Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 300. cikke kimondja, hogy az Európai Parlamentet, az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot tanácsadói minőségben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) segíti. Az EGSZB a munkáltatók és a munkavállalók szervezetei, valamint a civil társadalom egyéb területei, így különösen a gazdasági és társadalmi élet, az állampolgári részvétel, a szakmai és a kulturális területek reprezentatív szereplőit tömörítő szervezetek képviselőiből áll. Az EGSZB tagjai nem utasíthatók, és feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek az Unió általános érdekében.
Az EUMSZ 301. cikke megállapítja az EGSZB tagjainak maximális számát. Megállapítja, hogy a Tanács egyhangúlag elfogadott határozatban rögzíti az EGSZB összetételét és tagjainak juttatásait.
Az EUMSZ 302. cikke megállapítja az EGSZB tagjai (megújítható) kinevezésének hosszát és a kinevezési eljárást, amelyet a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács folytat le.
Az EUMSZ 303. cikke kimondja, hogy az EGSZB elnököt választ, és elfogadja eljárási szabályzatát.
Az EUMSZ 304. cikke kimondja, hogy a szerződésekben meghatározott esetekben, illetve minden esetben, amikor azt indokoltnak tartják, az Európai Parlament és a Tanács vagy a Bizottság konzultálhat az EGSZB-vel. A bizottság továbbá saját kezdeményezésére is adhat véleményt olyan esetekben, amikor ezt indokoltnak tartja. Az EGSZB véleményét meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikke felsorolja az Európai Unió (EU) intézményeit, és kimondja, hogy a Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot tanácsadói minőségben az EGSZB és a Régiók Európai Bizottsága segíti.
Az EGSZB eljárási szabályzata meghatározza a testület működését és szerveződését. Ezeket az EGSZB közgyűlése abszolút többséggel fogadja el.

FŐBB PONTOK

Az eljárási szabályzat kodifikálja az EGSZB belső működési szabályait és kiegészíti azokat a megalapozó szabályokat, amelyeket az Európai Unióról szóló Szerződés és az EUMSZ határoznak meg.
A szabályzat tartalmaz egy Magatartási kódexet is, amely a következőkre terjed ki:
- etikai előírások;
- pénzügyi átláthatóság;
- megkülönböztetéstől való mentesség;
- esélyegyenlőség;
- munkahelyi méltóság;
- a kódex megsértésére kiszabott szankciók.
A magatartási kódex ugyancsak létrehoz egy etikai bizottságot.

Tagok

Az EGSZB az alábbi három csoportot foglalja magában.
- Munkáltatói szervezetek. A magán- és állami szektor különböző képviselőiből áll, a következő területekről: ipar, kis- és középvállalkozások, kereskedelmi kamarák, nagy- és kiskereskedelem, banki és biztosítási tevékenységek, valamint a szállítás és a mezőgazdaság (I. csoport).
- Alkalmazottak. A munkavállalók nemzeti szakszervezeteinek – konföderációinak és ágazati szakszervezeteinek – tagjaiból tevődik össze (II. csoport).
- Civil társadalmi szervezetek. Többek között a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók szervezetei, a kisvállalkozások, a kézműipar, a szabadfoglalkozásúak szervezetei, valamint a szociális és környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek (III. csoport).

A tagok számára nem szükséges az, hogy a három csoport bármelyikéhez tartozzanak. A csoporthoz nem tartozó tagok ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a csoporthoz tartozó tagok. A független tagok kutatócsoportokban való részvételére, jelentéstevőként történő kinevezésére és a plenáris üléseken való részvételére vonatkozóan új szabályok bevezetésére került sor.
Az EGSZB tagjait az unió tagállamainak kormányai javasolják, és a Tanács nevezi ki 5 évre. Az (EU) 2019/853 tanácsi határozat az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépését követően 329-ben állapítja meg a tagok maximális számát. Az EUMSZ 301. cikke értelmében a tagok maximális száma 350. A tagok jelenlegi országonkénti bontása a következő:
- 24 fő Németország, Franciaország és Olaszország;
- 21 fő Spanyolország és Lengyelország;
- 15 fő Románia;
- 12 fő Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Portugália és Svédország;
- 9 fő Dánia, Írország, Horvátország, Litvánia, Szlovákia és Finnország;
- 7 fő Észtország, Lettország és Szlovénia;
- 6 fő Ciprus és Luxemburg;
- 5 fő Málta.
A három csoport elnökét és alelnökeit 2,5 évre választja meg. Ők részt vesznek az EGSZB munkájának előkészítésében, megszervezésében és koordinálásában.
A szabályzat 2022. évi kiadása új többségi küszöbértéket vezet be a bizalmatlansági indítvány elfogadására, amely így jelenleg a leadott szavazatok kétharmada.

