(1)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 1994-ben fogadta el a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásra vonatkozó eredeti iránymutatásokat (2). Az iránymutatások új változatát 1999-ben fogadták el (3).

(2)

A Hatóság az iránymutatás jelenlegi változatával – amelynek szövege a korábbi változatokra épül – olyan módosításokat és magyarázatokat kíván bevezetni (4), amelyek több tényező miatt váltak szükségessé.

(3)

A gazdaságtalanul működő vállalkozások megszűnése hozzátartozik a piac működéséhez. Nem válhat bevett normává, hogy egy nehézségekkel küzdő vállalatot az állam mentsen meg. A vállalatok megmentésére és a szerkezetátalakítási intézkedésekre nyújtott támogatások a múltban néhány rendkívül ellentmondásos esethez vezettek az állami támogatások terén, és a versenyt leginkább torzító állami támogatások körébe tartoznak. Ennélfogva az állami támogatások EGT-megállapodásban megfogalmazott tilalmára vonatkozó általános alapelvnek továbbra is érvényben kell maradnia, és korlátozni kell az e szabálytól való eltérést.

(4)

Az »egyszer és mindenkorra« alapelv további megerősítése szükséges annak elkerülése érdekében, hogy a vállalkozások mesterséges életben tartásához többször is igénybe vegyék a megmentési célú és szerkezetátalakítási támogatásokat.

(5)

Az 1999-es iránymutatás különbséget tett a megmentési célú és a szerkezetátalakítási támogatás között; ennek értelmében a megmentési célú támogatást olyan átmeneti támogatásként határozták meg, amelynek célja a nehézségekkel küzdő vállalkozás életben tartása a szerkezetátalakítási és/vagy felszámolási terv kidolgozásához szükséges idő alatt. Elvileg ebben az időszakban nem hozhattak állam által finanszírozott szerkezetátalakítási intézkedéseket. Nehézségeket okozott azonban a megmentés és a szerkezetátalakítás ilyen szigorú megkülönböztetése. A nehézségekkel küzdő vállalkozások már a megmentési szakaszban rákényszerülhetnek bizonyos sürgős szerkezetátalakítási intézkedésekre, hogy megállítsák vagy mérsékeljék pénzügyi helyzetük romlását. Ezért ezek az iránymutatások kibővítik a »megmentési célú támogatás« fogalmát, és lehetővé teszik, hogy a kedvezményezett olyan sürgős – akár strukturális jellegű – intézkedéseket is bevezethessen, mint egy fióktelep azonnali bezárása vagy a veszteséges tevékenységek felhagyásának egyéb formái. Figyelembe véve az ilyen támogatások sürgős jellegét, az EFTA-államoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a jóváhagyás megszerzése céljából az egyszerűsített eljárás mellett döntsenek.

(6)

Ami a szerkezetátalakítási támogatásokat illeti, az 1994-es iránymutatásokból kiindulva az 1999-es iránymutatások továbbra is jelentős szerkezetátalakítási hozzájárulást követelnek meg a kedvezményezettől. A jelenlegi változatban érdemes egyértelműbben megerősíteni azt az elvet, hogy a vállalatoknak ténylegesen és támogatások igénybevétele nélkül kell hozzájárulniuk a szerkezetátalakításhoz. A kedvezményezett hozzájárulásának célja kettős: egyrészt bebizonyítja, hogy a piacok (tulajdonosok, hitelezők) hisznek abban, hogy belátható időn belül újra életképessé válik az adott vállalat. Másrészt biztosítja, hogy a szerkezetátalakítási támogatás az életképesség helyreállításához szükséges minimumra korlátozódjon, egyúttal határt szabva a verseny torzulásának. E tekintetben a Hatóság kompenzációs intézkedéseket is előír a versenytársakra gyakorolt hatás minimalizálása érdekében.

(7)

A nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak nyújtott megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatások csak bizonyos feltételek teljesülése mellett tekinthetők jogosnak. Indokolhatják például szociálpolitikai vagy regionális politikai megfontolások, továbbá az, hogy bizonyos esetekben figyelembe kell venni a kis- és középvállalkozások (KKV-k) hasznos gazdasági szerepét, illetve hogy kivételes esetekben kívánatos fenntartani a versenypiaci szerkezetet annak elkerülése érdekében, hogy a vállalkozások megszűnése következtében monopólium vagy erős oligopolisztikus helyzet alakuljon ki az adott piacon. Másrészt viszont nem indokolt egy vállalkozás mesterséges életben tartása egy hosszú távon strukturális többletkapacitással rendelkező ágazatban, illetve akkor, ha az adott vállalat csak ismételt állami beavatkozások segítségével képes a túlélésre.

(8)

Nem létezik EGT-meghatározás arra, hogy mit takar a »nehézségekkel küzdő vállalkozás« fogalma. Ezen iránymutatások alkalmazásában a Hatóság általában akkor tekint egy vállalatot nehézségekkel küzdő vállalkozásnak, ha az képtelen – akár saját forrásaiból, akár a tulajdonosaitól/részvényeseitől vagy hitelezőitől megszerezhető pénzeszközök segítségével – megfékezni azokat a veszteségeket, amelyek (az állami hatóságok külső beavatkozása nélkül) rövid vagy középtávon majdnem biztosan az üzleti tevékenység feladására kényszerítenék a vállalkozást.

(9)

Ezen iránymutatások alkalmazásában egy vállalat – elvben, méretétől függetlenül – különösen a következő körülmények esetén tekinthető nehézségekkel küzdő vállalkozásnak:

(10)

Egy vállalat még akkor is nehézségekkel küzdő vállalkozásnak tekinthető, ha nem áll fenn a 9. pontban ismertetett körülmények egyike sem, de megfigyelhetők a nehézségekkel küzdő vállalkozásokra általában jellemző jelek, különösen a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a növekvő raktárkészlet, a többletkapacitás, a hanyatló pénzforgalom, a halmozódó adósságok, a növekvő kamatterhek és a zuhanó vagy éppen nulla nettó eszközérték. Kritikus esetekben a vállalkozás esetleg már fizetésképtelenné vált, illetve a belföldi jogszabályok szerint kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vonták. Az utóbbi esetben ezeket az iránymutatásokat kell alkalmazni azokra az ilyen eljárással összefüggésben nyújtott támogatásokra, amelyek az üzleti tevékenység folytatását eredményezték. Mindenesetre egy nehézségekkel küzdő vállalkozás csak akkor jogosult támogatásra, ha bizonyíthatóan képtelen saját forrásaiból vagy a tulajdonosoktól/részvényesektől illetve piaci forrásokból szerzett pénzeszközök segítségével talpra állni.

