27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/1

1.

A Bizottság 2007. március 7-én megküldte az adatvédelmi irányelv jobb végrehajtását célzó munkaprogram nyomon követéséről szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett bizottsági közleményt (3) az európai adatvédelmi biztosnak. Az európai adatvédelmi biztos a 45/2001/EK rendelet 41. cikkével összhangban benyújtja véleményét.

2.

A közlemény ismételten hangsúlyozza, hogy a 95/46/EK irányelv (4) mérföldkövet jelent a személyes adatok védelmének történetében, és az irányelvet, valamint annak végrehajtását a következő három fejezetre osztva tárgyalja: a múlt, a jelen és a jövő. A közlemény fő következtetése az, hogy az irányelvet nem kell módosítani. Az irányelv végrehajtását egyéb, többségükben nem kötelező jellegű szakpolitikai eszközökkel kellene tovább javítani.

3.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye követi a közlemény felépítését. Ennél is fontosabb az, hogy az európai adatvédelmi biztos osztja a Bizottság fő következtetését, miszerint az irányelvet nem kell módosítani.

4.

Annak azonban, hogy az európai adatvédelmi biztos ezt az álláspontot képviseli, gyakorlati okai is vannak. Az európai adatvédelmi biztos a következőkből indul ki:

5.

Ezek a kiindulási pontok alapvető fontosságúak, hiszen nem szabad megfeledkezni arról, hogy az irányelv dinamikus környezetben működik. Mindenekelőtt az Európai Unió változik: a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti szabad információáramlás fontosabb szerepet kapott, és még fontosabbá fog válni. Másodsorban a társadalom is változik: az információs társadalom fejlődésben van és egyre több, a „bekamerázott társadalomra” jellemző tulajdonsággal rendelkezik (5). Ez azt vonja maga után, hogy ezen új helyzetek teljes mértékben kielégítő kezelése érdekében egyre nagyobb szükség van a személyes adatok hatékony védelmére.

6.

Az európai adatvédelmi biztos a közlemény értékelésében különösen az e változások tekintetében releváns következő perspektívákkal foglalkozik:

7.

Az adatvédelmi irányelv végrehajtásáról szóló, 2003. május 15-i első jelentés magában foglalta az adatvédelmi irányelv jobb végrehajtását célzó tíz – 2003–2004-ben végrehajtandó – kezdeményezés listáját tartalmazó munkaprogramot. A közlemény egyenként leírja, hogy miként hajtották végre e tevékenységeket.

8.

A munkaprogram keretében elvégzett munka elemzése alapján a közlemény kedvezően értékeli az irányelv végrehajtásában elért előrehaladást. A közlemény 2. fejezetének („A jelen”) címsoraiban összefoglalt bizottsági értékelés lényegében a következőket mondja ki: a végrehajtás területén előrehaladás érzékelhető annak ellenére, hogy néhány tagállam még nem hajtotta végre megfelelően az irányelvet; néhány eltérés továbbra is fennáll, de ezek többnyire az irányelv mozgásterén belül helyezkednek el, és egyetlen esetben sem jelentenek valódi problémát a belső piacra nézve. Az irányelvben megállapított jogi megoldások túlnyomórészt megfelelőnek bizonyultak arra, hogy szavatolják az adatvédelemhez való alapvető jogot, miközben figyelembe veszik a technológiai fejlődést és a közérdek által támasztott követelményeket.

9.

Az európai adatvédelmi biztos egyetért e kedvező értékelés fő irányvonalával. Ezen belül az európai adatvédelmi biztos elismeri a határokon átnyúló adatáramlás területén végzett jelentős munkát: a harmadik országok megfelelő adatvédelmi szintjének megállapítása, az új általános szerződési feltételek, a kötelező erejű vállalati szabályok elfogadása, az irányelv 26. cikke (1) bekezdésének egységesebb értelmezéséről való elgondolkodás és a 26. cikk (2) bekezdése szerinti engedélyezés bejelentésének javítása egyaránt a személyes adatok nemzetközi továbbítása megkönnyítésének irányába mutatnak. A Bíróság ítélkezési gyakorlata (6) mindazonáltal rámutatott arra, hogy ezen a kulcsfontosságú területen mind a technológia, mind a bűnüldözés terén végbement fejlődés figyelembevétele érdekében további munka elvégzésére van szükség.

10.

A közlemény arra is rávilágít, hogy az érvényesítés és a tudatosítás a jobb végrehajtás előmozdításának kulcsfontosságú kérdései, és ezeket jobban ki lehetne aknázni. Továbbá, a legjobb gyakorlatok cseréje, valamint az értesítésekre és a tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések területének összehangolása eredményes precedenst teremt a bürokrácia csökkentésére és a cégek költségeinek mérséklésére.

11.

Ezen túlmenően, a múlt elemzése megerősíti, hogy az érdekelt felek széles körének bevonása nélkül nem érhető el előrehaladás. A legtöbb végrehajtott tevékenységben a Bizottság, az adatvédelmi hatóságok és a tagállamok játsszák a központi szerepet. A magánfelek ugyanakkor egyre fontosabb szerepet töltenek be, különösen azokban az esetekben, amikor az önszabályozás és az európai magatartási kódex előmozdításáról vagy a magánélet védelmét erősítő technológiák fejlesztéséről van szó.

12.

Több érv szól azon bizottsági következtetés támogatása mellett, miszerint jelen körülmények között és rövid távon nincs szükség az irányelv módosítására irányuló javaslatok előirányozására.

13.

A Bizottság lényegében két érvet szolgáltat a következtetés támogatására. Először is azt, hogy nem aknázták ki teljes mértékben az irányelvben rejlő lehetőségeket. A tagállami joghatóságokban még mindig számottevő mértékben lehetne javítani az irányelv végrehajtásán. Másodszor pedig megállapítja, hogy bár az irányelv mozgásteret biztosít a tagállamok számára, nincs bizonyíték arra, hogy az e mozgástéren belüli eltérések valódi problémát jelentenek a belső piacra nézve.

14.

E két érv alapján a Bizottság a következő módon fogalmazza meg következtetését. A bizalom biztosítására hangsúlyt helyezve elmagyarázza, hogy az irányelvnek miként kellene működnie, azután pedig megállapítja, hogy az irányelv kapcsolódási pontot teremt, technológia-semleges, és továbbra is egységes és megfelelő válaszokat ad a problémákra (7).

15.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli e következtetés megfogalmazásának módját, de azon a véleményen van, hogy a következtetést tovább lehetne erősíteni azáltal, hogy azt a következő két további érvvel támasztanák alá:

16.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke elismeri, többek között az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i 108. Európa tanácsi egyezmény pedig meghatározza a természetes személyek személyes adataik védelméhez fűződő alapvető jogát. Az irányelv azáltal, hogy konkretizálja az egyezményben foglalt jogokat és szabadságokat, valamint kiegészíti azokat, lényegében az ezen alapvető jog fő elemeit tartalmazó keretet jelent (8).

17.

Az alapvető jogok célja, hogy a demokratikus társadalomban minden körülmények között megvédjék a polgárokat. Nem volna helyénvaló, ha a társadalomban végbemenő fejlődés vagy a hatalmon lévő kormányok politikai preferenciái okán könnyen meg lehetne változtatni az alapvető jogok fő elemeit. Például a terrorista szervezetek által a társadalomra jelentett fenyegetés egyes esetekben különböző eredményekhez vezethet, mert esetleg jelentősebb mértékben kell beavatkozni a személyek alapvető jogaiba, de semmilyen körülmények között sem sértheti magának a jognak az alapvető elemeit, és nem foszthatja meg a magánszemélyt jogainak gyakorlásától, illetve nem korlátozhatja őt indokolatlanul abban.

18.

Az irányelv második jellemzője, hogy célul tűzi ki a belső piaci szabad információáramlás előmozdítását. Egy egyre jobban fejlődő, belső határok nélküli belső piacon ez a második célkitűzés is alapvető jelentőségűnek tekinthető. E belső piac létrejötte és működése biztosításának egyik fő eszközét a nemzeti jog alapvető rendelkezéseinek harmonizációja jelenti. Az irányelv a tagállamok közötti, egymás nemzeti jogrendszerébe vetett kölcsönös bizalom megtestesítője. A változtatásokat ezen okokból kifolyólag is kellőképpen mérlegelni kell. A változtatások kihatással lehetnek a kölcsönös bizalomra.

19.

Az irányelv harmadik jellemzője, hogy az egy olyan általános keretnek tekintendő, amelyre konkrét jogi eszközök épülnek. E konkrét eszközök magukban foglalják az általános keret végrehajtási intézkedéseit, valamint a konkrét ágazatok konkrét kereteit. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv (2002/58/EK) (9) ilyen konkrét keretet jelent. Amennyiben lehetséges, a társadalom fejlődésében végbemenő változásoknak a végrehajtási intézkedések vagy a konkrét jogi keretek változását kell eredményezniük, nem pedig azon általános keret változását, amelyre épülnek.

20.

Az európai adatvédelmi biztos szerint a következtetés, miszerint jelenleg nincs szükség az irányelv módosítására, a felelősségteljes igazgatás és jogalkotási politika általános elveinek logikus következménye is. Jogalkotási javaslatokat csak abban az esetben kell benyújtani, ha kellő mértékben bizonyított szükségességük és arányosságuk, tekintet nélkül arra, hogy új közösségi fellépési területekre vagy meglévő jogalkotási intézkedések módosítására vonatkoznak-e. Nem kell jogalkotási javaslatot benyújtani akkor, ha ugyanazt az eredményt egyéb, kevésbé széles körű eszközök alkalmazásával is el lehetne érni.

21.

A jelenlegi körülmények között nem bizonyított az irányelv módosításának szükségessége és arányossága. Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy az irányelv általános keretet biztosít a közösségi jog szerinti adatvédelemhez. Az irányelvnek biztosítania kell egyrészt a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének jogainak és szabadságainak – különösen a magánélethez való jognak – a védelmét, másrészt pedig a személyes adatok belső piacon belüli szabad áramlását.

22.

Ezt az általános keretet nem kell módosítani mindaddig, amíg azt a tagállamok teljes körűen végre nem hajtották, kivéve, ha egyértelművé válik, hogy az irányelv célkitűzései nem teljesíthetők a jelenlegi keretek között. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a Bizottság – a jelenlegi körülmények között – megfelelően bizonyította, hogy az irányelvben rejlő lehetőségeket nem aknázták ki teljes mértékben (lásd e vélemény III. fejezetét). Arra pedig nincs bizonyíték, hogy a célkitűzések ne lennének teljesíthetők a jelenlegi keretek között.

23.

A jövőben is biztosítani kell, hogy az adatvédelmi elvek hatékony védelmet nyújtsanak a természetes személyek számára, szem előtt tartva azt a dinamikus környezetet, amelyben az irányelv működik (lásd a vélemény 5. pontját), valamint a vélemény 6. pontjában kifejtett következő perspektívákat: a végrehajtás javítása, a technológiával való kapcsolat, a magánélet globális szintű védelme és a joghatóság, az adatvédelem és bűnüldözés, valamint a reformszerződés. Az irányelv jövőbeli módosításának mértékét az adatvédelmi elvek teljes körű alkalmazásának eme szükségessége határozza meg. Az európai adatvédelmi biztos újból emlékeztet arra, hogy az irányelv módosítása hosszú távon elkerülhetetlennek tűnik.

24.

Ami a jövőbeli intézkedések tartalmát illeti, az európai adatvédelmi biztos már ebben a szakaszban is szolgál néhány olyan elemmel, amelyet alapvető fontosságúnak ítél a jövőbeli uniós adatvédelmi rendszerekben. Ezen elemek magukban foglalják az alábbiakat:

25.

Az új technológiák által jelentett kihívások kapcsán a közlemény megemlíti a 2002/58/EK irányelv folyamatban lévő felülvizsgálatát, valamint azt, hogy az olyan új technológiák, mint például az internet és a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) által felvetett adatvédelmi kérdések megválaszolásához esetleg specifikusabb szabályokra lehet szükség (10). Az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezt a felülvizsgálatot és a további intézkedéseket, bár véleménye szerint ezeknek nem kizárólag a technológiai fejlődéshez kellene kapcsolódniuk, hanem a dinamikus környezet teljes egészét kellene figyelembe venniük, és hosszú távon a 95/46/EK irányelvre is ki kellene terjedniük. Továbbá, ebben az összefüggésben nagyobb mértékű összpontosításra van szükség. A közlemény sajnálatos módon nyitva hagyja az ezzel kapcsolatos kérdéseket:

Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a Bizottság határozza meg közelebbről ezeket az elemeket.

26.

Bármely jövőbeli módosítást az irányelv jelenlegi rendelkezései teljes körű végrehajtásának kell megelőznie. A teljes körű végrehajtás az irányelv jogi követelményeinek való megfeleléssel kezdődik. A közlemény említést tesz arról (11), hogy néhány tagállam nem ültette át az irányelv számos fontos rendelkezését, és e tekintetben különösen rámutat a felügyelő hatóságok függetlenségére vonatkozó rendelkezésekre. A Bizottság feladata, hogy ellenőrizze a megfelelést, valamint hogy alkalmazza az EK-Szerződés 226. cikke szerinti hatáskörét, amennyiben erre megítélése szerint szükség van.

27.

A közlemény néhány rendelkezéssel kapcsolatban – különösen azokkal kapcsolatban, amelyek az EK-Szerződés 226. cikke értelmében hivatalos jogsértési eljáráshoz vezethetnek – értelmező közlemény kibocsátását tervezi.

28.

Ezen túlmenően az irányelv egyéb mechanizmusokat vezet be a végrehajtás javítására. Különösen a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport 30. cikkben felsorolt feladatai szolgálnak e célra. Arra hivatottak, hogy a tagállamokban az adatvédelem olyan – magas és harmonizált – szintjén serkentsék a végrehajtást, amely túlmutat az irányelv kötelezettségeinek teljesítéséhez szigorúan szükséges mértéken. A munkacsoport e szerep gyakorlása közben az évek során számos véleményt és egyéb dokumentumot fogalmazott meg.

29.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint az irányelv teljes körű végrehajtása az alábbi két elemet foglalja magában:

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a különböző jogi következmények, valamint a kapcsolódó felelősségi körök miatt egyértelműen meg kell különböztetni egymástól a két elemet. A gyakorlatban kialakult szabály a következő: a Bizottság teljes körű felelősséget vállal az első elemért, míg a munkacsoport a második elem tekintetében az elsődleges szereplő.

30.

Egy másik, pontosabb különbségtétel az irányelv jobb végrehajtásának megvalósítására rendelkezésre álló eszközökhöz kapcsolódik. Ezek közé tartoznak a következők:

31.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja a Bizottságnak, hogy szakpolitikái e közlemény alapján való kidolgozása során tegye egyértelművé, miként fogja felhasználni ezeket a különböző eszközöket. A Bizottságnak ebben az összefüggésben továbbá egyértelmű különbséget kell tennie a saját és a munkacsoport feladatai között. Ettől függetlenül önmagától értetődő az, hogy a Bizottság és a munkacsoport közötti jó együttműködés minden körülmények között feltétele a sikernek.

32.

