23.7.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 201/1

---

Az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata

2010/C 201/01

A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) 9. cikke (1) bekezdése a) pontja második francia bekezdésének megfelelően az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata (2) a következőképpen módosul:

A 40. oldalon:

0703 20 00 (Fokhagyma)

A meglévő szöveg az alábbi bekezdéssel egészül ki:

---

(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2)  HL C 133., 2008.5.30., 1. o.

---

23.7.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 201/2

---

Az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata

2010/C 201/02

A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) 9. cikke (1) bekezdése a) pontja második francia bekezdésének megfelelően az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata (2) a következőképpen módosul:

A 43. oldalon:

A 0711 40 00 (Uborka és apró uborka) alszámhoz kapcsolódó magyarázat az alábbiak szerint módosul:

1.

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Ezen alszám alá tartozik a szállítás és tárolás alatti ideiglenes tartósítást biztosító sós levet – és adott esetben hozzáadott ecetet vagy ecetsavat – tartalmazó nagy tartályba rakott uborka és apró uborka, mely ebben a formában alkalmatlan emberi fogyasztásra. E termékek sótartalma általában legalább 10 tömegszázalék.”

2.

Az utolsó bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Az uborka és apró uborka azonban – akár sós lében tartósították, akár nem –, amennyiben teljes tejsavas erjedésen megy keresztül, a 20. árucsoportba tartozik. A teljes tejsavas erjedésen átment uborkát és apró uborkát úgy lehet felismerni, hogy annak húsa a felület teljes keresztmetszetében üvegszerű (azaz kissé áttetsző).”

A 84. oldalon:

20. árucsoport (Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények)

A ZÖLDSÉGFÉLÉKBŐL, GYÜMÖLCSBŐL, DIÓFÉLÉKBŐL VAGY MÁS NÖVÉNYRÉSZEKBŐL ELŐÁLLÍTOTT KÉSZÍTMÉNYEK cím és a Megjegyzések 4. pontjához szöveg közötti rész az alábbi szöveggel egészül ki:

---

(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2)  HL C 133., 2008.5.30., 1. o.

---

23.7.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 201/3

---

Az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata

2010/C 201/03

A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) 9. cikke (1) bekezdése a) pontja második francia bekezdésének megfelelően az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata (2) a következőképpen módosul:

A 47. oldalon:

0805 90 00 (Más)

A meglévő szöveg a következő 5. ponttal egészül ki:

---

(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2)  HL C 133., 2008.5.30., 1. o.

---

23.7.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 201/4

---

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2010. július 22.

2010/C 201/04

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2850
JPY	Japán yen	111,57
DKK	Dán korona	7,4519
GBP	Angol font	0,84280
SEK	Svéd korona	9,4495
CHF	Svájci frank	1,3418
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,9750
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,179
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	283,25
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7089
PLN	Lengyel zloty	4,0974
RON	Román lej	4,2670
TRY	Török líra	1,9591
AUD	Ausztrál dollár	1,4476
CAD	Kanadai dollár	1,3388
HKD	Hongkongi dollár	9,9889
NZD	Új-zélandi dollár	1,7835
SGD	Szingapúri dollár	1,7648
KRW	Dél-Koreai won	1 547,45
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,6863
CNY	Kínai renminbi	8,7123
HRK	Horvát kuna	7,2485
IDR	Indonéz rúpia	11 634,64
MYR	Maláj ringgit	4,1204
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,756
RUB	Orosz rubel	39,1355
THB	Thaiföldi baht	41,486
BRL	Brazil real	2,2765
MXN	Mexikói peso	16,4462
INR	Indiai rúpia	60,5700

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

23.7.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 201/5

---

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó trisz(2-klór-1-metil-etil)foszfát behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2010/C 201/05

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó trisz(2-klór-1-metil-etil)foszfát behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2010. június 9-én nyújtotta be az Európai Vegyipari Tanács (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyek termelése a trisz(2-klór-1-metil-etil)foszfát teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

Az e vizsgálat tárgyát képező termék a trisz(2-klór-1-metil-etil)foszfát (a továbbiakban: vizsgált termék).

