EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.5.13.
COM(2026) 233 final
2026/0114(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2021/782 rendeletnek az összevont jeggyel rendelkező utasok védelme tekintetében történő módosításáról
{SWD(2026) 233 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Európai Unió régóta elkötelezett amellett, hogy a közlekedésben magas szintű védelmet biztosítson az utasoknak, és ez az uniós közlekedési és fogyasztóvédelmi politika egyik sarokköve. Az EU globális viszonylatban is kiemelkedően széles körű utasjogokat biztosít valamennyi közlekedési mód – többek között a vasút – esetében. Ugyanakkor az uniós jogi keret fokozatosan alkalmazkodott a változó mobilitási mintákhoz és az utasok elvárásaihoz. A vasút különösen fontos helyet foglal el ebben a keretben, mivel kiemelt szerepe van a konnektivitás és a versenyképesség fellendítésében, a belső piac támogatásában és az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek teljesítésében. A vasúti közlekedés az egyik legfenntarthatóbb utazási mód, amely egyre inkább előtérbe kerül mint a közúti és a légi közlekedés alternatívája, különösen a távolsági és a határokon átnyúló utazások esetében. Mindazonáltal az egységes európai vasúti térség az évtizedek óta tartó piacnyitás ellenére továbbra sem teljes. A zökkenőmentes, határokon átnyúló vasúti közlekedést továbbra is hátráltatják egyes tényezők, úgymint a piac széttagoltsága, a jelenleg is fennálló monopóliumok, valamint a műszaki és szervezeti akadályok. Mindez negatív hatással van az utazási élményre.
Az e javaslat által kezelni kívánt egyik fő probléma a többüzemeltetős vasúti utazást igénybe vevő utasok nem megfelelő védelme. A gyakorlatban a vasúti utazások – különösen a határokon átnyúló vagy távolsági utazások – sok esetben megkövetelik az utasoktól, hogy több különböző vasúti társaság szolgáltatásait vegyék igénybe. Még ha az utasok egyetlen ügylet keretében, egyetlen foglalási platformon vásárolják is meg az utazásukat, az így kapott jegy(ek) a hatályos uniós jog értelmében gyakran nem minősül(nek) átszállójegynek. Ennek következtében előfordulhat, hogy azok az utasok, akik késés vagy járattörlés miatt mulasztanak el egy csatlakozást, nem jogosultak segítség, átfoglalás, visszatérítés vagy kártérítés igénybevételére, pedig észszerű elvárásuk, hogy az utazás egésze során védelemben részesüljenek.
Bár az (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet megerősítette a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogait, és bizonyos kötelezettségeket vezetett be az átszállójegyek kínálatára vonatkozóan, e kötelezettségek hatálya továbbra is nagyon korlátozott. A vasúti társaságok között létezik néhány önkéntes együttműködési megállapodás, így például az utazás folytatásáról szóló megállapodás (AJC) és a „Hop on the next available train” (HOTNAT). Ezek azonban csak részleges és nem kötelező erejű megoldásokat kínálnak, és nem biztosítanak az utasok számára az egész Unióra kiterjedő, egységes védelmet. Mindez – az érintett üzemeltetőktől és az érintett tagállamoktól függően – az utasokkal szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz vezet. Ez a helyzet aláássa a vasúti közlekedésbe vetett bizalmat, és csökkenti annak vonzerejét más közlekedési módokhoz, különösen a légi közlekedéshez képest.
Az Európai Bizottságnak szóló, a 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatások egyik egyértelmű célkitűzése annak biztosítása, hogy az európai utazók egyetlen foglalási platformon tudják megvásárolni összevont jegyüket, és az utazás egésze során érvényesíthessék utasjogaikat. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során kiderült, hogy a fogyasztói és utasszervezetek határozottan támogatják az utasjogok említett hiányosságainak felszámolását. Ez a támogatás a Bizottság véleményezési felhívására 2025 júliusa és szeptembere között érkezett hozzászólásokban is kifejezésre jutott. Ezzel szemben a vasúti társaságok fenntartásukat fejezik ki a kezdeményezéssel kapcsolatban, és arra figyelmeztetnek, hogy növekedhetnek a vasúti jegyek árai.
A javaslat ezért azon alapul, hogy meg kell szüntetni az utasok védelme terén fennálló hiányosságokat, és a jogi keretet hozzá kell igazítani a jelenlegi foglalási szokásokhoz, vagyis ahhoz, hogy az utasok a többüzemeltetős utazásokat egyre inkább egyetlen ügyletként, egyetlen foglalási platformon vásárolják meg. A javaslat értelmében a többüzemeltetős utazásokra szóló összevont jegyek birtokosai védelemre (segítség, átfoglalás, visszatérítés vagy kártérítés igénybevételére) jogosultak, ha egy korábbi járat késése vagy törlése miatt nem érik el csatlakozásukat. E célból a javaslat bevezeti az összevont jegy fogalmát, amely meghatározása szerint egy átszállójegynek, illetve egy vasúti társaságtól, jegyértékesítőtől vagy utazásszervezőtől egyetlen kereskedelmi ügylet keretében vásárolt, egyetlen utazásra vonatkozó két vagy több személyszállítási szerződés megkötésének a formától függetlenül érvényes bizonyítéka.