Az EGBSZ szerepe a jogalkotási eljárásban

Az EGSZB a Tanács, a Bizottság vagy a Parlament felkérésére elkészíti véleményeit.
Ugyancsak készít értékeléseket az unió már végrehajtott szakpolitikáiról vagy jogi eszközeiről, amelyek formája lehet vélemény vagy értékelő jelentés.
Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményeket, az uniós intézmények vagy az Európai Unió Tanácsa elnökségének kérésére feltáró véleményeket és tájékoztató jelentéseket, vagy állásfoglalásokat is kibocsáthat az EU feladataival összefüggő valamennyi kérdésben.

Szervezet

A Bizottság szervei az alábbiak.

Az EGSZB összes tagjának plenáris üléseit évente kilencszer tartják meg.
Az Elnöki Testület, amely az elnökből és 2 alelnökből áll.
Az elnök, aki:
- irányítja az EGSZB munkáját;
- képviseli az EGSZB-t annak külső kapcsolataiban;
- beszámol az EGSZB-nek arról, hogy milyen lépéseket és intézkedéseket tett a nevében;
- szolgálati idejének kezdetén bemutat egy munkaprogramot, és szolgálati idejének végén felülvizsgálja az elért eredményeket.
Két alelnök, akik a költségvetésért, illetve a kommunikációért felelnek.
A kibővített Elnöki Testület, amely az elnökből és a 2 alelnökből, valamint 3 csoportelnökből áll, akik:
- előkészítik az elnökség és a közgyűlés munkáját;
- sürgős esetben vagy rendkívüli körülmények esetén lehetővé teszik a szükséges döntéseket.
Az elnökség, amely a politikai felelősséget viseli az EGSZB általános vezetéséért, a következő személyekből áll:
- az elnök és a két alelnök;
- a három csoport elnöke;
- a hat szekcióelnök;
- változó, legfeljebb a tagállamok számával megegyező számú tag.
A szabályzat 2022. évi kiadása részletezi az elnökség tagjainak megválasztásával kapcsolatos eljárást.
A jogalkotási szekciók, amelyek feladata, hogy véleményeket vagy tájékoztató jelentéseket fogadjanak el a hozzájuk utalt kérdésekben. Hat szekció létezik:

Az EGSZB konzultatív bizottságokat is létrehozhat, amelyeket az EGSZB tagjai, valamint a civil társadalom azon területeinek küldöttei alkotják, amelyeket az EGSZB be kíván vonni a munkájába. Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága az ipar változásait vizsgálja számos ágazatban. Az EGSZB-ben külön testületként hozták létre, és hatásköre az ipar minden ágazatára kiterjed mind a gyártás, mind a szolgáltatások területén. Az EGSZB jogalkotási szekciói és a bizottság státusza közötti egyenlőtlenséget az 2022. évi eljárási szabályzat kezeli, amely nagyobb átláthatóságot biztosít szerepkörük és célkitűzéseik tekintetében.

Az EGSZB továbbá rendelkezik:

három megfigyelőközponttal, amelyek a következő kérdésekkel foglalkoznak:
két ad hoc csoporttal, amelyek a következő kérdésekkel foglalkoznak:
- az Európai szemeszter,
- alapvető jogok és jogállamiság;
egy kapcsolattartó csoporttal, amelynek feladata, hogy tartsa a kapcsolatot az EGSZB közgyűlésében nem képviselt európai civil társadalmi szervezetekkel és hálózatokkal, és figyelemmel kísérje a közös kezdeményezéseket.

Az EGSZB munkáját állandó titkárság segíti, amelyet az elnökség által kinevezett főtitkár vezet. Az EGSZB egyes szolgáltatásait (fordítás, informatika, logisztika) megosztja a Régiók Európai Bizottságával.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT?

A jelenlegi szabályok 2022. június 1. óta hatályosak.

HÁTTÉR

Az EGSZB székhelye Brüsszelben van.

További információk:

Tevékenységeink (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzata és tagjainak magatartási kódexe 2022 május (HL L 149., 2022.5.31., 1–54. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 3. fejezet – Az Unió tanácsadó szervei – 300. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 177. o.)

301. cikk (az EKSz. korábbi 258. cikke) (HL C 202, 2016.6.7., 177. o.)

302. cikk (az EKSz. korábbi 259. cikke) (HL C 202, 2016.6.7., 178. o.)

303. cikk (az EKSz. korábbi 260. cikke) (HL C 202, 2016.6.7., 178. o.)

304. cikk (az EKSz. korábbi 262. cikke) (HL C 202, 2016.6.7., 178. o.)

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – III. cím – Az intézményekre vonatkozó rendelkezések – 13. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 22. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács (EU) 2019/853 határozata (2019. május 21.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság összetételének megállapításáról (HL L 139., 2019.5.27., 15–16. o.)

Az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti együttműködési jegyzőkönyv (HL C 102., 2012.4.5., 1–5. o.)

utolsó frissítés 22.06.2022

Top

All