1. 

Az Okresný súd Dunajská Streda (dunaszerdahelyi kerületi bíróság, Szlovákia) által benyújtott jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem lehetőséget ad a Bíróság számára, hogy tisztázzon számos, a 86/653/EGK irányelv ( 2 ) 11. cikkében szereplő főbb szabályt a kereskedelmi ügynök jutalékhoz való jogával kapcsolatban akkor, amikor a megbízó és a harmadik személy közötti szerződést részben nem teljesítik.

2.

A 86/653 irányelv 11. cikke a következőképpen rendelkezik:

3.

A 86/653 irányelvet a Szlovák Köztársaság jogrendjébe az 513/1991. sz. Obchodný zákonník (kereskedelmi törvénykönyv) 652. és azt követő cikkei ültették át.

4.

A 652. cikk (1) és (5) bekezdése szerint:

„(1)   A kereskedelmi ügynöki szerződés alapján a kereskedelmi ügynök önálló vállalkozóként arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízó javára egy bizonyos szerződéstípus megkötésére irányuló ügyleteket (a továbbiakban: ügylet) végez, vagy arra, hogy a megbízó javára és annak nevében ilyen ügyletekre tárgyalásokat folytat, valamint azokat megköti, és a megbízó vállalja, hogy a kereskedelmi ügynök részére jutalékot fizet.

[…]

(5)   Ha e fejezet másként nem rendelkezik, az ügynöki szerződésre alkalmazni kell a közvetítői szerződésre vonatkozó rendelkezéseket.”

5.

Továbbá az Občianský zákonník (Polgári törvénykönyv) (zákon č. 40/1964 Zb.) 801. cikke az alábbiakat mondja ki:

„(1)   A biztosítás abban az esetben is megszűnik, ha az első biztosítási időszakra vonatkozó díjat vagy az egyetlen díjat nem fizetik meg az esedékességük napjától számított három hónapon belül.

(2)   A biztosítás abban az esetben is megszűnik, ha a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjat nem fizetik meg a fizetési felszólítás biztosító általi közlésétől számított egy hónapon belül, amennyiben e felszólítás közlését megelőzően nem fizették meg a díjat […]”.

6.

2012. március 13‑án az ERGO, amely egy biztosítótársaság és az alapeljárás felperese, valamint Alžbeta Barlíková, az alapeljárás alperese, „Függő pénzügyi ügynökkel kötött közvetítői szerződést” (a továbbiakban: szerződés) létesített.

7.

A szerződés kimondta, hogy A. Barlíková biztosításközvetítői tevékenységet végez az ERGO függő pénzügyi ügynökeként. A „közvetítői tevékenység” a szerződés értelmében az ajánlat harmadik személlyel (a továbbiakban: ügyfél) szerződéskötés céljából történő megismertetését, a biztosítási szerződés ügyféllel történő megkötését, valamint a biztosítási szerződés ügyféllel történő megkötését szolgáló egyéb tevékenységeket foglalja magában. A. Barlíková megbízást kapott, hogy az ERGO nevében megkösse és aláírja a biztosítási szerződéseket.

8.

A szerződés továbbá kimondta, hogy a közvetítés akkor volt sikeres, amennyiben az ügyfél megfizette az ERGO‑nak a megkötött szerződés díját. Továbbá A. Barlíková az ügyfelek tevékeny felkutatásával, az ügyfelekre vonatkozó elemzésekkel és az ügyfelek tájékoztatásával kellett, hogy foglalkozzon.

9.

A. Barlíková az új biztosítási szerződések után jutalékra volt jogosult, amely az ilyen szerződés díjának vagy az éves díj összegének meghatározott százalékából állt. E jutalékot A. Barlíkovának előre, az új biztosítási szerződés megkötésének napján fizették meg azzal a feltétellel, hogy a vonatkozó biztosítási szerződés hatályban marad, és az ügyfél a díjat meghatározott ideig, három vagy öt évig fizette. Amennyiben az ügyfél az első hónapra sem fizeti meg a díjat, az ügynök nem jogosult az e szerződéshez kapcsolódó biztosítási jutalékra. Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződés megkötését követő három hónap elteltével felfüggeszti a díj megfizetését, a jutalékot arányosan csökkentették.

