Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52026PC0420

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 28-i végrehajtási határozat módosításáról

COM/2026/420 final

Brüsszel, 2026.7.27.

COM(2026) 420 final

2026/0230(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 28-i végrehajtási határozat módosításáról

{SWD(2026) 253 final}


2026/0230 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 28-i végrehajtási határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Azt követően, hogy Horvátország 2021. július 8-án benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét (a továbbiakban: terv), a Bizottság javaslatot terjesztett elő a Tanácsnak, amelyben pozitív értékelést adott a tervről. A Tanács 2021. július 28-án végrehajtási határozat (a továbbiakban: a 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozat) 2 útján jóváhagyta a pozitív értékelést. A 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot a 2023. december 8-i 3 , a 2025. június 20-i 4 és a 2025. november 13-i 5 tanácsi végrehajtási határozat módosította.

(2)Horvátország 2026. július 9-én az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot módosító javaslatra irányuló, indokolással ellátott kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz arra hivatkozva, hogy a terv megvalósítása objektív körülmények miatt részben ellehetetlenült. Ennek alapján Horvátország módosított tervet nyújtott be.

Az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikkén alapuló módosítások

(3)A Horvátország által a tervhez objektív körülmények miatt benyújtott módosítások 34 intézkedést érintenek. 

(4)Horvátország kifejtette, hogy egy intézkedés már nem valósítható meg a kereslet hiánya miatt Ez a következő intézkedést érinti: C7.1. I2 Kibővített intézkedés: Új, alternatív üzemanyaggal működő járművek beszerzésére és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló társfinanszírozási program a közúti közlekedésben. Ennek alapján Horvátország a fent említett intézkedés törlését kérte. A 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(5)Horvátország kifejtette, hogy egy intézkedés részben már nem valósítható meg a kereslet hiánya miatt Ez a C7.1. R1-I1 intézkedést (Hidrogénfelhasználás és új technológiák) érinti. Ennek alapján Horvátország a fent említett intézkedés módosítását kérte. A 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(6)Horvátország kifejtette, hogy egy intézkedés a magas infláció és a költségek növekedése miatt részben már nem valósítható meg. Ez a C1.4 R3-I1 intézkedést (Korszerűsítési program a közforgalom számára nyitva álló kikötők számára) érinti. Ennek alapján Horvátország a fent említett intézkedés módosítását kérte. A 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(7)Horvátország kifejtette, hogy egy intézkedés részben már nem valósítható meg az építőiparban jelen lévő szűk keresztmetszetek és munkaerőhiány miatt. Ez az alábbi intézkedést érinti: C3.1. R1-I4 Általános iskolák építése, korszerűsítése, újjáépítése és felszerelése egy műszakos egész napos tanításhoz. Ennek alapján Horvátország a fent említett intézkedés módosítását kérte. A 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(8)Horvátország kifejtette, hogy két intézkedést annak érdekében módosított, hogy az eredeti ambíciószint eléréséhez kiigazítsák az alapforgatókönyvet. Ez a következő intézkedéseket érinti: C2.5 R1 – Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának növelése a polgárok bizalmának növelése érdekében, C4.3.R1 – A szociális ellátások átláthatósága és megfelelősége a szociális védelmi rendszerben. Ennek alapján Horvátország az említett intézkedések módosítását kérte. A 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(9)Horvátország kifejtette, hogy 32 intézkedést módosított olyan jobb alternatívák megvalósítása érdekében, amelyek lehetővé teszik az adminisztratív terhek csökkentését és a tanácsi végrehajtási határozat egyszerűsítését, ugyanakkor továbbra is megvalósítják az említett intézkedések célkitűzéseit. Ez az alábbi intézkedéseket érinti: C1.1.1. R4-I2 Pénzügyi eszköz mikro-, kis- és középvállalkozások számára, C1.1.1. R4-I3 Pénzügyi eszköz közepes piaci tőkeértékű vállalatok és nagyvállalkozások számára, C1.1.1. R4-I4 Pénzügyi eszköz közszektorbeli intézmények számára, C1.1.1. R5-I1 Tőke- és kvázisajáttőke-finanszírozási eszközökbe történő befektetés, C1.1.1 R6-I2 A média tényellenőrzési és közzétételi rendszerének létrehozása, C1.1.2 R2-I2 Beruházás a kis- és középvállalkozások irányítási kapacitásába, C1.1.2 R3-I3 Digitalizációs támogatások, C1.2. R1-I1 Az energiarendszer újjáélesztése, kiépítése és digitalizálása, valamint az infrastruktúra támogatása az energiaágazat dekarbonizációja érdekében, C1.4. R1-I5 Veszélyes áruk közúti szállításának nyomon követése (e-ADR), C1.4. R2-I3 A vasúti infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek megszüntetése, C1.4. R2-I6 Zöld technológiák alkalmazása a vasúti személyszállításban, C1.4. R2-I7 Az informatikai rendszerek korszerűsítése, C1.4. R5-I3 Új, alternatív üzemanyaggal működő járművek beszerzésére irányuló program, C1.5 R1-I1 Gyümölcs- és zöldségágazati logisztikai és elosztóközpontok építése, C1.5 R1-I2 A termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli helyzetének és láthatóságának megerősítése, C1.5 R3-I2 Intelligens mezőgazdaság, C2.4 R5 Az állami tulajdonú ingatlanok kezelésének optimalizálása, C2.5 R1-I6 Stabil és reziliens informatikai infrastruktúra az igazságügyi információs rendszer számára, C2.6 R3 A helyi és regionális kormányzati egységek többségi tulajdonában lévő vállalatok vállalatirányításának javítása, C3.1 R1-I2 Általános iskolák építése, korszerűsítése, újjáépítése és felszerelése egy műszakos egész napos tanításhoz, C5.1. R2-I1 Berendezések beszerzése rákos betegségek megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére, C5.1. R3-I1 A szakorvosképzés központi finanszírozása, C5.1 R4-I5 A járóbeteg-ellátás kezelési eredményeinek nyomon követésére szolgáló rendszer bevezetése a közforgalmú gyógyszertárakban, különös tekintettel a krónikus betegekre, C5.1 R1-I2 Mobil járóbeteg-ellátó egységek, C5.1 R2-I2 A Nemzeti Onkológiai Hálózat és a Nemzeti Onkológiai Adatbázis létrehozásához szükséges berendezések beszerzése és telepítése, C6.1.R2 A megfelelő készségek biztosítására szolgáló keret kidolgozása a földrengés utáni újjáépítéshez szükséges zöld munkahelyek összefüggésében, C7.1. R1-I1 Hidrogénfelhasználás és új technológiák, C7.1. I1 Kibővített intézkedés: Alternatív üzemanyaggal működő járművek beszerzése városi és elővárosi, menetrend szerinti tömegközlekedéshez, C7.1. R1-I4 A megújuló energiaforrások közlekedésben és fűtésben való felhasználásának megerősítése, C7.1. R1-I6 A villamosenergia-hálózat átviteli és elosztási kapacitásainak megerősítése, C7.1 I3 A Krk szigetén található LNG-terminál kapacitásának növelése és a gázinfrastruktúra megerősítése, C7.1 I4 Alternatív üzemanyaggal működő járművek beszerzése a városi és elővárosi, menetrend szerinti tömegközlekedéshez. Ennek alapján Horvátország az említett intézkedések módosítását kérte. A 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(10)Az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikkével összhangban egy intézkedés törlése és három intézkedés végrehajtási szintjének csökkentése nyomán Horvátország kérte, hogy az így felszabaduló forrásokat egy új intézkedés felvételére és két intézkedés végrehajtási szintjének növelésére használhassa fel. Ez a következőket érinti: C1.4 R3-I1 Korszerűsítési program a közforgalom számára nyitva álló kikötők számára, C2.3 R3-I18 Önkéntes hozzájárulás az EuroHPC közös vállalkozáshoz MI-gigagyár vagy azzal egyenértékű MI-infrastruktúra létrehozásához, C3.1. R1-I4 Általános iskolák építése, korszerűsítése, újjáépítése és felszerelése egy műszakos egész napos tanításhoz, C4.1 R3-I1 Felnőttoktatási, -képzési és -továbbképzési utalványok bevezetése, C4.3 R3-I4 Idősgondozási központok építése és felszerelése (otthoni és közösségi szolgáltatások és intézményi szolgáltatások), C7.1. R1-I1 Hidrogénfelhasználás és új technológiák, C7.1. I2 Kibővített intézkedés: Új, alternatív üzemanyaggal működő járművek beszerzésére és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló társfinanszírozási program a közúti közlekedésben. Ennek alapján Horvátország két intézkedés végrehajtási szintjének növelését és a terv két új intézkedéssel való kiegészítését kérte. A 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

Szövegezési hibák javítása

(11)A tanácsi végrehajtási határozat 20 szövegezési hibát tartalmaz, amelyek hét komponens alá tartozó 15 mérföldkövet és célt, valamint öt intézkedést érintenek. A tanácsi végrehajtási határozat módosítása keretében javítani kell ezeket a szövegezési hibákat, amelyek miatt a határozat nem a Bizottság és Horvátország közötti megállapodásnak megfelelően tükrözi a Bizottságnak 2021. május 14-én benyújtott terv tartalmát. Ezek a szövegezési hibák a következőket érintik: a C1.3 R1-I1 intézkedés (Közcsatorna-fejlesztési program) 65. és 66. célja, a C1.3 R1-I2 intézkedés (A közüzemi vízellátás fejlesztési programja) 72. célja, a C1.3 R1-I3 intézkedés (Katasztrófakockázat-csökkentési program) 79. célja, a C1.3 R3-I1 intézkedés (További beruházások a közcsatorna-fejlesztési programba) 388. és 389. célja, a C1.3 R3-I2 intézkedés (További beruházások a közüzemi vízellátás fejlesztési programjába) 391. célja az 1.3. komponens (A vízgazdálkodás és a hulladékgazdálkodás javítása) keretében, a C2.3 R3-I6 intézkedés (Beruházások az állami információs infrastruktúra-hálózatokba) 186. mérföldköve, a C2.3 R3-I13 intézkedés (Az adóhatóság digitális átalakítása) 197. mérföldköve, a C2.3 R3-I16 intézkedés (A sport és a szabadidős tevékenységek folyamatainak digitalizálása helyi és regionális szinten) 201. célja, a C2.3 R4-I1 intézkedés (A széles sávú infrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti keretprogram projektjeinek végrehajtása azokon a területeken, ahol nem áll fenn kellő kereskedelmi érdeklődés a beruházások iránt) 204. mérföldköve a 2.3. komponens keretében (A társadalom és a közigazgatás digitális átállása), a C2.4 R3 intézkedés (Az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának nyomon követésére szolgáló emberi kapacitás megerősítése) 209. célja a 2.4. komponens (Az állami vagyonkezelés javítása) keretében, a C3.2 R1-I1 intézkedés (Az egyetemek és kutatóintézetek finanszírozására irányuló, innovációra, kutatásra és fejlesztésre összpontosító programmegállapodások rendszerének kidolgozása) 278. célja a 3.2. komponens (A kutatási és innovációs kapacitás fellendítése) keretében, a C6.1 R2 intézkedés (A földrengés utáni újjáépítéshez szükséges zöld munkahelyekhez szükséges megfelelő készségek biztosítására szolgáló keret kidolgozása) 401. mérföldköve a 6.1. komponens (Épületek felújítása) keretében, a C7.1 R1-I1 intézkedés (Hidrogénfelhasználás és új technológiák) 54. mérföldköve a 7.1. komponens (Energia és fenntartható közlekedés) keretében, valamint az alábbi intézkedések leírása: C1.3 R3-I1 beruházás – További beruházások a közcsatorna-fejlesztési programba, C2.3 R3-I15 beruházás – Turisztikai alkalmazásmegoldások kialakítása, C2.3 R4-I1 beruházás – A széles sávú infrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti keretprogram projektjeinek végrehajtása azokon a területeken, ahol nem áll fenn kellő kereskedelmi érdeklődés a beruházások iránt, C2.3 R3-I17 beruházás – A népesség, a családok és a háztartások nyilvántartásának létrehozása, C3.1 R1-I1 beruházás – Koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények építése, korszerűsítése, újjáépítése és felszerelése, C6.1 R2 reform – A földrengés utáni újjáépítéshez szükséges zöld munkahelyekhez szükséges megfelelő készségek biztosítására szolgáló keret kidolgozása az 1.3. komponens (A vízgazdálkodás és a hulladékgazdálkodás javítása), a 2.3. komponens (A társadalom és a közigazgatás digitális átállása), a 3.1. komponens (Az oktatási rendszer reformja) és a 6.1. komponens (Épületek felújítása) keretében. Ezek a korrekciók nem befolyásolják az érintett intézkedések végrehajtását.

A Bizottság általi értékelés

(12)A Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján értékelte a módosított tervet.

(13)A Bizottság úgy véli, hogy a Horvátország által benyújtott módosítások nem befolyásolják a tervnek a 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatban foglalt, a terv relevanciája, eredményessége, hatékonysága és koherenciája tekintetében történő, az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a), b), c), d), da), db), g), h), j) és k) pontjában meghatározott értékelési kritériumok szerint elvégzett pozitív értékelését.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(14)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. kritériumával összhangban a módosított terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a módosított terv teljes allokációjának 37,00 %-át, a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések becsült összköltségének pedig a 60,56 %-át teszik ki. A módosított terv az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően összhangban van a 2021–2030-ra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(15)A C7.1. R1-I2 intézkedés (Hidrogénfelhasználás és új technológiák – Hidrogénalapú gazdaság létrehozása) 53. célja és a C7.1. I2 intézkedés (Kibővített intézkedés: Új, alternatív üzemanyaggal működő járművek beszerzésére és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló társfinanszírozási program a közúti közlekedésben) 125. mérföldköve a kereslet hiánya miatt törlésre került. Összességében a tervnek a zöld átálláshoz való hozzájárulás tekintetében meghatározott célértéke nagyon korlátozott mértékben csökken.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(16)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. kritériumával összhangban a módosított terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A digitális célkitűzéseket támogató intézkedések az említett rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a módosított terv teljes allokációjának 21,84 %-át teszik ki.

(17)A bevezetett módosítások nem befolyásolják a terv digitális átállással kapcsolatos általános törekvéseit, mivel a digitális átálláshoz való teljes hozzájárulás kismértékben, 21,07 %-ról 21,84 %-ra nőtt. A módosított terv továbbra is jelentősen hozzájárul a digitális átálláshoz, többek között a közigazgatás és a vállalkozások digitalizálásának fokozása, a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott digitális szolgáltatások számának növelése, valamint az e-egészségügybe és a közlekedési ágazat digitalizálásába történő beruházások révén.

Költségszámítás

(18)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. kritériumával összhangban a terv becsült összköltségére vonatkozó, a módosított tervben közölt indokolás mérsékelten („B” minősítés) felel meg az észszerűségre és a valószerűségre, a költséghatékonyság elvével való összhangra és a várható gazdasági és társadalmi hatással való arányosságra vonatkozó kritériumnak.

(19)Horvátország benyújtotta a módosított és új mérföldkövek és célok költségeinek részletes bontását, hivatkozva a korábbi hasonló projektekre, és megfelelő indokolással szolgált az összköltség megállapításához használt módszertanról.

Egyéb értékelési kritériumok

(20)A Bizottság úgy véli, hogy a Horvátország által benyújtott módosítások nem befolyásolják a tervnek a 2021. július 28-i, Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatban foglalt, a terv relevanciája, eredményessége, hatékonysága és koherenciája tekintetében történő és a 19. cikk (3) bekezdésének a), b), c), d), da), db), g), h), j) és k) pontjában meghatározott értékelési kritériumok szerint elvégzett pozitív értékelését.



Pozitív értékelés

(21)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a módosított tervről, és megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban meg kell határozni a módosított terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a módosított terv végrehajtásához rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(22)Horvátország módosított tervének becsült összköltsége 9 961 398 190 EUR. Mivel a módosított terv becsült összköltsége magasabb, mint a Horvátország rendelkezésére álló, aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás, a Horvátország módosított tervének allokált, az (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 4a. cikkével, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikkének (4) bekezdésével és cikk 21a. cikkének (6) bekezdésével összhangban meghatározott pénzügyi hozzájárulás 5 786 544 628 EUR-nak felel meg. A Horvátország rendelkezésére bocsátott pénzügyi hozzájárulás összege tehát változatlan marad.

Hitelek

(23)A további reformok és beruházások támogatása érdekében a 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot módosító 2023. november 21-i tanácsi végrehajtási határozat összesen 4 254 156 972 EUR összeget bocsátott Horvátország rendelkezésére hitel formájában. A C3.1. R1-I4. intézkedés (Általános iskolák építése, korszerűsítése, újjáépítése és felszerelése egy műszakos egész napos tanításhoz) végrehajtási szintjének az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke szerinti csökkenését követően Horvátország nem kérte, hogy a felszabadított hitelforrásokat új intézkedések támogatására vagy a tervben szereplő meglévő intézkedések végrehajtási szintjének növelésére használhassa fel. A terv becsült összköltsége alacsonyabb, mint a Horvátország rendelkezésére álló pénzügyi hozzájárulás és a 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot módosító 2023. november 21-i tanácsi végrehajtási határozattal hitel formájában Horvátország rendelkezésére bocsátott támogatás együttes összege. Ezért a hitel formájában Horvátország rendelkezésére bocsátott teljes támogatás összegét 4 174 853 562 EUR-ra kell csökkenteni.

(24)A 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell. Az egyértelműség érdekében a 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozat mellékletét új melléklettel kell felváltani.

(25)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az eszköztől eltérő bármely más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

A Tanács jóváhagyja Horvátország módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok alapján végzett értékelését.

2. cikk
Módosítások

A Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 28-i tanácsi végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1. A 2a. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Unió Horvátország rendelkezésére bocsát legfeljebb 4 174 853 562 EUR összegű hitelt.”

2. A melléklet helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.

3. cikk
Címzett

Ennek a határozatnak a Horvát Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj .
(2)    ST 10687/21 INIT; ST 10687/21 ADD 1.
(3)    ST 15834/23 INIT; ST 15834/23 COR 1; ST 15834/23 ADD 1 REV 1.
(4)    ST 9586/25 INIT; ST 9586/25 ADD.
(5)    ST 14448/25 INIT; ST 14448/25 ADD 1.
(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1755 rendelete (2021. október 6.) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról (HL L 357., 2021.10.8., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1755/oj ).
Top

Brüsszel, 2026.7.27.

COM(2026) 420 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 28-i végrehajtási határozat módosításáról

{SWD(2026) 253 final}


MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIATERV SZERINTI REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

A. 1.1. ÖSSZETEVŐ: REZILIENCIA, ZÖLD ÉS DIGITÁLIS GAZDASÁG

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense széles körű, horizontális megközelítést alkalmaz a horvát gazdaság egyes strukturális gyengeségeinek kezelése során. Horvátország gazdasági növekedését és az Unió többi részével való konvergenciáját akadályozza az alacsony termelékenység, a magánszektor viszonylag alacsony beruházásai, a leginnovatívabb vállalkozások finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférése, valamint általában az üzleti környezet, amelyet viszonylag magas adminisztratív és adójellegű terhek, valamint a szakmák túlzott szabályozása jellemez. Emellett az ipari termelés aránya a közép- és kelet-európai tagállamok között a legalacsonyabb, és Horvátország az innovációra, a magasabb technológiai szintű termékekre, valamint a zöld és digitális átállásra irányuló beruházások szintje tekintetében is elmarad a hasonló országoktól.

A komponensnek három célkitűzése van:

-Az üzleti környezet javítása az adminisztratív és adójellegű terhek csökkentésére és a szabályozott szakmák további liberalizálására irányuló reformok folytatása révén.

-A tőkeforrások gazdaságon belüli jobb elosztásának elérése a szabályozási keret olyan módosításainak kidolgozása révén, amelyek ösztönzik a magánszektor beruházásait; a vállalkozások termelőberuházásainak vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes pénzügyi eszközök révén történő támogatása, különösen a zöld technológiák bevezetése érdekében; valamint az alternatív vagy innovatív finanszírozási módokhoz való hozzáférés javítása.

-A vállalkozások támogatása abban, hogy működésüket az új digitális környezethez igazítsák, különös tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra, amelyeket különösen súlyosan érintettek a személyes szolgáltatásokat korlátozó korlátozó intézkedések.

A komponens az országspecifikus ajánlással foglalkozik azáltal, hogy likviditást biztosít a kis- és középvállalkozásoknak, csökkenti az adójellegű terheket és korlátozásokat az áruk és szolgáltatások piacának szabályozásában, előmozdítja a magánberuházásokat, és a beruházásokat a zöld és digitális átállásra összpontosítja (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás). Hozzájárul továbbá a legnagyobb terhet jelentő adójellegű járulékok, valamint a túlzott termék- és szolgáltatáspiaci szabályozás csökkentésére vonatkozó ajánlás teljesítéséhez (a 2019. évi 4. országspecifikus ajánlás).

A komponens két alkomponensre oszlik: C1.1.1. (A versenyképesség erősítése és a gazdaság zöld átállása) és C.1.1.2. (Az innováció fellendítése és a gazdaság digitalizálása).



A.1. PONT    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Alkomponens – A gazdaság versenyképességének és zöld átállásának megerősítése

Ezen alkomponens célja a gazdasági tevékenység, a versenyképesség és a beruházások előmozdítása a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív és adójellegű terhek további csökkentése, a szabályozott szakmák további liberalizálása, a hitelekhez való hozzáférés vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek és tőkeinstrumentumok révén történő javítása, a közvetlen külföldi befektetések vonzása, valamint a kulturális és kreatív ágazatok digitális átállásának támogatása révén.

Reform – Az üzleti és szabályozási környezet reformjának folytatása.

E reform célja Horvátország üzleti környezetének további javítása az alábbiak révén:

az állami és közigazgatási szervek által a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások digitalizálása,

-a vállalkozásokra vonatkozó szabályozási feltételek javítása és az adminisztratív és adóterhek további enyhítése, valamint

a gazdasági hatásvizsgálat javítását célzó stratégia és cselekvési terv elfogadása.

A reform magában foglalja az adminisztratív terhek, valamint az adójellegű és nem adójellegű díjak csökkentésére irányuló 5. cselekvési terv elfogadását, az intézkedések végrehajtásának nyomon követésére szolgáló informatikai rendszer létrehozását, valamint a nem adójellegű díjak nyilvántartásának aktualizálását és digitalizálását.

Stratégia és cselekvési terv elfogadása a közigazgatásban alkalmazott gazdasági hatásvizsgálati eljárások javítására az innováció és az új üzleti modellek elfogadásának jobb támogatása érdekében. Ebben az összefüggésben a kkv-kra vonatkozó hatásvizsgálati tesztet át kell helyezni egy digitális platformra a közigazgatási tisztviselők együttműködésének megkönnyítése, valamint az online képzés és kommunikáció támogatása érdekében. A beruházás részét képezi a köztisztviselők meghatározott területeken történő továbbképzése. A beruházás keretében hozott intézkedéseknek magukban kell foglalniuk egy szabályozási tesztkörnyezet bevezetését, amely lehetővé teszi az új üzleti modellek ellenőrzött tesztelését.

Ezt a reformot 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Reform – A szabályozott szakmák reformjának folytatása

A reform célja, hogy a szolgáltatási piacok liberalizációjának folytatása révén fokozza a horvát gazdaság termelékenységét. Ez az intézkedés a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó legalább 50 szabályozási követelmény egyszerűsítéséből vagy eltörléséből áll, összhangban a szolgáltatási piacok liberalizálására vonatkozó cselekvési tervekkel és figyelembe véve a Világbank ajánlásait.

Reform – A magánberuházások előmozdítását célzó stratégiai keret előmozdítása

A reform célja, hogy Horvátország vonzó beruházási célponttá váljon a közvetlen külföldi befektetések előmozdítását és megkönnyítését célzó stratégiai keret kidolgozása és elfogadása révén. Ez az intézkedés a beruházásösztönzés stratégiai keretének elfogadásából áll, beleértve a nemzeti tervet, a cselekvési tervet, a beruházásösztönzésről szóló új törvényt és a digitális koordinációs platformot.

Reform – Reziliens kulturális és kreatív ágazatok kialakítása

A reformnak magában kell foglalnia az elektronikus médiáról, valamint a szerzői és szomszédos jogokról szóló törvény módosításainak hatálybalépését, amelyek meghatározzák a kreatív, kulturális és médiatartalmak szerzőinek hatékony jogi védelmét az interneten, figyelembe véve, hogy fel kell számolni a védett tartalmak sikeres internetes forgalmazása előtt álló akadályokat. Az új jogi keret várhatóan arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy üzleti folyamataikat a digitális egységes piac ágazati szabványaihoz igazítsák új és innovatív online üzleti modellek, valamint új és innovatív termékek és szolgáltatások kidolgozása révén.

A megreformált szerzői jogi keret várhatóan előmozdítja a kulturális és kreatív iparágakat azáltal, hogy stabil jogi keretet biztosít az online platformok és alkalmazások létrehozásához, megkönnyíti a kreatív, kulturális és médiatartalmak online engedélyezését, ezáltal előmozdítva a kulturális, nyelvi és média sokszínűségét. A médiára és a szerzői jogra vonatkozó jogi keret módosításai várhatóan megkönnyítik a televízió- és rádióműsorok határokon átnyúló terjesztését azáltal, hogy egyértelmű szabályokat állapítanak meg az úgynevezett közvetlen jeláramlásra vonatkozóan, és megkönnyítik a nyilvános tartalmak további felhasználását új innovatív termékek és szolgáltatások létrehozása céljából a digitális egységes piacon. Ezen túlmenően a jogalkotási reformnak biztosítania kell az átláthatóságot a tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz kapcsolódó tulajdonosi struktúrák közzététele és ezen információknak a szolgáltató honlapján történő közzététele terén, és nagyobb átláthatóságot kell bevezetni a finanszírozási összegekre és forrásokra vonatkozó információk tekintetében is.

C1.1.1 R1-I1 beruházás – Az üzleti szektornak nyújtott kormányzati és közigazgatási szolgáltatások digitalizálása (G2B)

A beruházás célja a vállalkozásoknak nyújtott közszolgáltatások hozzáférhetőségének, átláthatóságának és hatékonyságának javítása digitalizációjuk révén olyan kiválasztott kiemelt területeken, mint a cégbejegyzés és az engedélyezés. Ez az intézkedés a kkv-kra vonatkozó szabályozási stratégia és cselekvési terv elfogadásából, egy díjfizetési platform elindításából, a START rendszer hozzáférési pontokkal és engedélyezési modullal történő korszerűsítéséből, valamint a beruházási eljárások digitalizálásából áll.

C1.1.1. R1-I2 beruházás – Az adminisztratív és adóterhek csökkentésének folytatása

A beruházás célja az üzleti környezet jelentős javítása Horvátországban. Ez az intézkedés az adójellegű és nem adójellegű díjak csökkentésére, az adminisztratív terhek csökkentésére és a kkv-teszt új együttműködési platformon keresztül történő digitalizálására irányuló egymást követő cselekvési tervek végrehajtásából áll.

C1.1.1. R4-I1 beruházás – Vállalkozások támogatása az energia- és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás érdekében

E beruházás célja, hogy vissza nem térítendő támogatások révén finanszírozza a kis-, közép- és közepes piaci tőkeértékű vállalatok zöld technológiákba történő termelőberuházásait, amelyek hozzájárulnak az energiaigényes iparágak energia- és erőforrás-hatékony gazdaságához. Ez az intézkedés pályázati felhívások kiírásából és vissza nem térítendő támogatások odaítéléséből áll a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projektekbe és az alacsony kibocsátású technológiákba történő beruházásokhoz.

Beruházás C1.1.1. R4-I2 – Pénzügyi eszköz mikro-, kis- és középvállalkozások számára

A beruházás célja, hogy tovább ösztönözze a beruházási tevékenységet a horvát piacon azáltal, hogy kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít a növekedési és fejlesztési szakaszban lévő kkv-k (finanszírozáshoz hozzáférő szervezetek) számára, és támogatja az ilyen hozzáféréssel általában nem rendelkező konkrét célcsoportok (például mikrovállalkozók, induló innovatív vállalkozások, fiatal vállalkozók, K+F+I-beruházások, kevésbé fejlett területeken beruházó gazdasági szereplők) finanszírozáshoz való hozzáférését. Ez az intézkedés a HAMAG BICRO és a HBOR révén pénzügyi eszközök létrehozásából áll, amelyek hiteleket és kamattámogatásokat nyújtanak a versenyképességbe, a digitalizációba és a zöld átállásba történő kkv-beruházásokhoz.

Beruházás C1.1.1 R4-I3 – Pénzügyi eszköz közepes piaci tőkeértékű vállalatok és nagyvállalatok számára

A beruházás célja a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagyvállalatok versenyképességének, valamint zöld és digitális átállásának előmozdítása azáltal, hogy kedvezőbb finanszírozási forrásokat biztosít, ami rövid és középtávon a beruházások növekedésének kulcsfontosságú feltétele. Ez az intézkedés a HBOR-on keresztül garancia- és kamattámogatási alapok létrehozásából áll a versenyképességbe, a digitalizációba és a környezetbarát technológiákba történő beruházások finanszírozása érdekében.

Beruházás C1.1.1 R4-I4 – Pénzügyi eszköz közszektorbeli intézmények számára

A beruházás célja, hogy kedvezményes finanszírozást biztosítson a közintézmények számára a gazdasági, önkormányzati, közlekedési és szociális infrastrukturális projektekhez, valamint a közszféra zöld és digitális átállásához hozzájáruló technológiai projektekhez, 26 544 562 EUR (200 000 000 HRK) tervezett allokációval. Ez az intézkedés a HBOR-on keresztül kamattámogatási alapok létrehozásából áll, amelyek célja a fenntartható infrastrukturális és technológiai beruházásokat finanszírozó közintézmények finanszírozása.

A C1.1.1. beruházás. R4-I5 – Sajáttőke-injekció a HBOR-ba a stratégiai digitális beruházások és a stratégiai zöld beruházások támogatása érdekében 

Ezen intézkedés célja a horvát gazdaság növekedési potenciáljának támogatása azáltal, hogy strukturálisan kiigazítja a gazdaságon belüli piaci hiányosságok és hatékonysági problémák kezelésére rendelkezésre álló állami támogatás szintjét két konkrét területen, a digitális és a zöld átállás területén.

 

Az intézkedés a Horvát Szerkezetátalakítási és Fejlesztési Banknak (HBOR) nyújtott 277 398 368 EUR összegű tőkeinjekcióból áll. 

A HBOR új befektetési politikát fogad el a kiegészítő saját tőke felhasználására vonatkozóan. A befektetési politikának tartalmaznia kell a pénzügyi termék(ek) leírását azon támogatható végső kedvezményezettek várható típusával együtt, amelyeket a kiegészítő saját tőke kezdetben várhatóan támogatni fog, beleértve a végrehajtás várható ütemtervét és az egyes pénzügyi termékek várható összegét. A HBOR a további saját tőke esetében ugyanazt az ellenőrzési és kontrollrendszert használja, amelyet a Bizottság az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 157. cikkével összhangban pozitívan értékelt. 

A befektetési politikának elő kell írnia, hogy a kiegészítő tőketámogatással támogatott pénzügyi termékek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek, a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. A befektetési politikának különösen az alábbi tevékenységek és eszközök listáját kell kizárnia a támogathatóságból: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 1 (ETS) hatálya alá tartozó tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el, iii. a hulladéklerakókhoz, hulladékégetőkhöz és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekhez kapcsolódó 2 tevékenységek 3 és eszközök 4 . Továbbá a vállalatoknak nyújtott általános támogatás esetében a befektetési politikának ki kell zárnia azokat a vállalatokat, amelyek jelentős hangsúlyt 5 fektetnek a következő ágazatokra: i. fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelés és kapcsolódó tevékenységek, ii. 6 energiaigényes és/vagy magas szén-dioxid-kibocsátású iparágak 7 ; szennyező járművek gyártása, bérlése vagy értékesítése 8 ; iv. hulladékgyűjtés, hulladékkezelés és -ártalmatlanítás 9 , v. nukleáris fűtőanyag feldolgozása, nukleáris energia előállítása. Ezenkívül a beruházási politikának elő kell írnia a végső kedvezményezettek vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak való megfelelést.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás C1.1.1. R5-I1 – Sajáttőke- és kvázisajáttőke-finanszírozási eszközökbe történő beruházás

A beruházás célja, hogy 29 862 632 EUR (225 000 000 HRK) tervezett allokációval biztosítsa azon magánvállalkozások gyorsabb fejlődését, amelyek nem tudnak finanszírozást szerezni a hagyományos pénzügyi intézményektől. Ez az intézkedés abból áll, hogy a HBOR-on és az EBA-n keresztül sajáttőke- és kvázisajáttőke-eszközöket hoznak létre annak érdekében, hogy a befektetéseket magántőkébe, kockázatitőke-alapokba és társbefektetésekbe irányítsák.

C1.1.1. R6-I1 beruházás – A kulturális és kreatív iparágak átalakítása és versenyképességük megerősítése

A beruházás célja a kulturális és kreatív iparágak átalakításának és versenyképességének támogatása. Ez az intézkedés vissza nem térítendő támogatások révén finanszírozást biztosít a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a kulturális és kreatív ágazatok területén tevékenykedő egyéb jogi és természetes személyek kapacitásépítéséhez.

C1.1.1. R6-I2. beruházás – A médiára vonatkozó tényellenőrzési és közzétételi rendszer létrehozása

A beruházás célja a dezinformáció kezelésére irányuló kapacitás megerősítése. A beruházás támogatja a média tényellenőrzési rendszerének az Elektronikus Médiaügynökség általi létrehozását, beleértve a keretek, eszközök és kompetenciák fejlesztését.

Alkomponens – Az innováció fellendítése és a gazdaság digitalizálása

Ezen alkomponens célja a horvát gazdaság értékláncon belüli pozíciójának javítása a magánszektor innovációjának és digitalizációjának fellendítése révén. Ezen alkomponens intézkedései közé tartozik egy beruházásbarátabb jogszabályi keret elfogadása, adminisztratív és pénzügyi támogatás nyújtása a fiatal és innovatív vállalkozások számára az innovatív termékek fejlesztésének és kereskedelmi hasznosításának előmozdítása érdekében, valamint támogatás nyújtása a vállalkozások számára digitális átállásukhoz.

Reform – A K+F ösztönzőrendszer reformja

A reform célja a K+F-be beruházó vállalkozások számának és a K+F-be történő beruházások méretének növelése.

Ez az intézkedés a jelenlegi K+F adókedvezmény-rendszer elemzéséből és a jogi keret módosításából áll az eljárások egyszerűsítése, a terhek csökkentése és a hozzáférhetőség javítása érdekében.

Beruházás – Beruházás a kis- és középvállalkozások irányítási kapacitásába

A beruházás célja, hogy segítse a vállalkozásokat tevékenységük bővítésében, termelékenységük növelésében és a munkahelyteremtésben azáltal, hogy üzleti tanácsadási támogatást nyújt a kkv-knak irányítási kapacitásuk növelése érdekében.

Ez az intézkedés tanácsadási, képzési és mentorálási támogatást nyújt a kkv-knak az irányítási kapacitás megerősítése érdekében.

C1.1.2. R2-I3. beruházás – Induló vállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás

E beruházás célja, hogy a termékfejlesztés támogatása, a termelési kapacitás növelése és a beruházási felkészültség növelése révén ösztönözze az induló innovatív vállalkozások növekedését a csúcstechnológiai és tudásalapú ágazatokban a kereskedelmi hasznosítást megelőző szakaszban.

Ez az intézkedés vissza nem térítendő támogatások odaítéléséből áll a kereskedelmi hasznosítást megelőző szakaszban lévő induló vállalkozások számára a termékfejlesztés, a kapacitásbővítés és a beruházási felkészültség támogatása érdekében.

C1.1.2. R2-I4. beruházás – A felgyorsító tevékenységek megerősítése

A beruházás célja egy gyorsítási program létrehozásának támogatása Horvátországban. Ez az intézkedés mentorálást, a befektetésre való felkészültséghez nyújtott támogatást és a befektetői hálózatokhoz való hozzáférést biztosít legfeljebb 120 induló innovatív vállalkozásból álló csoportok számára legalább három hónapon keresztül.

C1.1.2. R2-I5. beruházás – Innovációs projektek kereskedelmi hasznosítása

A beruházás célja, hogy ösztönözze a piacra lépéshez közeli, érett projektekre irányuló innovációs projektek kereskedelmi hasznosítását, és növelje az innovatív termékek, szolgáltatások vagy technológiák kkv-k általi kivitelét azáltal, hogy támogatja értékesítési és forgalmazási csatornák létrehozását a külföldi piacokon, valamint megerősíti a tudományos intézmények és az ipar, valamint a kis- és középvállalkozások és a nagyobb vállalatok közötti kapcsolatokat. Ez az intézkedés a termékek adaptálását, a piaci bevezetést és a nemzetközivé válást finanszírozó, kiforrott innovációs projektekkel rendelkező kkv-knak nyújt vissza nem térítendő támogatást.

Beruházás – Digitalizációs utalványok

A beruházás célja, hogy egy utalványrendszer bevezetése révén támogassa a kkv-kat egy digitális üzleti modell kifejlesztésében, a digitalizációra való képességük megerősítésében vagy kiberbiztonságuk javításában. Ez az intézkedés utalványokat biztosít a kkv-k számára a digitális készségekre, a kiberbiztonságra és a digitális átalakulási projektekre.

C1.1.2. R3-I3 beruházás – A digitalizációhoz nyújtott támogatások

A beruházás célja a horvát vállalatok digitális átalakulásának támogatása azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújt a digitális megoldások üzleti tevékenységük során történő bevezetéséhez. Ez az intézkedés vissza nem térítendő támogatást nyújt a kkv-knak a digitális eszközök bevezetéséhez, a digitális készségek megerősítéséhez, valamint innovatív digitális termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

1

C1.1.1. R1

M

A szabályozás kkv-ágazatra gyakorolt gazdasági hatásainak értékelésére vonatkozó stratégia és az azt kísérő cselekvési terv horvát kormány általi elfogadása

A stratégia és a cselekvési terv elfogadása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Elsősorban a szabályozásnak a kkv-ágazatra gyakorolt gazdasági hatására összpontosítva a MINGOR kötelező erejű szabályozási politikai stratégiát fogad el a minisztériumok számára, amely egyértelműen kijelöli az irányítási és operatív felelősségi köröket a szabályozási folyamat során a kötelező kkv-teszt elvégzésének szakaszai során. A szabályozási politikai stratégia alapján cselekvési tervet kell elfogadni a vonatkozó eszközök és módszerek szakminisztériumok általi végrehajtásának megszervezésére, megtervezésére, koordinálására és nyomon követésére (elsősorban a kkv-teszt és a szabályozás egyéb gazdasági elemzései tekintetében, amennyiben jelentős gazdasági hatást tárnak fel).

2

C1.1.1. R1-I1

M

A díjak fizetésére szolgáló operatív digitális platform

A díjak fizetésére szolgáló digitális platform működése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Új digitális közszolgáltatásként létre kell hozni a kötelező díjak egységes fizetési platformját a meglévő adminisztratív folyamat optimalizálása és a következő funkciók biztosítása érdekében:
(1) A vállalkozó által fizetendő díjak jegyzéke

Fizetési naptár az elszámolás határidejével

(3) A díjak közvetlen online megfizetésének lehetősége

(4) A kifizetett kötelezettségvállalások áttekintése.

3

C1.1.1. R1-I1

M

A START-rendszerek korszerűsítése

Platform indítása további szolgáltatások korszerűsítésével

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A korlátolt felelősségű társaságok létrehozására szolgáló, START platformnak nevezett digitális platformot korszerűsíteni kell további szolgáltatások digitalizálásával a nyilvántartásba vétel és a jelentéstétel, valamint a meglévő induló innovatív rendszerek integrálása céljából. Az első intézkedés olyan beruházásokat foglal magában, amelyek a START elnevezésű meglévő digitális platformra épülnek a korlátolt felelősségű társaságok létrehozása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a felhasználók új vállalatokat regisztrálhassanak az interneten. Tevékenységének ki kell terjesztenie a START platform funkcióit a szolgáltatások volumenének növelése, a rendszerhez való hozzáférés és a rendszer rendelkezésre állásának javítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy minden új üzleti adatot egyetlen adatbázisba integráljanak. Másodszor, új funkciókat kell bevezetni a START platformba annak korszerűsítése és a cégnyilvántartás különböző adatbázisaival való összekapcsolása révén, hogy digitális hitelesítés révén lehetővé váljon a közigazgatási eljáráshoz való hozzáférés. Harmadszor, létre kell hozni egy digitális engedélyezési platformot (START Plus) a piacra lépési feltételek átláthatóságának, valamint az üzleti szabályozások átláthatóságának növelése érdekében.

4

C1.1.1. R1-I1

T

Fizikai hozzáférési pontok létrehozása a START platformhoz

 

Szám

0

20

NEGYEDÉV

2024

A START platform használatának növelése és a digitális és fizikai platformokon keresztül kezdeményezett folyamatok jobb integrálása érdekében 20 új fizikai hozzáférési pontot kell létrehozni a START platformhoz.

5

C1.1.1. R1-I1

M

A Horvát Köztársaság stratégiai beruházási projektekről szóló törvénye, a beruházásösztönzésről szóló törvény és a kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott állami támogatásokról szóló törvény szerinti célzott MINGOR-folyamatok digitalizálása, valamint a JRPI-rendszer további digitalizálása és hálózatépítése

A MINGOR célzott folyamatainak digitalizálása

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Ez a mérföldkő szükségessé teszi a stratégiai beruházási projektekről szóló horvát törvény, a beruházásösztönzésről szóló törvény és a kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott állami támogatásokról szóló törvény végrehajtási folyamatainak digitalizálását, valamint a vállalati infrastruktúra egységes nyilvántartásának (JRPI) további digitalizálását és hálózatépítését. Ez magában foglalja a fenti eljárások egyszerűsítését, a JRPI vállalkozásokról szóló elektronikus adatbázisának továbbfejlesztését és korszerűsítését, valamint a kérelmek benyújtására és az azokhoz való hozzáférésre szolgáló digitális platform bevezetését.

6

C1.1.1. R1-I2

T

Az adójellegű és nem adójellegű díjak 2020. évi csökkentésére irányuló cselekvési terv végrehajtása

 

% (százalékban)

0

100

NEGYEDÉV

2022

A horvát kormány által 2020 májusában elfogadott, a nem adójellegű és adójellegű terhek 2020-ig történő csökkentésére irányuló cselekvési terv végrehajtása, amely 33 intézkedést tartalmaz a nem adójellegű és adójellegű terhek csökkentésére, valamint 17 intézkedést a szakmai vizsgálatok díjainak csökkentésére, közvetlen költségkönnyítést eredményez a magánszektor számára.

7

C1.1.1. R1-I2

T

A gazdaságra nehezedő adminisztratív terhek enyhítését célzó cselekvési tervekben szereplő intézkedések végrehajtása 2018, 2019, 2020

 

% (százalékban)

61,02

95

NEGYEDÉV

2022

A 2018., 2019. és 2020. évi cselekvési tervekben meghatározott, az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtása, amelyek a tervezett költségcsökkentés legalább 95%-át teszik ki. Az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló cselekvési tervek optimalizálják és digitalizálják a magánszektor számára a legnagyobb terhet jelentőként azonosított adminisztratív folyamatokat. Minden tehercsökkentő intézkedést az üzleti közösség, a kamarák és a szakmai szövetségek képviselőivel együttműködésben kell kidolgozni.

8

C1.1.1. R1-I2

M

A kkv-kra vonatkozó hatásvizsgálati teszt digitalizálása a koordinátorok együttműködésére, az online képzésre és a kölcsönös kommunikációra szolgáló digitális platform fejlesztése révén

A digitális platform működik

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az informatikai tanácsadási szolgáltatások igénybevételével digitális platformot kell kifejleszteni és létrehozni a kkv-teszt végrehajtásához. A platform a kkv-tesztek informatikai adatbázisából, a hatásvizsgálat kiszámításához használt szabványosított értékek adatbázisából áll, és lehetővé teszi a kiszámított hatások szisztematikus nyomon követését, elemző jelentéseket és hatásszimulációkat. A platform szerves részét képezi – az adatbázis mellett – a minőségi jogalkotási hálózatot alkotó nemzeti szakértők közötti kölcsönös kommunikációnak és tapasztalatcserének szentelt portál.
Valamennyi tevékenységet technikai segítségnyújtási projekteken (ÁME) keresztül kell végrehajtani.

9

C1.1.1. R1-I2

T

A nem adójellegű és adójellegű terhek csökkentésére irányuló új cselekvési terv intézkedéseinek végrehajtása

 

Darabszám (EUR)

0

132 722 808

NEGYEDÉV

2023

Az üzleti környezet értékelésének fontos eleme az adójellegű járulékok és az igazgatási díjak formájában jelentkező különböző terhek. A vállalkozások által a központi kormányzati szerveknek, a helyi és regionális hatóságoknak vagy más, közhatalmi jogosítványokkal rendelkező szerveknek fizetett, a közigazgatási rendelkezésekből eredő valamennyi díjat elemezni kell és figyelembe kell venni.
Az adójellegű és nem adójellegű terhek csökkentésére irányuló új/második cselekvési tervben szereplő, a vállalkozások adójellegű és nem adójellegű terhekből eredő terheinek csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtása legalább 132 722 808 EUR összegű közvetlen költségcsökkentést eredményez.

10

C1.1.1. R1-I2

T

A vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló új/ötödik cselekvési tervben meghatározott első intézkedéscsomag végrehajtása

 

Darabszám (EUR)

0

132 722 808

NEGYEDÉV

2024

Az adminisztratív terhek csökkentéséről szóló új/ötödik cselekvési terv kidolgozása során folytatni kell a magánszektor számára a legnagyobb terhet jelentőként azonosított adminisztratív folyamatok optimalizálását és digitalizálását. Kedvezőbb jogi és adminisztratív környezetet biztosít a vállalkozások számára azáltal, hogy folytatja a terhek csökkentésére, az egyszerűsítésre és a vállalkozások olcsóbbá tételére irányuló intézkedések végrehajtását.
A gazdaság adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló új/ötödik cselekvési tervben meghatározott intézkedések végrehajtása legalább 132 722 808 EUR-val csökkenti a vállalkozók terheit. Az intézkedések végrehajtását a Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium és a Digitális Társadalom Fejlesztéséért Felelős Központi Állami Hivatal közötti együttműködés révén kell biztosítani.

11

C1.1.1. R1-I2

T

Az új/ötödik cselekvési tervben meghatározott második intézkedéscsomag végrehajtása a vállalkozók adminisztratív terheinek további csökkentése érdekében

 

Darabszám (EUR)

132 722 808

265 445 617

NEGYEDÉV

2025

A gazdaság adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló új/ötödik cselekvési tervben meghatározott intézkedések végrehajtásának legalább 132 722 808 EUR-val kell csökkentenie a vállalkozók terheit a 2024 negyedik negyedévéig meghatározott célhoz képest.

12

C1.1.1. R2

T

A szakmai szolgáltatásokra vonatkozó legalább 50 szabályozási követelmény egyszerűsítése vagy megszüntetése

 

Szám

250

300

NEGYEDÉV

2024

A cél magában foglalja a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó legalább 50 szabályozási követelmény egyszerűsítését vagy teljes megszüntetését a szolgáltatási piacok liberalizációjára vonatkozó második és harmadik cselekvési terv végrehajtása alapján, beleértve az ügyvédi, közjegyzői, adótanácsadói, könyvvizsgálói, gyógyszerészi és gyógyszertári szakmát, a gyógytornászokat, az építészeket, a mérnököket és az idegenvezetőket, figyelembe véve a Világbankkal együttműködésben végrehajtott technikai segítségnyújtási projekt ajánlásait, valamint a következőkre vonatkozó ajánlásokat:
– A szakmai kamarák bejegyzési és tagsági költségei;

– Széttagolt kizárólagos jogok az egyes szakmákban (pl. építészek és mérnökök);

– A posztgraduális szakmai vizsga biztosítása (pl. építészek és mérnökök);

– Az adótanácsadók tulajdoni és irányítási részesedésére vagy szavazati jogára vonatkozó korlátozások.

13

C1.1.1. R3

M

A magánberuházások előmozdítását célzó stratégiai keret létrehozásáról

Cselekvési terv elfogadása a beruházások fellendítésére és egy digitális platform üzembe helyezésére a hatékony nemzetközi, nemzeti és regionális beruházásösztönzés és -támogatás koordinálása és biztosítása érdekében.

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Elemzésen és ajánlásokon alapuló stratégiai keretet kell létrehozni a magánberuházások előmozdítására, amely a 2023–2030-as időszakra szóló nemzeti beruházásösztönzési terv, a 2023–2028-as időszakra szóló beruházásélénkítési cselekvési terv elfogadásából és közzétételéből, a beruházásösztönzésről szóló új törvény hatálybalépéséből, valamint a koordinációt és a hatékony nemzetközi, nemzeti és regionális beruházásösztönzést és -támogatást szolgáló operatív digitális platform üzembe helyezéséből áll. A mérföldkőnek három elemző tanulmányt kell tartalmaznia: i. az intézményi környezet felülvizsgálata, ii. a közvetlen külföldi befektetések hatásának értékelése, valamint iii. szabályozási, intézményi változásokra és adókedvezmények kialakítására vonatkozó ajánlások; a stratégiai keret elfogadása, beleértve egy cselekvési tervet és egy digitális platform létrehozását a végrehajtás megkönnyítése érdekében. A stratégiai keret várhatóan biztosítja a szakpolitikai koherenciát és koordinációt a beruházások előmozdításával és megkönnyítésével foglalkozó különböző minisztériumok és intézmények között, maximalizálja a beruházások termelékenységre, munkahelyteremtésre és regionális fejlődésre gyakorolt hatását, és támogatja Horvátország digitális és éghajlatvédelmi átállását. 

14

C1.1.1. R4-I1

M

A környezetbarát tevékenységeket célzó beruházások finanszírozására vonatkozó pályázati felhívások közzététele a pályázókra és a projektekre vonatkozóan meghatározott támogathatósági kritériumokkal (beleértve a DNSH-elvnek való megfelelés kritériumait is)

Pályázati felhívás közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Pályázati felhívások közzététele a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok energiahatékony gazdaságra való zöld átállásának támogatására. A vissza nem térítendő támogatásoknak támogatniuk kell a zöld technológiák fejlesztését és alkalmazását a vállalatok üzleti folyamataiban a negatív éghajlati és környezeti hatások csökkentése, a fenntartható termelés előmozdítása, a fenntarthatóbb munkahelyeken a foglalkoztatás növelése, valamint a helyi és regionális versenyképesség megerősítése érdekében (az uniós taxonómiával összhangban).
A kiválasztási/támogathatósági kritériumoknak tükrözniük kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. és VII. mellékletében szereplő alkalmazandó beavatkozási területek követelményeit, és egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítaniuk kell, hogy a támogatott projektek megfeleljenek a DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
Ez az intézkedés nem támogathat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.
A vissza nem térítendő támogatások magánszektorbeli vállalatok olyan beruházásait támogatják, amelyek célja:
A körforgásos gazdaságra összpontosító projektek, amelyek az erőforrás-hatékonysági szempontokat integrálják a termékek előállításába és életciklusába, beleértve az elsődleges és másodlagos nyersanyagok fenntartható ellátását is, és/vagy
– Az energiaigényes iparágak dekarbonizációja és kibocsátásuk jelentős csökkentése, többek között innovatív, alacsony kibocsátású technológiák demonstrációja révén.

15

C1.1.1. R4-I1

T

Források nyújtása kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára környezetbarát tevékenységeket célzó beruházásokhoz

 

Szám

0

290

NEGYEDÉV

2025

Legalább 250 kkv-val és legalább 40 közepes piaci tőkeértékű vállalattal aláírt támogatási szerződések, a #14. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak megfelelően.

16

C1.1.1. R4-I2

M

A mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait támogató pénzügyi eszköz létrehozása

I. az illetékes minisztérium (MINGOR vagy MINFIN) és a HAMAG BICRO, valamint ii. az illetékes minisztérium (MINGOR vagy MINFIN) és a HBOR között közzétett megállapodások, amelyek kedvező finanszírozási feltételeket biztosítanak a beruházásokhoz és a gazdasági szereplők beruházásainak végrehajtásához és/vagy működési volumenének növeléséhez szükséges működőtőke-eszközökhöz.

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az intézkedésnek ösztönöznie kell a mikro-, kis- és középvállalkozások új technológiákba történő beruházásait, a modern gépek és berendezések beszerzését, a termelési és szolgáltatási kapacitás növelését, valamint a zöld átállási intézkedéseket (például a zöld technológiák bevezetését, a körforgásos gazdaságon, a megújuló energiaforrásokon és az energiahatékonyságon alapuló üzleti modellek bevezetését).
Ez az intézkedés nem támogathat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.
Az intézkedés 4 pénzügyi eszközből áll:
A Horvát Kkv-, Innovációs és Beruházási Ügynökség (HAMAG BICRO) legfeljebb 100 000 EUR összegű közvetlen mikrohitelei a kereskedelmi banki hitelekhez nehezen hozzáférő vállalkozások számára, legfeljebb tízéves időtartamra, kedvezményes kamatlábakkal és alacsonyabb hitelbiztosítéki követelményekkel. Ez a pénzügyi eszköz várhatóan 49 816 843 EUR (375 744 000 HRK) összegű finanszírozást biztosít. Legalább 9 519 695 EUR-t (71 726 143 HRK) a környezetbarát termelési folyamatok támogatására és a kkv-k erőforrás-hatékonyságának javítására, 7 916 199 EUR-t (59 644 601 HRK) a kkv-k műveleteinek digitalizálására, a fennmaradó 32 380 949 EUR-t (243 974 260 HRK) pedig a versenyképesség és a reziliencia megerősítését célzó beruházásokra kell fordítani. Ezt a pénzügyi eszközt a HAMAG BICRO egyéb eszközeitől elkülönítve kell kezelni annak biztosítása érdekében, hogy a fel nem használt pénzeszközöket vagy az eszközből a tőke visszafizetése révén befolyó bevételeket hasonló célokra és a környezeti hatás tekintetében azonos támogathatósági feltételekkel használják fel.
A Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank (HBOR) 100 000 EUR-t meghaladó közvetlen hitelei olyan konkrét célcsoportoknak, mint az induló vállalkozások, a fiatal vállalkozók, a női vállalkozók, a hátrányos helyzetű, gazdaságilag kevésbé fejlett területekre irányuló beruházások és a K+F+I, amelyek a magasabb kockázat miatt nem férnek hozzá banki finanszírozáshoz, kedvezményes kamatlábakkal és alacsonyabb hitelbiztosítéki követelményekkel. Ez a pénzügyi eszköz várhatóan 66 361 404 EUR (500 000 000 HRK) összegű finanszírozást biztosít. Legalább 12 681 260 EUR-t (95 546 955 HRK) a környezetbarát termelési folyamatok támogatására és a kkv-k erőforrás-hatékonyságának javítására, 10 545 231 EUR-t (79 453 045 HRK) a kkv-k műveleteinek digitalizálására, a fennmaradó 43 134 913 EUR-t (325 000 000 HRK) pedig a versenyképesség és a reziliencia megerősítését célzó beruházásokra kell fordítani. Ezt a pénzügyi eszközt a HBOR egyéb eszközeitől elkülönítve kell kezelni annak biztosítása érdekében, hogy a fel nem használt pénzeszközöket vagy az ezen eszközből a tőke visszafizetése révén befolyó bevételeket hasonló célokra és a környezeti hatás tekintetében azonos támogathatósági feltételekkel használják fel.

A HAMAG BICRO által nyújtott kamattámogatás létrehozása a meglévő HAMAG BICRO garanciaeszközöket használó mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott bankhitelek hitelezési feltételeinek enyhítésére. Ez a pénzügyi eszköz várhatóan 3 272 281 EUR (24 655 001 HRK) összegű finanszírozást biztosít. Legalább 625 313 EUR-t (4 711 421 HRK) a környezetbarát termelési folyamatok támogatására és a kkv-k erőforrás-hatékonyságának javítására, 519 985 EUR-t (3 917 827 HRK) a kkv-k műveleteinek digitalizálására, a fennmaradó 2 126 983 EUR-t (16 025 753 HRK) pedig a versenyképesség és a reziliencia megerősítését célzó beruházásokra kell fordítani.
Kamattámogatási alap létrehozása a HBOR által a meglévő HBOR hiteleszközöket használó mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott bankhitelek hitelezési feltételeinek enyhítésére. Ez a pénzügyi eszköz várhatóan 26544562 millió EUR (200 000 000 HRK) összegű finanszírozást biztosít. Legalább 5 072 504 EUR-t (38 218 782 HRK) a környezetbarát termelési folyamatok támogatására és a kkv-k erőforrás-hatékonyságának javítására, 4218093 millió EUR-t (31 781 218 HRK) a kkv-k műveleteinek digitalizálására, a fennmaradó 17253965 millió EUR-t (130 000 000 HRK) pedig a versenyképesség és a reziliencia megerősítését célzó beruházásokra kell fordítani.

A zöld átálláshoz hozzájáruló projektek esetében kedvezőbb hitelezési feltételeket irányoznak elő, mint a nem a zöld átállásra összpontosító projektek esetében.
E pénzügyi eszközök más uniós vagy nemzeti forrásokból származó finanszírozással való kombinálása azzal a feltétellel megengedett, hogy nem kerül sor a beruházás kettős finanszírozására.
Mind a négy pénzügyi eszköz befektetési politikájának biztosítania kell az ezen intézkedés keretében támogatott ügyleteknek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelését fenntarthatósági vizsgálat, kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.
Az intézkedés teljes összegéből:
legalább 27 898 772 EUR-t kell elkülöníteni a kkv-k környezetbarát termelési folyamatainak és erőforrás-hatékonyságának támogatására, azzal a elvárással, hogy legalább 11 128 934 EUR-t kell fordítani az üvegházhatású gázok csökkentésére;
ii. 23 199 509 EUR-t kell elkülöníteni a kkv-k támogatására a műveletek digitalizálásában;
iii. 94 896 808 EUR-t a versenyképesség és a reziliencia megerősítését célzó beruházásokra kell fordítani.

17

C1.1.1. R4-I2

T

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök/kamattámogatások

 

Szám

0

750

NEGYEDÉV

2026

750 kölcsön/kamattámogatás nyújtása a HAMAG BICRO által mikro-, kis- és középvállalkozásoknak.

18

C1.1.1. R4-I2

T

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök/kamattámogatások

 

Szám

0

350

NEGYEDÉV

2026

350 kölcsön/kamattámogatás nyújtása a HBOR által mikro-, kis- és középvállalkozásoknak.

19

C1.1.1. R4-I3

M

Pénzügyi eszköz létrehozása a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagyvállalatok beruházásainak támogatására

Megállapodás az illetékes minisztérium (MINGOR vagy MINFIN) és a HBOR között arról, hogy kedvező (ösztönző) finanszírozási feltételeket és garanciákat biztosítanak a beruházásokhoz és a beruházásokhoz szükséges működő tőkéhez, és/vagy növelik a közzétett gazdasági tevékenység nagyságrendjét.

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Létre kell hozni egy új, a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat és a nagyvállalatokat célzó keretgarancia-alapot, amely egyedi vagy portfóliógaranciákat bocsát ki a beruházások végrehajtásához, valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagyvállalatok növekedéséhez szükséges beruházási hitelekhez és működőtőke-hitelekhez. Az átfogó garanciaalap teljes allokációja 59 633 685 EUR.
A fel nem használt pénzeszközöket vagy az eszközből a tőke visszafizetése révén befolyó bevételeket a környezeti hatás tekintetében hasonló célokra és azonos támogathatósági feltételekkel kell felhasználni.
Létre kell hozni a nyújtott hitelek kamattámogatásának alapját, valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagyvállalatok számára kibocsátott díjak/prémiumok alapját, összesen 46 544 562 EUR allokációval, az új beruházások és a vállalkozások növekedésének ösztönzése érdekében.

A javasolt intézkedések között szerepel a pénzügyi közvetítőkkel (bankokkal és lízingtársaságokkal) való együttműködés a „magánszektorban történő csúszásra” irányuló hatás elérése érdekében.
Mindkét pénzügyi eszköznek biztosítania kell az ezen intézkedés keretében támogatott ügyleteknek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelését fenntarthatósági vizsgálat, kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.
Ez az intézkedés nem támogathat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.
Azok a kedvezményezettek, amelyek az előző pénzügyi évben bevételeik több mint 10%-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből vagy eszközökből szerezték, zöld átállási terveket fogadnak el és tesznek közzé.
Az intézkedés teljes összegéből:
legalább 26 544 562 EUR-t kell elkülöníteni a környezetbarát termelési folyamatok és az erőforrás-hatékonyság támogatására a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknál és a nagyvállalatoknál, azzal a céllal, hogy legalább 10 617 824 EUR-t fordítsanak az üvegházhatású gázok csökkentésére;
ii. 79 633 685 EUR-t a versenyképesség és a reziliencia megerősítését célzó beruházásokra kell fordítani.

A pénzügyi eszközöket új, korszerű és fejlett technológiákba (gépekbe és berendezésekbe), az üzleti kapacitás bővítésébe és megerősítésébe (a gyártó- és kiszolgáló létesítmények és kapacitások bővítésébe) történő beruházásokra kell felhasználni, előnyben részesítve a megújuló energiával, az energiahatékonysággal, a körforgásos gazdasággal, a környezetvédelemmel, a termelési, beszerzési és értékesítési folyamatok digitalizálásával kapcsolatos projekteket.

20

C1.1.1. R4-I3

T

A közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagyvállalatok számára odaítélt projektek száma

 

Szám

0

75

NEGYEDÉV

2026

A közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagy szervezetek legalább 75 projektje (összesen legalább 331 807 021 EUR), amelyeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó garanciák/támogatások támogatnak a projektekre vonatkozó beruházási és működési alapok garanciaalapjából.

21

C1.1.1. R4-I4

M

Pénzügyi eszköz létrehozása a közintézmények kedvezőbb finanszírozása érdekében

Megállapodás az illetékes minisztérium (MINGOR vagy MINFIN) és a HBOR között, amely tartalmazza a tevékenységekre és az intézkedések kedvezményezettjeire vonatkozó támogathatósági és összeegyeztethetőségi kritériumokat

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az állam vagy a helyi, regionális és regionális kormányzati egységek tulajdonában lévő vállalatoknak és intézményeknek kedvező feltételek mellett nyújtott pénzügyi támogatás a következőkbe történő beruházások ösztönzése érdekében: i. a szükséges gazdasági, önkormányzati, közlekedési és szociális infrastruktúra, valamint ii. a közszektorbeli intézmények hatékonyságának növeléséhez szükséges új technológiákba és rendszerekbe történő beruházások, a közszolgáltatások minőségének javítása és a közszektor finanszírozási költségeinek csökkentése céljából.
Az intézkedésnek ki kell terjednie a közszféra zöld átállással kapcsolatos projektjeibe történő beruházásokra is, például a zöld technológiák bevezetésére, a körforgásos gazdaság üzleti modelljeinek bevezetésére, a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra.

A pénzügyi eszközöknek biztosítaniuk kell az ezen intézkedés keretében támogatott kedvezményezettek jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést fenntarthatósági vizsgálat alkalmazása, a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye, valamint azon követelmény révén, hogy azok a kedvezményezettek, amelyek az előző pénzügyi évben bevételeik több mint 10%-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből vagy eszközökből szerezték, zöld átállási terveket fogadjanak el és tegyenek közzé.

Ez az intézkedés nem támogathat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.

Az intézkedésre elkülönített 26 544 562 EUR (200 000 000 HRK) teljes összegből:

legalább 7 963 368 EUR-t, azaz 30%-ot kell a környezetbarát termelési folyamatok és az erőforrás-hatékonyság támogatására fordítani a közszférában, azzal a elvárással, hogy legalább 3 185 347 EUR-t az üvegházhatású gázok csökkentésére kell fordítani; 18 581 193 EUR-t az infrastruktúra fenntarthatóságának és minőségének javítását célzó beruházásokra kell fordítani. Ezt a forráselosztást mind a HBOR-szerződésben, mind a pénzügyi közvetítőkkel (bankokkal és lízingtársaságokkal) kötött szerződésekben meg kell határozni.

22

C1.1.1. R4-I4

T

Közszektorbeli projektekre nyújtott hitelek

 

Szám

0

132 722 808

NEGYEDÉV

2026

Legalább 132 722 808 EUR összegű támogatott hitel nyújtása a HBOR által közszektorbeli projektekhez.

444

C1.1.1. R4-I5

M

A stratégiai digitális beruházásokra és a stratégiai zöld beruházásokra vonatkozó beruházási politika

Befektetési politika elfogadása

NEGYEDÉV

2025

A HBOR-ra vonatkozó új befektetési politika elfogadása a kiegészítő saját tőke felhasználására.

A beruházási politikának biztosítania kell, hogy a további saját tőkéből 74 303 410 EUR-t stratégiai zöld beruházások támogatására különítsenek el, összhangban az (EU) 2021/241 rendelet VI. melléklete alapján 100%-os éghajlat-együtthatóval rendelkező beavatkozási területekkel, amelyek magukban foglalhatják többek között az alábbi új kapacitások támogatását:

I)telepített és a hálózathoz csatlakoztatott, szélenergiából származó megújuló energiaforrások. Az energiatárolással rendelkező hibrid projektek is támogathatók.

II)telepített és a hálózathoz csatlakoztatott fotovoltaikus megújuló energiaforrások. Az energiatárolással rendelkező hibrid projektek is támogathatók.

III)telepített és a hálózathoz csatlakoztatott megújuló energiaforrások (kivéve a fotovoltaikus szélenergiát, de beleértve a geotermikus energiát). Geotermikus energia esetében a fúrás nem terjedhet ki olaj vagy gáz feltárására vagy kitermelésére. Nem vásárolható vagy használható eszköz erre a célra. Biztosítani kell, hogy a metánkibocsátás a lehető legkisebb legyen, és jóval a 20,000 tonna CO2-egyenérték/év küszöbérték alatt maradjon. Azt is biztosítani kell, hogy a geotermikus fúrás ne gyakoroljon káros hatást a vízhiányra és a vízminőségre.

A beruházási politikának biztosítania kell, hogy a további saját tőkéből 203 094 958 EUR-t stratégiai digitális beruházások támogatására különítsenek el, összhangban az (EU) 2021/241 rendelet VI. melléklete alapján 100%-os digitális együtthatóval rendelkező beavatkozási területekkel, amelyek magukban foglalhatják többek között a vállalkozások digitalizálásának támogatását, beleértve az e-kereskedelmet, az e-üzletvitelt és a hálózatos üzleti folyamatokat, a digitális innovációs központokat, az élő laboratóriumokat, az internetes vállalkozókat és az induló IKT-vállalkozásokat, a B2B-t.

445

C1.1.1. R4-I5

M

Tőkeinjekció a stratégiai digitális beruházásokhoz és a stratégiai zöld beruházásokhoz

Átadási igazolás

NEGYEDÉV

2026

Horvátország saját tőkéjének növelése érdekében 277 398 368 EUR-t utal át a HBOR-nak.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházását képező, a HBOR-ba történő tőkeinjekción túl Horvátország 2026. augusztus 31-ig jelentést nyújt be, amelyben felvázolja a HBOR által a beruházási politika végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, beleértve a kiegészítő saját tőke által kezdetben várhatóan támogatandó pénzügyi termékek végrehajtása érdekében tett lépéseket, valamint az e termékek további végrehajtása érdekében várhatóan meghozandó lépéseket.

23

C1.1.1. R5-I1

M

Sajáttőke- és kvázisajáttőke-finanszírozási eszköz létrehozása

az illetékes minisztérium (MINGOR vagy MINFIN) és a HBOR között a kockázatitőke-alapokba történő befektetésekről, az EBA-val együttműködésben létrehozott meglévő magántőkealapok növeléséről és/vagy új alapok és/vagy társbefektetések fejlesztéséről közzétett megállapodás

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az Európai Beruházási Alappal (EBA) folytatott meglévő együttműködés részeként a HBOR olyan pénzügyi eszközt hoz létre, amelynek célja a horvát piacon működő magántőke- és kockázatitőke-alapok maximális méretének növelése vagy elérése, valamint új alapok és/vagy társbefektetések létrehozása.
A magántőke- és kockázatitőke-alapokat a magánbefektetőknek az egyes alapok célméretéhez viszonyított 30%-os részvételével kell létrehozni.

A pénzügyi eszközöknek biztosítaniuk kell az ezen intézkedés keretében támogatott kedvezményezettek jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést fenntarthatósági vizsgálat alkalmazása, a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye, valamint azon követelmény révén, hogy azon kedvezményezettek, amelyek az előző pénzügyi évben bevételeik több mint 10%-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből vagy eszközökből szerezték, zöld átállási tervet fogadjanak el és tegyenek közzé.

Ez az intézkedés nem támogathat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.

Valamennyi tevékenység „pénzügyileg életképes” projektekre irányul, amelyek pénzügyi életképességét az alapkezelő társaságok határozzák meg az EBA és a HBOR által meghatározott befektetési politikákkal összhangban. A beruházás végrehajtása során a HBOR biztosítja, hogy a forrásokat az intézkedés leírásában, valamint a kkv-kra, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra és nagyvállalkozásokra vonatkozó pénzügyi eszközben ismertetett „kizárási” listában leírt korlátoknak megfelelően használják fel.

24

C1.1.1. R5-I1

T

Sajáttőke- és kvázisajáttőke-eszközökbe történő befektetések

 

Szám

0

29 862 632

NEGYEDÉV

2026

A HBOR-nak (az EBA-val közös beruházás keretében) jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie tőkealapokkal/kockázatitőke-alapokkal a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő beruházás 100%-ának felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). Horvátország 29 862 632 EUR-t csoportosít át a HBOR-ba az eszköz céljára. 

25

C1.1.1. R6

M

A jogi keret módosításai

Az elektronikus médiáról szóló törvény, valamint a szerzői és szomszédos jogokról szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az elektronikus médiáról szóló törvény, valamint a szerzői és szomszédos jogokról szóló törvény módosításainak támogatniuk kell a kulturális és kreatív ágazatokban működő vállalkozásokat abban, hogy vállalkozásaikat hozzáigazítsák a digitális egységes piachoz és az új uniós és horvát szabályozási kerethez, megerősítve az új üzleti feltételekhez való alkalmazkodásra és azok gyors átalakítására való képességet, megvalósítva a versenyképességet és kiaknázva a piacban rejlő lehetőségeket.

26

C1.1.1. R6-I1

T

Beruházások a kulturális és kreatív iparágak átalakításába és versenyképességébe

 

Szám

0

100

NEGYEDÉV

2026

Legalább 100 támogatási intézkedés a kulturális és kreatív iparágak területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint más jogi és természetes személyek számára a digitális egységes piac új szabályozási és jogszabályi keretéhez való alkalmazkodási képességük megerősítése, valamint új innovatív termékek és szolgáltatások létrehozása, népszerűsítése és terjesztése érdekében.

27

C1.1.1. R6-I2

M

Tényellenőrzési rendszer létrehozása

Tényellenőrző rendszer működik

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

Az Elektronikus Médiaügynökség által végrehajtott beruházás a következőket foglalja magában:

-a tényellenőrző szervezetekkel való együttműködés központi platformjának kialakítása,

-szerződések aláírása a tényellenőrzési projektekhez támogatást nyújtó nyilvános pályázati felhívás útján kiválasztott szervezetekkel, valamint

-a médiavállalatok védett adatainak és finanszírozási forrásainak közzétételére szolgáló adatbázis kifejlesztése.

28

C1.1.2. R1

M

A K+F-célú adókedvezmény jogi keretének módosítása és kiegészítése

A kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott állami támogatásokról szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A K+F-be beruházó vállalkozások számának növelése és a K+F-be történő magánberuházások növelése érdekében elemzést kell végezni a meglévő K+F adókedvezmény-rendszerről. Hatályba lépnek a K+F-célú adókedvezmények jogi keretének módosításai, amelyek arra ösztönzik a magánszektort, hogy növelje K+F-beruházásainak intenzitását, növelje a K+F-célú adókedvezmények kedvezményezettjeinek számát, egyszerűsítse az eljárásokat és csökkentse az adminisztratív terheket, miközben javítja az átláthatóságot és a hozzáférhetőséget.

