Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62021TO0422

A Törvényszék végzése (ötödik tanács), 2021. december 7.
Daimler AG kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala.
Megsemmisítés iránti kereset – Európai uniós védjegy – Olyan ügyvéd általi képviselet hiánya, aki jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az EGT‑Megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság.
T-422/21. sz. ügy.

ECLI identifier: ECLI:EU:T:2021:888

 A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (ötödik tanács)

2021. december 7. ( *1 )

„Megsemmisítés iránti kereset – Európai uniós védjegy – Olyan ügyvéd általi képviselet hiánya, aki jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az EGT‑Megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

A T‑422/21. sz. ügyben,

a Daimler AG (székhelye: Stuttgart [Németország])

felperesnek

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

alperes ellen,

a másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:

a Volkswagen AG (székhelye: Wolfsburg [Németország]),

az EUIPO első fellebbezési tanácsának a Daimler és a Volkswagen közötti törlési eljárással kapcsolatban 2021. május 7‑én hozott határozata (R 734/2020‑1. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács),

tagjai: D. Spielmann elnök (előadó), R. Mastroianni és M. Brkan bírák,

hivatalvezető: E. Coulon,

meghozta a következő

Végzést

Jogi háttér

1

A Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia‑közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (HL 2020. L 29., 7. o.; a továbbiakban: kilépésről rendelkező megállapodás) a 185. cikkének megfelelően 2020. február 1‑jén hatályba lépett. A 126. cikke átmeneti időszakot ír elő, amely 2020. december 31‑én ért véget, és amely alatt – a megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – az európai uniós jog alkalmazandó volt Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságára. Következésképpen 2020. február 1. óta az Egyesült Királyság már nem tagja az Uniónak.

2

A kilépésről rendelkező megállapodás „A Bíróság előtti képviselet” című 91. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)   A 88. Cikk sérelme nélkül, amennyiben az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvéd az átmeneti időszak vége előtt az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárásban, vagy az átmeneti időszak vége előtt benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tekintetében képviselt vagy segített egy felet, ez az ügyvéd az említett eljárásokban vagy az említett kérelmek vonatkozásában továbbra is képviselheti vagy segítheti az említett felet. Ez a jog az eljárás valamennyi szakaszában fennáll, beleértve a Bíróság előtti jogorvoslati eljárást és a Törvényszék előtti eljárást is, miután az ügyet az utóbbihoz visszautalták.

(2)   A 88. Cikk sérelme nélkül, az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek a 87. Cikkben és a 95. Cikk (3) bekezdésében említett esetekben képviselhetik vagy segíthetik a feleket az Európai Unió Bírósága előtt. Az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek az Egyesült Királyságot is képviselhetik vagy segíthetik a 90. Cikk hatálya alá tartozó olyan eljárásokban, amelyeket illetően az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy azokba beavatkozik vagy azokban részt vesz.”

3

A kilépésről rendelkező megállapodás „Új ügyek a Bíróság előtt” című 87. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)   Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság az átmeneti időszak vége előtt nem teljesítette a Szerződésekből vagy e megállapodás negyedik részéből fakadó valamely kötelezettségét, az Európai Bizottság az ügyet az átmeneti időszak végét követő 4 éven belül az Európai Unió Bírósága elé viheti – az adott esettől függően – az EUMSZ 258. Cikkében, illetve az EUMSZ 108. Cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított követelményeknek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik az ilyen ügyek elbírálására.

(2)   Amennyiben az Egyesült Királyság nem tesz eleget az e megállapodás 95. Cikkének (1) bekezdésben említett valamely határozatnak, vagy a szóban forgó rendelkezésben említett valamely, az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személynek címzett határozatot elmulasztja joghatással felruházni az Egyesült Királyság jogrendjében, az Európai Bizottság az ügyet az érintett határozat időpontjától számított 4 éven belül az Európai Unió Bírósága elé viheti – az adott esettől függően – az EUMSZ 258. Cikkében, illetve az EUMSZ 108. Cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított követelményeknek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik az ilyen ügyek elbírálására.”

