This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52021PC0298
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT pursuant to Article 294(6) of the Treaty on the Functioning of the European Union concerning the position of the Council on the adoption of a Regulation of the European Parliament and of the Council on the European Social Fund Plus (ESF+)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról
COM/2021/298 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.3.
COM(2021) 298 final
2018/0206(COD)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról
2018/0206 (COD)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról
1.Háttér
|
A javaslat Európai Parlament, illetve Tanács számára történő megküldésének időpontja (COM(2018) 382 final – 2018/0206 COD dokumentum) (2018) 1 |
2018. május 30. |
|
A Régiók Bizottsága véleményének időpontja: |
2018. december 5. és 2020. október 14. |
|
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményének időpontja: |
2018. október 17. és 2020. szeptember 18. |
|
A részleges általános megközelítésre vonatkozó tanácsi megállapodás időpontja: |
2019. április 3. |
|
Az Európai Parlament álláspontjának időpontja (első olvasat): |
2019. április 4. |
|
A módosított javaslat Európai Parlament, illetve Tanács számára történő megküldésének időpontja (COM(2020) 447 final – 2018/0206 COD dokumentum): 2 |
2020. május 28. |
|
A módosított javaslatra vonatkozó részleges általános megközelítésről szóló tanácsi megállapodás időpontja: |
2020. július 22. |
|
A háromoldalú egyeztetések időpontja: |
2019. december 9. 2020. november 23. 2020. december 10. 2021. január 28. |
|
Az Állandó Képviselők Bizottságában elért politikai megállapodás időpontja: |
2021. március 3. |
|
A Tanács első olvasatbeli álláspontjának elfogadása: |
2021. május 27. |
2.A Bizottság javaslatának célja
Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) az EU fő alapja az emberekbe történő beruházásokhoz. Az ESZA+ célja, hogy támogassa a tagállamokat a magas foglalkoztatási szintek, a méltányos szociális védelem és a munka jövőbeli világára felkészült, képzett és reziliens munkaerő, továbbá az olyan befogadó és összetartó társadalmak megvalósításában, amelyek a szegénység felszámolására és a szociális jogok európai pillérében meghatározott elvek megvalósítására törekednek.
Az alap hatékonyabbá és reagálóképesebbé tétele érdekében a Bizottság által 2018-ban javasolt legfontosabb újdonságok a következők voltak:
–Az emberekbe történő beruházásokra összpontosító alapok összevonása: az Európai Szociális Alap (ESZA), az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) és az egészségügyi program.
–Jobb összehangolás az európai szemeszterrel a szociális jogok európai pillérének elveivel összhangban.
–Nagyobb rugalmasság a tematikus koncentrációra vonatkozó követelmények tekintetében a tagállamok igényeihez igazítva.
–Szélesebb alkalmazási kör, de kevesebb és racionalizáltabb egyedi célkitűzés.
–A társadalmi befogadás dimenziójának erősítése a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap és az ESZA integrálása révén. Ennek köszönhetően várhatóan egyszerűbben kombinálható majd az élelmezési/anyagi segítségnyújtás és a társadalmi befogadást és az aktív intézkedéseket előmozdító támogatás.
–A közvetlen személyzeti költségek elszámolhatóságára, valamint a berendezések, bútorok és járművek beszerzésére vonatkozó feltételek bevezetése.
–A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó kötelezettségek egyszerűsítése és a mutatók számának csökkentése.
2020 májusában – a helyreállítási csomag keretében – helyénvalónak ítélték az ESZA+-ra vonatkozó javaslat módosítását annak érdekében, hogy az reagáljon a Covid19-világjárvány nyomán kialakult helyzetre, és segítse a tagállamokat abban, hogy közép- és hosszú távon kilábaljanak a folyamatban lévő válságból.
A legfontosabb változások a következők voltak:
–Új és felülvizsgált tematikus koncentrációs követelmények 3 :
–A fiatalok foglalkoztatásának támogatására vonatkozó tematikus koncentráció követelményét 10 %-ról 15 %-ra emelték azon tagállamok esetében, ahol a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15–29 éves fiatalok (NEET-fiatalok) aránya meghaladja az uniós átlagot.
–Minden tagállamban bevezették a gyermekszegénység kezelésére vonatkozó új, rögzített, 5 %-os tematikus koncentráció követelményét.
–Új felhatalmazás a rendkívüli és szokatlan körülményekre való reagálást célzó ideiglenes intézkedésekre.
