Agresszív adótervezés

A Bizottság javaslatokat nyújt azon jogi alakiságok és joghézagok kezelésére, amelyeket néhány vállalat a megfelelő mértékű adófizetés elkerülése céljából kihasznál.

JOGI AKTUS

Az agresszív adótervezésről szóló 2012/772/EU bizottsági ajánlás.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az agresszív adótervezés kezelése az adókikerülés és adócsalás elleni küzdelem céljából kidolgozott részletes és összetett bizottsági cselekvési terv egyik aspektusa.

A cselekvési terv az uniós tagállamok közötti közigazgatási együttműködés javításának, a visszaélések és az adóztatás kettős elmaradása elleni fellépéseknek, valamint az adóparadicsomokkal és az adóval összefüggő bűncselekményekkel kapcsolatos kérdések kezelésének gyakorlati módjait határozza meg.

Jelenleg néhány adófizető összetett - olykor mesterséges - ügyleteket alkalmazhat annak érdekében, hogy adóalapját az Európai Unión belüli vagy kívüli egyéb joghatóságba helyezze át. Ilyen módon kihasználják a nemzeti jogszabályok közötti eltérésekből fakadó előnyöket annak biztosítása céljából, hogy a jövedelem egyes tételei mindenhol adózatlanul maradjanak, illetve hogy az adókulcsok közötti különbségeket kihasználják. E problémát nevezik agresszív adótervezésnek.

A legfőbb nehézséget az okozza, hogy az adóköteles nyereség az egyre kifinomultabb adótervezés eredményeképpen az adófizető számára kedvezőbb adórendszerrel rendelkező országba helyeződik át. E gyakorlat csökkenti az adókötelezettséget a törvény betűjét noha követő, szellemét azonban sértő megoldások - joghézagok - révén.

Az agresszív adótervezés számos formát ölt, és következményei között szerepel a kettős levonás (például a jövedelem forrása szerinti országban és az illetőség szerinti országban is ugyanazzal a veszteséggel csökkentik az adózás előtti eredményt) és az adóztatás kettős elmaradása (például a jövedelem forrása szerinti országban nem adóköteles jövedelem az illetőség szerinti országban mentes az adó alól).

A Bizottság ennélfogva ösztönzi az uniós tagállamokat annak biztosítására, hogy az egyéb uniós és EU-n kívüli országokkal kötött kettős adóztatásról szóló egyezmények tartalmazzanak az adóztatás kettős elmaradásának egyedi típusának megoldására irányuló záradékot.

A Bizottság továbbá valamely közös általános visszaélés elleni szabály alkalmazását javasolja a következetesség és hatékonyság azon területen történő biztosításának elősegítése érdekében, ahol a gyakorlat jelentős mértékben eltér az uniós tagállamok között.

Számos egyéb javaslat is érinti e területet. Megállapították például, hogy a jelenlegi héarendszer sérülékeny a csalásokkal szemben. A Bizottság ennélfogva egy uniós héafórum létrehozásáról határozott. Ennek keretében az üzleti szféra képviselői és az adóhatóságok megoszthatják egymással nézeteiket az uniós tagállamok közötti ügyletekre alkalmazandó héaigazgatás gyakorlati kérdéseiről. Meghatározhatják és megvitathatják a héarendszer igazgatásának egyszerűsítését, valamint a megfelelési költségek csökkentését esetlegesen elősegítő, ugyanakkor a héabevételeket biztosító bevált gyakorlatokat.

HIVATKOZOTT DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési terv. [COM(2012) 722 final, 2012.12.6. - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Javaslat a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 2011/96/EU tanácsi irányelv módosításáról. [COM(2013) 814 final, 2013.11.25. - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Az anya- és leányvállalatokról szóló irányelvet (2011/96/EU irányelv) eredetileg annak érdekében dolgozták ki, hogy a különböző uniós országokban székhellyel rendelkező, egy csoportba tartozó vállalatok ugyanazon jövedelmét ne adóztassák meg kétszer (kettős adóztatás). Bizonyos vállalatok azonban az adózás valamennyi uniós tagállamban történő teljes mértékű elkerülése céljából (az adóztatás kettős elmaradása), kihasználták az irányelv rendelkezései és a nemzeti adójogszabályok közötti eltérésekből fakadó előnyöket.

A javasolt módosítás oly módon szigorítja meg az irányelvet, hogy bizonyos adótervezési megállapodások (hibrid megállapodások) nem élvezhetik az adómentesség előnyét. A javaslat szerint amennyiben egy hibrid hitel alapján történő kifizetés az adózás szempontjából a leányvállalat székhelye szerinti uniós tagállamban levonhatónak minősül, akkor azt az anyavállalat telephelye szerinti uniós tagállamban kell megadóztatni. Mindez az egynél több uniós tagállamban fiókteleppel rendelkező cégeket akadályozza meg abban, hogy az adóztatás kettős elmaradása előnyei kihasználásának céljából kifizetéseket tervezzenek a különböző országokban található fióktelepek között.

utolsó frissítés 21.02.2014