Dit document is overgenomen van EUR-Lex
Document 38a48895-93ea-11ec-b4e4-01aa75ed71a1
Decision No 466/2014/EU of the European Parliament and of the Council of 16 April 2014 granting an EU guarantee to the European Investment Bank against losses under financing operations supporting investment projects outside the Union
Geconsolideerde tekst: Az Európai Parlament és a Tanács 466/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról
Az Európai Parlament és a Tanács 466/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról
Niet meer van kracht
- Datum document:
- 01/01/2021
- Datum inwerkingtreding:
- 01/01/2021
- Auteur:
- Niet beschikbaar
- Vorm:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Aanvullende informatie:
- LASTMODIN 32021R0947
- Consolidatie:basisbesluit:
- 32014D0466
02014D0466 — HU — 01.01.2021 — 004.002
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 466/2014/EU HATÁROZATA (2014. április 16.) (HL L 135, 2014.5.8., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1455 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA (2016. április 15.) |
L 238 |
5 |
6.9.2016 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/412 HATÁROZATA (2018. március 14.) |
L 76 |
30 |
19.3.2018 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1102 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA (2018. június 6.) |
L 199I |
11 |
7.8.2018 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/947 RENDELETE (2021. június 9.) |
L 209 |
1 |
14.6.2021 |
|
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 466/2014/EU HATÁROZATA
(2014. április 16.)
az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról
1. cikk
Uniós garancia
2. cikk
Az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozási műveletek felső összeghatárai
A felső összeghatár az alábbiak szerint oszlik meg:
az általános megbízatás maximális összege 30 000 000 000 EUR, ebből 1 400 000 000 EUR-t olyan közszektorbeli projektekre kell előirányozni, amelyek a menekültek, a migránsok, a fogadó- és tranzitközösségek és a származási országbeli közösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájának biztosítására, mint a migráció kiváltó okainak kezelésére szolgáló stratégiai intézkedésre irányulnak;
a magánszektorbeli hitelezési megbízatás maximális összege 2 300 000 000 EUR, olyan projektekre, amelyek a menekültek, a migránsok, a fogadó- és tranzitközösségek és a származási országbeli közösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájának biztosítására, mint a migráció kiváltó okainak kezelésére szolgáló stratégiai intézkedésre irányulnak.
3. cikk
Általános célkitűzések és alapelvek
Az uniós garancia csak olyan EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozóan nyújtható, amelyek az EBB saját értékelése alapján hozzáadott értékkel rendelkeznek és az alábbi általános célkitűzések valamelyikét támogatják:
a helyi magánszektor fejlesztése, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) támogatása;
a társadalmi és gazdasági infrastruktúra – többek között a közlekedési, az energia- és a környezeti infrastruktúra, valamint az információs és kommunikációs technológia – fejlesztése;
az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;
a menekültek, a migránsok, a fogadó- és tranzitközösségek és a származási országbeli közösségek hosszú távú gazdasági rezilienciája, mint a migráció kiváltó okainak kezelésére szolgáló stratégiai intézkedés.
Annak érdekében, hogy tényleges monitoring alá vonja és ténylegesen értékelje a forrásoknak az érintett kkv-k támogatására való felhasználását, az EBB alapos átvilágítást végez, és olyan megfelelő szerződéses rendelkezéseket állapít meg és tart fenn, amelyekkel általános jelentéstételi kötelezettséget ír elő mind a pénzügyi közvetítőkre, mind a végső kedvezményezettekre nézve. Az EBB törekszik arra, hogy azonosítsa a kkv-k forráshoz jutásának akadályait, és hozzájáruljon azok leküzdéséhez.
Az EBB olyan pénzügyi közvetítőkkel működik együtt, amelyek képesek támogatni a művelet helyéül szolgáló országok kkv-inek egyedi szükségleteit, és amelyek teljesítik a 13. cikk követelményeit, ahogyan azokat az említett cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése alapján a megállapodásokba beillesztették.
Az éghajlat-politikai projektek támogathatósági kritériumait az EBB éghajlatváltozási stratégiája határozza meg. Annak megállapítása érdekében, hogy a projektjavaslatok optimalizálják-e az energiahatékonyság javítását, a környezeti vizsgálati eljárásban a projektek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának és kibocsátásuk szórásának EBB által kidolgozott értékelési módszertana alapján szénlábnyom-elemzést kell végezni.
E határozat időbeli hatálya alatt az EBB törekszik arra, hogy tartósan magas szinten biztosítson forrásokat az éghajlatváltozás szempontjából releváns műveletekhez, amely műveletek volumenének az EBB Unión kívüli finanszírozási műveletei összvolumenének legalább 25 %-át kell kitennie. Az EBB által e határozat szerint nyújtott finanszírozásnak összhangban kell lennie azzal a céllal, hogy 2020-ig az EBB-finanszírozási műveletek összvolumenének legalább 35 %-a az Unión kívüli feltörekvő gazdaságokban és fejlődő országokban kerüljön végrehajtásra.
