Az Association Française des Opérateurs de Réseaux et Services de Télécommunications – AFORS Télécom által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. november 12-én benyújtott kereset

(T-456/04. sz. ügy)

(2005/C 31/52)

Az eljárás nyelve: francia

Az Association Française des Opérateurs de Réseaux et Services de Télécommunications – AFORS Télécom, székhelye: Párizs, képviseli: Olivier Fréget, ügyvéd, 2004. november 12-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek:

A France Télécom francia távközlési vállalat mérlegének egyensúlyba hozatalát célzó terv keretében Franciaország – akkoriban e vállalat többségi részvényese – a társaság saját tőkéjének megerősítésében való részvétel gyanánt előleget adott egy 9 milliárd eurós hitelkeret formájában. A megtámadott határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó előleg állami támogatásnak minősül. A határozat 2. cikkében azonban úgy határozott, hogy a támogatást nem kell visszatéríteni.

A felperes – azt állítva, hogy mögötte áll a franciaországi alternatív távközlési cégek nagy része, a France Télécom közvetlen versenytársai – úgy véli, hogy jogosult kérni ez utóbbi cikk megsemmisítését. Keresetének alátámasztására egyfelől azzal érvel, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el akkor, amikor úgy ítélte meg, hogy nem tudja megbecsülni a France Télécom által a francia kormány lépései és nyilatkozatai révén szerzett előny nagyságát. A Bizottság ezen túl megsértette az arányosság elvét, mert a piacra kevésbé lett volna káros az előny és annak versenyre gyakorolt hatásai valódi értékénél alacsonyabb érték megállapítása, mint a visszatérítés teljes kizárása. A felperes továbbá azzal érvel, hogy a Bizottság egyébként sem köteles pontosan meghatározni a támogatás összegét.

A felperes szerint a Bizottság nem vette figyelembe az állandó ítélkezési gyakorlatot, amely szerint a jogszerűtlen állami támogatások visszatéríttetésétől csak különleges körülmények vagy teljes lehetetlenség esetén lehet eltekinteni. A felperes azt is állítja, hogy a Bizottság helytelenül ítélte úgy, hogy a támogatás visszatéríttetése sértené a védelmi jogokat és a bizalomvédelem elvét.

A felperes továbbá azon a véleményen van, hogy a Bizottság megsértette az átláthatóság elvét azzal, hogy harmadik érdekelt feleknek – beleértve magát a felperest – nem küldött meg bizonyos, Franciaország által előterjesztett szakértői véleményeket, amelyek döntő hatással voltak a Bizottság által elfogadott megoldásra.

A felperes szerint a Bizottság eljárással való visszaélést valósított meg azzal, hogy nem vette figyelembe a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó saját iránymutatásai által megszabott korlátokat. Ráadásul egy támogatást összeegyeztethetetlennek minősíteni, majd a visszatérítést nem követelni már önmagában hatáskörrel való visszaélésnek minősül. Végül pedig a felperes az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik.