This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62020TN0482
Case T-482/20: Action brought on 27 July 2020 — LG and Others v Commission
T-482/20. sz. ügy: 2020. július 27-én benyújtott kereset – LG és társai kontra Bizottság
T-482/20. sz. ügy: 2020. július 27-én benyújtott kereset – LG és társai kontra Bizottság
HL C 348., 2020.10.19, p. 22–23
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
19.10.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 348/22 |
2020. július 27-én benyújtott kereset – LG és társai kontra Bizottság
(T-482/20. sz. ügy)
(2020/C 348/32)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: LG és öt további felperes (képviselők: A. Sigal és M. Teder ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
— |
az EUMSZ 263. cikk alapján semmisítse meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2020. május 26-i hallgatólagos határozatát, amely elutasította a felperesek azon állítását, hogy a köztük és a független jogi tanácsadójuk között lezajlott üzenetváltások az ügyvédi titoktartási kötelezettség alá tartoznak, hacsak a felperesek magyarázattal nem szolgálnak a titoktartási kötelezettség alá tartozó ilyen üzenetváltások kontextusáról és tartalmáról; |
— |
az alperest kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A kereset alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.
1. |
Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a felperesek ügyvédi titoktartáshoz való joga az uniós jog értelmében alapvető, jóllehet írott jogforrásban meg nem jelenő olyan jog, amelyet a Bíróság ítélkezési gyakorlata is elismer. A felperesek előadják, hogy e jog gyakorlását nem lehet attól a feltételtől függővé tenni, hogy a felperesek bizonyítsák, hogy a titoktartási kötelezettség alá tartozó üzenetváltásaik érdemi módon kapcsolódnak konkrétan ahhoz a vizsgálathoz, amelyben titoktartási kötelezettség alá tartoznak; ez megfosztaná a céljától az ügyvédi titoktartási kötelezettséget. |
2. |
A második jogalap arra vonatkozik, hogy a felperesek ügyvédi titoktartáshoz való joga külön-külön levezethető az EJEE-ből és az Európai Unió Alapjogi Chartájából, különösen a magánélethez való jogból az EJEE 8. cikke szerint (a Charta 7. cikke), valamint a védelemhez való jogból az EJEE 6. cikke szerint (a Charta 47. cikke). A felperesek előadják, hogy az ügyvédi titoktartáshoz való jognak az EJEE és a Charta szerinti védelme nem a releváns üzenetváltások céljától és tartalmától, hanem kizárólag az azokban részt vevő felek személyazonosságától függ. |
3. |
A harmadik jogalap arra vonatkozik, hogy még ha az ügyvédi titoktartáshoz való, az EJEE és a Charta által biztosított jog a közjó érdekében korlátozható is, az ilyen korlátozásoknak jogszabály formájában kell megjelenniük. A felperesek előadják, hogy az ilyen korlátozások nem alapulhatnak valamely közigazgatási hatóság diszkrecionális döntésén. |