This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62011CN0164
Case C-164/11: Action brought on 5 April 2011 — European Commission v French Republic
C-164/11. sz. ügy: 2011. április 5-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Francia Köztársaság
C-164/11. sz. ügy: 2011. április 5-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Francia Köztársaság
HL C 186., 2011.6.25, p. 13–13
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
25.6.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 186/13 |
2011. április 5-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Francia Köztársaság
(C-164/11. sz. ügy)
2011/C 186/22
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselő: W. Mölls meghatalmazott)
Alperes: Francia Köztársaság
Kereseti kérelmek
— |
A Bíróság állapítsa meg, hogy a Francia Köztársaság — mivel annak ellenére, hogy a 2003/96/EK irányelv (1) 18. cikke (10) bekezdésének második albekezdésében előírt átmeneti időszak lejárt, nem fogadta el azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy villamosenergia-adórendszerét az irányelvben meghatározott rendelkezésekhez igazítsa — nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit; |
— |
a Francia Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetlevelében a Bizottság úgy érvel, hogy az alperes a számára engedélyezett átmeneti időszak, azaz 2009. január 1. lejárta ellenére még mindig nem igazította villamosenergia-adórendszerének minden elemét az irányelv rendelkezéseihez. A francia hatóságok szerint a 2010. december 7-i 2010-1488 törvény — amelyet az indokolással ellátott véleményben rögzített határidő lejárta után fogadtak el, és amely ezt követően lépett hatályba — ülteti át a belső jogba az említett irányelv rendelkezéseit. A Bizottság szerint a jelen keresetnek — az indokolással ellátott véleményben rögzített határidő lejártakor irányadó nemzeti jogi helyzetre tekintettel — helyt kell adni.
A Bizottság kifejti, hogy Franciaország mindenesetre még mindig nem igazította ki villamosenergia-adórendszerének minden elemét annak érdekében, hogy az irányelv rendelkezéseivel összhangba hozza. Így a felperes elutasítja a nemzeti hatóságok azon érvét, amely szerint az irányelv nem tiltja, hogy a jövedéki adókat az érintett földrajzi területektől függően emeljék. Ellenben az irányelv az egységes adómérték elvét fogalmazza meg az ugyanabban a tagállamban történő valamennyi villamosenergia-fogyasztás tekintetében, valamint az 5., 14., 15. és 17. cikkben kimerítő jelleggel sorolja fel az ezen elv alóli kivételeket.
A Bizottság továbbá elutasítja a francia hatóságok által képviselt álláspontot, amely szerint a „fenntartott díjszabási különbségtétel” nem jár visszaélési kockázattal, nem jelent járulékos terhet a gazdasági szereplők számára, és nem képezi akadályát annak, hogy külföldi szolgáltatók piacra lépjenek.
(1) Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (HL L 283., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 405. o.).