Az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) az EU külső ellenőre. A Számvevőszék e szerepkör keretében figyelmeztet a kockázatokra, megbízhatóságot garantál, megjelöli a hiányosságokat és a bevált gyakorlatokat, ezen túlmenően pedig iránymutatást nyújt a döntéshozóknak és jogalkotóknak az uniós szakpolitikák és programok irányításának javításával kapcsolatban. A Számvevőszék az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független védőjeként lép fel.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke határozza meg a Számvevőszék feladatkörét.

A Számvevőszék dolgozza ki saját eljárási szabályzatát, amelyet aztán a Tanácsnak jóvá kell hagynia. Az eljárási szabályzat irányítja a Számvevőszék belső működését. E szabályok – többek között – a következő területeket fedik le:

a Számvevőszék szervezete (kinevezések, hivatali idő, a Számvevőszék kötelességei, az elnök megválasztása);
működési eljárások (a Számvevőszék és kamarái ülései; a Számvevőszék, a kamarák és a bizottságok általi döntéshozatal; ellenőrzések, illetve jelentések, vélemények, észrevételek és megbízhatósági nyilatkozatok készítése).

FŐBB PONTOK

A Számvevőszék összetétele és felépítése

A Számvevőszék egy testületi szerv, a határozatok és az intézkedések a tagok közös felelősségét képezik. 27 tagból, azaz az uniós tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. A tagokat hat évre nevezik ki (amely mandátum megújítható). A kinevezéshez a tagoknak saját tagállamuk valamely külső ellenőrző szervében kell – vagy kellett – tevékenykedniük, vagy kifejezetten e tisztség betöltésére alkalmas képesítéssel kell rendelkezniük. A Számvevőszék tagjaira egy magatartási kódex vonatkozik, amely a következőkről rendelkezik: függetlenség, elfogulatlanság, feddhetetlenség, elkötelezettség, kollegialitás, titoktartás, felelősség és a hivatali megbízatásuk megszűnését követő kötelezettségek.
Elnököt maguk közül választanak hároméves (megújítható) időtartamra. Az elnöknek többek között a következők a feladatai:
- összehívja a Számvevőszék üléseit és elnököl azokon;
- biztosítja a Számvevőszék döntéseinek végrehajtását;
- biztosítja a szervezeti egységek – köztük a protokollok és látogatások, a tájékoztatás, a jogi ügyek és a belső ellenőrzés zökkenőmentes működését, valamint a Számvevőszék különböző tevékenységeinek a megfelelő irányítását;
- kijelöli azt a tisztviselőt, aki a Számvevőszéket annak peres ügyeiben képviseli;
- képviseli a Számvevőszéket annak külkapcsolataiban és a többi uniós intézménnyel való kapcsolatában.
A Számvevőszék főtitkára felelős a Számvevőszék Titkárságának a napi szintű működéséért, valamint az ügyintézésért, a pénzügyekkel és támogatással, az emberi erőforrásokkal kapcsolatos, az információtechnológiai és fordítási feladatok ellátásáért.
A Számvevőszék ezenkívül kamarákból és bizottságokból is áll:
- a kamarák véleményeket, különjelentéseket és éves különjelentéseket fogadnak el. Ezenkívül éves beszámolókat készítenek az EU költségvetéséről, amelyet aztán a Számvevőszék fogad el;
- a bizottságok (pl. az Adminisztratív Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság) adminisztratív ügyekkel, valamint a kommunikációval kapcsolatos és stratégiai kérdésekben hozott döntésekkel foglalkoznak.

A Számvevőszék feladatai

A Számvevőszék az Európai Unió független külső ellenőre. Jelentései és véleményei az EU elszámoltathatósági láncának nélkülözhetetlen elemei. Az uniós szakpolitikák és programok végrehajtásáért felelős, következő szervek felelősségre vonására szolgálnak: a Bizottság, egyéb uniós intézmények és szervek, valamint a tagállamok közigazgatási szervei.
A Számvevőszék figyelmeztet a kockázatokra, megbízhatóságot garantál, kijelöli a hiányosságokat és a bevált gyakorlatokat, ezen túlmenően pedig iránymutatást nyújt a döntéshozóknak és jogalkotóknak az uniós szakpolitikák és programok irányításának javításával kapcsolatban, hogy ezek értéket képviselhessenek a pénz ellenében.

