52007PC0717

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 13.11.2007

COM(2007) 717 végleges

2007/0250 (ACC)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának bizonyos tagjaiból származó árukra vonatkozó szabályozás alkalmazásáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

Ez a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának bizonyos tagjaiból származó árukra vonatkozó szabályozás alkalmazásáról szóló tanácsi rendeletjavaslat a Bizottság által 2007. október 23-án elfogadott, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a gazdasági partnerségek létrehozásáról vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokról szóló közleményből következik (COM(2007) 635).

A közlemény leírja, hogy miként lehet azokat a fő célkitűzéseket elérni, hogy úgy jöjjenek létre teljes, átfogó gazdasági partnerségi megállapodások valamennyi AKCS-régióval, hogy mindeközben lehetőség szerint minimalizáljuk a kereskedelem fennakadásának kockázatát azon AKCS-régiók illetve alrégiók esetében, melyek a jelenlegi kereskedelmi szabályozás 2007. december 31-i lejárta előtt lezárják a gazdasági partnerségi megállapodásokról vagy az áruk piacra jutására vonatkozó, WTO-kompatibilis szabályozásról folytatott tárgyalásaikat, összhangban a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel. Ez a rendelet ennek azáltal tesz eleget, hogy jogalapot teremt a gazdasági partnerségeket létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban az árukra vonatkozó szabályozás alkalmazásához.

A rendelet a megállapodásoknak azokon a rendelkezésein alapszik, amelyek lehetővé teszik a megállapodások alkalmazását – amennyiben lehetséges – a megállapodás kölcsönös alapon történő ideiglenes alkalmazását megelőzően. Ily módon hatályban marad a megállapodások ideiglenes alkalmazását és hatálybalépését követően is, és a megállapodásoknak a rendeletbe nem foglalható vonatkozásainak való megfelelés érdekében fogják módosítani vagy törölni. Következésképpen ez a rendelet nem érinti a megállapodások megkötésére és hatálybalépésére vonatkozó eljárásokat.

2007/0250 (ACC)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának bizonyos tagjaiból származó árukra vonatkozó szabályozás alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

mivel:

(1) A Cotonouban 2000. június 23-án egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség (EK) és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás[2] (a továbbiakban: AKCS-EK Partnerségi Megállapodás ) 37. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásoknak legkésőbb 2008. január 1-jén hatályba kell lépniük.

(2) A Cotonoui Megállapodás 36. cikkének (3) bekezdése a megállapodás V. mellékletében ismertetett kereskedelmi szabályozás 2007. december 31-ig tartó fenntartását írja elő.

(3) A Közösség 2002 óta tárgyal gazdasági partnerségi megállapodásokról az AKCS-államok 6 régióból álló csoportjával. E régiók a következők: Karib-térség, Közép-Afrika, Kelet- és Dél-Afrika, a csendes-óceáni szigetek térsége, a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség és Nyugat-Afrika.

(4) Azok a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy ilyenek létrehozásához vezető megállapodások, amelyek tárgyalásai már lezárultak, előírják, hogy a felek – a megállapodás kölcsönösségen alapuló, ideiglenes alkalmazása előtt – tehetnek lépéseket a megállapodás alkalmazása érdekében a megvalósíthatóság határain belül. Célszerű e rendelkezések alapján a megállapodások alkalmazására intézkedéseket hozni.

(5) Az ebben a rendeletben foglalt szabályozást – szükség szerint a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy ilyenek létrehozásához vezető megállapodásokkal összhangban, amikor a szóban forgó megállapodásokat a Szerződés 300. cikke szerint aláírják és megkötik, illetve hatályosak – módosítani kell. A szabályozást részben vagy egészben meg kell szüntetni, amennyiben a kérdéses megállapodások nem lépnek hatályba ésszerű időn belül összhangban a szerződések jogáról szóló bécsi egyezménnyel.

(6) A gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban található szabályozásnak a Közösség számára vámmentes hozzáférést, valamint valamennyi termékkel kapcsolatban, a fegyverek kivételével, vámkontingensektől való mentességet kell biztosítania – bizonyos érzékeny termékek esetében átmeneti időszakok és szabályozás, valamint a Franciaország tengerentúli megyéire vonatkozó külön szabályozás tiszteletben tartása mellett. A Dél-Afrika sajátos helyzetéből fakadóan az onnan származó termékekre továbbra is vonatkoznak az egyrészt az Európai Unió és tagállamai, másrészt a Dél-Afrika közötti kereskedelemről, fejlesztésről és együttműködésről szóló megállapodás[3] rendelkezéseiben foglalt kedvezmények, amíg egy gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy ilyenek létrehozásához vezető megállapodás a Közösség és a Dél-Afrika között hatályba nem lép.

(7) A tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról szóló, 2005. június 27-i 980/2005/EK rendeletben[4] meghatározott, a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges szabályozás helyett kívánatos, hogy azok a legkevésbé fejlett országok, melyek egyben AKCS-államok is, az EU-val kialakítandó, jövőbeni kereskedelmi kapcsolatukat gazdasági partnerségi megállapodásokra alapozzák. E fejlemény elősegítése érdekében célszerű arról gondoskodni, hogy azok az országok, melyek lezárták a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokról folytatott tárgyalásaikat és amelyek jogosultak az e rendeletben meghatározott szabályozásra, azon termékek tekintetében, melyek kapcsán az ebben a rendeletben ismertetett átmeneti rendelkezések kevésbé kedvezőek korlátozott ideig továbbra is élvezhetik a 980/2005/EK rendeletben[5] meghatározott, a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges szabályozást.

(8) Az e rendelet szerint importált termékekre átmenetileg az e rendelet II. mellékletében meghatározott származási szabályok vonatkoznak. Ezeket a származási szabályokat az idevágó gazdasági partnerségi megállapodás alapján fokozatosan le kell váltani.