Annak érdekében, hogy az utasok ilyen összevont jegyeket tudjanak vásárolni, meg kell akadályozni, hogy a vasúti társaságok, a jegyértékesítők, illetve az utazásszervezők az összevont jegy keretében értékesíthető utazásokat szegmentálják vagy több különálló jegy formájában értékesítsék. Ugyanakkor az összevont jeggyel történő, 12 órát meghaladó időtartamú utazások esetében már észszerűbb, hogy kártérítéshez való jog csak az egyes szakaszokat (vagy több közül egy átszállójegyet) érintő késésekkel kapcsolatban keletkezzen. Célszerű, hogy ez ne legyen alkalmazandó abban az esetben, ha az összevont jeggyel történő utazás keretében az utas éjszakai vasúti szolgáltatást is igénybe vesz, vagy ha az összevont jeggyel történő utazás csak egyetlen átszállójegyből áll. Emellett célszerű úgy rendelkezni, hogy a vasúti társaságok ne viseljenek felelősséget az e rendelet szerinti jogok tekintetében, ha egy jegyértékesítő vagy utazásszervező egy összevont jegyben úgy egyesíti szolgáltatásaikat, hogy nem veszi figyelembe az alkalmazandó minimális csatlakozási időket.
Általánosságban elmondható, hogy bár a vasúti társaságok továbbra is felelősek az utasokjogok érvényesüléséért, megbízhatnak egy másik vasúti társaságot, jegyértékesítőt vagy utazásszervezőt a visszatérítéshez, az átfoglaláshoz, a segítségnyújtáshoz és a kártérítéshez való jog kezelésével. Az utasokat az összevont jegy megvásárlása előtt egyértelműen tájékoztatni kell erről a feladatátruházásról. Ez az átruházás nem érintheti az átruházó vasúti társaság felelősségét.
A javaslat alapját a közlekedéspolitika területén az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikke alapján fennálló uniós hatáskör képezi. A javaslat kiegészíti a multimodális foglalásról (RMB) és a vasúti jegyértékesítésről (RTR) szóló rendeletekre irányuló, e javaslattal együtt elfogadott javaslatokat. A javaslat célja a többüzemeltetős utazások tekintetében az utasjogok megerősítése, és ezáltal:
·magas szintű és egységes védelem biztosítása az egész Unióban;
·a fenntarthatóbb közlekedés felé történő elmozdulás támogatása;
·a valóban integrált és versenyképes európai vasúti rendszer megvalósításának elősegítése.
A kezdeményezés nem része a célravezető szabályozás (REFIT) programnak.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az EU átfogó és folyamatosan fejlődő utasjogi keretet hozott létre valamennyi közlekedési mód tekintetében, beleértve a vasúti közlekedést is. A vasúti ágazatban ezt a keretet elsősorban az 1371/2007/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet határozta meg. Ezt felváltotta az átdolgozott (EU) 2021/782 rendelet, amely Unió-szerte megerősítette és harmonizálta a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogait. Az (EU) 2021/782 rendelettel bevezetett módosítások között szerepelt a tájékoztatási követelmények javítása, a végrehajtási mechanizmusok megerősítése, valamint a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek védelmének fokozása. A rendelet emellett megerősítette a szabványosított kártérítési és visszatérítési eljárásokat, többek között az ilyen kérelmekhez használandó egységes formanyomtatvány bevezetésével, amelynek a használatát a továbbiakban is ösztönözni kell.
Ez a javaslat összhangban van a meglévő jogi kerettel, és kiegészíti azt. Nem váltja fel a jelenlegi szabályokat, hanem az (EU) 2021/782 rendeletre épül azáltal, hogy egy, a rendelet alkalmazása során azonosított konkrét hiányosságot orvosol. A szóban forgó hiányosságot az képezi, hogy a többüzemeltetős utazásokban részt vevő utasok nem részesülnek kellő védelemben abban az esetben, ha jegyüket egyetlen ügylet keretében, egyetlen foglalási platformon vásárolják meg, a jegyek azonban nem minősülnek átszállójegynek. Noha a jelenlegi rendelet ösztönzi a vasúti társaságokat arra, hogy átszállójegyeket kínáljanak, és erre vonatkozó korlátozott kötelezettséget is előír, ez a javaslat az utasok védelmét azokra a helyzetekre is kiterjeszti, amelyek nem tartoznak a meglévő rendelkezések hatálya alá.
