52004PC0559(01)

Javaslat TANÁCS HATÁROZATRA az Európai Közösség és annak tagállamai - egyrészről - és a Svájci Államszövetség -másrészről - közötti, a csalással és a pénzügyi érdekeiket befolyásoló minden más illegális tevékenység ellen irányuló megállapodás aláírásáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

A tárgyalások háttere

A Tanácstól 2000. december 14-én kapott felhatalmazás alapján a Bizottság tárgyalásokat folytatott az Európai Közösség és annak tagállamai -egyrészről - és a Svájci Államszövetség -másrészről - közötti, a csalással és a pénzügyi érdekeiket sértő minden más illegális tevékenység ellen irányuló megállapodás érdekében.

A Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartotta a tanácsi határozathoz csatolt tárgyalási irányelveket, különösen azáltal, hogy figyelembe vette a jelenlegi közösségi vívmányokat és jövőbeni fejlődésüket az együttműködés területén.

Ez konkrétan tükröződik a megállapodás 7. és 25. cikkében, ahol az áll, hogy a szerződő felek közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodások kedvezőbb rendelkezéseit e megállapodás rendelkezései nem érintik.

Ez egybevág a 2004. május 19-i Európai Unió-Svájc csúcstalálkozó következtetéseivel, ahol megegyezés született arról, hogy: ,a csalás elleni együttműködésre irányuló megállapodás tekintetében a felek teljes körű igazságügyi együttműködést és adminisztratív támogatást nyújtanak egymásnak a csalásra és minden más illegális tevékenységre vonatkozóan, beleértve az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vám- és közvetettadó-bűncselekményeket. A pénzmosás elleni együttműködés számottevő fejlesztésére kerül majd sor, nevezetesen ki lesz terjesztve a csalás és a csempészet súlyos eseteire is".

Az adminisztratív együttműködés biztosítására a vámszervek közötti kölcsönös segítségnyújtási és együttműködési egyezmény előírásainak megfelelően kerül majd sor, HL C 24. szám, 1998.1.23., 2. o. (a II. Nápolyi Egyezmény). A kényszerrendszabályokon (házkutatás és lefoglalás) keresztül megvalósuló igazságügyi együttműködés a megállapodás 31. cikkében megállapított kettős bűnösség alá esik majd, amely egy, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény (SVE) 51. cikkével összefüggő rendelkezés, HL L 239. szám, 2000.9.22. Amennyiben a házkutatásra és lefoglalásra irányuló jogsegélykérelmek esetében felhagynak a kettős bűnösség alkalmazásával Schengenben a jövőben, az új schengeni szabályok teljes körűen vonatkoznak majd az e megállapodás által érintett területekre. A csúcstalálkozó fent említett következtetéseinek megfelelően az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, ez utóbbinak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásáról szóló megállapodásban Svájc derogációt kapott a jövőbeni acquis elfogadására csak a közvetlen adózás területére vonatkozó házkutatásra és lefoglalásra irányuló jogsegélykérelmek tekintetében.

A pénzmosási ügyekben az együttműködésre a 2001/97/EK irányelvvel módosított (HL L 344. szám, 2001.12.28., 76. o.), a pénzügyi rendszer pénzmosásra való felhasználásának megakadályozásáról szóló, 91/308/EGK irányelv (HL L 166. szám, 1991.6.28., 77. o.) anyagának megfelelően kerül majd sor, amely az 1. cikkében hivatkozik az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 2. cikkében meghatározott súlyos csalás fogalmára (a csalás szabadságvesztéssel is büntethető, ami növelheti a kiadatások számát).

A megállapodás rendelkezései

I. cím: Általános rendelkezések

* 1. és 2. cikk - ,Tárgy" és ,Hatókör"

Ezek a cikkek meghatározzák a megállapodás tárgyát és hatókörét, taglalják a Közösség pénzügyi érdekeinek és a tagállamok bizonyos pénzügyi érdekeinek védelmét célzó igazgatási segítségnyújtást és igazságügyi együttműködést.

A megállapodás hatókörén belül ,a csalás és más illegális tevékenységek" kifejezés magában foglalja valamennyi adó- (HÉA és jövedéki adó) és vámbűncselekményt (beleértve a csempészetet), a korrupciót, a megvesztegetést és a megállapodás által tárgyalt, 2. cikk (3) bekezdése alá eső tevékenységek származékainak tisztára mosását. A pénzmosás is beletartozik, ha az alapbűncselekmény több mint hat havi elzárással büntethető, nevezetesen ide sorolható az adócsalás és a hivatásszerű csempészet (EU-Svájc csúcstalálkozó következtetései, 2004. május 19.).