(9) Rendelkezni kell az ebben a rendeletben megállapított szabályozás átmeneti felfüggesztésének lehetőségről is, ami a közigazgatási együttműködés meghiúsulása, szabálytalanságok vagy csalás esetére vonatkozik. Amennyiben egy tagállam esetleges csalásról vagy a közigazgatási együttműködés hiányáról tájékoztatja a Bizottságot, a vonatkozó közösségi jogszabályokat kell alkalmazni, különösen a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK rendeletet[6].

(10) Célszerű, hogy e rendelet a cukorral és rizzsel kapcsolatban átmeneti rendelkezéseket, valamint az átmeneti rendelkezések lejárta után alkalmazandó különleges átmeneti védelmi és felügyeleti mechanizmusokat határozzon meg.

(11) A cukorra vonatkozó átmeneti rendelkezések kapcsán a Cotonoui Megállapodás V. mellékletéhez csatolt (az AKCS-cukorról szóló 3. jegyzőkönyv szövegét tartalmazó) 3. jegyzőkönyv 2009. október 1-jétől hatályát veszti[7].

(12) A 3. jegyzőkönyv hatályvesztését követően, valamint a cukorpiac érzékenységére való tekintettel célszerű átmeneti intézkedéseket elfogadni e termékre vonatkozóan. Ugyanakkor célszerű külön átmeneti felügyeleti és védintézkedések elfogadása bizonyos olyan mezőgazdaságilag feldolgozott, potenciálisan magas cukortartalmú termékek esetében, amelyeket az Európai Közösségbe irányuló cukorimportra vonatkozó külön átmeneti védintézkedések kijátszásával is el lehetne adni.

(13) Szintén célszerű általános védintézkedések elfogadása az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozóan is.

(14) A mezőgazdasági termékek különös érzékenységére való tekintettel célszerű kétoldalú védintézkedések meghozása abban az esetben, mikor a behozatal zavart okoz vagy okozhat az ilyen termékek piacán, vagy az ezeket a piacokat szabályozó mechanizmusok működésében.

(15) A Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésére való tekintettel valamennyi közösségi politikában, de különösképpen a vám- és kereskedelempolitikában, kellően figyelembe kell venni a Közösség legkülső régióinak különleges strukturális, társadalmi és gazdasági helyzetét.

(16) A kétoldalú védintézkedésekkel hatékony végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásakor mind a mezőgazdasági termékek, különösen a cukor érzékenységét, mind a Közösség legkülső régióinak különös sebezhetőségét és érdekeit kellően figyelembe kell venni.

(17) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EGK határozatnak[8] megfelelően kell elfogadni.

(18) E rendelet nyomán szükségessé vált az AKCS-EK partnerségi megállapodás V. mellékletének kereteiben elfogadott rendeletek hatályon kívül helyezése, különös tekintettel az AKCS-EK partnerségi megállapodásban előírt védintézkedésekről, és a 3705/90/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2285/2002/EK rendeletre[9], az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokból (AKCS-államok) származó mezőgazdasági termékek feldolgozásával készült mezőgazdasági termékekre és árukra alkalmazandó szabályokról, valamint az 1706/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. december 10-i 2286/2002/EK rendeletre, valamint a banánra vonatkozó vámtarifákról szóló, 2005. november 29-i 1964/2005/EK rendelet[10] 1. cikkének (2) bekezdésére. Következésképpen, tárgytalanná válik valamennyi a fenti hatályát vesztő rendelkezésen alapuló végrehajtási rendelkezés,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet Tárgy, hatály és piacra jutás

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának bizonyos tagjaiból származó árukra vonatkozó szabályozást alkalmazza.

2. cikk

Hatály

1. Ez a rendelet az I. mellékletben felsorolt régiókból és államokból származó árukra vonatkozik.

2. A Tanács a Bizottság javaslatára módosíthatja az I. mellékletet olyan, az AKCS-államok csoportjába tartozó régiók vagy államok felvételével, melyek lezárták tárgyalásaikat egy olyan a Közösség és az adott régió vagy tagállam közötti megállapodásról, amely megfelel legalább a GATT 1994 XXIV. cikkében meghatározott követelményeknek.

3. Az állam vagy régió az I. mellékletben marad, míg a Tanács a Bizottság javaslatára nem módosítja az I. mellékletet az állam vagy régió I. mellékletből történő törlésével, különösen az alábbi esetekben:

(a) a régió vagy állam jelzi azon szándékát, hogy nem hajlandó ratifikálni azt a megállapodást, amelynek alapján felvették az I. mellékletbe;

(b) nem ratifikálták ésszerű időn belül azt a megállapodást, amelynek alapján a régiót vagy államot felvették az I. mellékletbe, és ezért a megállapodás hatálybalépése indokolatlan késedelmet szenved; vagy

(c) a megállapodást felbontják, vagy az érintett régió vagy állam felmondja a megállapodásból fakadó jogait és kötelességeit, de a megállapodás ettől függetlenül hatályban marad.

3. cikk

Az I. mellékletben felsorolt régiókból vagy államokból származó áruk piacra jutása

1. Az I. mellékletben felsorolt régiókból vagy államokból származó, a harmonizált rendszer 1–97. árucsoportjába tartozó valamennyi termékre (a 93. árucsoportban felsoroltak kivételével) kivetett, a 6., 7. és 8. cikk tárgyát képező importvám megszűnik. A vámok eltörlésekor figyelembe veszik a 9. és 10. cikkben ismertetett átmeneti védelmi és felügyeleti mechanizmusokat, valamint a 11–22. cikkben előírt általános védelmi mechanizmusokat is.

2. Az I. mellékletben felsorolt régiókból vagy államokból származó, a harmonizált rendszer 93. árucsoportjába tartozó termékek esetében továbbra is a legnagyobb kedvezményes vámtételek alkalmazandóak.

3. A 980/2005/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdése ellenére az ugyanazon rendelet I. mellékletében felsorolt legkevésbé fejlett országokból, valamint az e rendelet I. mellékletébe felvett országokból származó áruk az e rendeletben előírt szabályozás mellett továbbra is élvezik a 980/2005/EK rendelet szerinti tarifális preferenciákat, amennyiben az alábbi termékekről van szó:

(a) a 1006 10 10 KN-kód kivételével a 1006 vámtarifaszám alá tartozó termékek, 2009. december 31-ig; továbbá

(b) az 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékek, 2009. szeptember 30-ig.

