz a felújított vízellátási (elosztó) hálózaton a kerületileg mért terület(ek) (DMA) vagy a nyomásszabályozott terület(ek) (PMA) szintjén.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.3.Szennyvízgyűjtő és -tisztító építése, bővítése és üzemeltetése

A tevékenység leírása

Központi szennyvízrendszerek építése, bővítése és üzemeltetése, a szennyvíz gyűjtését (csatornahálózat) és tisztítását is beleértve.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E37.00 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1.A szennyvíztisztító telep nettó energiafogyasztása legfeljebb: (a)évente 35 kWh/lakosegyenérték (LE) a 10 000 LE alatti kapacitású telepek esetén; (b)évente 25 kWh/lakosegyenérték (LE) a 10 000 és 100 000 LE közötti kapacitású telepek esetén; (c)évente 20 kWh/lakosegyenérték (LE) a 100 000 LE feletti kapacitású telepek esetén. A szennyvíztisztító telep üzemeltetésének nettó energiafogyasztása figyelembe veheti a forrásnál történő szabályozáshoz (a csapadékvíz vagy a szennyezőanyag-terhelés csökkentése) és adott esetben a rendszeren belüli energiatermeléshez (például víz-, nap-, hő- és szélenergia) kapcsolódó energiafogyasztást csökkentő intézkedéseket. 2. Az ÜHG-intenzívebb kezelési rendszereket (például szeptikus tartályok, anaerob tavak) felváltó szennyvíztisztító telep vagy gyűjtőrendszerrel rendelkező szennyvíztisztító telep építéséhez és bővítéséhez el kell végezni a közvetlen ÜHG-kibocsátás értékelését 208 . Az eredményeket kérésre közlik a befektetőkkel és az ügyfelekkel.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Amennyiben a tisztítás eredményeként a szennyvíz a mezőgazdasági öntözésben történő újrafelhasználásra alkalmassá válik, meg kell határozni és végre kell hajtani a káros környezeti hatások elkerüléséhez szükséges kockázatkezelési intézkedéseket 209 .
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A befogadó vizekbe történő kibocsátások megfelelnek a 91/271/EGK tanácsi irányelvben 210 megállapított követelményeknek, vagy a befogadó vizekbe kibocsátott szennyező anyagok legmagasabb megengedhető szintjét megállapító nemzeti rendelkezésekben előírtaknak. Megfelelő intézkedéseket hajtottak végre a szennyvízgyűjtő rendszerből származó túlzott csapadékidei túlfolyás elkerülése és mérséklése érdekében, amelyek magukban foglalhatják a természetalapú megoldásokat, a külön csapadékvízgyűjtő rendszereket, a tárolótartályokat és az előülepítést. A szennyvíziszapot a 86/278/EGK tanácsi irányelvvel 211 vagy az iszap talajra szórására, illetve az iszap talajra vagy talajba történő bármely egyéb kijuttatására vonatkozó nemzeti joggal összhangban használják fel.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.4.Szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszer felújítása

A tevékenység leírása

Központi szennyvízrendszerek felújítása, a szennyvíz gyűjtését (csatornahálózat) és tisztítását is beleértve. Ez nem jár a szennyvízrendszerre jutó terhelés vagy az összegyűjtött vagy kezelt szennyvíztérfogat lényeges változásával.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E37.00 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. Egy gyűjtőrendszer felújítása azzal javítja az energiahatékonyságot, hogy a rendszer három évre átlagolt alapfogyasztásához képest 20 %-kal csökkenti az átlagos energiafogyasztást, amit évente igazolnak. Az energiafogyasztás e csökkenése a projekt (azaz a gyűjtőrendszer felújítása) szintjén vagy a szennyvízelvezetési agglomeráció alsó részén (az alsó gyűjtőrendszert, a szennyvíztisztító telepet vagy a szennyvízkibocsátást beleértve) elszámolható. 2. Egy szennyvíztisztító telep felújítása azzal javítja az energiahatékonyságot, hogy a rendszer három évre átlagolt alapfogyasztásához képest legalább 20 %-kal csökkenti az átlagos energiafogyasztást, amit évente igazolnak. 3. Az 1. és 2. pont alkalmazásában a rendszer nettó energiafogyasztását az összegyűjtött vagy a kezelt szennyvíz vagy a kezelt szennyvíz éves kWh/lakosság-egyenértékében kell kiszámítani, figyelembe véve a forrásnál történő szabályozáshoz (a csapadékvíz vagy a szennyezőanyag-terhelés csökkentése) és adott esetben a rendszeren belüli energiatermeléshez (például víz-, nap-, hő- és szélenergia) kapcsolódó energiafogyasztást csökkentő intézkedéseket). 4. Az 1. és 2. pont alkalmazásában az üzemeltető igazolja, hogy nem történt olyan, a külső feltételekhez kapcsolódó lényeges változás, beleértve a kibocsátási engedély(ek) módosítását vagy az agglomeráció terhelésének változását is, amely a meghozott hatékonysági intézkedésektől függetlenül is az energiafogyasztás csökkenéséhez vezetne.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Amennyiben a tisztítás eredményeként a szennyvíz a mezőgazdasági öntözésben történő újrafelhasználásra alkalmassá válik, meg kell határozni és végre kell hajtani a káros környezeti hatások elkerüléséhez szükséges kockázatkezelési intézkedéseket 212 .
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A befogadó vizekbe történő kibocsátások megfelelnek a 91/271/EGK irányelvben megállapított követelményeknek, vagy a befogadó vizekbe kibocsátott szennyező anyagok legmagasabb megengedhető szintjét megállapító nemzeti rendelkezésekben előírtaknak. Megfelelő intézkedéseket hajtottak végre a szennyvízgyűjtő rendszerből származó túlzott csapadékidei túlfolyás elkerülése és mérséklése érdekében, amelyek magukban foglalhatják a természetalapú megoldásokat, a külön csapadékvízgyűjtő rendszereket, a tárolótartályokat és az előülepítést. A szennyvíziszapot a 86/278/EGK irányelvvel vagy az iszap talajra szórására, illetve az iszap talajra vagy talajba történő bármely egyéb kijuttatására vonatkozó nemzeti joggal összhangban használják fel.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.5.Nem veszélyes hulladék forrásnál elkülönített frakciókban történő gyűjtése és szállítása

A tevékenység leírása

Nem veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése és szállítása egyszeres vagy vegyes frakciókban 213 , az újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra való előkészítés céljából.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E38.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
Minden szelektíven gyűjtött és szállított, a forrásnál elkülönített nem veszélyes hulladék újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra történő előkészítésre van szánva.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A szelektíven gyűjtött hulladékfrakciókat a hulladéktároló és -szállító létesítményekben nem keverik össze más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező anyagokkal.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

5.6.A szennyvíziszap anaerob lebontása

A tevékenység leírása

A szennyvíziszap anaerob lebontással történő kezelésére szolgáló létesítmények építése és üzemeltetése, valamint ennek eredményeként biogáz vagy vegyi anyagok előállítása és hasznosítása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A létesítményben a metánszivárgás minimalizálása érdekében nyomonkövetési és készenléti terv áll rendelkezésre. 2. Az előállított biogázt közvetlenül villamos energia vagy hőenergia termelésére használják, vagy a földgázhálózatba történő besajtolás céljából korszerűsített biometánná alakítják át, vagy gépjármű-üzemanyagként, illetve a vegyiparban nyersanyagként használják fel.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 214 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Amennyiben az így kapott fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként való felhasználásra szánják, annak nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25 %) közlik a vevővel vagy a fermentációs maradék eltávolításáért felelős szervezettel.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.7.A biohulladék anaerob lebontása

A tevékenység leírása

Külön létesítmények építése és üzemeltetése a szelektíven gyűjtött biohulladék 215 anaerob lebontással történő kezelésére, valamint ennek eredményeként biogáz és fermentációs maradék és/vagy vegyi anyagok előállítása és hasznosítása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E38.21 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A létesítményben a metánszivárgás minimalizálása érdekében nyomonkövetési és készenléti terv áll rendelkezésre. 2. Az előállított biogázt közvetlenül villamos energia vagy hőenergia termelésére használják, vagy a földgázhálózatba történő besajtolás céljából korszerűsített biometánná alakítják át, vagy gépjármű-üzemanyagként, illetve a vegyiparban nyersanyagként használják fel. 3. Az anaerob lebontásra használt biohulladékot a forrásnál kell elkülöníteni, és szelektíven kell gyűjteni. 4. A keletkezett fermentációs maradékot trágyaként vagy talajjavító anyagként használják akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után. 5. A külön biohulladék-kezelő üzemekben az alapanyagként felhasznált élelmiszer- és takarmánynövények 216 tömegének aránya éves átlagban legfeljebb a felhasznált alapanyag 10 %-á teszi ki.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 217 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az előállított fermentációs maradék megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. (fermentációs maradék), illetve 3. (komposzt) összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A műtrágyaként vagy talajjavító anyagként felhasznált fermentációs maradék nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25 %) közlik a vevővel vagy a fermentációs maradék eltávolításáért felelős szervezettel.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.8.Biohulladék komposztálása

A tevékenység leírása

Külön létesítmények építése és üzemeltetése a szelektíven gyűjtött biohulladék 218 komposztálással (aerob lebontással) történő kezelésére, valamint ennek eredményeként komposzt előállítása és hasznosítása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A komposztált biohulladékot a forrásnál kell elkülöníteni, és szelektíven kell gyűjteni. 2. Az előállított komposztot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, és az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének és 3. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A napi 75 tonnát meghaladó mennyiségű anyagot kezelő komposztálóüzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék aerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 219 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. A területen olyan rendszer működik, amely megakadályozza a csurgalékvíz felszín alatti vizekbe jutását. Az előállított komposzt megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének és 3. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.9.Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása

A tevékenység leírása

A szelektíven gyűjtött nem veszélyes hulladékáramok mechanikus újrafeldolgozással járó válogatására és másodlagos nyersanyagokká történő feldolgozására szolgáló létesítmények építése és üzemeltetése, a feltöltési célok kivételével.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E38.32 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység a feldolgozott, szelektíven gyűjtött nem veszélyes hulladék tömegének legalább 50 %-át olyan másodlagos nyersanyagokká alakítja át, amelyek alkalmasak a termelési folyamatok során a primer anyagok helyettesítésére.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.10.A hulladéklerakó-gáz leválasztása és felhasználása

A tevékenység leírása

Hulladéklerakó-gáz 220 leválasztására és felhasználására szolgáló infrastruktúra telepítése és üzemeltetése véglegesen bezárt hulladéklerakókban vagy hulladéklerakó cellákban, a hulladéklerakók vagy hulladéklerakó cellák bezárása során vagy után külön e célra telepített új vagy kiegészítő műszaki létesítmények és berendezések használatával.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E38.21 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A hulladéklerakó nem 2020. július 8. után kezdte meg működését. 2. A gázleválasztó rendszer újonnan telepítésére, bővítésére vagy utólagos átalakítására szolgáló hulladéklerakó vagy hulladéklerakó cella véglegesen bezárt, és nem fogad biológiailag lebomló hulladékot 221 . 3. Az előállított hulladéklerakó-gázt biogázként 222 közvetlenül villamos energia vagy hőenergia termelésére használják, vagy a földgázhálózatba történő besajtolás céljából korszerűsített biometánná alakítják át, vagy gépjármű-üzemanyagként, illetve a vegyiparban nyersanyagként használják fel. 4. A hulladéklerakókból származó metánkibocsátás, valamint a hulladéklerakógáz-gyűjtő és -hasznosító létesítményekből származó szivárgások az 1999/31/EK tanácsi irányelv 223 III. mellékletében meghatározott ellenőrzési és nyomonkövetési eljárások hatálya alá tartoznak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Azon régi lerakók végleges bezárása és szennyeződésmentesítése, valamint utógondozása, amelyekben a hulladéklerakógáz-leválasztó rendszert felszerelik, az alábbi szabályok szerint történik: (a)az 1999/31/EK irányelv I. mellékletében meghatározott általános követelmények; (b)az említett irányelv III. mellékletében meghatározott ellenőrzési és megfigyelési eljárások.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.11.CO2 szállítása

A tevékenység leírása

A leválasztott CO2 szállítása valamennyi módon.

CO2-vezetékek építése és üzemeltetése, valamint gázhálózatok utólagos átalakítása, ahol a fő cél a leválasztott CO2 integrálása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.21 és H49.50 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A leválasztó létesítményből a besajtolási pontra szállított CO2 nem járulhat hozzá a szállított CO2 tömegének 0,5 %-át meghaladó CO2-szivárgáshoz. 2. A CO2-t olyan állandó CO2-tárolóhelyre szállítják, amely megfelel az e melléklet 5.12. szakaszában a CO2 földfelszín alatti geológiai tárolására vonatkozóan meghatározott kritériumoknak; vagy olyan egyéb szállítási módokhoz viszik, amelyek az e kritériumoknak megfelelő állandó CO2-tárolóhelyre vezetnek. 3. Megfelelő szivárgásészlelő rendszereket kell alkalmazni, az ebből származó jelentést független harmadik fél ellenőrzi. 4. A tevékenység magában foglalhatja a meglévő hálózat rugalmasságát növelő és irányítását javító eszközök telepítését is.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.12.A CO2 földfelszín alatti állandó geológiai tárolása

A tevékenység leírása

A leválasztott CO2 állandó tárolása megfelelő föld alatti földtani közegekben.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E39.00 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A potenciális tárolókomplexum és a környező terület, illetve a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 224 3. cikkének 8. pontja szerinti földtani kutatás jellemzése és értékelése annak megállapítását szolgálja, hogy a geológiai formáció alkalmas-e CO2-tárolóhelyként történő felhasználásra. 2. Földfelszín alatti geológiai CO2-tárolóhelyek üzemeltetése esetében, beleértve a bezárásra és a bezárást követő időszakra vonatkozó kötelezettségeket is: (a)megfelelő szivárgásészlelő rendszereket kell kiépíteni ki a működés közbeni kibocsátás megakadályozására; (b)a besajtolóberendezésekre, a tárolókomplexumra és adott esetben az ezeket körülvevő környezetre vonatkozó nyomonkövetési tervet kell bevezetni, amelyet az illetékes nemzeti hatóság rendszeresen ellenőriz. 3. Az Unión belüli tárolóhelyek földtani kutatása és üzemeltetése tekintetében a tevékenység megfelel a 2009/31/EK irányelvnek. A harmadik országbeli tárolóhelyek földtani kutatása és üzemeltetése tekintetében a tevékenység megfelel a CO2 geológiai tárolására vonatkozó ISO 27914:2017 szabványnak 225 .
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel a 2009/31/EK irányelvnek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

6.Szállítás

6.1.Helyközi vasúti személyszállítás

A tevékenység leírása

Személyszállítás vásárlása, finanszírozása, bérlése, lízingelése és üzemeltetése vasúti járművek igénybevételével fővonali hálózatokon, kiterjedt földrajzi területen, helyközi vasúton történő személyszállítás, valamint hálókocsik vagy étkezőkocsik üzemeltetése a vasúttársaságok integrált működése keretében.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.10 és N77.39 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a)a vonatok és a személyszállító kocsik közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b)a vonatok és személyszállító kocsik közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró, ha a szükséges infrastruktúrával ellátott pályán üzemelnek, és hagyományos motort használnak, ha nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (bimodális).
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére, különösen a karbantartás során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A vasúti mozdonyok meghajtására szolgáló motorok és a vasúti motorkocsik meghajtására szolgáló motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet 226 II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.2.Vasúti áruszállítás

A tevékenység leírása

Áruszállítás vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése fővonali vasúti hálózatokon, valamint rövid vonalú vasúti árufuvarozó pályákon.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.20 és N77.39 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység teljesíti a következő követelmények legalább egyikét: (a)a vonatok és a vasúti teherkocsik közvetlen kipufogógáz-CO2-kibocsátása zéró; (b)a vonatok és a vasúti teherkocsik közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró, ha a szükséges infrastruktúrával felszerelt vágányon üzemeltetik őket, és hagyományos motort használnak, amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (kétüzemű). 2. A vonatok és a vasúti teherkocsik nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére, különösen a karbantartás során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A vasúti mozdonyok meghajtására szolgáló motorok és a vasúti motorkocsik meghajtására szolgáló motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.3.Városi és elővárosi közlekedés, közúti személyszállítás

A tevékenység leírása

Városi és elővárosi személyszállító járművek és közúti személyszállítás vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése.

Gépjárművek esetében az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti M2 vagy M3 kategóriájú járművek személyszállítás céljából történő üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek különböző szárazföldi közlekedési módok, például autóbusz, villamos, trolibusz, metró és magasvasút üzemeltetését foglalhatják magukban. Ez magában foglalja a város-repülőtér vagy a város-pályaudvar közötti járatokat, valamint a siklóvasutak és a légi kötélpályák üzemeltetését is, amennyiben azok a városi vagy elővárosi tranzitrendszerek részét képezik.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek közé tartoznak továbbá a menetrend szerinti távolsági buszjáratok, charterjáratok, kiránduló és más különjárati autóbuszok, repülőtéri transzferek (a repülőtereken belül is), és az iskolabuszok és közlekedési célú buszok üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.31, H49.3.9, N77.39 és N77.11 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a)a tevékenység városi vagy elővárosi személyszállítást biztosít, és közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró 227 ; (b)2025. december 31-ig a tevékenység helyközi közúti személyszállítást biztosít az M2 és M3 kategóriába 228 sorolt olyan járművek használatával, amelyek felépítménytípusa „CA” (egyszintes jármű), „CB” (kétszintes jármű), „CC” (egyszintes csuklós jármű) vagy „CD” (kétszintes csuklós jármű) 229 , és megfelelnek a legutóbbi EURO VI szabványnak, azaz mind az 595/2009/EK rendelet követelményeinek, mind pedig az említett rendelet hatálybalépését követően az említett módosító jogi aktusok követelményeinek, még azok alkalmazandóvá válása előtt, valamint az 582/2011/EU rendelet I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában foglalt Euro VI szabvány utolsó lépésének, amennyiben az e lépést szabályozó rendelkezések hatályba léptek, de erre a járműtípusra még nem alkalmazandók 230 . Amennyiben ilyen szabvány nem áll rendelkezésre, a járművek közvetlen CO2-kibocsátása zéró.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladék hulladékhierarchiának megfelelő kezeléséhez mind a használati szakaszban (karbantartás), mind a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása útján.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az M kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legnépesebb osztályban, valamint az (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 231 meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legnépesebb osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. Ha alkalmazandó, a járművek megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás legújabb alkalmazandó szakaszában az 595/2009/EK rendelettel összhangban meghatározott követelményeknek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.4.Személyi mobilitási eszközök üzemeltetése, kerékpár logisztika

A tevékenység leírása

Személyi mobilitási vagy közlekedési eszközök értékesítése, vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése, amennyiben a meghajtás forrása a felhasználó fizikai tevékenysége, egy kibocsátásmentes motor vagy egy kibocsátásmentes motor és a fizikai tevékenység keveréke. Ez magában foglalja a (teher) kerékpárokkal végzett áruszállítási szolgáltatásokat is.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az N77.11 és N77.21 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A személyi mobilitási eszközök meghajtása a felhasználó fizikai erőkifejtéséből, kibocsátásmentes motorból vagy a kibocsátásmentes motor és a fizikai erőkifejtés együtteséből származik. 2. A személyi mobilitási eszközöket ugyanazon a közhasználatú infrastruktúrán lehet üzemeltetni, mint amelyet a kerékpárok és a gyalogosok használnak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladék hulladékhierarchiának megfelelő kezeléséhez mind a használati szakaszban (karbantartás), mind az élettartam végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása útján.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.5.Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás

A tevékenység leírása

A 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 232 hatálya alá tartozó M1 233 és N1 234 , valamint L kategóriájú (két- és háromkerekű járművek, valamint négykerekű motorkerékpárok) 235 vásárlása, finanszírozása, bérlése, lízingelése és üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.32, H49.39 és N77.11 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a)a 715/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó M1 és N1 kategóriájú járművek esetében: i.2025. december 31-ig az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 50 g CO2/km-nél alacsonyabb (alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes könnyűgépjárművek); ii.2026. január 1-jétől az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás zéró. (b)az L kategóriába tartozó járművek esetében a 168/2013/EU rendeletben meghatározott kibocsátásvizsgálattal összhangban számított kipufogógáz-CO2-kibocsátás 0 g CO2e/km.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az M1 és N1 kategóriájú járművek egyaránt a következők: (a)legalább 85 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók; (b)legalább 95 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók. 236 Intézkedések vannak érvényben a hulladék kezelésére mind a használati szakaszban (karbantartás), mind pedig a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen az ezekben található kritikus nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása révén, a hulladékhierarchiával összhangban.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A járművek az 715/2007/EK rendelettel összhangban megfelelnek az Euro 6 könnyűgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás legújabb alkalmazandó szakaszában 237 foglalt követelményeknek. A járművek megfelelnek a tiszta üzemű könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 238 mellékletének 2. táblázatában megállapított kibocsátási küszöbértékeknek. Az M és N kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. A járművek megfelelnek az 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 239 .
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.6.Közúti áruszállítás

A tevékenység leírása

Az EURO VI 240 , E. lépés vagy utódjának hatálya alá tartozó N1, N2 241 vagy N3 242 kategóriájú járművek vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése közúti áruszállítás céljából.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.4.1, H53.10, H53.20 és N77.12 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz (1)(a) pontjában, (1)(b) pontjában vagy (1)(c) pontjának i. alpontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a)az N1 kategóriájú járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b)a 7,5 tonnát nem meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegű N2 és N3 kategóriájú járművek az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti „kibocsátásmentes nehézgépjárművek”; (c)a 7,5 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegű N2 és N3 kategóriájú járművek a következők egyikét jelentik: i.az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti „kibocsátásmentes nehézgépjárművek”; ii.amennyiben az i) alpontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, az említett rendelet 3. cikkének 12. pontja szerinti „alacsony kibocsátású nehézgépjárművek”. 2. A járművek nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az N1, N2 és N3 kategóriájú járművek egyaránt a következők: (a)legalább 85 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók; (b)legalább 95 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók. 243 Intézkedések vannak érvényben a hulladék kezelésére mind a használati szakaszban (karbantartás), mind pedig a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen az ezekben található kritikus nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása révén, a hulladékhierarchiával összhangban.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az M és N kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. A járművek az 595/2009/EK rendelettel összhangban megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás 244 legújabb alkalmazandó szakaszában foglalt követelményeknek. A járművek megfelelnek az 540/2014/EU rendeletnek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.7.Belvízi személyszállítás

A tevékenység leírása

Személyszállító hajók vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és belvízi üzemeltetése tengeri szállításra nem alkalmas hajók bevonásával.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a H50.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a)a hajók közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b)2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 50 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában (karbantartás), mind pedig az élettartam végén, beleértve a hajók fedélzetén található veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését, valamint biztonságos újrafeldolgozásuk biztosítását. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A hajókon lévő motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek).
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.8.Belvízi áruszállítás

A tevékenység leírása

Áruszállító hajók vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és belvízi üzemeltetése tengeri szállításra nem alkalmas hajók bevonásával.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a H50.4 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység teljesíti a következő követelmények legalább egyikét: (a)a hajók közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b)amennyiben az a) pontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, 2025. december 31-ig a hajónak az energiahatékonysági működési mutató 245 segítségével számított (vagy új hajó esetében becsült) tonnakilométerenkénti közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása (g CO2/tkm) 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás. 2. A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában (karbantartás), mind pedig az élettartam végén, beleértve a hajók fedélzetén található veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését, valamint biztonságos újrafeldolgozásuk biztosítását. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A hajók megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek).
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.9.A belvízi személyszállítás és árufuvarozás utólagos átalakítása

A tevékenység leírása

Belvízi áru- vagy személyszállításra szolgáló hajók utólagos átalakítása és korszerűsítése, amely tengeri szállításra nem alkalmas hajókat érint.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.4, H50.30 és C33.15 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. 2025. december 31-ig az utólagos átalakítási tevékenység legalább 10 %-kal csökkenti a hajó egy tonnakilométeren elfogyasztott, literben kifejezett tüzelőanyag-fogyasztását, és ezt az azon reprezentatív hajózási területekre (beleértve a reprezentatív terhelési profilokat is) vonatkozó összehasonlító számítások vagy modelltesztek, illetve szimulációk eredményei igazolják, amelyeken a hajó üzemelni fog. 2. Az utólag átalakított vagy korszerűsített hajók nem szolgálnak fosszilis tüzelőanyagok szállítására.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában (karbantartás), mind pedig az élettartam végén, beleértve a hajók fedélzetén található veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését, valamint biztonságos újrafeldolgozásuk biztosítását.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A hajók megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek).
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.10.Tengeri áruszállítás, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók

A tevékenység leírása

Tengeri vagy part menti áruszállításra vagy kombinált áru- és személyszállításra tervezett és felszerelt hajók vásárlása, finanszírozása, bérlése (személyzettel vagy anélkül) és üzemeltetése menetrendszerű vagy anélküli módon. Kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez szükséges hajók, például vontatóhajók, horgonyzóhajók, révkalauz-hajók, mentőhajók és jégtörők vásárlása, finanszírozása, bérlése és üzemeltetése menetrendszerű vagy anélküli módon.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.2, H52.22 és N77.34 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz 1a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak: (a)a hajók közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b)2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik; (c)amennyiben az a) pontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, 2025. december 31-ig – és csak amennyiben bizonyítható, hogy a hajókat kizárólag olyan part menti szolgáltatások nyújtására használják, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a jelenleg szárazföldön zajló áruszállításról a tengeri szállításra történő modális váltást – azok a hajók, amelyeknek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) energiahatékonysági tervezési mutatója (EEDI) 246 segítségével számított közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás; (d)amennyiben az a) pontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, 2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél 247 , ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal 248 közlekedni. 2. A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában, mind pedig az élettartam végén. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 249 veszélyes anyagok jegyzékére vonatkozó követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban 250 megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 251 . A hajó üzemeltetése a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, 1973. november 2-i nemzetközi egyezmény („az IMO MARPOL-egyezmény”) V. mellékletével összhangban történik, különösen azzal a céllal, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő módon történő kezelésével csökkentett mennyiségű hulladékot termeljenek és csökkentsék a legális kibocsátásokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 252 és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának 253 . A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,1 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren kijelölt kibocsátás-ellenőrzési területen 254 . A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának 255 . A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek 256 , amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek. A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt 257 hajtja végre az uniós jogban.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait 258 . A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal 259 . Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 bizottsági határozat előírja.

6.11.Tengeri személyszállítás

A tevékenység leírása

Tengeri vagy part menti személyszállításra tervezett és felszerelt hajók vásárlása, finanszírozása, bérlése (személyzettel vagy anélkül) és üzemeltetése menetrendszerű vagy anélküli módon. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a kompok, vízitaxik és kiránduló-, üdülő- vagy városnéző hajók üzemeltetését foglalják magukban.

A tevékenységhez több NACE-kód, különösen a H50.10, N77.21 és N77.34 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak: (a)a hajók közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b)amennyiben az a) pontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, 2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik; (c)amennyiben az a) pontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, 2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) 260 értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél 261 , ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal közlekedni 262 .
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában, mind pedig az élettartam végén. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU rendelet veszélyes anyagok jegyzékére vonatkozó követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 végrehajtási határozatban megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek. A hajó üzemeltetése az IMO MARPOL-egyezmény V. mellékletével összhangban történik, különösen azzal a céllal, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő módon történő kezelésével csökkentett mennyiségű hulladékot termeljenek és csökkentsék a legális kibocsátásokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 irányelvnek és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának. A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,1 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren kijelölt kibocsátás-ellenőrzési területen 263 . A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának. A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek 264 , amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek. A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait 265 . A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal 266 . Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 határozat előírja.

6.12.Tengeri áruszállítás, valamint vízi személyszállítás utólagos átalakítása

A tevékenység leírása

A tengeri vagy part menti áru- vagy személyszállításra tervezett és felszerelt hajók, valamint a kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez szükséges hajók, például vontatóhajók, horgonyzóhajók, révkalauz-hajók, mentőhajók és jégtörők utólagos felszerelése és korszerűsítése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a H50.10, H50.2, H52.22, C33.15, N77.21 és N.77.34 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. 2025. december 31-ig az utólagos átalakítási tevékenység üzemanyag grammban / hordképesség-tonna / tengeri mérföldben kifejezve legalább 10 %-kal csökkenti a hajó üzemanyagfogyasztását, amit a kalkulációs folyadékdinamika (CFD), a tartályvizsgálatok vagy hasonló műszaki számítások igazolnak. 2. A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában, mind pedig az élettartam végén. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU rendelet veszélyes anyagok jegyzékére vonatkozó követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek. A hajó üzemeltetése az IMO MARPOL-egyezmény V. mellékletével összhangban történik, különösen azzal a céllal, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő módon történő kezelésével csökkentett mennyiségű hulladékot termeljenek és csökkentsék a legális kibocsátásokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 irányelvnek és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának. A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,1 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren kijelölt kibocsátás-ellenőrzési területen 267 . A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának. A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek 268 , amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek. A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait 269 . A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal 270 . Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 határozat előírja.