Ellenőrzések

Ezeket:

nyilvántartások alapján és – szükség esetén – a helyszínen végzik a többi uniós intézménynél;
minden olyan szervezetnél, amely az EU nevében bevételek és kiadások kezelésével foglalkozik, az adott szervezet telephelyén végzik;
az uniós tagállamokban és a világ más országaiban is elvégzik, többek között bármely olyan természetes vagy jogi személy telephelyén, amely uniós költségvetésből részesül kifizetésekben.

A Számvevőszék az EU külső ellenőreként együttműködik a nemzeti hatóságokkal és az uniós intézményekkel. Ezenkívül az uniós intézményektől és szervektől, az uniós költségvetésből kifizetésekben részesülő szervezetektől és a nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményektől bármilyen adatot bekérhet feladata sikeres elvégzéséhez.

Stratégia és munkaprogramok

A Számvevőszék annak érdekében, hogy a közpénz-ellenőrzéssel kapcsolatos fejlesztések élvonalában maradjon, stratégiai fejlesztését és ellenőrzési prioritásait előre tervezi meg. Legfőbb célkitűzései többéves stratégiákban vannak meghatározva.
A Számvevőszék minden évben munkaprogramot fogad el, amelyben felsorolja az ellenőrzési feladatokkal kapcsolatos prioritásait. A munkaprogramot a Számvevőszék elnöke teszi közzé és az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elé terjeszti.

Éves beszámolási eljárás

A Számvevőszék nem rendelkezik igazságszolgáltatói jogkörrel, így nem szabhat ki szankciókat. Minden egyes pénzügyi év lezárása után éves beszámolót készít, amelyet a Hivatalos Lapban tesz közzé. Ez a jelentés az uniós költségvetésnek és az Európai Fejlesztési Alapoknak a hatáskörrel rendelkező intézmények általi kezelésével foglalkozik. Alapvető részét képezi az Európai Parlament döntéshozatali folyamatának a költségvetési mentesítés Bizottság felé való biztosítása tekintetében.
A Számvevőszék ezenkívül megbízhatósági nyilatkozatot készít a Tanácsnak és a Parlamentnek az elszámolások megbízhatóságáról, valamint annak tanúsításáról, hogy a költségvetés felhasználására megfelelő módon, a szabályokkal és szabályozásokkal összhangban került sor. A Számvevőszék továbbá bármikor észrevételeket nyújthat be meghatározott kérdésekről – különösen – különjelentések formájában, vagy jelentéseket vizsgálhat felül, ezenkívül pedig – amennyiben erre jogilag kötelezve van – valamely másik uniós intézmény kérelmére vagy saját kezdeményezésére véleményeket adhat ki.
A Számvevőszék hivatalos üléseken, a tagok többségének szavazata mellett dönt az éves beszámoló elfogadásáról. Eltérő döntés hiányában a Számvevőszék ülései nem nyilvánosak. Eseti alapon írásos eljárás útján is elfogadhat határozatokat.
A Számvevőszék beszámol az uniós források felhasználása terén észlelt szabálytalanságokról, és az ellenőrzések során észlelt minden csalásgyanús esetet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vagy az Európai Ügyészség (EPPO) elé terjeszt.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT?

Az eljárási szabályzat 2010. június 1. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

A luxemburgi székhelyű Számvevőszék 1977-ben jött létre, és 1992 óta teljes értékű uniós intézmény.

További információk:

Az Európai Számvevőszék jogi kerete (Európai Számvevőszék)
21-2021. számú határozat a Számvevőszék eljárási szabályzatának végrehajtási rendelkezéseiről (Európai Számvevőszék)
Uniós költségvetés (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 1. fejezet – Az intézmények – 7. szakasz – A Számvevőszék – 287. cikk (az EKSz. korábbi 248. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 170–171. o.)

Az Európai Unió Számvevőszékének eljárási szabályzata (HL L 103., 2010.4.23., 1–6. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.