4. Az (1) bekezdés, valamint a 6., 7. és 8. cikk a Dél-Afrikából származó termékekre nem alkalmazandó. Ezekre a termékekre az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság között létrejött kereskedelmi forgalomról, fejlesztésről és együttműködésről szóló megállapodás idevágó rendelkezései vonatkoznak[11]. A 24. cikk (3) bekezdésében hivatkozott eljárással összhangban ez a rendeletet kiegészül a Dél-Afrikából származó termékekre alkalmazandó szabályozásról szóló melléklettel, amikor a kereskedelmi forgalomról, fejlesztésről és együttműködésről szóló megállapodás vonatkozó kereskedelmi rendelkezéseit felváltják egy gazdasági partnerségi megállapodást létrehozó vagy annak létrehozásához vezető megállapodásról szóló szabályozás idevágó rendelkezései.

5. Az (1) bekezdés és a 7. cikk nem alkalmazandó sem a 1701, sem a 0803 0019 vámtarifaszám alá tartozó termékekre, melyek az I. mellékletben felsorolt régióból vagy államból származnak, és melyeket 2018. január 1-jéig Franciaország tengerentúli megyéiben szabad forgalomba bocsátottak. Ez az időszak 2023. január 1-jéig meghosszabbodik, hacsak az I. mellékletben felsorolt régiók vagy államok másképp nem döntenek az idevágó megállapodásokban. A Bizottság hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, melyben tájékoztatja az érdekelt feleket e rendelkezés lejártáról.

II. fejezet Származási szabályok és közigazgatási együttműködés

4. cikk

Származási szabályok

1. A II. mellékletben ismertetett származási szabályok alkalmazandóak annak megállapítására, hogy a termékek az I. mellékletben felsorolt régiókból vagy államból származnak-e.

2. A II. mellékletben ismertetett származási szabályokkal szemben elsőbbséget élveznek az I. mellékletben felsorolt országokkal létrejött megállapodásokhoz csatolt származási szabályok, amennyiben a megállapodást vagy ideiglenesen alkalmazzák, vagy a megállapodás hatályba lép – bármelyik is következzék be hamarabb. A Bizottság a gazdasági szereplők tájékoztatására hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában . A hirdetmény megadja a megállapodás ideiglenes alkalmazásának vagy hatályba lépésének dátumát. A megállapodásban meghatározott származási szabályok e dátumtól kezdve alkalmazandók az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre.

3. A Bizottság a 2913/92/EGK rendelettel létrehozott Vámkódex Bizottság segítségével felügyeli a II. mellékletben foglalt intézkedéseknek a végrehajtását és alkalmazását. A II. melléklet kezelésével kapcsolatos döntéseket és technikai módosításokat a 2913/92/EK rendelet 247. és 247a. cikkeiben meghatározott eljárással összhangban lehet végrehajtani.

5. cikk

Közigazgatási együttműködés

1. Amennyiben a Bizottság objektív információk alapján megállapítja a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságokat vagy csalást állapít meg, e cikk szerint ideiglenesen felfüggesztheti a 3., 6. és 7. cikkben említett vámok eltörlését (a továbbiakban: „vonatkozó bánásmód”).

2. E cikk alkalmazásában a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztása többek között a következőket jelenti:

(a) az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettség betartásának ismételt elmulasztása;

(b) a származási igazolás utólagos ellenőrzésével kapcsolatos eredmények alkalmazásának és/vagy közlésének ismételt megtagadása vagy ezzel kapcsolatos indokolatlan késés;

(c) az ebben a rendeletben előírt vonatkozó bánásmód megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy információk pontosságának ellenőrzésére irányuló közigazgatási együttműködési feladatok elvégzésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés.

E cikk alkalmazásában többek között akkor lehet szabálytalanságokat vagy csalást megállapítani, ha a termékimport az érintett régió vagy állam szokásos termelési és exportkapacitását meghaladó mértékben, kielégítő magyarázat nélkül gyorsan nő, és ehhez a szabálytalanságokra és csalásra utaló objektív információk kapcsolódnak.

3. Amennyiben a Bizottság a tagállamok által szolgáltatott információ vagy saját kezdeményezése alapján úgy ítéli meg, hogy a fenti (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, az e rendelet 24. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban felfüggesztheti a vonatkozó bánásmód alkalmazását, feltéve hogy előzőleg:

(a) tájékoztatta a 24. cikkben meghatározott bizottságot;

(b) értesítette az érintett régiót vagy államot a Közösség és az érintett régió vagy állam között hatályban lévő eljárásoknak megfelelően; továbbá

(c) közzé tett egy értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában , amelyben bejelenti, hogy megállapította a közigazgatási együttműködés meghiúsulását, illetve szabálytalanságokat vagy csalást állapított meg.

4. Az e cikk értelmében történt felfüggesztés időtartamát olyan mértékben kell korlátozni, amely a Közösség pénzügyi érdekei védelmében szükséges. A felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot, de megújítható. Ezen időtartam lejártával a Bizottság határoz arról, hogy a 24. cikkben előírt bizottság értesítését követően megszünteti-e a felfüggesztést, vagy a felfüggesztési időt a (3) bekezdésben említett eljárással összhangban meghosszabbítja.

5. Az e cikk (2)–(4) cikkében meghatározott felfüggesztési eljárásokkal szemben elsőbbséget élveznek az I. mellékletben felsorolt országokkal létrejött megállapodásokhoz csatolt származási szabályok, amennyiben a megállapodást vagy ideiglenesen alkalmazzák, vagy a megállapodás hatályba lép – bármelyik is következzék be hamarabb. A Bizottság a gazdasági szereplők tájékoztatására értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában . Az értesítés megadja a megállapodás ideiglenes alkalmazásának vagy hatályba lépésének dátumát. A megállapodásban meghatározott ideiglenes felfüggesztési eljárások e dátumtól kezdve alkalmazandók az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre.