Az állami támogatásokról szóló törvényt a jelenlegi adóösztönző rendszer megfelelőségére és hatékonyságára vonatkozó elemzés eredményei alapján kell módosítani, és abba be kell vonni az érintett érdekelt feleket, különösen az MFIN-t és az adóhatóságot. A MINGOR elkészíti a jogszabály-módosításokat, és benyújtja azokat a parlamenti eljárásnak.

29

C1.1.2. R2-I2

T

A kkv-k támogatása az irányítási kapacitás korszerűsítésében

 

Szám

0

150

NEGYEDÉV

2025

Legalább 150 kis- és középvállalkozás kap üzleti tanácsadási támogatást irányítási kapacitásuk javítása érdekében, például képzést vagy egyéni üzleti mentorálást.

30

C1.1.2. R2-I3

T

Támogatás odaítélése a csúcstechnológiai és a tudáságazatban működő induló vállalkozások növekedésének ösztönzésére

 

Szám

0

141

NEGYEDÉV

2025

Támogatás odaítélése a „vissza nem térítendő indulási támogatás” pályázati felhívás keretében benyújtott projektjavaslatok értékelését követően azzal a céllal, hogy a termékfejlesztés támogatása, a termelési kapacitás növelése és a beruházási felkészültség növelése révén ösztönözzék az induló innovatív vállalkozások növekedését a csúcstechnológiai és a tudáságazatban a kereskedelmi hasznosítást megelőző szakaszban, és legalább 141 induló vállalkozás részesüljön a nyújtott támogatásban. Ez magában foglalja a korszerűsítést, a tervezést, a teljesítmény validálását, a piaci validálást, a tesztelést, a kísérleti gyártósorok fejlesztését, a szellemi tulajdon védelmét és az innovatív ötlet kidolgozását célzó külső szolgáltatásokat, valamint a finanszírozási igények mérséklésével és kockázatértékelésével kapcsolatos képzést. A finanszírozott tevékenységek magukban foglalhatják a globális üzleti hálózatokhoz vagy klaszterekhez való hozzáférés költségeinek egy részét, az új marketingeszközök bevezetését és az új piacokhoz való hozzáférést is. A támogatható kedvezményezettek közé tartoznak a bejegyzéstől számított legfeljebb öt évig azok az innovatív kkv-k, amelyeket nem összefonódás hoz létre, és amelyek az általános csoportmentességi rendelet értelmében az innovatív kkv fogalommeghatározása alá tartoznak.

31

C1.1.2. R2-I4

T

Az induló innovatív vállalkozások növekedésének támogatása akcelerátorprogram létrehozásával.

 

Szám

0

120

NEGYEDÉV

2026

Az Akcelerátor program mentorálást, beruházási támogatást és a befektetői hálózatokhoz való hozzáférést biztosít legalább 120 induló vállalkozás számára egy legalább három hónapos időszak alatt.

32

C1.1.2. R2-I5

T

Az innováció kereskedelmi hasznosítására irányuló projektek támogatása

 

Szám

0

95

NEGYEDÉV

2024

Támogatás nyújtása legalább 95, kiforrott innovációs projektekkel (7. vagy magasabb technológiai készenléti szint) rendelkező kis- és középvállalkozásnak a belföldi piacon forgalomba hozott innovatív termékhez kapcsolódó marketing-, értékesítési és forgalmazási tevékenységeik kereskedelmi hasznosításához és nemzetköziesítéséhez.

Ez a célzott beruházás egy kifejlesztett termék vagy szolgáltatás adaptálását és piaci bevezetésének előkészítését támogatja. A kifejlesztett termék adaptálására jogosult tevékenységek közé tartoznak a további vizsgálatok és a vizsgálati eredmények beépítése a végtermékbe, a tanácsadási szolgáltatások, a kapacitásépítés, a megvalósíthatósági tanulmányok ellenőrzése, a terméktervezés és a szellemitulajdon-jogok védelme. Mékek piacra dobásának előkészítésére irányuló támogatható tevékenységek közé tartozik az üzleti terv vagy a marketingterv elkészítése vagy felülvizsgálata, piackutatás és -tesztelés, a potenciális ügyfelekkel végzett terméktesztelés, a gyártás előkészítése és a nulla sorozatú termékekbe való beruházás, valamint az operatív marketingtevékenységek.

Olyan kiforrott innovációs projektekkel támogatja a kkv-kat, amelyek közel állnak a piaci bevezetéshez, és várhatóan előnyben részesíti a zöld átálláshoz hozzájáruló javaslatokat.

33

C1.1.2. R3-I2

T

Utalványok formájában nyújtott támogatás

 

Szám

0

1 500

NEGYEDÉV

2026

Legalább 1500 kkv részesül digitalizációs támogatási utalványokban. Az utalványokat arra kell felhasználni, hogy segítsék a munkavállalókat a digitális készségek – többek között a felhőalapú technológiákkal kapcsolatos készségek – fejlesztésében, az esetleges digitális átalakulásra vonatkozó ötletek fenntarthatóságának tesztelésében és stratégiák megtervezésében, a digitális marketingszolgáltatások megszerzésében, a rendszer biztonsági ellenőrzéseinek bevezetésével a kiberbiztonság növelésében, illetve az összetett digitális termékek és szolgáltatások kifejlesztésében vagy bevezetésében.

34

C1.1.2. R3-I3

T

Vissza nem térítendő támogatás a horvát kkv-k digitális átalakulásához

 

Szám

0

360

NEGYEDÉV

2026

A szerződéseket legalább 360 kkv-val kell aláírni, amelyek támogatást nyújtanak vállalkozások digitalizációs projektjeihez.

A támogatható üzleti digitalizációs projektek a következőket foglalják magukban: i. az üzleti átalakulást támogató digitális megoldás vagy technológia; vagy ii. a digitális kapacitást célzó tevékenységek.

A.3.  A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform – A tőkepiacok diverzifikálása és az alternatív finanszírozáshoz való hozzáférés javítása

Ezen intézkedés célja, hogy stratégiai keretet és intézkedéseket hozzon létre a nemzeti tőkepiac fejlesztése érdekében. A reform egy stratégia, majd egy cselekvési terv elfogadásából áll. 

Reform – A fenntartható finanszírozást támogató fórum létrehozása

A reform célja, hogy megerősítse a pénzügyi ágazat hozzájárulását a zöld átálláshoz, és támogassa a pénzügyi ágazatot a fenntartható finanszírozás területére vonatkozó szabályozási követelmények végrehajtásában. Az intézkedés egy cselekvési terv elfogadásából és az érdekelt felek platformjának létrehozásából áll.

A C1.1.1. beruházás. R4-I6 beruházás – Sajáttőke-injekció a HBOR-ba a stratégiai védelmi és biztonsági beruházások támogatása érdekében 

Ezen intézkedés célja a horvát gazdaság növekedési potenciáljának támogatása a védelem és biztonság területén a gazdaságon belüli piaci hiányosságok és hatékonysági problémák kezelésére rendelkezésre álló állami támogatás szintjének strukturális kiigazítása révén.

Az intézkedés a Horvát Szerkezetátalakítási és Fejlesztési Banknak (HBOR) nyújtott 133214015 EUR összegű tőkeinjekcióból áll.

A HBOR új befektetési politikát fogad el a kiegészítő saját tőke felhasználására vonatkozóan. A befektetési politikának tartalmaznia kell a pénzügyi termék(ek) leírását azon támogatható végső kedvezményezettek várható típusával együtt, amelyeket a kiegészítő saját tőke kezdetben várhatóan támogatni fog, beleértve a végrehajtás várható ütemtervét és az egyes pénzügyi termékek várható összegét. A HBOR a további saját tőke esetében ugyanazt az ellenőrzési és kontrollrendszert használja, amelyet a Bizottság az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 157. cikkével összhangban pozitívan értékelt. 

A befektetési politikának elő kell írnia, hogy a kiegészítő saját tőke által támogatott pénzügyi termékek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek, a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. Különösen a kölcsönök vagy azokkal egyenértékű eszközök esetében a befektetési politika kizárja az elszámolhatóság köréből a tevékenységek és eszközök alábbi listáját: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 10 (ETS) hatálya alá tartozó tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el, iii. a hulladéklerakókhoz, hulladékégetőkhöz és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekhez kapcsolódó 11 tevékenységek 12 és eszközök 13 . A saját tőke esetében a befektetési politika nem terjed ki azokra a vállalatokra, amelyek 14 a következő ágazatokban jelentős hangsúlyt fektetnek: i. fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelés és kapcsolódó tevékenységek 15 ; ii. energiaigényes és/vagy magas szén-dioxid-kibocsátású iparágak 16 ; szennyező járművek gyártása, bérlése vagy értékesítése 17 ; iv. hulladékgyűjtés, hulladékkezelés és -ártalmatlanítás 18 , v. nukleáris fűtőanyag feldolgozása, nukleáris energia előállítása. A beruházási politikának továbbá elő kell írnia az eszköz végső kedvezményezettjeinek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelését.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.  

A.4.  A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

373

C1.1.1.R5

M

A horvát tőkepiac fejlesztésére vonatkozó stratégiai keret és az azt kísérő cselekvési terv elfogadása

A horvát kormány által elfogadott, a nemzeti tőkepiac fejlesztését támogató stratégiai keret és cselekvési terv

NEGYEDÉV

2024

A Pénzügyminisztérium az érdekelt felekkel együttműködve kidolgozza a Horvát Köztársaság tőkepiacának fejlesztésére vonatkozó stratégiai keretet és a horvát kormány által elfogadandó cselekvési tervet.

A cselekvési terv a stratégiai keretet kíséri, és határidőket tartalmaz az egyes tevékenységek végrehajtására vonatkozóan. A stratégia (a horvát tőkepiac fejlesztésének stratégiai kerete) elemzést nyújt a horvát tőkepiac helyzetéről, azonosítva a horvát tőkepiac alternatív finanszírozási forrásként való működésének fő akadályait, valamint diverzifikációs és fejlesztési lehetőségeit. Legalább a következő elemekkel kell foglalkozni: 

I.A nagy intézményi befektetők tőkepiaci szerepe, beleértve a második pillérbe tartozó intézményeket (különösen a kötelező nyugdíjalapokat és nyugdíjbiztosítókat) és a biztosítótársaságokat; 

II.A tőzsdei jegyzés lehetőségeinek bővítése és eljárásainak egyszerűsítése, figyelembe véve az állami tulajdonú vállalatokat, a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat; 

III.A tőkepiac likviditásának, diverzifikációjának és forgalmának növelése, beleértve az árjegyzési tevékenység ösztönzését; 

IV.A pénzügyi eszközök, például a vállalati kötvények és államkötvények, valamint az árualapú származtatott termékek és az értékpapírosítás mélyebb piacának előmozdítása; 

V.A meglévő pénzügyi piaci infrastruktúrák fejlesztése, beleértve a központi szerződő fél üzleti modelljének javítására vonatkozó lehetőségeket; 

VI.A szabályozási keret kiigazítása annak érdekében, hogy jobban megfeleljen a tőkepiac fejlesztésére irányuló célkitűzésnek; 

VII.A befektetők pénzügyi jártasságának erősítése; 

VIII.A fenntartható finanszírozás keretének megerősítése. 

375

C1.1.1. R7

M

A fenntartható finanszírozás célkitűzéseinek támogatására irányuló első cselekvési terv elfogadása

Elfogadták a fenntartható finanszírozás célkitűzéseit támogató intézkedéseket tartalmazó első cselekvési tervet, amely végrehajtási határidőket határoz meg

 

 

NEGYEDÉV

2025

A Pénzügyminisztérium kidolgozza az egyes tevékenységek végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és határidőket tartalmazó első cselekvési tervet, amely támogatja a pénzügyi ágazatot a zöld átállás érdekeinek szolgálatában, és megkönnyíti az új szabályozási követelményekre és a fenntartható finanszírozással kapcsolatos egyéb kezdeményezésekre való időben történő felkészülést.

Létre kell hozni a fenntartható finanszírozással foglalkozó támogató fórum (SFSF) elnevezésű közös platformot, amelynek célja az információcsere és a pénzügyi szektor (banki és nem banki szektor) összekapcsolása a szakminisztériumokkal, felügyeletekkel, szakértőkkel és más érdekelt felekkel.

446

C1.1.1. R4-I6

M

A stratégiai védelmi és biztonsági beruházásokra vonatkozó beruházási politika

Befektetési politika elfogadása

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A HBOR-ra vonatkozó új befektetési politika elfogadása a kiegészítő saját tőke felhasználására.

A beruházási politikának biztosítania kell, hogy a további saját tőkéből 133 214 015 EUR-t a horvát gazdaság stratégiai védelmi és biztonsági ágazataiba történő beruházások támogatására különítsenek el, amely magában foglalhatja többek között a következők támogatását:

(I)védőszerkezetek és polgári védelmi infrastruktúra építése;

(II)kettős felhasználású infrastruktúra építése és korszerűsítése;

(III)kiberbiztonsági beruházások;

(IV)a vállalkozások korszerűsítése;

(V)a kutatás-fejlesztés (K+F) támogatása.

447

C1.1.1. R4-I6

M

Tőkeinjekció stratégiai védelmi és biztonsági beruházásokhoz

Átadási igazolás

NEGYEDÉV

2026

Horvátország saját tőkéjének növelése érdekében 133214015 EUR-t utal át a HBOR-nak.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházását képező, a HBOR-ba történő tőkeinjekción túl Horvátország 2026. augusztus 31-ig jelentést nyújt be, amelyben felvázolja a HBOR által a beruházási politika végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, beleértve a kiegészítő saját tőke által kezdetben várhatóan támogatandó pénzügyi termékek végrehajtása érdekében tett lépéseket, valamint az e termékek további végrehajtása érdekében várhatóan meghozandó lépéseket.

B. 1.2. ÖSSZETEVŐ: ENERGETIKAI ÁTÁLLÁS A FENNTARTHATÓ GAZDASÁGÉRT

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy megkönnyítse az energia- és a közlekedési ágazat dekarbonizációját, beleértve az innovatív technológiák fejlesztését, és hozzájáruljon a megújuló energiaforrások 36,6%-os részarányára vonatkozó, a horvát nemzeti energia- és klímatervben (NEKT) 2030-ra kitűzött cél eléréséhez, valamint Horvátországnak a 32,5%-os uniós energiahatékonysági célhoz való hozzájárulásához. Célja továbbá, hogy hozzájáruljon a megújuló energiaforrások közlekedésben való részarányára vonatkozó, 2030-ig elérendő 14%-os megnövelt célkitűzéshez. A komponens reformjai olyan jogalkotási kezdeményezésekből állnak, amelyek célja i. a megújuló energiaforrások elterjedését gátló akadályok és adminisztratív eljárások felszámolása; ii. véglegesíti a földgázszállításirendszer-üzemeltető tanúsítását; valamint iii. az alternatív üzemanyagok – többek között a hidrogén és a fejlett bioüzemanyagok – közlekedésben való használatának előmozdítása.

A komponens reformjai és beruházásai várhatóan hozzájárulnak a zöld átálláshoz és az éghajlat-politikai cél eléréséhez azáltal, hogy a nemzeti energia- és klímatervvel összhangban csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az energia- és a közlekedési ágazatban.

E beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk a Horvátországnak címzett azon országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, amelyek szerint „a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikát az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra kell összpontosítani” (a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), és „a beruházásokat a zöld [...] átállásra, különösen [...] a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra kell összpontosítani” (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

B.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – Az energiaágazat dekarbonizációja

A reform célja az energia- és a közlekedési ágazat dekarbonizációjának megkönnyítése, valamint a megújuló energiára vonatkozó uniós célkitűzéshez való nemzeti hozzájárulás támogatása. A reformnak a következőket kell tartalmaznia:

-A villamosenergia-piacról szóló törvény és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésről szóló törvény jogalkotási módosításai a megújulóenergia-projektek fejlesztését gátló szabályozási és adminisztratív akadályok enyhítése érdekében, a meglévő szűk keresztmetszet alapos elemzésének eredményei alapján és nyilvános konzultációkat követően, valamint a megújuló energiaforrásokba történő beruházások támogatására szolgáló prémiumalapú rendszer bevezetése, amely további 1 500 MW megújulóenergia-ellátási kapacitás telepítését segíti elő.

-A horvát nemzeti energiaszabályozó (HERA) által elfogadott, a Plinacro szállításirendszer-üzemeltető részére tanúsítvány kiadásáról szóló határozat, amely befejezi a gázpiaci szállítási tevékenységek szétválasztását, és amely elválasztja az állami tulajdonú gázszállításirendszer-üzemeltető felügyeletét az állami tulajdonú ellátási és termelési tevékenységektől.

-A közlekedésben használt alternatív üzemanyagokról szóló új törvény elfogadása az alternatív üzemanyagok közlekedési ágazatban való bevezetésére vonatkozó jogszabályi keret létrehozása, valamint a fejlett bioüzemanyagok és hidrogén közlekedésben való előállításának és használatának előmozdítása érdekében. Ki kell dolgozni a hidrogénfejlesztési stratégiát, amely meghatározza a zöld hidrogén Horvátországban történő előállítására vonatkozó 2030-as célokat.

A reformot 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C1.2. R1-I1. beruházás – Az energiarendszer újjáélesztése, építése és digitalizálása, valamint az energiaágazat dekarbonizációját szolgáló infrastruktúra támogatása

E beruházás célja az energiaágazat villamosításának és dekarbonizációjának támogatása, valamint a dél-észak hálózat összeköttetésének korszerűsítése Horvátországban.

A beruházás a nagyfeszültségű hálózat és a lefektett tenger alatti kábelek korszerűsítéséből, 6 szigetet a kontinentális hálózattal összekötő föld alatti kábelek korszerűsítéséből, intelligens fogyasztásmérők telepítéséből, valamint új energiatárolási kapacitás telepítéséből áll.

C1.2. R1-I2. beruházás – Az energiahatékonyság, a hőenergia és a megújuló energia előmozdítása az energiaágazat dekarbonizációja érdekében

E beruházás célja az ipar energiahatékonyságának növelése és a megújuló energiaforrások használatának növelése.

A beruházás a geotermikus potenciál feltárásából, az energiahatékonyság és a megújuló energia ipari felhasználásának támogatásából a vállalatok számára, valamint az energiahatékonysági program elfogadásából áll.

C1.2. R1-I3 beruházás – Hidrogénfelhasználás és új technológiák

E beruházás célja a hidrogén és az új technológiák használatának javítása Horvátországban a közlekedési ágazat és az ipar üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése érdekében, az alternatív közlekedési üzemanyagokról szóló törvény és a hidrogénfejlesztési stratégia elfogadása révén.

Ezt a beruházást 2022. március 31-ig be kell fejezni.

B.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

36

C1.2. R1

M

A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedését gátló akadályok és adminisztratív eljárások enyhítésére irányuló ajánlásokat tartalmazó értékelő dokumentum közzététele

A Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium értékelő dokumentumának közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A dokumentum értékelést és ajánlásokat tartalmaz olyan szakpolitikai intézkedésekre vonatkozóan, amelyek célja a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedését gátló akadályok és adminisztratív eljárások enyhítése. Az elemzésnek és az ajánlásoknak olyan intézkedéseket is tartalmazniuk kell, amelyek előmozdítják a saját megújulóenergia-fogyasztást és a megújulóenergia-közösségeket.

37

C1.2. R1

M

A megújuló energiaforrások elterjedésének javítását célzó jogszabályok és/vagy rendeletek hatálybalépése, beleértve a megújuló energiaforrások támogatására szolgáló prémiumalapú rendszer bevezetését.

A jogszabályok és/vagy rendeletek hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A felülvizsgált villamosenergia-piaci törvény és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésről szóló törvény enyhíti a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedését gátló akadályokat és adminisztratív eljárásokat, beleértve a saját megújulóenergia-fogyasztás és a megújulóenergia-közösségek előmozdítását célzó intézkedéseket is. A megújuló energiaforrások támogatásának prémium alapú rendszere teljes mértékben működőképes lesz.

38

C1.2. R1

M

A horvát nemzeti energiaszabályozó (HERA) által kiadott Plinacro-tanúsítás

A horvát nemzeti energiaszabályozó (HERA) által elfogadott határozat a tanúsítvány kiadásáról

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A gázszállításirendszer-üzemeltető (Plinacro) irányításának teljes szétválasztása az állam ellátási és termelési tevékenységeitől, valamint a horvát nemzeti energiaszabályozó (HERA) általi tanúsítása.

39

C1.2. R1-I1

M

A nagyfeszültségű hálózat korszerűsítésére kiadott építési engedély

A Területrendezési, Építésügyi és Állami Vagyonkezelő Minisztérium által kiadott építési engedély

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti átvilágítást és/vagy megfelelő vizsgálatot követően kiadott építési engedély, amelyet az irányelv követelményeivel összhangban a területspecifikus természetvédelmi célkitűzések tekintetében végeztek el. Bizonyítani kell, hogy a projekt nincs jelentős hatással az érintett Natura 2000 területek épségére.

40

C1.2. R1-I1

T

6 szigetet a kontinentális hálózattal összekötő föld alatti kábelek korszerűsítése befejeződött

 

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2024

Legalább hat szigetnek kell korszerűsített villamosenergia-hálózati összeköttetéssel rendelkeznie a szárazfölddel (a tervezett szigetek: Krk, Cres, Lošinj, Brač, Hvar és Korčula). A beruházás magában foglalja a régi tenger alatti kábelek új, környezetbarát kábelekre való lecserélését.

41

C1.2. R1-I1

T

Befejeződött a nagyfeszültségű hálózat korszerűsítése (220/110 kV)

A nagyfeszültségű és közepes feszültségű hálózat korszerűsítésének befejezése (220/110 kV)

kilométer

0

300

NEGYEDÉV

2024

Legalább 300 km hosszú, korszerűsített nagyfeszültségű elektromos vezeték, amelynek hozzá kell járulnia a hálózati csatlakozások megerősítéséhez.

42

C1.2. R1

T

További 1 500 MW telepített megújulóenergia-kapacitás

 

Szám

0

1 500

NEGYEDÉV

2024

Legalább 1 500 MW új megújulóenergia-kapacitás telepítése.

43

C1.2. R1-I1

T

A telepített intelligens fogyasztásmérők száma

 

Szám

0

40 000

NEGYEDÉV

2024

Legalább 40000 intelligens villamosenergia-fogyasztásmérőt telepítettek.

376

C1.2. R1-I1

T

A telepített intelligens fogyasztásmérők száma

Szám

40 000

100 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 60000 intelligens villamosenergia-fogyasztásmérőt telepítettek.

44

C1.2. R1-I1

M

A nagyfeszültségű hálózat (220/110 kV) korszerűsített és tenger alatti kábelei az elosztóhálózat számára

A nagyfeszültségű hálózat (220/110 kV) korszerűsített és földalatti kábeleinek lefektetése a szétválasztó hálózat számára

NEGYEDÉV

2026

Igazolni kell legalább 250 km nagyfeszültségű elektromos vezeték és 96 km elosztóhálózathoz rögzített tenger alatti kábel korszerűsítését.

377

C1.2. R1-I1

M

Új energiaakkumulátor-tárolási kapacitás

Telepített új energiatároló kapacitás

0

NEGYEDÉV

2026

Igazolni kell a 100 MhW kapacitású új energiatárolók telepítését.

45

C1.2. R1-I2

M

Az energiaágazat dekarbonizációját célzó energiahatékonysági program kormány általi elfogadása

A Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium által kidolgozott, az energiaágazat dekarbonizációjára irányuló energiahatékonysági program hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az energiahatékonysági program meghatározza az energiahatékonyságba és a távfűtési rendszerekbe történő beruházások területeit, beleértve a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó beruházási prioritásokat is. A beruházástervezésnek magában kell foglalnia a távfűtési rendszerek és az energiaigényes iparágak korszerűsítését, az energiahatékonyságra és a megújulóenergia-potenciálra összpontosítva.
A program összhangban lesz a nemzeti energia- és klímaterv tervezett aktualizálásával, amely magasabb célértéket határoz meg a megújuló energiaforrások fűtési és hűtési ágazatban való részarányára vonatkozóan, beleértve az egyedi intézkedéseket is.

46

C1.2. R1-I2

T

Az energiahatékonysághoz és a megújuló energia ipari felhasználásához nyújtott támogatásban részesülő vállalatok száma

 

Szám

0

50

NEGYEDÉV

2021

50 szerződést ítéltek oda a kedvezményezett vállalkozásoknak a megújuló energiaforrások és a kis-, közép- és nagyvállalkozások energiahatékonysági intézkedéseinek támogatására irányuló közbeszerzési eljárást követően.
A szerződéseknek tartalmazniuk kell a feldolgozóipar termelési folyamatainak javítását célzó és az éghajlat-politikai nyomon követés beavatkozási területeinek megfelelő intézkedéseket [024 – Energiahatékonysági és demonstrációs projektek a kkv-kban és támogató intézkedések és 024a – Energiahatékonysági és demonstrációs projektek a nagyvállalkozásokban és támogató intézkedések] a VI/VII. mellékletben, és tiszteletben kell tartaniuk a DNSH technikai iránymutatást (2021/C58/01).

Az energiahatékonysági és/vagy megújuló energiával kapcsolatos intézkedések végrehajtása különösen a termelő létesítmények energiafogyasztásának legalább 20%-os csökkenését eredményezi. A gyártóüzemet kísérő, kizárólag ipari vagy termelési folyamatokhoz kapcsolódó épületek energetikai felújítása esetében az intézkedések végrehajtásának az energiafogyasztás legalább 40%-os csökkenését kell eredményeznie.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a tevékenységek listáját ki kell zárni a szerződésekben meghatározott intézkedésekből: i. a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is[1]; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el[2]; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel[3] és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek[4]; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás azt is előírja, hogy a szerződésekben csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek határozhatók meg.

47

C1.2. R1-I2

T

Aláírt szerződések geotermikus potenciál feltárására

 

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2024

Hat szerződést kell aláírni a geotermikus potenciál feltárására. További két szerződést írnak alá a feltáró geotermikus kutak fúrására.

A projekt nem terjed ki sem olaj, sem gáz feltárására vagy kitermelésére. Nem vásárolhatnak és nem használhatnak ilyen célra berendezéseket.
Biztosítani kell, hogy ne kerüljön sor metánkibocsátásra. Azt is biztosítani kell, hogy a geotermikus fúrás ne gyakoroljon káros hatást a vízhiányra és a vízminőségre.

Ez az intézkedés nem irányozza elő a fosszilis energiaforrásokat használó távfűtési rendszerek támogatását, sem pedig az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.

48

C1.2. R1-I2

M

A geotermikus potenciál távhőszolgáltatásra vonatkozó eredményeinek nyilvánosságra hozatala

Az eredményeket közzétették a Horvát Szénhidrogén Ügynökség honlapján

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A feltáró tevékenységek eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és közzé kell tenni a Szénhidrogén Ügynökség honlapján.

49

C1.2. R1-I3

M

Az alternatív közlekedési üzemanyagokról szóló törvény hatálybalépése

A közlekedési célú alternatív üzemanyagokról szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

2021. harmadik negyedévéig hatályba lépett az alternatív közlekedési üzemanyagokról szóló törvény, amely összhangban van az uniós vívmányokkal. A törvény előmozdítja a fejlett bioüzemanyagok/hidrogén előállítását és használatát a közlekedésben.

50

C1.2. R1-I3

M

A hidrogénfejlesztési stratégia elfogadása

Horvátország hidrogénstratégiájának hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A hidrogénfejlesztési stratégiának 2030-ig számszerűsített célokat kell tartalmaznia a zöld hidrogén termelési potenciáljára vonatkozóan, elektrolízis alapján. A stratégiának ki kell térnie különösen a zöld hidrogénnek a közlekedési ágazat dekarbonizációjában betöltött lehetséges szerepére.

C. 1.3. ÖSSZETEVŐ: A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JAVÍTÁSA

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy hozzájáruljon a környezet megőrzéséhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, ezáltal megteremtve az ökológiai, társadalmi és gazdasági reziliencia megerősítéséhez szükséges feltételeket.

Az 1.3. komponens keretében tervezett beruházások célja a víz- és hulladékgazdálkodási ágazat beruházási hiányának csökkentése, amely a becslések szerint Horvátország 2019. évi GDP-jének közel 7%-át teszi ki. A beruházásokat olyan reformoknak kell támogatniuk, amelyek célja a vízügyi ágazat megszilárdítása és a vízgazdálkodás javítása Horvátországban. Emellett új hulladékgazdálkodási jogszabályokat és terveket kell elfogadni a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében, összhangban a körforgásos gazdaságra vonatkozó új uniós cselekvési tervvel.

Ezeknek a beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk a Horvátországnak 2019-ben és 2020-ban címzett azon országspecifikus ajánlások végrehajtásához, amelyek szerint „a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikát [...] a környezetvédelmi infrastruktúrára kell összpontosítani, figyelembe véve a regionális egyenlőtlenségeket” (a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), és „a beruházásokat a zöld [...] átállásra, különösen a környezetvédelmi infrastruktúrára kell összpontosítani” (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

C.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – A vízgazdálkodási program végrehajtása

E reform célja a horvátországi állami vízszolgáltatók széttagoltságának kezelése. Célja a vízszolgáltatók számának megszilárdítása és csökkentése hatékonyságuk és irányításuk javítása érdekében. Ez a reform teljesítményértékelési rendszert vezet be a vízszolgáltatók működési és pénzügyi teljesítményének nyomon követésére és jelentésére, és hozzájárul az infrastrukturális beruházások hosszú távú fenntarthatóságának javításához.

Ezt a reformot négy belső szabályzat módosításainak hatálybalépésével kell végrehajtani:

-a szolgáltatási területekről szóló rendelet,

-a vízszolgáltatók teljesítményértékeléséről szóló rendelet, beleértve a teljesítményértékelési rendszer létrehozását is

-a vízszolgáltatások árképzésének meghatározására szolgáló módszertanról szóló rendelet, valamint

-a vízszolgáltatások nyújtásának különös feltételeiről szóló rendelet.

A reformnak magában kell foglalnia a vízügyi és szennyvíz-infrastruktúrára vonatkozó többéves beruházási program kidolgozását a C1.3 R1-I1 és a C1.3 R1-I2 beruházás koherens végrehajtásának, valamint az egyéb uniós finanszírozással való kiegészítő jellegnek a biztosítása érdekében.

A reformot 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C1.3. R1-I1 beruházás – Közcsatornák fejlesztési programja

E beruházás célja a szennyvízgyűjtés és -kezelés javítása Horvátországban.

Ez az intézkedés közcsatorna-hálózatok építéséből és újjáépítéséből, valamint szennyvíztisztító telepek építéséből áll.

C1.3. R1-I2. beruházás – A közüzemi vízellátás fejlesztési programja

E beruházás célja a vízellátási infrastruktúra javítása.

Ez az intézkedés vízellátási csővezetékek építéséből és újjáépítéséből, valamint mérőeszközök beszerzéséből áll.

Beruházás – Katasztrófakockázat-csökkentési program

E beruházás célja az árvízvédelem és a biológiai sokféleség javítása.

Ez az intézkedés árvízvédelmi töltések építéséből és édesvízi rendszerek újjáélesztéséből áll.

Reform – A fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítása

E reform célja, hogy a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében új jogi keretet hozzon létre a hulladékkeletkezés megelőzésének, az újrahasználatnak és az újrafeldolgozásnak a megkönnyítésére.

Ez az intézkedés a jogszabályok hatálybalépéséből és hulladékgazdálkodási tervek elfogadásából áll.

A C1.3. beruházás. R2-I1 – Hulladékártalmatlanítási csökkentési program

E beruházás célja a hulladéklerakás csökkentéséhez és az újrafeldolgozás előmozdításához szükséges infrastruktúra biztosítása.

Ez az intézkedés a megfelelő infrastruktúra megépítéséből áll.

Beruházás (R2-I2)A bezárt hulladéklerakók és veszélyes hulladékkal szennyezett területek helyreállítási programja

E beruházás célja tíz bezárt hulladéklerakó helyreállítása.

Ez az intézkedés legalább tíz, veszélyes hulladékkal szennyezett, bezárt hulladéklerakó és/vagy terület szennyeződésmentesítéséből áll.

C.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv    

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

59

C1.3. R1

M

A többéves víz- és településiszennyvíz-kezelési építési program elfogadása

A többéves víz- és szennyvízépítési program közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Horvát Köztársaság kormánya elfogadja a többéves víz- és szennyvízépítési programot, amely kiterjed a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv követelményeinek való megfeleléshez szükséges beruházásokra, beleértve a prioritások meghatározását is. Vnek tartalmaznia kell a kockázatok értékelését és a kockázatcsökkentő intézkedéseket is.

60

C1.3. R1

M

A vízügyi ágazat jogi keretének módosításai

A következő négy jogi módosítás hatálybalépése: i. a szolgáltatási területekről szóló rendelet;
a vízszolgáltatók teljesítményének értékeléséről szóló rendelet; rendelet a következőkről:

a vízszolgáltatások árképzésének meghatározására szolgáló módszertan; a vízszolgáltatások nyújtásának egyedi feltételeiről szóló rendelet, amely megreformálja a közüzemi vízszolgáltatókat;

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A szolgáltatási területekről szóló rendeletet, a vízszolgáltatók teljesítményértékeléséről szóló rendeletet, a vízszolgáltatások árképzésének meghatározására szolgáló módszertanról szóló rendeletet és a vízszolgáltatások nyújtásának egyedi feltételeiről szóló rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy megteremtsék a vízszolgáltatók konszolidációjának jogi előfeltételeit.
A vízszolgáltatók teljesítményértékeléséről szóló rendeletnek tartalmaznia kell a közüzemi vállalatok kötelező teljesítményértékelési rendszerének létrehozására vonatkozó jogalapot is, amelyet nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, valamint annak biztosítására vonatkozó jogalapot, hogy legalább a közüzemi vállalatok éves auditált jelentéseinek összefoglalói nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

61

C1.3. R1

T

A vízszolgáltatók integrációja

 

Szám

200

40

NEGYEDÉV

2024

A meglévő 200 közszolgáltató 40-ba történő integrálása, a szolgáltatási területenként egy vízszolgáltató elvének megfelelően.

63

C1.3. R1-I1

T

Állami szennyvízhálózat építése vagy újjáépítése

 

Szám

0

115

NEGYEDÉV

2022

Legalább 115 km közcsatornás (vízelvezető) hálózat építése vagy újjáépítése
A beruházásnak biztosítania kell a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelést a tárgyterületeken, összhangban a többéves víz- és szennyvízépítési programmal.

64

C1.3. R1-I1

T

Szennyvíz-infrastrukturális projektekre kötött, építési beruházásra irányuló szerződések

 

Szám

0

60

NEGYEDÉV

2023

Legalább 60 építési beruházásra irányuló szerződést kell aláírni a 2023 végéig odaítélendő szerződésekhez kapcsolódó szennyvíz-infrastrukturális projektekre vonatkozóan.
A környezeti hatásvizsgálatot a 2011/92/EU irányelvvel összhangban a KHV szerinti engedélyezési eljárásokkal, valamint az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti előszűréssel és/vagy megfelelő vizsgálattal összhangban kell elvégezni. Bizonyítani kell, hogy a projekt nincs jelentős hatással az érintett Natura 2000 területek épségére.

65

C1.3. R1-I1

T

Épített vagy korszerűsített szennyvíztisztító telepek

 

Szám

0

12

NEGYEDÉV

2025

Legalább 12 szennyvíztisztító telepet kell korszerűsíteni vagy megépíteni.

66

C1.3. R1-I1

T

Köztulajdonban lévő szennyvízhálózat építése vagy újjáépítése

 

Szám

115

807

NEGYEDÉV

2025

Legalább 692 km közcsatornás (vízelvezető) hálózat építése vagy újjáépítése

68

C1.3. R1-I2

T

Állami vízellátó hálózat építése vagy újjáépítése

 

Szám

0

226

NEGYEDÉV

2022

Legalább 226 km köztulajdonban lévő vízellátó hálózat megépítése vagy újjáépítése.
A beruházás olyan ivóvízellátó rendszerek építéséből áll, amelyek átlagos energiafogyasztása ≤ 0,5 kWh vagy az infrastruktúra szivárgási indexe (ILI) ≤ 1,5, valamint a meglévő ivóvízellátó rendszerek felújítását az átlagos energiafogyasztás több mint 20%-kal vagy a szivárgás több mint 20%-kal történő csökkentése érdekében.

69

C1.3. R1-I2

T

Vízkivételi helyeken telepített vízmérő eszközök

 

Szám

0

526

NEGYEDÉV

2022

A vízkivételi helyeken telepített legalább 526 mérőeszköz a vízmennyiség mérésére.

70

C1.3. R1-I2

T

Vízellátási projektekre kötött, építési beruházásra irányuló szerződések

 

Szám

0

100

NEGYEDÉV

2023

A vízalapú projektekre vonatkozóan aláírt építési beruházásra irányuló szerződések száma a 2023 végéig odaítélendő szerződésekhez kapcsolódik.
A környezeti hatásvizsgálatot a 2011/92/EU irányelvvel összhangban a KHV szerinti engedélyezési eljárásokkal, valamint az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti előszűréssel és/vagy megfelelő vizsgálattal összhangban kell elvégezni. Bizonyítani kell, hogy a projekt nincs jelentős hatással az érintett Natura 2000 területek épségére.

71

C1.3. R1-I2

T

Állami vízellátó hálózat építése vagy újjáépítése

 

Szám

0

517

NEGYEDÉV

2023

Legalább 517 km-nyi köztulajdonú vízellátó hálózat építése vagy újjáépítése.
A beruházás olyan ivóvízellátó rendszerek építéséből áll, amelyek átlagos energiafogyasztása ≤ 0,5 kWh vagy az infrastruktúra szivárgási indexe (ILI) ≤ 1,5, valamint a meglévő ivóvízellátó rendszerek felújítását az átlagos energiafogyasztás több mint 20%-kal vagy a szivárgás több mint 20%-kal történő csökkentése érdekében.

72

C1.3. R1-I2

T

Állami vízellátó hálózat építése vagy újjáépítése

 

Szám

517

1023

NEGYEDÉV

2025

Legalább 506 km köztulajdonban lévő vízellátó hálózat építése vagy újjáépítése.
A beruházás olyan ivóvízellátó rendszerek építéséből áll, amelyek átlagos energiafogyasztása ≤ 0,5 kWh vagy az infrastruktúra szivárgási indexe (ILI) ≤ 1,5, valamint a meglévő ivóvízellátó rendszerek felújítását az átlagos energiafogyasztás több mint 20%-kal vagy a szivárgás több mint 20%-kal történő csökkentése érdekében.

74

C1.3. R1-I3

T

Árvízvédelmi projektekre kötött, építési beruházásra irányuló szerződések

 

Szám

0

20

NEGYEDÉV

2022

Legalább 20 építési beruházásra irányuló szerződést kötöttek az árvízvédelmi ágazatban megvalósuló projektekre, amelyek 2022 végéig odaítélendő szerződésekhez kapcsolódnak.
A pályázati kritériumoknak a természetalapú megoldásokra és a zöld infrastruktúrára kell összpontosítaniuk. A szerződéseknek biztosítaniuk kell, hogy a projekteket az uniós vívmányokkal és a környezetvédelmi rendeletekkel, valamint az (EU) 2020/852 rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (C(2021)2800 final) mellékleteivel összhangban hajtsák végre.

Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását. Minden tevékenységnek meg kell felelnie a horvát jogba beépített uniós vízügyi jogszabályok követelményeinek. A környezeti hatásvizsgálatot a 2011/92/EU irányelvvel összhangban a KHV szerinti engedélyezési eljárásokkal, valamint az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti előszűréssel és/vagy megfelelő vizsgálattal összhangban kell elvégezni. Bizonyítani kell, hogy a projekt nincs jelentős hatással az érintett Natura 2000 területek épségére.

75

C1.3. R1-I3

T

Árvízvédelmi szerkezetek építése

 

Szám

0

13

NEGYEDÉV

2022

Legalább 13 km árvízvédelmi szerkezet megépítése a víz káros hatásai elleni védelem érdekében;

76

C1.3. R1-I3

T

Újjáélesztett vízfolyások

 

Szám

0

2

NEGYEDÉV

2022

Legalább 2 km helyreállított vízfolyás, beleértve az elhagyott hüvelyek újjáélesztését, a folyókkal és hüvelyekkel való állandó érintkezést és a kapcsolódó infrastruktúrába való beruházást.

77

C1.3. R1-I3

T

Árvízvédelmi szerkezetek építése

 

Szám

0

65

NEGYEDÉV

2024

Legalább 65 km árvízvédelmi építmény építése a víz káros hatásai elleni védelem érdekében.

78

C1.3. R1-I3

T

Újjáélesztett vízfolyások

 

Szám

0

16

NEGYEDÉV

2025

Legalább 16 km helyreállított vízfolyás, beleértve az elhagyott hüvelyek újjáélesztését, a folyókkal és hüvelyekkel való állandó érintkezést és a kapcsolódó infrastruktúrába való beruházást.

79

C1.3. R1-I3

T

Árvízvédelmi szerkezetek építése

 

Szám

65

77

NEGYEDÉV

2025

Legalább 12 km árvízvédelmi építmény építése a víz káros hatásai elleni védelem érdekében.

81

C1.3. R2

M

A hulladékgazdálkodásról szóló törvény elfogadása

A hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az új hulladékgazdálkodási törvény a körforgásos gazdaság koncepciójával és az európai zöld megállapodással összhangban szabályozza a hulladékkeletkezés megelőzését, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást. A jogszabály konkrét intézkedéseket fog tartalmazni a körforgásos gazdaság támogatására, például a körforgásos gazdaságra vonatkozó ütemterv, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek és a kidobott mennyiség alapján történő fizetési rendszerek kidolgozását. A jogi aktus foglalkozni fog a Horvátországra vonatkozó 2018. évi korai előrejelző jelentésben foglalt valamennyi bizottsági ajánlással.

82

C1.3. R2

M

A Horvát Köztársaság 2017–2022-es időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata

A Horvát Köztársaság 2017–2022-es időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási terve módosításainak közzététele a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönyében

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A 2017–2022-es időszakra szóló felülvizsgált horvát hulladékgazdálkodási terv elfogadása és közzététele a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervvel összhangban, nyilvános konzultációkat követően. A felülvizsgált tervben 2022-ig 50%-os célértéket kell meghatározni a hulladék újrafeldolgozására, válogatására, újrafelhasználására és javítására vonatkozóan, valamint külön célértéket kell meghatározni a biohulladék gyűjtésére és újrafeldolgozására vonatkozóan. Konkrét intézkedéseket is tartalmaz a helyi és regionális egységek törekvéseinek ösztönzésére, például a forrásnál történő hatékony elkülönített gyűjtést biztosító kommunikációs intézkedéseket vagy digitális szempontokat. V tartalmazza a jelenlegi helyzet értékelését, a meglévő hulladékgyűjtési rendszereket, valamint a hulladéklerakók bezárásával kapcsolatos beruházási hiány értékelését. Megadja a tervezett hulladékgazdálkodási beruházások prioritási listáját, a jövőbeli hulladékkezelő létesítmények kapacitását, valamint a jövőbeli telephelyek meghatározásának módjára vonatkozó információkat. Vnek figyelembe kell vennie az infrastrukturális projektek végrehajtásához szükséges kapacitásépítés támogatását is.

83

C1.3. R2

M

A Horvát Köztársaság 2023–2029-es időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének elfogadása

A 2023–2029-es időszakra szóló horvát hulladékgazdálkodási terv közzététele a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönyében

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Horvátország 2023–2029-es időszakra szóló hulladékgazdálkodási tervének elfogadása és közzététele a hulladékgazdálkodási törvényben és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben meghatározott új célkitűzésekkel összefüggésben, nyilvános konzultációkat követően. A tervben 2025-ig legalább 55%-os célértéket kell meghatározni a hulladék újrafeldolgozására, válogatására, újrafelhasználására és javítására, valamint a biohulladék gyűjtésére és újrafeldolgozására vonatkozóan.

84

C1.3. R2-I1

T

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányának csökkentése (49%)

 

% (százalékban)

66

49

NEGYEDÉV

2022

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék részarányát 49%-ra kell csökkenteni a hulladéklerakás csökkentését célzó infrastrukturális beruházások eredményeként, beleértve az újrahasználati központok létrehozását, az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék szétválogatására szolgáló létesítmények építését, az elkülönítetten gyűjtött biohulladék kezelésére szolgáló biolétesítmények építését, a lakossági hulladékudvarok és az építési hulladék újrahasznosító telepeinek építését és felszerelését, valamint a települési hulladék hasznos frakcióinak elkülönített gyűjtésére szolgáló berendezések beszerzését.

85

C1.3. R2

T

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányának csökkentése (51%)

 

% (százalékban)

56

51

NEGYEDÉV

2024

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányát a 2022-ben bejelentett 56%-os alapértékről 51%-ra kell csökkenteni. Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék részarányát az (EU) 2019/1004 végrehajtási határozatban előírt számítási módszerrel összhangban kell kiszámítani (a 2008/98/EK irányelvvel összhangban a hulladékra vonatkozó adatok kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok).

86

C1.3. R2-I1

T

Épített hulladékválogató létesítmények

 

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2025

Legalább 6 válogató létesítmény épült.

87

C1.3. R2-I1

T

Az elkülönítetten gyűjtött biohulladék kezelésére szolgáló épített létesítmények

 

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2025

Legalább 3, elkülönítetten gyűjtött biohulladék kezelésére épített létesítmény.

88

C1.3. R2-I1

T

Funkcionális helyhez kötött/mobil hulladékválogató telep

 

Szám

0

20

NEGYEDÉV

2025

Legalább 20 helyhez kötött vagy mobil hulladékválogató telep megépítése vagy leszállítása.

90

C1.3. R2-I2

T

Hulladéklerakók remediációja

 

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2026

Legalább 10 veszélyes hulladékkal szennyezett hulladéklerakó/telephely helyreállítása.

378

C1.3. R2-I1

M

A hulladéklerakási adóról szóló rendelet hatálybalépése

A hulladéklerakási adóról szóló rendelet azon rendelkezése, amely feltünteti annak hatálybalépését

NEGYEDÉV

2024

A hulladéklerakási adóról szóló rendelet hatályba lép, és olyan egységdíjat ír elő, amely lehetővé teszi a hulladéklerakási adó hulladékgazdálkodási törvény szerinti kiszámítását.

A rendelet olyan rendelkezéseket állapít meg, amelyek fokozatosan növelik a hulladéklerakási adót az újrafeldolgozható és hasznosítható hulladék lerakásának fokozatos megszüntetése érdekében, és hogy a bevételeket a hulladékgazdálkodásról szóló törvénnyel összhangban kell felhasználni.

380

C1.3. R2-I1

T

Biohulladék kezelésére szolgáló berendezések

Szám

0

20

NEGYEDÉV

2025

Legalább 20 darab, biohulladék kezelésére szolgáló berendezést kell szállítani.

Legalább 30 darab újrafeldolgozásra és/vagy újrafelhasználásra szolgáló berendezést kell szállítani.

381

C1.3. R2-I1

T

Hulladékátrakó állomások építése

Szám

0

15

NEGYEDÉV

2026

Legalább 15 hulladékátrakó állomást kell építeni.

C.3.  A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

 

R e C1.3 R3 formanyomtatvány – A vízgazdálkodási program további végrehajtása

E reform célja a horvátországi vízügyi ágazat fő szakpolitikai kihívásainak további kezelése.

A reform a közüzemi vízellátó rendszerek vízveszteségének csökkentésére vonatkozó jogszabályok, nemzeti tervek és vízszolgáltatók terveinek elfogadásából, valamint a vízveszteség nyomon követésével foglalkozó nemzeti szerv létrehozásából áll.

C1.3. R3-I1 beruházás – További beruházások az állami szennyvízkezelési programba

E beruházás célja a szennyvízgyűjtési és -kezelési infrastruktúra további javítása.

Ez az intézkedés a nyilvános csatornahálózatok további építéséből és újjáépítéséből, valamint szennyvíztisztító telepek építéséből áll.

C1.3. R3-I2. beruházás – További beruházások a közüzemi vízellátási fejlesztési programba

E beruházás célja a vízellátási infrastruktúra további javítása.

Ez az intézkedés vízvezetékek további építéséből és újjáépítéséből áll. 

C1.3. R3-I3 beruházás – A katasztrófakockázat-csökkentési programba történő további beruházások

E beruházás célja a katasztrófakockázat-csökkentési programba történő további beruházások végrehajtása.

Ez az intézkedés árvízvédelmi szerkezetek építéséből és édesvízi rendszerek újjáélesztéséből áll.

C.4. A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

382

C1.3. R3

M

A vízveszteség csökkentésére irányuló nemzeti cselekvési terv elfogadása

A horvát vizek által elfogadott nemzeti veszteségcsökkentési cselekvési terv

NEGYEDÉV

2024

A horvát vizek elfogadják a nemzeti veszteségcsökkentési cselekvési tervet, és közzéteszik azt a honlapjukon. A nemzeti cselekvési tervnek tartalmaznia kell a vízveszteség csökkentése érdekében tervezett tevékenységek listáját, beleértve a beruházási becsléseket és a finanszírozási forrásokat. A tervnek a 2024–2026-os időszakra kell kiterjednie, 2030-as perspektívával, összhangban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó többéves víz- és településiszennyvíz-kezelési építési programmal.

383

C1.3. R3

M

A megállapított vízveszteségek nyomon követéséért felelős nemzeti hatóság

A vízveszteségek nyomon követéséért felelős nemzeti hatóság létrehozása

NEGYEDÉV

2024

Létre kell hozni a Vízveszteségek Megfigyeléséért Felelős Nemzeti Hatóságot, amely hatáskörrel rendelkezik a nemzeti veszteségcsökkentési cselekvési tervben előírt intézkedések végrehajtásának felügyeletére és a vízszolgáltatók vízveszteség-csökkentési cselekvési terveinek ellenőrzésére.

384

 C1.3. R3

T

A vízveszteség csökkentésére irányuló cselekvési tervek elfogadása a vízszolgáltatók részéről

Szám

0

40

NEGYEDÉV

2025

A vízszolgáltatóknak legalább 40 egyedi vízveszteség-csökkentési cselekvési tervet kell elfogadniuk.

Minden tervnek tartalmaznia kell szervezeti rendszereket és a munkavállalók oktatására vonatkozó terveket, a rendszeradatok javítására irányuló intézkedéseket, a vízellátó rendszer optimalizálására irányuló intézkedéseket, az aktív szivárgás-ellenőrzési intézkedéseket, a látszólagos veszteségek kezelésére irányuló intézkedéseket, a tervezést és a hálózati helyettesítési intézkedéseket.

385

C1.3. R3

M

A Vízszolgáltatási Tanácsról szóló rendelet hatálybalépése

A Vízszolgáltatási Tanácsról szóló rendelet hatálybalépést feltüntető rendelkezése

NEGYEDÉV

2024

A Vízszolgáltatási Tanácsról szóló rendelet hatályba lép. Előírja a Vízszolgáltatási Tanács határozatainak kötelező közzétételét, a Vízszolgáltatási törvény, a vízgazdálkodás finanszírozásáról szóló törvény és a szabályozó hatóság szabályzatai illetékes értelmezésének kötelező közzétételét, valamint a személyzet kötelező szakmai képzését.

386

C1.3. R3

T

A Vízszolgáltatási Tanács kapacitásépítése

Szám

0

7

NEGYEDÉV

2024

A Vízszolgáltatási Tanács legalább hét teljes munkaidős alkalmazottat vesz fel, ide nem értve a kinevezett tanácsosokat.

388

C1.3. R3-I1

T

Épített vagy korszerűsített szennyvíztisztító telepek

Szám

12

31

NEGYEDÉV

2025

Legalább 19 további szennyvíztisztító telepet kell megépíteni vagy korszerűsíteni.

389

C1.3. R3-I1

T

Köztulajdonban lévő szennyvízhálózat építése vagy újjáépítése

Szám

807

883

NEGYEDÉV

2025

Legalább további 76 km közcsatornát kell kiépíteni vagy helyreállítani.

391 

C1.3. R3-I2

T

Állami vízellátó hálózat építése vagy újjáépítése

 

Szám

1023

1154

NEGYEDÉV

2025

Legalább további 131 km köztulajdonban lévő vízellátó hálózat építése vagy újjáépítése.

A beruházás legfeljebb 0,5 kWh átlagos energiafogyasztású vagy legfeljebb 1,5 infrastrukturális szivárgási indexszel (ILI) rendelkező ivóvízellátó rendszerek építéséből, valamint a meglévő ivóvízellátó rendszerek felújításából áll az átlagos energiafogyasztás több mint 20%-os csökkentése vagy a szivárgás több mint 20%-os csökkentése érdekében.

440

C1.3. R3-I3

T

Árvízvédelmi szerkezetek építése

Szám

77

79

NEGYEDÉV

2026

Legalább további 2 km árvízvédelmi szerkezet megépítése.

441

C1.3. R3-I3

T

Újjáélesztett vízfolyások

Szám

16

23

NEGYEDÉV

2026

Legalább további 7 km helyreállított vízfolyás.

D. 1.4. ÖSSZETEVŐ: VERSENYKÉPES, ENERGIATAKARÉKOS ÉS HATÉKONY KÖZLEKEDÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA

A közlekedési ágazat Horvátország egyik fő üvegházhatásúgáz-kibocsátója, amely 2018-ban a teljes kibocsátás 27%-át tette ki, amelyből a közúti személyszállítás 71,6%-ot, a közúti árufuvarozás 24,7%-ot, a vasúti közlekedés 0,8%-ot, a tengeri és folyami közlekedés 2,4%-ot, a belföldi légi közlekedés pedig 0,5%-ot tett ki. A meglévő közlekedési infrastruktúra környezeti szempontból fenntartható, hatékony, innovatív és versenyképes közlekedési formákba történő beruházások révén történő korszerűsítése várhatóan kulcsszerepet fog játszani a zöld és digitális átállás hatékony végrehajtásában.

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja egy fejlett vasúti és tömegközlekedési infrastruktúrával és a különböző közlekedési módok közötti intermodalitással rendelkező egységes közlekedési hálózat kialakítása, az alternatív üzemanyaggal működő személygépkocsik arányának növelése, a közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának és környezeti lábnyomának csökkentése, valamint a személyek és áruk fenntartható mobilitásának előmozdítása.

Ez a komponens reformokat és beruházásokat foglal magában valamennyi közlekedési mód (vasúti, közúti, tengeri, légi, tömegközlekedési, városi és belvízi közlekedés) tekintetében, és Horvátország valamennyi régiójára kiterjed.

Ezeknek a beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk a Horvátországnak címzett, a zöld és digitális átállásba való beruházás szükségességéről szóló országspecifikus ajánlás (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás) és a fenntartható városi és vasúti közlekedésről szóló országspecifikus ajánlás (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) végrehajtásához.

A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a mérséklési lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

D.1. PONT    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – A közúti ágazat reformja

A reform célja a vállalatok működési költségeinek csökkentése, a pénzügyi kötelezettségek és a pénzforgalom összehangolása, a közúti közlekedésbiztonság növelése és ezáltal a közúti halálozás csökkentése. Az új útdíjrendszer bevezetése várhatóan csökkenteni fogja az üvegházhatásúgáz-kibocsátást azáltal, hogy megszünteti a szűk keresztmetszeteket és a veszélyes helyeket a közutakon. E reform részeként az utakról szóló törvény módosításának hatálybalépésével naprakésszé kell tenni a közúti ágazatra vonatkozó jogszabályokat.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

C1.4. R1-I2. beruházás – A fogyatékossággal élő személyek jogainak gyakorlására szolgáló rendszer javítása a mobilitás területén

A beruházás célja, hogy felgyorsítsa és megkönnyítse a fogyatékossággal élő személyek számára a mobilitás területén őket megillető jogok gyakorlását azáltal, hogy egységes dokumentumot vezet be a fogyatékossággal élő személyek számára, amely lehetővé teszi számukra valamennyi mobilitási jog gyakorlását, egyszerűsítse az adminisztratív környezetet a mobilitás területén nyújtott digitális közszolgáltatások végfelhasználói számára, és javítsa a fogyatékossággal élő személyek digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférését. A beruházás célja továbbá a felhasználók személyes adatainak fokozott védelme, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogait érintő döntéshozatali gyakorlatok harmonizálása a mobilitás területén. A beruházás várhatóan lehetővé teszi az állami intézmények számára, hogy könnyebben és átfogóbban nyomon kövessék a szerzett jogokat, és hatékony nyilvános hozzáférést biztosítsanak valamennyi adathoz. A beruházás várhatóan 15–35%-kal csökkenti az állami és helyi szolgálatok munkavállalóinak munkaerőköltségeit.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R1-I3 beruházás – Nemzeti elektronikus közúti szállítási tárolási és adatcsere-rendszer (NSCP)

A beruházás célja a közúti közlekedés hatékonyságának és fenntarthatóságának növelése.

A beruházás a Nemzeti Közúti Közlekedési Elektronikus Tárolási és Adatcsere Rendszer (NSCP) létrehozásából áll.

C1.4. R1-I4. beruházás – Jelentéstétel-ellenőrzési rendszer a közúti személy- és áruszállításban

A beruházás célja a közúti közlekedésbiztonság növelése a közúti személy- és áruszállításra vonatkozó jelentéstételt ellenőrző funkcionális rendszer létrehozása révén. A jelentési ellenőrző rendszer összekapcsolja a menetíró készülékek központi feldolgozó rendszeréből (SOTAH) származó adatokat, valamint a Horvát Köztársaság Tengeri, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztériumának felelősségi körébe tartozó tachográfkártyák nemzeti nyilvántartásait és a kapcsolódó nyilvántartásokat, és hozzájárul a horvát közlekedési ágazat digitalizálásához.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4 R1-I5 beruházás – Veszélyes áruk közúti szállításának nyomon követése (e-ADR)

A beruházás célja a veszélyes áruk közúti szállításának javítása.

A beruházás a veszélyes áruk közúti szállításának nyomon követésére szolgáló rendszer (e-ADR) létrehozásából áll.

Reform – A vasúti ágazat reformja

A reform célja a vasúti ágazat versenyképességének és hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy jobb szolgáltatásokat nyújtson a személy- és áruszállítást igénybe vevő ügyfeleknek, és növelje Horvátország gazdasági versenyképességét. A reform alátámasztása érdekében a horvát kormány 2021. június 30-ig ágazati szakpolitikai levelet fogad el a vasúti ágazat számára, amelyben ismerteti a vasúti ágazat reformjával és korszerűsítésével kapcsolatos kulcsfontosságú területeken teendő további lépéseket, valamint végrehajtási terveket dolgoz ki a kormány és a vasúttársaságok számára, beleértve a következőkkel kapcsolatos részletes intézkedéseket és fellépéseket:

·Az ágazat irányítása;

·A vasúttársaságok irányítása és működése;

·Ágazati beruházási és finanszírozási tervezés;

·A tudás, a technológiák és a készségek fejlesztése a vasúti ágazatban.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

C1.4. R2-I3 beruházás – A vasúti infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek megszüntetése

A beruházás célja a horvát vasúti hálózat szűk keresztmetszeteinek kezelése.

A beruházás a horvát vasúthálózat öt szűk keresztmetszetének megszüntetéséből áll.

C1.4. R2-I4. beruházás – A Zágráb Kustošija – Zágráb ZK – Zágráb GK korszerűsítése

A beruházás célja Zágráb Kustošija – Zágráb Zapadni Kolodvor – Zágráb Glavni Kolodvor vasúti szakaszának korszerűsítése, a helyi és regionális vasúti személyszállítás minőségének és elérhetőségének javítása, a vasutak jobb integrálása Zágráb város tömegközlekedési rendszerébe, valamint a vasúti és helyi tömegközlekedés arányának növelése Zágráb tágabb térségében. A projektnek hozzá kell járulnia a TEN-T törzshálózat 2030. december 31-ig történő befejezésére vonatkozó célkitűzés eléréséhez.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C1.4. R2-I6. beruházás – Zöld technológiák alkalmazása a vasúti személyszállításban

A beruházás célja a vasúti személyszállítás növelése a nem villamosított vonalakon.

A beruházás a gyártott akkumulátorvonatok két prototípusából áll.

C1.4. R2-I7. beruházás – Az informatikai rendszerek korszerűsítése

A beruházás célja a vasúti szolgáltatások minőségének javítása.

A beruházás a HŽ személyszállítási informatikai rendszereinek korszerűsítéséből áll.

Reform – A tengeri és belvízi hajózás reformja

A reform célja a fenntartható és hatékony tengeri és belvízi közlekedés fejlesztése, amely hozzájárul a hajózás biztonságának növeléséhez, a belvízi utak újjáélesztéséhez, a szigetek közlekedési összeköttetésének javításához és a kikötői infrastruktúra javításához a közlekedési ágazat negatív környezeti hatásainak csökkentése érdekében. E reform részeként hatályba lép a part menti rendszeres és szezonális szállításról szóló új törvény, a tengeri területekről és kikötőkről szóló új törvény, valamint a belvízi hajózásról és kikötőkről szóló új törvény.

A reform 2022. december 31-ig fejeződik be.

C1.4. R3-I1. beruházás – Split városi kikötőjének korszerűsítése

A beruházás célja a kikötői infrastruktúra korszerűsítése és a tengeri tömegközlekedés minőségének javítása.

A beruházás a Split városi kikötő új utasterminálját foglalja magában.

C1.4 R3-I3 beruházás – Pitomača önkormányzata, új „Križnica” drótkötélpályás komp építése

A beruházás célja egy új „Križnica” vezetékes komp építése a Dráva folyón Pitomača településen a közlekedési összeköttetés biztosítása és a kevésbé fejlett régiók fejlődésének ösztönzése érdekében. A beruházásnak magában kell foglalnia egy új, napenergiával működő elektromos kábelszállító kompot, amelynek növelnie kell a közlekedési kapacitást, és hozzá kell járulnia a közlekedési ágazat környezetbarátabbá tételéhez.

A beruházást 2022. október 30-ig be kell fejezni.

C1.4. R4-I2 beruházás – A villamosflotta korszerűsítése

A beruházás célja a villamosflotta korszerűsítése Eszék és Zágráb városában.

A beruházás új villamosok szállításából áll.

C1.4 R5-I1 beruházás – A zadari repülőtér földi kiszolgáló és áramellátó rendszerének villamosítása és környezetbarátabbá tétele

A beruházás célja a légi járművek földi kiszolgálása környezetvédelmi szempontból megfelelő rendszerének biztosítása és a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása.

A beruházás a zadari repülőtéren a légi járművek földi kiszolgálásának villamosításából és környezetbarátabbá tételéből áll.

C1.4. R5-I2. beruházás – Új mobilitási járművek és támogató infrastruktúra kutatása, fejlesztése és gyártása

A beruházás célja a közlekedésbiztonság növelése, a hatékonyság növelése és a torlódások csökkentése, valamint a gépjármű-közlekedésből származó általános szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése Zágráb városában.

A beruházás a teljesen önvezető elektromos járművek új városi közlekedési szolgáltatásának fejlesztéséből és megvalósításából áll.

C1.4 R5-I3 beruházás – Új alternatív üzemanyaggal működő járművek vásárlására irányuló program

A beruházás célja a közúti közlekedés energiahatékonyságának növelése a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése révén.

A beruházás alternatív meghajtású (elektromos és/vagy hidrogénüzemű) járművek vásárlásából áll.

 

D.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

91

C1.4. R1

M

Az utakról szóló törvény módosításai

Az utakról szóló törvény módosításainak hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az utakról szóló törvény módosításai többek között:
Az elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságának biztosítása a teljes uniós úthálózaton, városi és helyközi autópályákon, fő- és mellékutakon és különböző építményeken, például alagutakon vagy hidakon, valamint kompokon;

–Elősegíti az olyan járművekre, valamint az olyan járművek tulajdonosaira vagy üzemben tartóira vonatkozó gépjármű-nyilvántartási adatok határokon átnyúló cseréjét, amelyek esetében az Unióban bármilyen típusú útdíj megfizetésének elmulasztását állapították meg;

–Tartalmazza a kerékpár- és gyalogosforgalomhoz használt infrastruktúra növelését előmozdító rendelkezéseket;

Az autópályadíj-költségek fedezésére vonatkozó kritériumok és feltételek meghatározása;

Kezeli a közutakon való építési és szolgalmi jogért fizetendő díjak megfizetésének kötelezettsége alóli mentességeket azáltal, hogy megszünteti ezeket a mentességeket a jogszabályokból. Ez egyenlő versenyfeltételeket teremt az ilyen díjak tekintetében valamennyi vállalkozó számára.

92

C1.4. R1

M

Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Program 2021–2030

A horvát kormány által elfogadott, a 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti közúti közlekedésbiztonsági program

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Belügyminisztérium által a Tengeri, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztériummal és más szakminisztériumokkal együttműködésben kidolgozott, a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti közúti közlekedésbiztonsági program célja a közúti közlekedésbiztonság javítása Horvátországban.

94

C1.4. R1-I2

T

A fogyatékossággal élő személyek jogainak a mobilitás területén történő gyakorlását szolgáló funkcionális rendszer létrehozása

 

% (százalékban)

0

50

NEGYEDÉV

2023

A beruházás részeként, amely olyan funkcionális rendszert hoz létre, amely megkönnyíti a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy egy helyen kérelmezzék az összes mobilitási jogot, és biztosítja a kérelmek gyorsabb feldolgozását, egységes dokumentumot kell létrehozni, amely lehetővé teszi a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy Horvátország egész területén használják a funkcionális rendszert és ugyanazokat a jogokat gyakorolják (rokkantsági e-kártya), és a tervezett kártyák legalább 50%-át a mobilitás terén jogokkal rendelkező, fogyatékossággal élő személyek számára kell kiállítani.

95

C1.4. R1-I3

M

Nemzeti közúti szállítási elektronikus tárolási és adatcsererendszer (NSCP) létrehozása

Nemzeti közúti szállítási elektronikus tárolási és adatcsere-rendszer (NSCP) létrehozása

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

Létre kell hozni a nemzeti közúti szállítási elektronikus tárolási és adatcsererendszert (NSCP).

96

C1.4. R1-I4

M

Jól működő nyilatkozattételi ellenőrző rendszer létrehozása a közúti személy- és áruszállítás számára

Jól működő nyilatkozattételi ellenőrzési rendszer létrehozása a közúti személy- és áruszállítás számára

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Létre kell hozni a közúti személy- és áruszállítás jól működő beszámolási kontrollrendszerét, amely összekapcsolja a menetíró készülék központi feldolgozó rendszeréből (SOTAH) származó adatokat, valamint a tachográfkártyák nemzeti nyilvántartásait és a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium felelősségi körébe tartozó kapcsolódó nyilvántartásokat.

97

C1.4. R1-I5

M

A veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó nyomonkövetési rendszer (e-ADR) létrehozása

A veszélyes áruk közúti szállításának nyomon követésére létrehozott rendszer (e-ADR)

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

Létre kell hozni a veszélyes áruk közúti szállításának nyomon követésére szolgáló rendszert (e-ADR).

98

C1.4. R2

M

Az ágazati politikai levél elfogadása

A horvát kormány által elfogadott, a vasúti ágazatra vonatkozó ágazati politikai levél

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az ágazati politikai levél a következőket tartalmazza: i. kulcsfontosságú célkitűzések ii. a tervezett fejlesztések felülvizsgálata, mint például a professzionalizálás, a műveletek és az irányítási tevékenységek átláthatósága, valamint iii. a vasúti ágazat reformjára és korszerűsítésére irányuló intézkedések és fellépések végrehajtási terve, mint például: a vasúti ágazat stratégiai keretének, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti tervnek, valamint a vasúti infrastruktúra és a kiszolgáló létesítmények nemzeti irányítási tervének elfogadása; valamint a vasúti szállítási szolgáltatások fejlesztése.

99

C1.4. R2

M

A vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv és a vasúti infrastruktúra és a kiszolgáló létesítmények nemzeti irányítási terve

A horvát kormány által elfogadott, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv és a vasúti infrastruktúra és a kiszolgáló létesítmények nemzeti irányítási terve

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv meghatározza a vasúti infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges projekteket és tevékenységeket. A vasúti infrastruktúra és a kiszolgáló létesítmények nemzeti irányítási terve meghatározza az irányítással, a vasúti forgalom szabályozásának megszervezésével és a vasúti közlekedési szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos projekteket és tevékenységeket.

100

C1.4. R2

M

A vasúttársaságok átszervezése és a vállalatirányítás

A vasúttársaságok irányítása és az átszervezett műveletek

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A vasúttársaságok irányításának és működésének átszervezését be kell fejezni.

104

C1.4. R2-I3

T

Öt szűk keresztmetszet megszüntetése azokon a szakaszokon, ahol a jelenlegi korlátozott menetsebesség akár 60 km/h is lehet

 

Szám

0

5

NEGYEDÉV

2025

A beruházásnak öt szűk keresztmetszet megszüntetését kell eredményeznie azokon a szakaszokon, ahol a jelenlegi sebességkorlátozás legfeljebb 60 km/h.

105

C1.4. R2-I4

T

Kétvágányú vasútvonal Zágrábban Kustošija – ZG Zapadni Kolodvor – Zágráb Glavni Kolodvor között 3,4 km hosszúságban, amelyet átépítettek és korszerűsítettek

 

Szám (km)

0

3,4

NEGYEDÉV

2024

A Zágráb Kustošija – Zágráb Zapadni Kolodvor – Zágráb Glavni Kolodvor szakaszon 3,4 km hosszú kétvágányú vasútvonalat kell átépíteni és korszerűsíteni.
A 2011/92/EU irányelvvel összhangban bizonyítani kell a KHV szerinti engedélyezési eljárásoknak való megfelelést.

107

C1.4. R2-I6

T

Két legyártott akkumulátorvonat-prototípus

 

Szám

0

2

NEGYEDÉV

2025

Az akkumulátoros elektromos motorvonatok (BEMV) egy prototípusát és az akkumulátoros elektromos motorvonatok (BMV) egy prototípusát elő kell állítani, típusvizsgálatnak kell alávetni, és meg kell szerezni a működéshez szükséges időt.

Hat stabil tápcsatlakozót fognak kiépíteni a vonatok hajtóakkumulátorainak töltésére.

108

C1.4. R2-I7

M

A HŽ személyszállítási informatikai rendszereinek korszerűsítése

A HŽ személyszállítási informatikai rendszereinek korszerűsítése

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A HŽ személyszállítási informatikai rendszereinek korszerűsítése a következőket foglalja magában:

·WIFI telepítése 40 vonatra;

·GPS-rendszer telepítése 40 vonatra;

·Az értékesítési rendszer adatközpontjának korszerűsítése; és

·Berendezések beszerzése a virtualizációs platformhoz.

109

C1.4. R3

M

Az új menetrend szerinti és szezonális part menti közlekedésről szóló törvény

A menetrend szerinti és szezonális part menti közlekedésről szóló új törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A menetrend szerinti és szezonális tengeri szállításról szóló új törvény egyszerűsíti a jelenlegi adminisztratív eljárásokat, és jobb előfeltételeket teremt a part menti tengeri tömegközlekedés hatékonyabb működéséhez azáltal, hogy szabályozza a menetrend szerinti tengeri szállítási ügynökség tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket, különösen az állami útvonalak engedélyezéséről, valamint a tömegközlekedési informatikai rendszerek (SEOP-rendszer) jobb használatáról és ellenőrzéséről szóló szakaszban.

110

C1.4. R3

M

A belvízi hajózásról és kikötőkről szóló új törvény

A belvízi hajózásról és kikötőkről szóló új törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A belvízi hajózásról és a kikötőkről szóló új törvény lehetővé teszi a horvát belvízi hajózási ágazatokban (vagy azok részeiben) felmerülő sajátos kockázatok azonosítását, amennyiben ez a hajózás biztonságának biztosításához szükséges.

