This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012DC0722
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNCIL An Action Plan to strengthen the fight against tax fraud and tax evasion
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Cselekvési terv az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Cselekvési terv az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére
/* COM/2012/0722 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Cselekvési terv az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére /* COM/2012/0722 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Cselekvési terv az adócsalás és az
adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére 1. Bevezetés 2012. március 2-án az Európai Tanács felkérte a
Tanácsot és a Bizottságot, hogy gyors ütemben dolgozzon ki konkrét megoldási
javaslatokat az adócsalás és az adókikerülés elleni fellépés hatékonyabbá
tétele céljából, többek között a harmadik országok viszonylatában is, és 2012
júniusáig tegyen jelentést. Áprilisban az Európai Parlament ugyancsak az e területen
való fellépés iránti sürgető szükségletet hangsúlyozó állásfoglalást
fogadott el. Első intézkedésként a Bizottság 2012. június
27-én elfogadott egy közleményt[1] (a továbbiakban: júniusi közlemény), amely
rámutat arra, hogy a meglévő eszközök jobb használata és a Bizottság
függőben lévő javaslatainak elfogadása révén hogyan javítható az
adójogszabályok betartása és hogyan csökkenthető a csalás és az
adókikerülés. A közlemény azonosítja továbbá azokat a területeket, ahol a
további jogszabályi intézkedések vagy együttműködés az EU és a tagállamok
előnyére szolgálna, valamint bemutatja az
adócsalás és -kikerülés által jelentett
növekvő kihívással szembeni együttműködés hozzáadott értékét. A júniusi közleményben a Bizottság bejelentette
egy cselekvési terv 2012 vége előtt történő előterjesztését,
amely terv konkrét lépéseket határoz majd meg a közigazgatási
együttműködés intenzívebbé tétele érdekében, és támogatja a meglévő
jó kormányzási politika továbbfejlesztését, foglalkozik az adóparadicsomokkal
fenntartott kapcsolatok, valamint az agresszív adótervezés és más kérdések,
többek között az adózáshoz kapcsolódó bűncselekmények kezelésének
szélesebb aspektusaival. A Bizottság a jelen cselekvési tervben ismerteti
az eddig tett kezdeményezéseket, az ebben az évben megvalósítható új
kezdeményezéseket, a következő évre tervezett, valamint a hosszabb távú
kezdeményezéseket. A kezdeményezések ütemezése során a
Bizottság szem előtt tartja a tagállamok túlzott megterhelésének
elkerülését és a szükséges intézkedések meghozatalához szükséges
kapacitásaikat. A jelen cselekvési terv alapvetően olyan
gyakorlati intézkedéseket tartalmaz, amelyek révén konkrét eredmények
érhetők el valamennyi tagállam esetében, és amelyek támogatást nyújthatnak
különösen azon tagállamoknak, amelyek részére a 2012. évi európai szemeszter
keretében az adóbehajtás megerősítésére vonatkozóan országspecifikus
ajánlásokat[2] bocsátottak ki. A cselekvési terv tartalmáról, valamint a terv
egyes elemeinek biztosítandó prioritásról a Bizottság konzultációt folytatott a
tagállamokkal és az érdekeltekkel. A terv elkészítése során e vélemények
figyelembevételre kerültek. A tagállamok határozott üzenetet fogalmaztak meg a
tekintetben, hogy elsődleges prioritást kell biztosítani a már kidolgozás
alatt álló intézkedéseknek, valamint a közigazgatási együttműködéssel és
az adócsalással kapcsolatban elfogadott új jogszabályok teljes körű
végrehajtásának és alkalmazásának. A tagállamok azt is hangsúlyozták, hogy
mielőbb el kell fogadni a Tanács előtt függőben lévő
javaslatokat, valamint hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a héacsalás és
–kikerülés elleni küzdelemre[3] [4]. Az ezen intézkedésekkel kapcsolatos jövőbeli
tevékenységeket mind az adóalanyok, mind az adóhatóságok szempontjából a
költségek és az adórendszer bonyolultságának csökkentése fogja vezérelni. Az
adóalanyok esetében a költségek és a bonyolultság csökkentése az adózási morál
javulásához vezethet. Az adóhatóságok esetében az automatizált eszközök és
kockázatkezelési technikák kifejlesztése és teljes körű alkalmazása a
kitűzött célok elérésére fordítható emberi és költségvetési
erőforrásokat szabadíthat fel. A Bizottság továbbra is támogatni fogja valamennyi
adónem esetében a gyakorlati informatikai eszközök leghatékonyabb tagállami
felhasználását. A Bizottság támogatni fogja továbbá a FISCALIS és VÁM programok
megfelelő felhasználásával a közvetlen és közvetett adók, illetve az adó-
és vámügyek esetében alkalmazott megközelítés fokozottabb összehangolását a
kommunikáció javítása, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok és eszközök
szisztematikusabb megosztása érdekében. Ez az eljárás hozzájárulhat az
ellenőrzések hatékonyságának növeléséhez, valamint az adófizetők
terheinek csökkentéséhez. A Bizottság által a jelen dokumentumban elfogadni
javasolt valamennyi intézkedés összhangban van és összeegyeztethető a
jelenlegi, 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel és
az új, a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel. 2. A meglévő eszközök jobb
használata és a folyamatban lévő bizottsági kezdeményezések Az adócsalás és az adókikerülés jelentős
határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik. A tagállamok kizárólag
együttműködésük esetén tudják hatékonyan kezelni ezt a problémát. A
tagállamok adóhatóságai közötti közigazgatási együttműködés erősítése
ezért a Bizottság e területen kialakított stratégiájának egyik elsődleges
célja. A Bizottság már számos jelentős lépést megtett. 1. A közigazgatási együttműködés
új keretrendszere A Bizottság javaslatai alapján a Tanács az elmúlt
két évben elfogadta a közigazgatási együttműködés új keretrendszerét[5].