6. Az I. mellékletben felsorolt országokkal létrejött bármely megállapodásban meghatározott ideiglenes felfüggesztés végrehajtása érdekében a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül:

(a) tájékoztatja a 24. cikkben meghatározott bizottságot; hogy megállapította a közigazgatási együttműködés meghiúsulását, illetve szabálytalanságokat vagy csalást állapított meg; valamint

(b) értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában , amelyben bejelenti, hogy megállapította a közigazgatási együttműködés meghiúsulását, illetve szabálytalanságokat vagy csalást állapított meg.

A Bizottság az e rendelet 24. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozatot hoz a vonatkozó bánásmód alkalmazásának felfüggesztéséről.

III. fejezet Átmeneti rendelkezések

1. szakasz

Rizs

6. cikk

Nulla vámtételű vámkontingensek és a vámok végleges eltörlése

1. 2010. január 1-jétől a 1006 vámtarifaszám alá tartozó termékekre kivetett importvámok megszűnnek, a 1006 10 10 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvámok kivételével, melyek 2008. január 1-jén szűnnek meg.

2. Az I. mellékletben felsorolt, a CARIFORUM régió részét képező államokból származó, a 1006 vámtarifaszám alá tartozó termékek számára – a 1006 10 10 KN-kód termékei kivételével – az alábbi nulla vámtételű vámkontingensek nyílnak meg:

(a) 187 000 tonna hántoltrizs-egyenérték a 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig terjedő időszakra

(b) 250 000 tonna hántoltrizs-egyenérték a 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig terjedő időszakra

3. A (2) bekezdésben említett vámkontingensek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az 1785/2003/EK rendelet[12] 13. cikkében és 26. cikke (2) bekezdésében említett eljárásokkal összhangban határozzák meg.

2. szakasz

Cukor

7. cikk

Nulla vámtételű vámkontingensek és a vámok végleges eltörlése

1. 2009. október 1-jétől a 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékekre kivetett importvámok megszűnnek.

2. A 318/2006/EK rendelet[13] 28. cikke értelmében megnyitott és alkalmazott vámkontingensek mellett a 1701 11 10 KN-kód alá tartozó termékek számára a 2008. október 1-jétől 2009. szeptember 30-ig tartó időszakra az alábbi nulla vámtételű vámkontingensek nyílnak meg:

(a) 150 000 tonna fehércukor-egyenérték nulla vámtétellel, olyan termékek számára fenntartva, amelyek azokból a 980/2005/EK rendelet I. mellékletben felsorolt legkevésbé fejlett országokból származnak, melyek az I. mellékletben is szerepelnek. Ezt a vámkontingenst a régiók vagy államok I. mellékletbe való felvételéről szóló megállapodásokkal összhangban meghatározott mennyiségek szerint meg kell osztani a régiók között. továbbá

(b) 80 000 tonna fehércukor-egyenérték nulla vámtétellel, olyan termékek számára fenntartva, amelyek olyan régióból vagy országból származnak, amely nem minősül legkevésbé fejlett országnak és szerepel az I. mellékletben. Ezt a vámkontingenst a régiók vagy államok I. mellékletbe való felvételéről szóló megállapodásokkal összhangban meghatározott mennyiségek szerint meg kell osztani a régiók között.

3. Az előző bekezdésben említett vámkontingensek melletti behozatalokra a 318/2006/EK rendelet 30. cikke alkalmazandó.

4. Az ebben a bekezdésben hivatkozott régiókra való felosztásra és vámkontingensek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság határozza meg a 318/2006/EK rendelet 39. cikke (2) bekezdésében említett eljárásokkal összhangban.

8. cikk

Átmeneti rendelkezések

2009. október 1. és 2012. szeptember 30. között a 7. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékek behozatalára, kivéve, ha az importőr a 318/2006/EK rendelet 3. cikkében az adott gazdasági évre meghatározott (CIF alapon meghatározott) referenciaár 90%-a feletti áron vállalkozik e termékek beszerzésére.

9. cikk

Átmeneti védelmi mechanizmusok a cukor vonatkozásában

1. 2009. október 1. és 2015. szeptember 30. között fel lehet függeszteni a 7. cikk (1) bekezdése által megadott bánásmódot az azokból az I. mellékletben felsorolt régiókból vagy államokból származó termékek behozatalára, melyek nem tartoznak a 980/2005/EK rendelet I. mellékletében felsorolt legkevésbé fejlett országok közé, az alábbi esetekben:

(a) az AKCS-államnak minősülő, de a 980/2005/EK rendelet I. mellékletében felsorolt legkevésbé fejlett országok közé nem tartozó régiókból vagy államokból származó behozatalok túllépik az alábbi mennyiségeket:

(i). 1,38 millió tonna a 2009/2010-es gazdasági évben;

(ii). 1,45 millió tonna a 2010/2011-es gazdasági évben;

(iii). 1,6 millió tonna a 2011/2012–2014/2015 gazdasági évben; valamint

(b) a valamennyi AKCS-államból származó behozatal meghaladja a 3,5 millió tonnát.

2. Az (1) bekezdés a) pontjában megadott mennyiségek régiónként tovább oszthatók.

3. E cikk alkalmazásának ideje alatt a 1701 vámtarifaszám alá tartozó, az I. mellékletben felsorolt régiókból vagy államokból származó termékek behozatala behozatali engedélyhez kötődik.

4. A 7. cikk (1) bekezdése által megadott bánásmód felfüggesztése véget ér azon gazdasági év végén, amelyben a felfüggesztést bevezették.

5. Az (1) bekezdésben meghatározott mennyiségek továbbosztásának az (1), (3) és (4) bekezdésben hivatkozott rendszer irányításának részletes szabályait a 318/2006/EK rendelet 39. cikke (2) bekezdésében hivatkozott eljárással összhangban hozzák meg.

