Az átváltási árfolyammal kapcsolatos kérdések és monetáris megállapodások az euróövezettel

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

98/683/EK határozat – a CFA-frankkal és comore-i frankkal kapcsolatos átváltási kérdésekről

98/744/EK határozat – a Zöld-foki escudóval kapcsolatos átváltási kérdésekről

1999/95/EK határozat – a Saint-Pierre és Miquelon és Mayotte francia tengerentúli közösségekkel kötendő monetáris megállapodásokról

1999/96/EK határozat – a Közösségnek a Monacói Hercegséggel fenntartott monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodáshoz fűzött álláspontjáról

1999/97/EK határozat – a Közösségnek a San Marino Köztársasággal fenntartott monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodáshoz fűzött álláspontjáról

1999/98/EK határozat – a Közösségnek a Vatikánvárosi Állammal fenntartott monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodáshoz fűzött álláspontjáról

2004/548/EK határozat – a Közösségnek az Andorrai Hercegséggel fenntartott monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodáshoz fűzött álláspontjáról

2004/750/EK határozat – az Andorrai Hercegséggel való monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodásról szóló tárgyalások megnyitásáról

Monetáris megállapodás az Európai Unió és a Vatikánvárosi Állam között

Monetáris megállapodás az Európai Unió és az Andorrai Hercegség között

Monetáris megállapodás az Európai Unió és San Marino között

Monetáris megállapodás az Európai Unió és a Monacói Hercegség között

MI A HATÁROZATOK ÉS A MEGÁLLAPODÁSOK CÉLJA?

• Az euró 1999. január 1-jén történt bevezetését követően az Európai Unióban (EU) szükség volt a korábban francia frankot és portugál escudót használó országokkal és területekkel való monetáris kapcsolatok újrafogalmazására.
• Ehhez hasonlóan új alapokra kellett helyezni a monetáris politikát az EU szomszédos területeivel, így például Monaco, San Marino és a Vatikán tekintetében. Ezek az államok nem rendelkeznek saját nemzeti valutával, hanem azon országok valutáját használták, amelyek később bevezették az eurót.

FŐBB PONTOK

Az új rendelkezések a következő megállapodásokban kerültek meghatározásra:

• 1.

  Az átváltási árfolyammal kapcsolatos kérdések

  • Franciaországnak a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unióva, a Communauté économique et monétaire de l'Afrique centrale-lal, valamint a Comore-szigeteki Unióval kötött megállapodásai továbbra is érvényesek maradtak. Ezek biztosították a CFA (afrikai valutaközösségi) és a comore-i frank francia frankká történő átváltását fix árfolyamon a francia frank meglétéig.
  • Portugália továbbra is fenntartotta a Zöld-foki Köztársasággal kötött megállapodását. Ez a megállapodás biztosította a két ország pénznemei közötti árfolyam-stabilitást, valamint lehetővé tette a portugál pénzügyi és technikai segítségnyújtást az escudo megszűnéséig.
  • Franciaország és Portugália kötelesek voltak tájékoztatni az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot (EKB-t) és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot a monetáris és árfolyam-politikát esetlegesen érintő bármely fejleményről.
• 2.

  Monetáris megállapodások

  • A Kanada keleti oldalához közel fekvő Saint-Pierre és Miquelon szigetcsoport, valamint az Indiai-óceánban elterülő Mayotte sziget francia területein – amelyek egyike sem tartozik az EU-hoz – a francia frankot felváltotta az euró. A frank bankjegyek és érmék használata 2002. június 30-ig volt engedélyezve.
• 3.