A kiindulási pont az, hogy az irányelv rendelkezéseinek megfogalmazása technológiai szempontból semleges. A közlemény a technológiai semlegességre helyezett hangsúlyt több technológiai fejlesztéssel kapcsolja össze, úgymint az internettel, a harmadik országbeli szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, a rádiófrekvenciás azonosítással, valamint a hang- és képadatok automatikus felismeréssel való párosításával. A közlemény a tevékenységek két típusát különbözteti meg. Első típus: az adatvédelmi elvek változó technológiai környezetben való alkalmazására vonatkozó konkrét iránymutatás, amelyben jelentős szerepet játszik a munkacsoport és annak internettel foglalkozó almunkacsoportja (13). Második típus: maga a Bizottság javasolhat ágazat-specifikus jogszabályokat.

33.

Az európai adatvédelmi biztos fontos első lépésként üdvözöli ezt a megközelítést. Hosszú távon azonban egyéb és még fontosabb lépésekre lehet szükség. E közlemény apropója kiindulópontként szolgálhatna egy ilyen hosszú távú megközelítéshez. Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy a jelen közleményt nyomon követő intézkedésként kezdődjön meg e megközelítés megvitatása. A megközelítés lehetséges elemeiként a következő pontokat lehet megemlíteni.

34.

Először is, a technológiával való kapcsolat kétoldalú. Egyrészt a megjelenő új technológiák szükségessé tehetik az adatvédelem jogi keretének módosítását. Másrészt az egyének személyes adatai hatékony védelmének szükségessége egy mind távolabbra mutató következményként új korlátozásokat vagy megfelelő biztosítékokat követelhet meg bizonyos technológiák alkalmazását illetően. Ugyanakkor az új technológiákat is lehetne hatékonyan alkalmazni, valamint azokra a magánélet védelmét erősítő módon támaszkodni.

35.

Másodszor, néhány egyedi korlátra lehet szükség akkor, amikor az új technológiákat kormányzati intézmények használják közfeladataik ellátása során. Jó példát jelentenek erre a hágai program végrehajtásához kapcsolódóan a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül zajló, az interoperabilitásról és hozzáférésről folytatott megbeszélések (14).

36.

Harmadszor, megfigyelhető a biometrikus anyagok – mint például (de nem kizárólag) a DNS-anyagok – jóval szélesebb körű használata felé mutató tendencia. Az ezen anyagokból nyert személyes adatok használata által jelentett sajátos kihívások befolyásolhatják az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat.

37.

Negyedszer, el kell ismerni azt, hogy maga a társadalom is változik, és egyre több, a bekamerázott társadalomra jellemző elemre tesz szert (15). E fejlemény kapcsán sarkalatos vitára van szükség. Ebben a vitában a központi kérdés az lenne, hogy elkerülhetetlen fejleményről van-e szó, hogy az európai jogalkotónak feladata-e beavatkozni ebbe a fejleménybe és feladata-e korlátozni azt, hogy az európai jogalkotó hozhat-e hatékony intézkedéseket, és ha igen, milyen módon stb.

38.

A közlemény korlátozott figyelmet szentel a magánélet globális szintű védelme és a joghatóság perspektívájának. Ebben az összefüggésben az egyetlen szándék az, hogy a Bizottság továbbra is nyomon kövesse a nemzetközi színteret, és hozzájáruljon ahhoz, hogy így biztosítsa a tagállamok kötelezettségvállalásai és az irányelvből eredő kötelezettségeik közötti koherenciát. Emellett a közlemény felsorol számos, a nemzetközi adattovábbítás követelményeinek egyszerűsítése érdekében végrehajtott tevékenységet (lásd a vélemény III. fejezetét).

39.

Az európai adatvédelmi biztos sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e perspektíva nem kapott hangsúlyosabb szerepet a közleményben.

40.

Az irányelv IV. fejezete (25. és 26. cikk) az általános adatvédelmi szabályokon túl különleges rendszert vezet be a harmadik országokba irányuló adattovábbításra. Ezt a különleges rendszert azzal a szándékkal dolgozták ki az évek során, hogy méltányos egyensúlyt teremtsenek azon egyének védelme, akiknek az adatait harmadik országokba kell továbbítani, valamint többek között a nemzetközi kereskedelem szükségletei és a globális telekommunikációs hálózatok valósága között. A megfelelőségre vonatkozó megállapítások, az általános szerződési feltételek, a kötelező erejű vállalati szabályok stb. révén a Bizottság és a munkacsoport (16), de például a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara is nagy erőfeszítéseket tett e rendszer működőképessé tétele érdekében.

41.

A rendszer internetre való alkalmazhatósága tekintetében különleges jelentőségű a Bíróság által a Lindqvist-ügyben (17) hozott ítélet. A Bíróság rámutat az interneten található információk helyfüggetlen jellegére, és úgy határoz, hogy az adatok internetes oldalra való feltöltése mint olyan nem minősül harmadik országba irányuló adattovábbításnak, még akkor sem, ha ezáltal az említett adatok harmadik országbeli személyek számára a hozzáféréshez szükséges technikai eszközök segítségével hozzáférhetővé válnak.

42.

Ez a rendszer az Európai Unió területi korlátainak logikus és szükséges következményeként egy olyan hálózatosított társadalomban, ahol a fizikai határok jelentőségüket vesztik, nem biztosít teljes körű védelmet az európai adatalanyok számára (lásd a vélemény 6. pontjában említett példákat): az interneten található információ helyfüggetlen jellegű, az európai jogalkotó hatásköre viszont nem helyfüggetlen.

43.

A kihívás abban áll majd, hogy olyan gyakorlati megoldásokat találjanak, amelyek az európai adatalanyok védelmének szükségességét összeegyeztetik az Európai Unió és tagállamai területi korlátaival. Az európai adatvédelmi biztos „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára vonatkozó stratégia” című bizottsági közleményhez fűzött észrevételeiben már ösztönözte a Bizottságot arra, hogy vállaljon proaktív szerepet a személyes adatok védelmének nemzetközi szintű előmozdításában azáltal, hogy támogatja az Európai Unió és a harmadik országok közötti kétoldalú és többoldalú megközelítéseket, valamint az egyéb nemzetközi szervezetekkel való együttműködést (18).

44.

E gyakorlati megoldások magukban foglalják a következőket:

45.

E megoldások közül egyik sem új. Szükség van ugyanakkor egy olyan elképzelésre, amely megmutatja, hogy miként lehet ezeket a módszereket a lehető leghatékonyabb módon, eredményesen felhasználni, valamint hogy miként lehet biztosítani, hogy az Európai Unióban alapvető jognak minősülő adatvédelmi előírások egy globális, hálózatosított társadalomban is hatékonyan működjenek. Az európai adatvédelmi biztos felkéri a Bizottságot, hogy a legfontosabb érdekelt felekkel együtt kezdjen el kidolgozni egy ilyen elképzelést.

46.

A közlemény különös figyelmet fordít a közérdek által támasztott – különösen a biztonságra vonatkozó – követelményekre. Elmagyarázza az irányelv 3. cikkének (2) bekezdését és e rendelkezésnek a Bíróság által a PNR-ítéletben (19) adott értelmezését, valamint az irányelv 13. cikkét, többek között az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatához kapcsolódóan. A közlemény továbbá hangsúlyozza, hogy a Bizottság a biztonság fenntartását biztosító intézkedések és az alku tárgyát nem képező alapvető jogok közötti egyensúly megteremtésekor biztosítja, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikke szerint védi a személyes adatokat. Ez a kiindulási pont az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott transzatlanti párbeszédre is vonatkozik.

47.

Az európai adatvédelmi biztos szerint fontos, hogy a Bizottság az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosított egyértelmű módon ismételje meg az Uniónak az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó, az EUSz. 6. cikke szerinti kötelezettségeit. Ez a kijelentés annál is inkább fontosabb most, hogy az Európai Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája a reformszerződés értelmében jogilag kötelező erejű lesz. A Charta 8. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.

48.

Közismert tény, hogy a bűnüldözés által támasztott azon igény, hogy a bűncselekmények leküzdéséhez – nem is beszélve a terrorizmus elleni küzdelemről – egyre növekvő mértékben használjanak fel személyes adatokat, azzal a kockázattal jár, hogy a polgárok védelmének szintje gyengül, és akár az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben és/vagy az Európa Tanács 108. egyezményében (20) biztosított szint alá is csökkenhet. Ez az aggodalom képezte az európai adatvédelmi biztosnak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározati javaslatra vonatkozó, 2007. április 27-án kibocsátott harmadik véleményének egyik fő elemét.

49.

Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú, hogy a bűnüldözés által támasztott igényekkel kapcsolatban is az irányelv által biztosított védelmi szint jelentse a polgárok védelmének alapját. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és a 108. egyezmény minimális szintű védelmet biztosít, de nem biztosítja a szükséges pontosságot. A polgárok megfelelő szintű védelmének biztosítása érdekében ezeken túl kiegészítő intézkedésekre volt szükség. Ez a szükség jelentette az irányelv 1995-ös elfogadásához vezető egyik fő húzóerőt (21).

50.

Ugyanilyen fontos, hogy ez a védelmi szint hatékonyan biztosítva legyen minden olyan helyzetben, amikor személyes adatot dolgoznak fel bűnüldözési céllal. Habár ez a közlemény nem foglalkozik a harmadik pillér körébe tartozó adatfeldolgozással, mégis joggal foglalkozik azokkal a helyzetekkel, amikor kereskedelmi céllal gyűjtött (és feldolgozott) adatokat bűnüldözési célokra használnak fel. Ezek a helyzetek egyre gyakrabban fordulnak elő, lévén, hogy a rendőrségi munka egyre nagyobb mértékben támaszkodik a harmadik felek birtokában lévő információk elérhetőségére. A 2006/24/EK irányelv (22) jelenti a legjobb példát erre a tendenciára: ez az irányelv arra kötelezi az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, hogy bűnüldözési célokból (hosszabb ideig) tárolják a kereskedelmi céllal gyűjtött (és tárolt) adatokat. Az európai adatvédelmi biztos szerint teljes mértékben biztosítani kell, hogy az irányelv alkalmazási körén belül gyűjtött és feldolgozott személyes adatok megfelelő védelemben részesüljenek, amikor azokat közérdekű célokra, és különösen a biztonság érdekében, valamint a terrorizmus elleni harc céljából használják fel. Néhány esetben azonban ez utóbbi célok az irányelv alkalmazási körén kívül eshetnek.

51.

Ezek az észrevételek a Bizottsághoz intézett következő javaslatokhoz vezetnek:

52.

A Bizottság a közleményben érinti az alkotmányszerződés által az adatvédelem területére gyakorolt – rendkívül nagy – hatást. A szerződés – amely alatt már a reformszerződés értendő – valóban alapvető jelentőségű lesz ezen a területen. A szerződés a pillérstruktúra végét jelenti, az adatvédelemre vonatkozó rendelkezést (jelenleg az EK-Szerződés 286. cikke) egyértelművé teszik, az Európai Unió Alapjogi Chartája pedig, amelynek 8. cikke adatvédelmi rendelkezést tartalmaz, jogilag kötelező erejű eszközzé válik.

53.

A kormányközi konferencia (KK) felhatalmazása különös figyelmet fordít az adatvédelemre. A 19. pont f) alpontja alapvetően három megállapítást tesz. Először is, az adatvédelemre vonatkozó általános szabályok nem érintik a KKBP-címben (a jelenlegi második pillér) elfogadott külön szabályokat; másodszor, nyilatkozatot fogadnak el a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén (a jelenlegi harmadik pillér) megvalósuló adatvédelemről; és harmadszor, a vonatkozó jegyzőkönyvekben külön rendelkezéseket fogadnak el az egyes tagállamok helyzetéről (ez az elem főként az Egyesült Királyságnak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés tekintetében fennálló különleges helyzetéhez kapcsolódik).

54.

A második elem (a nyilatkozat) az, amelyet a kormányközi konferencián majd pontosítani kell. Az irányelvben foglalt adatvédelmi elvek lehető legszélesebb körű alkalmazásának biztosítása érdekében kellőképpen figyelembe kell venni a pillérstruktúra felszámolásának következményeit és az irányelvnek a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre való esetleges alkalmazhatóságát. Az e kérdéssel kapcsolatos további részletek megvitatására nem ez a megfelelő hely. Az európai adatvédelmi biztos a kormányközi konferencia elnökségéhez címzett levelében javaslatokat terjesztett elő a nyilatkozatra vonatkozóan (25).

55.

A közlemény az irányelv jövőbeli jobb végrehajtására használható számos eszközre és intézkedésre utal. Az európai adatvédelmi biztos észrevételeket kíván tenni ezekkel kapcsolatban, miközben a közleményben nem említett egyéb kiegészítő eszközöket is feltár.

56.

Egyes esetekben uniós szinten egyedi jogalkotásra lehet szükség. Ezen belül, az irányelvben megfogalmazott elveknek a technológiák által felvetett kérdésekhez való hozzáigazításához ágazati jogszabályok bizonyulhatnak szükségesnek, ahogyan az a magánélet távközlési ágazatban megvalósuló védelméről szóló irányelvekben is történt. Az olyan területeken, mint például az RFID-technológia, gondosan mérlegelni kell az egyedi jogszabályok alkalmazását.

57.

A közleményben említett eszközök közül a leghatásosabb a jogsértési eljárás. A közlemény egy aggodalomra okot adó konkrét területet határoz meg, nevezetesen az adatvédelmi hatóságok függetlenségének és hatáskörének kérdését, más területeket pedig csak nagy vonalakban említ meg. Az európai adatvédelmi biztos osztja azt a véleményt, hogy a jogsértési eljárások alapvető és elkerülhetetlen eszközt jelentenek, ha a tagállamok nem rendelkeznek az irányelv teljes körű végrehajtásáról, figyelembe véve különösen azt a tényt, hogy már csaknem kilenc év telt el az irányelv végrehajtására megállapított határidő lejárta óta, valamint azt, hogy már a munkaprogramban megállapított strukturált párbeszédre is sor került. Mindazonáltal a mai napig egyetlen eljárás sem indult a Bíróságon a 95/46/EK irányelv megsértése miatt.

58.

A valamennyi olyan esetről készült összehasonlító elemzés (26), ahol fennáll a hibás vagy nem teljes átültetés gyanúja, valamint az értelmező közlemény minden bizonnyal javíthatja a Szerződések őreként fellépő Bizottság szerepének koherenciáját. Mindazonáltal ezen eszközök kidolgozása – ami némi időbe és erőfeszítésbe kerülhet – nem késleltetheti a jogsértési eljárásokat azokon a területeken, ahol a Bizottság már egyértelműen megállapította a helytelen átültetést vagy gyakorlatot.

59.

A európai adatvédelmi biztos ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy – amennyiben szükséges – jogsértési eljárások révén törekedjen az irányelv jobb végrehajtására. Az európai adatvédelmi biztos ebben az összefüggésben élni fog a Bíróságon való beavatkozásra vonatkozó hatáskörével annak érdekében, hogy adott esetben beavatkozzon a 95/46/EK irányelv végrehajtásához vagy a személyes adatok védelmének területén elfogadott egyéb jogi eszközökhöz kapcsolódó jogsértési eljárásokba.

60.