6.13.Személyi mobilitást szolgáló infrastruktúra, kerékpár logisztika

A tevékenység leírása

Személyi mobilitást szolgáló infrastruktúra építése, korszerűsítése, karbantartása és üzemeltetése, beleértve utak, autópályák, hidak és alagutak, valamint egyéb, gyalogosoknak és – akár elektromos rásegítéssel működő – kerékpároknak szánt infrastruktúra építését.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.11, F42.12, F43.21, F71.1 és F71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A megépített és üzemeltetett infrastruktúra a személyi mobilitást vagy kerékpár logisztikát szolgálja: járdák, kerékpársávok és gyalogosövezetek, elektromos töltőberendezések és hidrogéntöltő berendezések személyi mobilitást segítő eszközök számára.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK bizottsági határozattal 271 létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 272 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

6.14.Vasúti közlekedési infrastruktúra

A tevékenység leírása

Vasutak és aluljárók, valamint hidak és alagutak, állomások, terminálok, vasúti kiszolgáló létesítmények, 273 biztonsági és forgalomirányítási rendszerek építése, korszerűsítése, üzemeltetése és karbantartása, beleértve az építészeti szolgáltatásokat, a mérnöki szolgáltatásokat, a műszaki szerkesztési szolgáltatásokat, az építési ellenőri szolgáltatásokat, a földmérési és térképészeti szolgáltatásokat és hasonló szolgáltatásokat, valamint az anyagok és termékek valamennyi típusának fizikai, kémiai és egyéb analitikai vizsgálatát is.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.12, F42.13, M71.12, M71.20, F43.21 és H52.21 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a)az infrastruktúra (az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 274 II. mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint) vagy: i.villamosított pálya menti infrastruktúra és a kapcsolódó alrendszerek: az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2. pontjában meghatározott infrastruktúra, energia, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző, valamint pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek; ii.új és meglévő pálya menti infrastruktúra és kapcsolódó alrendszerek, amennyiben létezik villamosítási terv a vonalvágányokhoz és – a villamos vonat műveletekhez szükséges mértékben – a mellékvágányokhoz, vagy amennyiben az infrastruktúra a tevékenység megkezdésétől számított 10 éven belül alkalmas lesz a zéró kipufogógáz-kibocsátású vonatok általi használatra: az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2. pontjában meghatározott infrastruktúra, energia, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző, valamint pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek; iii.2030-ig a meglévő pálya menti infrastruktúra és a kapcsolódó alrendszerek, amelyek nem tartoznak sem a TEN-T hálózathoz 275 és annak harmadik országok felé irányuló indikatív kiterjesztéséhez, sem a jelentős vasútvonalak semmilyen nemzeti, nemzetek feletti vagy nemzetközi szinten meghatározott hálózatához: az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2. pontjában meghatározott infrastruktúra, energia, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző, valamint pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek; (b)az infrastruktúra és a létesítmények az áruszállítási módok közötti átrakodásra szolgálnak: az áruk berakodására, kirakodására és átrakodására szolgáló terminál-infrastruktúra és felépítmények; (c)az infrastruktúra és a létesítmények az utasok vasútról vasútra vagy más közlekedési módokról vasútra történő átszállására szolgálnak. 2. Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 276 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Adott esetben – tekintettel az érintett terület érzékenységére, különösen az érintett lakosság méretére – az infrastruktúra használatából eredő zajt és rezgéseket nyílt árkok, zajvédő falak vagy olyan egyéb intézkedések bevezetésével csökkentik, amelyek megfelelnek a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 277 . Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

6.15.Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra

A tevékenység leírása

A közúti közlekedés zéró kipufogógáz-kibocsátású üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra, valamint az átrakodásra szolgáló infrastruktúra és a városi közlekedés üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra építése, korszerűsítése, karbantartása és üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.11, F42.13, F71.1 és F71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak: (a)az infrastruktúra zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású járművek üzemeltetésére szolgál: elektromos töltőállomások, villamosenergia-hálózati csatlakozások korszerűsítése, hidrogéntöltő állomások vagy elektromos útrendszerek (ERS); (b)az infrastruktúra és a létesítmények az áruszállítási módok közötti átrakodásra szolgálnak: az áruk berakodására, kirakodására és átrakodására szolgáló terminál-infrastruktúra és felépítmények; (c)az infrastruktúra és a létesítmények a városi és elővárosi kollektív közlekedésre szolgálnak, beleértve a metró, a villamos és a vasúti rendszerek kapcsolódó jelzőrendszereit is. 2. Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 278 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Adott esetben az infrastruktúra használatából eredő zajt és rezgéseket nyílt árkok, zajvédő falak vagy egyéb intézkedések bevezetésével kell csökkenteni, és meg kell felelni a 2002/49/EK irányelvnek. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Adott esetben a növényzetnek a közúti közlekedési infrastruktúra mentén történő fenntartása biztosítja, hogy az invazív fajok ne terjedjenek el. Mérséklő intézkedésekre került sor a vadon élő állatokkal való ütközések elkerülése érdekében.

6.16.Alacsony szén-dioxid-kibocsátású vízi szállítást lehetővé tevő infrastruktúra

A tevékenység leírása

A hajók vagy a kikötői műveletek zéró kipufogógáz-kibocsátású üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra, valamint az átrakodásra szolgáló infrastruktúra építése, korszerűsítése, üzemeltetése és karbantartása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.91, F71.1 vagy F71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak: (a)az infrastruktúra zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású hajók üzemeltetésére szolgál: elektromos töltés, hidrogénalapú üzemanyag-töltés; (b)az infrastruktúra a kikötőben horgonyzó hajók part menti villamos energiával való ellátására szolgál; (c)az infrastruktúra a kikötő saját műveleteinek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátással történő elvégzésére szolgál; (d)az infrastruktúra és a létesítmények az áruszállítási módok közötti átrakodásra szolgálnak: az áruk berakodására, kirakodására és átrakodására szolgáló terminál-infrastruktúra és felépítmények. 2. Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 279 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, rezgés-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

6.17.Alacsony szén-dioxid-kibocsátású repülőtéri infrastruktúra

A tevékenység leírása

A légi járművek zéró kipufogógáz-kibocsátású üzemeltetéséhez vagy a repülőtér saját műveleteihez, valamint az álló légi járművek földi energiával és előkondicionált levegővel való helyhez kötött ellátásához szükséges infrastruktúra építése, korszerűsítése, karbantartása és üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F41.20 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

A gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak: (a)az infrastruktúra zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású légi járművek üzemeltetésére szolgál: elektromos töltés és hidrogéntöltés; (b)az infrastruktúra az álló repülőgépek rögzített földi árammal és előhűtött levegővel való ellátására szolgál; (c)az infrastruktúra a repülőtér saját műveleteinek zéró közvetlen kibocsátással történő teljesítésére szolgál: elektromos töltőállomások, villamosenergia-hálózati csatlakozások korszerűsítése, hidrogéntöltő állomások. 2. Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 280 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, rezgés-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

7.Építési tevékenységek és ingatlanügyletek

7.1.Új épületek építése

A tevékenység leírása

Lakó- és nem lakáscélú épületek építési projektjeinek fejlesztése az építési projektek későbbi értékesítés céljából történő megvalósításához szükséges pénzügyi, műszaki és fizikai eszközök egyesítése révén, valamint teljes lakó- és nem lakáscélú épületek építése saját részre, értékesítés céljából, illetve díjazás ellenében vagy szerződéses alapon.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F41.1, F41.2, illetve az F43 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
Olyan új épületek építése, amelyek esetében: 1. Az építés eredményeként létrejövő épület energiahatékonyságát meghatározó primerenergia-igény 281 legalább 10 %-kal kisebb, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 282 végrehajtó nemzeti intézkedésekben meghatározott küszöbérték. Az energiahatékonyságot a kész épület energiahatékonysági tanúsítványával (EPC) kell igazolni. 2. Az 5 000 m2-nél nagyobb épületek 283 esetében az építés eredményeként létrejövő épületet a befejezéskor légtömörségi és hőállósági vizsgálatnak 284 kell alávetni, és a befektetők és az ügyfelek tudomására kell hozni a tervezési szakaszban meghatározott energiahatékonysági szintekben megfigyelt bármely eltérést vagy a külső térelhatárolók hibáit. Alternatívaként amennyiben az építési folyamat során megbízható és nyomon követhető minőség-ellenőrzési folyamatokat követnek, ez elfogadható a hőintegritás vizsgálatának alternatívájaként. 3. Az 5 000 m2-nél nagyobb épületek 285 esetében az építés eredményeként létrejövő épület teljes életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciálját (GWP) 286 az életciklus minden egyes szakaszára kiszámították, és kérésre közlik a befektetőkkel és az ügyfelekkel.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Amennyiben be vannak szerelve, a lakóegységekben lévők kivételével, az alábbi vízellátó berendezések meghatározott vízhasználatának igazolása az e melléklet E. függelékében foglalt műszaki előírásoknak megfelelően termékadatlapok, épülettanúsítás vagy az Unióban már meglévő termékcímke útján történik: (a)a fürdőszobai csapok és a konyhai csapok vízhozama legfeljebb 6 liter/perc; (b)a zuhanyzók vízhozama legfeljebb 8 liter/perc; (c)a WC-k – beleértve a WC-egységeket, -csészéket és öblítőtartályokat is – teljes öblítési vízmennyisége legfeljebb 6 liter, átlagos öblítési vízmennyisége pedig legfeljebb 3,5 liter; (d)a piszoárok legfeljebb 2 liter/csésze/óra vizet használhatnak. Az öblítéses piszoárok maximális teljes öblítési vízmennyisége 1 liter. Az építési területről származó hatás elkerülése érdekében a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében foglalt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 287 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. Az épülettervezés és az építési módszerek támogatják a körforgásos jelleget, és az ISO 20887 szabványra 288 , illetve az épületek szétszerelhetőségének vagy rugalmasságának értékelésére szolgáló egyéb szabványokra való hivatkozással bemutatják különösen, hogy az épületek kialakítása hogyan biztosítja, hogy erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Az építés során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal 289 , az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516 290 vagy az ISO 16000-3:2011 291 szabvány vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek 292 szerinti vizsgálat során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki. Amennyiben az új építés potenciálisan szennyezett (barnamezős) területen található, a területet potenciális szennyező anyagok tekintetében vizsgálatnak vetették alá, például az ISO 18400 szabvány 293 alkalmazásával. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az új építmény nem a következők egyikére épül: (a)az EU LUCAS összeírásban 294 említett, mérsékelt–magas talaj-termőképességgel és felszín alatti biológiai sokféleséggel rendelkező szántóterületek és szántóföldek; (b)a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselő zöldmezős területek, valamint az európai vörös listán 295 vagy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján 296 szereplő veszélyeztetett fajok (flóra és fauna) élőhelyéül szolgáló területek; (c)a földterület megfelel az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzéke szerinti erdő fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának 297 .

7.2.Meglévő épületek korszerűsítése

A tevékenység leírása

Magas- és mélyépítés, valamint annak előkészítése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F41 és F43 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
Az épület-korszerűsítés megfelel a jelentős épület-korszerűsítésekre vonatkozó követelményeknek 298 . Alternatív megoldásként a primerenergia-igény (PED) legalább 30 %-os csökkenését eredményezi 299 .
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Amennyiben a korszerűsítés részeként – a lakóegységekben végzett korszerűsítés kivételével – be vannak szerelve, az alábbi vízellátó berendezések meghatározott vízhasználatának igazolása az e melléklet E. függelékében foglalt műszaki előírásoknak megfelelően termékadatlapok, épülettanúsítás vagy az Unióban már meglévő termékcímke útján történik: (a)a fürdőszobai csapok és a konyhai csapok vízhozama legfeljebb 6 liter/perc; (b)a zuhanyzók vízhozama legfeljebb 8 liter/perc; (c)a WC-k – beleértve a WC-egységeket, -csészéket és öblítőtartályokat is – teljes öblítési vízmennyisége legfeljebb 6 liter, átlagos öblítési vízmennyisége pedig legfeljebb 3,5 liter; (d)a piszoárok legfeljebb 2 liter/csésze/óra vizet használhatnak. Az öblítéses piszoárok maximális teljes öblítési vízmennyisége 1 liter.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 300 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. Az épülettervezés és az építési módszerek támogatják a körforgásos jelleget, és az ISO 20887 szabványra 301 , illetve az épületek szétszerelhetőségének vagy rugalmasságának értékelésére szolgáló egyéb szabványokra való hivatkozással bemutatják különösen, hogy az épületek kialakítása hogyan biztosítja, hogy erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Az épület korszerűsítése során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal 302 , az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516 vagy az ISO 16000-3:2011 303 szabvány vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek 304 szerinti vizsgálat során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan.

7.3.Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása

A tevékenység leírása

Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezéséből, karbantartásából vagy javításából álló egyedi korszerűsítési intézkedések.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43, M71, C16, C17, C22, C23, C25, C27, C28, S95.21, S95.22 és C33.12. kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység a következő egyedi intézkedések valamelyikéből áll, amennyiben azok megfelelnek a 2010/31/EU irányelvet végrehajtó hatályos nemzeti intézkedésekben az egyes elemekre és rendszerekre vonatkozóan meghatározott minimumkövetelményeknek, és adott esetben elérik az (EU) 2017/1369 rendelet szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztályt: (a)szigetelés hozzáadása a külső térelhatároló szerkezetek olyan meglévő részeihez, mint például a külső fal (beleértve a zöld falakat is), a tető (beleértve a zöldtetőket is), a padlástér, az alagsor és a földszint (beleértve a légtömörséget biztosító intézkedéseket, a hőhidak hatásának csökkentésére irányuló intézkedéseket és az állványozást is), valamint a szigetelésnek a külső térelhatárolókra való felvitelét szolgáló termékek (beleértve a mechanikus rögzítéseket és a ragasztóanyagokat is) alkalmazása ugyanezeken a helyeken; (b)a meglévő ablakok cseréje új, energiahatékony ablakokra; (c)a meglévő külső ajtók cseréje új, energiahatékony ajtókra; (d)energiahatékony fényforrások beszerelése és cseréje; (e)fűtő-, szellőztető- és légkondicionáló (HVAC), valamint vízmelegítő rendszerek, köztük távfűtési szolgáltatásokhoz kapcsolódó berendezések beszerelése, cseréje, karbantartása és javítása nagy hatékonyságú technológiákkal; (f)alacsony víz- és energiafogyasztású konyhai és fürdőszobai vizes szerelvények beszerelése, amelyek megfelelnek az e melléklet E. függelékében meghatározott műszaki előírásoknak, zuhanymegoldások, keverős zuhanyozók, zuhanyfejek és csaptelepek esetében pedig legfeljebb 6 l/perc vízhozammal rendelkeznek, amelyet egy, az uniós piacon már használatban lévő címke igazol.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Abban az esetben, ha a meglévő külső térelhatárolók hőszigeteléssel egészülnek ki, a nemzeti joggal összhangban egy hozzáértő, azbesztvizsgálat terén képzett szakemberrel kell épületfelmérést végeztetni. Azbesztet tartalmazó vagy valószínűleg azbesztet tartalmazó szigetelés eltávolítását, szigetelőlapok, burkolólapok és más azbeszttartalmú anyagok feltörését vagy mechanikai fúrását megfelelően képzett személyzet végezheti, a nemzeti joggal összhangban a munkavégzés előtt, közben és után végzett egészségügyi ellenőrzés mellett.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

7.4.Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül (és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken)

A tevékenység leírása

Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43, M71, C16, C17, C22, C23, C25, C27 vagy C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
Elektromos járművek töltőállomásainak létesítése, karbantartása vagy javítása.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

7.5.Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása

A tevékenység leírása

Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43, M71, valamint a C16, C17, C22, C23, C25, C27 vagy C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység a következő egyedi intézkedések valamelyike: (a)zónás termosztátok, intelligens termosztátrendszerek és érzékelők telepítése, karbantartása és javítása, ideértve a mozgást és a nappali fényt érzékelő rendszereket is; (b)épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek, épületenergetikai szabályozó rendszerek (BEMS), világításszabályozó rendszerek és energiagazdálkodási rendszerek (EMS) telepítése, karbantartása és javítása; (c)intelligens gáz-, hő-, hűtés- és villamosenergia-mérők telepítése, karbantartása és javítása; (d)árnyékoló vagy benapozáscsökkentő funkcióval rendelkező homlokzati és tetőelemek telepítése, karbantartása és javítása, a növényzet növekedését támogató rendszereket is beleértve.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

7.6.Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása

A tevékenység leírása

Megújulóenergia-technológiák helyszíni üzembe helyezése, karbantartása és javítása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység az alábbi egyedi intézkedések valamelyikéből áll, amennyiben a helyszínen épülettechnikai rendszerként helyezik üzembe: (a)fotovoltaikus napenergia-rendszerek és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (b)napelemes vízmelegítők és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (c)olyan hőszivattyúk és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása, javítása és korszerűsítése, amelyek hozzájárulnak az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti, a fűtéshez és hűtéshez használt megújuló energiára vonatkozó célkitűzésekhez; (d)szélturbinák és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (e)légkollektorok és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (f)hő- vagy villamosenergia-tároló egységek és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (g)nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroerőmű üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (h)hőcserélő/hővisszanyerő rendszerek üzembe helyezése, karbantartása és javítása.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

7.7.Épületek vásárlása és tulajdonjoga

A tevékenység leírása

Ingatlan vásárlása és tulajdonjogának gyakorlása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az L68 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A 2020. december 31. előtt épült épületek legalább A. osztályú energetikai tanúsítvánnyal (EPC) rendelkeznek. Alternatívaként az épület a nemzeti vagy regionális épületállomány operatív primerenergia-igényként (PED) kifejezett és megfelelő bizonyítékokkal igazolt felső 15 %-ában található, ami legalább összehasonlítja az adott eszköz teljesítményét a 2020. december 31. előtt épített nemzeti vagy regionális állomány teljesítményével, és legalább különbséget tesz a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek között. 2. A 2020. december 31. után épült épületek esetében az épület megfelel az e melléklet 7.1. szakaszában meghatározott, a vásárlás időpontjában releváns kritériumoknak. 3. Amennyiben az épület nagy nem lakáscélú épület (a fűtési rendszerek, kombinált helyiségfűtési és szellőztetési rendszerek, légkondicionáló rendszerek vagy kombinált légkondicionáló és szellőztető rendszerek effektív névleges teljesítménye meghaladja a 290 kW-ot), az energiahatékonyság-ellenőrzés és -értékelés révén hatékonyan működik 305 .
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

8.Információ és kommunikáció

8.1.Adatfeldolgozási szolgáltatás

A tevékenység leírása

Adatok esetében végzett tárolás, manipulálás, gazdálkodás, mozgatás, ellenőrzés, megjelenítés, kapcsolás, csere, továbbítás vagy feldolgozás adatközpontokon 306 keresztül, a pereminformatikát is beleértve.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a J63.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódex legújabb változatában 307 vagy a CEN-CENELEC „Adatközpontok létesítményei és infrastruktúrája – 99-1. rész: Ajánlott energiagazdálkodási gyakorlatok” című CLC TR50600-99-1. sz. dokumentumában 308 „elvárt gyakorlatként” felsorolt összes vonatkozó gyakorlatot végrehajtotta. E gyakorlatok végrehajtását független harmadik fél ellenőrzi, és legalább háromévente auditot is kell végezni. 2. Amennyiben az elvárt gyakorlat fizikai, logisztikai, tervezési vagy egyéb korlátok miatt nem minősül relevánsnak, magyarázatot kell adni arra, hogy az elvárt gyakorlat miért nem alkalmazható vagy miért nem praktikus. Az adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó európai magatartási kódexben vagy más egyenértékű forrásban szereplő alternatív bevált gyakorlatok közvetlen helyettesítőnek minősülhetnek, amennyiben hasonló energiamegtakarítást eredményeznek. 3. Az adatközpont hűtőrendszerében használt hűtőközegek globális felmelegedési potenciálja (GWP) legfeljebb 675.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A felhasznált berendezések megfelelnek a 2009/125/EK irányelvben a szerverekre és adattárolókra vonatkozóan meghatározott követelményeknek. A felhasznált berendezések nem tartalmaznak a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 309 II. mellékletében felsorolt korlátozott anyagokat, kivéve, ha a homogén anyagokban a tömegszázalékos koncentráció nem haladja meg az említett mellékletben felsorolt maximális értékeket. Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafeldolgozást, többek között az újrafeldolgozási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Életciklusa végén a berendezést újrafelhasználásra, hasznosításra vagy újrafeldolgozásra való előkészítésnek vagy megfelelő kezelésnek kell alávetni, amely magában foglalja az összes folyadék kivonását, valamint a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 310 VII. mellékletében foglaltaknak megfelelő szelektív kezelést.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

8.2.Adatközpontú megoldások az ÜHG-kibocsátás csökkentésére

A tevékenység leírása

Az adatok gyűjtésére, továbbítására, tárolására, valamint modellezésére és felhasználására irányuló IKT-megoldások fejlesztése vagy használata, amennyiben e tevékenységek elsősorban az ÜHG-kibocsátás csökkentését lehetővé tevő adatszolgáltatásra és elemzésre irányulnak. Ezek az IKT-megoldások magukban foglalhatják többek között a decentralizált technológiák (azaz a megosztott könyvelési technológiák), a dolgok internete (IoT), az 5G és a mesterséges intelligencia használatát. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a J61, J62 és J63.11 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. Az IKT-megoldások használata elsősorban az ÜHG-kibocsátás csökkentését lehetővé tevő adatszolgáltatásra és elemzésre irányul. 2. Amennyiben a piacon már rendelkezésre áll alternatív megoldás/technológia, az IKT-megoldás a legjobban teljesítő alternatív megoldáshoz/technológiához képest jelentős életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítást mutat. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás és a nettó kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ETSI ES 203 199 311 , az ISO 14067:2018 312 vagy az ISO 14064-2:2019 313 szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátáscsökkentést független harmadik fél ellenőrzi, amely átláthatóan értékeli, hogy az érték kiszámításakor miként követték a standard kritériumokat, beleértve a kritikus felülvizsgálatra vonatkozó kritériumokat.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A felhasznált berendezések megfelelnek a 2009/125/EK irányelvvel összhangban a szerverekre és adattárolókra vonatkozóan meghatározott követelményeknek. A felhasznált berendezések nem tartalmaznak a 2011/65/EU irányelv II. mellékletében felsorolt korlátozott anyagokat, kivéve, ha a homogén anyagokban a tömegszázalékos koncentráció nem haladja meg az említett mellékletben felsorolt értékeket. Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafeldolgozást, többek között az újrafeldolgozási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Életciklusa végén a berendezést újrafelhasználásra, hasznosításra vagy újrafeldolgozásra való előkészítésnek vagy megfelelő kezelésnek kell alávetni, amely magában foglalja az összes folyadék kivonását, valamint a 2012/19/EU irányelv VII. mellékletében foglaltaknak megfelelő szelektív kezelést.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

9.Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység

9.1.Piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció

A tevékenység leírása

Olyan megoldások, folyamatok, technológiák, üzleti modellek és egyéb termékek kutatása, alkalmazott kutatása és kísérleti fejlesztése, amelyek célja az ÜHG-kibocsátás csökkentése, elkerülése vagy megszüntetése (K+F+I), amelyek esetében legalább a 6. technológiai készenléti szintnek (TRL) megfelelő környezetben igazolták az ÜHG-kibocsátás csökkentésének, megszüntetésének vagy elkerülésének képességét a célzott gazdasági tevékenységek során 314 .

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az M71.1.2 és M72.1 NACE-kóddal vagy – az azon gazdasági tevékenységek szerves részét képező kutatás esetében, amelyekhez e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg – a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban az e melléklet más szakaszaiban meghatározott NACE-kódok lehetnek hozzárendelhetők.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység olyan technológiák, termékek vagy egyéb megoldások kutatását, fejlesztését vagy innovációját biztosítja, amelyek az e mellékletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumok hatálya alá tartozó egy vagy több gazdasági tevékenységre irányulnak. 2. A kutatás, fejlesztés és innováció eredményei lehetővé teszik, hogy e gazdasági tevékenységek közül egy vagy több teljesítse az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumait, tiszteletben tartva ugyanakkor azokat a kritériumokat, amelyek alapján el kell kerülni a más környezeti célkitűzéseknek okozott jelentős kárt. 3. A gazdasági tevékenység célja, hogy a piacon még nem fellelhető megoldást hozzon forgalomba, és várhatóan jobb teljesítményt nyújt az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás terén, mint a nyilvános vagy piaci információkon alapuló, kereskedelmi forgalomban elérhető legjobb technológiák. A kutatás tárgyát képező technológiák, termékek vagy egyéb megoldások alkalmazása a teljes nettó ÜHG-kibocsátás csökkenését eredményezi azok életciklusa során. 4. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás már lehetővé teszi, hogy az e mellékletben szereplő egy vagy több tevékenység megfeleljen az e melléklet vonatkozó szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak, vagy ha e technológia, termék vagy más megoldás már lehetővé teszi, hogy a támogatónak vagy átállásinak tekintett egy vagy több gazdasági tevékenység teljesítse az 5. és 6. pontban foglalt követelményeket, a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység az ugyanolyan alacsony vagy alacsonyabb kibocsátású technológiák, termékek vagy a jelentős új előnyökkel – például alacsonyabb költséggel – járó egyéb megoldások fejlesztésére összpontosít. 5. Amennyiben a kutatási tevékenység egy vagy több olyan, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontja szerint támogató tevékenységnek minősülő gazdasági tevékenységre irányul, amelyek technikai vizsgálati kritériumait e melléklet határozza meg, a kutatás eredményei olyan innovatív technológiákat, folyamatokat vagy termékeket hoznak létre, amelyek lehetővé teszik e támogató tevékenységeket és azon tevékenységeket, amelyekkel végső soron lényegesen csökkenthető az ÜHG-kibocsátásuk, vagy a bővíthetőség érdekében lényegesen javítható a technológiai és gazdasági megvalósíthatóságuk. 6. Amennyiben a kutatási tevékenység egy vagy több olyan, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerint átállási tevékenységnek minősülő gazdasági tevékenységre irányul, amelyek technikai vizsgálati kritériumait e melléklet határozza meg, a kutatás tárgyát képező technológiák, termékek vagy egyéb megoldások lehetővé teszik a célzott tevékenységeknek az e mellékletben meghatározott, az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás technikai vizsgálati kritériumaihoz képest lényegesen alacsonyabb várható kibocsátás melletti végrehajtását. Amennyiben a kutatási tevékenység az e melléklet 3.7., 3.8., 3.9., 3.11., 3.12., 3.13., 3.14. és 3.16. szakaszában foglalt egy vagy több gazdasági tevékenységre irányul, a technológiák, termékek vagy egyéb megoldások vagy lehetővé teszik a célzott tevékenységek lényegesen alacsonyabb ÜHG-kibocsátás melletti végrehajtását – ami az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazott referenciaértékhez vagy referenciaértékekhez képest 30 %-os csökkenést céloz 315 , vagy az ezekben az ágazatokban, széles körben elfogadott releváns karbonszegény technológiákra vagy folyamatokra összpontosítanak, különösen a fűtés és hűtés villamosítására és a hidrogén, illetve a CLT, CLH és biomassza tüzelőanyagként vagy alapanyagként való alkalmazására, amennyiben a biomassza megfelel az e melléklet 4.8., 4.20. és 4.24. szakaszában foglalt követelményeknek. 7. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció nyomán kapott technológia, termék vagy egyéb megoldás a TRL 6. vagy 7. szintjén található, a kutatást végző szervezet egyszerűsített formában értékeli az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást. A szervezet adott esetben az alábbiak valamelyikét igazolja: (a)a technológiához, termékhez vagy egyéb megoldáshoz kapcsolódó, 10 évnél nem régebbi szabadalom, amennyiben tájékoztatást nyújtottak az adott ÜHG-kibocsátáscsökkentési potenciálról; (b)az innovatív technológiához, termékhez vagy egyéb megoldáshoz kapcsolódóan a demonstrációs helyszínnek a demonstrációs projekt időtartama alatti üzemeltetésére az illetékes hatóságtól kapott engedély, amennyiben tájékoztatást nyújtottak az adott ÜHG-kibocsátáscsökkentési potenciálról. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció útján létrehozott technológia, termék vagy más megoldás a TRL 8. vagy magasabb szintjén található, az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 316 vagy az ISO 14064-1:2018 317 szabvány segítségével történik, és azt független harmadik fél ellenőrzi.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Felmérik és kezelik a víztestek, köztük a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotát vagy jó ökológiai potenciálját, illetve a tengervizek jó környezeti állapotát érintő, a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás által jelentett esetleges kockázatokat.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy más megoldás kapcsán a körforgásos gazdaság célkitűzéseit érintő esetleges kockázatokat az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt lehetséges jelentős kártípusok figyelembevételével értékelik és kezelik.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás útján a szennyező anyagok levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátásának jelentős növekedését okozzák.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás miatt az ökoszisztémák jó állapotát vagy rezilienciáját, illetve a többek között uniós érdekű élőhelyek és fajok védettségi helyzetét érintik.

9.2.A CO2 levegőből való közvetlen leválasztására irányuló kutatás, fejlesztés és innováció

A tevékenység leírása

A légköri CO2 levegőből való közvetlen leválasztására szolgáló megoldások, folyamatok, technológiák, üzleti modellek és egyéb termékek kutatása, alkalmazott kutatása és kísérleti fejlesztése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az M71.1.2 és M72.1 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A tevékenység olyan technológiák, termékek vagy egyéb megoldások kutatását, fejlesztését vagy innovációját biztosítja, amelyek a légköri CO2 levegőből való közvetlen leválasztására szolgálnak. 2. A légköri CO2 levegőből való közvetlen leválasztása céljából kutatott technológiák, termékek vagy egyéb megoldások kereskedelmi bevezetése a nettó ÜHG-kibocsátás átfogó csökkenését eredményezheti. 3. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció nyomán kapott technológia, termék vagy egyéb megoldás a TRL 1–7. szintjén található, a kutatást végző szervezet egyszerűsített formában értékeli az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást. A szervezet adott esetben az alábbiak valamelyikét igazolja: (c)a technológiához, termékhez vagy egyéb megoldáshoz kapcsolódó, 10 évnél nem régebbi szabadalom, amennyiben tájékoztatást nyújtottak az adott ÜHG-kibocsátáscsökkentési potenciálról; (d)az innovatív technológiához, termékhez vagy egyéb megoldáshoz kapcsolódóan a demonstrációs helyszínnek a demonstrációs projekt időtartama alatti üzemeltetésére az illetékes hatóságtól kapott engedély, amennyiben tájékoztatást nyújtottak az adott ÜHG-kibocsátáscsökkentési potenciálról. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció útján létrehozott technológia, termék vagy más megoldás a TRL 8. vagy magasabb szintjén található, az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 318 vagy az ISO 14064-1:2018 319 szabvány segítségével történik, és azt független harmadik fél ellenőrzi.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Felmérik és kezelik a víztestek, köztük a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotát vagy jó ökológiai potenciálját, illetve a tengervizek jó környezeti állapotát érintő, a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás által jelentett esetleges kockázatokat.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy más megoldás kapcsán a körforgásos gazdaság célkitűzéseit érintő esetleges kockázatokat az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt lehetséges jelentős kártípusok figyelembevételével értékelik és kezelik.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése		Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás útján a szennyező anyagok levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátásának jelentős növekedését okozzák.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása		Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás miatt az ökoszisztémák jó állapotát vagy rezilienciáját, illetve a többek között uniós érdekű élőhelyek és fajok védettségi helyzetét érintik.