10. cikk

Átmeneti felügyeletei mechanizmus

1. 2008. január 1. és 2015. szeptember 30. között az I. mellékletben felsorolt régiókból vagy államokból származó, a 1704 90 99, 1806 10 30, 1806 10 90, 2106 90 59 és 2106 90 98 KN-kód alá tartozó termékek behozatalát a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EK bizottsági rendelet 308d. cikkében előírt felügyeleti mechanizmus szabályozza[14].

2. Erre felügyeletre támaszkodva a Bizottság megvizsgálja, hogy az egy bizonyos régióból származó termékek legalább egyikénél tapasztalható-e 12 egymást követő hónapon keresztül a behozatalok mennyiségének halmozódó, legalább 20%-os növekedése az azt megelőző három 12 hónapos időszak évi behozatali átlagához képest.

3. Ha eléri a (2) bekezdésben említett szintet, a Bizottság megvizsgálja, hogy milyen minta szerint alakultak a kereskedelmi ügyletek, gazdaságilag indokoltak-e, és milyen cukortartalom jellemző a behozatalra. Ha a Bizottság arra következtetésre jut, hogy az ilyen behozatalokat a vámkontingensek, az átmeneti rendelkezések és a 7., 8. és 9. cikkben előírt különleges védelmi mechanizmusok kijátszására használják fel, az érintett gazdasági év végéig felfüggesztheti a 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazását a 1704 90 99, 1806 10 30, 1806 10 90, 2106 90 59 és 2106 90 98 KN-kód alá tartozó olyan termékek vonatkozásában, amelyek azokból az I. mellékletben felsorolt régiókból vagy államokból származnak, melyek nem tartoznak a 980/2005/EK rendelet I. mellékletében felsorolt, legkevésbé fejlett országok közé.

4. E rendszer irányítására részletes szabályokat fogadnak el, a felfüggesztő határozatokat pedig a 3448/93/EK rendelet[15] 16. cikkében hivatkozott eljárással összhangban hozzák meg.

IV. fejezet Általános védelmi rendelkezések

11. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

(a) „közösségi iparág ”: a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeknek a Közösség területén működő valamennyi közösségi termelője, vagy azon közösségi termelők, akiknek hasonló vagy közvetlenül versenyző termékekből álló össztermelése e termékek közösségi össztermelésének jelentős részét képezi

(b) „komoly károkozás ”: a közösségi termelők helyzetének általános és jelentős romlása;

(c) „komoly károkozás veszélye ”: egyértelműen fenyegető komoly károkozás;

(d) „zavar ”: egy ágazaton vagy iparágon belül fellépő rendellenességek;

(e) „zavar veszélye ”: egyértelműen fenyegető zavarok.

12. cikk

Elvek

1. Ha az I. mellékletben felsorolt államokból származó termékeket olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételekkel hozzák be a Közösségbe, hogy fennáll az alábbiak egyikének veszélye, az ebben a fejezetben ismertetett rendelkezésekkel összhangban védintézkedést lehet hozni:

(a) komoly károkozás a közösségi iparágnak;

(b) egy bizonyos gazdasági ágazatban tapasztalható zavarok, különösen ha ezek a zavarok jelentősebb társadalmi problémákhoz vagy nehézségekhez vezetnek, melyek nyomán a Közösség gazdasági helyzete jelentősen romolhat; vagy

(c) a mezőgazdasági termékek[16] piacain vagy az ezen piacokat szabályozó mechanizmusok működésében tapasztalható zavarok.

2. Ha az I. mellékletben felsorolt államokból származó termékeket olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételekkel hozzák be a Közösségbe, hogy ez a Közösség egy vagy több legkülső régiójának gazdasági helyzetében zavart okoz, vagy zavarok veszélye áll fenn, az ebben a fejezetben ismertetett rendelkezésekkel összhangban védintézkedést lehet hozni:

13. cikk

Annak meghatározása, hogy milyen feltételek mellett lehet védintézkedéseket hozni

1. A komoly károkozást vagy annak a veszélyét a következő tényezők figyelembe vételével kell meghatározni:

(a) a behozatal mennyisége, különös tekintettel arra, hogy történt-e jelentős növekedés akár abszolút értelemben, akár a Közösségen belüli termeléshez vagy fogyasztáshoz viszonyítva;

(b) importárak, különös tekintettel arra, hogy történt-e jelentős alákínálás hasonló, a Közösségben előállított termék árával összehasonlítva;

(c) a közösségi termelőket ebből következően érő hatás, amelyet egyes gazdasági tényezők alakulása jelez, mint például a termelés, a kapacitáskihasználás, a piaci részesedés, az árcsökkenés, az egyébként várható áremelkedések elmaradása, a nyereség, a tőkehozamráta, a pénzforgalom vagy a foglalkoztatottság;

(d) egyéb tényezők, kivéve a behozatal olyan alakulását, amely az érintett közösségi termelőknek kárt okoz, vagy okozhat.

2. A zavart vagy a zavar veszélyét objektív tényezők alapján, a következő tényezők (figyelembe vételével kell meghatározni:

a) a behozatal mennyiségének növekedése, akár abszolút értelemben, akár a Közösségen belüli termelésre vagy más forrásokból származó behozatalra nézve; továbbá

(b) az ilyen behozatalnak az árakra gyakorolt hatása, vagy

(c) az ilyen behozatalnak a közösségi iparágra vagy az érintett gazdasági ágazatra, többek között az értékesítési volumenre, a termelésre, a pénzügyi helyzetre és foglalkoztatottságra gyakorolt hatása.