A közlemény néhány rendelkezéssel kapcsolatban egy olyan értelmező közleményre is utal, amelyben a Bizottság pontosítani fogja az irányelv azon rendelkezéseire vonatkozó értelmezését, amelyek végrehajtása problematikusnak bizonyult, és így jogsértési eljárásokat eredményezhet. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság ebben az összefüggésben figyelembe veszi a munkacsoport által az értelmezés kapcsán végzett munkát. Valóban alapvető fontosságú, hogy a soron következő értelmező közlemény megfogalmazásakor kellőképpen figyelembe vegyék a munkacsoport álláspontját, és megfelelően konzultáljanak a munkacsoporttal annak érdekében, hogy annak tapasztalatát hasznosítsák az irányelv nemzeti szintű alkalmazása során.

61.

Ezen túlmenően az európai adatvédelmi biztos megerősíti, készen áll arra, hogy a személyes adatok védelméhez kapcsolódó valamennyi kérdésben tanácsot adjon a Bizottságnak. Ez azon eszközökre is vonatkozik, amelyek nem kötelező erejűek, de ennek ellenére céljuk a személyes adatok védelmének területére vonatkozó közösségi politika meghatározása – ilyen eszközök például a bizottsági közlemények. A közlemények esetében az európai adatvédelmi biztossal még az értelmező közlemény elfogadása előtt kell konzultálni annak érdekében, hogy ez a tanácsadó szerep hatékony lehessen (27). A WP29 és az európai adatvédelmi biztos tanácsadó szerepe egyaránt hozzáadott értéket nyújt e közleményhez, miközben megőrzi a Bizottság függetlenségét abban, hogy önállóan dönthessen az irányelv végrehajtásához kapcsolódó jogsértési eljárások hivatalos megindításáról.

62.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a közlemény csak korlátozott számú cikkel foglalkozik, így lehetővé téve az érzékenyebb kérdésekre való összpontosítást. E tekintetben az európai adatvédelmi biztos felhívja a Bizottság figyelmét a következő, az értelmező közleményben különleges figyelmet érdemlő kérdésekre:

63.

Az egyéb, nem kötelező erejű eszközöknek proaktív módon kell fejleszteniük az adatvédelem elveinek való megfelelést, különösen az új technológiai környezetekben. Az intézkedéseknek „a magánélet megtervezett védelme” („privacy by design”) elnevezésű koncepcióra kell épülniük, biztosítva, hogy az új technológiák szerkezetének kidolgozására és kialakítására az adatvédelmi elvek megfelelő figyelembevétele mellett kerüljön sor. A magánélet védelmét tiszteletben tartó technológiai termékek előmozdításának kulcsfontosságú szerepet kell játszania egy olyan környezetben, ahol a helyfüggetlen számítástechnika gyors fejlődést mutat.

64.

Ehhez szorosan kapcsolódik annak szükséges volta, hogy kibővítsék az adatvédelmi jogszabályok érvényesítésében érdekelt felek körét. Egyrészről, az európai adatvédelmi biztos határozottan támogatja a hatásköreiket és a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoporton belüli koordinációs lehetőségeket teljes mértékben kihasználó adatvédelmi hatóságok által az irányelvben megfogalmazott elvek érvényesítésében játszott alapvető szerepet. Az irányelv hatékonyabb érvényesítése egyike a londoni kezdeményezésben megfogalmazott célkitűzéseknek is.

65.

Másrészről, az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza azt, hogy az adatvédelmi elvek magánfelek általi érvényesítését önszabályozás és verseny révén kellene előmozdítani. Az ipart ösztönözni kellene az adatvédelmi elvek végrehajtására és arra, hogy versenyezzen a magánélet védelmét tiszteletben tartó termékek és szolgáltatások fejlesztése terén, hogy ezáltal – az adatvédelmet fontosnak tartó fogyasztók elvárásainak való jobb megfelelés révén – növelhesse piaci szerepét. Ebben az összefüggésben jó példát jelenthetnek az adatvédelmi bizalompecsétek, amelyeket tanúsítási eljárásnak alávetett termékek és szolgáltatások kaphatnak meg (29).

66.

Az európai adatvédelmi biztos fel szeretné hívni a Bizottság figyelmét azon egyéb eszközökre is, amelyek annak ellenére, hogy a közlemény nem említi őket, hasznosnak bizonyulhatnak az irányelv jobb végrehajtása szempontjából. Az adatvédelmi hatóságokat az adatvédelmi jogszabályok jobb érvényesítésében segítő ilyen eszközök például a következők:

67.

Az európai adatvédelmi biztos utolsó pontként olyan egyéb eszközökre utal, amelyek a közleményben nem szerepelnek, de amelyeket figyelembe lehetne venni az irányelv jövőbeli módosításakor, vagy amelyeket fel lehetne venni egyéb horizontális jogszabályokba – ezek közül is különösen a következőkre:

68.

Több intézményi szereplő rendelkezik az irányelv végrehajtásához kapcsolódó feladatokkal. Az irányelv 28. cikke értelmében a tagállami felügyelő hatóságok felelnek az irányelvet átültető nemzeti rendelkezések tagállami alkalmazásának ellenőrzéséért. A 29. cikk létrehozza a felügyelő hatóságok munkacsoportját, a 30. cikk pedig felsorolja annak feladatait. A 31. cikk értelmében az intézkedések közösségi szinten való végrehajtása tekintetében a Bizottságot a tagállamok kormányainak képviselőiből álló bizottság (komitológiai bizottság) segíti.

69.

A különböző szereplők feladatai jobb meghatározásának szükségessége különösen igaz a munkacsoport (tevékenységei) tekintetében. A 30. cikk (1) bekezdése felsorolja a munkacsoport négy feladatát, amelyek úgy foglalhatók össze, mint az irányelv nemzeti szinten való alkalmazásának vizsgálata az egységesség jegyében, valamint véleménynyilvánítás az alábbi közösségi szintű fejleményekről: a védelem szintje, jogalkotási javaslatok és eljárási szabályzat. Ez a lista érzékelteti, hogy a munkacsoport széles körű felelősséggel rendelkezik az adatvédelem területén, ugyancsak ezt szemléltetik a munkacsoport által az évek során készített dokumentumok.

70.

A közlemény szerint a munkacsoport „nagyon fontos tényező a jobb és koherensebb végrehajtás biztosításához”. Az európai adatvédelmi biztos teljes mértékben osztja ezt a megállapítást, ugyanakkor a feladatok néhány konkrét elemének pontosítását is szükségesnek tartja.

71.

Először is, a közlemény a munkacsoport által nyújtott hozzájárulás javítására szólít fel, lévén, hogy a nemzeti hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy nemzeti gyakorlataikat a közös irányvonalhoz igazítsák (30). Az európai adatvédelmi biztos üdvözli e kijelentés szándékát, de óva int a feladatok összecserélésétől. Az EK-Szerződés 211. cikke értelmében a Bizottság feladata, hogy ellenőrizze, a tagállamok – a felügyelő hatóságokat is beleértve – teljesítik-e kötelezettségeiket. A munkacsoport mint független tanácsadó szerv nem tartozhat felelősséggel az általa adott vélemények nemzeti hatóságok általi alkalmazásáért.

72.

Másodszor, a Bizottságnak tisztában kell lennie azzal, hogy a munkacsoporton belül különböző szerepei vannak, hiszen nem csak tagja a munkacsoportnak, de annak titkárságát is ő biztosítja. Titkársági feladatainak ellátása során úgy kell támogatnia a munkacsoportot, hogy az független módon végezhesse munkáját. Ez lényegében két dolgot jelent: a Bizottságnak biztosítania kell a szükséges forrásokat, a titkárságnak pedig a munkacsoport tevékenységeinek tartalmát, körét és eredményének jellegét tekintve a munkacsoport és annak elnöke utasításait követve kell működnie. Általánosabban fogalmazva: a Bizottság egyéb, a közösségi jog szerinti feladatainak ellátása során végzett tevékenységei nem akadályozhatják őt abban, hogy ellássa titkársági feladatait.

73.

Harmadszor, habár a munkacsoport prioritásainak kijelölése magára a munkacsoportra van bízva, a Bizottság jelezheti, hogy mit vár el a munkacsoporttól, valamint hogy megítélése szerint miként lehet a legjobban felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.

74.

Negyedszer, az európai adatvédelmi biztos sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közlemény nem ad egyértelmű útmutatást a szerepek Bizottság és munkacsoport közötti felosztására vonatkozóan. Az európai adatvédelmi biztos felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be a munkacsoporthoz egy ilyen útmutatást tartalmazó dokumentumot. Az európai adatvédelmi biztos a következő pontok felvételét javasolja e dokumentumba:

75.

Az európai adatvédelmi biztos osztja a Bizottság fő következtetését, miszerint az irányelvet rövid távon nem kell módosítani. Ezt a következtetést meg lehetne erősíteni azáltal, hogy azt az irányelv jellegére és az Unió jogalkotási politikájára is alapoznák.

76.

Az európai adatvédelmi biztos a következőkből indul ki:

77.

A jövőbeli változtatások fő elemei a következők:

78.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a Bizottság határozza meg közelebbről a következőket: a közlemény 3. fejezetében említett tevékenységekre vonatkozó ütemterv; az irányelv alkalmazásáról szóló következő jelentésre vonatkozó határidő; az előirányzott tevékenységek végrehajtásának értékelésére vonatkozó megbízás; a hosszú távon követendő útra vonatkozó utalások.

79.

Az európai adatvédelmi biztos fontos első lépésként üdvözli a technológiára vonatkozó megközelítést, és azt javasolja, hogy kezdődjön meg a hosszú távú megközelítésről szóló megbeszélés, amelybe többek között a bekamerázott társadalom fejlődéséről szóló sarkalatos vita is beletartozik. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli továbbá a 2002/58/EK irányelv folyamatban lévő felülvizsgálatát, valamint az olyan új technológiák, mint például az internet és a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) által felvetett adatvédelmi kérdések megválaszolását lehetővé tévő specifikusabb szabályok esetleges szükségességét. Ezen intézkedéseknek a dinamikus környezet teljes egészét kellene figyelembe venniük, és hosszú távon a 95/46/EK irányelvre is ki kellene terjedniük.

80.

Az európai adatvédelmi biztos sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magánélet globális szintű védelmének és a joghatóságnak a perspektívája korlátozott szerepet játszik a közleményben, és olyan gyakorlati megoldásokra hív fel, amelyek az európai adatalanyok védelmének szükségességét összeegyeztetik az Európai Unió és tagállamai területi korlátaival, mint például: az adatvédelem globális keretének továbbfejlesztése; a harmadik országokba irányuló adattovábbításra vonatkozó különleges rendszer továbbfejlesztése; a joghatóságról szóló nemzetközi megállapodások vagy harmadik országokkal kötött hasonló megállapodások; a globális megfelelést célzó mechanizmusokba való beruházások, mint például a kötelező erejű vállalati szabályok multinacionális vállalatok általi alkalmazása.

Az európai adatvédelmi biztos felkéri a Bizottságot, hogy a legfontosabb érdekelt felekkel együtt kezdjen el kidolgozni egy erre a perspektívára vonatkozó elképzelést.

81.

Az európai adatvédelmi biztos a bűnüldözés tekintetében a következő javaslatokat teszi a Bizottságnak:

82.

Az irányelv teljes körű végrehajtása azt jelenti, hogy 1. biztosítani kell, hogy a tagállamok teljes mértékben megfeleljenek az európai jog szerinti kötelezettségeiknek és 2. teljes körűen alkalmazni kell azokat az egyéb, nem kötelező erejű eszközöket, amelyek hozzájárulhatnak az adatvédelem magas és harmonizált szintjéhez. Az európai adatvédelmi biztos arra kéri a Bizottságot, hogy egyértelműen jelezze, miként fogja felhasználni a különböző eszközöket, valamint azt is, hogy milyen módon különbözteti meg saját feladatait a munkacsoport feladataitól.

83.

Ami ezen eszközöket illeti:

84.

Az európai adatvédelmi biztos felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be egy olyan dokumentumot a munkacsoportnak, amely egyértelmű útmutatást ad a szerepeknek a Bizottság és a munkacsoport közötti felosztására vonatkozóan és az alábbi elemeket is tartalmazza:

85.

Az irányelvben foglalt adatvédelmi elvek lehető legszélesebb körű alkalmazásának biztosítása érdekében kellőképpen figyelembe kell venni a reformszerződés következményeit. Az európai adatvédelmi biztos a kormányközi konferencia elnökségéhez címzett levelében javaslatokat terjesztett elő.

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/13

1.

A Bizottság a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban az európai adatvédelmi biztos számára megküldte véleményezésre az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló tanácsi határozati javaslatot. Az európai adatvédelmi biztos szerint ezt a véleményt meg kell említeni a kerethatározat preambulumában (3).

2.

A javaslat célja főként nem az Europol megbízatása vagy tevékenysége tekintetében megvalósuló jelentős változtatás, hanem új és rugalmasabb jogalap biztosítása az Europol számára. Az Europolt 1995-ben a tagállamok közötti, az Európai Unióról szóló szerződés K6. cikke (jelenlegi 34. cikk) szerinti egyezmény alapján hozták létre (4). Az ilyen egyezmények hátránya a rugalmasságot és a hatékonyságot illetően az, hogy valamennyi tagállam általi megerősítés szükséges esetükben, és a közelmúltban szerzett tapasztalatok szerint ez több évet is igénybe vehet. E javaslat indoklásából kiderül, hogy az Europol-egyezmény módosításáról szóló három – 2000-ben, 2002-ben, illetőleg 2003-ban elfogadott – jegyzőkönyv 2006 végéig nem lépett hatályba (5).

3.

A javaslat azonban tartalmi változtatásokat is tartalmaz, az Europol működésének további javítását célozva. Kiterjeszti az Europol megbízatását, és az Europol munkájának elősegítésére irányuló számos új rendelkezést foglal magában. Ennek alapján az Europol és mások (úgymint az Európai Közösség/az Európai Unió szervezetei, a tagállami hatóságok és harmadik országok) közötti adatcsere jelentősebb kérdéssé lép elő. A javaslat meghatározza, hogy az Europolnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa az Europol adatfeldolgozó rendszereinek és a tagállamok és az Európai Közösség/Európai Unió szervei rendszereinek átjárhatóságát (a javaslat 10. cikkének (5) bekezdése). A javaslat ezenfelül az Europol rendszeréhez való közvetlen hozzáférést biztosít a nemzeti egységek számára.

4.

Ezen túlmenően az Europol – mint az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe (harmadik pillér) szerinti szervezet – által elfoglalt hely következményekkel jár az alkalmazandó adatvédelmi jogra nézve, mivel a 45/2001/EK rendelet csupán a közösségi jog hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlása során végzett feldolgozásra vonatkozik, és ennélfogva elvileg nem alkalmazandó az Europol által végzett feldolgozási műveletekre. A javaslat V. fejezete az adatvédelemre és adatbiztonságra vonatkozó egyedi szabályokat tartalmaz, amelyek az adatvédelemre vonatkozó általános jogi kerethez – lex generalis – adódó kiegészítő szabályokat előíró lex specialis-nak tekintendők. Azonban a harmadik pillér vonatkozásában ez az általános jogi keret még nem került elfogadásra (lásd még a 37–40. pontokat).