10.

A. Barlíková számos ügyfelet hozott az ERGO részére, akik a biztosítóval biztosítási szerződést kötöttek. A szerződések alapján számára előzetesen jutalékot fizettek. Miután egyes ügyfelek a biztosítási szerződés megkötésétől számított három hónaptól hat hónapig terjedő időszakban nem fizették tovább a megállapodás tárgyát képező biztosítási díjat, a szerződés a törvény erejénél fogva megszűnt, miután az ERGO sikertelenül szólította fel az ügyfeleket a fizetésre. Egyesek azért szüntették meg a díj fizetését, mert „elvesztették a [felperesbe vetett] bizalmukat”.

11.

A biztosítási szerződések megszűnését követően az ERGO kiszámlázta A. Barlíkovának a fenti rendelkezések értelmében eltörölt jutalékot, összesen 11421,42 eurót, amelyet A. Barlíková nem fizetett meg. Ennek megfelelően az ERGO jogi eljárást indított.

12.

A. Barlíková előadta beadványában, hogy az egyes biztosítási szerződések megszűntetéséhez az ERGO hibája vezetett. Véleménye szerint ugyanis az ERGO nem bánt megfelelően az ügyfelekkel. Kiemeli, hogy az ERGO a szerződés megkötését követően is különböző kérdéseket intézett az ügyfelekhez, és felszólításokat küldött ki részükre, jóllehet megfizették a kötvényben foglalt díjat. Következésképpen az ügyfelek elvesztették az ERGO‑val mint biztosítóval szembeni bizalmukat, és nem fizették tovább a díjat. Az ügyfelek ilyen értelemben nyilatkoztak az ERGO‑nak megküldött levelekben.

13.

A kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy a 86/653 irányelv 11. cikke alapján a kereskedelmi ügynöknek van‑e joga megtartani a már kifizetett jutalékot egy ilyen, e bíróság előttihez hasonló ügyben.

14.

Ennek az eljárásnak a keretében az Okresný súd Dunajská Streda (dunaszerdahelyi kerületi bíróság) a Bírósághoz 2016. január 27‑én érkezett, 2015. november 23‑i végzésével az alábbi kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

15.

A szlovák és a német kormány írásbeli észrevételeket tett, ahogyan az Európai Bizottság is.

16.

A 86/653 irányelv 1. cikke alapján az irányelv célja az, hogy a kereskedelmi ügynökök és a megbízóik közötti, „áruk eladására vagy vételére” irányuló szerződések megkötésére vonatkozó tagállami rendelkezéseket harmonizálja. ( 3 ) A jelen alapeljárás szerinti ügyben azonban nem áruk, hanem (biztosítási) szolgáltatások értékesítéséről van szó. Ennek alapján a 86/653 irányelv rendelkezéseit nem lehet a jelen ügyben alkalmazni.

17.

Ennek alapján el lehet gondolkozni azon, hogy ilyen esetben a Bíróságnak van‑e egyáltalán hatásköre előzetes döntést hozni, figyelemmel arra, hogy az egyértelműen nem tartozik az uniós jogi szabályozás körébe. A (fizikai) áruk és az (immateriális) szolgáltatások ugyanis teljesen eltérő dolgok.

18.

Mindazonáltal a Bíróság ezzel a kérdéssel már foglalkozott a 86/653 irányelv vonatkozásában. A Bíróság következetesen fenntartja, hogy amikor egy belső jogszabály megoldásaiban összhangban van az uniós joggal – főleg annak érdekében, hogy elkerüljék a hátrányos megkülönböztetést, illetve a verseny esetleges torzulását –, egyértelmű uniós érdek, hogy a jövőbeli eltérő értelmezések megakadályozása érdekében egységesen értelmezzék az uniós jogból vett rendelkezéseket vagy fogalmakat, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között alkalmazzák őket. ( 4 )

19.