9.3.Épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakmai szolgáltatások

A tevékenység leírása

Épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakmai szolgáltatások.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az M71 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység a következők egyike: (a)az épületek energiahatékonyságának javításához kapcsolódó műszaki konzultációk (energiaügyi konzultációk, energiaszimulációk, projektmenedzsment, energiahatékonysági szerződések készítése, célzott képzések); (b)akkreditált energiaauditok és épületteljesítmény-értékelések; (c)energiagazdálkodási szolgáltatások; (d)energiahatékonysági szerződések; (e)energetikai szolgáltató vállalatok által nyújtott energetikai szolgáltatások.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

A. függelék: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő általános DNHS-kritérium

I. Kritériumok

A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e függelék II. szakaszában található táblázatban felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben:

a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e függelék II. szakaszában felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;

b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e függelék II. szakaszában felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;

c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.

Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:

a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;

b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 320 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.

Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 321 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 322 vagy fizetős modellekkel.

A meglévő fizikai eszközöket használó meglévő tevékenységek és új tevékenységek esetében a gazdasági szereplő olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat („alkalmazkodási megoldások”) alkalmaz legfeljebb öt éven át, amelyek csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb azonosított fizikai éghajlati kockázatokat. Ennek megfelelően kidolgozásra kerül az e megoldások végrehajtására vonatkozó alkalmazkodási terv.

Az újonnan épített fizikai eszközöket használó új tevékenységek és meglévő tevékenységek esetében a gazdasági szereplő integrálja azokat az alkalmazkodási megoldásokat, amelyek csökkentik a tervezés és az építés idején az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb azonosított fizikai éghajlati kockázatokat, és azokat a működés megkezdése előtt megvalósítja.

A megvalósított alkalmazkodási megoldások nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási stratégiákkal és tervekkel; és a lehetséges mértékben mérlegelik a természetalapú megoldásokat 323 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 324 támaszkodnak.

II. Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek osztályozása 325

	Hőmérséklettel kapcsolatos	Széllel kapcsolatos	Vízzel kapcsolatos	Felszínborítással kapcsolatos
Krónikus	Változó hőmérséklet (levegő, édesvíz, tengervíz)	Változó szélmintázatok	Változó csapadékmintázatok és -típusok (eső, jégeső, hó/jég)	Parti erózió
	Hőstressz		Csapadék- vagy hidrológiai változékonyság	Talajromlás
	Hőmérséklet-ingadozás		Az óceánok savasodása	Talajerózió
	Permafroszt olvadás		Sósvízbetörés	Talajfolyás
			Tengerszint-emelkedés
			Vízhiány
Akut	Hőhullám	Ciklon, hurrikán, tájfun	Aszály	Lavina
	Hideghullám/fagy	Vihar (ideértve a hó-, por- és homokvihart is)	Erőteljes csapadék (eső, jégeső, hó/jég)	Földcsuszamlás
	Kontrollálatlan vegetációtűz	Tornádó	Árvíz (tengerparti, illetve folyó, esővíz, talajvíz által okozott)	Talajsüllyedés
			Gleccsertavak hirtelen kiöntése

B. függelék: A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó általános DNSH-kritériumok

A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 22. és 23. pontjában meghatározott jó vízminőségi állapot és jó ökológiai potenciál elérése céljából, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 326 és az annak értelmében a potenciálisan érintett víztestre vagy víztestekre az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik.

Ha a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 327 összhangban környezeti hatásvizsgálatra került sor, és az a 2000/60/EK irányelvvel összhangban tartalmazza a vízre gyakorolt hatások vizsgálatát, a vízre gyakorolt hatások további vizsgálatára nincs szükség, amennyiben az azonosított kockázatok kezelése megtörtént.

C. függelék: A vegyi anyagok használatát és jelenlétét illetően a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó általános DNSH-kritériumok

A tevékenység nem eredményezi az alábbiak gyártását, forgalomba hozatalát vagy használatát:

a) az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet 328 I. vagy II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve a nyomokban nem szándékosan előforduló szennyező anyagokat;

b) az (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 329 2. cikkében meghatározott higany és higanyvegyületek, ezek keverékei és a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek;

c) az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 330 I. vagy II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékben vagy árucikkekben előforduló anyagok;

d) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 331 II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha teljes mértékben teljesül az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmény;

e) az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 332 XVII. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha teljes mértékben teljesülnek az említett mellékletben meghatározott feltételek;

f) az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő és az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonosított, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha felhasználásuk bizonyítottan nélkülözhetetlen a társadalom számára;

g) az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló egyéb anyagok, kivéve, ha felhasználásuk bizonyítottan nélkülözhetetlen a társadalom számára.

D. függelék: A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó általános DNSH-kritériumok

A 2011/92/EU irányelvvel 333 összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) vagy szűrést 334 végeztek.

Amennyiben KHV-ra került sor, a környezet védelméhez szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint egyéb védett területeket) vagy azok közelében található helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre 335 került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket 336 .

337 E. függelék: A vízellátó berendezésekre vonatkozó műszaki előírások

1. Az áramlási sebességet 3-0/+ 0,2 bar standard referencianyomáson, illetve az alacsony nyomásra korlátozott termékek esetében 0,1-0/+ 0,02 standard referencianyomáson kell rögzíteni.

2. A 1,5-0/+ 0,2 bar alsó nyomásnál az áramlási sebesség ≥ a rendelkezésre álló legnagyobb áramlási sebesség 60 %-a.

3. A keverős zuhanyzók referencia-hőmérséklete 38 ± 1 °C.

4. Ha az áramlásnak 6 L/percnél kisebbnek kell lennie, a 2. pontban meghatározott szabálynak kell megfelelnie.

5. Csaptelepek esetében az EN 200 szabvány 10.2.3. szakaszában leírt eljárást kell követni, a következő kivételekkel:

a) olyan csapok esetében, amelyek nem csak kisnyomású használatra korlátozódnak: alternatívaként mind a meleg, mind a hideg bemenő víznél 3-0/+ 0,2 bar nyomást kell alkalmazni;

b) olyan csapok esetében, amelyek csak kisnyomású használatra korlátozódnak: mind a meleg, mind a hideg bemenő víznél 0,4-0/+ 0,02 bar nyomást kell alkalmazni, és teljesen ki kell nyitni az áramlásszabályozót.

(1) Erdőtelepítés ültetés vagy szándékos bevetés útján addig eltérő földhasználatú földterületen, amely a nem erdő földhasználat erdővé alakításával jár, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf ).

(2) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf ) .

(3) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek.

(4) Meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeresen felülvizsgált, hosszú távú (legalább tízéves) dokumentált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület,FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(5) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatóságának, ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokféleségének, valamint a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését.

(6) A Bizottság 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről (HL L 227., 2014.7.31., 1. o.).

(7) Forest Europe: Páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatások, különös tekintettel az UNFCCC rendelkezéseire, elfogadta 2008. november 12–13-án az MCPFE szakértői szintű ülése és 2008. november 4-én a PEBLDS Tanács nevében a PEBLDS elnöksége, ([elfogadás dátuma]-i: https://www.foresteurope.org/docs/other_meetings/2008/Geneva/Guidelines_Aff_Ref_ADOPTED.pdf).

(8) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.).

(10) Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosítása ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/).

(11) Erdőként megőrzendő és más földhasználatra nem átalakítható erdőterület,FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(12) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1009 rendelete (2019. június 5.) az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2019.6.25., 1. o.).

(15) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.).

(17) Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (HL L 63., 2003.3.6., 29. o.).

(18) Minamata egyezmény a higanyról (HL L 142., 2017.6.2., 6. o.).

(19) Montreali Jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 297., 1988.10.31., 21. o.).

(20) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat – [elfogadás dátuma]-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1).

(21) Az erdő-helyreállítás a következőket foglalja magában:Erdő-helyreállítási modul. A fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) eszköztárban ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/sustainable -forest-management/toolbox/modules/forest-restoration/basic-knowledge/en/).

(22) Ökológiai helyreállítás (más néven ökoszisztéma helyreállítása): Az ökoszisztéma helyreállításához kapcsolódó legfontosabb kifejezések leggyakrabban használt fogalommeghatározásai/leírásai. A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 11. konferenciája. 2012. UNEP/CBD/COP/11/INF/19 ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.cbd.int/doc/meetings/cop/cop-11/information/cop-11-inf-19-en.pdf).

(23) Az erdőrehabilitáció az erdő azon képességének helyreállítására irányuló folyamat, hogy ismét árukat és szolgáltatásokat tudjon nyújtani, amennyiben a rehabilitált erdő állapota nem azonos az erdő állapotromlás előtti állapotával,Az ökoszisztéma helyreállításához kapcsolódó legfontosabb kifejezések leggyakrabban használt fogalommeghatározásai/leírásai. A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 11. konferenciája. 2012. UNEP/CBD/COP/11/INF/19 ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.cbd.int/doc/meetings/cop/cop-11/information/cop-11-inf-19-en.pdf).

(24) ([Elfogadás dátuma]-i változat: https://www.cbd.int/convention/text/).

(25) Erdő ültetés és/vagy szándékos bevetés útján, erdő besorolású földterületen történő újbóli létrehozása, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf ) .

(26) Elsősorban természetes regeneráció útján létrejött fákból álló erdő, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf ) .

(27) A szélsőséges időjárási esemény olyan esemény, amely az adott helyen és az év adott időpontjában ritkán fordul elő. A „ritka” fogalommeghatározása változó, de a szélsőséges időjárási esemény általában olyan ritka vagy ritkább, mint a megfigyelések alapján becsült valószínűségi sűrűségfüggvény 10. vagy 90. percentilise. Definíció szerint a szélsőséges időjárás jellegzetességei abszolút értelemben helyenként eltérhetnek. Ha egy szélsőséges időjárási mintázat egy ideig – például egy évszakban – fennáll, akkor szélsőséges éghajlati eseménynek minősíthető, különösen ha olyan átlagot vagy teljes összeget eredményez, amely önmagában is szélsőséges (például aszály vagy heves esőzés egy évszakban). Lásd IPCC, 2018: I. melléklet: Glosszárium ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ipcc.ch/sr15/chapter/glossary/ ) .

(28) Az oltás tekintetében döntést vagy intézkedést igénylő bármely kontrollálatlan vegetációtűz, az INTERREG IVC program részeként az európai erdőtűzhálózat (EUFOFINET) projekt keretében kidolgozott, a kontrollálatlan vegetációtüzekre és erdőtüzekre vonatkozó 2012. évi európai glosszárium ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ctif.org/index.php/library/european-glossary-wildfires-and-forest-fires).

(29) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(30) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület.FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(31) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatóságának, ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokféleségének, valamint a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését.

(32) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf ).

(33) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália ([elfogadás dátuma]-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18 ).

(34) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek.

(35) Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosítása ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/).

(36) Erdőként megőrzendő és más földhasználatra nem átalakítható erdőterület,(FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(37) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat.

(38) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.).

(39) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(40) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület.FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(41) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatóságának, ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokféleségének, valamint a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését.

(42) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf ).

(43) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália ([elfogadás dátuma]-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18 ) .

(44) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek.

(45) Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosítása ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/).

(46) Erdőként megőrzendő és más földhasználatra nem átalakítható erdőterület.(FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(47) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat.

(48) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.).

(49) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat – [elfogadás dátuma]-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1).

(50) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(51) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(52) Egy gazdálkodási egységhez rendelt elsődleges kijelölt gazdálkodási cél (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(53) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a talaj és víz védelme. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(54) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a biológiai sokféleség megőrzése. Magában foglalja többek között a védett területeken belül található, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt területeket. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(55) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a társadalom részére történő szolgáltatások nyújtása. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf)

(56) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf ).

(57) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália ([elfogadás dátuma]-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18 ) .

(58) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek.

(59) Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosítása ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/).

(60) Erdőként megőrzendő és más földhasználatra nem átalakítható erdőterület.(FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(61) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat.

(62) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.).

(63) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat – [elfogadás dátuma]-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1).

(64) Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ramsar.org/sites/default/files/documents/library/current_convention_text_e.pdf).

(65) A vizes élőhelyek közé a nem tengeri élőhelyek széles köre tartozik, mint például a mocsarak, nedves gyepterületek, valamint tőzeglápok, árterületek, folyók és tavak, valamint part menti területek, mint például a sós mocsarak, mangrove-erdők, dagálykor vízzel borított területek és tengerifűágyak, valamint korallzátonyok és egyéb, apály idején hat méternél nem mélyebb tengeri területek, valamint ember alkotta vizes élőhelyek, például völgyzáró gátak, víztározók, rizsföldek, valamint szennyvíztisztító tavak és derítők. A vizes élőhelyekről szóló Ramsari Egyezmény bevezetője, 7. kiadás (korábban: a Ramsari Egyezmény kézikönyve). A Ramsari Egyezmény Titkársága, Gland, Svájc.

(66) A tőzeglápok tőzegtalajjal rendelkező ökoszisztémák. A tőzeget pangóvizes és gyakran savas körülmények között felhalmozódott, legalább 30 %-ban elpusztult, részben lebomlott növényi maradványok alkotják. XIII.12 határozat Iránymutatás a tőzeglápok globális éghajlatváltozási szabályozáshoz kapcsolódó nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként (ramsari területként) való azonosításáról, a meglévő ramsari kritériumok további érveként, 2018. október 21–29-én elfogadott Ramsari Egyezmény.

(67) A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (1995. május 29.) a vizes élőhelyek észszerű használatáról és megőrzéséről, COM(95) 189 végleges.

(68) Az Európai Parlament és a Tanács 691/2011/EU rendelete (2011. július 6.) az európai környezeti-gazdasági számlákról (HL L 192., 2011.7.22., 1. o.).

(69) Ramsari Egyezmény (2002): Vizes élőhelyek helyreállítására vonatkozó alapelvek és iránymutatások. A Ramsari Egyezmény VIII.16 (2002) határozatával elfogadva ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ramsar.org/sites/default/files/documents/pdf/guide/guide-restoration.pdf ).

(70) Ramsari Egyezmény (2002): VIII.14 határozat – Új iránymutatások a ramsari területek és egyéb vizes élőhelyek gazdálkodástervezéséhez (elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ramsar.org/sites/default/files/documents/pdf/res/key_res_viii_14_e.pdf ).

(71) Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosítása ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/).

(72) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.).

(73) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat – [elfogadás dátuma]-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1 ).

(74) A j)–m) pont esetében az utólagos felszerelésre vonatkozó kritériumokat e melléklet 6.9. és 6.12. szakasza tartalmazza.

(75) A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.

(76) Az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában foglaltak szerint.

(77) Az Európai Parlament és a Tanács 595/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2009.7.18., 1. o.).

(78) A Bizottság 582/2011/EU rendelete (2011. május 25.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I–III. mellékletének módosításáról (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.).

(79) 2022. december 31-ig az 595/2009/EK rendeletben foglalt EURO VI, E. lépés.

(80) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

(81) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 111., 2019.4.25., 13. o.).

(82) A két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.) 4. cikkében található fogalommeghatározás szerint.

(83) Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).

(84) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1242 rendelete (2019. június 20.) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK irányelv módosításáról (HL L 198., 2019.7.25., 202. o.).

(85) Az energiahatékonysági működési mutató definíció szerint a kibocsátott CO2 tömegéből és a szállítási munka mennyiségéből képzett hányados. A hajó energiahatékonyságának reprezentatív értéke a hajó általános kereskedelmi gyakorlatára jellemző egyenletes időszak alatti üzemeltetés során. A mutató kiszámítására vonatkozó iránymutatást az MEPC.1/Circ. 684 jelű IMO-dokumentum tartalmazza.

(86) Energiahatékonysági tervezési mutató ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.imo.org/fr/MediaCentre/HotTopics/GHG/Pages/EEDI.aspx).

(87) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottságának hetvennegyedik ülésén elfogadott, 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelmények.

(88) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.

(89) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.

(90) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.).

(91) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2006.9.26., 1. o.).

(92) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(93) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(94) Adott esetben az U-érték kiszámítása az alkalmazandó szabványok, például az EN ISO 10077-1:2017 (ablakok és ajtók), EN ISO 12631:2017 (függönyfalak) és EN ISO 6946:2017 (egyéb épületszerkezetek és épületelemek) szerint történik.

(95) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2017.7.28., 1. o.).

(96) A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

(97) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(98) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(99) Számítása a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL L 59., 2019.2.27., 8. o.) összhangban történt.

(100) Ez az érték a kibocsátási egységek 2021 és 2025 közötti időszakot érintő ingyenes kiosztásának alapjául szolgáló, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgált referenciaértékek meghatározásáról szóló, 2021. március 12-i (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 87., 2021.3.15., 29. o.) mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(101) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(102) Ez az érték az (EU) 2021/447 végrehajtási rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t), amelyet 0,65-os klinker-cement arányszámmal megszoroztunk.

(103) A Bizottság 2013/163/EU végrehajtási határozata (2013. március 26.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a cement-, mész és magnézium-oxid előállítása tekintetében történő meghatározásáról (HL L 100., 2013.4.9., 1. o.).

(104) Lásd a gazdaságossággal és a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos, az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumot (BREF) ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/ecm_bref_0706.pdf).

(105) A közvetlen és a közvetett kibocsátás összegével megegyező egyetlen küszöbértékké alakítva, amelyet az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazott ipari referenciaértékeknek a 2021–2026. időszakra történő megállapításával kapcsolatban gyűjtött adatok alapján, a 2003/87/EK irányelv szerinti referenciaértékek meghatározására szolgáló módszertannak megfelelően a létesítmények felső 10 %-ára vonatkozóan megállapított átlagértékből, valamint a villamosenergia-termelésnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulására vonatkozó kritériumot megadó érték (100 g CO2e/kWh) és az alumíniumgyártás átlagos energiahatékonysága (15,5 MWh/t Al) szorzatából képzett összeg szolgáltat.

(106) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(107) A gyártott alumínium az elektrolízis útján előállított megmunkálatlan, ötvözetlen, folyékony alumínium.

(108) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(109) A közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátások az elsődleges alumínium gyártásához használt villamos energia termeléséből származó életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátások.

(110) A Bizottság (EU) 2016/1032 végrehajtási határozata (2016. június 13.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nemvasfémipar tekintetében történő meghatározásáról (HL L 174., 2016.6.30., 32. o.).

(111) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(112) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(113) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(114) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(115) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(116) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(117) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(118) A Bizottság 2012/135/EU végrehajtási határozata (2012. február 28.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a vas- és acélgyártás tekintetében történő meghatározásáról (HL L 70., 2012.3.8., 63. o.).

(119) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(120) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(121) A Bizottság 2013/732/EU végrehajtási határozata (2013. december 9.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a klóralkáligyártás tekintetében történő meghatározásáról (HL L 332., 2013.12.11., 34. o.).

(122) A Bizottság (EU) 2016/902 végrehajtási határozata (2016. május 30.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében történő meghatározásáról (HL L 152., 2016.6.9., 23. o.).

(123) A Bizottság 2014/738/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról (HL L 307., 2014.10.28., 38. o.).

(124) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(125) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(126) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum, ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic-s_bref_0907.pdf).

(127) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(128) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(129) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(130) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum, ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic-s_bref_0907.pdf).

(131) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(132) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(133) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(134) 2013/732/EU végrehajtási határozat.

(135) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(136) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(137) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(138) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(139) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(140) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(141) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(142) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(143) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(144) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(145) A Bizottság (EU) 2017/2117 végrehajtási határozata (2017. november 21.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében történő meghatározásáról (HL L 323., 2017.12.7., 1. o.).

(146) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(147) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic_aaf.pdf ).

(148) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(149) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt .

(150) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(151) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic_aaf.pdf).

(152) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(153) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(154) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(155) A megújuló alapanyag biomasszát, ipari biohulladékot vagy települési biohulladékot jelent.

(156) A polimerek gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/pol_bref_0807.pdf).

(157) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(158) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

(159) A Bizottság (EU) 2017/848 határozata (2017. május 17.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumok és módszertani előírások, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírások és szabványosított módszerek megállapításáról, valamint a 2010/477/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 2017.5.18., 43. o.).

(160) Az e kritérium végrehajtására vonatkozó gyakorlati iránymutatást az Európai Bizottság „Iránymutatás a szélenergia hasznosításáról és az uniós természetvédelmi jogszabályokról” című, C(2020) 7730 final számú közleménye tartalmazza, ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/management/docs/wind_farms_en.pdf).

(161) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(162) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(163) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(164) A Nemzetközi Vízenergia Szövetség (IHA) által az UNESCO globális környezeti változás tanszékkel együttműködésben kifejlesztett nyilvánosan elérhető online eszköz ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.hydropower.org/gres ) .

(165) Gyakorlati útmutató az „Útmutató az uniós természetvédelmi jogszabályokkal összefüggésben a vízenergia-termeléssel kapcsolatos követelményekről” című, C/2018/2619 számú bizottsági közleményben (HL C 213., 2018.6.18., 1. o.) található.

(166) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (HL L 23., 2005.1.26., 3. o.).

(167) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

(168) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(169) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(170) A Bizottság (EU) 2017/1442 végrehajtási határozata (2017. július 31.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy tüzelőberendezések tekintetében történő meghatározásáról (HL L 212., 2017.8.17., 1. o.).

(171) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2193 irányelve (2015. november 25.) a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 313., 2015.11.28., 1. o.).

(172) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.

(173) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(174) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(175) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.

(176) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről ([elfogadás dátuma]-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details ) .

(177) A Bizottság (EU) 2018/1147 végrehajtási határozata (2018. augusztus 10.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról (HL L 208., 2018.8.17., 38. o.).

(178) A Bizottság 548/2014/EU rendelete (2014. május 21.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kis, közepes és nagy teljesítményű transzformátorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 152., 2014.5.22., 1. o.).

(179) CEI EN 50588-1: Közepes teljesítménytranszformátorok 50 Hz-re, legfeljebb 36 kV legnagyobb szerkezeti feszültségig.

(180) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.).

(181) Környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági (EHS) iránymutatások, 2007. április 30., ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ifc.org/wps/wcm/connect/29f5137d-6e17-4660-b1f9-02bf561935e5/Final%2B-%2BGeneral%2BEHS%2BGuidelines.pdf?MOD=AJPERES&CVID=jOWim3p).

(182) A Tanács 1999/519/EK ajánlása (1999. július 12.) a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról (HL L 199., 1999.7.30., 59. o.).

(183) Az ICNIRP 1998. évi iránymutatásai az időben változó elektromos, mágneses és elektromágneses tereknek való kitettség korlátozásáról (legfeljebb 300 GHz) ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.icnirp.org/cms/upload/publications/ICNIRPemfgdl.pdf).

(184) A kritérium alkalmazására vonatkozó gyakorlati iránymutatást az energiaszállítási infrastruktúráról és az uniós természetvédelmi jogszabályokról szóló C(2018) 2620 európai bizottsági közlemény (HL C 213., 2018.6.18., 62. o.) tartalmazza.

(185) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.).

(186) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(187) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(188) A Bizottság 206/2012/EU rendelete (2012. március 6.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 72., 2012.3.10., 7. o.), a Bizottság 813/2013/EU rendelete (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 239., 2013.9.6., 136. o.), valamint a Bizottság (EU) 2016/2281 rendelete (2016. november 30.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők és a ventilátoros konvektorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 346., 2016.12.20., 1. o.).

(189) A Bizottság 206/2012/EU rendelete (2012. március 6.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 72., 2012.3.10., 7. o.).

(190) A kapcsolt energiatermelés fogalommeghatározása a 2012/27/EK irányelv 2. cikkének 30. pontjában olvasható.

(191) A kapcsolt energiatermelés fogalommeghatározása a 2012/27/EK irányelv 2. cikkének 30. pontjában olvasható.

(192) A kapcsolt energiatermelés fogalommeghatározása a 2012/27/EK irányelv 2. cikkének 30. pontjában olvasható.

(193) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(194) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(195) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.

(196) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.

(197) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről ([elfogadás dátuma]-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details ) .

(198) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(199) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(200) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(201) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.

(202) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.

(203) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről ([elfogadás dátuma]-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details ) .

(204) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(205) Infrastrukturális szivárgási index (ILI): az aktuális éves valós veszteség (CARL) és az elkerülhetetlen éves valós veszteség (UARL) hányadosa: Az aktuális éves valós veszteség az a vízmennyiség, amely ténylegesen elfolyik a vízelosztó hálózatból (azaz nem jut el a végső fogyasztókhoz). Az elkerülhetetlen éves valós veszteség azt veszi figyelembe, hogy mindig lesz némi szivárgás a vízelosztó hálózatban. Az elkerülhetetlen éves valós veszteséget olyan tényezők alapján számítják ki, mint a hálózat hossza, a szolgáltatásra való csatlakozások száma és a hálózat üzemi nyomása.

(206) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (átdolgozás) (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

(207) Infrastrukturális szivárgási index (ILI): az aktuális éves valós veszteség (CARL) és az elkerülhetetlen éves valós veszteség (UARL) hányadosa: Az aktuális éves valós veszteség az a vízmennyiség, amely ténylegesen elfolyik a vízelosztó hálózatból (azaz nem jut el a végső fogyasztókhoz). Az elkerülhetetlen éves valós veszteség azt veszi figyelembe, hogy mindig lesz némi szivárgás a vízelosztó hálózatban. Az elkerülhetetlen éves valós veszteséget olyan tényezők alapján számítják ki, mint a hálózat hossza, a szolgáltatásra való csatlakozások száma és a hálózat üzemi nyomása.

(208) Például a szennyvíztisztításra vonatkozóan a nemzeti ÜHG-jegyzékekre vonatkozó IPCC-iránymutatásban foglalt szabályok alkalmazásával ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/pdf/5_Volume5/19R_V5_6_Ch06_Wastewater.pdf).

(209) A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.) II. mellékletében meghatározottak szerint.

(210) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

(211) A Tanács 86/278/EGK irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.).

(212) A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.) II. mellékletében meghatározottak szerint.

(213) Az Unióban a tevékenység összhangban van a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.) 10. cikkének (3) bekezdésével, valamint a nemzeti jogszabályokkal és hulladékgazdálkodási tervekkel.

(214) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(215) A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában található fogalommeghatározás szerint.

(216) Az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 40. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint.

(217) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(218) A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában található fogalommeghatározás szerint.

(219) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(220) A hulladéklerakó fogalommeghatározása a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.) 2. cikkének g) pontjában olvasható.

(221) Az 1999/31/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(222) A biogáz fogalommeghatározása az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 28. pontjában olvasható.

(223) A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).

(224) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.).

(225) ISO 27914:2017, Szén-dioxid-leválasztás, szállítás és geológiai tárolás – Geológiai tárolás ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/64148.html).

(226) Az Európai Parlament és a Tanács 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 rendelete a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról és a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 252, 2016.9.16., 53 o.).

(227) Ide tartoznak a „CE” (alacsony padlós, egyszintes jármű), a „CF” (alacsony padlós, kétszintes jármű), „CG” (csuklós, alacsony padlós, egyszintes jármű), „CH” (csuklós, alacsony padlós, kétszintes jármű), CI (nyitott tetejű egyszintes jármű) vagy „CJ” (nyitott tetejű kétszintes jármű) besorolású motorbuszok, az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában meghatározottak szerint.

(228) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.

(229) Az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában foglaltak szerint.

(230) 2021. december 31-ig az 595/2009/EK rendelet szerinti EURO VI szabvány E lépése.

(231) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/740 rendelete (2020. május 25.) a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről, az (EU) 2017/1369 rendelet módosításáról és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 177., 2020.6.5., 1. o.).

(232) Az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).

(233) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint.

(234) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint.

(235) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint.

(236) A gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. október 26-i 2005/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 310., 2005.11.25., 10. o.) I. mellékletében meghatározottak szerint.

(237) A Bizottság (EU) 2018/1832 rendelete (2018. november 5.) a 2007/46/EK irányelvnek, a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek és az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyása céljából alkalmazott vizsgálatok és eljárások, ezen belül a használatban lévő járművek megfelelőségére és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó vizsgálatok és eljárások továbbfejlesztése, valamint a tüzelőanyag- és elektromosenergia-fogyasztás nyomon követésére szolgáló berendezések bevezetése érdekében történő módosításáról (HL L 301., 2018.11.27., 1. o.).

(238) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).

(239) Az Európai Parlament és a Tanács 540/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 131. o.).

(240) Az 595/2009/EK rendeletben foglaltak szerint.

(241) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint.

(242) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában foglaltak szerint.

(243) A 2005/64/EK irányelv I. mellékletében foglaltak szerint.

(244) A Bizottság 582/2011/EU rendelete (2011. május 25.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I–III. mellékletének módosításáról (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.).

(245) Az energiahatékonysági működési mutató definíció szerint a kibocsátott CO2 tömegéből és a szállítási munka mennyiségéből képzett hányados. A hajó energiahatékonyságának reprezentatív értéke a hajó általános kereskedelmi gyakorlatára jellemző egyenletes időszak alatti üzemeltetés során. A mutató kiszámítására vonatkozó iránymutatást az MEPC.1/Circ. 684 jelű IMO-dokumentum tartalmazza.

(246) Energiahatékonysági tervezési mutató ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.imo.org/fr/MediaCentre/HotTopics/GHG/Pages/EEDI.aspx ) .

(247) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottságának hetvenötödik ülésén elfogadott EEDI-követelmények. Azok a hajók, amelyek a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének 2. szabályában meghatározott hajótípusokba tartoznak, de az említett rendelet értelmében nem minősülnek új hajónak, a MARPOL VI. mellékletének 4. fejezetével összhangban önkéntes alapon kiszámított, elért EEDI-értéket biztosíthatnak, és e számításokat a MARPOL VI. mellékletének 2. fejezetével összhangban ellenőriztethetik.

(248) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.

(249) Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2013/EU rendelete (2013. november 20.) a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 1. o.).

(250) A Bizottság (EU) 2016/2323 végrehajtási határozata a hajó-újrafeldolgozó létesítmények európai jegyzékének a hajók újrafeldolgozásról szóló 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti összeállításáról (HL L 345., 2016.12.20., 119. o.).

(251) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/883 irányelve (2019. április 17.) a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről, a 2010/65/EU irányelv módosításáról, valamint a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2019.6.7., 116. o.).

(252) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/802 irányelve (2016. május 11.) az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről (HL L 132., 2016.5.21., 58. o.).

(253) ([Elfogadás dátuma]-i változat: http://www.imo.org/en/OurWork/Environment/PollutionPrevention/AirPollution/Pages/Sulphur-oxides-(SOx)-%E2%80%93-Regulation-14.aspx ) .

(254) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében.

(255) ([Elfogadás dátuma]-i változat: http://www.imo.org/en/OurWork/Environment/PollutionPrevention/AirPollution/Pages/Nitrogen-oxides-(NOx)-–-Regulation-13.aspx ) .

