EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62010CN0432

C-432/10. sz. ügy: A Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen (Belgium) által 2010. augusztus 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ministerie van Financiën és Openbaar Ministerie kontra Aboulkacem Chihabi és társai

HL C 301., 2010.11.6, p. 15–17 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

6.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/15


A Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen (Belgium) által 2010. augusztus 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ministerie van Financiën és Openbaar Ministerie kontra Aboulkacem Chihabi és társai

(C-432/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/23

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen

Az alapeljárás felei

Felperesek: Ministerie van Financiën, Openbaar Ministerie

Alperesek: Aboulkacem Chihabi és társai

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

a)

A Közösségi Vámkódex 221. cikkéhez

1.

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódexnek a 2000. november 16-i 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet […] (1) 1. cikkének (17) bekezdésével módosított, módosítás előtti 221. cikkének (1) bekezdését és 221. cikkének (3) bekezdését (amelyet a 2913/92/EGK tanácsi rendelet […] (2) állapított meg), hogy valamely okiratot, amelyben a vámot megállapítják, és azt a vámhatóságok az adóssal közlik, csak akkor lehet a Vámkódex 221. cikkének (1) bekezdése és a 221. cikkének (3) bekezdése értelmében vett közlésnek tekinteni, ha a vámhatóság a vámot már azelőtt könyvelésbe vette (azaz, ha a könyvelésbe vagy más, ilyen funkciót ellátó hordozóba bejegyezte), hogy azt a fent említett okirat révén az adóssal közölte?

2.

A Vámkódex (2913/92/EGK rendelet) 221. cikke (1) bekezdésének — amely szerint egy vámadósság könyvelésbe vételének meg kell előznie a közlését — abban az értelemben történő megsértése, miszerint megállapítható, hogy a vámadósság közlése (2004. július 2.) a könyvelésbe vétele (2005 második negyedév) előtt történt, ahhoz vezet-e, hogy a hatóság utólagos beszedésre vonatkozó joga megszűnik?

3.

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 221. cikkének (1) bekezdését, hogy a vámtartozásnak a feltételezett adós részére történő közlése nem érvényes, ha a vámtartozás előzetes könyvelésbe vételére nincs bizonyíték?

4.

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 tanácsi rendelet 221. cikkének (1) bekezdése értelmében hatálytalannak vagy nem létezőnek kell-e tekinteni az adósnak küldött, vámtartozásról szóló közlést, ha a közlést megelőzően a vámtartozást nem vették könyvelésbe, aminek következtében a vámhatóságok nem vethetik ki a vámtartozást, kivéve, ha később, a vámtartozás könyvelésbe vételét követően az erre előírt határidőn belül újabb közlést küldenek?

b)

A Közösségi Vámkódex 202. cikkéhez

1.

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 202. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy a behozatalivám-köteles árukat pusztán amiatt léptették be jogszabályellenesen a vámterületre, mivel ezen árukat a Vámkódex 43. cikke szerinti gyűjtő árunyilatkozatban téves áruleírás alatt tüntetik fel, jóllehet

a Vámkódex 202. cikke (1) bekezdésének második albekezdése kizárólag a Vámkódex 38–41. cikkére és 177. cikkének második francia bekezdésére utal, a Vámkódex 43. cikkére nem,

a 2454/93 végrehajtási rendelet 199. cikke szerinti kötelezettség a vámáru-nyilatkozatban szereplő adatok pontosságával kapcsolatban csupán a vámáru-nyilatkozatra utal, a gyűjtő árunyilatkozatra nem,

a személy, akinek a gyűjtő árunyilatkozatot be kell nyújtania, gyakorlatilag és jogilag sem tudja ellenőrizni, hogy a konténerben milyen áruk találhatók?

2.

Amennyiben az első kérdésre adandó válasz igenlő: úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 202. cikkének (3) bekezdését, hogy valamely személy (a hajózási ügynök), aki a gyűjtő árunyilatkozatot a megbízója (hajózási vállalat) nevében és költségére benyújtja, egyedül a gyűjtő árunyilatkozatban szereplő téves áruleírás miatt e rendelkezés első francia bekezdése értelmében úgy minősül mint „az a személy, aki az ilyen árut jogellenesen bejuttatta”?

3.

Amennyiben a második kérdésre adandó válasz nemleges: úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 202. cikkének (3) bekezdését, hogy azzal ellentétes egy olyan nemzeti rendelkezés, mint a vámokról és jövedéki adókról szóló általános törvény 24. cikkének 2. §-a, amely alapján valamely személy, aki másik személy javára és annak nevében a gyűjtő árunyilatkozatot benyújtja, automatikusan a vámtartozás adósává válik, anélkül, hogy az érintett személynek lehetősége lenne igazolni, hogy ő nem vett részt az áru vámterületre történő jogellenes bejuttatásában, és nem tudta, vagy nem kellett volna tudnia, hogy az árut jogellenesen juttatják be a vámterületre?

4.

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 5. cikkét, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabály, mint a vámokról és jövedéki adókról szóló általános törvény 24. cikkének 2. §-a, amely megakadályozza a közvetlen képviselet — azaz olyan személy általi képviselet, aki a megbízó javára és annak nevében lép fel — alkalmazását, mivel ez a személy a gyűjtő árunyilatkozatban szereplő téves áruleírás esetében automatikusan felelőssé tehető vámtartozásért?

5.

Az áru jogellenes bejuttatása okozójának, és így e rendelet 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése értelmében vett adósnak kell-e tekinteni azt személyt, aki a gyűjtő árunyilatkozatot elkészítette és aláírta, legyen az közvetlen vagy közvetett képviselője annak a személynek, aki az árut a Közösség vámterületére bejuttatta, amennyiben a gyűjtő árunyilatkozatot a bejuttatott áru téves áruleírás alatti adataival nyújták be, aminek következtében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 202. cikkének (1) bekezdése értelmében vámtartozás keletkezik, valamint amennyiben e személy a gyűjtő árunyilatkozat benyújtása érdekében csak azon adatokra támaszkodik, amelyeket neki az árut a Közösségbe bejuttató hajó kapitánya bocsátott a rendelkezésére, illetve, a hajó fedélzetén található és a célkikötőben kirakodandó konténerek rendkívül nagy számára tekintettel ténylegesen nem volt lehetősége arra, hogy a vámhatóságoknál leállított konténer tartalmát olyan szempontból megvizsgálja, hogy az megegyezett-e a rendelkezésére bocsátott azon okiratokkal, amelyek alapján a gyűjtő árunyilatkozatot elkészítette?

6.

Az áru a Közösségbe történő jogellenes bejuttatása okozójának, illetve ennek következtében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése értelmében vett adósnak kell-e tekinteni a hajó kapitányát és azt a hajózási vállalatot, amelyet képvisel, amennyiben a képviselő a kapitány adatai alapján olyan gyűjtő árunyilatkozatot nyújtott be, amelyben a bejuttatott áru valótlan áruleírás alatt került megadásra, aminek következtében az árunak a Közösség területére történő jogellenes bejuttatása miatt e rendelet 202. cikkének (1) bekezdése értelmében vámtartozás keletkezett?

7.

Amennyiben az ötödik és/vagy hatodik kérdésre adott válasz nemleges: az ötödik és/vagy a hatodik kérdésben hivatkozott személyek az adott körülmények között adósnak tekinthetők-e a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 202. cikke (3) bekezdésének második franciabekezdése értelmében?


(1)  A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2000. november 16-i 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 311., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 10. kötet, 239. o.)

(2)  A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.)


Top