Az új jogi szabályozás megnyitja az utat a Bizottság és a tagállamok előtt
új eszközök és aktusok kialakítása felé. A júniusi közlemény hangsúlyozza, hogy
ezek hatékony és átfogó tagállami alkalmazása azonban még várat magára. A
tagállamoknak – mindenekelőtt jobb információcsere révén – biztosítaniuk
kell e jogi eszközök teljes körű és hatékony végrehajtását és
alkalmazását. 2. A megtakarítások adóztatásával
kapcsolatos kiskapuk megszüntetése A megtakarítási adóról szóló irányelv módosítására
vonatkozó bizottsági javaslat[6] elfogadása lehetővé teszi az
irányelvben meglévő kiskapuk felszámolását, és ezáltal az irányelv
hatékonyságának javítását. A módosítás biztosítani fogja a tagállamoknak a határokon
átnyúló megtakarításokból származó jövedelem hatékony adóztatását. A
következő lépés, hogy a Tanács fogadja el a javaslatot, és a
megtakarítások adóztatásáról szóló, harmadik országokkal kötött egyezmények
megfelelő módosítása érdekében ruházza fel tárgyalási jogkörrel a
Bizottságot. A tagállamok jelentős többsége kiemelt fontosságúként
határozta meg ezt a problémát. A Bizottság ezért sürgeti a Tanácsot a javaslat
mielőbbi elfogadására. 3. A csalás elleni küzdelemről és
adóügyi együttműködésről szóló egyezménytervezet A Bizottság felkéri továbbá a Tanácsot az EU és
tagállamai, valamint Liechtenstein közötti, a csalás elleni küzdelemről és
adóügyi együttműködésről szóló egyezmény
– 2009-ben a Tanács elé terjesztett – tervezetének[7]
aláírására és megkötésére, valamint a további négy szomszédos országgal való
hasonló tárgyalások megkezdésére vonatkozó felhatalmazás tervezetének
elfogadására. Ez lehetővé fogja tenni a Bizottság számára, hogy olyan
egyezményekről tárgyaljon, amelyek a csalás elleni küzdelemhez valamennyi
tagállamnak azonos eszközöket, valamint magas szintű átláthatóságot és
információcserét biztosítanak. 4. A héacsalás elleni gyorsreagálási
mechanizmus 2012 július 31-én a Bizottság javaslatot
terjesztett elő a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmusról[8].
Elfogadása esetén a javaslat lehetővé teszi, hogy a jelentős pénzügyi
hatással bíró súlyos és hirtelen csalási szituációk kezelése érdekében a
Bizottság a lehető leggyorsabban engedélyezze valamely tagállamnak az
eltérést biztosító ideiglenes intézkedés meghozatalát. A Bizottság ezért
sürgeti a Tanácsot a kiemelt fontosságú javaslat mielőbbi elfogadására. 5. A fordított héakivetési mechanizmus
választható alkalmazása 2009-ben a Bizottság előterjesztett egy
javaslatot a fordított héakivetési mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas
termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó választható alkalmazásáról[9]. 2010 márciusában a Tanács a javaslatnak
csak az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeire vonatkozó részét fogadta el[10].
A javaslat többi részének elfogadásával minden tagállam számára lehetővé
válna, hogy a héairányelv alól külön eltérést biztosító, ám a más tagállamokban
folytatott csalás elleni küzdelmet esetleg hátrányosan érintő intézkedések
elfogadása helyett azonos feltételek mellett alkalmazzák a fordított
adókivetési mechanizmust azokban az ágazatokban is, ahol az a leghatékonyabb
eszköznek tekinthető a „körhintacsalásokkal” szemben. 6. Az uniós héafórum Mind a vállalkozások, mind az adóhatóságok
egyetértenek abban, hogy a jelenlegi héarendszer nehezen kezelhető és
csalás szempontjából sebezhető. A héarendszer uniós szintű
irányításának javítása céljából a Bizottság egy uniós héafórum létrehozásáról
döntött[11]. E párbeszédre szolgáló platform keretében
a nagy-, közép- és kisvállalkozások, valamint az adóhatóságok képviselői
megoszthatják egymással nézeteiket a héaigazgatás határokon átnyúló gyakorlati
kérdéseiről, valamint megismerhetik és megvitathatják a legjobb
gyakorlatokat, ami hozzájárulhat a
héarendszerek igazgatásának egyszerűsítéséhez és ezáltal a megfelelési költségek csökkentéséhez, egyúttal a
héabevételek biztosításához. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az uniós
héafórum céljai elérése érdekében a lehető legszélesebb körben vegyenek
részt a fórumon. 3. Új bizottsági kezdeményezések A júniusi közleményben megállapított egyes célokra
válaszul a Bizottság e cselekvési tervvel egyidejűleg számos új
kezdeményezést terjeszt elő. E kezdeményezések azonnali választ jelentenek
a harmadik országokkal szembeni koherens politika kialakításával, az
információcsere javításával és a csalás bizonyos tendenciáinak kezelésével
kapcsolatos célokra. 7. Ajánlás a jó adóügyi kormányzásra
vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének
ösztönzésére irányuló intézkedésekről A jelenlegi helyzet bizottsági elemzése alapján a
tagállamok felismerik a jó adóügyi kormányzás minimumkövetelményeit nem
teljesítő országok, köztük az általánosságban adóparadicsomnak tekintett
országok által okozott potenciális és tényleges károkat. A tagállamok különbözőképpen reagáltak erre
helyzetre. A vállalkozások a belső piacon folytatott tevékenységük során
részükre biztosított szabadságokra figyelemmel a legkevésbé szigorúan reagáló
tagállamon keresztül köthetnek ügyleteket ezekkel az országokkal. Következésképpen,
a tagállamok adóbevételének általános védelme legfeljebb annyira lehet
hatékony, mint a legkevésbé szigorúan reagáló tagállamé. Ez nemcsak a tagállami
adóalapokat csökkenti, hanem a vállalkozások számára biztosított tisztességes
versenyfeltételeket is veszélyezteti, végső soron pedig torzítja a
belső piac működését. A probléma kezelése céljából a Bizottság javasolja
a tagállamoknak a jó adóügyi kormányzás minimumkövetelményeit nem
teljesítő országok meghatározására szolgáló kritériumok, valamint
intézkedési „eszköztár” elfogadását aszerint, hogy a harmadik országok
teljesítik-e e követelményeket vagy sem, illetve kötelezettséget vállaltak-e a
követelmények teljesítésére. Ezen intézkedések magukban foglalják a
követelményeket nem teljesítő országok feketelistára való esetleges
felvételét, és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények
újratárgyalását, felfüggesztését vagy megkötését. A feketelistán szereplő
országokkal való kereskedelmi tevékenység támogatását elkerülendő a
Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy az uniós jog teljes körű
tiszteletben tartása mellett tegyenek további kiegészítő intézkedéseket. Ezenkívül a tagállamoknak meg kell fontolniuk ad
hoc szakértői csoportok létrehozását azon harmadik országok
adóhatóságainak támogatására, amelyek vállalják a minimumkövetelmények
teljesítését, de technikai segítségre van szükségük. Ez az ajánlás az első fontos gyakorlati
lépést jelenti az érintett területen a minimumkövetelményeket nem
teljesítő harmadik országokkal szemben tanúsított tagállami magatartások
összehangolása érdekében. A további lehetséges kezdeményezések szükségességének
felmérése érdekében a Bizottság az ajánlás elfogadásától számított három éven
belül újra fogja értékelni a tagállamok által ezen a területen alkalmazott
módszereket és meghozott intézkedéseket. 8. Az agresszív adótervezésre
vonatkozó ajánlás A Bizottság úgy véli, hogy szükség van az adóteher
méltányos, az egyes kormányok döntéseivel összhangban lévő megosztására.