Az EBB-finanszírozási műveletek keretében egyebek mellett konkrét intézkedéseket kell hozni az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseinek elérése szempontjából káros projektek finanszírozásának fokozatos megszüntetésére, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság támogatására irányuló erőfeszítések fokozására.
Az EBB külső hitelezési megbízatásán belüli finanszírozási műveletei tekintetében erősíti a projektekhez nyújtott hozzájárulásainak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló elemeit.
Miközben biztosítják az emberi, a munkavállalói és a szociális jogok teljeskörű tiszteletben tartását, az alapvető szabadságokat és a nemek közötti egyenlőséget egy olyan, jogokon alapuló megközelítés alkalmazásával, amely felöleli az összes emberi és szociális jogot az átláthatóság, a részvétel, a megkülönböztetésmentesség és az elszámoltathatóság elvével összhangban, az EBB-finanszírozási műveleteknek a következőkre kell irányulniuk:
a migránsok beáramlása nyomán megnövekedett infrastrukturális és kapcsolódó szolgáltatási igények közvetlen vagy közvetett kielégítése, úgy, hogy az egyúttal a helyi lakosság számára is előnyökkel járjon;
a befogadó és menekült közösségek munkalehetőségeinek ösztönzése;
a gazdasági integráció előmozdítása és a menekültek önellátóvá válásának lehetővé tétele; vagy
a humanitárius tevékenységek erősítése és a tisztességes munkahelyek létrehozásának támogatása.
Az EBB-finanszírozási műveleteknek a következőket kell támogatniuk:
a magánszektor, a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a vállalati finanszírozás és a mikrofinanszírozás területén;
a közszektor, ideértve az önkormányzatokat és a közszektorbeli intézményeket, a jelentősen megnövekedett igények kezelésére szolgáló infrastruktúra és szolgáltatások terén, ideértve az egészségügyi ellátást és a gyermekek részére szánt külön létesítményeket, a megfelelő higiénés körülményeket és az iskolai oktatást.
4. cikk
Jogosult országok
5. cikk
Az EBB-finanszírozási műveletek hozzájárulása az Unió szakpolitikáihoz
A regionális technikai operatív iránymutatásoknak összhangban kell lenniük a IV. mellékletben meghatározott tágabb uniós regionális politikai kerettel. A regionális technikai operatív iránymutatások biztosítják különösen, hogy az e határozat szerinti EBB-finanszírozás kiegészítse a különböző régiókra vonatkozó kapcsolódó uniós segítségnyújtási szakpolitikákat, programokat és eszközöket.
A regionális technikai operatív iránymutatások aktualizálása során a Bizottság és az EBB figyelembe veszi az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait, a Tanács kapcsolódó határozatait és következtetéseit, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó nemzetközileg elismert alapelveket és iránymutatásokat. A regionális technikai operatív iránymutatásoknak adott esetben összhangban kell lenniük azokkal a nemzeti vagy regionális programokban szereplő prioritásokkal, amelyeket a kedvezményezett országokban határoztak meg, megfelelően figyelembe véve e programok kidolgozása során a helyi civil társadalommal folytatott konzultációkat.
Az aktualizált regionális technikai operatív iránymutatások elkészülte után a Bizottság azonnal továbbítja azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az EBB a regionális technikai operatív iránymutatásokban megállapított kereteken belül meghatározza a megfelelő finanszírozási stratégiákat, és biztosítja azok végrehajtását.
Az EBB-finanszírozási műveleteknek összhangban kell lenniük a regionális technikai operatív iránymutatásokkal, valamint a kedvezményezett ország stratégiáival.
A regionális technikai operatív iránymutatásokat a 19. cikkben említett félidős felülvizsgálatot követően felül kell vizsgálni.
6. cikk
Együttműködés a Bizottsággal és az EKSZ-szel
Az EBB-finanszírozási műveletek és az Unió költségvetési forrásai közötti szinergiák maximalizálása érdekében tovább kell erősíteni az EBB külső tevékenységének az Unió külső politikai célkitűzéseivel való összhangját, különösen az 5. cikkben említett regionális technikai operatív iránymutatások aktualizálásán – amely iránymutatásokkal kapcsolatban adott esetben konzultálni kell az EKSZ-szel a szakpolitikai kérdéseket illetően –, valamint az alábbiakra vonatkozó rendszeres és szisztematikus párbeszéden és korai információcserén keresztül:
adott esetben a Bizottság vagy az EKSZ által készített stratégiai dokumentumok, mint például országos és regionális stratégiai dokumentumok, indikatív programok, cselekvési tervek és előcsatlakozási dokumentumok;
az EBB stratégiai tervezési dokumentumai, beruházási projektjeinek csatornái, valamint az EBB-nek a Bizottság számára készített éves jelentései;
egyéb szakpolitikai és operatív szempontok.
