Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62016TN0264

T-264/16. sz. ügy: 2016. május 27-én benyújtott kereset – Korea National Insurance kontra Tanács és Bizottság

HL C 287., 2016.8.8, p. 24–24 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

8.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 287/24


2016. május 27-én benyújtott kereset – Korea National Insurance kontra Tanács és Bizottság

(T-264/16. sz. ügy)

(2016/C 287/30)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Korea National Insurance Corp. (Pyongyang, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) (képviselők: M. Lester és S. Midwinter barristers, T. Brentnall és A. Stevenson solicitors)

Alperesek: az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/183/KKBP határozat módosításáról szóló, 2016. március 31-i (KKBP) 2016/475 tanácsi határozatot, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/659 bizottsági végrehajtási rendeletet, amennyiben ezek az intézkedések fel kívánják venni a felperest a 329/2007/EK tanácsi rendelet V. mellékletébe és a 2013/183/KKBP határozat II. mellékletébe;

az alpereseket kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperesek állítólagosan nem szolgáltak megfelelő, illetve elegendő indokokkal a felperes listára való felvételére.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy az alperesek nyilvánvalóan tévesen vélték úgy, hogy a megtámadott intézkedésekbe való felvétellel kapcsolatos bármely kritérium teljesült volna a felperes esetében, továbbá hogy a felperes listára való felvételének nincs tényszerű alapja.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az alperesek adatvédelmi elveket sértettek.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az alperesek – indokolás nélkül és aránytalanul – sértették meg a felperes alapvető jogait, köztük a tulajdonhoz való jogát, vállalkozása és jóhírneve védelméhez való jogát.


Top