Jelenleg számos adóalany összetett, néha mesterséges ügyleteket alkalmaz az
adóalap más uniós tagállamba vagy az Európai Unión kívüli országba történő
átcsoportosítása céljából. Ennek során az adóalanyok bizonyos jövedelmek
adómentessége érdekében kihasználják a nemzeti jogrendszerek közötti
eltéréseket vagy az adókulcsok közötti különbségeket. Az adófizetés révén a
vállalkozások jelentős pozitív hatással vannak a társadalom többi részére.
Az agresszív adótervezés ezért ellentétben áll a vállalati társadalmi felelősségvállalás elveivel[12].
Ennélfogva a probléma kezeléséhez konkrét intézkedésekre van szükség. A valamennyi tagállam által e probléma orvoslása
érdekében meghozott konkrét intézkedés a belső piac működését is
erősítheti. Ennek fényében a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok
közösen tegyenek hatékony intézkedést ezen a területen. A Bizottság különösen arra ösztönzi a tagállamokat,
hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, más uniós tagállamokkal
és harmadik országokkal kötött egyezményeket egészítsék ki az adóztatás
kettős elmaradása egy adott típusának kezelésére vonatkozó klauzulával. A
Bizottság javasolja továbbá egy közös, visszaélés elleni általános szabály
alkalmazását. A fenti intézkedések elősegíthetik a koherencia és a
hatékonyság megteremtését egy olyan területen, ahol a tagállamok által követett
gyakorlat jelentős eltéréseket mutat. Az EU adóügyi irányelvei (a kamat- és
jogdíjfizetésekről szóló, az egyesülésekről szóló, valamint az
anyavállalatokról és leányvállalatokról szóló irányelv) már lehetővé
teszik a tagállamoknak biztosítékok alkalmazását a visszaélésekkel szemben. A
tagállamok az uniós jog tiszteletben tartása mellett a visszaélésszerű
adótervezés elkerülésére használhatják ezen eszközöket. Ezen túlmenően a Bizottság részt kíván venni
a nemzetközi fórumok, például az OECD arra irányuló tevékenységében, hogy az
elektronikus kereskedelem adóztatásának bonyolultságát megfelelő
nemzetközi szabályok kidolgozása révén kezelje. 9. A jó adóügyi kormányzással
foglalkozó platform létrehozása A Bizottság egy a jó adóügyi kormányzással
foglalkozó, a tagállamok szakértőiből és az érdekelt felek
képviselőiből álló platform létrehozását tervezi, amelynek feladata a
Bizottság támogatása lenne a két ajánlás alkalmazásáról szóló jelentés
elkészítését, valamint az agresszív adótervezéssel és a jó adóügyi
kormányzással kapcsolatos folyamatban lévő tevékenységeit illetően. 10. Előrelépések a vállalkozások
nem megfelelő adózása területén és más kapcsolódó területeken A fentiekkel összhangban és a 2012. évi éves
növekedési jelentésben[13] foglaltak alapján a Bizottság továbbá
rámutat arra, hogy sürgősen új lendületet kell adni a vállalkozások
adózására vonatkozó magatartási kódex[14] (a továbbiakban: kódex) keretében jelenleg
folyó tárgyalásoknak. A magatartási kódexszel foglalkozó csoportban,
amelynek feladata az esetlegesen a kódex hatálya alá tartozó adóügyi
intézkedések vizsgálata[15], az elmúlt években jelentősen
nehezebbé vált az előrelépés és a kézzelfogható eredmények elérése. Ennek
oka részben az, hogy egyre bonyolultabb problémák merültek fel, részben pedig
az, hogy szükség van a várható eredmények, azok ütemtervének és a végrehajtás
nyomon követésére szolgáló eszközök módosítására és pontosítására. A Bizottság ezért a kódex eredeti céljainak
elérése érdekében felkéri a tagállamokat olyan hatékonyságjavító intézkedések
meghozatalára, mint például a sürgős politikai döntést igénylő tárgykörök
tanácsi szintre történő gyorsabb beemelése. A magatartási kódexszel
foglalkozó csoport jelenleg a sürgős megoldást igénylő eltérések
kérdését is tárgyalja. Ha az eltérések megszüntetésére szolgáló
eszközökről való megállapodásra és azok megvalósítására nem kerül sor
egyértelműen meghatározott határidőkön belül, a Bizottság kész arra,
hogy ehelyett adott esetben jogi aktusra vonatkozó javaslatot terjesszen
elő. Ezen túlmenően, a Bizottság el fog járni
azokban az esetekben, amikor a jelenlegi irányelvek lehetőséget adnak az
agresszív adótervezésre, vagy az adóztatás kettős elmaradásának
lehetővé tételével megakadályozzák a megfelelő megoldásokat[16].