(11)

Ezen iránymutatások alkalmazásában egy újonnan alapított vállalkozás nem jogosult megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, még akkor sem, ha induló pénzügyi helyzete bizonytalan. Ez az eset áll fenn például akkor, ha egy új vállalkozás egy korábbi vállalkozás felszámolásával jön létre, vagy egyszerűen csak átveszi egy ilyen vállalkozás vagyonát. Egy vállalkozást általában az adott tevékenységi körben való működés megkezdésétől számított első három évben tekintenek újonnan alapítottnak. Csak ezen időszak után válik jogosulttá a megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, feltéve hogy:

(12)

Egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartozó, vagy ilyen vállalatcsoport által átvett vállalkozás általában nem jogosult megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, kivéve ha bizonyítható, hogy a vállalkozás belső nehézségekkel küzd, és e nehézségek nem a vállalatcsoporton belüli önkényes költségfelosztásra vezethetők vissza, továbbá hogy az említett nehézségek túlságosan súlyosak ahhoz, hogy a csoport önerőből megoldja azokat. Amennyiben egy nehézségekkel küzdő vállalkozás leányvállalatot hoz létre, a leányvállalat – az őt ellenőrző, nehézségekkel küzdő vállalkozással együtt – vállalatcsoportnak minősül, és így az ebben a pontban meghatározott feltételek szerint juthat támogatáshoz.

(13)

A megmentési célú támogatásra és a szerkezetátalakítási támogatásra ugyanazok az iránymutatások vonatkoznak, mivel az állami hatóságok mindkét esetben egy nehézségekkel küzdő vállalkozással állnak szemben, és a vállalat megmentése és a szerkezetátalakítás gyakran egyetlen intézkedés két részét képezik, még akkor is, ha azok különböző eljárásokat vonnak maguk után.

(14)

A megmentési célú támogatás természeténél fogva átmeneti és visszavonható támogatás. Elsődleges célja, hogy lehetővé tegye egy nehézségekkel szembesülő vállalkozás felszínen maradását a szerkezetátalakítási vagy felszámolási terv kidolgozásához szükséges ideig. Az általános alapelv szerint a megmentési célú támogatás átmenetileg lehetővé teszi a pénzügyi helyzetének számottevő romlásával – ami súlyos likviditási válság vagy technikai fizetésképtelenség formájában jelenik meg – szembesülő vállalat támogatását. Az ilyen átmeneti támogatás elegendő időt biztosíthat a nehézségeket előidéző körülmények elemzésére és e nehézségek megoldására irányuló tervek kidolgozására. Mindemellett a megmentési célú támogatást a szükséges minimumra kell korlátozni. Más szóval, a megmentési célú támogatás rövid, hat hónapnál nem hosszabb haladékot biztosít a nehézségekkel küzdő vállalkozás számára. A támogatás csak visszavonható likviditási támogatás lehet hitelgaranciák vagy hitelek formájában, olyan kamatozással, ami legalábbis összemérhető az életképes vállalkozásoknak nyújtott hitelek kamatlábával, és különösen a Hatóság által elfogadott referencia-kamatlábakkal. Az azonnali cselekvést nem igénylő strukturális intézkedések, mint például az állam visszavonhatatlan és automatikus részesedése a vállalkozás szavatoló tőkéjében, nem finanszírozhatók a megmentési célú támogatáson keresztül.

(15)

Amint elkészül a szerkezetátalakítási vagy felszámolási terv, amelyre a támogatást igényelték, és megkezdődik annak megvalósítása, minden további támogatás szerkezetátalakítási támogatásnak minősül. A további veszteségek elkerülése érdekében azonnal bevezetendő intézkedések, ideértve a strukturális intézkedéseket is (például azonnali kivonulás a veszteséges ágazatból), a 16.3.1. pontban az egyedi támogatások, illetve a 16.4.3. pontban a támogatási rendszer tekintetében említett feltételekre is figyelemmel a megmentési célú támogatás igénybevételével valósíthatók meg. A 16.3.1.2. szakaszban meghatározott egyszerűsített eljárás alkalmazásának kivételével az EFTA-állam köteles bizonyítani, hogy a strukturális intézkedéseket azonnali hatállyal be kell vezetni. A megmentési célú támogatás általában nem ítélhető oda pénzügyi szerkezetátalakításra.

(16)

Másrészt a szerkezetátalakításnak egy megvalósítható, következetes és nagy horderejű terven kell alapulnia, amelynek célja, hogy helyreállítsa a vállalkozás életképességét. A szerkezetátalakítás általában a következő összetevők közül egyet vagy többet foglal magában: a vállalkozás tevékenységének hatékonyabb alapokra helyezése átszervezés vagy ésszerűsítés útján, ami általában a veszteséges tevékenységek megszüntetésével, a már meglévő és újból versenyképessé tehető tevékenységek átalakításával és adott esetben új és életképes tevékenységek irányába történő diverzifikálással jár. A gazdasági tevékenység szerkezetátalakítását általában pénzügyi szerkezetátalakításnak (tőkeinjekciók, adósságcsökkentés) kell kísérnie. Ezen iránymutatások keretében azonban a szerkezetátalakítási intézkedések nem korlátozódhatnak csupán a múltbeli veszteségek jóvátételét célzó pénzügyi támogatásra, anélkül hogy megpróbálnák megoldani a veszteségek okai mögött húzódó problémákat.

(17)

Az érintett ágazat nehézségekkel küzdő vállalkozásaira vonatkozó szabályok sérelme nélkül (9) ezen iránymutatások az EGT-megállapodás 62. cikkével összhangban az EGT-megállapodás hatálya és a Hatóság ellenőrzése alá tartozó összes ágazat vállalkozásaira alkalmazandók.