111

C1.4. R3

M

A tengeri területekről és tengeri kikötőkről szóló új törvény

A tengeri területekről és tengeri kikötőkről szóló új törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A tengeri területekről és a tengeri kikötőkről szóló új törvény átszervezi a közforgalom számára nyitott kikötői rendszer szerkezetét, amelynek célja a közkikötők üzemeltetésére vonatkozó jogi kötelezettségek egységes végrehajtásának biztosítása és az irányítási költségek racionalizálása.

112

C1.4. R3-I1

T

Új utasforgalmi terminál Split város kikötőjében

 

Szám

0

2

NEGYEDÉV

2025

Split városi kikötőjében új utasterminált kell építeni.

114

C1.4. R3-I3

T

Pitomača településen a Dráva folyón üzemelő új „Križnica” vezetékes komp

 

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2022

Ez a beruházás a szárazföldet Križnica szigetével összekötő, napenergiával működő elektromos kábelszállító komp megépítését eredményezi, amely a horvát hajólajstrom jóváhagyásával működik.

117

C1.4. R4-I2

T

30 új, tömegközlekedési célra szállított villamos

 

Szám

0

30

NEGYEDÉV

2025

30 új villamost kell leszállítani.

118

C1.4. R5-I1

T

A légi járművek földi kiszolgálásának villamosítása és környezetbarátabbá tétele a zadari repülőtéren

 

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2024

A légi járművek földi kiszolgálásának villamosítása és környezetbarátabbá tétele, amely a következőket foglalja magában: i. helyhez kötött csatlakozások telepítése a szükséges tervezési és biztonsági átalakításokkal rendelkező álló légi járművek villamos energiával való ellátása céljából (az előtér kapacitásának növelése nélkül); ii. a dízelüzemű mobil földi kiszolgáló berendezések elektromos meghajtású egységekre való lecserélése; valamint iii. egy 610 kW-os fotovoltaikus erőmű megépítése és annak a helyhez kötött energiaellátó rendszerrel és az elektromos meghajtású mobil földi kiszolgáló berendezések töltőállomásaival való összekapcsolása.
Az intézkedés várhatóan okoz jelentős kárt az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzésekben, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A projektet különösen a forgalmi előtér kapacitásának növelése nélkül kell végrehajtani, és a dízelüzemű földi kiszolgáló berendezéseket elektromos meghajtású egységekre kell cserélni. Bizonyítani kell, hogy a projekt nincs jelentős hatással az érintett Natura 2000 területek épségére.

119

C1.4. R5-I2

T

A teljesen önvezető és elektromos járművek ellenőrzési prototípusai és a vonatkozó vizsgálatok

 

Szám

0

60

NEGYEDÉV

2025

Az ellenőrzési prototípusokat elő kell állítani és tesztelni kell, az önműködő vezetési rendszereket pedig tesztelni kell.

120

C1.4. R5-I2

M

Az önvezető járművekről szóló új jogszabály

Az önvezető járművekről szóló új jogszabály hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Az önvezető járművekről szóló új jogszabály többek között a következőkre terjed ki:
Az önvezető járművek nemzeti vizsgálati eljárásának kidolgozása;

A nemzeti közúti közlekedésbiztonsági jogszabályok kiigazítása az önvezető járművek forgalomban való részvételének lehetővé tétele érdekében;

A nemzeti jármű-típusjóváhagyási szabályok kiigazítása;

A közúti utasbiztonsági szabályok kiigazítása az önvezető járművekkel történő személyszállítás lehetővé tétele érdekében;

A nemzeti biztosítási jogszabályok kiigazítása az önvezető járművek és szolgáltatások biztosításának lehetővé tétele érdekében.

122

C1.4. R5-I2

M

A fogyatékossággal élő utasok igényeihez igazított, teljesen önvezető és elektromos járművek új városi közlekedési szolgáltatása és speciális infrastruktúra

A gyártott, a fogyatékossággal élő utasok igényeihez igazított, teljesen önvezető és elektromos járművek, valamint az összes telepített funkcióval rendelkező speciális infrastruktúra

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

Új városi közlekedési szolgáltatás, amely a következőkből áll:

(I)teljesen autonóm elektromos járművekből álló flotta, amely mesterséges intelligencia segítségével a járművezető és a személy segítsége nélkül képes ellátni valamennyi dinamikus vezetési funkciót,

(II)speciális infrastruktúra kifejlesztése és kiépítése a városi tömegközlekedéssel integrált önvezető és elektromos járművek flottája számára, valamint

(III)a teljes rendszer működtetésére szolgáló szoftverplatform kifejlesztése;

működőképesnek kell lennie, lehetővé téve a teljesen autonóm új elektromos járművek működését. A teljesen autonóm új elektromos járművet a fogyatékossággal élő utasok igényeihez kell igazítani nagy tolóajtókkal, amelyek lehetővé teszik a járműbe való könnyebb belépést, valamint egy kerekesszékek fogadására alkalmas csomagtérrel.

123

C1.4. R5-I2

M

50000 ingyenes utalvány teljesen önvezető járművel történő utazásra a fogyatékossággal élő és/vagy más tömegközlekedési eszközök használata során nehézségekkel szembesülő személyek számára

Aláírt megállapodás Zágráb városával és a tömegközlekedési szolgáltatóval 50000 ingyenes járművezetői utalvány kibocsátásáról

NEGYEDÉV

2026

Zágráb városával és a tömegközlekedési szolgáltatóval aláírt megállapodást kell kibocsátani 50000 ingyenes, a kiállítástól számított legalább 5 évig érvényes járművezetői utalvány kiállításáról a fogyatékossággal élő és/vagy más tömegközlekedési eszközök használata során nehézségekkel küzdő személyek számára.

124

C1.4. R5-I3

M

2000 alternatív meghajtású közúti járművek (elektromos és/vagy hidrogénüzemű)

2000 felváltva vásárolt motoros közúti járművek

NEGYEDÉV

2026

2000 új, alternatív meghajtású (elektromos és/vagy hidrogénüzemű) közúti jármű beszerzéséről szóló igazolást kell benyújtani.

D.3.  A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

C1.4. R1-I1 beruházás – Elektronikus útdíjszedési rendszer

A beruházás célja a közúti torlódások csökkentése, valamint a környezetvédelem és a közúti biztonság növelése.

A beruházás egy új elektronikus útdíjszedési rendszer bevezetéséből áll.

D.4. PONT A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

93

C1.4. R1-I1

M

Új elektronikus útdíjszedési rendszer

Új elektronikus útdíjszedési rendszer bevezetése

NEGYEDÉV

2026

A Horvát Autópálya Zrt., a Zágráb-Macelj autópálya (AZM) és a BINA Istra által üzemeltetett autópályák esetében a többsávos szabad áramlású megoldáson (MLFF) alapuló új elektronikus útdíjszedési rendszer szoftverét (például központi informatikai rendszert) és hardverét (például kamerával ellátott új útdíjszedési portálokat) az érintésmentes fizetési módokkal rendelkező járművek megállítása nélkül kell leszállítani. El kell végezni az új elektronikus útdíjszedési rendszer helyszíni első telepítési vizsgálatát.

E. 1.5. ÖSSZETEVŐ: A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK JAVÍTÁSA ÉS AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁSI LÁNC MEGERŐSÍTÉSE

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az élelmezésbiztonság és a horvát agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességének növelése.

A komponens a következőkből áll: logisztikai infrastruktúra-hálózat létrehozása a gyümölcs- és zöldségágazat termelési piaci láncának megerősítése érdekében; ii. a mezőgazdasági földterületek szerkezetátalakítási és konszolidációs rendszerének létrehozása; iii. digitális megoldások kifejlesztése a mezőgazdasági ágazatban; valamint iv. az élelmiszer-adományozási rendszerek javítása.

A komponensnek hozzá kell járulnia az arra vonatkozó országspecifikus ajánlás teljesítéséhez, hogy „minden szükséges intézkedést meg kell hozni és hatékonyan kell reagálni a világjárványra, fenn kell tartani a gazdaságot és támogatni kell a helyreállítást” (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás); „a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításának szükségességéről” (a 2020. évi 2. országspecifikus ajánlás) és „a gazdaság helyreállításának támogatása érdekében a köz- és potenciálisan a köz- és magánszféra közötti beruházási projektek végrehajtásának és finanszírozásának előtérbe helyezéséről” (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

E.1. PONT    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – Logisztikai infrastruktúra-hálózat létrehozása a gyümölcs- és zöldségágazat termelési piaci láncának megerősítése érdekében

A reform célja, hogy a termelői szervezeteken keresztül megszervezze és összekapcsolja a mezőgazdasági kisüzemek kínálatát az összevonás, az együttműködés, a tapasztalatcsere és az ismeretek cseréjének ösztönzése érdekében. A reform várhatóan javítja a mezőgazdasági termelők helyzetét az ellátási láncokban, különösen a gyümölcs- és zöldségágazatban, és hozzájárul a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező termékek fejlesztéséhez. A reformnak magában kell foglalnia a gyümölcs- és zöldségágazat piaci kapacitásának megerősítésére irányuló, a 2021–2026-os időszakra vonatkozó operatív program horvát kormány általi elfogadását.

A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.5 R1-I1 beruházás – Gyümölcs- és zöldséglogisztikai és -elosztó központok építése

A beruházás célja a verseny javítása a gyümölcs- és zöldségágazatban.

Ez az intézkedés a gyümölcsök és/vagy zöldségek logisztikai elosztóközpontjainak építéséből áll.

C1.5 R1-I2 beruházás – A termelők helyzetének és láthatóságának megerősítése az élelmiszer-ellátási láncban

A beruházás célja, hogy lehetővé tegye a termelők számára, hogy fontosabb szerepet játsszanak a logisztikai és elosztóközpontok irányítási és tulajdonosi szerkezetében.

Ez az intézkedés a termelői szervezetek képzéséből, valamint a gyümölcsök és zöldségek felismerhető címkézési rendszerének létrehozásából áll.

Reform – A mezőgazdasági földterületek szerkezetátalakítási és konszolidációs rendszereinek javítása

A reform célja, hogy megkönnyítse a konszolidációs eljárásokat és a mezőgazdasági földterületek folyamatos nyomon követését, ami megteremti a modern gazdálkodási módszerek alkalmazásának, az infrastruktúra (például szántóföldi utak hálózata és meliorációs csatornák) kiépítésének, valamint a mezőgazdasági földterületeken fennálló vagyonjogi viszonyok kezelésének előfeltételeit. A reformnak hozzá kell járulnia a mezőgazdasági földterületek hatékonyabb mezőgazdasági hasznosításához, növelve a mezőgazdasági termelés termelékenységét és fenntarthatóságát, különös tekintettel a környezet megőrzésére és a vidéki területek életének javítására. A reform részeként hatályba lép a mezőgazdasági földterületek konszolidációjáról szóló új törvény.

A reformot 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás – Agrárterület-megfigyelési program

E beruházás célja, hogy biztosítsa a mezőgazdasági földterületek hatékony védelméhez szükséges feltételeket, a talaj állapotának értékeléséhez szükséges adatok folyamatos rendelkezésre állását és a fenntartható gazdálkodási politika végrehajtását.

Ez az intézkedés a mezőgazdasági földterületek megfigyelésére szolgáló operatív információs rendszer korszerűsítéséből és 90 állandó területmegfigyelő állomás létrehozásából áll.

Reform – A mezőgazdaság digitális átalakítása

A reform célja, hogy a mezőgazdasági ágazatban elérhetőbbé tegye a közszolgáltatásokat a mezőgazdasági termelők számára e szolgáltatások digitalizálása révén, miközben csökkenti az adminisztratív terheket is. A reformnak magában kell foglalnia egy koordinációs egység létrehozását, amely megtervezi és nyomon követi az összes beruházás végrehajtását, és biztosítja a meghatározott célok elérését: digitalizált közszolgáltatások, intelligens mezőgazdasági operatív platform és nyilvánosan hozzáférhető nyomonkövethetőségi információs rendszer.

A reform várhatóan hozzájárul a mezőgazdasági termelés növeléséhez, a mezőgazdasági termékek minőségének és nyomonkövethetőségének biztosításához, valamint az éghajlat és a környezet szempontjából hosszú távon fenntartható agronómiai gyakorlatok alkalmazásának biztosításához.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

C1.5 R3-I1 beruházás – Digitális közszolgáltatások kiépítése

E beruházás célja legalább 30 mezőgazdasági közszolgáltatás digitális átalakítása. A beruházásnak magában kell foglalnia többek között a digitális átállásra vonatkozó cselekvési terv elkészítését, amely az összes digitalizálandó mezőgazdasági szolgáltatás nyilvántartásba vételének alapját képezi. Legalább 30, a cselekvési tervben nyilvántartásba vett közszolgáltatást digitalizálni kell, és a kedvezményezettek rendelkezésére kell bocsátani. A beruházásnak csökkentenie kell a személyes szolgáltatások iránti igényt, és hozzá kell járulnia a mezőgazdasági termelők számára nyújtott digitális közszolgáltatások létrehozásához.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás – R3-I2 – Intelligens mezőgazdaság

E beruházás célja a horvát mezőgazdasági ágazat digitális átalakulásának támogatása.

Ez az intézkedés egy intelligens mezőgazdasági platform létrehozásából áll.

Beruházás – R3-I3 – Nyomonkövethetőségi rendszer

A beruházás célja a fenntartható gazdálkodás további előmozdítása, különösen a helyi kistermelők körében, valamint a fogyasztók további tájékoztatása a fenntartható módon előállított termékek fontosságáról és elérhetőségéről helyi szinten Horvátország egész területén. A beruházás várhatóan számos helyi közösségben pozitív hatással lesz a vidékfejlesztésre, és hozzájárul a helyben előállított és fenntartható élelmiszerek iránti fogyasztói bizalom növeléséhez. A beruházás magában foglalja a nyilvánosság számára hozzáférhető nemzeti nyomonkövethetőségi információs rendszer létrehozását.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Reform – Az élelmiszer-adományozási rendszerek javítása

A reform célja a körforgásos gazdaság előmozdítása az agrár-élelmiszeripari ágazatban, az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a szegényebbek élelmezésbiztonságának növelése az élelmiszer-adományozási rendszer javítása révén. A reform magában foglalja egy élelmiszerbank létrehozását, az élelmiszer-adományozási láncban részt vevő közvetítők infrastrukturális kapacitásának megerősítését, az élelmiszer-pazarlás megelőzésére szolgáló online platform elindítását, az élelmiszer-adományozás informatikai rendszerének korszerűsítését, az élelmiszer-pazarlás megelőzéséről szóló önkéntes megállapodások megkötését az érintett hatóságok és az élelmiszer-ellátási lánc érdekelt felei, a tudományos körök, a tudományos közösség és a civil társadalmi szervezetek között, valamint az élelmiszer-pazarlás megelőzéséről és az élelmiszer-adományozásról szóló tájékoztató és oktatási kampány végrehajtását.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás – Az élelmiszerbank és az élelmiszer-adományozási láncban részt vevő közvetítők infrastrukturális felszerelése

A beruházás célja az élelmiszer-adományozási láncban részt vevő közvetítők és az élelmiszerbank infrastrukturális kapacitásának megerősítése annak érdekében, hogy megteremtsék az adományozott élelmiszerek mennyiségének növeléséhez szükséges alapvető előfeltételeket, hozzájárulva ezáltal az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez és a szegényebb népességcsoportok élelmezésbiztonságának növeléséhez. A beruházás magában foglalja a Mezőgazdasági Minisztérium által kidolgozott és a horvát kormány által elfogadott, az élelmiszerbankok és az élelmiszer-adományozási láncban részt vevő közvetítők infrastrukturális felszerelését támogató programok végrehajtását.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

E.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

126

C1.5. R1

M

A gyümölcs- és zöldségágazat piaci kapacitásának megerősítését célzó, a 2021–2026-os időszakra vonatkozó operatív program

A horvát kormánynak a gyümölcs- és zöldségágazat piaci kapacitásának megerősítésére irányuló, a 2021–2026-os időszakra vonatkozó operatív program elfogadásáról szóló határozatának hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermelési és -forgalmazási láncban működő termelői szervezetek szerepének és irányítási kapacitásának megerősítését célzó intézkedés végrehajtása érdekében a horvát kormány elfogadja a gyümölcs- és zöldségágazat piaci kapacitásának megerősítésére irányuló, a 2021–2026-os időszakra vonatkozó operatív programot. Ez a következő intézkedések végrehajtását foglalja magában: i. logisztikai gyümölcs- és zöldségelosztó központok építése és felszerelése, valamint ii. a gyümölcs- és zöldségellátási lánc termelői pozíciójának és elismerésének megerősítése.

127

C1.5. R1-I1

T

Megépült és működőképes logisztikai elosztóközpont (LDC)

 

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2023

Az épített logisztikai elosztóközpontnak (LDC) tartalmaznia kell egy, a termék átvételére, tisztítására, mosására, válogatására és csomagolására szánt felújítási részt, valamint egy megfelelő átvételi és tárolási kapacitás tárolására szolgáló részt hűtés és hosszú távú tárolás mellett, valamint a termék bizonyos szintű feldolgozását. A gyümölcs- és zöldségfélék elsődleges feldolgozása a tervek szerint nem szabványos minőségű termékek felhasználásával történik, és így elkerülhető az élelmiszer-pazarlás (hulladékképződés). Az LDC tárolókapacitása legalább 3000, de legfeljebb 12 000 tonna. Az intézkedés egy új épület építésére vonatkozik, amelynek primerenergia-igénye legalább 20%-kal alacsonyabb, mint a közel nulla energiaigényű épületé.

128

C1.5. R1-I1

T

Legalább két logisztikai elosztóközpont épült

 

Szám

1

3

NEGYEDÉV

2026

Legalább két logisztikai elosztó központot (LDC) kell kiépíteni, amelyek mindegyike legalább 3 000 tonna tárolókapacitással rendelkezik. Az intézkedés olyan új épületek építésére vonatkozik, amelyek primerenergia-igénye legalább 20%-kal alacsonyabb, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, nem lakáscélú épületekre vonatkozó küszöbértékek átlaga, és megújuló energiaforrásokat használnak.

129

C1.5. R1-I2

T

A termelői szervezetek képzése

 

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2026

A logisztikai elosztóközpontokhoz kapcsolódó legalább 3 termelői szervezetnek részt kell vennie a termelői szervezetek irányításával és finanszírozásával kapcsolatos képzésben, legalább 15 fő részvételével.

130

C1.5. R1-I2

M

A gyümölcs- és zöldségfélék címkézési rendszere

Kiállított dokumentum, amely megerősíti, hogy az új rendszer megfelel a minőségrendszerek címkézési követelményeinek

NEGYEDÉV

2026

A gyümölcs- és zöldségpiacon felismerhető címkék létrehozására szolgáló rendszert jóvá kell hagyni. A rendszernek önkéntesnek kell lennie, és ki kell egészítenie az Agrárminisztérium által kidolgozott, már meglévő minőségrendszert.

131

C1.5. R2

M

A mezőgazdasági földterületek konszolidációjáról szóló új törvény

A mezőgazdasági földterületek konszolidációjáról szóló új törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A mezőgazdasági földterületek konszolidációjáról szóló tervezett új törvény többek között:
• A konszolidációs folyamat egyszerűsítésére vonatkozó feltételek bevezetése,

• A részt vevő szervek számának csökkentése,

• Az allokáció keretében végzett tevékenységek végrehajtásához szükséges idő lerövidítése,

• Információs technológiák alkalmazása és kapcsolódás a különböző érdekelt felek meglévő és új adatbázisaihoz, talajminőségi adatbázis létrehozása mellett.

133

C1.5. R2-I2

T

A mezőgazdasági földterületek nyomon követésére szolgáló operatív információs rendszer korszerűsítése és 90 állandó állomás létrehozása a mezőgazdasági földterületek állapotának nyomon követésére

 

Szám

0

90

NEGYEDÉV

2025

Létre kell hozni a mezőgazdasági földterületek állapotának állandó nyomon követésére szolgáló programot. A program eredményei jelzik azokat a válságterületeket, ahol a talaj veszélynek van kitéve. A mezőgazdasági földterületek monitoringjára szolgáló információs rendszer korszerűsítésének lehetővé kell tennie összehasonlítható paraméterek elérését.
A korszerűsített rendszer részeként legalább 90 állomást kell létrehozni a mezőgazdasági földterületek állapotának nyomon követésére, és azoknak valamennyi mezőgazdasági alrégióra ki kell terjedniük.

134

C1.5. R3

M

A digitális átalakulási projektek végrehajtásával és irányításával foglalkozó egység létrehozása a Földművelésügyi Minisztériumban

A mezőgazdasági miniszter határozata a digitális átalakulási projektek végrehajtásával és irányításával foglalkozó osztálynak a Földművelésügyi Minisztériumon belüli létrehozásáról

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A létrehozott egység az illetékes hatóságokkal (Kifizető Ügynökség, Horvát Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Ügynökség és a digitális társadalom fejlesztéséért felelős központi állami hivatal) együttműködve megtervezi és nyomon követi az összes beruházás végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy: legalább 30 digitalizált közszolgáltatás, működő intelligens mezőgazdasági platform és nyilvánosan hozzáférhető nyomonkövethetőségi információs rendszer.

135

C1.5. R3-I1

T

A mezőgazdasági közszolgáltatások digitális átalakítására vonatkozó cselekvési tervben felsorolt legalább 30 mezőgazdasági közszolgáltatás digitalizálása

 

Szám

0

30

NEGYEDÉV

2024

A digitalizálandó mezőgazdasági szolgáltatások nyilvántartásának alapját a digitális átállásra vonatkozó cselekvési terv képezi. A cselekvési tervnek minden rögzített közszolgáltatásra vonatkozóan tartalmaznia kell egy modellt és egy átalakítási folyamatot. Legalább 30, a cselekvési tervben nyilvántartásba vett és a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében támogatott közszolgáltatást digitalizálni kell, és a kedvezményezettek rendelkezésére kell bocsátani. A cselekvési terv meghatározza a projekt végrehajtása során digitalizálandó egyes közszolgáltatásokat. Legalább 30 szolgáltatást digitalizálni kell, és elérhetővé kell tenni a kedvezményezettek számára.

136

C1.5. R3-I2

M

Intelligens mezőgazdasági platform létrehozása

Rendelkezésre áll az intelligens mezőgazdaság platformja

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A kedvezményezettek rendelkezésére kell bocsátani egy intelligens mezőgazdasági platformot. Az intelligens mezőgazdasági platformnak naprakész, strukturált és időszerű információkat kell nyújtania közvetlenül a földterületekről és a gazdaságokból.

137

C1.5. R3-I3

M

Nyomonkövethetőségi információs rendszer létrehozása

A nyomonkövethetőségi információs rendszer működőképes és a nyilvánosság számára hozzáférhető

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A tervezett nyomonkövethetőségi információs rendszernek lehetővé kell tennie a fogyasztók jobb tájékoztatását a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nyomonkövethetőségének nyomon követése révén. A rendszernek önkéntesnek kell lennie, és azt az információk egységesítésére és nyomon követésének megkönnyítésére, az üzleti tevékenység megkönnyítésére és a fogyasztók QR-kódon keresztül történő tájékoztatására kell használni. A rendszert úgy kell megtervezni, hogy kapcsolódjon más e-rendszerekhez, és folyamatosan frissítse a nyomonkövethetőségre vonatkozó információkat. A rendszernek képesnek kell lennie az olyan kereskedőkre és közvetítőkre vonatkozó információk rögzítésére is, akik soha nem kerülhetnek fizikai kapcsolatba a termékkel.

138

C1.5. R4

M

Az élelmiszer-pazarlás megelőzésére szolgáló online platform és a korszerűsített élelmiszer-adományozási informatikai rendszer

Az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és az élelmiszer-adományozás informatikai rendszerére vonatkozó technikai megoldás korszerűsítésére szolgáló online platform működőképes és nyilvánosan hozzáférhető

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Létre kell hozni az élelmiszer-pazarlás megelőzésével és csökkentésével foglalkozó online platformot a bevált gyakorlatok terjesztése, valamint az élelmiszer-pazarlás és az élelmiszer-adományozás kérdésével kapcsolatos figyelemfelkeltés és oktatás érdekében. A már működő élelmiszer-adományozási informatikai rendszert új funkciókkal kell korszerűsíteni, amelyek kiemelik a rendszer regionális irányításának és az adatok statisztikai megjelenítésének lehetőségét.

139

C1.5. R4-I1

M

Támogatási program az élelmiszerbankok és az élelmiszer-adományozási láncban részt vevő közvetítők infrastrukturális felszereléséhez

Az élelmiszerbankok és az élelmiszer-adományozási láncban részt vevő közvetítők infrastrukturális felszerelését támogató program végrehajtása és a források folyósítása

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A támogatási programot nyilvános felhívást és megkötött szerződéseket követően, a pénzeszközök folyósítása révén kell működésbe léptetni, amelyeket tárolólétesítmények, tárolóberendezések és bútorok, hűtő- és élelmiszer-tároló berendezések, villás emelőtargoncák, hűtött járművek, járművek és informatikai berendezések építésére és felújítására kell felhasználni.

F. 1.6. ÖSSZETEVŐ: FENNTARTHATÓ, INNOVATÍV ÉS REZILIENS TURIZMUS KIALAKÍTÁSA

A Covid19-világjárvány nagyon negatív hatást gyakorolt az idegenforgalmi ágazatra mind globálisan, mind Horvátországban. Horvátországban stratégiai tevékenységként az idegenforgalom a GDP 11,4%-át teszi ki, és 2020-ban az előző évhez képest 55%-kal csökkent az vendégéjszakák száma. Tekintettel a válság e hatásaira és a változó keresleti várakozásokra, a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az idegenforgalmi ágazat átalakítása és korszerűsítése, egyúttal versenyképességének, fenntarthatóságának és rezilienciájának növelése a következő átfogó célkitűzések elérése révén:

-A turisztikai ágazat rezilienciájának és fenntarthatóságának növelése a zöld és digitális átállás támogatása révén.

-Hozzájárulás az idegenforgalmi ágazat Covid19-válságból való kilábalásához az elszállásolási kapacitás, valamint a társadalmi és területi kohézió javítása révén.

-A körforgásos gazdaság növelése a turizmusban és a felelős fogyasztás előmozdítása, valamint a turizmus kapcsolódó tevékenységekre gyakorolt közvetett hatásainak növelése.

A komponens támogatja az alábbiak kezelését: a legnagyobb terhet jelentő adójellegű járulékok csökkentésére irányuló országspecifikus ajánlás (2019. évi 4. országspecifikus ajánlás), minden szükséges intézkedés meghozatala a világjárvány hatékony kezelése érdekében (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás), valamint a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások előmozdítása a gazdasági helyreállítás előmozdítása érdekében (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

Ez a komponens hozzájárul az e terv egyéb alkomponenseiben, különösen a C1.5. szakaszban meghatározott célkitűzésekhez is. A természeti erőforrások felhasználásának javítása és az élelmiszer-ellátási lánc megerősítése, valamint C2.3. A társadalom és a közigazgatás digitális átalakulása.

F.1.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – Az idegenforgalmi ágazat rezilienciájának és fenntarthatóságának fokozása

A reform célja, hogy hatékony szervezeti és jogi keretet hozzon létre a fenntartható turizmus fejlesztésének irányítására az idegenforgalmi törvény, az idegenforgalom fenntartható fejlesztésére irányuló 2030-as stratégia, az idegenforgalom fenntartható fejlődését célzó, 2027-ig szóló nemzeti terv és a stratégiai környezeti vizsgálat kidolgozása révén.

A reformnak a következőket kell tartalmaznia:

-További adminisztratív és adójellegű könnyítések az idegenforgalmi ágazat számára;

-A jogszabályi keret további módosítása, amely lehetővé teszi a turizmus fejlesztésének jobb irányítását, miközben ösztönzi az innovációba történő üzleti beruházásokat;

-Olyan új turisztikai modell kidolgozása, amely diverzifikáltabb turisztikai termékeket kínál, hozzájárul a turisztikai vállalkozók zöld és digitális átállásához, és biztosítja a körforgásos gazdaság elveinek betartását;

-Az operatív eljárások csökkentése, ami hozzájárul a turisztikai vállalkozások könnyebb, gyorsabb és olcsóbb elindításához.

A turizmusirányítási rendszer reformjának működőképessé tételét a C.2.3. R3-I15. beruházás (Turizmusalkalmazási megoldások létrehozása a vállalkozók adminisztratív tehermentesítése és a turisztikai modell fenntarthatóság felé történő átalakítása céljából) is előirányozza. A reformot a nyilvános konzultáció elvével összhangban hajtják végre, bevonva a teljes turisztikai ökoszisztémában érdekelt felek széles körét, beleértve a vállalkozókat, az ipari szövetségeket és a tudományos szakembereket.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C1.6 R1-I1 beruházás – A horvát turizmus regionális diverzifikálása és szakosodása a magas hozzáadott értékű turisztikai termékek fejlesztésébe történő beruházások révén

E beruházás célja, hogy vissza nem térítendő támogatás formájában pénzügyi támogatást nyújtson az állami turisztikai infrastruktúra fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez Horvátország egész területén.

Az intézkedés olyan beruházásokból áll, amelyek továbbfejlesztik a turisztikai infrastruktúrát, növelik az energiahatékonyságot és népszerűsítik a turisztikai termékeket a kevésbé fejlett turisztikai célpontokon.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.6. R1-I2. beruházás – A vállalkozók versenyképességének megerősítése, valamint az idegenforgalmi ágazat zöld és digitális átállásának előmozdítása

A beruházás célja, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az idegenforgalmi ágazat zöld és digitális átállásához.

E beruházás célja olyan zöld projektek végrehajtása, mint az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások és a körforgásos gazdaság felhasználása, az innováció és a digitális technológiák elterjedése, valamint a környezetbarát turisztikai termékek és az erőforrás-hatékonyság fejlesztése.

A beruházás 2026. június 30-ig fejeződik be.

C1.6 R1-I3 beruházás – A rendszer kapacitásának megerősítése a reziliens és fenntartható turizmus érdekében

A beruházás célja a humán tőke rezilienciájának megerősítése a turisztikai ágazat egészében, kifejezetten a munkaerőpiaci igényekhez igazított oktatási programok révén.

A beruházás fő tevékenységei közé tartozik a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatási programok kidolgozása és az említett oktatási programok keretében az emberek képzése.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

F.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

140

C1.6. R1

M

Forgatókönyv-elemzés a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható turizmusfejlesztési stratégia részeként

A forgatókönyv-elemzés kidolgozása

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az ezen alkomponensben említett beruházások mozgósításának alapját a stratégiafejlesztési folyamat részeként készített forgatókönyv-elemzés képezi. A forgatókönyv-elemzésnek az ágazat legfontosabb érdekelt feleivel konzultálva ki kell dolgoznia a fejlesztési irány nemzeti és területi szintű előrejelzését.

141

C1.6. R1

M

A Horvát Köztársaság kormánya által elfogadott, a fenntartható turizmus 2030-ig történő fejlesztésére irányuló stratégia

Rendelkezés a fenntartható turizmus 2030-ig történő fejlesztésére irányuló stratégia hatálybalépéséről

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

E reform részeként a turizmusfejlesztési modell fenntarthatósággá történő átalakításának folyamatát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása révén hajtják végre, a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság, valamint a környezeti és területi fenntarthatóság szempontjából.
A stratégia hosszú távú, nemzeti jelentőségű stratégiai tervezési aktusként különös figyelmet fog fordítani az eddigi földhasználati kérdésekre is, azaz az egyes turisztikai célpontokon tapasztalható túlturizmusra, amely az idegenforgalom fejlesztésének egyik fő problémája. A stratégia arra is választ fog adni, hogy miként lehetne jobban előmozdítani Horvátország egyenlőtlen regionális fejlődésének csökkentését.

142

C1.6. R1

M

A Horvát Köztársaság fenntartható turisztikai szatellitszámlája metodológiai keretének létrehozásáról

A fenntartható turisztikai szatellitszámla metodológiai keretének hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A turizmus-fenntarthatósági szatellitszámlák rendszere megteremti a feltételeket a turizmus fejlődésének nemzeti és regionális szinten meghatározott turisztikai fenntarthatósági mutatók révén történő irányításához és nyomon követéséhez.
A szatellitszámlának közpolitikai irányítási eszközzé kell válnia. Az adatgyűjtést és -összeállítást összehangolják az Európai Turisztikai Indikátorrendszerrel (ETIS), valamint a környezeti-gazdasági elszámolási rendszer (SEEA) fogalmaival, fogalommeghatározásaival, osztályozásaival és számviteli szabályaival. A regionális idegenforgalmi politika hatékonyságának javítása érdekében regionális turisztikai-fenntartható szatellitszámlát hoznak létre, amely a turisztikai tevékenységre vonatkozó, a turisztikai célpontok szintjén meghatározott mutatókkal egészül ki, amelyeket úgy igazítanak ki, hogy jelezzék a túlturizmus lehetséges előfordulását. Az adatoknak és az elemzéseknek mind a köz-, mind a magánszférában alá kell támasztaniuk a tervezés stratégiai irányát, valamint releváns szakpolitikai irányítási eszközzé kell válniuk.

143

C1.6. R1

M

Idegenforgalmi törvény az idegenforgalmi ágazat nyomonkövetési és fejlesztési keretének létrehozásáról

Az idegenforgalmi törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az idegenforgalomról szóló törvény keretet biztosít az idegenforgalmi ágazat nyomon követéséhez és fejlesztéséhez egy adatfigyelési és -elemzési rendszer, egy ösztönző rendszer, a beruházások nyomon követésére és elemzésére szolgáló rendszer létrehozása, a kulcsfontosságú érdekelt felek idegenforgalom fejlesztésében és a szolgálatok közötti együttműködésben betöltött szerepének meghatározása, valamint az idegenforgalom fenntarthatóságát biztosító mutatók és szabványok (különösen a zöld és digitális szabványok) meghatározása révén.

144

C1.6. R1-I1

M

Nyilvános felhívások közzététele a meglévő állami turisztikai infrastruktúra zöld és digitális átállására, valamint a fő turisztikai és part menti területeken kívüli állami turisztikai infrastruktúra fejlesztésére

A meglévő állami turisztikai infrastruktúra zöld és digitális átállására, valamint a fő turisztikai és part menti területeken kívüli állami turisztikai infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó pályázati dokumentáció közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A pályázati dokumentációban meg kell határozni, hogy a beruházásoknak olyan projektekre kell összpontosítaniuk, amelyek javíthatják a turisztikai infrastruktúra zöld és digitális minőségét, és csökkenthetik a környezeti hatást és következésképpen a vendégek szezonon belüli koncentrációját. A turizmus fejlődési indexe szerint a fő turisztikai és part menti területeken csak a meglévő turisztikai infrastruktúra zöld és digitális átállására irányuló beruházások támogathatók, és a beruházás teljes költségvetéséből legfeljebb 29 623 731 EUR fordítható a desztinációk fenntartható kezeléséhez való hozzájárulásra, csökkentve a környezeti hatásokat az idegenforgalmi szezonban. A támogathatósági kritériumok közé tartozik a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés.

145

C1.6. R1-I1

M

Az állami turisztikai infrastruktúra építésére és átalakítására irányuló, odaítélt projektek véglegesítése

Műszaki ellenőr által kiállított teljesítési igazolás.

NEGYEDÉV

2026

Az állami turisztikai infrastruktúra építésére és átalakítására irányuló beruházás 10 nyertes projektjének véglegesítése.

146

C1.6. R1-I2

M

Nyilvános pályázati felhívásokat tesz közzé a fenntarthatóság megerősítése, valamint a turisztikai vállalkozók zöld és digitális átállásának fellendítése érdekében, és az összes beruházás legalább 50%-át a zöld átállás támogatására fordítja

Pályázati dokumentáció közzététele a fenntarthatóság megerősítése, valamint a turisztikai vállalkozók zöld és digitális átállásának előmozdítása érdekében

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A pályázati dokumentációban meg kell határozni, hogy az összes beruházásból legalább 29 862 632 EUR-t az éghajlatváltozás mérséklésére vagy az ahhoz való alkalmazkodásra, a tevékenységeknek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vagy az energiahatékonyságra és a hulladékcsökkentésre vonatkozó kritériumokkal összhangban történő digitalizálására, valamint a körforgásos gazdaságra való átállásra összpontosító beruházásokra ítélnek oda.
A projektkiválasztási kritériumoknak hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz, összhangban a nemzeti romaintegrációs stratégiával, az európai zöld szerződéssel, a Horvát Köztársaság fenntartható turisztikai szatellitszámla létrehozására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott fenntarthatósági mutatókkal, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható turizmusfejlesztési stratégia kidolgozására vonatkozó iránymutatásokkal. A DNSH technikai iránymutatás elveivel összhangban a pályázóknak be kell mutatniuk, hogy miként fogják enyhíteni a projekthez társítható negatív környezeti hatásokat, és hogyan járulnak hozzá a pozitív hatásokhoz a projekt végrehajtása során.


A pályázati dokumentum az összes beruházásból legalább 29 862 632 EUR-t a zöld átállás támogatására különít el, és e beruházások tekintetében meghatározza a [VI/VII.] melléklet [3–100] alkalmazandó beavatkozási területeinek követelményeit, a DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, valamint a támogatott projektek vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi vívmányoknak való megfelelését tükröző kiválasztási/támogathatósági kritériumokat.

147

C1.6. R1-I2

M

A fenntarthatóság megerősítésére, valamint a turisztikai vállalkozók zöld és digitális átállásának előmozdítására irányuló beruházás nyertes projektjeinek véglegesítése

Műszaki ellenőr által kiállított teljesítési igazolás.

NEGYEDÉV

2026

A fenntarthatóság megerősítésére, valamint a turisztikai vállalkozók zöld és digitális átállásának előmozdítására irányuló beruházás 37 nyertes projektjének véglegesítése.

148

C1.6. R1-I3

T

Oktatási programok a turizmussal kapcsolatos ismeretek és készségek megerősítésére

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2024

Oktatási programok kidolgozása a turizmussal kapcsolatos ismeretek és készségek, többek között a kormánytisztviselők és a turisztikai rendszerben dolgozó köztisztviselők digitális készségeinek, a munkanélküliek és a munkáltatók oktatásának megerősítése érdekében
A kidolgozott oktatási programok a munkaerőpiaci igények elemzésén fognak alapulni, és alapot fognak teremteni a turizmussal kapcsolatos ismeretek és készségek megerősítéséhez, beleértve az idegenforgalmi rendszerben dolgozó és az idegenforgalmi közösségi rendszerben foglalkoztatott kormányzati tisztviselők, a munkanélküliek és a munkáltatóknál folyó oktatás digitális készségeit is. A kidolgozandó programok kiválasztásának kritériumai a digitális és zöld átállás célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás, nevezetesen az ezen alkomponens C1.6 I2 és I1 beruházása által finanszírozott projektek végrehajtásához szükséges ismeretek és készségek megszerzése, például a zöld építéssel, a megújuló energiával, az innovatív termékekkel, a vállalkozói készségekkel, a fenntartható desztinációmenedzsmenttel kapcsolatos ismeretek.

149

C1.6. R1-I3

T

A turizmussal kapcsolatos oktatási programokban részt vevő, képzett személyek

 

Szám

0

1 000

NEGYEDÉV

2025

Legalább 1000 fő vesz részt turizmussal kapcsolatos képzéseken.

G. 2.1. ÖSSZETEVŐ: A KÖZPOLITIKÁK ÉS PROJEKTEK MEGTERVEZÉSÉHEZ ÉS VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KAPACITÁS MEGERŐSÍTÉSE

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének  célja a közpolitikai döntéshozatal minőségének javítása, a közpolitikák megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitás növelése, valamint a közigazgatás széttagoltságának leküzdése az érintett minisztériumok közötti koordináció fokozása, valamint a közpolitikák és projektek végrehajtásának javítása révén. A komponensnek a következőkre irányuló intézkedéseket kell tartalmaznia:

-A digitális technológiák fokozott használata révén elősegíti a központi és helyi szintű közpolitikák és projektek kialakítását és végrehajtását;

-Segítséget nyújt a kedvezményezetteknek a zöld és digitális átállás területén megvalósuló projektekhez kapcsolódó projektek és műszaki dokumentáció előkészítésében, valamint

-A közpolitikák koordinálására és irányítására szolgáló mechanizmusok megerősítése.

A komponens hozzájárul a közigazgatás közprojektek és -politikák megtervezésére és végrehajtására irányuló kapacitásának növelésére vonatkozó országspecifikus ajánlások (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a közigazgatás központi és helyi szintű közprojektek és -politikák megtervezésére és végrehajtására irányuló kapacitásának és hatékonyságának megerősítéséhez (2020. évi 4. országspecifikus ajánlás).

G.1. PONT    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – A közpolitikák integrációjára és irányítására szolgáló mechanizmusok megerősítése a stratégiai tervezés professzionalizálásával

E reform célja a közpolitikák irányításának és végrehajtásának javítása.

Ez az intézkedés olyan jogszabályok kidolgozásából áll, amelyek javítják a közpolitikák összehangolását, és ezáltal professzionalizálják a rendeletek stratégiai tervezését és hatásvizsgálatát.

Reform – Az uniós projektek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitás megerősítése

Az uniós források felhasználásának növelése érdekében e reformnak növelnie kell az uniós források előkészítésére és végrehajtására vonatkozó kapacitást. Emellett a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási rendszerében részt vevő szervekről szóló kormányhatározat meghatározza a végrehajtással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős illetékes hatóságokat és felelősségi köröket, a Pénzügyminisztériumon belül központi koordináló szervet hoz létre a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtására és nyomon követésére, és megbízza a Végrehajtási Bizottságot az uniós források felhasználása következetességének és koherenciájának biztosításával. Az összes operatív program adminisztratív kapacitásának megerősítése érdekében munkaterhelés-elemzést kell készíteni. Az Európai Uniós Programok Végrehajtási Rendszerét Ellenőrző Ügynökség (ARPA) alapokmányát ki kell igazítani annak érdekében, hogy összhangba kerüljön az (EU) 2021/241 rendelettel, és jogi felhatalmazást adjon a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatálya alá tartozó ellenőrzések elvégzésére. Az európai strukturális és beruházási alapokhoz használt informatikai rendszert korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy lehetővé váljon a mérföldkövekre és célokra vonatkozó adatok gyűjtése, tárolása és nyomon követése, többek között a végső kedvezményezettek szintjén is.

Ezt a reformot 2022. január 31-ig, de még az első kifizetési kérelem Bizottsághoz történő benyújtása előtt be kell fejezni.

C2.1. R1-I1 beruházás – A közpolitikák stratégiai tervezési és hatásvizsgálati folyamatainak optimalizálása, szabványosítása és digitalizálása

E beruházás célja, hogy támogassa a közpolitikák stratégiai tervezésének, végrehajtásának és értékelésének digitalizálását.

Ez az intézkedés egy informatikai platform, a stratégiai tervezési információs rendszer fejlesztéséből áll, amely lehetővé teszi a stratégiai dokumentumok elkészítésének nyomon követését.

C2.1. R2-I1 beruházás – Segítségnyújtás a kedvezményezetteknek a projekt műszaki dokumentációjának elkészítéséhez

Ezen intézkedés célja az uniós források sikerességi arányának és felhasználásának növelése.

Ez az intézkedés olyan felhívásokból áll, amelyek segítséget nyújtanak a különböző uniós alapok potenciális kedvezményezettjeinek a projekt-műszaki dokumentáció elkészítésének felgyorsításában és optimalizálásában.

G.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

150

C2.1. R1

M

A Horvát Köztársaság stratégiai tervezésről és fejlesztésirányításról szóló törvényének módosításai és belső szabályzatai

A Horvát Köztársaság fejlesztését szolgáló stratégiai tervezés és irányítás rendszeréről szóló törvényt módosító jogi aktus és az azt kísérő szabályzat hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A Horvát Köztársaság stratégiai tervezési és fejlesztésirányítási rendszeréről szóló törvény módosításai és az azokat kísérő rendeletek javítják a stratégiai tervezés hatékonyságát és a stratégiai dokumentumok elkészítésének professzionalizálását. Tartalmazza továbbá a köztisztviselők stratégiai tervezéssel kapcsolatos munkaköri leírásainak és kompetenciáinak alapját;

151

C2.1. R1

M

A szabályozási hatásvizsgálatról szóló törvény módosításai

A szabályozási hatásvizsgálatról szóló törvényt módosító jogi aktus hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A szabályozási hatásvizsgálatról szóló törvény módosításai egyszerűsítik az utólagos szabályozási hatásvizsgálati folyamatokat, beleértve a módszertant és az eljárásokat is, a projektnek a Technikai Támogatási Eszköz utólagos szabályozási hatásvizsgálathoz kapcsolódó ajánlásai alapján. A módosításoknak magukban kell foglalniuk a köztisztviselők munkaköri leírásainak és hatásköreinek a hatásvizsgálattal kapcsolatos módosításait is, a közigazgatásban a szabályozás hatásainak összehangolása, kidolgozása és nyomon követése professzionalizálása érdekében.

152

C2.1. R1

T

A polgárokat közvetlenül érintő adminisztratív terhek csökkentése a digitalizáció és az eljárások egyszerűsítése révén

 

% (százalékban)

0

20

NEGYEDÉV

2025

Az adminisztratív terhek legalább 20%-os csökkentése 2019. december 31-hez képest a polgárok számára az egyszerűsített költségmodell (SCM) módszertanának alkalmazásával, digitalizáció és/vagy az eljárások egyszerűsítése révén.

153

C2.1. R1-I1

T

Az üzleti folyamatok feltérképezésének digitalizálása a stratégiai tervezés és a szabályozási hatásvizsgálat területén

 

% (százalékban)

0

100

NEGYEDÉV

2025

A stratégiai tervezés és a szabályozási hatásvizsgálat területén valamennyi feltérképezett üzleti folyamatot digitalizálni kell, és az informatikai platformon (a stratégiai tervezési folyamat digitalizálására és a szabályozási hatásvizsgálatra szolgáló informatikai rendszeren) keresztül kell használni. Az informatikai rendszernek lehetővé kell tennie a stratégiai dokumentumok elkészítésének, a közpolitikák végrehajtásának és értékelésének, valamint a rendeletek hatásvizsgálatának nyomon követését. Az informatikai rendszernek magában kell foglalnia egy eredménytáblát is, amely áttekintést nyújt a közpolitikák végrehajtásának eredményeiről.

156

C2.1. R2

M

Az ARPA alapszabályának módosítása megbízatásának újradefiniálása érdekében

Az ARPA alapszabálya módosításainak hatálybalépésére vonatkozó információk

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az Európai Uniós Programok Végrehajtási Rendszerét Auditáló Ügynökség (ARPA) alapszabályának módosításai meghatározzák az ARPA megbízatását a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel kapcsolatos rendszerellenőrzések és kontrollok létrehozására és elvégzéséref

157

C2.1. R2

M

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási, ellenőrzési és kontrollrendszerének létrehozása

A horvát kormánynak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási rendszerében részt vevő szervekről szóló határozatának hatálybalépése, a Pénzügyminisztérium alá tartozó koordináló szerv létrehozása és a végrehajtó szervek által alkalmazott eljárások aktualizálása.

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő szervekre vonatkozó határozatban meg kell határozni a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős illetékes hatóságokat és felelősségi köröket, beleértve a Pénzügyminisztérium alá tartozó központi koordináló szervet is, amely biztosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz intézkedéseinek – többek között a reformoknak – a végrehajtását és nyomon követését, míg a végrehajtási bizottság biztosítani fogja az uniós források felhasználásának következetességét és koherenciáját.
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv koordináló szervét a Pénzügyminisztériumon belül kell létrehozni, és annak teljes mértékben működőképesnek kell lennie.
A végrehajtó szervek által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez használt valamennyi eljárást aktualizálni kell és be kell vezetni.

158

C2.1. R2

M

Az uniós alapok intézményi keretéről szóló törvény elfogadása

Az uniós alapok intézményi keretéről szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az intézményi keret és a kijelölő szervek törvényben történő létrehozása mellett a törvény keretet biztosít a kapacitásépítési tevékenységek létrehozásához is, amelyeket az adminisztratív kapacitásépítés ütemterve révén várhatóan továbbfejlesztenek. Ezt az ütemtervet az esb-alapok programozása keretében dolgozzák ki. A törvény elismeri, hogy tovább kell erősíteni a kedvezményezettek azon képességét, hogy előkészítsék, alkalmazzák és végrehajtsák az uniós finanszírozású (operatív) programokon keresztül végrehajtott projekteket.

159

C2.1. R2

M

Az igazgatási kapacitás értékelése

Munkaterhelés-elemzést tesznek közzé

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Munkateher-elemzést kell végezni a vonatkozó irányítási és kontrollrendszerekben részt vevő intézmények esetében, figyelembe véve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből eredő terheket is. Az elemzésnek megfelelő tájékoztatást kell nyújtania az igazgatási kapacitás iránti igényekről annak érdekében, hogy azokat időben el lehessen érni, többek között azáltal, hogy szükség esetén ajánlásokat dolgoz ki az elégtelen kapacitás kezelésére. Az elemzés és az ajánlások alapján az érintett intézmények számára biztosítani kell a szükséges forrásokat.

160

C2.1. R2

M

Az eFondovi informatikai rendszer korszerűsítése: Ellenőrzési és ellenőrzési adattári rendszer: információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez

Az adattárrendszer funkcióit megerősítő ellenőrzési jelentés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszernek működőképesnek kell lennie.
A rendszernek legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia:
a) adatgyűjtés, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése;
az RRF-rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i-iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása.

161

C2.1. R2-I1

T

A zöld és digitális átállással kapcsolatos projektek műszaki dokumentációjának elkészítése

 

Szám (Összeg)

0

6 370 695

NEGYEDÉV

2022

6 370 695 EUR-t kell odaítélni a minisztériumok, a nemzeti ügynökségek, valamint a helyi és regionális hatóságok által a zöld és digitális átállás támogatása érdekében készített projekt műszaki dokumentáció kidolgozásának finanszírozására vonatkozó határozatok révén.

162

C2.1. R2-I1

T

A zöld és digitális átállással kapcsolatos projektek műszaki dokumentációjának elkészítése

 

Szám

0

100

NEGYEDÉV

2025

Közintézményeknek ítélnek oda vissza nem térítendő támogatásokat legalább 100, a zöld és digitális átállást támogató projekt műszaki dokumentációjának kidolgozásához.

G.3.    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése   

C2.1. R1-I2 beruházás – A kapacitás megerősítése a stratégiai tervezés és a minőségi jogalkotás terén

E beruházás célja, hogy hozzájáruljon a stratégiai tervezési rendszer fenntarthatóságának biztosításához, és javítsa a közpolitikák előkészítésének és végrehajtásának minőségét Horvátországban.

Ez a beruházás oktatási modulokat és képzések szervezését fejleszti ki a kormányzati szervek stratégiai tervezési feladatai ellátásának javítása érdekében.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

G.4. PONT  A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve   

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

154

C2.1. R1-I2

T

Képzési modulok a nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiai tervezéshez és szabályozási hatásvizsgálathoz

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2024

10 oktatási/képzési modult kell kidolgozni a stratégiai tervezéshez, és jobb szabályozást kell kidolgozni a munka professzionalizálásának biztosítása érdekében, beleértve az e-tanulási társakat is, az NSPA (Nemzeti Közigazgatási Iskola) technikai támogatásával. A modulokat 2024 végéig kell kidolgozni.

155

C2.1. R1-I2

T

A nemzeti és regionális szintű szabályozási hatások stratégiai tervezésének és végrehajtásának rendszeréhez kapcsolódó, tisztviselők számára tartott képzési napok

Szám

0

15

NEGYEDÉV

2025

Legalább 15 képzési nap az oktatási modulokon alapuló képzések biztosítása érdekében a nemzeti, regionális és helyi szintű szabályozási hatások stratégiai tervezésének és végrehajtásának rendszerében.

H. 2.2. ÖSSZETEVŐ: A KÖZIGAZGATÁS HATÉKONYSÁGÁNAK TOVÁBBI JAVÍTÁSA

A komponens célja Horvátország közigazgatásának korszerűsítése és felhasználóközpontúbbá tétele a helyi önkormányzati egységek tényleges és funkcionális egyesülésének ösztönzése, a digitalizáció és az interoperabilitás fokozása, a helyi szintű erőforrás-elosztás hatékonyságának növelése, valamint a javadalmazási rendszer és az emberierőforrás-menedzsment reformja révén.

Az átfogó cél a magas színvonalú és tehetséges közigazgatási alkalmazottak vonzására és megtartására való képesség javítása, valamint a közszolgáltatások minőségének javítása a helyi és regionális kormányzati egységekben, amelyeket akadályoz a gyenge közigazgatási és költségvetési kapacitás, valamint az átláthatóság hiánya.

A komponens magában foglalja a kapcsolódó beruházásokkal járó jelentős reformokat:

-A közszolgálati felvételi eljárás javítása a közszolgálati felvételi rendszer megerősítése és a köztisztviselők kompetenciáinak további javítása révén,

-Új bér- és munkamodellek bevezetése a közszolgálatban, beleértve a közszféra bérrendszerének reformját, a humánerőforrás-gazdálkodási rendszer korszerűsítését, valamint a vertikális és horizontális mobilitás előmozdítását,

-A megőrzési bázisok és az archívumok digitális átalakítása,

-A funkcionális és fenntartható helyi önkormányzatok biztosítása a helyi önkormányzati egységek további optimalizálása és decentralizálása révén, a funkcionális és tényleges egyesülések ösztönzésével.

A komponensnek hozzá kell járulnia a közigazgatás hatékonyságának megerősítésére vonatkozó (1. országspecifikus ajánlás, 2019), valamint a kisebb helyi önkormányzati egységekben a szolgáltatásnyújtás és a szolgáltatásminőség javítására vonatkozó (4. országspecifikus ajánlás, 2020) országspecifikus ajánlások végrehajtásához.

A komponens négy reformot és hét beruházást foglal magában.

H.1.:    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – A közszolgálati munkaerő-felvétel javítása

E reform célja a közszolgálati munkaerő-felvételi rendszer javítása a magasan képzett tisztviselők felvételének biztosítása érdekében, akiknek hozzá kell járulniuk a közigazgatás hatékonyságának javításához, és lehetővé kell tenniük, hogy a közigazgatást a polgárok igényeire összpontosítsák. A reformnak tartalmaznia kell a jogszabályi keret módosításait. A reform mellett a hatóságok informatikai eszközöket, módszereket és a kompetencia-ellenőrzéshez szükséges tartalmat, valamint kapacitásépítési intézkedéseket is ki kívánnak dolgozni.

Be kell vezetni a köztisztviselők központosított kiválasztási rendszerét, amely előre meghatározott terveken, munkateher-elemzésen és a hatóságok tényleges szükségletein alapul annak érdekében, hogy meghatározott tisztviselői profilt lehessen felvenni. A felvételi eljárás során a pályázókat online tesztelik, biztosítva a pályázók átlátható és objektívebb kiválasztását.

Az intézkedést 2023. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2. R1-I1. beruházás – Centralizált kiválasztási rendszer

E beruházás célja, hogy objektívebb és átláthatóbb munkaerő-felvételi rendszert hozzon létre, amely a ténylegesen azonosított igényeken és pénzügyi forrásokon alapul. Biztosítja a legjobb és legkompetensebb jelöltek felvételét, hozzájárulva ezáltal a közigazgatás hatékonyságának javításához.

A beruházás a következő tevékenységeket foglalja magában:

-Összehasonlító elemzés kidolgozása az uniós tagállamok központosított foglalkoztatási rendszereinek kialakításáról, valamint az új foglalkoztatási modellre vonatkozó javaslat kidolgozása;

-A közigazgatási szervek, szakmai szolgálatok és kormányhivatalok köztisztviselőinek felvételi eljárásaira vonatkozó jogszabályi keret – többek között a közszolgálati törvény – módosításai;

-Szabványosított tesztek és képzések kidolgozása;

-Az informatikai platform fejlesztése;

-Az informatikai platform tesztelése és megvalósítása.

Az intézkedést 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás C2.2 R1-I2 – E-Államvizsga

E beruházás célja az állami vizsga elektronikus úton történő letételére szolgáló új rendszer létrehozása, amely objektívebb, megfelelőbb és hitelesebb módot biztosít a pályázók ismereteinek szabványosított írásbeli vizsga révén történő értékelésére.

A beruházás magában foglalja egy olyan szoftveralkalmazás kifejlesztését, amelyen keresztül az államvizsga, a vizsgapályázat, a szervezés, a lebonyolítás és az államvizsga letételéhez szükséges tesztanyag kifejlesztésének eljárásait le lehet bonyolítani. A vizsgabizonyítványt elektronikus úton kell rendelkezésre bocsátani. A rendszer létrehozza a vizsgafeladatok és -anyagok adatbázisát, a pályázók adatbázisát, és biztosítja a vizsgák lebonyolításával és eredményeivel kapcsolatos jelentések létrehozását. E rendszernek lehetővé kell tennie az állami vizsgák kidolgozására és lefolytatására irányuló valamennyi folyamat folyamatos nyomon követését és javítását. Zágrábban, Splitben, Rijekában és Eszéken 4 vizsgaközpontban teszttermeket kell felszerelni és az e-vizsga, valamint a központosított kiválasztási rendszer igényeinek megfelelően rendelkezésre bocsátani (C2.2.R1-I1. beruházás).

Az intézkedést 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform – Új bér- és munkamodellek a közszolgálatban és a közszolgálatban

E reform célja, hogy méltányos, átlátható, következetes és pénzügyileg fenntartható bérrendszert vezessen be az államigazgatásban és a közszolgálatban, valamint szabványosított, digitalizált és felhasználóorientált humánerőforrás-gazdálkodási rendszert vezessen be. A munkavégzés új valóságának kezelése érdekében intelligens munkamodellt kell bevezetni, amely biztosítja a tisztviselők számára a feladataik távolról történő ellátásához szükséges eszközöket és készségeket.

A közigazgatásban és a közszolgálatban a helyzet elemzése és a fizetések összehasonlítása alapján új kifizetési rendszert kell létrehozni, és új törvényt kell elfogadni a közszolgálati bérekről, valamint új törvényt kell elfogadni a közszolgálati bérekről. Az új törvények rendelkezéseket tartalmaznak a munkahelyek meghatározott kritériumok szerinti értékelésére, valamint az állami közigazgatásban és a közszolgáltatásokban a fizetések összehangolásának biztosítására. Az új bérmodell teljesítményen (munkateljesítményen) alapuló jutalmazási rendszert vezet be. A köztisztviselők értékelésére és előmenetelére vonatkozó szabályokat módosítani kell. A teljesítmény és a hatékonyság értékelése képezi a szakmai előmenetel és előmenetel alapját.

Az intézkedést 2023. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2. R2-I1 beruházás – Az államigazgatás és a közszolgáltatások javadalmazási rendszerének javítása

Ez a beruházás bevezeti az új javadalmazási rendszert az államigazgatásban és a közszolgáltatásokban, támogatva az ugyanezen a területen zajló reformot. Méltányosabb rendszert biztosít a köztisztviselők szempontjából, versenyképesebbé és költségvetési szempontból fenntarthatóbbá válik az állami költségvetésben a teljes bérsúly fenntartása és észszerűbb elosztása tekintetében.

Létre kell hozni az összes tevékenység intézményközi koordinációjáért felelős egyetlen kormányzati koordinációs szervet, amelyet a szociális partnerek képviselőit is magukban foglaló szakértői csoportok kísérnek. Elemezni kell a jelenlegi bérrendszert és jogi keretet, és összehasonlító elemzést kell kidolgozni a hasonló helyzetű tagállamokkal. Az elemzések alapján ki kell dolgozni az új díjazási rendszerre és jogi keretre vonatkozó új javaslatot, kilenc új funkciót kell beépíteni a humánerőforrás-gazdálkodási informatikai rendszerbe, és kommunikációs stratégiát kell kidolgozni és végrehajtani.

Az intézkedést 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás – R2-I2 – Hibrid munkahelyi hozzáférési modell bevezetése – Intelligens munkavégzés

E beruházás célja egy olyan modell bevezetése, amely lehetővé teszi a köztisztviselők számára a távmunkát annak érdekében, hogy folyamatos, magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatást nyújtsanak, és növeljék a tisztviselők motivációját. Innovatív munkafolyamatot hoz létre, amely a munkaidő és a munkahely rugalmasságának elemén alapul, a közigazgatási folyamatok és tervek igényeinek megfelelően. A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a hibrid munkamodell bevezetése érdekében módosítani kell a közszolgálati és munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket (Mt., közszolgálati törvény, munkavédelmi törvény és szabályzatok) annak érdekében, hogy a munkavállalók zökkenőmentesen és folyamatosan dolgozhassanak.

A fenti célkitűzések elérése érdekében az intézkedés a következő tevékenységeket irányozza elő:

-Külső szakértők bevonása a távmunka-feltételek jelenlegi helyzetének azonosítása, valamint a vezetői képzés előkészítése és végrehajtása céljából.

-A munkahelyre való hibrid belépésre vonatkozó modellre és tervre irányuló javaslat kidolgozása, a külső szakértők általi végrehajtásra vonatkozó teljes körű normatív megoldással.

-A jogszabályi keret és a munkamódszerek módosítása.

-Információtechnológia (laptopok, táblagépek és okostelefonok, valamint a szükséges szoftverek) beszerzése átlátható közbeszerzési eljárások keretében.

-A személyzet képzése.

Az intézkedést 2023. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform – A természetvédelmi bázisok és az archívumok digitális átalakítása

E reform célja, hogy az üzleti folyamatok javítása érdekében javítsa a hatóságok általi dokumentációkezelést. Az intézkedés várhatóan lehetővé teszi a közigazgatási szolgáltatások hatékonyabb nyújtását olyan végrehajtott IKT-megoldások alkalmazásával, amelyek biztosítják az interoperabilitást és az adatmegosztást, a költségcsökkentést, az üzleti átláthatóságot és a polgárok jogainak védelmét.

Emellett a hatóságok digitális közszolgáltatást kívánnak kifejleszteni és bevezetni annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítsanak a kulturális és történelmi helyszínek számára épített digitális természetvédelmi bázisokhoz. Ezen túlmenően a szükséges szabványok és kritériumok kidolgozása javítja a közigazgatás általános hatékonyságát ebben az összefüggésben. A tervek szerint a nemzeti levéltári információs rendszer fejlesztése, az állami levéltárak infrastruktúrájának és emberi kapacitásainak megerősítése, valamint az analóg papíralapú dokumentumok dokumentumalkotók és -tulajdonosok általi digitalizálására irányuló kapacitás megerősítése javítani fogja a digitális közszolgáltatásokat a dokumentumokhoz való gyorsabb hozzáférés, valamint a felhasználók és valamennyi érdekelt polgár jogainak jobb érvényesítése révén.

Az intézkedést 2024. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2. R3-I1 beruházás – Digitális infrastruktúra és közigazgatási szolgáltatások kiépítése természetvédelmi alaprendszer kialakítása révén

Ez a beruházás a meglévő digitális közszolgáltatásokhoz kapcsolódó új digitális közszolgáltatás létrehozásából áll azzal a céllal, hogy csökkentsék az adminisztratív akadályokat, és lehetővé tegyék a tisztviselők számára az ügyek gyorsabb és hatékonyabb feldolgozását.

Ez az intézkedés a digitális megőrzési bázisok fejlesztéséből áll.

C2.2. R3-I2 beruházás – A digitális közszféra infrastruktúrájának és szolgáltatásainak javítása a nemzeti levéltári információs rendszer fejlesztése és a nemzeti levéltári hálózat megerősítése révén

Ez a beruházás a hatóságok és az igazságszolgáltatási rendszer által létrehozott dokumentumok kezelésének és archiválásának javításából áll azáltal, hogy valamennyi érintett hatóság számára hozzáférést biztosít.

A beruházás egy nemzeti archív információs rendszer fejlesztéséből és egy új e-archívum szolgáltatás létrehozásából áll az állami információs infrastruktúrán belül.

Reform – Funkcionális és fenntartható helyi önkormányzatok

E reform célja a helyi és regionális önkormányzatok magas színvonalú és hatékony rendszerének létrehozása a helyi önkormányzati egységek funkcionális és tényleges integrációjának ösztönzése révén. A reform várhatóan hozzájárul a polgároknak nyújtott közszolgáltatások javításához, hatékonyságához és átláthatóságához, egyenlő esélyeket biztosítva számukra szükségleteik és érdekeik kielégítésére, lakóhelyüktől függetlenül.

A vonatkozó jogszabályokat, a Horvát Köztársaság 2022. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt módosítani kell, és pénzügyi támogatási mechanizmust kell bevezetni mind a funkcionális, mind a tényleges egyesülések ösztönzése érdekében. Az állami költségvetésben elegendő forrást kell biztosítani ahhoz, hogy pénzügyileg ösztönözzék a helyi önkormányzati egységek legalább 20%-ának tényleges összeolvadását és a helyi önkormányzati egységek legalább 40%-ának funkcionális összeolvadását. A mechanizmus tervezési szakaszában számos lehetséges finanszírozási modellt kell meghatározni a közös teljesítményre vonatkozóan, figyelembe véve a helyi és regionális kormányzati egységek jogszabályban meghatározott szolgáltatásainak körét és az egységeknek a közös feladatok ellátásához kapcsolódó bejelentett igényeit. A tényleges vagy funkcionális összeolvadások folyamatának sikeres befejezése előfeltétele annak, hogy a nemzeti költségvetésből további forrásokat vagy társfinanszírozást lehessen elkülöníteni. A horvát kormány határozata megállapítja az ösztönzők kritériumait és szintjét, nagyobb pénzügyi ösztönzőket biztosítva a tényleges egyesülésekhez, míg a funkcionális egyesülések ösztönzői az egyesüléshez tervezett feladatok számától és típusától függenek.

A helyi és regionális önkormányzatok pénzügyi támogatási mechanizmusára vonatkozó rendeletek módosításai, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi ösztönzők összevonását.

A reform 2022. március 31-ig fejeződik be.

C2.2. R4-I1 beruházás – A helyi és regionális önkormányzati egységek további optimalizálása és decentralizációja funkcionális és tényleges egyesülések támogatása révén

Ezen intézkedés célja, hogy támogatást nyújtson a helyi önkormányzati egységeknek a funkcionális vagy tényleges összeolvadásokra vonatkozó döntések meghozatalához a helyi önkormányzati szolgáltatások minőségének javítása érdekében.

Ez a beruházás az informatikai rendszernek a kísérő reform (C2.2. R4) támogatása érdekében történő korszerűsítéséből, valamint a helyi önkormányzati egységek funkcionális és tényleges egyesülését elősegítő magas színvonalú rendszer létrehozásából áll.

H.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

163

C2.2. R1

M

Az államigazgatás központosított kiválasztási rendszerére vonatkozó jogszabályi keret módosítása, a köztisztviselők szükséges képesítéseinek meghatározása és egy modern munkaerő-felvételi rendszer létrehozása

A köztisztviselők kiválasztásának központosított rendszerére vonatkozó módosított jogszabályi keret hatálybalépése,

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A felülvizsgált jogszabálynak legalább a következő intézkedéseket kell tartalmaznia:
A nemzeti közigazgatásra jellemző munkaköri profilok meghatározása a szükséges kompetenciák és készségek vonzása érdekében;
Egységes foglalkoztatási platform létrehozása a munkaerő-felvételi eljárások egyetlen platformon belüli központosítására valamennyi nemzeti közigazgatás számára;
A munkaerő-felvételi eljárás kiigazítása a következők érdekében: a kizárólag tudáson alapuló rendszerről az elsősorban kompetenciákon és megfelelő készségeken alapuló rendszerre való áttérés; a köztisztviselők teljesítményéhez szükséges kompetenciák értékelése; különbséget kell tenni a kezdeti szintű munkaerő-felvétel – amelynek kizárólag a kompetenciákon kell alapulnia – és a speciális profilok felvétele között, amelyeknek ötvözniük kell a kompetenciákat a releváns munkatapasztalattal, és magasabb szintű karrierlehetőségekhez kell vezetniük;
A nemek közötti egyensúly iránti elkötelezettség megerősítése és a nemek közötti egyenlőség biztosítása a munkaerő-felvétel során, valamint a nők felsővezetői pozíciókba való előléptetése.

164

C2.2. R1-I1

T

A kormányzati szervekbe újonnan felvett állandó köztisztviselők 100%-át kizárólag egy újonnan kifejlesztett informatikai platformon keresztül elérhető új, központosított, digitalizált és szabványosított kiválasztási és felvételi rendszeren keresztül alkalmazzák.

 

% (százalékban)

0

100

NEGYEDÉV

2024

A köztisztviselők központosított kiválasztási rendszerét előre meghatározott befogadási tervek alapján kell bevezetni és végrehajtani, amelyek munkateher-elemzéseken és a hatóságok bizonyos tisztviselői profilok felvételével kapcsolatos tényleges igényein alapulnak. A rendszernek elő kell írnia, hogy a felvételi eljárás során a jelölteket online teszteljék a jelöltek átláthatóbb és objektívebb kiválasztásának biztosítása érdekében.

165

C2.2. R1-I2

T

Az összes közintézmény azon tisztviselőinek 100%-a, akiknek le kell tenniük az állami vizsgát, egy új vizsgamodell alapján digitálisan le kell tenniük az állami vizsgát.

 

% (százalékban)

0

100

NEGYEDÉV

2022

Az összes közintézmény azon tisztviselőinek 100%-a, akik kötelesek letenni az állami vizsgát, teljes mértékben digitalizált modellen keresztül teljesíti a vizsgát. Az állami vizsga letételének folyamatát digitalizálják annak érdekében, hogy a vizsgarendszer átláthatóbbá, hozzáférhetőbbé (országszerte több helyszínen) és hatékonyabbá váljon.

166

C2.2. R2

M

Az államigazgatási és közszolgáltatási fizetésekről, valamint a mobilitás szabályozásáról szóló törvények hatálybalépése

Az államigazgatásban és a közszolgáltatásokban alkalmazott bérekről szóló törvények, valamint a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők vertikális és horizontális mobilitásáról szóló rendeletek hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az állami közigazgatásban és a közszolgálatban a fizetésekre vonatkozó új jogszabályoknak lehetővé kell tenniük az álláshelyek tisztességes és átlátható értékelését meghatározott kritériumok alapján, biztosítva a besorolási fokozatok és jutalmak harmonizálását a közszolgálatban és a közszolgálatban, a szociális partnerekkel konzultálva foglalkozási szintű együtthatók megállapítását, valamint a teljesítményen (munkateljesítményen) alapuló jutalmazási rendszer létrehozását. Új kifizetési rendszert kell létrehozni, és a közszolgálati fizetésekről és a közszolgálati fizetésekről szóló új törvényeknek rendelkezéseket kell tartalmazniuk az álláshelyek megállapított kritériumokkal összhangban történő tisztességes és átlátható értékelésére, a közszolgálatban és a közszolgálatban a fizetések harmonizálásának biztosítására, valamint a munkateljesítményen alapuló jutalmazási rendszer létrehozására vonatkozóan.
A vertikális és horizontális mobilitás jogszabályi keretét (közszolgálati törvény és szabályzat) módosítani kell. Ez magában foglal egy olyan karriertervet, amely magában foglalja a közép- és felsővezetői álláshelyekhez való lehetséges hozzáférést, valamint a szakmai előmenetel és a teljesítményértékelés közötti kapcsolat megerősítését. Ezen túlmenően a közigazgatásban a hatékony munkaerőpiac előfeltételeinek meghatározása, beleértve a) egy átlátható és egységes hirdetési rendszer létrehozását a közigazgatásban betöltendő valamennyi álláshelyre, b) annak lehetőségét, hogy bárhol jelentkezzenek a közigazgatásban rendelkezésre álló bármely állásra.

167

C2.2. R2-I1

T

A humánerőforrás-gazdálkodási rendszer, a köztisztviselők nyilvántartása és a központi illetményrendszer (RegZap – Cop) kilenc új funkcióval egészül ki, amelyek digitalizálják az összes kapcsolódó folyamatot, ami egyszerűsíti és felgyorsítja a bérrendszer módosítását.

 

Szám

0

9

NEGYEDÉV

2024

A REGZAP-COP keretében kilenc új funkciót kell kifejleszteni és bevezetni (ezek a következők: a személyzet jogairól és kötelezettségeiről, az értékelésről, a munkanyilvántartásról, a karriertervezésről és -fejlesztésről, a belső munkaerőpiacról és a rendszer tisztviselők általi személyre szabott megközelítéséről, valamint a kiküldetésekről szóló jogi aktusok kidolgozása a bérrendszer javasolt módosításai végrehajtásának támogatása érdekében.

