Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62016TN0055

    T-55/16. P. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék F-45/11. sz., De Nicola kontra EBB ügyben 2015. december 18-án hozott ítélete ellen Carlo De Nicola által 2016. február 9-én benyújtott fellebbezés

    HL C 106., 2016.3.21, p. 45–46 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    21.3.2016   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 106/45


    A Közszolgálati Törvényszék F-45/11. sz., De Nicola kontra EBB ügyben 2015. december 18-án hozott ítélete ellen Carlo De Nicola által 2016. február 9-én benyújtott fellebbezés

    (T-55/16. P. sz. ügy)

    (2016/C 106/54)

    Az eljárás nyelve: olasz

    Felek

    Fellebbező: Carlo De Nicola (Strassen, Luxemburg) (képviselő: G. Ferabecoli ügyvéd)

    A másik fél az eljárásban: Európai Beruházási Bank

    Kérelmek

    A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

    adjon helyt a jelen fellebbezésnek, és a megtámadott ítélet részleges megváltoztatásával helyezze hatályon kívül ezen ítélet rendelkező részének 2. és 3. pontját, valamint az ítélet 61–67. pontját;

    következésképpen – az eljárást megindító keresetlevélben kérteknek megfelelően – az EBB-t kötelezze a C. De Nicola által elszenvedett károk megtérítésére, illetve, másodlagosan, utalja vissza az ügyet a Közszolgálati Törvényszék egy másik tanácsa elé azzal a céllal, hogy az hozzon ismételten határozatot a hatályon kívül helyezett pontokról. Az ellenérdekű felet kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A jelen ügy alapvetően megegyezik a felperes és az Európai Beruházási Bank közötti lezajlott F-55/08. és F-59/09. sz. üggyel.

    A felperes e tekintetben pontosítja, hogy a megtámadott ítélet nem rendelkezett a 2009. évi értékelésére vonatkozó jelentésnek, az előléptetést megtagadó, 2010. március 25-i határozatnak, a 2009. évre vonatkozó iránymutatásoknak, az EBB elnöke két, 2010. november 17-i és 30-i levelének, valamint az „ezekhez kapcsolódó, ezeket megelőző és ezekből következő valamennyi intézkedésnek” a megsemmisítésére vonatkozó kereseti kérelmekről.

    Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első, a 2009. évre vonatkozó iránymutatások, valamint az EBB elnöke 2010. november 17-i és 30-i levelének megsemmisítésére irányuló kötelezettségre alapított jogalap

    A felperes e tekintetben konkrétan azt állítja, hogy arra az esetre, ha a Törvényszék azt állapítaná meg, hogy a szóban forgó iránymutatások jogellenesek, úgy azok megsemmisítése arra kötelezné az alperest, hogy helytállóbb, valamint a felperessel és jogaival szemben több védelmet biztosító kritériumok alapján végezze az értékelést.

    2.

    A második a felperes és az EBB közötti jogviszony szerződéses jellegére alapított jogalap

    A felperes e tekintetben előadja, hogy a károknak az alperes szerződéses felelőssége, nem pedig az Unió szerződésen kívüli felelőssége címén történő megtérítését kérte. A megtámadott ítélet – többek között – az EBB egyéb alkalmazottait más uniós intézmények tisztviselőihez hasonlítja, holott a szóban forgó munkaviszony a magánjog hatálya alá tartozik, ami miatt a jelen ügyben nem lehet alkalmazni a tisztviselőkkel kapcsolatos jogszabályokat.

    3.

    A harmadik a vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére irányuló kérelemre alapított jogalap

    A felperes úgy véli, hogy a megtámadott ítéletben erre vonatkozóan szereplő megállapítások nyilvánvalóan tévesek, mind jogi, mind pedig ténybeli szempontból, ennélfogva pedig minden feltétel teljesül ahhoz, hogy a felperesnek a kártérítéshez való jogát elismerjék.


    Top