(18)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (2) és (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a 61. cikk (1) bekezdésének hatálya alá eső támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekintsék. A 61. cikk (2) bekezdésében előirányzott támogatásokon kívül – különösen a természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatáson kívül, amit itt nem szabályoznak – a nehézségekkel küzdő vállalkozások tekintetében kizárólag a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján nyújtott támogatások tekinthetők összeegyeztethetőnek a közös piac működésével. Az említett rendelkezés szerint a Hatóság jogosult engedélyezni »az egyes gazdasági tevékenységek […] fejlődését előmozdító támogatást, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben«. Ez az eset érvényes különösen akkor, ha a támogatást a piac működésképtelensége által okozott egyenlőtlenségek kiigazítása, illetve a gazdasági és társadalmi kohézió biztosítása céljából veszik igénybe.

(19)

Egy nehézségekkel küzdő vállalkozás – mivel puszta létezése van veszélyben – nem tekinthető megfelelő eszköznek egyéb közérdekű politikai célkitűzések támogatására mindaddig, amíg a vállalkozás életképessége nem biztosított. Következésképpen a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak nyújtott támogatás csak akkor járulhat hozzá a gazdasági tevékenység fejlesztéséhez – anélkül hogy az EGT érdekeivel ellentétes mértékben hátrányosan érintené a kereskedelmet –, ha teljesülnek az ezekben az iránymutatásokban rögzített feltételek. Amennyiben a megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásban részesítendő vállalkozások támogatható térségekben találhatók, a Hatóság az 54–55. pontban előírtak szerint figyelembe veszi az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában említett regionális szempontokat.

(20)

A Hatóságnak különös figyelmet kell fordítania annak megakadályozására, hogy ezeket az iránymutatásokat a meglévő keretrendszerekben és iránymutatásokban meghatározott alapelvek kijátszására használják fel.

(21)

A megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatás elbírálását nem befolyásolhatják a támogatott vállalkozás tulajdonosi szerkezetében bekövetkezett változások.

(22)

Amennyiben egy nehézségekkel küzdő vállalkozásnak korábban olyan jogellenes támogatást nyújtottak, amelyre vonatkozóan a Hatóság elutasító határozatot fogadott el, és a támogatás visszatérítésére szólította fel a vállalkozást, amely nem térítette vissza az adott összeget az EFTA-államok között létrejött, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás) (10) 3. jegyzőkönyve II. részének 14. cikke szerint, akkor az ennek a vállalkozásnak nyújtandó bármely megmentési célú és szerkezetátalakítási támogatás elbírálásakor figyelembe kell venni egyrészt a régi és az új támogatás kumulatív hatását, másrészt pedig azt a tényt, hogy a korábbi támogatást nem fizették vissza (11).

(23)

Ez a fejezet kizárólag a Hatóságnak külön bejelentett támogatási intézkedésekkel foglalkozik. Bizonyos feltételek teljesülése esetén a Hatóság engedélyezheti a megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatási rendszereket: ezeket a feltételeket a 16.4. pont rögzíti.

(24)

A Hatóság jóváhagyásához a 14. pontban meghatározott megmentési célú támogatásnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

(25)

Amennyiben az EFTA-állam az intézkedés engedélyezésétől – vagy be nem jelentett támogatás esetén a bevezetésétől – számított hat hónapon belül benyújtotta a szerkezetátalakítási tervet, a hitel visszafizetésének vagy a garancia megszüntetésének határideje meghosszabbodik a Hatóság tervre vonatkozó határozatának elfogadásáig, kivéve ha a Hatóság úgy dönt, hogy nem indokolt a határidő meghosszabbítása.

(26)

A felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 23. cikke és az EFTA Bíróságához – a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban – benyújtott kereset lehetőségének sérelme nélkül a Hatóság a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése értelmében eljárást kezdeményez, amennyiben az EFTA-állam nem továbbítja a következőket:

(27)

A felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 23. cikke és az EFTA Bíróságához – a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban – benyújtott kereset lehetőségének sérelme nélkül a Hatóság minden olyan esetben kezdeményezheti az említett eljárást, amikor úgy ítéli meg, hogy visszaélésszerűen használták fel a hitelt vagy a garanciát, illetve a hat hónapos határidő lejárta után már nem indokolható a támogatás visszafizetésének elmulasztása.

(28)

A megmentési célú támogatás engedélyezése nem feltétlenül jelenti azt, hogy később a szerkezetátalakítási terv szerinti támogatást is engedélyezik; ezt a támogatást a terv megalapozottsága szerint kell elbírálni.

(29)

A Hatóság lehetőség szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy egy hónapon belül döntést hozzon a 16.3.1.1. pontban meghatározott összes feltételnek és a következő kumulatív követelményeknek megfelelő megmentési célú támogatásokról:

(30)

A szerkezetátalakítási támogatások a verseny szempontjából aggodalomra adnak okot, mivel a strukturális alkalmazkodásból és az azokat kísérő társadalmi és gazdasági problémákból származó terhek méltánytalanul magas hányadát a támogatások nélkül boldoguló többi termelőre, valamint az EGT-megállapodás többi Szerződő Felére háríthatják. Ezért azt az általános alapelvet kell követni, hogy csak olyan körülmények között engedhető meg a szerkezetátalakítási támogatás, ahol bizonyítható, hogy az nem ellentétes az EGT érdekeivel. Ez csak akkor lehetséges, ha betartják a szigorú feltételeket, és biztosított, hogy a verseny torzulását kiegyenlítik a vállalkozás megmentéséből származó előnyök (például ha nyilvánvaló, hogy egy vállalkozás üzleti tevékenységének feladása miatti leépítések nettó hatása – a beszállítókat érintő hatásokkal együtt – súlyosbítaná a foglalkoztatási problémákat, illetve kivételes esetekben a vállalkozás megszűnése következtében monopólium vagy erős oligopolisztikus helyzet alakulna ki a piacon), továbbá ha elvben megfelelő kompenzációs intézkedések vannak érvényben a versenytársak javára.

(31)

A támogatható térségekre és a KKV-kre vonatkozó különleges rendelkezésekre is figyelemmel (lásd az 54., 55., 56. és 58. pontot) a Hatóság a következő feltételek mellett engedélyezi a támogatást:

(32)

A vállalkozás ezen iránymutatások értelmében nehézségekkel küzdő vállalkozásnak (lásd a 8–12. pontot) minősül.