Ebben a vonatkozásban a kereskedelmi ügynöki szerződésekre vonatkozó belga szabályozás esetében a Bíróság kifejezetten kimondta, hogy „jóllehet a kérdést előterjesztő bíróság által előterjesztett kérdés nem áruk eladásával vagy vételével kapcsolatos szerződésre, hanem […] szolgáltatás működtetésére vonatkozó kereskedelmi ügynöki szerződésre vonatkozik, […] ugyanakkor az is igaz, hogy a belga jogalkotó az irányelv rendelkezéseinek a nemzeti jogba történő átültetése során úgy döntött, hogy e kétfajta helyzetet azonos módon kell kezelni” ( 5 ).

20.

Ahogyan azt a szlovák kormány kifejti, a kérdéses nemzeti jogot a 86/653 irányelv átültetéseként fogadták el. Azzal, hogy így tett, a szlovák jogalkotó azonosan kívánta kezelni az árukat és a szolgáltatásokat értékesítő kereskedelmi ügynököket.

21.

Ennek alapján úgy vélem, hogy a Bíróságnak van hatásköre a kérdést előterjesztő bíróság kérdéseinek megválaszolására.

22.

Első kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság arra kíván választ kapni, hogy a 86/653 irányelv 11. cikke (1) bekezdésének helyes értelmezése alapján meg lehet‑e szüntetni a kereskedelmi ügynök jutalékhoz való jogát a szerződés részleges nem teljesítése esetén is.

23.

A 86/653 irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján a jutalékhoz való jogot akkor és annyiban lehet megszüntetni, ha megállapítható, hogy a megbízó és a harmadik személy közötti szerződést nem fogják teljesíteni, és ez a megbízónak fel nem róható oknak tudható be.

24.

Ebben az összefüggésben a Bíróság korábban megállapította, hogy „[a] jutalékhoz való jog megszűnésének e kizárólagos oka – amely két feltétel együttes fennállását írja elő, amelyekben a jogalkotó kifejezetten hivatkozik a megbízóra – hangsúlyozza a megbízó szerepének a jutalékhoz való jogosultság fennállásával kapcsolatos fontosságát”. ( 6 )

25.

Az „annyiban” kifejezés arra utal, hogy különbséget kell tenni a szerződés teljes és részleges nem teljesítése között, ellenkező esetben e kifejezés redundáns lenne.

26.

A 86/653 irányelv 11. cikkének (1) bekezdése hasonlóan kerül megfogalmazásra a nyelvi változatok többségében. ( 7 ) Mindazonáltal egyes nyelvi változatokban, köztük a szlovákban az „annyiban” kifejezés nem szerepel. ( 8 )

27.

Az uniós jog különböző nyelvi változatai egyaránt hitelesek. ( 9 ) Egy uniós jogi rendelkezés értelmezése maga után vonja a különböző nyelvi változatok összehasonlítását. ( 10 ) Továbbá valamely uniós jogszabály eltérő nyelvi változatait egységesen kell értelmezni. ( 11 )

28.

Figyelemmel arra, hogy a nyelvi változatok túlnyomó többsége az irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében tartalmazza az „annyiban” kifejezést, számomra kellően egyértelműnek tűnik, hogy az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy e rendelkezést így értsék. Ezt az is megerősíti, hogy valamennyi olyan nyelvi változat – a görögöt leszámítva –, amely már a 86/653 irányelv elfogadásakor is létezett, tartalmazza ezt a kifejezést.

29.

Ugyanakkor, mivel a nyelvi változatok eltérnek egymástól, az érintett rendelkezést azon szabályozás általános rendszerének és céljának figyelembevételével kell értelmezni, amelynek e rendelkezés részét képezi. ( 12 )

30.

Mint azt a korábbiakban már láthattuk, a 86/653 irányelv 11. cikkének (1) bekezdése a jutalékhoz való jog megszűnéséről rendelkezik. Ezzel ellentétben a 86/653 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése és 10. cikkének (1) bekezdése a jutalékhoz való jog keletkezéséről és annak esedékességéről rendelkezik. Ezek a rendelkezések, ha lehet így fogalmazni, az érme másik oldalát jelenítik meg a jog megszűnésével szemben.

31.