168

C2.2. R2-I2

T

A köztisztviselők legalább 20%-a dolgozik az intelligens munkavégzési modellben

 

% (százalékban)

0

20

NEGYEDÉV

2023

A köztisztviselők 20%-a már dolgozik az intelligens munkavégzési modellben, lehetővé téve számukra a távmunkát annak érdekében, hogy folyamatos, magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatást nyújtsanak, és növeljék a tisztviselők motivációját.

169

C2.2. R2-I2

T

A köztisztviselők legalább 60%-ának okosmunka-módszerrel kapcsolatos képzésben kell részesülnie

 

% (százalékban)

0

60

NEGYEDÉV

2023

A köztisztviselők 60%-a képzett az intelligens munkavégzési modell terén, és rendelkezik a távmunkához szükséges készségekkel annak érdekében, hogy folyamatos, magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatást nyújtson, és növelje a tisztviselők motivációját.

170

C2.2. R3

M

Elektronikus megőrzési szolgáltatás létrehozása

Az e-konzervációs alap digitális közszolgáltatása teljes mértékben működőképes és hozzáférhető

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A digitális infrastruktúra és a közigazgatási szolgáltatások létrehozásával a megőrzési alapok rendszerének fejlesztése javítja a hatóságok és más dokumentumalkotók általi dokumentumkezelést, amely valamennyi üzleti folyamat alapvető támogató funkciója. Az e-konzervációs rendszernek lehetővé kell tennie a közigazgatási szolgáltatások hatékonyabb nyújtását olyan végrehajtott IKT-megoldások alkalmazásával, amelyek biztosítják az interoperabilitást és az adatmegosztást, a költségcsökkentést, az üzleti átláthatóságot és a polgárok jogainak védelmét.
Létre kell hozni a meglévő digitális közszolgáltatásokhoz kapcsolódó digitális közszolgáltatást (e-megőrzési bázist), megszüntetve a kulturális javak védelméről és megőrzéséről szóló törvény szerinti engedélyezési eljárás adminisztratív akadályait.

171

C2.2. R3

M

Nemzeti archív információs rendszer létrehozása

A nemzeti levéltári információs rendszer teljes mértékben működőképes és hozzáférhető

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Létre kell hozni egy nemzeti irattári információs rendszert annak érdekében, hogy javuljon a dokumentumok hatóságok és más dokumentum-előállítók általi kezelése, ami valamennyi üzleti folyamat alapvető támogató funkciója.

172

C2.2. R3-I1

T

60 nyilvánosan hozzáférhető természetvédelmi alap létrehozása a legösszetettebb, nagy műemlékértékű kulturális és történelmi helyszínek számára

 

Szám

0

60

NEGYEDÉV

2026

Létrehoztak és közzétettek egy legalább 60 e-konzervációs bázissal rendelkező informatikai platformot.
E-konzervációs bázist kell kialakítani a nagy műemlékértékű kulturális történelmi helyszínek számára, amelyek a tervezett építési műveletekre tekintettel megfelelnek a veszélyeztetettség és a befejezés sürgőssége kritériumainak.

173

C2.2. R3-I2

T

600 dokumentumkészítő használja az archív információs rendszert

 

Szám

0

600

NEGYEDÉV

2026

Legalább 600 alkotó, akik a nemzeti információs rendszert használják a dokumentáció kezelésére és tárolására. .

A nemzeti irattári információs rendszer létrehozása a következő tevékenységeket foglalja magában:

·A tárolókapacitás megerősítése 8 regionális kormányzati archívumban az állandó papíralapú dokumentumok átadása érdekében,

·WAblaknyilvántartások készítése és kiválasztása az igazságügyi hatóságoknál,

·Azon nyilvántartásoknak az igazságügyi hatóságok általi megsemmisítése, amelyek megőrzési ideje lejárt, és amelyeket már nem használnak rendes üzleti folyamatokhoz,

·Az igazságügyi hatóságoknál maradó, kiválasztott papíralapú dokumentumok digitalizálása az irattárak digitalizálására vonatkozó szakmai iránymutatásokkal és a hatályos jogszabályokkal összhangban.

174

C2.2. R4

M

A jogszabályi keretek módosítása a helyi önkormányzati egységek (LGU-k) önkéntes funkcionális vagy tényleges egyesülésének ösztönzése érdekében, valamint a horvát kormány határozatának elfogadása az önkéntes funkcionális vagy tényleges egyesülésekhez nyújtott pénzügyi ösztönzők kritériumairól

A jogszabályi keret hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A módosított jogszabályi keretnek és a pénzügyi támogatási mechanizmusnak ösztönöznie kell a helyi önkormányzati egységek funkcionális és hatékony egyesülését, ugyanakkor elegendő forrást kell biztosítania az állami költségvetésben ahhoz, hogy pénzügyileg ösztönözze a helyi önkormányzati egységek legalább 20%-ának, azaz a 2026-ig tartó időszakban a helyi önkormányzati egységek legalább 40%-ának tényleges egyesülését. Ennek során a funkcionálisan egyesült LGU-k legalább két évig megtartják az egyesülés előtt rendelkezésükre álló költségvetési forrásokat, az ösztönzőknek egyszeri keverési költségeket is fedezniük kell, és a következő öt évben elért megtakarítások alapján további forrásokat kell biztosítaniuk. Emellett az LGU-k tényleges egyesülésére irányuló ösztönzőknek magukban kell foglalniuk az LGU által az infrastrukturális projektekre használt, öt éven át tartó egyszeri tőketranszfereket. A horvát kormány határozata megállapítja az ösztönzők kritériumait és szintjét, nagyobb pénzügyi ösztönzőket biztosítva a tényleges egyesülésekhez, míg a funkcionális egyesülések ösztönzői az egyesüléshez tervezett feladatok számától és típusától függenek. A Horvát Köztársaság kormánya határozatának elfogadását követően a Hivatalos Lapban nyilvános felhívást tesznek közzé az LGU-k számára az önkéntes funkcionális vagy tényleges egyesülésben való részvételi szándék kifejezésére.

175

C2.2. R4-I1

M

Az önkéntes funkcionális és valós összeköttetéseket támogató mechanizmus, valamint az egységek funkcionális és hatékony összekapcsolását támogató teljes rendszer létrehozása

Átfogó támogatási mechanizmus van érvényben a helyi önkormányzati egységek funkcionális/tényleges egyesülésére

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

Az Európai Szociális Alap „A helyi és regionális önkormányzati rendszer optimalizálása” elnevezésű projektje keretében kifejlesztett informatikai rendszert korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy támogassa és ösztönözze a helyi kormányzati egységeket a feladatok közös végrehajtásában (funkcionális egyesülés) vagy a más helyi önkormányzati egységekkel való tényleges egyesülésben.

A funkcionális munkakör-optimalizálás további folyamatának támogatása a helyi egységek hatáskörén belül a következőket foglalja magában:
– A helyi önkormányzati egységek által összeállított és kitöltött (ön)értékelési kérdőív, amely értékeli az egységeknek a hatáskörükbe tartozó feladatok ellátására való képességét, és igazolja a feladatok közös ellátása, azaz a tényleges egyesülés iránti igényt és érdeklődést valamennyi helyi önkormányzati egységben;

- Iránymutatások, amelyeket a fent említett adatok alapján kell kidolgozni.
– Az egyes egységek közös teljesítményére alkalmas műveletek azonosítása a hatékonyság javítása érdekében, a lehetséges partnerek azonosítása a végleges és tényleges összeolvadások esetében, az összeolvadások javasolt modelljei.
Informatikai támogatási rendszer megvalósítása a helyi önkormányzati egységek feladatainak funkcionális összekapcsolására
– Befejeződött az államigazgatás 50 tisztviselőjének képzése, hogy támogassák a helyi önkormányzati egységeket a funkcionális kapcsolatok és a tényleges összeolvadások tekintetében.
– 100 önkormányzati egységi tisztviselő képzése közös feladatok ellátására a teljesített funkcionális kapcsolat részeként.

H.3.  A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform – Új bér- és munkamodellek a közszolgálatban és a közszolgálatban – a reform ambíciószintjének növelése a belső szabályzatok tartalmára vonatkozó további konkrét követelmények előírásával

E reform célja, hogy fokozza a közszolgálatban és a közszolgálatban alkalmazott új bér- és munkamodellekre vonatkozó R2 reform végrehajtásának ambíciószintjét azáltal, hogy konkrét követelményeket vezet be a közszolgálatban és a közszolgálatban alkalmazott bérekről szóló, az R2 keretében elfogadott törvényt kísérő belső szabályzatok tartalmára vonatkozóan.

A polgári és közszolgálati illetményekről szóló törvényt támogató kormányrendeletek részletesen meghatározzák az állami szervek és közszolgáltatások egységes bértábláján belüli együtthatók és fizetési sávok tartományait.

Ezen túlmenően kormányrendelet állapítja meg az álláshelyek megnevezését, az adott álláshelyre történő beosztás feltételeit, az álláshelyek besorolását, az érintett fizetési fokozatot és az adott besorolási fokozaton belüli illetményszámítási együtthatókat.

A bérszámítási együtthatókat munkakör-értékelési gyakorlat alapján kell meghatározni, figyelembe véve a polgári és közszolgálati illetményekről szóló törvényben meghatározott szokásos munkakör-értékelési és -besorolási kritériumokat (például a munkakör összetettségét, a szükséges szakmai tapasztalatot, a munkavégzés autonómiáját, valamint a szükséges további kompetenciákat és engedélyeket). A munkakör-értékelési és -besorolási folyamat során az egységes kritériumok alkalmazásának módját kormányrendeletek határozzák meg.

A munkahelyek összehasonlító teljesítményértékelésének célja, hogy egységes standard referenciaértékek alkalmazásával biztosítsa az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének végrehajtását, és megszüntesse azt az eddigi gyakorlatot, hogy az azonos vagy hasonló munkakörökben, de különböző állami szerveknél vagy közszolgáltatásokban betöltött munkahelyeket eltérő módon fizetik ki.

Végül a belső szabályzat célja annak biztosítása, hogy ugyanazt a besorolási fokozatot a munkakör összetettsége, a felelősségi körök, a munkavégzés autonómiája és más általános kritériumok tekintetében azonos vagy közel azonos értékű munkakörnek minősítsék.

Az intézkedést 2024. június 30-ig be kell fejezni.

H.4.: A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

393

C2.2.R5

M

A polgári és közszolgáltatások új bérmodelljeit és központosított kiválasztási rendszerét szabályozó rendeletek hatálybalépése

A polgári és közszolgáltatások új bérmodelljeinek szabályozására vonatkozó kritériumokat meghatározó kormányrendeletek hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Hat szabályzat hatálybalépése, amelyek részletezik a közszolgálatban és a közszolgálatban foglalkoztatott munkavállalók fizetési fokozatainak és együtthatóinak díjazási rendszerét, valamint az állami szerveknél és a közszolgálatban foglalkoztatott köztisztviselők és alkalmazottak teljesítményének értékelésére szolgáló eljárást, kritériumokat és módszert. A szabályzatnak adott esetben figyelembe kell vennie a Világbank által a C2.2.R2-I1 beruházás keretében végzett elemzést.

A szabályzatban meg kell határozni a következőket:

–a polgári és közszolgálati illetményekről szóló törvényben meghatározott általános kritériumok alkalmazásának módja az állami szerveknél és közszolgáltatásoknál betöltött álláshelyek értékelési és besorolási eljárásában (az állami közigazgatás és közszolgáltatások szakértői csoportjai értékelik az álláshelyeket, és az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériummal vagy a Munkaügyi, Nyugdíjrendszeri, Családügyi és Szociálpolitikai Minisztériummal együttműködve elemzést végeznek, amelyet figyelembe kell venni a bérelszámolási együtthatók meghatározásakor);

–az álláshelyek megnevezése, az álláshelyekre való kiválasztás feltételei, az álláshelyek besorolása és az érintett fizetési fokozatok, valamint a közszolgálatban alkalmazott fizetési együtthatók (az álláshelyek számának konszolidációját vagy csökkentését követően); 

a közszolgálati alkalmazottak és közalkalmazottak egységes bértáblájának fizetési fokozatain belüli együttható-tartományok;

a tisztviselők (beleértve a vezető beosztású tisztviselőket is) és a közszolgálatban foglalkoztatottak teljesítményének értékelésére szolgáló eljárás, kritériumok és módszer.

I. 2.3. ÖSSZETEVŐ: A TÁRSADALOM ÉS A KÖZIGAZGATÁS DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSA

Horvátország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) alapján 2020-ban a 20. helyen áll, és jelentős javulásra van szükség a közszolgáltatások online hozzáférhetősége terén. Horvátország alacsony szintű digitális konnektivitása akadályozza az ország digitális gazdaságának további fejlődését is, és hozzájárul a városi és vidéki területek közötti digitális szakadékhoz.

E komponens célja a horvát gazdaság és társadalom digitális átállásának támogatása. Magában foglalja a közigazgatás digitalizálására, az online közszolgáltatások nyújtásának növelésére és a gigabites konnektivitási hálózatokhoz való hozzáférés biztosítására irányuló reformokat és beruházásokat a piaci hiányosságok által érintett területeken, beleértve a vidéki területeket is.

Ez a komponens hozzájárul „A szociális ellátások konszolidálása és a szegénység csökkentésére való képességük javítása” (2. országspecifikus ajánlás, 2019), „A digitális infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása” (2. országspecifikus ajánlás, 2020), valamint „A zöld és digitális átállásra, különösen a nagy sebességű széles sávú hálózatokra irányuló beruházások” (3. országspecifikus ajánlás, 2020) szükségességére vonatkozó országspecifikus ajánlások megvalósításához.

A komponens négy reformot és húsz beruházást foglal magában.

I.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – Horvátország digitális stratégiája, valamint az intézményközi együttműködés és koordináció megerősítése a társadalom és a gazdaság sikeres digitális átállása érdekében

E reform célja, hogy a következő évtizedben irányítsa a horvát társadalom és gazdaság digitális átalakulását. Stratégiai keretet biztosít „Horvátország 2030-ig tartó időszakra szóló digitális stratégiája” címmel, amely meghatározza a digitális átállásba történő beruházások keretét, és stratégiai célkitűzéseket határoz meg a következő területeken: i. a gazdaság digitális átállása, ii. a közigazgatás és az igazságszolgáltatás digitalizálása, iii. digitális konnektivitás/széles sávú elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztése, valamint iv. a digitális készségek és a digitális munkahelyek fejlesztése.

A reformnak létre kell hoznia továbbá egy mechanizmust a társadalom és a gazdaság digitális átalakulását nemzeti, regionális és helyi szinten támogató projektek előkészítésének és végrehajtásának koordinálására, a beruházások egyértelmű rangsorolására és értékelési kritériumaira vonatkozó iránymutatásokkal.

Reform – Az információs rendszerek interoperabilitásának javítása

E reform célja a digitális közszolgáltatások nyújtásának támogatása, valamint a polgárok/vállalkozások és a közigazgatás közötti interakció megkönnyítése. A reform célja továbbá, hogy fejlett adatelemzést vezessen be a nemzeti közigazgatásban azzal a céllal, hogy a közigazgatás minden szintjén támogassa az adatvezérelt döntéshozatalt.

Míg Horvátországban a hatóságok jelenleg több száz különböző nyilvántartást és adatbázist használnak, a reform várhatóan megteremti az előfeltételeket az alapnyilvántartásokat összekapcsoló központi nyilvántartás (központi interoperábilis rendszer) létrehozásához (C2.3.R2.I1. beruházás), valamint egy olyan központi adatbázis létrehozásához, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára a fejlett adatelemzés használatát (C2.3.R2.I2. beruházás).

A reform várhatóan rendszerszintű változásokat fog eredményezni az interoperábilis rendszerek nemzeti szintű fejlesztése és az adatvezérelt döntéshozatal felé. Emellett várhatóan javítani fogja a minőségi közszolgáltatások online nyújtását a vállalkozások és a polgárok számára.

Az intézkedés meghatározza a központi interoperabilitási rendszer irányításának szervezeti és irányítási struktúráját, valamint a központi interoperabilitási rendszerhez kapcsolandó e-szolgáltatások katalógusát. Kifejleszti továbbá az adatok gyűjtésének, feldolgozásának, elemzésének, megjelenítésének és megosztásának ökoszisztémáját azzal a céllal, hogy a döntéshozatal minden szintjén új munkamódszerként adatelemzést vezessen be a nemzeti közigazgatásba.

Ezt a reformot 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás – R2-I1 – Központi interoperabilitási rendszer létrehozása

E beruházás célja, hogy az európai interoperabilitási kerettel (EIF) összhangban orvosolja a nyilvántartások jelenlegi széttagoltságát.

Az intézkedés a központi interoperabilitási rendszer létrehozásából áll. 

Beruházás C2.3. R2-I2 – Központi adattár és üzleti elemzési rendszer létrehozása

E beruházás célja egy központi adattárház (DWH) kiépítése a kormányzati hatóságok számára, amely várhatóan javítani fogja az adatkezelési rendszert azáltal, hogy megkönnyíti a szabványosított formátumban történő adatgyűjtést, az adatok feldolgozását, elemzését és a hatóságok (például az állami és helyi önkormányzati egységek) közötti megosztását. A platformnak lehetővé kell tennie a valós idejű adatelemzést, és fejlett adatelemzési eszközöket (például előre meghatározott üzleti mutatókat, eredménytáblákat és napi jelentéseket) kell előállítania, amelyek várhatóan jelentősen javítják az adatvezérelt döntéshozatalt a nemzeti közigazgatás minden szintjén.

Az adattárház egy részét a polgárok és a vállalkozások számára is hozzáférhetővé kell tenni annak érdekében, hogy a magánszektor hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat építhessen ki és fejleszthessen a rendelkezésükre bocsátott adatok és elemzési eszközök alapján.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I1. beruházás – A Közös Szolgáltatási Központ korszerűsítése

E beruházás célja az állami felhő (közös szolgáltatási központ, a továbbiakban: CDU) kapacitásának bővítése.

Az intézkedés az állami felhő korszerűsítéséből és felhasználói számának növeléséből áll.

C2.3. R3-I2 beruházás – A rendőrség kiberbűnözés elleni küzdelemre irányuló kapacitásának megerősítése

A beruházás célja a belügyminisztérium kiberbűnözés elleni küzdelemre irányuló kapacitásának megerősítése.

A beruházás magában foglalja a rendőrség számára a digitális bizonyítékok elemzéséhez szükséges speciális berendezések beszerzését, a rendőröknek a kibertámadások felderítésére és leküzdésére irányuló speciális képzését, valamint a vállalkozásokat és a polgárokat célzó nyilvános megelőzési kampány végrehajtását a kiberbűnözéssel szembeni figyelemfelkeltés érdekében.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I3 beruházás – Egyablakos ügyintézési rendszer létrehozása valamennyi e-nyilvános ügyfélszolgálati szolgáltatás számára

A beruházás célja egy egyablakos ügyintézési rendszer (JKC) létrehozása, amely harmonizálja és központosítja az összes közigazgatási szerv online szolgáltatásainak ügyfélszolgálati rendszerét. Az egyablakos rendszer várhatóan új, jobb szolgáltatást nyújt a polgárok és a vállalkozások számára a közigazgatási szervekkel való kommunikációhoz, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy könnyen megtalálják a kért információkat. Az egyablakos rendszernek olyan funkciókkal is rendelkeznie kell, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy visszajelzést küldjenek, értékeljék a köztisztviselőkkel való kapcsolattartás minőségét, és utólagos értékelést végezzenek, ami várhatóan átalakítja a horvát közigazgatás és a felhasználók közötti interakciót.

Ezt a beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I4. beruházás – A CEZIH egészségügyi információs infrastruktúra-rendszereinek konszolidációja

A beruházás célja a Horvát Köztársaság központi információs egészségügyi rendszerének (CEZIH) korszerűsítése, amelyet az egészségügyi rendszer valamennyi szereplője (például kórházak, egészségügyi személyzet, egészségügyi iskolák, közegészségügyi intézmények, gyógyszertárak, laboratóriumok) használ.

A beruházásnak különösen a rendszert az állami felhőbe (közös szolgáltatási központba) kell áthelyeznie, és katasztrófa utáni helyreállítási megoldásokat kell létrehoznia az üzletmenet folytonosságának biztosítása, valamint a központi egészségügyi információs rendszer folyamatos, megbízható és biztonságos működési módjának biztosítása érdekében.

Ezt a beruházást 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás – A digitális személyazonosító igazolvány bevezetésére irányuló projekt

A beruházás célja, hogy előmozdítsa az elektronikus aláírások használatát a polgárok közigazgatással való kapcsolattartásában. Az intézkedés várhatóan lehetővé teszi az e-személyazonosítók felhasználói számára, hogy a Certilia mobilalkalmazás használata révén dokumentumokat írjanak alá mobil platformokon.

Digitális személyazonosság-kezelő rendszert (IDP) és mobil aláírási rendszert hoz létre távoli minősített elektronikus aláíráshoz szükséges távoli tanúsítványok kiállítására. Az ilyen tanúsítvány kiállítása előfeltétele a dokumentumok mobil platformokon vagy mobil aláírási alkalmazásokban történő elektronikus aláírásának.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I6. beruházás – Az állami információs infrastruktúra hálózatába történő beruházás

E beruházás célja az állami információs infrastruktúra-hálózat (DII-hálózat) korszerűsítése és kapacitásának bővítése.

Az intézkedés a DII-hálózat korszerűsítéséből és az új felhasználók DII-hálózathoz való csatlakoztatásából áll.

C2.3. R3-I7. beruházás – A területrendezési, építési és állami vagyonrendszer digitalizálás révén történő javítása

E beruházás célja, hogy a területrendezési tervek információs rendszerét (ISPU) integrált területrendezési információs rendszerré fejlessze, és lehetővé tegye az egyes projektek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárások digitalizálását.

Az intézkedés az új generációs területrendezési tervek kidolgozásából és az ISPU korszerűsítéséből áll.

Beruházás – R3-I8 – Digitális mobilplatform létrehozása

E beruházás célja egy olyan mobil digitális közszolgáltatási platform létrehozása, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy okostelefonjukon könnyen használhassák az online közszolgáltatásokat. A meglévő „eCitizens szolgáltatásokat” személyi számítógépek számára fejlesztették ki, és jelenleg nem igazodnak a mobil eszközökhöz, ezért van szükség a mobilalkalmazásokhoz igazított platformra.

Ez a beruházás a legkorszerűbb technológiák és szabványok alkalmazásával olyan platformot épít ki, amely szabványosított módon kínál közszolgáltatásokat a mobil platformokon (például születési anyakönyvi kivonat igazolása iránti kérelem, lakóhely igazolása iránti kérelem, lakcímváltozás nyilvántartásba vétele; gépjármű nyilvántartásba vétele). Összekapcsolja az összes kapcsolódó nyilvántartást és adatbázist a központi adatcserebuszokkal (GSB). A beruházásnak azt is lehetővé kell tennie, hogy a nemzeti személyazonosítási rendszert (NIAS) a mobil platformok legújabb hitelesítési tendenciáinak megfelelően korszerűsítsék, korszerű biometrikus alkalmazási módszereket alkalmazva.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás – A Horvát Köztársaság Elektronikus Közbeszerzési Értesítője új platformjának létrehozása

E beruházás célja az e-közbeszerzési rendszer új informatikai platformjának létrehozása a közbeszerzési eljárás digitalizálásának támogatása és a közbeszerzési hirdetmények közzétételére szolgáló, az (EU) 2019/1780 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott új hirdetményminták (e-formanyomtatványok) végrehajtása érdekében.

A beruházás korszerűsíti a horvát elektronikus közbeszerzési hirdetés (EOJN) informatikai platformját, amely jelenleg elavult technológián alapul, és nem támogatja megfelelően a közbeszerzési eljárások hatékony lefolytatását. Az intézkedésnek különösen lehetővé kell tennie valamennyi közbeszerzési eljárás összekapcsolását (a közbeszerzési tervtől kezdve az eljárás lefolytatásán át a megkötött szerződéseken alapuló kifizetésekre vonatkozó adatokig), és kötelezőként be kell vezetnie az online fellebbezéseket (e-fellebbezéseket), valamint a díjak online megfizetésének lehetőségét. A beruházásnak keretet kell létrehoznia bizonyos kötelező minimumkritériumoknak és -célkitűzéseknek (például a stratégiai, zöld vagy innovatív közbeszerzésnek) való megfelelés nyomon követésére is.

Ezt a beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I10. beruházás – A CES digitalizálása (eHZZ)

E beruházás célja a horvát foglalkoztatási szolgálat (CES – HZZ) digitalizálása.

Az intézkedés a CES digitális személyazonosság-kezelő rendszerének és digitális humánerőforrás-gazdálkodási rendszerének üzembe helyezéséből, valamint a CES digitalizálásának korszerűsítéséből áll.

C2.3. R3-I11. beruházás – A HZMO IKT-támogatásának korszerűsítése (eHZMO)

E beruházás célja a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (HZMO) informatikai rendszerének korszerűsítése és alapvető üzleti folyamatainak digitalizálása.

Az intézkedés a HZMO informatikai rendszerének korszerűsítéséből áll.

C2.3. R3-I12 beruházás – A HZMO irattárának digitalizálása (eArhiva)

E beruházás célja a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (HZMO) irattárainak digitalizálása, valamint a HZMO munkája általános teljesítményének és az irattárak költséghatékonyságának javítása.

Az intézkedés a digitális archívum (digitális archívumkezelő rendszer) működőképessé tételéből, valamint a nemzeti archívum oldalainak szkenneléséből és digitális indexálásából áll.

C2.3. R3-I13. beruházás – Az adóhatóság digitális átalakítása

E beruházás célja az adóigazgatási információs rendszer korszerűsítése és az adóigazgatás hatékonyságának növelése.

Az intézkedés a korszerűsített adóigazgatási információs rendszer online elérhetővé tételéből és hozzáférhetővé tételéből áll.

Beruházás – A nem készpénzes fizetési rendszer bevezetése a gazdaságban integrált e-archívumokkal és aktív adóelszámolással rendelkező e-számlák révén

E beruházás célja egy online adóelszámolási rendszer létrehozása az adófizetők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

A beruházás új informatikai rendszert hoz létre a hatóságok által készpénz-helyettesítő fizetés céljából kibocsátott elektronikus számláknak (e-számláknak) az adóigazgatási információs rendszerben történő nyilvántartására. A beruházásnak fejlett online héaelszámolási rendszert is létre kell hoznia,

A beruházás várhatóan hozzájárul az adóbevallások egyszerűsítéséhez azáltal, hogy csökkenti a szükséges formanyomtatványok számát, és támogatja az adózási fegyelmet.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R3-I15. beruházás – Turisztikai alkalmazási megoldások kialakítása

E beruházás célja új informatikai eszközök kifejlesztése a turizmus fejlesztésének hatékony irányítása és az ágazat fenntarthatóságának támogatása érdekében.

Az intézkedés négy informatikai eszköz rendelkezésre bocsátásából áll.

C2.3. R3-I16. beruházás – A sport- és szabadidős folyamatok digitalizálása helyi és regionális szinten

E beruházás célja a sportinformációs rendszer (ISS) korszerűsítése és a rendszerhez való hozzáférés megkönnyítése valamennyi érdekelt fél számára.

Az intézkedés három új alkalmazási modul integrálásából áll a korszerűsített ISS-be.

C2.3. R3-I18. beruházás – Az EuroHPC közös vállalkozás számára az MI-gigagyárhoz vagy azzal egyenértékű MI-infrastruktúrához nyújtott önkéntes hozzájárulások

Ezen intézkedés célja, hogy támogassa Horvátország mesterségesintelligencia-óriásgyárak és szolgáltatásaik létrehozását és az azokhoz való hozzáférést. Az intézkedés az EuroHPC közös vállalkozásnak nyújtott 39 000 000,00 EUR összegű önkéntes hozzájárulásból áll. A hozzájárulásnak támogatnia kell az Unióban létrehozandó MI-gigagyárat vagy azzal egyenértékű MI-infrastruktúrát és kvantumtechnológiákat.

Reform – A konnektivitásnak mint a társadalom és a gazdaság digitális átállása sarokkövének megerősítése

E reform célja, hogy előkészítse az utat a háztartások és a társadalmi-gazdasági fókuszpontok számára gigabites konnektivitást biztosító elektronikus hírközlő hálózatok rendelkezésre állásának biztosításához, összhangban a gigabitalapú európai információs társadalom célkitűzéseivel.

E reform célja, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló (EU) 2018/1972 irányelv rendelkezéseivel összhangban az elektronikus hírközlésről szóló törvény elfogadása révén biztosítsa az elektronikus hírközlés területére vonatkozó szabályozási és stratégiai keret időben történő és átfogó végrehajtását, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti széles sávú terv célkitűzéseinek végrehajtását Horvátországban.

A reform várhatóan azonosítja és kezeli a gigabites konnektivitási hálózatok – többek között az 5G hálózatok – kiépítésével kapcsolatos adminisztratív terheket és szabályozási akadályokat az 5G hálózatok kiépítésére irányuló beruházások ösztönzése érdekében.

Ez a reform kiegészíti a vezetékes, valamint a fejlett vezeték nélküli és mobilhálózatokon belüli széles sávú kapcsolatok révén megvalósuló digitális konnektivitási beruházásokat, többek között az 5G technológiák használata révén.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3. R4-I1 beruházás – A széles sávú infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti keretprogram projektjeinek végrehajtása

E beruházás célja a nemzeti széles sávú lefedettség gigabites konnektivitással történő növelése azokon a területeken, ahol nem áll fenn elegendő kereskedelmi érdek, összhangban a széles sávú hozzáférési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti keretprogrammal.

Az intézkedés keretében támogatási megállapodásokat írnak alá a széles sávú infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti keret projektjeinek végrehajtására, valamint széles sávú hozzáférést biztosítanak a háztartások számára a fehér NGA-területeken.

Beruházás (R4-I2) – Passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra építése

E beruházás célja, hogy növelje a gigabites hálózatok elérhetőségét a vidéki és ritkán lakott területeken, ahol nem fűződik kereskedelmi érdek e hálózatok kiépítéséhez.

Az intézkedés a passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítésére, valamint a vidéki és ritkán lakott területek 5G-hez való hozzáférésének biztosítására vonatkozó támogatási megállapodás aláírásából áll.

I.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

176

C2.3. R1

M

A Horvátországra vonatkozó digitális stratégia

A „Digitális Horvátország” stratégia hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A „Horvátország 2030-ig tartó időszakra szóló digitális stratégiája” egyértelműen meghatározza azokat a stratégiai célkitűzéseket és prioritásokat, amelyek az intézkedések meghatározásának alapját képezik a következő területeken: a közigazgatás és az igazságszolgáltatás digitalizálása; széles sávú elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztése; a digitális kompetenciák és a digitális munkahelyek fejlesztése.

177

C2.3. R2
C2.3. R2.I2 PONT

M

A központi interoperabilitási rendszer platformjainak létrehozása

A Digitális Társadalom Fejlesztése Központi Hivatalának (SDURDD) jelentése arról, hogy a platformok működőképesek és használatuk tesztelésre került

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A központi nemzeti interoperabilitási portálnak rendelkezésre kell bocsátania az összes rendelkezésre álló szolgáltatás katalógusát, és az adattárháznak (DWH) működőképesnek kell lennie.

178

C2.3. R2-I1

M

A központi interoperabilitási rendszer létrehozása

A Digitális Társadalom Fejlesztéséért Felelős Központi Hivatal (SDURDD) jelentése arról, hogy a rendszer működőképes és tesztelték a használatát

 

 

 

NEGYEDÉV

   

2024

A nyilvántartások interoperabilitását biztosító központi interoperábilis rendszernek online és hozzáférhetőnek kell lennie. A bizottság:

I)az egységes digitális kapuról szóló rendelet II. mellékletében felsorolt 19 közigazgatási eljárás online biztosításának biztosítása a határokon átnyúló tevékenységet folytató uniós felhasználók számára;

II)magában foglalja a központi nemzeti portált;

III)legalább nyolc meglévő kiegészítő nyilvános nyilvántartás integrálása és összekapcsolása a rendszerbe;

IV)annak biztosítása, hogy a különböző nyilvántartásokban szereplő információkat egy helyen összesítsék, és azok a közigazgatási szervek, a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álljanak.

179

C2.3. R3-I1

T

Az állami számítási felhő korszerűsítése

A Digitális Társadalom Fejlesztéséért Felelős Központi Hivatal (SDURDD) jelentése

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2022

6 új funkciónak kell működőképesnek lennie az állami felhőben (CDU) való felhasználás céljából, és a felhasználók számára hozzáférhetőnek kell lennie:
Felhasználói alkalmazások kifejlesztésére, megvalósítására és tesztelésére szolgáló platform,

IKT-támogatási platform,

Központi információbiztonsági nyomonkövetési rendszer a potenciális biztonsági események kezelésére,

Biometrikus hitelesítési platform,

–A honlapok digitális tartalmának kezelésére szolgáló platform,

–Az állami felhő blokklánc-technológiáinak fejlesztésére szolgáló platform.

180

C2.3. R3-I1

T

A felhasználók számának növekedése a Közös Szolgáltatási Központban

 

Szám

0

450

NEGYEDÉV

2026

450 új felhasználót kell integrálni a Közös Szolgáltatási Központba.

Megkezdődött a Közös Szolgáltatási Központ platformjának integrálása a közös európai adatterekbe, amint azt az integrációt lehetővé tevő releváns technológia beszállítója is megerősítette, elismerve, hogy:

I)az adattóban található egészségügyi adatok metakatalógusa technikailag elkészült, és

II) az SPE-t (biztonságos feldolgozási környezet) biztosították.

181

C2.3. R3-I2

M

A kiberbiztonsággal kapcsolatos kísérleti projekt

A Belügyminisztérium jelentése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

El kell végezni a rendszer stressztesztjére vonatkozó kísérleti projektet – a „kiberfüggő” és „kiberképes” bűncselekmények szimulációjával.

A rendszert fel kell szerelni a kiberbűnözéssel kapcsolatos nyomozáshoz, az interneten történő nyílt forráskódú kereséshez és a digitális kriminalisztikához szükséges speciális szoftver- és hardverelemekkel, valamint a digitális bizonyítékok elemzésére szolgáló nyomozás-elemzési készletekkel. A projekt végrehajtásának meg kell felelnie a kriminalisztikai eszközök és rendszerek, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások titkos megfigyelési rendszerei korszerűsítéséhez szükséges előfeltételnek, amely Horvátország és az EU kiberbiztonsági szintjének növeléséhez szükséges. A berendezések beszerzését és teljes körű működőképességét követően asztali gyakorlat formájában kísérleti projektet kell végrehajtani a kiberbűnözéssel kapcsolatos kutatás szimulálására annak felmérése érdekében, hogy a berendezések mennyiben járulnak hozzá a kiberbűnüldözési projekt intézkedéseinek és célkitűzéseinek megvalósításához.

182

C2.3. R3-I2

M

Kiberbiztonsági közmegelőzési kampány

A Belügyminisztérium jelentése

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Nyilvános megelőzési kampányt kell folytatni a kiberbűnözés megnyilvánulásairól és a megelőző intézkedésekről, amelyet a következő mutatókkal kell nyomon követni:
– a különböző célcsoportok által a kiberbűnözés kockázataival kapcsolatos önvédelmi magatartásra irányuló intézkedésekkel kapcsolatban végzett megelőző figyelemfelkeltő és oktatási tevékenységek száma

– a tevékenységekben részt vevők száma

– a szétosztott megelőző anyagok száma

– a médiabejegyzések száma (beleértve az összes médiumot)

a célcsoportok válaszainak száma a közösségi médiában

– a közösségi hálózatokon keresztül végzett online felmérések száma és feldolgozott eredményei

– a célcsoportok kvantitatív módszerekkel végzett értékelésének száma

183

C2.3. R3-I3

M

Egyablakos rendszer létrehozása

A Digitális Társadalom Fejlesztéséért Felelős Központi Hivatal (SDURDD) jelentése az egyablakos rendszer létrehozásáról és működőképessé tételéről

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Létre kell hozni és használat céljából működtetni kell az egyablakos ügyintézési platformot (JKC), amely egyetlen központi helyen nyújt tájékoztatást és ügyféltámogatást a polgároknak és a vállalkozásoknak.

184

C2.3. R3-I4

M

CEZIH informatikai rendszer

Az Egészségügyi Minisztérium jelentése

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Horvátország központi egészségügyi információs rendszerének működőképesnek kell lennie az állami felhőben (CDU) való felhasználás céljából.

185

C2.3. R3-I5

T

Digitális személyazonosító igazolvány elektronikus aláírása

A Digitális Biztonsági Ügynökség (AKD) jelentése

Szám

0

300 000

NEGYEDÉV

2024

A Certilia mobilalkalmazást 300000 alkalommal kell letölteni a Google Play Store-on és az App Store-on keresztül. Emellett távoli minősített elektronikus aláírásra 100000 tanúsítványt kell kiállítani. A Certilia mobilalkalmazásnak és a személyes mobil hitelesítő adatoknak legalább 50000 egyedi felhasználó számára kell lehetővé tenniük a hitelesítési folyamat legalább 700000 alkalommal történő végrehajtását.

186

C2.3. R3-I6

M

Az állami információs infrastruktúra (DII) hálózatának korszerűsítése

Korszerűsített DII online és hozzáférhető

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A korszerűsített állami információs infrastruktúra-hálózatnak (DII) online és használatra hozzáférhetőnek kell lennie.

A hálózat:

I)A nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való széles sávú hozzáférés lehetőségének biztosítása valamennyi hatóság számára

II)biztosítsa a rendszer valamennyi intézményének folyamatos összeköttetését egy olyan program révén, amely támogatja a hálózat működésének az e-hálózati megfigyelőközpont (NOC) általi felügyeletét, és

III)a nap 24 órájában és a hét minden napján rendelkezésre álló rendszert kell tartalmaznia, amely műszaki hibaelhárítást és segítséget nyújt a felhasználóknak.

187

C2.3. R3-I6

T

Az állami információs infrastruktúra-hálózat (DII) új felhasználói

Szám

36

136

NEGYEDÉV

2025

Legalább 100 új felhasználónak kell csatlakoznia az állami információs infrastruktúra hálózatához.

Minden telephelyet el kell látni üvegszálas infrastruktúrával és végberendezéssel.

188

C2.3. R3-I7

M

Digitális területrendezési tervek

Létrehozott digitális területrendezési tervek

NEGYEDÉV

2025

A vállalkozó által kiállított átadási igazolás 570 új generációs területrendezési terv (digitális formátumú területrendezési tervek) kidolgozásáról és végrehajtásáról.

189

C2.3. R3-I7

M

A területrendezési tervek információs rendszerének korszerűsítése

Online és hozzáférhető elektronikus modulok, valamint beszerzett műholdas képek

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

Az elektronikus moduloknak, amelyek a Területrendezési Tervek Információs Rendszerének részeként digitalizálják a területrendezési, építési és állami eszközökkel kapcsolatos eljárásokat, online és hozzáférhetőnek kell lenniük.

Horvátország nagy felbontású területéről műholdas felvételeket kell beszerezni.

190

C2.3. R3-I8

T

Az új mobilplatformba integrált digitális e-közszolgáltatások

Az SDURDD jelentése arról, hogy a 20 e-szolgáltatás integrált és használatba vehető

Szám

0

20

NEGYEDÉV

2024

Legalább 20 e-szolgáltatást kell integrálni a mobilplatformba, és azoknak működőképesnek kell lenniük, beleértve a következőket: Születési anyakönyvi kivonat iránti kérelem, 2) lakóhely igazolása iránti kérelem, 3) hallgatói jogállásra vonatkozó nyilvántartás, 4) állami felsőoktatási intézménybe való felvétel iránti első kérelem, 5) oklevelek, bizonyítványok vagy a tanulmányok vagy tanfolyamok egyéb bizonyítékainak tanulmányi célú elismerése iránti kérelem, 6) e-szociális ellátási szolgáltatás, 7) európai egészségbiztosítási kártya iránti kérelem, 8) adókártya (PK) iránti kérelem, 9) lakcímváltozás nyilvántartásba vétele, 10) valamely tagállamból származó vagy ott már nyilvántartásba vett gépjármű nyilvántartásba vétele, nem szabványos eljárások, 11) felhasználói e-mail-fiók, 12) e-kommunikáció a bíróságokkal, 13) fiókom – Regos, 14) a kötelező rendszerekből származó nyugdíjakra vonatkozó információkérés, 15) a kötelező járulékok megfizetésének ütemterve, 16) munkaügyi követelések biztosítása, 17) e-munkakönyv – a fizetési státusz elektronikus nyilvántartása, 18) e-közigazgatási eljárás, 19) annak biztosítása, hogy nincs folyamatban büntetőeljárás, 20) e-gyermekkártya – Mudrica.

191

C2.3. R3-I9

M

Új közbeszerzési platform és mobilalkalmazás létrehozása

Az új e-közbeszerzési platformon indított első közbeszerzési eljárás

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A közbeszerzési eljárások lebonyolítására szolgáló új platformnak és a mobilalkalmazásnak működőképesnek kell lennie, és az új e-közbeszerzési platformon közbeszerzési eljárást kell indítani.

192

C2.3. R3-I10

M

A CES digitális személyazonosság-kezelő és humánerőforrás-gazdálkodási rendszerei

A CES/HZZ jelentése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A CES digitális személyazonosság-kezelő rendszerének és digitális humánerőforrás-gazdálkodási rendszerének rendelkezésre kell állnia és működőképesnek kell lennie.

193

C2.3. R3-I10

M

A CES digitalizálásának korszerűsítése

A CES digitalizált üzleti folyamatai

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A CES üzleti folyamatainak automatizálását és digitalizálását, amely lehetővé teszi az elektronikus dokumentumok terjesztését és központi feldolgozását, a szerződő félnek kell biztosítania. Magában foglalja:

I)szoftverlicencek biztonsági incidens- és eseménykezelő rendszerekhez

II) az alapvető folyamatokat támogató rendszer

III)az e_Advisor rendszer (amely digitális és biometrikus aláírási funkciót is tartalmaz)

IV) a digitális archívum,

számviteli rendszer

digitális dokumentumkezelő rendszer.

194

C2.3. R3-I11

M

A Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (HZMO) korszerűsített informatikai rendszere

Ki kell építeni a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet korszerűsített informatikai rendszerét.

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (HZMO) informatikai rendszerét és alapvető üzleti folyamatait a szerződő fél biztosítja.

A leszállított informatikai rendszernek modulokat kell tartalmaznia a következők kezelésére: i. a nyugdíjra és a gyermekek után járó ellátásokra vonatkozó számítások, ii. járulékok és kifizetési nyilvántartások, iii. a kedvezményezettek adatai, iv. fellebbezések, felülvizsgálati eljárások és viták, v. digitális dokumentáció és archívumok, vi. analitikus és számviteli adatok, vii. pénzügyi műveletek, vii. beszerzési, szerződéskötési és megrendelési folyamatok, viii. tartozások és kötelezettségek (vevők/szállítók), ix. vagyonkezelés.

195

C2.3. R3-I12

M

A Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (HZMO) digitális archívuma

A digitális archívumok kezelésére szolgáló operációs rendszer HZMO általi átadás-átvételi jegyzőkönyve

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A digitális archívumok kezelésére szolgáló rendszernek (digitális archívumkezelő rendszer) működőképesnek kell lennie.

196

C2.3. R3-I12

M

A Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (HZMO) digitális archívuma

Szkennelt és indexált archívumok

NEGYEDÉV

2026

A vállalkozó által kiállított átadási igazolás a digitalizálási munkálatok befejezéséről és 50000000 oldalnak a nemzeti archívumból az új digitális archívumba történő indexálásáról.  

197

C2.3. R3-I13

M

Korszerűsített adóigazgatási információs rendszer

A korszerűsített adóigazgatási információs rendszer online és hozzáférhető

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A korszerűsített adóigazgatási információs rendszer online és hozzáférhető.

A rendszernek tartalmaznia kell a következőket:

I)Olyan platform, amely: lehetővé teszi az adóhatóság üzleti folyamatainak automatizálását, és b) adatelemzést biztosít.

II)340 meghatározási és beszedési eljárás digitalizálása, beleértve a hozzáadottérték-adó, a társadalombiztosítási járulékok és a társasági adó megállapítására és beszedésére vonatkozó eljárásokat, valamint az adóelszámolási nyilvántartásokat, a fizetési műveleteket és az adóadatok európai és nemzetközi cseréjére szolgáló rendszereket, egy vállalkozó átadási igazolásával igazolva.

III)Biztonsági IKT-infrastruktúra, amely: megszilárdítja és korszerűsíti az IKT-infrastruktúrát, b) növeli az IKT-biztonság szintjét, és c) biztosítja az üzletmenet folytonosságát.

199

C2.3. R3-I14

M

Az e-számlák és az online héaelszámolás rendszere

A Pénzügyminisztérium jelentése – Adóigazgatás

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Az elektronikus számlák adóhatóságnál történő nyilvántartásba vételére szolgáló új rendszernek (B2B modell és közbeszerzési adóalanyok) és a fejlett online héaelszámolásnak működőképesnek és használatra késznek kell lennie.

200

C2.3. R3-I15

T

Az idegenforgalmi informatikai rendszer eszközei

Az Idegenforgalmi és Sportminisztérium (MINTS) jelentése

Szám

0

4

NEGYEDÉV

2026

Az eszközöket a szerződő fél biztosítja:
Az üzleti tevékenységek és a közigazgatással való kommunikáció megkönnyítését célzó integrált közigazgatási és nem közigazgatási eljárások esetében

2) a desztinációk kezelése, beleértve a turistaforgalom kezelésére szolgáló megoldást is

Üzleti intelligencia a turizmusban a vállalkozók üzleti döntéshozatalban és közszférabeli döntéshozatalban való támogatása érdekében a közpolitikai döntéshozatalban, különböző forrásokból, többek között a „központi idegenforgalmi nyilvántartásból”, az „e-Visitor rendszerből” és a CROSTO rendszerből származó adatok felhasználásával

4) a CROSTO-rendszer digitalizálásának korszerűsítése egy digitális „célállomás-fejlesztési nyomonkövetési rendszer” kifejlesztésével, amelynek célja a célállomások fenntarthatóságának nyomon követése a fenntartható desztinációmenedzsment európai turisztikai mutatórendszerével (ETIS) összhangban.

201

C2.3. R3-I16

T

A sportinformatikai rendszer új alkalmazási moduljai

Az Idegenforgalmi és Sportminisztérium (MINTS) jelentése

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2026

Három új alkalmazási modult kell integrálni a sportinformációs rendszerbe (ISS):
A sportklubokhoz való közvetlen hozzáférés biztosítása, adatbeviteli jogokkal (beleértve a sportnyilvántartásokat és a sportolók orvosi vizsgálati nyilvántartásait), a sport információs rendszerének alapnyilvántartásaiba és nyilvántartásaiba

A helyi és regionális önkormányzatok állami sportszükségleteinek finanszírozására;

A sporttal és az egészségorientált testmozgással kapcsolatos adatgyűjtés, beleértve az egészségorientált testmozgásra vonatkozó nyilvántartás létrehozását.

449

C2.3. R3-I18

M

A Horvátország és az EuroHPC közös vállalkozás közötti hozzájárulási megállapodás aláírása és az EuroHPC közös vállalkozáshoz való önkéntes hozzájárulás folyósítása

A hozzájárulási megállapodás aláírása

NEGYEDÉV

2026

A Horvátország és az EuroHPC közös vállalkozás közötti hozzájárulási megállapodás aláírása.

A hozzájárulási megállapodás a következőket tartalmazza:

I)Az önkéntes hozzájárulásból finanszírozandó tevékenységek, nevezetesen egy MI-óriásgyárnak vagy azzal egyenértékű MI-infrastruktúrának és kvantumtechnológiai kezdeményezéseknek az Unióban kifejlesztendő és létrehozandó pénzügyi támogatása.

II)Az a követelmény, hogy az önkéntes hozzájárulást a 2021/C58/01 technikai iránymutatásban meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek megfelelő módon kell felhasználni.

III)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásaiból származó önkéntes hozzájárulás pontos összege.

IV)Arra vonatkozó követelmény, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó fel nem használt összegeket az EuroHPC közös vállalkozás ugyanazon szakpolitikai célkitűzések támogatására használja fel az érintett tagállam javára, és azokat ne utalja vissza a tagállamnak.

V)Horvátország 39 000 000,00 EUR-t utal át az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozásnak.

202

C2.3. R4

M

A konnektivitási beruházásokra vonatkozó engedélyezési eljárás optimalizálása

A felülvizsgált jogi keret hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A felülvizsgált jogi keret támogatja az engedélyezési folyamat optimalizálását, és lehetővé teszi az elektronikus kommunikációs infrastruktúra bemutatását a területrendezési tervekben. Az új keretnek foglalkoznia kell a nagyon nagy kapacitású hálózatok, köztük az 5G hálózatok kiépítésével kapcsolatos adminisztratív terhekkel és szabályozási akadályokkal.

203

C2.3. R4-I1

M

A széles sávú infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti keret projektjeinek végrehajtására aláírt támogatási megállapodások

A Tengeri, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (MSTI) jelentése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az ONP 20 projektjére vonatkozó támogatási megállapodásokat a kiválasztási folyamat eredményeként kell aláírni.

204

C2.3. R4-I1

M

Széles sávú hozzáférés a háztartások számára a fehér NGA-területeken

A Tengeri, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (MSTI) jelentése

NEGYEDÉV

2026

Teljesítési igazolás arról, hogy a széles sávú infrastruktúrát kiépítették, és hogy az lehetővé teszi legalább 100 MBit/s (1 gigára fejleszthető) széles sávú hozzáférést felhasználói letöltés céljából legalább 40136 további háztartás számára fehér NGA-területeken.

205

C2.3. R4-I2

M

Aláírt támogatási megállapodás passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítéséről

A Tengeri, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (MSTI) jelentése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A támogatási megállapodás aláírása és a passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítésére irányuló projekt végrehajtásának megkezdése

206

C2.3. R4-I2

T

Hozzáférés az 5G-hez

A Tengeri, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (MSTI) jelentése

Szám

0

14

NEGYEDÉV

2026

14 passzív kommunikációs pólust kell kiépíteni a vidéki és ritkán lakott területen (ahol az átlagos népesség nem éri el a 20/km²-t). A gazdasági szereplőkkel szerződést kell kötni, amelyben a gazdasági szereplők kötelezettséget vállalnak arra, hogy: i. aktív berendezések telepítése a 14 passzív kommunikációs pólusra, ii. 5G szolgáltatások nyújtása az aktív berendezéseken keresztül 2026 végéig.

A beruházás révén megépítendő infrastruktúra kezelését kizárólag nonprofit alapon kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy az infrastruktúra bérbeadásából származó bevétel fedezze az infrastruktúra valamennyi üzemeltetési és karbantartási költségét. Amennyiben a bérleti díjból származó bevétel meghaladja a költségeket, a többletet új infrastruktúra-kapacitás bővítésére vagy kiépítésére kell fordítani.

I.3.  A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

 

Beruházás – A népesség-, család- és háztartás-nyilvántartás létrehozása

E beruházás célja a népesség-, család- és háztartás-nyilvántartás létrehozása (horvátul: Registar stanovništva, obitelji i kućanstva; a továbbiakban: Sok), a népesség, a családok és a háztartások jövedelmére és eszközeire vonatkozó adatok egységesítése érdekében.

Az intézkedés a SOK létrehozásáról szóló törvény hatálybalépéséből áll.

I.4. A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

394

C2.3 R3-I17

M

A népesség-, család- és háztartás-nyilvántartás létrehozásáról szóló törvény (SOK)

A törvény hatálybalépése

NEGYEDÉV

2025

Hatályba lép a SOK létrehozásáról szóló törvény. A törvény előírja, hogy a SOK:

I)az egyének, családok vagy háztartások jövedelmétől vagy vagyonától függő jogok és kötelezettségek értékelésére használt eljárások és fogalommeghatározások egységesítése.

II)kapcsolódnia kell az eTax rendszerhez.

 

J. 2.4. ÖSSZETEVŐ: AZ ÁLLAMI VAGYON KEZELÉSÉNEK JAVÍTÁSA

A kormány tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalatok a teljes gazdaság hozzáadott értékének mintegy 7%-át állítják elő, és a teljes foglalkoztatás 4%-át teszik ki. Tekintettel a horvát gazdaságban betöltött jelentős szerepükre, az állami tulajdonú vállalatok irányításának javítása és az állami eszközök portfóliójának folyamatos csökkenése az általános termelékenység határozott növekedéséhez vezethet.

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja a gazdasági fejlődés előmozdítása és az állami tulajdonú vállalatok általános hatékonyságának növelése a következő intézkedések révén:

-Az állami tulajdonú vállalatok számának további csökkentése.

-Az állami vagyon kezelésének javítása.

-A vállalatirányításra vonatkozó nemzeti szabályozási keret hozzáigazítása a nemzetközi bevált gyakorlatokhoz az OECD ajánlásai alapján.

-A Horvát Köztársaság számára különös jelentőséggel bíró állami tulajdonú vállalatok és a központi kormányzat többségi tulajdonú vállalatai irányításának javítása, valamint az illetékes nemzeti hatóságok közötti koordináció fokozása.

-Az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának nyomon követésére szolgáló emberi kapacitás megerősítése.

A komponens támogatja az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának javítására, valamint az állami tulajdonú vállalatok és a nem termelő eszközök értékesítésének fokozására vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtását (4. országspecifikus ajánlás, 2019). A komponens hozzájárul az ERM II-höz való csatlakozás utáni kötelezettségvállalásokhoz is, amelyek célja az állami tulajdonú vállalatok irányításának megerősítése.

J.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

C2.4 R1 reform – A Horvátország számára különös jelentőséggel bíró állami tulajdonú vállalatok jegyzékének felülvizsgálata

E reform célja az állami tulajdon észszerűsítése egy olyan új tulajdoni politika elfogadásával, amely meghatározza a stratégiai eszközökre vonatkozó kritériumokat, frissíti a Horvátországban különösen érdekelt állami tulajdonú vállalatok jegyzékét, és közzéteszi a vállalatnak a listán való fenntartására vonatkozó döntést alátámasztó magyarázatot.

A reformot 2021. december 31-ig be kell fejezni.

C2.4 R2 reform – A vállalatirányítás javítása a Horvát Köztársaság számára különös jelentőséggel bíró állami tulajdonú vállalatoknál és a központi kormányzat többségi tulajdonú vállalatainál.

E reform célja az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának javítása.

A reform az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó, az OECD ajánlásait magában foglaló új jogi keret hatálybalépésére és a tulajdoni politika hatálybalépésére vonatkozó rendelkezésből áll.

C2.4 R3 reform – Az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának nyomon követésére szolgáló emberi kapacitás megerősítése

E reform célja, hogy javítsa a központi kormányzat emberi kapacitását az állami tulajdonú vállalatok irányításának nyomon követésére.

A reform a szakminisztériumok és a központi koordinációs egységek vállalatirányítási tevékenységekkel kapcsolatos képzéséből áll.

C2.4 R4 reform – A Horvátország számára különös jelentőséggel nem bíró állami tulajdonú vállalatok számának csökkentése

E reform célja a Horvátország számára különös jelentőséggel nem bíró állami tulajdonú vállalatok számának csökkentése értékesítésük megkönnyítése révén.

C2.4 R5 reform – Az állami tulajdonban lévő ingatlanok kezelésének optimalizálása

E reform célja az állami tulajdonban lévő ingatlanok kezelésének, kereskedelmi hasznosításának és az azokból származó megtérülésnek a javítása.

A reform az állami tulajdonban lévő ingatlanok kezelésére szolgáló adminisztratív informatikai rendszer és módszertan kidolgozásából áll, ami a fel nem használt eszközök gyorsabb aktiválásához vezet.

J.2..    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

207

C2.4. R1

M

Új horvát kormányhatározat elfogadása a Horvátország számára különös jelentőséggel bíró állami tulajdonú vállalatokról

A Horvátország számára különös jelentőséggel bíró állami tulajdonú vállalatok felülvizsgált jegyzékének közzététele a megállapított kritériumokkal összhangban

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A kormány új határozatot fogad el és tesz közzé, amely meghatározza a Horvátország számára különös jelentőséggel bíró állami tulajdonú vállalatok új jegyzékét. A határozatnak magyarázatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a társaság miért szerepel továbbra is ebben a jegyzékben. A tőzsdén jegyzett társaságokat – amelyek esetében a közérdek fennállása nem bizonyított – az eszközök monetizálása céljából át kell helyezni a szerkezetátalakítási és értékesítési központ (CERP) portfóliójába.
Ily módon Horvátország pénzügyi eszközeinek portfóliója egyértelműen elkülönül a különös érdeklődésre számot tartó résztől, és ezért állami tulajdonban marad, valamint attól a résztől, amely Horvátország számára nem különös érdeklődésre tart számot, és ezért monetizálják.

208

C2.4. R2

M

Az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó új jogi keret, amely magában foglalja az OECD ajánlásait.

Az állami tulajdonú vállalatokról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Az állami tulajdonú vállalatok irányítására vonatkozó új jogi keretnek rendelkezéseket kell tartalmaznia az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányítására vonatkozó OECD-iránymutatásoknak való megfelelés érdekében, és legalább a következőket kell tartalmaznia:
új törvény, amely harmonizálja Horvátországban az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításáról szóló rendeletet. Emellett ez a törvény rendelkezik egy központi koordinációs egység létrehozásáról a tulajdonosi politika középtávon történő hatékonyabb végrehajtása, azaz a tulajdonosi hatásköri feladatok ellátásáért felelős illetékes hatóságok közötti horizontális koordináció érdekében. Ez a törvény megerősíti az igazgatótanács autonómiáját és függetlenségét. Ez a törvény azt is előírja, hogy a) az államnak a pozíció megüresedésétől számított 3 hónapon belül ki kell neveznie/ki kell neveznie az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságának tagjait, és b) a szakminisztérium a központi koordinációs egység ajánlása alapján javaslatot tesz a kormánynak egy jelöltre.

ii. Kormányhatározat egy központi tulajdoni koordináló szerv létrehozásáról, amely megfelelő felhatalmazással és erőforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy hatékonyan ellássa koordinációs szerepét. A szervezetnek standardokat kell kidolgoznia az állami tulajdonú vállalatok irányítására vonatkozóan, nyomon kell követnie az e standardoknak való megfelelést, nyomon kell követnie az állami tulajdonú vállalatok teljesítményét, és rendszeres nyilvános jelentéstételt kell folytatnia.

442

C2.4. R2

M

Az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó tulajdonosi politika

A tulajdoni politika hatálybalépése

NEGYEDÉV

2025

A nemzeti szinten 100%-ban vagy többségi tulajdonban lévő állami tulajdonú vállalatok állami tulajdonlásának indokait meghatározó tulajdoni politika hatálybalépése, valamint a Horvátország számára különös jelentőséggel bíró állami tulajdonú vállalatok jegyzékének felülvizsgálati folyamata.

209

C2.4. R3

T

A szakminisztériumok és a központi koordinációs egységek képzése a vállalatirányítási tevékenységek terén

Szám

0

40

NEGYEDÉV

2026

Az állami tulajdonú vállalatok irányításával kapcsolatos képzést legalább 40 személy számára kell biztosítani.

210

C2.4. R4

T

A Horvát Köztársaság számára különös jelentőséggel nem bíró és a CERP által irányított 90 állami tulajdonú vállalat eladásának megvalósítása

 

Szám

0

90

NEGYEDÉV

2024

Legalább 90, a CERP által irányított, Horvátország számára különös jelentőséggel nem bíró állami tulajdonú vállalatot el kell adni.

211

C2.4. R4

T

20 állami tulajdonú vállalat eladásának megvalósítása a CERP portfóliójában.

 

Szám

0

20

NEGYEDÉV

2026

További 20, Horvátország számára különös jelentőséggel nem bíró állami tulajdonú vállalat értékesítése.

212

C2.4. R5

M

Informatikai rendszer és módszertan kidolgozása az állami tulajdonban lévő ingatlanportfólió csökkentésére, valamint a fel nem használt állami eszközök gyorsabb és hatékony aktiválására

Kifejlesztett és megvalósított informatikai rendszer és módszertan

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Be kell fejezni az állami tulajdonban lévő ingatlanportfólió igazgatására és kezelésére szolgáló informatikai rendszer fejlesztését.
Olyan módszertan kidolgozása, amely meghatározza az állami tulajdonban lévő ingatlanokkal való hatékony rendelkezés módját a Területtervezési, Építésügyi és Állami Vagyonügyi Minisztérium (MPGI) irányítása alatt megjelenő valamennyi ingatlantípus tekintetében.

Az informatikai rendszernek a módszertannal együtt lehetővé kell tennie az állami tulajdonú ingatlanportfólió csökkentését, valamint a fel nem használt állami eszközök gyorsabb és hatékony aktiválását. Az informatikai rendszer elektronikus kapcsolatot hoz létre más kormányzati közigazgatási szervek és intézmények adatbázisaival, javítva a célcsoport állami tulajdonú ingatlanportfóliójára vonatkozó meglévő belső nyilvántartásokat.

213

C2.4. R5

T

Állami tulajdonban lévő ingatlan elidegenítése

 

Szám

0

4 500

NEGYEDÉV

2026

Legalább 4500 szerződést, megállapodást vagy ingatlanátruházási engedélyt kell kötni az állami tulajdonban lévő ingatlanok elidegenítésére vagy egyéb felhasználási formáira vonatkozóan.

   K. 2.5. ÖSSZETEVŐ: A JÖVŐBELI KIHÍVÁSOKNAK MEGFELELŐ MODERN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési tervben felvázolt egyik fő stratégiai célkitűzés egy olyan hatékony és eredményes igazságszolgáltatási rendszer megvalósítása, amely hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, és megfelel a polgárok azon elvárásainak, hogy tovább erősítsék a jogállamiságot. A komponens egy fő reformot tartalmaz, amely hozzájárul az ügyhátralék csökkentéséhez és a bírósági eljárások lerövidítéséhez.

A komponens támogatja a bírósági eljárások időtartamának további csökkentésére és a bíróságokon folytatott elektronikus kommunikáció javítására vonatkozó országspecifikus ajánlás (a 2019. évi 4. országspecifikus ajánlás és a 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás) végrehajtását.

A komponens egy reformot és hat beruházást tartalmaz.

K.1. PONT    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

C2.5 R1 reform – Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának növelése a polgárok bizalmának növelése érdekében.

Ezen intézkedés célja egy olyan jogi, szervezeti és technológiai keret létrehozása, amely hozzájárul az ügyhátralék csökkentéséhez és a bírósági eljárások időtartamának lerövidítéséhez.

A reform az igazságszolgáltatás területére vonatkozó jogszabályi keret módosításából, a bírák munkájára vonatkozó új keretkritériumok elfogadásából és szervezeti változásokból áll.

C2.5 R1-I1 beruházás – A bírósági ügyviteli rendszer (eSpis) fejlesztése.

A beruházás célja az eSpis rendszer további korszerűsítése (valamennyi modullal, különösen az elektronikus kommunikációval együtt, hogy lehetővé tegye az elektronikus kommunikációt a bírósági eljárásokban részt vevő valamennyi fél számára), valamint egy központosított hardver- és szoftvermegoldás felé való elmozdulás a jobb és olcsóbb jövőbeli fejlesztések és a fejlesztés fenntarthatóságának, valamint az eSpis rendszer stabilitásának, működőképességének és biztonságának lehetővé tétele érdekében.

A beruházás magában foglalja az eSpis rendszer új funkciókkal való kiegészítését az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálásának javítása céljából:

-A dokumentumok teljes körű elektronikus kézbesítése az e-polgároknak felhasználói postafiókkal és az elektronikus kézbesítésre vonatkozó információkkal a dokumentumok fizikai kézbesítés útján történő továbbítása esetén;

-A felhasználói élmény javítása a technikai és informatikai irányítási szempontokra vonatkozó ajánlásokat (adminisztratív és üzleti folyamatokra vonatkozó ajánlások és technikai ajánlások) tartalmazó cselekvési terv végrehajtása révén;

-Új integrált architektúra a Közös Szolgáltatási Központban (Állami Felhő) a rendszer szűk keresztmetszeteinek csökkentése, a stabilitás növelése és a más rendszerekkel való interoperabilitás lehetővé tétele érdekében.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.5. R1-I2. beruházás – Az ingatlan-nyilvántartási információs rendszer és kataszter javítása.

Ezen intézkedés célja az ingatlan-nyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban (BZP) szereplő kataszteri adatok közötti összekapcsolt adatok mennyiségének és minőségének javítása.

A beruházás az integrált adatok 3,86%-ról 60%-ra történő növeléséből áll.

C2.5 R1-I3 beruházás – A bírósági határozatok nyilvános közzétételére és keresésére szolgáló eszköztár kidolgozása.

A beruházás célja egy olyan rendszer létrehozása, amely az összes bírósági határozatot egy adott szoftver általi automatikus előzetes anonimizálással teszi közzé, és azokat egyetlen, nyilvánosan hozzáférhető portálon teszi közzé, részletes keresési lehetőségekkel, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.5 R1-I4 beruházás – A zágrábi igazságszolgáltatási tér projekt végrehajtása

A beruházás célja a fizikai infrastruktúra korszerűsítése a Zágrábi Igazságügyi tér projekt végrehajtása révén.

A beruházás egy 45 000 m²-es földalatti garázs megépítéséből áll.

C2.5. R1-I5. beruházás – Energiahatékonysági intézkedések végrehajtása az igazságügyi hatóságok elavult létesítményeinek felújítása érdekében.

A beruházás célja a Horvátország területén működő egyes igazságügyi és bűnüldöző hatóságok munkájának korszerűsítése és hatékonyságának növelése olyan energiahatékonysági intézkedések végrehajtása révén, amelyek hozzájárulnak a zöld átálláshoz. Az igazságszolgáltatási rendszer 20 épületének meg kell felelnie az észszerű energiafelhasználásra és a hővédelemre vonatkozó előírásoknak. A beruházás átlagosan legalább az épületek felújításáról szóló (EU) 2019/786 bizottsági ajánlásban meghatározott közepes mélységű felújítást érint, amely a primerenergia-igény legalább 30%-os csökkentését eredményezi; vagy átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátást az előzetes kibocsátásokhoz képest. Emellett az épületekbe való bejutást a fogyatékossággal élő személyek igényeihez kell igazítani. E beruházás tekintetében elsőbbséget kell biztosítani az igazságügyi hatóságok elhelyezkedésének Horvátország gazdaságilag kevésbé fejlett részein.

Ezt a beruházást 2024. június 30-ig be kell fejezni.

C2.5. R1-I6. beruházás – Az igazságügyi szervek informatikai infrastruktúrájának javítása.

E beruházás célja az igazságszolgáltatáson belüli információs rendszerek infrastruktúrájának javítása.

A beruházás korszerűsített hálózati infrastruktúrából és új hálózati berendezésekből áll.

K.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

214

C2.5. R1

M

Az Állami Bírói Tanács (Državno sudbeno vijeće, DSV) és az Államügyészi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće, DOV) számára biztosított elektronikus eszközök és megfelelő közigazgatási kapacitások

Az Állami Bírói Tanács (Državno sudbeno vijeće, DSV) és az Államügyészi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće, DOV) számára biztosított elektronikus eszközök és megfelelő közigazgatási kapacitások

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az Állami Bírói Tanács (Državno sudbeno vijeće, DSV) és az Államügyészi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće, DOV) számára elektronikus eszközöket és megfelelő közigazgatási kapacitásokat kell működtetni a két tanács munkája minőségének javítása érdekében. Emberi erőforrásaikat a 2021. évi alapértékhez képest 50%-kal növelni kell (legalább 4 személy felvételével), és a DSV-nek és a DOV-nak a közös ingatlan-nyilvántartással és -nyilvántartással (ZIS), valamint az adóigazgatási információs rendszerrel való összekapcsolását végre kell hajtani az állami tisztviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére szolgáló hatékony mechanizmus létrehozása érdekében.

215

C2.5. R1

M

A csődtörvény és a fogyasztói fizetésképtelenségről szóló törvény elfogadott módosításai

A csődtörvény és a fogyasztói csődtörvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A csődtörvény és a fogyasztói fizetésképtelenségről szóló törvény módosításai (közzététel a Hivatalos Közlönyben), amelyek biztosítják a fizetésképtelenségi eljárások nagyobb hatékonyságát, javítják a fizetésképtelenségi szakértők szervezeti és kinevezési rendszerét, valamint a szolgáltatás teljesítésének felügyeletét, visszatartanak az ügyek számának a Covid19-világjárvány körülményei miatti esetleges növekedésétől, valamint a csődtörvény megtámadási eljárásokra vonatkozó 212. cikkének módosítása.

216

C2.5. R1

M

A büntetőeljárási törvénykönyv elfogadott módosításai

A büntetőeljárási törvénykönyv módosításainak hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A büntetőeljárási törvény módosításai, amelyek lehetővé teszik az IKT használatát a büntetőeljárásokban, beleértve a távmeghallgatások bevezetését, a bűncselekmények áldozatai számára az online tanúvallomások lehetőségének kiterjesztését, az ügyvédekkel biztonságos videokapcsolaton keresztül történő kommunikáció lehetőségét és az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak meghallgatásának előkészítését, valamint az elektronikus kommunikáció bevezetését.

217

C2.5. R1

T

Az igazságügyi képzési program keretében bevezetett új képzési programok

 

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2023

Az Igazságügyi Akadémia igazságügyi tisztviselőinek és igazságügyi hatósági tisztviselőinek szóló igazságügyi képzési program részeként hat új képzési programot kell befejezni:
–Különböző készségek fejlesztése (a bírósági elnökök irányítási és vezetési készségei, a bírósági igazgatási vezetők bírósági vezetése és a bírósági alkalmazottak kommunikációs készségei – három program).

A jogállamiság és az alapvető jogok előmozdítása magas színvonalú oktatás révén a horvát igazságszolgáltatásban.

Speciális képzési programok a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bírák és a családjogi bírák számára.

218

C2.5. R1

M

Az igazságszolgáltatás területére vonatkozó jogszabályi keret módosításainak elfogadása a nemperes eljárásokról szóló új törvénnyel.

A polgári perrendtartás, a közigazgatási jogvitákról szóló törvény, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, a bíróságokról szóló törvény, a bíróságok területi hatályáról és székhelyéről szóló törvény, a közjegyzői törvény és az új nemperes eljárásokról szóló törvény módosításainak hatálybalépése.

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A polgári perrendtartás és a közigazgatási jogvitákról szóló törvény módosításai, amelyek hozzájárulnak a bírósági eljárások lerövidítéséhez, a közigazgatási jogviták rendezésének felgyorsításához, az ügyek áramlásának csökkentéséhez és a költségek csökkentéséhez;
A nemperes eljárásokról szóló új törvény, amely megkönnyíti a polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, minőségi és átlátható jogorvoslatot biztosít, és megszünteti a jogbizonytalanságot;

A közjegyzőkről szóló törvény módosításai a közjegyzők üzleti tevékenységének IKT-megoldások révén történő korszerűsítése érdekében;

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt az ügyek elektronikus kezelése és az ügyek bíróságokon belüli hatékonyabb újraelosztása érdekében módosító törvény;

A bíróságokról szóló törvényt és a bíróságok székhelyéről szóló törvényt módosító törvény, amely lehetővé teszi a bírák szakosodását és szakosodott családi egységek létrehozását a városi bíróságokon a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok, a gyermekek hatékonyabb bírói védelmének biztosítása érdekében, és amely felülvizsgálja a szakértelem és a tolmácsolás biztosításának feltételeit, amelynek fontos eleme lesz a kötelező szakmai képzés rendszere. A jogállással kapcsolatos kérdések eldöntésére vonatkozó hatáskört a bíróságokról az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumra ruházzák át, és megerősítik a felügyeleti és elszámoltathatósági rendszert.

