A Törvényszék (hetedik tanács) T-134/11. sz., Al-Bashir Mohammed Al-Faqih, Ghunia Abdrabbah, Taher Nasuf, Sanabel Relief Agency Ltd kontra Európai Bizottság ügyben 2015. október 28-án hozott ítélete ellen Al-Bashir Mohammed Al-Faqih, Ghunia Abdrabbah, Taher Nasuf, a Sanabel Relief Agency Ltd által 2016. január 13-án benyújtott fellebbezés

(C-19/16. P. sz. ügy)

(2016/C 106/28)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Al-Bashir Mohammed Al-Faqih, Ghunia Abdrabbah, Taher Nasuf, Sanabel Relief Agency Ltd (képviselők: N. Garcia-Lora solicitor, E. Grieves barrister)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

A fellebbezők kérelmei

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezők négy fellebbezési jogalapra hivatkoznak.

Az első fellebbezési jogalap a Törvényszék ítéletét vitatja, amely szerint az első három fellebbező jegyzékbe vételére vonatkozó érdemi határozattal kapcsolatos kifogásokat nem megfelelően fejtették ki a Törvényszék előtt. A Törvényszék nem megfelelően minősítette a negyedik jogalapot a Bizottság ténybeli értékelésével kapcsolatos kifogásként. A Törvényszék nem vette figyelembe a fellebbezők észrevételeit, amelyeket tekintetbe kellett volna venni, mivel a) a Törvényszék kérte azokat, b) felhasználták azokat, mielőtt az alperes benyújtotta volna ellenkérelmét, és c) a felperesek folyamatosan jelezték, hogy vitatni kívánják a ténybeli értékelést. A Törvényszék álláspontja nem volt összeegyeztethető a T-527/09. sz. Ayadi kontra Bizottság ítélettel (2015.4.14.).

A második fellebbezési jogalap a Törvényszék ítéletét azon az alapon vitatja, hogy az nem alkalmazta a kötelező erejű Kadi II-ítéletet. A Törvényszék nem rendelkezett arról, hogy az indokolásban szereplő állítások megalapozottak voltak-e vagy sem.

A harmadik fellebbezési jogalap a Törvényszék azzal kapcsolatos állítását vitatja, hogy a Bizottság a jegyzékbe vétel igazolásával összefüggésben gondos és független vizsgálatot végzett. A Törvényszék azon állítása, amely szerint a Bizottság ilyen vizsgálatot végzett, az ügy tényállásának és a más hasonló ügyekben tett korábbi bírósági ténymegállapításoknak a tükrében nem alátámasztott.

A negyedik fellebbezési jogalap a Törvényszék ítéletének a Sanabel kereshetőségi jogának hiányával kapcsolatos részét azon az alapon vitatja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot. A Sanabel kereshetőségi joga nem annak a nemzeti jog szerinti hasonló jellemzőitől függ, hanem attól, hogy ilyenként jegyzékbe vehető-e.