5.

Utolsó pontként meg kell említeni azt, hogy néhány egyéb változás az Europol helyzetét az Európai Uniónak az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott más szervezeteivel fokozottabban összhangba hozzák. Annak ellenére, hogy ez alapvetően nem változtatja meg az Europol helyzetét, mégis első, ösztönző fejleménynek tekinthető. Az Europol finanszírozása a közösségi költségvetésből történik, és az Europol személyzete a közösségi személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik. Ez megerősíti az Európai Parlament (a költségvetési eljárásban betöltött helye miatt) és az Európai Bíróság (a költségvetéssel és a személyzeti ügyekkel kapcsolatos jogvitákban betöltött szerep miatt) ellenőrzését. Az európai adatvédelmi biztos a közösségi személyzetre vonatkozó személyes adatok feldolgozása tekintetében hatáskörrel rendelkezik (lásd még a 47. pontot).

6.

E vélemény foglalkozik egyenként (a 3. pontban említett) tartalmi változtatásokkal, az adatvédelemre vonatkozóan alkalmazandó, (4. pontban említett) törvényekkel, és az Europol és a közösségi szervek (5. pontban említett) növekvő hasonlóságaival.

7.

A vélemény különleges figyelmet fordít az Europol és az Európai Unió más szervei közötti adatcsere fokozott jelentőségére, amely az esetek többségében az európai adatvédelmi biztos felügyelete alá tartozik. Ebben az összefüggésben különösen a javaslat 22., 25. és 48. cikkét lehet megemlíteni. A kérdés összetettsége aggodalmat kelt, mind a célhoz kötöttség elve tekintetében, mind az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok és felügyelet tekintetében, azon esetekben, amikor különböző felügyeleti szervek rendelkeznek hatáskörrel a különböző európai szervezetek felügyeletére, azon pillértől függően, amelyhez tartoznak. Az Europol információs rendszer átjárhatóságával kapcsolatban is aggály merül fel.

8.

E javaslat jogszabályi környezete gyorsan változik.

9.

Elsősorban, e javaslat a rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén folyó jogalkotási tevékenységek egyike, amelynek célja a személyes adatok tárolásának és bűnüldözési céllal történő cseréjének lehetővé tétele. A Tanács elfogadott e javaslatok közül néhányat – például az információ és bűnüldözési operatív információ cseréjéről szóló, 2006. december 18-i tanácsi kerethatározatot (6) –, míg más javaslatok még folyamatban vannak.

10.

E jogalkotási tevékenységek vezérelve a hozzáférhetőség elve, amelynek fontos új jogelvként való bevezetésére 2004 novemberében a Hágai Program keretében került sor. Az elv kimondja, hogy a bűnözés elleni küzdelemhez szükséges információknak akadálymentesen kell átlépniük az EU belső határait.

11.

A hozzáférhetőség elve önmagában nem elegendő. További jogalkotási intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a rendőri és igazságügyi hatóságok között hatékony információcsere valósulhasson meg. Néhány esetben az adatcsere számára választott eszköz magában foglalja az európai szintű információs rendszer kialakítását vagy javítását. Az Europol információs rendszer ilyen rendszer. Az európai adatvédelmi biztos foglalkozott az említett rendszerek alapvető kérdéseivel a Schengeni Információs Rendszer tekintetében, valamint e javaslat tekintetében is érinti e kérdések némelyikét. Az említett kérdések közé tartoznak a rendszerhez való hozzáférés biztosításának feltételei, az összekapcsolás és az alkalmazandó adatvédelmi és felügyeleti szabályok (7).

12.

A javaslatot ezenfelül a legfrissebb fejleményekre, így a prümi szerződésnek az EU jogi keretébe történő átültetésére irányuló, az Európai Unió német elnöksége által tett kezdeményezésre figyelemmel kell megvizsgálni.

13.

Másodszor, a harmadik pilléren belüli adatvédelmi keretrendszer – amely a személyes adatok cseréje szempontjából szükséges feltétel – (az előzőekben említettek szerint) még mindig nem került elfogadásra. Ellenkezőleg, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról a Tanácsban folyó tárgyalások meglehetősen nehéznek bizonyultak. A Tanács német elnöksége bejelentette, hogy új szöveg (8) javaslatára kerül sor, amely a bizottsági javaslatban alkalmazott megközelítéshez képest néhány alapvető különbséget tartalmaz.

14.

Harmadszor, a javaslat közvetlenül kapcsolódik az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződéssel kapcsolatos fejleményekhez. Az alkotmányos szerződés III-276. cikke jelentős lépésnek tekinthető abban a folyamatban, amely során az Europol szerepe és feladatai fokozatosan kiterjesztésre kerülnek, másrészt az Europol fokozatosan bekapcsolódik az európai intézményi keretbe. Ahogyan az e javaslat indokolásából kiderül, e cikk tartalmazza az Europol jövőjével kapcsolatosan kialakult elképzelést. Ez a határozat az említett elképzelést részben beemeli, azon bizonytalanság figyelembevételével, hogy az alkotmányos szerződés rendelkezései hatályba lépnek-e, és ha igen, mikor.

15.

A javaslat I. mellékletének 4. és 5. cikke meghatározza az Europol megbízatását. Ez a megbízatás most kiterjesztésre került a szervezett bűnözéshez nem szorosan kapcsolódó olyan bűncselekményekre, amelyek az európai elfogatóparancsról szóló tanácsi kerethatározatban szereplő súlyos bűncselekmények felsorolásában szereplőkkel megegyeznek (9). Az Europol szerepének második kiterjesztése az, hogy adatbázisai jelenleg a magánintézmények által továbbított információkat és operatív bűnüldözési információkat is tartalmaznak.

16.

Az első kiterjesztést illetően elmondható, hogy logikus lépés a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés fejlesztése terén. Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy ez a rendőrségi együttműködést lehetővé tévő jogi eszközök tökéletesebb harmonizációját eredményezi. A harmonizáció nemcsak a jobb együttműködés feltételeinek javítása miatt hasznos, hanem azért is, mert az állampolgár jogbiztonságát fokozza, és a rendőrségi együttműködés hatékonyabb ellenőrzését teszi lehetővé, mivel a különböző eszközök mindegyikének hatálya a bűncselekmények azonos kategóriáira terjed ki. Az európai adatvédelmi biztos feltételezi, hogy a megbízatás e kiterjesztésére irányuló javaslat az arányosság elvének figyelembevételével került sor.

17.

Ami a második kiterjesztést illeti, ez a rendőrségi együttműködésben a közelmúltban tapasztalt tendenciával esik egybe, amelyben a magánvállalkozások által bűnüldözési céllal gyűjtött adatok felhasználása egyre fontosabbá válik. Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy az említett felhasználás szükséges lehet. Különösen a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelem szempontjából lehet szükséges az, hogy a bűnüldözés során valamennyi vonatkozó információ hozzáférhető legyen, beleértve a magánfelek kezében lévő információkat is (10). A magánfelektől érkező információ és bűnüldözési operatív információ azonban természeténél fogva további biztosítékokat kíván, többek között ezen információ pontosságának biztosítása érdekében, mivel ezek üzleti környezetben, üzleti céllal gyűjtött személyes adatok. Azt is biztosítani kell, hogy ezen információknak az Europol felé történő továbbításukat megelőző gyűjtése és feldolgozása jogszerűen történjen, a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok alapján, valamint, hogy az Europol csak megfelelően meghatározott feltételek és korlátozások mellett tegye lehetővé a hozzáférést: a hozzáférés csak eseti alapon, meghatározott célokra engedélyezhető, és azt bírósági felülvizsgálat alá kell helyezni a tagállamokban (11). Ennélfogva az európai adatvédelmi biztos javasolja ilyen feltételek és korlátozások határozatba való beépítését.

18.

Az Europol-egyezmény 6. cikke korlátozó megközelítést alkalmaz az Europol által gyűjtött információk feldolgozásával kapcsolatosan. Ez a feldolgozás három összetevőre korlátozódik: az Europol Információs Rendszerre, elemzési munkafájlokra és egy tárgymutatórendszerre. A javaslat 10. cikkének (1) bekezdése ezt a megközelítést egy olyan általános rendelkezéssel helyettesíti, amely lehetővé tesz az Europol számára az információ és a bűnüldözési operatív információ feldolgozását, amennyiben az céljai eléréséhez szükséges. A javaslat 10. cikkének (3) bekezdése azonban kijelenti, hogy az Europol Információs Rendszeren és az elemzési munkafájlokon kívül végzett személyes adatfeldolgozást a Tanácsnak az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően hozott határozatában meghatározott feltételek szabályozzák. Az európai adatvédelmi biztos szerint ez a rendelkezés az adatalanyok jogos érdekének védelméhez elegendő pontossággal került megfogalmazásra. Az 55. pontban javasolt, az adatvédelmi hatóságokkal az említett tanácsi határozat elfogadását megelőzően folytatott konzultációt a 10. cikk (3) bekezdésébe kell illeszteni.

19.

A 10. cikk (2) bekezdésében az arányosság elvével össze nem egyeztethetőnek tűnik az, hogy az Europol „feldolgozhat adatokat annak eldöntése céljából, hogy ezek az adatok feladatai szempontjából fontosak-e”. Ez a megfogalmazás nem elég pontos, és gyakorlatilag magában rejti a mindenféle meghatározatlan célú feldolgozás veszélyét.

20.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van azzal, hogy a személyes adatokat olyan szakaszban kell feldolgozni, amikor az Europol feladatának végrehajtása szempontjából fennálló jelentőségük megállapítására még nem került sor. Biztosítani kell azonban azt, hogy az olyan személyes adatok feldolgozása, amely jelentőségének értékelésére még nem került sor, szigorúan a jelentőség értékelésének céljára korlátozódjon, amely értékelést ésszerű határidőn belül el kell végezni, emellett biztosítani kell azt is, hogy – amennyiben a jelentőség ellenőrzésére nem kerül sor – az adatok bűnüldözési céllal ne kerüljenek feldolgozásra.

Ettől eltérő megoldás nemcsak az adatalanyok jogaival ütközne, hanem akadályozná a bűnüldözés hatékonyságát is. Ennélfogva az arányosság elvének való megfelelés érdekében az európai adatvédelmi biztos az adatok – az Europol konkrét feladata szempontjából fennálló jelentőségük meghatározásáig – külön adatbázisban való tárolásának kötelezettségéről szóló rendelkezésnek a 10. cikk (2) bekezdésébe való beillesztését javasolja. Ezenfelül az ezen adatok feldolgozhatóságának idejét szigorúan korlátozni kell, és ez semmi esetre sem tarthat tovább 6 hónapnál (12).

21.

A javaslat 10. cikkének (5) bekezdése szerint minden erőfeszítést meg kell tenni a tagállami adatfeldolgozó rendszerekkel, valamint a Közösséghez és az Unióhoz kapcsolódó szervek által felhasznált rendszerekkel való átjárhatóság biztosítása érdekében. Ez a megközelítés megváltoztatja az Europol-egyezmény (6. cikk (2) bekezdés) megközelítését, amely megtiltja a más automatizált adatfeldolgozó rendszerekhez való kapcsolódást.

22.

Az európai adatbázisok közötti kölcsönös átjárhatóságról szóló bizottsági közleményhez fűzött (13) észrevételekben az európai adatvédelmi biztos ellenezte azt a véleményt, mely szerint az átjárhatóság elsődlegesen technikai fogalom. Ha az adatbázisok technikailag átjárhatóakká válnak – ami azt jelenti, hogy a hozzáférés és az adatcsere lehetséges – igény lesz e lehetőség tényleges kiaknázására. Ez a célhoz kötöttség vonatkozásában különleges kockázatokat rejt, mivel az adatokat könnyen a gyűjtés céljától eltérő célokra lehet felhasználni. Az európai adatvédelmi biztos ragaszkodik ahhoz, hogy az adatbázissal való összekapcsolás tényleges megvalósulásakor szigorú feltételek és garanciák kerüljenek alkalmazására.

23.

Ennélfogva az európai adatvédelmi biztos olyan rendelkezés javaslatba történő beillesztését javasolja, amely előírja, hogy az összekapcsolást csak azon határozatot követően lehet engedélyezni, amely az adott összekapcsolás feltételeit és garanciáit meghatározza, különös tekintettel az összekapcsolás szükségességére, és azon célokra, amelyekre a személyes adatok felhasználásra kerülnek. Ezt a határozatot az európai adatvédelmi biztossal és a közös ellenőrző hatósággal folytatott konzultációt követően kell elfogadni. Az említett rendelkezés a javaslat – egyéb szervekkel és ügynökségekkel való kapcsolatról szóló – 22. cikkéhez kapcsolható.

24.

A 11. cikk (1) bekezdése tekintetében az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a nemzeti egységek személyes adatokhoz való hozzáférése meglévő korlátozásának eltörlésére került sor olyan potenciális bűnözőkkel kapcsolatosan, akik (még) nem követtek el bűncselekményt. Ezt a korlátozást jelenleg az egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése határozza meg, amely korlátozza az érintett személyek személyazonossági adataihoz való közvetlen hozzáférést.

25.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint e tartalmi változtatás nem indokolt. Ellenkezőleg, az e személykategória vonatkozásában érvényes ezen külön biztosítékok teljes mértékben összhangban vannak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló bizottsági javaslattal. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja az ezen, bűncselekményt (még) nem elkövetett személyek adataihoz való hozzáférés tekintetében több biztosíték nyújtását, és minden esetben az Europol-egyezmény biztosította védelem meggyengítésének elkerülését.

26.

Az Europol-egyezmény 21. cikke (3) bekezdésének módosított szövege (14) szerint a 10. cikk (1) bekezdésében említett egyénekkel kapcsolatos folyamatos személyes adattárolás szükségessége minden évben felülvizsgálandó, és a felülvizsgálatot dokumentálni kell. A javaslat 20. cikkének (1) bekezdése azonban csak három évvel az adatbevitelt követően végrehajtandó felülvizsgálatot ír elő. Az európai adatvédelmi biztos meggyőződése szerint ez a különleges rugalmasság nem szükséges, és ennélfogva éves felülvizsgálati kötelezettség javaslatba történő beillesztését javasolja. A javaslat módosítása ennél is fontosabb, mivel a javaslatnak tartalmaznia kell a rendszeres tárolási felülvizsgálati kötelezettséget, nemcsak az egyszeri, három évvel későbbit.

27.

A 21. cikk az Europol számára számítógépes hozzáférés és más nemzeti és nemzetközi információs rendszerektől való adatlekérdezés engedélyezéséről szóló általános rendelkezés. Ezt a hozzáférést csak eseti alapon, szigorú feltételek mellett lehet megengedni. A 21. cikk azonban túlságosan széles körű, az Europol feladatai szempontjából nem szükséges hozzáférést biztosít. Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos a belső biztonságért felelős hatóságok VIS-adatokhoz való hozzáféréséről szóló, 2006. január 20-i véleményére (15) utal. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja a javaslat szövegének megfelelő módosítását.

28.