A 2. cikk (1) bekezdése a.) pontjának első franciabekezdése az ,árukereskedelemre" vonatkozik függetlenül attól, hogy az áruk átmennek-e a másik fél területén (kiindulási hely, célállomás vagy áthaladás). A megállapodás hatóköre kiterjed mind az áruk, mind a szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos adóbűncselekményekre. A 2. cikk (1) bekezdése a.) pontjának második franciabekezdésében említett ,kereskedelem" kifejezés értelmezése független attól, hogy az áruk átmennek-e a másik fél területén, vagy a szolgáltatásoknak van-e azzal kapcsolatuk (kiindulási hely, célállomás vagy áthaladás) - (EU-Svájc csúcstalálkozó következtetései, 2004. május 19.).

A 2. cikk (2) bekezdése kijelenti, hogy az együttműködést nem lehet megtagadni kizárólag annak alapján, hogy a kérelmezett fél jogrendszere nem tartalmazza a tények ugyanazon jogi osztályozását, mint a kérelmező fél jogrendszere. Ez azt jelenti, hogy a megállapodás alkalmazása általában nem tartozik a kettős bűnösség szabálya alá (amely csak a megállapodás 31. és 32. cikke keretében alkalmazandó) - (EU-Svájc csúcstalálkozó következtetései, 2004. május 19.).

* 3. cikk - ,Jelentéktelen esetek"

Ez a cikk annak elkerülését célozza, hogy túlzottan sok, jelentéktelen ügyekhez kapcsolódó segítségkéréssel kelljen szembenézni.

Átveszi a Schengeni Végrehajtási Egyezmény, HL L 239. szám, 2000.9.22., 19. o. (a továbbiakban: SVE), 50. cikke (4) bekezdésének tartalmát. Azonban az igazságügyi együttműködés tekintetében az SVE 50. cikke (4) bekezdése és e megállapodás 3. cikke a 2001. október 16-i Jegyzőkönyv az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményhez hatálybalépésével már nem alkalmazható, mivel a jegyzőkönyv 8. cikke az SVE 50. cikke helyébe fog lépni. A jegyzőkönyv Svájc esetében legkésőbb abban az időpontban lép hatályba, amikor az hatályba lép a tizenötödik államban, amely az Európai Unió tagja az e jegyzőkönyvet létrehozó okmány Tanács által történő elfogadása idején.

* 4. cikk - ,A közrend"

Ez a cikk tartalmazza a közrend megfelelő alapjait az együttműködési megállapodásokkal, különösen az Európa Tanács által elfogadott Európai egyezmény a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről 2.b.) cikkével összhangban (Strasbourg, 1959.4.20.).

E cikk értelmében a banktitok nem lehet hivatkozási alap a kölcsönös jogsegély elutasítására.

* 5. cikk - ,Az információk és bizonyítékok továbbítása"

Ez a cikk lehetővé teszi a Svájcból beszerzett információk és bizonyítékok cseréjét a tagállamok között és a Bizottsággal, és viszont, a megállapodásban előírt segítségnyújtás útján.

Az 5. cikk (1) bekezdése a bizalmassági szabályra vonatkozik, amely kötelezi a hivatalos személyeket. Az 5. cikk (2) bekezdése kifejezi a kérelmező fél által - a kérelmezett hatóság segítségnyújtása nyomán - kapott információk és bizonyítékok későbbi továbbítását. Az 5. cikk (3) bekezdése biztosítja e későbbi továbbítás hatékonyságát.

* 6. cikk - ,Bizalmasság"

Ez a cikk a segítségnyújtási kérelmek kérelmezett fél általi kezelésére vonatkozó bizalmassági követelményekre vonatkozik.

II. cím: A pénzügyi érdekek védelmét célzó igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések

* 7. cikk - ,Kapcsolat más megállapodásokkal" - A csalás elleni megállapodás nem helyezi hatályon kívül a Svájccal a kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról aláírt jegyzőkönyvet, HL L 169. szám, 1997.6.27., 81. o., amely továbbra is alkalmazható, különösen a vámügyek olyan vonatkozásaira, amelyek kívül esnek a csalás elleni megállapodás hatókörén.

* 8. és 9. cikk - ,Hatókör" és ,Jogkörök" - A megállapodás-tervezet e cikkei megfelelnek a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló egyezmény, HL C 24. szám, 1998.1.23., 2. o. (a továbbiakban: a II. Nápolyi Egyezmény), 1-3. és 8. cikkének.