7. cikk
Együttműködés más európai és nemzetközi pénzügyi intézményekkel
8. cikk
Az uniós garancia fedezete és feltételei
Az átfogó garancia olyan, a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett magánszektorbeli hitelezési megbízatás alapján végzett EBB-finanszírozási műveletekre is vonatkozik, amelyek átlagos kockázati profilja magasabb, mint az e cikk (3) bekezdésében említett politikai kockázati garancia által fedezett állományé az előcsatlakozási támogatásban részesülő országokban és kedvezményezettekben, valamint a szomszédságpolitikai partnerországokban és partnerségi országokban.
Az (1) bekezdésben említetteken kívüli EBB-finanszírozási műveletek esetében az uniós garancia fedez valamennyi, a esedékes, de az EBB-hez be nem folyt összeget, amennyiben a fizetés elmaradásának oka valamely alábbi politikai kockázat bekövetkezése (a továbbiakban: a politikai kockázati garancia):
elmaradt devizaátutalás;
kisajátítás;
háború vagy civil zavargások;
szerződésszegés esetén az igazságszolgáltatás megtagadása.
9. cikk
A beruházási projekteknek az EBB általi értékelése és monitoring alá vonása
Az EBB gondoskodik arról, hogy az olyan finanszírozási műveleteket megelőzően, amelyek földterületeket, illetve természeti erőforrásokat érintenek, alkalmazzák az önkéntes és előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyezés elvét.
Ezen átvilágítás keretében értékelni kell azt is, hogy a projektciklus során szükség van-e arra, hogy az EBB-finanszírozás kedvezményezettjeinek kapacitásait technikai segítség nyújtásával erősítsék, és amennyiben igen, akkor ezt hogyan célszerű tenni. Az EBB úgy alakítja ki saját szabályait és eljárásait, hogy a beruházási projektek környezeti és társadalmi hatása, továbbá az emberi jogokkal és a konfliktusmegelőzéssel összefüggő szempontok értékeléséhez szükséges rendelkezéseket tartalmazzanak annak biztosítására, hogy egyrészt az e határozat alapján támogatott beruházási projektek környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatók legyenek, másrészt pedig hogy az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés és különösen a magánszektorra vonatkozó hitelezési megbízatás keretében végzett EBB-finanszírozási műveletek eredményeként javuljon a menekültek, a migránsok, a fogadót- és tranzitközösségek, valamint a származási országokbeli közösségek gazdasági rezilienciája.
Az EBB az átvilágítás alkalmazásával kapcsolatos belső iránymutatása részeként szükség szerint pontosítja az alapvető emberi jogokhoz kapcsolódó szempontok értékelésére vonatkozó gyakorlati útmutatást a környezet- és társadalompolitikai kézikönyve révén, melyet az egyes projektek előzetes értékelése és folyamatos monitoringja során kell alkalmazni – ideértve a pénzügyi közvetítők bevonásával végzett projekteket is –, a meglévő keretrendszerek, különösen az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret és cselekvési terv alapján, figyelembe véve az Unió, a megfelelő ENSZ-testületek és az emberi jogi szervezetek által kidolgozott, meglévő emberi jogi referenciakritériumokat.
10. cikk
A garanciaalapot illető külső címzett bevételek
A 2007 előtt lekötött műveletekből eredő, 110 000 000 EUR összegű visszafizetések és bevételek – beleértve a tőke-visszafizetéseket, a felszabadított biztosítékokat és a kölcsönök tőkeösszegének visszafizetését, az osztalékokat, a tőkenyereséget, a garanciadíjakat, valamint a kölcsönök és a vagyonkezelői számlákon szereplő összegek kamatait, amelyeket az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz számára nyitott vagyonkezelői számlára fizettek vissza, és amelyek az Unió általános költségvetéséből nyújtott támogatásnak tudhatók be – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikkének (4) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősülnek, és a garanciaalap céljára használandók fel.
Az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz számára nyitott vagyonkezelői számlára visszafizetett, 110 000 000 EUR összeget meghaladó összegeket az igazgatási költségek és díjak levonása után kell felvenni az Unió általános költségvetésébe.
Be kell árazni azoknak az EBB-finanszírozási műveleteknek az Unió költségvetését érintő kockázatát, amelyeket az EBB a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett magánszektorbeli hitelezési megbízatás alapján végez, és a kereskedelmi kockázat beárazásából keletkező bevételeket be kell fizetni a garanciaalapba.