Fontos emlékezni arra, hogy a rendelkezés – amennyiben a nemzeti adatbázisokhoz való hozzáféréshez kapcsolódik – szélesebb körű, mint az Europol és a nemzeti egységek közötti információközlés, amellyel többek között a javaslat 12. cikkének (4) bekezdése foglalkozik. A hozzáférés nemcsak e tanácsi határozat rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, hanem azt az adatokhoz való hozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó nemzeti jog is szabályozza. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 21. cikkbe beillesztett elképzelést, amely szerint a szigorúbb szabályt kell alkalmazni. Emellett a személyes adatok Europol és a nemzeti adatbázisok közötti közlésének – beleértve az Europol nemzeti adatbázisokhoz való hozzáférését is – jelentősége további indok a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározat elfogadása mellett, amely megfelelő védelmi szintet biztosít.

29.

A 24. cikk (1) bekezdése két feltételt határoz meg a harmadik országok hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel folytatott adatközlésre vonatkozóan: a) az adatközlés csak egyedi esetekben, a bűnözés elleni küzdelem szempontjából való szükségesség esetén és b) a harmadik ország szerve által nyújtott, megfelelő adatvédelmi szintet biztosító nemzetközi megállapodás alapján történhet. A 24. cikk (2) bekezdés kivételes esetekben eltérést tesz lehetővé, figyelembe véve a fogadó szervezet adatvédelmi szintjét. Az európai adatvédelmi biztos megérti e kivételek szükségességét, és hangsúlyozza a kivételek szigorúan egyedi alapú és kivételes helyzetekben való alkalmazásának szükségességét. A 24. cikk (2) bekezdésének szövege e feltételeket megfelelően tükrözi.

30.

A 29. cikk a személyes adatokhoz való hozzáférés jogával foglalkozik. Ez az adatalanynak az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikke (2) bekezdésében biztosított egyik alapvető joga, amelyet az Európa Tanács 1981. január 28-i, 108. egyezménye és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1987. szeptember 17-én elfogadott R (87) 15. ajánlása is garantál. Ez a jog a személyes adatok törvényes és tisztességes feldolgozásának része, és célja az adatalany alapvető érdekeinek védelme. A 29. cikkben meghatározott feltételek azonban, a fentiekre figyelemmel, nem elfogadható módon korlátozzák e jogot.

31.

Először, a 29. cikk (3) bekezdése meghatározza, hogy a valamely tagállam által a 29. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott hozzáférési kérelemről a 29. cikkel, valamint azon tagállam jogszabályaival és eljárásaival összhangban születik döntés, amelyben a kérelmet benyújtották. Ennek eredményeként a nemzeti jog korlátozhatja a hozzáférési jog alkalmazási körét és tartalmát, és eljárási megszorításokat eredményezhet. Ez az eredmény esetlegesen elégtelen. Például személyes adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket olyan személyek is benyújthatnak, akiknek az adatait az Europol nem dolgozza fel. Alapvető fontosságú, hogy a hozzáférési jog e kérelmekre kiterjedjen. Ennélfogva biztosítani kell azt, hogy a korlátozottabb hozzáférési jogot biztosító nemzeti jog ne kerüljön alkalmazásra.

32.

Az európai adatvédelmi biztos szerint a nemzeti jogra történő, a 29. cikk (3) bekezdésében szereplő utalást törölni kell, és azt lehetőség szerint a személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatban, vagy adott esetben a tanácsi határozatban szereplő, az alkalmazási körre, a tartalomra és az eljárásra vonatkozó harmonizált szabályokkal kell helyettesíteni.

33.

A 29. cikk (4) bekezdése ezenfelül felsorolja a személyes adatokhoz való hozzáférés megtagadásának indokait, arra az esetre, ha az adatalany az Europol által feldolgozott, rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogát kívánja gyakorolni. A 29. cikk (4) bekezdése szerint a hozzáférést meg kell tagadni, ha az említett hozzáférés egyes meghatározott érdekeket „veszélyeztethet”. Ez a megfogalmazás sokkal tágabb, mint az Europol-egyezmény 19. cikke (3) bekezdésének megfogalmazása, amely szerint a hozzáférést csak akkor kell megtagadni, „ha erre annak érdekében van szükség, hogy”.

34.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja az Europol-egyezmény szövege szigorúbb megfogalmazásának megőrzését. Továbbá biztosítani kell az adatkezelőnek a megtagadás indoklásának megadására vonatkozó kötelezettségét, oly módon, hogy e kivétel használatát hatékonyan lehessen ellenőrizni. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1987. szeptember 17-én elfogadott R (87) 15. ajánlása kifejezetten előírja ezt az elvet. A bizottsági javaslat megfogalmazása nem elfogadható, mivel a hozzáféréshez való jog alapvető természetét nem juttatja érvényre. Az e jog alóli kivételeket csak akkor lehet elfogadni, ha ez szükséges más alapvető érdekek védelme érdekében, más szóval, ha a hozzáférés e másik érdeket aláásná.

35.

Végül, de nem utolsósorban a 29. cikk (5) bekezdésében meghatározott konzultációs mechanizmus erősen korlátozza a hozzáféréshez való jogot. Ez a mechanizmus a hozzáférést valamennyi érintett illetékes hatósággal folytatott konzultációhoz, valamint – az elemzési munkafájlok vonatkozásában – az Europol és az elemzésben részt vevő vagy közvetlenül érintett tagállam közötti konszenzushoz köti. Ez a mechanizmus ténylegesen ellentétes a hozzáférési jog alapvető természetével. Általános elv, hogy a hozzáférést biztosítani kell, és csak sajátos körülmények között lehet korlátozni. Ehelyett a javaslat szövege szerint a hozzáférés biztosítására csak a konzultáció lefolytatását és a konszenzus elérését követően kerülhet sor.

36.

Az Europol az Európai Unió szerve lesz, azonban nem a 45/2001/EK rendelet 3. cikke szerinti közösségi intézmény vagy szerv. A rendelet ezért általában nem vonatkozik a személyes adatok Europol általi feldolgozására, kivéve egyedi helyzeteket. Ennélfogva a javaslat V. fejezete sui generis adatvédelmi rendszert vezet be, amely az adatvédelemre vonatkozó, alkalmazandó általános jogi keretre is támaszkodik.

37.

A javaslat elismeri az adatvédelemre vonatkozó általános jogi keret szükségességét. A javaslat 26. cikke szerint lex generalis-ként az Europol a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatban foglalt elveket alkalmazza. A (javasolt) tanácsi kerethatározatra történő utalás helyettesíti az Europol-egyezmény 14. cikkének (3) bekezdésében szereplő, az Európa Tanács 1981. január 28-i 108. Egyezményére, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1987. szeptember 17-én elfogadott R (87) 15. ajánlására való hivatkozást.

38.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslat 26. cikkét. Ez a rendelkezés alapvető az adatvédelem hatékonysága szempontjából, valamint a következetesség érdekében, mivel lehetővé teszi a személyes adatok cseréjét, amely elősegíti a bűnüldözést. A két eszköz közötti kiegészítő jelleget azonban garantálni kell, ami nem önmagától értetődik, figyelembe véve a következőket:

A Tanácsban e kerethatározatról folytatott tárgyalások eredményétől függően – valószínűleg a német javaslatra alapozva – további biztosítékok lehetnek szükségesek a jelenlegi javaslatban. Ezt a kérdést egy későbbi szakaszban kell értékelni, amikor a tanácsi kerethatározatra vonatkozó tárgyalások eredménye pontosabban látható.

39.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy e tanácsi határozatot nem lehet azon adatvédelmi keret Tanács általi elfogadását megelőzően elfogadni, amely az európai adatvédelmi biztos tanácsi kerethatározatról szóló két véleményének (16) következtetéseivel összhangban lévő, megfelelő szintű adatvédelmet garantál.

40.

Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos kiemeli a tanácsi kerethatározati javaslat két sajátos elemét, amelyek különösen alkalmasak az adatalanyok számára – a rájuk vonatkozó adatok Europol általi feldolgozásakor – nyújtott védelem fokozására. A javaslat elsősorban lehetőséget teremt az adatfeldolgozás számára az adatok pontossága és megbízhatósága fokával összhangban lévő elkülönítésre. A véleményeken alapuló adatok, illetve a tényeken alapuló adatok megkülönböztetésre. A nem megerősített és a megerősített adatok közötti ezen egyértelmű különbségtétel fontos módszer az adatminőségi elvnek való megfelelés érdekében. Másodsorban a javaslat a személyek kategóriái szerinti megkülönböztetést ír elő, amely a bűncselekményben való lehetséges érintettségükre alapul.

41.

Ez a 45/2001/EK rendeletnek az Europol tevékenységeire való alkalmazhatóságához vezet. A 45/2001/EK rendeletet elsősorban alkalmazni kell az Europol személyzetének vonatkozásában is, amely kérdéssel a 47. pont foglalkozik. Másodszor – és e javaslat IV. részének ez a tárgya – a rendeletet alkalmazni kell a közösségi szervezetekkel folytatott adatcserére, legalábbis amennyiben e szervek küldenek az Europolnak adatokat. A közösségi szervek fontos példái a javaslat 22. cikkének (1) bekezdésében említett szervek.

42.

Várhatóan e szerveknek az Europol számára rendszeresen személyes adatot kell küldeniük. Ennek során a közösségi intézményekre és szervekre a 45/2001/EK rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettség vonatkozik, különösen a feldolgozás jogszerűsége tekintetében (a rendelet 5. cikke), az előzetes ellenőrzés (27. cikk), valamint az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció (28. cikk). Ez felvet a 45/2001/EK rendelet 7., 8. és 9. cikke alkalmazhatóságával kapcsolatos kérdéseket. Mivel az Europol „nem közösségi intézmény vagy szerv”, és nem tartozik a 95/46/EK irányelv hatálya alá, akár a 9. cikk hatálya alá is tartozhat. Ebben az esetben az Europol által nyújtott védelem megfelelőségét a 45/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján kell értékelni más nemzetközi szervezetek vagy harmadik országok esetével megegyező módon. Ez a megoldás bizonytalanságot teremtene, és emellett nem lenne összhangban az Europol szerepét az EK-szerződés szerinti intézmények és szervek szerepével való összehangolásra irányuló javaslattal. Jobb megoldás lenne az Europolt közösségi szervként kezelni, amennyiben közösségi szervektől származó adatokat dolgoz fel. Az európai adatvédelmi biztos javasolja a 22. cikkbe egy bekezdés beillesztését, amelynek szövege a következő: „Amennyiben közösségi intézmények vagy szervek személyes adatot továbbítanak, az Europolt a 45/2001/EK rendelet 7. cikke szerinti közösségi szervnek kell tekinteni”.

43.

Külön figyelmet kell fordítani a személyes adatoknak az Európai Csaláselleni Hivatallal (OLAF) folytatott cseréjére. Jelenleg az Europol és az OLAF közötti információcsere a két szerv közötti igazgatási megállapodás alapján történik. Ez a megállapodás stratégiai és technikai információ cseréjét írja elő, azonban kizárja a személyes adatok cseréjét.

44.

A tanácsi határozati javaslat ettől eltérő természetű. A 22. cikk (3) bekezdése az OLAF és a tagállami hatóságok közötti adatcserével megegyezően végrehajtott információcserét – beleértve a személyes adatokét – ír elő (17). E csere alkalmazása a csalásra, az aktív vagy passzív korrupcióra és a pénzmosásra korlátozódik. Mind az OLAF-nak, mind az Europolnak figyelembe kell vennie – minden egyes konkrét esetben – a nyomozás titkosságát és az adatvédelmet. Az OLAF számára ez a 45/2001/EK rendeletben meghatározott adatvédelmi szint minden körülmények közötti biztosítását jelenti.

45.

Ezenfelül a javaslat 48. cikke kimondja, hogy a 1073/1999/EK rendeletet (18) alkalmazni kell az Europolra. Az OLAF hatáskörrel rendelkezik hivatali vizsgálatok végzésére az Europolon belül, és ennek érdekében azonnali és előre be nem jelentett hozzáférésre jogosult az Europol által tárolt bármely információ vonatkozásában (19). Az európai adatvédelmi biztos szerint e rendelkezés alkalmazási köre nem pontosított.

46.

A rendelkezés azonban nem szabályozza, és nem szabályozhatja az Europolon kívüli szabálytalanságokat, amelyekre az Europol által feldolgozott adatok további fényt deríthetnek. Az információk – beleértve a személyes adatok – cseréjére vonatkozó, a 22. cikk (3) bekezdése szerinti rendelkezések ezen esetekre elégségesek lehetnének. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja a javaslat 48. cikke alkalmazási körének ilyen értelmű pontosítását.

47.

Az Europol személyzete a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik. Az Europol személyzetével kapcsolatos adatfeldolgozás esetében a 45/2001 rendeletben foglalt anyagi szabályokat és felülvizsgálati szabályokat egyaránt alkalmazni kell, a következetesség és a diszkrimináció tilalmának érvényesítése érdekében. A javaslat (12) preambulum-bekezdése megemlíti a rendelet alkalmazhatóságát a személyes adatfeldolgozás esetében, különösen az Europol személyzetével kapcsolatos adatok tekintetében. Az európai adatvédelmi biztos szerint nem elég ezt az elgondolást a preambulum-bekezdésekben pontosítani. A közösségi jogi aktusok preambulum-bekezdései nem kötelező jellegűek, és nem tartalmaznak normatív rendelkezéseket (20). A 45/2001/EK rendelet alkalmazásának teljes körű biztosítása érdekében olyan bekezdést kell beilleszteni magába a határozat szövegébe – például a 38. cikkbe – amely kimondja, hogy a 45/2001/EK rendeletet alkalmazni kell az Europol személyzetével kapcsolatos adatok feldolgozása tekintetében.

48.

A javaslatnak nem célja az Europol felügyeleti rendszerének alapvető megváltoztatása a közös ellenőrző hatóságnak juttatott központi szereppel. A javasolt jogi keret szerint az ellenőrző hatóság a javaslat 33. cikkével összhangban kerül létrehozatalra. Az Europol jogállásában és tevékenységében bekövetkező egyes változások következtében az európai adatvédelmi biztos bekapcsolódása – az Europol személyzetével kapcsolatos feladatain kívül – korlátozottá válik. Ennélfogva a javaslat 33. cikkének (6) bekezdése meghatározza, hogy a közös ellenőrző hatóságnak együtt kell működnie az európai adatvédelmi biztossal, valamint más ellenőrző hatóságokkal. Ez a rendelkezés tükrözi az európai adatvédelmi biztos 45/2001/EK rendelet 46. cikk f) pontja ii. alpontja szerinti együttműködési kötelezettségét. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezt a rendelkezést, mint – a pillértől függetlenül – az EU egészére kiterjedő, következetes felügyeleti megközelítést előmozdító hasznos eszközt.

49.

Az előzőekben említettek szerint a javaslat nem irányoz elő alapvető változtatást a felügyeleti rendszer vonatkozásában. A javaslat szélesebb összefüggése azonban megkövetelheti az Europollal kapcsolatos jövőbeni felügyeleti rendszer alapvetőbb átgondolását. Két egyedi fejlemény említhető. Először a 1987/2006/EK rendelet (21) 44–47. cikke meghatározza a SIS II-re vonatkozó felügyelet új struktúráját. Másodsorban a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározat összefüggésében a német elnökség bejelentette, hogy a harmadik pillérbe tartozó európai információs rendszerek – beleértve az Europolt is – felügyeletére vonatkozó új struktúrát mérlegel.