219

C2.5. R1

T

Négy közvetítő központ létrehozása a kereskedelmi bíróságokon Zágrábban, Splitben, Eszéken és Rijekában, valamint a közvetítésről szóló törvény módosításainak elfogadása

 

Szám

0

4

NEGYEDÉV

2023

A közvetítésről szóló törvény módosításai, amelyek még inkább előmozdítják az önkéntes közvetítést a peres ügyekben és a közigazgatási jogvitákban, csökkentve az ügyek hosszát és költségeit. Négy közvetítő központot kell létrehozni és működtetni Zágrábban, Splitben, Eszéken és Rijekában, ahol a közvetítőket kiképzik és közvetítői eljárásokat folytatnak le. A zágrábi központi központ, valamint a Splitben, Eszéken és Rijekában található regionális központok ugyanazon a helyen helyezkednek el, mint a kereskedelmi bíróságok, a Horvát Köztársaság Kereskedelmi Felsőbírósága, és biztosítani kell a felek számára a szükséges szakmai támogatást.

220

C2.5. R1

M

Elfogadták a bírák munkájára vonatkozó új keretkritériumokat, és bevezettek egy aktív bírósági ügykezelési eszközt

A bírák munkájára vonatkozó indikatív referenciaértékek elfogadása, aktív ügykezelési eszköz bevezetése

 

 

NEGYEDÉV

2023

A bírák munkájára vonatkozó indikatív referenciaértékek, amelyek több megoldandó ügyet írnak elő annak ösztönzése érdekében, hogy több ügyet, különösen régi ügyeket tárgyaljanak. A kiválasztott bíróságokon – többek között a zágrábi városi polgári bíróságon – a bírósági ügyek aktív kezelésére szolgáló eszköz használata nagyobb hatékonyságot eredményez (ellenőrzőlisták létrehozása, különös tekintettel a címkézésre, az igazságügyi kiválóság nemzetközi keretrendszerén alapuló önértékelési eszközökre).

221

C2.5. R1

T

A peres és kereskedelmi ügyek időtartamának csökkentése

 

Szám

656

456

NEGYEDÉV

2026

2020-hoz képest: Az uniós igazságügyi eredménytábla módszertanában meghatározott peres és kereskedelmi ügyek időtartamának legalább 200 nappal történő csökkentése.

222

C2.5. R1

T

Az összes folyamatban lévő ügy számának csökkentése

 

Szám

468 092

398 322

NEGYEDÉV

2026

2020-hoz képest: Az összes folyamatban lévő ügy számának legalább 69770-rel való csökkentése.

224

C2.5. R1-I1

M

Korszerűsített eSpis rendszer új funkciókkal és a Közös Szolgáltatási Központba (CDU) integrált új architektúrával

Új digitális megoldásokat vezetnek be az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálásának előmozdítása érdekében, beleértve a korszerűsített eSpis rendszert és a CDU-ba integrált új architektúrát.

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálásának javítása érdekében új funkciókat kell bevezetni:
–A dokumentumok teljes körű elektronikus kézbesítése az e-polgároknak felhasználói postafiókkal és a dokumentumok fizikai kézbesítés útján történő továbbítása esetén az elektronikus kézbesítésre vonatkozó információkkal,
A felhasználói élmény javítása a technikai szempontokra és az informatikai irányításra vonatkozó ajánlásokat (adminisztratív és üzleti folyamatokra vonatkozó ajánlások és technikai ajánlások) tartalmazó cselekvési terv végrehajtásával,
Új integrált architektúra a Közös Szolgáltatási Központban a rendszer szűk keresztmetszeteinek csökkentése, a stabilitás növelése és a más rendszerekkel való interoperabilitás lehetővé tétele érdekében.

225

C2.5. R1-I2

T

Az ingatlan-nyilvántartási és kataszteri adatok 60%-ának integrálása

 

% (százalékban)

3,86

60

NEGYEDÉV

2026

A vállalkozó által benyújtott zárójelentés, amely tartalmazza a kataszteri települések jegyzékét, valamint a kataszteri parcellák százalékos arányát az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban (BZP) minden egyes kataszteri településre vonatkozóan, megerősítve, hogy az ingatlan-nyilvántartási és kataszteri adatok 60%-át integrálták. A jelentésnek azt is meg kell erősítenie, hogy létrehozták a mesterséges intelligencián alapuló szoftvermodult (virtuális asszisztens).

226

C2.5. R1-I3

M

Az eljárást megszüntető valamennyi új első- és másodfokú bírósági határozatot anonimizálják és közzéteszik a portálon

Működik a bírósági határozatok nyilvános közzétételére és keresésére szolgáló rendszer.

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Az új funkciók közé tartozik valamennyi első- és másodfokú ítélet közzététele az interneten, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat tiszteletben tartó részletes keresési lehetőségekkel és automatizált anonimizálási módszerekkel.

227

C2.5. R1-I4

T

Garázs építése a zágrábi igazságügyi tér számára

 

Darabszám (bruttó m²)

0

45 000

NEGYEDÉV

2026

45 000 m² alapterületű garázst kell építeni, amit a következők bizonyítanak:

1. a felügyelő mérnök által készített jelentés az épület építési állapotáról, amely igazolja, hogy az épületet megépítették
2.Az épített épület geodéziai felmérése
3.Energiahatékonysági kártya építése

A beruházás egy új épület építésére vonatkozik, amelynek primerenergia-igénye legalább 20%-kal alacsonyabb, mint a közel nulla energiaigényű épületé.

228

C2.5. R1-I5

T

Újonnan felújított bírósági épületek, amelyek megfelelnek az épületek észszerű energiafelhasználásáról és hővédelméről szóló műszaki szabályzatnak

 

Szám

0

20

NEGYEDÉV

2024

20 bírósági épület felújítását be kell fejezni. Az újonnan felújított épületeknek meg kell felelniük az észszerű energiafelhasználásra és a hővédelemre vonatkozó szabványoknak. A beruházás átlagosan legalább az épületek felújításáról szóló (EU) 2019/786 bizottsági ajánlásban meghatározott közepes mélységű felújítást érint, amely a primerenergia-igény legalább 30%-os csökkentését eredményezi; vagy átlagosan legalább 30%-kal kell csökkenteniük a közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátást az előzetes kibocsátásokhoz képest. Emellett az épületekbe való bejutást hozzá kell igazítani a fogyatékossággal élő személyek igényeihez, és ehhez az alkalmazkodáshoz meg kell felelni a tűzvédelmi és műszaki védelmi szabványoknak, valamint a belső terek funkcionális kialakításának. Ebben a beruházási ciklusban elsőbbséget kell biztosítani az igazságügyi hatóságok elhelyezkedésének Horvátország gazdaságilag kevésbé fejlett részein.

229

C2.5. R1-I6

M

Valamennyi elsőfokú bíróság fel van szerelve, és megfelel a távtárgyalás feltételeinek.

Távtárgyalások tartása valamennyi elsőfokú bíróságon

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A távmeghallgatásokra vonatkozóan valamennyi elsőfokú bíróságon előírt előfeltételeknek működőképesnek kell lenniük.

230

C2.5. R1-I6

M

Az igazságügyi szervek IKT-infrastruktúrájának korszerűsítése

Hálózati berendezések és hálózati infrastruktúra átadásának igazolása/igazolása

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

Be kell nyújtani a hálózati berendezések és a korszerűsített hálózati infrastruktúra szállítási igazolását/igazolását.

K.3.  A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

C2.5 R1-I7 beruházás – A zágrábi igazságszolgáltatási tér projekt végrehajtása

A beruházás célja a fizikai infrastruktúra korszerűsítése a Justice Square projekt végrehajtása révén.

A beruházás egy 26 000 m² alapterületű épület megépítéséből áll.

K.4.  A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve 

Szám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan) 

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében) 

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása 

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év 

443

C2.5. R1-I7

T

Újonnan épített épület a zágrábi igazságügyi térben

Darabszám (bruttó m²)

0

26 000

NEGYEDÉV

2026

26000 m² alapterületű épületet kell építeni a zágrábi igazságügyi térben, amit a következők bizonyítanak:
1. a felügyelő mérnök által készített jelentés az épület építési állapotáról, amely igazolja, hogy az épületet megépítették
2.Az épített épület geodéziai felmérése
3.Energiahatékonysági kártya építése

A beruházás egy új épület építésére vonatkozik, amelynek primerenergia-igénye legalább 20%-kal alacsonyabb, mint a közel nulla energiaigényű épületé.

L. 2.6. ÖSSZETEVŐ: A KORRUPCIÓ MEGELŐZÉSE ÉS AZ ELLENE FOLYTATOTT KÜZDELEM

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja a korrupció megelőzésére és szankcionálására szolgáló keret megerősítése olyan intézkedések révén, amelyek célja i. a hatóságok hatékonyságának, koherenciájának és nyitottságának növelése a korrupció elleni küzdelemben, ii. az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény végrehajtásának javítása, iii. a helyi és regionális önkormányzati egységek többségi tulajdonú vállalatirányításának javítása, valamint iv. a bírósági jogorvoslati kapacitás megerősítése a közbeszerzési eljárásokban.

A komponens támogatja az arra vonatkozó országspecifikus ajánlás végrehajtását, hogy a közpénzek jogszerű, átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében tovább kell erősíteni a korrupció megelőzésére és szankcionálására szolgáló keretet (a 2019. évi 4. országspecifikus ajánlás).

L.1. PONT    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

C2.6 R1 reform – A hatóságok hatékonyságának, koherenciájának és nyitottságának növelése a korrupció elleni küzdelemben a digitalizáció révén, az átláthatóság fokozása és a koordináció javítása. 

Ezen intézkedés célja a nemzeti korrupcióellenes szakpolitikai dokumentumok végrehajtásában részt vevő hatóságok közötti koordináció és együttműködés javítása.

A reform az összeférhetetlenség megelőzéséről és a szabálytalanságokat bejelentő személyek védelméről szóló jogszabályi keret módosításaiból, valamint a 2021–2030-as időszakra vonatkozó új korrupcióellenes stratégiából áll.

C2.6 R1-I1 beruházás – A nyilvánosság bevonása a korrupció elleni küzdelembe a korrupció káros jellegével kapcsolatos tudatosság növelése révén

E beruházás célja, hogy növelje a nyilvánosság, a tisztviselők és a közigazgatási tisztviselők tudatosságát a korrupció károsságával kapcsolatban.

Ez a beruházás a korrupció elleni nemzeti tájékoztató kampány hatásairól szóló hatásvizsgálati jelentés közzétételéből áll.

C2.6. R1-I2. beruházás – A köztisztviselők etikai rendszerének digitalizálása.

A beruházás magában foglalja egy elektronikus etikai infrastruktúra-irányítási rendszer kifejlesztését és üzembe helyezését az etikai biztosok, az etikai bizottság és az etikai és integritási szolgálat által alkalmazott tisztviselők munkájának korszerűsítése és javítása érdekében.

A beruházást 2024. december 31-ig teljes mértékben végre kell hajtani.

C2.6. R1-I3. beruházás – Az állami tisztviselők vagyonnyilatkozati informatikai rendszerének javítása.

A beruházás célja, hogy tovább erősítse a tisztviselők vagyonnyilatkozatainak benyújtására és feldolgozására vonatkozó eljárást azáltal, hogy automatizálja a tisztviselők vagyonnyilatkozatának benyújtására szolgáló meglévő informatikai rendszer egyes folyamatait.

A beruházást 2024. június 30-ig be kell fejezni.

   

C2.6. R1-I4. beruházás – A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának támogatása

E beruházás célja a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának növelése.

A beruházás a PNUSKOK zágrábi és spliti irodáinak felújításából, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti rendőrségi hivatal (PNUSKOK) 4 regionális központjának új berendezéseiből áll.

Reform – Az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény végrehajtásának javítása

A kormány átláthatóságának és nyitottságának biztosítása, valamint a korrupció elleni küzdelem érdekében az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény a polgárok azon alkotmányosan garantált joga gyakorlásának fő eszköze, hogy hozzáférjenek a hatóságok birtokában lévő információkhoz. A reform magában foglalja a törvény és annak a tájékoztatáshoz való jog gyakorlására gyakorolt hatásainak mélyreható értékelését mind a felhasználók, mind a hatóságok szempontjából, amelyet a hozzáférési jogról szóló törvény módosításainak elfogadása követ az értékelés ajánlásának tükrözése érdekében.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C2.6 R3 reform – A helyi és regionális kormányzati egységek többségi tulajdonú vállalatai vállalatirányításának javítása

E reform célja a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő vállalatok hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása.

Ez a reform a helyi és regionális kormányzati egységek többségi tulajdonában lévő vállalatok vállalatirányítására vonatkozó OECD-ajánlások végrehajtásáról szóló kézikönyv kidolgozásából, a 2021–2022-es korrupcióellenes program helyi és regionális kormányzati egységek többségi tulajdonában lévő vállalatokra gyakorolt hatásainak értékeléséből, valamint képzésekből áll.

C2.6 R4 reform – A bírósági jogorvoslati kapacitás megerősítése a közbeszerzési eljárásokban

A reform célja a bírói jogvédelem megerősítése a közbeszerzési eljárásokban a bírák számára szervezett oktatási műhelytalálkozók révén, amelyek várhatóan növelik a korrupciós kockázatok kezelésével és a bírósági jogorvoslattal kapcsolatos ismereteiket és tudatosságukat a közbeszerzési eljárásokban. A munkaértekezleteket az Igazságügyi Akadémia szervezi az igazságügyi tisztviselők egész életen át tartó szakmai fejlődésének részeként.

A reformot 2024. június 30-ig végre kell hajtani.

L.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Quareter (Királynő)

Év

231

C2.6. R1

M

A 2021–2030-as időszakra szóló új korrupcióellenes stratégia elfogadása

A Parlament által elfogadott és a Hivatalos Lapban közzétett, a 2021–2030-as időszakra szóló új korrupcióellenes stratégia

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A stratégiának intézkedéseket kell tartalmaznia a korrupciós kockázatok kezelésére a kiemelt területeken, valamint a következő öt célkitűzés elérésére:
•A korrupció elleni küzdelem intézményi és normatív keretének megerősítése.

•A hatóságok munkája átláthatóságának és nyitottságának fokozása.

•Az integritás és az összeférhetetlenség kezelésére szolgáló rendszerek megerősítése.

•A korrupcióellenes potenciál erősítése a közbeszerzési rendszerben.

•A közvélemény figyelmének felhívása a korrupció káros voltára, a szabálytalanságok bejelentésének szükségességére és az átláthatóság fokozására.

232

C2.6. R1

M

Az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló új törvény elfogadása

Az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló törvényt úgy kell módosítani, hogy i. kiterjessze a törvény hatályát a címzettek tekintetében, beleértve a helyi és regionális önkormányzati egységek tulajdonában lévő vállalatokat és az ilyen vállalatok tulajdonában lévő vállalatokat, ii. kötelezze a törvény címzettjeinek bizonyos kategóriáit arra, hogy évente töltsenek ki vagyonnyilatkozatot, és a megadott határidőn belül tegyenek nyilatkozatot, iii. orvosolja az esetleges összeférhetetlenségeket, iv. szabályozza a jogsértések esetén alkalmazandó szankciók jobb meghatározásának lehetőségét az arányosság elvének a törvénybe való bevezetésével, és szabályozza a várakozási időszak egyes vonatkozásait, beleértve az összeférhetetlenségi bizottság arra vonatkozó javaslatait, hogy miként lehetne a gyakorlatban javítani a törvényt, valamint v. jogalapot biztosítson a helyi és regionális önkormányzati egységek képviseleti szerveinek tagjaira vonatkozó etikai mintakódex kidolgozásához, amelynek elfogadása, végrehajtása és felügyelete a képviseleti szervek feladata lenne.

233

C2.6. R1

M

A szabálytalanságot bejelentő személyek védelméről szóló törvény módosításainak elfogadása

A szabálytalanságokat bejelentő személyek védelméről szóló törvény módosításainak hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A szabálytalanságokat bejelentő személyek védelméről szóló törvényt úgy kell módosítani, hogy i. javítsa a törvény rendelkezéseit, ii. tisztázza a bizalmas személy fogalmát, és iii. rendelkezzen a beérkezett nyilvántartásba vételi igazolás kiállításáról.

234

C2.6. R1

M

A parlamenti képviselőkre vonatkozó etikai kódex és a végrehajtó hatalom tisztviselőire vonatkozó etikai kódex elfogadása

A parlamenti képviselők etikai kódexének és a végrehajtó hatalom tisztviselői etikai kódexének hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A parlamenti képviselőkre és a végrehajtó hatalom tisztviselőire vonatkozó etikai kódex iránymutatást fog nyújtani az összeférhetetlenséggel és más feddhetetlenségi kérdésekkel kapcsolatban.

235

C2.6. R1

T

Növelje az igazságszolgáltatási rendszer korrupcióellenes szerveinek alkalmazottaira vonatkozó személyzeti költségvetést.

 

% (százalékban)

100

110

NEGYEDÉV

2024

A személyzeti költségvetés 10%-os növelése 2020-hoz képest (beleértve a munkaerő-felvételt és az igazságszolgáltatási rendszeren belüli mobilitást).

236

C2.6. R1

T

Az informatikai eszközök és berendezések igazságügyi hatóságok általi beszerzésére szánt költségvetés növelése a korrupció és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálása érdekében

 

% (százalékban)

100

120

NEGYEDÉV

2024

2020-hoz képest 20%-kal növelni kell az igazságszolgáltatási rendszer korrupcióellenes hatóságainak számítógépes szolgáltatásaira és informatikai berendezéseire szánt költségvetést.

237

C2.6. R1

M

Informatikai platform létrehozása a nemzeti korrupcióellenes intézkedések végrehajtásának nyomon követésére

Online és hozzáférhető informatikai platform

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

Informatikai platform létrehozása a korrupció megelőzése különböző területeinek nyomon követésére: (1) a visszaélést bejelentő személyek védelme, (2) az információhoz való hozzáférés joga, (3) lobbizás, (4) összeférhetetlenség, (5) a nemzeti hatóságok koordinációja a nemzeti stratégiai és végrehajtási dokumentumok kidolgozása, végrehajtása és végrehajtásának nyomon követése terén, (6) az állami tulajdonú vállalatok, valamint a helyi és regionális önkormányzati egységek tulajdonában lévő vállalatok jegyzékének frissítése és közzététele, (7) jelentéstétel az ombudsman hivatalának,
 

238

C2.6. R1

T

A korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos bírósági ügyek átlagos hosszának csökkentése

 

Szám

999

799

NEGYEDÉV

2024

A korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos bírósági ügyek átlagos hosszának 200 nappal történő csökkentése a 2021. első negyedévi 999 naphoz képest.

239

C2.6. R1-I1

M

A korrupció elleni nemzeti tájékoztató kampány hatásainak értékelése

A hatásvizsgálati jelentés közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A hatásvizsgálati jelentést közzé kell tenni. Ajánlásokat tartalmaz a korrupció elleni nemzeti médiakampány hatásainak értékelésére vonatkozóan.

240

C2.6. R1-I2

M

A köztisztviselők etikai infrastruktúrájának irányítására szolgáló információs rendszer létrehozása

Az információs rendszert teljes mértékben kifejlesztették és üzembe helyezték

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Az etikai biztosok, az etikai bizottság és az etikai és integritási szolgálatnál dolgozó tisztviselők munkájának korszerűsítése és javítása érdekében elektronikus etikai infrastruktúra-irányítási rendszert kell kifejleszteni és üzembe helyezni, amely legalább a panaszok alábbi kategóriáinak feldolgozására szolgáló funkciókkal rendelkezik:
A tisztviselők által a polgárokkal szemben tanúsított bánásmóddal kapcsolatos panaszok

– A nyilvános megjelenés során tanúsított magatartással kapcsolatos panaszok.

– Anyagi vagy egyéb előnyök megszerzésével kapcsolatos panaszok.

– Összeférhetetlenséggel kapcsolatos panaszok.

– A köztisztviselők egyéb köztisztviselőkkel kapcsolatos panaszai, beleértve a felettesek magatartásával kapcsolatos panaszokat is.

241

C2.6. R1-I3

M

Továbbfejlesztett vagyonnyilatkozati információs rendszerek az állami tisztviselők és az igazságügyi tisztviselők számára

Az információs rendszereket korszerűsítették és bevezették

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Javítani kell a tisztviselők vagyonnyilatkozatának benyújtására szolgáló jelenlegi rendszert azáltal, hogy lehetővé teszik a rendelkezésre álló nyilvános forrásokból származó adatok automatikus kitöltését, és javítják az állami tisztviselők és igazságügyi tisztviselők vagyonnyilatkozatában szereplő információk ellenőrzésének előfeltételeit.

242

C2.6. R1-I4

T

A Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Rendőrség Nemzeti Hivatala (PN USKOK) 4 regionális központjának korszerűsítése

 

Szám

0

4

NEGYEDÉV

2025

A PN USKOK Zágrábban és Splitben található regionális központjai számára nyomonkövetési mérnökjelentéseket és az energetikai felújítások hatékonyságáról szóló jelentéseket kell benyújtani.
Az új informatikai berendezésekre, például a szoftvereszközök és a digitális bizonyítéktároló szerverek használatára vonatkozó átadási igazolásokat mind a négy regionális központ számára ki kell adni.

243

C2.6. R2

M

Az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény hatásainak értékelése

Az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvényről szóló értékelő jelentés közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Közzétett tanulmány, amely ajánlásokat tartalmaz az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény hatásainak, valamint az alkotmányosan garantált testmozgási szegmensre a felhasználók és a hatóságok szempontjából gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozóan. Az ajánlásokat figyelembe fogják venni a hozzáférési jogról szóló törvény jövőbeli módosításaival összefüggésben.

244 

C2.6. R3 

Az OECD vállalatirányítási ajánlásainak alkalmazása a helyi és regionális egységek többségi tulajdonlására vonatkozóan

Kézikönyv közzététele az OECD vállalatirányításra vonatkozó ajánlásainak a többségi tulajdonú helyi és regionális egységekben történő alkalmazásáról 

  

  

  

NEGYEDÉV 

2024 

Megjelent Kézikönyv: 
A többségi vállalatirányításra vonatkozó OECD-ajánlások helyi és regionális kormányzati egységek általi alkalmazása.

Megfelelési funkció bevezetése és végrehajtása az annak létrehozására kötelezett valamennyi jogi személynél. A korrupcióellenes politikák végrehajtásának, az etikai kódex és egy jobban kialakított megfelelési funkció bevezetésének fontossága annak megerősítése érdekében, hogy a vállalat gondosan végrehajtja az etikátlan magatartás megelőzését, valamint az etikus magatartást és a megfelelést ösztönző szervezeti kultúrát. 

245 

C2.6. R3 

A 2021–2022-es korrupcióellenes program végrehajtása által a helyi önkormányzatok és regionális kormányzati egységek többségi tulajdonú vállalataira gyakorolt hatások értékelése 

A hatásvizsgálati jelentés közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV 

2026 

A végrehajtás hatásairól szóló jelentést közzé kell tenni. A jelentésben kidolgozott módszertannak lehetővé kell tennie a korrupcióellenes program végrehajtása által a helyi és regionális kormányzati egységek tulajdonában lévő vállalatokra gyakorolt hatások, valamint a jövőbeli ilyen dokumentumok értékelését.

5 képzést kell tartani a helyi és regionális egységek többségi tulajdonában lévő vállalatok vállalatirányításáról, valamint az integritás megerősítésének és a korrupció elleni küzdelemnek a fontosságáról szóló OECD-ajánlások végrehajtásáról szóló kézikönyv alkalmazásáról.

3 kerekasztal-megbeszélésre és 1 konferenciára kerül sor a helyi és regionális önkormányzati egységek többségi tulajdonú vállalatainak vállalatirányításáról.

246 

C2.6. R4 

A bírák képzése a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós kockázatok kezeléséről és a közbeszerzési eljárásokban biztosított bírói jogvédelemről 

 

Szám 

20 

NEGYEDÉV 

2024 

Horvátország Közigazgatási Felsőbíróságának 20 bíráját képzésben kell részesíteni a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós kockázatok kezeléséről és a közbeszerzési eljárások során igénybe vehető bírósági jogorvoslatról. E célból az Igazságügyi Akadémia 2 munkaértekezletet szervez az igazságügyi tisztviselők egész életen át tartó szakmai fejlődésének részeként, a körülményektől függően klasszikus/rendszeres képzés és távoktatás formájában, a közbeszerzési eljárásokban a bírói jogvédelem további megerősítése érdekében.

M. 2.7. ÖSSZETEVŐ: A KÖLTSÉGVETÉSI KERET MEGERŐSÍTÉSE

Ennek a komponensnek az a célja, hogy az új költségvetési törvény révén tovább erősítse a költségvetési keretet és a költségvetési fegyelmet a költségvetési folyamatok javítása, a pénzügyi beszámolás javítása és egy makrogazdasági előrejelzési modell kidolgozása érdekében.

A költségvetési keret megerősítése az államháztartás fenntarthatósága javításának egyik kulcsfontosságú eleme, amely viszont hozzájárul a makrogazdasági stabilitáshoz, és megteremti a potenciális növekedési ráták növelésének, valamint a gazdasági helyreállításnak és a reziliencia növelésének előfeltételeit.

A komponens a költségvetési keret megerősítésére (2019. évi 1. országspecifikus ajánlás) és a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére irányuló költségvetési politikák folytatására (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás) vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik.

M.1. PONT    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – A költségvetési tervezés és jelentéstétel javítása 

E reform célja a költségvetési törvény módosítása a költségvetési folyamatok és a kapcsolódó költségvetési dokumentumok, valamint a pénzügyi beszámolás javítása érdekében, ezáltal biztosítva egy hatékony és fenntartható államháztartási gazdálkodási rendszer kialakítását.

A reformnak a következőket kell tartalmaznia:

-Az új költségvetési törvény kidolgozása és elfogadása.

-A Költségvetési Politikai Bizottság teljes körű működőképességének biztosítása egy új elnök nyilvános felhívás alapján történő kinevezése révén.

A reform 2022. március 31-ig fejeződik be.

Reform – A horvát gazdaság strukturális makrogazdasági modelljének kidolgozása

A reform célja a horvát gazdaság strukturális makrogazdasági modelljének kidolgozása, amely alkalmas középtávú makrogazdasági előrejelzések készítésére, a gazdaságpolitikák hatásainak és a sokkhatások hatásvizsgálatának szimulálására, és végső soron a pénzügyminisztérium költségvetési előrejelzések elkészítésére való képességének megerősítésére.

A reformot 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

M.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

247

C2.7. R1

M

A költségvetési keret megerősítése a költségvetési törvény elfogadása révén a költségvetési folyamatok javítása érdekében

Az új költségvetési törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az új költségvetési törvény meghatározza az állami költségvetés elkészítésének, elfogadásának és végrehajtásának folyamatát és a legfontosabb dokumentumokat, a helyi és regionális önkormányzati egységek és költségvetésen kívüli felhasználóik költségvetését, a helyi és regionális önkormányzati egységek hitelfelvételi keretét, a saját és elkülönített bevételek felhasználásának nyomon követését, a jövőbeli kiadások előrejelzését és ellenőrzését, beleértve a többéves kötelezettségvállalásokat is, nagyobb rugalmasságot téve lehetővé az uniós projektek végrehajtása során, és biztosítva a 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést a pénzügyi és statisztikai jelentéstétel hatékonyabb rendszerének létrehozása érdekében.

248

C2.7. R1

M

A költségvetés-politikai bizottság teljes körű működésének biztosítása.

A Költségvetési Politikai Bizottság új elnökének Parlament általi kinevezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Költségvetési Politikai Bizottság új elnökének kinevezése biztosítja a Bizottság teljes körű működését és a költségvetési elszámoltathatóságról szóló törvény (OG 111/2018) végrehajtását.

249

C2.7. R2

M

A horvát gazdaság strukturális makrogazdasági modelljének kidolgozása középtávú makrogazdasági előrejelzések készítése, költségvetési tervezés céljából
és gazdaságpolitikai elemzések

A horvát gazdaság teljes mértékben működőképes strukturális makrogazdasági előrejelzési modelljének kidolgozása és alkalmazása az éves költségvetés alapjául szolgáló előrejelzések elkészítéséhez.

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Ki kell dolgozni a horvát gazdaság strukturális makrogazdasági modelljét a középtávú makrogazdasági előrejelzések készítése, a gazdaságpolitikák és a sokkhatások hatásainak szimulálása, és végső soron a pénzügyminisztérium költségvetési előrejelzések elkészítésére való képességének megerősítése érdekében. Az eredeti modellt 2021 végéig kell kidolgozni, és 2022 közepére teljes mértékben működőképesnek kell lennie, lehetővé téve a 2023. évi költségvetés alapjául szolgáló előrejelzések elkészítését. A modell eredményeit fel kell használni a költségvetési dokumentumok elkészítéséhez, javítva a középtávú költségvetési előrejelzések minőségét és ezáltal az államháztartás fenntarthatóságát.

N. 2.8. ÖSSZETEVŐ: A PÉNZMOSÁS ELLENI KERET MEGERŐSÍTÉSE

E komponens célja, hogy megerősítse a horvát hatóságok (felügyeleti hatóságok, a Pénzmosás Elleni Hivatal, bűnüldöző hatóságok) képességét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre, javítsa koordinációjukat és együttműködésüket, valamint tovább növelje az összes érintett érdekelt fél tudatosságát.

Ez a reform összhangban van Horvátországnak az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II) való részvételére vonatkozó cselekvési tervével.

N.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – A pénzmosás megelőzésének szükségességével kapcsolatos tudatosság növelése

E reform célja, hogy a nemzetközi normákkal összhangban fenntartsa a pénzügyi rendszer hatékonyságát, ugyanakkor megelőzze a jogellenes pénzmozgásokat azáltal, hogy rendszeres képzési keret létrehozásával felhívja a figyelmet a pénzmosás elleni intézkedések végrehajtásáért felelős valamennyi intézményre és hatóságra.

Reform – A Pénzmosás Elleni Hivatal és a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés fokozása

E reform célja a Pénzmosás Elleni Hivatal és a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés fokozása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjének javítása révén.

Reform – Az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentésére irányuló cselekvési terv teljes körű végrehajtása

E reform általános célja a kormány által elfogadott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás horvátországi nemzeti kockázatértékelésében azonosított kockázatok csökkentésére irányuló cselekvési terv végrehajtása. A cselekvési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja például a Pénzmosás Elleni Hivatal, a Pénzügyi Felügyelet és a felügyeleti hatóságok igazgatási kapacitásának megerősítése, a felügyeleti tevékenységek számának növelése, az informatikai infrastruktúra javítása, valamint valamennyi kötelezett szolgáltató tisztségviselőinek képzése az együttműködés és az igazgatási kapacitás megerősítése érdekében.

C2.8 R4 reform – A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletének kockázatértékelés alapján történő megerősítése Horvátország pénzügyi ágazatában

E reform általános célja a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó horvátországi keret javítása, valamint az intézményi és igazgatási kapacitás megerősítése a technikai támogatási eszköz (TSI) projekt keretében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletére vonatkozó kockázatalapú megközelítés kidolgozására tett ajánlások végrehajtása révén.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

N.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

250

C2.8. R1

M

Az összes felelős fél figyelmének felkeltése rendszeres képzés révén

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló jelentéstételre kötelezett személyzet folyamatos képzésére vonatkozó keret

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A felügyeleti szervek és a Pénzmosás Elleni Hivatal által az összes adatszolgáltató intézmény és hatóság személyzete – többek között a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó megfelelési tisztviselők és a hitelintézetek vezetősége – számára biztosított folyamatos képzésre vonatkozó keretrendszer. A keretben előirányzott oktatási kezdeményezéseknek arra kell összpontosítaniuk, hogy felhívják a figyelmet az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtásának kockázatalapú megközelítésére és a gyanús tevékenységek bejelentésére vonatkozó kötelezettségre. A keretrendszer részeként a felügyeleti szervek és a Pénzmosás Elleni Hivatal rendszeresen naprakész információkkal látják el az intézményeket és a hatóságokat a pénzmosással kapcsolatos fejleményekről.

251

C2.8. R2

M

A Pénzmosás Elleni Hivatal és a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés folytatása

A Pénzmosás Elleni Hivatal és a felügyeleti hatóságok aktualizált együttműködési megállapodást írnak alá az információcseréről és az együttműködésről

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A Pénzmosás Elleni Hivatal és a felügyeleti hatóságok közötti, az információcserére és az együttműködésre vonatkozó aktualizált együttműködési megállapodás, amely a következőket tartalmazza:
a felügyeleti eljárásokhoz szükséges adatok és információk cseréje,

az adatszolgáltató szervezeteknél feltárt szabálytalanságokra vonatkozó információcsere,

információcsere a Pénzmosás Elleni Hivatal és a felügyeleti hatóságok által azonosított legújabb pénzmosási/terrorizmusfinanszírozási tipológiákról,

a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás azonosított kockázatain alapuló felügyeleti tevékenységek növekedése, valamint

v. statisztikai adatok cseréje a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos nemzeti kockázatértékelés, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és felderítésére irányuló rendszererőfeszítések hatékonyságának értékelése céljából.

252

C2.8. R2

T

A felügyelet megerősítése a felügyelettel foglalkozó intézményközi munkacsoport rendszeres ülései révén

 

Szám

0

12

NEGYEDÉV

2024

A felügyeleti gyakorlatok harmonizálása, a felügyeleti hatóságok közötti tapasztalatcsere és tudáscsere javítása, valamint az információcsere érdekében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyelettel foglalkozó intézményközi munkacsoport (MIRS) 2020 vége és 2024 vége között legalább 12 ülést tart. A felügyelettel foglalkozó intézményközi munkacsoport megerősíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni törvény intézkedései és fellépései végrehajtásának felügyeletéért felelős valamennyi felügyeleti hatóság közötti együttműködést. A felügyelettel foglalkozó intézményközi munkacsoport különösen a következőket követi nyomon: i. a végzett megfigyelésre vonatkozó statisztikai adatok hatékony cseréje, ii. a felügyeleti tapasztalatok cseréje („bevált gyakorlatok”), iii. a törvény alkalmazása során feltárt szabálytalanságokra vonatkozó információcsere, iv. a felügyeleti tevékenységek megerősítése és összehangolása, valamint v. a felügyeleti tervekre vonatkozó információcsere.

253

C2.8. R3

M

Az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentésére irányuló új cselekvési terv végrehajtásának befejezése aktualizált nemzeti kockázatértékelés alapján.

Az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentésére irányuló új cselekvési terv végrehajtásának befejezése az együttműködés és az információcsere további megerősítése révén

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Horvát Köztársaság pénzmosásra és terrorizmusfinanszírozásra vonatkozó nemzeti kockázatértékelése alapján 2021. december 31-ig teljes mértékben végre kell hajtani a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás azonosított kockázatainak csökkentésére irányuló cselekvési tervet. A cselekvési tervnek tartalmaznia kell az azonosított kockázatok csökkentésére irányuló intézkedéseket, a közjogot és a jogosultak által az egyes intézkedések végrehajtására kijelölt egyéb szerveket, valamint az intézkedések végrehajtásának határidejét. A tervnek figyelembe kell vennie a felügyeletek (Horvát Nemzeti Bank, Pénzügyi Felügyelet, Horvát Pénzügyi Szolgáltatások Felügyeleti Ügynöksége), a Pénzmosás Elleni Hivatal, a Horvát Köztársaság Államügyészsége és a kötelezett jogi személyek (bankok és mások) által azonosított kockázatokat. Tovább erősíti az összes felelős intézmény és hatóság közötti együttműködést és információcserét.

254

C2.8. R4

M

A pénzügyi ágazat felügyeletének megerősítése kockázatértékelés alapján a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén

A technikai támogatási eszköz (TSI) „A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem kockázatalapú felügyelete a pénzügyi ágazatban Horvátországban” elnevezésű projektje keretében kidolgozott kockázatalapú felügyeletre vonatkozó megerősített eljárások és módszerek teljes körű végrehajtása az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok hatékony csökkentése érdekében

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A hatóságok – szükség esetén jogszabályok elfogadásával – intézkedéseket hoznak a pénzügyi szektor felügyeletének megerősítésére a Horvát Nemzeti Bank és a Horvát Pénzügyi Szolgáltatások Felügyeleti Ügynöksége által végzett kockázatértékelés alapján, valamint a technikai támogatási eszköz keretében nyújtott technikai segítségnyújtás eredményeivel összhangban kidolgozott kockázatalapú megközelítés alkalmazásával. Az intézkedéseknek erősíteniük kell az intézményi és igazgatási kapacitást, és hozzá kell járulniuk a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem teljes horvátországi megelőzési rendszere hatékonyságának javításához, és végső soron a pénzmosás elleni általános horvátországi keret javításához.

O. 2.9. ÖSSZETEVŐ: A KÖZBESZERZÉSI KERET MEGERŐSÍTÉSE

A közbeszerzési keret javítása és az uniós bevált gyakorlatokkal való összehangolása érdekében a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek javítják a közbeszerzés képzési rendszerét, kötelező e-fellebbezések bevezetésével megerősítik a felülvizsgálati rendszert, és ösztönzik az innovatív közbeszerzés alkalmazását. A továbbfejlesztett közbeszerzési rendszernek többek között hozzá kell járulnia a korrupció elleni küzdelemhez, és az uniós források jobb felhasználásához kell vezetnie, ami várhatóan az üzleti környezet javulását, a magánberuházások növekedését, a termelékenység növekedését és új munkahelyek létrehozását eredményezi.

A komponens három reformot és egy beruházást foglal magában, amelyek célja a horvát közbeszerzési rendszer átláthatóságának és hatékonyságának fokozása. Ezek hozzájárulnak továbbá a korrupció fokozott megelőzéséhez, különösen helyi szinten (2019. évi országspecifikus ajánlás), valamint javítják a horvát közigazgatás kapacitását és hatékonyságát (2020. évi országspecifikus ajánlás).

O.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – Közbeszerzési képzés folyamatos biztosítása

A reform célja a közbeszerzési képzési rendszer javítása olyan új eszközök kifejlesztésével, amelyek révén elméleti és gyakorlati ismeretek, szakmai készségek és kompetenciák szerezhetők meg a közbeszerzési eljárások minden szinten történő szakmai, költséghatékony, eredményes és hatékony végrehajtása érdekében. Olyan átfogó megközelítésre kell épülnie, amely a C2.9.R1-I1 beruházási intézkedés keretében végzett munkateher-elemzés eredményeinek integrálásával erősíti az érdekelt felek versenyképességét a közbeszerzési rendszerben. Az elemzésnek a 30 kompetenciát és készséget meghatározó kompetenciamátrix alapján meg kell határoznia a kulcsfontosságú közbeszerzési alkalmazottak folyamatos és tervezett képzésével kapcsolatos igényeket.

Emellett 2023. december 31-ig be kell vezetni a horvát képzési rendszerbe a közbeszerzési szakemberek európai kompetenciakeretét (ProcurCompEU), amely közös referenciakeretként szolgál a közbeszerzési szakemberek számára. Először is, az egyének számára a keret megkönnyíti a személyes és szakmai kompetenciák azonosítását és kialakítását. Másodszor, a közszolgáltató ajánlatkérőknek ezt arra kell felhasználniuk, hogy értékeljék és javítsák a közbeszerzés hatékonyságát a szervezetükön belül. Végezetül a közbeszerzési képzési szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy a ProcurCompEU keretrendszert átfogó tanulási és képzési programok kidolgozására használják fel.

Harmadszor, az általános képzési programoknak, amelyeknek az ajánlattevők számára is nyitva kell állniuk, növelniük kell az ajánlattevők közbeszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatos ismereteit és készségeit, javítva a kkv-k közbeszerzésben való részvételének szintjét és sikerét.

Ezt a reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

   

C2.9 R1-I1 beruházás – A közbeszerzési rendszer kulcsfontosságú intézményeiben dolgozó alkalmazottak munkaterhelésének elemzése

E beruházás keretében munkaterhelés-elemzést kell végezni a szereplők számának, a személyzet szükséges kompetenciáinak és a kompenzációs rendszer szükséges javításának meghatározása érdekében. Az elemzésben foglalt ajánlás végrehajtása várhatóan optimális számú, magasan képzett, motivált, a kulcsfontosságú közbeszerzési intézmények igényeire reagáló személyzetet eredményez és tart fenn.

A kezdeményezés a következőkre terjed ki:

-a közbeszerzési szervek munkaterhének elemzése, beleértve az uniós források kezelését is;

-az általuk végzett feladatok leírása;

-a szükséges kompetenciák meghatározása.

A munkateher-elemzésnek múltbeli munkateher-adatokon kell alapulnia, figyelembe véve a várható munkateher-tendenciákat is, beleértve a személyzet folyamatos és tervezett képzésének szükségességét a közbeszerzéssel kapcsolatos olyan konkrét témákban, mint a stratégiai, társadalmilag felelős, fenntartható közbeszerzés, az innovatív közbeszerzés és a kkv-k e közbeszerzési piachoz való hozzáférése.

Az elemzés eredményeit fel kell használni a közbeszerzési rendszer kulcsfontosságú intézményei (MINGOR – Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium, SAFU – Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Ügynökség és DKOM – Közbeszerzési Felügyeleti Állami Bizottság) személyzetének folyamatos és tervezett képzési igényeinek meghatározására.

Ezt az intézkedést 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform – A jogorvoslati rendszer megerősítése a közbeszerzésben

A reform célja, hogy hozzájáruljon a felülvizsgálati rendszerrel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséhez, és a fellebbezések átlagos időtartamának lerövidítése és az e-fellebbezések kötelezővé tétele révén segítse a korrupció elleni küzdelmet.

A reform magában foglalja a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi keret módosítását annak érdekében, hogy az e-fellebbezést kötelező eszközként bevezessék a közbeszerzési rendszerbe, valamint a fellebbezések elbírálásához szükséges átlagos idő csökkentését.

Reform – Innovatív közbeszerzés

A reform célja, hogy növelje az innovációs közbeszerzés alkalmazását Horvátországban.

Ez az intézkedés magában foglalja egy innovációs közbeszerzéssel kapcsolatos képzési program kidolgozását és végrehajtását a horvátországi közbeszerzők számára.

O.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

256

C2.9. R1

M

Iránymutatás a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének és összevonásának javításáról

Az iránymutatások közzététele a közbeszerzési portálon

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének további ösztönzése érdekében iránymutatásokat kell kidolgozni és közzétenni az ajánlatkérők és az ajánlattevők számára, hogy ösztönözzék a kkv-k részvételét a közbeszerzési piacon. Az iránymutatásoknak tartalmazniuk kell a közbeszerzési törvény legfontosabb rendelkezéseit is, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a kkv-k számára a közbeszerzési szerződésekért való versenyt. Folytatni kell az együttműködést a vállalkozói szövetségekkel annak érdekében, hogy célzott képzést nyújtsanak az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásokban. Az iránymutatást a strukturálisreform-támogató program projektjének eredményei alapján készítik el.

257

C2.9. R1

M

A közbeszerzési képzésre vonatkozó szabályok módosítása

A közbeszerzési képzésre vonatkozó szabályok módosításainak hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A jogszabályi keretnek a közbeszerzéssel kapcsolatos képzés javítását célzó módosításai a következőket foglalják magukban: i. a kompetenciafejlesztési programok tantervének létrehozása, amely meghatározza a kompetenciákat és a tanulási célkitűzéseket, ii. a ProcurCompEU beépítése a közbeszerzés kötelező képzési és tanúsítási rendszerébe; iii. a képzések minőségi értékelésének elvégzésére vonatkozó követelmény.
A módosítások várhatóan átfogó megközelítést biztosítanak a kulcsfontosságú közbeszerzési intézmények személyzete adminisztratív kapacitásának megerősítéséhez, felhasználva a munkateher-elemzés (R1-I1) ajánlásait is. A szervezeti értékelés eredményei és a stratégiai prioritások alapján elsőbbséget kell biztosítani azoknak a képzéseknek, amelyek a legnagyobb hatást tudják kifejteni az olyan célkitűzések elérése terén, mint a feddhetetlenséggel és az átláthatósággal kapcsolatos kérdések, az eljárások megfelelő tervezése, a tisztességes és nyílt műszaki leírások, az ajánlatok egyértelmű kiválasztási és értékelési kritériumai, a szerződéskezelés és a módosítások.

258

C2.9. R1

M

A ProcurCompEU keretében a közbeszerzési tisztviselők folyamatos képzésére vonatkozó testre szabott keret integrálása a közbeszerzésre vonatkozó kötelező képzési és tanúsítási rendszerbe.

A közbeszerzési tisztviselők továbbképzésére vonatkozó, a ProcurCompEU-val összehangolt keret hatálybalépése;

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A ProcurCompEU eszközt Horvátország sajátosságaihoz kell igazítani, és be kell építeni a meglévő kötelező közbeszerzési képzési és tanúsítási rendszerbe. Létrejön egy aloldal a közbeszerzési portálon, ahol a ProcurCompEU eszközei rendelkezésre állnak és azokat a közbeszerzési rendszer valamennyi érdekelt fele szabadon használhatja, és az illetékes közbeszerzési szakpolitikai szerv támogatja annak gyakorlati végrehajtását és felügyeletét.

259

C2.9. R1-I1

M

Független elemzés és konkrét ajánlások közzététele a közbeszerzési rendszer kulcsfontosságú intézményeinek (MINGOR, SAFU, DKOM) teljes személyzetére vonatkozó teherkezelés javítása érdekében.

A közbeszerzési rendszer kulcsfontosságú intézményei (MINGOR, SAFU és DKOM) alkalmazottainak munkaterhelésére vonatkozó elemzés közzététele, beleértve az emberi erőforrásokra vonatkozó ajánlások és intézkedések végrehajtására irányuló cselekvési tervet

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Független külső szakértőknek átfogó elemzést kell végezniük az uniós forrásokban szereplő, a közbeszerzési rendszerben részt vevő kulcsfontosságú intézmények személyzetének munkaterhéről, beleértve az általuk végzett feladatok leírását, valamint a szükséges kompetenciákat és kompenzációs rendszert. A közzétett független jelentés a közbeszerzési rendszerben betöltött szerepek és a munkateher átfogó elemzésén fog alapulni, figyelembe véve a korábbi munkateherre vonatkozó adatokat, és összehasonlítva azokat a növekvő munkateher tendenciáival, beleértve az olyan konkrét témákkal kapcsolatos képzési igényeket is, mint a fenntartható közbeszerzés és a kkv-khoz való hozzáférés. A jelentésnek cselekvési tervet kell tartalmaznia a magasan képzett személyzet felvételének és megtartásának biztosítását célzó javító intézkedések és ajánlások végrehajtására.

260

C2.9. R2

M

A közbeszerzési jogi keret módosítása, amely az e-fellebbezés alkalmazását a fellebbezés kötelező eszközévé teszi

A közbeszerzési törvény módosításainak és a szabályzatnak (a közbeszerzési eljárásokban a fellebbezésről szóló rendelet) a hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A közbeszerzési jogi keretet (a közbeszerzési törvényt és a vonatkozó szabályzatokat) módosítani kell annak érdekében, hogy az e-fellebbezést kötelező jogorvoslati eszközként bevezessék a közbeszerzési rendszerbe.

261

C2.9. R2

T

A fellebbezések és határozatok elbírálásához szükséges átlagos idő csökkentése

 

Szám

35.2

29.2

NEGYEDÉV

2024

A fellebbezés beérkezésétől számított, a fellebbezési ügyekben való határozathozatalra rendelkezésre álló napok átlagos számát legalább 6 nappal csökkenteni kell.

263

C2.9. R3

M

Innovatív közbeszerzés megtervezésére és irányítására irányuló programok és tevékenységek

A beszerzők számára az innovációs közbeszerzéssel kapcsolatos szakmai segítségnyújtást és képzést biztosító program

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A horvát intézmények technikai segítségnyújtási támogatás igénybevételével programokat hoznak létre annak érdekében, hogy szakmai segítséget nyújtsanak a beszerzőknek az innovációval kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban. Meg kell erősíteni a HAMAG-BICRO-ban (Horvát Kisvállalkozási, Innovációs és Beruházási Ügynökség) létrehozott Innovatív Közbeszerzési Versenyközpontot, és annak személyzetét ki kell képezni arra, hogy önállóan nyújtson képzést az innovációs közbeszerzésről. Ugyanígy meg kell erősíteni a MINGOR (Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium) igazgatási kapacitását is. A kapacitások megerősítése terén elért eredményekről 2024 első negyedévéig jelentést kell készíteni.

Közzé kell tenni továbbá egy kézikönyvet a beszerzést végző szervek számára, amely iránymutatást tartalmaz az innovációval kapcsolatos közbeszerzési eljárások lefolytatásának módjáról.

264

C2.9. R3

T

Az innovációs közbeszerzéssel kapcsolatos képzés

 

Szám

0

150

NEGYEDÉV

2025

Legalább 150 közbeszerző képviselőit ki kell képezni az innovációs közbeszerzéssel kapcsolatban. A hatóságok statisztikai közzététellel nyomon követik az innovációs közbeszerzés alkalmazását is, és figyelemfelkeltő tevékenységeket végeznek a magánszektor érdekelt felei számára.

P. 3.1. ÖSSZETEVŐ: AZ OKTATÁSI RENDSZER REFORMJA

Horvátország oktatási rendszere számos jelentős kihívással néz szembe. Az intézményes gyermekgondozásban való részvétel és a koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel az egyik legalacsonyabb az EU-ban, ami nagyrészt a koragyermekkori nevelési és gondozási infrastruktúra és a tanárok hiányának tudható be, és a jelentős regionális egyenlőtlenségek súlyosbítják az egyenlőtlenségeket. A (nyolc évig tartó) kötelező iskoláztatási ciklus egy évvel rövidebb, mint az uniós előírás. Az általános iskolákban az éves tanítási idő is alacsonyabb az uniós átlagnál, mivel számos iskola infrastrukturális hiányok miatt váltott műszakban működik. A tanulók teljesítménye valamennyi alapkészség tekintetében elmarad az uniós átlagtól. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A felnőttoktatásban való részvétel szintén nagyon alacsony.

E komponens célja mindezen kihívások kezelése. Magában foglalja az oktatási rendszer átfogó reformját, amelynek célja az oktatáshoz való hozzáférés és az oktatás minőségének támogatása az oktatás minden szintjén. Magában foglalja továbbá a kisgyermekkori nevelési és gondozási infrastruktúrába, az iskolákba és a felsőoktatási digitális infrastruktúrába történő kiegészítő beruházásokat.

Ez a komponens hozzájárul az elmúlt két évben Horvátországnak címzett azon országspecifikus ajánlások végrehajtásához, amelyek szerint „meg kell valósítani az oktatási reformot, és javítani kell mind az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést minden szinten, mind pedig azok minőségét és munkaerőpiaci relevanciáját” (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás), valamint „elő kell mozdítani a készségek elsajátítását” (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás).

P.1.:    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – Az oktatási rendszer strukturális reformja

Ezen intézkedés célja az oktatáshoz való hozzáférés és az oktatás minőségének javítása minden szinten, különösen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokból származó személyek és gyermekek számára 19 .

·Kisgyermekkori nevelés és gondozás

Ez a reform a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés javításából áll a gyermekek számára három éves kortól az alapfokú oktatás megkezdéséig, valamint egy új finanszírozási modell létrehozásából a koragyermekkori nevelés és gondozás finanszírozása hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

·Általános iskolák

A reform célja a tanítás és a tanulási eredmények minőségének javítása, különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyermekek esetében, egyszeri műszak, egész napos oktatás általános iskolákban történő megvalósítása és a kötelező tanítási órák számának növelése révén. A reform célja továbbá a folyamatos tanárfejlesztés és a tanulási eredmények szisztematikus külső értékelésének támogatása az általános iskolákban.

A reform módosítja az oktatási törvényt az általános iskolák új egész napos tanítási modelljének bevezetése érdekében, módosítva a kötelező tanítási órák minimális számát és az általános iskolák tantervét, és azt rendszeres tanárfejlesztési programok kísérik.

A reform ezen intézkedéscsomagját 2023. december 31-ig be kell fejezni.

·Középiskolák

A reform célja, hogy növelje a középfokú oktatás relevanciáját azáltal, hogy növeli a diákok általános középfokú oktatásba („gimnazija” programok) való beiratkozását, miközben csökkenti a szakképzés arányát, és javítja a szakképzési programok munkaerőpiaci relevanciáját.

A reformnak hozzá kell járulnia a számos meglévő középfokú szakképzési program megszilárdításához azáltal, hogy csökkenti a felesleges szakképzési programokat, és növeli a programok munkaerőpiaci igényeknek való megfelelését. A reform a horvát képesítési keretrendszer (CROQF) képesítési és foglalkozási normáin alapuló új tanterveket vezet be, amelyeket új oktatási anyagok kidolgozásának és a szakképzésben dolgozó tanárok szakmai képzésének kell kísérnie.

A reform ezen intézkedéscsomagját 2023. december 31-ig be kell fejezni.

·Felnőttoktatás

A reform célja a felnőttoktatás minőségének és relevanciájának javítása. Az új felnőttoktatási törvény összehangolja a felnőttoktatási programokat a horvát képesítési keretrendszer (CROQF) képesítési előírásaival, ami várhatóan megkönnyíti a megszerzett ismeretek és készségek elismerését. A reformnak elő kell írnia az egyéni oktatási számlák bevezetését is annak érdekében, hogy mindenki részt vehessen az egész életen át tartó tanulásban. A reformnak be kell vezetnie a felnőttoktatási szolgáltatók értékelési rendszerét is.

A reform ezen intézkedéscsomagját 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Ezt a reformot három beruházás támogatja (C3.1 R1-I1, C3.1 R1-I2, C3.1 R1-I3, és C3.1 R1-I4).

C3.1. R1-I1. beruházás – A koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények építése, korszerűsítése, újjáépítése és felszerelése

E beruházás célja a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés támogatása Horvátországban. Ez az intézkedés magában foglalja új koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények építését és a meglévő létesítmények felújítását azzal a céllal, hogy 12000 új férőhelyet hozzanak létre a koragyermekkori nevelésben és gondozásban.

C3.1. R1-I2. beruházás – Általános iskolák építése, korszerűsítése, újjáépítése és felszerelése egy műszakos, egész napos tanításhoz

Ezen intézkedés célja a horvátországi általános iskolák egész napos oktatásra való átállásának támogatása. Az intézkedés új általános iskolák építéséből és a meglévők korszerűsítéséből áll.

Beruházás – Középiskolák építése, korszerűsítése, felújítása és felszerelése

Ezen intézkedés célja a fizikai infrastruktúra kapacitásának növelése a középiskolákban. Az intézkedés magában foglalja új középiskolák építését és a meglévők korszerűsítését, beleértve az iskolák sportinfrastruktúráját is.

Reform – A felsőoktatás korszerűsítése

E reform célja a felsőoktatás elérhetőségének, minőségének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, különösen a kiszolgáltatott és alulreprezentált csoportok körében.

A reform magában foglalja a tudományról és a felsőoktatásról szóló új törvény, valamint a tudomány és a felsőoktatás minőségbiztosításáról szóló új törvény elfogadását annak érdekében, hogy új, hatékony finanszírozási modellt hozzanak létre az állami egyetemek és más állami felsőoktatási intézmények számára. Az új finanszírozási modellnek az intézmény fejlesztési célkitűzéseihez kapcsolódó átlátható kritériumokon és teljesítménymutatókon kell alapulnia. Az új finanszírozási modell bevezetése várhatóan az egyetem/intézmény tudományos kutatási és oktatási tevékenységeire kiterjedő, kétéves időtartamra szóló programmegállapodásokon keresztül valósul meg.

A reform célja továbbá, hogy az oktatást jobban összehangolja a munkaerőpiaci igényekkel. Továbbra is képesítési előírásokat állapít meg valamennyi felsőoktatási képesítésre vonatkozóan, és felveszi azokat a horvát képesítési keretrendszer (CROQF) nyilvántartásába, amely várhatóan jobban összehangolja a felsőoktatási képesítéseket a munkaerőpiaci igényekkel. A reformnak létre kell hoznia az oklevelek digitális nyilvántartását is, ami előrelépést jelent a diplomások foglalkoztathatóságának nyomon követését lehetővé tevő pályakövetési rendszer kidolgozása felé.

A reformnak támogatnia kell továbbá az oktatási és a tudományos kutatási tevékenységek közötti szorosabb kapcsolatokat, a horvát egyetemek nemzetközivé válását és részvételét a jövő európai egyetemeinek szövetségeiben, valamint támogatnia kell a felsőoktatás digitális átalakulását.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás – A felsőoktatás digitális átalakítása

Ezen intézkedés célja a felsőoktatás digitális átalakulásának támogatása és az e-tanulás megkönnyítése.

Az intézkedés az oktatás digitális infrastruktúráiba és a digitális oktatási eszközökbe történő beruházásokból áll.

P.2.:    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

265

C3.1. R1

M

A felnőttkori tanulásra vonatkozó felülvizsgált jogi keret elfogadása

A felnőttkori tanulást szabályozó felülvizsgált jogi keret hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A felnőttoktatást szabályozó felülvizsgált jogi keretnek támogatnia kell a programok kínálata és a munkaerőpiaci igények közötti jobb összhangot azáltal, hogy a felnőttoktatási programokat összehangolja a horvát képesítési keretrendszer (CROQF) képesítési normáinak tartalmával, és lehetővé teszi az informális és nem formális tanulás elismerését.

266

C3.1. R1

M

A középfokú oktatási igények átfogó elemzése

A középfokú oktatási igényekről készített átfogó elemzés eredményeinek közzététele a Tudományügyi és Oktatási Minisztérium honlapján

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

El kell végezni a középfokú oktatási igények átfogó elemzését az általános középfokú oktatási programokba beiratkozott diákok arányának növelését, a felesleges szakképzési programokba beiratkozott diákok arányának csökkentését, valamint a szakképzési programoknak a munkaerőpiaci igényekkel való összehangolását célzó intézkedések támogatása érdekében.

267

C3.1. R1

M

A koragyermekkori nevelés és gondozás finanszírozási modelljének elfogadása

A koragyermekkori nevelés és gondozás finanszírozási modelljének hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A horvát kormány modellt fogad el a kisgyermekkori nevelési és gondozási létesítmények működési költségeinek finanszírozására a kisebb pénzügyi kapacitással rendelkező önkormányzatok/helyi kormányzati egységek számára annak érdekében, hogy a meglévő kisgyermekkori nevelési és gondozási létesítmények felújítását vagy új létesítmények építését követően biztosítsa a beruházás fenntarthatóságát.

268

C3.1. R1

M

Az egész napos oktatási modellre vonatkozó módosítások elfogadása

Az egész napos oktatást célzó alap- és középfokú oktatást szabályozó törvény elfogadott módosításainak hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az alap- és középfokú oktatást szabályozó törvény módosításai meghatározzák az egész napos oktatás bevezetésének feltételeit.

269

C3.1. R1

T

A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel

% (százalékban)

76,3

90

NEGYEDÉV

2026

A 3 év és az iskolás kor közötti koragyermekkori nevelésben és gondozásban részesülő gyermekek arányának 90%-ra történő növelése látható a hivatalos nemzeti statisztikákból.

270

C3.1. R1-I1

T

A koragyermekkori nevelésben és gondozásban épített helyek száma

Szám

0

12 000

NEGYEDÉV

2026

A koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények építésére, korszerűsítésére és újjáépítésére irányuló infrastrukturális beruházások eredményeként legalább 12000 új férőhelyet kell létrehozni a koragyermekkori nevelésben és gondozásban.

A koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények építésének és felújításának olyan igényfelmérés eredményein kell alapulnia, amely figyelembe veszi az iskola kapacitásait és a demográfiai fejleményeket.

271

C3.1. R1-I2

T

Épített vagy rekonstruált általános iskolai osztályok száma

Szám

0

286

NEGYEDÉV

2026

Az általános iskolákban 286 osztálytermet kell megépíteni vagy rekonstruálni, további kapacitásokat teremtve, a Tudományügyi, Oktatási és Ifjúsági Minisztérium által jóváhagyott, a szükséges kapacitást meghatározó módon. Legalább 4 új sportcsarnokot kell építeni.

Az általános iskolák építésének és felújításának az infrastrukturális beruházási igények értékelésén kell alapulnia, figyelembe véve az iskola kapacitásait és a demográfiai fejleményeket.

396

C3.1. R1-I3

T

Felújított vagy megépített középiskolai osztályok száma

Szám

0

52

NEGYEDÉV

2026

Az általános középfokú oktatási programok keretében legalább 52 osztálytermet fel kell újítani vagy meg kell építeni.

A középfokú oktatási programokat működtető iskolák építésének és felújításának a meglévő kapacitások és a további fizikai infrastruktúra iránti igények értékelésén kell alapulnia.

273

C3.1. R2

M

A tudományos tevékenységről és a felsőoktatásról szóló új törvény elfogadása

Az új tudományos és felsőoktatási törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az új keret lehetővé teszi az állami egyetemek és tudományos intézetek szervezeti reformját, és teljesítményalapú finanszírozási modellt vezet be.

274

C3.1. R2-I1

T

Az állami felsőoktatási intézmények számára biztosított digitális infrastruktúra és berendezések

% (százalékban)

0

90

NEGYEDÉV

2026

A közintézmények legalább 90%-ának részesülnie kell a passzív digitális infrastruktúra korszerűsítéséből és a berendezések beszerzéséből.

P.3.:  A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

 

C3.1. R1-I4. beruházás – Általános iskolák építése, korszerűsítése, újjáépítése és felszerelése egy műszakos, egész napos tanításhoz

E beruházás célja, hogy valamennyi általános iskolai tanuló énekelt műszakiskolába járhasson. Ez a beruházás új általános iskolák építéséből és a meglévők korszerűsítéséből áll, beleértve a sportinfrastruktúrákat is.

P.4. PONT. A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Szám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan) 

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében) 

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása 

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év 

397

C3.1. R1-I4

T

Épített vagy rekonstruált általános iskolai osztályok száma

Szám

286

1318

NEGYEDÉV

2026

További kapacitások létrehozása érdekében az általános iskolákban legalább további 1032 osztálytermet kell építeni vagy felújítani, a Tudományügyi, Oktatási és Ifjúsági Minisztérium által jóváhagyott, a szükséges kapacitást meghatározó módon. Legalább 197 új sportcsarnokot kell építeni.

Az általános iskolák építésének és felújításának az infrastrukturális beruházási igények értékelésén kell alapulnia, figyelembe véve az iskola kapacitásait és a demográfiai fejleményeket.

Q. 3.2. ÖSSZETEVŐ: A KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KAPACITÁS FELLENDÍTÉSE

A horvát állami kutatási és innovációs környezet rendkívül széttagolt. A kutatásba, fejlesztésbe és innovációba – különösen az üzleti szektorból – történő elégtelen beruházás, valamint az egyetemek és tudományos intézetek nem megfelelő finanszírozása és szervezeti modellje akadályozza a horvát kutatási ágazatban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását. Ennek eredményeként a tudományos termelékenység, hatékonyság és tudástranszfer továbbra is korlátozott. A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM), valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén az emberi erőforrások fejlesztésének előfeltételei – amelyek lehetővé tennék a társadalom digitális átállásra való felkészültségének növelését – nem eléggé fejlettek. A kutatási, fejlesztési és innovációs politikák széttagoltsága és eredménytelensége, valamint a kutatási, fejlesztési és innovációs beruházásokból származó eredmények hiánya a termelékenység és a versenyképesség visszafogott növekedésének fő okai közé tartoznak.

E komponens célja e kihívások kezelése a következő célkitűzések megvalósítása révén:

-Az egyetemek és tudományos intézetek intézményi finanszírozási rendszerének javítása a tudományos termelékenység, hatékonyság és tudástranszfer közvetlen beruházások és a tudományos kutatás finanszírozásának növelése révén történő ösztönzése érdekében.

-A kutatási infrastruktúrába, valamint az egyetemek és tudományos intézetek szervezeti kapacitásába történő beruházások növelése, ami lehetővé teszi a tudományos kutatás magasabb színvonalát, valamint a kutatói életpályák vonzerejének növelését Horvátországban.

-A kutatók előmenetelét és karrierfejlesztését lehetővé tevő új keret bevezetése a tudományos területek sajátosságaival összhangban, fiatal horvát tudósok és magas színvonalú külföldi tudósok vonzása és megtartása.

-Hatékonyabb intézményi és programozási keret bevezetése a kutatás-fejlesztési finanszírozási rendszerek számára.

A komponens támogatja a kutatásra és innovációra vonatkozó, beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikáról szóló országspecifikus ajánlás (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) végrehajtását.

KÉRDÉS:    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – Az állami kutatási ágazat kutatási és fejlesztési kapacitásainak reformja és megerősítése

E reform célja, hogy az állami kutatási ágazat átszervezése révén növelje az állami kutatás minőségét és nemzetközi láthatóságát, megerősítse a célzott kutatást és a tudománynak az innováció, a gazdaság és a társadalom további fejlődésére gyakorolt hatását. A reform a következő intézkedéseket foglalja magában:

-Az állami tudományos kutatási rendszer finanszírozására vonatkozó programmegállapodások új modelljének elfogadása,

-A tudományos intézmények költségvetésének növelése a hatásosabb kutatás érdekében,

-A tudományos kutatási rendszer széttagoltságának csökkentése a tudományos kutatóintézetek integrálása révén, az egyetemek és kutatóintézetek hatékonyabb szervezetére való áttérés érdekében,

-A tudományos kutatási munka minőségének javítása a teljesítményalapú finanszírozási rendszerre való átállás előmozdítása révén.

A reform végrehajtása magában foglalja a tudományos tevékenységről és a felsőoktatásról szóló új törvény elfogadását, amely jogi és pénzügyi keretet biztosít az egyetemek és tudományos intézetek szervezeti és funkcionális integrációjához, valamint az intézményi célkitűzésekről folytatott párbeszédet és egy új, eredményalapú finanszírozási keretet. Az új jogi és pénzügyi keret várhatóan befolyásosabb kiadványokat, versenyképesebb projekteket, erősebb nemzetközi együttműködést és a vállalkozásokkal együttműködő projektek számának növekedését fogja eredményezni.

A reformot 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

C3.2. R1-I1 beruházás – Az innovációra, kutatásra és fejlesztésre összpontosító egyetemek és kutatóintézetek finanszírozására szolgáló programmegállapodások rendszerének kidolgozása

E beruházás célja az egyetemek és tudományos intézetek tudományos munkájának finanszírozási rendszerének javítása a kutatási eredmények jobb minőségének és nagyobb relevanciájának elérése érdekében.

Ez a beruházás a kutatási projektekre vonatkozó pályázati felhívások finanszírozásából áll azon állami kutatási szervezetek számára, amelyek programmegállapodásokat írnak alá.

Reform – A hallgatóknak és kutatóknak a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint az IKT területére való vonzását célzó keret létrehozása

E reform célja, hogy új támogató keretet vezessen be a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint az IKT területén dolgozó kutatók előmeneteléhez és karrierfejlesztéséhez annak érdekében, hogy növelje a kutatók és a szakemberek számát és minőségét a tudományos és üzleti ágazatokban, valamint fokozza az innovációs potenciált. Hosszú távon a reform várhatóan lehetővé teszi, hogy a humán tőke átgyűrűzzön a tudományos intézményekről a gazdaságra a speciális ismeretek és a fejlett technológiák átadása, a tudományos élet és a vállalkozások közötti, technológiai platformokon keresztül megvalósuló együttműködés, valamint a csúcstechnológiával foglalkozó induló vállalkozások és spin-off vállalkozások, továbbá a nyílt kutatási és technológiai infrastruktúrák fejlesztése révén.

A tudományos életpályákat egyértelmű, átlátható és érdemeken alapuló munkaerő-felvételi politika révén vonzóbbá kell tenni a tudományos kutatás kulcsfontosságú területein. A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint az IKT területén a tudományos pályákat az oktatás legkorábbi szintjeitől kezdve elő kell mozdítani. A jogszabályi keretet módosítani kell a horvát tudományos kutatási rendszerben a versenyképtelen, adminisztratív terhekkel járó munkaerő-felvételi és előléptetési modell kezelése érdekében.

A reformot 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

C3.2. R2-I1. beruházás – A kutatók szakmai előmenetelét lehetővé tevő modell kidolgozása, valamint élvonalbeli tudományos kutatás végzése a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint az IKT területén

E beruházás célja egy új támogató keret és ösztönző rendszer kidolgozása és bevezetése a kutatói életpályák fejlesztése érdekében.

A beruházás a fiatal kutatókat, a képzési programokat és az üzleti szektorral való mobilitást ösztönző kutatási támogatásokra vonatkozó felhívásokból áll.

C3.2. R2-I2 beruházás – Beruházás a kutatásba – technológiai infrastruktúra a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint az IKT területén

E beruházás célja a digitális átállás támogatása az alkalmazott és célzott kutatás szempontjából kulcsfontosságú infrastrukturális projektekbe történő beruházások révén.

A beruházás hat infrastrukturális projekt megépítéséből áll, amelyek közvetlenül támogatják a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeket.

C3.2. R3 reform – A    a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba történő közberuházások hatékonysága

E reform célja a versenyképes kutatás funkcionálisabb és hatékonyabb irányítási modelljének megvalósítása, valamint olyan fejlesztési és innovációs rendszerek bevezetése, amelyek lehetővé teszik a kutatási projektek gyorsabb, érdemeken alapuló kiválasztási folyamatát.

A reform magában foglalja a Horvát Tudományos Alapítványról szóló új törvény elfogadását a Horvát Tudományos Alapítvány kapacitásának megerősítése, valamint a kutatás- és innovációfinanszírozási programok irányításában és végrehajtásában jelenleg részt vevő intézmények számának csökkentése érdekében. Ez az új jogi keret lehetővé teszi az alapítvány kapacitásának átalakítását és megerősítését olyan szervvé, amely a Nemzeti Innovációs Tanácson belüli intézményközi koordináció keretében egyértelműen elfogadott és meghatározott hatáskörök mellett biztosítja a projektfinanszírozás irányításának egyszerűsített és szisztematikus megközelítését.

A reformot 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

C3.2. R3-I1 beruházás – Funkcionálisabb kutatási, fejlesztési és innovációs projektfinanszírozási programozási keret bevezetése

Ezen intézkedés célja a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) jelenlegi finanszírozási rendszerének javítása, valamint az élvonalbeli kutatás és termékek fejlesztésének támogatása.

Ez a beruházás egy kísérleti finanszírozási programon belüli kutatási projektekre vonatkozó pályázati felhívásokból áll.

 

KÉRDÉS:    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

275

C3.2. R1

M

A tudományról és a felsőoktatásról szóló új törvény

Az új tudományos és felsőoktatási törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az új jogalkotási aktus jogi és pénzügyi feltételeket teremt az állami egyetemek és tudományos intézetek szervezeti és működési reformjához, valamint az intézményfejlesztési célkitűzések elérését célzó finanszírozáshoz.

276

C3.2. R1-I1

T

A kutatási szervezetek belső felhívásain alapuló kutatási projektekre elkülönített finanszírozás a programmegállapodások végrehajtásának első kétéves ciklusában

 

Szám (Összeg)

0

17 619 079

NEGYEDÉV

2023

17 619 079 EUR-t kell odaítélni a programmegállapodásokat aláíró egyetemek és kutatóintézetek által végrehajtott kutatási projektekre. A projekteknek közvetlen tudományos és kutatási tevékenységeket (kutatási projekteket) kell támogatniuk, és közzétett kiírási feltételeken kell alapulniuk, olyan feladatmeghatározással, beleértve a támogathatósági kritériumokat is, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

277

C3.2. R1-I1

T

A programmegállapodásokat aláíró egyetemek vagy kutatóintézetek aránya

 

% (százalékban)

0

65

NEGYEDÉV

2024

Az állami egyetemek és tudományos intézetek legalább 65%-ának új programmegállapodásokat kell aláírnia a tudományos tevékenységről és a felsőoktatásról szóló új törvény rendelkezéseivel összhangban, amely teljesítményalapú finanszírozási célrendszert vezet be az állami tudományos szervezetek számára.

278

C3.2. R1-I1

T

Az új programmegállapodásokat aláíró tudományos szervezetek befejezett kutatási projektjei a „zöld” területen

 

Szám


0

8

NEGYEDÉV

2026

Az új programmegállapodásokat aláíró tudományos szervezetek által végrehajtott, a zöld átállást támogató legalább 8 kutatási projektet a közzétett kiírási feltételeken alapuló projektfelhívás alapján kell befejezni.