A megállapodás szerinti igazgatási segítségnyújtás a megfelelő mértékig összhangban áll a II. Nápolyi Egyezmény előírásaival. Ez magában foglalja az információknak a megállapodás céljaira való felhasználását (lásd a megállapodás 19. cikkét) (EU-Svájc csúcstalálkozó következtetései, 2004. május 19.). A csalás elleni megállapodás hatóköre túlmegy az egyezmény kizárólag vámügyekre irányuló hatókörén. A megállapodás rendelkezései azoknak a jogköröknek a határain belül kerülnek alkalmazásra, amelyeket a nemzeti jog az egyes érintett hatóságokra ruházott a nemzeti eljárások keretében, és nem módosítják vagy bővítik ezeket a jogköröket.

* 10. cikk - ,Arányosság" - Ez a cikk tükrözi a 3. cikkben már megfogalmazott aggodalmat, de az igazgatási segítségnyújtás keretei között.

* 11. cikk - ,A központi osztályok"

A megállapodástervezet e cikke összhangban áll a II. Nápolyi Egyezmény 5. cikkének tartalmával, és tükrözi a tárgyalási eligazításnak a vonatkozó hatóságok központi szinten történő egyértelmű azonosítására vonatkozó követelményét.

Az igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó kérelmek feldolgozására felhatalmazott központi osztályokat mindkét tárgyalófél részéről kijelölik.

* 12. cikk - ,Információkérés" -, 13. cikk - ,Felülvizsgálat kérelmezése" - és 14. cikk - ,Értesítés és továbbítás postán" (1) és (2) bekezdés.

A tervezet e cikkei megfelelnek a II. Nápolyi Egyezmény 10., 11. és 13. cikke tartalmának.

* A 14. cikk (3) bekezdése annak biztosítását célozza, hogy a támogatások Svájcban élő kedvezményezetteivel és a Közösségekkel szerződő Svájcban élő felekkel a támogatást odaítélő intézmények közvetlenül felvehessék a kapcsolatot, és ők válaszolhassanak ez utóbbiak által hozzájuk intézett, a szóban forgó támogatásokkal és szerződésekkel kapcsolatos dokumentumok és információk iránti kérelmekre. Egy nemzetközi jogi aktusban meghatározott alap hiányában az ilyen információtovábbítás fennakadna az üzleti titok megsértésére és gazdasági kémkedésre vonatkozó bizonyos svájci szabályokon.

* 15. cikk - ,Nyomozás kérelmezése" - és 16. cikk - ,A kérelmező szerződő fél hatósága feljogosított munkatársainak jelenléte"

Ezek a cikkek megfelelnek a II. Nápolyi Egyezmény 12. cikke tartalmának. A 15. cikk (2) bekezdésében említettek szerint a kérelmezett fél jogrendszere által megengedett minden nyomozati eszköz használatába beletartozik a személyek kikérdezése, a házkutatás és a szállítóeszközök átkutatása, dokumentumok lemásolása, információkérés és tárgyak, dokumentumok és értéktárgyak lefoglalása.

A 16. cikk azt a lehetőséget tartalmazza, hogy az arra feljogosított munkatársak jelen lehetnek a segítségnyújtási kérelem végrehajtásánál, betekinthetnek a dokumentumokba, indítványozhatnak kérdéseket és javasolhatnak nyomozati intézkedéseket annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a kölcsönös segítségnyújtás hatékonyságához, és - ahol helyénvaló - hozzáférjenek ugyanazokhoz a telephelyekhez, dokumentumokhoz és információkhoz, mint a kérelmezett hatóság munkatársai (EU-Svájc csúcstalálkozó következtetései, 2004. május 19.).

* 17. cikk - ,Együttműködési kötelezettség"

Ez a cikk a megállapodás 15. és 16. cikkének a kiegészítése, és hasonló kötelezettségeket fejez ki a tagállamok kereskedőire vonatkozóan a saját hatóságaik által lefolytatott nyomozások tekintetében.

* 18. cikk - ,A segítségnyújtási kérelem formája és tartalma"

Ez a cikk megfelel a II. Nápolyi Egyezmény 9. cikke tartalmának.