(256) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó.

(257) A hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-i nemzetközi egyezmény.

(258) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében, MEPC.207(62).

(259) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833).

(260) Energiahatékonysági tervezési mutató ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.imo.org/fr/MediaCentre/HotTopics/GHG/Pages/EEDI.aspx ) .

(261) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottságának hetvenötödik ülésén elfogadott EEDI-követelmények. Azok a hajók, amelyek a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének 2. szabályában meghatározott hajótípusokba tartoznak, de az említett rendelet értelmében nem minősülnek új hajónak, a MARPOL VI. mellékletének 4. fejezetével összhangban önkéntes alapon kiszámított, elért EEDI-értéket biztosíthatnak, és e számításokat a MARPOL VI. mellékletének 2. fejezetével összhangban ellenőriztethetik.

(262) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.

(263) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében.

(264) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó.

(265) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében MEPC.207(62).

(266) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833).

(267) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében.

(268) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó.

(269) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében MEPC.207(62).

(270) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833).

(271) A Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).

(272) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en).

(273) Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 34/2012/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 343., 2021.12.14., 32. o.) 3. cikkének 11. pontjával összhangban.

(274) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).

(275) A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.) összhangban.

(276) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en).

(277) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről (HL L 189., 2002.7.18., 12. o.).

(278) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en).

(279) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en).

(280) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en).

(281) Az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia számított mennyisége, amelyet a teljes primerenergia-felhasználás kWh/m²/év mértékegységben kifejezett, a vonatkozó nemzeti számítási módszertanon alapuló és az energiahatékonysági tanúsítványon (EPC) feltüntetett számértéke fejez ki.

(282) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).

(283) Lakóépületek esetében a vizsgálatot egy, a lakóépület-/lakástípusok szempontjából reprezentatív mintán végzik el.

(284) A vizsgálatot az EN 13187 (Épületek hővédelme. Épülethatároló szerkezetek hőszigetelési rendellenességeinek minőségi kimutatása. Infravörös módszer) és az EN 13829 (Épületek hőtechnikai viselkedése. Épületek légáteresztő képességének meghatározása. Túlnyomásos eljárás) szabvány vagy az épület helye szerint illetékes építésfelügyeleti szerv által elfogadott egyenértékű szabványok alapján kell elvégezni.

(285) Lakóépületek esetében a számítás és a közlés egy, a lakóépület-/lakástípusok szempontjából reprezentatív mintára vonatkozik.

(286) A GWP-t minden egyes életciklus-szakaszra vonatkozóan kg CO2e/m²-ben kifejezett (a hasznos belső födémterület egy négyzetméterére vetített), 50 éves vizsgálati referencia-időszak egy évére átlagolt számérték formájában adják meg. Az adatok kiválasztását, a forgatókönyvek meghatározását és a számításokat az EN 15978 (BS EN 15978:2011. Építmények fenntarthatósága. Épületek környezetvédelmi értékelése. Számítási módszer) szabványnak megfelelően végzik. A figyelembe vett épületszerkezeti elemek és a műszaki berendezések köre megegyezik a közös uniós keretrendszerben az 1.2. mutatóra vonatkozóan meghatározottakkal. Amennyiben létezik nemzeti számítási eszköz, vagy az szükséges a közzétételhez vagy az építési engedély megszerzéséhez, az adott eszköz használható az előírt közzététel biztosítására. Más számítási eszközök is alkalmazhatók, ha megfelelnek a közös uniós keretrendszerben meghatározott minimumkövetelményeknek ([elfogadás dátuma]-i változat: https://susproc.jrc.ec.europa.eu/product-bureau/product-groups/412/documents ) , lásd az 1.2. mutató felhasználói kézikönyvét.

(287) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en).

(288) ISO 20887:2020, Épületek és építmények fenntarthatósága. A szétszerelhetőséget és az átalakíthatóságot biztosító tervezés. Elvek, követelmények és iránymutatás ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/69370.html).

(289) Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve a hozzájuk tartozó ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik, mint például a nedvesség és a penész elleni védelem.

(290) CEN/TS 16516 szabvány: 2013, Építési termékek – A veszélyes anyagok kibocsátásának értékelése – A beltéri levegőbe való kibocsátás meghatározása.

(291) ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/51812.html).

(292) A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak.

(293) ISO 18400 „Talajminőség – Mintavétel” sorozat

(294) JRC ESDCA, LUCAS: Földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás [elfogadás dátuma]-i változat: https://esdac.jrc.ec.europa.eu/projects/lucas

(295) IUCN, A kihalással fenyegetett európai fajok vörös listája ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iucn.org/regions/europe/our-work/biodiversity-conservation/european-red-list-threatened-species).

(296) IUCN, A kihalással fenyegetett fajok vörös listája ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iucnredlist.org).

(297) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf ) .

(298) A 2010/31/EU irányelvet végrehajtó, az irányelv értelmében vett „jelentős felújításokra” alkalmazandó nemzeti és regionális építési előírások szerint. A korszerűsített épület vagy épületrész energiahatékonysága megfelel a vonatkozó irányelvvel összhangban álló, költségoptimalizált energiahatékonysági minimumkövetelményeknek.

(299) A kezdeti primerenergia-igény és annak becsült javulása részletes épületfelmérésen, akkreditált független szakértő által végzett energiaauditon vagy bármely más átlátható és arányos módszeren alapul, és azt energiahatékonysági tanúsítvánnyal validálják. A 30 %-os javulás a primerenergia-igény tényleges csökkenéséből ered (amelynél nem veszik figyelembe a nettó primerenergia-igény megújuló energiaforrások révén történő csökkenését), és legfeljebb három éven belül egymást követően meghozott intézkedésekkel érhető el.

(300) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en).

(301) ISO 20887:2020, Épületek és építmények fenntarthatósága. A szétszerelhetőséget és az átalakíthatóságot biztosító tervezés. Elvek, követelmények és iránymutatás ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/69370.html).

(302) Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve az ezekhez használt ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik (mint például a nedvesség és penész elleni védelem).

(303) ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/51812.html).

(304) A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak.

(305) Ez például a 2010/31/EU irányelv 14. cikkének (4) bekezdése és 15. cikkének (4) bekezdése szerinti energiahatékonysági szerződés vagy épületautomatizálási és -szabályozási rendszer meglétével igazolható.

(306) Az adatközpontok a következő berendezéseket foglalják magukban: IKT-berendezések és -szolgáltatások; hűtés; adatközpont energiaellátó berendezése; adatközpont energiaelosztó berendezése; az adatközpontnak otthont adó épület; megfigyelő rendszerek.

(307) Az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódex legújabb változata a Közös Kutatóközpont energiahatékonyság platform (E3P) honlapján, https://e3p.jrc.ec.europa.eu/communities/data-centres-code-coközzétett legutóbbi változat, a közzététel napjától számított hat hónapos átmeneti időszak mellett (a 2021. évi változat itt érhető el: https://e3p.jrc.ec.europa.eu/publications/2021-best-practice-guidelines-eu-code-conduct-data-centre-energy-efficiency).

(308) Kiadta 2019. július 1-jén az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.cenelec.eu/dyn/www/f?p=104:110:508227404055501::::FSP_ORG_ID,FSP_PROJECT,FSP_LANG_ID:1258297,65095,25).

(309) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.).

(310) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).

(311) ETSI ES 203 199, Environmental Engineering (EE); Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) áruk, hálózatok és szolgáltatások környezeti életciklus-értékelésének módszertana ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.etsi.org/deliver/etsi_es/203100_203199/203199/01.03.00_50/es_203199v010300m.pdf ) . Az ETSI ES 203 199 számú ETSI szabvány az ITU–T L.1410 számú ITU szabványnak felel meg.

(312) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(313) ISO 14064-2:2019, Üvegházhatású gázok – 2. rész: Az ÜHG-kibocsátás csökkentésével vagy megszüntetésével kapcsolatos fejlesztések számszerűsítésére, nyomon követésére és jelentésére vonatkozó, projektszintű iránymutatással ellátott specifikáció ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66454.html).

(314) A „HORIZONT 2020 MUNKAPROGRAM 2016–2017” általános mellékletei G. mellékletével (29. o.) összhangban ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/other/wp/2016-2017/annexes/h2020-wp1617-annex-ga_en.pdf ).

(315) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(316) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(317) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html.)

(318) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(319) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(320) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(321) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/.

(322) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(323) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/research/environment/index.cfm?pg=nbs).

(324) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(325) Ez a táblázat nem teljes körű felsorolást ad az éghajlattal kapcsolatos veszélyekről, és csupán tájékoztató jellegű felsorolást tartalmaz azokról a legelterjedtebb veszélyekről, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni az éghajlati sérülékenység- és kockázatértékelés során.

(326) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében a hatályos nemzeti joggal vagy a jó vízminőségi állapot és a jó ökológiai potenciál elérésére vonatkozó egyenértékű célkitűzéseket szolgáló nemzetközi előírásokkal összhangban, egyenértékű eljárási és anyagi jogi szabályok révén, azaz az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott olyan vízhasználati és -védelmi gazdálkodási terv révén, amely biztosítja, hogy 1. a tevékenységeknek a potenciálisan érintett víztest vagy víztestek azonosított állapotára vagy ökológiai potenciáljára gyakorolt hatása értékelésre kerüljön és 2. elkerülhető legyen a jó állapot/ökológiai potenciál romlása vagy akadályozása, vagy ha ez nem lehetséges, 3. azt igazolja a nem aránytalanul költséges/műszakilag megvalósíthatatlan jobb környezeti alternatívák hiánya, minden gyakorlati lépésre sor kerül a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklése érdekében.

(327) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

(328) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.).

(329) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/852 rendelete (2017. május 17.) a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 137., 2017.5.24., 1. o.).

(330) Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.).

(331) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.).

(332) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(333) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy a KHV vagy szűrés elvégzésére vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban, például az IFC 1. sz. teljesítményszabványa: A környezeti és társadalmi kockázatok értékelése és kezelése (Assessment and Management of Environmental and Social Risks).

(334) Az az eljárás, amelynek révén az illetékes hatóság megállapítja, hogy a 2011/92/EK irányelv II. mellékletében felsorolt projektek esetében szükséges-e környezeti hatásvizsgálat elvégzése (az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően).

(335) A 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvvel összhangban. Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy azon nemzetközi előírásokkal összhangban, amelyek a természetes élőhelyek és a vadon élő állatok és növények védelmét célozzák és előírják (1) szűrési eljárás végzését annak meghatározására, hogy adott tevékenységhez szükséges-e a védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt lehetséges hatások megfelelő értékelése; (2) ilyen megfelelő értékelés végzését, ha annak szükségességét a szűrés meghatározza, például az IFC 6. sz. teljesítményszabványa: A biológiai sokféleség megőrzése és az élő természeti erőforrások fenntartható kezelése (Biodiversity Conservation and Sustainable Management of Living Natural Resources).

(336) Megállapítást nyert, hogy ezek az intézkedések biztosítják, hogy a projekt, terv vagy tevékenység ne gyakoroljon jelentős hatást a védett terület természetmegőrzési céljaira.

(337) Uniós szabványokra való uniós szintű hivatkozás biztosított a termékek műszaki előírásainak értékeléséhez: EN 200 – „Egészségügyi szerelvények. Egyedi csapok és kombinált csapok 1-es és 2-es típusú vízellátó rendszerekhez. Általános műszaki előírás”; EN 816 – „Egészségügyi szerelvények. Automatikus elzárószelepek PN 10”; EN 817 – „Egészségügyi szerelvények. Mechanikus keverő csaptelepek (PN 10). Általános műszaki előírások”; EN 1111 – „Egészségügyi szerelvények. Hőfokszabályzós keverő csaptelepek (PN 10). Általános műszaki előírások”; EN 1112 – „Egészségügyi szerelvények. 1-es és 2-es típusú vízellátó rendszerek egészségügyi szerelvényeinek zuhanycsatlakozói. Általános műszaki követelmények”; EN 1113 – „Egészségügyi szerelvények. 1-es és 2-es típusú vízellátó rendszerek egészségügyi szerelvényeinek zuhanytömlői. Általános műszaki követelmények”, beleértve a tömlő hajlítási ellenállásának vizsgálati módszerét; EN 1287 – „Egészségügyi szerelvények. Kisnyomású, hőfokszabályozós keverő csaptelepek. Általános műszaki előírások”; EN 15091 – „Egészségügyi szerelvények. Az egészségügyi szerelvények elektronikus nyitása és zárása”.

Top

TARTALOMJEGYZÉK

II. MELLÉKLET 5

1.Erdészet5

1.1.Erdőtelepítés5

1.2.Erdők rehabilitációja és helyreállítása, beleértve a szélsőséges esemény utáni újraerdősítést és természetes erdőregenerációt is14

1.3.Erdőgazdálkodás23

1.4.Természetvédelmi célú erdőgazdálkodás30

2.Környezetvédelmi és helyreállítási tevékenységek38

2.1.Vizes élőhelyek helyreállítása38

3.Feldolgozóipar43

3.1.Megújulóenergia-technológiák előállítása43

3.2.Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása46

3.3.Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára49

3.4.Akkumulátorok gyártása54

3.5.Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása58

3.6.Egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyártása61

3.7.Cementgyártás64

3.8.Alumíniumgyártás68

3.9.Vas- és acélgyártás71

3.10.Hidrogén előállítása75

3.11.Szénpigment gyártása78

3.12.Szóda előállítása81

3.13.Klórgyártás84

3.14.Szerves vegyi alapanyag gyártása87

3.15.Ammónia gyártása91

3.16.Salétromsav gyártása94

3.17.Műanyag-alapanyag gyártása97

4.Energia101

4.1.Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával101

4.2.Villamos energia előállítása koncentrált napenergia-technológiával104

4.3.Villamos energia előállítása szélenergiából106

4.4.Villamos energia előállítása óceánenergia-technológiákkal109

4.5.Villamos energia előállítása vízenergiából112

4.6.Villamos energia előállítása geotermikus energiából117

4.7.Villamos energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból120

4.8.Villamos energia előállítása bioenergiából123

4.9.Villamosenergia-átvitel és -elosztás126

4.10.A villamos energia tárolása130

4.11.Hőenergia tárolása132

4.12.Hidrogén tárolása135

4.13.Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása138

4.14.Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállító- és elosztóhálózatai141

4.15.Távfűtés/távhűtés elosztása143

4.16.Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése146

4.17.Napenergiából származó hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése149

4.18.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése geotermikus energiából151

4.19.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból154

4.20.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése bioenergiából157

4.21.Hőenergia/hűtési energia előállítása naphőenergia-fűtésből160

4.22.Hőenergia/hűtési energia előállítása geotermikus energiából163

4.23.Hőenergia/hűtési energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból165

4.24.Hőenergia/hűtési energia előállítása bioenergiából168

4.25.Hőenergia/hűtési energia előállítása hulladékhő felhasználásával172

5.Vízellátás, szennyvízgyűjtés és -kezelés, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés175

5.1.Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése175

5.2.Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek felújítása177

5.3.Szennyvízgyűjtő és -tisztító építése, bővítése és üzemeltetése180

5.4.Szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszer felújítása183

5.5.Nem veszélyes hulladék forrásnál elkülönített frakciókban történő gyűjtése és szállítása186

5.6.A szennyvíziszap anaerob lebontása188

5.7.A biohulladék anaerob lebontása191

5.8.Biohulladék komposztálása194

5.9.Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása197

5.10.A hulladéklerakó-gáz leválasztása és felhasználása200

5.11.CO2 szállítása203

5.12.A CO2 földfelszín alatti állandó geológiai tárolása205

6.Szállítás208

6.1.Helyközi vasúti személyszállítás208

6.2.Vasúti áruszállítás210

6.3.Városi és elővárosi közlekedés, közúti személyszállítás213

6.4.Személyi mobilitási eszközök üzemeltetése, kerékpár logisztika216

6.5.Motorkerékpárok, személygépkocsik és haszongépjárművek által végzett szállítás219

6.6.Közúti áruszállítás223

6.7.Belvízi személyszállítás226

6.8.Belvízi áruszállítás229

6.9.A belvízi személyszállítás és árufuvarozás utólagos átalakítása231

6.10.Tengeri és áruszállítás, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók234

6.11.Tengeri és személyszállítás238

6.12.Tengeri és áruszállítás, valamint vízi személyszállítás utólagos átalakítása242

6.13.Személyi mobilitást szolgáló infrastruktúra, kerékpár logisztika246

6.14.Vasúti közlekedési infrastruktúra249

6.15.Közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra253

6.16.Vízi közlekedési infrastruktúra256

6.17.Repülőtéri infrastruktúra261

7.Építési tevékenységek és ingatlanügyletek265

7.1.Új épületek építése265

7.2.Meglévő épületek korszerűsítése269

7.3.Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása273

7.4.Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül (és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken)277

7.5.Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása279

7.6.Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása282

7.7.Épületek vásárlása és tulajdonjoga285

8.Információ és kommunikáció288

8.1.Adatfeldolgozási szolgáltatás288

8.2.Információ-technológiai szolgáltatás291

8.3.Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás294

9.Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység297

9.1.Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő mérnöki tevékenység és kapcsolódó műszaki tanácsadás297

9.2.Piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció299

10.Pénzügyi, biztosítási tevékenység302

10.1.Nem-életbiztosítás: az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott biztosítások302

10.2.Viszontbiztosítás305

11.Oktatás309

12.Humán-egészségügyi, szociális ellátás312

12.1.Bentlakásos, nem kórházi ápolás312

13.Művészet, szórakoztatás, szabadidő314

13.1.Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység314

13.2.Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység317

13.3.Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás320

A. függelék: Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek osztályozása324

B. függelék: A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó általános DNSH-kritériumok325

C. függelék: A vegyi anyagok használatát és jelenlétét illetően a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó általános DNSH-kritériumok326

D. függelék: A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó általános DNSH-kritériumok327

II. MELLÉKLET

Technikai vizsgálati kritériumok azon feltételek meghatározásához, amelyek mellett egy konkrét gazdasági tevékenység az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájárulónak minősül, valamint annak meghatározásához, hogy az adott gazdasági tevékenység nem sérti-e jelentősen az egyéb környezeti célkitűzéseket

1.Erdészet

1.1.Erdőtelepítés

A tevékenység leírása

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. A tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz fakitermelésre, 02.30-ra, azaz vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.

Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 3 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 4 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 5 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 6 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 7 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a)más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b)hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	1. Erdőtelepítési terv és az azt követő erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység végzésének helyszínéül szolgáló terület legalább öt évre vagy a nemzeti jogban előírt legrövidebb időtartamra szóló, a tevékenység megkezdése előtt kidolgozott és folyamatosan frissített erdőtelepítési terv hatálya alá tartozik mindaddig, amíg e terület nem felel meg az erdő nemzeti jog szerinti fogalommeghatározásának, vagy annak hiányában az erdő FAO általi fogalommeghatározásának. Az erdőtelepítési terv tartalmazza az erdőtelepítés környezeti hatásvizsgálatára vonatkozóan a nemzeti jogban előírt valamennyi tartalmi elemet. 1.2. Az alábbi pontokról lehetőség szerint az erdőtelepítési terv, vagy információ hiányában bármely más dokumentum útján történik részletes információk biztosítása: (a)a területnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett leírása; (b)a terület előkészítése és annak a korábban létezett szénkészletekre gyakorolt hatásai, beleértve a talajokat és a felszín feletti biomasszát is, a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek védelme céljából 8 ; (c)gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve; (d)a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (e)az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (f)területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (g)az erdei ökoszisztémák jó állapotának kialakítása és fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (h)társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (i)az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (j)az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatás értékelése; (k)az erdőtelepítés szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Amikor a terület erdővé válik, az erdőtelepítési tervet egy későbbi erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum követi, a nemzeti jogban meghatározottak szerint, vagy – amennyiben a nemzeti jog nem határoz meg erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot – a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” fogalommeghatározásának 9 megfelelően. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.4. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a)gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve 10 ; (b)a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c)az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d)a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e)területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f)az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g)társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h)az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i)az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.5. A tevékenység a nemzeti jogban meghatározott helyes erdőtelepítési gyakorlatot követi, vagy ha a nemzeti jogban nem határoztak meg helyes erdőtelepítési gyakorlatot, akkor a tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a)a tevékenység megfelel a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek; (b)a tevékenység megfelel a „Páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatások, különös tekintettel az UNFCCC rendelkezéseire” 11 című dokumentumnak. 1.6. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával 12 . 1.7. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.8. Az erdőtelepítési terv és a későbbi erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum olyan nyomon követést ír elő, amely biztosítja a tervben szereplő információk helyességét, különösen az érintett területre vonatkozó adatok tekintetében. 2. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a)az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b)egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 3.Csoportértékelés A DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a)az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület 13 szintjén; (b)olyan erdőgazdaság-csoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében 14 , a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak 15 . A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont k) alpontjában (Erdőtelepítési terv) és az 1.4. pont i) alpontjában (Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű rendszer) említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a)az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b)az inváziós fajok használatának vagy kiengedésének kizárása; (c)a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i.az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii.a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d)a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e)a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f)a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g)az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h)az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

1.2.Erdők rehabilitációja és helyreállítása, beleértve a szélsőséges esemény utáni újraerdősítést és természetes erdőregenerációt is

A tevékenység leírása

Az erdők nemzeti jogban meghatározott rehabilitációja és helyreállítása. Amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen meghatározást, a „rehabilitáció” és a „helyreállítás” kifejezés az egyes országokra vonatkozó, a lektorált szakirodalomban széles körű egyetértéssel meghatározott fogalommeghatározás, egy, az erdő-helyreállításnak a FAO szerinti fogalommeghatározásával 16 összhangban lévő fogalommeghatározás, az ökológiai helyreállításnak 17 az erdőre alkalmazott valamelyik fogalommeghatározása vagy az erdőrehabilitációnak 18 a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerinti fogalommeghatározása szerint értendő. A gazdasági tevékenységek a FAO szélsőséges esemény utáni „újraerdősítés” 19 és „természetesen regeneráló erdő” 20 fogalommeghatározása szerinti erdészeti tevékenységeket is magukban foglalják, ahol a szélsőséges eseményt a nemzeti jog határozza meg, illetve amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, összhangban van az IPCC „szélsőséges időjárási esemény” fogalommeghatározásával 21 ; továbbá magukban foglalják az erdőtüzek után végzett hasonló tevékenységeket, ahol az „erdőtűz” fogalmát a nemzeti jog határozza meg, illetve amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, a vegetáció- és az erdőtüzekre vonatkozó európai glosszáriumban meghatározottak szerint 22 .

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 24 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 25 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 26 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 27 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 28 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a)más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b)hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jog nem határozza meg az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” 29 fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a)gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve 30 ; (b)a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c)az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d)a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e)területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f)az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g)társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h)az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i)az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszerek fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a)az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak; (b)az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának 31 és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak 32 ; (c)a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében meghatározott kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.4. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával 33 . 1.5. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.6. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a)az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b)egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 3.Csoportértékelés A DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a)az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület 34 szintjén; (b)olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező fatermékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a 2. pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében 35 , a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak. A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a)az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b)az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c)a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i.az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii.a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d)a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e)a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f)a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g)az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h)az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

1.3.Erdőgazdálkodás

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 37 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 38 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 39 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, 40 vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 41 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a)más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b)hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jog nem határozza meg az erdőgazdálkodási terv fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” 42 fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a)gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve 43 ; (b)a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c)az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d)a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e)területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f)az erdei ökoszisztémák jó állapotának kialakítása és fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g)társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h)az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i)az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszer fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a)az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak; (b)az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának 44 és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak 45 ; (c)a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelést mutat az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében meghatározott kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.4. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával 46 . 1.5. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.6. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a)az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b)egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 3. Csoportértékelés A DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a)az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület 47 szintjén; (b)olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező fatermékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a 2. pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében 48 , a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak 49 . A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a)az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b)az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c)a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i.az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii.a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d)a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e)a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f)a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g)az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h)az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

1.4.Természetvédelmi célú erdőgazdálkodás

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 51 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 52 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 53 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 54 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 55 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a)más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; vagy (b)hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem határozzák meg az erdőgazdálkodási terv fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” 56 fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a)gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve; (b)a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c)az erdei élőhely kontextusának, a főbb erdei és tervezett erdei fafajok, valamint azok kiterjedésének és eloszlásának fogalommeghatározása a helyi erdei ökoszisztéma kontextusával összhangban; (d)a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e)területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f)az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g)társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h)az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i)az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH. 1.3. Az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum: (a)olyan elsődleges kijelölt gazdálkodási célt 57 mutat, amely a talaj és víz védelméből 58 , a biológiai sokféleség megőrzéséből 59 vagy a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokból 60 áll a FAO fogalommeghatározásai alapján; (b)előmozdítja a biológiai sokféleségnek kedvező gyakorlatokat, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (c)tartalmazza a következők elemzését: i.az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások és nehézségek, valamint a kapcsolódó élőhelyek sokfélesége; ii.a talajra gyakorolt hatást minimálisra csökkentő fakitermelés feltétele; iii.egyéb tevékenységek, amelyek hatással vannak a természetvédelmi célokra, mint például a vadászat és a halászat, mezőgazdasági, pásztori és erdészeti tevékenységek, ipari, bányászati és kereskedelmi tevékenységek. 1.4. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszer fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a)az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak (ha van ilyen); (b)az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának 61 és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak 62 (c)a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelést mutat az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében előírt kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.5. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával 63 . 1.6. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a)az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b)egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 3. Csoportértékelés A DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a)az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület 64 szintjén; (b)olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező fatermékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a 2. pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység nem használ peszticideket vagy műtrágyát. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében 65 , a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak 66 . A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) pontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a)az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b)az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c)a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i.az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii.a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d)a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e)a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f)a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g)az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h)az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

2.Környezetvédelmi és helyreállítási tevékenységek

2.1.Vizes élőhelyek helyreállítása

A tevékenység leírása

A vizes élőhelyek helyreállítása a vizes élőhelyek eredeti állapotához való visszatérést elősegítő és olyan gazdasági tevékenységeket jelent, amelyek anélkül javítják a vizes élőhelyek funkcióit, hogy szükségszerűen előmozdítanák a zavar előtti állapothoz való visszatérést, ahol a vizes élőhely a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló egyezmény (Ramsari Egyezmény) 67 szerinti vizes élőhely 68 vagy tőzegláp 69 fogalommeghatározásának felel meg. Az érintett terület megfelel a vizes élőhelyeknek a vizes élőhelyek észszerű használatáról és megőrzéséről szóló bizottsági közleményben 70 megadott uniós fogalommeghatározásának.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységnek nincs a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kódja, de a környezetvédelmi tevékenységeknek a 691/2011/EU rendelettel létrehozott osztályozási rendszerében (CEPA) a 6. osztályba tartozik.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 71 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 72 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 73 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 74 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 75 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a)más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b)hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	1. Helyreállítási terv 1.1. A terület mindaddig helyreállítási terv hatálya alá tartozik, amely összhangban áll a Ramsari Egyezmény vizes élőhelyek helyreállítására vonatkozó alapelveivel és iránymutatásaival, amíg a területet nem kap vizes élőhely besorolást és nem kerül vizes élőhely gazdálkodási terv hatálya alá, amely megfelel a Ramsari Egyezmény ramsari területekkel és egyéb vizes élőhelyekkel kapcsolatos gazdálkodástervezési iránymutatásainak. A tőzeglápok esetében a helyreállítási terv követi a Ramsari Egyezmény vonatkozó állásfoglalásaiban foglalt ajánlásokat, beleértve a XIII/13. sz. állásfoglalást. 1.2. A helyreállítási tervben gondosan figyelembe kell venni a helyi hidrológiai és talajtani feltételeket, beleértve a talajtelítettség dinamikáját, valamint az aerob és anaerob körülmények változását. 1.3. A helyreállítási terv kitér a vizes élőhelyek kezelése szempontjából releváns összes DNSH-kritériumra. 1.4. A helyreállítási terv rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a)az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b)egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. Csoportértékelés A DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tőzegkitermelés minimális.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A peszticidhasználatot a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében 76 , a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak 77 . A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az e szakasz 1. pontjában („Helyreállítási terv”) említett terv a nemzeti és a helyi rendelkezésekkel összhangban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják a biológiai sokféleség fenntartását és esetleg fokozását, a következőket is beleértve: (a)az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b)az idegenhonos inváziós fajok használatának vagy kiengedésének kizárása.