Az irányelv 10. cikkének (1) bekezdése ebben az összefüggésben meghatározza, hogy a jutalék bizonyos körülmények egyike által meghatározott időponttól és mértékig esedékes. ( 13 ) Mivel e rendelkezés, ahogyan azt a német kormány szemléltette, „letükrözi” a 86/653 irányelv 11. cikkének (1) bekezdését, e két rendelkezést párhuzamosan kell értelmezni.

32.

Továbbá a 86/653 irányelv 17. cikke (2) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy kereskedelmi ügynök akkor és olyan mértékben jogosult kártalanításra, ha és amilyen mértékben meghatározott feltételek fennállnak.

33.

Ez a kártalanításhoz való jog szoros összefüggésben áll a jutalékhoz való joggal annyiban, hogy annak célja a kereskedelmi ügynök jutalmazása azért a „goodwill”‑ért, amit a megbízónak szerzett és a nála a kereskedelmi ügynök tevékenysége révén realizálódott pénzügyi előnyért.

34.

Általánosabb szinten a 86/653 irányelv célja a tagállamok jogának a kereskedelmi ügynöki szerződés felei közötti jogviszonyok területén történő összehangolása. ( 14 ) Az irányelv második preambulumbekezdéséből következik, hogy annak célja egyebek között az Unión belüli versenyfeltételek egységesítése, a kereskedelmi ügynöki tevékenység gyakorlása korlátainak megszüntetése és a kereskedelmi ügyletek biztonságának növelése. ( 15 )

35.

Továbbá a Bíróság számos alkalommal tisztázta, hogy az irányelv célja különösen a kereskedelmi ügynökök védelme a megbízóikkal való kapcsolataikban, és ennek érdekében egyebek mellett szabályokat állapít meg a megbízási szerződések megkötésével és megszűnésével kapcsolatban (az irányelv 13–20. cikke). ( 16 ) A 86/653 irányelv 17–19. cikke vonatkozásában a Bíróság megállapította, hogy az irányelv imperatív ( 17 ) szabályokat állapít meg a kereskedelmi ügynökök védelmének minimumkövetelményeiről. ( 18 )

36.

Továbbá az irányelv belső logikája véleményem szerint az, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a belső piacon tevékenységüket kereskedelmi ügynökök igénybevételével végző megbízóknak: az üzletbe való befektetés és annak folytatása érdekében a megbízóknak tudniuk kellett, milyen szabályok vonatkoznak rájuk az általuk megbízott kereskedelmi ügynökök kártérítését és díjazását illetően. ( 19 )

37.

Ebből a célból a 86/653 irányelv egy olyan rendszert hoz létre, amely arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a megbízó és a kereskedelmi ügynök érdekei között.

38.

Vessünk egy közelebbi pillantást a jutalékrendszerre, amelyet az irányelv III. fejezete ( 20 ) hoz létre.

39.

A 86/653 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint a felek közötti erre vonatkozó külön megegyezés hiányában – a tagállamoknak a díjazás mértékére vonatkozó kötelező rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül – a kereskedelmi ügynököt tevékenysége kifejtésének helyén az ügynöki szerződés tárgyát képező áruk forgalmazásával megbízott kereskedelmi ügynökökre vonatkozó szokásos mértékű díjazás illeti meg.

40.

A 86/653 irányelv 6. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a díjazás bármely olyan része, amely a kereskedelmi ügyletek számával, illetve értékével változik, jutaléknak tekintendő ezen irányelv alkalmazásában.

41.

Az irányelv 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a kereskedelmi ügynököt jutalék illeti meg az ügynöki szerződésben meghatározott időszakban megkötött kereskedelmi ügyletek után, ha az ügyletet az ő tevékenységének eredményeként kötötték meg.

42.

Az irányelv 10. cikke határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén jár a jutalék. ( 21 ) Az (1) bekezdés kimondja, hogy a jutalék attól az időponttól és mértékig esedékes, hogy a megbízó vagy a harmadik személy az ügyletet teljesítette, vagy a megbízónak azt teljesítenie kellett volna.

43.