Ily módon a javaslat megerősíti a meglévő szakpolitikai keret célkitűzéseit. Egységesebb és hatékonyabb védelmet fog biztosítani a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok számára, különösen a határokon átnyúló és a csatlakozó utazások során. Kiegészíti továbbá a multimodális foglalásról és a vasúti jegyértékesítésről szóló kapcsolódó javaslatokat, melyek célja az integrált jegyértékesítési és utazási információkhoz való hozzáférés javítása, önmagukban azonban nem szabályozzák az elmulasztott csatlakozások esetén fennálló utasjogokat.
Ez a javaslat összhangban van a végrehajtási omnibusz csomaggal (COM(2023) 753) és a multimodális utasjogokra vonatkozó javaslattal (COM(2023) 752) is. Mindhárom javaslat magas szintű célkitűzése az utasok védelmének megerősítése olyan fennakadások esetén, mint például az üzemeltetők vagy a közlekedési módok közötti elmulasztott csatlakozások. Mindegyik javaslat célja, hogy teljes körűen és hiányosságok nélkül biztosítsa a segítségnyújtáshoz, az átfoglaláshoz és a végrehajtáshoz való jogot.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájában a Bizottság elkötelezte magát az uniós utasjogok érvényesítésének javítása mellett. Ez magában foglalja a jogok egyértelműbbé tételét mind a fuvarozók, mind az utasok számára, a megfelelő segítségnyújtás és visszatérítés biztosítását fennakadások esetén, valamint megfelelő szankciók alkalmazását a szabályok nem megfelelő betartása esetén. A stratégia kiemeli továbbá az utasjogok multimodális kereten belüli kiterjesztésének lehetséges előnyeit (lásd a stratégia 63. intézkedését). A jelenlegi javaslat teljes mértékben összhangban van ezekkel a célkitűzésekkel, megerősíti az EU utasjogi politikáját, és kiegészíti a meglévő jogalkotási intézkedéseket. A kezdeményezés összhangban van a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó, a 2021–2030-as időszakra szóló uniós stratégiával is, hiszen biztosítja, hogy minden utas – beleértve a csökkent mozgásképességű utasokat is – teljes körű védelemben és segítségnyújtásban részesüljön az egész utazás során, többek között az olyan esetekben is, amikor különböző vasúti szolgáltatók szolgáltatásai között lekésik a csatlakozást. Emellett a kezdeményezés támogatja a nagy sebességű vasútról szóló uniós cselekvési terv azon célkitűzését, hogy az elmulasztott csatlakozások miatti fennakadások minimalizálása révén kiterjessze a megbízható, hozzáférhető, határokon átnyúló vasúti összeköttetést. Végezetül a kezdeményezés az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel és az európai klímarendelettel is összhangban van. A szakpolitikai beavatkozás nyomán nem várható jelentős környezeti kár. A kezdeményezés hozzájárul a 13. számú fenntartható fejlődési célhoz (Éghajlat-politikai fellépés).
Úgy véljük, hogy a jelenlegi javaslatnak nincs digitális vonatkozása. Nem vezeti be, nem módosítja és nem érinti a digitális eszközök használatát, az adatszempontokat vagy a digitális közszolgáltatások nyújtását. A javaslat hatálya a többüzemeltetős utazásokra szóló összevont jeggyel rendelkező utasokat megillető jogok bevezetésére korlátozódik, ezért nem tartozik az „alapértelmezésben digitális” elv hatálya alá.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A közös közlekedéspolitika területén az uniós jogalkotás jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikkének (1) bekezdése. Ez képezi az utasok jogairól szóló, jelenleg hatályos rendeletek jogalapját.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A több vasúti társaság által üzemeltetett, határokat átszelő távolsági utazások jelentősége az EU-n belüli vasúti közlekedésben egyre nő. Az ilyen utazásokat kizárólag nemzeti intézkedésekkel nem lehet megfelelően kezelni, mivel az utasok jogai és az üzemeltetők kötelezettségei gyakran túlmutatnak az egyes tagállamok területi hatáskörén. A hatályra és a végrehajtásra vonatkozó eltérő nemzeti szabályok következetlenségekhez és jogbizonytalansághoz vezetnének. Ezzel szemben ez a javaslat Unió-szerte hasonló szintű utasvédelmet fog biztosítani. A meglévő önkéntes együttműködési megállapodások nem kötelező erejűek, hatályuk nem kellően átfogó, illetve nem nyújtanak jogbiztonságot az utasok számára. Mivel egyre több vasúti társaság működtet szolgáltatásokat több tagállamban, az egységes jogok biztosítása és az utasok elmulasztott csatlakozások esetén való védelme csak uniós szinten valósítható meg. Az uniós szintű fellépés harmonizált és érvényesíthető jogokat biztosítana a több vasúti társaság szolgáltatásainak igénybevételével megvalósított utazások esetében a visszatérítés, az átfoglalás, a kártérítés és a segítségnyújtás területén. Ez támogatja a belső piac megfelelő működését, egyenlő feltételeket garantál az üzemeltetők számára, és azonos szintű védelmet biztosít az utasok számára, bárhol is utazzanak az Unión belül. A jogok harmonizációja emellett vonzóbbá teszi a vasúti közlekedést, és segíti a tágabb uniós célkitűzések – így a környezetvédelmi és közlekedéspolitikai célok – megvalósítását.
