—

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke 2021. február 3-i Evariste Boshab kontra az Európai Unió Tanácsa (T-111/19) ítéletét;

—

vizsgálja meg a keresetet érdemben, és semmisítse meg a 2018. december 10-i (KKBP) 2018/1940 tanácsi határozatot, amennyiben az továbbra is szerepelteti a felperest a 2010/788/KKBP határozat mellékletének 8. pontjában, valamint a 2018. december 10-i (EU) 2018/1931 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az továbbra is szerepelteti a felperest az 1183/2005/EK rendelet (1) Ia. mellékletének 8. pontjában;

—

az Európai Unió Tanácsát kötelezze a két eljárás költségeinek viselésére.

—

Úgy tekintette, hogy az Európai Unió Tanácsa késedelmes közlése, anélkül hogy a fellebbező megtehette volna az észrevételeit a szóban forgó korlátozó intézkedések meghosszabbítására vonatkozó határozattal kapcsolatban, nem minősült a meghallgatáshoz való jog megsértésének, mivel az nem jelentett új bizonyítékot; és

—

Nem vonta le azokat a következtetéseket, amelyek szükségesek lettek volna amiatt, hogy a Tanács a jelen ügyben nem végzett semmilyen vizsgálatot.

—

Nem vette figyelembe, hogy a korlátozó intézkedések biztosítási jellegűek, és fogalmilag ideiglenesek, és azok érvényessége mindig a meghozataluk alapját képező ténybeli és jogi körülmények további fennállásának, valamint a hozzájuk kapcsolódó célkitűzés elérése érdekében való fenntartásuk szükségességének a függvénye;

—

Nem állapította meg, hogy a Tanács által előadott bizonyítékok egyáltalán nem voltak alkalmasak bármely, a vitatott jegyzékekbe való felvétel kritériuma alá tartozó magatartás, vagyis az emberi jogok súlyos megsértésének minősülő cselekedetek igazolásához; és

—

Nem vizsgálta meg azt a tényt, hogy a Tanács nem vizsgálta a fellebbező által a felülvizsgálati eljárás során átadott bizonyítékokat, és hogy ezen az alapon nem végezte el a saját vizsgálatait.