* 19. cikk - ,Az információ felhasználása"

Ez a cikk hasonló a Svájccal a vámügyekben történő kölcsönös segítségnyújtásról aláírt jegyzőkönyv (HL L 169. szám, 1997.6.27., 81. o.) 11. cikkéhez, és egy speciális szabályt fejez ki. Az információ felhasználását a felek pénzügyi érdekeinek védelmére fogják korlátozni a 2. cikkben meghatározottak szerint (EU-Svájc csúcstalálkozó következtetései, 2004. május 19.).

* 20. cikk - ,Spontán segítségnyújtás"

Ez a rendelkezés átfogóbb, mint a II. Nápolyi Egyezmény hasonló rendelkezései.

* 21-23. cikk - ,Az együttműködés speciális formái"

E cikkek megfelelnek a II. Nápolyi Egyezmény IV. címe néhány intézkedése tartalmának. Oly módon vannak megszövegezve, hogy alkalmazásuk a felek hatóságainak megítélésére legyen bízva.

* 24. cikk - ,Igénymegállapítás"

Ez a cikk átveszi a lényegét a bizonyos illetékekre, vámokra, adókra és egyéb intézkedésekre vonatkozó igények megállapítására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 1976. március 15-i 76/308/EGK irányelv 6., 7., 10., 13. és 15. cikkének, HL L 73. szám, 1976.3.19., 18. o.

III. cím: A pénzügyi érdekek védelmére irányuló kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezések

* 25. cikk - ,Kapcsolat más megállapodásokkal"

Ez a cikk ugyanazon az okfejtésen, a nemzetközi jogi aktusok komplementaritásán, alapul, mint az SVE 48. cikke és a 2000. május 29-i Egyezmény az Európai Unió tagjai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 197. szám, 2000.7.12., 1. o.) 1. cikke.

A megállapodás 25. cikke (2) bekezdésének feltételei értelmében a szerződő felek közötti többoldalú megállapodások fogalma különösen magában foglalja, mihelyt hatályba lépett, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodást a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtásába, alkalmazásába és fejlesztésébe történő bevonásáról.

* 26. cikk - ,Eljárások, amelyekben segítségnyújtásra kerül sor"

Ez a cikk megfelel az SVE 49. cikke és a 2000. május 29-i, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 3. cikke tartalmának.

Ez a cikk most azokra az eljárásokra irányul, amelyekben igazságügyi segítségnyújtásra kerül sor (beleértve azokra a tényekre vagy bűncselekményekre vonatkozókat, amelyekért egy jogi személy lehet a felelős). A (2) bekezdés arra a célra lett fenntartva, hogy a pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek házkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezményben (Strasbourg, 1990.11.8.) megállapított intézkedések kiterjesztésre kerüljenek a csalás elleni megállapodás által lefedett bűncselekményekre.

* 27. cikk - ,A kérelmek továbbítása"

Ez a cikk rugalmasan közelíti meg a továbbítás kérdését, mivel egyaránt engedélyezi a kérelmek központi továbbítását és közvetlen továbbításukat a végrehajtó hatósághoz. Ez különösen megfelelő Svájc esetében, ahol a kétszintű igazságszolgáltatás (szövetségi és kantonális) megléte azt jelenti, hogy a központi továbbítás hasznosnak bizonyulhat bizonyos esetekben.

. A kérelmek közvetlen továbbítása megfelel a 2000. május 29-i, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 6. cikkének és ki fogja küszöbölni a felesleges késedelmeket. A 27. cikk (5) bekezdése előírja a szükséges intézkedéseket az illetékes központi hatóságok azonosítására.

* 28. cikk - ,Postai úton nyújtott szolgáltatás"

Ez a cikk megfelel az SVE 52. cikke és a 2000. május 29-i, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 5. cikke tartalmának.

* 29. cikk - ,Átmeneti intézkedések"

Ez a cikk megfelel a 2001. november 8-i Második kiegészítő jegyzőkönyv az Európa Tanács által elfogadott, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményhez (Strasbourg, 1959.4.20.) 24. cikkének. A (2) bekezdés megfelel a pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezmény (Strasbourg, 1990.11.8.) 11. cikkének.

* 30. cikk - ,A kérelmező szerződő fél hatóságainak jelenléte"

Ez a cikk megfelel az Európa Tanács által elfogadott Európai egyezmény a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (Strasbourg, 1959.4.20.) 4. cikkének és a Második kiegészítő jegyzőkönyv a kölcsönös bűnügyi segélynyújtásról szóló európai egyezményhez (Strasbourg, 2001.11.8.) 2. cikkének. A II. Nápolyi Egyezmény 12. cikkének (2) bekezdése is inspirálta. Ennek a cikknek az a célja, hogy lehetővé váljon az igazságügyi segítségnyújtás iránti kérelmek végrehajtása a kiegészítő kérelmek elkerülése érdekében, amelyek késleltetnék az együttműködés hatékonyságát.