50.

Az európai adatvédelmi biztos szerint ez a vélemény nem a megfelelő alkalom a felügyeleti rendszer alapvető változtatásainak megvitatására. A SIS II-re vonatkozó felügyeleti rendszer az első pilléren belül található, és nem lenne megfelelő az Europol számára, amely a harmadik pilléren belüli szervezet, a harmadik pillér pedig a közösségi intézmények, különösen a Bizottság és a Bíróság vonatkozásában korlátozott hatáskört biztosít. A harmadik pilléren belüli biztosítékok hiányában a felügyelet egyedi rendszere mégis szükséges. A 31. cikk például az egyéni fellebbezésekkel foglalkozik. Az európai információs rendszerek felügyeletének új struktúrájára vonatkozó elgondolások ezenfelül a német elnökség bejelentése szerint még nagyon kezdeti szakaszban járnak. Végezetül a jelenlegi rendszer megfelelően működik.

51.

Az európai adatvédelmi biztos ezért észrevételeit a személyes adatok Europol és más szervek közötti cseréjével kapcsolatos szerepére összpontosítja az Európai Unió szintjén. Az e cserére vonatkozó rendelkezések a javaslat fontos új elemét alkotják. A 22. cikk (1) bekezdése említi a Frontex-et, az Európai Központi Bankot, a KKEM-et (22), valamint az OLAF-ot. Ezen szervezetek mindegyike az európai adatvédelmi biztos felügyeleti hatásköre alá tartozik. A 22. cikk (2) bekezdése kijelenti, hogy az Europol munkavégzési megállapodásokat köthet azon szervekkel, amelyek a személyes adatok cseréjét is magukban foglalhatják. Ami az OLAF-ot illeti, e csere a munkavégzési megállapodások hiányában is megtörténhet (22. cikk (3) bekezdése). Emellett a javaslat 48. cikke is – amelyet a 45. és a 46. pont taglal – jelentőséggel bír e tekintetben.

52.

Biztosítani kell, hogy az európai adatvédelmi biztos gyakorolhassa a 45/2001/EK rendelet szerint ráruházott hatáskörét, a közösségi szervezetek által továbbított adatok tekintetében. Ez még nagyobb jelentőséggel bír a személyes adatok átadásával kapcsolatos esetekben, amennyiben az Europolt a 45/2001/EK rendelet 7. cikkének értelmében vett közösségi szervnek tekintjük. Ez a 33. cikk szerinti közös ellenőrző hatósággal való szoros együttműködést még jelentősebbé teszi.

53.

Az európai adatvédelmi biztos két további ajánlást kíván tenni, az adatalanynak az említett adatokhoz fűződő jogai tekintetében:

54.

Az említett megfontolások okán az európai adatvédelmi biztosnak szorosan együtt kell működnie a közös ellenőrző hatósággal, legalább az adatcserére irányulóan a közösségi szervezetekkel létrehozott megállapodások hatálybalépését követően. Ez az egyik fő terület, amelyen az együttműködésre vonatkozó kölcsönös kötelezettségek hatályba lépnek.

55.

A 10. cikk (3) bekezdése a személyes adatok Europol általi feldolgozására vonatkozó bizonyos rendszerek létrehozatala feltételeinek meghatározásáról szóló tanácsi határozatot ír elő. Az európai adatvédelmi biztos az európai adatvédelmi biztossal és a közös ellenőrző hatósággal az említett határozat elfogadását megelőzően folytatott konzultáció kötelezettségének beillesztését javasolja.

56.

A 22. cikk az Europolnak a Közösséghez vagy Unióhoz kapcsolódó más szervekhez vagy ügynökségekhez fűződő kapcsolatával foglalkozik. Az ebben a cikkben említett együttműködési kapcsolatok munkavégzési megállapodások révén hajhatók végre, és a személyes adatok cseréjéhez kapcsolódhatnak. Emiatt az európai adatvédelmi biztossal és a közös ellenőrző hatósággal a 22. cikk szerinti megállapodások elfogadásakor konzultációt kell folytatni, amennyiben e szerződések fontosak a közösségi intézmények és szervezetek által feldolgozott személyes adatok védelme szempontjából. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja a javaslat szövegének megfelelő módosítását.

57.

A 25. cikk (2) bekezdése kijelenti, hogy a Közösséghez vagy Unióhoz kapcsolódó más szervekkel vagy ügynökségekkel folytatott cserékre vonatkozó végrehajtási szabályokat meg kell határozni. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja, hogy az ilyen szabályok elfogadását megelőzően ne csupán a közös ellenőrző hatósággal, hanem az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultáció is kötelező legyen, összhangban a közösségi jog szerinti gyakorlattal, amely szerint a közösségi szervezetek a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (1) bekezdése értelmében konzultációt folytatnak az európai adatvédelmi biztossal.

58.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 27. cikket, amely az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, akinek többek között a törvényességnek és a személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezések betartásának a – független – biztosítása a feladata. A 45/2001/EK rendelet sikeresen bevezette ezt a feladatkört közösségi szinten a közösségi intézményekben és szervekben. Az adatvédelmi tisztviselő feladatköre az Europolon belül is betöltött, azonban mindeddig megfelelő jogalap nélkül.

59.

Az adatvédelmi tisztviselő sikeres működéséhez elengedhetetlen, hogy függetlenségét a törvény hatékonyan garantálja. Ezért a 45/2001/EK rendelet 24. cikke számos rendelkezést tartalmaz e cél biztosítása érdekében. Az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére egy bizonyos időszakra kerül sor, és a tisztviselőt csak nagyon kivételes körülmények között lehet felmenteni. A szükséges személyzetet és költségvetést rendelkezésére kell bocsátani. Feladatai teljesítése során nem fogadhat el utasításokat.

60.

Sajnálatos módon a javaslat nem tartalmazza e rendelkezéseket, az utasítások fogadására vonatkozó rendelkezés kivételével. Az európai adatvédelmi biztos ennélfogva határozottan javasolja az adatvédelmi tisztviselő függetlenségével kapcsolatos garanciák – így az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére, felmentésére és az igazgatótanács felé fennálló függetlenségére vonatkozó különleges biztosítékok – beépítését. E rendelkezések szükségesek az adatvédelmi tisztviselő függetlenségének biztosítása érdekében. Emellett e rendelkezések nagyobb összhangba hoznák az Europol adatvédelmi tisztviselőjének helyzetét más közösségi intézmények adatvédelmi tisztviselőinek helyzetével. Végezetül az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a javaslat 27. cikkének (5) bekezdése – amely felszólítja az Europol igazgatótanácsát arra, hogy az adatvédelmi tisztviselő működésének egyes szempontjaira vonatkozó végrehajtási szabályokat fogadjon el – természeténél fogva nem alkalmas az adatvédelmi tisztviselő függetlenségének garantálására. Szem előtt kell tartani azt, hogy elsősorban az Europol vezetésétől való függetlenségre van szükség.

61.

Még egy érv szól a tanácsi határozatban foglalt, az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozó rendelkezésnek a 45/2001/EK rendelet 24. cikkével való összehangolása mellett. Az Europol személyzete (lásd a 47. pontot) személyes adatai tekintetében ez a rendelet alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy ezen ügyek tekintetében az Europol adatvédelmi tisztviselője e rendelet hatálya alá tartozik. Az adatvédelmi tisztviselőt minden körülmények között a rendelet előírásaival összhangban kell kinevezni.

62.

Az európai adatvédelmi biztos továbbá ajánlja a 45/2001/EK rendelet 27. cikkében a közösségi szervek számára előírt előzetes ellenőrzés rendszerének az Europolra történő alkalmazását. Az előzetes ellenőrzési rendszer hatékony eszköznek bizonyult, és fontos szerepet játszik az adatvédelem területén a közösségi intézményekben és szervezetekben.

63.

Végezetül hasznos lenne, ha az Europol adatvédelmi tisztviselője részt venne az első pillér meglévő adatvédelmi tisztviselői hálózatában, az adatvédelmi tisztviselőnek az Europol személyzete tekintetében folytatott tevékenységein túlmenően is. Ez tovább biztosítaná az adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos olyan megközelítést, amely hasonló a közösségi szervezetek által alkalmazott megközelítéshez, és tökéletes összhangban állna a javaslat (16) preambulum-bekezdésében megfogalmazott célkitűzéssel, nevezetesen az európai szervezetekkel és ügynökségekkel való együttműködéssel, a 45/2001/EK rendelettel összhangban megfelelő szintű adatvédelmet biztosítva. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja e közös megközelítés célját meghatározó mondatnak a javaslat preambulum-bekezdéseibe való beillesztését. E mondatot a következőképpen lehetne megfogalmazni: „Feladatai végzése közben az adatvédelmi tisztviselő együttműködik a közösségi jog értelmében kinevezett adatvédelmi tisztviselőkkel”.

64.

Az európai adatvédelmi biztos megérti az Europol új és rugalmasabb jogalapjának szükségességét, azonban különleges figyelmet fordít a tartalmi változtatásokra, az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokra, valamint az Europol és más közösségi intézmények közötti növekvő hasonlóságokra.

65.

A tartalmi változtatásokat illetően az európai adatvédelmi biztos az alábbiakat ajánlja:

66.

E tanácsi határozatot nem lehet az európai adatvédelmi biztos tanácsi kerethatározatról szóló két véleményének következtetéseivel összhangban lévő, megfelelő szintű adatvédelmet garantáló adatvédelmi kerethatározat Tanács általi elfogadását megelőzően elfogadni. A véleményeken alapuló adatokat, illetve a tényeken alapuló adatokat el kell különíteni. Különbséget kell tenni a személyek kategóriái szerint, a bűncselekményben való lehetséges érintettségükre alapulóan.

67.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja a 22. cikkbe egy bekezdés beillesztését, amelynek szövege a következő: „Amennyiben közösségi intézmények vagy szervek továbbítanak személyes adatot, az Europolt a 45/2001/EK rendelet 7. cikke szerinti közösségi szervezetnek kell tekinteni”.

68.

Az OLAF által végzett vizsgálatokról szóló 48. cikk nem szabályozhatja az Europolon kívüli szabálytalanságokat, amelyekre az Europol által feldolgozott adatok további fényt deríthetnek. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja a javaslat 48. cikke alkalmazási körének pontosítását.

69.

A 45/2001/EK rendelet alkalmazhatóságának teljes körű biztosítása érdekében egy bekezdést kell beilleszteni a határozat szövegébe, amely kimondja, hogy a 45/2001/EK rendeletet alkalmazni kell az Europol személyzetével kapcsolatos adatok feldolgozása tekintetében.

70.

Az adatalanyok jogaira vonatkozó két rendelkezés (30. cikk (2) bekezdés és 32. cikk (2) bekezdés) alkalmazási körét ki kell terjeszteni az európai adatvédelmi biztos által felügyelt közösségi szerv által közölt adatokra, az Europol és e közösségi szerv hasonló reakciója érdekében.

71.

A 10. cikk (3) bekezdésének, a 22. cikknek és a 25. cikk (2) bekezdésének (pontosabb) rendelkezéseket kell tartalmaznia az adatvédelmi hatóságokkal folytatandó konzultáció vonatkozásában.

72.

Az európai adatvédelmi biztos határozottan javasolja az adatvédelmi tisztviselő függetlenségével kapcsolatos garanciák – így az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére, felmentésére és az igazgatótanács felé fennálló függetlenségére vonatkozó különleges biztosítékok – beépítését, a 45/2001/EK rendelettel összhangban.

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/22

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/24

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/31

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4889. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/31

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4885. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/32

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4836. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/32

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4822. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/33

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/34

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottságnak a határozattervezet tárgyát képező kartell által érintett termékre és földrajzi területre vonatkozó értékelésével.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottság azon megállapításával, hogy a tények a Szerződés 81. cikke értelmében megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak tekinthetők.

3.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottság véleményével, miszerint a szóban forgó jogsértés – különösen a 2001. márciusi/áprilisi vizsgálatokat követő időszak esetében – egyszeri, folyamatosan fennálló jogsértésnek minősül.

4.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottság határozattervezetével a határozat címzettjeit illetően, különösen az érintett csoportok anyavállalatainak tulajdonított felelősséggel kapcsolatban.

5.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottsággal az engedékenység alkalmazásának és rangsorolásának megállapítása tekintetében.

6.

A tanácsadó bizottság egyetért azzal is, hogy az FNAS-szal kapcsolatos eljárást lezárják.

7.

A tanácsadó bizottság javasolja, hogy véleményét az Európai Unió Hivatalos Lapjában tegyék közzé.

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/34

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a bírságok alapösszegét illetően.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal az alapösszeg súlyosbító körülmények miatti emelését illetően.

3.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal az alapösszeg súlyosbító körülmények miatti csökkentését illetően.

4.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a bírság csökkentésének mértékeivel, amelyet Bizottságnak a kartellügyek esetében bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 1996-os engedékenységi közleménye alapján állapítottak meg.

5.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a bírságok végleges összegét illetően.

6.

A tanácsadó bizottság javasolja, hogy véleményét az Európai Unió Hivatalos Lapjában tegyék közzé.

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/35

1.

Az EFTA államok képviselője egyetért a Bizottságnak a határozattervezet tárgyát képező kartell által érintett termékre és földrajzi területre vonatkozó értékelésével.

2.

Az EFTA államok képviselője egyetért az Európai Bizottság azon megállapításával, hogy a tények a Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke értelmében megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak tekinthetők.

3.

Az EFTA államok képviselője egyetért az Európai Bizottság véleményével, miszerint a szóban forgó jogsértés – különösen a 2001. márciusi/áprilisi vizsgálatokat követő időszak esetében – egyszeri, folyamatosan fennálló jogsértésnek minősül.

4.

Az EFTA államok képviselője egyetért az Európai Bizottság határozattervezetével a határozat címzettjeit illetően, különösen az érintett csoportok anyavállalatainak tulajdonított felelősséggel kapcsolatban.

5.

Az EFTA államok képviselője egyetért az Európai Bizottsággal az engedékenység alkalmazásának és rangsorolásának megállapítása tekintetében.

6.

Az EFTA államok képviselője egyetért azzal is, hogy az FNAS-szal kapcsolatos eljárást lezárják.

7.

Az EFTA államok képviselője javasolja, hogy véleményét az Európai Unió Hivatalos Lapjában tegyék közzé.

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/36

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/38

—

a műszaki és emberi erőforrások, amelyeket a pályázó a járat működtetésére szán,

—

a személyi állomány létszáma, képzettsége és munkaköre, továbbá adott esetben a pályázó által tervbe vett munkaerő-felvétel,

—

a közlekedtetett repülőgépek típusa és – adott esetben – lajstromjele,

—

az ajánlattevő légifuvarozói működési engedélyéről készült másolat,

—

ha a működési engedélyt európai uniós tagállam, de nem Franciaország adta ki, az ajánlattevőnek az alábbiakat is meg kell adnia:

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/42

—

a műszaki és emberi erőforrások, amelyeket a pályázó a járat működtetésére szán,

—

a személyi állomány létszáma, képzettsége és munkaköre, továbbá adott esetben a pályázó által tervbe vett munkaerő-felvétel,

—

a közlekedtetett repülőgépek típusa és – adott esetben – lajstromjele,

—

az ajánlattevő légifuvarozói működési engedélyéről készült másolat,

—

ha a működési engedélyt európai uniós tagállam, de nem Franciaország adta ki, az ajánlattevőnek az alábbiakat is meg kell adnia:

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/45

1.