11. cikk
Éves jelentéstétel és számvitel
A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e határozat értelmében végrehajtott EBB-finanszírozási műveletekről. A jelentést közzé kell tenni, és annak a következőket kell tartalmaznia:
az EBB-finanszírozási műveletek projekt-, ágazat-, ország- és regionális szintű értékelése, valamint az e határozatnak való megfelelésük értékelése;
az EBB-finanszírozási műveletek hozzáadott értékének, várt teljesítményének, eredményének és fejlesztési hatásainak összevont értékelése, az eredményértékelési keretnek megfelelően készülő éves EBB-jelentés alapján. E célból az EBB a finanszírozott projektek fejlesztési, környezeti és szociális vonatkozásainak, köztük az emberi jogi és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontoknak az értékelésére szolgáló eredménymutatókat alkalmaz, figyelembe véve a támogatáshatékonyságról szóló, 2005. évi párizsi nyilatkozat szerinti vonatkozó mutatókat is.
A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatókat az EBB a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiájával és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervével összhangban dolgozza ki. Ezeknek a mutatóknak a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítását kell tükrözniük, értékelésüket pedig lehetőség szerint utólag, nemek szerint bontott adatok alapján kell elvégezni. A projektek környezeti vonatkozásaira utaló mutatók közé fel kell venni a tiszta technológia kritériumait, amelyek alapvetően az energiahatékonysághoz és a kibocsátáscsökkentési technológiákhoz kapcsolódnak. Az EBB mutatókat dolgoz ki azoknak a projekteknek a tekintetében, amelyek a migráció kiváltó okainak kezelésére, valamint a fogadó- és tranzitközösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájának megteremtésére irányuló stratégiai intézkedéseket biztosítanak, és ehhez figyelembe veszi az érdekelt felek, a civil társadalom, az érintett közösségek és a nem kormányzati szervezetek véleményét;
annak értékelése, hogy az EBB-finanszírozási műveletek mennyiben járultak hozzá az Unió külső politikai és stratégiai céljainak a megvalósításához, figyelembe véve azt is, hogy a műveletek megfeleltek-e az Unió külső tevékenységére vonatkozó, az EUSZ 21. cikkében említett elveknek, az e határozat 5. cikkében említett regionális technikai operatív iránymutatásoknak, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretnek és cselekvési tervnek;
az EBB-finanszírozási műveletek kedvezményezettjeinek jutó pénzügyi előny értékelése, összevont alapon;
az EBB-finanszírozási műveletek minőségi értékelése, kitérve egyrészt arra, hogy az EBB a finanszírozott beruházási projektek átvilágítása és monitoringja során milyen mértékben vette figyelembe a környezeti és a társadalmi fenntarthatóságot, másrészt arra, hogy milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az érintett közösségek, civil társadalmi és nem kormányzati szervezetek fokozottabb bevonásával maximalizálja a helyi szerepvállalást;
az uniós garancia lehívására vonatkozó részletes adatok;
tájékoztatás az e határozat szerinti, éghajlatváltozással és biodiverzitással kapcsolatos finanszírozási volumenről, a 9. cikk (4) bekezdésében említett abszolút és relatív ÜHG-kibocsátásra gyakorolt, összevont alapon számított hatásról, valamint az éghajlati kockázat szempontjából értékelt projektek számáról;
a Bizottsággal és más európai és nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott együttműködés, többek között a társfinanszírozás bemutatása. A jelentésnek tartalmaznia kell mindenekelőtt az EBB-finanszírozással kombináltan felhasznált uniós pénzügyi erőforrásoknak és más európai és nemzetközi pénzügyi intézményektől származó erőforrásoknak a részletes bontását, és ezáltal áttekintést kell nyújtania az e határozat alapján végrehajtott EBB-finanszírozási műveletek által támogatott beruházások összességéről. A jelentésben említést kell tenni továbbá az EBB és más európai vagy nemzetközi pénzügyi intézmények közötti olyan új egyetértési megállapodások megkötéséről, amelyek jelentőséggel bírnak az e határozat szerinti EBB-finanszírozási műveletek szempontjából;
az EBB és az európai ombudsman közötti egyetértési megállapodás működésének a monitoring alá vonására vonatkozó információk, amennyiben az említett megállapodás az e határozat szerinti EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozik;
annak értékelése, hogy az EBB-finanszírozási műveletek, mint a migráció kiváltó okainak kezelését célzó stratégiai intézkedések mennyiben járultak hozzá a menekültek, a migránsok, a fogadó- és tranzitközösségek, valamint a származási országokbeli közösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájához.
12. cikk
Átláthatóság és az információk nyilvánosságra hozatala
Átláthatósági politikájával, a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós elvekkel, valamint fokozatosan a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés normáival összhangban az EBB a honlapján nyilvánosságra hozza az alábbiakkal kapcsolatos információkat:
az e határozat alapján végrehajtott valamennyi EBB-finanszírozási művelet, a projektjóváhagyás szakasza után, külön feltüntetve, hogy az adott beruházási projektre kiterjed-e az uniós garancia, valamint hogy a projekt milyen módon járul hozzá az Unió külső tevékenységének céljaihoz, külön kiemelve annak gazdasági, társadalmi és környezeti, továbbá az éghajlatra és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásait;
az EBB és más európai vagy nemzetközi pénzügyi intézmények közötti olyan egyetértési megállapodások, amelyek jelentőséggel bírnak az e határozat szerinti EBB-finanszírozási műveletek szempontjából, kivéve, ha az információk bizalmas kezelésére van szükség;
lehetőség szerint és adott esetben az EBB és a fogadó ország közötti hatályos keretmegállapodások. Új megállapodások aláírásakor vagy a hatályos megállapodások módosításakor az EBB biztosítja annak lehetőségét, hogy az ilyen megállapodások közzétételre kerüljenek;
az EBB forráselosztási politikája.
13. cikk
A pénzmosás megelőzése, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, adózás és nem együttműködő országok és területek
Ezenkívül az EBB nem kezd új műveleteket, illetve nem újítja meg műveleteit olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében összeállított jegyzékben, vagy amely az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, vagy amely nem tartja be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat. Az EBB csak abban az esetben térhet el ettől az elvtől, ha az adott projektet ténylegesen az egyik ilyen országban vagy területen hajtják végre, és semmi sem mutat arra, hogy az adott művelet hozzájárul a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz vagy az adókijátszáshoz.
Pénzügyi közvetítőkkel való megállapodások megkötése esetén az EBB beilleszti az ebben a cikkben említett követelményeket az adott megállapodásokba, és felkéri a pénzügyi közvetítőket, hogy számoljanak be a követelmények betartásáról.
Az EBB legkésőbb az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének elfogadását követően felülvizsgálja a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó politikáját. Ezt követően az EBB minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó politikájának a finanszírozási műveletei tekintetében történő végrehajtásáról, amely jelentésnek tartalmaznia kell országokra lebontott információkat is, valamint azon közvetítők jegyzékét, akikkel vagy amelyekkel az EBB együttműködik.
14. cikk
Garanciamegállapodás
A Bizottság és az EBB a 8. cikkben meghatározott uniós garanciával kapcsolatos részletes rendelkezéseket és eljárásokat megállapító garanciamegállapodást ír alá. Az említett garanciamegállapodást megküldik az Európai Parlament és a Tanács részére, e két intézmény bizalmas információk kezelésére vonatkozó belső szabályainak figyelembevételével.
15. cikk
A Bizottság általi kifizetések behajtása
16. cikk
A Számvevőszék által végzett audit
Az uniós garanciát, valamint az annak keretében teljesítendő, az Unió általános költségvetését érintő kifizetéseket és behajtásokat a Számvevőszék audit alá vonja.
17. cikk
Csalás elleni intézkedések
Amennyiben a jogellenes tevékenységek bizonyítást nyernek, az EBB a saját felelősségi körén belül segítséget nyújt a finanszírozási műveletek keretében folyósított összegek visszafizettetéséhez.
18. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
19. cikk
Félidős felülvizsgálat
A Bizottság 2016. december 31-ig az EBB-vel együttműködve félidős jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e határozat alkalmazásának első éveit, és adott esetben javaslatot tesz annak módosítására. A félidős jelentés többek között független külső értékelésen és az EBB hozzájárulásán alapul.
A jelentés különösen az alábbiakat tartalmazza:
a forráselosztási politika alkalmazásának értékelése;
az EBB általi jelentéstétel értékelése és szükség esetén a továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlások;
az eredményértékelési keret – és ezen belül a teljesítménymutatók és kritériumok – értékelése, valamint annak értékelése, hogy ezek mennyiben járultak hozzá e határozat céljainak eléréséhez;
a további opcionális összeg részben vagy egészben történő potenciális felhasználására vonatkozó ajánlás elkészítésekor figyelembe vett kritériumok részletes ismertetése.
20. cikk
Jelentéstétel
A Bizottság 2019. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e határozat alkalmazását, és amelyben támpontot ad az uniós garancia hatályának az EBB külső hitelezési megbízatáson belüli finanszírozási műveleteire való kiterjesztéséről szóló esetleges új határozathoz.
A Bizottság 2022. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e határozat alkalmazásáról.