3. Annak meghatározásakor, hogy a behozatal olyan feltételek mellett történik-e, melyek zavart okoznak vagy zavarral fenyegetnek a mezőgazdasági termékek piacain vagy az ezeket a piacokat szabályozó mechanizmusok működésében, ideértve a közös piacszervezéseket is, az összes objektív tényezőt – köztük az alábbi elemek közül legalább egyet – kell figyelembe venni:

(a) a behozatal mennyisége az előző naptári vagy gazdasági év szintjéhez képest (értelemszerűen), belső termelés és fogyasztás, a tervezett jövőbeli szintek a közös piacszervezés reformjának megfelelően;

(b) a belső árak szintje a referenciaárakhoz vagy adott esetben az irányárakhoz képest; ezek hiányában az átlagos belső piaci árakkal összehasonlítva az előző gazdasági évek ugyanazon időszaka alatt;

(c) 2015. október 1-jétől kezdve a 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékek piacán: azok a helyzetek, amikor a fehércukor átlagos piaci ára a Közösségben két egymást követő hónapon keresztül azon ár 80%-a alá esik, amely az előző gazdasági évben a Közösségben a fehércukor átlagos piaci ára volt.

4. Annak meghatározásakor, hogy a fent említett feltételek a Közösség legkülső régiói esetében teljesülnek-e, az elemzések az érintett legkülső régió(k) területére korlátozódnak. Különös figyelmet kell fordítani a helyi gazdasági ágazat méretének, valamint pénzügyi és foglalkoztatottsági helyzetének.

14. cikk

Eljárás megindítása

1. Vizsgálatot valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére lehet indítani, amennyiben a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy elegendő olyan bizonyíték áll rendelkezésre, amely vizsgálat indítását indokolja.

2. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha az I. mellékletben említett bármelyik államból érkező behozatalban olyan tendenciák jelentkeznek, amelyek védintézkedéseket kívánnak. Ennek a tájékoztatásnak a 13. cikkben megállapított feltételek alapján tartalmaznia kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A Bizottság három munkanapon belül továbbítja ezt a tájékoztatást az összes tagállamnak.

3. Miután a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat a (2) bekezdésben előírtak szerint, nyolc napon belül konzultál a tagállamokkal. Amennyiben a konzultációt követően bebizonyosodik, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában . Az eljárás kezdeményezésére a tagállamtól kapott tájékoztatás után egy hónapon belül kerül sor.

4. Ha a Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően arra a következtetésre jut, hogy a 12. cikkben ismertetett körülmények fennállnak, haladéktalanul értesíti az I. mellékletben felsorolt régiót vagy államot vizsgálatkezdeményezési szándékáról. Az értesítést meghívó is kísérheti, amely a helyzet tisztázását és kölcsönösen kielégítő megoldást célzó konzultációkra szól.

15. cikk

A vizsgálat

1. A Bizottság az eljárás kezdeményezését követően vizsgálatot indít.

2. A Bizottság információt kérhet a tagállamoktól, és a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy e kérést teljesítsék. Ha a tagállamok által szolgáltatott információk közérdekűek, vagy ha azok közlését egy tagállam igényli, a Bizottság továbbítja azokat a többi tagállam részére, feltéve hogy azok nem bizalmas jellegűek, amely esetben az információk nem bizalmas jellegű összefoglalását kell továbbítani.

3. Amennyiben a vizsgálat valamelyik legkülső régióra korlátozódik, a Bizottság felkérheti a helyi illetékes hatóságokat, hogy bocsássák rendelkezésére a tagállamon keresztül a fenti (2) bekezdésben említett információkat.

4. Amennyiben lehetséges, a vizsgálatot megindítása után hat hónapon belül le kell zárni. Rendkívüli körülmények között a határidő további három hónappal meghosszabbítható.

16. cikk

Ideiglenes védintézkedések meghozatala

1. Kritikus körülmények között, amikor a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, átmeneti védintézkedéseket lehet hozni egy olyan előzetes vizsgálat alapján, amely megállapítja a 12. cikkben ismertetett körülmények fennállását. A Bizottság az ideiglenes intézkedéseket a tagállamokkal való konzultációt követően, illetve rendkívül sürgős esetben a tagállamok tájékoztatását követően hozza meg. Ez utóbbi esetben a konzultációra az azt követő tíz napon belül kerül sor, hogy a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat az intézkedéséről.

2. Tekintettel a legkülső régiók különleges helyzetére és arra, hogy nagyon érzékenyen reagálnak a behozatal hullámzására, az őket érintő eljárásokban ideiglenes védintézkedéseket alkalmaznak, amennyiben az előzetes vizsgálat a behozatal növekedését mutatatta. Ebben az esetben az intézkedések meghozatalakor a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat, és legkésőbb tíz nappal azután, hogy a Bizottság értesítette a tagállamokat, konzultációkat folytat.

3. Amennyiben valamely tagállam a Bizottság azonnali beavatkozását kéri, és az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, a Bizottság köteles a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hozni.

4. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a tagállamokat az (1), (2) és (3) bekezdés alapján hozott valamennyi határozatáról. A Tanács a Bizottságtól az e bekezdés alapján kapott tájékoztatást követő egy hónapon belül minősített többséggel eltérő határozatot hozhat.

5. Az ideiglenes intézkedések az érintett termékre kivetett vámok – a többi WTO-tagra kivetett vámokat nem meghaladó mértékben történő – megemelésében, vagy a vámkontingensek vámszintjének megemelésében nyilvánulhatnak meg.

6. Az ideiglenes intézkedések időtartama nem haladhatja meg a 180 napot. A legkülső régiókra korlátozott ideiglenes intézkedések időtartama nem haladhatja meg a 200 napot.

7. Amennyiben az ideiglenes intézkedéseket az 12. és 13. cikkben foglalt feltételek nem teljesülése miatt hatályon kívül helyezik, az ideiglenes intézkedések nyomán beszedett minden vámot hivatalból visszatérítenek.

17. cikk

A vizsgálat befejezése és intézkedések nélküli eljárás

Amennyiben a kétoldalú védintézkedések szükségtelennek bizonyulnak és a 21. cikkben említett tanácsadó bizottság nem emel kifogást, bizottsági határozat vet véget a vizsgálatnak és az eljárásnak. A Bizottság minden más esetben haladéktalanul jelentést tesz a konzultáció eredményeiről a Tanácsnak, és javaslatot tesz az eljárás tanácsi rendelet útján való megszüntetésére. Az eljárást lezártnak kell tekinteni, ha a Tanács a jelentés és a javaslat kézhezvételének napjától számított egy hónapon belül nem hoz ellentétes értelmű határozatot minősített többséggel.