  Monetáris kapcsolatok

  • Monaco, San Marino és a Vatikán az eurobankjegyek és -érmék 2002-ben történő bevezetését megelőzően írták alá monetáris megállapodásaikat az EU-val. Ezeket bizonyos hiányosságok korrigálása céljából újratárgyalták. E megállapodások engedélyezték a három ország számára az euró hivatalos pénznemként történő használatát. Előfeltétel, hogy:
    • kizárólag a megállapodás engedélyével bocsáthat ki eurobankjegyeket- vagy érméket;
    • köteles megfelelni az eurobankjegyekre és -érmékre, a szerzői jogokra, valamint a sérült bankjegyek cseréjére vonatkozó uniós szabályoknak;
    • köteles megvédeni az eurobankjegyeket és -érméket a hamisítással szemben.
  • A megállapodás lehetővé teszi mindhárom ország számára korlátozott számú euroérmék kibocsátását:
    • Monaco (a Franciaországban vert euroérmék egy ötszázadának megfelelő mennyiségű euroérme évente);
    • San Marino (évente legfeljebb 1 944 000 EUR névértékben);
    • a Vatikán (évente legfeljebb 1 millió EUR névértékben).
  • Andorra 2003. július 15-én kérte fel az EU-t monetáris megállapodás megkötésére. A megállapodás megkötésére 2011. június 30-án került sor, lehetővé téve az ország számára az euró hivatalos pénznemként történő használatát, 2013 júliusától kezdve pedig saját euroérméi kibocsátását.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT ÉS A MEGÁLLAPODÁS?

• 1999. január 1-jétől a CFA-frank, a francia frank (Saint-Pierre-et-Miquelon és Mayotte), a comore-i frank és a Zöld-foki escudo tekintetében.
• 2010. január 1-jétől: a Vatikán – ez a megállapodás felváltotta a 2000-ben, az Európai Közösség – az Olasz Köztársaság képviseletében a Bizottsággal és az EKB-val együttműködve – és a Vatikánvárosi Állam közötti korábbi monetáris megállapodást.
• 2011. december 1.: Monaco – ez a megállapodás felváltotta a Franciaország által – a Bizottsággal és az EKB-val együttműködve – 2001-ben megkötött megállapodást.
• 2012. április 1.: Andorra.
• 2012. szeptember 1.: San Marino – ez a megállapodás felváltotta a korábbi, Olaszország által az Európai Közösség nevében San Marino Köztársasággal kötött megállapodást.

HÁTTÉR

További információk:

• Az euro az euroövezeten kívül (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 98/683/EK határozata (1998. november 23.) ) a CFA-frankkal és comore-i frankkal kapcsolatos átváltási kérdésekről (HL L 320., , 1998.11.28., 58–59. o.)

A 98/683/EK határozat későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Tanács 98/744/EK határozata (1998. december 21.) a Zöld-foki escudóval kapcsolatos átváltási kérdésekről (HL L 358., 1998.12.31., 111–112. o.)

A Tanács 1999/95/EK határozata (1998. december 31. a Saint-Pierre és Miquelon és Mayotte francia tengerentúli közösségekkel kötendő monetáris megállapodásokról (HL L 30., 1999.2.4., 29–30. o.)

A Tanács 1996/96/EK határozata (1998. december 31.) a Közösségnek a Monacói Hercegséggel fenntartott monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodáshoz fűzött álláspontjáról (HL L 30., 1999.2.4., 31–32. o.)

A Tanács 1999/97/EK határozata (1998. december 31.) a Közösségnek a San Marino Köztársasággal fenntartott monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodáshoz fűzött álláspontjáról (HL L 30., 1999.2.4., 33–34. o.)

A Tanács 1999/98/EK határozata (1998. december 31.) a Közösségnek a Vatikánvárosi Állammal fenntartott monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodáshoz fűzött álláspontjáról (HL L 30., 1999.2.4., 35–36. o.)

A Tanács 2004/548/EK határozata (2004. május 11.) a Közösségnek az Andorrai Hercegséggel fenntartott monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodáshoz fűzött álláspontjáról (HL L 244., 2004.7.16., 47–49. o.)

A Tanács 2004/750/EK határozata (2004. október 21.) az Andorrai Hercegséggel való monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodásról szóló tárgyalások megnyitásáról (HL L 332., 2004.11.6., 15. o.)

Monetáris megállapodás az Európai Unió és a Vatikánvárosi Állam között (HL C 28., 2010.2.4., 13–18. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Monetáris megállapodás az Európai Unió és az Andorrai Hercegség között (HL C 369., 2011.12.17., 1–13. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Monetáris megállapodás az Európai Unió és San Marino Köztársaság között (HL C 121., 2012.4.26., 5–17. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Monetáris megállapodás az Európai Unió és a Monacói Hercegség között (HL C 310., 2012.10.13., 1–11. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 26.08.2021