Végezetül figyelemmel kell lenni arra, hogy ahogyan arra a német kormány szintén helyesen rámutat, a jelen ügy a megbízó és a harmadik személyek között fennálló folyamatos kötelezettségről szól. Ez a biztosítási szerződések alapvető jellemzője. Ilyen helyzetben véleményem szerint nem lenne elképzelhető a teljes nem teljesítés megkövetelése, mivel ez azt eredményezné, hogy folyamatos kötelezettség esetén a megbízó rendszeresen és kivétel nélkül viselné a kockázatát annak, hogy a szerződést nem úgy teljesítik, ahogyan eltervezték. Ez nem áll összhangban a kereskedelmi ügynök és a megbízó érdekeinek kiegyensúlyozásával, amire a 86/653 irányelv törekszik.

44.

A fentiekre tekintettel és a 86/653 irányelv 11. cikke (1) bekezdésének helyes értelmezése alapján meg lehet szüntetni a kereskedelmi ügynök jutalékhoz való jogát a szerződés részleges nem teljesítése esetén is.

45.

Második kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy a 86/653 irányelv 11. cikkének (2) és (3) bekezdésével ellentétes‑e a kereskedelmi ügynöki szerződés azon kikötése, amely szerint az ügynök köteles jutalékának arányos részét visszatéríteni, ha a megbízó és a harmadik személy közötti szerződést nem az előírt terjedelemben és különösen nem a kereskedelmi ügynöki szerződésben meghatározott mértékben teljesítették.

46.

Az irányelv 11. cikkének (2) bekezdése szerint bármely, a kereskedelmi ügynök által már megkapott jutalék visszatérítendő, ha az arra való joga megszűnt.

47.

Ez természetesen csak annyiban alkalmazható, amennyiben a jog megszűnt.

48.

Az irányelv 11. cikkének (3) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseitől eltérni a kereskedelmi ügynök hátrányára nem lehet.

49.

Véleményem szerint ez azt jelenti, hogy mindaddig, ameddig a felek nem tértek el az irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyértelmű elvektől, vagyis attól, hogy a jutalékhoz való jogot akkor és annyiban lehet megszüntetni, ha 1) megállapítható, hogy a megbízó és a harmadik személy közötti szerződést nem fogják teljesíteni, és 2) ez a megbízónak fel nem róható oknak tudható be, az irányelv 11. cikkének (3) bekezdése nem sérül.

50.

A második kérdésre tehát azt a választ kellene adni, hogy a 86/653 irányelv 11. cikkének (2) és (3) bekezdésével nem ellentétes a kereskedelmi ügynöki szerződés azon kikötése, amely szerint az ügynök köteles jutalékának arányos részét visszatéríteni, ha a megbízó és a harmadik személy közötti szerződést nem az előírt terjedelemben és különösen nem a kereskedelmi ügynöki szerződésben meghatározott mértékben teljesítették. Az ilyen kikötés nem eredményezheti, hogy az irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeket a kereskedelmi ügynök hátrányára értelmezzék.

51.

Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság annak tisztázását kéri, hogy a 86/653 irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében szereplő „a megbízónak fel nem róható” kifejezés alatt azokat a jogi körülményeket kell‑e érteni, amelyek közvetlenül a szerződés megszűnéséhez vezettek, vagy a megbízónak a harmadik személlyel szemben fennálló jogviszonya keretében tanúsított magatartását is.

52.

Úgy tűnik, hogy a szlovák jog szerint a megállapodás tárgyát képező biztosítási díj meg nem fizetése a szerződés megszűnésének csupán egy esete. Ezért szeretne a kérdést előterjesztő bíróság arról meggyőződni, hogy a megbízó magatartása milyen mértékben bír relevanciával ebben a tekintetben.

53.

Az irányelv 11. cikke (1) bekezdésének szövege nem meghatározó annyiban, hogy a „fel nem róható” kifejezésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy pontosan mit nem lehet felróni a megbízónak. ( 22 ) Továbbá e kifejezést az irányelv sem fejti ki részletesebben.

54.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést önállóan és egységesen kell értelmezni. ( 23 )

55.

Ha összehasonlítjuk a 86/653 irányelv 11. cikke (1) bekezdésének szövegét az irányelv 18. cikkének szövegével, egy némileg eltérő kép rajzolódik ki.

56.