3.Feldolgozóipar

3.1.Megújulóenergia-technológiák előállítása

A tevékenység leírása

Megújulóenergia-technológiák előállítása, ahol a megújuló energiát az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése határozza meg.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 78 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 79 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 80 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, 81 vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 82 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a)a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.2.Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása

A tevékenység leírása

Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása, amennyiben a berendezés segítségével előállított vagy felhasznált hidrogén megfelel az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarításokra vonatkozó, a 94 g CO2e/MJ fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyított 73,4 %-os (ennek alapján 3 t CO2e/t H2-nél kisebb életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás adódik), illetve hidrogénalapú szintetikus üzemanyag esetében 70 %-os követelménynek, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében foglalt megközelítés analógiájára.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 83 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 84 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 85 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 86 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 87 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a)a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.3.Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára

A tevékenység leírása

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek és hajók gyártása, javítása, karbantartása, utólagos átalakítása, 88 átállítása és korszerűsítése, amennyiben a technológia az alábbiak egyike:

(a)zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik;

(b)zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik, ha a szükséges infrastruktúrával felszerelt vágányon üzemeltetik őket, és hagyományos motort használnak, amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (kétüzemű);

(c)városi, elővárosi és közúti személyszállító eszközök, amennyiben a járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

(d)2025. december 31-ig az M2 és M3 kategóriába 89 sorolt olyan járművek használatával, amelyek felépítménytípusa „CA” (egyszintes jármű), „CB” (kétszintes jármű), „CC” (egyszintes csuklós jármű) vagy „CD” (kétszintes csuklós jármű) 90 , és megfelelnek a legutóbbi EURO VI szabványnak, azaz mind az 595/2009/EK rendelet követelményeinek, mind pedig az említett rendelet hatálybalépését követően az említett módosító jogi aktusok követelményeinek, még azok alkalmazandóvá válása előtt, valamint az 582/2011/EU rendelet I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában foglalt Euro VI szabvány utolsó lépésének, amennyiben az e lépést szabályozó rendelkezések hatályba léptek, de erre a járműtípusra még nem alkalmazandók 91 . Amennyiben ilyen szabvány nem áll rendelkezésre, a járművek közvetlen CO2-kibocsátása zéró;

(e)személyi mobilitási eszközök, amelyek meghajtása a felhasználó fizikai erőkifejtéséből, kibocsátásmentes motorból vagy a kibocsátásmentes motor és a fizikai erőkifejtés együtteséből származik;

(f)M1 és N1 kategóriába tartozó könnyűgépjárművek 92 a következők mellett:

i.2025. december 31-ig: az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 50 g CO2/km-nél alacsonyabb (alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes könnyűgépjárművek);

ii.2026. január 1-jétől: az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás zéró;

(g)az L kategóriába 93 tartozó járművek esetében a 168/2013/EU rendeletben meghatározott kibocsátásvizsgálattal összhangban számított kipufogógáz-CO2-kibocsátás 0 g CO2e/km;

(h)N2 és N3, valamint N1 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 rendelet értelmében „kibocsátásmentes nehézgépjárműnek” minősülő nehézgépjárművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege nem haladja meg a 7,5 tonnát;

(i)N2 és N3 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 11. pontja értelmében „kibocsátásmentes nehézgépjárműnek” vagy 12. pontja értelmében „alacsony kibocsátású nehézgépjárműnek” minősülő járművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege meghaladja a 7,5 tonnát;

(j)belvízi személyszállító hajók, amelyek:

i.közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

ii.2025. december 31-ig olyan hibrid vagy vegyes üzemű hajók, amelyek normál működésükhöz legalább 50 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagot vagy hálózati áramot használnak;

(k)nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt belvízi áruszállító hajók, amelyek:

i.közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

ii.2025. december 31-ig az energiahatékonysági működési mutató 94 segítségével számított (vagy új hajó esetében becsült) tonnakilométerenkénti közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása (g CO2/tkm) 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás;

(l)tengeri és áruszállító hajók, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók, amelyek nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak, és amelyek:

i.közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

ii.2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik;

iii.2025. december 31-ig – és csak amennyiben bizonyítható, hogy a hajókat kizárólag olyan part menti és rövid távú tengeri szolgáltatások nyújtására használják, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a jelenleg szárazföldön zajló áruszállításról a tengeri szállításra történő modális váltást – azok a hajók, amelyeknek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) energiahatékonysági tervezési mutatója (EEDI) 95 segítségével számított közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás;

iv.2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél 96 , ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal 97 közlekedni;

(m)nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, tengeri közlekedésre szolgáló személyszállító hajók, amelyek:

i.közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

iii.2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél, ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal 98 közlekedni.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 99 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 100 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 101 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, 102 vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 103 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a)a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. Adott esetben a járművek nem tartalmaznak ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot és kadmiumot, a 2000/53/EK irányelvvel összhangban.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.4.Akkumulátorok gyártása

A tevékenység leírása

Újratölthető elemek, akkumulátorcsomagok és akkumulátorok gyártása közlekedési, helyhez kötött és hálózaton kívüli energiatárolási és más ipari alkalmazásokhoz, valamint a vonatkozó alkotóelemek (akkumulátor aktív anyagok, akkumulátorcellák, burkolatok és elektronikus alkatrészek) gyártása, amelyek a közlekedési, helyhez kötött és hálózaton kívüli energiatárolási és más ipari alkalmazások ÜHG-kibocsátásának lényeges csökkenését eredményezik.

Hulladékakkumulátorok újrafeldolgozása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C27.2 és az E38.3.2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 104 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 105 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 106 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, 107 vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 108 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az új akkumulátorok, alkotóelemek és anyagok gyártásához a tevékenység felméri a rendelkezésre álló technikákat, és ahol lehetséges, a következőket támogató technikákat vezet be: (a)a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. Az újrafeldolgozási folyamatok megfelelnek a 2006/66/EK irányelv 12. cikkében és III. mellékletének B. részében foglalt feltételeknek, beleértve a releváns legújabb elérhető legjobb technikák alkalmazását és az ólomsavas akkumulátorokra, nikkel-kadmium elemekre és más vegyi anyagokra meghatározott hatékonysági értékek elérését. E folyamatok a műszakilag megvalósítható legnagyobb mértékben biztosítják a fémtartalom újrafeldolgozását, elkerülve ugyanakkor a túlzott költségeket. Adott esetben az újrafeldolgozási folyamatokat végző létesítmények megfelelnek a 2010/75/EU irányelvben foglalt követelményeknek.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az akkumulátorok megfelelnek az elemek Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó fenntarthatósági szabályoknak, beleértve a veszélyes anyagok elemekben való használatára vonatkozó korlátozásokat, köztük az 1907/2006/EK rendeletet és a 2006/66/EK irányelvet.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.5.Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása

A tevékenység leírása

Az alábbi energiahatékonysági berendezések és azok kulcsfontosságú összetevői 109 közül egy vagy több gyártása épületekhez:

(a)ablakok, amelyek U-értéke 1,0 W/m2K vagy annál kevesebb;

(b)ajtók, amelyek U-értéke 1,2 W/m2K vagy annál kevesebb;

(c)külső falrendszerek, amelyek U-értéke 0,5 W/m2K vagy annál kevesebb;

(d)tetőrendszerek, amelyek U-értéke 0,3 W/m2K vagy annál kevesebb;

(e)szigetelő termékek, amelyek lambda-értéke 0,06 W/mK vagy annál kevesebb;

(f)az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó háztartási készülékek;

(g)az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó fényforrások;

(h)az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó helyiségfűtés és használati melegvíz rendszerek;

(i)az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó hűtő- és szellőztetőrendszerek;

(j)világítási rendszerek esetében a jelenlét és a nappali fény érzékelése;

(k)az e melléklet 4.16. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő hőszivattyúk;

(l)homlokzati és tetőelemek árnyékoló vagy benapozáscsökkentő funkcióval, a növényzet növekedését támogató rendszereket is beleértve;

(m)energiahatékony épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek nem lakáscélú épületek számára;

(n)zónás termosztátok és az épületek fő villamosenergia-terhelésének vagy hőterhelésének intelligens nyomon követésére szolgáló eszközök, valamint érzékelő berendezések;

(o)a távfűtő rendszerekhez csatlakozó egyedi lakások, az egész épületet kiszolgáló központi fűtési rendszerekhez csatlakozó egyedi lakások, valamint a központi fűtési rendszerek hőfogyasztás-mérésére és termosztátos vezérlésére szolgáló termékek;

(p)az e melléklet 4.15. szakaszában meghatározott távfűtési/távhűtési tevékenységnek megfelelő távfűtési hőcserélők és alállomások;

(q)a fűtési rendszer intelligens nyomon követésére és szabályozására szolgáló termékek, valamint érzékelő berendezések.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 110 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 111 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 112 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 113 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 114 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a)a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.6.Egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyártása

A tevékenység leírása

Olyan technológiák előállítása, amelyek célja az ÜHG-kibocsátások jelentős csökkentése a gazdaság más ágazataiban, amennyiben e melléklet 3.1. és 3.5. szakasza nem terjed ki e technológiákra és amennyiben e technológiák a piacon elérhető legjobb teljesítményű alternatív technológiához, termékhez vagy megoldáshoz képest az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás lényeges csökkentését mutatják, ezt a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy az ISO 14067:2018 115 vagy ISO 14064-1:2018 116 útján számítják ki és egy független harmadik fél ellenőrzi.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 117 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 118 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 119 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 120 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 121 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a)a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b)az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c)hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d)az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.7.Cementgyártás

A tevékenység leírása

Cementklinker, cement vagy alternatív kötőanyag gyártása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 122 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 123 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 124 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 125 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 126 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A cementgyártási folyamatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 127 a következő: (a)szürke cementklinker esetében egy tonna szürke cementklinkerre vetítve kisebb 0,816 128 t CO2e-nél; (b)szürke klinkerből vagy alternatív hidraulikus kötőanyagból származó cement esetében kisebb mint a gyártott cement vagy alternatív kötőanyag tonnájára eső 0,530 129 t CO2e.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a cement, a mész és a magnézium-oxid gyártására vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 130 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás 131 . Az alternatív üzemanyagként veszélyes hulladékot alkalmazó cementgyártás esetében a hulladék biztonságos kezelését biztosító intézkedéseket kell bevezetni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.8.Alumíniumgyártás

A tevékenység leírása

Alumíniumgyártás elsődleges aluminát (bauxit) feldolgozása vagy másodlagos alumínium újrafeldolgozása révén.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 132 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 133 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 134 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 135 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 136 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul: (a)elsődleges alumínium, amennyiben a gazdasági tevékenység 2025-ig az alábbi kritériumok közül kettőnek és 2025 után az alábbi kritériumok közül mindnek 137 megfelel: i.az ÜHG-kibocsátás a gyártott alumínium 138 tonnájára vetítve nem nagyobb 1,604 139 t CO2e-nél; ii.a közvetett ÜHG-kibocsátás nem nagyobb 270 g CO2e/kWh-nál; iii.a gyártási folyamat villamosenergia-fogyasztása nem haladja meg a 15,5 MWh/t Al értéket; (b)másodlagos alumínium.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nemvasfémiparra vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 140 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.9.Vas- és acélgyártás

A tevékenység leírása

Vas- és acélgyártás.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 141 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 142 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 143 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, 144 vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 145 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul: (a)vas és acél, ahol az ÜHG-kibocsátás 146 – az (EU) 2019/331 rendelet VII. melléklete 10.1.5. szakaszának a) pontja szerint a hulladékgáz előállításához rendelt kibocsátás mennyiségével csökkentve – nem haladja meg a gyártási folyamat különböző lépéseire alkalmazott alábbi értékeket: i.forró fém = 1,443 147 t CO2e/t termék; ii.szinterezett érc = 0,242 148 t CO2e/t termék; iii.koksz (a lignitkoksz kivételével) = 0,237 149 t CO2e/t termék; iv.vasöntés = 0,390 150 t CO2e/t termék; v.elektromos ívkemencében (EAF) előállított erősen ötvözött acél = 0,360 151 t CO2e/t termék; vi.elektromos ívkemencében (EAF) előállított szénacél = 0,276 152 t CO2e/t termék. (b)az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott EAF szénacélt vagy EAF erősen ötvözött acélt előállító elektromos ívkemencékben lévő acél, ahol az acélhulladék bemeneti mennyisége a termék kimeneti mennyiségéhez viszonyítva: i.legalább 70 % erősen ötvözött acél gyártásakor ii.legalább 90 % szénacél gyártásakor.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a vas- és acélgyártásra vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 153 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.10.Hidrogén előállítása

A tevékenység leírása

Hidrogén és hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok gyártása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 154 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 155 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 156 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 157 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 158 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység megfelel az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarításokra vonatkozó, a 94 g CO2e/MJ fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyított 70 %-os követelménynek, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 159 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében meghatározottak szerint. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítások kiszámítása az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének(5) bekezdésében említett módszertan vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 160 vagy az ISO 14064-1:2018 161 útján történik. A számszerűsített életciklus-alapú kibocsátásmegtakarításokat az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkével összhangban vagy adott esetben független harmadik fél által kell ellenőrizni.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a klóralkáligyártás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 162 és a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 163 ; (b)az ásványolaj- és a földgázfinomítás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 164 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.11.Szénpigment gyártása

A tevékenység leírása

Szénpigment gyártása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 165 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 166 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 167 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 168 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 169 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DHSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A szénpigment-gyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás 170 egy tonna termékre vetítve kisebb 1,615 171 t CO2e-nél.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabbvonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) 172 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 173 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.12.Szóda előállítása

A tevékenység leírása

Nátrium-karbonát (szóda, nyersszóda, szénsav nátriumsója) előállítása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 174 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 175 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 176 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 177 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 178 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A szódagyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás 179 egy tonna termékre vetítve kisebb 0,866 180 t CO2e-nél.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) 181 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 182 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.13.Klórgyártás

A tevékenység leírása

Klórgyártás.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 183 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 184 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 185 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 186 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 187 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az elektrolízishez és a klór kezeléséhez használt villamosenergia-fogyasztás legfeljebb 2,45 MWh / egy tonna klór. A klórgyártáshoz használt villamos energia átlagos, életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátása 270 g CO2e/kWh vagy annál kevesebb.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a klóralkáligyártás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 188 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 189 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.14.Szerves vegyi alapanyag gyártása

A tevékenység leírása

A következők gyártása:

a)nagy értékű vegyi anyagok (HVC):

i.acetilén;

ii.etilén;

iii.propilén;

iv.butadién.

b)aromás vegyületek:

i.alkilbenzol- és alkilnaftalin-keverékek, a 2707 vagy a 2902 HR-kód alá tartozó termékek kivételével;

ii.ciklohexán;

iii.benzol;

iv.toluol;

v.orto-xilol;

vi.para-xilol;

vii.meta-xilol és xilolizomerek keveréke;

viii.etil-benzol;

ix.kumol;

x.bifenil, terfenilek, viniltoluolok, más ciklikus szénhidrogének a ciklánok, ciklének, cikloterpének, benzol, toluol, xilolok, sztirol, etilbenzol, kumol, naftalin és antracén kivételével;

xi.benzol, toluol és xilol (xilolok);

xii.naftalin és más aromás szénhidrogén-keverékek (a benzol, toluol és xilol kivételével).

c)vinil-klorid;

d)sztirol;

e)etilén-oxid;

f)monoetilén-glikol;

g)adipinsav.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 190 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 191 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 192 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 193 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 194 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	a szerves vegyi anyagok gyártási folyamataiból származó ÜHG-kibocsátás 195 kevesebb, mint: (a)a HVC esetében: [0,851 196 ] t CO2e/egy tonna HVC; (b)az aromás vegyületek esetében: 0,0300 197 t CO2e/egy tonna komplex súlyozott termelési volumen; (c)a vinil-klorid esetében: [0,268 198 t CO2e/egy tonna vinil-klorid; (d)a sztirol esetében: 0,564 199 t CO2e/egy tonna sztirol; (e)az etilénoxid/etilénglikolok esetében: 0,489 200 t CO2e/egy tonna etilénoxid/etilénglikol; (f)az adipinsav esetében: 0,76 201 t CO2e/egy tonna adipinsav. Amennyiben az érintett szerves vegyi anyagokat egészben vagy részben megújuló nyersanyagból állítják elő, az egészben vagy részben megújuló nyersanyagból gyártott vegyi anyag gyártásából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb, mint az azzal egyenértékű, fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott vegyi anyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. A szerves vegyi alapanyagok gyártásához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A szerves vegyi alapanyagok gyártásához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 202 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 203 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.15.Ammónia gyártása

A tevékenység leírása

Ammónia gyártása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 204 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 205 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 206 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 207 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 208 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a)Az ammónia előállítása során az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 209 egy tonna ammóniára vetítve kisebb 1,948 210 t CO2e-nél; (b)az ammóniát szennyvízből nyerik vissza.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) 211 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 212 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.16.Salétromsav gyártása

A tevékenység leírása

Salétromsav gyártása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 213 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 214 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 215 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 216 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 217 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A salétromsav-gyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás 218 egy tonna salétromsavra vetítve kisebb 0,184 219 t CO2e-nél.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) 220 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 221 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.17.Műanyag-alapanyag gyártása

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 222 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 223 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 224 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 225 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 226 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A műanyag-alapanyag a következők valamelyike: (a)teljes egészében műanyaghulladék mechanikus újrafeldolgozásával készült; (b)amennyiben nem lehetséges a mechanikus újrafeldolgozás, teljes egészében műanyaghulladék vegyi újrafeldolgozásával készült, és a gyártott műanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása – az üzemanyagok előállítása miatti esetleges számított jóváírások nélkül – kisebb, mint az azzal egyenértékű, fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott műanyag-alapanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 227 vagy az ISO 14064-1:2018 228 szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. (c)egészben vagy részben megújuló nyersanyagból származik, 229 amennyiben az egészben vagy részben megújuló nyersanyagból előállított műanyag-alapanyag életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátása alacsonyabb, mint az azzal egyenértékű, fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott műanyag-alapanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. A műanyag-alapanyag gyártásához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A műanyag-alapanyag gyártásához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a)a polimerek gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) 230 ; (b)a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések 231 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.Energia

4.1.Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek fotovoltaikus napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 232 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 233 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 234 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 235 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 236 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.2.Villamos energia előállítása koncentrált napenergia-technológiával

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek koncentrált napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 237 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 238 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 239 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 240 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 241 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.3.Villamos energia előállítása szélenergiából

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek szélenergiából állítanak elő villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 242 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 243 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 244 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 245 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 246 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tengeri szélerőmű építése esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak 247 . Tengeri szélerőmű esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség) és 6. mutatóhoz (tengerfenék) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, az e mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében pedig az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint.

4.4.Villamos energia előállítása óceánenergia-technológiákkal

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek óceánenergiából állítanak elő villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 248 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 249 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 250 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 251 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 252 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. A tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint.

4.5.Villamos energia előállítása vízenergiából

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek vízenergiából állítanak elő villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 253 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 254 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 255 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 256 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 257 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	1. A tevékenység megfelel a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek, különösen az irányelv 4. cikkében meghatározott valamennyi követelménynek. 2. Meglévő vízerőművek üzemeltetése esetén, beleértve a megújuló energiaforrások hasznosításának javítására vagy az energiatároló képesség növelésére irányuló átalakítási tevékenységeket is, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: 2.1. A 2000/60/EK irányelvvel és különösen annak 4. és 11. cikkével összhangban minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. 2.2. Az intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: (a)a halak folyásiránnyal megegyező és szembeni vándorlását biztosító intézkedések (például halbarát turbinák, halterelők, korszerű, teljesen működőképes hallépcsők, vándorlás vagy ívás idején az üzemeltetés és a vízleeresztés leállítását vagy minimalizálását célzó intézkedések); (b)a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a vízáramlás többszöri gyors változását okozó műveletek és a csúcsrajáratás hatásainak enyhítését is); (c)az élőhelyek védelmére vagy állapotuk javítására irányuló intézkedések. 2.3. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. 3. Új vízerőművek építése esetén a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: 3.1. A 2000/60/EK irányelv 4. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban az építést megelőzően hatásvizsgálatot végeznek a projektről annak érdekében, hogy felmérjék az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, különös tekintettel a vonulási útvonalakra, a szabad folyású folyókra és a háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákra. A vizsgálat friss, átfogó és pontos adatokon alapul, beleértve a hidromorfológiai változásokra különösen érzékeny biológiai minőségi elemekre, valamint a víztestnek az új tevékenység eredményeként a jelenlegi állapottal szemben várhatóan kialakuló állapotára vonatkozó adatok nyomon követését is. A vizsgálat kiterjed különösen az új projektnek a vízgyűjtő területen már meglévő vagy tervezett infrastruktúrával együtt kifejtett halmozott hatásai értékelésére. 3.2. E hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az erőmű tervezési és helyválasztási szempontból, valamint a bevezetett mérséklő intézkedéseknek köszönhetően megfelel az alábbi követelmények egyikének: a) nem rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését; b) amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését, ez a romlás nem jelentős, és annak indokoltságát olyan részletes költség-haszon elemzés támasztja alá, amely igazolja az alábbiakat: i.kiemelkedően fontos közérdek megléte vagy hogy a tervezett vízerőműtől várt előnyök ellensúlyozzák a víz állapotának romlásával járó, a környezetet és a társadalmat terhelő költségeket; ii.hogy a kiemelkedően fontos közérdek kielégítése vagy a tervezett vízerőműtől várt előnyök a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan módon, amely jobb környezeti eredményhez vezet (például meglévő vízerőművek átalakításával vagy a folyók folytonosságát nem zavaró technológia alkalmazásával). 3.3. Minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. A mérséklő intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: (a)a halak folyásiránnyal megegyező és szembeni vándorlását biztosító intézkedések (például halbarát turbinák, halterelők, korszerű, teljesen működőképes hallépcsők, vándorlás vagy ívás idején az üzemeltetés és a vízleeresztés leállítását vagy minimalizálását célzó intézkedések); (b)a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a vízáramlás többszöri gyors változását okozó műveletek és a csúcsrajáratás hatásainak enyhítését is); (c)az élőhelyek védelmére vagy állapotuk javítására irányuló intézkedések. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. 3.4. Az erőmű tartósan nem veszélyezteti az ugyanabban a vízgyűjtő kerületben található víztestek jó állapotának/potenciáljának elérését. 3.5. A fenti mérséklő intézkedések mellett adott esetben kompenzációs intézkedéseket is végrehajtanak annak biztosítása érdekében, hogy a projekt ne növelje az ugyanazon vízgyűjtő kerületben található víztestek széttagoltságát. Ennek eléréséhez ugyanabban a vízgyűjtő kerületben olyan mértékűre kell visszaállítani a folytonosságot, amely a folytonosságnak a tervezett vízerőmű általi megzavarását kompenzálja. A kompenzálás már a projekt kivitelezése előtt megkezdődik.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak 258 .

4.6.Villamos energia előállítása geotermikus energiából

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek geotermikus energiából állítanak elő villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 259 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 260 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 261 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 262 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 263 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékek elérése.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.7.Villamos energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 264 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 265 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 266 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 267 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 268 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kibocsátások a releváns legújabb elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szinteken belüliek vagy alacsonyabbak, beleértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is 269 . A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.8.Villamos energia előállítása bioenergiából

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 270 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 271 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 272 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 273 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 274 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében foglalt, a fenntarthatóságra, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarításokra és a hatékonyságra vonatkozó követelményeknek.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 275 hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 276 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. A 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek meg nem felelő övezetekben vagy övezetrészekben található erőművek esetében intézkedéseket hajtanak végre a kibocsátási szintek csökkentésére, figyelembe véve a Bizottság által az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban közzétett információcsere eredményeit 277 . Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 278 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.9.Villamosenergia-átvitel és -elosztás

A tevékenység leírása

A villamos energiát igen nagy feszültségű és nagyfeszültségű, összekapcsolt rendszereken szállító átviteli rendszerek építése és üzemeltetése.

Olyan elosztórendszerek építése és üzemeltetése, amelyek nagyfeszültségű, közepes feszültségű és kisfeszültségű elosztórendszereken szállítanak villamos energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 279 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 280 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 281 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 282 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 283 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az infrastruktúra nem szolgál olyan erőműhöz történő közvetlen csatlakozás létrehozására vagy meglévő közvetlen csatlakozás bővítésére, ahol a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátások meghaladják a 270 g CO2e/kWh-t.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Nagyfeszültségű föld feletti vezetékek: (a)építési területen végzett tevékenységek esetében a tevékenységek a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) általános környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági iránymutatásainak 284 alapelveit követik. (b)a tevékenységek megfelelnek az elektromágneses sugárzás emberi egészségre gyakorolt hatásának korlátozására vonatkozó normáknak és előírásoknak, beleértve az Unióban végzett tevékenységek esetében a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról szóló tanácsi ajánlást 285 , valamint a harmadik országokban végzett tevékenységek esetében a nem ionizáló sugárzás elleni védelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICNIRP) 286 1998. évi iránymutatásait. A tevékenységek nem használnak poliklórozott bifenileket.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak 287 .

4.10.A villamos energia tárolása

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 288 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 289 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 290 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 291 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 292 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Folyótesthez nem kapcsolódó szivattyús vízenergia-tároló esetében a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak. Folyótesthez kapcsolódó vízenergia-tárolás esetén a tevékenység megfelel a 4.5. szakaszban (Villamosenergia-termelés vízenergiából) a víz és tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozóan meghatározott DNSH-kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.11.Hőenergia tárolása

A tevékenység leírása

Hőenergiát tároló és azt később hőenergia vagy más energiahordozó formájában visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 293 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 294 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 295 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 296 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 297 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Víztartó rétegben kialakított hőenergia-tárolás esetén a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében foglalt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.12.Hidrogén tárolása

A tevékenység leírása

Hidrogént tároló és azt később visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 298 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 299 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 300 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 301 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 302 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az öt tonnát meghaladó tárolás esetében a tevékenység megfelel a 2012/18/EU irányelvnek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.13.Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása

A tevékenység leírása

Közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 303 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 304 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 305 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 306 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 307 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében foglalt, a fenntarthatóságra, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarításokra és a hatékonyságra vonatkozó követelményeknek.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Biogáztermelés esetén a fermentációs maradék tárolójára gáztömör fedőréteget kell helyezni. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 308 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. (fermentációs maradék), illetve 3. (komposzt) összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.14.Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállító- és elosztóhálózatai

A tevékenység leírása

Gázhálózatok átalakítása, átállítása vagy utólagos átalakítása megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállításához.

Hidrogén és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására szolgáló szállító és elosztó csővezetékek építése vagy üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.21, F42.21 és H49.50 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 309 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 310 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 311 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 312 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 313 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az átalakítás nem növeli a gázszállítási és -elosztási kapacitást. Az átalakítás nem hosszabbítja meg a hálózatok élettartamát az utólagos átalakítás előtti várható élettartamukon túl, kivéve, ha a hálózat hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására és elosztására szolgál.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A 2009/125/EK irányelv hatálya alá tartozó ventilátorok, kompresszorok, szivattyúk és egyéb felhasznált berendezések adott esetben megfelelnek az energiacímke legfelső osztályára vonatkozó követelményeknek, és az említett irányelv végrehajtási rendeleteinek is megfelelnek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.15.Távfűtés/távhűtés elosztása

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 314 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 315 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 316 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 317 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 318 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A 2009/125/EK irányelv hatálya alá tartozó ventilátorok, kompresszorok, szivattyúk és egyéb felhasznált berendezések adott esetben megfelelnek az energiacímke legfelső osztályára vonatkozó követelményeknek, és egyébként az említett irányelv végrehajtási rendeleteinek is megfelelnek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.16.Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése

A tevékenység leírása

Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 319 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 320 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 321 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 322 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 323 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A legfeljebb 12 kW névleges teljesítményű levegő-levegő típusú hőszivattyúk esetében a beltéri és kültéri hangteljesítményszintek nem érik el a 206/2012/EU rendeletben meghatározott küszöbértéket.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

4.17.Napenergiából származó hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése

A tevékenység leírása

Napenergiából villamos energiát és hőenergiát/hűtési energiát kapcsolt formában termelő létesítmény építése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 324 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 325 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 326 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 327 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 328 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.18.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése geotermikus energiából

A tevékenység leírása

Geotermikus energiából hőenergiát/hűtési energiát és villamos energiát kapcsolt formában termelő létesítmények építése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 329 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 330 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 331 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 332 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 333 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékek elérése.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.19.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból

A tevékenység leírása

Megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokat használó kombinált hőenergia/hűtési energia és villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése. Ez a tevékenység nem foglalja magában a hőenergia/hűtési energia és a villamos energia kizárólag biogáz és folyékony bio-tüzelőanyagok felhasználásával folytatott kapcsolt termelését (lásd e melléklet 4.20. szakaszát).

