Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62011TN0429

    T-429/11. sz. ügy: 2011. augusztus 4-én benyújtott kereset — Banco Bilbao Vizcaya Argentaria kontra Bizottság

    HL C 282., 2011.9.24, p. 46–47 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    24.9.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 282/46


    2011. augusztus 4-én benyújtott kereset — Banco Bilbao Vizcaya Argentaria kontra Bizottság

    (T-429/11. sz. ügy)

    2011/C 282/85

    Az eljárás nyelve: spanyol

    Felek

    Felperes: Banco Bilbao Vizcaya Argentaria, SA (Bilbao, Spanyolország) (képviselők: J. Ruiz Calzado ügyvéd, M. Núñez-Müller Rechtsanwalt és J. Dominguez Pérez ügyvéd)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg a határozat 1. cikkének (1) bekezdését;

    másodlagosan semmisítse meg a határozat 1. cikkének (4) és (5) bekezdését;

    másodlagosan semmisítse meg a határozat 4. cikkét, vagy megfelelően módosítsa annak tartalmát;

    a Bizottságot kötelezze az eljárás valamennyi költségének viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A jelen kereset a külföldi vállalkozásban való részesedésszerzés esetén az üzleti és cégértékre Spanyolország által alkalmazott adózási amortizációról szóló, 2011. január 12-i C 45/2007 (ex NN 51/2007, ex CP 9/2007) bizottsági határozat (a továbbiakban: határozat) 1. cikkének (1) bekezdése ellen irányul.

    Keresete alátámasztására a felperes hét jogalapra hivatkozik:

    1.

    Az első jogalapot a felperes az EUMSZ 107. és az EUMSZ 108. cikk megsértésére alapítja tekintettel arra, hogy a megtámadott határozat értelmében a társasági adóról szóló spanyol törvény egységes szerkezetbe foglalt szövege (Texto Refundido de la Ley del Impuesto sobre Sociedades, TRLIS) 12. cikkének (5) bekezdése állami támogatásnak minősül, mivel a Közösségen kívüli vállalkozásban való részesedésszerzés esetén lehetővé teszi az üzleti és cégérték adózási amortizációját.

    2.

    A második jogalapot a felperes arra alapítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és megsértette az eljárásjogi szabályokat annak megállapításával, miszerint ahhoz, hogy valamely intézkedés egészében tiltott állami támogatásnak minősüljön, elegendő, hogy alkalmazása olyan meghatározott helyzeteket eredményez, amelyek támogatásnak minősülnek.

    3.

    A harmadik jogalappal a felperes az arányosság elvének megsértésére hivatkozik, mivel a határozat kimondja, hogy i. az intézkedés egészében tiltott állami támogatásnak minősül olyan államok vonatkozásában is, mint Kína vagy India, illetve olyan más államok vonatkozásában, amelyekben bizonyított vagy bizonyítható, hogy egyértelmű jogi akadályai vannak a határokon átnyúló vállalati ügyleteknek, és hogy ii. az intézkedés emellett egészében összeegyeztethetetlen támogatásnak minősül, mivel lehetővé teszi az Európai Unión kívüli külföldi vállalkozások többségi részesedésének megszerzésével kapcsolatos üzleti és cégérték levonását.

    4.

    A negyedik jogalapot a felperes a jogos bizalom és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére alapítja, mivel a Bizottság eltért a közvetlen adózásra vonatkozó iránymutatásoktól és közigazgatási gyakorlatától.

    5.

    Az ötödik jogalappal a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette a gondos ügyintézés elvét, mivel elmulasztotta megvizsgálni az Európai Unión kívüli vállalati fúziók (EU-n kívüli fúziók) gyakorlati akadályainak pontos jellegét.

    6.

    A hatodik jogalappal a felperes azt állítja, hogy a határozatban elismert jogos bizalom értékelése során a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és értékelési hibákat vétett.

    7.

    A hetedik jogalapot a felperes a határozat indokolásának elégtelenségére alapítja.


    Top