4

A kilépésről rendelkező megállapodás „A határozatok kötelező ereje és végrehajthatósága” című 95. cikkének (1) és (3) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által az átmeneti időszak vége előtt vagy a 92. és 93. Cikkben említett eljárások során az átmeneti időszak végét követően elfogadott és az Egyesült Királyságnak, vagy az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes és jogi személyeknek címzett határozatok kötelező erejűek az Egyesült Királyságra nézve és az Egyesült Királyságban.

[…]

(3)   Az e Cikk (1) bekezdésében említett határozatok jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az EUMSZ 263. Cikkével összhangban.”

5

A kilépésről rendelkező megállapodás „Folyamatban lévő közigazgatási eljárások” című 92. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek továbbra is hatáskörrel rendelkeznek azon közigazgatási eljárások tekintetében, amelyeket az átmeneti időszak vége előtt indítottak meg és amelyek a következőket érintik:

(a)

az uniós jog Egyesült Királyság általi, vagy az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személyek általi betartása; vagy

(b)

az uniós versenyjog betartása az Egyesült Királyságban.”

6

A kilépési megállapodásnak az „Állami támogatásra vonatkozó új eljárások és az Európai Csalás Elleni Hivatal új eljárásai” című 93. cikke előírja:

„(1)   Az átmeneti időszak vége előtt nyújtott támogatások tekintetében az átmeneti időszak végét követő 4 évig az Európai Bizottság hatáskörrel rendelkezik új közigazgatási eljárások megindítására az Egyesült Királyságot érintő, az (EU) 2015/1589 rendelet által szabályozott állami támogatásokra vonatkozóan.

Az Európai Bizottság a 4 éves időszak lejárta után továbbra is hatáskörrel rendelkezik az említett időszak vége előtt megindított eljárások tekintetében.

E megállapodás 92. Cikkének (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

Az Európai Bizottság az e bekezdés első albekezdése alapján megindított, állami támogatásra vonatkozó bármely új közigazgatási eljárásról az eljárás megindításától számított 3 hónapon belül tájékoztatja az Egyesült Királyságot.

(2)   E megállapodás 136. és 138. Cikkének sérelme nélkül, az átmeneti időszak végét követő 4 évig az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatáskörrel rendelkezik a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet […] által szabályozott új vizsgálatok megindítására a következők tekintetében:

(a)

az átmeneti időszak vége előtt felmerült tények; vagy

(b)

minden olyan vámtartozás, amely az átmeneti időszak végét követően merül fel a vámeljárás e megállapodás 49. Cikkének (1) bekezdése szerinti lezárásából adódóan.

Az OLAF a 4 éves időszak vége után továbbra is hatáskörrel rendelkezik az említett időszak vége előtt megindított eljárások tekintetében.

Az OLAF az e bekezdés első albekezdése alapján megindított bármely új vizsgálatról az eljárás megindításától számított 3 hónapon belül tájékoztatja az Egyesült Királyságot.”

7

A kilépési megállapodásnak a „Képviselet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt folyamatban lévő eljárásokban” című 97. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Amennyiben az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt az uniós jog értelmében természetes vagy jogi személyek képviseletére jogosult személy az átmeneti időszak letelte előtt a Hivatalnál indított eljárásban részt vevő felet képviselt, ebben az eljárásban továbbra is képviselheti az érintett felet. Ez a jog a Hivatal előtti eljárás valamennyi szakaszában fennáll.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt valamely félnek az első albekezdésben említett eljárásban való képviseletét ellátó képviselő minden tekintetben olyan szakmai képviselőnek minősül, aki az uniós joggal összhangban jogosult természetes vagy jogi személy képviseletére az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt.”