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 334 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 335 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 336 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 337 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 338 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 339 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.20.Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése bioenergiából

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 340 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 341 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 342 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 343 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 344 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében foglalt, a fenntarthatóságra, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarításokra és a hatékonyságra vonatkozó követelményeknek.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is, 345 biztosítva ugyanakkor, hogy a környezeti elemek között ne legyen jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. Az olyan övezetekben vagy azok részeiben található erőművek esetében, amelyek nem felelnek meg a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek, figyelembe kell venni azon információcsere eredményeit 346 , amelyeket a Bizottság az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban tett közzé. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 347 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.21.Hőenergia/hűtési energia előállítása naphőenergia-fűtésből

A tevékenység leírása

Naphőenergia-technológiából hőenergiát/hűtési energiát termelő létesítmények építése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 348 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 349 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 350 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 351 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 352 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.22.Hőenergia/hűtési energia előállítása geotermikus energiából

A tevékenység leírása

Olyan létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek geotermikus energiából állítanak elő hőenergiát/hűtési energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 353 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 354 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 355 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 356 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 357 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékek elérése.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.23.Hőenergia/hűtési energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 358 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 359 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 360 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 361 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 362 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 363 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.24.Hőenergia/hűtési energia előállítása bioenergiából

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 364 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 365 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 366 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 367 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 368 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében foglalt, a fenntarthatóságra, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarításokra és a hatékonyságra vonatkozó követelményeknek.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is, 369 biztosítva ugyanakkor, hogy a környezeti elemek között ne legyen jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. Az olyan övezetekben vagy azok részeiben található erőművek esetében, amelyek nem felelnek meg a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek, figyelembe kell venni azon információcsere eredményeit 370 , amelyeket a Bizottság az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban tett közzé. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 371 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.25.Hőenergia/hűtési energia előállítása hulladékhő felhasználásával

A tevékenység leírása

Olyan létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek hulladékhőből állítanak elő hőenergiát/hűtési energiát.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 372 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 373 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 374 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 375 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 376 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A környezettudatos tervezés és az energiafogyasztást jelölő címkézés hatálya alá tartozó szivattyúk és az alkalmazott berendezéstípus adott esetben megfelel az (EU) 2017/1369 rendeletben meghatározott, az energiacímke felső osztályára vonatkozó követelményeknek, valamint a 2009/125/EK irányelv szerinti végrehajtási rendeleteknek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.Vízellátás, szennyvízgyűjtés és -kezelés, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés

5.1.Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése

A tevékenység leírása

Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 377 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 378 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 379 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 380 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 381 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.2.Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek felújítása

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 382 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 383 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 384 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 385 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 386 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.3.Szennyvízgyűjtő és -tisztító építése, bővítése és üzemeltetése

A tevékenység leírása

Központi szennyvízrendszerek építése, bővítése és üzemeltetése, a szennyvíz gyűjtését (csatornahálózat) és tisztítását is beleértve.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 387 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 388 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 389 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 390 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 391 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Megtörtént a központi szennyvízrendszerből – a szennyvíz gyűjtését (csatornahálózat) és tisztítását is beleértve – származó közvetlen ÜHG-kibocsátások értékelése 392 . Az eredményeket kérésre közlik a befektetőkkel és az ügyfelekkel.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Amennyiben a tisztítás eredményeként a szennyvíz a mezőgazdasági öntözésben történő újrafelhasználásra alkalmassá válik, meg kell határozni és végre kell hajtani a káros környezeti hatások elkerüléséhez szükséges kockázatkezelési intézkedéseket 393 .
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A befogadó vizekbe történő kibocsátások megfelelnek a 91/271/EGK irányelvben megállapított követelményeknek, vagy a befogadó vizekbe kibocsátott szennyező anyagok legmagasabb megengedhető szintjét megállapító nemzeti rendelkezésekben előírtaknak. Megfelelő intézkedéseket hajtottak végre a szennyvízgyűjtő rendszerből származó túlzott csapadékidei túlfolyás elkerülése és mérséklése érdekében, amelyek magukban foglalhatják a természetalapú megoldásokat, a külön csapadékvízgyűjtő rendszereket, a tárolótartályokat és az előülepítést. A szennyvíziszapot a 86/278/EGK irányelvvel vagy az iszap talajra szórására, illetve az iszap talajra vagy talajba történő bármely egyéb kijuttatására vonatkozó nemzeti joggal összhangban használják fel.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.4.Szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszer felújítása

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 394 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 395 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 396 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 397 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 398 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Megtörtént a központi szennyvízrendszerből – a szennyvíz gyűjtését (csatornahálózat) és tisztítását is beleértve – származó közvetlen ÜHG-kibocsátások értékelése 399 . Az eredményeket kérésre közlik a befektetőkkel és az ügyfelekkel.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Amennyiben a tisztítás eredményeként a szennyvíz a mezőgazdasági öntözésben történő újrafelhasználásra alkalmassá válik, meg kell határozni és végre kell hajtani a káros környezeti hatások elkerüléséhez szükséges kockázatkezelési intézkedéseket 400 .
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A befogadó vizekbe történő kibocsátások megfelelnek a 91/271/EGK irányelvben megállapított követelményeknek, vagy a befogadó vizekbe kibocsátott szennyező anyagok legmagasabb megengedhető szintjét megállapító nemzeti rendelkezésekben előírtaknak. Megfelelő intézkedéseket hajtottak végre a szennyvízgyűjtő rendszerből származó túlzott csapadékidei túlfolyás elkerülése és mérséklése érdekében, amelyek magukban foglalhatják a természetalapú megoldásokat, a külön csapadékvízgyűjtő rendszereket, a tárolótartályokat és az előülepítést. A szennyvíziszapot a 86/278/EGK irányelvvel vagy az iszap talajra szórására, illetve az iszap talajra vagy talajba történő bármely egyéb kijuttatására vonatkozó nemzeti joggal összhangban használják fel.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.5.Nem veszélyes hulladék forrásnál elkülönített frakciókban történő gyűjtése és szállítása

A tevékenység leírása

Nem veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése és szállítása egyszeres vagy vegyes frakciókban 401 , az újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra való előkészítés céljából.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 402 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 403 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 404 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 405 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 406 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A szelektíven gyűjtött hulladékfrakciókat a hulladéktároló és -szállító létesítményekben nem keverik össze más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező anyagokkal.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

5.6.A szennyvíziszap anaerob lebontása

A tevékenység leírása

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E37.00 és F42.00 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 407 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 408 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 409 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 410 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 411 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A létesítményben a metánszivárgás nyomon követésére vonatkozó terv van érvényben.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 412 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Amennyiben az így kapott fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként való felhasználásra szánják, annak nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25 %) közlik a vevővel vagy a fermentációs maradék eltávolításáért felelős szervezettel.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.7.A biohulladék anaerob lebontása

A tevékenység leírása

Külön létesítmények építése vagy működtetése a szelektíven gyűjtött biohulladék 413 anaerob lebontással történő kezelésére, valamint ennek eredményeként biogáz és fermentációs maradék vagy vegyi anyagok előállítása és hasznosítása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E38.21 és az F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 414 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 415 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 416 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 417 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 418 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A létesítményben a metánszivárgás minimalizálása érdekében nyomonkövetési és készenléti terv áll rendelkezésre.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 419 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az előállított fermentációs maradék megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. (fermentációs maradék), illetve 3. (komposzt) összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A műtrágyaként vagy talajjavító anyagként felhasznált fermentációs maradék nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25 %) közölni kell a vevővel vagy a fermentációs maradék kivonásáért felelős szervezettel.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.8.Biohulladék komposztálása

A tevékenység leírása

Külön létesítmények építése vagy működtetése a szelektíven gyűjtött biohulladék komposztálással (aerob lebontással) történő kezelésére, valamint ennek eredményeként komposzt előállítása és hasznosítása 420 .

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 421 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 422 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 423 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 424 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 425 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A napi 75 tonnát meghaladó mennyiségű anyagot kezelő komposztálóüzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék aerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. 426 A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. A területen olyan rendszer működik, amely megakadályozza a csurgalékvíz felszín alatti vizekbe jutását. Az előállított komposzt megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének és 3. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.9.Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 427 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 428 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 429 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 430 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 431 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.10.A hulladéklerakó-gáz leválasztása és felhasználása

A tevékenység leírása

Hulladéklerakó-gáz 432 leválasztására és felhasználására szolgáló infrastruktúra telepítése és üzemeltetése véglegesen bezárt hulladéklerakókban vagy hulladéklerakó cellákban, a hulladéklerakók vagy hulladéklerakó cellák bezárása során vagy után külön e célra telepített új vagy kiegészítő műszaki létesítmények és berendezések használatával.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 433 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 434 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 435 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 436 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 437 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A létesítményben a metánszivárgás nyomon követésére vonatkozó terv van érvényben.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Azon régi lerakók végleges bezárása és szennyeződésmentesítése, valamint utógondozása, amelyekben a hulladéklerakógáz-leválasztó rendszert felszerelik, az alábbi szabályok szerint történik: (a)az 1999/31/EK irányelv I. mellékletében meghatározott általános követelmények; (b)az említett irányelv III. mellékletében meghatározott ellenőrzési és megfigyelési eljárások.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.11.CO2 szállítása

A tevékenység leírása

Leválasztott CO2 szállítása valamennyi módon, CO2-vezetékek építése és üzemeltetése, valamint gázhálózatok utólagos átalakítása, ahol a fő cél a leválasztott CO2 integrálása, és ahol:

(a)a leválasztó létesítményből a besajtolási pontra szállított CO2 nem járulhat hozzá a szállított CO2 tömegének 0,5 %-át meghaladó CO2-szivárgáshoz;

(b)a CO2-t olyan állandó CO2-tárolóhely szállítják, amely megfelel az e melléklet 5.12. szakaszában a CO2 földfelszín alatti geológiai tárolására vonatkozóan meghatározott kritériumoknak; vagy olyan egyéb szállítási módokhoz történő elszállításra kerül sor, amelyek közvetlenül az említett kritériumoknak megfelelő állandó CO2-tárolóhelyre vezetnek;

(c)szivárgásészlelő rendszereket kell alkalmazni, az ebből származó jelentést független harmadik fél ellenőrzi;

(d)a tevékenység magában foglalhatja a meglévő hálózat rugalmasságát növelő és irányítását javító eszközök telepítését is.

A tevékenységhez több KN-kód, különösen a F42.21 és H49.50 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 438 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 439 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 440 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 441 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 442 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A CO2-szivárgás nyomon követésére vonatkozó terv van érvényben.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

5.12.A CO2 földfelszín alatti állandó geológiai tárolása

A tevékenység leírása

A leválasztott CO2 állandó tárolása megfelelő föld alatti földtani közegekben.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 443 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 444 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 445 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 446 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 447 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A CO2-szivárgás nyomon követésére vonatkozó terv van érvényben.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A tevékenység megfelel a 2009/31/EK irányelvnek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

6.Szállítás

6.1.Helyközi vasúti személyszállítás

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 448 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 449 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 450 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 451 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 452 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére, különösen a karbantartás során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A vasúti mozdonyok meghajtására szolgáló motorok és a vasúti motorkocsik meghajtására szolgáló motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.2.Vasúti áruszállítás

A tevékenység leírása

Áruszállítás vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése fővonali vasúti hálózatokon, valamint rövid vonalú vasúti árufuvarozó pályákon.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 453 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 454 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 455 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 456 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 457 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A vonatok és a vasúti teherkocsik nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére, különösen a karbantartás során.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A vasúti mozdonyok meghajtására szolgáló motorok és a vasúti motorkocsik meghajtására szolgáló motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.3.Városi és elővárosi közlekedés, közúti személyszállítás

A tevékenység leírása

Városi és elővárosi személyszállító járművek és közúti személyszállítás vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése.

Gépjárművek esetében magában foglalja az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti M2 vagy M3 kategóriájú járművek személyszállítás céljából történő üzemeltetését.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 458 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 459 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 460 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 461 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 462 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan. 463
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladék hulladékhierarchiának megfelelő kezeléséhez mind a használati szakaszban (karbantartás), mind a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása útján.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az M kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. Ha alkalmazandó, a járművek megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás legújabb alkalmazandó szakaszában az 595/2009/EK rendelettel összhangban meghatározott követelményeknek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.4.Személyi mobilitási eszközök üzemeltetése, kerékpár logisztika

A tevékenység leírása

Személyi mobilitási vagy közlekedési eszközök értékesítése, vásárlása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése, amennyiben a meghajtás forrása a felhasználó fizikai tevékenysége, egy kibocsátásmentes motor vagy egy kibocsátásmentes motor és a fizikai tevékenység keveréke. Ez magában foglalja a (teher) kerékpárokkal végzett áruszállítási szolgáltatásokat is.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a N77.11 és N77.21 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 464 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 465 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 466 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 467 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 468 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladék hulladékhierarchiának megfelelő kezeléséhez mind a használati szakaszban (karbantartás), mind az élettartam végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása útján.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.5.Motorkerékpárok, személygépkocsik és haszongépjárművek által végzett szállítás

A tevékenység leírása

A 715/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó M1 469 és N1 470 , valamint L kategóriájú (két- és háromkerekű járművek, valamint négykerekű motorkerékpárok) 471 vásárlása, finanszírozása, lízingelése és üzemeltetése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 472 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 473 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 474 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 475 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 476 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos CO2-kibocsátás nem haladja meg a teljes járműállományra vonatkozó CO2-kibocsátási célokat 477 . A teljes járműállományra vonatkozóan figyelembe veendő CO2-kibocsátási célértékek: (a)2024. december 31-ig: i.NEDC értékek esetében az (EU) 2019/631 rendelet 1. cikkének (2)–(3) bekezdésében meghatározott célértékek: 95 g CO2/km M1 kategóriájú járműveknél és 147 g CO2/km N1 kategóriájú járműveknél; ii.WLTP értékek esetében az (EU) 2019/631 rendelet I. mellékletében, M1 kategóriájú járműveknél az A. rész 6.0 pontjában, N1 kategóriájú járműveknél pedig a B. rész 6.0. pontjában a teljes uniós járműállományra vonatkozóan meghatározott célérték2021. A teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 közzétételéig az M1 és N1 kategóriájú járművekre, amelyek CO2-kibocsátását csak a WLTP vizsgálati eljárás szerint fejezik ki, 1,21, illetve 1,24 átváltási tényezőt alkalmaznak az NEDC-ről a WLTP-re való áttérés figyelembevétele érdekében, ami az M1 kategóriájú járművek esetében 115 g CO2/km, az N1 kategóriájú járművek esetében pedig 182 g CO2/km WLTP-értéket eredményez; (b)2025. január 1-jétől az (EU) 2019/631 rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott célértékek.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az M1 és N1 kategóriájú járművek egyaránt a következők: (a)legalább 85 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók; (b)legalább 95 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók. 478 Intézkedések vannak érvényben a hulladék kezelésére mind a használati szakaszban (karbantartás), mind pedig a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen az ezekben található kritikus nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása révén, a hulladékhierarchiával összhangban.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A járművek megfelelnek az Euro 6 könnyűgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás legújabb alkalmazandó szakaszában 479 az 715/2007/EK rendelettel összhangban meghatározott követelményeknek. A járművek megfelelnek a tiszta üzemű könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan a 2009/33/EK irányelv mellékletének 2. táblázatában megállapított kibocsátási küszöbértékeknek. Az M és N kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. A járművek megfelelnek az 540/2014/EU rendeletnek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.6.Közúti áruszállítás

A tevékenység leírása

Az EURO VI 480 , E. lépés vagy utódjának hatálya alá tartozó N1, N2 481 vagy N3 482 kategóriájú járművek vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése közúti áruszállítás céljából.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 483 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 484 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 485 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 486 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 487 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	1. A járművek nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. 2. Az (EU) 2019/1242 rendelet hatálya alá tartozó N2 és N3 kategóriájú járművek esetében a közvetlen fajlagos szén-dioxid-kibocsátás legfeljebb az ugyanazon alcsoportba tartozó összes járműnek az említett rendelet 3. cikkében meghatározott szén-dioxid-referenciakibocsátása lehet 488 .
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az N1, N2 és N3 kategóriájú járművek egyaránt a következők: (a)legalább 85 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók; (b)legalább 95 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók. 489 Intézkedések vannak érvényben a hulladék kezelésére mind a használati szakaszban (karbantartás), mind pedig a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen az ezekben található kritikus nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása révén, a hulladékhierarchiával összhangban.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az M és N kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. A járművek az 595/2009/EK rendelettel összhangban megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás 490 legújabb alkalmazandó szakaszában foglalt követelményeknek. A járművek megfelelnek az 540/2014/EU rendeletnek.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.7.Belvízi személyszállítás

A tevékenység leírása

Személyszállító hajók vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és belvízi üzemeltetése tengeri szállításra nem alkalmas hajók bevonásával.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 491 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 492 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 493 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 494 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 495 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában (karbantartás), mind pedig az élettartam végén, beleértve a hajók fedélzetén található veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését, valamint biztonságos újrafeldolgozásuk biztosítását. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A hajókon lévő motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek).
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.8.Belvízi áruszállítás

A tevékenység leírása

Áruszállító hajók vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és belvízi üzemeltetése tengeri szállításra nem alkalmas hajók bevonásával.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.4 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 496 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 497 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 498 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 499 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 500 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában (karbantartás), mind pedig az élettartam végén, beleértve a hajók fedélzetén található veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését, valamint biztonságos újrafeldolgozásuk biztosítását. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A hajók megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek).
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.9.A belvízi személyszállítás és árufuvarozás utólagos átalakítása

A tevékenység leírása

Belvízi áru- vagy személyszállításra szolgáló hajók utólagos átalakítása és korszerűsítése, amely tengeri szállításra nem alkalmas hajókat érint.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 501 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 502 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 503 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 504 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 505 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában (karbantartás), mind pedig az élettartam végén, beleértve a hajók fedélzetén található veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését, valamint biztonságos újrafeldolgozásuk biztosítását.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A hajók megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek).
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

6.10.Tengeri áruszállítás, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 506 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 507 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 508 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 509 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 510 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában, mind pedig az élettartam végén. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU rendelet fedélzeten található veszélyes anyagok jegyzékére vonatkozó követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek. A hajó üzemeltetése az IMO MARPOL-egyezmény V. mellékletével összhangban történik, különösen azzal a céllal, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő módon történő kezelésével csökkentett mennyiségű hulladékot termeljenek és csökkentsék a legális kibocsátásokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 irányelvnek és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának 511 . A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,1 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren kijelölt kibocsátás-ellenőrzési területen 512 . A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának 513 . A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek 514 , amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek. A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait 515 . A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal 516 . Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 bizottsági határozat előírja.

6.11.Tengeri személyszállítás

A tevékenység leírása

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.10, N77.21 és N77.34 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 517 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 518 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 519 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 520 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 521 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában, mind pedig az élettartam végén. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU rendelet veszélyes anyagok jegyzékére vonatkozó követelményének. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek. A hajó üzemeltetése az IMO MARPOL-egyezmény V. mellékletével összhangban történik, különösen azzal a céllal, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő módon történő kezelésével csökkentett mennyiségű hulladékot termeljenek és csökkentsék a legális kibocsátásokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 irányelvnek és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának. A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,1 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren kijelölt kibocsátás-ellenőrzési területen 522 . A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának. A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek 523 , amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek. A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait 524 . A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal 525 . Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 bizottsági határozat előírja.

6.12.Tengeri áruszállítás, valamint vízi személyszállítás utólagos átalakítása

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.

2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben:

(a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;

(b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;

(c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.

Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:

(a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;

(b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 526 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.

3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 527 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 528 vagy fizetős modellekkel.

4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások:

(a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

(b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 529 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 530 támaszkodnak;

(c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;

(d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;

(e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz	A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában, mind pedig az élettartam végén. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU rendelet veszélyes anyagok jegyzékére vonatkozó követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek. A hajó üzemeltetése az IMO MARPOL-egyezmény V. mellékletével összhangban történik, különösen azzal a céllal, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő módon történő kezelésével csökkentett mennyiségű hulladékot termeljenek és csökkentsék a legális kibocsátásokat.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 irányelvnek és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának. A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,1 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren kijelölt kibocsátás-ellenőrzési területen 531 . A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának. A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek 532 , amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek. A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait 533 . A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal 534 . Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 bizottsági határozat előírja.

6.13.Személyi mobilitást szolgáló infrastruktúra, kerékpár logisztika

A tevékenység leírása

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.11, F42.12, F42.13, F43.21, F711 és F71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 535 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 536 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 537 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 538 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 539 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 540 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

6.14.Vasúti közlekedési infrastruktúra

A tevékenység leírása

Vasutak és aluljárók, valamint hidak és alagutak, állomások, terminálok, vasúti kiszolgáló létesítmények, 541 biztonsági és forgalomirányítási rendszerek építése, korszerűsítése, üzemeltetése és karbantartása, beleértve az építészeti szolgáltatásokat, a mérnöki szolgáltatásokat, a műszaki szerkesztési szolgáltatásokat, az építési ellenőri szolgáltatásokat, a földmérési és térképészeti szolgáltatásokat és hasonló szolgáltatásokat, valamint az anyagok és termékek valamennyi típusának fizikai, kémiai és egyéb analitikai vizsgálatát is.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 542 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 543 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 544 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 545 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 546 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. Új infrastruktúra vagy nagyobb korszerűsítés esetén az infrastruktúrát a szénlábnyomot és a szén-dioxid egyértelműen meghatározott árnyékköltségét magában foglaló, az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatok keretében követett megfelelő gyakorlattal összhangban ellenállóképessé tették az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A szénlábnyom az 1–3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra terjed ki, és bizonyítja, hogy az infrastruktúra óvatos feltételezések, értékek és eljárások alapján számítva sem vezet további relatív üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 547 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Adott esetben – tekintettel az érintett terület érzékenységére, különösen az érintett lakosság méretére – az infrastruktúra használatából eredő zajt és rezgéseket nyílt árkok, zajvédő falak vagy olyan egyéb intézkedések bevezetésével csökkentik, amelyek megfelelnek a 2002/49/EK irányelvnek. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

6.15.Közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra

A tevékenység leírása

Autópályák, utcák, közutak és egyéb, jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése, korszerűsítése, karbantartása és üzemeltetése, utcákon, közutakon, autópályákon, hidakon vagy alagutakon végzett burkolati munka, valamint repülőtéri futópályák építése, beleértve az építészeti szolgáltatásokat, a mérnöki szolgáltatásokat, a műszaki szerkesztési szolgáltatásokat, az építési ellenőri szolgáltatásokat, a földmérési és térképészeti szolgáltatásokat és hasonló szolgáltatásokat, valamint az anyagok és termékek valamennyi típusának fizikai, kémiai és egyéb analitikai vizsgálatát, és bele nem értve a közvilágítás és az elektromos jelzőberendezések felszerelését.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek több, különösen az F42.11, F42.13, F71.1 és F71.20 NACE-kódhoz sorolhatók, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 548 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 549 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 550 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 551 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 552 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. Új infrastruktúra vagy nagyobb korszerűsítés esetén az infrastruktúrát a szénlábnyomot és a szén-dioxid egyértelműen meghatározott árnyékköltségét magában foglaló, az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatok keretében követett megfelelő gyakorlattal összhangban ellenállóképessé tették az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A szénlábnyom az 1–3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra terjed ki, és bizonyítja, hogy az infrastruktúra óvatos feltételezések, értékek és eljárások alapján számítva sem vezet további relatív üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 553 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Adott esetben az infrastruktúra használatából eredő zajt és rezgéseket nyílt árkok, zajvédő falak vagy egyéb intézkedések bevezetésével kell csökkenteni, és meg kell felelni a 2002/49/EK irányelvnek. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Adott esetben a növényzetnek a közúti közlekedési infrastruktúra mentén történő fenntartása biztosítja, hogy az invazív fajok ne terjedjenek el. Mérséklő intézkedésekre került sor a vadon élő állatokkal való ütközések elkerülése érdekében.

6.16.Vízi közlekedési infrastruktúra

A tevékenység leírása

Vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek, völgyzáró gátak, védőgátak és egyebek építése, korszerűsítése és üzemeltetése, beleértve az építészeti szolgáltatásokat, a mérnöki szolgáltatásokat, a műszaki szerkesztési szolgáltatásokat, az építési ellenőri szolgáltatásokat, a földmérési és térképészeti szolgáltatásokat és hasonló szolgáltatásokat, valamint az anyagok és termékek valamennyi típusának fizikai, kémiai és egyéb analitikai vizsgálatát, és bele nem értve az építményekhez kapcsolódó projektmenedzsment tevékenységet.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem foglalják magukban a vízi utak kotrását.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 554 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 555 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 556 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 557 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 558 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. Új infrastruktúra vagy nagyobb korszerűsítés esetén az infrastruktúrát a szénlábnyomot és a szén-dioxid egyértelműen meghatározott árnyékköltségét magában foglaló, az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatok keretében követett megfelelő gyakorlattal összhangban ellenállóképessé tették az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A szénlábnyom az 1–3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra terjed ki, és bizonyítja, hogy az infrastruktúra óvatos feltételezések, értékek és eljárások alapján számítva sem vezet további relatív üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek, különösen az irányelv 4. cikkében meghatározott valamennyi követelménynek. A 2000/60/EK irányelv 4. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban az átalakítást/építést megelőzően hatásvizsgálatot végeznek a projektről annak érdekében, hogy felmérjék az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, különös tekintettel a vonulási útvonalakra, a szabad folyású folyókra és a háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákra. A vizsgálat friss, átfogó és pontos adatokon alapul, beleértve a hidromorfológiai változásokra különösen érzékeny biológiai minőségi elemekre, valamint a víztestnek az új tevékenység eredményeként a jelenlegi állapottal szemben várhatóan kialakuló állapotára vonatkozó adatok nyomon követését is. A vizsgálat kiterjed különösen az új projektnek a vízgyűjtő területen már meglévő vagy tervezett infrastruktúrával együtt kifejtett halmozott hatásai értékelésére. E hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a projekt tervezési és helyválasztási szempontból, valamint a bevezetett mérséklő intézkedéseknek köszönhetően megfelel az alábbi követelmények egyikének: (a)nem rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését; (b)amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését, ez a romlás nem jelentős, és annak indokoltságát olyan részletes költség-haszon elemzés támasztja alá, amely igazolja az alábbiakat: i.kiemelkedően fontos közérdek megléte vagy hogy a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekttől az éghajlatváltozás mérséklésével/az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban várt előnyök ellensúlyozzák a víz állapotának romlásával járó, a környezetet és a társadalmat terhelő költségeket; ii.hogy a kiemelkedően fontos közérdek kielégítése vagy a tervezett tevékenységtől várt előnyök a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan módon, amely jobb környezeti eredményhez vezet (például természetalapú megoldással, alternatív helyszínen, a meglévő infrastruktúra rehabilitációjával/átalakításával, vagy a folyók folytonosságát nem zavaró technológia alkalmazásával). Minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. A mérséklő intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: (a)a zavartalan folytonossághoz minél közelebbi feltételek biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a hossz- és a keresztirányú folytonosságot, a minimális ökológiai vízáramlást és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedéseket is); (b)a vízi fajok számára szükséges morfológiai feltételek és élőhelyek védelmére vagy javítására irányuló intézkedések; (c)az eutrofizáció káros hatásainak csökkentésére irányuló intézkedések. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. A projekt tartósan nem veszélyezteti az ugyanabban a vízgyűjtő kerületben található víztestek jó állapotának/potenciáljának elérését. A fenti mérséklő intézkedések mellett adott esetben kompenzációs intézkedéseket is végrehajtanak annak biztosítása érdekében, hogy a projekt ne vezessen az ugyanazon vízgyűjtő kerületben található víztestek állapotának általános romlásához. Ez az ugyanazon vízgyűjtő kerületen belüli (hossz- vagy keresztirányú) folytonosság olyan mértékű helyreállításával érhető el, amely kompenzálja a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekt által okozott esetleges folytonossági zavart. A kompenzálás már a projekt kivitelezése előtt megkezdődik.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 559 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, rezgés-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

6.17.Repülőtéri infrastruktúra

A tevékenység leírása

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek több, különösen az F41.20 és F42.99 NACE-kódhoz sorolhatók, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 560 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 561 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 562 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 563 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 564 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. Új infrastruktúra vagy nagyobb korszerűsítés esetén az infrastruktúrát a szénlábnyomot és a szén-dioxid egyértelműen meghatározott árnyékköltségét magában foglaló, az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatok keretében követett megfelelő gyakorlattal összhangban ellenállóképessé tették az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A szénlábnyom az 1–3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra terjed ki, és bizonyítja, hogy az infrastruktúra óvatos feltételezések, értékek és eljárások alapján számítva sem vezet további relatív üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 565 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, rezgés-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

7.Építési tevékenységek és ingatlanügyletek

7.1.Új épületek építése

A tevékenység leírása

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 566 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 567 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 568 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 569 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 570 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál. Az építés eredményeként létrejövő épület energiahatékonyságát meghatározó primerenergia-igény 571 nem lehet nagyobb a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekben meghatározott küszöbértéknél. Az energiahatékonyságot a kész épület energiahatékonysági tanúsítványával (EPC) kell igazolni.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Amennyiben be vannak szerelve, a lakóegységekben lévők kivételével, az alábbi vízellátó berendezések meghatározott vízhasználatának igazolása az e rendelet I. mellékletének E. függelékében foglalt műszaki előírásoknak megfelelően termékadatlapok, épülettanúsítás vagy az Unióban már meglévő termékcímke útján történik: (a)a fürdőszobai csapok és a konyhai csapok vízhozama legfeljebb 6 liter/perc; (b)a zuhanyzók vízhozama legfeljebb 8 liter/perc; (c)a WC-k – beleértve a WC-egységeket, -csészéket és öblítőtartályokat is – teljes öblítési vízmennyisége legfeljebb 6 liter, átlagos öblítési vízmennyisége pedig legfeljebb 3,5 liter; (d)a piszoárok legfeljebb 2 liter/csésze/óra vizet használhatnak. Az öblítéses piszoárok maximális teljes öblítési vízmennyisége 1 liter. Az építési területről származó hatás elkerülése érdekében a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében foglalt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 572 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. Az épülettervezés és az építési módszerek támogatják a körforgásos jelleget, és az ISO 20887 szabványra 573 , illetve az épületek szétszerelhetőségének vagy rugalmasságának értékelésére szolgáló egyéb szabványokra való hivatkozással bemutatják különösen, hogy az épületek kialakítása hogyan biztosítja, hogy erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Az építés során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal 574 , az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516 575 vagy az ISO 16000-3 576 szabvány vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek 577 szerinti vizsgálat során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki. Amennyiben az új építés potenciálisan szennyezett (barnamezős) területen található, a területet potenciális szennyező anyagok tekintetében vizsgálatnak vetették alá, például az ISO 18400 szabvány 578 alkalmazásával. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az új építmény nem a következők egyikére épül: (a)az EU LUCAS összeírásban 579 említett, mérsékelt–magas talaj-termőképességgel és felszín alatti biológiai sokféleséggel rendelkező szántóterületek és szántóföldek; (b)a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselő zöldmezős területek, valamint az európai vörös listán 580 vagy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján 581 szereplő veszélyeztetett fajok (flóra és fauna) élőhelyéül szolgáló területek; (c)a földterület megfelel az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzéke szerinti erdő fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának 582 .

7.2.Meglévő épületek korszerűsítése

A tevékenység leírása

Magas- és mélyépítés, valamint annak előkészítése.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 583 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 584 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 585 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 586 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 587 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Amennyiben a korszerűsítés részeként – a lakóegységekben végzett korszerűsítés kivételével – be vannak szerelve, az alábbi vízellátó berendezések meghatározott vízhasználatának igazolása az e rendelet I. mellékletének E. függelékében foglalt műszaki előírásoknak megfelelően termékadatlapok, épülettanúsítás vagy az Unióban már meglévő termékcímke útján történik: (a)a fürdőszobai csapok és a konyhai csapok vízhozama legfeljebb 6 liter/perc; (b)a zuhanyzók vízhozama legfeljebb 8 liter/perc; (c)a WC-k – beleértve a WC-egységeket, -csészéket és öblítőtartályokat is – teljes öblítési vízmennyisége legfeljebb 6 liter, átlagos öblítési vízmennyisége pedig legfeljebb 3,5 liter; (d)a piszoárok legfeljebb 2 liter/csésze/óra vizet használhatnak. Az öblítéses piszoárok maximális teljes öblítési vízmennyisége 1 liter.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal 588 összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. Az épülettervezés és az építési módszerek támogatják a körforgásos jelleget, és az ISO 20887 szabványra 589 , illetve az épületek szétszerelhetőségének vagy rugalmasságának értékelésére szolgáló egyéb szabványokra való hivatkozással bemutatják különösen, hogy az épületek kialakítása hogyan biztosítja, hogy erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Az épület korszerűsítése során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal 590 , az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516 vagy az ISO 16000-3:2011 591 szabvány vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek szerinti vizsgálat során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan.