A külföldön dolgozókra és tehetős magánszemélyekre vonatkozó, a belső
piac működésére káros és az általános adóbevételeket csökkentő egyedi
adószabályokkal kapcsolatos munkát is erősíteni kell. A Bizottság a maga részéről továbbra is
támogatni fogja a tagállamokat a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási
kódex egyes kiválasztott harmadik országokban való hatékony előmozdítása
terén, valamint nemzetközi szinten folytatja a tisztességes adóverseny
előmozdítását a harmadik országokkal kötött egyezmények jó kormányzásra
vonatkozó rendelkezéseiről való tárgyalás, valamint a fejlődő
országoknak a Bizottság adó- és fejlesztési szakpolitikájával összhangban
történő támogatása révén[17]. 11. „Adóazonosító számok az EUROPA
portálon” A Bizottság a mai napon egy olyan új gyakorlati
eszközt is ismertet, amelynek célja a közvetlen adózás területén történő
közigazgatási együttműködés erősítése. Az adóalanyok megfelelő azonosítása
alapvető fontosságú a tagállami adóhatóságok közötti hatékony
információcseréhez. A Bizottság a mai napon hivatalosan elindítja az új „TIN on
EUROPA” („Adóazonosító számok az EUROPA portálon”) elnevezésű alkalmazást.
Az alkalmazás bemutatja a nemzeti adóazonosító számokat tartalmazó hivatalos
személyazonosító okmányok mintáit. A portál így lehetővé teszi, hogy
harmadik felek, különösen a pénzügyi intézmények határokon átnyúló ügyletek
esetén gyorsan, könnyen és helyesen állapítsák meg és rögzítsék az adóazonosító
számokat. Ezenkívül a VIE S-hez (héa információcsere-rendszer) hasonló online
ellenőrzési rendszerrel ellenőrizhető, hogy az adott
adóazonosító szám szerkezete vagy algoritmusa helyes-e vagy sem. Az új
alkalmazás jelentheti az első lépést az adóazonosító számokkal kapcsolatos
egységesebb uniós megközelítés felé (lásd a 4.2. fejezetet lentebb), és hozzá
fog járulni a hatékonyabb automatikus információcseréhez. 12. Egységes formanyomtatványok az adózás területén történő
információcsere során A 2011. február 15-én elfogadott 2011/16/EU
irányelv megkeresésre történő információcsere, spontán információcsere,
értesítés és visszajelzés esetén egységes formanyomtatványok elfogadásáról
rendelkezik. A Bizottság a mai napon elfogadta az ilyen formanyomtatványokat
előíró végrehajtási rendeletet, ami növelni fogja az információcsere
eredményességét és hatékonyságát. A Bizottság a formanyomtatványokkal
kapcsolatban egy valamennyi uniós nyelven elérhető informatikai
alkalmazást is kifejlesztett, amelyet már a tagállamok rendelkezésére
bocsátott, és amelynek alkalmazására 2013. január 1-jétől kerül sor. 13. Uniós denaturáló szer az alkoholok
teljes és részleges denaturálására A denaturáló szerek területén[18]
decemberben elfogadásra kerülő módosítások kiterjednek az alkoholok teljes
denaturálására alkalmas közös uniós készítményre is. A módosítás fő célja
a csalás lehetőségeinek csökkentése. A módosítás további célja a
jogszerű forgalom adminisztratív terheinek egyszerűsítése és
harmonizálása, a gyártási költségek csökkentése és a denaturált alkoholok
gyártói részére a piaci hozzáférés javítása (unós és nemzetközi szinten). A
Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a részlegesen denaturált alkoholok esetében
ugyanez a módszer hasonló eredményekkel járhat-e. 4. A Jövőben kidolgozandó
Kezdeményezések és intézkedések 4.1. A rövid távon (2013-ban)
kidolgozandó intézkedések 4.1.1. Eltérések kezelése és a
visszaélés elleni rendelkezések erősítése 14. Az anyavállalatokról és
leányvállalatokról szóló (2011/96/EU) irányelv[19] felülvizsgálata A hibrid hitelek és hibrid jogalanyok kérdését
érintő eltérések és az ilyen struktúrák minősítése tekintetében az
országok között fennálló különbségek területe különösen fontos. A tagállamokkal
folytatott részletes megbeszélések rámutattak, hogy egy adott ügyben az
anyavállalatokról és leányvállalatokról szóló irányelv módosítása
nélkül nem érhető el kölcsönösen elfogadható megoldás. A cél annak
biztosítása lesz, hogy az irányelv alkalmazása véletlenül se akadályozza meg a
hibrid hitelek területén az adóztatás kettős elmaradásával szembeni
hatékony intézkedéseket. 15. Az uniós jogi aktusokban
szereplő visszaélés elleni rendelkezések felülvizsgálata Az agresszív adótervezésről szóló ajánlás
alapjául szolgáló elvek érvényesítése céljából a Bizottság felülvizsgálja a
kamat- és jogdíjfizetésekről szóló, az egyesülésekről szóló, valamint
az anyavállalatokról és leányvállalatokról szóló irányelv visszaélés elleni
rendelkezéseit is. 4.1.2. Az uniós standardok és
eszközök népszerűsítése 16. Az uniós informatikai eszközöknek,
valamint nemzetközi fórumokon az automatikus információcsere standardjának
népszerűsítése A Bizottság továbbra is határozottan támogatni
fogja az automatikus információcserét mint az adózás területén az átláthatóság
és az információcsere jövőbeli európai és nemzetközi standardját. Alapvető fontosságú a Bizottság által a
tagállamokkal együtt kifejlesztett uniós informatikai eszközök nemzetközi
fórumokon[20], különösen az OECD-ben történő
népszerűsítése is ezen eszközök széles körű alkalmazásának
biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében. A tagállamoknak olyan
helyzetben kell lenniük, hogy egységes eszközöket alkalmazhassanak az EU-n
belül és a harmadik országokkal való kapcsolataikban is. Emiatt a Bizottság szorosan együttműködik az
OECD-fel az adózás területén történő közigazgatási
együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv[21]
