24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 194/29

—

semmisítse meg a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP határozat módosításáról szóló, 2014. január 30–i 2014/49/KKBP tanácsi határozatot (HL L 28, 38. o.) és a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2014. január 30–i 81/2014/EU tanácsi végrehajtási rendeletet (HL L 28, 2. o.) a felperest érintő részében, mivel e korlátozó intézkedések a pénzeszközök Európai Unióban történő befagyasztását jelentik, és

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a megtámadott jogi aktusok elfogadásával az alperes támogatást nyújt a bűnügyi nyomozáshoz Tunéziában, ennélfogva igazságügyi szervként tevékenykedik a büntetőjog területén, azonban az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése, amely jogalapra az alperes támaszkodik, nem ruházza fel az alperest hatáskörrel arra, hogy ily módon járjon el.

2.

A második jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a megtámadott jogi aktusokat azért fogadták el, hogy az igazságügyi hatóságokat támogassák Tunéziában, és nem azon okokból, amelyekre a kiválasztott jogalap alátámasztása érdekében hivatkoznak, következésképpen az eljárás alapjául szolgáló jogot megsértették.

3.

A harmadik jogalapjával a felperes a) nyilvánvaló mérlegelési hibára hivatkozik azt illetően, hogy kapcsolat áll fenn a felperes Európai Unióban fellelhető pénzeszközei és a Tunéziában folytatott bűnügyi nyomozások terheltjei között, b) nyilvánvaló mérlegelési hibára azzal kapcsolatban, hogy a megtámadott jogi aktusok rendelkező részei indokolják a felperes nevének azon személyek listáján való tartását, akiknek a pénzeszközeit be kell fagyasztani, valamint c) nyilvánvaló hibára azon ténybeli alapok mérlegelésében, amelyekkel az alperes a megtámadott jogi aktusokat indokolja.

–

A negyedik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy védekezését és alapvető jogait sérelem érte, nevezetesen: az ártatlanság vélelmét, az alperes által az felperessel szemben felhasznált bizonyítékok megismeréséhez való jogot, a meghallgatáshoz való jogot, a fegyveregyenlőséghez való jogot, a hatékony jogorvoslathoz való jogot, az arányosság elvét és a tulajdonhoz való jogot.

–

Az ötödik jogalap a nem megfelelő indokoláson alapul.