2007. október 19-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról, amely révén a The Goldman Sachs Group, Inc. (a továbbiakban: Goldman Sachs, Amerikai Egyesült Államok) vállalkozás értékpapírok vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a LOMO Group (a továbbiakban: LOMO, Németország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásáról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4911 – Goldman Sachs/LOMO hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/46

1.

2007. október 22-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a SAP AG (a továbbiakban: SAP, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint az előbbi részesedés vásárlása útján irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Business Objects S.A. (a továbbiakban: BO, Franciaország/Amerikai Egyesült Államok) egésze felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4944 – SAP/Business Objects hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/47

1.

2007. október 19-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a végső soron a JP Morgan Chase & Co. (a továbbiakban: JPMorgan Chase, Egyesült Államok) irányítása alá tartozó SC-Beteiligungsgesellschaft mbH (a továbbiakban: SCB, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Süd-Chemie AG (a továbbiakban: Süd-Chemie, Németország) egésze felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4899 – SCB/Süd-Chemie hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/48

(1)

A Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja az érintett feleknek az ilyen eljárásokban való részvételére vonatkozó szabályokat.

(2)

Az eljárásban részt vevő felek készek lehetnek arra, hogy elismerjék a Szerződés 81. cikkét sértő kartellben való részvételüket és ezzel kapcsolatos felelősségüket, ha a tárgyalásos rendezési eljárás keretében meglehetős biztonsággal előre kiszámíthatják, hogy a Bizottság a jogsértésben való részvételükkel kapcsolatosan milyen megállapítások tételét és milyen mértékű esetleges bírság kiszabását tervezi, és ha a felek ezekkel a megállapításokkal és bírságokkal egyet tudnak érteni. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy adott esetben közölje ezekkel a felekkel a bizottsági aktában rendelkezésre álló bizonyítékok alapján felhozni kívánt kifogásait, és az ezek alapján várható bírságokat. Az információk korai közlése lehetővé tenné az érintett feleknek, hogy a velük szemben a Bizottság által felhozni kívánt kifogásokkal, valamint esetleges felelősségükkel kapcsolatosan kifejtsék álláspontjukat.

(3)

Abban az esetben, ha a Bizottság a kifogásközlésben elfogadja a felek írásos tárgyalásos rendezési beadványait, és a felek válaszukban megerősítik, hogy a kifogásközlés megfelel az írásos beadványukban foglaltaknak, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy – az 1/2003 rendelet 14. cikke szerint a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – haladéktalanul elfogadhassa az 1/2003 rendelet 7. és 23. cikke szerinti határozatot.

(4)

Tárgyalásos rendezési eljárást kell tehát létrehozni annak érdekében, hogy a Bizottság – azáltal, hogy a felekkel megállapodásra jut – gyorsabban tudja a kartellügyeket elbírálni.

(5)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a kifogásközlés nem bizalmas változatát automatikusan a panaszosok rendelkezésére bocsátják, ez hátrányosan befolyásolhatja az eljárásban részt vevő felek hajlandóságát, hogy a Bizottsággal együttműködjenek. Bár a panaszosoknak ezentúl is biztosítani kell a lehetőséget, hogy szoros kapcsolatban maradjanak az eljárással, valamint hogy az eljárás természetéről és tárgyáról írásos tájékoztatást kaphassanak és álláspontjukat írásban kifejthessék, a Bizottságra kell bízni annak meghatározását, hogy az egyes konkrét esetekben az írásos információkat milyen módon bocsátja rendelkezésre.

(6)

A 773/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1.   A Bizottság bármikor határozhat úgy, hogy megindítja az 1/2003/EK rendelet III. fejezete alapján hozandó határozat elfogadására irányuló eljárást, de legkésőbb azon a napon, amikor kiadja az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett előzetes értékelést, a kifogásközlést vagy a feleknek szóló felkérést, hogy nyilatkozzanak arról, hogy mennyiben érdekeltek tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken részt venni, illetve azon a napon, amikor az említett rendelet 27. cikkének (4) bekezdése szerinti közleményt közzéteszik, amelyik ezen időpontok közül a korábbi.”

2.

A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1.   Ha a Bizottság egy olyan üggyel kapcsolatban ad ki kifogásközlést, amelynek tekintetében panaszt nyújtottak be hozzá, írásban tájékoztatja a panaszost az eljárás természetéről és tárgyáról, és kitűzi azt a határidőt, amelyen belül a panaszos írásban ismertetheti álláspontját. A Bizottság a kifogásközlés nem bizalmas változatának egy példányát is átadhatja a panaszosnak.”

3.

A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1.   A Bizottság tájékoztatja az érdekelt feleket a velük szemben emelt kifogásokról. A kifogásközlést írásban megküldik mindegyik félnek, akivel szemben kifogásokat emeltek.”

4.

A rendelet egy új, 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

Tárgyalásos rendezési eljárás kartellügyekben

1.   Az eljárás 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti megindítását követően a Bizottság határidőt állapíthat meg, amelyen belül a felek írásban nyilatkozhatnak, hogy készek egy esetleges tárgyalásos rendezési beadvány benyújtása céljából tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken részt venni. Az említett határidő lejárta után beérkezett válaszokat a Bizottság nem köteles figyelembe venni.

Ha ugyanahhoz a vállalkozáshoz tartozó két vagy több fél jelzi az első albekezdés szerinti tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken való részvételi szándékát, e feleknek közös képviselőket kell kijelölniük, hogy nevükben megbeszéléseket folytassanak a Bizottsággal.

2.   A Bizottság tájékoztathatja a tárgyalásos rendezési beadványt benyújtani szándékozó feleket:

Amennyiben a tárgyalásos rendezést célzó megbeszélések abba a szakaszba érnek, amelyben a fenti információkat a felek kérésére átadták, vagy más módon már rendelkezésre bocsátották, a Bizottság határidőt állapíthat meg, amelyen belül a felek – a tárgyalásos rendezést célzó megbeszélések eredményeit tükröző, valamint a Szerződés 81. cikke szerinti jogsértésben való részvételüket és az ezzel kapcsolatos felelősségüket elismerő írásos tárgyalásos rendezési beadvány benyújtásával –a tárgyalásos rendezés mellett kötelezhetik el magukat. Az említett határidő lejárta után beérkezett írásbeli beadványokat a Bizottság nem köteles figyelembe venni.

3.   Amennyiben a felek számára megküldött kifogásközlés elfogadja az általuk benyújtott tárgyalásos rendezési beadványok tartalmát, a kifogásközlésre az érintett felek által, a Bizottság által megállapított határidőn belül adott írásos válaszban meg kell erősíteni, hogy a nekik címzett kifogásközlés megfelel a tárgyalásos rendezési beadványukban foglaltaknak. A Bizottság ezt követően – és az 1/2003 rendelet 14. cikke szerint a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultáció után – haladéktalanul elfogadhatja az 1/2003 rendelet 7. és 23. cikke szerinti határozatot.”

5.

A 11. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1.   Az 1/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt megelőzően a Bizottság lehetőséget ad a meghallgatásra azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intéz.”

6.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1.   A Bizottság szóbeli meghallgatás keretében lehetőséget ad érveik kifejtésére azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intéz, amennyiben a felek írásbeli beadványukban ezt kérik.”

„2.   Az írásos tárgyalásos rendezési beadvány benyújtásakor azonban a felek a Bizottság számára megerősítik, hogy csak abban az esetben kérik, hogy érveiket szóbeli meghallgatás keretében adhassák elő, ha a kifogásközlés nem fogadja el az írásos tárgyalásos rendezési beadványukban foglaltakat.”

7.

A 15. cikk az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:

„1a.   Az eljárás 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti megindítása után a Bizottság – adott esetben – a tárgyalásos rendezési beadványt benyújtani szándékozó felekkel közli a felhozni kívánt kifogásokat alátámasztó bizonyítékokat annak érdekében, hogy a felek benyújthassák tárgyalásos rendezési beadványukat. Erre tekintettel a felek tárgyalásos rendezési beadványuk benyújtásakor megerősítik a Bizottság számára, hogy a kifogásközlés kézhezvételét követően csak abban az esetben kérnek betekintést az iratokba, ha a kifogásközlés nem fogadja el az írásos tárgyalásos rendezési beadványukban foglaltakat.”

8.

A 17. cikk (1) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1.   A 3. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 10a. cikk (1) bekezdésében, a 10a. cikk (2) bekezdésében, a 10a. cikk (3) bekezdésében és a 16. cikk (3) bekezdésében előírt határidő kitűzésekor a Bizottság figyelembe veszi mind a beadvány elkészítéséhez szükséges időt, mind az ügy sürgősségét.”

„3.   A 3. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 10a. cikk (1) bekezdésében, a 10a. cikk (2) bekezdésében és a 16. cikk (3) bekezdésében említett határidő legalább két hét. A 10a. cikk (3) bekezdésében említett határidő legalább egy hét.”

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/51

1.

E közlemény az EK-Szerződés 81. cikkének (1) a kartellügyekre történő alkalmazása céljából indított eljárások lefolytatása során való együttműködés jutalmazásának keretét állapítja meg. A tárgyalásos rendezési eljárás lehetővé teheti a Bizottság számára, hogy ugyanazon források felhasználásával több esettel is foglalkozzon, amely erősíti a hatékony és idejében történő bizottsági szankció alkalmazásához fűződő közérdeket, s egyúttal fokozza a szankció elrettentő hatását. A közleményben tárgyalt együttműködés nem azonos a bizottsági vizsgálat megindítását vagy előmozdítását célzó önkéntes bizonyítékszolgáltatással, amelyet a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (2) (a továbbiakban engedékenységi közlemény) szabályoz. Amennyiben a vállalkozások által felajánlott együttműködés mindkét bizottsági közleménynek megfelel, ennek megfelelően halmozottan is jutalmazható (3).

2.

Amennyiben az eljárásban részt vevő felek készek arra, hogy elismerjék az EK-Szerződés 81. cikkét sértő kartellben való részvételüket és az evvel kapcsolatos felelősségüket, az e közleményben meghatározott módon és biztosítékokkal hozzájárulhatnak a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (4) 7. és 23 cikke szerint ennek megfelelően hozott határozat elfogadásához vezető eljárás meggyorsításához. Noha a Bizottság – mint a vizsgálatot folytató hatóság és a Szerződés őre, amelyet felhatalmaztak a közösségi bíróságok által folytatott bírósági felülvizsgálatnak alávethető végrehajtási határozatok elfogadására – a közösségi jog megsértésének fennállásáról és a megfelelő szankcióról nem tárgyal, az e közleményben leírt együttműködést jutalmazhatja.

3.

A Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet (5) megállapítja az antitröszt ügyekben folytatott eljárások lefolytatására vonatkozó gyakorlati alapszabályokat, köztük a tárgyalásos rendezéses változatra alkalmazandókat is. E tekintetben a 773/2004/EK rendelet biztosítja a mérlegelési jogkört a Bizottságnak, hogy megvizsgálja a kartellügyekben a tárgyalásos rendezési eljárás lehetőségét, s ugyanakkor biztosítja, hogy ne lehessen a feleket kötelezni a tárgyalásos rendezési eljárás választására.

4.

A közösségi versenyjog hatékony végrehajtása összeegyeztethető a felek védelemhez való jogának teljes tiszteletben tartásával, amely olyan alapvető közösségi jogi elv, amelyet minden körülmények között tiszteletben kell tartani, különösen az esetleg bírságokkal is járó antitröszt eljárások során. Ebből következik, hogy az EK-Szerződés 81. cikkének végrehajtására irányuló bizottsági eljárások lefolytatására vonatkozóan megállapított szabályoknak is biztosítaniuk kell, hogy az érintett vállalkozások, illetve vállalkozások társulásai a közigazgatási eljárás során mindvégig ténylegesen lehetőséget kapjanak a Bizottság által előterjesztett tények, kifogások és körülmények valóságértékével és jelentőségével kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére (6).

5.

A Bizottság széles mérlegelés jogkört tart fenn magának egyrészt annak meghatározására, mely ügyek lehetnek alkalmasak arra, hogy felmérjék, hogy a felek mennyiben érdekeltek abban, hogy a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken vegyenek részt, másrészt pedig annak elhatározásában, hogy elindítsa vagy megszüntesse-e ezeket a megbeszéléseket, illetve hogy véglegesen a tárgyalásos rendezés mellett döntsön-e. E tekintetben számításba lehet venni annak valószínűségét, vajon a várható kifogások tekintetében sikerülhet-e az érintett felekkel ésszerű határidőn belül egyetértésre jutni, figyelembe véve olyan tényezőket is, mint az érintett felek száma, a felelősség megállapításával kapcsolatosan várható, egymással ütköző álláspontok vagy a tények vitatásának mértéke stb. A tárgyalásos rendezési eljárás során tapasztalt általános előrehaladás fényében megfontolják továbbá azt is, mik a kilátások az eljárás hatékonysága szempontjából. Elképzelhető, hogy figyelembe veszik egy esetleges precedens megteremtésének lehetőségét is. A Bizottság csak abban az esetben kezdheti meg a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseket, ha az érintettek felek ezt írásban kérik.

6.

Bár az eljárásban részt vevő feleknek nincs joguk arra, hogy ők igényeljenek tárgyalásos rendezést, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy ügy elvben alkalmas a tárgyalásos rendezésre, a Bizottság az adott eljárásban részt vevő valamennyi fél esetében fel fogja mérni, hogy érdekeltek-e a tárgyalásos rendezéses megoldásban.

7.

Az eljárásban részt vevő felek és jogi képviselőik csak a Bizottság előzetes, kifejezett engedélyével közölhetik más vállalkozással vagy harmadik féllel, bármely joghatóságban, a megbeszélések, illetve azon dokumentumok tartalmát, amelyekbe a tárgyalásos rendezés érdekében tekinthettek be. Ennek megsértése magával vonhatja, hogy a Bizottság nem veszi figyelembe a vállalkozásnak a tárgyalásos rendezési eljárás folytatására vonatkozó kérését, valamint az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló bizottsági iránymutatás (7) (a továbbiakban: bírságokról szóló iránymutatás) 28. pontja értelmében súlyosbító körülménynek minősülhet.

8.

Amennyiben a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 7. és/vagy 23. cikke alapján határozat elfogadását tervezi, köteles előzetesen megnevezni és mint az eljárásban részes feleket elismerni azokat a jogi személyeket, amelyekre az EK-Szerződés 81. cikkének megsértése miatt bírságot szabhatnak ki.

9.

Ezért a fenti határozat elfogadását célzó eljárások az 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti megindítására bármely időpontban sor kerülhet, de legkésőbb azon a napon, amelyen a Bizottság az érintett felek ellen kifogásközlést bocsát ki. A 773/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy amennyiben a Bizottság megfelelőnek tartja, hogy a felmérje a felek tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken való részvételi szándékát, legkésőbb azon a napon indít eljárást, amikor kiadja a kifogásközlést, illetve – amennyiben ez az időpont a korábbi – azon a napon, amelyen felkéri a feleket, hogy írásban fejezzék ki a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken való részvételi szándékukat.