Tényállás és eljárás

8

A Daimler AG a Törvényszék Hivatalához 2021. július 12‑én benyújtott keresetlevelével keresetet indított az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) első fellebbezési tanácsának a közte és a Volkswagen AG közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2021. május 7‑én hozott határozata (R 734/2020‑1. sz. ügy) ellen.

9

A keresetlevélben a felperes D. Moore „patent attorney litigatort”, valamint D. Ivison és K. Nezami barristert jelölte meg képviselőjeként.

10

2021. július 19‑én a Törvényszék hiánypótlására hívta fel a felperest, többek között olyan igazolások benyújtására, amelyek tanúsítják, hogy D. Ivison és K. Nezami az eljárási szabályzataz 51. cikke (2) bekezdésének megfelelően jogosult valamely tagállam bírósága vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes más állam bírósága előtt eljárni.

11

2021. augusztus 31‑én a felperes a General Council of the Bar of England and Wales‑be (Anglia és Wales ügyvédi kamarájának általános tanácsa, Egyesült Királyság) való bejegyzéséről szóló két igazolást nyújtott be, amelyek értelmében D. Ivison és K. Nezami a „barrister” címet viseli, és jogosult bármely eljárás keretében bármely bíróság előtt eljárni.

A jogkérdésről

12

Az eljárási szabályzat 126. cikke értelmében, ha a Törvényszékhez benyújtott kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan, az előadó bíró javaslatára – az eljárás folytatása nélkül – az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

13

A jelen ügyben, mivel a Törvényszék úgy véli, hogy az ügy körülményei kellően fel vannak tárva, e rendelkezés alapján úgy határoz, hogy az eljárás folytatása nélkül hoz határozatot.

14

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 19. cikkének negyedik bekezdése szerint, amely ugyanezen alapokmány 53. cikke értelmében a Törvényszék előtti eljárásra is alkalmazandó, kizárólag olyan ügyvéd képviselheti vagy segítheti a felet az Unió bíróságai előtt, aki jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az EGT‑Megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt.

15

Így az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az említett cikkből az következik, hogy két együttes feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valamely személy – a tagállamokon és az uniós intézményeken kívüli – feleket érvényesen képviselhessen az uniós bíróságok előtt, így először is ügyvédi minőséggel kell rendelkeznie, másodszor pedig jogosultnak kell lennie arra, hogy valamely tagállam bírósága vagy az EGT‑Megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt eljárjon (lásd ebben az értelemben: 2017. május 11‑iNeonart svetlobni in reklamni napisi Krevh kontra EUIPO végzés, C‑22/17 P, nem tették közzé, EU:C:2017:369, 6. és 7. pont; 2019. június 12‑iSaga Furs kontra EUIPO végzés, C‑805/18 P, nem tették közzé, EU:C:2019:488, 5. és 6. pont).

16

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az olyan „patent attorney litigator”, mint D. Moore, nem minősül ügyvédnek az Európai Unió Bírósága alapokmányának 19. cikke értelmében, következésképpen nem jogosult a feleket a Törvényszék előtt képviselni (2008. október 20‑iImperial Chemical Industries kontra OHIM [FACTORY FINISH] végzés, T‑487/07, nem tették közzé, EU:T:2008:453, 22. pont).

17

Nem vitatott továbbá, hogy a felperes azt bizonyította, hogy D. Ivison és K. Nezami az Egyesült Királyság bíróságai előtt jogosult eljárni. Mindazonáltal nem bizonyította, hogy egyébként valamely tagállam vagy az EGT‑Megállapodás más részes államának bírósága előtt jogosultak eljárni.

18

A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépése óta e megállapodás 91. cikkének (1) és (2) bekezdése határozza meg azokat a különböző eseteket, amikor az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvéd az uniós bíróságok előtt képviselhet vagy segíthet valamely felet.

19

A jelen ügyben először is a keresetlevelet 2021. július 12‑én, azaz az átmeneti időszak végét követően nyújtották be. Ennélfogva a kereset nem tartozik a kilépésről rendelkező megállapodás 91. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetek közé, amely az uniós bíróságok előtt az átmeneti időszak lejárta előtt folyamatban lévő eljárásokra vonatkozik.

20

Másodszor, a jelen keresetet az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 154., 1. o.) 72. cikke alapján nyújtották be. Következésképpen nem tartozik a kilépésről rendelkező megállapodás 87. cikkében előírt azon helyzetek közé, amelyekre ugyanezen megállapodás 91. cikkének (2) bekezdése utal, és amely kifejezetten az Európai Bizottság által az Egyesült Királysággal szemben az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése és az EUMSZ 258. cikk alapján indított kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásokra vonatkozik.

21

Harmadszor, mivel a megtámadott határozatot 2021. május 7‑én fogadták el, vagyis az átmeneti időszak lejárta után, a kereset nem tartozik a kilépésről rendelkező megállapodás 95. cikke (1) bekezdésének első tagmondata szerinti helyzet körébe, amelyre ugyanezen megállapodás 91. cikkének (2) bekezdése közvetetten utal, és amely az uniós intézmények, szervek és hivatalok által ezen időszak vége előtt elfogadott határozatokra vonatkozik.

22

Negyedszer, a jelen kereset, amennyiben az az EUIPO fellebbezési tanácsa határozatának hatályon kívül helyezésére irányul, nem tartozik a kilépésről rendelkező megállapodás 92. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetek közé, amelyre ugyanezen megállapodás 91. cikkének (2) bekezdése utal, és amely egyrészt az uniós jog Egyesült Királyság általi, vagy az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személyek általi betartását, másrészt az uniós versenyjognak az Egyesült Királysági betartását érintő közigazgatási eljárásokra vonatkozik, sem pedig az e megállapodás 93. cikkének (1) bekezdésében szereplő helyzetekre, amelyre a megállapodás 91. cikkének (2) bekezdése szintél utal, és amely az állami támogatásra vonatkozó eljárásokra és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) eljárásaira vonatkozik.

23

Végül ötödször, a kereset nem tartozik a kilépési megállapodás 97. cikkének hatálya alá, amelyre a felperes a keresetlevélben hivatkozik, mivel e rendelkezés kizárólag az EUIPO előtti eljárásokban való képviseletre vonatkozik, és nem a Törvényszék előtti eljárásokra.

24

A fentiekből az következik, hogy a jelen kereset nem tartozik a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt egyik olyan eset körébe sem, amikor az olyan ügyvéd, aki jogosult az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni, és aki egyébként nem bizonyította, hogy jogosult eljárni valamely tagállam bírósága vagy az EGT‑Megállapodás más részes államának bírósága előtt, képviselheti vagy segítheti a felet az uniós bíróságok előtt.

25

Következésképpen a keresetlevél nem felel meg az Európai Unió Bírósága alapokmánya 19. cikkének negyedik bekezdésében előírt feltételeknek, így a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant el kell utasítani, anélkül hogy szükséges lenne azt kézbesíteni az EUIPO‑nak és az EUIPO előtti eljárásban részt vevő másik félnek.

A költségekről

26

Mivel a Törvényszék a jelen végzést a keresetlevél EUIPO‑nak, valamint az EUIPO előtti eljárásban részt vevő másik félnek történő kézbesítése előtt és azelőtt hozta meg, hogy az alperes részéről költség merült volna fel, elegendő az eljárási szabályzat 133. cikkének megfelelően akként határozni, hogy a felperes maga viseli saját költségeit.

 

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács)

a következőképpen határozott:

 

1)

A Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja.

 

2)

A Daimler AG maga viseli saját költségeit.

 

Luxembourg, 2021. december 7.

E. Coulon

hivatalvezető

D. Spielmann

elnök


( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.

Top