–Fokozott hangsúlyt kapott a zöld és digitális kettős átállás és a nemek közötti egyenlőség.
–Az egészségügyi ág törlése, amelyből egy külön uniós egészségügyi cselekvési program lett.
3.A Tanács álláspontjával kapcsolatos megjegyzések
A Tanács álláspontja megfelel a háromoldalú egyeztetések során született megállapodásnak. A bizottsági javaslathoz képest bevezetett legfontosabb változtatások a következők:
–A 4. cikk (3) bekezdése az ESZA+ szokatlan és rendkívüli körülmények esetén történő felhasználására vonatkozó ideiglenes intézkedésekről. A Tanács az egyik tagállam kérésére az átmeneti intézkedések, például a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás elfogadásáról szóló bizottsági végrehajtási határozatokban meghatározott időtartamot 18 hónapban korlátozta. Az elfogadott szöveg azt is kimondja, hogy a Bizottság az ideiglenes intézkedések alkalmazásának értékelését követően az ESZA+-rendelet módosítását javasolhatja, és javaslata a tematikus koncentrációra vonatkozó követelmények tekintetében is módosításokat tartalmazhat, kivéve a fiatalok foglalkoztatásának támogatásával és a leginkább rászorulók támogatásával kapcsolatos követelményeket.
–A költségvetésről szóló 5. cikk. Az ESZA+ teljes költségvetése (2018-as árakon) 88 milliárd EUR. Ebből a 88 milliárd EUR-ból 87,3 milliárdot az ESZA+ megosztott irányítású ágára, 676 milliót pedig a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programjának közvetlenül irányított ágára különítettek el. A megosztott irányítású ág részeként 473 millió EUR-t különítenek el a legkülső régiók és az északi gyéren lakott területek számára egyedi igényeik miatt, 175 milliót pedig a transznacionális együttműködési intézkedések számára, amelyeket közvetett irányítás keretében fognak kezelni.
–A tematikus koncentrációra vonatkozó követelményekről szóló 7. cikk. A Tanács a következő tematikus koncentrációs követelményekről határozott:
–Társadalmi befogadás: legalább 25 % az összes tagállam esetében.
–A leginkább rászorulók támogatása: legalább 3 % az összes tagállam esetében (a 25 %-on felül), valamint 90 %-os rögzített társfinanszírozási arány. A Bizottság eredetileg 2%-ot javasolt, amely részét képezte volna a társadalmi befogadásra vonatkozó 25 %-nak.
–Gyermekszegénység: legalább 5 % azon tagállamok esetében, amelyeket különös mértékben sújt a gyermekszegénység (azon tagállamok, amelyekben az Eurostat adatai alapján a 2017–2019-es időszakban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett 18 év alatti gyermekek aránya átlagosan meghaladta az említett időszakra vonatkozó uniós átlagot), valamint az összes többi tagállam kötelezése arra, hogy megfelelő összeget különítsenek el erre a célra. A Bizottság eredetileg 5 %-os rögzített kulcsot javasolt valamennyi tagállam esetében.
–Ifjúsági foglalkoztatás: legalább 12,5 % minden olyan tagállam esetében, amelyekre különösen jellemző az ifjúsági munkanélküliség (azon tagállamok, amelyekben az Eurostat adatai alapján a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya a 2017 és 2019 közötti időszakban meghaladta az erre az időszakra vonatkozó uniós átlagot), valamint az összes többi tagállam kötelezése arra, hogy megfelelő összeget különítsenek el erre a célra. A Bizottság eredetileg 15 %-ot javasolt azon tagállamok esetében, amelyekben az átlagosnál magasabb a NEET-fiatalok aránya.
–Kapacitásépítés a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek számára: valamennyi tagállamnak megfelelő összeget kell elkülönítenie, azoknak a tagállamoknak pedig, amelyekhez releváns országspecifikus ajánlásokat címeztek, legalább 0,25 %-ot kell elkülöníteniük. A Bizottság eredeti javaslatában minden tagállam esetében „megfelelő” összeg elkülönítését írta elő.
–Az ESZA+ és az Alapjogi Charta közötti kapcsolatról szóló 8. cikk. Ez az új cikk kereszthivatkozásokat tartalmaz a közös rendelkezésekről szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseire az Alapjogi Charta láthatóságának növelése érdekében.