10.

Az eljárás 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti megindítását követően a Bizottság kizárólagos hatásköre, hogy az adott ügyben az EK-Szerződés 81. cikkét alkalmazza (8).

11.

Amennyiben a Bizottság megfelelőnek ítéli, hogy felmérje a felek tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken való részvételi szándékát, a 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (1) bekezdése és 17. cikkének (3) bekezdése értelmében legalább kéthetes határidőt állapít meg, amelyen belül az ugyanazon eljárásban részt vevő feleknek írásban kell nyilatkozniuk, tervezik-e részvételüket a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken azzal a céllal, hogy esetleg egy későbbi időpontban tárgyalásos rendezési beadványt nyújtsanak be.

12.

Az eljárásban részt vevő, ugyanazon vállalkozáshoz tartozó, tárgyalásos rendezési beadvány esetleges benyújtását tervező és a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken való részvételt kérő valamennyi félnek – bármely időpontban, de legkésőbb a (11) pontban említett határidő lejártáig – közös képviselőket kell kineveznie, akiket megfelelően meghatalmaznak, hogy nevükben eljárjanak.

13.

A Bizottság nem köteles figyelembe venni azokat az engedékenységi közlemény értelmében a bírságok alóli mentességre vagy bírságcsökkentésre irányuló kérelmeket, amelyeket a (11) pontban említett határidő lejárta után nyújtanak be.

14.

Amennyiben az eljárásban részt vevő felek közül egyesek kérik a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseket és teljesítik a (11) és (12) pontban említett feltételeket, a Bizottság úgy határozhat, hogy a tárgyalásos rendezési eljárást a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága és a tárgyalásos rendezésre jelentkezettek közötti kétoldalú kapcsolatok útján folytatja le.

15.

A Bizottság fenntartja magának a mérlegelési jogkört, hogy az eljárás teljes ideje alatt, minden egyes vállalkozás esetében határozzon a tárgyalásos rendezést célzó kétoldalú megbeszélések helyénvalóságáról és üteméről. A 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdésével (9) összhangban ez magában foglalja a tárgyalásos rendezést célzó kétoldalú megbeszélések rendjének és sorrendjének, valamint az információk – köztük a Bizottság aktájában található, a felhozni kívánt kifogások és a lehetséges bírságok (10) megállapításához felhasznált bizonyítékok – közlése időzítésének a tárgyalásos rendezési eljárásban elért általános előrehaladás figyelembevételével történő meghatározását is.

16.

A tárgyalásos rendezést célzó megbeszélések során az információknak a 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (1a) bekezdése szerinti ilyen korai időpontban történő közlése lehetővé teszi a felek számára, hogy értesüljenek az addig figyelembe vett alapvető elemekről, például az állítólagos tényekről, e tények minősítéséről, az állítólagos kartell súlyosságáról és időtartamáról, a felelősség megállapításáról, a bírságok várható mértékéről (11), valamint a lehetséges kifogások megállapításához felhasznált bizonyítékokról (12). Ezáltal a feleknek valóban módjuk nyílik arra, hogy kifejtsék álláspontjukat az ellenük felhozott lehetséges kifogásokkal kapcsolatban, valamint tájékozott döntést tudnak hozni arról, hogy a tárgyalásos rendezéses utat válasszák-e.

17.

Amikor a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken elért előrehaladás oda vezet, hogy a lehetséges kifogások körét és a Bizottság által valószínűleg kiszabandó bírságok megközelítőleges mértékét illetően sikerül egyetértésre jutni, a Bizottság a vállalkozások számára egy legalább XXX munkanapos végleges határidőt biztosíthat, hogy a 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdése és 17. cikkének (3) bekezdése szerint benyújthassák végleges írásos tárgyalásos rendezési beadványukat. A határidőt indokolással ellátott kérelemre meg lehet hosszabbítani. A fenti határidő megállapítása előtt kérelemre a felek rendelkezésére kell bocsátani a (16) pontban meghatározott információkat. A felek indokolással ellátott kérelme esetén a Bizottság szolgálatai – amennyiben úgy ítélik meg, hogy az adott fél a dokumentum segítségével kialakíthatja a kartell bármely más aspektusával kapcsolatos álláspontját, és ha az eljárás (5) pontban említett hatékonyságát nem veszélyezteti – biztosítják a betekintést a Bizottság aktájában az adott időpontban található, valamennyi hozzáférhető dokumentum nem bizalmas változatába (13).

18.

A felek a tárgyalásos rendezést célzó eljárás ideje alatt a szabályszerű eljárással kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdésekkel bármikor a meghallgató tisztviselőhöz fordulhatnak. A meghallgató tisztviselő feladata biztosítani, hogy a versenyjogi eljárások során a védelemhez való jog hatékony gyakorlását tiszteletben tartsák.

19.

Amennyiben az érintett felek nem nyújtanak be tárgyalásos rendezési beadványt, esetükben a végleges bizottsági határozathoz vezető eljárást nem a tárgyalásos rendezési eljárást szabályozó rendelkezések, hanem a 773/2004/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének, 12. cikke (1) bekezdésének és 15. cikke (1) bekezdésének általános rendelkezései alapján folytatják.

20.

A tárgyalásos rendezési eljárást választó feleknek tárgyalásos rendezésre irányuló hivatalos kérelmet kell benyújtaniuk írásos tárgyalásos rendezési beadvány formájában. A 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdésében meghatározott írásos tárgyalásos rendezési beadványban a felek:

21.

A felek által a tárgyalásos rendezésre tekintettel tett elismerő és megerősítő nyilatkozatok kifejezik a felek elkötelezettségét amellett, hogy a tárgyalásos rendezési eljárás alapján együttműködnek az ügy gyorsított ütemben történő rendezésében. Ezeknek az elismerő és megerősítő nyilatkozatoknak azonban feltétele, hogy a Bizottság figyelembe veszi a tárgyalásos rendezési kérelmüket, ideértve a bírság előrelátható maximális összegét is.

22.

Az írásos tárgyalásos rendezési kérelmet tehát a benyújtó felek csak abban az esetben vonhatják vissza egyoldalúan, ha a Bizottság nem venné figyelembe a tárgyalásos rendezési kérelmet, az írásos tárgyalásos rendezési beadványnak – először a kifogásközlésben, majd végül a végleges határozatban történő – elfogadásával (e tekintetben lásd a (27) és (29) pontot). A kifogásközlés akkor tekinthető az írásos tárgyalásos rendezési beadvány elfogadásának, ha a kartell leírását, valamint a vállalkozásnak a kartellben való részvételét és ennek jogi minősítését illetően tükrözi annak tartalmát. A végleges határozat pedig akkor tekinthető az írásos tárgyalásos rendezési beadvány elfogadásának, ha, az előbbieken kívül, az abban megjelölt maximális összeget meg nem haladó bírság kiszabásáról rendelkezik.

23.

A 773/2004/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint a végleges határozat elfogadása előtti kötelező előkészítő lépésként írásbeli kifogásközlést kell küldeni minden olyan félnek, akivel szemben kifogások merültek fel (15). A Bizottság tehát a tárgyalásos rendezési eljárásban is kiad kifogásközlést (16).

24.

Annak érdekében, hogy a felek valóban gyakorolhassák a védelemhez való jogukat, a Bizottságnak meg kell hallgatnia a felek álláspontját az ellenük felhozott kifogásokkal és az azokat alátámasztó bizonyítékokkal kapcsolatban, mielőtt végleges határozatot hozna, és – adott esetben – előzetes elemzésének módosításával figyelembe kell vennie azokat (17). A Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani, hogy ne csak elfogadhassa vagy elutasíthassa a feleknek a közigazgatási eljárás során kifejtett vonatkozó érveit, hanem az általuk előadott kérdésekben saját elemzéseket is végezhessen annak érdekében, hogy a megalapozatlannak bizonyuló kifogásokat elvethesse, illetve mind a tényeket illetően, mind jogi szempontból kiegészíthesse és újraértékelje a fenntartott kifogásokkal kapcsolatos saját érveit (18).

25.

Az érintett felek azáltal, hogy még a kifogásközlés kiküldése előtt írásos tárgyalásos rendezési beadvány formájában hivatalos tárgyalásos rendezési kérelmet nyújtanak be, lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy nem csupán a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal (a továbbiakban: tanácsadó bizottság) folytatott konzultációt vagy a végleges határozat elfogadását megelőzően (19), hanem már a kifogásközlés szövegezése során ténylegesen figyelembe vegye álláspontjukat (20). Ennek megfelelően a felekhez intézett kifogásközlés adott esetben épülhet a tárgyalásos rendezési beadványok tartalmára, és a lehetséges bírság összegét ennek figyelembevételével felülvizsgálhatják és csökkenthetik (21).

26.

Amennyiben a kifogásközlés elfogadja a felek tárgyalásos rendezési beadványát, az érintett feleknek – a Bizottság által a 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (3) bekezdése és 17. cikkének (3) bekezdése szerint megállapított, legalább egyhetes határidőn belül – válaszolniuk kell annak (egyértelmű) megerősítésével, hogy a kifogásközlés megfelel az általuk benyújtott tárgyalásos rendezési beadvány tartalmának, és hogy ezért továbbra is elkötelezettek a tárgyalásos rendezési eljárás folytatása mellett. A fenti válasz hiányában a Bizottság nem köteles figyelembe venni a vállalkozásnak a tárgyalásos rendezési eljárás folytatására irányuló kérelmét.

27.

A Bizottság jogszerűen jár el akkor is, ha olyan kifogásközlést fogad el, amely nem fogadja el a felek tárgyalásos rendezési beadványát. Ebben az esetben a 773/2004/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében, 12. cikkének (1) bekezdésében és 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt általános rendelkezéseket kell alkalmazni. A felek által a tárgyalásos rendezési beadványban adott elismerő nyilatkozatokat úgy tekintik, mintha visszavonták volna őket, és az eljárásban részt vevő egyik fél ellen sem használhatók fel. Az érintett feleket tehát a továbbiakban már nem kötné az általuk benyújtott tárgyalásos rendezési beadvány, és olyan határidőt állapítanának meg számukra, amely lehetővé teszi, hogy újból előadhassák védekezésüket – ideértve annak lehetőségét is, hogy amennyiben így kívánják, szóbeli meghallgatást és az aktába való betekintést kérjenek.

28.

Miután a felek a kifogásközlésre adott válaszukban megerősítik elkötelezettségüket a tárgyalásos rendezés mellett, a 773/2004/EK rendelet lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy – a tanácsadó bizottsággal az 1/2003/EK rendelet 14. cikke értelmében folytatott konzultációt követően – további eljárási lépés nélkül elfogadja az 1/2003/EK rendelet 7. és/vagy 23. cikke alapján hozott végleges határozatot. Ez különösen azt jelenti, hogy a felek – a 773/2004/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésével (22) és 15. cikkének (1a) bekezdésével (23) összhangban – nem kérhetnek szóbeli meghallgatást vagy betekintést a Bizottság aktájába azt követően, hogy tárgyalásos rendezési beadványukat a kifogásközlésben elfogadták (24).

29.

A Bizottság jogszerűen jár el, ha olyan végleges határozatot fogad el, amely – akár a tanácsadó bizottság által nyújtott érvek, akár a biztosok testületének e tekintetben biztosított végső autonómiájára tekintettel más megfontolások figyelembevételével – eltér a felek írásos tárgyalásos rendezési beadványát elfogadó kifogásközlésben kifejezett előzetes álláspontjától (25). Amennyiben viszont a Bizottság ezt a megoldást választja, erről értesíti a feleket, és új kifogásközlést intéz hozzájuk azért, hogy az általános eljárási szabályoknak megfelelően lehetővé tegye számukra a védekezést (26). Ebből következően a feleknek ekkor joguk lenne betekinteni az aktába, szóbeli meghallgatást kérni és válaszolni a kifogásközlésre. A felek által a tárgyalásos rendezési beadványban adott elismerő nyilatkozatokat úgy tekintik, mintha visszavonták volna őket, és az eljárásban részt vevő egyik fél ellen sem használhatók fel.

30.

A bírság végleges összegét egy adott ügyben az a bizottsági határozat állapítja meg, amely az 1/2003/EK rendelet 7. és 23. cikke szerint megállapítja a jogsértést és a szankciót.

31.

A Bizottság gyakorlatával összhangban minden határozatban feltüntetik, ha a közigazgatási eljárás során egy vállalkozás e közlemény értelmében együttműködött a Bizottsággal, hogy magyarázatot adjanak a bírság mértékére.

32.

Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy e közlemény keretében a tárgyalásos rendezésért megjutalmazza valamelyik felet, a bírság összegét XX %-kal csökkenti, miután az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatásra (27) tekintettel alkalmazta a 10 %-os felső határértéket, és esetükben a bírságnak az elrettentő hatás érdekében alkalmazott speciális növelése (28) nem haladhatja meg a kétszeres szorzót.

33.

Az olyan ügyekben, amelyekben a tárgyalásos rendezés résztvevői engedékenységi kérelmet nyújtottak be, a bírság az engedékenységi jutalom és a tárgyalásos rendezési jutalom együttes összegével csökken.

34.

E közleményt minden, a Hivatalos Lapban történő megjelentése idején vagy azt követően folyamatban lévő ügyre alkalmazni kell.

35.

A Bizottság úgy véli, hogy az e közleménnyel összefüggésben kapott dokumentumok és írásos vagy rögzített nyilatkozatok nyilvánosságra hozatala az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i, 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 4. cikke értelmében általában még a határozat meghozatala után is veszélyeztetne bizonyos köz- vagy magánérdekeket, például a helyszíni vizsgálatok és az egyéb vizsgálatok céljának védelmét.

36.

A Bizottság által az 1/2003/EK rendelet értelmében hozott végleges határozatokat az EK-Szerződés 230. cikkével összhangban a Bíróság felülvizsgálhatja. Ezenkívül az EK-Szerződés 229. cikke és az 1/2003/EK rendelet 31. cikke értelmében az 1/2003/EK rendelet 23. cikke szerint elfogadott, szankciókról rendelkező határozatok tekintetében a Bíróság korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik.

—

„Az 1/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett tanácsadó bizottsággal folytatandó konzultációt megelőzően a Bizottság lehetőséget ad a meghallgatásra azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intézett.” (a 773/2004/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése).

—

„A 7., 8., 23. cikkben és a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott határozatok meghozatala előtt a Bizottság az általa lefolytatott eljárás alá vont vállalkozásoknak vagy vállalkozások társulásainak lehetőséget nyújt arra, hogy meghallgassák őket a Bizottság által kifogásolt kérdésekkel kapcsolatban. A Bizottság csak olyan kifogásokra alapozhatja határozatát, amelyekre az érintett felek megtehették észrevételeiket. A panaszosok szorosan kapcsolódnak az eljáráshoz.” (az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (1) bekezdése).

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/58

A termék elnevezése

A termék leírása

Földrajzi terület

A származás igazolása

Az előállítás módja

Kapcsolat

Címkézés

Nemzeti előírások