szerinti automatikus információcseréhez alkalmazandó informatikai formátumok
folyamatban lévő fejlesztése tekintetében. Az EU-n kívüli országokban az
informatikai formátumok teljes körű támogatása és alkalmazása érdekében az
a cél, hogy a nem uniós országok javaslatait már a kezdetektől figyelembe
vegyük. Ezenkívül a Bizottság kérni fogja az OECD-t a közvetlen
adózás területén a megkeresésre történő információcserével, a spontán
információcserével és a visszajelzéssel kapcsolatban a közelmúltban
kifejlesztett elektronikus formanyomtatványok támogatására, és a követelések
behajtása vonatkozásában folytatni fogja az OECD-fel a kifejlesztett
elektronikus formanyomtatványokkal kapcsolatos együttműködést. 4.1.3. Az adózási morál
erősítése 17. Adófizetők európai kódexe Az adózási morál javítása érdekében a Bizottság
összegyűjti a jó tagállami közigazgatási gyakorlatokat az adófizetők
kódexének kidolgozásához. A kódex az adóhatóságok és az adóalanyok közötti
együttműködés és bizalom javítására, valamint az adóalanyok jogainak és
kötelezettségeinek nagyobb átláthatóságára vonatkozó legjobb gyakorlatokat
fogja tartalmazni, valamint ösztönzi az ügyfélközpontú megközelítést. 2013 elején a Bizottság nyilvános konzultációt
kezdeményez ezen a területen. Az adófizetők és az adóhatóságok közötti
kapcsolatok javításával, az adójogszabályok átláthatóságának növelésével, az
adóalanyokra potenciálisan súlyos következményekkel járó tévedések
lehetőségének csökkentésével, az adójogszabályok betartására való ösztönzéssel,
valamint a tagállami hatóságoknak a kódex alkalmazására történő
ösztönzésével az adófizetői kódex hozzájárulhat a hatékonyabb
adóbehajtáshoz. 4.1.4. Az adóügyi kormányzás javítása 18. Az egyéb bűnüldöző
hatóságokkal való együttműködés megerősítése Az uniós ügynökségek teljes körű
támogatásával a többi bűnüldöző hatósággal, különösen a pénzmosás
elleni, igazságügyi és társadalombiztosítási hatóságokkal való szorosabb
együttműködést is támogatni kell. Az ügynökségek közötti együttműködés
alapvető fontosságú az adócsalás, az adókikerülés és az adózással
kapcsolatos bűncselekmények elleni hatékony küzdelem érdekében. Az EURO
POL a bűnözői hálózatok/csoportok azonosításában és felszámolásában
való részvételével fontos szerepet játszhat az információcsere javításában. A pénzmosás elleni harmadik irányelv felülvizsgálatára vonatkozó, hamarosan előterjesztésre
kerülő jogalkotási javaslat előkészítése keretében a Pénzügyi Akció
Munkacsoport (FATF) 2012. évi ajánlása alapján a Bizottság mérlegeli az adóügyi
bűncselekmények kifejezett említését a pénzmosás alapbűncselekményei
között. Ez elő fogja segíteni az adójogszabályok súlyos megsértésének
kezelése érdekében az adóhatóságok, az igazságügyi hatóságok és a pénzügyi
felügyeleti hatóságok közötti együttműködést. A pénzmosás elleni irányelv
felülvizsgálata keretében a pénzmosás elleni ügyfél-átvilágítási eljárások
erősítése, valamint a tényleges haszonhúzóra vonatkozó, pénzmosás elleni
célokból gyűjtött információk átláthatóságának javítása is elősegítheti
a releváns adatok adózási célokból történő felhasználását, például a
megtakarítási adóról szóló uniós irányelv keretében az offshore befektetési
struktúrák hatékonyabb kezelését. Az együttműködést elősegítheti
továbbá a pénzmosás bűncselekményének, fogalom meghatározásának és
szankcióinak uniós szintű harmonizációja. E tekintetben a Bizottság a
pénzmosás elleni harmadik irányelv felülvizsgálatán túl a pénzmosás elleni
küzdelemről szóló külön irányelvre vonatkozó javaslatot fog
előterjeszteni 2013-ban. 4.1.5. A közigazgatási
együttműködés erősítése 19. Az egyidejű ellenőrzések
és a külföldi tisztviselők ellenőrzés során való jelenlétének
támogatása Az adóellenőrzések megkönnyítése és a
lehetséges jövőbeli közös ellenőrzések előkészítése érdekében
rövid távon alapvető fontosságú, hogy a tagállamok lehető
legszélesebb körben alkalmazzák a meglévő jogi rendelkezéseket az
egyidejű ellenőrzések megszervezése, valamint a külföldi
tisztviselők adóhatóságnál és a közigazgatási vizsgálatok során való
jelenlétének elősegítése érdekében. A EUROFISC keretében
végzett elemzésnek segítenie kell ezen eszközök alkalmazásának
megerősítését. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti
jogszabályaik nem akadályozzák ezen eszközök teljes körű alkalmazását,
különösen a külföldi tisztviselőknek az adóhatóságnál vagy az adóalany
telephelyén való jelenléte tekintetében. 4.1.6. Harmadik országokkal
kapcsolatos intézkedés 20. A Bizottság Tanács általi
felhatalmazása a héa területén való közigazgatási együttműködésről
szóló kétoldalú egyezményekre irányuló, harmadik országokkal folytatandó
tárgyalások megkezdésére Az adócsalók harmadik országokat érintő
fiktív ügyletek révén gyakran kihasználják az adóhatóságok közötti hatékony
együttműködés hiányát, ezért több tagállam rámutatott arra, hogy a
harmadik országok viszonylatában is szükség van az EU-ban létező közigazgatási
együttműködési eszközökhöz hasonló eszközökre. A Bizottság ezért feltétlenül szükségesnek tartja
a harmadik országokkal kétoldalú egyezmények megkötésére irányuló tárgyalásokra
való felhatalmazást annak érdekében, hogy a héa területén kialakíthatók
legyenek a közigazgatási együttműködés hatékony és kötelező
érvényű keretfeltételei. A Bizottság 2013-ban elő tudná terjeszteni
az e felhatalmazásra vonatkozó javaslatot. 4.2. Középtávon
(2014-ig) kidolgozandó intézkedések 4.2.1. Az információcsere javítása 21. Az automatikus információcsere