(33)

A támogatás odaítélésének feltétele a szerkezetátalakítási terv végrehajtása, amelyet a Hatóságnak minden egyedi támogatás esetében jóvá kell hagynia, kivéve a KKV-k 16.3.2.5. pontban előírtak szerinti támogatását.

(34)

A szerkezetátalakítási tervnek – amelynek időtartama a lehető legrövidebb – a jövőbeli működési feltételekre vonatkozó ésszerű feltételezések alapján egy elfogadható határidőn belül helyre kell állítania a vállalkozás hosszú távú életképességét. Ezért a szerkezetátalakítási támogatást egy életképes szerkezetátalakítási tervhez kell kötni, amely mellett az érintett EFTA-állam elkötelezi magát. A tervet teljes részletességében be kell nyújtani a Hatósághoz, és annak tartalmaznia kell egy piaci elemzést. A vállalat életképességének javulását elsősorban a szerkezetátalakítási terv belső szerkezetátalakítási intézkedéseinek kell biztosítania; figyelembe lehet ugyan venni olyan külső tényezőket, mint az árak és a kereslet ingadozása, amelyeket a vállalkozás nem nagyon tud befolyásolni, de csak akkor, ha alapvetően elismerik a piaci feltételezéseket. A szerkezetátalakításnak magában kell foglalnia azoknak a tevékenységeknek a megszüntetését, amelyek még a szerkezetátalakítás után is strukturálisan veszteségesek maradnának.

(35)

A szerkezetátalakítási tervnek ismertetnie kell azokat a körülményeket, amelyek a vállalat nehézségeihez vezettek, ezáltal megteremtve az alapot annak mérlegelésére, hogy a javasolt intézkedések helyénvalóak-e. Figyelembe kell vennie többek között az adott termék tekintetében tapasztalható jelenlegi piaci keresletet és kínálatot, továbbá annak jövőbeli kilátásait, ki kell dolgozni a legjobb, a legrosszabb és az átlagos feltételezéseken alapuló forgatókönyveket, és be kell mutatni a vállalkozás tényleges erősségeit és gyengeségeit. Lehetővé kell tennie, hogy a vállalkozás olyan új szerkezet irányába fejlődjön, amely megteremti hosszú távú életképességének alapjait, és biztosítja, hogy megálljon a saját lábán.

(36)

A tervnek olyan finanszírozást kell előirányoznia, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat a szerkezetátalakítás befejezése után valamennyi költségét fedezni tudja, ideértve az értékcsökkenést és a pénzügyi költségeket is. A várható tőkehozamnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az átalakított vállalkozás saját erejéből versenyképes legyen a piacon. Amennyiben a vállalkozás nehézségei a vállalatirányítási rendszer fogyatékosságaiból adódnak, megfelelő módosításokat kell bevezetni.

(37)

A kereskedelmi feltételekre gyakorolt kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében – hogy a megvalósítandó pozitív hatások túlszárnyalják a negatívokat – kompenzációs intézkedéseket kell bevezetni. Ennek hiányában a támogatást »a közös érdekkel ellentétesnek«, és mint ilyet, az EGT-megállapodással összeegyeztethetetlennek tekintik. A Hatóság a szükséges kompenzációs intézkedések meghatározásakor figyelembe veszi a hosszú távú életképesség helyreállítására irányuló célkitűzést.

(38)

Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a vagyontárgyak értékesítését, a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentését, illetve a piacra jutást akadályozó tényezők leépítését. A kompenzációs intézkedések megfelelőségének értékelésekor a Hatóság figyelembe veszi a piaci szerkezetet és a többi versenyfeltételt is annak biztosítása érdekében, hogy egyik intézkedés se vezessen a piaci szerkezet romlásához, például közvetetett módon monopólium vagy erős oligopolisztikus helyzet kialakulásához. Amennyiben az egyik EFTA-állam bizonyítani tudja, hogy ilyen helyzet alakulhat ki, akkor a kompenzációs intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy ez elkerülhető legyen.

(39)

Az intézkedéseknek arányban kell állniuk a támogatás torzító hatásaival és különösen a vállalkozás méretével (13) és viszonylagos piaci súlyával. Az intézkedéseket elsősorban azo(ko)n a piac(ok)on kell végrehajtani, ahol a vállalkozás a szerkezetátalakítás után jelentős piaci részesedést szerez. A csökkentés mértékét minden esetben külön-külön kell megállapítani. A Hatóság a szükséges intézkedések mértékét a szerkezetátalakítási tervhez csatolt piaci elemzés alapján, illetve adott esetben a Hatóság rendelkezésére álló egyéb információk alapján határozza meg, ideértve az érdekelt felek által szolgáltatott információkat is. A szerkezetátalakítási tervben megfogalmazottak szerint a csökkentésnek a szerkezetátalakítás szerves részét kell képeznie. Ez az elv attól függetlenül is alkalmazandó, hogy a vagyontárgyak értékesítése az állami támogatás odaítélése előtt vagy után történik-e, feltéve hogy az egyazon szerkezetátalakítás részét képezi. A leírások és a veszteséges tevékenységek megszüntetése – ami mindenképpen szükséges az életképesség helyreállításához – a kompenzációs intézkedések értékelésének alkalmazásában nem minősülnek a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentésének. Egy ilyen jellegű értékelés figyelembe veszi a korábban nyújtott megmentési célú támogatásokat is.

(40)

Ezt a feltételt azonban általában nem alkalmazzák a kisvállalkozásoknál, mivel feltételezhető, hogy a kisvállalkozásnak nyújtott eseti támogatás nem torzítja a versenyt a közös érdekkel ellentétes mértékben, kivéve ha egy adott ágazatban az állami támogatásokra vonatkozó szabályok másképp rendelkeznek, illetve ha a kedvezményezett egy hosszú távon többletkapacitással rendelkező piacon működik.

(41)

Amennyiben a kedvezményezett – a nagyberuházások regionális támogatására vonatkozó multiszektoriális keretrendszerrel (14) kapcsolatban meghatározottak szerint – egy hosszú távon strukturális többletkapacitással rendelkező piacon működik, akkor akár a vállalat kapacitásának vagy piaci jelenlétének 100 %-os csökkentését is előírhatják (15).