20a. cikk
Átmeneti rendelkezés
Az EBB finanszírozhat olyan projekteket, amelyeket 2016. október 12. után és 2018. április 8. előtt és a Bizottság és az EBB között létrejött garanciamegállapodás megkötését megelőzően hagytak jóvá. Az ilyen projektekre abban az esetben lehet kiterjeszteni az uniós garancia hatályát, ha a Bizottság megerősítette, hogy azok összhangban vannak a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott célkitűzéssel és megfelelnek a garanciamegállapodásban megállapított feltételeknek.
21. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
I. MELLÉKLET
REGIONÁLIS FELSŐ ÖSSZEGHATÁROK
A. Előcsatlakozási támogatásban részesülő országok és kedvezményezettek: 8 075 000 000 EUR, ebből 7 635 000 000 EUR az általános megbízatás keretében és 440 000 000 EUR a magánszektorbeli hitelezési megbízatás keretében.
B. Szomszédságpolitikai partnerországok és partnerségi országok: 19 680 000 000 EUR, az alábbi részösszeghatárok szerint:
Földközi-tengeri országok: 13 030 000 000 EUR, ebből 11 170 000 000 EUR az általános megbízatás keretében és 1 860 000 000 EUR a magánszektorbeli hitelezési megbízatás keretében;
Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország: 6 650 000 000 EUR.
C. Ázsia és Latin-Amerika: 4 083 000 000 EUR, az alábbi részösszeghatárok szerint:
Latin-Amerika: 2 694 000 000 EUR;
Ázsia: 1 165 000 000 EUR;
Közép-Ázsia: 224 000 000 EUR.
D. Dél-Afrika: 462 000 000 EUR.
Az általános rögzített felső összeghatáron belül az EBB irányító szervei a Bizottsággal folytatott konzultációt követően határozhatnak régión belüli és régiók közötti átcsoportosításokról.
II. MELLÉKLET
POTENCIÁLISAN JOGOSULT RÉGIÓK ÉS ORSZÁGOK
A. Előcsatlakozási támogatásban részesülő országok és kedvezményezettek:
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó ( *1 ), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország ( 8 )
B. Szomszédságpolitikai partnerországok és partnerségi országok:
1. Földközi-tengeri országok
Algéria, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia
2. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország
Kelet-Európa: Belarusz, Moldovai Köztársaság, Ukrajna
Dél-Kaukázus: Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország
Oroszország
C. Ázsia és Latin-Amerika
1. Latin-Amerika
Argentína, Bolívia, Brazília, Costa Rica, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela
2. Ázsia
Afganisztán, Banglades, Bhután, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Maldív-szigetek, Mianmar/Burma, Mongólia, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnam
3. Közép-Ázsia
Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán
D. Dél-Afrika
Dél-Afrika
III. MELLÉKLET
JOGOSULT RÉGIÓK ÉS ORSZÁGOK
A. Előcsatlakozási támogatásban részesülő országok és kedvezményezettek:
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó ( *2 ), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország ( 9 )
B. Szomszédságpolitikai partnerországok és partnerségi országok:
1. Földközi-tengeri országok
Algéria, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Tunézia
2. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország
Kelet-Európa: Belarusz, Moldovai Köztársaság, Ukrajna
Dél-Kaukázus: Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország
Oroszország
C. Ázsia és Latin-Amerika
1. Latin-Amerika
Argentína, Bolívia, Brazília, Costa Rica, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela
2. Ázsia
Banglades, Bhután, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Maldív-szigetek, Mianmar/Burma, Mongólia, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnám
3. Közép-Ázsia
Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán
D. Dél-Afrika
Dél-Afrika
IV. MELLÉKLET
REGIONÁLIS POLITIKAI KERET
Az előcsatlakozási folyamatban részt vevő partnerországokban az EBB tevékenysége a csatlakozási és európai partnerségek keretében zajlik, amelyek megállapítják az előcsatlakozási támogatásban részesülő országokkal és kedvezményezettekkel kapcsolatos prioritásokat annak érdekében, hogy ezek az országok előbbre tudjanak lépni az Unióhoz való közeledés folyamatában, illetve keretet biztosítanak az uniós segítségnyújtás számára. A Nyugat-Balkánon a stabilizációs és társulási folyamat jelenti az uniós politika keretét. E folyamat progresszív partnerségen alapul, amelynek keretében az Unió kereskedelmi kedvezményeket, gazdasági és pénzügyi támogatást, valamint a stabilizációs és társulási megállapodások révén szerződéses kapcsolatokat biztosít. Az előcsatlakozási pénzügyi támogatás segíti az előcsatlakozási támogatásban részesülő országokat és kedvezményezetteket abban, hogy felkészüljenek az uniós tagságból eredő kötelezettségekre és kihívásokra. Ez a segítségnyújtás támogatja a reformfolyamatot, és ennek keretében az esetleges tagságra való felkészülést is. Az intézményépítésre, az Unió vívmányaihoz való igazodásra, az uniós politikák és eszközök alkalmazására való felkészülésre, valamint a gazdasági konvergencia megvalósítását szolgáló intézkedések előmozdítására összpontosít.