18. cikk

Végleges intézkedések bevezetése

1. Amennyiben a végleges tényállás azt mutatja, hogy fennállnak a 12. cikkben megállapított körülmények, a Bizottság konzultációt kér az érintett régiótól vagy államtól. A találkozó a megfelelő intézményi szabályozás keretében zajlik, melyet a régiók és államok I. mellékletbe való felvételének idevágó megállapodásai alapján határoztak meg, és célja a mindkét fél számára elfogadható megoldás.

2. Amennyiben az (1) bekezdésben hivatkozott konzultációk nem vezetnek kölcsönösen kielégítő megoldáshoz harminc nappal az után, hogy az ügyet előterjesztették az érintett régiónak vagy államnak, a Bizottság a tagállamokkal konzultálva a konzultációs időszak lejártát követő húsz munkanapon belül határozatot hoz a végleges kétoldalú intézkedések meghozataláról.

3. A Bizottság minden, e cikk alapján hozott határozatáról értesíti a Tanácsot és a tagállamokat. Az értesítést követő tíz munkanapon belül bármely tagállam a Tanács elé utalhatja a határozathozatalt.

4. Amennyiben valamely tagállam a Tanács elé utalja a Bizottság határozatát, a Tanács a határozatot minősített többséggel megerősítheti, módosíthatja, vagy visszavonhatja. Amennyiben az ügy Tanács elé utalását követő egy hónapon belül a Tanács nem határoz, a Bizottság által hozott határozatot megerősítettnek kell tekinteni.

5. A végleges intézkedések az alábbi formában nyilvánulhatnak meg:

- felfüggesztik az érintett régióból vagy államból származó termék behozatali vámjának további csökkentését,

- megemelik az érintett termékre kivetett vámokat a többi WTO-tagra kivetett vámokat nem meghaladó mértékben

- vámkontingenst vezetnek be.

6. Az ugyanabból a régióból vagy országból származó ugyanazon termékre tilos kétoldalú védintézkedést alkalmazni kevesebb mint egy évvel azután, hogy az ilyen intézkedések lejártak vagy megszüntették azokat.

19. cikk

A védintézkedések időtartama és felülvizsgálata

1. A védintézkedések csak addig maradnak hatályban, amíg ez a komoly károkozás vagy zavar elhárítása vagy orvoslása érdekében szükséges. Az intézkedés időtartama nem haladhatja meg a két évet, kivéve, ha azt a (2) bekezdés szerint meghosszabbították. A Közösség egy vagy több legkülső régiójára korlátozott intézkedések esetében alkalmazásuk időtartama nem haladhatja meg a négy évet.

2. A védintézkedés kezdeti időtartamát kivételes esetben meg lehet hosszabbítani, feltéve hogy a védintézkedés továbbra is szükségesnek bizonyul a komoly károkozás vagy zavarok elhárítására vagy orvosolására.

3. A meghosszabbítást az e rendelet vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, az eredeti intézkedésnél alkalmazott eljárással kell elfogadni.

A védintézkedés teljes időtartama nem haladhatja meg a négy évet, amelybe az ideiglenes intézkedések is beleszámítanak. A legkülső régiókra korlátozódó intézkedések esetében ez az időszak nyolc évre hosszabbodik.

4. Amennyiben egy védintézkedés időtartama meghaladja az egy évet, az intézkedést az alkalmazási időszak során – ideértve a meghosszabbítási időszakot is – rendszeres időközönként fokozatosan liberalizálni kell.

A megállapodások szerint illetékes intézmények testületeiben az érintett régióval vagy állammal rendszeres időközönként konzultációt tartanak, azzal a céllal, hogy ütemtervet állítsanak fel a védintézkedések eltörlésére, amint a körülmények megengedik.

20. cikk

Felügyeleti intézkedések

1. Amennyiben az AKCS-államokból származó termékek behozatalában olyan tendencia tapasztalható, mely a 12. cikkben említett helyzetek valamelyikéhez vezethet, az érintett termékek behozatala előzetes közösségi felügyelethez köthető.

2. A felügyelet elrendeléséről szóló határozatot a Bizottság hozza meg.A Bizottság minden, e cikk alapján hozott határozatáról értesíti a Tanácsot és a tagállamokat. Az értesítést követő tíz munkanapon belül bármely tagállam a Tanács elé utalhatja a határozathozatalt.Amennyiben valamely tagállam a Tanács elé utalja a Bizottság határozatát, a Tanács a határozatot minősített többséggel megerősítheti, módosíthatja, vagy visszavonhatja. Amennyiben az ügy Tanács elé utalását követő egy hónapon belül a Tanács nem határoz, a Bizottság által hozott határozatot megerősítettnek kell tekinteni.

3. A felügyeleti intézkedések érvényességének időtartama korlátozott. Eltérő rendelkezés hiányában ezek az intézkedések a bevezetésüket követő hat hónap után következő újabb hat hónapos időszak lejártakor érvényüket veszítik.

4. A felügyeleti intézkedések – szükség szerint – a Közösség egy vagy több legkülső régiójára korlátozódhatnak.

5. A felügyeleti intézkedések elrendeléséről szóló határozatot tájékoztatás céljából haladéktalanul közlik azzal a megfelelő intézményi testülettel, amely a régiók és államok I. mellékletbe való felvételét lehetővé tevő megállapodás alapján jött létre.

21. cikk

Konzultációk

E fejezet alkalmazásában az illetékes konzultatív bizottság szerepét a 3285/94/EK rendelet 4. cikkében előírt tanácsadó bizottság tölti be. A 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében az illetékes bizottság munkáját a 318/2006/EK rendelet 39. cikke alapján felállított bizottság segíti.