(42)

A támogatás összegét és intenzitását szigorúan a szerkezetátalakítás elindításához szükséges szerkezetátalakítási költségekre kell korlátozni, figyelembe véve a vállalat, annak részvényesei vagy azon vállalatcsoport rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat, amelyhez a vállalat tartozik. A becslés figyelembe veszi a korábban nyújtott megmentési célú támogatásokat. A támogatás kedvezményezettjeitől elvárják, hogy saját forrásaikból jelentős mértékben hozzájáruljanak a szerkezetátalakítási terv megvalósításához, ideértve a cég túléléséhez nem elengedhetetlenül szükséges vagyontárgyak eladását, illetve a piaci feltételek mellett igénybe vett külső finanszírozást. Az ilyen hozzájárulás azt jelzi, hogy a piac megvalósíthatónak tartja a vállalat életképességének helyreállítását. A hozzájárulásnak valósnak – azaz ténylegesnek, ami nem veszi figyelembe a jövőbeni várható nyereséget, például a pénzforgalmat – és a lehető legmagasabbnak kell lennie.

(43)

A Hatóság általában a következő szerkezetátalakítási hozzájárulásokat (16) tekinti elfogadhatónak: kisvállalkozások esetében legalább 25 %, középvállalkozások esetében legalább 40 %, nagyvállalatok esetében pedig legalább 50 %. Kivételes és különlegesen nehéz körülmények között a Hatóság alacsonyabb hozzájárulást is elfogadhat; ezeket a körülményeket az EFTA-államnak bizonyítania kell.

(44)

A verseny torzításának korlátozása érdekében a támogatás összegét vagy folyósításának módját úgy kell kialakítani, hogy az ne bocsásson a szükségesnél több készpénzt a vállalat rendelkezésére, azt ugyanis a szerkezetátalakítási folyamathoz nem kapcsolódó, agresszív, a piaci versenyt torzító tevékenységekre lehetne felhasználni. Ennek megfelelően a szerkezetátalakítás után a Hatóság megvizsgálja a vállalkozás kötelezettségeit, ideértve az adósságok esetleges átütemezése vagy csökkentése utáni helyzetet, különösen azzal összefüggésben, hogy a vállalat a nemzeti jog alapján kezdeményezett kollektív fizetésképtelenségi eljárást követően tudja-e folytatni üzleti tevékenységet (17). Egyik támogatás sem fordítható olyan új befektetés finanszírozására, amely nem nélkülözhetetlen a vállalkozás életképességének helyreállításához.

(45)

A 37–41. pontban ismertetett kompenzációs intézkedéseken túl a Hatóság további feltételeket és kötelezettségeket írhat elő, amennyiben szükségesnek tartja azokat annak biztosításához, hogy – amennyiben az érintett EFTA-állam nem vállalt kötelezettséget ilyen rendelkezések elfogadására – a támogatás ne torzítsa a versenyt a közös érdekkel ellentétes mértékben. Előírhatja például, hogy az EFTA-állam:

(46)

A vállalat köteles a szerkezetátalakítási tervet teljes mértékben megvalósítani és a támogatást engedélyező hatósági határozatban rögzített összes kötelezettséget végrehajtani. A felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 23. cikke és az EFTA Bíróságához – a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban – benyújtott kereset lehetőségének sérelme nélkül a Hatóság a terv megvalósításának vagy az egyéb kötelezettségek teljesítésének elmulasztását a támogatással való visszaélésnek tekinti.

(47)

Amennyiben a szerkezetátalakítási intézkedések több évig elhúzódnak, és jelentős összegű támogatást foglalnak magukban, a Hatóság előírhatja a szerkezetátalakítási támogatás kifizetésének részletekre bontását, és az egyes részletek kifizetését a következő feltételekhez kötheti:

(48)

Az érintett EFTA-állam által rendszeresen benyújtott részletes beszámolókon keresztül olyan helyzetet kell teremteni, hogy a Hatóság biztosíthassa a szerkezetátalakítási terv megfelelő megvalósítását.

(49)

Nagyvállalatoknak nyújtott támogatás esetében az első ilyen jelentést általában legkésőbb a támogatás jóváhagyásától számított hat hónapon belül kell benyújtani a Hatóságnak. Ezt követően a jelentéseket legalább évente egyszer – egy meghatározott napon – kell beküldeni a Hatóságnak mindaddig, amíg a szerkezetátalakítási terv célkitűzései megvalósítottnak nem tekinthetők. Tartalmazniuk kell minden olyan információt, amire a Hatóságnak szüksége lehet a szerkezetátalakítási program megvalósításának, a vállalatnak teljesítendő kifizetések ütemezésének, pénzügyi helyzetének és a támogatást jóváhagyó határozatban rögzített feltételek és kötelezettségek betartásának figyelemmel kíséréséhez. Különösen tartalmazniuk kell az összes lényeges információt a szerkezetátalakítási időszak alatt a vállalatnak – egyedileg vagy egy átfogó rendszer keretében – bármely célra nyújtott támogatásokról (lásd a 67–70. pontot). Amennyiben a Hatóságnak azonnali igazolásra van szüksége bizonyos kulcsfontosságú tételek tekintetében – például üzembezárások vagy kapacitáscsökkentések – gyakoribb jelentéseket is megkövetelhet.

(50)

A KKV-knak nyújtott támogatás esetén általában elegendő évente elküldeni a kedvezményezett vállalkozás mérlegének és eredmény kimutatásának másolatát, kivéve, ha a támogatást jóváhagyó döntés szigorúbb feltételeket ír elő.

(51)

Amennyiben a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyták, az érintett EFTA-állam a szerkezetátalakítási időszak alatt kérheti a Hatóság hozzájárulását a szerkezetátalakítási terv és a támogatás összegének módosításához. A Hatóság abban az esetben hagyhatja jóvá ezeket a módosításokat, ha azok teljesítik a következő feltételeket:

(52)

Amennyiben a Hatóság által megszabott feltételek enyhülnek, illetve az EFTA-állam által vállalt kötelezettségek mérséklődnek, a támogatás összegét ennek megfelelően csökkenteni kell, vagy más feltételek szabhatók.

(53)

Amennyiben egy EFTA-állam a Hatóság tájékoztatása nélkül módosítja a jóváhagyott szerkezetátalakítási tervet, akkor a Hatóság a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 23. cikke és az EFTA Bíróságához – a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban – benyújtott kereset lehetőségének sérelme nélkül a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 16. cikkében (támogatással való visszaélés) előírtak szerint eljárást kezdeményez.