7.3.Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása

A tevékenység leírása

Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezéséből, karbantartásából vagy javításából álló egyedi korszerűsítési intézkedések. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a következő egyedi intézkedések valamelyikéből állnak, amennyiben azok megfelelnek a 2010/31/EU irányelvet végrehajtó hatályos nemzeti intézkedésekben az egyes elemekre és rendszerekre vonatkozóan meghatározott minimumkövetelményeknek, és adott esetben elérik az (EU) 2017/1369 rendelet szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztályt:

(a)szigetelés hozzáadása a külső térelhatároló szerkezetek olyan meglévő részeihez, mint például a külső fal (beleértve a zöld falakat is), a tető (beleértve a zöldtetőket is), a padlástér, az alagsor és a földszint (beleértve a légtömörséget biztosító intézkedéseket, a hőhidak hatásának csökkentésére irányuló intézkedéseket és az állványozást is), valamint a szigetelésnek a külső térelhatárolókra való felvitelét szolgáló termékek (beleértve a mechanikus rögzítéseket és a ragasztóanyagokat is) alkalmazása ugyanezeken a helyeken;

(b)a meglévő ablakok cseréje új, energiahatékony ablakokra;

(c)a meglévő külső ajtók cseréje új, energiahatékony ajtókra;

(d)energiahatékony fényforrások beszerelése és cseréje;

(e)fűtő-, szellőztető- és légkondicionáló (HVAC), valamint vízmelegítő rendszerek, köztük távfűtési szolgáltatásokhoz kapcsolódó berendezések beszerelése, cseréje, karbantartása és javítása nagy hatékonyságú technológiákkal;

(f)alacsony víz- és energiafogyasztású konyhai és fürdőszobai vizes szerelvények beszerelése, amelyek megfelelnek az e rendelet I. mellékletének A. függelékében meghatározott műszaki előírásoknak, zuhanymegoldások, keverős zuhanyozók, zuhanyfejek és csaptelepek esetében pedig legfeljebb 6 l/perc vízhozammal rendelkeznek, amelyet egy, az uniós piacon már használatban lévő címke igazol.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 592 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 593 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 594 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 595 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 596 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Az építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Abban az esetben, ha a meglévő külső térelhatárolók hőszigeteléssel egészülnek ki, a nemzeti joggal összhangban egy hozzáértő, azbesztvizsgálat terén képzett szakemberrel kell épületfelmérést végeztetni. Azbesztet tartalmazó vagy valószínűleg azbesztet tartalmazó szigetelés eltávolítását, szigetelőlapok, burkolólapok és más azbeszttartalmú anyagok feltörését vagy mechanikai fúrását megfelelően képzett személyzet végezheti, a nemzeti joggal összhangban a munkavégzés előtt, közben és után végzett egészségügyi ellenőrzés mellett.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

7.4.Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül (és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken)

A tevékenység leírása

Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 597 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 598 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 599 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 600 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 601 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

7.5.Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása

A tevékenység leírása

Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása, amely a következő intézkedések egyikéből áll:

(a)zónás termosztátok, intelligens termosztátrendszerek és érzékelők telepítése, karbantartása és javítása, ideértve a mozgást és a nappali fényt érzékelő rendszereket is;

(b)épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek, épületenergetikai szabályozó rendszerek (BEMS), világításszabályozó rendszerek és energiagazdálkodási rendszerek (EMS) telepítése, karbantartása és javítása;

(c)intelligens gáz-, hő-, hűtés- és villamosenergia-mérők telepítése, karbantartása és javítása;

(d)árnyékoló vagy benapozáscsökkentő funkcióval rendelkező homlokzati és tetőelemek telepítése, karbantartása és javítása, a növényzet növekedését támogató rendszereket is beleértve.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 602 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 603 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 604 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 605 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 606 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

7.6.Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása

A tevékenység leírása

Megújulóenergia-technológiák helyszíni üzembe helyezése, karbantartása és javítása, amely az alábbi egyedi intézkedések egyikét foglalja magában, amennyiben a helyszínen épülettechnikai rendszerként helyezik üzembe:

(a)fotovoltaikus napenergia-rendszerek és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;

(b)napelemes vízmelegítők és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;

(c)olyan hőszivattyúk és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása, javítása és korszerűsítése, amelyek hozzájárulnak az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti, a fűtéshez és hűtéshez használt megújuló energiára vonatkozó célkitűzésekhez;

(d)szélturbinák és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;

(e)légkollektorok és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;

(f)hő- vagy villamosenergia-tároló egységek és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;

(g)nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroerőmű üzembe helyezése, karbantartása és javítása;

(h)hőcserélő/hővisszanyerő rendszerek üzembe helyezése, karbantartása és javítása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 607 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 608 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 609 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 610 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 611 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(2) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

7.7.Épületek vásárlása és tulajdonjoga

A tevékenység leírása

Ingatlan vásárlása és tulajdonjogának gyakorlása.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 612 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 613 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 614 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 615 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 616 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál. A 2020. december 31. előtt épült épületek legalább C. osztályú energetikai tanúsítvánnyal (EPC) rendelkeznek. Alternatívaként az épület a nemzeti vagy regionális épületállomány operatív primerenergia-igényként (PED) kifejezett és megfelelő bizonyítékokkal igazolt felső 30 %-ában található, ami legalább összehasonlítja az adott eszköz teljesítményét a 2020. december 31. előtt épített nemzeti vagy regionális állomány teljesítményével, és legalább különbséget tesz a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek között. A 2020. december 31. után épült épületek esetében az építés eredményeként létrejövő épület energiahatékonyságát meghatározó primerenergia-igény 617 nem lehet nagyobb a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekben meghatározott küszöbértéknél. Az energiahatékonyságot a kész épület energiahatékonysági tanúsítványával (EPC) kell igazolni.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

8.Információ és kommunikáció

8.1.Adatfeldolgozási szolgáltatás

A tevékenység leírása

Különböző adatok esetében végzett tárolás, manipulálás, gazdálkodás, mozgatás, ellenőrzés, megjelenítés, kapcsolás, csere, továbbítás vagy fogadás adatközpontokon 618 keresztül, a pereminformatikát is beleértve.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a J63.1.1 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 619 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 620 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 621 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 622 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 623 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység igazolta az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódex legújabb változatában 624 vagy a CEN-CENELEC „Adatközpontok létesítményei és infrastruktúrája – 99-1. rész: Ajánlott energiagazdálkodási gyakorlatok” című CLC TR50600-99-1. sz. dokumentumában 625 „elvárt gyakorlatként” felsorolt vonatkozó gyakorlatok végrehajtására irányuló legjobb törekvéseket és elvégzett minden, az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódex legújabb változatában maximális 5 értéket kapott elvárt gyakorlatot.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A felhasznált berendezések megfelelnek a 2009/125/EK irányelvben a szerverekre és adattárolókra vonatkozóan meghatározott követelményeknek. A felhasznált berendezések nem tartalmaznak a 2011/65/EU irányelv II. mellékletében felsorolt korlátozott anyagokat, kivéve, ha a homogén anyagokban a tömegszázalékos koncentráció nem haladja meg az említett mellékletben felsorolt maximális értékeket. Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafeldolgozást, többek között az újrafeldolgozási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Életciklusa végén a berendezést újrahasználatra, hasznosításra vagy újrafeldolgozásra való előkészítésnek vagy megfelelő kezelésnek kell alávetni, amely magában foglalja az összes folyadék kivonását, valamint a 2012/19/EU irányelv VII. mellékletében foglaltaknak megfelelő szelektív kezelést.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

8.2.Információ-technológiai szolgáltatás

A tevékenység leírása

Szakértelem biztosítása az információs technológiák területén: szoftver írása, módosítása, tesztelése és támogatása; számítógépes hardvereket, szoftvereket és kommunikációs technológiákat integráló számítógépes rendszerek tervezése és kialakítása; az ügyfelek számítógépes rendszereinek vagy adatfeldolgozó berendezéseinek helyszíni kezelése és üzemeltetése; valamint egyéb, számítógéppel kapcsolatos szakmai és műszaki tevékenységek.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a J62 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 626 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 627 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 628 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 629 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 630 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

8.3.Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás

A tevékenység leírása

A műsorösszeállítási és műsorszolgáltatási tevékenységek közé tartozik a tartalom létrehozása vagy a tartalom terjesztéséhez való jog megszerzése, majd ezt követően e tartalom például szórakoztató, hír-, beszélgetős és hasonló rádió-, televízió- és adatprogramok formájában történő sugárzása, beleértve jellemzően a rádiós vagy televíziós műsorszolgáltatásba integrált adatátvitelt. A műsorszolgáltatás különböző technológiák felhasználásával végezhető, vezeték nélkül, műhold segítségével, kábelhálózaton vagy interneten keresztül. Ez magában foglalja a jellemzően szűk körnek szánt (korlátozott formátumú, például hír-, sport-, oktatási és ifjúsági) műsorok harmadik fél számára előfizetéses vagy díjfizetéses alapon történő előállítását is, a nagyközönségnek történő későbbi közvetítés céljából.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a J60 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 631 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 632 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 633 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 634 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 635 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a)más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b)hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

9.Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység

9.1.Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő mérnöki tevékenység és kapcsolódó műszaki tanácsadás

A tevékenység leírása

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő mérnöki tevékenység és kapcsolódó műszaki tanácsadás.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az M71.12 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/20061/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
A gazdasági tevékenység elsősorban olyan tanácsadás nyújtására irányul, amely egy vagy több olyan gazdasági tevékenységhez nyújt segítséget, amelyre vonatkozóan e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, hogy a tevékenység megfeleljen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz való lényeges hozzájárulás kritériumainak, tiszteletben tartva ugyanakkor azokat a kritériumokat, amelyek alapján el kell kerülni a más környezetvédelmi célkitűzéseknek okozott jelentős kárt. A gazdasági tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a)olyan korszerű modellezési technikákat alkalmaz, amelyek: i.megfelelően tükrözik az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat; ii.nem csak korábbi tendenciákra támaszkodnak; iii.előretekintő forgatókönyveket foglalnak magukban; (b)éghajlati modelleket és előrejelzéseket, szolgáltatásokat és hatásokvizsgálatokat, a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat dolgozza ki, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel és a lektorált tudományos publikációkkal. A gazdasági tevékenység megszünteti az alkalmazkodás útjában álló információs, pénzügyi, technológiai és kapacitással összefüggő akadályokat. Az éghajlati kockázatokból eredő lényeges hatások csökkentésének lehetőségét a megcélzott gazdasági tevékenységre vonatkozó megbízható éghajlati kockázatértékelés segítségével kell felmérni. Az építészeti tervezéssel kapcsolatos tevékenységek figyelembe veszik az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatra vonatkozó iránymutatásokat, az éghajlattal kapcsolatos veszélyek modellezését, és lehetővé teszik az építés és az infrastruktúra kiigazítását, beleértve az építési szabályzatokat és az integrált irányítási rendszereket. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 636 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 637 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység végzése nem fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére vagy szállítására irányul.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

9.2.Piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció

A tevékenység leírása

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó megoldások, folyamatok, technológiák, üzleti modellek és egyéb termékek kutatása, alkalmazott kutatása és kísérleti fejlesztése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az M72 NACE-kód vagy – az azon gazdasági tevékenységek szerves részét képező kutatás esetében, amelyekhez e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg – a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban az e melléklet más szakaszaiban meghatározott NACE-kódok lehetnek hozzárendelhetők.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység olyan megoldások, technológiák, termékek, folyamatok vagy üzleti modellek, köztük természetalapú és természet által inspirált megoldások 638 kutatását, innovációját vagy fejlesztését végzi, amelyek célja, hogy az e mellékletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumokhoz tartozó egy vagy több tevékenység megfeleljen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz történő lényeges hozzájárulás vonatkozó kritériumainak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése érdekében, miközben jelentősen nem sért más környezeti célkitűzéseke. 2. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció tárgyát képező termék vagy egyéb megoldás már lehetővé teszi, hogy az e mellékletben szereplő egy vagy több tevékenység megfeleljen a lényeges hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak, a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység az új, jelentős előnyökkel – például jobb teljesítménnyel vagy alacsonyabb költségekkel – járó technológiák, termékek vagy egyéb megoldások fejlesztésére összpontosít. 3. A gazdasági tevékenység új vagy tökéletesített megoldások, technológiák, termékek, folyamatok vagy üzleti modellek, köztük természetalapú megoldások útján megszünteti az alkalmazkodás útjában álló informatikai, pénzügyi, technológiai és kapacitási akadályokat. 4. A gazdasági tevékenység alkalmas arra, hogy egy másik gazdasági tevékenység keretében végzett megbízható éghajlati kockázatértékeléssel azonosított éghajlati kockázatok miatti lényeges hatásokat csökkentse olyan megoldások, technológiák, termékek, folyamatok vagy üzleti modellek fejlesztése, kutatása vagy innovációja útján, amelyek kockázatcsökkentési potenciálját legalább a kereskedelmi hasznosítást megelőző működési környezetben 639 igazolták, és amelyeket az alábbi elemek legalább egyike alátámaszt: (a)a megoldáshoz, technológiához, termékhez, folyamathoz vagy üzleti modellhez kapcsolódó, 10 évnél nem régebbi szabadalom első használata; (b)a megoldáshoz, technológiához, termékhez, folyamathoz vagy üzleti modellhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogok egyéb formái, például üzleti titkok, védjegyek vagy szerzői jogok; (c)a megoldáshoz, technológiához, termékhez, folyamathoz vagy üzleti modellhez kapcsolódóan a demonstrációs helyszínnek a demonstrációs projekt időtartama alatti üzemeltetésére az illetékes hatóságtól kapott engedély. 4. A gazdasági tevékenység az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel és a lektorált tudományos kiadványokkal összhangban a legkorszerűbb éghajlati előrejelzéseket és hatásvizsgálatokat, a sérülékenység- és kockázatelemzéshez rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteket és kapcsolódó módszertanokat használja fel az általa fejlesztett megoldások, technológiák, termékek, folyamatok vagy üzleti modellek referenciájaként.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység végzése nem fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, szállítására vagy használatára irányul. A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás életciklus-alapú tervezett ÜHG-kibocsátása nem ássa alá az üvegházhatású gázok Párizsi Megállapodás szerinti mérséklési célkitűzéseit, illetve nem akadályozza az éghajlatváltozás mérséklését célzó megoldások alkalmazását.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Felmérik és kezelik a víztestek, köztük a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotát vagy jó ökológiai potenciálját, illetve a tengervizek jó környezeti állapotát érintő, a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás által jelentett esetleges kockázatokat.
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy más megoldás kapcsán a körforgásos gazdaság célkitűzéseit érintő esetleges kockázatokat az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt lehetséges jelentős kártípusok figyelembevételével értékelik és kezelik.
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás útján a szennyező anyagok levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátásának jelentős növekedését okozzák.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás miatt az ökoszisztémák jó állapotát vagy rezilienciáját, illetve a többek között uniós érdekű élőhelyek és fajok védettségi helyzetét érintik.

10.Pénzügyi, biztosítási tevékenység

10.1.Nem-életbiztosítás: az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott biztosítások

A tevékenység leírása

A 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 640 I. mellékletében meghatározott alábbi (életbiztosítástól eltérő) biztosítási szolgáltatások nyújtása az e melléklet A. függelékében meghatározott, éghajlattal kapcsolatos veszélyek elleni biztosításhoz kapcsolódóan:

(a)gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás;

(b)keresőképtelenségi biztosítás;

(c)üzemi balesetbiztosítás;

(d)kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás;

(e)egyéb gépjármű-biztosítás;

(f)tengeri, légi és szállítási biztosítás;

(g)tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása;

(h)segítségnyújtás.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a K65.12 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. Vezető szerep az éghajlati kockázatok modellezésében és árazásában: 1.1. A biztosítási tevékenység korszerű modellezési technikákat alkalmaz, amelyek: (a)megfelelően tükrözik az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat; (b)nem csak korábbi tendenciákra támaszkodnak; (c)előretekintő forgatókönyveket foglalnak magukban. 1.2. A biztosító nyilvánosságra hozza, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat miként veszik figyelembe a biztosítási tevékenység során. 1.3. A szerződéses feltételekre és a biztosítási díjakra vonatkozó jogi korlátozások kivételével a biztosítási tevékenység oly módon ösztönzi a kockázatcsökkentést, hogy meghatározza a kockázat biztosítási fedezetének (elő)feltételeit és a kockázat árjelzéseként szolgál. E pont alkalmazásában kockázatcsökkentési ösztönzőként vehető figyelembe – lehetőleg a meglévő/lehetséges intézkedések alátámasztó információi alapján – a biztosítási díjak vagy önrészek csökkentése az adott eszközt vagy tevékenységet a természeti katasztrófákkal szemben védelmező kötvénytulajdonosok számára. 1.4. Egy éghajlati kockázati eseményt követően a biztosító tájékoztatást nyújt azokról a feltételekről, amelyek mellett a biztosítási tevékenység keretében nyújtott fedezetet meg lehet újítani vagy fenn lehet tartani, és főként ebben az összefüggésben a jobb építés előnyeiről. 2. Termékkialakítás: 2.1. A biztosítási tevékenység keretében értékesített biztosítási termékek kockázatalapú jutalmakat kínálnak a kötvénytulajdonosok által hozott megelőző intézkedésekért. E pont alkalmazásában, amennyiben egy kötvénytulajdonos alkalmazkodási intézkedésekbe fektetett be, az alacsonyabb biztosítási díjak a kötvénytulajdonosok által hozott megelőző intézkedések kockázatalapú jutalmának tekinthetők. E ponttól eltérve, amennyiben a szerződéses feltételekre és a biztosítási díjakra vonatkozó jogi korlátozások megakadályozzák a biztosítót vagy viszontbiztosítót abban, hogy kockázatalapú jutalmakat nyújtson, a biztosítási termékek ehelyett a természeti katasztrófákat megelőző vagy velük szemben védő intézkedéseket nyújthatnak az ügyfeleknek egy eszköz, tevékenység vagy személyek vonatkozásában. Ezen intézkedések az éghajlati kockázatokkal és az ügyfelek által hozható megelőző intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatásként vagy tanácsként nyújthatók az ügyfeleknek. 2.2. Az e termékekre vonatkozó forgalmazási stratégia olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek biztosítják, hogy a kötvénytulajdonosok tájékoztatást kapjanak arról, hogy az általuk meghozott megelőző intézkedések a biztosítási fedezet feltételei szempontjából milyen relevanciával bírnak, beleértve az ilyen intézkedéseknek a biztosítási fedezetre vagy a biztosítási díj mértékére gyakorolt esetleges hatását is. 3. Innovatív biztosítási fedezeti megoldások: 3.1. A biztosítási tevékenység keretében értékesített biztosítási termékek az éghajlattal kapcsolatos veszélyekre 641 kínálnak fedezetet, amennyiben a kötvénytulajdonosok igényei és szükségletei ezt megkövetelik. 3.2. Az egyes ügyfelek igényeitől és szükségleteitől függően a termékek konkrét kockázatátruházási megoldásokat is magukban foglalhatnak, például tartalmazhatják az üzleti tevékenység megszakítása, az üzleti tevékenység veszélyhelyzeti megszakítása, az egyéb, nem fizikai kárral összefüggő veszteségtényezők, a veszélyek tovagyűrűző és egymást felerősítő hatásai (másodlagos veszélyek), az egymással kölcsönhatásban lévő természeti és technológiai veszélyek tovagyűrűző hatásai, valamint a kritikus infrastruktúra meghibásodásai elleni védelmet. 4. Adatmegosztás: 4.1. Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 642 kellő figyelembevételével a biztosító tevékenységéhez kapcsolódó veszteségadatok jelentős részét díjmentesen egy vagy több hatóság rendelkezésére bocsátják elemző kutatás céljából. E hatóságok kijelentik, hogy az adatokat régiós, országos vagy nemzetközi szinten az éghajlatváltozáshoz való társadalmi alkalmazkodás fokozására használják fel, a biztosító pedig az adott hatóságok által bejelentett felhasználásnak megfelelő részletességgel szolgáltatja az adatokat. 4.2. Amennyiben a biztosító még nem osztja meg ezen adatokat egy hatósággal a fent említett célra, kinyilvánította azon szándékát, hogy adatait díjmentesen az érdekelt harmadik felek rendelkezésére bocsátja, és jelezte, hogy ezen adatok milyen feltételek mellett oszthatók meg. A rendelkezésre álló adatok megosztására vonatkozó szándéknyilatkozat az érintett hatóságok számára könnyen, többek között a biztosító honlapján is hozzáférhető. 5. Magas szintű szolgáltatás katasztrófa utáni helyzetben: A biztosítási tevékenységhez kapcsolódó – mind a folyamatban lévő, mind az éghajlattal kapcsolatos kockázatokból eredő jelentős veszteségeseményekhez tartozó – kárigényeket az ügyfelek tekintetében méltányosan, a kárigények kezelésére vonatkozó magas szintű szabályok szerint, a hatályos joggal összhangban és időben kell feldolgozni, és a közelmúlt jelentős veszteségeseményeivel kapcsolatban ez így is történt. A jelentős veszteségesemények esetén alkalmazandó további intézkedésekkel kapcsolatos információk nyilvánosan hozzáférhetők.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A tevékenység nem foglalja magában a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy gyártására vonatkozó biztosítást, sem pedig az ilyen célokra szánt járművek, ingatlanok vagy egyéb eszközök biztosítását.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

10.2.Viszontbiztosítás

A tevékenység leírása

Az e melléklet A. függelékében meghatározott, az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő, a biztosító által a viszontbiztosítóra engedményezett kockázatok fedezése. A fedezetet a biztosító és a viszontbiztosító közötti megállapodás határozza meg, amely megnevezi a biztosítók azon termékeit (a továbbiakban: alaptermék), amelyekből az átadott kockázatok származnak. A biztosító és a viszontbiztosító közötti szerződéses megállapodás előkészítésében vagy megkötésében viszontbiztosítás-közvetítő 643 is részt vehet.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a K65.20 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. Vezető szerep az éghajlati kockázatok modellezésében és árazásában: 1.1. A viszontbiztosítási tevékenység korszerű modellezési technikákat alkalmaz, amelyek: (a)arra szolgálnak, hogy a díj mértékében megfelelően tükrözzék az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal összefüggő kitettséget, veszélyt és sérülékenységet, valamint a biztosító szerződője által a biztosított eszköz vagy tevékenység e kockázatokkal szembeni védelme érdekében tett intézkedéseket, amennyiben a biztosító ezeket az információkat a viszontbiztosító rendelkezésére bocsátja; (b)nem csak korábbi tendenciákra támaszkodnak; (c)előretekintő forgatókönyveket foglalnak magukban. 1.2. A viszontbiztosító nyilvánosságra hozza, hogy az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatokat miként veszik figyelembe a viszontbiztosítási tevékenység során. 2. A nem-életviszontbiztosítási termékek fejlesztésének és kínálatának támogatása: 2.1. A viszontbiztosítási tevékenység mögöttes termékei fedezik az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatokat és jutalmazzák – kockázatalapú módon és a szerződéses feltételekre és biztosítási díjakra vonatkozó jogi korlátozások sérelme nélkül – a biztosító kötvénytulajdonosai által hozott megelőző intézkedéseket. 2.2. A viszontbiztosítási tevékenység megfelel az alábbi kritériumok közül egynek vagy többnek: (a)amennyiben a biztosító úgy kívánja, a viszontbiztosító az alaptermék kifejlesztése során közvetlenül vagy viszontbiztosítás-közvetítőn keresztül együttműködik a biztosítóval a következő módok valamelyikén: i.azon lehetséges viszontbiztosítási megoldások megvitatása, amelyeket a viszontbiztosító az adott termékkel kapcsolatban kínálni hajlandó. A végtermék forgalomba hozatala a viszontbiztosítóval a termékfejlesztési szakaszban megvitatott viszontbiztosítási megoldások valamelyikével történik; ii.olyan adatok vagy egyéb technikai tanácsadás nyújtása, amely lehetővé teszi a biztosító számára, hogy beárazza az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatok fedezetét, valamint a biztosító szerződői által hozott megelőző intézkedések kockázatalapú jutalmazását; (a)a biztosító a viszontbiztosítási megállapodás vagy hasonló, már meglévő viszontbiztosítási megállapodás hiányában valószínűleg csökkentené vagy megszüntetné az alaptermék szerinti fedezetet; (b)a viszontbiztosító a biztosítóval vagy a viszontbiztosítás-közvetítővel fennálló üzleti kapcsolata részeként olyan adatokat és/vagy egyéb technikai tanácsadást nyújt, amely lehetővé teszi a biztosító számára, hogy az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatokra fedezetet kínáljon, és e fedezet lehetővé teszi a biztosító szerződői által hozott megelőző intézkedések kockázatalapú jutalmazását. 2.3. Amennyiben a viszontbiztosítási termék a mögöttes termékek egy portfóliójának szintjén alkalmazandó, a viszontbiztosítási tevékenység mögöttes termékeinek csak egy része fedezheti az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatokat és jutalmazhatja – kockázatalapú módon – a biztosító kötvénytulajdonosai által a 2.1. pont alkalmazásában hozott megelőző intézkedéseket. Ebben az esetben a viszontbiztosító azonosítani tudja a viszontbiztosítási díjak mögöttes termékekhez kapcsolódó részét. 3. Innovatív viszontbiztosítási fedezeti megoldások: 3.1. A viszontbiztosítási tevékenység keretében értékesített viszontbiztosítási termékek az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatokra kínálnak fedezetet, amennyiben a biztosító ügyfeleinek igényei és szükségletei ezt megkövetelik. E biztosítási termékek megfelelően tükrözik a biztosító kötvénytulajdonosai által hozott megelőző intézkedések utáni kockázatalapú jutalmat. 3.2. A biztosító egyes ügyfeleinek igényeitől és szükségleteitől függően a viszontbiztosítási termékek magukban foglalhatnak konkrét kockázatátruházási megoldásokat is, amelyek körébe tartozhat az üzleti tevékenység megszakítása, az üzleti tevékenység veszélyhelyzeti megszakítása, az egyéb, nem fizikai kárral összefüggő veszteségtényezők, a veszélyek tovagyűrűző és egymást felerősítő hatásai (másodlagos veszélyek), az egymással kölcsönhatásban lévő természeti és technológiai veszélyek tovagyűrűző hatásai vagy a kritikus infrastruktúra meghibásodásai elleni védelem. 4. Adatmegosztás: 4.1. Az (EU) 2016/679 rendelet kellő figyelembevételével a biztosító tevékenységéhez kapcsolódó veszteségadatok jelentős részét díjmentesen egy vagy több hatóság rendelkezésére bocsátják elemző kutatás céljából. A hatóságok kijelentik, hogy az adatokat régiós, országos vagy nemzetközi szinten az éghajlatváltozáshoz való társadalmi alkalmazkodás fokozására használják fel, a viszontbiztosító pedig az adott hatóságok által bejelentett felhasználásnak megfelelő részletességgel szolgáltatja az adatokat. 4.2. Amennyiben a viszontbiztosító még nem osztja meg ezen adatokat egy hatósággal a fent említett célra, kinyilvánította azon szándékát, hogy adatait díjmentesen az érdekelt harmadik felek rendelkezésére bocsátja, és jelezte, hogy ezen adatok milyen feltételek mellett oszthatók meg. A rendelkezésre álló adatok megosztására vonatkozó szándéknyilatkozat az érintett hatóságok számára könnyen, többek között a viszontbiztosító honlapján is hozzáférhető. 5. Magas szintű szolgáltatás katasztrófa utáni helyzetben: A viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó – mind a folyamatban lévő, mind az éghajlattal kapcsolatos kockázatokból eredő jelentős veszteségeseményekhez tartozó – kárigényeket a kárigények kezelésére vonatkozó magas szintű szabályok szerint, a hatályos joggal összhangban és időben kell feldolgozni, és a közelmúltbeli jelentős veszteségeseményeivel kapcsolatban ez így is történt. Adott esetben a viszontbiztosító támogatja a biztosítót vagy a viszontbiztosítás-közvetítőt az alaptermékből eredő kárigények értékelésében. A jelentős veszteségesemények esetén a biztosító által alkalmazandó további intézkedésekkel kapcsolatos információk nyilvánosan hozzáférhetők.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	A viszontbiztosítási tevékenység nem terjed ki a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy gyártására vonatkozó biztosítás átruházására, vagy az ilyen célokra szánt járművek, ingatlanok vagy egyéb eszközök biztosításának átruházására.
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

11.Oktatás

A tevékenység leírása

Köz- vagy magánoktatás bármely szinten vagy bármely szakma tekintetében. Az oktatás lehet szóbeli vagy írásbeli, és rádión, televízión, interneten vagy levelezés útján is nyújtható. A tevékenység magában foglalja a különböző intézmények által a rendes iskolarendszerben, annak különböző szintjein folytatott oktatást, valamint a felnőttoktatási és írás-olvasást oktató programokat, beleértve saját szintjükön a katonai iskolákat, akadémiákat és a börtöniskolákat.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a P85 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 644 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 645 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 646 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 647 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 648 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a)más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b)hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

12.Humán-egészségügyi, szociális ellátás

12.1.Bentlakásos, nem kórházi ápolás

A tevékenység leírása

Bentlakásos gondozás biztosítása ápolással, felügyelettel vagy a lakók által igényelt egyéb típusú ellátással kombinálva. A létesítmények a termelési folyamat jelentős részét képezik, és a nyújtott ellátás az egészségügyi és szociális szolgáltatások ötvözete, az egészségügyi szolgáltatások pedig jórészt bizonyos mértékű ápolási szolgáltatásnak felelnek meg.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a Q87 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 649 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 650 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 651 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 652 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 653 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja 1) a veszélyes hulladékok (különösen a mérgező vagy fertőző hulladékok) és a gyógyszerek biztonságos és környezetkímélő kezelését és 2) a nem veszélyes hulladékok maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodások útján.
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

13.Művészet, szórakoztatás, szabadidő

13.1.Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység

A tevékenység leírása

Az alkotó-, művészeti és szórakoztató tevékenységek magukban foglalják a megrendelők kulturális és szórakoztatással kapcsolatos érdeklődését kielégítő szolgáltatások nyújtását. Ide tartoznak a közönségnek szóló élő fellépések, rendezvények vagy kiállítások létrehozása, népszerűsítése és az azokon való részvétel, valamint művészeti termékek és élő fellépések készítéséhez szükséges művészeti, kreatív vagy műszaki készségek biztosítása. Ezek a tevékenységek nem foglalják magukban mindenfajta múzeum, növény- és állatkertek üzemeltetését, történelmi helyszínek és természetvédelmi területek megóvását, szerencsejáték- és fogadási tevékenységeket, valamint a sport-, szórakoztatási és szabadidős tevékenységeket.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az R90 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 654 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 655 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 656 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 657 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 658 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a)más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b)hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

13.2.Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység

A tevékenység leírása

A könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális tevékenység magában foglalja a könyvtári és levéltári tevékenységeket, mindenfajta múzeum, növény- és állatkert működését, a történelmi helyszínek és a természetvédelmi területek működtetését. E tevékenységek közé tartozik továbbá a történelmi, kulturális vagy oktatási érdeklődésre számot tartó tárgyak, helyszínek és természeti csodák megőrzése és bemutatása, a világörökségi helyszíneket is beleértve. Ezek a tevékenységek nem foglalják magukban a sport-, szórakoztatási és szabadidős tevékenységeket, mint például a strandok és szabadidőparkok üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az R91 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 659 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 660 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 661 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 662 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 663 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a)más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b)hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

13.3.Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás

A tevékenység leírása

A film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadása magában foglalja a színházi és nem színházi mozgókép filmen, videokazettán vagy lemezen történő gyártását közvetlen színházi vetítés vagy televíziós közvetítés céljából, az olyan támogató tevékenységeket, mint a filmek szerkesztése, vágása vagy szinkronizálása, a mozgóképek és más filmes produkciók egyéb iparágak részére történő terjesztése, valamint a mozgóképek vagy más filmes produkciók vetítése. A mozgókép vagy más filmes produkciók terjesztési jogainak adás-vétele szintén ide tartozik. E tevékenységek közé tartoznak a hangfelvétel-készítési tevékenységek is, beleértve az eredeti mesterfelvételek előállítását, azok kiadását, népszerűsítését és terjesztését, a zenekiadást, valamint a stúdióban vagy máshol nyújtott hangfelvétel-szolgáltatást.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az J59 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a)a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b)amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c)az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a)a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b)minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, 664 és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, 665 a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú 666 vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a)nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b)a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat 667 , vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára 668 támaszkodnak; (c)összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d)nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e)amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célokkal összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a)más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; vagy (b)hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése	Tárgytalan
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme	Tárgytalan
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás	Tárgytalan
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	Tárgytalan
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása	Tárgytalan

669 A. függelék: Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek osztályozása

	Hőmérséklettel kapcsolatos	Széllel kapcsolatos	Vízzel kapcsolatos	Felszínborítással kapcsolatos
Krónikus	Változó hőmérséklet (levegő, édesvíz, tengervíz)	Változó szélmintázatok	Változó csapadékmintázatok és -típusok (eső, jégeső, hó/jég)	Parti erózió
	Hőstressz		Csapadék- vagy hidrológiai változékonyság	Talajromlás
	Hőmérséklet-ingadozás		Az óceánok savasodása	Talajerózió
	Permafroszt olvadás		Sósvízbetörés	Talajfolyás
			Tengerszint-emelkedés
			Vízhiány
Akut	Hőhullám	Ciklon, hurrikán, tájfun	Aszály	Lavina
	Hideghullám/fagy	Vihar (ideértve a hó-, por- és homokvihart is)	Erőteljes csapadék (eső, jégeső, hó/jég)	Földcsuszamlás
	Kontrollálatlan vegetációtűz	Tornádó	Árvíz (tengerparti, illetve folyó, esővíz, talajvíz által okozott)	Talajsüllyedés
			Gleccsertavak hirtelen kiöntése

B. függelék: A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó általános DNSH-kritériumok

A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatok azonosítását és kezelését az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 22. és 23. pontjában meghatározott jó vízminőségi állapot és jó ökológiai potenciál elérése céljából, a 2000/60/EK irányelvvel 670 és az annak értelmében a potenciálisan érintett víztestre vagy víztestekre az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban végzik.