279

C3.2. R1-I1

T

A kutatási szervezetek belső pályázati felhívásain alapuló kutatási projektekre elkülönített finanszírozás

 

Szám (Összeg)

 17 619 079

121 109 984

NEGYEDÉV

2026

Legalább további 103 490 905 EUR-t kell biztosítani a programmegállapodásokat aláíró egyetemek és kutatóintézetek által végrehajtott kutatási projektek számára. A projektek közvetlen tudományos és kutatási tevékenységeket (kutatási projekteket) támogatnak, és közzétett kiírási feltételeken alapulnak.

280

C3.2. R1-I1

T

A felsőoktatási intézmények és a tudományos intézetek átszervezése

 

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2025

A felsőoktatási intézmények és tudományos intézetek átszervezésének független külső szakértők által kidolgozott és a Tudományos, Oktatási és Ifjúsági Minisztérium által a tudományos körökkel és a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd keretében elfogadott modellje alapján legalább hat (6) felsőoktatási intézmény és tudományos intézet átszervezését kell véglegesíteni, legalább tizenkét (12) felsőoktatási intézmény és tudományos intézet bevonásával.

281

C3.2. R2

M

A tudományos intézmények tanulmányi programjaira, doktori tanulmányaira és munkakörülményeire vonatkozó minőségi követelményeket szabályozó új jogi keret

Az új jogi keret hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az új jogi keret megteremti a kiválóságon és a szakmai előmenetel jobb szabályozásán alapuló új előléptetési rendszer alapját, ezáltal megteremtve a feltételeket a minőségi kutatók vonzásához és megtartásához. Az új jogi keretnek lehetővé kell tennie a fiatal tudósok számára, hogy nemzetközileg elismert tudományos minőségi kritériumok alapján és kevesebb adminisztratív akadállyal prosperáljanak. Rugalmas munkafeltételeket tartalmaz a gondozási feladatokat ellátó kutatók felvételének előmozdítása érdekében.
Az új jogi keret a következőkből áll:
A tudomány és a felsőoktatás minőségbiztosításáról szóló új törvény
Rendelet a tudományos címekre történő kiválasztás feltételeiről

282

C3.2. R2-I1

T

A programozási keret alapján odaítélt támogatások a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika/IKT területén végzettek rendelkezésre állásának és foglalkoztathatóságának növelésére, valamint a nemzeti és nemzetközi együttműködés céljából történő mobilitásuk javítására

 

Szám

0

3 354

NEGYEDÉV

2025

Legalább 3354 támogatást kell odaítélni a Tudományos, Oktatási és Ifjúsági Minisztérium projektjeinek finanszírozásáról szóló határozatok révén, a kutatási programok finanszírozásának új keretében, amely a kutatási kiválóság, az iparral való együttműködés és a nemzetközi együttműködés jutalmazására összpontosít. A keret a következőkhöz nyújt vissza nem térítendő támogatást: i. TTMM- és IKT-ösztöndíjak; fiatal kutatóknak szóló program; iii. Térpálya-program; iv. mobilitási rendszer; v. fiatal kutatók vállalkozásainak beindítása/indulása; és vi. vállalkozási gyakornoki program.

283

C3.2. R2-I2

T

Alkalmazott és célzott kutatásra irányuló infrastrukturális projektek

 

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2026

Hat, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint az IKT területén alkalmazott és célzott kutatásra irányuló, a digitális átalakulást támogató és fiatal kutatókat bevonó tudományos-technológiai infrastrukturális projektet kell véglegesíteni. Az infrastruktúrának nyílt innovációs elveken kell alapulnia, és közvetlenül támogatnia kell a tiszta technológiai területeket, valamint a zöld és digitális átállást.

A hat tudományos-technológiai infrastrukturális projekt közül három számára legalább 3 222 325 EUR-t kell biztosítani, nevezetesen:

1)Márvány intelligens kikötő

2)Márvány intelligens kagylótenyésztő üzem

3)Márvány Autonóm Tengerijármű-üzemeltetési helyszín

kizárólag a 3. munkacsomagban meghatározott elemek támogatása érdekében: A MARBLE projekt „infrastruktúrája és felszerelése”. Az egyéb uniós programok vagy eszközök által nyújtott összegek nem számítanak bele ebbe az összegbe.

A Tudományos, Oktatási és Ifjúsági Minisztérium finanszírozási határozatait, valamint a nemzeti számviteli rendszer azon kivonatait, amelyek feltüntetik az elkülönített összegeket és költségvetési sorokat, amelyekből meg lehet különböztetni a három projekt (MARBLE Smart Marina, MARBLE Smart Mussel Farm, MARBLE Autonomous Marine Vehicle Operation site) különböző részeihez és tevékenységeihez felhasznált finanszírozási forrásokat, a vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásakor kell benyújtani.

284

C3.2. R3

M

A Horvát Tudományos Alapítványról szóló új törvény

A Horvát Tudományos Alapítványról szóló új törvény hatálybalépése.

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A Horvát Tudományos Alapítványról szóló új törvény meghatározza a program végrehajtásáért, koordinálásáért, tervezéséért, nyomon követéséért és értékeléséért, valamint a K+F projektek finanszírozási programjainak és politikáinak értékeléséért felelős alapítvány egyértelmű küldetését, erős és független rendszert hozva létre a K+F projektek kiválasztásának, finanszírozásának és hatásai nyomon követésének végrehajtására.

285

C3.2. R3-I1

T

A megreformált K+F+I keret létrehozását támogató „kísérleti program” keretében odaítélt támogatások.

 

Szám

0

300

NEGYEDÉV

2025

Az új K+F+I intézményi és programozási keret létrehozásával és az új K+F programok megtervezésével megbízott külső szakértők által nyújtott tanácsadói támogatás alapján legalább 300 támogatást kell odaítélni a vállalkozások és a kutatási szervezetek közötti együttműködést vagy a tudás- és technológiatranszfert célzó projektekre egy „kísérleti program” keretében, a megreformált K+F+I keret létrehozásának támogatása érdekében.

R. 4.1. ÖSSZETEVŐ: A FOGLALKOZTATÁSI INTÉZKEDÉSEK ÉS A JOGI KERET JAVÍTÁSA A MODERN MUNKAERŐPIAC ÉS A JÖVŐ GAZDASÁGA ÉRDEKÉBEN

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense munkaerőpiaci kérdésekkel foglalkozik, nevezetesen a munkaerőpiaci szabályozás korszerűsítése és célzott aktív munkaerőpiaci politikák kidolgozása révén. Az e komponenshez tartozó reformok és beruházások átfogó célja, hogy elősegítsék a foglalkoztatás növelését Horvátországban, amely az elmúlt években elért javulás ellenére még mindig jóval elmarad az uniós átlagtól.

E komponens konkrét célkitűzései a következők:

-A zöld és digitális területeken a munkahelyteremtést támogató új aktív munkaerőpiaci politikák kidolgozása és végrehajtása

-A kiszolgáltatott csoportok munkaerőpiaci befogadására és nyomon követésére szolgáló rendszer javítása

-A felnőttoktatásra és továbbképzésre, különösen a zöld és digitális technológiákkal kapcsolatos készségek elsajátítására vonatkozó utalványrendszer bevezetése

-A munkajog javítása

Ez a komponens a munkaerőpiaci intézkedések és intézmények megerősítésére, valamint a szociális szolgálatokkal való koordinációjukra vonatkozó országspecifikus ajánlással (2. országspecifikus ajánlás, 2019), valamint a készségek elsajátításának előmozdítására vonatkozó országspecifikus ajánlással (2.4. országspecifikus ajánlás, 2020) foglalkozik. 

R.1. PONT    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – A munkaerőpiac zöld és digitális átállását célzó új, célzott aktív munkaerőpiaci intézkedések kidolgozása és végrehajtása

Ezen intézkedés célja új aktív munkaerőpiaci politikák elfogadása a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó foglalkoztatás és önfoglalkoztatás fellendítése, valamint a munkaerő versenyképességének és foglalkoztathatóságának növelése érdekében, a munkaerőpiaci igényekkel összhangban, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra. Ez az intézkedés új aktív munkaerőpiaci politikák elfogadásából és a kedvezményezettek támogatásából áll, többek között a kiszolgáltatott csoportokból.

Reform – A kiszolgáltatott csoportok munkaerőpiaci befogadására és nyomon követésére szolgáló rendszer megerősítése a foglalkoztatási szolgálatok folyamatainak javítása révén

Ezen intézkedés célja a munkanélkülieknek és a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott támogatás megerősítése. Ez az intézkedés a munkaerőpiaci törvény módosításából, a profilalkotásra és az aktiválásra vonatkozó CES-folyamatok javításából, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek támogatásából áll.

Reform – A felnőttoktatásra, -képzésre és -továbbképzésre vonatkozó utalványrendszer létrehozása

E reform célja a munkavállalók foglalkoztathatóságának növelése, valamint a munkaerőpiaci kereslet és kínálat jobb összehangolása az egész életen át tartó tanulás és az új készségek, különösen a zöld és digitális készségek elsajátításának támogatása révén.

A reformnak a következőket kell tartalmaznia:

-Új felnőttoktatási törvény elfogadása, amelynek célja a felnőttkori tanulás minőségének javítása a felnőttoktatási intézmények akkreditációjának, nyomon követésének és értékelésének javítása, felnőttoktatási utalványok bevezetése és azoknak a horvát képesítési keretrendszerrel való összehangolása révén a felnőttoktatási rendszerben.

-A készségek feltérképezése, különös tekintettel a munkaerőpiacon kiemelt fontosságú készségekre, többek között a hiányszakmákra, valamint a zöld és digitális készségekre, amelyeket a készségkatalógus aktualizálására, valamint az utalványokból finanszírozandó készségek és kapcsolódó oktatási programok meghatározására fognak felhasználni.

-A potenciális kedvezményezettek készségeinek átfogó értékelésére szolgáló informatikai eszköz kifejlesztése.

-A kiszolgáltatott csoportok megszólítása orientáció és tanácsadás révén, hogy növeljék részvételüket a továbbképzési kezdeményezésekben, beleértve az utalványokat is.

-Az utalványok kedvezményezettek, oktatási szolgáltatók, tanácsadók és munkáltatók általi felhasználására irányuló kérelem működőképessé tétele.

A reformot 2025. június 30-ig végre kell hajtani.

C4.1. R3-I1. beruházás – A felnőttoktatásra, -képzésre és -továbbképzésre vonatkozó utalványok végrehajtása

A beruházás célja az akkreditált felnőttoktatási, -képzési és -továbbképzési programok támogatóinak támogatása a munkaerőpiacon, és különösen a zöld és digitális gazdaságra való átállás során szükséges készségek elsajátítása érdekében. Ez az intézkedés a felnőttoktatásra vonatkozó utalványok odaítéléséből áll, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra.

Reform – A munkaügyi jogszabályok javítása

E reform célja egy olyan egyértelmű és korszerű jogszabályi keret létrehozása, amelynek célja a munkakörülmények, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, az új munkavégzési formák jobb szabályozása, valamint a határozott idejű munkaszerződésekről a határozatlan idejű munkaszerződésekre, illetve a be nem jelentett munkavégzésről a bejelentett munkavégzésre való áttérés ösztönzése.

A reform magában foglalja a munkaügyi törvény módosításait, nevezetesen a következőket:

(1)Az otthonról végzett munka szabályozása, amelynek célja, hogy kivételes és rendszeres körülmények között jogbiztonságot biztosítson a munkaviszonyban részt vevő felek számára.

(2)Az indokolatlan határozott idejű munkaszerződések alkalmazásától visszatartó tényezők, különösen a rendkívül rövid időtartamú szerződések, amelyek korlátozzák az egymást követő lehetséges határozott idejű szerződések számát, és megakadályozzák az ilyen szerződésekkel való visszaélést, különösen a kapcsolódó munkáltatók általi munkaerő-felvétel tekintetében, valamint az „egymást követőség” fogalmának pontosabb meghatározása.

(3)A kiegészítő munkához való jog megerősítése más munkáltatók számára.

(4)Olyan jogi keret létrehozása, amely konkrét munkavégzési formaként szabályozza az online platformokon keresztül végzett munkát azáltal, hogy meghatározza az e konkrét jogviszonyból eredő szubjektív jogokat és kötelezettségeket – az alapvető jogokat és kötelezettségeket a munka alapján, a kötelező biztosítást, a biztonságot és védelmet, a pihenőidőket, a szerződések megszüntetését, az együttdöntést és az egyesülést, valamint a kollektív munkaviszonyokban fennálló jogokat.

(5)A munkaviszonynak a nyugdíjkorhatár elérésekor történő automatikus megszűnésére vonatkozó jogi rendelkezés felülvizsgálata, valamint a nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók esetében a kötelező távozásra vonatkozó rendelkezés felülvizsgálata azzal a céllal, hogy a munkavállalókat arra ösztönözzék, hogy aktívak maradjanak, elkerülve ugyanakkor a munkáltatókra nehezedő indokolatlan terheket.

(6)A bér fogalmának és valamennyi összetevőjének megfelelő meghatározása annak érdekében, hogy jobban összekapcsolják azt a minimálbérrel, és megkönnyítsék a munkaügyi szabályok és a foglalkoztatásból származó jövedelem adóztatására vonatkozó szabályok alkalmazását.

(7)A kollektív szerződések által biztosított jogok alkalmazási körének meghatározása a tagsághoz való jobb kapcsolódás révén annak érdekében, hogy növekedjen a munkavállalók alacsony részvétele a szakszervezetekben és a kollektív tárgyalásokban, és ezáltal erősödjön a szociális párbeszéd.

A reform módosítja a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényt azáltal, hogy az öregségi nyugdíjra jogosult aktív munkavállalók betegszabadságának költségét a Horvát Egészségbiztosítási Intézethez utalja át.

A reform magában foglalja a munkaügyi kapcsolatokat szabályozó meglévő jogszabályok módosítását, a be nem jelentett munkavégzés kezeléséről szóló új törvény elfogadását, valamint a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre irányuló nem jogalkotási intézkedéseket, nevezetesen a következőket:

(1)Az érdekelt felek és az őket felügyelő intézmények ismereteinek és kompetenciáinak megerősítése

(2)Közös adatbázisok létrehozása a végrehajtás hatékony nyomon követése érdekében

(3)A be nem jelentett munkavégzés miatt kiszabott szankciók újradefiniálása és jobb összehangolása

(4)A nyilvánosság figyelmének felhívása a legális munka előnyeire és a be nem jelentett munka hátrányaira, többek között olyan kampányok révén, amelyek népszerűsítik az önfoglalkoztatáshoz kapcsolódó aktív munkaerőpiaci intézkedések alkalmazásának lehetőségeit is, valamint az olyan vállalkozói mesterségek nyilvántartásba vételének különböző módjairól szóló képzések révén, amelyek esetében az állami ellátásokat az adószabályokkal összhangban átalányösszegben fizetik ki.

(5)A munkavállalók és a munkaidő elektronikus nyilvántartásának létrehozása az építőiparban, majd fokozatosan más tevékenységekben.

(6)A szerződéses láncon belüli bérek ki nem fizetése miatti felelősség szélesebb körű szabályozása alvállalkozás esetén.

(7)A be nem jelentett munkavégzés valamennyi formájának meghatározása, a rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó ellenőrzések és szankciók megerősítése, valamint a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemben részt vevő hatóságok intézkedéseinek szabályozása.

(8)A be nem jelentett munkavégzésről a bejelentett munkavégzésre való áttérés folyamatának meghatározása azáltal, hogy a munkáltatókat arra kötelezik, hogy a be nem jelentett munkavégzés észlelését követő három napon belül visszamenőlegesen regisztrálják a munkavállalót a munkavégzés első napjától (de legalább három hónapon belül). Ezenkívül a jogsértés be nem jelentett munkavállalónként az előírt összegű szankcióval, valamint a munkavállaló fizetésének, járulékainak és juttatásainak megfizetésére vonatkozó kötelezettséggel jár.

A reformnak tartalmaznia kell a minimálbérről szóló törvény módosításait, nevezetesen a következőket:

(1)A bérpótlékok nagy részének kizárása a minimálbér összegéből, valamint a túlórákra, az éjszakai munkára, valamint a vasárnapi és ünnepnapi munkára vonatkozó minimumemelés előírása.

(2)A minimálbérről való lemondás lehetőségének kizárása a munkáltatók esetleges visszaéléseinek megelőzése érdekében.

(3)Az ellenőrző hatóságok által végzett ellenőrzések megerősítése és a minimálbérek ki nem fizetése esetén alkalmazandó szankciók újbóli meghatározása.

(4)A minimálbérek alakulásának nyomon követésével és elemzésével foglalkozó szakértői bizottság szerepének megerősítése azáltal, hogy elemzéseket készít a minimálbér-emeléseknek a gazdaságra, a foglalkoztatásra, az életszínvonalra, valamint az élet és a munka egyéb szegmenseire gyakorolt lehetséges hatásairól, és ennek megfelelően iránymutatásokat javasol.

A reformot 2024. december 31-ig be kell fejezni.

R.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

286

C4.1. R1

M

Az aktív munkaerőpiaci intézkedések kiegészítése

Három új aktív munkaerőpiaci intézkedés elfogadása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A horvát foglalkoztatási szolgálat három új intézkedést fogad el a munkahelyteremtés támogatására a zöld és digitális átállás során. A pénzeszközök ezen intézkedések keretében történő felhasználására vonatkozó feltételeket és kritériumokat, valamint a horvát állami foglalkoztatási szolgálat tevékenységeit úgy kell kialakítani, hogy prioritásként kezeljék az inaktív, tartósan munkanélküli személyek és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) reaktiválását és (ön)foglalkoztatását.

287

C4.1. R1

T

Az új aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedések kedvezményezettjeinek száma

 

Szám

0

5 000

NEGYEDÉV

2025

Legalább 5000 fő részesül az új aktív munkaerőpiaci intézkedések előnyeiből, akik közül legalább 3200 fő veszélyeztetett csoportokhoz tartozik. Ezek az új aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedések a következőkből állnak:

– Vissza nem térítendő támogatás a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó munkahelyeken történő foglalkoztatáshoz,

– A zöld és digitális átállással kapcsolatos szakmai gyakorlatok támogatása,

– Vissza nem térítendő támogatás a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó önfoglalkoztatáshoz.

288

C4.1. R2

M

A munkaerőpiaci törvény módosításainak hatálybalépése

A munkaerőpiaci törvényt módosító törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Egy olyan módosított vagy új munkaerőpiaci törvény hatálybalépése, amely növeli a munkanélküli ellátások összegét és meghosszabbítja azok időtartamát, enyhíti a kiszolgáltatott munkavállalókra vonatkozó követelményeket, és az elvégzett elemzéssel összhangban digitalizálja a munkanélküli ellátások kérelmezési folyamatát.

289

C4.1. R2

M

A kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott támogatás minőségének javítása

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépése vagy a veszélyeztetett csoportok profilalkotására, szegmentálására, integrációjára és aktiválására irányuló CES-munkafolyamatok javítására vonatkozó belső szabálykönyv elfogadása

 

 

NEGYEDÉV

2024

A horvát állami foglalkoztatási szolgálat új folyamatai működőképesek a profilalkotás, a szegmentálás, a kiszolgáltatott csoportok integrációja és aktiválása, a munkanélküliek és az üres álláshelyek összehangolására szolgáló eszközök kidolgozása, valamint az aktív munkaerőpiaci intézkedések nyomonkövetési és értékelési rendszerének működőképessé tétele terén.

290

C4.1. R2

T

A kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó legalább 5000 embernek nyújtott támogatás minőségének javítása

 

Szám

0

5 000

NEGYEDÉV

2025

A kiszolgáltatott csoportokat célzó tájékoztatási tevékenységeknek 5000 új felhasználó bevonását kell lehetővé tenniük.

291

C4.1. R3

M

Készségfejlesztés a piaci igényeknek megfelelően

Az utalványrendszer használatban van

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az utalványrendszer működőképes, és kizárólag a horvát képesítési keretrendszer alapján kidolgozott és az elfogadott új felnőttoktatási törvénnyel összhangban akkreditált intézményeken keresztül végrehajtott oktatási programokban való részvétel finanszírozására szolgál. A programban legalább 25 oktatási program vesz részt. A rendszernek tartalmaznia kell egy készségkatalógust, amely feltérképezi a munkaerőpiacon meglévő és szükséges készségeket, valamint egy informatikai alkalmazást az utalványok kezelésére és odaítélésére. Az utalványrendszernek a foglalkoztatottak és a munkanélküliek javát kell szolgálnia, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra (tartósan munkanélküli, inaktív vagy NEET-fiatalok).

292

C4.1. R3-I1

T

Oktatási utalványok használata

 

Szám

0

40 389

NEGYEDÉV

2026

Legalább 40389 egyedi kedvezményezettnek odaítélt utalványok, amelyek közül legalább 12000 veszélyeztetett csoportokból származik.

293

C4.1. R4

M

A minimálbérről szóló törvény módosításainak hatálybalépése

A minimálbérről szóló törvényt módosító törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A minimálbérről szóló új törvény kizárja a különböző bérpótlékokat a minimálbérből, és előírja a túlórák, az éjszakai munka, a vasárnapok és a munkaszüneti napok minimális emelését. Megtiltja továbbá a minimálbérről való lemondás lehetőségét a visszaélések megelőzése, az ellenőrző szervek ellenőrzésének megerősítése és a jogsértőkre vonatkozó szankciók újbóli meghatározása érdekében.

294

C4.1. R4

M

A be nem jelentett munkavégzés kezeléséről szóló törvény és az új munkajog elfogadása

A be nem jelentett munkavégzés kezeléséről szóló törvény és a munkajogot módosító törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A módosított vagy új munkajogi törvény szabályozza a kiszervezett munkát és a platformalapú munkát, korlátozza az egymást követő ideiglenes szerződések számát, megerősíti a más munkáltatók munkavállaláshoz való jogát, és felülvizsgálja a 65 éves nyugdíjazási záradékot, módosítja a nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók betegszabadságának és távozásának finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket, ösztönzi a további foglalkoztatást és a részmunkaidős foglalkoztatást, valamint olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek rugalmasságot biztosítanak a munkaidő és a munkahely tekintetében, és csökkentik a nemek közötti bérszakadékot. A be nem jelentett munkavégzés kezeléséről szóló új vagy módosított törvény meghatározza a be nem jelentett munkavégzést és annak valamennyi megnyilvánulását, megerősíti az ellenőrzéseket és szabálysértési rendelkezéseket állapít meg, szabályozza a munkavállalók be nem jelentett munkavégzésből bejelentett munkavégzésbe való áthelyezésének folyamatát.

295

C4.1. R4

T

A minimálbér bruttó átlagbérhez viszonyított arányának 50%-ra emelése 2024-ben

 

% (százalékban)

46,29

50

NEGYEDÉV

2024

A szociális partnerekkel konzultálva és a minimálbérek alakulásának nyomon követésével és elemzésével foglalkozó szakértői testülettel együttműködve a minimálbért az előző évi átlagbér 50%-ára kell emelni.

296

C4.1. R4

T

A határozott idejű szerződések arányának 17%-ra csökkentése

 

% (százalékban)

18,1

17

NEGYEDÉV

2024

A munkajogi törvény módosításai megteremtik a feltételeket a határozott idejű szerződések számának csökkentéséhez, amely várhatóan 18,1%-ról legfeljebb 17%-ra csökken.

S. 4.2. ÖSSZETEVŐ: A NYUGDÍJRENDSZER JAVÍTÁSA A NYUGDÍJAK JOBB MEGFELELŐSÉGE RÉVÉN

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának további erősítése, nevezetesen a munkával töltött életszakasz meghosszabbításának ösztönzése, a második nyugdíjpillér megerősítése és a legalacsonyabb nyugdíjak emelése révén. E komponens reformjának átfogó célja a nyugdíjak megfelelőségének és fenntarthatóságának javítása.

S.1. SZAKASZ    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – A nyugdíjak megfelelőségének növelése a nyugdíjreform folytatása révén

E reformnak hármas célja van: i. a nyugdíjak megfelelőségének javítása, különösen a legalacsonyabb jövedelmű kedvezményezettek esetében, ii. a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása a második nyugdíjpillér megerősítése révén, valamint iii. hosszabb távon a reformtörekvések társadalmilag befogadó módon történő fellendítése egy olyan munkacsoport létrehozásával, amelyben valamennyi kulcsfontosságú érdekelt fél és szociális partner részt venne. Ez az intézkedés a nyugdíjtörvények módosításából áll a minimális és túlélő hozzátartozói nyugdíjak emelése, a második pillérbe tartozó nyugdíjalapok befektetési lehetőségeinek bővítése, valamint a munkacsoport ajánlásain alapuló további reformok végrehajtása érdekében.

   

S.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

297

C4.2. R1

M

A nyugdíjbiztosítási törvény módosításainak elfogadása

Az új vagy módosított nyugdíjbiztosítási törvény hatálybalépése.

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A nyugdíjbiztosítási törvény módosításai növelik a túlélő hozzátartozói nyugdíj összegének kiszámításához használt minimális nyugdíjat és nyugdíjtényezőt annak érdekében, hogy az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok számára lehetővé tegyék a túlélő hozzátartozói nyugdíj egy részének az egyéni nyugdíjon (öregségi/rokkantsági) felüli felhasználását az életkorral és a jövedelemmel kapcsolatos feltételek mellett.

298

C4.2. R1

M

A kötelező nyugdíjalapokról szóló törvényt módosító törvény elfogadása

A kötelező nyugdíjalapokról szóló törvényt módosító törvény elfogadása a kötelező nyugdíjalapok befektetési lehetőségeinek növelése érdekében.

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A második pillérbe tartozó nyugdíjalapok esetében ki kell terjeszteni a figyelembe vehető befektetések körét. A kötelező nyugdíjalapokról szóló törvényt módosító törvényt kell elfogadni, amely tovább javítja az egyéni tőkésített nyugdíj-megtakarítások rendszerét a felhalmozási szakaszban azzal a céllal, hogy valamennyi nyugdíjalap-tag javára javítsa a tőkésített rendszerben működő szervezetek üzleti működését. A Kormány által elfogadandó rendelet tovább pontosítja: a Horvát Köztársaság területén megvalósuló infrastrukturális projektek finanszírozására vagy értékpapírosítására kijelölt kibocsátóként való besorolás kritériumai; ii. a kérelem, azaz a besorolás iránti kérelem eljárása és tartalma, valamint iii. a besorolás értékelésére és kiadására vonatkozó eljárás.

299

C4.2. R1

T

A túlélő hozzátartozói nyugdíj újradefiniált formájának kedvezményezettjei teljes nyugdíjjövedelmének legalább 10%-os növekedése.

 

% (százalékban)

0

10

NEGYEDÉV

2024

A túlélő hozzátartozói nyugdíj kiszámításának módosításai a túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülők teljes nyugdíjjövedelmének összesen legalább 10%-os növekedését eredményezik a 2014-es szinthez képest, és bevezetik annak lehetőségét, hogy a túlélő hozzátartozói nyugdíj egy részét az alacsonyabb nyugdíjban részesülők (mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíjban részesülők) egyéni nyugdíján felül az életkorral és a jövedelemmel kapcsolatos feltételek mellett használják fel.

300

C4.2. R1

M

A nyugdíjbiztosítási törvény módosításainak elfogadása

Az új nyugdíjbiztosítási törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

Munkacsoportot kell létrehozni azzal a feladattal, hogy elemezze a nyugdíjrendszer helyzetét, és megvitassa a megfelelősége és fenntarthatósága javításának további lehetőségeit. A testület szociális partnerekből, nyugdíjegyesületekből, tudományos körökből, szaktanácsadókból és más érdekelt felekből áll. A jogalkotási keret módosításakor figyelembe kell venni a munkacsoport következtetéseit és ajánlásait.

Legalább a következő módosításokat el kell fogadni: a nyugdíj jelenlegi értékének (AVM) 103%-áról legalább 106%-ra emeli a minimálnyugdíjat; a bér- és a fogyasztói árindexek közötti nyugdíjindexáláshoz használt jelenlegi arány módosítása 70:30-ról 85:15-re, nagyobb súlyt rendelve a nyugdíjasok számára kedvezőbb indexhez; éves nyugdíj-kiegészítés bevezetése valamennyi nyugdíjas számára. 

301

C4.2. R1

T

A minimálnyugdíj 3%-os emelése

 

% (százalékban)

0

3

NEGYEDÉV

2024

A nyugdíjminimum reálértéken összesen legalább 3%-kal történő (azaz a rendes indexálást meghaladó) emelése 2020-hoz képest.

T. 4.3. ÖSSZETEVŐ: A SZOCIÁLIS JÓLÉTI RENDSZER JAVÍTÁSA

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a szociális jóléti rendszerrel kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik, mind a szociális ellátások, mind a szociális szolgáltatások tekintetében. Az e komponenshez tartozó reformok és beruházások átfogó célja a szegénység csökkentése, a társadalmi kirekesztés megelőzése és a kiszolgáltatott csoportokra szabott szociális szolgáltatások fejlesztése, ezáltal reziliensebb társadalom kiépítése.

A komponens a következő intézkedéseket foglalja magában:

-A jogszabályi keret javítása az új szociális jóléti törvény és három stratégiai dokumentum elfogadása révén;

-A garantált minimumellátás megfelelőségének és hatókörének növelése, amely nemzeti szinten a szegénységet csökkentő fő ellátás;

-A szociális juttatások technikai és funkcionális konszolidációja nemzeti és helyi szinten, rendszeres indexálás bevezetésével és a jogosultsági kritériumok kiigazításával;

-A szociális szolgáltatások árképzésének harmonizálása a különböző meglévő szolgáltatók között;

-Az új szociális szolgáltatások (szociális mentorálás és családsegítők) fejlesztése az intézményi elhelyezés és a társadalmi kirekesztés megelőzése érdekében;

-Az idősek otthoni és közösségi alapú tartós ápolás-gondozásra való átállásának előmozdítása nem intézményi szolgáltatások fejlesztése révén, ugyanakkor elegendő szálláskapacitás biztosítása kizárólag a tartós ápolás-gondozásra szorulók számára, életképes otthoni és közösségi alapú alternatíva nélkül.

A komponens a szociális ellátások konszolidálására és a szegénység csökkentésére való képességük javítására irányuló országspecifikus ajánlással (2019. évi 2.2. országspecifikus ajánlás), a munkanélküli ellátások megfelelőségére és a minimáljövedelem-rendszerek javítására vonatkozó országspecifikus ajánlással (2020. évi 2.2. országspecifikus ajánlás), valamint a digitális infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához való hozzájárulásra (2020. évi 2.3. országspecifikus ajánlás) és a készségek elsajátításának előmozdítására vonatkozó országspecifikus ajánlással (2020. évi 2.4. országspecifikus ajánlás) foglalkozik.

T.1. PONT    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – A szociális ellátások átláthatósága és megfelelősége a szociális védelmi rendszerben

Ezen intézkedés célja, hogy növelje a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjait célzó fő szociális ellátások megfelelőségét, és hozzájáruljon az egyenlőtlenségek és az adminisztratív terhek csökkentéséhez, valamint növelje a rendszer átláthatóságát. Ez az intézkedés a szegénység elleni nemzeti terv elfogadásából, a szociális jóléti törvény módosításából, az ellátások integrálásából, a garantált minimumellátás emeléséből és a támogatás több kedvezményezettre való kiterjesztéséből áll.

C4.3. R1-I1. beruházás – A szociális ellátási rendszer digitalizálásának javítása a nemzeti és helyi szintek között

E beruházás célja, hogy továbbfejlessze az egyes kedvezményezettek számára a szociális juttatásokra vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló adathoz való funkcionális hozzáférést. Ez az intézkedés annak biztosítását jelenti, hogy valamennyi helyi és regionális önkormányzat funkcionális hozzáféréssel rendelkezzen a szociális juttatásokra vonatkozó integrált adatokhoz.

 

C4.3 R1-I2 beruházás – A szociális ellátások nemzeti szintű igénybevételének lehetőségéről szóló webes alkalmazás kifejlesztése

E beruházás célja egy olyan, a polgárok számára hozzáférhető internetes alkalmazás létrehozása, amely összefogja a szociális védelmi rendszerben nemzeti szinten nyújtott szociális ellátásokat és azok nyújtásának feltételeit. A kérelemben meg kell adni a szociális ellátások 12 típusának nemzeti szintű szociális védelmi rendszerben való megszerzésére vonatkozó feltételeket.

Az intézkedést 2024. december 31-ig be kell fejezni. 

Reform – Szociális mentorálási szolgáltatás fejlesztése

E reform célja, hogy jobb együttműködés és adatmegosztás révén elegendő emberi kapacitást biztosítson a szociális szolgáltatások nyújtásához a garantált minimumellátások kedvezményezettjei és a kedvezményezettek hátrányos helyzetű csoportjai számára. A reform új szociális mentorálási szolgáltatást vezet be, amely a társadalom veszélyeztetett vagy már marginalizált helyzetben lévő tagjait célozza meg, és amelyet bele kell foglalni az új szociális jóléti törvénybe.

Beruházás – R2-I1 – Szociális mentorálási szolgáltatások bevezetése

E beruházás célja, hogy az új szociális mentorálási szolgáltatást elérhetővé tegye valamennyi potenciális kedvezményezett, különösen a garantált minimumellátás kedvezményezettjei, a fogyatékossággal élő személyek, az erőszak áldozatai, a hajléktalanok, a migránsok, a romák és a szociális jóléti rendszerből kilépő fiatalok, a börtönbüntetésüket töltő személyek és más szociálisan kiszolgáltatott csoportok tagjai számára. Ez az intézkedés képzett szociális mentorok foglalkoztatásából, valamint a jóléti és foglalkoztatási szolgálatok közötti egyénre szabott támogatási és együttműködési rendszer létrehozásából áll. IJESZTŐEN

Reform – Közösségi alapú szolgáltatások fejlesztése az intézményesítés megelőzése érdekében

E reform célja a szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv (2021–2027) elfogadása, amely:

-A szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó prioritások meghatározása;

-Vizsgálják felül a szociális ellátás különböző – nem intézményi és intézményi – formái iránti igényeket, különös tekintettel a tartósan munkanélküliekre, a fogyatékossággal élő személyekre, a garantált minimális ellátások kedvezményezettjeire, az erőszak és az emberkereskedelem áldozataira, a gondozás nélkül élő fiatalokra, a hajléktalanokra, a migránsokra, a romákra és a börtönbüntetésüket töltő személyekre;

-Dolgozzanak ki a kedvezményezettek sajátos igényeihez igazított szisztematikus tartós ápolási-gondozási tervet;

-Sorolja fel az intézményi gondozástól funkcionálisan teljes mértékben függő és az intézményen kívüli szolgáltatások, a közösségi és otthoni segítségnyújtási szolgáltatások, valamint az életminőséget javító és a felhasználók számára hosszabb otthoni és közösségi tartózkodást lehetővé tevő egyéb szolgáltatások révén nem biztosítható felhasználók számára nyújtott lakhatási szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó célkitűzéseket és kritériumokat;

-Úgy alakítsa át a szolgáltatásokat, hogy azok arra összpontosítsanak, hogy az egyének képesek legyenek befolyásolni társadalmi helyzetüket azáltal, hogy a kirekesztéstől a befogadás felé mozdulnak el, és közösségi hálózatuk bővítésére törekednek;

-Dolgozzanak ki szisztematikus és integrált tartós ápolás-gondozást az idősek számára, amelynek prioritásként kell kezelnie az intézményesített gondozásról az otthoni és a közösségi alapú idősgondozásra való átállást;

-Az otthoni és a közösségi alapú tartós ápolási-gondozási szolgáltatások fejlesztésének támogatása;

-Az intézményi szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítása kizárólag azon idős személyek számára, akik funkcionálisan teljes mértékben az intézményi gondozástól függenek, és akiknek az igényei nem biztosíthatók intézményen kívüli szolgáltatások révén;

-Félig bentlakásos vagy bentlakásos ápolási-gondozási idő terve, határozottan előnyben részesítve az otthoni ápolási-gondozási szolgáltatásokat, figyelembe véve a szolgáltatások rendelkezésre állását és a felhasználók igényeit.

Ezen túlmenően a reform részeként ki kell dolgozni a családsegítőkkel való bánásmódra vonatkozó normákat. A családvédelmi intézkedések végrehajtása során a szakmai gyakorlatok szabványosítása hozzájárul a gyermekek, a fogyatékossággal élő felnőttek és az idősek védelmének javításához, a nyújtott szolgáltatás minőségének kiegyenlítéséhez és az intézményi elhelyezés megelőzéséhez azáltal, hogy közvetlenül a felhasználók otthonában nyújt szolgáltatásokat, együttműködve más helyi szintű érdekelt felekkel.

A reformnak tartalmaznia kell az új szociális jóléti törvény módosításait a következők érdekében:

-Kezelje prioritásként a tartós ápolás-gondozás intézményi kitagolását annak érdekében, hogy strukturális változásokat idézzen elő ezen a szociálpolitikai területen;

-A szociális szolgáltatások közötti koordináció lehetővé tétele és előmozdítása, valamint összehangolt megközelítés biztosítása az általuk nyújtott minőségi szolgáltatások széles körére vonatkozóan.

A reform 2022. december 31-ig fejeződik be. 

C4.3 R3-I1 beruházás – A közhasznú szakemberek kapacitásának megerősítése

Ezen intézkedés célja, hogy oktatási tevékenységek és szakemberek felvétele révén javítsa a szociális szolgáltatások nyújtásához szükséges emberi kapacitást. A beruházás 750 családvédelmi jogi intézkedésekkel foglalkozó tanácsadó és 40 családsegítő képzését és engedélyezését finanszírozza. Emellett a szociális ellátó intézményekben 400 hivatásos munkavállalót vesznek fel intézményen kívüli szolgáltatások nyújtására. A beruházásnak hozzá kell járulnia a közösségi alapú szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és regionális hozzáférhetőségéhez, és meg kell erősítenie a szakemberek kompetenciáit a család- és jogvédelmi munka szabványosított kezelése terén a gyermekek, a fiatalok és más szociálisan kiszolgáltatott csoportok intézményi elhelyezésének megelőzése érdekében.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni. 

C4.3. R3-I3 beruházás – A szociális jóléti rendszer digitalizálásának javítása és a szociális szolgáltatások árának kiszámítására szolgáló módszertan végrehajtási rendszere

Ezen intézkedés célja új adatkezelési megoldás kidolgozása az állami költségvetésből finanszírozott szociális szolgáltatók számára. A kifejlesztett adatkezelési megoldás fő funkciója az automatizált adatgyűjtés, a minőségelemzés és a szociális szolgáltatások árainak kiszámítása. A beruházás olyan szoftver-, hardver- és oktatási követelményeket finanszíroz, amelyek lehetővé teszik a megoldás teljes körű működőképességét.

Az intézkedést 2023. december 31-ig be kell fejezni. 

C4.3. R3-I4. beruházás – Idősgondozási központok építése és felszerelése (otthoni és közösségi alapú szolgáltatások, valamint intézményi szolgáltatások)

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy idősotthonokat építsen 900 olyan idősebb felnőtt elhelyezésére, akik funkcionálisan teljes mértékben intézményi gondozástól függenek, és akiknek az igényeit nem lehet intézményen kívüli szolgáltatásokkal kielégíteni. Ez az intézkedés idősotthonok és közösségi alapú szolgáltatásokat nyújtó létesítmények építéséből áll.

T.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

302

C4.3. R1

M

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti terv elfogadása

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni nemzeti terv elfogadása

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A 2021 és 2027 közötti időszakra elfogadott, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni nemzeti terv, amely:

Határozza meg azt a célt, hogy a szegénységi arány a 2019-es 18,3%-os alapforgatókönyvhöz és a végrehajtási tervhez képest 15% alá csökkenjen,

Olyan feltételek biztosítása, amelyek hatékonyan csökkentik a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, és javítják a szegénység kockázatának kitettek, valamint a súlyos anyagi nélkülözésben élők mindennapi életét.

– Meghatározza a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem fejlesztési prioritásait, és azonosítja a rendszerek kiszolgáltatott csoportjaival kapcsolatos szükségleteket.

303

C4.3. R1

M

Az új szociális jóléti törvény elfogadása

Az új szociális jóléti törvény hatálybalépése

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az új szociális jóléti törvény a következő változásokat vezeti be:
– A meglévő lakhatási költségek és fűtési támogatások összevonása egyetlen integrált juttatásban;
– A garantált minimumellátásra vonatkozó rendelkezést meg kell változtatni az alapösszeg 1 000 HRK-ra történő emelésével és a gyermekes háztartások esetében legalább 25%-os emeléssel a legnehezebb jogosultsági kritériumok enyhítése révén, beleértve a jövedelmi küszöbérték 1 000 HRK-ra történő emelését is;
Új szociális mentorálási szolgáltatás bevezetése;
– A tartós ápolás-gondozás terén bevezetett strukturális változások, amelyek megkönnyítik az intézményi kitagolást, valamint az otthoni és közösségi alapú szolgáltatásokra való átállást;
– Rendelkezés a szociális szolgáltatásokat és szociális ellátásokat nyújtó intézmények közötti együttműködés és rendszeres információcsere engedélyezéséről a nyújtott szolgáltatások teljes körére kiterjedő összehangolt megközelítés biztosítása érdekében.

304

C4.3. R1

T

Az időskorúak garantált minimális ellátásának és nemzeti kompenzációjának kedvezményezettjei

 

Szám

66 890

68 000

NEGYEDÉV

2026

A garantált minimális ellátásban vagy az időseknek nyújtott nemzeti kompenzációban részesülő kedvezményezettek teljes száma 68000-ra emelkedik.

305

C4.3. R1

M

A funkcionálisan integrált szociális ellátásokra vonatkozó normatív szabály elfogadása

A szociális jóléti törvény vagy az inkluzív kiegészítésről szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A szociális jóléti törvény vagy az integrált szociális ellátásokról szóló inkluzív kiegészítés módosításai, amelyek:
–Módosítsa a garantált minimumellátást oly módon, hogy az alapösszeget határozat útján 160 EUR-ra emeli a garantált minimumellátás összegének kiszámítása alapján, és legalább 25%-kal a gyermekes háztartások esetében, és biztosítsa a garantált minimumellátás (GMB) más szociális ellátásokkal való teljes integrációját.
Szakértői elemzés alapján határozza meg a szociális ellátások (funkcionális) integrációját;
–A szociális ellátásokra való jogosultságra vonatkozó rendelkezések megerősítése, többek között az eszközök jobb felhasználása és a jövedelemtesztelés révén;
–Fogadjanak bele olyan intézkedéseket és rendelkezéseket, amelyek szakértői elemzések alapján javítják a szociális ellátások hatókörét, megfelelőségét és célzottságát, különös tekintettel a tartós szegénységben élőkre;
Rendelkezéseket tartalmaz a nyomonkövetési folyamatra és az érdekelt feleknek a végrehajtásba való bevonására vonatkozóan;
Az indexálás bevezetése a szociális juttatások általános jellemzőjeként

Rendelkezéseket tartalmaz a szociális ellátások hatékonyságának és megfelelőségének értékelésére és nyomon követésére vonatkozóan;

398

C4.3. R1

M

A szociális jóléti törvény módosításainak hatálybalépése és a garantált minimális ellátásról szóló határozat elfogadása

A módosított szociális jóléti törvény hatálybalépése és a kormány határozatának elfogadása

NEGYEDÉV

2023

A szociális jóléti törvény módosításai:

– Eltörli azokat a jogi rendelkezéseket, amelyek előírják a kifizetett garantált minimális ellátás (GMB) összegének visszafizetését és a GMB-kedvezményezettek tulajdonában lévő ingatlanokra vonatkozó zálogjog előírását,

– A GMB-kedvezményezettek adminisztratív terheinek enyhítése a zálogjogok automatikus eltörlésére vonatkozó jogi mechanizmus létrehozásával.

A kormány határozatot fogad el a garantált minimális ellátás összegének kiszámítási alapjáról. A határozat 2024. január 1-jén lép hatályba, és az alapösszeget 150 EUR-ra emeli.

307

C4.3. R1-I1

T

A helyi önkormányzati egységek hozzáférése a szociális juttatásokra vonatkozó adatokhoz minden egyes kedvezményezett esetében

 

Százalék

0

1

NEGYEDÉV

2025

Minden helyi és regionális kormányzati egységnek funkcionális hozzáféréssel kell rendelkeznie az egyes kedvezményezettek szociális juttatásaira vonatkozóan rendelkezésre álló valamennyi adathoz.

308

C4.3. R1-I2

M

A szociális védelmi juttatásokra vonatkozó információk digitális elérhetősége nemzeti szinten

Kifejlesztett és funkcionális webes alkalmazás, amely tájékoztatást nyújt a szociális ellátásokról, a nemzeti szintű szociális védelmi rendszerben 12 típusú szociális ellátás megszerzésére vonatkozó kritériumokkal és feltételekkel együtt

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A projektdokumentáció és a műszaki leírás alapján webes alkalmazást kell kifejleszteni, és azt minden polgár számára hozzáférhetővé kell tenni. A kérelemnek hozzáférést kell biztosítania a szociális védelmi rendszerben meglévő valamennyi szociális biztonsági ellátásra vonatkozó információkhoz, valamint azok nemzeti szinten történő megszerzésének indikatív lehetőségéhez. A szociális védelmi rendszerben nemzeti szinten 12 típusú szociális ellátás megszerzésére vonatkozó kritériumoknak és feltételeknek a kérelemben rendelkezésre kell állniuk.

309

C4.3. R2

T

Szociális mentorálásban jártas szakemberek képzése

 

Szám

0

220

NEGYEDÉV

2022

A szociális mentorok képzését 15 modulon keresztül kell végezni, és 220 szakembernek kell elvégeznie. Ez a szolgáltatás a szociális munka szakma elveit követi, és kiegészíti a szociális jóléti központok már meglévő tevékenységeit. Foglalkozik a más közösségi alapú szociális szolgáltatókkal való együttműködés szükségességével, valamint azzal, hogy a szociális jóléti rendszerek kedvezményezettjeit aktívan be kell vonni saját társadalmi kirekesztésük leküzdésébe.

310

C4.3. R2-I1

T

Szociális mentorálási szakemberek foglalkoztatása

 

Szám

0

220

NEGYEDÉV

2025

220 szociális mentorálási szakember foglalkoztatása a Horvát Szociális Munka Intézet mind a 21 regionális szolgálatánál.

312

C4.3. R3

M

A szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv (2021–2027) elfogadása

A szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv (2021–2027) elfogadása

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló nemzeti tervben meg kell határozni a szociális szolgáltatások fejlesztésének prioritásait, és fel kell vázolni valamennyi felhasználói csoport igényeit a különböző – nem intézményi és intézményi – gondozási formák tekintetében annak érdekében, hogy a felhasználók igényeihez igazított szisztematikus és holisztikus gondozási terv jöjjön létre. A tervnek meg kell határoznia és meg kell határoznia a tartózkodási szolgáltatások, az otthoni és közösségi szolgáltatások, valamint egyéb olyan szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges kritériumokat is, amelyek javítják az életminőséget, és lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy hosszabb ideig maradjanak otthonukban és közösségükben. V felvázolja továbbá a szociális mentorálási szolgáltatás bevezetését, valamint az intézményi szolgáltatásokról az otthoni és közösségi alapú szolgáltatásokra való átállást az idősgondozásban, amely:
–Az otthoni és a közösségi alapú tartós ápolási-gondozási szolgáltatások fejlesztésének támogatása;
–Az intézményi szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítása kizárólag azon idős személyek számára, akik funkcionálisan teljes mértékben az intézményi gondozástól függenek, és akiknek az igényei nem biztosíthatók intézményen kívüli szolgáltatások révén;
Be kell vezetni a félig bentlakásos vagy bentlakásos típusú gondozás tervezését, határozottan előnyben részesítve az otthoni ápolási-gondozási szolgáltatásokat, figyelembe véve a szolgáltatások rendelkezésre állását és a felhasználók igényeit.

313

C4.3. R3

M

A segítő családtagokkal való bánásmódra vonatkozó előírások elfogadása

A segítő családtagokkal való bánásmódra vonatkozó előírások elfogadása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A családsegítők tevékenységének szabályozására kidolgozott szabványok lehetővé teszik, hogy a kedvezményezett otthonában harmonizált helyszíni szolgáltatásokat nyújtsanak más, helyi közösségi szintű érdekelt felekkel együttműködve.

314

C4.3. R3-I1

T

Az emberi kapacitás megerősítése a közösségi alapú szolgáltatások nyújtása érdekében

 

Szám

0

400

NEGYEDÉV

2024

Az intézményesítés megelőzését a szociális szolgáltatások új szakembereinek az intézményen kívüli szolgáltatások nyújtása céljából történő felvételével, valamint a családvédelmi jogi intézkedésekkel foglalkozó tanácsadók képzésével és engedélyezésével kell elérni. Különösen a szociális jóléti intézmények szakembereinek folyamatos és célzott képzésére és engedélyezésére kerül sor a gyermekekre vonatkozó törvényes családvédelmi intézkedések végrehajtása érdekében (összesen 750 szakember oktatása és engedélyezése a szociális szolgáltatások területén – a törvényes családvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos tanácsadók és 30 családsegítő képzése). A 400 hivatásos munkavállalót szociális ellátó intézményekben és szociális szolgáltatóknál kell felvenni.

316

C4.3. R3-I3

M

Az informatikai rendszer árainak kiszámítása a szociális szolgáltatások és a hálózat szolgáltatói számára

Kifejlesztett és működőképes informatikai rendszer az árak kiszámításához valamennyi szociális szolgáltatás és a hálózat valamennyi szolgáltatója számára

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2023

Adatkezelési informatikai rendszer, amelyet azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy automatikusan adatokat gyűjtsön és elemezzen, és kiszámítsa az árakat a nyújtott szociális szolgáltatások valamennyi típusára és a hálózat valamennyi szociális szolgáltatójára vonatkozóan. A beruházás olyan szoftver-, hardver- és oktatási követelményeket finanszíroz, amelyek lehetővé teszik a megoldás teljes körű működőképességét.

317

C4.3. R3-I4

T

Idősek intézményi, otthoni és közösségi gondozási központjainak építése

 

Szám

0

9

NEGYEDÉV

2026

Kilenc idősotthon építése 900 kedvezményezett számára, kizárólag olyan személyek számára, akik funkcionálisan teljes mértékben az intézményi gondozástól függenek, és akiknek az igényei otthoni vagy közösségi szinten nem biztosíthatók. Ezen túlmenően az idősotthonoknak meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy közösségi gondozást és intézményen kívüli szolgáltatásokat nyújtsanak az otthon élő idősek számára.

T.3.  A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

 

C4.3. R3-I2. beruházás – A szociális jóléti rendszer digitalizálásának javítása és a szociális jóléti központok összekapcsolása a szociális szolgáltatókkal

E beruházás célja a szociális otthon alkalmazás korszerűsítése, amely kezeli és rögzíti a szociális szolgáltatásokhoz való jogok egyes szolgáltatók általi elismerésével kapcsolatos eljárásokat. A beruházás magában foglalja az alkalmazás integrálását az egységes szociális jóléti informatikai rendszerbe, amely egységes digitális platformot biztosít a felhasználókra és a jóléti szolgáltatásokra vonatkozó adatok nyomon követéséhez és elemzéséhez.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni. 

T.4. PONT A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

315

C4.3. R3-I2

T

Egységes információs rendszer (SocSkrb információs rendszer)

 

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2024

E beruházás célja a szociális szolgáltatásokhoz való jogok elismerésével kapcsolatos eljárásokat kezelő és rögzítő szociális ellátási alkalmazás egyetlen funkcionális informatikai rendszerbe történő korszerűsítése, amely bevonja az összes érdekelt felet a jogok elismerésének és a felhasználóknak nyújtott szolgáltatásoknak a folyamatába, így lehetővé teszi a szociális jóléti rendszer felhasználóira és szolgáltatásaira vonatkozó adatok, például a szolgáltatóknál rendelkezésre álló helyekre és szolgáltatásaik áraira vonatkozó információk nyomon követését és elemzését. A kifejlesztett szoftvermegoldást integrálni kell a szociális jóléti központok által használt meglévő SocSkrb információs rendszerbe. Végül ez lehetővé teszi valamennyi szociális jóléti központ informatikai összekapcsolását az állami költségvetésből finanszírozott szociális szolgáltatókkal.

U. 5.1. ÖSSZETEVŐ: AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER REZILIENCIÁJÁNAK MEGERŐSÍTÉSE

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az egészségügyi rendszer rezilienciájával és fenntarthatóságával kapcsolatos, a Covid19-világjárvány által súlyosbított kihívások kezelése az uniós átlag alatti várható élettartammal, valamint a gyenge megelőző, krónikus és tartós ápolás-gondozással összefüggésben. Az e komponenshez tartozó reformok és beruházások átfogó célja az egészségügyi rendszer hatékonyságának, minőségének, hozzáférhetőségének és pénzügyi fenntarthatóságának javítása.

A komponens a következő intézkedéseket foglalja magában:

-Új ellátási modellek bevezetése a betegek számára, különös tekintettel a rákos betegek megelőző és krónikus ellátására;

-A kórházak funkcionális integrációja és az egynapos kórházak megerősítése közép- és felsőfokú szinten (horizontális és vertikális);

-A családi szakorvosok arányának növelése az általában szerződtetett orvosok és a családi csoportok teljes számán belül;

-A közös közbeszerzés digitalizált rendszerének javítása, hogy az kiterjedjen a megyei tulajdonban lévő kórházakra is, azzal a céllal, hogy jelentős megtakarításokat érjenek el a rendszerben és javítsák a minőséget;

-A központi előkészítési rendszer széles körű használata 8 kórházban, valamint egységterápiás elosztási rendszer bevezetése 40 kórházban.

A komponens hozzájárul az egészségügyi rendszer rezilienciájának fokozására, az egészségügyi dolgozók és létesítmények kiegyensúlyozott földrajzi eloszlására, a közigazgatás valamennyi szintje közötti szorosabb együttműködésre és az e-egészségügybe történő beruházásokra vonatkozó országspecifikus ajánlás (2020. évi 1.2. országspecifikus ajánlás), valamint a digitális infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához (2020. évi 2.3. országspecifikus ajánlás) és a készségek elsajátításának előmozdításához (2020. évi 2.4. országspecifikus ajánlás).

A DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a mérséklési lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

U.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – Az egészségügyi rendszer hatékonyságának, minőségének és hozzáférhetőségének javítása

Ezen intézkedés célja az egészségügyi alapellátáshoz való egyenlő hozzáférés javítása, különösen a vidéki, távoli és szigeti területeken, a háziorvosok (általános orvosok) szintjén nyújtott szolgáltatások körének és minőségének javítása révén, ezáltal csökkentve a kórházakra nehezedő terheket. Az egészségügyi eredmények jobb nyomon követése érdekében létre kell hozni az egészségügyi rendszer teljesítményértékelési keretét, amely hozzájárul a fő teljesítménymutatók meghatározott módszertan szerinti létrehozásához azzal a szándékkal, hogy az intézkedéseket összekapcsolják a nemzeti stratégiai dokumentumokban és reformokban meghatározott célkitűzésekkel, javítva a stratégiai és szakpolitikai elemzéshez rendelkezésre álló egészségügyi adatok időszerűségét.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R1-I4. beruházás – A „KBC Split” klinikai kórház digitális képdiagnosztikája

Ezen intézkedés célja a KBC Split digitális képdiagnosztikájának korszerűsítése, ezáltal javítva az egészségügyi ellátást a betegségek megelőzése, kezelése és diagnosztizálása terén. A beruházás célja az egészségügyi ellátás minőségének és hozzáférhetőségének javítása a betegek valamennyi kategóriája számára, a klinikai eredmények javítása, valamint a korábbi és jobb minőségű diagnosztika biztosítása, különösen a gyermekgyógyászati és onkológiai betegek esetében. Különösen digitalizálnia kell az egészségügyi szolgáltatásokat és folyamatokat, biztosítania kell az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának átláthatóságát, optimalizálnia kell a kórházi rendszer erőforrásainak felhasználását, és biztosítania kell a jövőbeli pénzügyi stabilitást. A beruházásnak úgy kell átalakítania a teret, hogy az magában foglalja az újonnan beszerzett orvostechnikai eszközöket, többek között a 3T mágneses rezonanciát, a Neurointervention digitális DSA angioszobát, a digitális diaszkopikus RTG gépet és az Endoscopic gasztroenterológiai helyiséget.

Az intézkedést 2022. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R1-I5 beruházás – Az „OB Varaždin” általános kórház központi műtőjének építése és berendezése

A beruházás célja a kórházi egészségügyi rendszer erőforrásainak optimalizálása, a betegbiztonság növelése és az egészségügyi személyzet munkájához szükséges megfelelő feltételek biztosítása. Ez az intézkedés egy központi működési blokk építéséből és felszereléséből, valamint a meglévő egészségügyi létesítményekhez vezető összekötő folyosók építéséből áll.

C5.1. beruházás – R1-I6 – Digitális képdiagnosztika – „KB Dubrava” klinikai kórház

Ezen intézkedés célja digitális radiológiai berendezések beszerzése a KB Dubrava Diagnosztikai és Intervenciós Radiológiai Klinikai Intézete számára, amely több mint 350000 betegnek nyújt szolgáltatást. Összességében ez a beruházás várhatóan jelentősen javítja az egészségügyi ellátás minőségét és hozzáférhetőségét a betegek valamennyi kategóriája számára, javítja a diagnózist, a kezelést és a kezelés utáni nyomon követést, és ezáltal a klinikai eredményeket a betegek valamennyi csoportja számára, beleértve a klinikákon és a kórház szervezeti egységeiben a legösszetettebb kezelést igénylő betegeket is. Ennek eredményeként a kórházi ápolás időtartama, a komplikációk, az intenzív osztályokon történő kórházi ápolás, a kezelési költségek és a várólisták várhatóan csökkenni fognak. A beruházás magában foglalja a legkorszerűbb berendezések beszerzését.

Az intézkedést 2023. június 30-ig be kell fejezni.

C5.1. R1-I7. beruházás – Új létesítmények felszerelése egynapos kórházi és egynapos sebészeti beavatkozásokhoz, valamint integrált sürgősségi kórházi felvétel és a „KBC Sestre Milosrdnice” klinikai kórház neurosebészeti klinikájának átalakítása

Ezen intézkedés célja, hogy a jelenleg kezelt betegek számához képest legalább 22%-kal növelje a betegek kezelési kapacitását. A beruházás várhatóan jelentősen javítani fogja a KBC-vel kezelt mintegy 700000 beteg egészségügyi ellátásának minőségét, akik közül mintegy 300000 beteg jelent sürgősségi ellátást, és mintegy 40000 beteget kezelnek nappali kórházban és műtéten. Az intézkedés új létesítményeket hoz létre az egynapos kórházi és egynapos sebészeti beavatkozásokhoz, valamint az integrált kórházi sürgősségi felvételhez, és átalakítja a Neurosurgery Klinikát a Sestre Milosrdnice klinikán (KBC).

Az intézkedést 2024. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás – A „KB Dubrava” általános kórházban gyógyszerrezisztens epilepsziában szenvedő betegek műtét előtti kezelése és kezelése

Ezen intézkedés célja a Neurológiai Intézet KB Dubrava továbbfejlesztése, valamint az epilepszia preoperatív módszereinek és kezelésének fejlesztése a gyógyszerrezisztens betegeknél. A beruházás magában foglalja a legkorszerűbb berendezések beszerzését és a térbeli kapacitás kiigazítását.

Az intézkedést 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás – A „KBC Zagreb” Klinikai Kórházközpont fejlesztése, III. szakasz – Orvosi és nem orvosi berendezésekkel való felszerelés

Ezen intézkedés célja, hogy lehetővé tegye a modern technológiák alkalmazását, és növelje az ellátáshoz való hozzáférést az egészségügyi ellátás harmadlagos és negyedleges szintjén. Ez az intézkedés a zágrábi Klinikai Kórházközpont (KBC) orvosi és nem orvosi berendezéseinek beszerzéséből áll.

Reform – Új ellátási modell bevezetése a kulcsfontosságú egészségügyi kihívások kezelésére

Ezen intézkedés célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása és harmonizálása. Ez az intézkedés integrált klinikai e-iránymutatások kidolgozásából áll.

Beruházás – R2-I1 – A rákos betegek megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére szolgáló berendezések beszerzése

Ezen intézkedés célja, hogy korszerű sugárterápiás technikák alkalmazásával haladéktalanul optimális kezelést biztosítson Horvátországban valamennyi onkológiai beteg számára. Ez az intézkedés orvosi berendezések beszerzéséből áll.

Beruházás – A Nemzeti Onkológiai Hálózat és a Nemzeti Onkológiai Adatbázis létrehozásához szükséges berendezések beszerzése és megvalósítása

Ezen intézkedés célja a nemzeti onkológiai adatbázis nemzeti hálózatának létrehozása, amely automatizmussal kapcsolja össze és rögzíti a kórházi információs rendszerekből és más rendszerekből származó adatokat. Ez az intézkedés az onkológiai betegek nyomon követésére szolgáló informatikai platform létrehozásából és egy nemzeti onkológiai hálózat létrehozásából áll.

Reform – Az egészségügy területén az emberi erőforrásokkal való stratégiai gazdálkodás rendszerének bevezetése

E reform célja, hogy javítsa a polgárok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, különösen a vidéki és kevésbé sűrűn lakott területeken, miközben javítja a sürgősségi orvoslás hatékonyságát, és biztosítja a magas színvonalú és hatékony egészségügyi rendszert. E cél elérése érdekében szakorvosi képzést kell biztosítani az egészségügyi szakemberek, különösen az egészségügyi alapellátásban dolgozó orvosok, valamint a sürgősségi orvoslás területén dolgozó ápolók és technikusok számára, ezáltal biztosítva az egészségügyi szakemberek kiegyensúlyozott földrajzi eloszlását és a közegészségügyi szolgáltatási hálózat megfelelő igénybevételét. A reform továbbá előirányozza a 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti egészségügyi fejlesztési terv elfogadását, amely:

A fejlesztési szükségletek meghatározása a rugalmas, hatékony és holisztikusan irányított egészségügyi rendszer megvalósítása érdekében;

Megjelöli a sikeres egészségfejlesztésre és betegségmegelőzésre vonatkozó intézkedéseket;

Az egészségügyi szolgáltatók koordinációjának bevezetése, valamint a kezelési és rehabilitációs modellek átalakítása aktív ellátási folyamatirányítássá minden szakaszban és szinten;

Az egészségügyi szolgáltatások és a szociális ellátás integrációjának meghatározása, valamint integrált tartós ápolási-gondozási modellek kidolgozása;

Az egészségügyi ellátás minőségének és a betegbiztonságnak az ellenőrzésére és javítására irányuló intézkedések bevezetése;

A személyzet irányítására vonatkozó rendelkezések javítása;

Olyan egyedi célkitűzések bevezetése, amelyek közvetve hozzájárulnak a nemzeti reformstratégiában meghatározott stratégiai célkitűzés 2030-ig történő eléréséhez.

A várható élettartam egészségben eltöltött éveinek növekedéséhez a következők járulnak hozzá:

Az egészséges életmód és a betegségmegelőzés előmozdítása, amelyek vezető közegészségügyi problémát jelentenek;

Az egészségügyi ellátás minőségének javítása az egészségügyi ellátás valamennyi szintjének és részének fokozott hatékonysága, biztonsága, hozzáférhetősége és funkcionális integrációja révén;

Új ellátási modell bevezetése az olyan kulcsfontosságú egészségügyi kihívások kezelésére, mint a szív- és érrendszeri, az onkológiai és a ritka betegségek, valamint a cukorbetegség a hossz meghosszabbítása és az életminőség javítása érdekében

Az egészségügyi rendszert stratégiai irányítás révén a foglalkoztatás kívánatos helyszínévé kell tenni, ezáltal biztosítva a munkavállalók optimális számát és eloszlását az egészségügyi rendszerben;

– Az egészségügyi rendszer finanszírozási és irányítási modelljének javítása.

A reformot 2021. szeptember 30-ig be kell fejezni.

C5.1. beruházás – R3-I1 – A szakosodások központi finanszírozása

Ezen intézkedés célja annak biztosítása, hogy valamennyi egészségügyi szolgáltatás megfelelően hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára, tekintettel az orvoshiányra is. Ez az intézkedés az egészségügyi szakemberek és az orvosok számára az egészségügyi alapellátás alapszintjén, valamint a közegészségügy területén nyújtott szakképzésből áll.

C5.1. beruházás – R3-I2 – Ápolók és technikusok speciális képzése a sürgősségi orvoslás területén

Ezen intézkedés célja, hogy lehetővé tegye a sürgősségi ellátásban dolgozó ápolók és technikusok számára, hogy önállóan dolgozzanak a sürgősségi egészségügyi szolgálatoknál. Ez az intézkedés az ápolók és technikusok sürgősségi orvosi szakképzését foglalja magában.

Reform – Az egészségügyi rendszer pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása

Ezen intézkedés célja, hogy kezelje a hátralékok fenntarthatatlan növekedését, a következetlen eljárásokat és a költséges gyógyszerek beszerzését az egészségügyi rendszerben, azzal a céllal, hogy pénzügyileg fenntartható közegészségügyi rendszert valósítson meg olyan egységes előkészítési, szerződéskötési és végrehajtási eljárások révén, amelyek befolyásolják az egészségügyi ellátás nyújtásának módjait és lehetőségeit. A reform magában foglalja az egészségügyi ellátásról szóló törvényből és a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényből álló jogszabályi keret felülvizsgálatát, a következő elemekkel:

-A Sürgősségi Orvostudományi Intézet sürgősségi orvosi tevékenységei szervezésének javítása és operatív feladatok végrehajtása meghatározott szervezeti egységeken keresztül;

-A közegészségügyi szolgálat átszervezése hatékonyságának növelése érdekében, különös tekintettel a megelőzésre és a korai diagnózisra, valamint a vészhelyzetekre és különleges körülményekre (pandémiák) való jobb reagálásra;

-A kórházak kezelési jogainak átruházása a megyékből és Zágráb városából a Horvát Köztársaságba a meglévő kapacitások hatékony és eredményes kihasználása érdekében, valamint az egészségügyi ellátás rendelkezésre állásának és minőségének javítása a kórházirányítási modell átszervezése révén;

-Az egyes orvosi szolgáltatások várólistáira fordított idő lerövidítése, a kötelező egészségbiztosításból rendelkezésre álló egészségügyi erőforrások optimalizálása és jobb elosztása a biztosítottak számára hozzáférhetőbb egészségügyi szolgáltatások elérése érdekében;

-A pénzügyi irányításra vonatkozó rendelkezések megerősítése a pénzügyi tőke garantálása mellett a közegészségügyi rendszer pénzügyi stabilitásának elérése érdekében;

-Jogszabályi változások a Horvát Egészségbiztosítási Alap (HZZO) fizetési kötelezettségeinek időben történő teljesítése érdekében.

A reformnak a következő célokat kell elérnie:

-Legalább 8 kórház funkcionális integrációját be kell fejezni;

-A beszerzési kategóriák legalább 85%-át, azaz a kormány által irányított kórházak összes kiadásának legalább 80%-át közös közbeszerzési eljárás keretében szerezték be.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1 R4-I1 beruházás – parenterális készítmények központi előkészítése 8 horvát kórházban

Ezen intézkedés célja a költségek csökkentése és a legmagasabb szintű biztonság biztosítása a parenterális gyógyszerek használata során, a gyógyszerelési hibák megelőzése, további kórházi napok biztosítása, valamint a kórházi osztályon dolgozó orvosokra és ápolókra nehezedő terhek csökkentése. Ez az intézkedés a kórházakban a parenterális készítmények központi előkészítési rendszerének bevezetéséből áll.

C5.1. beruházás – R4-I2 – Egységterápiás forgalmazási rendszer bevezetése 40 horvát kórházban

Ezen intézkedés célja, hogy hozzájáruljon a betegbiztonság növeléséhez, a gyógyszerelési hibák megelőzéséhez, a gyógyszerkészletek ellenőrzéséhez és a betegek érdekérvényesítésének fokozásához, az általános kezelési eredmények javítása érdekében. Ez az intézkedés egy egységterápiás disztribúciós rendszer bevezetéséből áll a kórházakban.

C5.1. beruházás – R4-I3 – A gyógyszerek nyomon követésének digitalizálása az egészségügyi intézményeken keresztül az egészségügyi ellátás másodlagos és harmadlagos szintjén

Ezen intézkedés célja a gyógyszerút digitalizálása annak érdekében, hogy a horvát egészségügyi rendszer nyomon követhesse a gyógyszerfogyasztást. Ez az intézkedés funkcionális integrált informatikai megoldást biztosít a gyógyszerek teljes körű nyomon követésére a kórházi rendszerben a gyógyszertártól a betegig.

C5.1. R4-I4 beruházás – A gyógyszerhiány nyomon követésére és megelőzésére szolgáló rendszer fejlesztése Horvátországban

Ezen intézkedés célja a gyógyszerkészletekre vonatkozó adatok célzott kezelésének bevezetése, amelynek célja, hogy hatékonyabbá tegye a gyógyszerek beszerzését. Az intézkedésnek pontos operatív rendszert kell létrehoznia bizonyos gyógyszerek forgalmának nyomon követésére és elemzésére.

C5.1. beruházás – R4-I5 – A járóbeteg-ellátás terápiás eredményeinek nyomon követésére szolgáló rendszer bevezetése, különös tekintettel a közforgalmú gyógyszertárakban található krónikus betegekre

Ezen intézkedés célja a nem kórházi betegek farmakoterápiájába történő beruházások költséghatékonyságának szisztematikusabb tervezése, nyomon követése és értékelése. Az intézkedés a közforgalmú gyógyszertárakban a betegek eredményeinek nyomon követésére szolgáló program létrehozásából áll.

Reform – E-egészségügy

Ezen intézkedés célja az irányítási kapacitás javítása az adatok hatékonyabb felhasználása révén, valamint innovatív egészségügyi megoldások ösztönzése az egészségügyi rendszer irányításának javítása érdekében. Az e-egészségügyi reformnak támogatnia kell az annak biztosítására irányuló erőfeszítéseket, hogy minden ember hozzáférjen a szükséges, megfelelő minőségű egészségügyi szolgáltatásokhoz (beleértve a megelőzést, a kezelést, a rehabilitációt és a palliatív ellátást). A reform magában foglalja a nemzeti távorvoslási keret elfogadását a következők céljából:

-A távorvoslási szolgáltatások körének kiterjesztése, valamint a nemzeti egészségügyi információs rendszerrel való interoperabilitás és a jövőbeli, határokon átnyúló információcserére való alkalmasság biztosítása;

-A betegek létfontosságú paramétereinek továbbítása a sürgősségi egészségügyi szolgálattól (HMS) a közös sürgősségi kórházi szolgálathoz (OHBP) és a távoli járóbeteg-felügyelethez.

-A sürgősségi egészségügyi ellátás távfelügyeletének, valamint a felügyelet bevezetésére vonatkozó cselekvési tervnek és a végrehajtás nyomon követésére szolgáló keretnek a létrehozása a kapcsolódó technikai támogatási eszköz keretében készített helyzetelemzés, nemzeti keret és cselekvési terv alapján.

A nemzeti e-egészségügyi információkezelési rendszer a következő funkciókat tartalmazza:

-Rendszeres jelentéstétel a lakosság egészségi állapotáról, amely a célzott betegségmegelőzési és -kezelési tevékenységek alapját képezi;

-Nemzeti adatelemzési kapacitások kiépítése, beleértve az egészségügyi szolgáltatók és a betegek kapcsolódási pontjainak integrációját a meglévő infrastruktúrákkal és gyakorlatokkal;

-A mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika bevezetésére irányuló nemzeti kapacitások növelése, növelve az e-egészségügy kiberbiztonságának és fejlett digitális készségeinek szintjét az egészségügyi szakemberek és a betegek számára fejlett technológiák, különösen mesterséges intelligencia révén;

-Új egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének lehetővé tétele az egészségügyi rendszerben rendelkezésre álló, névtelenül gyűjtött adatok alapján.

A reformot öt kísérő beruházás (C5.1 R5-I1–I5) támogatja.

