Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015TN0618

    T-618/15. sz. ügy: 2015. július 31-én benyújtott kereset – Voigt kontra Parlament

    HL C 106., 2016.3.21, p. 35–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    21.3.2016   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 106/35


    2015. július 31-én benyújtott kereset – Voigt kontra Parlament

    (T-618/15. sz. ügy)

    (2016/C 106/41)

    Az eljárás nyelve: német

    Felek

    Felperes: Udo Voigt (Brüsszel, Belgium) (képviselő: P. Richter ügyvéd)

    Alperes: Európai Parlament

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    nyilvánítsa semmisnek az Európai Parlament helyiségeinek a felperes 2015. június 16-ára tervezett sajtótájékoztatója céljából történő átengedésének az Európai Parlament elnöke általi megtagadását;

    nyilvánítsa semmisnek a sajtótájékoztató orosz résztvevőivel szemben az Európai Parlament elnöke által 2015. június 16-án hozott belépési tilalmat;

    az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első, a Szerződések megsértésre alapított jogalap

    A felperes arra hivatkozik, hogy a kérelmezett helyiséghasználat, továbbá a belépés orosz résztvevőktől való megtagadása sérti a Szerződéseket, valamint az azok végrehajtása során alkalmazandó jogszabályokat.

    A felperes szerint az Európai Parlament Elnökségének a frakcióülésekről szóló 2005. július 4-i szabályzata értelmében ő jogosult arra, hogy rendelkezésére bocsássák az igényelt helyiségeket. A megtagadás kivételes okai nem állnak fenn, mivel a helyiségek a kérdéses időben nem voltak foglaltak és a megtartani kívánt sajtótájékoztató sem a Parlament biztonságát, sem a működőképességét nem veszélyeztette. Ezáltal sérült a felperes ahhoz való joga, hogy parlamenti munkájáról tájékoztatást nyújtson.

    Az orosz vendégekkel szemben hozott belépési tilalom a felperes szerint ellentétes az etnikai származáson és az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával (az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének (1) bekezdése).

    2.

    A második, a hatáskörrel való visszaélésre alapított jogalap

    A felperes arra hivatkozik, hogy szerinte az Európai Parlament Elnökének cselekményei nyilvánvalóan teljesen önkényesek és szöges ellentétben állnak a hátrányos megkülönböztetésnek az elsődleges jog által kimondott tilalmával.


    Top