•Arányosság
Az e javaslatban alkalmazott szakpolitikai lehetőségek nem lépik túl a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok védelme terén feltárt, és különösen azokat az eseteket érintő hiányosságok kezeléséhez szükséges mértéket, amikor összevont jegyek vásárlása keretében több vasúti társaság is érintett. Amint az az e kezdeményezést kísérő szolgálati munkadokumentumból is kiderül, a kiválasztott intézkedések megfelelő egyensúlyt biztosítanak az utasok jogainak megerősítése, valamint a vasúti társaságokra, a közvetítőkre és a nemzeti közigazgatásokra nehezedő szükségtelen terhek elkerülése között. A javasolt módosítások célzottan terjesztik ki a meglévő jogokat (tájékoztatás, visszatérítés, átfoglalás, segítségnyújtás és kártérítés) annak biztosítása érdekében, hogy elmulasztott csatlakozások esetén azok ténylegesen érvényesüljenek. Az intézkedések szigorúan a jogbiztonság és az utasok Unió-szerte egységes védelmének biztosításához szükséges mértékre korlátozódnak. Ugyanakkor nem rónak aránytalan adminisztratív vagy pénzügyi kötelezettségeket a gazdasági szereplőkre vagy a nemzeti végrehajtó szervekre. A javaslat a legmegfelelőbb eszköz a következőkre: i. az utasok kívánt szintű védelmének elérése; ii. annak biztosítása, hogy a jogalkalmazás a több országot, illetve több üzemeltetőt érintő helyzetekben is következetes legyen; valamint iii. a belső piac megfelelő működésének támogatása. A javaslat tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 5. cikkében meghatározott arányosság elvét. A javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum részletesebb magyarázatot tartalmaz, és bemutatja, hogy a kiválasztott intézkedések eredményesek és hatékonyak, és nem lépik túl a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Mivel a javaslat egy meglévő rendelet (a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló (EU) 2021/782 rendelet) felülvizsgálatára irányul, a választott eszköz szintén rendelet.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A Bizottság e javaslattal kapcsolatos véleményezési felhívására adott válaszokból egyértelműen látszik, hogy az érintettek határozottan támogatják a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok uniós jogainak megerősítését, különösen a többüzemeltetős és a határokon átnyúló utazások esetében. A válaszokból ugyanakkor kiderült, hogy az utasjogok hatályát, a felelősség megosztását és a vasúti ágazatra gyakorolt lehetséges hatásokat illetően eltérőek a nézőpontok. Az utasok jogainak kiterjesztése egyértelmű támogatást élvez a polgárok, a fogyasztói szervezetek és a nem kormányzati szervezetek körében, akik kiemelték, hogy jelenleg az utasok viselik a legnagyobb kockázatot késések, járattörlések és elmulasztott csatlakozások esetén. Ezek az érintettek arra is rámutattak, hogy a jegyértékesítési rendszerek széttagoltak, nem egyértelmű a felelősség megállapítása és eltérőek a kártérítési gyakorlatok, és többen szorgalmazták az utasjogok utazásalapú megközelítését. A javaslat oly módon tükrözi ezeket a nézeteket, hogy az egyetlen ügylet keretében vásárolt utazások esetében megerősíti a védelmet, tisztázza a felelősségi köröket, és jogbiztonságot nyújt az utasok számára.
Az üzleti szféra érdekelt felei vegyesebb véleményeket fogalmaztak meg. A meglévő nagy vasúti társaságok és szövetségeik elvben támogatták az utasok védelmének fokozását, de előnyben részesítették az olyan önkéntes rendszereket, mint az AJC és a HOTNAT. Óva intettek továbbá a túlszabályozástól és a szolgáltatásnyújtásra gyakorolt negatív hatásoktól. Az új vasúti belépők, a közvetítők és más üzleti érdekelt felek általában jobban támogatták a kezdeményezést, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy reális minimális csatlakozási időkre, valamint a felelősség egyértelmű és működőképes megosztására van szükség. A javaslat ezeket a megfontolásokat egy olyan célzott megközelítés révén tükrözi, amely törekszik az utasok védelmének megerősítésére, ugyanakkor biztosítja a gyakorlati megvalósíthatóságot és az arányosságot.
A hatóságok széles köre támogatta az utasok jogainak megerősítését és az átszállójegyekre vonatkozó szabályok pontosítását, de a kötelezettségek megfelelő hatályát illetően eltértek a véleményeik. Hangsúlyozták továbbá a meglévő jogszabályokkal való összhang és a hatékony végrehajtás szükségességét, ami hozzájárult ahhoz, hogy a javaslat a jogi egyértelműségre és a tagállamok közötti következetes alkalmazásra is összpontosítson.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
A háttértanulmány elkészítésében két külső vállalkozó, a Milieu Consulting és a Transport & Mobility Leuven vett részt. A tanulmány e javaslattal együtt nyilvánosan hozzáférhető.
