Vyberte si experimentálne prvky, ktoré chcete vyskúšať

Tento dokument je výňatok z webového sídla EUR-Lex

Dokument 62008CN0568

    C-568/08. sz. ügy: A Rechtbank Assen (Hollandia) által 2008. december 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – 1. Combinatie Spijker Infrabouw/De Jonge Konstruktie, 2. Van Spijker Infrabouw B.V., 3. De Jonge Konstruktie B.V. kontra Provincie Drenthe

    HL C 69., 2009.3.21, s. 21 – 22 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    21.3.2009   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 69/21


    A Rechtbank Assen (Hollandia) által 2008. december 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – 1. Combinatie Spijker Infrabouw/De Jonge Konstruktie, 2. Van Spijker Infrabouw B.V., 3. De Jonge Konstruktie B.V. kontra Provincie Drenthe

    (C-568/08. sz. ügy)

    (2009/C 69/39)

    Az eljárás nyelve: holland

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Rechtbank Assen

    Az alapeljárás felei

    Felperesek:

    1.

    Combinatie Spijker Infrabouw/De Jonge Konstruktie

    2.

    Van Spijker Infrabouw B.V.

    3.

    De Jonge Konstruktie B.V.

    Alperes: Provincie Drenthe

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    1.

    a.

    Úgy kell-e értelmezni a 89/665/EGK irányelv (1) 1. cikkének (1) és (3) bekezdését, valamint 2. cikkének (1) és (6) bekezdését, hogy e rendelkezéseket nem tartják be, ha a nemzeti bíróság által az odaítéléssel kapcsolatos közösségi jogi vitákban biztosítandó jogvédelem igénybevételét az nehezíti meg, hogy egy olyan rendszerben, amelyben ugyanazon döntés és annak következményei tekintetében mind a közigazgatási, mind a polgári jogi bíróság hatáskörrel rendelkezhet, párhuzamosan egymásnak ellentmondó határozatok születhetnek?

    b.

    Megengedhető-e ebben az összefüggésben a közigazgatási bíró hatáskörének olyan korlátozása, hogy csak a szerződés odaítéléséről szóló döntést bírálhatja el és csak annak tárgyában határozhat, és ha igen, úgy miért és/vagy milyen feltételek mellett?

    c.

    Megengedhető-e ebben az összefüggésben, hogy a közigazgatási bírósághoz fordulás általános szabályait rögzítő, a közigazgatási jogról szóló általános törvény e kereset benyújtásának lehetőségét kizárja az ajánlatkérő hatóság és az ajánlattevők egyike között létrejött szerződéskötéssel kapcsolatos döntések tárgyában, és ha igen, úgy miért és/vagy milyen feltételek mellett?

    d.

    Releváns-e ebből szempontból a 2. kérdésre adandó válasz?

    2.

    a.

    Úgy kell-e értelmezni a 89/665/EGK irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdését, valamint 2. cikkének (1) és (6) bekezdését, hogy e rendelkezéseket nem tartják be, ha gyors döntés csak egy eljárás keretében szerezhető be, amelynek jellegzetessége, hogy alapvetően gyors intézkedés elrendelésére irányul, az ügyvédek között nincs iratváltás, rendszerint [csak] írásos bizonyítékokat terjesztenek elő és a törvényben rögzített bizonyítási szabályok nem alkalmazhatók?

    b.

    Az e kérdésre adandó nemleges válasz esetén ugyanez vonatkozik-e arra az esetre is, amelyben az ítélet a jogviszonyokat nem rögzíti végérvényesen, és nem is egy ilyen jogerős döntés meghozatalára irányuló döntéshozatali eljárás része?

    c.

    Releváns-e e tekintetben az, hogy az ítélet – miközben egyéb érintettek is lehetnek – csak a peres feleket köti?

    3.

    Összeegyeztethető-e a 89/665/EGK irányelvvel, hogy egy bíró a „kort geding” eljárásban az ajánlatkérő hatóságot arra kötelezi, hogy a szerződés odaítélése tárgyában olyan döntést hozzon, amely később az ügy érdemét érintő eljárásban az odaítélésre vonatkozó közösségi jogi rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek bizonyul?

    4.

    a.

    Az e kérdésre adandó nemleges válasz esetén az ajánlatkérő hatóságot kell-e ezért felelősnek tekinteni, és ha igen, úgy milyen értelemben?

    b.

    Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha a kérdésre igenlő választ kell adni?

    c.

    Ha e hatóságnak kártérítést kellene fizetnie, meghatározza-e a közösségi jog a kár megállapításának és mértéke kiszámításának alapjául szolgáló mércéket, és ha igen, úgy melyek ezek a mércék?

    d.

    Ha az ajánlatkérő hatóság nem tekinthető felelősnek, úgy megállapítható-e a közösségi jog szerint egy másik személy felelőssége, és minek alapján?

    5.

    Mit kell tennie a nemzeti bíróságnak akkor, ha a nemzeti jog és/vagy az előző kérdésekre adandó válaszok alapján gyakorlatilag lehetetlennek vagy túlságosan nehéznek bizonyul a felelősség érvényesítése?


    (1)  A Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.).


    Začiatok