számítógépes formátumainak kifejlesztése A Bizottság ki fogja fejleszteni a munkaviszonyból
származó jövedelemre, vezető tisztségviselők tiszteletdíjára, életbiztosítási termékekre, nyugdíjra,
valamint ingatlan tulajdonjogára és ingatlanból származó jövedelemre
vonatkozó, 2011/16/EU irányelv[22] szerinti automatikus információcsere
számítógépes formátumait. Ezenkívül a Bizottság olyan gyakorlati megoldásokat
fog javasolni az irányelvben nem szereplő jövedelemtípusokra, amelyeket a
tagállamok önkéntes alapon alkalmazhatnak az irányelvben meghatározott
mechanizmus előnyeinek még jobb kihasználása érdekében. 22. Uniós adóazonosító szám alkalmazása Az automatikus információcsere során az
adóazonosító szám az adóalanyok azonosításának legmegfelelőbb eszköze. A
nemzeti adóazonosító számok azonban az egymástól jelentősen eltérő
nemzeti szabályok szerint épülnek fel, ami megnehezíti a harmadik feleknek (pénzügyi
intézmények, munkaadók, egyéb) a külföldi adóazonosító számok helyes
azonosítását és rögzítését, az adóhatóságoknak pedig ezen információ más
országok adóhatóságai részére történő átadását. Az uniós adóazonosító szám létrehozása jelentheti
a legjobb megoldást a határokon átnyúló ügyletekben résztvevő adóalanyok
(természetes és nem természetes személyek) megfelelő azonosításával
kapcsolatos tagállami nehézségek áthidalására. További vizsgálatot igényel
annak kérdése, hogy egyedi uniós számról vagy a meglévő nemzeti
adóazonosító számok uniós azonosítóval történő kiegészítéséről
legyen-e szó, valamint vizsgálni kell a meglévő egyéb uniós regisztrációs
és azonosító rendszerekkel való kapcsolatokat is. Bár az uniós adóazonosító szám koncepciója
egyszerű, végrehajtása fokozatos megközelítést igénylő összetett
feladat. 2013 márciusáig a Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményez. A
jogszabálytervezet ezt követő előterjesztéséhez további részletes
tanulmányokra és a tagállamok határozott támogatására van szükség. Az első
lépés a „TIN on EUROPA” („Adóazonosító számok az EUROPA portálon”) portál olyan
irányú továbbfejlesztése lehet, amely az alkalmazás tagállami adatbázisokkal
való összekapcsolása révén lehetővé tenné a nemzeti adóazonosító számok
érvényességének ellenőrzését. 23. Informatikai eszközök
ésszerűsítése A Bizottság az eredményesebb és költséghatékonyabb
rendszerek kialakítása érdekében az európai informatikai eszközök
ésszerűsítésére irányuló eljárást kezdeményez. Ennek során kiemelt
figyelmet fordít a közigazgatási együttműködést támogató elektronikus
eszközökkel kapcsolatban egy központi informatikai megoldás kifejlesztésére a
tagállamok informatikai költségeinek csökkentése, valamint a gyorsabb és
hatékonyabb információcsere megteremtése céljából. 4.2.2. Az adócsalás és az
adókikerülés tendenciáinak és rendszereinek kezelése 24. A pénzáramlások nyomon követésére
vonatkozó iránymutatások Az ezen a területen szerzett tagállami
tapasztalatokat és a már meglévő pénzügyi hírszerző egységeket figyelembe véve a Bizottság közös módszereket és
iránymutatásokat fog kidolgozni az adóhatóságok részéről a – például
hitelkártyával, uniós vagy offshore bankszámlákon keresztül megvalósult –
pénzáramlásokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés javítása érdekében,
hogy könnyebbé váljon a jelentős ügyletek nyomon követése. Az első lépést a 2012 októberében e témában
tartott FISCALIS műhelytalálkozón lezajlott részletes tapasztalatcsere
jelentette. 25. A kockázatkezelési technikák,
különösen a megfelelésikockázat-kezelés javítása A FISCALIS program keretében 2007-ben létrehozott
kockázatkezelési platform stratégiai tervet dolgoz ki a
megfelelésikockázat-kezeléssel kapcsolatban. A stratégiai terv fő célja
annak biztosítása, hogy valamennyi tagállam magas megfelelési szintet érjen el
az adóalanyok tekintetében, megkönnyítse a határokon átnyúló kockázatok
kezelését és a csalás elleni küzdelmet, valamint hogy ösztönözze és javítsa a
tagállamok közötti együttműködést. A stratégiai terv sikeres végrehajtása
érdekében valamennyi tagállam elkötelezettségére szükség lesz. Az adó- és vámhatóságok között a jogszabályok be
nem tartásának megállapítása érdekében végzett strukturált információcsere
bővítheti mindkét hatóság ismereteit, koordinált kockázatértékelést tehet
lehetővé, és beépíthető a stratégiai tervvel kapcsolatos munkába. 26. A EUROFISC kiterjesztése a közvetlen
adókra A EUROFISC gyors információcserét ír elő a
héacsalások tekintetében. Ez a viszonylag új rendszer kiterjeszthető a
közvetlen adókra, amelyek esetében hasonló funkciót láthat el különösen a
rendszeresen elkövetett csalások tendenciáinak és rendszereinek, valamint az
agresszív adótervezésnek a felismerése és az azokról való gyors tájékoztatás
céljából. A Bizottság ezért összegyűjti és értékeli a
EUROFISC-nek a héa területén elért első eredményeit, és ezt követően
folytatni fogja a EUROFISC és a korai előrejelző rendszer közvetlen
adókra történő kiterjesztésével kapcsolatos munkát. 4.2.3. Az adózási morál
erősítése 27. Egyablakos ügyintézési rendszer
kialakítása minden tagállamban Egyablakos ügyintézési rendszert kell létrehozni
minden tagállamban minden típusú adózási információnak az adóalanyok, köztük az
adóügyi illetőséggel nem rendelkező személyek rendelkezésére
bocsátása érdekében, ami az adózási akadályok megszüntetésével megkönnyíti a
határokon átnyúló műveleteket – ezáltal javulhat az adózási morál.
Első lépésként a Bizottság megszervezett egy 2012 decemberében e témában
tartandó FISCALIS műhelytalálkozót a 2012-ben a közvetlen adózás határokon
átnyúló viszonylatban felmerülő akadályairól folytatott nyilvános
konzultáció nyomon követéseként. A Bizottság közös módszereket és
iránymutatásokat fog kidolgozni ezen a területen. 28. Motivációs ösztönzők
kialakítása, ideértve az önkéntes adatközlési programokat is A Bizottság megvizsgálja a közös módszerek és
iránymutatások kidolgozásának lehetőségét az oktatási intézkedések
fejlesztése érdekében, ideértve az előre kitöltött adóbevallások
általánossá tételét, személyre szabott internetes oldalak létrehozását és a
tagállamok azon lehetőségét is, hogy széles körben ismertté tegyék
közigazgatási együttműködési rendszerüket, felhívva ezáltal az adóalanyok
figyelmét az adóhatóságok más országokból való információszerzési jogkörére. A Bizottság a motivációs ösztönzők
kialakításának lehetőségét is megvizsgálja, és közös módszereket és
iránymutatásokat dolgoz ki az önkéntes adatközlési programok, a hibák
adóalanyok általi online kijavítása (különösen, ha a személyre szabott
internetes oldalak létrehozásra kerülnek), valamint az adóhatóságok és az
adóalanyok közötti kapcsolat javításának támogatása érdekében. 29. Adózási internetes portál
létrehozása A Bizottság továbbfejleszti és – amennyiben
lehetséges – kibővíti a „Tax on EUROPA” („Adók az EUROPA portálon”)
internetes portált a határokon átnyúló viszonylatban a megbízható adózási
információkhoz való jobb hozzáférés érdekében. Az adózási internetes portál az
EUROPA portálon elérhető igazságügyi portál mintájára alakítható ki. Ez a projekt ambiciózus és fokozatos megközelítéssel
valósítható meg, elsődlegességet biztosítva a héa területének. Az
első lépés az adózási internetes portál héára vonatkozó részének
kifejlesztése lesz, amely a tagállamokban alkalmazandó, számlázásra vonatkozó
szabályokat fogja tartalmazni. Az internetes portált nyitottá kívánjuk tenni
azon tagállamok számára, amelyek egyéb információkat (például adókulcsokat) is
közzé kívánnak tenni. A következő lépést a portálnak az egyéb adókra,
különösen a közvetlen adókra történő kiterjesztése fogja jelenteni. 30. A közigazgatási és büntetőjogi
szankciók összehangolására vonatkozó javaslat A Bizottság megvizsgálja bizonyos
adóbűncselekmények esetében a fogalommeghatározások, és ennek keretében az
összes adónem esetében alkalmazandó közigazgatási és büntetőjogi szankciók
összehangolásának lehetőségét és megvalósíthatóságát. A Bizottság a
közelmúltban büntetőjogi szabályokra vonatkozó javaslatot[23]
terjesztett elő az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni küzdelem
erősítése érdekében, és úgy véli, hogy ez a kérdés további megfontolást
érdemel az uniós büntetőpolitika létrehozásával kapcsolatos szélesebb
körű megbeszélések keretében. Fontos annak biztosítása, hogy „Az uniós
büntetőpolitika létrehozása: Az uniós szakpolitikák hatékony végrehajtásának
biztosítása a büntetőjog útján” című, 2011. szeptember 20-i
bizottsági közleményben[24] meghatározott elvek értelmében az ezen a
területen végrehajtott intézkedések az uniós jog más területein alkalmazott
hasonló intézkedésekkel teljes mértékben összhangban legyenek. 31. Uniós adózási célú egységes könyvvizsgálói fájl (SAF-T)
kifejlesztése Az egyes tagállamokban alkalmazott vagy
kifejlesztés alatt álló fájlok mintáját követő, uniós adózási célú
egységes könyvvizsgálói fájl (SAF-T) használata egyaránt
megkönnyítené az adóalanyok önkéntes jogkövetését és az adóellenőrzéseket. Jelenleg folyamatban van egy kísérleti projekt
kidolgozása a távközlési, rádió- és televízióműsor- és elektronikus
szolgáltatásokra vonatkozó, szűkített egyablakos ellenőrzés
tekintetében. A projekt továbbfejlesztése elképzelhető. 4.3. Hosszabb távon (2014-et
követően) kidolgozandó intézkedések A júniusi közlemény számos olyan lehetséges
intézkedést is tartalmaz, amely a Tanács álláspontja szerint jelenleg nem
minősül prioritásnak. A Bizottság azonban úgy véli, hogy később,
miután a cselekvési terv egyéb, sürgősebb elemeinek végrehajtása
tekintetében előrelépés történik, érdemes azokat ismét fontolóra venni.
Ezek a következő intézkedések: 32. Szakképzett adóellenőrök
csoportjai által végzett közös ellenőrzésekre vonatkozó módszertan Ezt a kérdést akkor kell felülvizsgálni, amikor
több tapasztalat gyűlt össze a meglévő jogi eszközök, például az
egyidejű ellenőrzések alkalmazásából. Ennek alapján kidolgozható a
közös ellenőrzésekre vonatkozó módszertan és iránymutatás. Adott esetben
hatásvizsgálat alapján a Bizottság javaslatot tehet a közös ellenőrzésekre
vonatkozó, különböző adónemekre kiterjedő egységes jogalapra is. 33. A nemzeti adatbázisokhoz való kölcsönös közvetlen hozzáférés
kialakítása A héa területén a VIES-re[25]
vonatkozó, meglévő rendelkezésekre figyelemmel a Bizottság meg fogja
vizsgálni a közvetlen adózás területén a nemzeti adatbázisokhoz való közvetlen
hozzáférés megkönnyítésének megvalósíthatóságát. Először azonban szükség
van a héa területén való kölcsönös közvetlen hozzáférés tapasztalataira. 34. Egyetlen jogi eszköz létrehozása az összes adónem
vonatkozásában történő közigazgatási együttműködésre A közigazgatási együttműködés tekintetében a
különböző adózási területek között léteznek bizonyos hasonlóságok, ezért a
Bizottság jogi és gyakorlati szempontból meg fogja vizsgálni a jelenlegi négy
eszköz helyett az összes adónem vonatkozásában történő közigazgatási
együttműködésre létrehozandó egyetlen jogi eszköz megvalósíthatóságát.
Erre az eljárásra egy bizonyos idő elteltét követően kerül sor,
figyelemmel arra, hogy a közvetlen és közvetett adózás területére vonatkozó
közigazgatási együttműködés, valamint az adóbehajtás valamennyi eddigi
jogalapját a közelmúltban hatályon kívül helyezték, és új jogalkotási
kezdeményezések váltották fel azokat[26]. 5. Következtetések Az adócsalás és az adókikerülés koordinált és
többrétű intézkedést igénylő, sokoldalú probléma. Az agresszív
adótervezésre is sürgős figyelmet kell fordítani. Ezek a problémák olyan globális
kihívást jelentenek, amelyeket egyetlen tagállam sem képes egyedül kezelni. E cselekvési terv számos most és az
elkövetkező években megvalósítható intézkedést határoz meg.