A szomszédságpolitikai partnerországokban az EBB tevékenysége az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság által 2011. május 25-én elfogadott, „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című közös közleményben meghatározott új európai szomszédságpolitika és a Tanács 2011. június 20-án elfogadott következtetései alapján zajlik, amely nagyobb támogatás nyújtását szorgalmazza azoknak a partnereknek, amelyek elkötelezettek a demokratikus társadalmak építése és a reformok végrehajtása mellett, összhangban a „többért többet” és a „kölcsönös elszámoltathatóság” elveivel, valamint stratégiai szakpolitikai keretet biztosít a szomszédokkal való uniós kapcsolatoknak. Ezen együttműködés keretében az e határozat alapján végrehajtott EBB–finanszírozás egyúttal a társadalmi stabilitást támogató inkluzív növekedés és munkahelyteremtés elősegítésére is irányulni fog, egy olyan, ösztönzőkön alapuló megközelítés alapján, amely – többek között a migrációval kapcsolatos kérdésekben is – támogatja az Unió külső politikai célkitűzéseit.
E célok elérése érdekében az Unió és partnerei kétoldalúan elfogadott cselekvési tervek alapján dolgoznak, amelyekben többek között politikai és biztonsági kérdéseket, kereskedelmi és gazdasági témákat, környezetvédelmi és szociális problémákat, valamint a közlekedési és energiahálózatok integrációját magukban foglaló prioritásokat állapítottak meg.
Az Unió a Mediterrán Térségért, a keleti partnerség, a fekete-tengeri szinergia, a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia, a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia mind multilaterális és regionális kezdeményezések, amelyek célja az Unió és a közös kihívásokkal küzdő és/vagy közös földrajzi környezeten osztozó szomszédságpolitikai partnerországok adott csoportja közötti együttműködés előmozdítása. Az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezés célja az euromediterrán integráció folyamatának újraindítása azáltal, hogy a Földközi-tenger mindkét partján támogatja a kölcsönös gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztést, és hozzájárul a társadalmi-gazdasági fejlődés fokozásához, a szolidaritás érvényesüléséhez, a regionális integrációhoz, a fenntartható fejlődéshez és a tudásépítéshez, hangsúlyozva a regionális és transznacionális projekteket támogató pénzügyi együttműködés erősítésének a szükségességét. Az Unió a Mediterrán Térségért kiemelten támogatja a tengeri és szárazföldi gyorsforgalmi utak létrehozását, a Földközi-tenger szennyezésmentesítését, a földközi-tengeri napenergiatervet, a kezdeményezést a földközi-tengeri térség vállalkozásainak fejlesztéséért, a polgári védelmi kezdeményezéseket és az euromediterrán egyetemet.
A keleti partnerség célja, hogy megteremtse az Európai Unió és a keleti partnerországok közötti politikai társulás és mélyebb gazdasági integráció felgyorsításához szükséges feltételeket. A keleti partnerség további lendületet fog adni a partnerországok gazdasági, társadalmi és regionális fejlődésének. Elő fogja segíteni a jó kormányzást – többek között a pénzügyi ágazatban –, ösztönözni fogja a regionális fejlesztést és a társadalmi kohéziót, valamint hozzá fog járulni a partnerországok társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez.
A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia a balti-tengeri régió fenntartható környezetgazdálkodását és optimális gazdasági és társadalmi fejlődését támogatja. A Duna régióra vonatkozó uniós stratégia különösen a közlekedési és energiaügyi kapcsolatoknak, illetve az energiaellátás biztonságának a fejlesztését, a fenntartható környezetgazdálkodást, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődést támogatja a Duna régióban. A keleti partnerség célja, hogy megteremtse az Európai Unió és a keleti partnerországok közötti politikai társulás és mélyebb gazdasági integráció felgyorsításához szükséges feltételeket. Oroszország és az Unió széles körű stratégiai partnerségi kapcsolatot folytat, amely eltér az európai szomszédságpolitikától, és amely a „közös területek” és menetrendek révén ölt formát. Ezt multilaterális szinten az Északi Dimenzió egészíti ki, amely az Unió, Oroszország, Norvégia és Izland közötti együttműködés keretét adja (Belarusz, Kanada, és az Egyesült Államok megfigyelői státussal rendelkezik az Északi Dimenzióban).
Az EBB Latin-Amerikában folytatott tevékenységének keretét az Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség közötti stratégiai partnerség jelenti. Amint azt a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett, „Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége” című 2009. szeptemberi 30-i közleménye is hangsúlyozta, a Latin-Amerikával folytatott együttműködés terén az Unió számára kiemelt terület a regionális integráció erősítése, valamint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség felszámolása a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés előmozdítása céljából. Ezeket a politikai célkitűzéseket az EBB tevékenysége a latin-amerikai országok eltérő fejlettségi szintjét figyelembe véve fogja erősíteni. A párbeszéd és együttműködés folytatása lesz a cél a mindkét régió számára közös érdeket képviselő területeken, többek között a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a katasztrófakockázatok csökkentése, valamint az energiaügy, a tudomány, a kutatás, a felsőoktatás, a technológia és az innováció területén.
Ázsiában az Unió elmélyíti stratégiai partnerségét Kínával és Indiával, és tárgyalásokat folytat a délkelet-ázsiai országokkal létrehozandó új partnerségekről és szabadkereskedelmi megállapodásokról. Egyúttal az Ázsiával folytatott fejlesztési együttműködés is kiemelt helyet foglal el az Unió napirendjén; az ázsiai régióval kapcsolatos uniós fejlesztési stratégia célja az átfogó és fenntartható gazdasági növekedés támogatása révén a szegénység felszámolása, a kereskedelem és a régión belüli integráció szempontjából kedvező környezet, illetve feltételek előmozdítása, a kormányzás erősítése, a politikai és társadalmi stabilitás fokozása és a 2015-ös millenniumi fejlesztési célok megvalósításának támogatása. A felek együttműködve alakítják ki a közös kihívások – például az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, a biztonság és stabilitás, az irányítás és az emberi jogok, valamint a természeti és humanitárius katasztrófák megelőzése és az általuk okozott károk enyhítése – kezeléséhez szükséges szakpolitikákat.
A 2007. június 21-22-i Európai Tanács által a Közép-Ázsiával folytatott új partnerségre vonatkozóan elfogadott uniós stratégia megerősítette a regionális és kétoldalú párbeszédet, valamint az uniós együttműködést a közép-ázsiai országokkal a régió legfontosabb kérdései, mint például a szegénység visszaszorítása, a fenntartható fejlődés és a stabilitás tekintetében. A stratégia megvalósítása keretében jelentős eredmények születtek az emberi jogok, a jogállamiság, a jó kormányzás és a demokrácia, az oktatás, a gazdasági fejlődés, a kereskedelem és a beruházások, az energiaügy, a közlekedés és környezetvédelmi politikák terén.
Az EBB Dél-Afrikában folytatott tevékenységeinek keretét az Unió Dél-Afrikára vonatkozó közös országstratégiai dokumentuma jelenti. A stratégiai dokumentumban meghatározott fő területek a munkahelyteremtés és a szolgáltatásnyújtással, valamint a társadalmi kohézióval kapcsolatos kapacitások fejlesztése. Az EBB dél-afrikai tevékenysége nagymértékben kiegészíti az Unió fejlesztési együttműködési programját, konkrétan azáltal, hogy az EBB a magánszektor támogatására, valamint az infrastruktúra és a szociális szolgáltatások (lakhatás, energiaellátás, ivóvíztisztítás, települési infrastruktúra) bővítését célzó beruházásokra összpontosít. Az Unió Dél-Afrikára vonatkozó országstratégiai dokumentumának 2009–2010-ben elvégzett félidős felülvizsgálata az éghajlatváltozás terén végrehajtott fellépések erősítését javasolta, a környezetbarát munkahelyek teremtését támogató tevékenységeken keresztül. A 2014–2020-as időszakban az EBB tevékenysége várhatóan kiegészítő jelleggel támogatja majd az Unió külső együttműködési politikáit, programjait és eszközeit, továbbra is az Unió és Dél-Afrika közötti kapcsolat fő prioritásaira összpontosítva annak érdekében, hogy előmozdítsa a gazdaság méltányos és fenntartható növekedését, hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez és a kapacitásfejlesztéshez, és támogassa az alapvető infrastruktúra és szolgáltatások fenntartható biztosítását és méltányos rendelkezésre bocsátását.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).
( 2 ) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244/1999. határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
( 6 ) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
( 7 ) A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
( *1 ) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
( 8 ) Az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés nem terjed ki Törökországra, mivel arra egy EU és Törökország közötti külön megállapodás vonatkozik.
( *2 ) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
( 9 ) Az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés nem terjed ki Törökországra, mivel arra egy EU és Törökország közötti külön megállapodás vonatkozik.