A reform 2022. december 31-ig fejeződik be.

C5.1. R5-I1 beruházás – Műtőtermek és robotsebészet digitális integrációja a KBC Splitnél

Ezen intézkedés célja, hogy lehetővé tegye a rosszindulatú betegségekben szenvedő betegek átfogó kezelését és az egészségügyi ellátás optimalizálására irányuló intézkedések integrálását. Ily módon a beruházás várhatóan javítja az egészségügyi eredményeket azáltal, hogy új ellátási modellt vezet be a betegek számára, különös tekintettel az új, legkorszerűbb sebészeti kezelésekre. A beruházás a műtők digitalizálásával és a KBC Splitben a fejlett rákkezeléshez szükséges berendezések beszerzésével foglalkozik.

Az intézkedést 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás C5.1. R5-I2 – TELECORDIS

Ezen intézkedés célja a kardiológiai szolgáltatások digitalizálása, ami lehetővé teszi a betegek állapotának folyamatos nyomon követését, különös tekintettel a krónikus szívbetegségekben szenvedőkre. Az alapellátás szintjén nyújtott gyors és hozzáférhető kardiológiai diagnosztikai szolgáltatások várhatóan segítik a betegek szívegészségügyi problémáinak időben történő felismerését, az időben történő és megfelelő kezelést, valamint egészségi állapotuk folyamatos nyomon követését. Ezen túlmenően az ECG Holter távorvoslási szolgáltatása hozzáférést biztosít a távoli és vidéki területeken élő betegek számára a szakorvosi ellátáshoz, ezáltal jelentősen növelve a szakorvosi szolgáltatások elérhetőségét a helyi járóbeteg-központokban, javítva a szakorvosok teljesítményét, javítva a betegek eredményeit, csökkentve a várólistákat és az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának költségeit. A beruházásnak magában kell foglalnia a diagnosztikai folyamatok digitalizálását, és lehetővé kell tennie az adatok megosztását a szétszórtan elhelyezkedő szakosodott központokkal.

Az intézkedést 2023. március 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R5-I3 beruházás – Teletranszfúzió

Ezen intézkedés célja a transzfúziós szolgáltatás digitalizálása és az ügyeleti transzfúziós szakorvos rendelkezésre állásának biztosítása a transzfúziós egységekkel rendelkező valamennyi kórházi egészségügyi intézmény számára, az orvosi adatok digitális továbbítása révén a távorvoslási szolgáltatás erőteljes fejlesztéséhez való hozzájárulás, valamint az összes kórházi létesítmény transzfúziós egységekkel való összekapcsolásának megerősítése.

Az intézkedést 2022. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. R5-I4. beruházás – A „KBC Sestre Milosrdnice” klinikai kórház robotsebészettel felszerelt műtőinek digitalizálása és integrációja

Ezen intézkedés célja a műtők digitalizálása és az új, modern sebészeti kezelésekhez szükséges fejlett kezelési berendezések beszerzése. A műtőhelyiségek digitalizálása és integrációja megváltoztatja a betegekre, valamint az operatív kezelés típusaira és módszereire vonatkozó adatok tervezését, dokumentálását, tárolását és megosztását. A robotsebészetnek javítania kell a sebészeti kezelés minőségét, növelnie kell a betegbiztonságot, nagyobb átláthatóságot kell elérnie a kezelés terén, jobb költségellenőrzést és egészségügyi eredményeket kell elérnie, meg kell erősítenie és konszolidálnia kell az alapvető egészségügyi információs infrastruktúra erőforrásait, papírmentes egészségügyi szolgáltatási rendszert kell bevezetnie, és hozzá kell járulnia a digitális átálláshoz.

Az intézkedést 2024. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás – A „KB Merkur” klinikai kórház diagnosztikai egységeinek digitalizálása és felszerelése

Ezen intézkedés célja a diagnosztikai egységek digitalizálása és felszerelése, a diagnosztikai fejlesztési eljárások nyomon követésének megkönnyítése, valamint jobb minőségű szolgáltatás nyújtása a betegek számára. A beruházásnak magában kell foglalnia a legkorszerűbb eszközök beszerzését.

Az intézkedést 2023. március 31-ig be kell fejezni.

U.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

318

C5.1. R1

M

Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelési keretének elfogadása

Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelési keretének hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelése (HSPA) az egészségügyi teljesítmény mérésére szolgáló keretet hoz létre, amely meghatározott értékelési módszertan szerint meghatározza a fő teljesítménymutatókat, és amely az intézkedéseknek a nemzeti stratégiai dokumentumokban és reformokban meghatározott célkitűzésekkel való összekapcsolásának folyamatához, az adatok időszerűségéhez és az egészségügyi eredmények nyomon követésének javításához kapcsolódik.

319

C5.1. R1

T

A diagnosztikai kezelés idejének optimalizálása – várólisták

 

A napok száma

400

270

NEGYEDÉV

2023

A diagnosztikai kezelésben részesülő betegek várakozási ideje a jelenlegi 400 napos várakozási időről 270 napra csökken.

323

C5.1. R1-I4

M

Az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítése a Klinikai Kórházközpontban (KBC Split)

Beszerzett berendezések a KBC Split Diagnosztikai és Intervenciós Radiológiai Klinikai Intézet számára

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Berendezések telepítése a Diagnosztikai és Intervenciós Radiológiai Klinikai Intézet és a Klinikai Nukleáris Orvostudományi Intézet számára, valamint hibrid endoszkópos helyiség építése és felszerelése a Gastroenterológiai Intézetben annak érdekében, hogy új diagnosztikai és terápiás eljárásokat lehessen bevezetni a KBC Split Klinikai Kórházközpontban. A telepített berendezésnek legalább 3T mágneses rezonanciás szobának, neurointervenciós digitális DSA angioszobának, digitális diaszkopikus röntgengépnek, endoszkópos gasztroenterológiai szobának kell lennie.

324

C5.1. R1-I5

T

Központi műveleti tömb épület és a Varaždin Általános Kórház kapcsolódó tartalma

 

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2025

A központi műveleti tömb (COB) épületének építése és felszerelése intenzív osztályokkal (JIL), központi sterilizálás, RTG-diagnosztika, transzfúziók és orvosi-biokémiai laboratóriumok, valamint a meglévő egészségügyi létesítményekhez vezető összekötő folyosók építése.

325

C5.1. R1-I6

T

Diagnosztikai orvostechnikai eszközök a Dubravai Klinikai Kórházban (KB)

 

Szám

0

8

NEGYEDÉV

2023

Nyolc diagnosztikai orvostechnikai eszköz és digitális radiológiai berendezés beszerzése és telepítése a Diagnosztikai és Intervenciós Radiológiai Klinikai Intézet számára. A tervek szerint valamennyi eszközt fokozatosan telepítik, és legkésőbb 2023. június 30-ig valamennyinek működőképesnek kell lennie.

326

C5.1. R1-I7

T

Új létesítmények a Sestre Milosrdnice Klinikai Kórházközpontban (KBC)

 

Szám

0

2

NEGYEDÉV

2024

A Sestre Milosrdnice-i Klinikai Kórházközpontot (KBC) integrált sürgősségi kórházi beutaló létesítményekkel, egynapos kórházi és egynapos sebészeti létesítményekkel, valamint orvosi, nem orvosi felszerelésekkel és bútorokkal kell felszerelni.

327

C5.1. R1-I8

T

Orvostechnikai eszközök farmako-rezisztens epilepsziában szenvedő betegek operatív kezeléséhez és kezeléséhez a Dubrava Klinikai Kórházban (KB)

 

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2023

A dubravai Klinikai Kórház Neurológiai Intézetének továbbfejlesztése céljából legkésőbb 2023. június 30-ig tíz orvosi berendezést (eszközt) kell telepíteni és üzembe helyezni. A beruházás magában foglalja olyan berendezések beszerzését, mint a SEEG 256 csatorna-felvevő eszközök, a digitális EMNG és az EP 12 csatorna képalkotó eszköz. Rádiófrekvenciás (RF) termokoaguláló eszköz és a megfelelő térbeli kapacitás adaptálása.

328

C5.1. R1-I9

M

A zágrábi Klinikai Kórházközpont (KBC) fejlesztési projektje

Beszerzett berendezések a zágrábi Klinikai Kórházközpont (KBC) számára 

NEGYEDÉV

2026

Új orvosi és nem orvosi eszközök beszerzése a zágrábi Klinikai Kórházközpont (KBC) számára. .

329

C5.1. R2

M

Az egészségügyi ellátás minőségének javítása és harmonizálása klinikai e-iránymutatások kidolgozása révén

Az Egészségügyi Minisztérium (MIZ) által kidolgozott és a horvát egészségügyi rendszer e-iránymutatásaiba beépített klinikai iránymutatások.

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

Az Egészségügyi Minisztérium (MIZ) klinikai iránymutatásokat, valamint az egészségügyi ellátás minőségét harmonizáló e-iránymutatásokat dolgoz ki, és integrálja azokat a horvát egészségügyi rendszerbe.

331

C5.1. R2-I1

T

Az onkológiai sugárkezelés minőségének javítása

 

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2025

Hat kórházat fel kell szerelni a rák megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére szolgáló orvostechnikai eszközökkel. A beruházás magában foglalja nyolc, lineáris elhelyezést gyorsító tartály, 17 VMAT lineáris gyorsító, négy lineáris SBRT gyorsító, négy HDR brachyterápia, kilenc CT szimulátor, sugárterápiás hálózati berendezés, dozimetriai berendezés, rögzítőberendezés építését. 

332

C5.1. R2-I2

T

Egységes informatikai platform az onkológiai betegek nyomon követésére

 

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2025

Az egységes informatikai platform lehetővé teszi az egészségügyi adatok gyűjtését, a szervezeti és strukturális változások tervezését, valamint a kockázatok azonosítását. Horvátország valamennyi onkológiai intézményét be kell vonni a nemzeti onkológiai hálózatba.

333

C5.1. R3

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti egészségügyi fejlesztési terv

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti egészségügyi fejlesztési terv elfogadása

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti egészségügyi fejlesztési terv mint átfogó ágazati tervezési aktus meghatározza az Egészségügyi Minisztérium égisze alatt végrehajtandó konkrét célkitűzéseket, intézkedéseket, projekteket és tevékenységeket, amelyek elsődleges célja az egészségügyi rendszer és az egészségügyi eredmények javítása. A nemzeti egészségfejlesztési tervnek összhangban kell lennie a horvát kormány reformprogramjával és az Európai Bizottság 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai iránymutatásaival. A Nemzeti Egészségfejlesztési Terv a középtávú fejlesztési szükségleteket az alábbiak szerint határozza meg:
A fejlesztési szükségletek meghatározása a rugalmas, hatékony és holisztikusan irányított egészségügyi rendszer megvalósítása érdekében;

A sikeres egészségfejlesztésre és betegségmegelőzésre vonatkozó intézkedések feltüntetése;

–Az egészségügyi szolgáltatók közötti koordináció bevezetése, valamint a kezelési és rehabilitációs modellek átalakítása aktív ellátási folyamatirányítássá minden szakaszban és szinten;

Az egészségügyi szolgáltatások és a szociális ellátás integrációjának meghatározása, valamint integrált tartós ápolási-gondozási modellek kidolgozása;

–Intézkedések bevezetése az egészségügyi ellátás minőségének és a betegbiztonságnak az ellenőrzésére és javítására;

–A személyzet irányítására vonatkozó rendelkezések javítása.

–Olyan egyedi célkitűzések bevezetése, amelyek közvetve hozzájárulnak a nemzeti reformstratégiában meghatározott stratégiai célkitűzés 2030-ig történő eléréséhez. A várható élettartam egészségben eltöltött éveinek növekedéséhez a következők járulnak hozzá:

Az egészséges életmód és a betegségmegelőzés előmozdítása, amelyek vezető népegészségügyi problémát jelentenek;

–Az egészségügyi ellátás minőségének javítása az egészségügyi ellátás valamennyi szintjének és részének fokozott hatékonysága, biztonsága, hozzáférhetősége és funkcionális integrációja révén;

Új ellátási modell bevezetése az olyan kulcsfontosságú egészségügyi kihívások kezelésére, mint a szív- és érrendszeri, az onkológiai és a ritka betegségek, valamint a cukorbetegség a hossz meghosszabbítása és az életminőség javítása érdekében

Stratégiai irányítás révén az egészségügyi rendszert a foglalkoztatás kívánatos helyszínévé kell tenni, ezáltal biztosítva a munkavállalók optimális számát és eloszlását az egészségügyi rendszerben;

– Az egészségügyi rendszer finanszírozási és irányítási modelljének javítása.

A konkrét célkitűzések elérése érdekében meg kell határozni a végrehajtandó intézkedéseket és fellépéseket. Minden egyes intézkedés esetében meg kell határozni az egyes konkrét célkitűzésekre vonatkozó eredménymutatókat és az eredménymutatókat. A nemzeti egészségfejlesztési tervnek tartalmaznia kell a tartós ápolás-gondozás területén felmerülő egészségügyi és szociális ellátási igények feltérképezésének eredményeit. Maga a dokumentum más nemzeti jogi aktusokból és programokból (a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti rákellenes stratégiai keret, a horvátországi klinikai kórházak, klinikai kórházak, klinikák és általános kórházak fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv, nemzeti rák, cukorbetegség, ritka betegségek), valamint a Horvátországra vonatkozó 2019. és 2020. évi ajánlásokból származó információkat használ fel.

399

C5.1. R3-I1

M

A szakorvosi képzésnek szentelt központosított finanszírozási rendszer létrehozása

A kormány határozatának elfogadása

NEGYEDÉV

2023

Az orvosi szakterületek pénzügyi támogatásának intézményesítését egy szakorvosi képzésre irányuló központosított finanszírozási rendszer létrehozásával kell megvalósítani, amelynek elsődleges célja az egyes orvosi szakterületek hiányosságainak kezelése, beleértve többek között az alapellátást és a népegészségügyet. A pénzügyi források e célra történő elkülönítése kizárólag a közegészségügyi szolgáltatási hálózat szükségleteinek fedezésére szolgál.

Ezt a rendszert úgy kell kialakítani, hogy garantálja a hiányos szakorvosi képzési programok pénzeszközeinek visszafizetését, a szakorvosi képzés központosított finanszírozási rendszerének előre meghatározott célkitűzései felé terelve azokat, különös tekintettel a hiányos szakorvosi hiányok orvoslására.

334

C5.1. R3-I1

T

Szakorvosi képzés az egészségügyi ellátás alapfokú szintjén

 

Szám

0

467

NEGYEDÉV

2026

Meg kell kötni a szakorvosi képzés vissza nem térítendő finanszírozásának odaítélésére vonatkozó szerződéseket, amelyek legalább 467 egészségügyi dolgozóra terjednek ki, beleértve az alapellátásra, a sürgősségi orvoslásra és a közegészségügyre szakosodott orvosokat is.

335

C5.1. R3-I2

T

Sürgősségi orvosi ápoló szakorvosi képzés alapképzése

 

Szám

0

375

NEGYEDÉV

2026

Összesen 375 ápolói/orvosi technikusi alapképzésben részt vevő személy részesül egyéves sürgősségi orvosi szakképzésben.

336

C5.1. R4

M

Az egészségügyi ellátásról szóló törvény és a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény módosítása

Az egészségügyi ellátásról szóló törvényt és a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényt módosító törvények hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az egészségügyi ellátásról szóló törvény módosításainak lehetővé kell tenniük, hogy az új közös közbeszerzési határozat kötelező erejű legyen azokra az egészségügyi intézményekre nézve is, amelyek részvétele eddig önkéntes volt, és következésképpen növelniük kell a közös közbeszerzés hatálya alá tartozó érdekelt felek számát.
Az Egységes Sürgősségi Orvostudományi Hivatal javítja a sürgősségi orvosi tevékenységek szervezését, és bizonyos szervezeti egységeken keresztül operatív feladatokat lát el a Horvát Köztársaság egész területén;

A közegészségügyi szolgálat átszervezésének hozzá kell járulnia a hatékonyság növeléséhez és a közegészségügyi rendszer megerősítéséhez, különös tekintettel a megelőzésre és a korai diagnózisra, valamint a vészhelyzetekre és különleges körülményekre (pandémiák) való jobb reagálásra;

A jelenleg a megyék és Zágráb városa által irányított kórházak irányítási jogainak átruházása a Horvát Köztársaságra a meglévő kapacitások észszerű és minőségi kihasználása, valamint az egészségügyi ellátás rendelkezésre állásának és minőségének a kórházirányítási modell átszervezése révén történő javítása érdekében.


A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény módosításai egyértelmű és átlátható kritériumokat állapítanak meg a kötelező egészségbiztosítás körébe tartozó egészségügyi intézkedések programjának meghatározására, az intézkedési programot létrehozó és elfogadó szervekre, a kötelező egészségbiztosítás hatálya alá tartozó egészségügyi ellátás körére, valamint az egyéb jogszabályoknak való megfelelésre vonatkozóan. A törvény céljai a következők:

Az egészségügyi ellátás hozzáférhetőbbé és időszerűbbé tétele a biztosított személyek számára, amikor arra szükségük van;

Az egyes orvosi szolgáltatások várólistáinak csökkentése, a kötelező egészségbiztosításból rendelkezésre álló egészségügyi erőforrások optimalizálása és ezzel összefüggésben jobb elosztása

–Finanszírozás biztosítása a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság elérése, és ezzel összefüggésben a kötelező egészségbiztosítás keretében biztosított személyek helyzetének javítása céljából;

–Illessze be azt a rendelkezést, amely előnyben részesíti a HZZO ajánlatkérőit mint egészségügyi szolgáltatókat a kötelező egészségbiztosítás alól a HZZO velük szemben fennálló kötelezettségeinek a jogszabályban előírt határidőn belüli teljesítése tekintetében, a biztosítottak egészségügyi ellátáshoz való jogának biztosítása érdekében.

337

C5.1. R4

T

A kórházak funkcionális integrációja

 

Szám

12

20

NEGYEDÉV

2023

Be kell fejezni legalább 8 kórház funkcionális integrációját a kórházi rendszer racionalizálása érdekében a tevékenységek csökkentése/újraelosztása és az akut, helyhez kötött kapacitás csökkentése révén, megerősítve a mindennapi kórházakat mint költséghatékonyabb kezeléseket.

338

C5.1. R4

T

Egészségügyi intézmények közös közbeszerzési eljárása

 

% (százalékban)

0

85

NEGYEDÉV

2023

A beszerzési kategóriák legalább 85%-át – amelyek az államilag irányított kórházak összes kiadásának legalább 80%-át teszik ki – közös közbeszerzési eljárás keretében kell beszerezni. A cél elérése érdekében az egészségügyi intézmények egy adott közbeszerzési eljárásának kötelező közös lefolytatásáról szóló határozat módosítása alapján az Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: MIZ): úgy határozhat, hogy közös közbeszerzési eljárást folytat le;
megállapodásokat köt a közös közbeszerzésben érdekelt felekkel; szakértői bizottságokat hoz létre az érintett kategóriákra vonatkozó műszaki előírások kidolgozására; és iv. az egészségügyi intézményekre vonatkozó egyedi közbeszerzési eljárás kötelező közös végrehajtásáról szóló határozatban említett közbeszerzési kategóriák végrehajtása – a műszaki előírások hatálybalépését követően. A közös közbeszerzési eljárásokat a közbeszerzésekről szóló törvénnyel és a keretmegállapodásokkal/szerződésekkel összhangban kell lefolytatni.

339

C5.1. R4-I1

T

Parenterális készítmények központi irányítása 8 kórházban

 

% (százalékban)

0

75

NEGYEDÉV

2025

Nyolc horvát kórházban a parenterális készítmények legalább 75%-át központi gyógyszerkészítéssel kell elvégezni.

340

C5.1. R4-I2

T

Egységterápiás rendszer szilárd gyógyszerformákhoz 40 horvát kórházban

 

Szám

0

40

NEGYEDÉV

2025

40 horvát kórházban telepített egységterápiás rendszer.

341

C5.1. R4-I3

T

A gyógyszerek nyomon követése a kórházi rendszerben a gyógyszertártól a betegig

 

Szám

0

30

NEGYEDÉV

2026

Legalább 30 kórháznak rendelkeznie kell funkcionális integrált informatikai megoldással a gyógyszerek kórházi rendszerben történő nyomon követésére a gyógyszertártól a betegig.

342

C5.1. R4-I4

T

A blokklánc-technológián alapuló gyógyszerhiány nyomon követésére szolgáló rendszer

 

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2025

Szoftvermegoldást kell kifejleszteni a horvátországi gyógyszerhiány nyomon követésére, valamint a gyógyszerhiány előrejelzésére és megelőzésére szolgáló integrált modell kidolgozására. A gyógyszereket a blokklánc szoftvermegoldáson keresztül kell nyomon követni.

343

C5.1. R5-I5

T

A Merkur Klinikai Kórházközpont (KBC) diagnosztikai egységei

 

Szám

0

4

NEGYEDÉV

2023

A szolgáltatás minőségének javítása, a betegellátások számának növelése, valamint az egészségügyi ellátás elérhetőségének és minőségének felgyorsítása és javítása érdekében a berendezéseket a Merkur Klinikai Kórházközpont (KBC) legalább 4 diagnosztikai egységére kell telepíteni. A telepített berendezéseknek a következőkből kell állniuk:
–Transztorák és transzzeogasztrikus echokardiográfiás készülékek;

–Három monitor a szívkoszorúér-rendszer céljaira;

–A betegek telemetriai rendszere a szabadtéri osztályon;

–Erősebb teljesítmény ultrahang;

–Alacsonyabb teljesítményű ultrahang;

Mágneses rezonancia MR 3T;

–Mammográfiás szkenner;

–Többszeletes számítógépes tomográfia (MSCT);

–Ultrahang;

–Ultrahang 3D/4D konvex, 3D/4D hüvely, 2D hüvely és 2D konvex szondával és nyomtatóval;

–Ultrahangos, magas osztályú színes Doppler.

344

C5.1. R4-I5

T

A nem kórházi krónikus betegek kezelési eredményeinek nyomon követése a közforgalmú gyógyszertárakban

 

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2025

A projekt magában foglalja a betegek nyomon követését és strukturált adatok létrehozását, amelyeket a Horvát Köztársaság központi egészségügyi információs rendszerén (CEZIH) keresztül kell rendelkezésre bocsátani.

346

C5.1. R5

M

A távorvoslási szolgáltatások fejlesztése és kiterjesztése

A távorvoslási szolgáltatások hatályát kiterjesztő nemzeti távorvoslási keret hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A reform rendelkezéseket vezet be egy funkcionális nemzeti távorvoslási keret létrehozására a betegek létfontosságú paramétereinek a sürgősségi egészségügyi szolgálattól (HMS) a közös sürgősségi kórházi szolgálathoz (OHBP) történő továbbítása és a járóbeteg-ellátás távoli nyomon követése érdekében. A projekt a következőket valósítja meg: I.) Helyzetelemzés; a sürgősségi egészségügyi ellátás távfelügyeletének létrehozására vonatkozó nemzeti keret és iii. a felügyelet bevezetésére vonatkozó cselekvési terv és a végrehajtás nyomon követésére szolgáló keret.
Tekintettel a technikai segítségnyújtás korlátozott forrásaira és időtartamára, a teleradiológiai komponens csak bevezető elem lehet a bevált gyakorlatok feltérképezésének szintjén.

347

C5.1. R5-I1

T

Digitalizált, integrált operációs csarnokok (Firule és Križine) és robotrendszer a Firule telephelyén, telepítve és működőképesen

 

Szám

0

4

NEGYEDÉV

2024

A projekt magában foglalja 4 műtő digitalizálását és integrálását Firuleban és Križinben, valamint egy robotrendszert a Firule helyszínen. A digitális átállás, az integráció és a robotsebészet megváltoztatja a kezelési útvonalat a sebészeti kezelés minőségének javítása, a betegbiztonság javítása, a kezelés nagyobb átláthatóságának elérése, a költségek és az egészségügyi eredmények jobb ellenőrzése, az egészségügyi információs infrastruktúra kulcsfontosságú erőforrásainak megerősítése és megszilárdítása, valamint a papírmentes egészségügyi szolgáltatások korszerűsítése révén.

348

C5.1. R5-I2

T

Telekardiológiai szolgáltatások

 

Szám

0

40

NEGYEDÉV

2023

A TeleCordis projekt célja az elektrokardiogrammal (ECG) kapcsolatos lyukasztó, nyomásfúró és 12 csatornás elektrokardiogrammal (ECG) kapcsolatos szolgáltatások nyújtásához szükséges orvosi és informatikai berendezések telepítése olyan távoli és vidéki területeken, amelyeket e szolgáltatások nem fednek le kellőképpen, például nem áll rendelkezésre kardiológiai szakember. A berendezést meg kell vásárolni (központonként csomagban), és legalább 40 telemedicinális hozzáférési központban kell elhelyezni. A program kapcsolódik a távorvoslási szakközpontokhoz, és telekardiológiai szolgáltatást nyújt.

349

C5.1. R5-I3

T

Teletranszfúziós szolgáltatások

 

Szám

0

35

NEGYEDÉV

2022

A Teletransfusion projekt támogatja a digitális kezelési folyamat meglévő infrastruktúráját, amennyiben az e-receptből és az e-dokumentációból származó, a kezelés másodlagos vagy harmadlagos egészségügyi létesítményben történő megkezdéséhez szükséges betegadatokat használja fel.
A projekt összekapcsolja a Horvátország területén található kórházi transzfúziós központokat (legalább 35 kórházi transzfúziós központot), és a szolgáltatást a hét minden napján, napi 24 órában elérhetővé teszi. A berendezéseket meg kell vásárolni (központonkénti csomagban) és telemedicinális hozzáférési központokban kell elhelyezni, a programnak kapcsolódnia kell a telemedicinális szakközpontokhoz, és teletranszfúziós szolgáltatást kell nyújtania.

350

C5.1. R5-I4

T

Műtői Klinikai Kórházközpont (KBC) Sestre milosrdnice robotsebészettel felszerelve

 

Szám

0

4

NEGYEDÉV

2024

Legalább 4 újonnan felszerelt, a legkorszerűbb robottechnológiával rendelkező műtő,
A következő funkciók lehetségesek: a műtét során a műtőben található monitor képernyőjén valós időben összegyűjti a betegre vonatkozó összes adatot. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a műtét során a monitor képernyőjén minden betegképes anyag rendelkezésre álljon, hozzájárulva ezzel a biztonságosabb és hatékonyabb eljárásokhoz. Az integrálásnak lehetővé kell tennie más diagnosztikai és terápiás eszközök használatát is ugyanabban a műtőben, amelyeket az integrált műtőrendszerbe is integrálni kell.

U.3.  A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése  

C5.1. beruházás – R1-I1 – Mobil gyógyszertárak bevezetése az alapellátásba

E beruházás célja gyógyszerellátás biztosítása olyan területeken, ahol nincs gyógyszertár. Az intézkedés mobil gyógyszertárak beszerzéséből áll.

Beruházás C5.1. R1-I2 – Mobil járóbeteg-ellátó egységek

Ezen intézkedés célja egy mobil elsődleges járóbeteg-ellátási rendszer létrehozása a vidéki, távoli és szigeti területeken. Az intézkedés a mobil klinikarendszer felállításából áll.

C5.1. R1-I3 beruházás – Klinikai hőszigetelő egységek építése és felszerelése (3, 4 és 1/5 épület) – Fertőző betegségek „Dr Fran Mihaljević” klinikája

Ezen intézkedés célja a fertőző betegségek korszerű és innovatív technológiák alkalmazásával történő kezelése a kezelési idő, a költségek és a betegek magas színvonalú ellátásának csökkentése érdekében. Ez az intézkedés épületek építéséből és a Fertőző Betegségek Klinikája, Dr. Fran Mihaljević berendezéseinek cseréjéből áll.

U.4.  A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

 

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

320

C5.1. R1-I1

T

A gyógyszertári ellátáshoz és gyógyszerekhez való hozzáférés

 

Szám

0

8

NEGYEDÉV

2025

Legalább hat mobil lakókocsi-gyógyszertárat és legalább két hajógyógyszertárat kell beszerezni.

321

C5.1. R1-I2

T

Mobil járóbetegek alapellátásának biztosítása

 

Szám

0

33

NEGYEDÉV

2025

A vidéki, távoli és szigeti területeket lefedő megyékben 33 alapellátást nyújtó járóbeteg-ellátó járművel mobil klinikát kell létrehozni egy olyan feltérképezés alapján, amely a vidéki, távoli és szigeti területek mobil alapellátásának 80%-át célozza meg.

Emellett a szolgáltatás hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében ki kell dolgozni egy szerződéskötési modellt.

Az Egészségügyi Minisztérium irányítja a képzést annak érdekében, hogy növelje a mobil csoportok kapacitását a járóbeteg-ellátás alapellátásának biztosítása terén.

322

C5.1. R1-I3

T

Új épület a Fertőző Betegségek Klinika komplexumában Dr. Fran Mihaljević

 

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2026

A projekt a meglévő épületek bontásából (3, 4 és 1/5) és a komplexum részét képező új épület megépítéséből áll. A projekt magában foglalja a „Dr Fran Mihaljević” Fertőző Betegségek Klinikája berendezéseinek cseréjét.

V. 6.1. KEZDEMÉNYEZÉS: ÉPÜLETFELÚJÍTÁS

Horvátország jelenlegi épületállománya viszonylag régi, és az épületek energetikai felújításának aránya a 2014–2020-as időszakban csak évi 0,7%-ot tett ki. A régi és nem hatékony épületek felelősek az energiafogyasztás 40%-áért és a szén-dioxid-kibocsátás 36%-áért, és az épületek 30%-a a legrosszabbul teljesítő kategóriába tartozik. A legrosszabbul teljesítő épületek többsége nem felel meg a földrengés elleni védelemre, a tűzvédelemre vagy az egészségvédelemre vonatkozó minimumkövetelményeknek, ezért átfogó felújítást igényel. Emellett 2020 márciusában és decemberében két földrengéssorozat sújtotta Horvátországot, és jelentős anyagi károkat okozott Zágrábban, Zágráb megyében, Krapina-Zagorje megyében, Sziszek-Moslavina megyében és Karlovac megyében. A gyors kárigény-felmérés (a Horvát Köztársaság kormánya, 2020) szerint Zágráb, Zágráb és Krapina-Zagorje megyék márciusi földrengés utáni teljes újjáépítési és helyreállítási szükségleteit mintegy 17 469 000 000 EUR-ra becsülték. A decemberi földrengés okozta károk értékelése még folyamatban van.

Ez a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő kezdeményezés olyan beruházásokra és reformokra vonatkozik, amelyek célja az épületek átfogó felújításának ösztönzése, beleértve az energetikai felújítást, a strukturális megerősítést és a földrengés utáni felújítást. A felújításnak ki kell terjednie a többlakásos és középületekre, beleértve az egészségügyi és oktatási létesítményeket, valamint a kulturális javaknak minősülő épületeket is.

A kezdeményezés olyan reformokat tartalmaz, amelyek támogatják az épületek felújításának és dekarbonizációjának folyamatát, miközben kezelik az építési piac akadályait és a szociális kérdéseket: i. az épületek dekarbonizációját célzó reform, ii. az energiahatékonysággal és a földrengés utáni újjáépítéssel foglalkozó munkavállalók és szakértők számának növelését célzó reform, iii. a felújítási folyamat során a kérelmezők adminisztratív terheinek csökkentését célzó reform, iv. a szeizmikus tevékenységekkel kapcsolatos ismeretek bővítését célzó reform, v. a zöld infrastruktúra, valamint az épületek és terek körforgásos kezelésének előmozdítását és fejlesztését célzó reform, valamint vi. a szisztematikus energiagazdálkodás kidolgozását és egy új energiahatékonysági finanszírozási modell tesztelését célzó reform.

A beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk az elmúlt két évben Horvátországnak címzett azon országspecifikus ajánlásokhoz, amelyek szerint „a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikát [...] az energiahatékonyságra, [...] és a környezetvédelmi infrastruktúrára kell összpontosítani” (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint „a beruházásokat a zöld és [...] átállásra, különösen a környezetvédelmi infrastruktúrára [...] kell összpontosítani” (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

V.1. PONT    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése

Reform – Az épületek dekarbonizációja

A reformnak hozzá kell járulnia a meglévő épületek felújítási hullámára vonatkozó kezdeményezéshez, valamint ahhoz, hogy a meglévő épületállomány 2050-ra nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá váljon.

A reformnak magában kell foglalnia a többlakásos épületekre, a középületekre és a kulturális javaknak minősülő épületek különleges kategóriájára vonatkozó, a 2021–2030-as időszakra szóló energiahatékonysági felújítási programok elfogadását, valamint a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó, az energiaszegénység csökkentésére irányuló program elfogadását a különös állami aggodalomra okot adó területeken. Ezeknek a programoknak ösztönözniük kell az épületek mélyreható felújítását, ugyanakkor különös figyelmet kell fordítaniuk az egészséges beltéri klimatikus körülmények biztosítására, a tűzbiztonságra, a fokozott szeizmikus tevékenységgel kapcsolatos kockázatok kezelésére, valamint az energiaszegénység csökkentésére.

A reform 2022. március 31-ig fejeződik be.

C6.1. R1-I1. beruházás – Épületek energetikai felújítása

Az intézkedés célja a fűtési célú energiafogyasztás csökkentése és a primerenergia-megtakarítás növelése a többlakásos épületekben és a középületekben. Ez az intézkedés a középületek és a többlakásos épületek energetikai felújításából áll.

C6.1 R1-I3 beruházás – Épületek energetikai felújítása kulturális javak státuszával

Az intézkedés célja a kulturális javak státuszú épületek felújítása az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Ez az intézkedés két épületkategória felújításából áll: a védett kulturális és történelmi szervezeteken belül található, egyénileg védett kulturális javak és épületek.

Reform – A földrengés utáni újjáépítéshez szükséges zöld munkahelyekkel összefüggésben a megfelelő készségeket biztosító keret kidolgozása

Az intézkedés célja, hogy oktatási programok biztosításával kezelje a képzett munkaerő hiányát az építőiparban. Ez az intézkedés a zöld készségek fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv közzétételéből, az energetikai felújítással kapcsolatos felnőttoktatási programok biztosításából, valamint a felújításra és az energiahatékonyságra vonatkozó új mesterképzési modulból áll.

Reform – A hatékonyság növelése, az adminisztratív terhek csökkentése és a felújítási folyamat digitalizálása

Az intézkedés célja, hogy szolgáltatásokat nyújtson a polgárok számára az energia- és földrengés utáni felújítási folyamat adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. Ez az intézkedés az egyablakos ügyintézési szolgáltatások fejlesztéséből és a közalkalmazottak szakmai kapacitásainak megerősítéséből áll.

Reform – A szeizmikus adatok korszerűsítése és integrálása a felújítási folyamathoz, valamint az állami infrastruktúra jövőbeli építésének és nyomon követésének tervezése

Az intézkedés célja a kockázatok ellenálló képességének javítása a területrendezésben és az építőiparban a szeizmikus adatok gyűjtésének és feldolgozásának javítása révén. Ez az intézkedés a területrendezéshez és a biztonságosabb építési gyakorlatokhoz szükséges szeizmikus adatok gyűjtéséhez és alkalmazásához szükséges kapacitások megerősítéséből áll.

Beruházás – R4-I1 – Szeizmológiai adathálózat fejlesztése

Az intézkedés célja a szeizmikus megfigyelésre és elemzésre szolgáló kapacitások megerősítése. Ez az intézkedés szeizmikus berendezések beszerzéséből, valamint a berendezéseket üzemeltető és az adatokat feldolgozó szakértők képzéséből áll.

Reform – A zöld városmegújítási stratégiák új modelljének bevezetése és a zöld infrastruktúra fejlesztésére, valamint az épületek és a területek körforgásos kezelésére irányuló kísérleti projekt végrehajtása

Az intézkedés célja a fenntartható fejlődést előmozdító zöld városrehabilitáció keretének létrehozása. Ez az intézkedés a tér és az épületek körforgásos kezelésére, valamint a városi zöld infrastruktúrára vonatkozó programok elfogadásából, a zöld városrehabilitációs stratégiák elfogadásából és egy kísérleti projekt végrehajtásából áll.

Reform – Kísérleti projekt a szisztematikus energiagazdálkodás létrehozására és végrehajtására, valamint új finanszírozási modell kidolgozására

Az intézkedés célja a többlakásos épületek energiafogyasztásának nyomon követésére szolgáló modell kidolgozása és tesztelése. Ez az intézkedés a többlakásos épületek energia- és vízfogyasztásának nyomon követésére szolgáló automatikus adatgyűjtés létrehozására irányuló kísérleti projekt végrehajtásából áll.

V.2. PONT  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

351

C6.1. R1

M

Nemzeti energetikai felújítási programok elfogadása i. a többlakásos épületekre, ii. a kulturális javaknak minősülő épületekre (mind a 2021–2030-as időszakra), mind pedig iii. az energiaszegénység csökkentésére a különös állami aggodalomra okot adó területeken (a 2021–2025-ös időszakra) vonatkozóan

Közzététel a Területrendezési, Építésügyi és Állami Vagyonkezelő Minisztérium hivatalos honlapján

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az épületek mélyreható felújítását és a nagy hatékonyságú alternatív rendszereket ösztönző programok közzététele, amelyek különös figyelmet fordítanak az egészséges beltéri klimatikus körülmények biztosítására, a tűzbiztonságra és a fokozott szeizmikus tevékenységgel kapcsolatos kockázatokra. Be kell vezetni az uniós társfinanszírozásra irányuló horvátországi energetikai felújítási programokban még nem szereplő, kulturális eszköz státuszú épületek energetikai felújításának külön kategóriáját.
Az energiaszegénység csökkentésére irányuló program közzététele a különös állami aggodalomra okot adó területeken a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan, amely kiterjed a támogatott és különleges kormányzati gondozási területeken található épületek átfogó felújítására, az energiaszegénység enyhítését, a végfelhasználási energiafogyasztás csökkentését és következésképpen az energiaszegénységben élő vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó kapacitásépítésre.

352

C6.1. R1

M

A középületek energetikai felújítására vonatkozó, a 2021–2030-as időszakra szóló program elfogadása

Közzététel a Területrendezési, Építésügyi és Állami Vagyonkezelő Minisztérium hivatalos honlapján

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A középületek energetikai felújítására vonatkozó, a 2021–2030-as időszakra szóló program közzététele, amely magában foglalja a középületek átfogó felújítását, beleértve az energia- és erőforrás-hatékonysági intézkedéseket, miközben csökkenti a középületek hőigényét és energiafogyasztását, növeli a megújuló energiaforrások használatát és ebből következően csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

353

C6.1. R1-I1

T

A középületek és többlakásos épületek energetikai felújítására vonatkozóan aláírt szerződések

 

EUR

0

66 361 404

NEGYEDÉV

2022

Aláírt szerződések, amelyek 66 361 404 EUR-t biztosítanak az épületek energetikai felújítására. Minden olyan szerződés, amely tartalmazza a vonatkozó energiahatékonysági követelményt, amely szerint a fűtési célú energiafogyasztást legalább 50%-kal csökkenteni kell az egyes épületek felújítás előtti éves fűtési célú energiafogyasztásához képest (a kulturális javaknak minősülő épületek esetében várhatóan), amelynek 30%-os primerenergia-megtakarítást kell eredményeznie a felújítás előtti állapothoz képest, tiszteletben tartva a fenntartható beruházások előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet.

354

C6.1. R1-I1

T

Többlakásos épületek energetikai felújítása

 

Szám (m²)

0

241 850

NEGYEDÉV

2026

Legalább 241 850 m² többlakásos épület energetikai felújítása, elérve azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztás legalább 50%-kal csökkenjen az egyes épületek felújítás előtti éves fűtési célú energiafogyasztásához képest (a kulturális javaknak minősülő épületek kivételével), ami a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez a cél szintjén, és összhangban van a DNSH-elvvel. A meglévő gáz-, szén- és olajtüzelésű kazánokat felváltó gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási költségek legfeljebb 20%-át teheti ki.

355

C6.1. R1-I1

T

Középületek energetikai felújítása

 

Szám
(m²)

0

372 219

NEGYEDÉV

2026

Legalább 372 219 m² középület energetikai felújítása, elérve azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztás legalább 50%-kal csökkenjen az egyes épületek felújítás előtti éves fűtési célú energiafogyasztásához képest (a kulturális javaknak minősülő épületek kivételével), ami a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez a cél szintjén, és összhangban van a DNSH-elvvel.

A meglévő gáz-, szén- és olajtüzelésű kazánokat felváltó gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási költségek legfeljebb 20%-át teheti ki.

358

C6.1. R1-I3

T

A kulturális javaknak minősülő épületek energetikai felújítása

 

Szám (m²)

0

31 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 31 000 m², kulturális javaknak minősülő épület energetikai felújítása, a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítás elérése a cél szintjén, épületenként 20%-os minimumkövetelmény mellett.

Ezen épületek felújítását 100%-ban kell finanszírozni, és annak összhangban kell lennie a DNSH-elvvel.

A meglévő gáz-, szén- és olajtüzelésű kazánokat felváltó gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási költségek legfeljebb 20%-át teheti ki.

359

C6.1. R2

M

A nemzeti készségfejlesztési terv közzététele az energiahatékonysághoz és a földrengés utáni újjáépítéshez kapcsolódó zöld munkahelyekkel összefüggésben

Közzététel a Területrendezési, Építésügyi és Állami Vagyonkezelő Minisztérium hivatalos honlapján

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A nemzeti készségfejlesztési terv közzététele, amely a meglévő programok felülvizsgálata, valamint a reform által meghatározott oktatási programok előkészítése és kiigazítása alapján javítja a zöld munkahelyek készségeit az energetikai felújítással, a földrengés utáni felújítással, a zöld infrastruktúrával, a természetalapú megoldások alkalmazásával, valamint a tér és az épületek körforgásos kezelésével összefüggésben.

360

C6.1. R2

M

A képzés tanúsítása

Az oktatási intézmény által kiállított bizonyítványok jegyzéke

NEGYEDÉV

2026

Az oktatási intézmény(ek)nek igazolniuk kell, hogy 500 résztvevő elvégezte a földrengés utáni és/vagy energetikai felújítási felnőttoktatási programokat.

401

C6.1. R2

M

Beiratkozás a kínált új mesterképzési modulba

Az új mesterképzési modulba való felvételre vonatkozó pályázati felhívás közzététele

 NEGYEDÉV

2026

Pályázati felhívást kell közzétenni a felújítási és energiahatékonysági témákkal foglalkozó új mesterképzési modulba való felvételre.

362

C6.1. R3

M

Az energetikai felújítással és a szeizmikus megerősítéssel foglalkozó fizikai egyablakos iroda létrehozása és működtetése

Az egyablakos rendszer működőképes

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A polgárok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a földrengés sújtotta területen ki kell alakítani és működőképessé kell tenni a fizikai egyablakos irodát. A beruházás magában foglalja a fizikai infrastruktúra átalakítását és korszerűsítését egy olyan helyen, ahol egyablakos ügyintézési rendszert kell létrehozni, az online rendszerfejlesztési és -karbantartási szolgáltatásokba történő beruházásokat, az online rendszer funkcionalitásába történő beruházásokat, a személyzet képzését, az érintett hatóságok képzését és a promóciós tevékenységeket.

363

C6.1. R3

M

Az energetikai felújításra és a szeizmikus megerősítésre vonatkozó egyablakos online ügyintézési pont létrehozása és működőképessé tétele

Online egyablakos ügyintézési rendszer működik

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Egy olyan online egyablakos rendszer üzembe helyezése, amely összegyűjti az energetikai felújításhoz és a földrengés utáni újjáépítéshez szükséges valamennyi információt.
Az egyablakos ügyintézési rendszert két szakaszban kell megvalósítani: a sürgős szerkezeti felújításhoz és a károk helyreállításához szükséges sürgősségi segélyszolgálatok a polgárok és a létesítmények biztonságának garantálása érdekében; ii. az átfogó és energetikai felújításhoz szükséges valamennyi egyéb szolgáltatás és információ integrálása az „építsük újra, de jobban” koncepcióhoz tartozó szolgáltatásokkal és információkkal.

364

C6.1. R3

T

Befejezett képzés közalkalmazottak számára egyablakos szolgáltatások nyújtása céljából

 

Szám

0

80

NEGYEDÉV

2026

Legalább 80 közalkalmazott képzése az energiahatékonyságot és a földrengés utáni újjáépítést ötvöző szolgáltatások nyújtására.

365

C6.1. R4

M

A szeizmikus adatok integrálása

Szeizmikus adatok integrálása a helyi önkormányzati egységek területrendezési terveinek szakértői bázisaiba

NEGYEDÉV

2025

A szeizmikus adatokat integrálni kell a területrendezési rendszerbe, és a helyi önkormányzati területrendezési tervek 10 kísérleti adatbázisában kell alkalmazni.

366

C6.1. R4-I1

T

Szeizmikus berendezések beszerzett egységei

 

Szám

0

300

NEGYEDÉV

2022

A beruházásnak meg kell erősítenie a Horvát Köztársaság szeizmológiai felmérésének szervezeti és infrastrukturális kapacitását legalább 300 berendezés beszerzése révén annak érdekében, hogy javítsa az épületek felújítási folyamatához szükséges szeizmikus adatok gyűjtésének, feldolgozásának és alkalmazásának minőségét, megtervezze az új létesítmények fejlesztését és az állami infrastruktúra nyomon követését, valamint megerősítse Horvátország földrengésekkel és kapcsolódó kockázatokkal szembeni rezilienciáját.

367

C6.1. R4-I1

M

A szeizmológiai felmérésben részt vevő alkalmazottak képzése 

 Elvégzett képzés

NEGYEDÉV

2026

A Horvát Köztársaság Szeizmológiai Felmérésének alkalmazottai számára képzést kell biztosítani a berendezések üzemeltetéséről és az adatok feldolgozásáról.

368

C6.1. R5

M

A 2021–2030-as időszakra vonatkozó Körforgásos Űr- és Épületgazdálkodási Fejlesztési Program és a 2021–2030-as időszakra vonatkozó Városi Zöld Infrastruktúra Fejlesztési Program elfogadása

Közzététel a Területrendezési, Építésügyi és Állami Vagyonkezelő Minisztérium hivatalos honlapján

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A kormány által elfogadandó, a 2021–2030-as időszakra vonatkozó Körforgásos Világűr- és Épületfejlesztési Program célkitűzéseket és intézkedéseket határoz meg a világűr és az épületek körforgásos kezelésére vonatkozóan, amelyek többek között ösztönzik a körforgásossági intézkedéseket az új épületek tervezése során, az elhagyott épületek újrafelhasználását és a meglévő terek és épületek tartósságának meghosszabbítását, az épületek energia- és erőforrás-hatékonyságának növelését és a megújuló energiaforrások használatát, az építési termékek és anyagok újrafelhasználását a térbeli erőforrások hatékony felhasználása és az építési hulladék képződésének csökkentése érdekében, az aktualizált hulladékgazdálkodási tervvel összhangban, a zöld városmegújítási stratégiák kidolgozásának alapjaként;

A 2021–2030-as időszakra szóló, a kormány által elfogadandó városi zöldinfrastruktúra-fejlesztési program kidolgozza azokat a célkitűzéseket és intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hőszigetek hatásainak csökkentéséhez, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez, a városi életminőség és lakhatás javításához, az emberi egészség javításához, a városi területek minőségének a kihasználatlan és elhagyott földterületek átalakítása révén történő javításához, a zöld beruházások ösztönzéséhez, a fajokról és élőhelyekről szóló irányelvek szerinti fajok és élőhelyek helyreállításának és megőrzésének támogatásához a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiával összhangban, valamint új munkahelyek létrehozásához és energiamegtakarításhoz, amelyek a zöld városmegújítási stratégiák kidolgozásának alapját képezik.

369

C6.1. R5

T

Zöld városmegújítási stratégiák elfogadása

 

Szám

0

10

NEGYEDÉV

2023

Legalább 10 zöld városmegújítási stratégia elfogadása a fenntartható tér fejlesztésének alapjaként, különös tekintettel a zöld városi infrastruktúra fejlesztésére és a természetalapú megoldások integrálására, a tér és az épületek körforgásos kezelésére vonatkozó modellek integrálására, a kockázatokkal és az éghajlatváltozással szembeni reziliencia megerősítésére, valamint az általános fenntartható fejlődés támogatására.

370

C6.1. R5

T

A zöld városmegújítási stratégiák révén azonosított kísérleti projekt véglegesítése

 

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2026

Legalább egy, a zöld városmegújítási stratégiák révén azonosított kísérleti projektet be kell fejezni.

371

C6.1. R6

M

Sikeresen lezárult szisztematikus energiagazdálkodási kísérleti projekt egy új energiahatékonysági felújítási finanszírozási modell tesztelése céljából

A befejezett kísérleti projekt közzététele a Területrendezési, Építésügyi és Állami Vagyonkezelő Minisztérium hivatalos honlapján

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Nyilvános felhívást követően a Területrendezési, Építésügyi és Állami Vagyonügyi Minisztérium a horvát kormány ingatlanügynökségével együttműködve kísérleti projektet hajt végre a kísérleti helyi önkormányzati egység valamennyi energia- és vízfogyasztási ágazatára kiterjedően azáltal, hogy automatikus adatgyűjtést hoz létre a kiválasztott kísérleti területen található többlakásos épületek energia- és vízfogyasztásáról.
A kísérleti projekt célja, hogy szisztematikus energiagazdálkodás kialakítása és végrehajtása révén energia- és vízmegtakarítást érjen el, és lehetővé tegye a többlakásos épületek energetikai felújítására vonatkozó új finanszírozási modell végrehajtási lehetőségeinek tesztelését, beleértve a nemzeti szintű alkalmazására vonatkozó költség-haszon elemzést is.

A kísérleti projekt alapján iránymutatásokat kell kidolgozni a többlakásos épületek energiafogyasztás-gazdálkodásának nemzeti szintű alkalmazására vonatkozóan.

V.3. PONT    A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform – A kulturális javaknak minősülő épületekből származó építési hulladék körforgásos felhasználása: a csere- és kereskedelmi lehetőségek feltárására irányuló kísérleti projekt

Az intézkedés célja, hogy megvizsgálja a kulturális javaknak minősülő épületekből származó építési hulladék körforgásos felhasználásának lehetőségeit. Ez az intézkedés kísérleti projektek végrehajtásából és a kulturális javaknak minősülő épületekből származó építési hulladék körforgásos felhasználására vonatkozó nemzeti iránymutatások elfogadásából áll.

Beruházás – Épületek energetikai felújítása kulturális javak státuszával

Ezen intézkedés célja a meglévő C6.1 R1-I3 intézkedés (Épületek energetikai felújítása) ambíciószintjének növelése. A kulturális javaknak minősülő épületek energetikai felújítására vonatkozó iránymutatásokat a Kulturális és Médiaminisztérium hivatalos honlapján kell elkészíteni és közzétenni. Az iránymutatásoknak ajánlásokat kell tartalmazniuk az energetikai felújítási intézkedésekre, a műszaki megoldásokra és a modern anyagokra vonatkozóan, és egyértelművé kell tenniük a dokumentáció elkészítésére és a szükséges engedélyek beszerzésére vonatkozó eljárásokat.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

   

V.4. PONT    A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél 

Név 

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan) 

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében) 

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása 

Egység 

Kiindulási

Cél

Negyed 

Év 

402

C6.1. R7

M

Aláírt megállapodások a kísérleti projektek végrehajtásáról

Aláírt megállapodások kísérleti projektek végrehajtására

NEGYEDÉV

2024

A kísérleti projektek végrehajtására vonatkozó megállapodásokat a helyi önkormányzati egységekkel kell aláírni.

403

C6.1. R7

T

Befejezett kísérleti projektek

A kísérleti projektek befejezése felszerelt és működőképes infrastrukturális helyszínekkel.

Szám

0

2

NEGYEDÉV

2026

A kísérleti projekteket két kiválasztott helyi önkormányzati egységben kell befejezni, a kulturális örökség részét képező épületekből származó építési hulladék újrafelhasználására összpontosítva.

Az építési hulladék kezelésére két létesítményt kell felszerelni és üzembe helyezni.

A projekteket a DNSH-elvekkel összhangban kell végrehajtani.

Járműbeszerzés esetén kizárólag az 50 g CO2/km-nél kisebb kibocsátású kibocsátásmentes járművek és/vagy hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek vagy a közbeszerzési szabályokkal összhangban az elérhető legjobb technológiákon alapuló különleges rendeltetésű járművek számára nyújtható támogatás.

Mindkét önkormányzati egység számára leltárt kell készíteni a kulturális javak státuszával rendelkező kiválasztott épületekről.

 404

 C6.1. R7

 M

 A kulturális javaknak minősülő épületekből származó építési hulladék körforgásos felhasználására vonatkozó nemzeti iránymutatások

A kulturális javak státuszával rendelkező épületekből származó építési hulladék körforgásos felhasználására vonatkozó nemzeti iránymutatások közzététele

  NEGYEDÉV

  2026

A kulturális javaknak minősülő épületekből származó építési hulladék körforgásos felhasználására vonatkozó iránymutatásokat közzé kell tenni. Létre kell hozni a kulturális javak státuszával rendelkező épületek nyilvántartására szolgáló digitális platformot.

405

C6.1. R1 – I4

M

Iránymutatások a kulturális javaknak minősülő épületek energetikai felújításához

Közzététel a Kulturális és Médiaminisztérium hivatalos honlapján

NEGYEDÉV

2023

A kulturális javak státuszú épületek energetikai felújítására vonatkozó iránymutatásokat el kell készíteni és közzé kell tenni a Kulturális és Médiaminisztérium hivatalos honlapján. Az iránymutatásoknak ajánlásokat kell tartalmazniuk az energetikai felújítási intézkedésekre, a műszaki megoldásokra és a modern anyagokra vonatkozóan, és egyértelművé kell tenniük a dokumentáció elkészítésére és a szükséges engedélyek beszerzésére vonatkozó eljárásokat.

W. 7.1. ÖSSZETEVŐ: Energia ÉS FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS (REPowerEU -ÖSSZEG)

E komponens fő célja a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen az Oroszországból származó tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és a zöld átállás felgyorsítása a gazdaság egészében. Ez a tervek szerint az energiahálózatokkal, a cseppfolyósított földgázzal és a gázinfrastruktúrával, a megújuló energiaforrások elterjedésével, a kibocsátásmentes közlekedéssel és a megújuló hidrogénnel kapcsolatos intézkedésekkel érhető el. Az említett intézkedések célja, hogy hozzájáruljanak az ellátásbiztonság javításához és az uniós gázellátás diverzifikálásához, a megújuló energiaforrások – például a fenntartható biometán, a megújuló hidrogén és a geotermikus energia – termelésének és elterjedésének növelése révén csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, növeljék és felgyorsítsák a megújuló energia részarányát, hozzájáruljanak az energiabiztonság növeléséhez és a villamosenergia-elosztás szűk keresztmetszeteinek kezeléséhez, valamint támogassák a kibocsátásmentes közlekedést.

Az ezen komponenshez tartozó kilenc intézkedés közül nyolc rendelkezik határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval. A határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval rendelkező legnagyobb beruházások a Krk szigetén található LNG-terminál kapacitásának növelésére és a gázinfrastruktúra megerősítésére, valamint a villamosenergia-hálózat átviteli és elosztási kapacitásainak megerősítésére irányulnak. A határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval rendelkező egyéb jelentős beruházások a megújuló energiaforrások, például a megújuló hidrogén, a fenntartható biometán és a geotermikus energia fokozott elterjedéséhez, valamint az alternatív üzemanyaggal működő járművekbe történő beruházásokhoz kapcsolódnak a városi és elővárosi menetrend szerinti tömegközlekedésben, továbbá az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztéséhez a közúti közlekedésben.

A beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatok korszerűsítésének szükségességéről (2022. évi 3.3. és 2023. évi 3.4. országspecifikus ajánlás), a megújuló energiaforrások elterjedésének és elterjedésének fokozásáról (2019. évi 3.3., 2020.3.8., 2022.3.2., 2023.3.1. és 3.2. országspecifikus ajánlás), a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának diverzifikálásáról (2022. évi 3.1. országspecifikus ajánlás), valamint a közlekedésben a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséről és a kibocsátásmentes közlekedés előmozdításáról (2019. évi 3.3., 2020.3.7., 2022. évi 3.5., 2023.3.1. és 3.6. országspecifikus ajánlás) Horvátországnak címzett országspecifikus ajánlások teljesítéséhez.

Ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (C(2023) 6454 final) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását, míg a jelentős károkozás elkerülését célzó elv nem alkalmazandó a C7.1. I3. „A Krk szigetén található LNG-terminál kapacitásának növelése és a gázinfrastruktúra megerősítése” című beruházásra, az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

W.1. SZAKASZ  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése 

Reform – Kibővített intézkedés: Az energiaágazat dekarbonizációja

Ezen intézkedés célja a C1.2 R1 reform fokozása: Az energiaágazat dekarbonizációja az 1.2. komponens (Energiaátállás a fenntartható gazdaságért) keretében.

Az intézkedés az önellátásra szolgáló energiatermelő létesítmények saját fogyasztásának n ew rendszeréből áll.

C7.1. R1-I1 beruházás – Hidrogénfelhasználás és új technológiák (a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatból áthelyezett C1.2.R1-I3 beruházás)

E beruházás célja a hidrogén használatának növelése Horvátországban.

A beruházás egy megújuló hidrogénnel kapcsolatos projekt finanszírozásából, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló tanulmányokból áll.

C7.1. R1-I2. beruházás – Hidrogénalapú gazdaság létrehozása

A beruházás célja a megújuló hidrogén előállításának és felhasználásának növelése.

A beruházás a Horvát Szénhidrogén Ügynökség horvát hidrogénkoordinációs szervként való kijelöléséből, valamint a horvát hidrogénstratégia 2050-ig történő kidolgozására és végrehajtására vonatkozó tervről szóló, a Horvát Szénhidrogén Ügynökség által készített tanulmány elfogadásából áll.

C7.1. R1-I3 beruházás – A megújuló energiaforrások közlekedésben és fűtésben való felhasználásának megerősítése

A beruházás célja a megújuló energiaforrások elterjedésének növelése.

A beruházások geotermikus fúrási munkálatok elvégzéséből és a geotermikus potenciál fejlesztési tervének elfogadásából állnak.

Beruházás – Alternatív üzemanyaggal működő járművek beszerzése a városi és elővárosi menetrend szerinti tömegközlekedéshez

A beruházás célja a városi és elővárosi menetrend szerinti tömegközlekedés korszerűsítése és a kibocsátásmentes járművek használatának növelése.

A beruházás alternatív üzemanyaggal működő (elektromos és/vagy hidrogénüzemű) buszok beszerzéséből áll.

Beruházás – Kibővített intézkedés: Alternatív üzemanyaggal működő járművek beszerzése a városi és elővárosi menetrend szerinti tömegközlekedéshez

Ezen intézkedés célja a C7.1. I4. beruházás növelése: Alternatív üzemanyaggal működő járművek beszerzése a városi és elővárosi menetrend szerinti tömegközlekedéshez a 7.1. komponens (Energia és fenntartható közlekedés [REPowerEU-komponens]) keretében.

A beruházás alternatív üzemanyaggal működő (elektromos és/vagy hidrogénüzemű) buszok és az elektromos mozdonyok meghajtására szolgáló hidrogénenergia-egység beszerzéséből áll.

W.2. SZAKASZ    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv 

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

406

C7.1. R1

M

A saját fogyasztás új rendszerét létrehozó jogszabály hatálybalépése

A saját fogyasztás új rendszerét létrehozó jogi aktus rendelkezése, amely jelzi annak hatálybalépését

NEGYEDÉV

2025

Létre kell hozni az önellátó energiatermelő létesítmények új saját fogyasztási rendszerét, amely 2026. január 1-jétől alkalmazandó. A saját fogyasztás új rendszerének egyenlő bánásmódot kell biztosítania valamennyi felhasználó számára az elosztóhálózathoz való hozzáférés és a hálózati díjak tekintetében. Az új rendszernek újra kell terveznie a hálózatba betáplált, saját termelésű villamos energia ellentételezésének kiszámítási módját; minden díjnak és illetéknek, beleértve a hálózati díjakat is, költségalapúnak, arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie. Ugyanakkor az új rendszernek ösztönöznie kell a fogyasztókat arra, hogy önellátó fogyasztókká váljanak, valamint ösztönöznie kell a saját fogyasztást is. Nem vethető ki díj és illeték a termelő-fogyasztó telephelyén maradó, saját termelésű villamos energiára.

51

C7.1. R1-I1

M

Megújuló hidrogénnel kapcsolatos projekt finanszírozása

Támogatás odaítélése megújuló hidrogénnel kapcsolatos projekthez, az elektrolizátor szállítása, fotovoltaikusenergia-terv telepítése, valamint az elektrolizátor telepítésére vonatkozó aláírt szerződés

NEGYEDÉV

2025

15 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatás egy integrált megújulóhidrogén-projekt finanszírozására, amely magában foglalja a legalább 10 MW kapacitású megújuló hidrogén helyszíni szállítását, egy fotovoltaikus erőmű telepítését, valamint az elektrolizátor telepítésére vonatkozó aláírt szerződést.
A projektnek meg kell felelnie az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelv, valamint az (EU) 2023/1185 és az (EU) 2023/1184 felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerinti feltételeknek.

52

C7.1. R1-I1

M

Közbeszerzési eljárás kiírása további hidrogénkapacitásra

Közbeszerzési eljárás kiírása további hidrogénkapacitásra

 

 

NEGYEDÉV

2026

Nyilvános pályázat kiírása olyan létesítmény építésére, amely 20 MW megújulóhidrogén-termelési kapacitást telepít elektrolízissel.

54

C7.1. R1-I1

M

A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló tanulmányok

A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló tanulmányok technikai összefoglalóinak közzététele

NEGYEDÉV

2026

Azon tanulmányok technikai összefoglalóinak közzététele, amelyek a szén-dioxid föld alatti geológiai tárolásának horvátországi (szárazföldi és tengeri) lehetőségével foglalkoznak. A tanulmányoknak tartalmazniuk kell a szén-dioxid végleges elhelyezésére alkalmas geológiai struktúrák feltérképezését, valamint egy integrált megvalósíthatósági tanulmányt a szén-dioxid Bockovac telephelyen történő végleges elhelyezéséről.

407

C7.1. R1-I2

M

Hidrogénkoordinációs szerv

Jogi aktusban szereplő, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés

NEGYEDÉV

2024

Hatályba lép a Horvát Szénhidrogén Ügynökséget Horvátország hidrogénkoordinációs szerveként kijelölő jogi aktus.

408

C7.1. R1-I2

M

A horvát hidrogénstratégia 2050-ig történő kidolgozására és végrehajtására vonatkozó terv tanulmányozása

A horvát hidrogénstratégia 2050-ig történő kidolgozására és végrehajtására vonatkozó, a Horvát Szénhidrogén Ügynökség által elfogadott terv tanulmányozása

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A horvát hidrogénstratégia 2050-ig történő kidolgozására és végrehajtására vonatkozó terv tanulmányozása során elemezni kell a hidrogénnek a horvát gazdaság dekarbonizációjában való legmegfelelőbb felhasználását, a hidrogénnek a nehezen villamosítható ágazatok – például az ipar (magas hőmérsékletű folyamatok), a nehézgépjárművek, a tengeri és vasúti közlekedés – dekarbonizációjában való felhasználására összpontosítva, más ágazatok figyelembevétele előtt.

412

C7.1. R1-I3

M

Geotermikus potenciál fejlesztési terv

A geotermikus potenciál fejlesztési tervének elfogadása és közzététele a Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium által

NEGYEDÉV

2024

A geotermikus potenciálra vonatkozó fejlesztési tervet el kell fogadni és közzé kell tenni. V meghatározza a Horvát Köztársaság azon területeit, ahol a geotermikus potenciál feltárását, fejlesztését és kiaknázását tervezik.

413

C7.1. R1-I3

T

Geotermikus fúrási munkák elvégzése

Szám

0

2

NEGYEDÉV

2026

Kiválasztott helyen két feltárási célú geotermikus kút fúrását kell végezni.

A fúrás nem foglalja magában az olaj vagy gáz feltárását vagy kitermelését. Nem vásárolhatnak és nem használhatnak ilyen célra berendezéseket.
Biztosítani kell, hogy a metánkibocsátás a lehető legkisebb legyen, és jóval a 20,000 tonna CO2-egyenérték/év küszöbérték alatt maradjon. Azt is biztosítani kell, hogy a geotermikus fúrás ne gyakoroljon káros hatást a vízhiányra és a vízminőségre.

Ez az intézkedés nem támogathatja a fosszilis energiaforrásokat használó távfűtési rendszereket vagy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokat.

116

C1.4. R4-I1

M

70 alternatív üzemanyaggal működő autóbusz (elektromos és/vagy hidrogénüzemű)

70 alternatív üzemanyaggal működő (elektromos és/vagy hidrogénüzemű) autóbusz, műszakilag ideiglenesen elfogadva

0

NEGYEDÉV

2026

70 új, alternatív meghajtású (elektromos és/vagy hidrogénüzemű) autóbusz megépítését követően igazolni kell az ideiglenes műszaki elfogadhatóságot.

414

C7.1. I1

M

103 alternatív üzemanyaggal működő autóbusz (elektromos és/vagy hidrogénüzemű)

103 alternatív üzemanyaggal működő (elektromos és/vagy hidrogénüzemű) autóbusz, műszakilag ideiglenesen elfogadva

NEGYEDÉV

2026

103 új, alternatív meghajtású (elektromos és/vagy hidrogénüzemű) autóbusz megépítését követően igazolni kell az ideiglenes műszaki átvételt.

415

C7.1. I1

T

Egy hidrogén-energiaegység villamos mozdonyok meghajtására egy külön kocsiban (HERMES)

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2026

A külön kocsiban (HERMES) található villamos mozdonyok meghajtására egy hidrogén-energiaegységet kell felszerelni.

W.3. SZAKASZ A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

C7.1. R1-I4. beruházás – A megújuló energiaforrások közlekedésben és fűtésben való felhasználásának megerősítése

A beruházás célja a megújuló energiaforrások elterjedésének növelése.

A beruházás elektromos buszok töltési infrastruktúrájának építéséből áll.

C7.1. R1-I5 beruházás – Bioüzemanyagok használata a közlekedésben (a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatból áthelyezett C1.2.R1-I4 beruházás)

E beruházás célja a megújuló energiaforrások részarányának növelése a közlekedésben.

A beruházás a bioüzemanyagok közlekedésben való előállítására és felhasználására vonatkozó terv elfogadásából áll.

C7.1. R1-I6. beruházásA villamosenergia-hálózat átviteli kapacitásainak megerősítése

E beruházás célja az energiaágazat villamosításának és dekarbonizációjának támogatása.

A beruházás a régi villamosenergia-transzformátorok cseréjéből és az elektromos alállomások újjáépítéséből áll.

Beruházás – A Krk szigetén található LNG-terminál kapacitásának növelése és a gázinfrastruktúra megerősítése

A beruházás célja, hogy diverzifikálja az Unió gázellátását, és növelje a Horvátországgal szomszédos tagállamok gázellátásának biztonságát.

A beruházás a Krk szigetén található LNG-terminál kapacitásának bővítéséből, a Zlobin – Bosiljevo csővezeték, a Bosiljevo  – Sisak – Kozarac csővezeték, valamint a Horvátország-Szlovénia rendszerösszekötő Lučko – Zabok szakaszának bővítéséből áll.

   

W.4. SZAKASZ A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

418

C7.1. R1-I4

M

Elektromos buszok töltőinfrastruktúrája

Épített elektromos buszok töltőinfrastruktúrája

NEGYEDÉV

2026

Legalább 150 elektromos busz töltőállomásának megépítéséről szóló igazolást kell benyújtani.

55

C7.1. R1-I5

M

Elfogadták a bioüzemanyagok közlekedésben való előállítására és felhasználására vonatkozó tervet

A bioüzemanyagok közlekedésben való előállítására és felhasználására vonatkozó terv és program hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A bioüzemanyagok közlekedésben való előállítására és felhasználására vonatkozó terv hatályba lép. Vnek olyan politikát kell meghatároznia, amely előmozdítja az újszerű bioüzemanyagok előállítását és használatát a közlekedésben a Horvát Köztársaságban. Vnek tartalmaznia kell a bioüzemanyag-piac helyzetének folyamatos felülvizsgálatát és értékelését, az új üzleti modelleket, az érdekelt feleket, valamint a fejlett bioüzemanyagok közlekedésben való fokozott termelésének és felhasználásának előmozdítását célzó intézkedéseket.

419

C7.1. R1-I6

T

Villamosenergia-transzformátorok cseréje

Szám

0

8

NEGYEDÉV

2026

Az átviteli rendszerben legalább nyolc régi villamosenergia-transzformátort le kell cserélni.

420

C7.1. R1-I6

T

Alállomások rekonstrukciója

Szám

0

2

NEGYEDÉV

2026

Legalább két 110 kV-os alállomást újra kell építeni.

421

C7.1. I3

M

A Krk szigetén található LNG-terminál bővítéséhez szükséges berendezésekre vonatkozó szerződés

Aláírt berendezésekre vonatkozó szerződés

NEGYEDÉV

2023

Alá kell írni a krki LNG-terminál bővítésére szolgáló berendezésekre vonatkozó szerződést, amelynek célja a kapacitás 700 000 m³/órára (m³/h) történő bővítése.

422

C7.1. I3

T

Az LNG-terminál bővítése Krk szigetén

m³/óra

450 000

700 000

NEGYEDÉV

2025

A Krk szigetén található LNG-terminál bővítésének 700 000 m³/h megnövelt gázosítási kapacitással kell működnie. A Krk szigetén található LNG-terminál kapacitását a jelenlegi 450 000 m³/h-ról 700 000 m³/h-ra kell növelni.

423

C7.1. I3

M

A Zlobin-Bosiljevo gázvezeték bővítésére irányuló munkálatokra vonatkozó szerződés

Aláírt vállalkozási szerződés

NEGYEDÉV

2023

Alá kell írni a Zlobin-Bossiljevo gázvezeték bővítésére irányuló munkálatokra vonatkozó szerződést.

424

C7.1. I3

T

A kibővített Zlobin-Bossiljevo gázvezeték építése

kilométer

0

58

NEGYEDÉV

2025

58 km hosszú, kiterjesztett Zlobin-Bossiljevo gázvezetéket kell megépíteni.

425

C7.1. I3

M

Pályázat a Bosiljevo – Sisak – Kozarac gázvezeték bővítésére szolgáló csövek beszerzésére

Kiírt pályázat csövek beszerzésére

NEGYEDÉV

2024

A Bosiljevo – Sisak – Kozarac gázvezeték bővítésére csővezeték beszerzésére pályázatot kell kiírni.

426

C7.1. I3

T

A Bosiljevo – Sisak – Kozarac gázvezeték építése

kilométer

0

122

NEGYEDÉV

2026

Meg kell építeni a 122 km hosszú Bosiljevo – Sisak – Kozarac gázvezetéket, 400000 sm3/h-ra növelve a Magyarország felé irányuló gázszállítási kapacitást.

427

C7.1. I3

M

Pályázat a Horvátország-Szlovénia rendszerösszekötő Lučko-Zabok szakaszának bővítésére szolgáló csövek beszerzésére

Kiírt pályázat csövek beszerzésére

NEGYEDÉV

2024

A Horvátország-Szlovénia rendszerösszekötő Lučko-Zabok szakaszának bővítésére csőbeszerzési pályázatot kell kiírni.

428

C7.1. I3

T

A Horvátország-Szlovénia rendszerösszekötő Lučko-Zabok szakaszának megépítése

kilométer

0

36

NEGYEDÉV

2026

Meg kell építeni a Horvátország-Szlovénia gázrendszer-összekötő Lučko-Zabok szakaszát, amely 36 km hosszú, és a Szlovéniába irányuló gázszállítási kapacitást 170000 sm3/h-ra kell növelni.