Ha a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatra került sor, és az a 2000/60/EK irányelvvel összhangban tartalmazza a vízre gyakorolt hatások vizsgálatát, a vízre gyakorolt hatások további vizsgálatára nincs szükség, amennyiben az azonosított kockázatok kezelése megtörtént.

C. függelék: A vegyi anyagok használatát és jelenlétét illetően a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó általános DNSH-kritériumok

A tevékenység nem eredményezi az alábbiak gyártását, forgalomba hozatalát vagy használatát:

(a) az (EU) 2019/1021 rendelet I. vagy II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve a nem szándékosan nyomokban előforduló szennyező anyagok esetében;

(b) az (EU) 2017/852 rendelet 2. cikkében meghatározott higany és higanyvegyületek, ezek keverékei és hozzáadott higanyt tartalmazó termékek;

(c) az 1005/2009/EK rendelet I. vagy II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékben vagy árucikkekben előforduló anyagok;

(d) a 2011/65/EU irányelv II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha teljes mértékben teljesül az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdése;

(e) az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha teljes mértékben teljesülnek az említett mellékletben meghatározott feltételek;

(f) az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő és az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonosított, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha felhasználásuk bizonyítottan nélkülözhetetlen a társadalom számára;

(g) az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló egyéb anyagok, kivéve, ha felhasználásuk bizonyítottan nélkülözhetetlen a társadalom számára.

D. függelék: A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó általános DNSH-kritériumok

A 2011/92/EU irányelvvel 671 összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) vagy szűrést 672 végeztek.

Amennyiben KHV-ra került sor, a környezet védelméhez szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint egyéb védett területeket) vagy azok közelében található helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre 673 került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket 674 .

(1) Az erdők ültetés vagy szándékos bevetés révén előzőleg eltérő hasznosítású területen történő létrehozása nem erdészeti hasznosítású terület erdészeti hasznosítású területté történő átalakítását jelenti (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf ).

(3) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(4) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(5) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(6) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(7) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(9) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(10) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatósága; valamint ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokfélesége, illetőleg a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését.

(11) Forest Europe: Páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatások, különös tekintettel az UNFCCC rendelkezéseire, elfogadta 2008. november 12–13-án az MCPFE szakértői szintű ülése és 2008. november 4-én a PEBLDS Tanács nevében a PEBLDS elnöksége, ([elfogadás dátuma]-i: https://www.foresteurope.org/docs/other_meetings/2008/Geneva/Guidelines_Aff_Ref_ADOPTED.pdf).

(12) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek.

(13) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat.

(14) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.).

(15) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat) ([elfogadás dátuma]-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1).

(16) Az erdő-helyreállítás a következőket foglalja magában:Erdő-helyreállítási modul. A fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) eszköztárban ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/sustainable -forest-management/toolbox/modules/forest-restoration/basic-knowledge/en/).

(17) Ökológiai helyreállítás (más néven ökoszisztéma helyreállítása):Az ökoszisztéma helyreállításához kapcsolódó legfontosabb kifejezések leggyakrabban használt fogalommeghatározásai/leírásai. A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 11. konferenciája. 2012. UNEP/CBD/COP/11/INF/19 ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.cbd.int/doc/meetings/cop/cop-11/information/cop-11-inf-19-en.pdf).

(18) Az erdőrehabilitáció az erdő azon képességének helyreállítására irányuló folyamat, hogy ismét árukat és szolgáltatásokat tudjon nyújtani, amennyiben a rehabilitált erdő állapota nem azonos az erdő állapotromlás előtti állapotával,Az ökoszisztéma helyreállításához kapcsolódó legfontosabb kifejezések leggyakrabban használt fogalommeghatározásai/leírásai. A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 11. konferenciája. 2012. UNEP/CBD/COP/11/INF/19 ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.cbd.int/doc/meetings/cop/cop-11/information/cop-11-inf-19-en.pdf).

(19) Erdő ültetés és/vagy szándékos bevetés útján, erdő besorolású földterületen történő újbóli létrehozása, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf ).

(20) Elsősorban természetes regeneráció útján létrejött fákból álló erdő, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf ) .

(21) A szélsőséges időjárási esemény olyan esemény, amely az adott helyen és az év adott időpontjában ritkán fordul elő. A „ritka” fogalommeghatározása változó, de a szélsőséges időjárási esemény általában olyan ritka vagy ritkább, mint a megfigyelések alapján becsült valószínűségi sűrűségfüggvény 10. vagy 90. percentilise. Definíció szerint a szélsőséges időjárás jellegzetességei abszolút értelemben helyenként eltérhetnek. Ha egy szélsőséges időjárási mintázat egy ideig – például egy évszakban – fennáll, akkor szélsőséges éghajlati eseménynek minősíthető, különösen ha olyan átlagot vagy teljes összeget eredményez, amely önmagában is szélsőséges (például aszály vagy heves esőzés egy évszakban). Lásd IPCC, 2018: I. melléklet: Glosszárium ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ipcc.ch/sr15/chapter/glossary/ ) .

(22) Az oltás tekintetében döntést vagy intézkedést igénylő bármely kontrollálatlan vegetációtűz, az INTERREG IVC program részeként az európai erdőtűzhálózat (EUFOFINET) projekt keretében kidolgozott, a kontrollálatlan vegetációtüzekre és erdőtüzekre vonatkozó 2012. évi európai glosszárium ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ctif.org/index.php/library/european-glossary-wildfires-and-forest-fires).

(23) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(24) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(25) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(26) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(27) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(28) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(29) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület.FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(30) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatóságának, ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokféleségének, valamint a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését.

(31) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf ).

(32) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália ([elfogadás dátuma]-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18 ).

(33) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek.

(34) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat.

(35) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.).

(36) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(37) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(38) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(39) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(40) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(41) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(42) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület.FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(43) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatóságának, ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokféleségének, valamint a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését.

(44) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf ).

(45) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália ([elfogadás dátuma]-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18 ).

(46) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek.

(48) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.).

(49) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat) ([elfogadás dátuma]-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1).

(51) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(52) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(53) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(54) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(55) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(56) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(57) Egy gazdálkodási egységhez rendelt elsődleges kijelölt gazdálkodási cél (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(58) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a talaj és víz védelme. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(59) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a biológiai sokféleség megőrzése. Magában foglalja többek között a védett területeken belül található, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt területeket. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(60) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a társadalom részére történő szolgáltatások nyújtása. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások [elfogadás dátuma]-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).

(61) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf ).

(62) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália ([elfogadás dátuma]-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18 ).

(63) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek.

(64) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat.

(65) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.).

(66) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat) ([elfogadás dátuma]-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1).

(67) Ramsari Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ramsar.org/sites/default/files/documents/library/current_convention_text_e.pdf).

(68) A vizes élőhelyek közé a nem tengeri élőhelyek széles köre tartozik, mint például a mocsarak, nedves gyepterületek, valamint tőzeglápok, árterületek, folyók és tavak, valamint part menti területek, mint például a sós mocsarak, mangrove-erdők, dagálykor vízzel borított területek és tengerifűágyak, valamint korallzátonyok és egyéb, apály idején hat méternél nem mélyebb tengeri területek, valamint ember alkotta vizes élőhelyek, például völgyzáró gátak, víztározók, rizsföldek, valamint szennyvíztisztító tavak és derítők. A vizes élőhelyekről szóló Ramsari Egyezmény bevezetője, 7. kiadás (korábban: a Ramsari Egyezmény kézikönyve). A Ramsari Egyezmény Titkársága, Gland, Svájc.

(69) A tőzeglápok tőzegtalajjal rendelkező ökoszisztémák. A tőzeget pangóvizes és gyakran savas körülmények között felhalmozódott, legalább 30 %-ban elpusztult, részben lebomlott növényi maradványok alkotják. XIII.12 határozat Iránymutatás a tőzeglápok globális éghajlatváltozási szabályozáshoz kapcsolódó nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként (ramsari területként) való azonosításáról, a meglévő ramsari kritériumok további érveként, 2018. október 21–29-én elfogadott Ramsari Egyezmény.

(70) A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (1995. május 29.) a vizes élőhelyek észszerű használatáról és megőrzéséről, COM(95) 189 végleges.

(71) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(72) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(73) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(74) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(75) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(76) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.).

(77) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat – [elfogadás dátuma]-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1 ).

(78) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(79) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(80) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(81) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(82) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(83) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(84) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(85) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(86) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(87) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(88) A j)–m) pont esetében az utólagos felszerelésre vonatkozó kritériumokat e melléklet 6.9. és 6.12. szakasza tartalmazza.

(89) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.

(90) Az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában foglaltak szerint.

(91) 2022. december 31-ig az 595/2009/EK rendeletben foglalt EURO VI, E. lépés.

(92) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

(93) A 168/2013/EU rendelet 4. cikkének meghatározása szerint.

(94) Az energiahatékonysági működési mutató definíció szerint a kibocsátott CO2 tömegéből és a szállítási munka mennyiségéből képzett hányados. A hajó energiahatékonyságának reprezentatív értéke a hajó általános kereskedelmi gyakorlatára jellemző egyenletes időszak alatti üzemeltetés során. A mutató kiszámítására vonatkozó iránymutatást az MEPC.1/Circ. 684 jelű IMO-dokumentum tartalmazza.

(95) Energiahatékonysági tervezési mutató ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.imo.org/fr/MediaCentre/HotTopics/GHG/Pages/EEDI.aspx).

(96) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottságának hetvennegyedik ülésén elfogadottak szerint.

(97) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.

(98) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.

(99) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(100) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(101) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(102) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(103) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(104) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(105) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(106) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(107) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(108) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(109) Adott esetben az U-érték kiszámítása az alkalmazandó szabványok, például az EN ISO 10077-1:2017 (ablakok és ajtók), EN ISO 12631:2017 (függönyfalak) és EN ISO 6946:2017 (egyéb épületszerkezetek és épületelemek) szerint történik.

(110) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(111) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(112) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(113) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(114) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(115) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (https://www.iso.org/standard/71206.html).

(116) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(117) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(118) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(119) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(120) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(121) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(122) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(123) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(124) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(125) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(126) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(127) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(128) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(129) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(130) A Bizottság 2013/163/EU végrehajtási határozata (2013. március 26.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a cement-, mész és magnézium-oxid előállítása tekintetében történő meghatározásáról (HL L 100., 2013.4.9., 1. o.).

(131) Lásd a gazdaságossággal és a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos, az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumot (BREF) ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/ecm_bref_0706.pdf).

(132) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(133) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(134) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(135) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(136) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(137) A közvetlen és a közvetett kibocsátás összegével megegyező egyetlen küszöbértékké alakítva, amelyet az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazott ipari referenciaértékeknek a 2021–2026. időszakra történő megállapításával kapcsolatban gyűjtött adatok alapján, a 2003/87/EK irányelv szerinti referenciaértékek meghatározására szolgáló módszertannak megfelelően a létesítményekre vonatkozóan megállapított mediánértékből, valamint a villamosenergia-termelésre vonatkozó, az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggő „jelentős károkozás elkerülése” kritériumot megadó érték (270 g CO2e/kWh) és az alumíniumgyártás átlagos energiahatékonysága (15,5 MWh/t Al) szorzatából képzett összeg szolgáltat.

(138) A gyártott alumínium az elektrolízis útján előállított megmunkálatlan, ötvözetlen, folyékony alumínium.

(139) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(140) A Bizottság (EU) 2016/1032 végrehajtási határozata (2016. június 13.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nemvasfémipar tekintetében történő meghatározásáról (HL L 174., 2016.6.30., 32. o.).

(141) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(142) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(143) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(144) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(145) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(146) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(147) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(148) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(149) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(150) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(151) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(152) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(153) A Bizottság 2012/135/EU végrehajtási határozata (2012. február 28.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a vas- és acélgyártás tekintetében történő meghatározásáról (HL L 70., 2012.3.8., 63. o.).

(154) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(155) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(156) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(157) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(158) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(159) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(160) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html).

(161) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).

(162) 2013/732/EU végrehajtási határozat.

(163) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(164) 2014/738/EU végrehajtási határozat.

(165) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(166) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(167) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(168) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(169) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(170) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(171) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(172) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic-s_bref_0907.pdf ).

(173) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(174) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(175) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(176) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(177) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(178) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(179) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(180) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(181) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic-s_bref_0907.pdf ).

(182) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(183) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(184) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(185) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(186) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(187) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(188) 2013/732/EU végrehajtási határozat.

(189) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(190) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(191) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(192) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(193) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(194) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(195) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(196) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(197) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(198) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(199) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(200) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(201) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(202) A Bizottság (EU) 2017/2117 végrehajtási határozata (2017. november 21.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében történő meghatározásáról (HL L 323., 2017.12.7., 1. o.).

(203) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(204) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(205) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(206) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(207) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(208) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(209) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(210) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(211) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic_aaf.pdf ).

(212) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(213) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(214) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(215) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(216) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(217) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(218) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt.

(219) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t).

(220) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic_aaf.pdf).

(221) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(222) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(223) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(224) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(225) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(226) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(227) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (https://www.iso.org/standard/71206.html).

(228) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (https://www.iso.org/standard/66453.html).

(229)

A megújuló alapanyag biomasszát, ipari biohulladékot vagy települési biohulladékot jelent.

(230) A polimerek gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum ([elfogadás dátuma]-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/pol_bref_0807.pdf ) .

(231) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat.

(232) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(233) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(234) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(235) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(236) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(237) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(238) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(239) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(240) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(241) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(242) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(243) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(244) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(245) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(246) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(247) Az e kritérium végrehajtására vonatkozó gyakorlati iránymutatást az Európai Bizottság „Iránymutatás a szélenergia hasznosításáról és az uniós természetvédelmi jogszabályokról” című, C(2020) 7730 final számú közleménye tartalmazza ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/management/docs/wind_farms_en.pdf).

(248) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(249) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(250) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(251) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(252) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(253) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(254) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(255) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(256) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(257) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(258) Gyakorlati útmutató az „Útmutató az uniós természetvédelmi jogszabályokkal összefüggésben a vízenergia-termeléssel kapcsolatos követelményekről” című, C/2018/2619 számú bizottsági közleményben (HL C 213., 2018.6.18., 1. o.) található.

(259) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(260) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(261) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(262) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(263) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(264) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(265) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(266) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(267) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(268) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(269) A Bizottság (EU) 2017/1442 végrehajtási határozata (2017. július 31.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy tüzelőberendezések tekintetében történő meghatározásáról (HL L 212., 2017.8.17., 1. o.).

(270) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(271) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(272) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(273) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(274) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(275) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(276) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.

(277) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről ([elfogadás dátuma]-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details ).

(278) A Bizottság (EU) 2018/1147 végrehajtási határozata (2018. augusztus 10.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról (HL L 208., 2018.8.17., 38. o.).

(279) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(280) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(281) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(282) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(283) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(284) Környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági (EHS) iránymutatások, 2007. április 30., ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ifc.org/wps/wcm/connect/29f5137d-6e17-4660-b1f9-02bf561935e5/Final%2B-%2BGeneral%2BEHS%2BGuidelines.pdf?MOD=AJPERES&CVID=jOWim3p).

(285) A Tanács 1999/519/EK ajánlása (1999. július 12.) a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról (HL L 199., 1999.7.30., 59. o.).

(286) Az ICNIRP 1998. évi iránymutatásai az időben változó elektromos, mágneses és elektromágneses tereknek való kitettség korlátozásáról (legfeljebb 300 GHz) ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.icnirp.org/cms/upload/publications/ICNIRPemfgdl.pdf ).

(287) A kritérium alkalmazására vonatkozó gyakorlati iránymutatást az energiaszállítási infrastruktúráról és az uniós természetvédelmi jogszabályokról szóló C(2018) 2620 európai bizottsági közlemény (HL C 213., 2018.6.18., 62. o.) tartalmazza.

(288) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(289) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(290) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(291) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(292) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(293) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(294) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(295) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(296) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(297) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(298) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(299) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(300) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(301) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(302) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(303) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(304) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(305) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(306) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(307) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(308) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(309) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(310) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(311) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(312) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(313) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(314) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(315) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(316) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(317) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(318) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(319) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(320) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(321) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(322) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(323) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(324) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(325) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(326) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(327) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(328) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(329) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(330) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(331) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(332) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(333) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(334) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(335) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(336) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(337) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(338) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(339) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.

(340) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(341) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(342) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(343) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(344) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(345) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.

(346) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről ([elfogadás dátuma]-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details ).

(347) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(348) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(349) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(350) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(351) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(352) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(353) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(354) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(355) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(356) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(357) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(358) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(359) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(360) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(361) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(362) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(363) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.

(364) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(365) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(366) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(367) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(368) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(369) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.

(370) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről ([elfogadás dátuma]-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details ).

(371) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(372) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(373) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(374) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(375) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(376) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(377) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(378) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(379) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(380) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(381) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(382) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(383) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(384) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(385) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(386) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(387) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(388) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(389) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(390) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(391) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(392) Például a szennyvíztisztításra vonatkozóan a nemzeti ÜHG-jegyzékekre vonatkozó IPCC-iránymutatásban foglalt szabályok alkalmazásával ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/pdf/5_Volume5/19R_V5_6_Ch06_Wastewater.pdf ).

(393) A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.) II. mellékletében meghatározottak szerint.

(394) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(395) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(396) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(397) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(398) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(399) Például a szennyvíztisztításra vonatkozóan a nemzeti ÜHG-jegyzékekre vonatkozó IPCC-iránymutatásban foglalt szabályok alkalmazásával ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/pdf/5_Volume5/19R_V5_6_Ch06_Wastewater.pdf ).

(400) A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.) II. mellékletében meghatározottak szerint.

(401) Az Unióban a tevékenység összhangban van a 2008/98/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésével, valamint a nemzeti jogszabályokkal és hulladékgazdálkodási tervekkel.

(402) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(403) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(404) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(405) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(406) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(407) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(408) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(409) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(410) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(411) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(412) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(413) A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában található fogalommeghatározás szerint.

(414) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(415) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(416) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(417) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(418) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(419) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(420) A biohulladék fogalommeghatározása a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában olvasható.

(421) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(422) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(423) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(424) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(425) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(426) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.

(427) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(428) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(429) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(430) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(431) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(432) A hulladéklerakó fogalommeghatározása a hulladéklerakókról szóló 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.) 2. cikkének g) pontjában található.

(433) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(434) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(435) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(436) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(437) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(438) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(439) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(440) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(441) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(442) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(443) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(444) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(445) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(446) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(447) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(448) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(449) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(450) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(451) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(452) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(453) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(454) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(455) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(456) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(457) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(458) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(459) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(460) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(461) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(462) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(463) A járműveknek meg kell felelniük a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozóan e szakaszban meghatározott DNSH-kritériumoknak, beleértve a CO2-kibocsátási szinteket.

(464) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(465) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(466) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(467) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(468) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(469) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint.

(470) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint.

(471) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint.

(472) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(473) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(474) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(475) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(476) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(477) A járműveknek meg kell felelniük a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozóan e szakaszban meghatározott DNSH-kritériumoknak, beleértve a CO2-kibocsátási szinteket.

(478) A 2005/64/EK irányelv I. mellékletében meghatározottak szerint.

(479) A Bizottság (EU) 2018/1832 rendelete.

(480) Az 595/2009/EK rendeletben foglaltak szerint.

(481) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint.

(482) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában foglaltak szerint.

(483) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(484) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(485) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(486) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(487) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(488) Valamennyi járműnek meg kell felelnie a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozóan e szakaszban meghatározott DNSH-kritériumoknak, beleértve a szén-dioxid-kibocsátási szinteket.

(489) A 2005/64/EK irányelv I. mellékletében meghatározottak szerint.

(490) A Bizottság 582/2011/EU rendelete (2011. május 25.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I–III. mellékletének módosításáról (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.).

(491) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(492) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(493) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(494) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(495) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(496) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(497) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(498) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(499) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(500) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(501) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(502) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(503) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(504) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(505) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(506) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(507) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(508) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(509) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(510) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(511) ([Elfogadás dátuma]-i változat: http://www.imo.org/en/OurWork/Environment/PollutionPrevention/AirPollution/Pages/Sulphur-oxides-(SOx)-%E2%80%93-Regulation-14.aspx ) .

(512) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében.

(513) ([elfogadás dátuma]-i változat: http://www.imo.org/en/OurWork/Environment/PollutionPrevention/AirPollution/Pages/Nitrogen-oxides-(NOx)-–-Regulation-13.aspx ) .

(514) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó.

(515) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében, MEPC.207(62).

(516) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833).

(517) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(518) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(519) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(520) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(521) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(522) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében.

(523) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó.

(524) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében MEPC.207(62).

(525) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833).

(526) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(527) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(528) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(529) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(530) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(531) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében.

(532) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó.

(533) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében MEPC.207(62).

(534) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833).

(535) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(536) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(537) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(538) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(539) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(540) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en ).

(541) A 34/2012/EU irányelv 3. cikkének 11. pontjával összhangban.

(542) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(543) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(544) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(545) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(546) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(547) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en ).

(548) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(549) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(550) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(551) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(552) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(553) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en ).

(554) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(555) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(556) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(557) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(558) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(559) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en ).

(560) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(561) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(562) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(563) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(564) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(565) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en ).

(566) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(567) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(568) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(569) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(570) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(571) Az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia számított mennyisége, amelyet a teljes primerenergia-felhasználás kWh/m²/év mértékegységben kifejezett, a vonatkozó nemzeti számítási módszertanon alapuló és az energiahatékonysági tanúsítványon (EPC) feltüntetett számértéke fejez ki.

(572) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en ).

(573) ISO 20887:2020, Épületek és építmények fenntarthatósága. A szétszerelhetőséget és az átalakíthatóságot biztosító tervezés. Elvek, követelmények és iránymutatás ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/69370.html).

(574) Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve a hozzájuk tartozó ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik, mint például a nedvesség és a penész elleni védelem.

(575) CEN/TS 16516 szabvány: 2013, Építési termékek – A veszélyes anyagok kibocsátásának értékelése – A beltéri levegőbe való kibocsátás meghatározása.

(576) ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében – Aktív mintavételi módszer.

(577) A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak.

(578) ISO 18400 „Talajminőség – Mintavétel” sorozat

(579) JRC ESDCA, LUCAS: Földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás [elfogadás dátuma]-i változat: https://esdac.jrc.ec.europa.eu/projects/lucas).

(580) IUCN, A kihalással fenyegetett európai fajok vörös listája ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iucn.org/regions/europe/our-work/biodiversity-conservation/european-red-list-threatened-species).

(581) IUCN, A kihalással fenyegetett fajok vörös listája ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iucnredlist.org).

(582) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre.

(583) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(584) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(585) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(586) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(587) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(588) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en ).

(589) ISO 20887:2020, Épületek és építmények fenntarthatósága. A szétszerelhetőséget és az átalakíthatóságot biztosító tervezés. Elvek, követelmények és iránymutatás ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/69370.html).

(590) Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve az ezekhez használt ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik (mint például a nedvesség és penész elleni védelem).

(591) ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.iso.org/standard/51812.html).

(592) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(593) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(594) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(595) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(596) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(597) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(598) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(599) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(600) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(601) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(602) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(603) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(604) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(605) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(606) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(607) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(608) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(609) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(610) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(611) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(612) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(613) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(614) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(615) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(616) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(617) Az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia számított mennyisége, amelyet a teljes primerenergia-felhasználás kWh/m²/év mértékegységben kifejezett, a vonatkozó nemzeti számítási módszertanon alapuló és az energiahatékonysági tanúsítványon (EPC) feltüntetett számértéke fejez ki.

(618) Az adatközpontok a következő berendezéseket foglalják magukban: IKT-berendezések és -szolgáltatások; hűtés; adatközpont energiaellátó berendezése; adatközpont energiaelosztó berendezése; az adatközpontnak otthont adó épület; megfigyelő rendszerek.

(619) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(620) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(621) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(622) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(623) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(624) Az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódex legújabb változata a Közös Kutatóközpont energiahatékonyság platform (E3P) honlapján, https://e3p.jrc.ec.europa.eu/communities/data-centres-code-coközzétett legutóbbi változat, a közzététel napjától számított hat hónapos átmeneti időszak mellett (a 2021. évi változat itt érhető el: https://e3p.jrc.ec.europa.eu/publications/2021-best-practice-guidelines-eu-code-conduct-data-centre-energy-efficiency).

(625) Kiadta 2019. július 1-jén az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) ([elfogadás dátuma]-i változat: https://www.cenelec.eu/dyn/www/f?p=104:110:508227404055501::::FSP_ORG_ID,FSP_PROJECT,FSP_LANG_ID:1258297,65095,25).

(626) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(627) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(628) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(629) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(630) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(631) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(632) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(633) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(634) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(635) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(636) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(637) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(638) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en).

(639) A HORIZONT 2020 MUNKAPROGRAM 2016–2017 általános mellékletei G. mellékletével (29. o.) összhangban legalább a 7. technológiai készenléti szintnek (TRL) felel meg, a célzott tevékenységek esetében teljesítve legalább az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz történő lényeges hozzájárulás kritériumait.

(640) A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).

(641) Lásd az A. függeléket.

(642) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(643) A biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.) 5. cikkének 2. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerint.

(644) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(645) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(646) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(647) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(648) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(649) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(650) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(651) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(652) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(653) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(654) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(655) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(656) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(657) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(658) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(659) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(660) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(661) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(662) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(663) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(664) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(665) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

(666) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(667) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(668) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(669) Ez a táblázat nem teljes körű felsorolást ad az éghajlattal kapcsolatos veszélyekről, és csupán tájékoztató jellegű felsorolást tartalmaz azokról a legelterjedtebb veszélyekről, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni az éghajlati sérülékenység- és kockázatértékelés során.

(670) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében a hatályos nemzeti joggal vagy a jó vízminőségi állapot és a jó ökológiai potenciál elérésére vonatkozó egyenértékű célkitűzéseket szolgáló nemzetközi előírásokkal összhangban, egyenértékű eljárási és anyagi jogi szabályok révén, azaz az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott olyan vízhasználati és -védelmi gazdálkodási terv révén, amely biztosítja, hogy 1. a tevékenységeknek a potenciálisan érintett víztest vagy víztestek azonosított állapotára vagy ökológiai potenciáljára gyakorolt hatása értékelésre kerüljön és 2. elkerülhető legyen a jó állapot/ökológiai potenciál romlása vagy akadályozása, vagy ha ez nem lehetséges, 3. azt igazolja a nem aránytalanul költséges/műszakilag megvalósíthatatlan jobb környezeti alternatívák hiánya, minden gyakorlati lépésre sor kerül a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklése érdekében.

(671) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy a KHV vagy szűrés elvégzésére vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban, például az IFC 1. sz. teljesítményszabványa: A környezeti és társadalmi kockázatok értékelése és kezelése (Assessment and Management of Environmental and Social Risks).

(672) Az az eljárás, amelynek révén az illetékes hatóság megállapítja, hogy a 2011/92/EK irányelv II. mellékletében felsorolt projektek esetében szükséges-e környezeti hatásvizsgálat elvégzése (az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően).

(673) A 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvvel összhangban. Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy azon nemzetközi előírásokkal összhangban, amelyek a természetes élőhelyek és a vadon élő állatok és növények védelmét célozzák és előírják (1) szűrési eljárás végzését annak meghatározására, hogy adott tevékenységhez szükséges-e a védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt lehetséges hatások megfelelő értékelése; (2) ilyen megfelelő értékelés végzését, ha annak szükségességét a szűrés meghatározza, például az IFC 6. sz. teljesítményszabványa: A biológiai sokféleség megőrzése és az élő természeti erőforrások fenntartható kezelése (Biodiversity Conservation and Sustainable Management of Living Natural Resources).

(674) Megállapítást nyert, hogy ezek az intézkedések biztosítják, hogy a projekt, terv vagy tevékenység ne gyakoroljon jelentős hatást a védett terület természetmegőrzési céljaira.

Top

Choose the experimental features you want to try