az európai kulturális örökség mint közös erőforrás megbecsülésének előmozdítása;
a közös történelmi múltra és a közös értékekre való figyelemfelhívás;
az Európához való tartozás érzetének erősítése.

FŐBB PONTOK

Az európai év általános célkitűzése, hogy az Európai Unió (EU), a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a kulturális örökség ágazata és a civil társadalom együttműködésben védje, óvja, hasznosítsa újra, fejlessze, értékelje fel és mozdítsa elő Európa kulturális örökségét.

segít bemutatni azt, hogy Európa kulturális öröksége a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd döntő fontosságú eleme;
fokozza az ágazat többrétű hozzájárulását a társadalomhoz és a gazdasághoz;
felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökség fontos szerepet tölt be az uniós tagállamok és a nem uniós országok közötti kapcsolatok fenntartása terén.

Az európai évnek 14 konkrét célkitűzése van. Amint az a 2. cikkben szerepel, ezek a következők:

emberközpontú, inkluzív, előretekintő, integrált, fenntartható és több szakpolitikai területre kiterjedő tevékenységek;
a kulturális örökség kezelésére szolgáló innovatív módszerek előmozdítása, a kulturális örökség széles körben való hozzáférhetővé tétele, a kutatás és a vita ösztönzése;
a kulturális örökség és a környezetvédelem, a regionális és helyi fejlesztési stratégiák közötti szinergiák előmozdítása;
speciális készségek fejlesztésének támogatása, a kulturális örökségnek a kortárs alkotás és innováció ihletforrásaként történő felhasználásának előmozdítása;
az örökségre irányuló figyelemfelkeltés, különösen a gyerekekre, a fiatalokra és az idősekre, valamint a helyi közösségekre és a nehezen elérhető csoportokra összpontosítva;
a kulturális javak tiltott kereskedelmének megakadályozását célzó uniós és nemzeti intézkedések megerősítése;
azon jelentős dátumok azonosítása, amelyek szimbolikus jelentőséggel bírnak Európa történelme és kulturális öröksége szempontjából.

Az európai év céljainak elérése érdekében az uniós, a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok az alábbiakra helyeznek hangsúlyt:

a nagyközönség bevonását, a vita előmozdítását és kulturális örökség jelentőségével kapcsolatos figyelemfelkeltést szolgáló kezdeményezések és rendezvények;
tájékoztatási, kiállítási, oktatási és figyelemfelkeltési kampányok a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd értékének megismertetése érdekében;
a bevált gyakorlatokhoz kapcsolódó közös tapasztalatok;
az európai évhez kapcsolódó projektek, hálózatok, tanulmányi és kutatási eredmények előmozdítása;
egyéb tevékenységek, amelyeket az Európai Bizottság vagy a nemzeti hatóságok jelölnek ki.

A koordinációs, innovációs és pénzügyi követelmények az alábbiakat írják elő:

a tagállamoknak nemzeti koordinátorokat kell kinevezniük;
a Bizottság köteles:
- rendszeresen összehívni a nemzeti koordinátorok ülését (az év gördülékeny lebonyolításának és az információk cseréjének biztosítása érdekében), valamint az érdekelt felek és a kulturális örökség területén tevékeny testületek – köztük a határon átnyúló kulturális hálózatok és az érintett nem kormányzati szervezetek, valamint ifjúsági szervezetek – képviselőinek ülését,
- együttműködni az illetékes nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val,
- szükség esetén intézkedéseket hozni az Európai Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal segítségével az uniós finanszírozást érintő csalás vagy jogellenes felhasználás megakadályozása érdekében.

A kétéves költségvetés (2017. január 1. és 2018. december 31. között) 8 millió EUR volt.

A Bizottság 2019. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az európai év eredményeiről.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A HATÁROZAT?

A határozat 2017. június 9. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

A kulturális örökség európai évének szlogenje ez volt: „Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása”. Ez nagyon igaz volt 2018-ra, amely szimbolikus és történelmi jelentőségű év volt Európa számára.
2018-ban volt az első világháború befejezésének 100. évfordulója, több tagállam függetlenségének az évfordulója és a harmincéves háború kezdetének 400. évfordulója.
Ebben az évben a Bizottság az Európa Tanáccsal, az UNESCO-val és más partnerekkel együttműködve 10 hosszú távú európai kezdeményezést hajtott végre; 37 országban 23 000 rendezvényre került sor, amelyeken 12,8 millió ember vett részt.
A kulturális örökség Európa számára fontos gazdasági erőforrás. Az ágazat 300 000 embert foglalkoztat; az örökséghez közvetve további 7,8 millió uniós munkahely kapcsolódik.
Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Uniónak tiszteletben kell tartania saját kulturális és nyelvi sokféleségét, és biztosítania kell Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke azzal bízza meg az Uniót, hogy járuljon hozzá a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös európai kulturális örökséget.

További információk:

Kultúra és kreativitás (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/864 határozata (2017. május 17.) a kulturális örökség európai évéről (2018) (HL L 131., 2017.5.20., 1–9. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – I. cím – Közös rendelkezések – 3. cikk (az EUSZ korábbi 2. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 17. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – XIII. cím – 167. cikk (az EKSz. korábbi 151. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 121–122. o.)

utolsó frissítés 17.11.2022

Top

All