X. 7.2. ÖSSZETEVŐ: Az épületek energetikai RENOVÁCIÓJA (REPowerEU FEJEZET)

E komponens fő célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és a zöld átállás felgyorsítása a gazdaság egészében. Ezt a tervek szerint az épületek felújításával, az energiaszegénység kezelésével és a zöld készségek fejlesztésével kapcsolatos intézkedésekkel érik el. Az említett intézkedések célja, hogy elősegítsék az épületek energiahatékonyságának növelését, csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, kezeljék az energiaszegénységet, hozzájáruljanak az energiabiztonság növeléséhez, és támogassák a munkaerő zöld készségek elsajátítását célzó átképzését.

Az ezen komponenshez tartozó öt intézkedés közül kettő határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval rendelkezik, nevezetesen az épületek energetikai felújítására és a földrengések során megrongálódott épületek energetikai felújítására irányuló beruházások.

A beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk a Horvátországnak címzett azon országspecifikus ajánlások végrehajtásához, amelyek szerint az energiahatékonyság javítása révén csökkenteni kell az energiaigényt, főként a lakóépületekben (2019. évi 3.3., 2022. évi 3.4., 2023. évi 3.1. és 3.5. országspecifikus ajánlás), a zöld átálláshoz szükséges készségek biztosítását és megszerzését célzó szakpolitikai erőfeszítésekre van szükség (2023. évi 3.7. országspecifikus ajánlás), valamint növelni kell a megújuló energiaforrások elterjedését és elterjedését (2019. évi 3.3., 2020. évi 3.8., 2022. évi 3.2., 2023. évi 3.1. és 3.2. országspecifikus ajánlás).

Ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (C(2023) 6454 final) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

X.1. PONT  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatást célzó reformok és beruházások ismertetése 

Reform – Kibővített intézkedés: A hatékonyság növelése, az adminisztratív terhek csökkentése és a felújítási folyamat digitalizálása

Az intézkedés célja a C6.1.R3 reform fokozása: A hatékonyság növelése, az adminisztratív terhek csökkentése és a felújítási folyamat digitalizálása a 6.1. kezdeményezés keretében: Épületek felújítása. Az intézkedés kibővített része részvételen alapuló műhelytalálkozók szervezését, a helyi önkormányzati egységeknek szóló program és útmutató elkészítését, valamint oktatási anyagok közzétételét foglalja magában.

Reform – Kibővített intézkedés: A zöld városmegújítási stratégiák új modelljének bevezetése és a zöld infrastruktúra fejlesztésére, valamint az épületek és a területek körforgásos kezelésére irányuló kísérleti projekt végrehajtása

Az intézkedés célja a C6.1.R5 reform fokozása: A zöld városmegújítási stratégiák új modelljének bevezetése, valamint a zöld infrastruktúra fejlesztésére, valamint az épületek és a területek körforgásos kezelésére irányuló kísérleti projekt végrehajtása a 6.1. kezdeményezés keretében: Épületek felújítása. Az intézkedés kibővített része további zöld városmegújítási stratégiák elfogadásából és további kísérleti projektek végrehajtásából áll.

Beruházás: A földrengések során megrongálódott épületek energetikai felújítással járó felújítása

Az intézkedés célja a 2020. évi földrengések által a középületekben okozott károk helyreállítása, az épületek földrengésekkel szembeni ellenálló képességének növelése és energiahatékonyságuk növelése. A beruházás a földrengések során megrongálódott középületek energetikai felújításából áll.

Az épületek károk előtti eredeti állapotának helyreállítását adott esetben az EU Szolidaritási Alapjából kell finanszírozni, míg a teljes felújítástól való eltérést, beleértve az épületek energiahatékonyságának növelését és szeizmikus ellenálló képességük növelését („építsük újra, de jobban” elv), ebből a beruházásból kell finanszírozni.

X.2.  A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv 

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

429

C7.2. R1

T

Részvételen alapuló munkaértekezletek lebonyolítása

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2025

Legalább hat, az energetikai felújítás és a zöld infrastruktúra fejlesztéséről szóló, részvételen alapuló munkaértekezletet kell tartani különböző önkormányzati egységekben.

Programot és útmutatót kell készíteni a helyi önkormányzati egységek képviselői számára a részvételen alapuló munkaértekezletek lebonyolításáról.

A műhelyek oktatási anyagait legalább az egyablakos portálon elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

430

C7.2. R2

T

A zöld városmegújítási stratégiák elfogadása

Szám

10

70

NEGYEDÉV

2025

Legalább 60 zöld városmegújítási stratégiát kell elfogadni.

431

C7.2. R2

T

A zöld városmegújítási stratégiák keretében azonosított kísérleti projektek lezárása

Szám

0

15

NEGYEDÉV

2026

Legalább 15, a zöld városmegújítási stratégiák keretében azonosított kísérleti projektet kell véglegesíteni.

448

C7.2 I3

T

A földrengések által károsított középületek energetikai és földrengés utáni felújítása

Szám (m²)

0

22 178

NEGYEDÉV

2026

Legalább 22 178 m², a földrengések által károsított középület energetikai és földrengés utáni felújítása (a következő területek közül egy vagy több területen: Zágráb városa, Krapina-Zagorje megye, Zágráb megye, Sziszek-Moslavina megye, Karlovac megye, Varaždin megye, Međimurje megye, Brod-Posavina megye, Koprivnica-Križevci megye és Bjelovar-Bilogora megye eléri azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztást az egyes épületek (a kulturális javaknak minősülő épületek kivételével) felújítását megelőző éves fűtési célú energiafogyasztáshoz képest legalább 50%-kal kell csökkenteni, ami a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez a célszinten, és összhangban van a DNSH-elvvel.

A meglévő gáz-, szén- és olajtüzelésű kazánokat felváltó gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási költségek legfeljebb 20%-át teheti ki.

X.3. A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform – Kibővített intézkedés: A zöld városmegújítási stratégiák új modelljének bevezetése és a zöld infrastruktúra fejlesztésére, valamint az épületek és a területek körforgásos kezelésére irányuló kísérleti projekt végrehajtása

Az intézkedés célja a C6.1.R5 reform fokozása: A zöld városmegújítási stratégiák új modelljének bevezetése, valamint kísérleti projekt végrehajtása a zöld infrastruktúra fejlesztésére, valamint az épületek és a területek körforgásos kezelésére a 6.1. „Épületek felújítása” kezdeményezés keretében. Az intézkedés kibővített része további kísérleti projektek végrehajtásából áll.

Reform – A felnőttoktatási programok új modelljének bevezetése, amelynek célja a zöld készségek és kompetenciák fejlesztése az építőiparban, beleértve a harmadik országbeli munkavállalók integrációját támogató modulokat is

Az intézkedés célja, hogy keretet hozzon létre az építőiparban dolgozó harmadik országbeli munkavállalók készségeinek megerősítésére. Az intézkedés a harmadik országokból származó munkavállalók számára az energiahatékony épülettechnológiákkal kapcsolatos felnőttoktatási program kidolgozásából, az építőipari szakma horvát nyelvi moduljának fejlesztéséből és egy interkulturális modulból áll. .

Beruházás – Kibővített intézkedés: Épületek energetikai felújítása

Az intézkedés célja a C6.1 R1-I1 beruházás bővítése: Épületek energetikai felújítása a 6.1. kezdeményezés keretében: Épületek felújítása. Az intézkedés kibővített része a felújított középületek és többlakásos épületek négyzetméterben kifejezett számának növeléséből, valamint az e beruházás révén felújított középületekben megújulóenergia-rendszerek telepítéséből áll.

Beruházás – A földrengések során megrongálódott épületek energetikai felújítással járó felújítása

Az intézkedés célja a 2020. évi földrengések által a többlakásos épületekben és a középületekben okozott károk helyreállítása, az épületek szeizmikus rezilienciájának növelése és energiahatékonyságuk növelése. A beruházás a földrengések során megrongálódott középületek és többlakásos épületek energetikai felújításából, valamint az e beruházás révén felújított középületekben megújulóenergia-rendszerek telepítéséből áll.

Az épületek károk előtti eredeti állapotának helyreállítását adott esetben az EU Szolidaritási Alapjából kell finanszírozni, míg a teljes felújítástól való eltérést, beleértve az épületek energiahatékonyságának növelését és szeizmikus ellenálló képességük növelését („építsük újra, de jobban” elv), ebből a beruházásból kell finanszírozni.

   

X.4. PONT A hitel nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Szám

Intézkedés

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók
(a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(a célok tekintetében)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Negyed

Év

432

C7.2 R3

T

A zöld városmegújítási stratégiák keretében azonosított kísérleti projektek lezárása

Szám

0

4

NEGYEDÉV

2026

Legalább négy, a zöld városmegújítási stratégiák keretében azonosított kísérleti projektet kell véglegesíteni.

433

C7.2. R4

M

Oktatási program harmadik országokból származó munkavállalók számára

A felújítási témákra kiterjedő oktatási program kialakítása

NEGYEDÉV

2025

A felújítási témákra kiterjedő felnőttoktatási programot kell kidolgozni.

435

C7.2 I1

T

Többlakásos épületek energetikai felújítása

Szám (m²)

0

361 431

NEGYEDÉV

2026

Legalább 361 431 m² többlakásos épület energetikai felújítása, elérve azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztás legalább 50%-kal csökkenjen az egyes épületek felújítás előtti éves fűtési célú energiafogyasztásához képest (a kulturális javaknak minősülő épületek kivételével), ami a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez a cél szintjén, és összhangban van a DNSH-elvvel.

A meglévő gáz-, szén- és olajtüzelésű kazánokat felváltó gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási költségek legfeljebb 20%-át teheti ki.

436

C7.2 I1

T

Középületek energetikai felújítása

Szám (m²)

0

365 517

NEGYEDÉV

2026

Legalább 365 517 m² középület energetikai felújítása, elérve azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztás legalább 50%-kal csökkenjen az egyes épületek felújítás előtti éves fűtési célú energiafogyasztásához képest (a kulturális javaknak minősülő épületek kivételével), ami a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez a cél szintjén, és összhangban van a DNSH-elvvel.

A meglévő gáz-, szén- és olajtüzelésű kazánokat felváltó gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási költségek legfeljebb 20%-át teheti ki.

437

C7.2 I1

T

Megújulóenergia-rendszerek telepítése középületekben

Szám

0

60

NEGYEDÉV

2026

Az e beruházás keretében felújított középületekben legalább 60 megújulóenergia-rendszert kell telepíteni.

438

C7.2 I2

T

Aláírt szerződések a földrengések által megrongálódott többlakásos épületek energetikai felújítására

EUR

0

13 000 000

NEGYEDÉV

2024

Legalább 13 millió EUR összegű szerződést írtak alá a földrengések által megrongálódott többlakásos épületek energetikai felújítására. Minden szerződésnek elő kell írnia i. a fűtési célú energiafogyasztás legalább 50%-os minimális csökkentését az egyes épületek felújítás előtti éves fűtési célú energiafogyasztásához képest (a kulturális javaknak minősülő épületek kivételével), amelynek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a primerenergia-megtakarítás legalább 30%-kal növekedjen a felújítás előtti állapothoz képest, valamint ii. a fenntartható beruházások előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelést.

356

C7.2 I2

T

A földrengések által károsított többlakásos épületek energetikai és földrengés utáni felújítása

Szám (m²)
 

0

78 350

NEGYEDÉV

2026

Legalább 78 350 m²-nyi, a földrengések által károsított többlakásos épület energetikai és földrengés utáni felújítása (az alábbi területek egyikén: Zágráb városa, Krapina-Zagorje megye, Zágráb megye, Sziszek-Moslavina megye, Karlovac megye, Varaždin megye, Međimurje megye, Brod-Posavina megye, Koprivnica-Križevci megye és Bjelovar-Bilogora megye eléri azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztást az egyes épületek (a kulturális javaknak minősülő épületek kivételével) felújítását megelőző éves fűtési célú energiafogyasztáshoz képest legalább 50%-kal kell csökkenteni, ami a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez a célszinten, és összhangban van a DNSH-elvvel.

A meglévő gáz-, szén- és olajtüzelésű kazánokat felváltó gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási költségek legfeljebb 20%-át teheti ki.

357

C7.2 I2

T

A földrengések által károsított középületek energetikai és földrengés utáni felújítása

Szám
(m²)

0

574 317

NEGYEDÉV

2026

Legalább 574 317 m², a földrengések által károsított középület energetikai és földrengés utáni felújítása (a következő területek közül egy vagy több területen: Zágráb városa, Krapina-Zagorje megye, Zágráb megye, Sziszek-Moslavina megye, Karlovac megye, Varaždin megye, Međimurje megye, Brod-Posavina megye, Koprivnica-Križevci megye és Bjelovar-Bilogora megye eléri azt a minimumkövetelményt, hogy a fűtési célú energiafogyasztást az egyes épületek (a kulturális javaknak minősülő épületek kivételével) felújítását megelőző éves fűtési célú energiafogyasztáshoz képest legalább 50%-kal kell csökkenteni, ami a felújítás előtti állapothoz képest 30%-os primerenergia-megtakarítást eredményez a célszinten, és összhangban van a DNSH-elvvel.

A meglévő gáz-, szén- és olajtüzelésű kazánokat felváltó gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási költségek legfeljebb 20%-át teheti ki.

439

C7.2 I2

T

Megújulóenergia-rendszerek telepítése a földrengések által károsított középületekben

Szám

0

50

NEGYEDÉV

2026

Az e beruházás keretében felújított középületekben legalább 50 megújulóenergia-rendszert kell telepíteni.

4.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége 

Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 9 961 398 190 EUR. 

A REPowerEU-fejezet becsült összköltsége 2 721 804 579 EUR. Különösen az (EU) 2023/435 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések becsült összköltsége 559 000 000 EUR, míg a REPowerEU-fejezetben szereplő egyéb intézkedések költsége 2 162 804 579 EUR.

 

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS 

 

1. Pénzügyi ellentételezés

A 2. cikk (2) bekezdésében említett részleteket a következőképpen kell megszervezni: 

 

1.Első részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

45

C1.2. R1-I2

M

Az energiaágazat dekarbonizációját célzó energiahatékonysági program kormány általi elfogadása

46

C1.2. R1-I2

T

Az energiahatékonysághoz és a megújuló energia ipari felhasználásához nyújtott támogatásban részesülő vállalatok száma

49

C1.2. R1-I3

M

Az alternatív közlekedési üzemanyagokról szóló törvény hatálybalépése

59

C1.3. R1

M

A többéves víz- és településiszennyvíz-kezelési építési program elfogadása

81

C1.3. R2

M

A hulladékgazdálkodásról szóló törvény elfogadása

82

C1.3. R2

M

A Horvát Köztársaság 2017–2022-es időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata

91

C1.4. R1

M

Az utakról szóló törvény módosításai

92

C1.4. R1

M

Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Program 2021–2030

98

C1.4. R2

M

Az ágazati politikai levél elfogadása

109

C1.4. R3

M

Az új menetrend szerinti és szezonális part menti közlekedésről szóló törvény

110

C1.4. R3

M

A belvízi hajózásról és kikötőkről szóló új törvény

126

C1.5. R1

M

A gyümölcs- és zöldségágazat piaci kapacitásának megerősítését célzó, a 2021–2026-os időszakra vonatkozó operatív program

134

C1.5. R3

M

A digitális átalakulási projektek végrehajtásával és irányításával foglalkozó egység létrehozása a Földművelésügyi Minisztériumban

140

C1.6. R1

M

Forgatókönyv-elemzés a fenntartható turizmus fejlesztésének részeként

A 2030-ig tartó időszakra szóló stratégia

156

C2.1. R2

M

Az ARPA alapszabályának módosítása megbízatásának újradefiniálása érdekében

157

C2.1. R2

M

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási, ellenőrzési és kontrollrendszerének létrehozása

158

C2.1. R2

M

Az uniós alapok intézményi keretéről szóló törvény elfogadása

159

C2.1. R2

M

Az igazgatási kapacitás értékelése

207

C2.4. R1

M

Új horvát kormányhatározat elfogadása a Horvátország számára különös jelentőséggel bíró állami tulajdonú vállalatokról

231

C2.6. R1

M

A 2021–2030-as időszakra szóló új korrupcióellenes stratégia elfogadása

232

C2.6. R1

M

Az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló új törvény elfogadása

247

C2.7. R1

M

A költségvetési keret megerősítése a költségvetési törvény módosítása révén a költségvetési folyamatok javítása érdekében

248

C2.7. R1

M

A költségvetés-politikai bizottság teljes körű működésének biztosítása.

250

C2.8. R1

M

Az összes felelős fél figyelmének felkeltése rendszeres képzés révén

251

C2.8. R2

M

A Pénzmosás Elleni Hivatal és a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés folytatása

253

C2.8. R3

M

Az azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentésére irányuló új cselekvési terv végrehajtásának befejezése aktualizált nemzeti kockázatértékelés alapján.

265

C3.1. R1

M

A felnőttkori tanulásra vonatkozó felülvizsgált jogi keret elfogadása

293

C4.1. R4

M

A minimálbérről szóló törvény módosításainak hatálybalépése

302

C4.3. R1

M

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti terv elfogadása

312

C4.3. R3

M

A szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv (2021–2027) elfogadása

333

C5.1. R3

M

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti egészségügyi fejlesztési terv

351

C6.1. R1

M

Nemzeti energetikai felújítási programok elfogadása i. a többlakásos épületekre, ii. a kulturális javaknak minősülő épületekre (mind a 2021–2030-as időszakra), mind pedig iii. az energiaszegénység csökkentésére a különös állami aggodalomra okot adó területeken (a 2021–2025-ös időszakra) vonatkozóan

362

C6.1. R3

M

Fizikai egyablakos iroda az energetikai felújítások és a szeizmikus tevékenységek számára

a megerősítés kialakítása és működése

368

C6.1. R5

M

A 2021–2030-as időszakra vonatkozó Körforgásos Űr- és Épületgazdálkodási Fejlesztési Program és a 2021–2030-as időszakra vonatkozó Városi Zöld Infrastruktúra Fejlesztési Program elfogadása

Részösszeg

804 597 701 EUR

 

2.Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

2

C1.1.1. R1-I1

M

A díjak fizetésére szolgáló operatív digitális platform

6

C1.1.1. R1-I2

T

Az adójellegű és nem adójellegű díjak 2020. évi csökkentésére irányuló cselekvési terv végrehajtása

14

C1.1.1. R4-I1

M

A környezetbarát tevékenységeket célzó beruházások finanszírozására vonatkozó pályázati felhívások közzététele a pályázókra és a projektekre vonatkozóan meghatározott támogathatósági kritériumokkal (beleértve a DNSH-elvnek való megfelelés kritériumait is)

16

C1.1.1. R4-I2

M

A mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait támogató pénzügyi eszköz létrehozása

19

C1.1.1. R4-I3

M

Pénzügyi eszköz létrehozása a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagyvállalatok beruházásainak támogatására

21

C1.1.1. R4-I4

M

Pénzügyi eszköz létrehozása a közintézmények kedvezőbb finanszírozása érdekében

25

C1.1.1. R6

M

A jogi keret módosításai

36

C1.2. R1

M

A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedését gátló akadályok és adminisztratív eljárások enyhítésére irányuló ajánlásokat tartalmazó értékelő dokumentum közzététele

50

C1.2. R1-I3

M

A hidrogénfejlesztési stratégia elfogadása

63

C1.3. R1-I1

T

Állami szennyvízhálózat építése vagy újjáépítése

68

C1.3. R1-I2

T

Állami vízellátó hálózat építése vagy újjáépítése

131

C1.5. R2

M

A mezőgazdasági földterületek konszolidációjáról szóló új törvény

138

C1.5. R4

M

Az élelmiszer-pazarlás megelőzésével és az élelmiszerek korszerűsítésével foglalkozó online platform

adományozási informatikai rendszer

160

C2.1. R2

M

Az eFondovi informatikai rendszer korszerűsítése: Ellenőrzési és ellenőrzési adattári rendszer: információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez

174

C2.2. R4

M

A jogszabályi keretek módosítása a helyi önkormányzati egységek (LGU-k) önkéntes funkcionális vagy tényleges egyesülésének ösztönzése érdekében, valamint a horvát kormány határozatának elfogadása az önkéntes funkcionális vagy tényleges egyesülésekhez nyújtott pénzügyi ösztönzők kritériumairól

202

C2.3. R4

M

A konnektivitási beruházásokra vonatkozó engedélyezési eljárás optimalizálása

214

C2.5. R1

M

Az Állami Bírói Tanács (Državno sudbeno vijeće, DSV) és az Államügyészi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće, DOV) számára biztosított elektronikus eszközök és megfelelő közigazgatási kapacitások

215

C2.5. R1

M

A csődtörvény és a fogyasztói fizetésképtelenségről szóló törvény elfogadott módosításai

216

C2.5. R1

M

A büntetőeljárási törvénykönyv elfogadott módosításai

266

C3.1. R1

M

A középfokú oktatási igények átfogó elemzése

286

C4.1. R1

M

Az aktív munkaerőpiaci intézkedések kiegészítése

291

C4.1. R3

M

Készségfejlesztés a piaci igényeknek megfelelően

303

C4.3. R1

M

Az új szociális jóléti törvény elfogadása

309

C4.3. R2

T

Szociális mentorálásban jártas szakemberek képzése

352

C6.1. R1

M

A középületek energetikai felújítására vonatkozó, a 2021–2030-as időszakra szóló program elfogadása

Részösszeg

804 597 701 EUR

3.Harmadik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

1

C1.1.1. R1

M

A szabályozás kkv-ágazatra gyakorolt gazdasági hatásainak értékelésére vonatkozó stratégia és az azt kísérő cselekvési terv horvát kormány általi elfogadása

7

C1.1.1. R1-I2

T

A gazdaságra nehezedő adminisztratív terhek enyhítését célzó cselekvési tervekben szereplő intézkedések végrehajtása 2018, 2019, 2020

23

C1.1.1. R5-I1

M

Sajáttőke- és kvázisajáttőke-finanszírozási eszköz létrehozása

37

C1.2. R1

M

A megújuló energiaforrások elterjedésének javítását célzó jogszabályok és/vagy rendeletek hatálybalépése, beleértve a megújuló energiaforrások támogatására szolgáló prémiumalapú rendszer bevezetését.

60

C1.3. R1

M

A vízügyi ágazat jogi keretének módosításai

69

C1.3. R1-I2

T

Vízkivételi helyeken telepített vízmérő eszközök

74

C1.3. R1-I3

T

Árvízvédelmi projektekre kötött, építési beruházásra irányuló szerződések

75

C1.3. R1-I3

T

Árvízvédelmi szerkezetek építése

76

C1.3. R1-I3

T

Újjáélesztett vízfolyások

83

C1.3. R2

M

A Horvát Köztársaság 2023–2029-es időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének elfogadása

84

C1.3. R2-I1

T

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányának csökkentése (49%)

99

C1.4. R2

M

A vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti terv és a vasúti infrastruktúra és a kiszolgáló létesítmények nemzeti irányítási terve

111

C1.4. R3

M

A tengeri területekről és tengeri kikötőkről szóló új törvény

114

C1.4. R3-I3

T

Pitomača településen a Dráva folyón üzemelő új „Križnica” vezetékes komp

141

C1.6. R1

M

A Horvát Köztársaság kormánya által elfogadott, a fenntartható turizmus 2030-ig történő fejlesztésére irányuló stratégia

144

C1.6. R1-I1

M

Nyilvános felhívások közzététele a meglévő állami turisztikai infrastruktúra zöld és digitális átállására, valamint a fő turisztikai és part menti területeken kívüli állami turisztikai infrastruktúra fejlesztésére

146

C1.6. R1-I2

M

Nyilvános pályázati felhívásokat tesz közzé a fenntarthatóság megerősítése, valamint a turisztikai vállalkozók zöld és digitális átállásának fellendítése érdekében, és az összes beruházás legalább 50%-át a zöld átállás támogatására fordítja

150

C2.1. R1

M

A stratégiai tervezés rendszeréről szóló törvény módosításai és

A Horvát Köztársaság fejlődésének irányítása és belső szabályzatai

161

C2.1. R2-I1

T

A zöld és digitális átállással kapcsolatos projektek műszaki dokumentációjának elkészítése

165

C2.2. R1-I2

T

Az összes közintézmény azon tisztviselőinek 100%-a, akiknek le kell tenniük az állami vizsgát, egy új vizsgamodell alapján digitálisan le kell tenniük az állami vizsgát.

176

C2.3. R1

M

A Horvátországra vonatkozó digitális stratégia

177

C2.3. R2
C2.3. R2.I2 PONT

M

A központi interoperabilitási rendszer platformjainak létrehozása

179

C2.3. R3-I1

T

Az állami számítási felhő korszerűsítése

195

C2.3. R3-I12

M

A Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (HZMO) digitális archívuma

229

C2.5. R1-I6

M

Valamennyi elsőfokú bíróság fel van szerelve, és megfelel a távtárgyalás feltételeinek.

233

C2.6. R1

M

A szabálytalanságot bejelentő személyek védelméről szóló törvény módosításainak elfogadása

249

C2.7. R2

M

A horvát gazdaság strukturális makrogazdasági modelljének kidolgozása középtávú makrogazdasági előrejelzések készítése, költségvetési tervezés céljából
és gazdaságpolitikai elemzések

256

C2.9. R1

M

Iránymutatás a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének és összevonásának javításáról

259

C2.9. R1-I1

M

Független elemzés és konkrét ajánlások közzététele a közbeszerzési rendszer kulcsfontosságú intézményeinek (MINGOR, SAFU, DKOM) teljes személyzetére vonatkozó teherkezelés javítása érdekében.

260

C2.9. R2

M

A közbeszerzési jogi keret módosítása, amely az e-fellebbezés alkalmazását a fellebbezés kötelező eszközévé teszi

273

C3.1. R2

M

A tudományos tevékenységről és a felsőoktatásról szóló új törvény elfogadása

275

C3.2. R1

M

A tudományról és a felsőoktatásról szóló új törvény

281

C3.2. R2

M

A tudományos intézmények tanulmányi programjaira, doktori tanulmányaira és munkakörülményeire vonatkozó minőségi követelményeket szabályozó új jogi keret

284

C3.2. R3

M

A Horvát Tudományos Alapítványról szóló új törvény

294

C4.1. R4

M

A be nem jelentett munkavégzés kezeléséről szóló törvény és az új munkajog elfogadása

313

C4.3. R3

M

A segítő családtagokkal való bánásmódra vonatkozó előírások elfogadása

318

C5.1. R1

M

Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelési keretének elfogadása

323

C5.1. R1-I4

M

Az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítése a Klinikai Kórházközpontban (KBC)

Osztott

336

C5.1. R4

M

Az egészségügyi ellátásról szóló törvény és a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény módosítása

346

C5.1. R5

M

A távorvoslási szolgáltatások fejlesztése és kiterjesztése

349

C5.1. R5-I3

T

Teletranszfúziós szolgáltatások

353

C6.1. R1-I1

T

A középületek és többlakásos épületek energetikai felújítására vonatkozóan aláírt szerződések

359

C6.1. R2

M

A nemzeti készségfejlesztési terv elfogadása az energiahatékonysághoz és a földrengés utáni újjáépítéshez kapcsolódó zöld munkahelyekkel összefüggésben

363

C6.1. R3

M

Az energetikai felújításra és a szeizmikus megerősítésre vonatkozó egyablakos online ügyintézési pont létrehozása és működőképessé tétele

366

C6.1. R4-I1

T

Szeizmikus berendezések beszerzett egységei

Részösszeg

804 597 701 EUR

4. Negyedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

39

C1.2. R1-I1

M

A nagyfeszültségű hálózat korszerűsítésére kiadott építési engedély

163

C2.2. R1

M

Az államigazgatás központosított kiválasztási rendszerére vonatkozó jogszabályi keret módosítása, a köztisztviselők szükséges képesítéseinek meghatározása és egy modern munkaerő-felvételi rendszer létrehozása

166

C2.2. R2

M

Az államigazgatási és közszolgáltatási fizetésekről, valamint a mobilitás szabályozásáról szóló törvények hatálybalépése

205

C2.3. R4-I2

M

Aláírt támogatási megállapodás passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítéséről

217

C2.5. R1

T

Az igazságügyi képzési program keretében bevezetett új képzési programok

218

C2.5. R1

M

Az igazságszolgáltatás területére vonatkozó jogszabályi keret módosításainak elfogadása a nemperes eljárásokról szóló új törvénnyel.

219

C2.5. R1

T

Négy közvetítő központ létrehozása a kereskedelmi bíróságokon Zágrábban, Splitben, Eszéken és Rijekában, valamint a közvetítésről szóló törvény módosításainak elfogadása

257

C2.9. R1

M

A közbeszerzési képzésre vonatkozó szabályok módosítása

267

C3.1. R1

M

A koragyermekkori nevelés és gondozás finanszírozási modelljének elfogadása

276

C3.2. R1-I1

T

A kutatási szervezetek belső felhívásain alapuló kutatási projektekre elkülönített finanszírozás a programmegállapodások végrehajtásának első kétéves ciklusában

297

C4.2. R1

M

A nyugdíjbiztosítási törvény módosításainak elfogadása

316

C4.3. R3-I3

M

Az informatikai rendszer árainak kiszámítása a szociális szolgáltatások és a hálózat szolgáltatói számára

325

C5.1. R1-I6

T

Diagnosztikai orvostechnikai eszközök a Dubravai Klinikai Kórházban (KB)

327

C5.1. R1-I8

T

Orvostechnikai eszközök farmako-rezisztens epilepsziában szenvedő betegek operatív kezeléséhez és kezeléséhez a Dubrava Klinikai Kórházban (KB)

343

C5.1. R4-I5

T

A Merkur Klinikai Kórházközpont (KBC) diagnosztikai egységei

348

C5.1. R5-I2

T

Telekardiológiai szolgáltatások

Részösszeg

306 166 382 EUR

5.Ötödik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

8

C1.1.1. R1-I2

M

A kkv-kra vonatkozó hatásvizsgálati teszt digitalizálása a koordinátorok együttműködésére, az online képzésre és a kölcsönös kommunikációra szolgáló digitális platform fejlesztése révén

9

C1.1.1. R1-I2

T

A nem adójellegű és adójellegű terhek csökkentésére irányuló új cselekvési terv intézkedéseinek végrehajtása

38

C1.2. R1

M

A horvát nemzeti energiaszabályozó (HERA) által kiadott Plinacro-tanúsítás

64

C1.3. R1-I1

T

Szennyvíz-infrastrukturális projektekre kötött, építési beruházásra irányuló szerződések

70

C1.3. R1-I2

T

Vízellátási projektekre kötött, építési beruházásra irányuló szerződések

71

C1.3. R1-I2

T

Állami vízellátó hálózat építése vagy újjáépítése

94

C1.4. R1-I2

T

A fogyatékossággal élő személyek jogainak a mobilitás területén történő gyakorlását szolgáló funkcionális rendszer létrehozása

127

C1.5. R1-I1

T

Megépült és működőképes logisztikai elosztóközpont (LDC)

139

C1.5. R4-I1

M

Támogatási program az élelmiszerbankok és az élelmiszer-adományozási láncban részt vevő közvetítők infrastrukturális felszereléséhez

142

C1.6. R1

M

A Horvát Köztársaság fenntartható turisztikai szatellitszámlája metodológiai keretének létrehozásáról

143

C1.6. R1

M

Idegenforgalmi törvény az idegenforgalmi ágazat nyomonkövetési és fejlesztési keretének létrehozásáról

151

C2.1. R1

M

A szabályozási hatásvizsgálatról szóló törvény módosításai

168

C2.2. R2-I2

T

A köztisztviselők legalább 20%-a dolgozik az intelligens munkavégzési modellben

169

C2.2. R2-I2

T

A köztisztviselők legalább 60%-ának okosmunka-módszerrel kapcsolatos képzésben kell részesülnie

170

C2.2. R3

M

Elektronikus megőrzési szolgáltatás létrehozása

181

C2.3. R3-I2

M

A kiberbiztonsággal kapcsolatos kísérleti projekt

183

C2.3. R3-I3

M

Egyablakos rendszer létrehozása

191

C2.3. R3-I9

M

Új közbeszerzési platform és mobilalkalmazás létrehozása

192

C2.3. R3-I10

M

A CES digitális személyazonosság-kezelő és humánerőforrás-gazdálkodási rendszerei

203

C2.3. R4-I1

M

A széles sávú infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti keret projektjeinek végrehajtására aláírt támogatási megállapodások

220

C2.5. R1

M

Elfogadták a bírák munkájára vonatkozó új keretkritériumokat, és bevezettek egy aktív bírósági ügykezelési eszközt

234

C2.6. R1

M

A parlamenti képviselőkre vonatkozó etikai kódex és a végrehajtó hatalom tisztviselőire vonatkozó etikai kódex elfogadása

243

C2.6. R2

M

Az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény hatásainak értékelése

254

C2.8. R4

M

A pénzügyi ágazat felügyeletének megerősítése kockázatértékelés alapján a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén

258

C2.9. R1

M

A ProcurCompEU keretében a közbeszerzési tisztviselők folyamatos képzésére vonatkozó testre szabott keret integrálása a közbeszerzésre vonatkozó kötelező képzési és tanúsítási rendszerbe.

268

C3.1. R1

M

Az egész napos oktatási modellre vonatkozó módosítások elfogadása

319

C5.1. R1

T

A diagnosztikai kezelés idejének optimalizálása – várólisták

337

C5.1. R4

T

A kórházak funkcionális integrációja

338

C5.1. R4

T

Egészségügyi intézmények közös közbeszerzési eljárása

369

C6.1. R5

T

Zöld városmegújítási stratégiák elfogadása

371

C6.1. R6

M

Sikeresen lezárult szisztematikus energiagazdálkodási kísérleti projekt egy új energiahatékonysági felújítási finanszírozási modell tesztelése céljából

398

C4.3. R1

M

A szociális jóléti törvény módosításainak hatálybalépése és a garantált minimális ellátásról szóló határozat elfogadása

399

C5.1. R3-I1

M

A szakorvosi képzésnek szentelt központosított finanszírozási rendszer létrehozása

Részösszeg

642 949 403 EUR

6.Hatodik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

40

C1.2. R1-I1

T

6 szigetet a kontinentális hálózattal összekötő föld alatti kábelek korszerűsítése befejeződött

77

C1.3. R1 – I3

T

Árvízvédelmi szerkezetek építése

120

C1.4. R5-I2

M

Az önvezető járművekről szóló új jogszabály

167

C2.2. R2-I1

T

Humánerőforrás-gazdálkodási rendszer, Nyilvános Nyilvántartás

Tisztviselők és központi fizetési rendszer (RegZap – Cop),

kilenc új funkcióval kiegészítve, digitalizálva az összes kapcsolódó funkciót

olyan folyamatok, amelyek egyszerűsítik és felgyorsítják

fizetési rendszer

171

C2.2. R3

M

Nemzeti archív információs rendszer létrehozása

182

C2.3. R3-I2

M

Kiberbiztonsági közmegelőzési kampány

184

C2.3. R3-I4

M

CEZIH informatikai rendszer

208

C2.4. R2

M

Az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó új jogi keret, amely magában foglalja az OECD ajánlásait.

228

C2.5. R1-I5

T

Újonnan felújított bírósági épületek, amelyek megfelelnek az épületek észszerű energiafelhasználásáról és hővédelméről szóló műszaki szabályzatnak

235

C2.6. R1

T

Az igazságszolgáltatási rendszer korrupcióellenes szerveiben dolgozó alkalmazottak személyzeti költségvetésének növelése.

236

C2.6. R1

T

Az informatikai eszközök és berendezések igazságügyi hatóságok általi beszerzésére szánt költségvetés növelése a korrupció és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálása érdekében

241

C2.6. R1-I3

M

Továbbfejlesztett vagyonnyilatkozati információs rendszerek az állami tisztviselők és az igazságügyi tisztviselők számára

244

C2.6. R3

M

Az OECD vállalatirányítási ajánlásainak alkalmazása a helyi és regionális egységek többségi tulajdonlására vonatkozóan

246

C2.6. R4

T

A bírák képzése a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós kockázatok kezeléséről és a közbeszerzési eljárásokban biztosított bírói jogvédelemről

263

C2.9. R3

M

Innovatív közbeszerzés megtervezésére és irányítására irányuló programok és tevékenységek

326

C5.1. R1-I7

T

Új létesítmények a Sestre Milosrdnice Klinikai Kórházközpontban (KBC)

347

C5.1. R5-I1

T

Digitalizált, integrált operációs csarnokok (Firule és Križine) és robotrendszer a Firule telephelyén, telepítve és működőképesen

350

C5.1. R5-I4

T

Műtői Klinikai Kórházközpont (KBC) Sestre milosrdnice robotsebészettel felszerelve

407

C7.1. R1-I2

M

Hidrogénkoordinációs szerv

412

C7.1. R1-I3

M

Geotermikus potenciál fejlesztési terv

Részösszeg

505 174 531 EUR

7.Hetedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

3

C1.1.1. R1-I1

M

A START-rendszerek korszerűsítése

4

C1.1.1. R1-I1

T

Fizikai hozzáférési pontok létrehozása a START platformhoz

5

C1.1.1. R1-I1

M

A Horvát Köztársaság stratégiai beruházási projektekről szóló törvénye, a beruházásösztönzésről szóló törvény és a kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott állami támogatásokról szóló törvény szerinti célzott MINGOR-folyamatok digitalizálása, valamint a JRPI-rendszer további digitalizálása és hálózatépítése

10

C1.1.1. R1-I2

T

A vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló új/ötödik cselekvési tervben meghatározott első intézkedéscsomag végrehajtása

12

C1.1.1. R2

T

A szakmai szolgáltatásokra vonatkozó legalább 50 szabályozási követelmény egyszerűsítése vagy megszüntetése

13

C1.1.1. R3

M


A magánberuházások előmozdítását célzó stratégiai keret létrehozásáról

28

C1.1.2. R1

M

A K+F-célú adókedvezmény jogi keretének módosítása és kiegészítése

30

C1.1.2. R2-I3

T

Támogatás odaítélése a csúcstechnológiai és a tudáságazatban működő induló vállalkozások növekedésének ösztönzésére

32

C1.1.2. R2-I5

T

Az innováció kereskedelmi hasznosítására irányuló projektek támogatása

41

C1.2. R1-I1

T

Befejeződött a nagyfeszültségű hálózat korszerűsítése (220/110 kV)

42

C1.2. R1

T

További 1 500 MW telepített megújulóenergia-kapacitás.

43

C1.2. R1-I1

T

A telepített intelligens fogyasztásmérők száma

47

C1.2. R1-I2

T

Aláírt szerződések geotermikus potenciál feltárására

61

C1.3. R1

T

A vízszolgáltatók integrációja

85

C1.3. R2

T

Az ártalmatlanításra küldött települési hulladék arányának csökkentése (51%)

96

C1.4. R1-I4

M

Jól működő nyilatkozattételi ellenőrző rendszer létrehozása a közúti személy- és áruszállítás számára

100

C1.4. R2

M

A vasúttársaságok átszervezése és a vállalatirányítás

105

C1.4. R2-I4

T

Kétvágányú vasútvonal Zágrábban Kustošija – ZG Zapadni Kolodvor – Zágráb Glavni Kolodvor között 3,4 km hosszúságban, amelyet átépítettek és korszerűsítettek

118

C1.4. R5-I1

T

A légi járművek földi kiszolgálási rendszerének villamosítása és környezetbarátabbá tétele a zadari repülőtéren

135

C1.5. R3-I1

T

A mezőgazdasági közszolgáltatások digitális átalakítására vonatkozó cselekvési tervben felsorolt legalább 30 mezőgazdasági közszolgáltatás digitalizálása

137

C1.5. R3-I3

M

Nyomonkövethetőségi információs rendszer létrehozása

148

C1.6. R1-I3

M

Oktatási programok a turizmussal kapcsolatos ismeretek és készségek megerősítésére

164

C2.2. R1-I1

T

A kormányzati szervekbe újonnan felvett állandó köztisztviselők 100%-át kizárólag egy újonnan kifejlesztett informatikai platformon keresztül elérhető új, központosított, digitalizált és szabványosított kiválasztási és felvételi rendszeren keresztül alkalmazzák.

178

C2.3. R2-I1

M

A központi interoperabilitási rendszer létrehozása

185

C2.3. R3-I5

T

Digitális személyazonosító igazolvány elektronikus aláírása

190

C2.3. R3-I8

T

Az új mobilplatformba integrált digitális e-közszolgáltatások

199

C2.3. R3-I14

M

Az e-számlák és az online héaelszámolás rendszere

210

C2.4. R4

T

A Horvát Köztársaság számára különös jelentőséggel nem bíró és a CERP által irányított 90 állami tulajdonú vállalat eladásának megvalósítása

212

C2.4. R5

M

Informatikai rendszer és módszertan kidolgozása az állami tulajdonban lévő ingatlanportfólió csökkentésére, valamint a fel nem használt állami eszközök gyorsabb és hatékony aktiválására

224

C2.5. R1-I1

M

Az eljárást befejező valamennyi új első- és másodfokú bírósági határozatot anonimizálják és közzéteszik a portálon.

226

C2.5. R1-I3

M

Korszerűsített eSpis rendszer új funkciókkal és a Közös Szolgáltatási Központba (CDU) integrált új architektúrával

238

C2.6. R1

T

A korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos bírósági ügyek átlagos hosszának csökkentése

240

C2.6. R1-I2

M

A köztisztviselők etikai infrastruktúrájának irányítására szolgáló információs rendszer létrehozása

252

C2.8. R2

T

A felügyelet megerősítése a felügyelettel foglalkozó intézményközi munkacsoport rendszeres ülései révén

261

C2.9. R2

T

A fellebbezések és határozatok elbírálásához szükséges átlagos idő csökkentése

277

C3.2. R1-I1

T

A programmegállapodásokat aláíró egyetemek vagy kutatóintézetek aránya

288

C4.1. R2

M

A munkaerőpiaci törvény módosításainak hatálybalépése

289

C4.1. R2

M

A kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott támogatás minőségének javítása

295

C4.1. R4

T

A minimálbér bruttó átlagbérhez viszonyított arányának 50%-ra emelése 2024-ben.

296

C4.1. R4

T

A határozott idejű szerződések arányának 17%-ra csökkentése

299

C4.2. R1

T

A túlélő hozzátartozói nyugdíj újradefiniált formájának kedvezményezettjei teljes nyugdíjjövedelmének legalább 10%-os növekedése

301

C4.2. R1

T

A minimálnyugdíj 3%-os emelése

305

C4.3. R1

M

A funkcionálisan integrált szociális ellátásokra vonatkozó normatív szabály elfogadása

308

C4.3. R1-I2

M

A szociális védelmi juttatásokra vonatkozó információk digitális elérhetősége nemzeti szinten

314

C4.3. R3-I1

T

Az emberi kapacitás megerősítése a közösségi alapú szolgáltatások nyújtása érdekében

378

C1.3. R2-I1

M

A hulladéklerakási adóról szóló rendelet hatálybalépése

408

C7.1. R1-I2

M

A horvát hidrogénstratégia 2050-ig történő kidolgozására és végrehajtására vonatkozó terv tanulmányozása

Részösszeg

699 096 086 EUR

8.Nyolcadik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

78

C1.3. R1-I3

T

Újjáélesztett vízfolyások

119

C1.4. R5-I2

T

A teljesen önvezető és elektromos járművek ellenőrzési prototípusai és a vonatkozó vizsgálatok

133

C1.5. R2-I2

T

A mezőgazdasági földterületek nyomon követésére szolgáló operatív információs rendszer korszerűsítése és 90 állandó állomás létrehozása a mezőgazdasági földterületek állapotának nyomon követésére

175

C2.2. R4-I1

M

Az önkéntes funkcionális és valós összeköttetéseket támogató mechanizmus, valamint az egységek funkcionális és hatékony összekapcsolását támogató teljes rendszer létrehozása

239

C2.6. R1-I1

M

A korrupció elleni nemzeti tájékoztató kampány hatásainak értékelése

242

C2.6. R1-I4

T

A Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Rendőrség Nemzeti Hivatala (PN USKOK) 4 regionális központjának korszerűsítése

282

C3.2. R2-I1

T

A programozási keret alapján odaítélt támogatások a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika/IKT területén végzettek rendelkezésre állásának és foglalkoztathatóságának növelésére, valamint a nemzeti és nemzetközi együttműködés céljából történő mobilitásuk javítására

290

C4.1. R2

T

A kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó legalább 5000 embernek nyújtott támogatás minőségének javítása

298

C4.2. R1

M

A kötelező nyugdíjalapokról szóló törvényt módosító törvény elfogadása.

339

C5.1. R4-I1

T

Parenterális készítmények központi irányítása 8 kórházban

342

C5.1. R4-I4

T

A blokklánc-technológián alapuló gyógyszerhiány nyomon követésére szolgáló rendszer

365

C6.1. R4

M

A szeizmikus adatok integrálása

406

C7.1. R1

M

A saját fogyasztás új rendszerét létrehozó jogszabály hatálybalépése

Részösszeg

20 095 476 EUR

9.Kilencedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

11

C1.1.1. R1-I2

T

Az új/ötödik cselekvési tervben meghatározott második intézkedéscsomag végrehajtása a vállalkozók adminisztratív terheinek további csökkentése érdekében

15

C1.1.1. R4-I1

T

Források nyújtása kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára környezetbarát tevékenységeket célzó beruházásokhoz

17

C1.1.1. R4-I2

T

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök/kamattámogatások

18

C1.1.1. R4-I2

T

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök/kamattámogatások

20

C1.1.1. R4-I3

T

A közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagyvállalatok számára odaítélt projektek száma

22

C1.1.1. R4-I4

T

Közszektorbeli projektekre nyújtott hitelek

24

C1.1.1. R5-I1

T

Sajáttőke- és kvázisajáttőke-eszközökbe történő befektetések

26

C1.1.1. R6-I1

T

Beruházások a kulturális és kreatív iparágak átalakításába és versenyképességébe

27

C1.1.1. R6-I2

M

Tényellenőrzési rendszer létrehozása

29

C1.1.2. R2-I2

T

A kkv-k támogatása az irányítási kapacitás korszerűsítésében

31

C1.1.2. R2-I4

T

Az induló innovatív vállalkozások növekedésének támogatása akcelerátorprogram létrehozásával.

33

C1.1.2. R3-I2

T

Utalványok formájában nyújtott támogatás

34

C1.1.2. R3-I3

T

Vissza nem térítendő támogatás a horvát kkv-k digitális átalakulásához

44

C1.2. R1-I1

M

A nagyfeszültségű hálózat (220/110 kV) korszerűsített és tenger alatti kábeleinek létrehozása az elosztóhálózat számára

48

C1.2. R1-I2

M

A geotermikus potenciál távhőszolgáltatásra vonatkozó eredményeinek nyilvánosságra hozatala

51

C7.1. R1-I1

M

Megújuló hidrogénnel kapcsolatos projekt finanszírozása

52

C7.1. R1-I1

M

Közbeszerzési eljárás kiírása további hidrogénkapacitásra

54

C7.1. R1-I1

M

A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló tanulmányok

65

C1.3. R1-I1

T

Épített vagy korszerűsített szennyvíztisztító telepek

66

C1.3. R1-I1

T

Köztulajdonban lévő szennyvízhálózat építése vagy újjáépítése

72

C1.3. R1-I2

T

Állami vízellátó hálózat építése vagy újjáépítése

79

C1.3. R1-I3

T

Árvízvédelmi szerkezetek építése

86

C1.3. R2-I1

T

Épített hulladékválogató létesítmények

87

C1.3. R2-I1

T

Az elkülönítetten gyűjtött biohulladék kezelésére szolgáló épített létesítmények

88

C1.3. R2-I1

T

Funkcionális helyhez kötött/mobil hulladékválogató telep

90

C1.3. R2-I2

T

Hulladéklerakók remediációja

95

C1.4. R1-I3

M

Nemzeti közúti szállítási elektronikus tárolási és adatcsererendszer (NSCP) létrehozása

97

C1.4. R1-I5

M

A veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó nyomonkövetési rendszer (e-ADR) létrehozása

104

C1.4. R2-I3

T

Öt szűk keresztmetszet megszüntetése azokon a szakaszokon, ahol a jelenlegi korlátozott menetsebesség akár 60 km/h is lehet

107

C1.4. R2-I6

T

Két legyártott akkumulátorvonat-prototípus

108

C1.4. R2-I7

M

A HŽ személyszállítási informatikai rendszereinek korszerűsítése

112

C1.4. R3-I1

T

Új utasterminál Split város kikötőjében

116

C7.1. I.4

M

70 alternatív üzemanyaggal működő autóbusz (elektromos és/vagy hidrogénüzemű)

117

C1.4. R4-I2

T

30 új, tömegközlekedési célra szállított villamos

122

C1.4. R5-I2

M

A fogyatékossággal élő utasok igényeihez igazított, teljesen önvezető és elektromos járművek új városi közlekedési szolgáltatása és speciális infrastruktúra

123

C1.4. R5-I2

T

50000 ingyenes utalvány teljesen önvezető járművel történő utazásra a fogyatékossággal élő és/vagy más tömegközlekedési eszközök használata során nehézségekkel szembesülő személyek számára

124

C1.4. R5-I3

T

2000 alternatív meghajtású közúti járművek (elektromos és/vagy hidrogénüzemű)

128

C1.5. R1-I1

T

Legalább két logisztikai elosztóközpont épült

129

C1.5. R1-I2

T

A termelői szervezetek képzése

130

C1.5. R1-I2

M

A gyümölcs- és zöldségfélék címkézési rendszere

136

C1.5. R3-I2

M

Intelligens mezőgazdasági platform létrehozása

145

C1.6. R1-I1

M

Az állami turisztikai infrastruktúra építésére és átalakítására irányuló, odaítélt projektek véglegesítése

147

C1.6. R1-I2

M

A fenntarthatóság megerősítésére, valamint a turisztikai vállalkozók zöld és digitális átállásának előmozdítására irányuló beruházás nyertes projektjeinek véglegesítése

149

C1.6. R1-I3

T

A turizmussal kapcsolatos oktatási programokban részt vevő, képzett személyek

152

C2.1. R1

T

A polgárokat közvetlenül érintő adminisztratív terhek csökkentése a digitalizáció és az eljárások egyszerűsítése révén

153

C2.1. R1-I1

T

Az üzleti folyamatok feltérképezésének digitalizálása a stratégiai tervezés és a szabályozási hatásvizsgálat területén

162

C2.1. R2-I1

T

A zöld és digitális átállással kapcsolatos projektek műszaki dokumentációjának elkészítése

172

C2.2. R3-I1

T

60 nyilvánosan hozzáférhető természetvédelmi alap létrehozása a legösszetettebb, nagy műemlékértékű kulturális és történelmi helyszínek számára

173

C2.2. R3-I2

T

600 dokumentumkészítő használja az archív információs rendszert

180

C2.3. R3-I1

T

A felhasználók számának növekedése a Közös Szolgáltatási Központban

186

C2.3. R3-I6

M

Az állami információs infrastruktúra (DII) hálózatának korszerűsítése

187

C2.3. R3-I6

T

Az állami információs infrastruktúra-hálózat (DII) új felhasználói

188

C2.3. R3-I7

M

Digitális területrendezési tervek

189

C2.3. R3-I7

M

A területrendezési tervek információs rendszerének korszerűsítése

193

C2.3. R3-I10

M

A CES digitalizálásának korszerűsítése

194

C2.3. R3-I11

M

A Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (HZMO) korszerűsített informatikai rendszere

196

C2.3. R3-I12

M

A Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (HZMO) digitális archívuma

197

C2.3. R3-I13

M

Korszerűsített adóigazgatási információs rendszer

200

C2.3. R3-I15

T

Az idegenforgalmi informatikai rendszer eszközei

201

C2.3. R3-I16

T

A sportinformatikai rendszer új alkalmazási moduljai

449

C2.3. R3-I18

M

A Horvátország és az EuroHPC közös vállalkozás közötti hozzájárulási megállapodás aláírása és az EuroHPC közös vállalkozáshoz való önkéntes hozzájárulás folyósítása

204

C2.3. R4-I1

M

Széles sávú hozzáférés a háztartások számára a fehér NGA-területeken

206

C2.3. R4-I2

T

Hozzáférés az 5G-hez

209

C2.4. R3

T

A szakminisztériumok és a központi koordinációs egységek képzése a vállalatirányítási tevékenységek terén

211

C2.4. R4

T

20 állami tulajdonú vállalat eladásának megvalósítása a CERP portfóliójában

213

C2.4. R5

T

Állami tulajdonban lévő ingatlan elidegenítése

221

C2.5. R1

T

A peres és kereskedelmi ügyek időtartamának csökkentése

222

C2.5. R1

T

Az összes folyamatban lévő ügy számának csökkentése

225

C2.5. R1-I2

T

Az ingatlan-nyilvántartási és kataszteri adatok 60%-ának integrálása

227

C2.5. R1-I4

T

Garázs építése a zágrábi igazságügyi tér számára

230

C2.5. R1-I6

M

Az igazságügyi szervek IKT-infrastruktúráinak korszerűsítése

237

C2.6. R1

M

Informatikai platform létrehozása a nemzeti korrupcióellenes intézkedések végrehajtásának nyomon követésére

245

C2.6. R3

M

A 2021–2022-es korrupcióellenes program végrehajtása által a helyi önkormányzatok és regionális kormányzati egységek többségi tulajdonú vállalataira gyakorolt hatások értékelése

264

C2.9. R3

T

Az innovációs közbeszerzéssel kapcsolatos képzés

269

C3.1. R1

T

A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel

270

C3.1. R1-I1

T

A koragyermekkori nevelésben és gondozásban épített helyek száma

271

C3.1. R1-I2

T

Épített vagy rekonstruált általános iskolai osztályok száma

274

C3.1. R2-I1

T

Az állami felsőoktatási intézmények számára biztosított digitális infrastruktúra és berendezések

278

C3.2. R1-I1

T

Az új programmegállapodásokat aláíró tudományos szervezetek befejezett kutatási projektjei a „zöld” területen

279

C3.2. R1-I1

T

A kutatási szervezetek belső pályázati felhívásain alapuló kutatási projektekre elkülönített finanszírozás

280

C3.2. R1-I1

T

A felsőoktatási intézmények és a tudományos intézetek átszervezése

283

C3.2. R2-I2

T

Alkalmazott és célzott kutatásra irányuló infrastrukturális projektek

285

C3.2. R3-I1

T

A megreformált K+F+I keret létrehozását támogató „kísérleti program” keretében odaítélt támogatások.

287

C4.1. R1

T

Az új aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedések kedvezményezettjeinek száma

292

C4.1. R3-I1

T

Oktatási utalványok használata

300

C4.2. R1

M

A nyugdíjbiztosítási törvény módosításainak elfogadása

304

C4.3. R1

T

Az időskorúak garantált minimális ellátásának és nemzeti kompenzációjának kedvezményezettjei

307

C4.3. R1-I1

T

A helyi önkormányzati egységek hozzáférése a szociális juttatásokra vonatkozó adatokhoz minden egyes kedvezményezett esetében

310

C4.3. R2-I1

T

Szociális mentorálási szakemberek foglalkoztatása

317

C4.3. R3-I4

T

Idősek intézményi, otthoni és közösségi gondozási központjainak építése

324

C5.1. R1-I5

T

Központi műveleti tömb épület és a Varaždin Általános Kórház kapcsolódó tartalma

328

C5.1. R1-I9

M

A zágrábi Klinikai Kórházközpont (KBC) fejlesztési projektje

329

C5.1. R2

M

Az egészségügyi ellátás minőségének javítása és harmonizálása klinikai e-iránymutatások kidolgozása révén

331

C5.1. R2-I1

T

Az onkológiai sugárkezelés minőségének javítása

332

C5.1. R2-I2

T

Egységes informatikai platform az onkológiai betegek nyomon követésére

334

C5.1. R3-I1

T

Szakorvosi képzés az egészségügyi ellátás alapfokú szintjén

335

C5.1. R3-I2

T

Sürgősségi orvosi ápoló szakorvosi képzés alapképzése

340

C5.1. R4-I2

T

Egységterápiás rendszer szilárd gyógyszerformákhoz 40 horvát kórházban

341

C5.1. R4-I3

T

A gyógyszerek nyomon követése a kórházi rendszerben a gyógyszertártól a betegig

344

C5.1. R4-I5

T

A nem kórházi krónikus betegek kezelési eredményeinek nyomon követése a közforgalmú gyógyszertárakban

354

C6.1. R1-I1

T

Többlakásos épületek energetikai felújítása

355

C6.1. R1-I1

T

Középületek energetikai felújítása

358

C6.1. R1-I3

T

A kulturális javaknak minősülő épületek energetikai felújítása

360

C6.1. R2

M

A képzés tanúsítása

364

C6.1. R3

T

Befejezett képzés közalkalmazottak számára egyablakos szolgáltatások nyújtása céljából

367

C6.1. R4-I1

M

A szeizmológiai felmérésben részt vevő alkalmazottak képzése

370

C6.1. R5

T

A zöld városmegújítási stratégiák révén azonosított kísérleti projekt véglegesítése

376

C1.2 R1-I1

T

A telepített intelligens fogyasztásmérők száma

377

C1.2 R1-I1

M

Új energiaakkumulátor-tárolási kapacitás

380

C1.3. R2-I1

T

Biohulladék kezelésére szolgáló berendezések

381

C1.3. R2-I1

T

Hulladékátrakó állomások építése

396

C3.1. R1-I3

T

Felújított vagy megépített középiskolai osztályok száma

401

C6.1. R2

M

Beiratkozás a kínált új mesterképzési modulba

413

C7.1. R1-I3

T

Geotermikus fúrási munkák elvégzése

414

C7.1. I1

M

103 alternatív üzemanyaggal működő autóbusz (elektromos és/vagy hidrogénüzemű)

415

C7.1. I1

T

Egy hidrogén-energiaegység villamos mozdonyok meghajtására egy külön kocsiban (HERMES)

429

C7.2. R1

T

Részvételen alapuló munkaértekezletek lebonyolítása

430

C7.2. R2

T

A zöld városmegújítási stratégiák elfogadása

431

C7.2. R2

T

A zöld városmegújítási stratégiák keretében azonosított kísérleti projektek lezárása

442

C2.4 R2

M

Az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó tulajdonosi politika

444

C1.1.1. R4-I5

M

A stratégiai digitális beruházásokra és a stratégiai zöld beruházásokra vonatkozó beruházási politika

445

C1.1.1. R4-I5

M

Tőkeinjekció a stratégiai digitális beruházásokhoz és a stratégiai zöld beruházásokhoz

448

C7.2 I3

T

A földrengések által károsított középületek energetikai és földrengés utáni felújítása

Részösszeg

1 015 269 647 EUR



2. Kölcsön

A 3. cikk (2) bekezdésében említett részleteket a következőképpen kell megszervezni: 

 

1.Első részlet (hiteltámogatás): 

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

55

C7.1. R1-I5

M

Elfogadták a bioüzemanyagok közlekedésben való előállítására és felhasználására vonatkozó tervet

405

C6.1 R1 – I4

M

Iránymutatások a kulturális javaknak minősülő épületek energetikai felújításához

421

C7.1. I3

M

A Krk szigetén található LNG-terminál bővítéséhez szükséges berendezésekre vonatkozó szerződés

423

C7.1. I3

M

A Zlobin-Bosiljevo gázvezeték bővítésére irányuló munkálatokra vonatkozó szerződés

 

 

Részösszeg 

 303868355 EUR

 

2.Második részlet (hiteltámogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

382

C1.3. R3

M

 A vízveszteség csökkentésére irányuló nemzeti cselekvési terv elfogadása

385

C1.3. R3

M

 A Vízszolgáltatási Tanácsról szóló rendelet hatálybalépése

393

C2.2 R5

M

A polgári és közszolgáltatások új bérmodelljeit és központosított kiválasztási rendszerét szabályozó rendeletek hatálybalépése

425

C7.1. I3

M

Pályázat a Bosiljevo – Sisak – Kozarac gázvezeték bővítésére szolgáló csövek beszerzésére

427

C7.1. I3

M

Pályázat a Horvátország-Szlovénia rendszerösszekötő Lučko-Zabok szakaszának bővítésére szolgáló csövek beszerzésére

438

C7.2 I2

T

Aláírt szerződések a földrengések által megrongálódott többlakásos épületek energetikai felújítására

 

 

Részösszeg 

 455802533 EUR

 

3.Harmadik részlet (hiteltámogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

154

C2.1. R1-I2

T

Képzési modulok a nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiai tervezéshez és szabályozási hatásvizsgálathoz

315

C4.3. R3-I2

T

Egységes információs rendszer (SocSkrb információs rendszer)

373

C1.1.1.R5

M

A horvát tőkepiac fejlesztésére vonatkozó stratégiai keret és az azt kísérő cselekvési terv elfogadása

383

C1.3. R3

M

A megállapított vízveszteségek nyomon követéséért felelős nemzeti hatóság

386

C1.3. R3

T

A Vízszolgáltatási Tanács kapacitásépítése

402

C6.1. R7

M

Aláírt megállapodások a kísérleti projekt végrehajtásáról

 

 

Részösszeg 

 531769622 EUR

 

4.Negyedik részlet (hiteltámogatás):

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

320

C5.1. R1-I1

T

A gyógyszertári ellátáshoz és gyógyszerekhez való hozzáférés

375

C1.1.1. R7

M

 A fenntartható finanszírozás célkitűzéseinek támogatására irányuló első cselekvési terv elfogadása

424

C7.1. I3

T

A kibővített Zlobin-Bossiljevo gázvezeték építése

433

C7.2. R4

M

Oktatási program harmadik országokból származó munkavállalók számára

 

 

Részösszeg 

 822976794 EUR

5.Ötödik részlet (hiteltámogatás):

 

Sorszám 

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) 

Mérföldkő/cél 

Név 

93

C1.4. R1-I1

M

Új elektronikus útdíjszedési rendszer

155

C2.1. R1-I2

T

A nemzeti és regionális szintű szabályozási hatások stratégiai tervezésének és végrehajtásának rendszeréhez kapcsolódó, tisztviselők számára tartott képzési napok

321

C5.1. R1-I2

T

Mobil járóbetegek alapellátásának biztosítása

384

C1.3. R3

T

A vízveszteség csökkentésére irányuló cselekvési tervek elfogadása a vízszolgáltatók részéről

388

C1.3. R3

T

Épített vagy korszerűsített szennyvíztisztító telepek

389

C1.3. R3

T

Köztulajdonban lévő szennyvízhálózat építése vagy újjáépítése

391

C1.3. R3-I2

T

Állami vízellátó hálózat építése vagy újjáépítése

394

C2.3 R3-I17

M

A népesség-, család- és háztartás-nyilvántartás létrehozásáról szóló törvény (SOK)

397

C3.1. R1-I4

T

Épített vagy rekonstruált általános iskolai osztályok száma

322

C5.1. R1-I3

T

Új épület a Fertőző Betegségek Klinika komplexumában Dr. Fran Mihaljević

356

C7.2 I2

T

A földrengések által károsított többlakásos épületek energetikai és földrengés utáni felújítása

357

C7.2 I2

T

A földrengések által károsított középületek energetikai és földrengés utáni felújítása

403

C6.1. R7

T

A kísérleti projekt lezárult

404

  C6.1. R7

  M

 A kulturális javaknak minősülő épületekből származó építési hulladék körforgásos felhasználására vonatkozó nemzeti iránymutatások

418

C7.1. R1-I4

M

Elektromos buszok töltőinfrastruktúrája

419

C7.1. R1-I6

T

Villamosenergia-transzformátorok cseréje

420

C7.1. R1-I6

T

Alállomások rekonstrukciója

422

C7.1. I3

T

Az LNG-terminál bővítése Krk szigetén

426

C7.1. I3

T

A Bosiljevo – Sisak – Kozarac gázvezeték építése

428

C7.1. I3

T

A Horvátország-Szlovénia rendszerösszekötő Lučko-Zabok szakaszának megépítése

432

C7.2 R3

T

A zöld városmegújítási stratégiák keretében azonosított kísérleti projektek lezárása

435

C7.2 I1

T

Többlakásos épületek energetikai felújítása

436

C7.2 I1

T

Középületek energetikai felújítása

437

C7.2 I1

T

Megújulóenergia-rendszerek telepítése középületekben

439

C7.2 I2

T

Megújulóenergia-rendszerek telepítése a földrengések által károsított középületekben

440

C1.3. R3-I3

T

Árvízvédelmi szerkezetek építése

441

C1.3. R3-I3

T

Újjáélesztett vízfolyások

443

C2.5. R1-I7

T

Újonnan épített épület a zágrábi igazságügyi térben

446

C1.1.1. R4-I6

M

A stratégiai védelmi és biztonsági beruházásokra vonatkozó beruházási politika

447

C1.1.1. R4-I6

M

Tőkeinjekció stratégiai védelmi és biztonsági beruházásokhoz

 

 

Részösszeg 

2060436258 EUR

 

3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések 

Horvátország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének nyomon követésére és végrehajtására a következő intézkedésekkel összhangban kerül sor: 

Többszintű irányítási, nyomonkövetési és végrehajtási struktúrát kell létrehozni az egyes szinteken alkalmazandó külön feladatokkal és felelősségi körökkel, az alábbiak szerint:

a miniszterelnök elnökletével működő irányítóbizottság, amely a terv politikai irányításáért és végrehajtásának nyomon követéséért felel.

a Miniszterelnöki Kabinet, a koordináló szerv, a végrehajtó szervek, az ellenőrző hatóság, a kifizetési kérelmek megküldéséért felelős szerv, valamint a Regionális Fejlesztési és Uniós Alapok Minisztériumának képviselőiből álló Végrehajtási Bizottság, amely a terv átfogó nyomon követéséért és végrehajtásáért, valamint a más uniós alapokkal való összhang biztosításáért felel.

a Pénzügyminisztérium (Makrogazdasági Elemzési Igazgatóság) keretében létrehozott központi koordináló szerv, amelynek feladata a helyreállítási és rezilienciaépítési terv operatív koordinációja és nyomon követése, beleértve az intézkedések végrehajtása terén elért eredmények aktív nyomon követését az egyes komponensekre vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok alapján.

ellenőrző hatóság, az Európai Uniós Programok Végrehajtási Rendszerének Ellenőrzési Ügynöksége, amelyet azzal bíztak meg, hogy a horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében ellenőrzéseket végezzen.

a kifizetési kérelmek megküldéséért felelős szerv, a Pénzügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Alap, amely a kifizetési kérelmek és a vezetői nyilatkozatok elkészítéséért és benyújtásáért felelős.

az egyes egyedi intézkedések végrehajtásáért, valamint a projektek előrehaladásának nyomon követéséért felelős végrehajtó szervek és ügynökségek.

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv megállapítja, hogy rendelkezésre állnak azok az eljárások, amelyek biztosítják az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak való megfelelést az intézkedések végrehajtása során. Ezen túlmenően ezeket az eljárásokat kell alkalmazni valamennyi súlyos szabálytalanság (csalás, korrupció, összeférhetetlenség) és kettős finanszírozás kezelésére azáltal, hogy lehetővé teszik a kontrollok és ellenőrzések szakminisztériumi szinten történő végrehajtását. A megbízható adatszolgáltatás biztosítása érdekében az egyes komponensekért felelős végrehajtó szervek adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket végeznek. A koordináló szerv a Nemzeti Alappal együttműködve rendszeresen ellenőrzi az adatok valódiságát és pontosságát. Ezen túlmenően az ellenőrző hatóság féléves ciklus alapján fogja elvégezni a második szintű kontrollokat, beleértve a rendszerellenőrzéseket, valamint a mérföldkövek és célok elérésére vonatkozó ellenőrzéseket.

 

2.A Bizottság számára az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító intézkedések 

Annak érdekében, hogy teljes körű hozzáférést biztosítson a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz, Horvátországnak a következő megállapodásokat kell alkalmaznia: 

A központi koordináló szerv felel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek általános végrehajtásáért, az ország más érintett hatóságaival való koordináció biztosításáért (beleértve a más uniós alapok felhasználásával kapcsolatos koherencia biztosítását is), a mérföldkövek és célok terén elért eredmények nyomon követéséért, valamint az összes szükséges jelentéstételért.

Feladatainak ellátása során a koordináló szerv az európai strukturális és beruházási alapok nyomon követésére használt eFondovi informatikai rendszerre támaszkodik, amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési terv minőségi és mennyiségi mutatóiról való jelentéstételhez kifejlesztett funkciókkal kell korszerűsíteni. Az informatikai rendszernek lehetővé kell tennie a támogatási megállapodások végrehajtásának előrehaladására vonatkozó információk összegyűjtését a projekt kedvezményezettjeitől. A végrehajtó szervek felelősek az összegyűjtött adatok pontosságáért és teljességéért. A koordináló szerv a Nemzeti Alappal együttműködve rendszeresen ellenőrzi az adatok valódiságát és pontosságát.

Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban Horvátország az e melléklet 2.1. szakaszában meghatározott releváns elfogadott mérföldkövek és célok teljesítését követően kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulás kifizetése iránt. Horvátország biztosítja, hogy a Bizottság kérésre teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó releváns adatokhoz, mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és kontrollcélok céljából.

(1) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermelési eszközöket és tevékenységeket, valamint a kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrát, valamint b) a ii. pont szerinti tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata ideiglenes és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való időben történő átálláshoz.
(2)  Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem jelentősen alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek. 
(3)  Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak.  
(4) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak.
(5) Akkor tekinthető úgy, hogy a végső kedvezményezett „lényegesen egy ágazatra vagy üzleti tevékenységre összpontosít”, ha az ilyen ágazatot vagy tevékenységet a végső kedvezményezett üzleti tevékenységének lényeges részeként azonosítják a végső kedvezményezett bruttó bevételéhez, nyereségéhez vagy ügyfélköréhez viszonyítva. A korlátozás alá eső ágazatból vagy tevékenységből származó bruttó bevétel semmi esetre sem haladhatja meg a bruttó bevétel 50%-át.
(6)  Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermelési eszközöket és tevékenységeket, valamint a kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrát, valamint b) a ii. pont szerinti tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata ideiglenes és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való időben történő átálláshoz.
(7)  Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem jelentősen alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(8)  A szennyező járművek nem kibocsátásmentes járművek.
(9)  Ez a kizárás nem vonatkozik a kizárólag a nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló üzemekben végrehajtott intézkedésekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energiahatékonyság növelése, a kipufogógázok tárolás vagy felhasználás céljából történő leválasztása, illetve az égetési hamuból származó anyagok visszanyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak.
(10)      Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint a kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrát; b) a ii. pont szerinti tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata ideiglenes és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való időben történő átálláshoz; C) polgári védelemre vagy tűzoltásra használt légi járművek és különleges rendeltetésű járművek, amelyek az ágazatban rendelkezésre álló legjobb környezeti teljesítményszinteken alapulnak; és d) 20 km-nél rövidebb egyedi hosszúságú új közúti összeköttetések, hidak és/vagy alagutak építése, valamint utak, hidak és/vagy alagutak felújítása.
(11)      Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem jelentősen alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek. 
(12)      Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak. 
(13)      Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak. 
(14)       Úgy tekinthető, hogy a végső kedvezményezett „jelentős hangsúlyt” helyez egy ágazatra vagy üzleti tevékenységre, ha a korlátozott ágazatból vagy tevékenységből származó bruttó bevétel meghaladja a bruttó bevétel 50%-át.
(15)       Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermelési eszközöket és tevékenységeket, valamint a kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrát, valamint b) a ii. pont szerinti tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata ideiglenes és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való időben történő átálláshoz.
(16)      Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem jelentősen alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(17)      A szennyező járművek nem kibocsátásmentes járművek. Ez a kizárás nem vonatkozik a polgári védelemre vagy tűzoltásra használt légi járművekre és a különleges rendeltetésű járművekre, amelyek az ágazat környezeti teljesítményének elérhető legjobb szintjein alapulnak.
(18)      Ez a kizárás nem vonatkozik a kizárólag a nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló üzemekben végrehajtott intézkedésekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energiahatékonyság növelése, a kipufogógázok tárolás vagy felhasználás céljából történő leválasztása, illetve az égetési hamuból származó anyagok visszanyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak.
(19)      Különösen a roma gyermekek, a fogyatékossággal élő gyermekek, a Horvátország legkevésbé fejlett régióiban élő gyermekek, az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú családokból származó gyermekek és a gyermekek egyéb kiszolgáltatott csoportjai.
Top