•Hatásvizsgálat
A javaslatot a javaslat költségeit és hasznát elemző bizottsági szolgálati munkadokumentum támasztja alá. Az értékelés két fő területen aktualizálja és kiegészíti a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló rendeletjavaslatot kísérő hatásvizsgálatot. Ezek közül az első az a szakpolitikai intézkedés, amely előírja, hogy a vasúti társaságoknak és a jegyértékesítőknek mindig átszállójegyként kell kezelniük azokat az összevont jegyeket, amelyeket egyetlen ügylet keretében, több jegyet magában foglaló, egyetlen szállítási szerződés keretében értékesítenek. Ez biztosítja az utasok számára a rendelet szerinti jogokat (azaz a tájékoztatás, a segítségnyújtás, a visszatérítés, az átfoglalás és a kártérítés iránti jogokat) az egész utazásra vonatkozóan. A második terület az az intézkedés, amely egyértelművé teszi, hogy az átszállójegyek vásárlásának lehetőségét minden olyan esetben biztosítani kell, amikor ez technikailag lehetséges. Ez azonban nem kötelezheti a vasúti társaságokat arra, hogy megállapodásokat kössenek egymással, mivel ez korlátozná a vállalkozás szabadságát és a kereskedelmi szabadságot. Mivel ez a költség-haszon elemzés egy korábbi hatásvizsgálatot aktualizál, nem volt szükség új hatásvizsgálatra.
Mivel az utasok további jogokat kapnak, ők a javaslat fő kedvezményezettjei. Továbbá az idő és az erőfeszítések terén megvalósuló megtakarítások is előnyösek lesznek számukra. Az utasok szempontjából az alapforgatókönyvhöz képest a 2028–2050 közötti időszakban jelenértékben kifejezett teljes haszon uniós szinten 7,78 milliárd EUR-ra becsülhető.
Az értékelés szerint a vasúti társaságoknak a 2028–2050 közötti időszakban az alapforgatókönyvhöz képest – jelenértéken kifejezve – 2,14 milliárd EUR összköltséggel kell számolniuk. Ez abból eredne, hogy intézkedéseket kellene hozniuk olyan területeken, mint például: i. pénzügyi kötelezettségük mértékének meghatározása; ii. a fennakadásokról szóló megállapodások koordinálása más vasúti társaságokkal; iii. a kérelemkezelési technikai folyamatok aktualizálása; iv. a feltételek és az utastájékoztatás felülvizsgálata; v. az értékesítési és segítségnyújtó személyzet képzése; vi. a jogi és pénzügyi következmények felülvizsgálata; vii. segítségnyújtás, visszatérítés, átfoglalás és kártérítés biztosítása az utasok számára, beleértve az abból eredő adminisztratív költségeket is, hogy a többüzemeltetős utazások során a csatlakozásukat lekéső utasok által benyújtott újabb kérelmeket is kezelniük kell. Másrészt a vasúti társaságok számára várhatóan előnyös lesz az, hogy a megnövekedett fogyasztói bizalom miatt nőni fog a vasúti közlekedés iránti kereslet. A közvetítőknek várhatóan egyszeri alkalmazkodási költségekkel (12,84 millió EUR) kell számolniuk az informatikai kiigazítások és a szerződések felülvizsgálata miatt, a jegyértékesítés volumenének növekedése azonban előnyös lesz számukra.
A nemzeti végrehajtó szerveknél uniós szinten várhatóan 0,03 millió EUR összegű egyszeri alkalmazkodási költség merül fel a módosítások áttekintéséhez, a jogi következmények értékeléséhez és a panaszkezelés kiigazításához kapcsolódóan. Bár a panaszok száma az összevont jegyek számának emelkedése miatt növekedhet, a nagyobb jogi egyértelműség egyszerűsíteni fogja a végrehajtást. Összességében a nemzeti végrehajtó szervek és más panaszkezelő szervek végrehajtási többletköltségei várhatóan továbbra is nagyon mérsékeltek lesznek.
Az értékelés szerint a javaslat a 2028–2050 közötti időszakban az alapforgatókönyvhöz képest – jelenértéken kifejezve – összesen 5,63 milliárd EUR becsült nettó haszonnal járna. A becsült haszon-költség arány 3,6.
Az éghajlatvédelmi következetesség ellenőrzése megtörtént. Amint az a bizottsági szolgálati munkadokumentumban is szerepel, a javaslat összhangban van az európai zöld megállapodás és az európai klímarendelet környezetvédelmi célkitűzéseivel.
