This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62023CN0090
Case C-90/23 P: Appeal brought on 15 February 2023 by Trasta Komercbanka AS against the judgment of the General Court (Ninth Chamber) delivered on 30 November 2022 in Case T-698/16, Trasta Komercbanka and Others v ECB
C-90/23. P. sz. ügy: A Törvényszék (kilencedik tanács) T-698/16. sz., Trasta Komercbanka AS és társai kontra EKB ügyben 2022. november 30-án hozott ítélete ellen a Trasta Komercbanka által 2023. február 15-én benyújtott fellebbezés
C-90/23. P. sz. ügy: A Törvényszék (kilencedik tanács) T-698/16. sz., Trasta Komercbanka AS és társai kontra EKB ügyben 2022. november 30-án hozott ítélete ellen a Trasta Komercbanka által 2023. február 15-én benyújtott fellebbezés
HL C 134., 2023.4.17, p. 3–4
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
2023.4.17. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 134/3 |
A Törvényszék (kilencedik tanács) T-698/16. sz., Trasta Komercbanka AS és társai kontra EKB ügyben 2022. november 30-án hozott ítélete ellen a Trasta Komercbanka által 2023. február 15-én benyújtott fellebbezés
(C-90/23. P. sz. ügy)
(2023/C 134/06)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Trasta Komercbanka AS (képviselő: O. Behrends Rechtsanwalt)
A többi fél az eljárásban: Európai Központi Bank (EKB), Lett Köztársaság, Európai Bizottság, Ivan Fursin, Igors Buimisters, C & R Invest SIA, Figon Co. Ltd, GCK Holding Netherlands BV, Rikam Holding SA
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
— |
semmisítse meg a megtámadott ítéletet; |
— |
semmisítse meg a rá vonatkozó részében az EKB 2016. július 11-i ECB/SSM/2016-529900WIP0INFDAWTJ81/2 WOANCA-2016-0005 határozatát (a továbbiakban: megtámadott határozat); |
— |
az EKB-t kötelezze a fellebbező, valamint a jelen fellebbezési eljárás költségeinek viselésére; és |
— |
amennyiben a Bíróság nem tud érdemben határozni, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék több hibát is elkövetett a fellebbező képviseletének kérdését illetően, amelyet a Bíróság (nagytanács) a 2019. november 5-i EKB és társai kontra Trasta Komercbanka és társai ítéletében (C-663/17 P, C-665/17 P és C-669/17 P, EU:C:2019:923) vizsgált.
A fellebbező úgy érvel, hogy a Törvényszék tévesen utasította el a fellebbező arra vonatkozó állítását, hogy az EKB nem értesítette a fellebbezőt a megtámadott határozatról, mivel a Törvényszék e tekintetben elferdítette az ügy tényállását, és nem vizsgálta meg a Bíróság 1999. július 8-i Hoechst kontra Bizottság ítéletének (C-227/92 P, EU:C:1999:360) 72. pontjában tett megállapításának következményeit.
A fellebbező ezenkívül arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen utasította el a fellebbező arra vonatkozó állítását, hogy a fellebbező nem képviseltette magát a megtámadott határozat elfogadásához vezető eljárásban. A Törvényszék elferdítette az ügy tényállását, mivel nem állapította meg, hogy a megtámadott határozat kifejezetten utal arra, hogy a felperes nem vett részt a megtámadott határozat elfogadásához vezető eljárásban, és az EKB véleménye szerint nem is kellett részt vennie az eljárásban.
A fellebbező végül azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen utasította el a fellebbező azon állítását, amely szerint megsértették a meghallgatáshoz való jogát, és hogy e hiba azon a tényen is alapult, hogy a Törvényszék nem állapította meg, hogy a fellebbező nem vett részt a megtámadott határozat elfogadásához vezető eljárásban.
A második jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte egyrészt az EKB határozatát az EKB felülvizsgálati testülete általi felülvizsgálatot megelőzően, másrészt pedig az EKB határozatát e felülvizsgálati testület általi felülvizsgálatot követően. E tekintetben a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék megsértette a 2021. november 17-i Trasta Komercbanka kontra EKB végzésében (T-247/16 RENV, nem tették közzé, EU:T:2021:809) általa keltett jogos bizalmat.
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen utasítja el a fellebbezőnek az SSM-rendelet (1) 24. cikke (7) bekezdésének megsértésére alapított jogalapját, tévesen feltételezve, hogy e rendelkezés ex tunc hatályú határozatra vonatkozik. A Törvényszék ezen álláspontját a Bizottság szintén tévesnek tekintette (lásd a 2021. november 17-i Trasta Komercbanka kontra EKB végzés [T-247/16 RENV, nem tették közzé, EU:T:2021:809] 37. pontját).
(1) Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.).