(54)

A Hatóság a támogatható térségekben nyújtandó szerkezetátalakítási támogatások elbírálásakor figyelembe veszi a regionális fejlesztési igényeket. Azonban az a tény, hogy a nehézségekkel küzdő vállalkozás egy támogatható térségben található, még nem indokolja a megengedő magatartást a szerkezetátalakítási támogatásokkal kapcsolatban: a vállalatok mesterséges életben tartása közép- és hosszú távon nem segíti a régiót. Továbbá a regionális fejlődés előmozdítása terén a régiók saját érdekét a legjobban az szolgálja, ha a forrásokat mihamarabb olyan tevékenységek fejlesztésére fordítják, amelyek életképesek és fenntarthatók. Végül a verseny torzulását még a támogatható térségekben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén is a minimálisra kell szorítani. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni azokat a lehetséges káros mellékhatásokat is, amelyek az érintett területeken és más támogatható térségekben jelentkezhetnek.

(55)

Így a 31–53. pontban felsorolt feltételek egyformán alkalmazandók a támogatható térségekre is, még akkor is, ha figyelembe veszik a regionális fejlesztési szükségleteket. A támogatható térségekben azonban a támogatás jóváhagyásának feltételei – a kompenzációs intézkedések megvalósítása és a kedvezményezett által teljesítendő hozzájárulás mértékének tekintetében – kevésbé szigorúak is lehetnek, kivéve, ha egy bizonyos ágazatnak nyújtott állami támogatásra vonatkozó szabályok másképpen rendelkeznek. Amennyiben a regionális fejlesztési igények indokolják – azokban az esetekben, amikor a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentése tűnik a leghelyénvalóbb intézkedésnek a verseny torzulásának elkerülése érdekében –, a támogatható térségekben alacsonyabb lesz az előírt csökkentés, mint a nem támogatható térségekben. Azokban az esetekben, amikor az érintett EFTA-államoknak igazolást kell benyújtaniuk, különbséget tesznek az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti regionális támogatásra jogosultak és a megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatásra jogosultak között, hogy figyelembe vegyék az előbbi térségek súlyosabb regionális problémáit.

(56)

A kisvállalkozásoknak (18) nyújtott támogatások általában kevésbé befolyásolják a kereskedelmi feltételeket, mint a közép- vagy nagyvállalatoknak nyújtott támogatások. Ez igaz a szerkezetátalakítás elősegítésére nyújtott támogatásra is, így a 31–53. pontban meghatározott feltételeket kevésbé szigorúan alkalmazzák a következő szempontból:

(57)

Az »egyszer és mindenkorra« alapelv (16.3.3. pont) azonban teljes mértékben alkalmazandó a KKV-kra.

(58)

A KKV-k esetében a Hatóságnak nem kell jóváhagynia a szerkezetátalakítási tervet. A tervnek azonban teljesítenie kell a 34–36. pontban meghatározott követelményeket, az érintett EFTA-államnak jóvá kell hagynia azt, és tájékoztatnia kell róla a Hatóságot. A támogatás odaítélését a szerkezetátalakítási terv teljes körű megvalósításához kell kötni. E feltételek betartásának ellenőrzése az EFTA-állam kötelessége.

(59)

A szerkezetátalakítási tervek általában az érintett tevékenységek leépítését vagy megszüntetését vonják maguk után. Ilyen megszorításokra gyakran – a támogatásnyújtás feltételeként megkövetelhető kapacitáscsökkentésen túl – az ésszerűsítés és hatékonyság érdekében van szükség. Bármi is legyen az oka, az intézkedések általában létszámleépítéssel járnak a vállalatnál.

(60)

Az EFTA-államok munkajogi szabályozása tartalmazhat olyan általános szociális biztonsági rendszereket, amelyek keretében közvetlenül az elbocsátott alkalmazottaknak fizetik ki a végkielégítést vagy a korengedményes nyugdíjat. Az ilyen rendszerek nem tekintendők az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatásnak.

(61)

Az alkalmazottakat közvetlenül megillető végkielégítés és korengedményes nyugdíj mellett az általános szociális biztonsági rendszerek gyakran azt is előírják, hogy a kormánynak fedeznie kell a vállalat által az elbocsátott dolgozóknak nyújtott juttatások költségét, amelyek meghaladják a vállalat törvényben előírt vagy szerződésben vállalt kötelezettségeit. Amennyiben ezek a rendszerek általában – ágazati korlátozás nélkül – minden olyan dolgozó számára elérhetőek, akik megfelelnek az előre meghatározott és automatikus jogosultsági feltételeknek, akkor ezek nem tekintendők olyan rendszernek, amely a 61. cikk (19) bekezdése szerint szerkezetátalakítás alatt álló vállalkozásnak nyújtott támogatást tartalmaz. Másrészről, ha a rendszert bizonyos iparágak szerkezetátalakításának elősegítésére használják fel, az – figyelembe véve a rendszer szelektív alkalmazását – akár támogatást is jelenthet (19).

(62)

A végkielégítés és/vagy korengedményes nyugdíj fizetésére vállalt kötelezettségek, amelyek a munkajogi szabályozások vagy a szakszervezetekkel kötött kollektív megállapodások alapján magát a vállalatot terhelik, szokásos üzleti költségnek tekintendők, amelyeket a vállalkozásnak saját forrásaiból kell teljesítenie. Ebből kifolyólag az államnak az ilyen költségekhez való bárminemű hozzájárulását támogatásnak kell tekinteni. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a kifizetéseket közvetlenül a vállalkozás kapja meg, vagy egy kormányhivatal adminisztratív intézkedésein keresztül jut el a munkavállalókhoz.

(63)

A Hatóság nem él előzetes ellenvetéssel az ilyen támogatás tekintetében, ha azt nehézségekkel küzdő vállalkozásnak nyújtják, mivel az a vállalkozás érdekein túlmutató és azt meghaladó gazdasági hasznot eredményez, elősegíti a strukturális változást és csökkenti a nehézségeket.

(64)

A végkielégítés és a korengedményes nyugdíj költségeinek fedezése mellett gyakran nyújtanak támogatást olyan tényleges szerkezetátalakítási programokra, amelyek keretében képzéseket és pályatanácsadást végeznek, gyakorlati segítséget nyújtanak az alternatív munkahelyek keresésében és az áthelyezéssel kapcsolatban, illetve szakképzést és támogatást biztosítanak az új vállalkozás alapítását tervező alkalmazottak számára. A Hatóság következetesen kedvezően értékeli az ilyen támogatásokat, amennyiben azokat nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak nyújtják.

(65)

A 61–64. pontban ismertetett támogatástípusokat egyértelműen fel kell tüntetni a szerkezetátalakítási tervben, mivel a kizárólag az elbocsátott munkavállalók javára hozott szociális intézkedésekre nyújtott támogatást hagyják figyelmen kívül a 37–41. pontban említett kompenzációs intézkedések körének meghatározásakor.

(66)

A közös érdekek védelme céljából a Hatóság a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatban biztosítja, hogy a szerkezetátalakítás a lehető legkisebb szociális hatást gyakorolja az EGT-megállapodás többi, a támogatást nyújtó államon kívüli Szerződő Felére.

(67)

Egy nagy- vagy középvállalatnak nyújtott szerkezetátalakítási támogatást ezen iránymutatások fényében megvizsgálva egyértelmű, hogy a szerkezetátalakítás időszaka alatt nyújtott egyéb támogatások – még a már engedélyezett rendszerek keretében nyújtottak is – alkalmasak arra, hogy befolyásolják a Hatóságnak a szükséges kompenzációs intézkedések mértékével kapcsolatos értékelését.

(68)

A nagy- vagy középvállalatok szerkezetátalakítására nyújtott támogatásról szóló értesítésben fel kell tüntetni minden olyan egyéb támogatást, amelyet a szerkezetátalakítás időszaka alatt a kedvezményezett vállalkozásnak nyújtani kívánnak, kivéve, ha arra a de minimis szabályok vagy mentességi szabályozások irányadóak.

(69)

A Hatóság a szerkezetátalakítási támogatás elbírálásakor figyelembe veszi az ilyen támogatásokat. A szerkezetátalakítás időszaka alatt a Hatóságot külön értesíteni kell a nagy- vagy középvállalatoknak nyújtott tényleges támogatásokról – ideértve a már engedélyezett rendszer keretében nyújtott támogatást is –, amennyiben a szerkezetátalakítási támogatásra vonatkozó határozat elfogadásakor ez nem történt meg.

(70)

A Hatóság biztosítja, hogy az engedélyezett rendszerek keretében nyújtott támogatás nem alkalmas az ezen iránymutatásokban megfogalmazott követelmények kijátszására.

(71)

A megmentési célú támogatás egyszeri művelet, amelynek célja, hogy egy korlátozott időszakon keresztül biztosítsa a vállalat gazdasági tevékenységének folytatását, és így felmérhető legyen annak jövője. Nem lenne célszerű megengedni a megmentési célú támogatások ismételt odaítélését, mert ez csupán konzerválná a fennálló állapotot, késleltetné az elkerülhetetlent, miközben a gazdasági és szociális problémákat a hatékonyabb termelőkre vagy az EGT-megállapodás többi Szerződő Felére hárítaná. Ezért a megmentési célú támogatás csak egyszer nyújtható (»egyszer és mindenkorra« elv). Ugyanezzel az elvvel összhangban – annak megakadályozása érdekében, hogy egyes vállalkozásokat igazságtalanul támogassanak, miközben azok csak az ismételt állami támogatásoknak köszönhetően képesek fennmaradni – a szerkezetátalakítási támogatás is csak egyszer nyújtható. Végezetül, ha egy korábban már szerkezetátalakítási támogatásban részesült vállalkozásnak megmentési támogatást nyújtanak, az tekinthető úgy, hogy a kedvezményezett nehézségei visszatérő jellegűek, és az ismétlődő állami beavatkozás olyan torzulásokat idéz elő, amelyek már ellentétesek a közös érdekkel. Ezeket az ismétlődő állami beavatkozásokat meg kell tiltani.

(72)

Amikor a Hatóságot tájékoztatják a tervezett megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásról, az EFTA-állam köteles jelezni, hogy az érintett vállalkozás korábban részesült-e már megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásban, ideértve az ezen iránymutatások hatálybalépése előtt nyújtott és nem bejelentett támogatásokat is (20). Ha volt ilyen, és kevesebb mint tíz év telt el a megmentési célú támogatás folyósítása, illetve a szerkezetátalakítás időszakának vége vagy a megmentési terv megvalósításának befejezése óta (attól függően, hogy melyik volt legkésőbb), akkor a Hatóság nem engedélyez több megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatást. E szabálytól a következő esetekben lehet eltérni:

A b) és c) pontban meghatározott esetekben nem alkalmazható a 16.3.1.2. pontban említett egyszerűsített eljárás.

(73)

E szabály alkalmazását semmiképpen sem befolyásolja a kedvezményezett vállalkozás tulajdonviszonyaiban a támogatás folyósítása után bekövetkezett változás, illetve bármilyen bírósági vagy hatósági eljárás, amelyek eredményeképpen mérlege biztosabb alapokon nyugszik, csökkennek kötelezettségei, illetve – ha ugyanaz a vállalkozás folytatja az üzleti tevékenységet – megszűnnek korábbi adósságai.

(74)

Amennyiben vállalatcsoport részesült megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásban, a Hatóság általában nem engedélyezi a további megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatást magának a csoportnak vagy a csoport bármelyik tagjának, kivéve ha a megmentési célú támogatás folyósítása, a szerkezetátalakítás időszakának vége vagy a megmentési terv megvalósításának befejezése óta (attól függően, hogy melyik volt legkésőbb) eltelt tíz év. Amennyiben egy vállalatcsoporthoz tartozó egység megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásban részesült, maga a csoport és a csoport többi tagja – a támogatás korábbi kedvezményezettjének kivételével – továbbra is jogosult marad a megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra (ezen iránymutatás többi rendelkezésének betartása mellett). Az EFTA-államok kötelesek biztosítani, hogy a csoport vagy a csoport többi tagja nem ruházza át a támogatást a támogatás korábbi kedvezményezettjére.

(75)

Ha egy vállalkozás átveszi egy másik vállalkozás vagyonát, különösen, ha egy olyan vállalatét, amellyel szemben kezdeményezték a 73. pontban említett eljárásokat vagy a nemzeti jogszabályok alapján indított kollektív fizetésképtelenségi eljárást, és amely már részesült megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásban, a vevőre nem alkalmazandó az »egyszer és mindenkorra« követelmény, feltéve hogy teljesülnek a következő halmozott feltételek:

(76)

Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy a vállalat vagyontárgyainak felvásárlására nyújtott támogatás ezen iránymutatások alapján nem engedélyezhető, mivel kezdeti befektetési támogatásnak minősül.

(77)

A Hatóság csak akkor engedélyezi a nehézségekkel küzdő kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó megmentési célú és/vagy szerkezetátalakítási támogatást biztosító rendszereket, ha az érintett vállalkozások megfelelnek a KKV-k meghatározásának. A következő különleges rendelkezésekre is figyelemmel e rendszerek összeegyeztethetőségét a 16.2. és a 16.3. pontban meghatározott feltételek alapján kell értékelni, kivéve a 16.3.1.2. pontot, amely nem alkalmazandó a támogatási rendszerekre. Egy rendszer keretében nyújtott, de a felsorolt feltételek valamelyikét nem teljesítő támogatást külön be kell jelenteni, és azt a Hatóságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

(78)

Amennyiben egy adott ágazatban az állami támogatásokra vonatkozó szabályok nem rendelkeznek másképp, az ezen iránymutatások hatálybalépése után jóváhagyott rendszerek keretében kis- vagy középvállalkozásoknak odaítélt támogatások csak akkor mentesülnek a külön bejelentés kötelezettsége alól, ha az érintett vállalkozás a 9. pontban meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel. Az olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, amelyek a három feltétel közül egynek sem felelnek meg, külön kell bejelenteni, hogy a Hatóság értékelhesse, hogy valóban nehézségekkel küzdő vállalkozásnak minősülnek-e. A hosszú távon strukturális többletkapacitással rendelkező piacokon működő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat szintén külön kell bejelenteni a Hatóságnak, hogy az mérlegelhesse a 41. pont alkalmazását.

(79)

A Hatóság általi engedélyezés céljából a megmentési célú támogatási rendszernek meg kell felelnie a 24. a), b), d) és e) pontban meghatározott feltételeknek. Ezenkívül, a megmentési célú támogatás nem nyújtható hat hónapnál hosszabb időre; ezen időszak alatt el kell végezni a vállalkozás helyzetének elemzését. Az említett időszak lejárta előtt az EFTA-állam vagy jóváhagyja a szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet, vagy felszólítja a kedvezményezettet a hitel és a kockázati felárnak megfelelő támogatás visszafizetésére.

(80)

Minden hat hónapnál hosszabb időre nyújtott vagy hat hónap után vissza nem fizetett megmentési célú támogatást külön be kell jelenteni a Hatóságnak.

(81)

A Hatóság csak akkor engedélyezi a szerkezetátalakítási támogatási rendszereket, ha a támogatás elnyeréséhez a kedvezményezettnek vállalnia kell, hogy teljes mértékben végrehajtja az érintett EFTA-állam által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervet, amely teljesíti a következő feltételeket:

(82)

A rendszerekben meg kell határozni a megmentési célú és/vagy szerkezetátalakítási támogatás keretében egy vállalkozásnak odaítélhető támogatási összeg felső határát, ideértve azokat az eseteket is, amikor módosítják a tervet. Az adott összeget meghaladó támogatásokat külön be kell jelenteni a Hatóságnak. Az egy vállalkozásnak összevont megmentési célú és szerkezetátalakítási támogatásként nyújtott támogatás nem haladhatja meg a 10 millió eurót, ideértve a más forrásokból vagy más rendszerek keretében szerzett támogatásokat is.

(83)

Emellett tiszteletben kell tartani az »egyszer és mindenkorra« elvet. A 16.3.3. pontban meghatározott szabály alkalmazandó.

(84)

Az EFTA-államok kötelesek külön tájékoztatni a Hatóságot intézkedéseikről abban az esetben, amikor egy vállalkozás átveszi egy másik vállalkozás vagyontárgyait, amely már részesült megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásban.

(85)

A 48., 49. és az 50. pont nem alkalmazandó a támogatási rendszerekre. Azonban a jóváhagyás feltétele, hogy általában éves gyakorisággal beszámolót nyújtsanak be a rendszer működéséről, amelyek tartalmazzák a szabványosított jelentésekre (22) vonatkozó hatósági utasításokban meghatározott információkat. A beszámolónak tartalmaznia kell a kedvezményezett vállalatok listáját, és mindegyiküknél fel kell tüntetnie a következőket:

(86)

A Hatóság külön levélben a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (1) bekezdése alapján javasolni fogja, hogy az EFTA-államok a 87–88. pontban meghatározottak szerint fogadják el a meglévő támogatási rendszereikre vonatkozó megfelelő intézkedéseket. A Hatóság a jövőben mindegyik rendszer engedélyezését az említett rendelkezések betartásához köti.

(87)

A Hatóság javaslatát elfogadó EFTA-államok az elfogadástól számított hat hónapon belül kötelesek átdolgozni a továbbiakban is működtetni kívánt meglévő támogatási rendszereiket, hogy azok összhangban legyenek ezekkel az iránymutatásokkal.

(88)

Az EFTA-államok az említett megfelelő intézkedéseket javasló levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül kötelesek jelezni, hogy elfogadják e megfelelő intézkedéseket.

(89)

Ezen iránymutatások az elfogadásuk napján lépnek hatályba. Amennyiben egy újabb határozat nem rendelkezik másképp, öt évig maradnak hatályban.

(90)

A Hatóság által az elfogadás dátuma előtt bejegyzett értesítéseket az értesítés időpontjában érvényes feltételek alapján vizsgálják.

(91)

A Hatóság az engedélye nélkül – és így a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (3) bekezdésének megszegésével –nyújtott megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatások EGT-megállapodással való összeegyeztethetőségét ezen iránymutatások alapján vizsgálja, amennyiben a támogatást részben vagy egészében az iránymutatásoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében való közzétételét követően nyújtották. Minden egyéb esetben a támogatás nyújtásának időpontjában érvényes iránymutatások alapján végzi el a vizsgálatot.