•Alapjogok
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikke értelmében az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét. A többüzemeltetős szolgáltatások keretében vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak megerősítése az EU-ban tovább fogja növelni a fogyasztóvédelem általánosan magas szintjét.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottság nyomon fogja követni e kezdeményezés végrehajtását és hatékonyságát. Az előrehaladási mutatók közé fog tartozni az eladott összevont jegyek száma, az eladott átszállójegyek száma, valamint a panaszok és a kártérítések száma. A Bizottság ezeket az információkat a nemzeti végrehajtó szervek által az (EU) 2021/782 rendelet alapján készített időszakos jelentésekből fogja összegyűjteni.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javaslat az (EU) 2021/782 rendelet korlátozott és célzott módosítása révén kiegészíti a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jelenlegi szabályozási keretet.
1. cikk: Az (EU) 2021/782 rendelet módosításai
Ez a cikk bevezeti az „összevont jegy” fogalmát, meghatározza az ilyen jegyekre vonatkozó utasvédelmi szabályokat, beleértve az összevont jeggyel történő, 12 órát meghaladó utazások esetében a kártérítéshez való jogot, és a rendeletet kiegészíti azzal a követelménnyel, hogy az ilyen jegyek értékesítőinek figyelembe kell venniük bizonyos minimális csatlakozási időket.
A 2. cikk a rendelet hatálybalépésre vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza.
2026/0114 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2021/782 rendeletnek az összevont jeggyel rendelkező utasok védelme tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok számára biztosított hatékonyan érvényesíthető jogok várhatóan ösztönzik a vasúti közlekedés igénybevételének növekedését. Ez a Bizottság által 2020 decemberében elfogadott „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia” egyik célkitűzése.
(2)Az (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet célja annak biztosítása, hogy az utasok az Unión belüli utazásaik során kellő védelemben részesüljenek. Az utasoknak utazásuk során egységes jogokat és magas szintű védelmet kell élvezniük. Azok az utasok azonban, akik egyetlen jegyértékesítőn keresztül, egyetlen kereskedelmi ügylet keretében több vasúti társaságnál foglalnak utazást, jelenleg gyakran nem részesülnek ilyen védelemben, ami az utazás megszakadásának, valamint az utazás, a szállás és az ellátás tekintetében előre nem látható költségek felmerülésének kockázatával jár.
(3)Jelenleg korlátozott számú önkéntes megállapodás létezik ezen a területen az érintett vasúti társaságok közötti együttműködés megkönnyítésére. Az ilyen megállapodások célja, hogy biztosítsák az utazás folytatását azon utasok számára, akik különböző vasúti társaságok szolgáltatásait igénybe véve, több jeggyel, de egyetlen utazás keretében utaznak. Ezek a megállapodások azonban gyakran nem kötelező erejűek, hatályuk korlátozott, és az utasoknak nincs is róluk tudomásuk, ami következetlenségekhez vezet az alkalmazásukban.
(4)A jelenlegi gyakorlat hiányosságainak kezelése érdekében a visszatérítéshez, az átfoglaláshoz, a kártérítéshez és a segítségnyújtáshoz való, az (EU) 2021/782 rendeletben meghatározott jogokat indokolt kiterjeszteni minden olyan utazásra, amely több vasúti társaság által üzemeltetett több vasúti szolgáltatást foglal magában, és amelyet egy útra, de összevont jeggyel értékesítenek. E jogoknak az összevont jeggyel történő valamennyi utazásra való kiterjesztése növelné az utasok kényelmét, és átfogó védelmet nyújtana az egész utazás során, különösen a különböző vasúti társaságok által üzemeltetett szolgáltatások közötti csatlakozások elmulasztása esetén.
(5)A kártérítéshez való jogot az összevont jeggyel történő utazás egészére kell alkalmazni, kivéve, ha az összevont jegy több személyszállítási szerződés kombinációját tartalmazza, és az összevont jegy keretében a menetrend szerinti utazási idő meghaladja a 12 órát, amely esetben a kártérítést személyszállítási szerződésenként külön-külön kell meghatározni. Ezt a korlátozást az ilyen hosszúságú utazások esetenként jelentős kompenzációs költségeihez kapcsolódó potenciális pénzügyi kockázatok indokolják, mind a fizetendő kompenzáció, mind az annak feldolgozásához és kifizetéséhez kapcsolódó adminisztratív költségek tekintetében. Ugyanakkor ez a korlátozás nem alkalmazandó az átszállójegynek minősülő összevont jegyekre, mivel az átszállójegy egyetlen szállítási szerződésnek minősül, amelyet vagy egyetlen vasúti társaság vagy több együttműködő vasúti társaság kínál. Ez a korlátozás abban az esetben sem alkalmazandó, ha az összevont jegyen alapuló utazás éjszakai vasúti szolgáltatást is magában foglal, mert az ilyen szolgáltatások sajátos üzemeltetési jellemzői, többek között sűrűségük és időtartamuk, különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozzák az utast abban az esetben, ha az összevont jegyen alapuló – éjszakai vasúti szolgáltatásokat is magukban foglaló – vasúti utazás során lekési a csatlakozásokat, valamint tekintettel arra is, hogy népszerűsíteni kell az éjszakai vonatokat mint a távolsági utazás fenntartható és megbízható alternatíváját.
(6)Az említett jogok hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében az utasok számára lehetővé kell tenni, hogy összevont jegyet vásároljanak. Ennek érdekében indokolt megakadályozni, hogy a vasúti társaságok, a jegyértékesítők, illetve az utazásszervezők az összevont jegy keretében értékesíthető utazásokat szegmentálják vagy különálló kereskedelmi ügyletek keretében értékesítsék.
(7)Az összevont jegyek értékesítésekor reális alkalmazandó minimális csatlakozási időket kell figyelembe venni az elmulasztott csatlakozások kockázatának csökkentése érdekében.
(8)Az (EU) 2021/782 rendelet szerinti visszatérítés és kártérítés igénylésének az utasok számára egyszerűnek kell lennie. A vasúti társaságok kötelesek tájékoztatni az utasokat jogaikról, az utasok pedig jogosultak kérelmüket az (EU) 2024/949 bizottsági rendelet alapján elfogadott közös formanyomtatványon benyújtani.
(9)A minimális csatlakozási idők célja a foglalási szakaszban csökkenteni a csatlakozások elmulasztásának kockázatát, ezért azokat minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor az utas összevont jegyet vásárol egy olyan jegyértékesítőtől vagy utazásszervezőtől, amely különböző vasúti társaságok szolgáltatásait kombinálja. Amennyiben összevont jegy értékesítésekor a jegyértékesítő vagy az utazásszervező nem tesz eleget ennek a követelménynek, és ezért az utas az utazás során egy vagy több csatlakozást elmulaszt, felelősséget kell viselnie az utas védelméért, és fel kell kínálnia az utas számára, hogy válasszon a felmerült átfoglalási költségek visszatérítése vagy az összevont jegy teljes visszatérítése között. Ezenkívül az összevont jegyért fizetett összeg alapján kiegészítő kártérítést is fizetnie kell. A jegyértékesítőket és az utazásszervezőket terhelő e felelősség célja a minimális csatlakozási idők betartásának biztosítása. Ezen túlmenően, amennyiben egy vasúti társaság olyan összevont jegyet értékesít, amely legalább egy saját szolgáltatását tartalmazza, és nem tartja be a minimális csatlakozási időket, az utasnak továbbra is jogosultnak kell lennie az átfogó védelemre.
(10)A vasúti társaságokat, a jegyértékesítőket és az utazásszervezőket ösztönözni kell arra, hogy együttműködjenek az összevont jeggyel utazó utasok érdekében. Ezért, bár a vasúti társaságoknak továbbra is felelősséggel kell tartozniuk az összevont jegyen alapuló vasúti utazás során bekövetkező csatlakozásmulasztásokért, lehetővé kell tenni számukra, hogy a visszatérítéshez, az átfoglaláshoz, a segítségnyújtáshoz és a kártérítéshez való jog kezelésével egy másik vasúti társaságot, jegyértékesítőt vagy utazásszervezőt bízzanak meg. Az utasokat az összevont jegy megvásárlása előtt egyértelműen tájékoztatni kell az ilyen feladatátruházásról. Ez az átruházás nem érintheti az átruházó vasúti társaság felelősségét.
(11)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki []-án/-én véleményt nyilvánított,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2021/782 rendelet a következőképpen módosul:
1.A 3. cikk a következőképpen módosul:
a)a 9. pont helyébe a következő szöveg lép:
„9. »átszállójegy«: egy vagy több vasúti társaság által működtetett, egymást követő vasúti szolgáltatásokra jogosító szállítási szerződést képviselő jegy vagy jegyek;
b)a szöveg a következő 9a. ponttal egészül ki:
„9a. »összevont jegy«: egy átszállójegynek, illetve egy vasúti társaságtól, jegyértékesítőtől vagy utazásszervezőtől egyetlen kereskedelmi ügylet keretében vásárolt, egyetlen utazásra vonatkozó két vagy több személyszállítási szerződés megkötésének a formától függetlenül érvényes bizonyítéka;”
c)a 20. pont helyébe a következő szöveg lép:
„20. »elmulasztott csatlakozás«: az a helyzet, amikor egy utas egy vagy több korábbi szolgáltatás késése vagy törlése vagy egy szolgáltatásnak a menetrend szerinti indulási időt megelőző indulása miatt lemarad az összevont jegyként értékesített vasúti utazáson belüli egy vagy több szolgáltatásról;”
d)a szöveg a következő 23. ponttal egészül ki:
e)„23. »éjszakai vonatszolgáltatás«: olyan vasúti személyszállítási szolgáltatás, amely a menetrend szerint túlnyomórészt éjszakai órákban történik, és amely teljes egészében vagy részben hálóhelyekkel – például fekvőhelyekkel vagy fekvőhelyes kocsikkal vagy hálókocsikkal – felszerelt vasúti járművekből áll.”;
2.A 12. cikk a következőképpen módosul:
a)a cím helyébe a következő szöveg lép:
„Egy vagy több csatlakozást tartalmazó utazásokra szóló jegyek”;
b)az (1) bekezdés első albekezdésének második mondatát el kell hagyni;
c)a (2)–(7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az összevont jegy keretébe tartozó, távolsági vagy regionális vasúti személyszállítási szolgáltatásokat magukban foglaló utazások esetében az a vasúti társaság, amelynek késedelmes, törölt vagy a menetrendhez képest korábban indult szolgáltatása miatt az ugyanazon összevont jegy alá tartozó egy vagy több szolgáltatás tekintetében csatlakozásmulasztásra kerül sor, a 18., 19. és 20. cikkel összhangban felelős a teljes utazás során bekövetkező összes releváns fennakadásért, ha az utas egy vagy több csatlakozást elmulaszt. Azok a vasúti társaságok, amelyeknek az összevont jegy alá tartozó szolgáltatásait az utasok egy elmulasztott csatlakozás miatt lekésik, ülőhelyek rendelkezésre állása esetén lehetővé teszik az utasok számára, hogy a következő járaton folytassák az utazást.