A 18. cikk meghatározza, hogy a kártalanítás vagy a kártérítés, amely a kereskedelmi ügynököt a megbízási szerződés megszűnésekor megilleti, mikor nem fizethető ki. Ebben a vonatkozásban a 18. cikk a) pontja kimondja, hogy az ilyen kártalanítás vagy kártérítés nem fizethető ki, „ha a megbízó a kereskedelmi ügynöknek felróható olyan magatartás miatt szüntette meg az ügynöki szerződést, amely az ügynöki szerződés azonnali megszüntetését alapozta volna meg a nemzeti jog szerint” ( 24 ).

57.

Felmerülhet a kérdés, hogy a „felróható magatartás” sokkal tágabb értelmű‑e, mint a „felróható ok”, ( 25 ) számomra a nemzeti joggal való kapcsolat a lényeg. Az irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében ilyen kapcsolat nem jelenik meg, ezért a „felróható ok” kifejezés a megbízó vonatkozásában tágabb értelmezést kell, hogy kapjon abban a rendelkezésben, mint a „felróható magatartás” az irányelv 18. cikkének a) pontjában a kereskedelmi ügynök vonatkozásában.

58.

Továbbá ismételten meg kell vizsgálnunk az irányelv 11. cikkének (1) bekezdését az irányelv céljának és az abban felállított rendszernek a tükrében. ( 26 ) Ebben az összefüggésben a „felróható ok” fogalmát önállóan kell értelmezni.

59.

A kereskedelmi ügynöki szerződésre vonatkozó nemzeti kereskedelmi jogi szabályok nagy eltéréseket mutatnak. Bizonyos esetekben a szerződés megszűnéséhez elegendő lehet önmagában az is, hogy a harmadik személy egyszerűen ne fizesse tovább a megállapodás tárgyát képező biztosítási díjat. A felróható ok jelentésének meghatározásakor ezért figyelembe kell venni azokat az elemeket, amelyek túlmutatnak azokon a jogi körülményeken, amelyek közvetlenül vezettek a szerződés megszűnéséhez, mivel e körülmények gyakran nem utalnak a lehetséges felróhatóságra.

60.

A megbízónak felróható mindaz, ami az ő érdekköréből indul ki. Ezt a szóban forgó ügy valamennyi ténybeli elemének figyelembevételével lehet és kell is meghatározni. Az ilyen értékelés során a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó kereskedelmi gyakorlatot.

61.

A harmadik kérdésre ennek alapján azt a választ kellene adni, hogy a 86/653 irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében szereplő „a megbízónak fel nem róható” kifejezés alatt nem csak azokat a jogi körülményeket kell érteni, amelyek közvetlenül a szerződés megszűnéséhez vezettek, hanem a megbízónak a harmadik személlyel szemben fennálló jogviszonya keretében tanúsított magatartását is.

62.

A fenti megfontolások alapján azt javaslom, hogy az Okresný súd Dunajská Streda (dunaszerdahelyi kerületi bíróság, Szlovákia) kérdéseire a Bíróság az alábbi válaszokat adja:

A tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1986. december 18‑i 86/653/EGK tanácsi irányelv 11. cikke (1) bekezdésének helyes értelmezése alapján meg lehet szüntetni a kereskedelmi ügynök jutalékhoz való jogát a szerződés részleges nem teljesítése esetén is.

A 86/653 irányelv 11. cikkének (2) és (3) bekezdésével nem ellentétes a kereskedelmi ügynöki szerződés azon kikötése, amely szerint az ügynök köteles jutalékának arányos részét visszatéríteni, ha a megbízó és a harmadik személy közötti szerződést nem az előírt terjedelemben és különösen nem a kereskedelmi ügynöki szerződésben meghatározott mértékben teljesítették. Az ilyen kikötés nem eredményezheti, hogy az irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeket a kereskedelmi ügynök hátrányára értelmezzék.

A 86/653 irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében szereplő „a megbízónak fel nem róható” kifejezés alatt nem csak azokat a jogi körülményeket kell érteni, amelyek közvetlenül a szerződés megszűnéséhez vezettek, hanem a megbízónak a harmadik személlyel szemben fennálló jogviszonya keretében tanúsított magatartását is.