A jelentés a „hatos”, illetve „kettes csomag” néven ismert jogalkotási csomagokat vizsgálja felül. E jogszabálycsomagok célja a gazdasági kormányzás megerősítése az Európai Unióban (EU).
Elemzést készít arról, hogy az új szabályok milyen módon érik el a gazdaságpolitikák szorosabb koordinációjára irányuló célkitűzést.

FŐBB PONTOK

A gazdasági és pénzügyi válság óta a gazdasági kormányzás rendszere az Európai Unión belül jelentős mértékű változáson ment keresztül. A változások jelentős szerepet töltenek be a tartós konvergencia, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés biztosítása szempontjából.

A csomagok célkitűzései

A felülvizsgálat alatt álló hét rendelet a következőkre törekszik:

a stabilitási és növekedési paktum (SNP) szerinti költségvetési felügyelet megerősítése, kiegészítő költségvetési felügyelet bevezetése az euróövezeti országokra vonatkozóan, valamint a nemzeti államháztartási keretrendszerek megerősítése;
a makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelésére, megelőzésére és korrekciójára vonatkozó új eljárás bevezetése;
keretrendszer létrehozása a pénzügyi stabilitás tekintetében nehézségekkel küzdő euróövezeti országok számára;
az európai szemeszter kötelező erejű jogalapjának biztosítása, amely e rendeletek elfogadásáig nem volt kötelező erejű.

Költségvetési felügyelet

A gazdasági és pénzügyi válság fokozott államháztartási hiányhoz és államadóssághoz vezetett az EU-ban, továbbá a költségvetési politikák felügyeletével kapcsolatos hiányosságokra mutatott rá. A jogszabály az SNP két ágát, a prevenciós és korrekciós ágat újította meg:

A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágát (amely a túlzott államháztartási hiányok megelőzésére irányul) megerősítették és szigorúbbá tették a kiadási referenciaérték, valamint a jelentős eltérés eljárásának bevezetése révén.
A korrekciós ágat a Szerződésben meghatározott adósságkritérium (a GDP 60 %-át meg nem haladó államadósságra vonatkozó felső korlát) életbe léptetésével és a túlzotthiány-eljárás keretében megfogalmazott ajánlásoknak eleget nem tevő euróövezeti országokkal szemben alkalmazható szankciók szigorítása révén javították.
Az SNP rugalmasabb alkalmazása válhat lehetővé mind a korrekciós, mind a prevenciós ágak keretében felmerülő válság esetén. A Bizottság 2015 januárjában a befektetés, a strukturális reformok és a költségvetési felelősség közötti kapcsolat megerősítése érdekében új iránymutatásokat javasolt az uniós országok számára a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználására vonatkozóan.
A kettes csomaghoz tartozó első rendelet (473/2013/EU rendelet) az euróövezeti országok költségvetési felügyeletét és nemzeti költségvetési kereteit megerősítő, kiegészítő aspektusokat vezet be. Rendelkezik továbbá a költségvetésiterv-javaslataik Bizottság általi értékeléséről és tovább erősíti a túlzotthiány-eljárást. A Bizottság számára ezáltal például lehetővé válik, hogy önállóan ajánlásokat intézzen a túlzott hiánnyal rendelkező országokhoz.

A makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelésére szolgáló eljárás

A hatos csomag a gazdaságpolitikák szélesebb körű felügyeletét vezeti be a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás létrehozásával, amelynek célja a makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelése, megelőzése és korrekciója. Ez az eljárás a következő lépésekből áll:

Riasztási mechanizmus keretében készült jelentés (AMR), amely az uniós országokban fennálló helyzetnek a potenciális egyensúlyhiányok észlelésére szolgáló különféle gazdasági mutatók segítségével történő elemzésére szolgál. Rámutat azon uniós országokra, amelyek esetében további részletes elemzésre (részletes vizsgálatra) van szükség.
Részletes vizsgálatok: a Bizottság átfogó értékelés alá veti az azon országokban fennálló helyzetet, amelyekben az AMR szerint fennáll az egyensúlyhiány kockázata. A jelentés igazolja az egyensúlyhiány fennállását, illetve annak hiányát, továbbá azt, hogy a fennálló egyensúlyhiány túlzott mértékű-e vagy sem.
A túlzottegyensúlyhiány-eljárás (EIP): amennyiben az egyensúlyhiány túlzottnak minősül, a szóban forgó ország túlzottegyensúlyhiány-eljárás hatálya alá kerül, és az országnak ütemtervvel és meghatározott határidőkkel ellátott korrekciós intézkedési tervet kell elfogadnia.
Szankciók szabhatók ki, ha az euróövezeti országok korrekciós intézkedési tervei vagy azok végrehajtása nem megfelelő.