Általánosságban hozzájárul az adózással kapcsolatos, szélesebb körű
nemzetközi vitához[27], és a G20 és G8 ezen a területen folytatott
munkájának támogatására irányul[28]. A Bizottság úgy véli, hogy ezen
intézkedések együttesen átfogó és hatékony választ adhatnak az adócsalás és
-kikerülés által jelentett kihívásokra, ezáltal hozzájárulhatnak a méltányosabb
tagállami adórendszerek kialakításához, az olyannyira szükséges adóbevételek
biztosításához, valamint a belső piac megfelelő működéséhez. A cselekvési tervben ismertetett intézkedések
megfelelő végrehajtása érdekében a Bizottság arra alkalmas nyomon követést
és eredménytáblákat fog alkalmazni, ami különösen a vonatkozó bizottságokban és
munkacsoportokban, részletes kérdőívek alapján történő rendszeres
véleménycserét foglalja magában. [1] Az
Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, az adócsalás és az adókikerülés
elleni küzdelem megerősítését célzó, többek között harmadik országok
viszonylatában hozandó konkrét intézkedésekről szóló, 2012. június 27-i
bizottsági közlemény (COM (2012) 351 final). [2] Az
alábbi országok részére bocsátottak ki országspecifikus ajánlásokat: Bulgária,
Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország,
Málta, Olaszország és Szlovákia. Említést érdemel, hogy a jelenleg az Európai
Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) keretében, az európai pénzügyi stabilizációs
mechanizmus (EFSM) vagy a Szerződés 143. cikkének rendelkezései alapján
pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok számára a vonatkozó
végrehajtási határozatokban rögzített és az egyetértési megállapodásokban és azok
esetleges későbbi kiegészítéseiben tovább részletezett intézkedések
végrehajtását ajánlják. Ez a helyzet Görögország, Írország, Portugália és
Románia esetében. [3] A
Tanács 2011. decemberi következetései (9586/12 - FISC 63 OC 213). [4] ECOFIN
Jelentés az Európai Tanácsnak adóügyi kérdésekről, 2012.12.4. (doc.
16327/12 – FISC 166 – ECOFIN 949), valamint a Bizottság 2012.11.13-i
közleményével kapcsolatos tanácsi következtetések (doc. 16051/12 – PRESSE 465 –
PR CO 60). [5] Az
adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő
követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010.
március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.); a
hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről
és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi
rendelet (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.); az adózás területén történő
közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv (HL L
64., 2011.3.11., 1. o.); a jövedéki adók területén való közigazgatási
együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2012. május 2-i 389/2012/EU tanácsi rendelet (HL L
121., 2012.5.8., 1. o.). [6] COM
(2008) 727 végleges, 13.11.2008 [7] COM
(2009) 644 végleges, 2009.11.23. és COM (2009) 648 végleges, 2009.11.23. [8] COM
(2012) 428 végleges, 31.07.2012 [9] COM
(2009) 511 végleges, 29.09.2009 [10] A
közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a
fordított adózási mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas szolgáltatásokra
vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő
módosításáról szóló, 2010. március 16-i 2010/23/EU tanácsi irányelv (HL L 72.,
2010.3.20., 1. o.) [11] Az
uniós héafórum létrehozásáról szóló, 2012. július 3-i bizottsági határozat
(2012/C 198/05). [12] Közlemény
a vállalati társadalmi
felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégiáról
(2011–2014) – COM
(2011) 681 végleges, 2011.10.25. [13] A
2012. évi éves növekedési jelentés „Növekedésösztönző tagállami
adópolitikák és a szorosabb európai uniós adóügyi koordináció” című melléklete,
COM (2011) 815 végleges, VOL. 5/5 – IV. melléklet, 3.1. pont. [14] HL
C 2., 06.01.1998, 2. o. [15] HL
C 99., 1999.4.1., 1. o. [16] Ezzel
összefüggésben lásd a 4.1.1. pontot. [17] COM
(2010) 163 végleges, 2010.4.21. [18] A
jövedéki adó alóli mentesség alkalmazásában az alkohol teljes denaturálására
vonatkozó eljárások kölcsönös elismeréséről szóló, 1993. november 22-i
3199/93 bizottsági rendelet (HL L 288., 1993.11.23., 12. o.). [19] A
különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó
adóztatás közös rendszeréről szóló, 2011. november 30-i 2011/96/EU tanácsi
irányelv (HL L 345., 2011.12.29., 8. o.). [20] Az
EU aktívan részt vesz más nemzetközi fórumokon, például a Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD), az adóigazgatások
nemzetközi szervezetében (International Organisation for Tax Administration,
IOTA), az adóigazgatások interamerikai központjában (Inter American Center of
Tax Administrations, CIAT), a nemzetközi adóügyi párbeszédben (International
Tax Dialogue, ITD), a nemzetközi adóügyi platformon (International Tax Compact,
ITC), valamint az afrikai adóigazgatási fórumon (African Tax Administration
Forum, ATAF). [21] Az
adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a
77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i
2011/16/EU tanácsi irányelv (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.). [22] A
2011/16/EU tanácsi irányelv 8. cikkének (1) bekezdése. [23] Javaslat:
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Unió pénzügyi érdekeit
érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott
küzdelemről – COM (2012) 363/2, 2012.7.11. [24] COM
(2011) 573 végleges, 2011.9.20. [25] 904/2010/EU
tanácsi rendelet. [26] Az
adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő
követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010.
március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.); a
hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről
és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi
rendelet (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.); az adózás területén történő
közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv (HL L
64., 2011.3.11., 1. o.); a jövedéki adók területén való közigazgatási
együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2012. május 2-i 389/2012/EU tanácsi rendelet (HL L
121., 2012.5.8., 1. o.). [27] Lásd
például az Egyesült Királyság és Németország 2012. november 5-i közös
nyilatkozatát, amely nemzetközi cselekvésre szólít fel az adóügyi szabályok
megerősítése érdekében,
http://www.hm-treasury.gov.uk/chx_statement_051112.htm. [28] Lásd
a G20 vezetőinek 2012. június 19-i Los Cabos-i közös nyilatkozatát:
„Megerősítjük annak szükségességét, hogy az adóalap csökkenése és a
nyereség átcsoportosítása megelőzésre kerüljön, és figyelemmel fogjuk
kísérni az OECD-ben e területen folyó munkát.”