–Az EaSI munkaprogram elfogadása – a Tanács úgy határozott, hogy a Bizottság az ESZA+ bizottság (az Európai Unió működéséről szóló szerződés által létrehozott bizottság) keretében létrehozott EaSI-ág munkacsoportjával konzultálva és más érdekelt felek bevonásával gyűjti össze az éves munkaprogramok elkészítésével kapcsolatos szakértelmet. A munkaprogram tartalmát a 25. és 26. cikkel (a módosított 31. cikkel) összhangban határozzák meg, és a Bizottság egyszerű bizottsági határozattal fogadja el az éves munkaprogramot.
A Bizottság üdvözli, hogy az elért megállapodás összességében fenntartja a Bizottság eredeti javaslatának általános célkitűzéseit.
A Bizottság két nyilatkozatot fog kiadni, amelyekben hangsúlyozza annak biztosítására irányuló elkötelezettségét, hogy a tagállamok ESZA+-forrásaikból megfelelő összeget fordítsanak az ifjúsági munkanélküliség és a gyermekszegénység leküzdésére, és használják fel az e területeken megvalósuló megfelelő beruházások támogatására rendelkezésre álló egyéb uniós finanszírozási eszközöket és nemzeti forrásokat is.
A nyilatkozatokat az Európai Parlament plenáris ülésén szavazásra fogják bocsátani. A COREPER március 3-i ülésén jelentették be őket, és a jogi aktus elfogadását követően bekerülnek a tanácsi jegyzőkönyvbe. E nyilatkozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzé kell tenni. Szövegük a mellékletben olvasható.
4.Következtetés
A Bizottság elfogadja a Tanács javaslatát.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.3.
COM(2021) 298 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról
MELLÉKLET: A Bizottság nyilatkozatai
|
A gyermekszegénység elleni küzdelmet célzó ESZA+-beruházásokról 2019-ben 18 millió gyermek volt kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának az EU-ban, néhány tagállamban pedig kiugróan magas volt a számuk. A Covid19-járvány és annak társadalmi-gazdasági következményei súlyosbították az egyenlőtlenségeket és a szegénységet, amit leginkább a gyerekek szenvedtek meg. A gyermekszegénység minden tagállamban egyaránt jelen van, és továbbra is nagyobb mértékű, mint a munkaképes korú felnőtteket sújtó szegénység. A Bizottság ezért üdvözli a kiegyensúlyozott megállapodást, amelynek köszönhetően az ESZA+ a gyermekszegénység leküzdésének döntő eszközévé válhat. A megállapodás elismeri, hogy valamennyi tagállamban sürgős szükség van arra, hogy a gyermekekbe invesztáljanak. 2021. március 24-én a Bizottság elfogadta az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot azzal a céllal, hogy strukturálisan kezelje a kihívást. Az ESZA+ programozása során a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok megfelelő ESZA+-finanszírozás elkülönítésével járuljanak hozzá az európai gyermekgarancia végrehajtásához. Emellett arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják fel az e területeken megvalósuló megfelelő beruházások támogatására rendelkezésre álló egyéb uniós finanszírozási eszközöket és nemzeti forrásokat is. Az ifjúsági foglalkoztatást célzó ESZA+-beruházásokról A Bizottság hangsúlyozza, hogy a fiatalokat aránytalanul nagy mértékben sújtotta a Covid19-járvány nyomán kialakult társadalmi-gazdasági válság. 2019 decembere és 2020 decembere között az ifjúsági munkanélküliség 3 százalékponttal nőtt az EU-ban, így a munkanélküli fiatalok száma meghaladja a 3,1 milliót. A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség következetesen és jelentősen magasabb, mint a felnőtt lakosságé, és a legfrissebb adatok több mint 10 százalékpontos különbséget mutatnak (17,8 % a 2020. decemberi 6,6 %-hoz képest). A Bizottság üdvözli a társjogalkotók által kötött megállapodást, amely elismeri, hogy ez a kihívás az összes tagállamot érinti. Az ESZA+ a legfontosabb uniós finanszírozási eszköz a nemrégiben elfogadott megerősített ifjúsági garancia, valamint az ifjúsági foglalkoztatási támogatási kezdeményezés keretében hozott egyéb releváns intézkedések végrehajtásához. Az ESZA+ programozása során a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok megfelelő ESZA+-finanszírozást különítsenek el a megerősített ifjúsági garancia végrehajtására. Emellett arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják fel az e területeken megvalósuló megfelelő beruházások támogatására rendelkezésre álló egyéb uniós finanszírozási eszközöket és nemzeti forrásokat is. |