A termék vámuniós és statisztikai (CUS) száma: 0024577-2. A termék neve TCPP-ként rövidíthető, és az alábbi szinonimák használhatók rá:

—	2-propanol, 1-klór, foszfát (3:1)

—	trisz(monoklór-izopropil)foszfát (TMCP)

—	trisz(2-klór-izopropil)foszfát (TCIP)

—	foszforsav, trisz(2-klór-1-metil-etil)észter

—	trisz(béta-klór-izopropil)foszfát

—	1-klór-2-propanol-foszfát (3:1).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás  (2)

Az állítás szerinti dömpingelt termék a jelenleg az ex 2919 90 00 KN-kód alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó vizsgált termék. Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

Mivel a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak, az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint a panaszos a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, jelen esetben az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott ár alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes értéknek és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi) exportáraknak az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4.   A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyíték azt mutatja, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az eladott mennyiségre, az uniós gazdasági ágazat által kialakított árszintre és a piaci részesedésre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Ha a következtetések ezt támasztják alá, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellenkezik-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

5.1.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országból származó exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

a)   Mintavétel

Tekintettel arra, hogy az érintett országban nagy számban működhetnek ezen eljárás hatálya alá tartozó exportáló gyártók, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti vizsgálati időszakban az Unióba irányuló exportra értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában, a 27 tagállamra (4) külön-külön lebontva és összesítve is,

—	a 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti vizsgálati időszakban a belföldi piacon értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában világszerte,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (5) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az exportáló gyártóknak azt is jelezniük kell, hogy – amenynyiben nem kerülnek be a mintába – szeretnének-e kapni kérdőívet, illetve egyéb igénylőlapot, melyet kitöltve egyéni dömpingkülönbözetet igényelhetnek az alábbi b) szakasszal összhangban.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő exportáló gyártók esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az exportáló ország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választhatók ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja a mintába való felvételre kiválasztott vállalatokról.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kitöltött kérdőívet kell benyújtania.

A mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók általi behozatalra kivetett dömpingellenes vám – az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése értelmében – nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát.

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni dömpingkülönbözetüket (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasszal összhangban kérdőívet, illetve egyéb igénylőlapot kell igényelniük, melyet az alábbiakban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtani. Hangsúlyozandó, hogy ahhoz, hogy a Bizottság a nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira egyéni dömpingkülönbözetet állapíthasson meg, bizonyítani kell, hogy azok eleget tesznek az alábbi 5.1.2.2. szakaszban meghatározott, a piacgazdasági elbánáshoz vagy legalább az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem számít ki egyéni dömpingkülönbözetet számukra, amennyiben például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni vizsgálat túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2.   Az érintett, nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira vonatkozó eljárás

5.1.2.1.   A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell kiszámítani. Ennek érdekében a Bizottságnak egy megfelelő, piacgazdasági berendezkedésű harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság ideiglenesen az Amerikai Egyesült Államokat választotta ki erre a célra. Az érdekelt feleknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül kell beküldeniük a fent említett választás helyességére vonatkozó észrevételeiket a Bizottsághoz.

5.1.2.2.   Az érintett, nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján azok az érintett országbeli egyéni exportáló gyártók, melyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek vonatkoznak rájuk, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Piacgazdasági elbánásban akkor részesülhetnek, ha a piacgazdasági elbánás iránti kérelem elbírálása azt mutatja, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított feltételek (6) teljesülnek. A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával számítják ki, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint.

Az érintett országbeli egyes exportáló gyártók egyéni elbánást is igényelhetnek – alternatívaként is. Az egyéni elbánás elnyeréséhez az exportáló gyártóknak be kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében szereplő kritériumoknak (7). Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a saját exportáraik alapján számítják ki. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték az előbb ismertetett módon kiválasztott piacgazdasági berendezkedésű harmadik országra vonatkozóan megállapított értékeken alapul.

a)   Piacgazdasági elbánás

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld az érintett országbeli, mintavételre kiválasztott exportáló gyártók mindegyikének és a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártók mindegyikének, az exportáló gyártók minden ismert szövetségének, továbbá az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintavételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítéstől számított 15 napon belül kitöltött igénylőlapot kell benyújtania.

b)   Egyéni elbánás

Az egyéni elbánás igényléséhez a mintába felvett, érintett országbeli exportáló gyártóknak, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártóknak, amelyek – eltérő rendelkezés hiányában – az igénylőlapot az egyéni elbánásra vonatkozó szakaszokat megfelelően kitöltve, a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 15 napon belül kell benyújtaniuk.

5.1.3.   A független importőrök vizsgálata  (8), (9)

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, és a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkével összhangban kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. E felek – eltérő rendelkezés hiányában – kötelesek ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül jelentkezni, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátani:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a teljes forgalom a vizsgálati időszak során (2009. július 1. és 2010. június 30. között),

—	az érintett országból származó importált vizsgált terméknek a vizsgálati időszak során (2009. július 1. és 2010. június 30. között) az uniós piacra történő behozatalának, illetve az ott lebonyolított viszonteladásának mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (10) neve és tevékenységének pontos leírása;

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításai a rendelkezésre álló tényeken alapulnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőröket a vizsgált termék uniós értékesítéseinek olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőívnek információkat kell tartalmaznia többek között a felek vállalatának/vállalatainak szerkezetéről, tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás

Kár alatt a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár vagy ennek kockázata, illetve az uniós gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása. A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, továbbá tényszerűen meg kell állapítani a dömpingelt behozatal mennyiségét, azoknak az uniós piac árait érintő hatását, valamint ezen behozataloknak a uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatását. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártói felkérést kapnak a Bizottság vizsgálatában való részvételre.

5.2.1.   Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az ismert uniós gyártóknak és az uniós gyártók ismert szövetségeinek. Felkéri valamennyi uniós gyártót, valamint az uniós gyártók szövetségeit, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából mihamarabb vegyék fel vele a kapcsolatot faxon, eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül.

Eltérő rendelkezés hiányában az uniós gyártóknak és az uniós gyártók szövetségeinek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell megküldeniük a kitöltött kérdőíveket. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalat (vállalatok) pénzügyi helyzetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék előállítási költségeire és értékesítéseire vonatkozóan kell információkat tartalmaznia.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 21. cikkének megfelelően határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és azok reprezentatív szövetségeit, a felhasználókat és azok reprezentatív szövetségeit, a szállítókat és azok reprezentatív szövetségeit, illetve a reprezentatív fogyasztói szervezeteket arra, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező feleknek – eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül – információt szolgáltathatnak a Bizottság részére arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor. Az információ tetszőleges formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásbeli beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. A fent említett információnak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani; az anyagnak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó eljárás

Az érdekelt feleknek minden beadványukat – köztük a minta kiválasztásával kapcsolatban benyújtott információkat, a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló, kitöltött igénylőlapokat, a kitöltött kérdőíveket, illetve azok naprakész változatait – írásban, két, egymással teljesen megegyező (egy papír- és egy elektronikus formátumú) példányban – kell benyújtaniuk, amelyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Amennyiben valamely érdekelt fél technikai okok miatt nem tudja beadványait és kérelmeit elektronikus formában benyújtani, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) (11) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információt benyújtó érdekelt felek egy nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell hogy bocsássanak az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerint, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük annak érdekében, hogy a bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen bizalmas információt.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő áttekinti az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást szervezhet az adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani; a benyújtott anyagnak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos meghallgatásokra vonatkozó kérelmeket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felek közötti kommunikáció során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol az érintett felek előadhatják különböző álláspontjukat, és ütköztethetik érveiket, többek között a dömping, a kár, az okozati összefüggés vagy az uniós érdek kérdésében. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalát követő negyedik hét végén kerülhet sor.

Az érdekelt felek további információkat és elérhetőségeket a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén, a meghallgató tisztviselő alábbi weboldalán találnak: (http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/ho/index_en.htm).

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően fogja kezelni (12).

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Dömping alatt egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes érték általában a „hasonló termék” összehasonlítható ára az exportáló ország belföldi piacán. „Hasonló termék” alatt olyan terméket kell érteni, amely minden szempontból hasonlít az érintett termékre, vagy ilyen termék hiányában egy, az adott termékhez közel hasonló terméket.

(3)  Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja. A nem gyártó exportőrök rendszerint nem jogosultak egyedi vámtételre.

(4)  Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(5)  A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében a személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6)  Az exportáló gyártóknak elsősorban a következőket kell igazolniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a cégek egyetlen átlátható alapvető könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások; iv. a csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok stabilitást és jogbiztonságot garantálnak és v. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(7)  Az exportáló gyártóknak elsősorban a következőket kell igazolniuk: i. ha teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalatról vagy vegyes vállalatról van szó, az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget; ii. az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg; iii. a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól; iv. az árfolyamok átszámítása piaci árfolyamon történik, és v. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, amely lehetővé teszi az intézkedések kijátszását olyan esetben, ha egyedi exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(8)  Kizárólag az exportáló gyártóktól független importőrök vehetők fel a mintába. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal állnak kapcsolatban, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A vállalattal kapcsolatban álló fél meghatározását lásd az 5. lábjegyzetben.

(9)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásától eltérő vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(10)  A kapcsolatban álló fél meghatározását lásd az 5. lábjegyzetben.

(11)  Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentumnak az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani.

(12)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---