(3) A jegyek értékesítésekor a vasúti társaságok, a jegyértékesítők, illetve az utazásszervezők az összevont jegy keretében értékesíthető utazásokat nem szegmentálhatják, illetve nem értékesíthetik különálló kereskedelmi ügyletek keretében.
(4) A jegyek értékesítésekor a vasúti társaságoknak, a jegyértékesítőknek, illetve az utazásszervezőknek be kell tartaniuk legalább az (EU) 2026/253 bizottsági rendelettel* összhangban meghatározott alkalmazandó minimális csatlakozási időket.
(5)Amennyiben a vasúti társaságok, a jegyértékesítők, illetve az utazásszervezők összevont jegyet értékesítenek olyan utazásra, amelynek esetében nem teljesülnek a (4) bekezdésben említett minimális csatlakozási idők, és az utas elmulaszt egy vagy több csatlakozást:
a)a vasúti társaság nem tartozik felelősséggel a (2) bekezdéssel összhangban, kivéve, ha ő értékesítette az összevont jegyet, és a jegyen szereplő szolgáltatások közül legalább egyet ő üzemeltet;
b)a jegyértékesítő vagy az utazásszervező az összevont jegyért fizetett teljes összeg 75 %-ának megfelelő kártérítést köteles fizetni, és fel kell ajánlania az utas számára, hogy válasszon az összevont jegy árának teljes visszatérítése vagy az utas számára az átfoglalással kapcsolatban felmerülő szükséges, megfelelő és észszerű költségek visszatérítése között.
(6)A (2) bekezdéssel összhangban felelősséget viselő vasúti társaság az e rendelet szerinti jogok kezelésével megbízhat egy másik vasúti társaságot, jegyértékesítőt vagy utazásszervezőt, feltéve, hogy az utast az összevont jegy megvásárlása előtt tájékoztatja e feladatok átruházásáról. A feladatok átruházása nem érintheti az átruházó vasúti társaság felelősségét.
(7) A (3)–(5) bekezdés nem alkalmazandó az egyetlen átszállójegyből álló összevont jegyekre.
_____________
* A Bizottság (EU) 2026/253 végrehajtási rendelete (2026. február 6.) az Európai Unió vasúti rendszerének telematikai alrendszerére vonatkozó, a vasúti közlekedésben alkalmazott adatmegosztás kölcsönös átjárhatóságát szolgáló műszaki előírásról (telematikai ÁME), valamint a 454/2011/EU és az 1305/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletek (a személyszállítási, illetve az árufuvarozási telematikai alkalmazásokra vonatkozó ÁME-k) hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2026/253, 2026.2.10., ELI: ).”
d)
3.A 19. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az utas a jegyen vagy az összevont jegyen feltüntetett indulási állomás és végső célállomás közötti késések miatt – az utazási jog elvesztése nélkül – kártérítésre jogosult a vasúti társaságtól olyan késések esetén, amikor a jegy árát a 18. cikkel összhangban nem térítették vissza. A késések esetén fizetendő kártérítések legalacsonyabb összegei a következők:
a) a jegy árának 25 %-a 60–119 perces késés esetén;
b) a jegy árának 50 %-a 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén.
Amennyiben az utas olyan összevont jeggyel rendelkezik, amely a jegyen feltüntetett indulási hely és végső célállomás között legalább 12 órás menetrend szerinti utazásra jogosít, az utas csak azon egyéni személyszállítási szerződéseket érintő késések tekintetében jogosult az első albekezdés szerinti kártérítésre, amelyek teljesítése során a késések történtek. Adott esetben az utasokat az összevont jegy megvásárlása előtt tájékoztatni kell erről a korlátozásról.
A második albekezdés nem alkalmazandó az éjszakai vasúti szolgáltatást is tartalmazó összevont jegyekre, sem a csak egyetlen átszállójegyből álló összevont jegyekre.”
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök