Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015TN0576

    T-576/15. sz. ügy: 2015. október 1-jén benyújtott kereset – VIK kontra Bizottság

    HL C 7., 2016.1.11, p. 29–30 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    11.1.2016   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 7/29


    2015. október 1-jén benyújtott kereset – VIK kontra Bizottság

    (T-576/15. sz. ügy)

    (2016/C 007/40)

    Az eljárás nyelve: német

    Felek

    Felperes: VIK Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e. V. (Essen, Németország) (képviselő: C. Kahle ügyvéd)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg az „SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) állami támogatás – Németország, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatás és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótdíj”-ügyben 2014. november 25-én hozott C(2014) 8786 végleges európai bizottsági határozatot (közzétéve a Hivatalos Lap 2015. szeptember 25-i számában, HL L 250., 122. o.) annyiban, amennyiben:

    az alperes a határozat 1. cikkében és 3. cikkének 1. pontjában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatást, valamint az EEG 2012 szerinti csökkentett EEG-pótdíjat új támogatásnak minősíti, és

    az alperes a 2. cikkben, a 3. cikk 2. pontjában, a 6. cikkben és a 7. cikkben megállapítja a különös ellentételezési rendszer belső piaccal való összeegyeztethetetlenségét, és elrendeli a támogatás visszatéríttetését.

    az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

    1.

    Első jogalap: előny hiánya

    A felperes azzal érvel, hogy a különös ellentételezési rendszer nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak, mivel az energiaigényes vállalkozások a csökkentett EEG-pótdíj révén nem jutnak előnyhöz.

    2.

    Második jogalap: szelektivitás hiánya

    A felperes továbbá úgy érvel, hogy a különös ellentételezési rendszer nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak, mivel nem teljesül a szelektivitás feltétele. Az energiaigényes vállalkozások nem részesülnek előnyben más olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek hasonló tényleges és jogi helyzetben vannak. Ezenkívül a csökkentett EEG-pótdíjat igazolja a rendszer jellege és belső felépítése.

    3.

    Harmadik jogalap: állami források hiánya

    E tekintetben a felperes előadja, hogy sem a szövetségi szintű ellentételezési rendszer, sem pedig az EEG 2012 különös ellentételezési rendszere nem tartalmaz az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatást, mivel nem kerül sor állami források megterhelésére.

    4.

    Negyedik jogalap: versenykorlátozás hiánya

    A felperes ezzel összefüggésben előadja, hogy a csökkentett EEG-pótdíj csupán azon versenyhátrány ellentételezésére szolgál, amelyet a villamosáram-/energiaigényes vállalkozásoknak az EEG-pótdíjfizetés miatt más országok vállalkozási ágazataival szemben viselniük kell.

    5.

    Ötödik jogalap: a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetősége

    A felperes azzal érvel, hogy ha a csökkentett EEG-pótdíjat támogatásnak kellene tekinteni, az a közös piaccal összeegyeztethető lenne. A csökkentés nem torzítja a versenyt, hanem éppen az érintett vállalkozásokat érő versenyhátrányt ellentételezi.

    6.

    Hatodik jogalap: új támogatás hiánya

    A felperes továbbá azzal érvel, hogy amennyiben a Törvényszék a különös ellentételezési rendszert támogatásnak minősíti, létező támogatásról van szó, amelyre a 659/1999/EK rendelet (1) 6. cikke szerinti eljárás nem alkalmazható.

    7.

    Hetedik jogalap: a bizalomvédelem és a jogbiztonság általános jogelveinek megsértése

    A felperes e tekintetben előadja, hogy az alperes az EEG 2000 jóváhagyásával jogos bizalmat keltett, amelyet a végleges határozat megsértett.


    (1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.)


    Top