22. cikk

Korlátozott területi hatályú, kivételes intézkedések

Amennyiben kiderül, hogy a kétoldalú védintézkedések elfogadásának feltételei a Közösség egy vagy több tagállamában teljesülnek, a Bizottság kivételesen és a Szerződés 134. cikkével összhangban, alternatív megoldások megvizsgálása után, engedélyezheti a felügyeleti vagy védintézkedések egy vagy több érintett tagállamra korlátozott alkalmazását, amennyiben úgy találja, hogy az ezen a szinten hozott intézkedések hatékonyabbak a Közösség egész területén alkalmazott intézkedéseknél. Az intézkedéseknek időben szigorúan korlátozottnak kell lenniük, a belső piac működését pedig csak a lehető legkisebb mértékben befolyásolhatják.

V. fejezet Eljárási rendelkezések

23. cikk

A technikai jellegű fejleményekhez való alkalmazkodás

Ezt a rendeletet a 24. cikk (3) bekezdésében hivatkozott eljárással módosítják annak érdekében, hogy a rendelet figyelembe vegye azokat a technikai jellegű módosításokat, amelyekre az I. mellékletben felsorolt régiókkal vagy államokkal kötött megállapodások fényében szükség lehet.

24. cikk

A bizottság

1. A Bizottság munkáját a gazdasági partnerségi megállapodások végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.

3. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

4. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időszak három hónap.

VI. fejezet Záró rendelkezések

25. cikk

Módosítások

Az 1964/2005/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdését el kell hagyni.

26. cikk

Meglévő jogi aktusok hatályon kívül helyezése

A következő rendeleteket hatályon kívül helyezik:

(a) a 2285/2002/EK rendelet

(b) a 2286/2002/EK rendelet

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba, és 2008. január 1-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

2. MELLÉKLET

A tárgyalásokat lezárt régiók és országok listája

MELLÉKLET 2

Származási szabályok

A mellékletet külön dokumentumként terjesztik.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A KIZÁRÓLAG A BEVÉTELI OLDALRA KORLÁTOZOTT KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSSAL JÁRÓ JAVASLATOKHOZ

1. A JAVASLAT CÍME:

A gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának bizonyos tagjaiból származó árukra vonatkozó szabályozás alkalmazásáról szóló tanácsi rendelet.

2. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK:

Alcím és jogcímcsoport: 12/120

Az érintett évben a költségvetésben szereplő összeg: 16 431 900 000 EUR (2008. évi előzetes költségvetés-tervezet)

3. PÉNZÜGYI HATÁS

( A javaslatnak nincsenek pénzügyi vonzatai

( A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásra, van azonban pénzügyi hatása a bevételre – a hatás a következő:

A javaslat eltörli az olyan termékekre kivetett vámot, amelyek azokból az AKCS-régiókból vagy államokból származnak, melyek a gazdasági partnerségi megállapodásokról vagy WTO-kompatibilis kereskedelmi rendelkezésekről szóló tárgyalásaikat lezárják. 2006-ban az AKCS-államokból származó termékekre fizetendő vámok elméleti maximuma 17,3 millió EUR-ra rúgott, ami 13 millió EUR nettó bevételnek felel meg.

Az egyetlen kivétel Dél-Afrika, amely részt vesz ugyan a gazdasági partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokon, de olyan külön kereskedelmi szabályozást fognak számára felajánlani, amely fenntartja bizonyos, a Közösségbe behozott termékekre kivetett vámokat. Erről a kereskedelmi szabályozásról még folynak a tárgyalások, és az idevágó gazdasági partnerségi megállapodás aláírására felhatalmazó tanácsi határozatjavaslatot a várható pénzügyi hatásokról szóló értékelés fogja kísérni.

A Cotonoui Megállapodás rendelkezései és az általános preferenciarendszer részét képező „Mindent, csak fegyvert ne” szabályozás keretében az AKCS-államokból származó áruk több mint 99%-át vámmentesen hozzák be a Közösségbe. Érdemes megemlíteni, hogy a Dél-Afrikából származó áruk 95%-át a kereskedelmi és fejlesztési együttműködési megállapodás rendelkezéseinek megfelelően szintén vámmentesen hozzák be a Közösségbe.

További kiadások nem várhatók.

(millió EUR egy tizedesjegyig)

Költségvetési tétel | Bevételek | 12 hónapos időszak, 2008. január 1-jétől kezdődően | 2008 |

I. cím, I. fejezet, 3. cikk | A saját forrásokra gyakorolt hatás | 13,0 | 13,0 |

A fellépés után |

2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

I. cím, I. fejezet, 3. cikk | 13,0 | 13,0 | 13,0 | 13,0 | 13,0 |

4. CSALÁSELLENES INTÉZKEDÉSEK

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek a csalással és más szabálytalanságokkal szembeni védelme érdekében e program alapján a Bizottság – e rendelet II. fejezetének 5. cikkével összhangban – helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat tarthat. Szükség esetén az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat végez, amelyekre az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet irányadó. A Bizottság rendszeres ellenőrzéseket végez a dokumentumokban és a helyszínen.

[1] HL C o.

[2] HL L 317., 2000.12.15., 3. o. A megállapodást helyesbítette: HL L 385., 2004.12.29., 88. o.

[3] HL L 311., 1999.12.4., 1. o.

[4] HL L 169., 2005.6.30., 1. o.

[5] HL L 169., 2005.6.30., 1. o.

[6] HL L 82, 1997.3.22., 1 o. a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122, 2003.5.16, 36. o.) módosított rendelet.

[7] A Tanács 2007. szeptember 28-i 2007/627/EK határozata (HL L 255., 2007.9.29., 38. o.).

[8] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

[9] HL L 348., 2002.12.21., 3. o.

[10] HL L 316., 2005.12.2., 1. o.

[11] HL L 311., 1999.12.4., 1. o.

[12] HL L 270., 2003.10.21., 96. o.

[13] HL L 58., 2006.2.28., 1. o.

[14] HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

[15] HL L 318., 1993.12.20., 18. o.

[16] E cikk értelmében a WTO Mezőgazdasági Megállapodásának I. mellékletében megadott termékek minősülnek mezőgazdasági terméknek.