Pénzügyi stabilitás tekintetében nehézségekkel küzdő euróövezeti országok

A kettes csomag második rendeletének (472/2013/EU rendelet) a célja a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett uniós országok ellenőrzésének és felügyeletének a megerősítése. Célja, hogy monitoringeljárást hozzon létre a megerősített felügyelet, a makrogazdasági kiigazítási programok vagy a programot követő utólagos felügyelet hatálya alatt álló uniós országok számára.

A rendeletek hatékonyságának értékelése

A gazdasági kormányzási rendszerekre irányadó fenti jogszabályok egyértelműen megerősítették a jelenlegi kormányzási struktúrát.
- A költségvetési felügyelet megújított kerete – annak ellenére, hogy csak a közelmúltban lépett életbe – szerepet játszik a túlzott hiányok korrekciójában. Az EU 28-ban a költségvetési hiány átlagos mértéke a GDP 2011-es 4,5 %-áról 3 %-ra csökkent 2014-re. A túlzotthiány-eljárás hatálya alatt álló országok száma 2014 végére 23-ról (27 uniós országból) 11-re (28 uniós országból) csökkent.
- A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás hozzájárult az uniós országok előtt álló stratégiai kihívások közös megértéséhez, az egyensúlyhiányok korrekciója pedig folyamatban van.
- Az új szabályok növelték azon országok monitoringjának és felügyeletének az átláthatóságát, kiszámíthatóságát, megvalósíthatóságát és hatékonyságát, amelyek súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek vagy várhatóan küzdeni fognak a jövőben.
A gazdasági kormányzás új rendszerének új keletű bevezetése és az ebből fakadó tapasztalathiány miatt a jelenlegi szakaszban még igencsak nehéz következtetéseket levonni a rendeletek hatékonyságát illetően.
A rendszert eleddig súlyos pénzügyi és gazdasági válság esetén alkalmazták. Hatékonysága azonban nagymértékben függ a prevenciós ág megfelelő működésétől, amelyre továbbra is kedvezőbb gazdasági feltételek vonatkoznak.
A rendeletek megerősítették az EU gazdasági kormányzási keretét, és a felülvizsgálat a javításra szoruló aspektusokra is rámutat. Ezen aspektusok között szerepel például a szabályokon alapuló keret átláthatósága és összetettsége, valamint annak a növekedésre és az egyensúlyhiányra gyakorolt hatása.

HÁTTÉR

Az EU a gazdasági kormányzás gazdasági és pénzügyi válság nyomán feltárt hiányosságaira tett válaszlépésként számos intézkedést hozott a gazdasági kormányzás megerősítése, a tartós konvergencia elérése, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés céljából. A (2011 decemberében hatályba lépő) hatos és (2013 májusában hatályba lépő) kettes csomagként ismert jogszabálycsomagok ezen erőfeszítésekre irányulnak.
Jóllehet az uniós országok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv részét képezi a hatos csomagnak, e felülvizsgálatnak nem tárgya. Az irányelv eltérő menetrendet követ, amelynek értelmében a felülvizsgálatot 2018. december 14 -ig kell elvégezni.
További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:
- az Európai Bizottság gazdasági kormányzásról szóló honlapja;
- az Európai Bizottság sajtóközleménye.

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A gazdasági kormányzás felülvizsgálata: Jelentés az 1173/2011/EU, az 1174/2011/EU, az 1175/2011/EU, az 1176/2011/EU, az 1177/2011/EU, a 472/2013/EU és a 473/2013/EU rendelet alkalmazásáról (COM(2014) 905 final, 2014.11.28.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1173/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről (HL L 306., 2011.11.23., 1–7. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1174/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (HL L 306., 2011.11.23., 8–11. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1175/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 306., 2011.11.23., 12–24. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25–32. o.)

A Tanács 1177/2011/EU rendelete (2011. november 8.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról (HL L 306., 2011.11.23., 33–40. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1–10. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 473/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről (HL L 140., 2013.5.27., 11–23. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása (COM(2015) 12 final, 2015.1.13.)

utolsó frissítés 30.03.2017

Top

All