1)

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelv 5. cikkét és a szerződési feltételek átláthatóságának követelményét a jelzáloghitel-szerződések keretében úgy kell értelmezni, hogy azok lehetővé teszik az eladó vagy szolgáltató számára, hogy ne foglalja bele az ilyen szerződésbe a változó kamat számítására szolgáló referenciamutató teljes fogalommeghatározást, vagy a szerződés megkötése előtt ne adjon át a fogyasztónak e mutató korábbi alakulásáról szóló tájékoztatót, arra hivatkozva, hogy az említett mutatóra vonatkozó tájékoztatást hivatalosan közzéteszik, feltéve, hogy a nyilvánosan rendelkezése álló és hozzáférhető, valamint az adott esetben az eladó vagy szolgáltató által megadott információkra tekintettel a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó megérthette a referenciamutató számításának konkrét módját és ezáltal pontos és érthető szempontok alapján képes volt az ilyen kikötésnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt, lehetségesen jelentős gazdasági következményeinek mérlegelésére.

2)

A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését, 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy ha valamely nemzeti bíróság megállapítja, hogy egy olyan szerződéses feltételnek, amely egy jelzáloghitel-szerződésben a változó kamat kiszámítási módjának meghatározására irányul, a szövege ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével vagy 5. cikkével ellentétesen nem világos és érthető, e bíróság feladata annak vizsgálata, hogy e feltétel „tisztességtelen-e” az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében.

3)

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság részére előírja, hogy a fogyasztó számára választási lehetőséget biztosítson egyfelől a szerződésnek a tisztességtelennek minősített, változó kamatlábat meghatározó szerződéses feltételnek a törvény által kiegészítő jelleggel előírt mutató helyettesítésével járó módosítás, másfelől – amennyiben az e kikötés nélkül nem állhat fenn – a jelzálogkölcsön-szerződésnek a teljes egészében való megsemmisítése között.

4)

A 93/13 irányelv 1. cikkének (2) bekezdésével együttesen olvasott 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az, ha a kölcsön változó kamatának számítására vonatkozó referencia-mutatót meghatározó tisztességtelen feltétel semmissége esetén a nemzeti bíróság e mutatót a 2020. március 3-i Gómez del Moral Guasch ítélet (C-125/18, EU:C:2020:138) 67. pontjában meghatározott feltételek betartásával olyan törvényes mutatóval helyettesíti, amely a szerződés felei közötti megállapodás hiánya esetén alkalmazandó, ha e két mutató számítási módjának összetettsége egyenértékű és a nemzeti jog a mutatók ezen helyettesítését a felek szolgáltatásai közötti egyensúly fenntartása érdekében a nem vitás ügyekre is előírja, feltéve, hogy a helyettesítő mutató ténylegesen a nemzeti jog diszpozitív rendelkezését tükrözi.

5)

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan helyzetben, amelyben az eladó és szolgáltató, valamint a fogyasztó közötti szerződés nem maradhat fenn a tisztességtelen feltétel megsemmisítését követően, és a szerződés teljes egészében történő megsemmisítése a fogyasztót különösen hátrányos következményeknek teszi ki, a nemzeti bíróság e kikötés semmisségét kijavíthatja azáltal, hogy diszpozitív jellegű nemzeti szabállyal váltja fel úgy, hogy a behelyettesített mutatóból eredő kamatlábat a szerződés megkötésének napjától kell alkalmazni.