Ahogy az igazgatási segítségnyújtásnál említettük (16. cikk), ez azt a lehetőséget tartalmazza, hogy a kérelmező szerződő fél hatóságai és az arra feljogosított munkatársai jelen lehetnek a segítségnyújtási kérelem végrehajtásánál, betekinthetnek a dokumentumokba, kérdéseket indítványozhatnak és nyomozati intézkedéseket javasolhatnak annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a kölcsönös segítségnyújtás hatékonyságához, és - ahol helyénvaló - hozzáférjenek ugyanazokhoz a telephelyekhez, dokumentumokhoz és információkhoz, mint a kérelmezett hatóság munkatársai (EU-Svájc csúcstalálkozó következtetései, 2004. május 19.).

Ez a rendelkezés azonban nem kötelezi a kérelmezett hatóságokat arra, hogy meghívást intézzenek a kérelmező hatóságokhoz, hogy segítsenek a jogsegélykérelemben kért intézkedések végrehajtásában.

* 31. cikk - ,Házkutatás és lefoglalás"

A házkutatást és lefoglalást magában foglaló igazságügyi együttműködés biztosítva lesz beleértve a közvetett adózásra és a csempészetre vonatkozó ügyeket (EU-Svájc csúcstalálkozó következtetései, 2004. május 19.).

A 31. cikk (1) bekezdésének a) pontja reprodukálja az SVE 51. cikke (a) bekezdésének szövegezését.

A 31. cikk (2) bekezdése megfelel a 2001/97/EK irányelvvel módosított (HL L 344. szám, 2001.12.28., 76. o.), a pénzügyi rendszer pénzmosásra való felhasználásának megakadályozásáról szóló, 91/308/EGK irányelv szerinti és a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második jegyzőkönyve (HL C 222. szám, 1997.7.19., 12. o.) szerinti közösségi pénzmosás elleni előírásoknak. A pénzmosási bűncselekmények vonatkozásában házkutatásra és lefoglalásra irányuló jogsegélykérelmeket végre kell hajtani feltéve, hogy az alapbűncselekmény több mint hat havi elzárással büntethető a kérelmező és a kérelmezett fél törvényei szerint. Ez azt jelenti, hogy az adócsalás és a hivatásszerű csempészet ide fog tartozni (EU-Svájc csúcstalálkozó következtetései, 2004. május 19.).

* 32. cikk - ,Banki és pénzügyi információkérés"

A bankszámlákra vagy banki tranzakciókra vonatkozó információkéréseket és a banki tranzakciók megfigyelésére vonatkozó kéréseket az Európai Unió tagjai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 2001. október 16-i jegyzőkönyvében (HL C 326. szám, 2001.11.21., 1. o.) megállapított előírásoknak megfelelően fogják kezelni, beleértve, ha szükséges, hogy nem hozzák annak a személynek a tudomására, akire a nyomozati intézkedések irányulnak (lásd a jegyzőkönyv 1-4. cikkét) (EU-Svájc csúcstalálkozó következtetései, 2004. május 19.).

* 33. cikk - ,Ellenőrzött szállítások"

Ez a cikk az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 12. cikkének mintájára készült.

* 34. cikk - ,Átadás elkobzásra vagy visszaszolgáltatásra"

Ez a cikk megfelel az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 8. cikkének.

* 35. cikk - ,A kölcsönös segítségnyújtás felgyorsítása"

Ez a cikk a 2000. december 14-én a Tanács által a túlzottan hosszú együttműködési eljárások elkerülésére vonatkozóan elfogadott tárgyalási irányelveket tükrözi. A szöveg teljesen összhangban áll az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 4. cikke (2), (3) és (4) bekezdésével.

Az igazságügyi együttműködésre vonatkozó kérelemnek a 35. cikk (1) bekezdése feltételei szerinti végrehajtása esetén egyetértés született abban is, hogy megtörténjen az információk és bizonyítékok továbbítása a kérelmező szerződő fél hatóságának.

* 36. cikk - ,A bizonyítékok felhasználása"

Ezt a cikket a közösségi vívmányokban található adatvédelmi szabályok teljes tiszteletben tartásával, és különösen az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 23. cikkével összhangban kell értelmezni.

* 37. cikk - ,A bizonyítékok spontán továbbítása"

Ez a cikk az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 7. cikkén alapszik. A megállapodás-tervezetben a bizonyítékok spontán továbbítására tett kiegészítő utalás nem feltételez semmilyen lényeges változást a meglévő szabályokhoz képest, mivel a bizonyító érték természetesen a büntetőeljárás-jog szerint kerül majd meghatározásra a büntetőeljárást lefolytató országban.

* 38. cikk - ,A kérelmezett fél eljárásai"

Ezt a cikket a svájci esetjog indokolja, amely szerint a Svájcban egy büntetőeljárásban polgári jogi pert kezdeményező külföldi országtól, mint polgári féltől megtagadhatják az iratokhoz való hozzáférést, ha ezeken az eljárásokon felül a svájci hatóságok bonyolítanak egy kölcsönös segítségnyújtási kérelmet, amely a szóban forgó ország igazságügyi hatóságától érkezett ugyanarra az esetre vonatkozóan (Abacha, a Közjogi Bíróság 2001. június 5-i ítélete). A rendelkezés annak biztosítása érdekében született, hogy a Közösség vagy a tagállamok teljes jogú félként vehessenek részt az eljárásban, ha polgári keresetlevelet terjesztenek elő egy büntetőeljárásban Svájcban.

IV. cím: Záró rendelkezések

* 39. cikk - ,Közös bizottság"

Ez a cikk egy közös bizottságot állít fel a megállapodás irányítására, a viták rendezésére (40. cikk) és a megállapodás módosítására vonatkozó ajánlások megtételére (42. cikk).

* 40. cikk - ,A viták rendezése"

* 41. cikk - ,Viszonosság"

Ez a cikk megállapítja, hogy egyoldalú intézkedésekre nem fog sor kerülni a Közös Bizottsággal történő előzetes konzultáció nélkül.

* 42. cikk - ,Felülvizsgálat"

* 43. cikk - ,Területi hatály"

Ez a cikk megfelel az e témára vonatkozó szabványos rendelkezéseknek. A Bizottság azonban küldeni fog a svájciaknak egy figyelmeztető listát azokról a területekről, amelyekre a megállapodás vonatkozik.

* 44. cikk - ,Hatályba lépés"

Ha nyilatkozatot kellene tenni a 44. cikk (3) bekezdésének megfelelően, az egyértelmű, hogy csak a Közösség az, amelyik nyilatkozatot tehet a Közösség kompetenciájába tartozó ügyekkel kapcsolatban, és hogy egyetlen nyilatkozat se vonatkozhat a tagállamok közötti kapcsolatokra, hanem csak a Svájccal való kapcsolatokra.

* 45. cikk - ,Visszavonás"

Ez a cikk tartalmazza a megállapodás felmondási lehetőségeit.

* 46. cikk - ,Alkalmazás az idő múlásával"

Ez a cikk egy kitételt tartalmaz a megállapodásnak a megállapodás aláírása után hat hónappal elkövetett illegális tevékenységekre vonatkozó kérelmek tekintetében történő alkalmazására.

* 47. cikk - ,A megállapodás kiterjesztése az EU új tagjaira"

Ezt a cikk arra szolgál, hogy megkönnyítse a megállapodás kiterjesztését az új tagállamokra.

* 48. cikk - ,Hiteles szövegek".

Javaslat TANÁCS HATÁROZATRA az Európai Közösség és annak tagállamai - egyrészről - és a Svájci Államszövetség -másrészről - közötti, a csalással és a pénzügyi érdekeiket befolyásoló minden más illegális tevékenység ellen irányuló megállapodás aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre, és különösen annak 280. cikkére a 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

[1] HL C [...] [...], o.

mivel:

(1) A Tanácstól 2000. december 14-én kapott felhatalmazást követően a Bizottság letárgyalta, a Közösség és annak tagállamai nevében, a Svájci Államszövetséggel a csalással és a Közösség és annak tagállamai pénzügyi érdekeit - beleértve a hozzáadottérték-adót és a jövedéki adót - befolyásoló minden más illegális tevékenység ellen irányuló megállapodást.

(2) A későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, kívánatos a megállapodás aláírása, melynek parafálására 2004. június 25-én került sor,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje azt a személyt, aki jogosult arra, hogy aláírja az Európai Közösség nevében az Európai Közösség és annak tagállamai - egyrészről - és a Svájci Államszövetség - másrészről - közötti, a csalással és a pénzügyi érdekeiket befolyásoló minden más illegális tevékenység ellen irányuló megállapodást és a kísérő záróokmányt.

Kelt Brüsszelben, ......-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök