EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2026.3.4.

COM(2026) 100 final

2026/0068(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a stratégiai ágazatokban az ipari kapacitásfejlesztés és a dekarbonizáció felgyorsítását szolgáló intézkedési keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1724, az (EU) 2024/1735 és az (EU) 2024/3110 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2026) 70 final} - {SWD(2026) 70 final} - {SWD(2026) 71 final} - {SWD(2026) 72 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez az indokolás a stratégiai ágazatokban az ipari kapacitásfejlesztés és a dekarbonizáció felgyorsítását szolgáló intézkedési keret létrehozásáról szóló rendeletre, vagyis az ipar felgyorsításáról szóló jogszabályra irányuló javaslatot kíséri.

Napjaink geopolitikai környezetében a gazdasági eszközöknek a stratégiai célkitűzések előmozdítása érdekében történő gyakori és célzott használata komoly fenyegetést jelent az Unió rezilienciájára, versenyképességére, gazdasági biztonságára és stratégiai autonómiájára. Amint azt az európai versenyképességről szóló Draghi-jelentés is kiemeli, a stratégiai ágazatokban a kereskedelmi partnerektől való uniós függőség fegyverként való felhasználása veszélyezteti az EU biztonságát, versenyképességét és gazdaságát 1 . Az Unió azon képessége, hogy reagáljon és csökkentse a harmadik országoktól való függőséget, ipari bázisának erejében, innovációs kapacitásában és az egységes piac integritásában rejlik.

A tiszta és digitális gazdaságra való átállás komoly lehetőséget kínál az EU ipari bázisának megerősítésére, amint azt többek között a tisztaipar-megállapodásról szóló bizottsági közlemény 2 is körvonalazza. A globális verseny, a gyors technológiai változás, a strukturális költséghátrányok, a tisztességtelen globális piaci torzulások, például a versenyelőny megteremtése érdekében a külföldi támogatások növekvő használata, valamint a gazdasági függőségek fegyverként való felhasználása átalakítják a globális értékláncokat. A növekvő geopolitikai feszültségek ugyanakkor fokozzák a meglévő sebezhetőségeket, és újakat hoznak létre. Ennek fényében az EU-nak stratégiailag kell fellépnie rezilienciájának, ipari bázisának és hosszú távú versenyképességének biztosítása és további megerősítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlatvédelmi átállás az ipari növekedés hajtóerejévé váljon.

A feldolgozóipar nélkülözhetetlen szerepet játszik az EU hosszú távú gazdasági rezilienciájának megőrzésében és fokozásában, valamint klímasemlegességi céljának elérésében. 2024-ben az uniós vállalkozásokban 3 a foglalkoztatás 18,3 %-a a feldolgozóiparhoz kapcsolódott, amely az EU teljes GDP-jének 4 14,3 %-át állította elő, és az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 5 26,2 %-áért volt felelős. Folyamatos gazdasági jelentősége ellenére az ágazat GDP-ből való részesedése az elmúlt évtizedekben a 2000. évi 17,4 %-ról a jelenlegi 14,3 %-ra csökkent 6 . Ez a visszaesés nemcsak gazdasági valóság, hanem stratégiai figyelmeztető jelzés is, amely strukturális hatást gyakorolhat az EU jólétére és társadalmi kohéziójára. Ugyanakkor a feldolgozóipar egyre inkább olyan kihívásokkal néz szembe, mint a magas energiaárak, a globális kapacitásfelesleg, a dekarbonizációhoz és az új technológiák bevezetéséhez kapcsolódó magas tőke- és működési költségek, a más régiókhoz képest alacsony befektetések, valamint szabályozási akadályok 7 .

Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály célja ezért annak biztosítása, hogy 2035-re ez a trend megforduljon, és a feldolgozóipar az EU GDP-jének 20 %-át adja. Ennek érdekében felgyorsítja az engedélyezést valamennyi feldolgozóipari projekt esetében, és eszköztárat biztosít az európai egységes piachoz való hozzáférés oly módon történő biztosításához, amely megelőzi a stratégiai függőségeket, feldolgozóipari munkahelyeket teremt, fellendíti a dekarbonizációt és az éghajlati teljesítményt, illetve mindenkor biztosítja az európai polgárok és vállalatok hozzáférését a létfontosságú árukhoz és termékekhez.

Az EU stratégiai autonómiájának az ipari versenyképesség fenntartása és ezzel párhuzamosan a dekarbonizáció mellett történő megteremtéséhez erős üzleti megalapozottságra van szükség. Ezzel összefüggésben a rezilienciára, stratégiai autonómiára és éghajlat-politikára vonatkozó uniós célkitűzések szempontjából elengedhetetlen egyes stratégiai ágazatok és technológiák – különösen a „nettó zéró” technológiák, valamint az energiaigényes iparágak és a gépjárműipari ellátási lánc – versenyképességének megerősítése. A kulcsfontosságú ellátási láncok biztosításának és diverzifikálásának elmulasztása jelentős gazdasági és társadalmi kockázatokkal járna, és a közrend esetleges megzavarásához vezetne az Unióban. A külső sebezhetőség csökkentése hozzájárulhat gazdaságunk megerősítéséhez, a befektetések fellendítéséhez és a folyamatban lévő mélyreható ipari átalakulási folyamat üzleti megalapozottságának támogatásához.

Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó ágazatok – különösen az energiaigényes iparágak, a „nettó zéró” technológiák gyártása és a gépjárműipar – az EU gyártási kimenetének korlátozott részét biztosítják, de aránytalanul nagy stratégiai szerepet játszanak. Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály által megcélzott stratégiai ágazatok együttesen az uniós feldolgozóipar mintegy 15 %-át teszik ki. Jelentőségük ezért nem annyira az összesített nagyságukban, mint inkább a downstream ipari ökoszisztémák – többek között az építőipar, a mobilitás, az energia, valamint az űrkutatás és a védelem – upstream beszállítóiként és támogatóiként betöltött központi szerepükben rejlik.

Az éghajlat-politikai fellépés terén a késedelmes vagy elégtelen előrehaladás fokozhatja az éghajlatváltozás gazdasági és társadalmi hatásait, ami következményekkel járhat a társadalmi stabilitásra. Különösen a következő ágazatokban van szükség fellépésre:

Az energiaigényes iparágak az európai jólét kulcsfontosságú pillérei és a kontinens ipari bázisának sarokkövei, a legtöbb ipari ökoszisztéma alapjai. Az energiaigényes iparágak termelési volumene azonban 2021 óta jelentősen csökkent más feldolgozóipari ágazatokéhoz képest 8 . A világ más régióihoz képest nőttek a költségkülönbségek, és nőtt az import részaránya, különösen a fém alapanyagok és a vegyi anyagok esetében 9 . A kapacitáskihasználási arányok továbbra is fenntarthatatlanul alacsonyak 10 . Az említett iparágak dekarbonizációjához jelentős befektetésre van szükség 11 , a dekarbonizáció üteme azonban nem elég gyors az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez. Bár számos dekarbonizációs projektet jelentettek be, és néhány folyamatban van, 2023 óta a projektek több mint felét nem hajtották végre 12 . Ezen ágazatok korszerűsítése nemcsak éghajlat-politikai célkitűzéseink elérése szempontjából, hanem Európa azon képessége szempontjából is alapvető fontosságú, hogy megszilárdítsa az ipari értékláncokat és minőségi munkahelyeket biztosítson. Az energiaigényes iparágak közül az acél- és a cementgyártás a legnagyobb kibocsátó, a harmadik legnagyobb mértékben pedig a vegyipar járul hozzá az uniós ÜHG-kibocsátáshoz. Az alumíniumgyártás is rendkívül energiaigényes, az alumínium pedig stratégiai fontosságú nyersanyag, és a kereslet 2050-ig várhatóan 33 %-kal fog nőni. Az elmúlt évtizedben azonban jelentősen csökkent ezen iparágak uniós piaci részesedése. Tekintettel magas kibocsátásintenzitásukra, valamint a tiszta és digitális átállásban betöltött stratégiai szerepükre, ezek az ágazatok elsőbbséget élveznek a keresletoldali intézkedések meghatározásában. Emellett a downstream iparágakra gyakorolt korlátozott költséghatás jellemzi őket.

A „nettó zéró” technológiák versenyképességi kihívásokkal és az ellátási lánc jelentős sebezhetőségeivel szembesülnek 13 . Miközben az EU-ban – és világszerte – folyamatban van a bevezetésük, az EU gyártási világpiaci részesedése csökken e technológiák terén. A termelés erősen Kínára koncentrálódik: az akkumulátorgyártási kapacitás és a fotovoltaikus rendszerek – többek között az Unió kritikus infrastruktúrájában alapvető funkciót betöltő napenergia-inverterek – gyártásának több mint 80 %-a Kínához köthető. Más „nettó zéró” technológiák, például a hőszivattyúk és a geotermikus energia esetében az uniós termelés nagymértékben függ a nem uniós beszállítóktól származó alkotóelemektől. Az alacsony árú kínai behozatal költségnyomást gyakorol a szélenergia-technológiákra, a szén-dioxid-leválasztási technológiák pedig lemaradásban vannak a szén-dioxid-szállítás és -tárolás terén. Határozott fellépés nélkül fennáll a veszélye annak, hogy az EU még inkább függővé válik az importált tiszta technológiáktól, éppen akkor, amikor a globális partnerek felgyorsítják ipari stratégiáik 14 végrehajtását és fegyverként használják ipari erősségeiket. A „nettó zéró” technológiák ugyanakkor az EU ipari erejének forrásai, és globális szinten egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani számukra, tekintettel a harmadik országok által tisztességtelenül támogatott kapacitásfeleslegekre.

A downstream iparágakra is nyomás nehezedik. Az Unió ipari vezető szerepét szimbolizáló európai gépjárműipar versenyképessége jelentősen csökkent: az európai gépjárműipari beszállítók átlagos jövedelmezősége a 2017. évi 7,4 %-ról 2023-ban 5 %-ra csökkent, és 2024/25-ben több mint 100 000 munkahely megszüntetését jelentették be 15 . A közelmúltban végzett felmérések azt mutatják, hogy az európai gépjárműalkotóelem-beszállítók fele az elkövetkező években csökkenteni kívánja termelési kapacitását az EU-ban. Ez a csökkenés több százezer munkahely mellett Európa ipari jövőjének integritását fenyegeti.

1.Az ellátási lánc sebezhetőségei a stratégiai ágazatokban és technológiákban. A globális, nem mindig tisztességes verseny és a nemzetközi értéklánc függőségei veszélyeztetik Európa azon képességét, hogy növelje vagy fenntartsa a termelést a stratégiai ágazatokban és technológiákban. Aggodalomra ad okot az egyes kulcsfontosságú „nettó zéró” és digitális technológiákhoz szükséges technológiai know-how és gyártási szakértelem hiánya az EU-ban. Ezt az aggályt súlyosbítja a külföldi befektetésekre vonatkozó széttagolt uniós megközelítés, amely gyakran nem jár együtt technológiatranszferrel, munkahelyteremtéssel és az értéklánc integrációjával az EU-ban.

2.Korlátozott kereslet / az alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai ipari termékek vezető piacának hiánya. A magas termelési költségek, a technológiai felkészültség eltérő szintje és az ipari léptékváltási hatások hiánya korlátozzák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek fejlesztését és piaci elterjedését az energiaigényes iparágakban, és ezáltal veszélyeztetik vagy késleltetik a dekarbonizációs beruházásokat. Ezt tovább súlyosbítják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari termékek és a magas szén-dioxid-kibocsátású megfelelőik megkülönböztetésével kapcsolatos kihívások, valamint az, hogy a downstream ágazatok korlátozottan hajlandóak alacsony szén-dioxid-kibocsátási felárat fizetni.

3.Az ipari technológiákat nem alkalmazzák nagy léptékben. Az ipari dekarbonizációs projektekre – többek között az infrastrukturális csatlakozásra – vonatkozó hosszadalmas, széttagolt és bizonytalan engedélyezési eljárások késleltetik az új technológiák bevezetését és bővítését. Az ipari folyamatok dekarbonizációjához szükség van az eszközök és műveletek mélyreható és költséges átalakítására, ami olyan jelentős beruházásokkal jár, amelyeket a hosszadalmas engedélyezési eljárások során befagyaszthatnak. A beruházások kockázatmentesítésével és a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek jelentős szűk keresztmetszetet jelentenek.

Ennek fényében a tisztaipar-megállapodás új szabályozási kezdeményezést jelentett be az engedélyezési szűk keresztmetszetek felszámolása, a rezilienciára és a fenntarthatóságra vonatkozó kritériumok bevezetése, valamint az európai tiszta és reziliens ipari termékek és technológiák vezető piacainak létrehozása érdekében.

Ez a javaslat Ursula von der Leyen elnök politikai kötelezettségvállalásának tesz eleget, aki az Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédében bejelentette az ipar felgyorsításáról szóló jogszabályt, amelynek célja a tiszta és európai gyártású termékek iránti kereslet növelése a stratégiai ágazatokban és technológiákban. Ezt az európai gazdasági stratégiáról szóló, 2025. december 3-i közlemény is bejelentette.

A jogalkotási javaslat célja, hogy az ipari termelés támogatásával és a dekarbonizáció felgyorsításával megerősítse az EU hosszú távú gazdasági rezilienciáját, jólétét és stratégiai autonómiáját. Célkitűzései a következők:

·Az egységes piachoz való hozzáférésnek és az egységes piac méretének kiaknázása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai ipari termékek és a „nettó zéró” technológiák iránti kereslet növelése érdekében, többek között az alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél megkülönböztetésének elősegítésével az értékének és értékesíthetőségének növelése érdekében.

·Az EU-ba irányuló külföldi befektetések minőségének és az egységes piac számára jelentett előnyeinek maximalizálása a leginkább stratégiai ágazatokban.

·A „nettó zéró” technológiák gyártására irányuló projektek széles körű bevezetése az ilyen projektekre vonatkozó engedélyezés felgyorsításával és egyszerűsítésével, valamint az ipari klaszterek fejlesztésének megkönnyítésével az ipar felgyorsítására szolgáló területeken.

E célkitűzések elérése érdekében a javaslat kiegyensúlyozott szabályozási megközelítést vezet be az ipar versenyképességének fokozása, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban a stratégiai függőségek csökkentése és megelőzése érdekében. A kiválasztott stratégiai ágazatok jelenlegi problémáinak kezeléséhez szükséges minimumkövetelményekre korlátozódik anélkül, hogy indokolatlanul korlátozná a piacot és a technológiai fejlődést vagy aránytalanul növelné bizonyos anyagok és termékek költségeit. A javaslat emellett létrehozza az engedélyezési eljárások észszerűsítésére és a befektetési projektek összehangolt uniós megközelítésének előmozdítására szolgáló keretet.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat a tisztaipar-megállapodásra, a „Versenyképességi iránytű az EU számára” című közleményre és az EU gazdasági biztonságának megerősítéséről szóló közös közleményre reagál, amelyek mindegyike elismeri, hogy sürgős fellépésre van szükség az EU mint gazdasági nagyhatalom, befektetési célpont és gyártóközpont jövőjének védelme érdekében. Megvalósítja az európai gépjárműiparra vonatkozó ipari cselekvési tervet, amely kimondja, hogy a gépjárműiparnak nyújtott állami támogatást a rezilienciára és a fenntarthatóságra vonatkozó kritériumoktól teszik függővé, és felszólít arra, hogy az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban mozdítsa elő az EU-ban értékesített elektromos járművek akkumulátorcelláira és alkotóelemeire vonatkozó uniós gyártási követelményt.

Megvalósítja továbbá a 2025. december 16-án elfogadott gépjárműipari csomagot, amely többek között extra kibocsátási egységek odaítéléséről rendelkezik az Unióban 2035 előtt gyártott kis méretű, megfizethető elektromos járművek esetében, és módosítja a 2035-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célt, a fennmaradó kibocsátásokat pedig az Unióban gyártott alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél vagy megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok felhasználásával kell kompenzálni. Ez az (EU) 2019/631 rendeletet módosító javaslat 16 felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kritériumok meghatározása céljából, amelyek alapján a hatálya alá tartozó termékek „az Unióban gyártott kis méretű kibocsátásmentes járműnek” vagy „az Unióban gyártott alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélnak” minősülhetnek. A gépjárműipari csomag a tiszta vállalati járművekről szóló rendeletre irányuló javaslatot 17 is tartalmaz. Ez a javaslat a vállalati járművek pénzügyi támogatását a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású vállalati járművekre korlátozza, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az „Európai Unióban gyártott” megjelölés kritériumainak meghatározására szolgáló módszertan kidolgozásáról. A három eszköz közötti koherencia és a jogbiztonság érdekében ez a rendelet harmonizált fogalommeghatározásokat tartalmaz az „Unióban gyártott kis méretű, megfizethető elektromos járművek”, az „Unióban gyártott alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél” és az „Európai Unióban gyártott vállalati személygépkocsik és kisteherautók” tekintetében. Ennek megfelelően a 2025. december 16-i javaslatokat ki kell igazítani annak érdekében, hogy a jogi keret következetességének biztosítása érdekében az e rendeletben elfogadott horizontális megközelítésre hivatkozzanak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok helyett.

Ez a rendelet összhangban van az Uniós Vámkódexszel, amely megállapítja az Unió nem preferenciális származási szabályait. Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek származásának meghatározása céljából az említett kódexben meghatározott nem preferenciális uniós származási szabályok alkalmazandók.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály hozzájárul az EU gazdasági biztonsága, ipari versenyképessége és dekarbonizációja szempontjából releváns jogszabályokhoz. Tekintettel az energiaigényes iparágaknak és a „nettó zéró” technológiáknak a gazdaság számos ágazatában és az ipari értékláncokban betöltött szerepére, számos európai szakpolitika és jogszabály releváns.

Először is, az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály összhangban van a „nettó zéró” iparról szóló jogszabállyal és kiegészíti azt, mivel valamennyi energiaigényes ipari dekarbonizációs projektre kiterjeszti az egyszerűsített engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseket, például az egyedüli kapcsolattartó pontokat és a határidőket, valamint bevezeti az uniós gyártási követelményeket a „nettó zéró” technológiák egyes konkrét alkotóelemeire vonatkozóan az intézkedések kijátszásának megelőzése, az uniós gyártási kapacitás további kiépítése, valamint a reziliens és versenyképes belföldi értékláncok kiépítése érdekében.

Másodszor, a javaslat összhangban van az európai klímarendelettel, mivel az ipar dekarbonizációjába és a „nettó zéró” technológiákba történő befektetések támogatásával hozzá kíván járulni a klímasemlegességi cél eléréséhez.

Harmadszor, a javaslat összhangban van az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére és a gépjárműipar versenyképességének fokozására irányuló legújabb kezdeményezésekkel. Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály célja különösen a kulcsfontosságú engedélyezési eljárások egyszerűsítése, mindenekelőtt a digitalizáció és az adatok újrafelhasználása révén. A környezetvédelmi engedélyezési javaslatban szereplő intézkedésekre épül, és az ágazat sajátos igényeihez igazítja őket.

A javaslat összhangban van más olyan uniós jogszabályokkal is, amelyek célja az európai ipar tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra való átállásának támogatása. Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály például összhangban van a jövőbeli termékspecifikus környezetvédelmi jogszabályokkal, és kiegészíti azokat. Az építőiparban kiegészíti az építési termékekről szóló rendeletet, beleértve az ÜHG-kibocsátásra vonatkozó harmonizált szabványt és a tervezett alacsony szén-dioxid-kibocsátási betoncímkét. Az acélágazatban a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet szerinti acéltermékekről szóló, küszöbön álló felhatalmazáson alapuló jogi aktus biztosítani fogja az acél vezető piacára vonatkozó rendelkezések végrehajtásához szükséges elemeket, miközben figyelembe veszi az elsődleges és másodlagos acélgyártók eltérő dekarbonizációs jellemzőit, és jutalmazza a körforgásos jelleget. A különböző termékekre vonatkozó teljesítmény-küszöbértékeken alapuló címkézési és tájékoztatási követelmények kialakításakor ezeknek a küszöbértékeknek figyelembe kell venniük az ipari termék újrafeldolgozott tartalmát, és a küszöbérték adott esetben a termékek újrafeldolgozott tartalmának növekedésével párhuzamosan csökken. Hasonlóképpen, az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály kiegészíti az elemekről, illetve akkumulátorokról szóló rendeletet, amely meghatározza az uniós elem-, illetve akkumulátorgyártásra vonatkozó környezetvédelmi törekvések keretét, lehetővé téve, hogy az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály vezető piacokról szóló rendelkezései az uniós gyártási követelményekre összpontosítsanak. A környezettudatos tervezés és az energiahatékonysági címkézés keretében kiegészíti a fényelektromos napelemmodulokra vonatkozó, küszöbön álló környezetvédelmi teljesítményi szabályokat azáltal, hogy előmozdítja a megfelelő termékek uniós gyártását. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és bioalapú megoldások előmozdítása tekintetében összhangban van az új uniós biogazdasági stratégiával.

A javaslat a többi uniós éghajlatpolitikai jogszabállyal is összhangban van. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) az ÜHG-kibocsátás csökkentésének fő éghajlat-politikai eszköze, és központi szerepet játszik a kibocsátáscsökkentés ösztönzésében az energiaigényes iparágakban és a villamosenergia-termelésben. Ez a javaslat kiegészíti az EU ETS által biztosított árjelzést, és támogatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari termékek vezető piacainak létrehozását. Összhangban van továbbá az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról (CBAM) szóló rendelettel is.

Ami a közelgő kezdeményezéseket illeti, a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályra irányuló javaslat ki fogja egészíteni az ipar felgyorsításáról szóló jogszabályt azáltal, hogy fokozza az újrafeldolgozást és a másodlagos nyersanyagokhoz való hozzáférést, miközben az energiaigényes ipari termékek esetében is csökkenti a függőségeket és a sebezhetőségeket. Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály ágazatspecifikus intézkedései és a közbeszerzés közelgő felülvizsgálatának átfogó kerete közötti összhang is biztosított lesz.

A javaslat figyelembe veszi az Uniónak a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodás (GPA) és a vonatkozó kétoldalú uniós kereskedelmi megállapodások szerinti nemzetközi közbeszerzési kötelezettségvállalásait. Az ilyen kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó országokban letelepedett gazdasági szereplők érvényesíthető hozzáféréssel rendelkezhetnek a vonatkozó lefedettségi ütemtervekben meghatározott konkrét közbeszerzési eljárásokhoz. Ezek a kötelezettségvállalások az ajánlatkérő szervek kategóriái – beleértve a központi kormányzatot, a központi szint alatti hatóságokat, a közjogi intézményeket és a közműveket –, valamint a közbeszerzések típusai (áruk, szolgáltatások és építési beruházások) köré szerveződnek. Alkalmazhatóságuk ezért a beszerzést végző ajánlatkérő szervtől és a szerződés tárgyától függ. Az Unió emellett fenntartja magának a jogot, hogy általános vagy biztonsági kivételeket alkalmazzon.

Ennek eredményeként az Unió közbeszerzési kötelezettségvállalásai nem biztosítanak egységes vagy átfogó hozzáférést valamennyi partner számára, és nem állítható össze az olyan harmadik országok egységes jegyzéke, amelyek teljes mértékben biztosított hozzáféréssel rendelkeznek a teljes uniós közbeszerzési piachoz. A közbeszerzési kötelezettségvállalásokra és a beszállítók támogathatóságára vonatkozó részletes információk az ajánlatkérő szervek rendelkezésére állnak 18 , ami támogatja a nemzetközi közbeszerzési kötelezettségek következetes alkalmazását, ugyanakkor megőrzi az Unió azon képességét, hogy megvalósítsa az e javaslatban meghatározott szakpolitikai célkitűzéseit.

Míg az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály annak keretét határozza meg, mi tartozik az uniós gyártásra vonatkozó közbeszerzés keretébe az energiaigényes ipari termékekre, a „nettó zéró” technológiákra és a gépjárműipari alkotóelemekre kiterjedően, a közbeszerzési jogi keret közelgő felülvizsgálata azt fogja egyértelművé tenni, hogyan kell elvégezni az ilyen közbeszerzést. Különösen a vonatkozó jogalkotási aktusokban meghatározott ágazatspecifikus követelményeket integrálja és hajtja végre egy közös közbeszerzési keretben, és a kulcsfontosságú ágazatok esetében egyértelmű eszközöket biztosít az ajánlatkérő szervek számára ahhoz, hogy a főként európai termékekből álló ajánlatokat részesítsék előnyben. Ez a megközelítés biztosítja a koherenciát és jogbiztonságot mind a közbeszerzők, mind a gazdasági szereplők számára.

A javasolt rendelet figyelembe veszi az Unió piacvédelmi eszközeit is, beleértve a globális kapacitásfelesleg uniós acélpiacra gyakorolt negatív hatásainak kezelésére irányuló, nemrégiben javasolt intézkedést. Kiegészíti továbbá a közvetlen külföldi befektetések meglévő keretét, amely a biztonságot és a közrendet helyezi a középpontba. Végezetül a javaslat nem érinti az uniós versenyszabályok alkalmazását.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A megfelelő jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 114. cikke, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy harmonizációs intézkedéseket fogadjon el. Tekintettel a reziliencia és az ipari dekarbonizáció összetettségére és transznacionális jellegére, ilyen intézkedésekre van szükség az egységes piac megfelelő működésének biztosítása érdekében, különösen a stratégiai ágazatokban.

Ezen túlmenően az e rendelet alapján bevezetett egyes intézkedések tekintetében kiegészítő jogalapként a szerződésnek az EU közös kereskedelempolitikájáról szóló 207. cikkét is alkalmazni kell. A külföldi befektetésekre vonatkozó rendelkezések meghatározott ágazatokat fednek le a minimális befektetési feltételek és a hozzáadott értéket képviselő uniós termelés biztosítása érdekében. A rendelkezések ezért elsősorban az egységes piac megfelelő működésére irányulnak. Mindazonáltal a közvetlen külföldi befektetések kifejezetten az EU közös kereskedelempolitikájának hatálya alá tartoznak.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A versenyképesség, a fenntartható jólét, a gazdasági biztonság és a dekarbonizáció kiemelt uniós jelentőségű kérdés. A kihívás integrált jellege – energiapiacok, az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések, valamint az energiaigényes ipari termékek és a „nettó zéró” technológiák esetében az egységes piac megfelelő működésének szükségessége – miatt egyedül egyetlen tagállam sem képes hatékonyan kezelni az ipari dekarbonizációt. Az ipar előtt álló jelenlegi versenyképességi kihívások valószínűleg egyoldalú intézkedések végrehajtására késztetik a tagállamokat. Bár ezek az erőfeszítések indokoltak lehetnek, a koordinációjuk hiánya azzal a kockázattal jár, hogy károsan befolyásolják az egységes piac működését és széttagolják az egységes piacot, és ezáltal kiszolgáltatottabbá teszik az EU-t a külső sokkhatásokkal szemben, amely így nem képes az egységes piac eszközeivel előnyöket biztosítani a helyi és európai ökoszisztémák számára.

Ezért az EUMSZ 114. cikke értelmében harmonizált uniós szintű megközelítésre van szükség az egységes piac megfelelő működésének biztosítása, valamint a reziliencia és az ipari dekarbonizáció kihívásainak kezelése érdekében az EU versenyképességének megőrzése mellett. Az e kezdeményezésben foglalt intézkedések nem lennének (olyan) eredményesek, ha azokat a tagállamok önállóan hajtanák végre, mivel az intézkedések által kezelt kihívások az egységes piacot érintik. Nem korlátozódnak az egyes tagállamokra vagy a tagállamok egy alcsoportjára, hanem az uniós ipari bázishoz és az uniós szintű értékláncokhoz kapcsolódnak. Emellett a kizárólag tagállami szinten végrehajtott intézkedések valószínűleg nem elégítik ki megfelelően az egységes piacon belül szorosan összefonódó ellátási láncok igényeit, valamint a piac további széttagoltságához és az ellátási lánc zavarának további kockázatához vezethetnek.

Az éghajlatváltozás emellett olyan határokon átnyúló kihívás, amely mind nemzetközi, mind uniós szintű fellépést igényel a regionális, nemzeti és helyi szinten hozott intézkedések hatékony kiegészítése és megerősítése érdekében. A tétlenség költsége egész Európára hatással van. A szükséges ipari átalakulás az uniós gazdaság számos ágazatára hatással lesz, ami elengedhetetlenné teszi az uniós szintű összehangolt fellépést az átalakító erejű, igazságos és költséghatékony átállás és a felfelé irányuló konvergencia ösztönzése érdekében. Az összehangolatlan nemzeti intézkedések azzal a kockázattal járnak, hogy eltérő szabályokat írnak elő a piaci szereplők, a nem harmonizált közbeszerzési gyakorlatok – például a zöld közbeszerzési gyakorlatok keretében – és az engedélyezési eljárások tekintetében, és végső soron veszélyeztetik az egységes piac működését.

További uniós fellépés hiányában a status quo valószínűleg fennmarad, és növeli annak kockázatát, hogy az EU elveszíti stratégiai ipari kapacitásait és képességeit, az egységes piac még jobban széttöredezik, az EU pedig a zöld, digitális, védelmi és gazdasági biztonsági célkitűzések tekintetében kritikusan fog függeni harmadik országoktól. Ez viszont negatív hatással lehet az Unió gazdasági biztonságára, társadalmi és területi kohéziójára, elsősorban a foglalkoztatásra, a regionális fejlődésre és az ipari lehetőségekhez való méltányos hozzáférésre gyakorolt hatások révén.

Ezekkel a megfontolásokkal összhangban a javasolt intézkedések azokra a területekre összpontosítanak, ahol a szükséges erőfeszítések nagyságrendje, gyorsasága és hatóköre miatt bizonyítható hozzáadott érték rejlik az uniós szintű fellépésben, és az ilyen intézkedések célja, hogy javítsák az üzleti megalapozottságot az energiaigényes iparágak esetében a dekarbonizációba való beruházás, az EU stratégiai ágazatai és technológiái esetében pedig a versenyképességük megerősítése érdekében.

Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azokon a területeken, amelyek nem tartoznak az Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve alkalmazandó. Az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a közös kereskedelempolitika terén. Az EUMSZ 207. cikkének (2) bekezdése a kizárólagos hatáskörök kategóriájába tartozik. A szubszidiaritás kérdése ezért nem merül fel, amennyiben az EUMSZ 207. cikkét kiegészítő jogalapként használják az Unió közös kereskedelempolitikáját végrehajtó intézkedésekhez.

•Arányosság

A javasolt intézkedések megfelelnek az arányosság elvének, és a szükséges erőfeszítések nagyságrendje, sürgőssége és hatóköre miatt az uniós szintű fellépés hozzáadott értékéről tanúskodnak.

Az engedélyezésre vonatkozó intézkedések kötelezettségeket fognak róni a tagállamokra az eljárások egyszerűsítése érdekében. Az engedélyezési eljárások digitalizálása hosszú távon idő- és költségmegtakarítást fog eredményezni mind a hatóságok, mind a vállalkozások számára, Unió-szerte lehetővé téve a tiszta gyártás és az ipari bevezetés felgyorsítását.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátási és uniós gyártási követelmények arányosak az európai ipari termelési kapacitásokkal, és a kidolgozásuknak megfelelően nem rónak jelentős pénzügyi terheket a tagállamok közigazgatási költségvetésére. A vezető piacok létrehozása elengedhetetlen a kulcsfontosságú ágazatok és technológiák versenyképességének növeléséhez, és ezáltal az EU ipari bázisának erősítéséhez és az autonómia biztosításához ezekben a stratégiai ágazatokban.

A közvetlen külföldi befektetések tekintetében kötelező feltételekre van szükség az arra vonatkozó célkitűzés eléréséhez, hogy maximalizálni kell e befektetések előnyeit a tagállamokban, meg kell erősíteni az egységes piac előnyeit, és ki kell aknázni az egységes piachoz való hozzáférést. Ezek biztosítani fogják, hogy a befektetések a know-how fejlesztésével, munkahelyteremtéssel és az értéklánc integrációjával járjanak együtt.

Az ipar felgyorsítására szolgáló területekre vonatkozó intézkedések a tagállamokra hagyják az ilyen területek azonosítását és kijelölését, miközben olyan előnyöket biztosítanak, amelyek célja, hogy jobb és versenyképesebb feltételeket teremtsenek a feldolgozóipar számára.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelet minősül a legmegfelelőbb eszköznek, mivel lehetővé teszi olyan követelmények meghatározását, amelyek közvetlenül a nemzeti hatóságokra és az érintett gazdasági szereplőkre vonatkoznak. Ennek segítségével biztosítható, hogy a követelmények végrehajtására időben és összehangolt módon kerüljön sor, ami nagyobb jogbiztonságot eredményez.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban a Bizottság átfogó konzultációt folytatott az érdekelt felekkel azzal a céllal, hogy számos módszer, konzultációban részt vevő fél és eszköz révén megbízható információkat gyűjtsön. A Bizottság több tevékenységet folytatott, így az alábbiakat: online nyílt konzultáció 2025. április 15. és július 8. között (314 válasz és 133 csatolt állásfoglalás); véleményezési felhívás a hatásvizsgálathoz (295 válasz); célzott konzultáció az energiaigényes iparágak szövetségei és vállalatai számára (62 válasz); a valós helyzet felmérésére szolgáló műhelytalálkozó az energiaigényes iparágakban működő vállalatok számára (40 résztvevő); az alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélra vonatkozó uniós címkével kapcsolatos, a valós helyzet felmérésére szolgáló műhelytalálkozó, amelyen csak acélipari vállalatok vehettek részt (34 résztvevő); a valós helyzet felmérésére szolgáló műhelytalálkozó a tagállamok számára (46 résztvevő), és mindhárom megvalósíthatósági műhelytalálkozó esetében lehetőség volt állásfoglalások benyújtására; valamint célzott konzultáció az akkumulátor-ökoszisztéma és downstream ágazatai számára (63 válaszadó). A nyilvános konzultáció eredményeit a tényszerű összefoglaló jelentés foglalja össze, amelyet az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon a véleményezési felhívásra adott válaszokkal együtt tettek közzé.

Összességében az érdekelt felek szerint az EU energiaigényes iparágai előtt álló kihívások a következők: a kellően megfizethető megújuló energia hiánya, a tisztességtelen nemzetközi verseny, a dekarbonizáció magas tőke- és működési költségei, a downstream ágazatok alacsony hajlandósága a zöld prémium megfizetésére, összetett, hosszadalmas engedélyezési eljárások, valamint a dekarbonizációs projektek finanszírozásához való hozzáférés nehézsége.

A Bizottság széles körű támogatást kapott az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, uniós gyártású ipari termékek vezető piacainak létrehozására és védelmére irányuló elképzeléshez, amely a kereslet ösztönzésére és a dekarbonizációba történő beruházások előmozdítására szolgáló kulcsfontosságú mechanizmus. Hasonlóképpen, az érdekelt felek egyetértettek abban, hogy a vezető piacok létrehozása az uniós tisztatechnológia- és gépjárműipar versenyképességének védelmét szolgálja. Megerősítették továbbá, hogy az uniós gyártási követelmények fontosak annak biztosításához, hogy az EU-n kívüli verseny ne veszélyeztesse az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari termékek és a tiszta technológiai termékek piacát. Az akkumulátorágazat érdekelt feleinek többsége is támogatta az uniós gyártási követelményeket különböző szakpolitikai intézkedésekben, mind a közbeszerzés, mind a forgalomba hozott termékek tekintetében. Az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása nagy támogatást kapott, különösen a kkv-k részéről, amelyek kevesebb erőforrással rendelkeznek az adminisztratív munkateher kezelésére. Az érdekelt felek pozitívan értékelték a külföldi befektetésekre vonatkozó rendelkezéseket, és megjegyezték, hogy az ilyen intézkedések további előnyökkel együtt vonzhatják az olyannyira szükséges tőkét.

•Hatásvizsgálat

·Dinamikus alapforgatókönyv kidolgozása, beleértve a dekarbonizációs beruházások lassulása és a dekarbonizációs sebességkülönbség nagyságrendjének jobb magyarázatát.

·A problémaforrások hatékonyabb elemzése, beleértve az engedélyezéssel és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos tényezőket, és ennek alapján az általános és egyedi célkitűzések S.M.A.R.T. felülvizsgálata, valamint az intézkedések javítása.

·Részletesebb elemzés az ipari dekarbonizációs technológiák rendelkezésre állásáról és gazdasági életképességéről, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívák iránti keresletről, beleértve az árrugalmasságot és a helyettesíthetőséget.

·Jobb számszerűsítéssel hatékonyabb költség-haszon elemzés, beleértve a 3. melléklet javítását.

·A költség-haszon elemzés megalapozott modellezésének elismerése, és a számításhoz használt feltételezésekről szóló átlátható jelentés.

Eltérések a hatásvizsgálatban előnyben részesített alternatívához képest

A rendeletjavaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek eltérnek a hatásvizsgálatban ismertetett, előnyben részesített szakpolitikai alternatívától, nevezetesen az alábbiakat:

·Az engedélyezési eljárások tekintetében olyan egyedi intézkedéseket vezet be az ipari gyártási klaszterekre vonatkozóan (nevezetesen a hallgatólagos jóváhagyást a közbenső szakaszokban és a csatlakozási kérelmek elsőbbségi értékelését), amelyek nem szerepeltek az előnyben részesített szakpolitikai alternatívában, tekintettel az ipar felgyorsítására szolgáló területekre vonatkozó többi rendelkezéssel várható szinergikus előnyökre.

·A hatály tekintetében a közbeszerzési eljárásokra, az aukciókra és a támogatási programokra vonatkozó rendelkezések a hatásvizsgálatban elemzetteken kívül további „nettó zéró” technológiákra is kiterjednek. A javaslat a naphőenergia, a hőszivattyúk, a szélenergia, a maghasadás és a hidrogén tekintetében is bevezeti az uniós gyártási követelményeket, összhangban az EU gazdasági biztonságának, rezilienciájának, fenntarthatóságának és ellátásbiztonságának növelésére irányuló céllal. A hatásvizsgálat külön melléklettel egészült ki, amely bemutatja az említett intézkedések fő hatásait. Míg az akkumulátorok és a fotovoltaikus napenergia esetében már most is egyedülálló helyzet áll fenn a nagy globális kapacitásfelesleg és az EU egyetlen beszerzési forrástól való nagy fokú függősége miatt, a többi érintett „nettó zéró” technológia intenzív (nem mindig tisztességes) globális versennyel néz szembe, és hasonló piaci fejleményeket tapasztalhat. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy ilyen rendelkezéseket vezet be az esetleges jövőbeli ellátási és piaci kockázatok előrejelzése és csökkentése érdekében.

Az acél tekintetében a javaslat a gépjárműiparban és az építőiparban használt acélra vonatkozó követelményeket a közbeszerzési és támogatási programok keretében az alacsony szén-dioxid-kibocsátási kritériumokra korlátozza (ahelyett, hogy kombinálná az alacsony szén-dioxid-kibocsátási és uniós származási követelményeket). A globális kapacitásfelesleg uniós acélpiacra gyakorolt negatív kereskedelmi hatásainak kezelésére irányuló, nemrégiben javasolt kereskedelmi intézkedés fényében az acélra vonatkozó európai preferencia bevezetése nem tekinthető szükségesnek.

·Az alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelményeknek való megfelelés szempontjából a beton akkor minősül alacsony szén-dioxid-kibocsátásúnak, ha megfelel az építési termékekről szóló rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású betonra” vonatkozóan meghatározott kritériumoknak. Hasonlóképpen, az építőiparban használt és harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozó alacsony szén-dioxid-kibocsátású acéltermékeknek meg kell felelniük az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan az építési termékekről szóló rendelet keretében meghatározott fogalommeghatározásnak. Az építési termékekről szóló rendelet hatályán kívül eső acéltermékek akkor minősülnek alacsony szén-dioxid-kibocsátásúnak, ha megfelelnek a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélra” vonatkozóan meghatározandó feltételeknek. Ez a megközelítés biztosítani fogja a hatályos termékspecifikus jogszabályokkal való szabályozási összhangot.

·A javaslat emellett módosítja a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály közbeszerzésről szóló 25. cikkét annak érdekében, hogy tisztázza a technológia hatókörét, így az csak a rendszerint közbeszerzés tárgyát képező technológiákra terjed ki. Emellett tartalmazza a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály 26. cikkének az aukciókkal kapcsolatos módosításait. Ennek célja, hogy figyelembe vegye az aukciók növekvő jelentőségét az Unió energiaellátásának biztosítása és technológiai szuverenitásának megőrzése érdekében. Tartalmazza továbbá az építési termékekről szóló rendelet 1. és 22. cikkének módosításait.

·A javaslat nem követi az előnyben részesített szakpolitikai alternatívát abban, hogy önkéntes acélcímkét fogadjanak el az alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélra vonatkozó befektetési döntések támogatására. A hangsúly ehelyett a meglévő kötelezettségvállalások gyors végrehajtásán van, például a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel összefüggésben, továbbá egy olyan felhatalmazáson, amely lehetővé teszi a vezető piacokra vonatkozó rendelkezések kiegészítését az energiaigényes ipari termékek alacsony szén-dioxid-kibocsátású teljesítményosztályaira vonatkozó önkéntes címkék kidolgozásával.

Mindezek az intézkedések a hatásvizsgálat során értékelt átfogó kereten belül maradnak, és nem befolyásolják jelentősen az alternatívák összehasonlítását. A tiszta technológiák esetében a hatókör kiterjesztése azt jelenti, hogy a villamosenergia-piacokra gyakorolt hatások nagyságrendje nagyobb lehet, többek között a továbbfelhasználók számára. Az akkumulátorokra és a napenergiára vonatkozóan részletesen elemzett biztosítékok azonban más „nettó zéró” technológiákra is vonatkoznak.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

E javaslat célja, hogy enyhítse az uniós származási és alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelmények, valamint a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó feltételrendszer által a szabályozási terhekre gyakorolt hatásokat. Más, például az engedélyezésre vonatkozó rendelkezései közvetlenül csökkentik a gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásokat.

A vállalkozások esetében a közvetlenül a rendeletből fakadóan felmerülő adminisztratív költségeket várhatóan ellensúlyozzák a beszállítói láncok nagyobb rezilienciájából fakadó hosszú távú előnyök, valamint az egyszerűsített engedélyezésből származó hatékonyságnövekedés. Ezek a költségek a vezető piacokra vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés igazolásához kapcsolódó kötelezettségekből fakadnak az érintett downstream ágazatokban működő vállalatok esetében. Ami a befektetésekre vonatkozó feltételrendszert illeti, a feltételek Unió-szerte egységes alkalmazása nagymértékben megakadályozná a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztását és a negatív versenyt a külföldi befektetések vonzása terén, miközben harmonizálná és egyszerűsítené az üzleti feltételeket.

A tagállamok számára további adminisztratív költségek várhatók a vezető piacokra vonatkozó rendelkezések nyomon követésével és végrehajtásával kapcsolatban a közbeszerzés és a támogatási programok során. Hasonlóképpen, a külföldi befektetésekre vonatkozó feltételek végrehajtása – beleértve az elévülést, a nyomon követést és a szankcionálást – növelni fogja az adminisztratív költségeket. Várhatóan az engedélyezési rendelkezések is növelik a hatóságok költségeit rövid távon, ugyanakkor a digitalizáció és az egyszerűsítés közép- és hosszú távon jelentős költség- és időmegtakarítást eredményez mind az ipar, mind a hatóságok számára. Végezetül az ipar felgyorsítására szolgáló területek kijelölése, valamint az ipari területek számára biztosított előnyök további adminisztratív költségekkel fognak járni a tagállamok számára az adott területeken működő egyes vállalatok előnyeihez képest.

•Alapjogok

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 16. cikke rendelkezik a vállalkozás szabadságáról. Az e javaslatban foglalt intézkedések innovációs kapacitást teremtenek és fellendítik az energiaigényes ipari termékek iránti keresletet az Unióban, ami az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban megerősítheti a vállalkozás szabadságát.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak vannak költségvetési vonzatai a Bizottság számára. Konkrétan évente mintegy 6 teljes munkaidős egyenértékre lesz szükség a végrehajtáshoz, az SDGR 1. mellékletének a tervezett engedélyezési rendelkezésekkel való bővítése szakaszonként 20 000 EUR további ismétlődő költséggel jár, az egységes digitális kapu rendszerének back-endjébe történő befektetések egyszeri költsége pedig 20 000 EUR. A hatásvizsgálathoz képest sor került a számadatok kiigazítására, hogy tükrözzék a jogi aktusban javasolt intézkedések szélesebb körét.

A költségvetési vonzatok elsősorban a következőkre irányuló tervezett munka elvégzésére irányulnak: i. a tagállamok befektetési hatósága által a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozóan benyújtott bejelentések felülvizsgálata, ii. a vezető piacokra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek végrehajtásának nyomon követése, valamint iii. az SDGR II. mellékletének és az egységes digitális kapu rendszere back-endjének kiterjesztése az engedélyezési rendelkezések teljesítése érdekében.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság a javaslat alkalmazásának kezdőnapját követő három év elteltével értékelni fogja a javaslat koherenciáját, eredményeit, hatásait, arányosságát és szubszidiaritását. A Bizottság öt év elteltével felülvizsgálati záradék alkalmazását javasolja annak értékelésére, hogy a piaci fejlemények fényében továbbra is szükség van-e a vezető piacokra vonatkozó rendelkezésekre vagy fontolóra kell-e venni ilyen intézkedéseket az EU gazdasági biztonsága szempontjából kritikus más ágazatok esetében. A javasolt intézkedések célzott és időhöz kötött beavatkozások, amelyek célja az Unió ipari kapacitásfejlesztésének felgyorsítása és kizárólag a stratégiai ágazatok gazdasági biztonságának fokozása. Ez garantálja, hogy a testre szabott megközelítés rugalmas maradjon, tényeken alapuljon, és hozzá lehessen igazítani Európa ipari bázisának változó igényeihez.

Az értékelés elvégzése érdekében a tagállamok és az illetékes nemzeti hatóságok a Bizottság kérésére adott esetben a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szükséges és releváns információkat.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A rendelet I. fejezete felvázolja a rendelet általános rendelkezéseit, beleértve a tárgyat – nevezetesen a belső piac működésének javítását egy olyan keret létrehozásával, amely biztosítja az Unió hozzáférését a releváns gyártási termékek és ellátási láncaik biztonságos, fenntartható és reziliens ellátásához –, a rendelet hatályát, az iparosítási célkitűzést, valamint az e rendelet alkalmazásában szükséges fogalommeghatározásokat.

A II. fejezet felvázolja az ipari termelést és a dekarbonizációt lehetővé tevő feltételeket. Olyan rendelkezéseket állapít meg, amelyek egyszerűsített, hatékony és digitális engedélyezési eljárásokat biztosítanak az ipari gyártási projektek vonatkozásában. Emellett rendelkezéseket vezet be az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló projektek és a „nettó zéró” ipari projektek engedélyezési eljárásai tekintetében.

A III. fejezet létrehozza az uniós származási és alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelményeknek a stratégiai ágazatok egyes termékeire és szolgáltatásaira való alkalmazásának keretét a közbeszerzéssel és az állami támogatási programokkal összefüggésben.

Az acél tekintetében alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelményeket, az egyes downstream ágazatokban, nevezetesen az épületekben, az infrastruktúrában és a közlekedésben használt beton, habarcs és alumínium tekintetében uniós származási és alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelményeket, a járművek tekintetében pedig uniós származási követelményeket határoz meg. Emellett felhatalmazást ad a vegyiparból származó termékekre vonatkozó keresletoldali intézkedések megállapítására.

A IV. fejezet létrehozza a kialakulóban lévő stratégiai ágazatokba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó feltételek előírásának keretét azokban az esetekben, amikor a befektetés értéke meghaladja a 100 millió EUR-t. Az ilyen befektetések mindaddig nem valósulhatnak meg, amíg nem teljesülnek maradéktalanul a vonatkozó feltételek. A tagállamok által kijelölt befektetési hatóságok felelősek az említett feltételeknek való megfelelés felülvizsgálatáért és nyomon követéséért, a Bizottság pedig koordináló szerepet tölt be.

Az V. fejezet létrehozza annak keretét, hogy a tagállamok meghatározott kritériumok alapján kijelöljék az ipar felgyorsítására szolgáló területeket. E területek célja, hogy megkönnyítsék az ipari tevékenységek földrajzi klaszterekbe történő csoportosítását, és kedvező feltételeket teremtsenek az ottani iparágak számára. Az ipar felgyorsítására szolgáló területek fejlesztésére más uniós kezdeményezésekkel szinergiában fog sor kerülni.

A VI. fejezet megállapítja a rendelet közös záró rendelkezéseit, és ennek során megállapítja a végrehajtási szabályokat, beleértve az értékelést, a nyomon követést, a felülvizsgálatot, a felhatalmazás gyakorlását és a szankciókat. Tartalmazza továbbá az alábbiak módosításait: az (EU) 2018/1724 rendelet [az egységes digitális kapuról szóló rendelet]; az (EU) 2024/1735 rendelet [a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály], beleértve a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó származási követelményeket érintő rendelkezéseket; a közbeszerzésekre vonatkozó kiberbiztonsági követelmények és az aukciókra vonatkozó megerősített kiberbiztonsági rendelkezések; az aukciókra és más típusú állami beavatkozásokra vonatkozó származási követelmények. Végezetül tartalmazza az (EU) 2024/3110 rendelet [építési termékekről szóló rendelet] módosításait az e javaslattal való koherencia és szinergiák biztosítása, valamint a javaslat célkitűzéseinek támogatása érdekében.

Az I. melléklet tartalmazza az ipar felgyorsítására szolgáló területek ágazatainak jegyzékét.

A II. melléklet meghatározza az alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelményeket, az uniós származási követelményeket vagy mindkettőt az energiaigényes iparágak egyes termékeire vonatkozóan a közbeszerzési eljárásokkal és az állami támogatási programokkal összefüggésben.

A III. melléklet meghatározza a járművekre vonatkozó uniós származási követelményeket a közbeszerzési eljárások és az állami támogatási programok tekintetében. Meghatározza továbbá azokat a kritériumokat, amelyek alapján a kis méretű kibocsátásmentes járművek az (EU) 2019/631 rendelet 5. cikkének alkalmazásában uniós gyártásúnak minősülnek.

A IV. melléklet az (EU) 2018/1724 rendelet II. mellékletének módosítását tartalmazza.

2026/0068 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a stratégiai ágazatokban az ipari kapacitásfejlesztés és a dekarbonizáció felgyorsítását szolgáló intézkedési keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1724, az (EU) 2024/1735 és az (EU) 2024/3110 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére és 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 20 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 21 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Covid19-világjárvány, Oroszország Ukrajna elleni jogellenes és provokáció nélkül indított agressziós háborúja, az ellenséges gazdasági tevékenységek, a kibertámadások, a külföldi beavatkozás, az Unió gazdasági függőségeinek fegyverként való felhasználása, a kereskedelmi intézkedések önkényes alkalmazása, az éghajlatváltozás fokozódó hatásai és a növekvő geopolitikai feszültségek rávilágítottak az Unió sebezhetőségére, és komoly fenyegetést jelentenek az Unió társadalmaira, gazdaságaira és vállalkozásaira nézve. Az Unió gazdasági biztonsága ezért elválaszthatatlanul összefügg azzal, mennyire képes az Unió megerősíteni a rezilienciáját és csökkenteni az ellenséges gazdaságokkal való összefonódásból eredő kockázatokat. Az Unió elkötelezett a gazdasági biztonságának védelme, valamint az ellátási láncait, infrastruktúráját és kulcsfontosságú technológiáit fenyegető veszélyek, továbbá a gazdasági függőségeinek fegyverként való felhasználásából eredő fenyegetések kezelése mellett 22 . Az Unió gazdasági biztonsága és társadalmi kohéziója elválaszthatatlanul összefügg azzal, mennyire képes az Unió megerősíteni a rezilienciáját és csökkenteni a gazdasági összefonódásokból eredő kockázatokat. Ehhez reziliensebbé kell tennie az ellátási láncait, meg kell védenie belső piacát és ipari kapacitását, ugyanakkor fenn kell tartania a területi, társadalmi és gazdasági kohéziót – többek között az erős és versenyképes ipari bázis előmozdításával a kiválasztott stratégiai ágazatokban, például a tiszta és digitális technológiák, az energiaigényes iparágak és a gépjárműipar terén – az Unióban a stratégiai anyagokhoz és technológiákhoz való hozzáférés biztosítása és a magas színvonalú munkahelyek megőrzése érdekében.

(2)Az európai gazdasági biztonsági stratégia 23 és a 2025. december 3-i gazdasági biztonsági közlemény 24 egyértelműen meghatározta az Unió számára a geoökonómiai feszültségek és a technológiai változások kezeléséhez vezető utat a kritikus ipari ellátási láncokban, technológiákban és infrastruktúrákban jelentkező gazdasági függőségek elkerülése érdekében, amelyek helyi hiányokhoz vezethetnek, és veszélyeztethetik az Unió versenyképességét, gazdaságát és végső soron társadalmi kohézióját.

(3)A gazdasági biztonságra, a rezilienciára, a minőségi munkahelyekre és a klímasemlegességre vonatkozó uniós célkitűzések ellenére az elmúlt 20 évben csökkent a gyártási kapacitás. A feldolgozóipar részesedése a teljes GDP-ből 2000 és 2024 között 17,4 %-ról 14,3 %-ra csökkent. Ezért meg kell erősíteni a gazdasági rezilienciát, a versenyképességet és a munkahelyteremtést, ugyanakkor biztosítani kell az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérését is. Az Unió gyártási kapacitásának 2035-re az Unió bruttó hazai termékének legalább 20 %-át kell biztosítania. Az e célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében elő kell segíteni az Unión belüli ipari gyártási projektek kidolgozását.

(4)Az ipari dekarbonizáció és a reziliens ipari termelés szükségessége által támasztott kihívások összetettek, és túlmutatnak a nemzeti határokon. Az e kihívások kezelésére irányuló széttagolt nemzeti intézkedések veszélyeztethetik a belső piac működését. Az egyes tagállamok által elfogadott intézkedések a piaci szereplőkre vonatkozóan előírt eltérő követelményekhez, következetlen közbeszerzési gyakorlatokhoz és eltérő engedélyezési eljárásokhoz vezethetnek a tagállamokban. Az ilyen intézkedések akadályozhatják az Unión belüli, határokon átnyúló kereskedelmet, torzíthatják a belső piacot, alááshatják a befektetői bizalmat, növelhetik a költségeket és átirányíthatják a befektetéseket az Unión belül. A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében ezért harmonizált intézkedéseket kell megállapítani. 

(5)A jogbiztonság érdekében hivatkozni kell a gazdasági tevékenységek európai osztályozási rendszerének legutóbbi felülvizsgálatára (NACE Rev. 2.). A hatályos uniós jogszabályokkal való összhang biztosítása és e rendelet Unió-szerte történő egységes alkalmazásának lehetővé tétele érdekében az ipari gyártást és az energiaigényes iparágakat a NACE osztályozási kódokra való hivatkozással kell meghatározni 25 .

(6)Az energiaigényes iparágak az Unió jólétének kulcsfontosságú pillérei. A downstream iparágak széles körét teszik lehetővé, továbbá a munkahelyteremtés, a növekedés támogatása és az innováció előmozdítása révén hozzájárulnak az Unió gazdaságához. Ugyanakkor az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 22,3 %-áért is felelősek, és jelentős dekarbonizációs beruházásokat igényelnek, ami a szennyezés csökkenésével jár együtt. A magas energiaárak, a nagyszabású dekarbonizációs befektetések szükségessége és a tisztességtelen globális verseny együttesen versenyhátrányba hozza az energiaigényes iparágakat, és egyre láthatóbbak az ipari hanyatlás jelei.

(7)A „nettó zéró” technológiák elengedhetetlenek az Unió energia- és éghajlat-politikai céljainak eléréséhez. Döntő szerepet játszanak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében és a gazdasági ágazatok széles körére – többek között az építőiparra, a közlekedésre és az iparra – vonatkozó dekarbonizáció lehetővé tételében. A fenntartható energetikai megoldások előmozdításában is kulcsfontosságúak, mivel lehetővé teszik az energiaellátás dekarbonizációját, és innovatív megoldásokat kínálnak a villamosenergia-hálózatok és az energiarendszer egészének szükséges bővítéséhez és digitalizálásához. A „nettó zéró” technológiák uniós gyártási ágazata azonban jelentős kihívásokkal néz szembe, beleértve a növekvő globális versenykényszert és az ellátási lánc sebezhetőségét, ami veszélyezteti az Unió versenyképességét és gazdasági rezilienciáját.

(8)A bioökonómia képes fenntartható biomasszát és bioalapú megoldásokat biztosítani az ipari termelés számára. A versenyképes és fenntartható uniós bioökonómia stratégiai keretrendszere című bizottsági közlemény 26 meghatározza az olyan vezető piacokat (pl. bioalapú műanyagok és polimerek, bioalapú vegyi anyagok és bioalapú építési termékek) és vezető technológiákat, amelyek támogathatják az Unió stratégiai autonómiáját és az ebben a kezdeményezésben meghatározott ipari ágazatok dekarbonizációját.

(9)A gépjárműipar az uniós gazdaság sarokköve. Az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az európai gépjárműipar az elmúlt években jelentős befektetéseket hajtott végre a tisztább járművek és az innovatív alkotóelemek fejlesztése terén. Az elektromos járművek és az elektromosjármű-alkotóelemek, köztük az elektromosjármű-hajtóakkumulátorok, az e-erőátviteli alkotóelemek és az elektronikus rendszerek olyan alapvető technológiák, amelyek előmozdítják a közúti közlekedés dekarbonizációját. A költséghátrány és az értékláncnak az akkumulátorok, az e-erőátvitel és az elektronika növekvő értékrészesedésével járó átalakulása miatt azonban csökken az Unióban gyártott járművek uniós származású tartalma. Ahhoz, hogy el lehessen kerülni a helyi termelés áthelyezésének kockázatát, nem lehet tovább halogatni a hatékony intézkedések bevezetését. Ilyen intézkedések hiányában a jelenlegi körülmények oda vezetnének, hogy az EU-nak a kulcsfontosságú jármű-alkotóelemek tekintetében teljes mértékben harmadik országokra kellene támaszkodnia. Ez komoly fenyegetést jelentene az Unió gazdasági biztonságára és jövőbeli rezilienciájára, valamint éghajlat-politikai céljaira nézve.

(10)A nemzeti engedélyezési eljárások kiszámíthatatlansága, összetettsége és időnként túlzott hossza veszélyezteti az ipari tevékenységek fejlesztéséhez szükséges befektetések költséghatékonyságát. Ezért és az ipari gyártási tevékenységek hatékony végrehajtásának biztosítása és felgyorsítása érdekében a tagállamoknak egyszerűsített és digitalizált engedélyezési eljárásokat kell alkalmazniuk. Egy illetékes hatóságnak össze kell hangolnia az összes engedélyezési eljárást, és az alkalmazandó határidőn belül átfogó határozatot kell hoznia.

(11)Az egységes hozzáférési pontok bevezetésének [az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat 27 ] alapján létrehozott európai üzleti tárcákon kell alapulnia, mivel ezek biztonságos, szabványosított és interoperábilis platformot biztosítanak a vállalkozások számára a közszférabeli szervezetekkel való kapcsolattartáshoz. Ennek lehetővé kell tennie a kérelmek hatékony és eredményes benyújtását, miközben biztosítja a magas szintű adatvédelmet és kiberbiztonságot, valamint az információk magas szintű integritását. Az európai üzleti tárcák emellett lehetővé fogják tenni a végrehajtott beruházások észszerűsítését és a szükségtelen átfedések elkerülését, továbbá az erőforrások optimalizálását és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését. Az egységes hozzáférési pontok bevezetése során a lehető legnagyobb mértékben támaszkodni kell a meglévő uniós digitális infrastruktúrákra, katalógusokra és építőelemekre is, beleértve az egyszeri adatszolgáltatást támogató technikai rendszer és annak végrehajtási jogi aktusai alapján kidolgozottakat. Ez előmozdítaná a kiegészítő jelleget, az interoperabilitást és a közforrások hatékony felhasználását, ugyanakkor elkerülné a meglévő digitális megoldások megkettőzését.

(12)Az észszerűsített és egyszerűsített engedélyezési eljárások biztosítása érdekében a C12 kód alá tartozó feldolgozóipari ágazat kivételével valamennyi ipari gyártási projekt esetében biztosítani kell az összes szükséges engedélyre kiterjedő összevont kérelem benyújtásának lehetőségét. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az uniós harmonizációs jogszabályok – például az (EU) 2024/1735 28 és az (EU) 2024/1252 29 európai parlamenti és tanácsi rendelet – konkrét engedélyezési eljárásokat vagy követelményeket állapítanak meg az ipari gyártási projektekre vonatkozóan. A gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó ágazati uniós jogszabályok tekintetében a közelmúltban megtörtént vagy jelenleg zajlik az engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó harmonizált szabályok és határidők további észszerűsítése, szükség esetén a folyamat felgyorsításának lehetőségével. Ezek a szabályok ezért e kezdeményezéssel összefüggésben nem tekintendők engedélyezési eljárásnak.

(13)A […]-i (EU) [202X/XX] rendelet 30 a kulcsfontosságú technológiák Unió általi bevezetésének fellendítése, a függőségek csökkentése és a versenyképesség megerősítése érdekében létrehozza a környezeti vizsgálatok felgyorsításának közös keretét. A környezeti vizsgálatokhoz kapcsolódó eljárásokat fel kell gyorsítani és észszerűsíteni kell a tervek, programok és projektek tekintetében valamennyi gazdasági ágazatban az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének fenntartása mellett. Egyes ágazatokban azonban még gyorsabb környezeti vizsgálatokra lehet szükség. Ezért, valamint a környezeti vizsgálatokra vonatkozó jogi keret koherenciájának biztosítása érdekében, figyelembe véve a felgyorsítás iránti további igényeket egyes stratégiai ágazatokban, az (EU) [202X/XX] rendelet külön eszköztárat hoz létre, amelyet ezért e rendelettel összefüggésben alkalmazni kell. Tekintettel az Unió éghajlat-politikai célkitűzései elérésének biztosításában betöltött alapvető szerepükre, valamint az Unió rezilienciájához és gazdasági biztonságához való hozzájárulásukra, az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló projekteket, az ipar felgyorsítására szolgáló területekre vonatkozó ipari gyártási projekteket és a „nettó zéró” technológiai projekteket az (EU) [202X/XX] rendelet értelmében stratégiai projekteknek kell tekinteni, és ezért esetükben használni kell az említett rendelet alapján létrehozott célzott eszköztárat.

(14)Az (EU) 2024/1735 rendelet olyan rendelkezéseket állapít meg, amelyek észszerűsítik a „nettó zéró” technológiák gyártására irányuló projektek adminisztratív és engedélyezési eljárásait. A „nettó zéró” technológiák ellátási láncában egyes konkrét alkotóelemek előállítása energiaigényes termelési folyamatok révén történik. Az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló projektek az (EU) 2024/1735 rendelet hatálya alá tartoznak, amennyiben az érintett létesítmények a „nettó zéró” technológia ellátási láncának részét képező alkotóelemeket gyártanak. Azok az energiaigényes létesítmények azonban, amelyek nem állítanak elő „nettó zéró” technológiákhoz használt alkotóelemeket, jelenleg nem tartoznak az (EU) 2024/1735 rendelet hatálya alá. Ez azzal a kockázattal jár, hogy egyenlőtlen feltételek alakulnak ki az energiaigényes iparágak között, és lassítja a dekarbonizációs erőfeszítéseket. Ezért az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló minden projektre ugyanazoknak az engedélyezési eljárásoknak kell vonatkozniuk.

(15)Az Uniónak stratégiaibb megközelítést kell alkalmaznia a gazdasági súlyának és a belső piacához való hozzáférés értékének kiaknázása során. Ebben az összefüggésben az állami beavatkozás stratégiai alkalmazása elengedhetetlen az Unión belüli kritikus függőségek megelőzéséhez. A közbeszerzések az Unió GDP-jének 15 %-át teszik ki. Az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek ezért adott esetben biztosítaniuk kell, hogy a közbeszerzési követelmények előmozdítsák az ellátási láncok gazdasági biztonságát és rezilienciáját. Az állami támogatási programok is fontos szerepet játszanak a kereslet ösztönzésében a downstream ágazatokban, amelyek egyes stratégiai termékek és technológiák iránti kereslet jelentős részét képviselik. Az ilyen programoknak ezért azokat a kedvezményezetteket kell előnyben részesíteniük, amelyek nagyobb mértékben járulnak hozzá az Unió rezilienciájának megerősítéséhez és dekarbonizációs célkitűzéseinek előmozdításához. Az aukciók döntő fontosságúak a „nettó zéró” technológiák bevezetése szempontjából, és úgy kell kialakítani őket, hogy előmozdítsák az ilyen technológiák – köztük az Unióból származó alkotóelemek – iránti keresletet.

(16)Az Unió és a tagállamok az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) foglaltaknak és nemzetközi kötelezettségvállalásaiknak megfelelően nyitott befektetési környezetet biztosítanak. Ez magában foglalja a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodása (GPA) 31 , valamint a kétoldalú kereskedelmi megállapodások szerinti, a közbeszerzési eljárások és az állami beavatkozás egyéb formáinak elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettségvállalásokat. Az Unió emellett fenntartja magának a jogot, hogy általános vagy biztonsági kivételeket alkalmazzon. A Bizottság rendszeresen értékelni fogja, hogy fennállnak-e azok a feltételek, amelyek alapján valamely harmadik ország kizárható a harmadik országokból származó tartalmakat az uniós származással egyenértékűnek tekintő rendelkezések hatálya alól, és megteszi a megfelelő intézkedéseket. A gazdasági biztonság célja a belső piac védelme és megerősítése. A tagállamok nem támaszkodhatnak a gazdasági biztonságra annak érdekében, hogy megakadályozzák, feltételekhez kössék vagy más módon akadályozzák a más tagállamokból érkező beruházásokat.

(17)A tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek uniós belső piacba való fokozatos integrációja – többek között az uniós szakpolitikákban és programokban való fokozatos részvételük révén – elengedhetetlen az uniós vívmányokhoz való igazodásuk támogatása, a versenyképességük megerősítése, az uniós értékláncokba való mélyebb integrációjuk előmozdítása és az Unió gazdasági biztonságának fokozása érdekében. E rendeletnek ezért hozzá kell járulnia e fokozatos integráció előmozdításához, többek között azáltal, hogy adott esetben, illetve az Unió érdekeivel és célkitűzéseivel összhangban megkönnyíti az említett országok gazdasági szereplőinek részvételét az uniós értékláncokban, az uniós közbeszerzésben, az állami támogatási programokban és az aukciókon.

(18)Elismerve annak fontosságát, hogy az Unióban nagyobb stratégiai autonómia és reziliencia valósuljon meg, az Uniónak is el kell ismernie a koherencia érdekében a partnerországok arra irányuló proaktív erőfeszítéseit, hogy az e rendeletben meghatározott intézkedésekhez hasonlóan kiemelten kezeljék a gazdasági tevékenységekben való belföldi részvételt. Az uniós származási követelményeknek a közbeszerzésre és az állami programokra vonatkozó eljárások bizonyos kategóriáin belüli alkalmazásával összefüggésben az Uniónak megfontoltan figyelembe kell vennie a partnerországoknak az e partnerországokban végrehajtott, uniós finanszírozású vagy támogatott stratégiai befektetésekre vonatkozó tartalmi feltételeit, elfogadva azok fennállását. Ez a stratégiai megközelítés várhatóan fokozza a kölcsönös gazdasági előnyöket, megerősíti a stratégiai partnerségeket, és összhangban van az Unió nemzetközi partnerségekre vonatkozó átfogó célkitűzéseivel.

(19)A keresletoldali intézkedéseknek adott esetben az épületekben, az infrastruktúrában és a gépjárművekben használt acélra, cementre és alumíniumra vonatkozó alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelmények megállapítására kell összpontosítaniuk, mivel ezek az ágazatok a leginkább energiaigényes iparágak. Az egész Unióra kiterjedő célzott keresletoldali intézkedések segíthetnek vezető piacokat létrehozni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az Unióban előállított energiaigényes ipari termékek számára, miközben támogatják a dekarbonizációt és erősítik az Unió ipari bázisát.

(20)Azokat a downstream ágazatokat, amelyekben jelentős kereslet mutatkozik egyes energiaigényes anyagokra, például az építőipart és a gépjárműipart, e rendelet összefüggésében kiemelten kell kezelni az alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelmények, az uniós származási követelmények vagy mindkettő megállapításakor. Ez különösen helyénvaló, mivel ezek az ágazatok jelentős mértékben a közbeszerzés és a támogatási programok hatálya alá tartoznak, miközben az energiaigényes inputok teljes termelési értékhez viszonyított aránya viszonylag alacsony, és ezért minimalizálja az esetleges felár hatását.

(21)A termékekre vonatkozó hatályos uniós jogszabályokkal való szabályozási összhang biztosítása érdekében az építőiparban használt acélt, betont és alumíniumot az (EU) 2024/3110 32 és az (EU) 2024/1781 33 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményeknek megfelelően alacsony szén-dioxid-kibocsátásúnak kell tekinteni.

(22)A tisztaipar-megállapodásról szóló közlemény 34 kiemelte, hogy vezető piacokat kell létrehozni az alacsony kibocsátásintenzitású ipari termékek számára, többek között azáltal, hogy az uniós címkézési rendszer létrehozásával támogatják az ilyen termékeket a belső piacon, kezdve az acélágazattal. Ezt a termékekre vonatkozó olyan már meglévő uniós jogszabályokkal összefüggésben kell értelmezni, amelyek célja a címkézési és tájékoztatási követelmények bevezetése, beleértve az (EU) 2024/3110 és az (EU) 2024/1781 rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján meghatározandó átfogó termékcímkézési követelményeket. Tekintettel arra, hogy mind az elsődleges, mind a másodlagos acélgyártás fontos szerepet játszik az uniós ipari bázis hosszú távú rezilienciája szempontjából, ezeknek a követelményeknek olyan teljesítményosztályokon kell alapulniuk, amelyek figyelembe veszik a technológiai útvonalak eltérő dekarbonizációs erőfeszítéseit, ugyanakkor jutalmazzák a körforgásos jelleget, és szükség szerint kiigazítják a kibocsátásintenzitási küszöbértékeket a gyártásban felhasznált fémhulladék százalékos aránya alapján az olyan termékkategóriák esetében, amelyek jellemzően elsődleges acélgyártást igényelnek. Lehetővé kell tenni továbbá az (EU) 2024/3110 és az (EU) 2024/1781 rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kiegészítését, hogy támogassák a vezető piacok létrehozását azáltal, hogy információkat biztosítanak az alacsonyabb kibocsátásintenzitási teljesítményosztályba tartozó termékekre vonatkozó beruházási döntésekhez az (EU) 2024/1781 rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus által még nem szabályozott vagy az említett rendelettel összhangban elfogadott munkatervben szereplő termékek körébe még nem tartozó ipari termékek esetében. Ennek érdekében lehetővé kell tenni az ipari termékek kibocsátásintenzitásán alapuló önkéntes osztályozási rendszerek létrehozását. A környezeti integritás és az adminisztratív megvalósíthatóság biztosítása érdekében fontos a jól megalapozott és nyomon követett kibocsátáselszámolási módszerek használata. A belföldi létesítmények és létesítményrészek esetében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 35 I. mellékletében releváns termék-referenciaértékeket és rendszerhatárokat, az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletben 36 pedig megbízható kibocsátáselszámolási szabályokat határoz meg. Az importált termékeket illetően az adminisztratív terhek korlátozása érdekében helyénvaló lehetővé tenni az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) keretében már ellenőrzött adatok felhasználását az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 7. cikkének a) pontja alapján elfogadott végrehajtási szabályokkal összhangban. Az ipari termékek kibocsátásintenzitásának pontos tükrözése érdekében a létesítménynek a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 38 I. mellékletének hatálya alá tartozó tevékenységeihez jellemzően kapcsolódó közvetlen kibocsátások mellett helyénvaló figyelembe vennie a közvetett kibocsátások legfontosabb forrásait is, beleértve a gyártási folyamat során felhasznált villamosenergia-, hidrogén- és hőtermelésből származó kibocsátásokat. A következetesség biztosítása és az adminisztratív terhek korlátozása érdekében az alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelmények e rendelet szerinti meghatározásához használt módszertanoknak az EU ETS és a CBAM keretében bejelentett kibocsátások adatait kell használniuk, amennyiben azok rendelkezésre állnak és relevánsak.

(23)Az e rendeletben foglalt célkitűzések elérésének biztosítása érdekében, különös tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai ipari termékek vezető piacainak létrehozására, a közbeszerzési eljárásokban kötelező minimális műszaki előírásokat kell meghatározni az alacsony szén-dioxid-kibocsátási és uniós származási követelmények tekintetében. Ezeket a követelményeket alkalmazni kell e termékeknek az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az építési beruházásokra, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések és a koncessziók keretében történő beszerzésére, amennyiben ezeket a termékeket az említett szerződések alapján végzett tevékenységekhez fogják felhasználni. A közbeszerzési keretnek megfelelően az említett minimális kötelező műszaki előírásoknak el kell kerülniük a verseny mesterséges korlátozását és valamely adott gazdasági szereplő előnyben részesítését. Az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárásokat a 2014/23/EU 39 , a 2014/24/EU 40 és a 2014/25/EU 41 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, valamint az alkalmazandó ágazati jogszabályokkal összhangban kell lefolytatniuk. A termékek és alkotóelemek uniós származását az uniós vámjogszabályokkal összhangban kell meghatározni.

(24)A követelmények észszerű költségek melletti megvalósíthatóságának biztosítása és a verseny korlátozásának elkerülése érdekében meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett az ajánlatkérő szervek kivételes esetben úgy dönthetnek, hogy nem alkalmazzák az alacsony szén-dioxid-kibocsátási és uniós származási követelményeket. E feltételeknek ki kell terjedniük azokra az esetekre, amikor az ilyen követelmények alkalmazása műszaki összeegyeztethetetlenséget eredményezne a projekt üzemeltetése vagy karbantartása tekintetében, például olyan helyzetekben, amikor az ilyen termékek használata veszélyeztethetné az épület vagy infrastruktúra építési munkálataira vonatkozóan az (EU) 2024/3110 rendeletben meghatározott alapvető követelmények teljesítését. Az e rendeletben meghatározott követelmények kizárólag a 2014/23/EU irányelv, a 2014/24/EU irányelv és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra alkalmazandók, vagyis azokra az eljárásokra, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja az említett irányelvekben meghatározott értékhatárokat. Ennek megfelelően az említett irányelvek hatályán kívül eső közbeszerzési eljárásokra – beleértve az alkalmazandó értékhatárok alatti eljárásokat is – nem vonatkozhatnak az e rendeletben meghatározott követelmények, elkerülve ezáltal az ajánlatkérő szervek által – többek között helyi szinten – végrehajtott kis értékű beszerzésekre vonatkozó aránytalan kötelezettségeket.

(25)A 2025. december 16-án elfogadott gépjárműipari csomag tartalmaz egy, az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 módosítására irányuló javaslatot, amely többek között extra kibocsátási egységek odaítéléséről rendelkezik az Unióban 2035 előtt gyártott megfizethető, kis méretű elektromos járművek esetében, és módosítja a 2035-ös kibocsátáscsökkentési célkitűzést, miközben a fennmaradó kibocsátásokat az Unióban gyártott alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél vagy megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok felhasználásával kell kompenzálni. A gépjárműipari csomag része [a tiszta vállalati járművekről szóló rendeletre irányuló javaslat] is, amely a vállalati járművek pénzügyi támogatását az Európai Unióban gyártott kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású vállalati járművekre korlátozza. A jogbiztonság, valamint a módosított (EU) 2019/631 rendelettel és [a tiszta vállalati járművekről szóló rendeletre irányuló javaslattal] való összhang biztosítása érdekében e rendeletnek meg kell határoznia az „Unióban gyártott megfizethető, kis méretű elektromos járművek”, az „Unióban gyártott alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél” és az „Unióban gyártott vállalati személygépkocsik és kisteherautók” fogalmát.

(26)Az eljárások egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzése nem róhat aránytalan terhet a gazdasági szereplőkre vagy az ajánlatkérő szervekre. Az ellenőrzési rendszernek ezért a gazdasági szereplők nyilatkozatán kell alapulnia. Ez a megközelítés összhangban van a közbeszerzés 2014/24/EU irányelv által létrehozott általános keretével, különösen annak 59. cikkével, amely nyilatkozaton alapuló megfelelőséget ír elő, amelyet a nyertes ajánlattevőnek utólag ellenőriznie kell. Járművek esetében a gyártóknak a megfelelőségi nyilatkozatnak az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 43 összhangban történő kiállításakor mellékelniük kell egy kísérő dokumentumot, amely tanúsítja, hogy a járművek megfelelnek a vonatkozó uniós származási követelményeknek. Ennek a dokumentumnak egyenértékűnek kell lennie a nyilatkozattal, és az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést igazoló okirati dokumentumok részét kell képeznie.

(27)Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletben megállapított követelmények továbbra is megfelelőek maradjanak, még akkor is, ha a piaci feltételek, a technológiai fejlődés, valamint az Unió éghajlat-politikai és belső piaci célkitűzései folyamatosan változnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy objektív kritériumok és a nyomonkövetési eredmények alapján felülvizsgálja a követelményeket. Annak értékelésekor, hogy felül kell-e vizsgálni az uniós származási követelményeket, az alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelményeket vagy mindkettőt, a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó jogszabályi keretekben bekövetkezett fejleményeket, beleértve a származási szabályokra vonatkozó vámjogszabályokat, a 2003/87/EK irányelvben meghatározott kibocsátáskereskedelmi rendszert, az (EU) 2023/956 rendeletben meghatározott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust és a piacvédelmi eszközöket.

(28)A – többek között külföldi gazdálkodó egységektől származó – befektetések döntő szerepet játszanak az erős belső piac és a területi kohézió előmozdításában, különösen az innováció előmozdításával és az Unión belüli gazdasági növekedés ösztönzésével, ami elengedhetetlen az Unió versenyképességéhez. Kivételes körülmények között azonban a globális gyártási kapacitás terén nagyon jelentős piaci pozícióval rendelkező harmadik országokból származó különösen nagy befektetések esetében fennáll a kockázata annak, hogy megzavarják a belső piac fejlődése szempontjából különösen fontos, kialakulóban lévő stratégiai ágazatok fontos ellátási láncait és biztonságát. A tagállamok által az ilyen befektetésekre alkalmazott eltérő feltételek széttagolják a belső piacot, mivel egyenlőtlen feltételeket teremtenek a befektetők számára, lehetővé téve az olyan befektetéseket, amelyek nem nyújtanak valódi hozzáadott értéket az uniós gazdaság számára, miközben jelentős kockázatot jelentenek ezen ágazatok fejlődésére és ellátásbiztonságára nézve, és „szabályozási arbitrázsra” ösztönzik a befektetőket. Az ilyen befektetések feltételek nélküli folytatásának lehetővé tétele azt jelentheti, hogy a kiválasztott stratégiai technológiákhoz és innovatív gyártási tevékenységekhez kapcsolódó hozzáadott érték létrehozása az Unión kívül marad, ami káros hatással van az Unió ellátásbiztonságára és technológiai fejlődésére a kialakulóban lévő stratégiai ágazatokban. Emellett a belső piac ilyen nagy befektetéseknek való feltétel nélküli kitettsége azzal a kockázattal jár, hogy megkérdőjelezi az Unióban a kettős átálláshoz és a védelmi képességekhez szükséges műszaki haladást. Ezért e rendelet rendelkezéseinek biztosítaniuk kell, hogy a különösen jelentős piaci pozícióval rendelkező harmadik országokból származó ilyen nagy befektetések ne zavarják meg az Unió ellátásbiztonságát és gazdasági biztonságát, és biztosítaniuk kell a műszaki haladást a kialakulóban lévő stratégiai ágazatokban. Ha az ilyen befektetések nem biztosítanak kellő uniós részvételt és technológiatranszfert, a kialakulóban lévő stratégiai ágazatok hosszú távú ellátásbiztonsága akadályokba ütközik az érintett globális ellátásban jelentős részesedéssel rendelkező országtól független uniós kapacitások hiánya miatt. Megállapítást nyert továbbá, hogy az ilyen befektetések némelyike nem jár uniós munkavállalók érdemi foglalkoztatásával, ami veszélyezteti a belső piacon a kialakulóban lévő stratégiai ágazatok fejlődéséhez elengedhetetlen készségek fejlesztését.

(29)Annak biztosítása érdekében, hogy a belső piac továbbra is vonzó maradjon a befektetések számára, és hogy a befektetések hozzáadott értéket teremtsenek az Unió gazdasága és társadalma számára, közös feltételeket kell megállapítani a kialakulóban lévő gyártási stratégiai ágazatokba történő közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozóan. Ezeknek az ágazatoknak olyan, innovációs potenciállal rendelkező feldolgozóipari ágazatoknak kell lenniük, amelyek esetében az uniós gazdálkodó egységek nincsenek a globális innovációs élvonalban vagy annak közelében, és adott esetben biztosítani kell az uniós kapacitásokat és részvételt. Harmonizált kritériumokat kell alkalmazni azon harmadik országok külföldi befektetőire, amelyek a kialakulóban lévő stratégiai ágazatokban a globális gyártási kapacitás több mint 40 %-ával rendelkeznek. Az e rendeletben foglalt rendelkezések hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságnak nyomon kell követnie az ilyen ágazatok globális gyártási kapacitását, és közzé kell tennie az eredményeket.

(30)Zöldmezős külföldi befektetés akkor valósul meg, ha egy külföldi befektető vagy egy külföldi befektető uniós leányvállalata új létesítményeket hoz létre vagy új vállalkozást alapít az Unióban. Mind a zöldmezős, mind a barnamezős külföldi befektetéseknek e rendelet hatálya alá kell tartozniuk, amennyiben magukban foglalják egy uniós célvállalkozás vagy uniós eszköz feletti ellenőrzés megszerzését, mivel mindkettő hatással lehet a jól működő belső piacra.

(31)A befektetések felülvizsgálatát és a harmonizált feltételek alkalmazását e rendelettel összhangban kell elvégezni. Ennek során figyelembe kell venni az összes rendelkezésre álló információt, és be kell tartani az arányosság elvét. Ezenkívül a nemzeti hatóságok vagy a Bizottság által a külföldi befektetések felülvizsgálata tekintetében hozott valamennyi intézkedésnek meg kell felelnie az uniós jognak, különösen az EUMSZ 49. és 63. cikkének.

(32)Ezért e rendelet rendelkezéseit az e rendeletben megállapított küszöbértékeknek megfelelően alkalmazni kell a kialakulóban lévő stratégiai ágazatokba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre, eltérve az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 alapján létrehozott átvilágítási mechanizmustól. Ezenkívül e rendelet rendelkezéseit az uniós versenyjogi eszközök, többek között az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 és a 139/2004/EK tanácsi rendelet 46 sérelme nélkül kell alkalmazni.

(33)A közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó kritériumoknak ki kell terjedniük a harmadik országbeli befektetők (a továbbiakban: külföldi befektetők) által az Unióban eszközölt befektetésekre a kialakulóban lévő stratégiai ágazatokban. Szükség lehet azonban arra, hogy ezek a követelmények a harmadik országbeli személyek vagy jogalanyok közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló jogalanyok, függetlenül a végső tulajdonos székhelyétől, (a továbbiakban: a külföldi befektető leányvállalata) Unióba irányuló befektetéseire is kiterjedjenek, mivel azok a jelentős piaci részesedéssel rendelkező harmadik ország által gyakorolt ellenőrzés miatt ugyanúgy képesek megzavarni a belső piac működését, beleértve annak ellátásbiztonságát és gazdasági biztonságát. A befektetési hatóságoknak ezért alkalmazniuk kell a befektetési kritériumokat, ha azok egyértelműen szükségesek a közbiztonság, az ellátás és a gazdasági biztonság, valamint a környezeti fenntarthatóság Unión belüli eredményes védelméhez, illetve ha a zöld és digitális átállás és a védelem szempontjából elengedhetetlenek a belső piac terén megvalósuló műszaki haladás szempontjából. Továbbá a rendeletben foglalt rendelkezések kijátszásának megakadályozása érdekében, amennyiben észszerűen nem állnak rendelkezésre alternatív intézkedések. A külföldi befektető leányvállalata által végrehajtott befektetésekre vonatkozóan előírt feltételek arányos alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy értékelje a bejelentést, és felkérje a befektetési hatóságot bizonyos feltételek előírására. A külföldi befektető e rendelet értelmében vett leányvállalata által végrehajtott közvetlen külföldi befektetések felülvizsgálatán kívül a más uniós tagállamokból származó befektetéseket nem szabad feltételekhez kötni vagy visszatartani.

(34)Tartós kapcsolatot kell biztosítani a külföldi befektető és az uniós célvállalkozás között, akár közvetlenül a külföldi befektető, akár egy, az Unióban letelepedett és egy külföldi befektető ellenőrzése alatt álló jogalany valósítja azt meg. Ez azonban nem vonatkozik a vállalati részvények pusztán pénzügyi befektetési célú, a vállalkozás irányításának vagy ellenőrzésének befolyásolására irányuló szándék nélküli megszerzésére (a továbbiakban: portfólióbefektetések).

(35)A vállalatcsoporton belüli szerkezetátalakítási műveletek, valamint a pénzügyi intézményekbe történő befektetések, amennyiben azok szanálási eszközök alkalmazásához, illetve leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlásához kapcsolódnak, nem tartoznak e rendelet hatálya alá. A belső szerkezetátalakításokat csak annyiban kell kizárni az alkalmazás hatálya alól, amennyiben azokat kizárólag egy uniós célvállalkozás vagy azon vállalatcsoport belső átszervezése céljából hajtják végre, amelyhez az uniós célvállalkozás tartozik, anélkül, hogy ez bármilyen változást eredményezne az uniós célvállalkozás tényleges tulajdonlásában vagy ellenőrzésében. Különösen ki kell zárni a belső szerkezetátalakításokat, ha azok nem eredményeznek olyan helyzetet, amelyben egy új külföldi befektető tulajdonjogot vagy ellenőrzést szerez az uniós célvállalkozás vagy egy olyan vállalat felett, amely közvetlenül vagy közvetve az uniós célvállalkozás tulajdonosa vagy azt ellenőrzi, vagy ha a külföldi befektetők tulajdonában lévő részvények száma nő, vagy ha az ügylet olyan további jogokat eredményez a külföldi befektetők számára, amelyek változást idézhetnek elő egy vagy több külföldi befektetőnek az uniós célvállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében való tényleges részvételében.

(36)A közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó kritériumokat csak azokra a közvetlen külföldi befektetésekre kell alkalmazni a kialakulóban lévő stratégiai ágazatokban, amelyek elérik azt a befektetési küszöbértéket, amely képes megzavarni a belső piac működését. Úgy kell tekinteni, hogy a 100 millió EUR küszöbérték hatással lehet a belső piac megfelelő működésére a kialakulóban lévő stratégiai ágazatokban. Az e rendelet hatálya alá tartozó ilyen közvetlen külföldi befektetések magas kockázatot jelentenének az Unió biztonságára és környezeti fenntarthatóságára nézve, ugyanakkor a harmonizált feltételeknek való megfelelés nélkül nem teremtenének elegendő hozzáadott értéket, beleértve a befektetéshez való uniós hozzájárulás biztosítását, az Unió technológiai fejlődésének fokozását, az uniós munkavállalók foglalkoztatását és a belső piac uniós értékláncaihoz való hozzájárulást.

(37)E rendelet hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében minden tagállamnak ki kell jelölnie egy befektetési hatóságot, amelynek értékelnie kell a külföldi gazdálkodó egységek kialakulóban lévő stratégiai ágazatokba történő befektetéseinek feltételeit. Ezenkívül rendelkeznie kell a feladatai hatékony és független ellátásához szükséges jogi, igazgatási és pénzügyi erőforrásokkal, kellő figyelmet fordítva az (EU) 2019/452 rendelet végrehajtásáért már jelenleg is felelős hatóságokra.

(38)Annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan azonosíthassák az e rendeletben meghatározott befektetéseket, a külföldi befektetőknek értesíteniük kell az illetékes hatóságokat, mielőtt jelentős részesedést szereznének vagy hoznának létre az Unión belüli vállalkozásokban vagy eszközökben. A vállalkozások és az eszközök feletti ellenőrzést biztosító tulajdonosi vagy egyéb jogok 30 %-ára vonatkozó küszöbérték meghatározásának biztosítania kell, hogy a mechanizmus kiterjedjen azokra a befektetésekre, amelyek hatással lehetnek a belső piac megfelelő működésére.

(39)Az intézkedéseknek a szétdarabolt vagy közvetett felvásárlások révén történő kijátszása kockázatának minimalizálása érdekében, amennyiben több külföldi befektető összehangoltan jár el, vagy amennyiben a befektetések kapcsolódó szervezeteken vagy összetett tulajdonosi struktúrákon keresztül valósulnak meg, a befektetési hatóságnak az érintett befektetők érdekeltségeit együttesen kell figyelembe vennie a befektetési érték és a bejelentési küszöbérték meghatározásakor. Az összesítést az ugyanazon uniós vállalkozásban vagy eszközben meglévő közvetett vagy közvetlen, egyéni vagy közös részesedésekre is alkalmazni kell annak biztosítása érdekében, hogy az egymást követő, jelentős befolyáshoz vagy ellenőrzéshez vezető ügyleteket megfelelően bejelentsék.

(40)Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió részt vegyen a jelentős globális pozícióval rendelkező harmadik országokból származó nagy közvetlen külföldi befektetésekben, e rendeletnek korlátozásokat kell megállapítania arra vonatkozóan, hogy a külföldi befektetők milyen mértékű tulajdont és ellenőrzést szerezhetnek az uniós vállalkozásokban és eszközökben. Ennek megfelelően a külföldi befektetők sem közvetve, sem közvetlenül nem hozhatnak létre, szerezhetnek, birtokolhatnak vagy gyakorolhatnak a részvénytőke, a szavazati jogok vagy az ezekkel egyenértékű tulajdonosi érdekeltségek 49 %-át meghaladó tulajdonosi érdekeltséget egyetlen uniós célvállalkozásban sem, és nem hozhatnak létre vagy szerezhetnek egyenértékű tulajdonjogot, haszonbérleti jogot vagy más olyan jogot, amely ellenőrzést biztosít egy uniós eszköz felett.

(41)Annak biztosítása érdekében, hogy a külföldi befektetők és az uniós szervezetek az uniós partnerek megfelelő részvételének biztosítása mellett együttműködjenek a kialakulóban lévő stratégiai ágazatokban, közös vállalkozásokra vonatkozó követelményeket kell előírni, amelyek szerződéses megállapodásokat is magukban foglalnak. A közös vállalkozásban a külföldi befektető nem rendelkezhet a részvénytőke, a szavazati jogok vagy az ezekkel egyenértékű tulajdonosi érdekeltségek, illetve a közös vállalkozásban részt vevő bármely uniós szervezetben ellenőrzést biztosító egyéb jogok több mint 49 %-ával. Ennek a feltételnek az Unió stratégiai autonómiájához is hozzá kell járulnia, és hozzáadott értéket kell biztosítania a belső piac számára.

(42)A közvetlen külföldi befektetések jóváhagyási feltételeinek részeként értékelni kell, hogy a technológiatranszfer hozzájárulhat-e e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez. E célból a külföldi befektetőket ösztönözni kell arra, hogy licenciába adják az uniós célvállalkozásnak, a közös vállalkozásnak vagy az uniós eszközt megszerző vagy tulajdonló jogalanynak azokat a releváns szellemitulajdon-jogokat és a know-how-t, amelyek az érintett gazdasági tevékenységnek a közvetlen külföldi befektetéssel összefüggésben történő végzéséhez szükségesek. A külföldi befektetőnek ezért megfelelő, szellemi tulajdonra vonatkozó licenciaszerződést vagy -szerződéseket kell kötnie az uniós célvállalkozással, a közös vállalkozással vagy az uniós eszközt megszerző vagy tulajdonló jogi személlyel. E megállapodások hatályának és feltételeinek, például az érintett szellemitulajdon-jogok pontos meghatározásának, a licencia kizárólagos jellegének, a licenc időtartamának vagy a titoktartást biztosító intézkedéseknek meg kell felelniük a körülményeknek, valamint az e rendelet és a vonatkozó befektetés keretében kitűzött céloknak. A külföldi befektetőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy megadja a birtokában lévő szellemitulajdon-jogokra és releváns know-how-ra vonatkozó, az érintett gazdasági tevékenységhez szükséges megfelelő hasznosítási engedélyeket. Ez úgy valósítható meg, ha a befektetési hatósággal bizalmasan ismerteti a lehetséges hasznosítási megállapodások fő szempontjait.

(43)Amennyiben az uniós célvállalkozás vagy az uniós eszközt megszerző vagy tulajdonló jogalany a külföldi befektetést megelőzően egy találmányhoz, alkotáshoz vagy szellemi tulajdon védelme alá tartozó bármely más eszközhöz fűződő szellemitulajdon-jogokkal rendelkezik, ezeknek a szellemitulajdon-jogoknak teljes mértékben és kizárólagosan az uniós célvállalkozás vagy az uniós eszközt megszerző vagy tulajdonló jogalany ellenőrzése alatt kell maradniuk. A külföldi befektető nem tarthat igényt szellemitulajdon-jogokra, és nem végezhet olyan tevékenységet, amely befolyásolná az uniós célvállalkozás vagy az uniós eszközt megszerző vagy tulajdonló jogalany azon képességét, hogy a külföldi befektetést megelőző találmányaira, alkotásaira, védjegyeire, formatervezési mintáira vagy bármely más releváns eszközére vonatkozó szellemitulajdon-jogokat birtokolja és gyakorolja. Amennyiben a találmány, az alkotás vagy a szellemitulajdon-védelem hatálya alá tartozó bármely más eszköz az uniós célvállalkozás vagy az uniós eszközt megszerző vagy tulajdonló jogalany és a külföldi befektető közötti együttműködés vagy a közös vállalkozás eredményeként jött létre, a szellemitulajdon-jogoknak – a körülményektől függően – a külföldi befektető, az uniós célvállalkozás vagy az uniós eszközt megszerző vagy tulajdonló jogalany közös tulajdonát kell képezniük. A szellemitulajdon-jogok közös tulajdonlásának feltételeit lehetőség szerint a közvetlen külföldi befektetés jóváhagyása előtt meg kell határozni, és tájékoztatni kell róluk a befektetési hatóságot. E feltételeknek magukban kell foglalniuk annak tisztázását, hogy egy társtulajdonosnak lehetősége van-e hasznosítási engedélyt adni és jogsértési eljárást indítani, valamint tartalmazniuk kell a szellemitulajdon-jogok benyújtására és bejegyzésére vonatkozó pénzügyi megállapodásokat és a hasznosítási megállapodásokat. Jogi személyiséggel nem rendelkező közös vállalkozás esetében tájékoztatni kell a befektetési hatóságot a szellemi tulajdon tulajdonjogáról.

(44)Biztosítani kell, hogy a külföldi befektetőknek az e rendelet hatálya alá tartozó nagy közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos szakértelme hozzájáruljon az Unió technológiai fejlődésének fokozásához az uniós célvállalkozáson, a közös vállalkozáson vagy az uniós eszközt megszerző vagy tulajdonló jogi személyen belül és kívül egyaránt. E célból a külföldi befektetőknek be kell fektetniük az Unión belül végrehajtandó kutatás-fejlesztési projektekbe, és biztosítaniuk kell, hogy az Unió élvezhesse az elért eredmények előnyeit. Ezért a közvetlen külföldi befektetés jóváhagyásához figyelembe veendő feltételek részeként értékelni kell, hogy a külföldi befektetők kutatás-fejlesztési beruházásai megfelelőek-e e célkitűzés eléréséhez. Az ilyen beruházások az Unióban létrehozott kutatóintézmények javát is szolgálhatják, többek között az uniós célvállalkozással, a közös vállalkozással vagy az uniós eszközt megszerző vagy tulajdonló jogi személlyel együttműködésben megvalósuló közös projektek keretében. Ezek a befektetések az uniós célvállalkozáson, a közös vállalkozáson vagy az uniós eszközt megszerző vagy tulajdonló jogi személyen belül is megvalósíthatók konkrét kutatás-fejlesztési tevékenységek fejlesztése vagy végrehajtása céljából. Ezek a befektetések magukban foglalhatják az uniós munkavállalók képzését vagy az uniós célvállalkozáson, a közös vállalkozáson vagy az uniós eszközt megszerző vagy tulajdonló jogalanyon belül megvalósuló kutatás-fejlesztési projektek közvetlen vagy közvetett pénzügyi támogatását is. Az Unióban végrehajtandó kutatás-fejlesztési projektekbe történő befektetésekkel kapcsolatban végzett értékelések nem sérthetik az uniós versenyjogi eszközöket, többek között az (EU) 2022/2560 és a 139/2004/EK rendeletet.

(45)A kialakulóban lévő stratégiai ágazatokban a külföldi szervezetek által végrehajtott befektetések belső piacba való fenntartható integrálásának és a készségfejlesztésnek az előmozdítása, valamint a befektetés helyén az érdemi társadalmi hozzájárulás biztosítása érdekében az ilyen befektetéseknek adott mértékben uniós munkavállalókat kell foglalkoztatniuk, és megfelelő képzési és kapacitásépítési intézkedéseket kell biztosítaniuk, bevonva az oktatási és képzési szolgáltatókat, valamint a szociális partnereket. A külföldi befektetőnek biztosítania kell, hogy az e rendeletben megállapított küszöbértékek a munkavállalók valamennyi kategóriája esetében teljesüljenek, beleértve az operatív, műszaki, felügyeleti és vezetői pozíciókat.

(46)A kialakulóban lévő stratégiai ágazatok ipari kapacitásának megerősítése és a közvetlen külföldi befektetéseknek az Unió ipari ökoszisztémájába való integrálása érdekében az Unióban gyártott inputok bizonyos részét bele kell foglalni az ilyen beruházások révén az uniós piacon forgalomba hozott termékekbe.

(47)Annak biztosítása érdekében, hogy a közvetlen külföldi befektetések az e rendeletben megállapított hat feltétel közül legalább négynek megfeleljenek, az illetékes befektetési hatóságnak minden bejelentést meg kell vizsgálnia, és indokolással ellátott határozatot kell hoznia annak jóváhagyásáról vagy elutasításáról. A befektetési hatóságoknak meg kell állapítaniuk a feltételek teljesülését, vagy adott esetben a külföldi befektetőnek a feltételek teljesítésére irányuló szándékát. Az ilyen befektetések nem hajthatók végre a befektetési hatóság kifejezett jóváhagyása nélkül. Ennek megfelelően a külföldi befektetőknek az adott közvetlen külföldi befektetéssel kapcsolatos gazdasági tevékenységük megkezdése előtt meg kell felelniük bizonyos feltételeknek. A befektetési hatóságoknak olyan időkereten belül kell dönteniük, amely mind az eljárási hatékonyságot, mind a jogbiztonságot biztosítja. Amennyiben az ügy összetettsége vagy a további információk szükségessége indokolja, ez az időkeret indokolt és kellően megalapozott okokból meghosszabbítható.

(48)A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a beérkezett bejelentésekről annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan nyomon követhesse a befektetési környezetet, és harmonizált befektetési keretet biztosíthasson a belső piacon.

(49)E rendelet belső piacon való horizontális alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy véleményt nyilvánítson arról, hogy egy befektetés megfelel-e az ebben a rendeletben meghatározott feltételeknek. Az ilyen véleményt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Amennyiben a befektetési hatóság a határozatában el kíván térni a Bizottság véleményétől, a jóváhagyási eljárást további két hónappal meg kell hosszabbítania a Bizottság érveinek megfelelő értékelése érdekében. Határozathozatalkor a tagállamoknak meg kell indokolniuk, hogyan vették figyelembe a Bizottság véleményét.

(50)E rendelet egységes piacon való horizontális alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésére vagy a közvetlen külföldi befektetés által érintett tagállam kezdeményezésére felülvizsgálja a közvetlen külföldi befektetéseket. Ez különösen igaz azokra a befektetésekre, amelyek több tagállamot érintenek, a nagy értékű befektetésekre, valamint azokra a befektetésekre, amelyek az egységes piacra gyakorolt hatásuk miatt különös stratégiai jelentőséggel bírnak az Unió számára.

(51)A befektetési hatóságoknak nemcsak a közvetlen külföldi befektetés bejelentésének időpontjában kell biztosítaniuk a feltételeknek való megfelelést, hanem adott esetben annak teljes időtartama alatt is, hogy maximalizálják a közvetlen külföldi befektetés előnyeit a belső piacon.

(52)Annak biztosítása érdekében, hogy a kialakulóban lévő stratégiai ágazatokban a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó kritériumok továbbra is megfelelőek legyenek még akkor is, ha a piaci feltételek, a technológiai fejlődés és az Unió versenypolitikai célkitűzései folyamatosan változnak, a Bizottságnak nyomon kell követnie a stratégiai ágazatok globális gyártási trendjeit, és felhatalmazást kell kapnia arra, hogy olyan végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyek külföldi befektetésekre vonatkozó követelményeket írnak elő további stratégiai ágazatok számára. A Bizottságnak különösen a küszöbértéket kell értékelnie, valamint azt, hogy az e rendeletben említett valamennyi befektetési kritérium megfelelő és szükséges-e e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez.

(53)Az ipari tevékenység klaszterekbe szervezése jelentősen hozzájárulhat e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez és bizonyos stratégiai ágazatok belső piaci megerősítéséhez. Ezért helyénvaló előmozdítani az ipar felgyorsítására szolgáló területek fejlesztését. Az ipari szimbiózis előmozdítása érdekében az ilyen területek földrajzi hatályát korlátozni kell. A területek kijelölésekor a tagállamoknak – adott esetben a regionális hatóságokkal együttműködve – figyelembe kell venniük az ipari termelést (különösen bizonyos stratégiai ágazatok esetében) és régióik általános fejlettségi szintjét, különös tekintettel a kevésbé fejlett és az átalakulóban lévő régiókra. Továbbá az uniós ipari bázis rezilienciájának, stratégiai autonómiájának és versenyképességének megerősítése érdekében az ipar felgyorsítására szolgáló területek kijelölésének igazodnia kell a stratégiai projektekhez és más uniós kezdeményezésekhez, például a „nettó zéró” ipari tevékenységek felgyorsítását célzó völgyekhez.

(54)Az ipar felgyorsítására szolgáló területeken végrehajtott, az ipar felgyorsítását célzó intézkedéseknek megfelelő szinergiákra kell törekedniük más uniós kezdeményezésekkel, többek között az uniós jogszabályokban elismert stratégiai projektekkel, a „nettó zéró” ipari tevékenységek felgyorsítását célzó völgyekkel és az uniós finanszírozási lehetőségekkel annak érdekében, hogy összehangolják a belső piac stratégiai prioritásait, és kedvezőek legyenek az Unió stratégiai autonómiája és versenyképessége szempontjából létfontosságú ipari létesítmények számára. Ezeket az előnyöket az (EU) XXXX/[XX] rendelet 47 (Európai Versenyképességi Alap) értelmében versenyképességi pecséttel rendelkező vállalkozásokra is ki kell terjeszteni, kivéve, ha a tagállam kifejezetten kizárja őket.

(55)A kritikus fontosságú nyersanyagokkal való megfelelő ellátásnak az ipar felgyorsítására szolgáló területeken megvalósuló projektek esetében való lehetővé tétele érdekében az (EU) 2024/1252 rendelet 35. cikkével létrehozott, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testületnek platformot kell biztosítania a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncában az ipar felgyorsítására szolgáló területeken jelentkező szűk keresztmetszetekre vonatkozó információcseréhez. Lehetővé kell tenni, hogy a releváns területeken megvalósuló projektek kihasználhassák az (EU) 2024/1252 rendelet 25. cikkével létrehozott közös beszerzési mechanizmus előnyeit, hogy összesítsék a stratégiai fontosságú nyersanyagok iránti keresletüket, és erősítsék tárgyalási pozíciójukat a potenciális eladókkal, különösen akkor, ha a projektekben kis- és középvállalkozások (kkv-k) és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok is részt vesznek.

(56)Az ipar felgyorsítására szolgáló területek megfelelő és időben történő energiaellátása alapvető előfeltétel a hatékony működés és a gyártási tevékenységek fejlesztése szempontjából. A jövőbeli energiaigényre vonatkozó megbízható és pontos információk hozzájárulnak a költséghatékony hálózatfejlesztéshez. A tagállamoknak ezért minden, az ipar felgyorsítására szolgáló területre vonatkozóan elemzést kell készíteniük, amelyben azonosítják azok jövőbeli energiaszükségleteit. Ennek az elemzésnek az a célja, hogy információkkal szolgáljon a nemzeti hálózattervezéshez, és ezáltal hozzájáruljon a célzott előzetes hálózati beruházásokhoz és a gyorsabb energetikai összeköttetésekhez az ipar felgyorsítására szolgáló területeken. A hatály meghatározásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a releváns közlekedési és hálózati infrastruktúra rendelkezésre állását. A nemzeti hálózatfejlesztési terveknek tartalmazniuk kell az ilyen értékelések eredményeit, hogy a jövőbeli hálózattervezés során megfelelően azonosítani lehessen azokat a pontokat, ahol a jövőben energiakereslet mutatkozik.

(57)Az ipar felgyorsítására szolgáló területeket úgy kell kijelölni, hogy biztosított legyen az oktatási és képzési lehetőségekhez való hozzáférés, illetve azok megszervezése a szakképzett munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.

(58)Az ipar felgyorsítására szolgáló területek fejlesztésének előmozdítása és az e területeken folytatott ipari tevékenységekhez szükséges engedélyezési eljárások felgyorsítása érdekében a tagállamoknak összesített alapengedélyt kell létrehozniuk, amely tükrözi az egyes azonosított, az ipar felgyorsítására szolgáló területek sajátos jellemzőit, és az ott telepítendő ipari gyártási ágazathoz vagy ágazatokhoz igazodik. A hatóságok által kiadott összesített alapengedélynek ki kell terjednie a területen folytatott ilyen tevékenységekhez általában szükséges engedélyekre, kivéve a létesítményspecifikus engedélyeket, például a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 48 előírt engedélyeket és a hálózati csatlakozási engedélyt. Következésképpen a projektgazdáknak csak az összesített alapengedély hatálya alá nem tartozó tevékenységekre vonatkozóan kell további engedélyeket beszerezniük, valamint szükség esetén a környezeti vizsgálatok esetében. Az uniós és nemzeti szinten védett területeket potenciálisan érintő tevékenységek esetében a vonatkozó engedélyek csak annak biztosítását követően adhatók ki, hogy a tevékenységek összeegyeztethetők e területek természetvédelmi célkitűzéseivel. Ennek a megközelítésnek jelentősen fel kell gyorsítania az engedélyezési eljárásokat, és csökkentenie kell az azokhoz kapcsolódó adminisztratív terheket, miközben fenntartja a magas szintű környezetvédelmi normákat.

(59)Az Unió stratégiai autonómiáját és gazdasági biztonságát a releváns feldolgozóipari termékek biztonságos, fenntartható és reziliens kínálatához való hozzáféréssel biztosító keret létrehozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan: az olyan harmadik országok jegyzékének módosításai, amelyek előállított alkotóelemei nem tekinthetők egyenértékűnek az uniós származással, az uniós származási és alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelmények bevezetése vagy módosítása, többek között a további „nettó zéró” technológiák, valamint a II. és III. mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások tekintetében, a vegyipari termékekre vonatkozó uniós keresletoldali intézkedések meghatározása, figyelembe véve többek között a kritikus fontosságú vegyi anyagokkal foglalkozó szövetség ajánlásait, a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó kritériumoknak további kialakulóban lévő stratégiai ágazatokra való kiterjesztése, a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó kritériumok tekintetében a közös eljárási szabályok meghatározása, valamint a termékek kibocsátásintenzitásán alapuló osztályozási rendszerek létrehozása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 49 megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(60)Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az Unióból származó termékek és alkotóelemek arányának kiszámítására és a 15. cikkben megállapított feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló módszer meghatározása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 50 megfelelően kell gyakorolni.

(61)A Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk alapján értékelnie kell ezt a rendeletet. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) bekezdése értelmében ennek az értékelésnek öt kritériumon (hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és uniós hozzáadott érték) kell alapulnia. Emellett alapul kell szolgálnia a további lehetséges intézkedések hatásvizsgálatához is.

(62)Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak szankciókat kell előírniuk azokra a vállalkozásokra, amelyek nem teljesítik kötelezettségeiket. Az ilyen szankciók nem érintik az e rendeletben meghatározott konkrét, például a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó szankciós követelményeket, és azokon felül alkalmazandók. Ezért szükséges, hogy a tagállamok nemzeti jogukban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítsanak meg e rendelet be nem tartása esetére. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a projektgazdák a nemzeti joggal összhangban adott esetben közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálatért folyamodhassanak.

(63)E rendelet felülvizsgálatakor a Bizottságnak értékelnie kell, hogy szükség van-e a III. és IV. fejezetben foglalt rendelkezések módosítására. Fontolóra kell vennie különösen a célzott uniós származás bevezetését az Unió gazdasági biztonsága szempontjából kritikus közlekedési ágazatokban, nevezetesen a hajóépítésben és a vasúti járművek építésében. A Bizottságnak mérlegelnie kell a repüléstechnikai termékekbe és alkatrészekbe történő közvetlen külföldi befektetések fokozott felülvizsgálatának bevezetését is.

(64)Az egységes digitális kaput létrehozó (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet 51 általános szabályokat ír elő a belső piac működése szempontjából lényeges információkhoz, eljárásokhoz és segítségnyújtási szolgáltatásokhoz való online hozzáférés biztosítására vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a vállalkozások és a feldolgozóipari projektgazdák – többek között a határokon átnyúló projektek esetében – további szükségtelen adminisztratív terhek nélkül, közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, az e rendelet szerinti engedélyezési eljárás keretében bármely érintett hatóságnak benyújtandó információkat az (EU) 2018/1724 rendelet I. melléklete határozza meg. A kapcsolódó eljárásokat az említett rendelet II. melléklete tartalmazza annak biztosítása érdekében, hogy a projektgazdák igénybe vehessék a teljes mértékben online eljárásokat és az egyszeri adatszolgáltatást támogató technikai rendszert. A feldolgozóipari projektgazdák számára különösen kell lehetővé tenni, hogy az (EU) 2018/1724 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével, valamint a II. mellékletével összhangban teljes mértékben online hozzáférjenek az engedélyezési eljáráshoz, és elvégezzék azt. Az (EU) 2018/1724 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(65)Az (EU) 2024/1735 rendelet rezilienciakövetelményeket vezet be számos „nettó zéró” technológiájú végtermékre vonatkozóan. E követelmények célja az egyes harmadik országoktól való ellátási függőség csökkentése, de nem elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az uniós iparágak számára a belső piacban rejlő lehetőségek bővítését, és a kijátszás kockázatát hordozzák magukban. Az ilyen kihívások kezelése érdekében a jogszabályi keretnek ezért célzott kiegészítő beavatkozás révén biztosítania kell a technológiai know-how Unión belüli vonzásának és megtartásának szükségességét.

(66)Az e rendeletben meghatározott közbeszerzési rendelkezéseknek az (EU) 2024/1735 rendelet rezilienciára vonatkozó rendelkezéseire kell épülniük, és ki kell egészíteniük őket az elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerekre, a fotovoltaikus napenergia-technológiákra, a hőszivattyúkra, a szárazföldi és tengeri szélenergia-technológiákra, az elektrolizátorokra és a maghasadásból származó energia előállítására szolgáló technológiákra vonatkozó további követelmények bevezetésével. Ezeknek a kiegészítő követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a termékek és fő specifikus alkotóelemeik bizonyos hányada az Unióból származzon. Ennek a megközelítésnek biztosítania kell a megfelelő diverzifikációt, ugyanakkor meg kell erősítenie a stratégiai gyártási kapacitást és a technológiai szuverenitást az Unióban. A követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló rendszernek korlátoznia kell az adminisztratív terhet, és igazodnia kell a közös közbeszerzési gyakorlathoz, valamint az (EU) 2024/1735 rendelet szerinti meglévő megfelelőség-ellenőrzési rendszerhez. Ezért a gazdasági szereplők nyilatkozatán kell alapulnia.

(67)Az (EU) 2024/1735 rendelet közbeszerzési rendelkezéseinek kiegészítése mellett ennek a rendeletnek a nagyobb jogbiztonság érdekében módosítania is kell az említett rendelet rendelkezéseit. Az (EU) 2024/1735 rendelet 25. cikkének hatályát azokra a „nettó zéró” technológiákra kell korlátozni, amelyek esetében várhatóan releváns léptékű közbeszerzésre kerül sor, ezáltal fokozva a rendelkezés egyértelműségét.

(68)Az (EU) 2024/1735 rendelet szerinti megújulóenergia-aukciókra vonatkozó ugyanezen szakpolitikai célkitűzéssel összhangban ennek a rendeletnek ki kell terjesztenie a további uniós származási követelményeket bizonyos megújulóenergia-technológiákra vonatkozó megújulóenergia-aukciókra annak érdekében, hogy hozzájáruljon az Unió ipari bázisának megerősítéséhez és a „nettó zéró” technológiák ellátási láncainak rezilienciájához. A megújulóenergia-aukciók sajátos jellemzőinek tükrözése érdekében a további követelményeket az aukciók szempontjából legrelevánsabb „nettó zéró” technológiákra kell alkalmazni, nevezetesen az elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerekre, a fotovoltaikus napenergia-technológiákra, az elektrolizátorokra, valamint a szárazföldi és tengeri szélenergia-technológiákra. Amennyiben az aukciókra uniós származási követelmények vonatkoznak, az állami támogatási programokra vonatkozó hasonló követelményeket megállapító egyéb rendelkezések nem alkalmazandók ezekre az aukciókra.

(69)A keret hatékonyságának megerősítése, valamint a geopolitikai kockázatok és a globális piaci torzulások közelmúltbeli növekedésének tükrözése érdekében növelni kell a követelmények hatálya alá tartozó aukciók arányát, és magasabb költségküszöböt kell megállapítani az említett követelményektől való eltérés tekintetében. Meg kell akadályoznia továbbá a mentességek túlzott alkalmazását, és hatékony ösztönzőt kell biztosítania a megújulóenergia-technológiák uniós termelésének fellendítéséhez.

(70)A vállalkozások és a háztartások alapvető szerepet játszanak a „nettó zéró” technológiák iránti uniós keresletben. Az ilyen termékek iránti fogyasztói kereslet támogatását célzó állami támogatási programok fontos eszközök az Unió gazdasági biztonságának megerősítéséhez és a zöld átállás felgyorsításához. Az (EU) 2024/1735 rendelet rezilienciára vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevétele érdekében ki kell egészíteni ezeket a rendelkezéseket az elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerekre, a fotovoltaikus napenergia-technológiákra és a hőszivattyúkra vonatkozó további követelmények bevezetésével. Az ilyen további követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy bizonyos fő specifikus alkotóelemek és egyes esetekben a végtermék egésze az Unióból származzanak. Ez a megközelítés összhangban van a támogatási programok azon általános célkitűzésével, hogy a szociális jogok európai pillérének törekvései, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések terén történő előrelépés érdekében elő kívánják mozdítani a társadalmi szempontból kívánatos eredményeket. A megközelítésnek emellett biztosítania kell a megfelelő diverzifikációt, ugyanakkor meg kell erősítenie a stratégiai gyártási kapacitást és a technológiai szuverenitást az Unióban. A támogatási programokért felelős hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a program keretében történő támogathatóságot a követelmények teljesítéséhez kössék vagy a követelmények teljesülése esetén további pénzügyi ellentételezést nyújtsanak. Ez utóbbi esetben a további pénzügyi ellentételezésnek ösztönző hatásúnak kell lennie. Amennyiben azonban állami támogatásról van szó, a további pénzügyi ellentételezés nem haladhatja meg a vonatkozó maximális támogatási intenzitást.

(71)A digitális technológiák továbbra is átalakítják az energiatermelés, -elosztás és -fogyasztás módját. Ez a digitális fejlődés, bár példátlan lehetőségeket kínál, összetett helyzethez és kölcsönös függőséghez is vezetett a modern energiarendszereken belül, amelyek manapság egyre több kiberfenyegetésnek vannak kitéve. A digitális technológiák energiarendszerekbe való integrálása növeli a támadási felületet a rosszindulatú szereplők számára, akik kihasználhatják a sebezhetőségeket, hogy megzavarják a műveleteket, érzékeny adatokat lopjanak vagy manipulálják az energiapiacokat. Az ilyen zavarok nemcsak az energetikai infrastruktúránk biztonságát és stabilitását, valamint a folyamatos energiaellátást veszélyeztetik, hanem továbbgyűrűző hatást gyakorolnak a gazdaság minden olyan ágazatára, amely a stabil energiabeviteltől függ. Az energiarendszer zavarai emellett alááshatják a befektetői bizalmat, és visszatarthatják az alapvető korszerűsítési és dekarbonizációs erőfeszítésekbe történő befektetéseket. E rendszerek kiberbiztonságának biztosítása ezért kiemelkedő fontosságú a gazdasági biztonság garantálása, a bizalom fenntartása és a jövőbeli kihívásokkal szembeni reziliencia előmozdítása szempontjából.

(72)A magas szintű kiberbiztonság biztosítása érdekében meg kell akadályozni, hogy a [felülvizsgált kiberbiztonsági jogszabályra irányuló javaslattal] összhangban azonosított magas kockázatú beszállítók kritikus alkotóelemeket szállítsanak a megújulóenergia-aukciók ajánlattevői és a közbeszerzési eljárások ajánlattevői számára, illetve hogy az e rendelet hatálya alá tartozó kormányzati beavatkozással támogatott végtermékeket szállítsanak.

(73)Ezen túlmenően az (EU) 2024/1735 rendelet 26. cikkében foglalt kiberbiztonsági rendelkezéseket nemcsak a megújulóenergia-aukciók 30 %-ára kell alkalmazni, hanem az összesre, tekintettel arra, hogy a kiberbiztonság elengedhetetlen az uniós energiarendszer egészének stabilitása és integritása szempontjából. Az energiarendszer kiberbiztonságának akár csak egy elemében mutatkozó hiányosság is veszélyeztetheti az egész rendszer stabilitását. Az (EU) 2022/2555 irányelv által a kritikus ágazatokban és az (EU) 2024/2847 rendelet hatálya alá tartozó, digitális elemeket tartalmazó termékek esetében biztosított magas szintű kiberbiztonság mellett az (EU) 2024/1735 rendeletben előírt kiberbiztonsági követelmények hatályának valamennyi megújulóenergia-aukcióra történő kiterjesztése várhatóan tovább csökkenti az uniós energiarendszer sebezhetőségeit, és hozzájárul az energetikai és gazdasági stabilitás biztosításához.

(74)Az uniós származási és a kiberbiztonsági követelmények „nettó zéró” technológiákra való alkalmazásának ki kell egészítenie az (EU) 2024/1735 rendeletben a fenntarthatóságra és rezilienciára vonatkozóan meghatározott követelményeket. Ezért ezeket be kell illeszteni az említett rendeletbe a következetesség biztosítása és az illetékes hatóságok általi végrehajtás egyszerűsítése érdekében.

(75)A közbeszerzésre, az aukciókra és az állami támogatási programokra vonatkozó intézkedésekkel összhangban ennek a rendeletnek az (EU) 2024/1735 rendeletet is ki kell egészítenie uniós származási követelményekkel az atomerőművek építéséhez és a hidrogénelektrolizátorok gyártásához nyújtott tagállami támogatás esetében. Az Unió hosszú távú szuverenitásának, energiabiztonságának és az ágazat rezilienciájának biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az új atomerőművek – mind a nagy méretű reaktorok, mind a kis méretű moduláris reaktorok – a lehető legnagyobb mértékben előnyben részesítsék az Unióból származó technológiákat és alkotóelemeket a legmagasabb minőségi előírások fenntartása mellett. Ez a stratégia nemcsak a hazai képességeket fogja növelni, hanem az Uniót is megbízható, versenyképes szereplőként fogja pozicionálni a globális nukleáris piacon. A technológiai bezáródással kapcsolatos kockázatok megelőzése érdekében azonban az atomerőművekre vonatkozó uniós származási követelményeket csak az új építésű atomerőművekre kell alkalmazni, a meglévő atomerőművek felújítására és élettartamának meghosszabbítására nem.

(76)Az (EU) 2024/1735 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(77)A hidrogén számos ipari alkalmazásban kulcsfontosságú energiahordozó az energetikai átállás szempontjából, és fontos szerepet játszik a tisztább energiarendszerekre való átállás előmozdításában. A gigawatt nagyságrendű elektrolizátorkapacitás Unión belüli kiépítése érdekében elengedhetetlen az összehangolt, megerősített támogatási rendszer.

(78)Amennyiben az uniós származási követelmények előírják, hogy bizonyos számú alkotóelemnek az Unióból kell származnia, de nem határozzák meg őket, a gazdasági szereplőkre kell bízni a választást. Ez biztosítja a szükséges alkotóelemek beszállítói közötti kellő versenyt, és lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy a követelmények alkalmazása mellett a legköltséghatékonyabb döntéseket hozzák meg.

(79)Az (EU) 2024/3110 rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az építési termékek bizonyos kategóriáira és családjaira vonatkozó környezeti fenntarthatósági címkézési követelmények megállapítása céljából, feltéve, hogy a terméket jellemzően a fogyasztók választják ki, és a termék a teljes életciklusa során nem rendelkezik a beépítésétől függően eltérő általános környezeti teljesítménnyel. Ezeket a szigorú feltételeket el kell törölni annak érdekében, hogy a Bizottság a szén-dioxid-intenzitásuk alapján követelményeket állapíthasson meg az építési termékek címkézésére vonatkozóan, beleértve azokat a termékeket is, amelyeket jellemzően nem végső fogyasztóknak értékesítenek. Az (EU) 2024/3110 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(80)Amennyiben az e rendeletben előirányzott intézkedések bármelyike állami támogatásnak minősül, az ilyen intézkedésekre vonatkozó rendelkezések nem érintik az EUMSZ 107. és 108. cikkének az alkalmazását.

(81)Mivel e rendelet célját, vagyis a reziliens és dekarbonizált ipari termelés támogatást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET 
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy és hatály 

(1)E rendelet célja a belső piac működésének javítása egy olyan keret létrehozásával, amely támogatja az uniós feldolgozóipar fejlesztését, versenyképességét és rezilienciáját, különös tekintettel a kiválasztott stratégiai ágazatokra, miközben hozzájárul az Unió éghajlat-politikai célkitűzéséhez, gazdasági biztonságához, valamint a magas színvonalú munkahelyek létrehozásához, megtartásához és az ilyen munkahelyekre való átálláshoz.

(2)Az (1) bekezdésben említett általános célkitűzés elérése érdekében ez a rendelet olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek célja, hogy:

a)felgyorsítsák az ipari gyártási projektek, többek között az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló projektek engedélyezési eljárásait;

b)vezető piacokat hozzanak létre bizonyos termékek számára a stratégiai ágazatokban azáltal, hogy uniós származási követelményeket, alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelményeket vagy mindkettőt állapítanak meg a közbeszerzéssel és az állami támogatási programokkal összefüggésben;

c)meghatározzák a kialakulóban lévő stratégiai ágazatokba irányuló közvetlen külföldi befektetések feltételeit;

d)a tagállamok kijelöljék az ipar felgyorsítására szolgáló területeket az ipari tevékenységek fellendítése céljából.

2. cikk
Iparosítási célkitűzés 

Az Unió és a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy 2035-re az Unió feldolgozóipara az Unió bruttó hazai termékének legalább 20 %-át állítsa elő.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.„ipari gyártási projekt”: a C NACE-kód (Feldolgozóipar) alá tartozó gazdasági tevékenység céljait szolgáló ipari telephely létesítése, átalakítása vagy bővítése, a C12 NACE-kód kivételével;

2.„energiaigényes iparág”: az I. melléklet 1. pontjában felsorolt iparág;

3.„energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló projekt”: a 2003/96/EK tanácsi irányelv 52 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, nagy energiaintenzitású vállalkozások kereskedelmi létesítményének építése vagy átalakítása az e rendelet I. mellékletének 1. pontjában felsorolt energiaigényes iparágakban úgy, hogy a műszakilag megvalósítható mértékben jelentősen és tartósan csökkentsék az ipari folyamatok szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátási arányát;

4.„engedélyezési eljárás”: olyan eljárás, amely kiterjed az ipari gyártási projektek megvalósítására, bővítésére, átalakítására és működtetésére vonatkozó valamennyi releváns engedélyre, beleértve [az (EU) 2018/2001, az (EU) 2019/944 és az (EU) 2024/1788 irányelvnek az engedélyezési eljárások felgyorsítása tekintetében történő módosításáról szóló irányelvre vonatkozó javaslat 53 ] 1. cikkében meghatározott építési, vegyipari és hálózati csatlakozási engedélyeket, valamint szükség esetén a környezeti vizsgálatokat és engedélyeket, és amely magában foglalja az összes kérelmet és eljárást a kérelem hiánytalanságának elismerésétől az eljárás kimeneteléről szóló átfogó határozatra vonatkozó értesítésig;

5.„átfogó határozat”: egy vagy több tagállami hatóság által hozott egy vagy több határozat, amely meghatározza, hogy a projektgazda jogosult-e ipari gyártási projekt megvalósítására, bővítésére, átalakítására és működtetésére;

6.„szerződés”: a 2014/24/EU irányelv 54 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározottak szerinti közbeszerzési szerződés, a 2014/25/EU irányelv 55 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint a 2014/23/EU irányelv 5. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti koncesszió;

7.„ajánlatkérő szerv”: a 2014/23/EU irányelv 6. cikkében, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 3. cikkében meghatározott ajánlatkérő szerv;

8.„közszolgáltató ajánlatkérő”: a 2014/23/EU irányelv 7. cikkében és a 2014/25/EU irányelv 4. cikkében meghatározott közszolgáltató ajánlatkérő;

9.„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, a kereskedő és a logisztikai szolgáltató, valamint a közbeszerzési eljárások alkalmazásában a 2014/23/EU irányelv 5. cikkének 2. pontjában, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 2. cikkének 6. pontjában meghatározott gazdasági szereplő;

10.„közbeszerzési eljárás”: a következők valamelyike:

a)építési vagy szolgáltatási koncesszió odaítélésére irányuló, a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó eljárás;

b)közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló, a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozó, vagy árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés megkötésére irányuló, a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó bármilyen típusú odaítélési eljárás;

11.„kibocsátásintenzitás”: a 10. cikk (2) bekezdésében említett ipari termékek előállítása során keletkező (tonna szén-dioxid-egyenértékben mért) kibocsátás;

12.„gyártó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy aki vagy amely terméket terveztet vagy legyártat, és a terméket a saját neve vagy védjegye alatt árul;

13.„rendszerhatár”: a termékek kibocsátásintenzitásának kiszámításakor figyelembe vett kémiai vagy fizikai folyamatok csoportja;

14.„prekurzor”: a termelési folyamat bármely olyan bemeneti anyaga, amely a rendszerhatárok részét képezi;

15.„vegyipar”: a NACE Rev. 2. C20 kódja (Vegyi anyag, termék gyártása) alá sorolt, az Unióban letelepedett gyártók által végzett tevékenység;

16.„fenntartható szénforrás”: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő biomassza, továbbá hulladék, valamint a szén-dioxid-kibocsátás megkötéséből származó szén;

17.„anyag”: az 1272/2008/EK rendelet 2. cikkének 7. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti anyag;

18.„keverék”: az 1272/2008/EK rendelet 2. cikkének 8. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti keverék;

19.„piaci hozzáférhetőség biztosítása”: valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében való rendelkezésre bocsátása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

20.„üzemanyagcellás jármű” vagy „FCV”: olyan erőátviteli rendszerrel felszerelt jármű, amely kizárólag olyan energiaátalakítókat tartalmaz, amelyek a kémiai energiát (bemenet) elektromos energiává (kimenet) alakítják, vagy fordítva, valamint meghajtóenergia-átalakítóként elektromos gépeket tartalmaz;

21.„jármű”: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete 56 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott, az M és N kategóriákba tartozó jármű;

22.„külső feltöltésű hibrid elektromos jármű” vagy „OVC-HEV”: olyan erőátviteli rendszerrel felszerelt jármű, amely legalább két különböző kategóriájú meghajtóenergia-átalakítót tartalmaz, amelyek közül az egyik külső forrásról tölthető elektromos gép;

23.„tisztán elektromos jármű” vagy „PEV”: olyan erőátviteli rendszerrel felszerelt jármű, amely meghajtóenergia-átalakítóként kizárólag elektromos gépeket tartalmaz, továbbá meghajtóenergia-tároló rendszerként kizárólag újratölthető elektromosenergia-tároló rendszereket tartalmaz; 

24.„fő specifikus alkotóelem”: az (EU) 2025/1178 bizottsági végrehajtási rendelet 57 mellékletében felsorolt fő specifikus alkotóelem;

25.„elektromosjármű-hajtóakkumulátor”: kifejezetten az (EU) 2023/1542 rendelet 58 3. cikkének 14. pontjában meghatározott, a jármű hajtásához szükséges villamos energia biztosítására tervezett elektromosjármű-akkumulátor;

26.„e-erőátviteli alkotóelem”: elektronikai berendezések, közlekedési célú elektromos meghajtású motorok és e-tengelyek, valamint alkotóelemeik, rotorjaik és állórészeik;

27.„fő elektronikus rendszer”: fejlett vezetéstámogató rendszerek (beleértve a lidarokat, radarokat, érzékelőket, kamerákat, elektronikus vezérlőegységeket és integrációs platformokat), központi számítástechnikai egységek, vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, fedélzeti szórakoztatóelektronikai egységek és alvázelektronika;

28.„jármű-alkotóelem”: a jármű bármely része, beleértve a feldolgozott anyagot;

29.„összeszerelt”: a jármű végső összeszerelésének folyamata;

30.„járműgyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely felel a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásának vagy az egyedijármű-jóváhagyásnak vagy az alkatrészek és tartozékok engedélyezési eljárásának minden vonatkozásáért, a gyártásmegfelelőség biztosításáért és piacfelügyeleti kérdésekért, a legyártott jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész és tartozék tekintetében, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesz-e vagy sem az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység valamennyi tervezési és gyártási szakaszában;

31.„közvetlen külföldi befektetés”: egy külföldi befektető vagy a külföldi befektető leányvállalata által egy uniós célvállalkozásba vagy uniós eszközbe történő befektetés, ideértve a zöldmezős befektetéseket, amelynek célja, hogy tartós és közvetlen kapcsolatokat hozzon létre vagy tartson fenn a külföldi befektető és azon vállalkozó vagy vállalkozás között, akinek vagy amelynek a rendelkezésére bocsátja a tőkét vagy amelynek célja egy uniós eszköz használata, azzal a céllal, hogy gazdasági tevékenységet folytasson egy tagállamban, az olyan befektetéseket is ideértve, amelyek lehetővé teszik a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében való tényleges részvételt;

32.„külföldi befektető”: az a harmadik országbeli természetes személy, aki nem valamely tagállam állampolgára, vagy harmadik országbeli vállalkozás, aki vagy amely közvetlen külföldi befektetést tervez vagy hajtott végre;

33.„külföldi befektető leányvállalata”: olyan vállalkozás, amely közvetve vagy közvetlenül a külföldi befektető ellenőrzése alatt áll, függetlenül a letelepedési helyétől;

34.„uniós célvállalkozás”: valamely tagállam joga alapján létesített vállalkozás;

35.„uniós eszköz”: olyan ingatlaneszköz, amelyet az Unió területén termékek előállítására használnak vagy szándékoznak használni;

36.„uniós munkavállaló”: olyan természetes személy, aki valamely tagállamban hatályos, jog, kollektív szerződés vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik, és aki vagy uniós polgár, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár, aki a felvétel időpontjában érvényes munkavállalási engedéllyel jogszerűen tartózkodik valamely tagállamban;

37.„portfólióbefektetés”: a vállalati részvények pusztán pénzügyi befektetési célú, a vállalkozás irányításának vagy ellenőrzésének befolyásolására irányuló szándék nélküli megszerzése;

38.„forgalom”: a vállalkozás által generált, a 139/2004/EK tanácsi rendelet 59 5. cikke (1) bekezdésének értelmében vett összeg;

39.„aktív anyag”: olyan anyag, amely kémiai úton reagál, hogy villamos energiát termeljen az elem-, illetve akkumulátorcella kisülésekor, vagy hogy villamos energiát tároljon az elem, illetve akkumulátor töltésekor;

40.„elektromosjármű-elem, illetve -akkumulátor”: az (EU) 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60 3. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott elektromosjármű-elem, illetve -akkumulátor;

41.„szállító”: az Unióban letelepedett gyártó, az Unióban nem letelepedett gyártó meghatalmazott képviselője, vagy az importőr, aki termékeket hoz forgalomba az uniós piacon.

II. FEJEZET 
AZ IPARI TERMELÉST ÉS A DEKARBONIZÁCIÓT LEHETŐVÉ TEVŐ FELTÉTELEK

4. cikk
Egységes hozzáférési pontok

(1)A tagállamok nemzeti szinten egységes hozzáférési pontot hoznak létre az 5. cikk (1) bekezdésében említett, ipari gyártási projektekre vonatkozó összevont kérelem projektgazdák általi benyújtása céljából.

(2)Az egységes hozzáférési pontok automatikusan hozzárendelik az engedélykérelmeket az illetékes hatósághoz, tájékoztatják a kérelmezőt az engedélyezési eljárás valamennyi lépéséről, az eljárás állásáról és az illetékes hatóságok határozatairól, továbbá lehetővé teszik a kérelmező számára az alkalmazandó határidők betartásának ellenőrzését. E célból az egységes hozzáférési pontok [az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat] alapján létrehozott európai üzleti tárcákat használják.

Az egységes hozzáférési pontok az európai üzleti tárcák használata révén lehetővé teszik a következőket:

a)az illetékes hatóságok közötti interoperabilitás és automatizált adatcsere;

b)a már a hatóságok birtokában lévő adatok és dokumentumok további felhasználása;

c)magas szintű kiberbiztonság és az információk magas szintű integritása;

d)az engedélyezési eljárás átláthatósága és elszámoltathatósága.

(3)Az egységes hozzáférési pontok létrehozásakor a tagállamok adott esetben az uniós jog által létrehozott meglévő uniós digitális infrastruktúrára, katalógusokra és építőelemekre támaszkodnak.

5. cikk
Engedélyezési eljárás

(1)A tagállamok összevont kérelmen alapuló egységes engedélyezési eljárást dolgoznak ki, amely az ipari gyártási projektekhez szükséges valamennyi engedélyre kiterjed.

(2)A tagállamok kijelölnek egy illetékes hatóságot az (1) bekezdésben említett engedélyezési eljárás koordinálására annak biztosítása érdekében, hogy az az alkalmazandó határidőn belül átfogó határozatot fogadjon el és adjon ki.

(3)Az illetékes hatóság az ipari gyártási projektekre vonatkozó engedély iránti kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül vagy elismeri a kérelem hiánytalanságát, vagy bekéri a kérelem feldolgozásához szükséges hiányzó információkat.

Amennyiben a hiányzó információk benyújtását követően a kérelem továbbra is hiányosnak minősül, az illetékes hatóság a kért hiányzó információk benyújtásától számított 30 napon belül másodszor is kérheti a továbbra is hiányzó információk pótlását. Az illetékes hatóság nem kérhet információt az első kiegészítő információkérésben nem szereplő területeken, és csak akkor kérhet további információkat, ha az a hiányzó információk pótlásához szükséges.

(4)E cikk rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, ha az adminisztratív és engedélyezési eljárások egyszerűsítésére vonatkozó szabályokat más uniós jogalkotási aktusok állapítják meg adott ipari gyártási ágazatokra vonatkozóan.

6. cikk
Az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló projektek

(1)Az (EU) 2024/1735 rendelet II. fejezetének II. szakasza az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló valamennyi projektre kiterjed.

(2)[A környezeti vizsgálat felgyorsításáról szóló rendeletre irányuló javaslat 14. cikkének] alkalmazásában minden, az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló projektet a rezilienciához és a dekarbonizációhoz vagy az erőforrás-hatékonysághoz hozzájáruló stratégiai projektnek kell tekinteni. Az említett rendelet mellékletének 1., 2. és 3. pontja alkalmazandó.

III. FEJEZET
AZ UNIÓS STRATÉGIAI IPARI ÉRTÉKLÁNCOK MEGERŐSÍTÉSE

7. cikk
Uniós származás

(1)E fejezet alkalmazásában az uniós származású tartalom az Unióból származó tartalomra vonatkozik.

(2)A termékek és alkotóelemek származását a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell meghatározni.

8. cikk

Az uniós származásúval egyenértékű tartalom a közbeszerzésben

(1)A 11. cikkben említett uniós származási követelmények tekintetében az olyan harmadik országokból származó tartalmakat, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi térséget vagy vámuniót létrehozó megállapodást kötött, vagy amelyek a közbeszerzésről szóló megállapodás részes felei, amennyiben az említett megállapodás értelmében az Unió vonatkozásában kötelezettségek állnak fenn, uniós származásúnak kell tekinteni.

(2)A Bizottság a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy az alábbi kritériumok bármelyike alapján részben vagy egészben kizárjon egy harmadik országot az (1) bekezdés hatálya alól:

a)az adott harmadik ország az I. mellékletben felsorolt bármelyik ágazattal kapcsolatban nem biztosított nemzeti elbánást az (1) bekezdésben említett megállapodások értelmében az uniós termékek vagy szervezetek tekintetében;

b)az ilyen kizárás indokolt a függőségek vagy bármely más olyan fejlemény elkerülése érdekében, amely veszélyeztetheti a szóban forgó termékek ellátásbiztonságát az Unióban;

c)az ilyen kizárást az alkalmazandó megállapodás szerinti bármely más kivétel indokolja.

9. cikk

Az uniós származásúval egyenértékű tartalom az állami beavatkozás egyéb formáiban

(1)A 12. cikkben meghatározott uniós származási követelmények tekintetében az olyan harmadik országokból származó tartalmakat, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi térséget vagy vámuniót létrehozó megállapodást kötött, uniós származásúnak kell tekinteni.

(2)A Bizottság a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy az alábbi kritériumok bármelyike alapján részben vagy egészben kizárjon egy harmadik országot az (1) bekezdés hatálya alól:

a)az adott harmadik ország az I. mellékletben felsorolt bármelyik ágazattal kapcsolatban nem biztosított nemzeti elbánást az (1) bekezdésben említett megállapodások értelmében az uniós termékek vagy szervezetek tekintetében;

b)az ilyen kizárás indokolt a függőségek vagy bármely más olyan fejlemény elkerülése érdekében, amely veszélyeztetheti a szóban forgó termékek ellátásbiztonságát az Unióban;

c)az ilyen kizárást az alkalmazandó megállapodás szerinti bármely más kivétel indokolja.

10. cikk
Alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek

(1)E fejezet alkalmazásában a II. melléklet hatálya alá tartozó termékek akkor minősülnek alacsony szén-dioxid-kibocsátásúnak, ha megfelelnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelményeknek az alábbiak szerint:

a)az (EU) 2024/3110 rendeletben említett és harmonizált műszaki előírás vagy európai műszaki értékelés hatálya alá tartozó építési termékek esetében az (EU) 2024/3110 rendelet 5. cikkének (5) bekezdése vagy 22. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok;

b)minden más termék esetében adott esetben az (EU) 2024/1781 rendelet 4. cikke alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok.

(2)Annak érdekében, hogy a befektetési döntéseknek az alacsonyabb kibocsátásintenzitási teljesítményosztályba tartozó termékek irányába történő orientálásával támogassa a vezető piacok létrehozását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azzal, hogy a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek révén előállított termékek (a továbbiakban: ipari termékek) uniós piacon történő forgalomba hozatalakor a kibocsátásintenzitásukon alapuló önkéntes osztályozási rendszereket hoz létre, amennyiben ezeket a termékeket még nem szabályozza valamely, az (EU) 2024/1781 rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus, vagy nem szerepelnek az említett rendelettel összhangban elfogadott munkatervekben.

A kibocsátásokat és a kibocsátásintenzitás kiszámításához használt valamennyi egyéb releváns adatot az (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendelet 61 alapján akkreditált ellenőrök vagy adott esetben az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján akkreditált ellenőrök hitelesítik. A kibocsátásokat az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet III. fejezetében meghatározott szabályokkal, valamint az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletében meghatározott adatellenőrzési módszerekkel és minőségi követelményekkel összhangban kell nyomon követni. Az importált termékek esetében a kibocsátások nyomon követése az (EU) 2023/956 rendelet IV. mellékletével, valamint az (EU) 2023/956 rendelet 7. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott adatellenőrzési módszerekkel és minőségi követelményekkel összhangban történhet, amennyiben a rendelet egyenértékű adatkészletről rendelkezik.

Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok adott esetben meghatározzák a következőket:

a)az olyan termékek azonosítása, amelyek esetében a gyártó kibocsátásintenzitási címkét kérelmezhet;

b)a vonatkozó rendszerhatárok, amelyek magukban foglalják az ipari gyártási folyamatból származó kibocsátásokat, a releváns prekurzorokból származó kibocsátásokat és a villamosenergia-fogyasztásból származó kibocsátásokat. Ezeket a kibocsátásokat attól függetlenül kell figyelembe venni, hogy a gyártó létesítményéből vagy más létesítményekből származnak-e, elismerve, hogy bizonyos prekurzorok más létesítményekből is beszerezhetők;

c)a termék kibocsátásintenzitásának kiszámítására szolgáló módszertan;

d)teljesítményosztályok szerinti osztályozás;

e)a címkére vonatkozó kiegészítő szabályok, beleértve az illetékes szervezeteket; valamint

f)az akkreditációra, nyomon követésre és ellenőrzésre vonatkozó kiegészítő szabályok.

E szabályok kidolgozása során a Bizottság figyelembe veszi legalább a következőket:

a)a 2003/87/EK irányelvben meghatározott legfrissebb alkalmazandó termék-referenciaértékek;

b)az EU ETS és a CBAM keretében már rendelkezésre álló adatok;

c)a többek között a villamosenergia-fogyasztásból, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokból és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból származó kibocsátások elszámolására vonatkozó új uniós szabályok;

d)kialakulóban lévő, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, valamint a kialakulóban lévő technológiák becsült kibocsátáscsökkentési potenciálja;

e)annak szükségessége, hogy valamennyi gyártási útvonalon ösztönözzék az újrafeldolgozott anyagok felhasználását; valamint

f)az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 62 meghatározott klímasemlegességi célkitűzésekkel való összhang.

11. cikk
Közbeszerzés 

(1)Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők kizárják a II. melléklet I. részében és a III. melléklet I. részében említett közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférésből az olyan gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatokat, amelyek olyan harmadik országban letelepedett jogalany tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, amely nem kötött az Unióval ilyen hozzáférést garantáló nemzetközi megállapodást.

(2)A II. melléklet I. részében és a III. melléklet I. részében említett közbeszerzési eljárások esetében az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők a 8. és a 10. cikkel összhangban az ott meghatározott uniós származási és alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelményeket alkalmazzák.

(3)Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a II. és a III. mellékletben meghatározott követelményeket, amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)a szükséges termékeket vagy szolgáltatásokat csak egy adott gazdasági szereplő tudja rendelkezésre bocsátani, és nem létezik észszerű alternatíva vagy helyettesítő megoldás, a verseny hiánya pedig nem a közbeszerzési eljárás paraméterei mesterséges leszűkítésének a következménye;

b)a tervezett új közbeszerzési eljárás megindítását megelőző két évben többek között az ugyanazon ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által indított korábbi hasonló közbeszerzési eljárásra válaszul nem került benyújtásra megfelelő ajánlat, illetve megfelelő részvételi jelentkezés;

c)alkalmazásuk szükségessé tenné, hogy az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő olyan árukat, szolgáltatásokat vagy építési beruházásokat szerezzen be, amelyek aránytalan költségekkel járnak, vagy amelyek üzemeltetése és karbantartása műszaki összeférhetetlenséget eredményezne. A 25 %-ot meghaladó, objektív és átlátható adatok alapján becsült költségkülönbségeket az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők aránytalannak tekinthetik.

(4)Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők előírják a termékeket értékesítő vagy szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplők számára, hogy nyújtsanak be olyan nyilatkozatot vagy azzal egyenértékű dokumentumot, amely igazolja az e cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

12. cikk
Az állami beavatkozás egyéb formái

(1)Az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül a tagállamok úgy alakítják ki az állami támogatási programokat, hogy azok a 9. és 10. cikkel összhangban és a 13. cikk sérelme nélkül hozzájáruljanak az Unió stratégiai ipari értékláncainak megerősítésére irányuló célkitűzéshez a II. melléklet II. részében és a III. melléklet II. részében meghatározott uniós származási követelmények, alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelmények vagy mindkettő révén.

A tagállamok az első albekezdésben említett követelményeket azokra az állami támogatási programokra alkalmazzák, amelyek a II. melléklet II. részének hatálya alá tartozó állami támogatási programokra elkülönített teljes nemzeti költségvetés legalább 45 %-át, illetve a III. melléklet II. részének hatálya alá tartozó állami támogatási programokra elkülönített teljes nemzeti költségvetés 100 %-át teszik ki.

(2)A II. melléklet II. részének és a III. melléklet II. részének hatálya alá tartozó állami támogatási programok kialakítása és végrehajtása során az illetékes hatóság nyílt, megkülönböztetésmentes és átlátható eljárás keretében értékeli a termékek és technológiák hozzájárulását az azokban meghatározott átfogó célkitűzéshez.

(3)Az illetékes hatóság továbbra is végrehajthat olyan támogatási programokat, amelyek nem vagy részben nem felelnek meg a II. melléklet II. részében és a III. melléklet II. részében meghatározott követelményeknek, ha e követelmények alkalmazása:

a)jelentős késedelmekhez vezetne amiatt, hogy a szükséges alkotóelemek vagy végtermékek nem állnak rendelkezésre. Az objektív, átlátható és ellenőrizhető adatok alapján hét hónapot meghaladó becsült késések jelentősnek tekinthetők;

b)aránytalan költségekkel járna. Aránytalan költségek akkor vélelmezhetők, ha objektív, átlátható és ellenőrizhető adatok alapján a megfelelés több mint 30 %-kal növelné az alapul szolgáló végtermék vagy technológia költségét.

13. cikk

A vállalati járművekhez nyújtott pénzügyi támogatás

A [tiszta vállalati járművekről szóló rendeletre irányuló, 2025. december 16-i javaslat] 4. cikkének alkalmazásában a vállalati személygépkocsik és kisteherautók elterjedéséhez nyújtott pénzügyi támogatás „Európai Unióban gyártott” kritériuma megfelel az e rendelet III. mellékletének II. részében meghatározott követelményeknek.

Ezt az „Európai Unióban gyártott” kritériumot egyenértékűnek kell tekinteni az e rendelet 7. cikkében említett „uniós származással”.

14. cikk
Szén-dioxid-kibocsátási előírásokkal kapcsolatos kibocsátási egységek

(1)[Az (EU) 2019/631 rendeletnek az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások és a járműcímkézés tekintetében történő módosításáról szóló rendeletre irányuló, 2025. december 16-i javaslattal módosított] (EU) 2019/631 rendelet 5. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában a kis kibocsátásmentes járművekre vonatkozó „EU-ban gyártott” kritérium megfelel az e rendelet III. mellékletének III. részében meghatározott követelményeknek.

Ezt az „EU-ban gyártott” kritériumot egyenértékűnek kell tekinteni az e rendelet 7. cikkében említett „uniós származással”.

(2)[Az (EU) 2019/631 rendeletnek az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások és a járműcímkézés tekintetében történő módosításáról szóló rendeletre irányuló, 2025. december 16-i javaslattal módosított] (EU) 2019/631 rendelet 5b. cikkének alkalmazásában az „EU-ban előállított alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél” a következőképpen értendő:

a)az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” azt jelenti, hogy megfelel az e rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett feltételeknek;

b)az „EU-ban előállított” követelmény egyenértékű az e rendelet 7. cikkében említett „uniós származással”.

15. cikk
A járművek uniós származási követelményeknek való megfelelésének tanúsítása

[Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját hat hónappal követő nap dátumát]-tól/-től az e rendelet III. mellékletében meghatározott vonatkozó uniós származási követelményeknek megfelelő járművek esetében az (EU) 2018/858 rendelet 36. és 37. cikke szerinti megfelelőségi nyilatkozat kiállításakor a gyártók kísérő dokumentumot adnak ki, amely igazolja a jármű megfelelőségét.

16. cikk
Felhatalmazás

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a vegyipari termékekre vonatkozó uniós szintű keresletoldali intézkedések megállapításával kiegészítse ezt a rendeletet a következő tevékenységek előmozdítása érdekében:

a)fenntartható szénforrásokból származó, uniós származású anyagok és keverékek előállítása és értékesítése;

b)a fenntartható szénforrásokból származó, uniós származású anyagok és keverékek forgalomba hozott termékekben való felhasználása.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

a)a követelmények hozzájárulása az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott, a gazdasági biztonságra, a rezilienciára és a klímasemlegességre vonatkozó uniós célkitűzéshez;

b)a nyomonkövetési tevékenységek során azonosított uniós piaci helyzet, beleértve a csökkenő uniós piaci részesedést és az uniós gazdasági ágazat kapacitás alatti termelését;

c)az ilyen intézkedések bevezetésének hatása az érintett ágazatok általános versenyképességére és üvegházhatásúgáz-kibocsátására, valamint a downstream fogyasztók és a kis- és középvállalkozások költségeire, valamint az állami költségvetésekre.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. vagy a III. mellékletnek az ott említett termékekre vonatkozó uniós származási követelmények, alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelmények vagy mindkettő tekintetében történő módosítása céljából, figyelembe véve a következő kritériumokat:

a)a nyomonkövetési tevékenységek során azonosított uniós piaci helyzet, beleértve a csökkenő uniós piaci részesedést és az uniós gazdasági ágazat kapacitás alatti termelését;

b)technológiai fejlődés;

c)a követelmények hozzájárulása a közrendre, a gazdasági biztonságra, a rezilienciára és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott, klímasemlegességre vonatkozó uniós célkitűzéshez;

d)a releváns termékek vagy technológiák iránti, a downstream ágazatok növekedése által vezérelt kereslet;

e)a termék vagy technológia részesedése a downstream ágazat teljes termelési értékéből;

f)az uniós származási követelmények meghatározásának, az alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelmények meghatározásának vagy mindkettőnek az érintett ágazatok általános versenyképességére és üvegházhatásúgáz-kibocsátására, többek között a downstream fogyasztók és a kis- és középvállalkozások költségeire, valamint az állami költségvetésekre gyakorolt hatása.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az Unióból származó termékek és alkotóelemek mennyiségének a 952/2013/EU rendelettel összhangban történő kiszámítására szolgáló módszert, és adott esetben előírja a megfelelőségi igazolások szabványosított mintáinak használatát.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok meghatározhatják azokat a módszereket és eljárásokat is, amelyeket az érintett illetékes nemzeti hatóságoknak, köztük az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek alkalmazniuk kell az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, valamint adott esetben a digitális eszközöknek a megfelelés kiszámítása, ellenőrzése és igazolása céljából történő használata érdekében.

IV. FEJEZET
KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSI HOZZÁJÁRULÁS

17. cikk
Hatály

(1)Ez a fejezet a (2) bekezdésben említett, kialakulóban lévő stratégiai feldolgozóipari ágazatokban megvalósuló, 100 millió EUR értéket meghaladó közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozik, amennyiben a globális gyártási kapacitás több mint 40 %-át az a harmadik országa birtokolja, amelynek a külföldi befektető az állampolgára vagy ahol a vállalkozása letelepedett.

Az ilyen beruházások csak akkor hajthatók végre, ha azokat a 19. cikkben említetteknek megfelelően a befektetési hatóság vagy az Európai Bizottság kifejezetten jóváhagyta, az e fejezetben meghatározott rendelkezésekkel összhangban.

(2)Ez a fejezet a feldolgozóiparba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozik a következő kialakulóban lévő stratégiai ágazatok bármelyikében:

a)az elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerek akkumulátortechnológiái és azok értéklánca;

b)tisztán elektromos járművek, külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és üzemanyagcellás gépjárművek, beleértve a villamosításhoz és a digitalizációhoz kapcsolódó alkotóelemeket;

c)fotovoltaikus napenergia-technológiák;

d)kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelése, feldolgozása és újrafeldolgozása.

(3)Ez a fejezet nem vonatkozik a következőkre:

a)a hatályos vagy az Unió által ideiglenesen alkalmazott gazdasági partnerségi és szabadkereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozó befektetők és befektetések, amennyiben az említett megállapodások alapján releváns kötelezettségvállalásokra került sor, beleértve az ilyen külföldi befektető uniós leányvállalatai által végrehajtott befektetéseket is;

b)szolgáltatásnyújtásra irányuló befektetések, beleértve a befektetők uniós leányvállalatai által végrehajtott befektetéseket;

c)portfólióbefektetések.

18. cikk
A közvetlen külföldi befektetések hozzáadott értékére vonatkozó kritériumok

(1)Minden tagállam [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépését 1 hónappal követő dátumot]-ig kijelöl egy befektetési hatóságot, amely felülvizsgálja a közvetlen külföldi befektetéseket, és végrehajtja e fejezet rendelkezéseit.

A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési hatóságuk rendelkezzen az e rendeletben meghatározott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal, illetve jogi és adminisztratív eszközökkel.

(2)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépését 12 hónappal követő dátumot]-tól/-től a befektetési hatóságok csak azokat a külföldi befektetők által közvetlenül végrehajtott közvetlen külföldi befektetéseket hagyják jóvá, amelyek az alábbi hat feltétel közül legalább négynek megfelelnek:

a)a külföldi befektetők nem szereznek, birtokolnak vagy gyakorolnak a részvénytőke, a szavazati jogok vagy az ezekkel egyenértékű tulajdonosi érdekeltségek 49 %-át meghaladó tulajdonosi érdekeltséget egyetlen uniós célvállalkozásban sem, és nem szereznek, birtokolnak vagy gyakorolnak egyenértékű tulajdonjogot, haszonbérleti jogot vagy más olyan jogot, amely ellenőrzést biztosít egy uniós eszköz felett;

b)a külföldi befektető a közvetlen befektetést egy vagy több uniós szervezettel közös vállalkozáson keresztül hajtja végre úgy, hogy a külföldi befektető nem rendelkezhet a részvénytőke, a szavazati jogok vagy az ezekkel egyenértékű tulajdonosi érdekeltségek, illetve a közös vállalkozásban részt vevő bármely uniós szervezetben ellenőrzést biztosító egyéb jogok több mint 49 %-ával. Az ilyen közös vállalkozások struktúrája biztosítja az uniós partnerek hatékony részvételét az irányításban, a technológiatranszferben és a kapacitásépítésben;

c)a külföldi befektetők olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek lehetővé teszik szellemitulajdon-jogaiknak és know-how-juknak az uniós célvállalkozás vagy az uniós eszköz javára történő hasznosítását annak érdekében, hogy az a közvetlen külföldi befektetéssel összefüggésben folytathassa gazdasági tevékenységeit. Az uniós célvállalkozás vagy az uniós eszközt tulajdonló jogalany részéről a külföldi befektetést megelőzően vagy a külföldi befektető együttműködése nélkül keletkezett valamennyi szellemitulajdon-jog vagy kifejlesztett eszköz teljes mértékben és kizárólagosan az uniós célvállalkozás vagy az uniós eszközt tulajdonló jogalany tulajdonában van. Minden olyan szellemitulajdon-jog vagy eszköz, amely ebben az összefüggésben a külföldi befektető egyéb üzleti eszközeivel való együttműködés eredményeként jött létre, vagy amelyet a b) pont esetében a közös vállalkozás hozott létre, a külföldi befektető és az uniós célvállalkozás, a b) pontban meghatározott közös vállalkozás vagy az uniós eszközt tulajdonló jogalany közös tulajdonában van;

d)a külföldi befektető évente az uniós célvállalkozás bruttó éves bevétele vagy az uniós eszköz által termelt bruttó éves bevétel legalább 1 %-ának megfelelő összeget fordít kutatás-fejlesztési kiadásokra az Unióban, a külföldi befektető ellenőrzésben való részesedésének arányában;

e)a közvetlen külföldi befektetéssel összefüggésben annak végrehajtása idején és annak működése során folyamatosan foglalkoztatott munkaerő legalább 50 %-át uniós munkavállalók alkotják a munkaerő valamennyi kategóriája esetében, beleértve az operatív, műszaki, felügyeleti és vezetői pozíciókat. Az ilyen foglalkoztatást megfelelő képzési és kapacitásépítési intézkedések kísérik. Amennyiben egy uniós célvállalkozás vagy uniós eszköz már a befektetést megelőzően gyártási tevékenységet folytatott – ideértve a csődeljárást követő eseteket is –, a meglévő munkaerő megtartását vagy a korábbi munkaerő újbóli foglalkoztatását kell előnyben részesíteni, a nemzeti joggal és a kollektív megállapodások alkalmazásával összhangban. Abban az esetben, ha a külföldi befektető, az uniós célvállalkozás vagy az uniós eszköz az EUMSZ 107. cikkétől eltérve közfinanszírozásban részesül, kötelezettséget vállal arra, hogy öt évig nem csökkenti az uniós munkavállalók számát az odaítélt finanszírozás illetékes nemzeti hatóságok általi visszafizettetésének terhe mellett;

f)a közvetlen külföldi befektetéssel összefüggésben a külföldi befektető stratégiát készít és tesz közzé honlapján az uniós értékláncok megerősítése és a gyártási tevékenységhez szükséges inputok Unióból történő beszerzésének előnyben részesítése érdekében, és törekszik arra, hogy az uniós piacon forgalomba hozott termékekhez felhasznált inputok legalább 30 %-át az Unióból szerezze be.

(3)A közvetlen külföldi befektetés megfelel a (2) bekezdés e) pontjában említett feltételnek, amelyet a befektetési hatóságnak a (2) bekezdés szerint jóvá kell hagynia.

(4)A befektetési hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott feltételek némelyikét vagy mindegyikét alkalmazhatják a külföldi befektető leányvállalata által az Unión belül végrehajtott közvetlen befektetésekre, amennyiben ez elengedhetetlen e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez, a következő feltételek mellett:

a)meg kell akadályozni, hogy a külföldi befektető kijátssza az e rendeletben foglalt intézkedéseket; vagy

b)észszerűen nem állnak rendelkezésre olyan alternatív intézkedések – beleértve a külföldi befektető vagy a külföldi befektető leányvállalata által javasolt kötelezettségvállalásokat –, amelyek kevésbé korlátozzák az Unión belüli közvetlen befektetéseket a rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépését hat hónappal követő dátumot]-ig a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19. cikk
A tervezett közvetlen külföldi befektetések előzetes bejelentése

(1)A külföldi befektető minden olyan, a 17. cikk hatálya alá tartozó tervezett közvetlen befektetést bejelent azon tagállam befektetési hatóságának, amelyben az uniós célvállalkozás vagy uniós eszköz található, amely a (3) bekezdésben meghatározottak szerint az uniós célvállalkozás vagy uniós eszköz feletti ellenőrzést eredményezne.

A bejelentés tartalmaz minden olyan szükséges információt, amely lehetővé teszi a befektetési hatóság számára a 20. cikk szerinti befektetési felülvizsgálat elvégzését.

(2)Annak megállapítása céljából, hogy a befektetési érték eléri-e a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott küszöbértéket, csak a külföldi befektető által [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től ugyanazon uniós célvállalkozásba vagy uniós eszközbe történő korábbi befektetéseket kell összesíteni.

(3)Akkor tekinthető úgy, hogy a külföldi befektető ellenőrzést gyakorol, ha a szóban forgó befektetés eléri a következő küszöbértékek valamelyikét:

a)legalább 30 %-os részvénytőke vagy szavazati jog egy uniós célvállalkozásban;

b)egy uniós eszköz tekintetében legalább 30 %-os tulajdoni részesedés, valamint az eszköz feletti ellenőrzést biztosító haszonbérleti vagy egyéb jogok.

(4)Amennyiben egy befektetés külföldi befektető általi felvásárlása vagy létrehozása azt eredményezné, hogy a külföldi befektetők együttesen a (3) bekezdésben meghatározott tulajdonlási vagy ellenőrzési küszöbértékeket meghaladó részesedéssel rendelkeznének, ezt a felvásárlást vagy létrehozást be kell jelenteni.

(5)Annak kiszámítása céljából, hogy elérték-e a (3) bekezdésben meghatározott küszöbértékek valamelyikét, a közvetlenül vagy közvetve – többek között kapcsolt vállalkozásokon, tulajdonosi láncokon keresztül vagy összehangoltan eljáró külföldi befektetők által – birtokolt összesített érdekeltségeket kell figyelembe venni.

(6)Amennyiben az érintett uniós célvállalkozások vagy eszközök egynél több tagállamban találhatók, a külföldi befektető ugyanazon a napon értesíti az összes érintett tagállam illetékes befektetési hatóságát és a Bizottságot, hivatkozva a többi bejelentésre. Az érintett tagállamok koordinálják az ilyen bejelentések felülvizsgálatát, és megállapodnak a többi érintett tagállammal, valamint a Bizottsággal az előírt feltételekről.

A Bizottság határoz arról, hogy az érintett tagállamok közötti megállapodás hiányában milyen feltételeket kell alkalmazni a közvetlen külföldi befektetésre.

Az első albekezdés szerint bejelentett közvetlen külföldi befektetéseknek valamennyi érintett tagállamban teljesíteniük kell a 18. cikkben meghatározott feltételeket.

20. cikk
Felülvizsgálat és jóváhagyás

(1)A befektetési hatóság a 17. és 19. cikk szerinti bejelentés elfogadhatóságáról az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül határoz. Ez a határidő további 15 nappal meghosszabbítható, amennyiben a befektetési hatóság kielégítően bizonyítja, hogy a körülmények indokolják a meghosszabbítást.

Amennyiben a befektetési hatóság úgy határoz, hogy a bejelentés elfogadható, haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak a teljes bejelentést, beleértve az összes beérkezett dokumentumot.

(2)A Bizottság a bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli véleményt adhat ki arról, hogy a közvetlen külföldi befektetés a 17. és 19. cikk hatálya alá tartozik-e, megfelel-e a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és hogy a befektetési hatóságnak jóvá kell-e hagynia a befektetést vagy sem.

Amennyiben a Bizottság írásbeli véleményt ad ki, azt haladéktalanul továbbítja a befektetési hatóságnak. A Bizottság – a titoktartás kellő figyelembevételével – megoszthatja az írásbeli véleményt más tagállamok befektetési hatóságával, vagy közzéteheti az írásbeli véleményt a hivatalos honlapján.

(3)A befektetési hatóság legkorábban a Bizottság véleményének kézhezvételét vagy a (2) bekezdésben említett határidő lejártát követően, de legkésőbb a bejelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül, vagy a határidőnek az (1) bekezdéssel összhangban történő meghosszabbítása esetén 75 napon belül indokolással ellátott határozatot hoz a közvetlen külföldi befektetés jóváhagyásáról vagy elutasításáról. A befektetési hatóság jóvá hagyja a közvetlen külföldi befektetést, ha az a 18. cikkben meghatározott hat feltétel közül négyet teljesít. Az indokolással ellátott határozatra vonatkozó határidő további 30 nappal meghosszabbítható, amennyiben a befektetési hatóság kielégítően bizonyítja, hogy a körülmények indokolják a meghosszabbítást.

A befektetési hatóság az ilyen, indokolással ellátott határozatokról az elfogadásuktól számított három napon belül tájékoztatja a Bizottságot.

(4)Amennyiben a befektetési hatóság olyan határozatot hoz, amely eltér a Bizottság véleményétől a közvetlen külföldi befektetés 18. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelését illetően, a befektetési hatóság további két hónapon belül részletesebben értékeli a bejelentést, és a határozat csak e határidő lejárta után lép hatályba.

A befektetési hatóság a (3) bekezdés szerint kiadott, indokolással ellátott határozatában megindokolja, hogyan vette figyelembe a Bizottság véleményét.

(5)A befektetési hatóság a jóváhagyó határozatában jelentéstételi kötelezettségeket ír elő az érintett befektető számára a 18. cikkben meghatározott feltételek folyamatos teljesülésének értékelése céljából.

(6)Az (1) vagy (3) bekezdés alapján hozott határozat hatálya alá tartozó bármely félnek jogában áll bírósági jogorvoslattal élni az ilyen határozattal szemben.

21. cikk
A közvetlen külföldi befektetés Bizottság általi felülvizsgálata

(1)A 19. cikk (1) bekezdésében említett bejelentést követően a Bizottság a következő körülmények fennállása esetén dönthet úgy, hogy értékeli a közvetlen külföldi befektetést:

a)saját kezdeményezésére, amennyiben a közvetlen külföldi befektetés jelentős hatást gyakorolhat a gazdasági értékteremtésre az uniós piacon;

b)a bejelentést kezelő befektetési hatóság vagy egy másik olyan tagállam befektetési hatóságának kérésére, amelyben a szóban forgó közvetlen külföldi befektetés jelentős hatást gyakorolna a tagállam területén; vagy

c)saját kezdeményezésére, ha a közvetlen külföldi befektetés értéke meghaladja az 1 milliárd EUR-t.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a közvetlen külföldi befektetés az alábbi esetek bármelyikében jelentős hatást gyakorolhat a gazdasági értékteremtésre a belső piacon:

a)különös stratégiai jelentőséggel bír a belső piac szempontjából;

b)jelentős gazdasági hatást gyakorol egynél több tagállam területén;

c)nagy valószínűséggel megzavarja az adott kialakulóban lévő stratégiai ágazat vagy a kapcsolódó értékláncok Unión belüli ellátásbiztonságát vagy a biztonságot egynél több tagállamban;

d)nagy eséllyel gyakorol káros környezeti hatást egynél több tagállamban;

e)különösen nagy értéket képvisel az adott kialakulóban lévő stratégiai ágazatban végrehajtott egyéb befektetésekhez képest.

(3)A 19. cikk (1) bekezdésében említett bejelentést követően a Bizottság úgy dönthet, hogy elvégzi a 18. cikk (4) bekezdésében említett befektetés értékelését. A Bizottság az értékelést a saját kezdeményezésére vagy a bejelentést kezelő befektetési hatóság vagy egy másik olyan tagállam befektetési hatóságának kérésére hajthatja végre, amelyben a szóban forgó közvetlen külföldi befektetés jelentős hatást gyakorolna.

Értékelése alapján a Bizottság előírhatja a befektetési hatóság számára, hogy arányosan alkalmazza vagy ne alkalmazza a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek egy részét vagy mindegyikét.

(4)Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy e cikk alapján értékeli a közvetlen külföldi befektetést, a 18. cikkben foglalt rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók az értékelés elvégzésére vonatkozó döntésétől kezdve.

22. cikk
A befektetési hatóság általi nyomon követés és végrehajtás

(1)A befektetési hatóság rendszeresen nyomon követi a közvetlen külföldi befektetést annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is megfeleljen a 18. cikkben meghatározott feltételeknek. E célból a külföldi befektető rendszeresen jelentést tesz a befektetési hatóságnak a feltételek teljesüléséről.

(2)A Bizottság kérésére a befektetési hatóság az (1) bekezdés értelmében benyújtott befektetői jelentéseket az egyes jelentésekre vonatkozó saját értékelésével együtt továbbítja a Bizottságnak.

(3)A befektetési hatóság szankciókat állapít meg az e fejezet rendelkezéseinek való meg nem felelés esetére, különösen abban az esetben, ha a külföldi befektetők vagy befektetések nem felelnek meg az alábbi követelményeknek:

a)a 19. cikk szerinti bejelentési követelmények;

b)a 18. cikkben meghatározott feltételek;

c)az e cikkben megállapított nyomonkövetési kötelezettségek.

(4)A befektetési hatóság által megállapított kényszerítő bírságok a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés esetén nem lehetnek alacsonyabbak a külföldi befektető vállalkozás átlagos napi összesített árbevételének 5 %-ánál.

Amennyiben a külföldi befektető magánszemély, a befektetési hatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés esetén a befektetési érték legalább 5 %-ának megfelelő kényszerítő bírságot szab ki.

A befektetési hatóság által megállapított kényszerítő bírságok hatékonyak és arányosak a (3) bekezdésben meghatározott jogsértésekkel.

A befektetési hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot a (3) bekezdésben említett meg nem felelésről és az annak következtében kiszabott bírságokról.

23. cikk
A Bizottság általi nyomon követés

(1)A 17. cikk alkalmazásában a Bizottság – különösen az (EU) 2024/1735 rendelet alapján végzett meglévő nyomonkövetési tevékenységekre építve – nyomon követi az egyes kialakulóban lévő stratégiai ágazatok globális gyártási kapacitását.

(2)A Bizottság naprakész tájékoztatást nyújt és tesz közzé arról a legutóbbi évről, amelyre vonatkozóan a 17. cikk (2) bekezdésében említett egyes kialakulóban lévő stratégiai ágazatok tekintetében adatok állnak rendelkezésre.

Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy a 21. cikk alapján értékeli a közvetlen külföldi befektetést, határozat útján szankciókat szabhat ki, ha a külföldi befektető a bejelentésében hamis vagy félrevezető információkat közöl, vagy ha nem adja meg a Bizottság felülvizsgálati kötelezettségének teljesítéséhez szükséges információkat.

A Bizottság által kiszabott bírságok nem haladhatják meg a külföldi befektető átlagos napi forgalmának 5 %-át, illetve magánszemély külföldi befektető esetében a befektetési érték 5 %-át.

24. cikk
Felhatalmazás

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 30. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó kialakulóban lévő stratégiai ágazatok jegyzékét kiegészítse az Unió gazdasági biztonsága szempontjából kritikus ágazatokkal, beleértve az (EU) 2024/1735 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b), d), e), g), h), j), k), n), p) és s) pontjában felsorolt „nettó zéró” technológiákat, az (EU) 2024/1735 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos technológiákat, az (EU) 2024/1735 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének r) pontjában említett, közlekedési célú, elektromos meghajtással kapcsolatos technológiákat, és kivéve a digitális technológiákat, a mesterséges intelligenciát, a kvantumtechnológiákat és a félvezetőket.

Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem érintik az ezen ágazatokra vonatkozó befektetési kritériumokat megállapító egyéb uniós jogi aktusokat.

(2)A (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a következő tényezőkön alapulnak:

a)annak értékelése, hogy a kialakulóban lévő stratégiai ágazatok jegyzékének módosítása indokolatlanul visszafogná-e az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetéseket;

b)az ágazatba irányuló közvetlen külföldi befektetések száma, figyelembe véve az Unió ellátásbiztonságához való hozzájárulásukat és az uniós gazdaság szempontjából nyújtott hozzáadott értéküket;

c)uniós piaci helyzet és feltételek, beleértve az ellátási lánc zavarait;

d)a technológiai fejlődés és az Unió versenyképessége az adott ágazatban a harmadik országokhoz képest;

e)az ellátási lánc egy vagy több országtól való függése az érintett ágazatban.

(3)A (1) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a következőket kell megállapítani:

a)a 17. cikk (1) bekezdésében említett küszöbérték minden egyes további ágazat esetében;

b)a 18. cikkben említett befektetési feltételek megfelelőek és szükségesek-e e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez az érintett ágazat tekintetében, és ha nem, akkor e kritériumok közül melyiket kell alkalmazni.

V. FEJEZET 
AZ IPAR FELGYORSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ TERÜLETEK

25. cikk
Az ipar felgyorsítására szolgáló nemzeti területek kijelölése

(1)A tagállamok kijelölnek legalább egy, az ipar felgyorsítására szolgáló területet a területükön [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépését 12 hónappal követő dátumot]-ig az ipari gyártási projektek klaszterekbe szervezése céljából az I. mellékletben felsorolt egy vagy több stratégiai ágazatban.

(2)A tagállamok határozat útján kijelölik az ipar felgyorsítására szolgáló területeket a következők alapján:

a)az ipar felgyorsítására szolgáló terület termelésének hatása az I. mellékletben felsorolt stratégiai ágazatok uniós ellátásbiztonságára;

b)az ipar felgyorsítására szolgáló területben rejlő lehetőségek a termelési kapacitás kiépítésének támogatására az I. mellékletben felsorolt stratégiai ágazatokban, az uniós értékláncok és az Unió innovációs potenciáljának megerősítésére a fenntartható ipari gyártási tevékenységek – többek között a dekarbonizáció és a körforgásos üzleti gyakorlatok – felgyorsítása érdekében, valamint a belső piac működésének előmozdítására, összhangban az egyéb uniós jogszabályok alapján végrehajtott stratégiai projektekkel és egyéb kezdeményezésekkel, többek között a „nettó zéró” ipari tevékenységek felgyorsítását célzó völgyekkel;

c)azon kkv-k és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok száma, amelyek számára előnyösek lennének e fejezet rendelkezései az ipar felgyorsítására szolgáló területen;

d)a tagállam régióinak fejlettségi szintje, beleértve a legkevésbé fejlett területeket, az átalakulóban lévő régiókat és az ipari átalakulás alatt álló régiókat.

(3)Az ipar felgyorsítására szolgáló területek kijelölésekor a tagállamok:

a)meghatározzák az ipar felgyorsítására szolgáló terület egyértelmű földrajzi kiterjedését;

b)előnyben részesítik azokat a helyszíneket, ahol egy vagy több konkrét ágazatban az ipari gyártási projektek várhatóan nem járnak jelentős környezeti hatással;

c)előnyben részesítik a Natura 2000 területeken, a természet és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló nemzeti védelmi programok keretében kijelölt területeken, az érzékenységi térképek alapján azonosított egyéb területeken, továbbá a 2000/60/EK irányelv 6. cikkében említett védett területeken kívüli helyszíneket;

d)figyelembe veszik az éghajlati kockázatokat a kijelölt területeken;

e)előnyben részesítik a mesterséges és épített felületeket, az ipari területeket és barnamezős területeket, valamint az egyéb uniós jogszabályok alapján már azonosított stratégiai projekteket.

(4)Az ipar felgyorsítására szolgáló területek kijelölésekor a tagállamok adott esetben figyelembe veszik a következőket:

a)az ipar felgyorsítására szolgáló terület infrastrukturális szükségletei;

b)az ipar felgyorsítására szolgáló területen működő feldolgozóipar finanszírozási igényei és adott esetben az iparág támogatásának lehetősége, az alkalmazandó állami támogatási szabályokkal összhangban;

c)az ellátási láncnak az ipar felgyorsítására szolgáló területen belüli igényei és a gyártási tevékenységekhez szükséges alapvető anyagok, különösen másodlagos anyagok;

d)az ipar felgyorsítására szolgáló terület elegendő alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátással való összekapcsolásának megvalósíthatósága az ipari gyártási tevékenység felgyorsítása érdekében;

e)készségigények, készséghiányok és foglalkoztatási trendek, valamint a helyi munkaerő megfelelő átképzésének és továbbképzésének elérését célzó kísérő intézkedések;

f)adott esetben az ipar felgyorsítására szolgáló terület szennyezésmentesítésének szükségessége az új ipari tevékenységek megkezdésének elősegítése érdekében;

g)a területen folytatott ipari gyártási tevékenység felgyorsításához szükséges kutatási és innovációs igények;

h)az iparág által nyilvánosan hozzáférhetővé tett releváns helyspecifikus információk, beleértve a vállalati éghajlatvédelmi átállási terveket, a kapcsolódó célokat és intézkedéseket, a beruházási igényeket és a szükséges támogató szakpolitikai keretet.

(5)Az ipar felgyorsítására szolgáló területek kijelölésére vonatkozó terveket vagy programokat elfogadásuk előtt a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 63 szerinti környezeti vizsgálatnak, valamint – amennyiben valószínűleg jelentős hatást gyakorolnak Natura 2000 területekre – a 92/43/EGK tanácsi irányelv 64 6. cikkének (3) bekezdése szerinti megfelelő vizsgálatnak, és adott esetben a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 65 4. cikke (7) bekezdésének való megfelelésre vonatkozó vizsgálatnak kell alávetni.

(6)A tagállamok a vonatkozó határozat elfogadásától számított 30 napon belül tájékoztatják a Bizottságot az ipar felgyorsítására szolgáló terület kijelöléséről.

26. cikk
Feljogosító feltételek

A tagállamok adott esetben megteszik a következő intézkedéseket az ipar felgyorsítására szolgáló területek fejlesztésének megkönnyítése érdekében:

a)elősegítik a projektek finanszírozását az ipar felgyorsítására szolgáló területeken a hatóságok közötti koordináció biztosításával és a belső eljárások egyszerűsítésével, szinergiában az uniós programokkal és adott esetben összhangban a hatályos állami támogatási szabályokkal, figyelembe véve a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvételét;

b)előmozdítják a kutatási és innovációs befektetéseket annak érdekében, hogy felgyorsuljon az innováció, és erősödjön az Unió versenyképessége és technológiai vezető szerepe az ipar felgyorsítására szolgáló területeken;

c)elvégzik és legalább háromévente felülvizsgálják az ipar felgyorsítására szolgáló egyes területek energiaszükségletének átfogó elemzését, és azonosítják az ipar felgyorsítására szolgáló területen megvalósuló ipari gyártási projektek megfelelő működéséhez és fejlesztéséhez szükséges energiainfrastruktúra-kapacitást.

Ezt az elemzést legalább az ipar felgyorsítására szolgáló terület kijelölésekor, valamint a 2030-as, 2040-es és 2050-es évi mérföldkövek tekintetében el kell végezni, biztosítva az Unió dekarbonizációs pályájával való összhangot;

d)biztosítják, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők által az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 66 51. cikke alapján, valamint az elosztórendszer-üzemeltetők által az (EU) 2019/944 irányelv 32. cikke alapján készített hálózatfejlesztési tervek kellően figyelembe vegyék az e bekezdés c) pontja alapján készített elemzést, figyelembe véve a jövőbeli rendszerigények kielégítését célzó előzetes beruházásokban rejlő lehetőségeket;

e)az (EU) 2024/1252 rendelet 35. cikkével létrehozott, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testület keretében információt cserélnek az érintett ellátási láncokról, azonosítják a lehetséges szűk keresztmetszeteket, és megerősítik a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos kérdések koordinációját az ipar felgyorsítására szolgáló területek között;

f)előmozdítják az ipar felgyorsítására szolgáló területeken működő szervezetek tevékenységét, és adott esetben megkönnyítik részvételüket az (EU) 2024/1252 rendelet 25. cikkével létrehozott közös beszerzési mechanizmusban, többek között azáltal, hogy iránymutatást, támogatást és tájékoztatást nyújtanak az eredményes szerepvállalás biztosítása érdekében;

g)támogatják a magasan képzett munkaerő fejlesztését és rendelkezésre állását, valamint megfelelő képzési és tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségeket biztosítanak, hozzájárulva ezáltal a magas színvonalú foglalkoztatáshoz ezeken az ipar felgyorsítására szolgáló területeken;

h)az ipari fórum COM(2020) 102 közlemény 67 által létrehozott szakértői csoportjának keretében információt cserélnek a szükséges készségekről, e készségek esetleges hiányáról és az ipar felgyorsítására szolgáló területeken alkalmazott bevált gyakorlatokról;

i)biztosítják a szinergiákat, és előmozdítják a készségfejlesztési paktum 68 keretében nyújtott előnyöket vagy az ipar felgyorsítására szolgáló területeken letelepedett szervezeteket, különös tekintettel az abban foglalt nagyszabású készségfejlesztési partnerségekre és regionális készségfejlesztési partnerségekre.

27. cikk
Engedélyezési eljárások az ipar felgyorsítására szolgáló területeken

(1)A tagállamok minden kijelölt, az ipar felgyorsítására szolgáló területre vonatkozóan összesített alapengedélyt készítenek és állítanak ki, amely engedélyezi az adott területen belüli ipari tevékenységeket. Ez az összesített alapengedély kiterjed az ipar felgyorsítására szolgáló területen végrehajtott ipari gyártási projektekhez szükséges engedélyekre és közigazgatási engedélyekre, kivéve a létesítményspecifikus engedélyeket.

(2)Az (1) bekezdésben említett összesített alapengedély kiállítása előtt a tagállamok elvégzik az összes szükséges vizsgálatot, beleértve az ipar felgyorsítására szolgáló terület szintjén alkalmazandó releváns környezeti vizsgálatokat, tervezési eljárásokat és értékeléseket. A tagállamok figyelembe veszik a 25. cikk (5) bekezdése szerint elvégzett értékelést.

(3)Az ipar felgyorsítására szolgáló területen megvalósuló ipari gyártási projektek esetében csak azokat a további engedélyeket vagy felhatalmazásokat kell beszerezni, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdésben említett összesített alapengedély hatálya alá.

(4)[A környezeti vizsgálat felgyorsításáról szóló rendeletre irányuló javaslat 14. cikkének] alkalmazásában minden, az ipar felgyorsítására szolgáló területeken megvalósuló ipari gyártási projektet a rezilienciához és a dekarbonizációhoz vagy az erőforrás-hatékonysághoz hozzájáruló stratégiai projektnek kell tekinteni. Az említett rendelet mellékletének 1., 2. és 3. pontja alkalmazandó.

VI. FEJEZET 
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk
Értékelés

[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = két évvel e rendelet hatálybalépése után]-ig, majd azt követően háromévente a Bizottság értékeli ezt a rendeletet és a belső piac működéséhez való hozzájárulását. Az értékelés során figyelembe kell venni a következőket:

a)az 1. cikkben meghatározott, különösen a rezilienciára, a gazdasági biztonságra és az ipari termelés dekarbonizációjára vonatkozó célkitűzések elérése terén elért eredmények;

b)a 2. cikk szerinti iparosítási célkitűzés elérése terén elért eredmények, figyelembe véve a belső piacon és a globális piacokon jelentkező kihívásokat és lehetőségeket;

c)a kapcsolódó adminisztratív költségek, a downstream ágazatokra, illetve a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt gazdasági hatások, valamint az állami költségvetésekre gyakorolt hatások.

29. cikk
Felülvizsgálat

[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot: három évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig a Bizottság értékeli a III. és a IV. fejezet módosításának szükségességét. A Bizottság jogalkotási javaslatot nyújthat be e rendelet hatályon kívül helyezése vagy módosítása céljából. Ezt a felülvizsgálatot az első felülvizsgálatot követően háromévente rendszeresen el kell végezni.

A felülvizsgálat során a Bizottság különös figyelmet fordít e rendelet hatékonyságára és az e rendelet elfogadását indokoló körülmények fennállására, valamint arra, hogy szükséges-e uniós származási követelményeket bevezetni az Unió gazdasági biztonsága szempontjából kritikus ágazatokból, nevezetesen a hajóépítésből és a vasúti járművek építéséből származó termékekre vonatkozóan.

30. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk tartalmazza.

(2)A Bizottságnak a 8., 9., 10., 16. és 24. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot, amely e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8., 9., 10., 16. és 24. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 8., 9., 10., 16. és 24. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

31. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

32. cikk
Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről haladéktalanul értesítik a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot az e szabályokat és intézkedéseket érintő bármely későbbi módosításról.

33. cikk
Az (EU) 2018/1724 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1724 rendelet I. és II. melléklete e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul.

34. cikk
Az (EU) 2024/1735 rendelet módosításai

Az (EU) 2024/1735 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk a következő 34., 35. és 36. ponttal egészül ki:

a) „34. »ipari elem, illetve akkumulátor«: az (EU) 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott ipari elem, illetve akkumulátor*;”

b) „35. »helyhez kötött elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszer«: az (EU) 2023/1542 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott, helyhez kötött elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszer;”

c) „36. »hidronikus hőszivattyú«: olyan helyiségfűtő berendezés, amely levegőből, vízből vagy talajból származó környezeti hőt és/vagy hulladékhőt használ hőtermelésre és vízkörön keresztül helyiségfűtésre.”

___

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1542 rendelete (2023. július 12.) az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2023.7.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1542/oj).

2.A 9. cikk a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) [A környezeti vizsgálat felgyorsításáról szóló rendeletre irányuló javaslat] 14. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában minden, »nettó zéró« technológiák gyártására irányuló projektet a rezilienciához és a dekarbonizációhoz vagy az erőforrás-hatékonysághoz hozzájáruló stratégiai projektnek kell tekinteni.”

3.A 25. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 2014/23/EU, a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások esetében, amennyiben a szerződések tárgyuk részeként az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a)–d), h) és i) pontjában felsorolt »nettó zéró« technológiákat foglalnak magukban, illetve az említett technológiákat magukban foglaló építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziók esetében az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek az e cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban megállapított, kötelező környezeti fenntarthatósági minimumkövetelményeket kell alkalmazniuk.”;

b)a (7) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az ajánlat rezilienciához való hozzájárulását e bekezdéssel összhangban figyelembe kell venni az (1) bekezdésben említett közbeszerzési eljárások, építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziók esetében.”;

c)a (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) arra vonatkozó, a szerződés időtartamára kiterjedő kötelezettség, hogy az egyes harmadik országokból ne szállítsanak többet az e bekezdésben említett, adott »nettó zéró« technológiai végtermék értékének 50 %-ánál, a Bizottság által meghatározottak szerint;”

d)a (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) arra vonatkozó, a szerződés időtartamára kiterjedő kötelezettség, hogy az egyes harmadik országokból származó nyertes ajánlattevők vagy alvállalkozók ne szállítsanak vagy nyújtsanak közvetlenül többet az e bekezdésben említett, adott »nettó zéró« technológia valamennyi fő specifikus alkotóelemei együttesen vett értékének legfeljebb 50 %-ánál, a Bizottság által meghatározottak szerint;”.

4.A szöveg a következő 25a. cikkel egészül ki:

„25a. cikk
A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó származási követelmények

(1)A II. mellékletben említett közbeszerzési eljárások esetében az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők kizárják az ilyen közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférésből az olyan harmadik országokban letelepedett jogalanyok tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatokat, amelyek nem kötöttek ilyen hozzáférést garantáló nemzetközi megállapodást az Unióval.

(2)A II. mellékletben említett közbeszerzési eljárások esetében az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők az ott meghatározott uniós származási követelményeket alkalmazzák. A konkrét fő specifikus alkotóelemekre vonatkozó követelmények csak annyiban alkalmazandók, amennyiben ezek az alkotóelemek jelen vannak a végtermékben.

(3)Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak egy vagy több, a II. mellékletben meghatározott követelményt, amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)a szükséges termékeket csak egy adott gazdasági szereplő tudja rendelkezésre bocsátani, és nem létezik észszerű alternatíva vagy helyettesítő megoldás, a verseny hiánya pedig nem a közbeszerzési eljárás paraméterei mesterséges leszűkítésének a következménye;

b)a tervezett új közbeszerzési eljárás megindítását megelőző két évben többek között az ugyanazon ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által indított korábbi hasonló közbeszerzési eljárásra válaszul nem került benyújtásra megfelelő ajánlat, illetve megfelelő részvételi jelentkezés;

c)alkalmazásuk szükségessé tenné, hogy az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő olyan árukat, szolgáltatásokat vagy építési beruházásokat szerezzen be, amelyek aránytalan költségekkel járnak, vagy amelyek üzemeltetése és karbantartása műszaki összeférhetetlenséget eredményezne. A 25 %-ot meghaladó, objektív és átlátható adatok alapján becsült költségkülönbségeket az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők aránytalannak tekinthetik;

d)alkalmazásuk jelentős késedelmekhez vezetne a projekt megvalósításában, mivel a szükséges alkotóelemek vagy végtermékek nem állnak rendelkezésre. A hét hónapot meghaladó, objektív, átlátható és ellenőrizhető adatokon alapuló becsült késések jelentősnek tekinthetők.

(4)Az ajánlatkérő szervek előírják az e cikk hatálya alá tartozó termékeket értékesítő gazdasági szereplők számára, hogy nyújtsanak be nyilatkozatot vagy azzal egyenértékű dokumentumot, amely igazolja az e cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelést.”

5.A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép: „A »nettó zéró« technológiákra irányuló aukciók”;

b)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A 4. cikk (1) bekezdésének a)–g), i) és j) pontjában felsorolt »nettó zéró« technológiák esetében az aukciók kialakításakor a tagállamok előírják a következőket:”

Az a) pont a következő iv. ponttal egészül ki:

„iv. a(z) xxxx/xxxx rendelet [CSA2] 2. cikkének 39. pontjában meghatározott magas kockázatú beszállítók: A kontrollrendszereket, irányítási kontrollrendszereket, felügyeleti ellenőrzési és adatgyűjtő rendszereket, távoli hozzáférési rendszereket vagy tűzfalakat magukban foglaló aukciók esetében a(z) xxxx/xxxx rendelettel [CSA2] összhangban magas kockázatú beszállítóként azonosított beszállítók nem vehetnek részt a következő folyamatokban:

1.az említett termékek vagy rendszerek beszállítása;

2.az említett termékek vagy rendszerek tervezése, fejlesztése vagy gyártása;

3.az említett termékek vagy rendszerek irányítása, ellenőrzése vagy üzemeltetése;

4.szoftvereik fejlesztése, karbantartása, üzemeltetése vagy frissítése;”.

A b) pont helyébe a következő szöveg lép: „a (2) és (2a) bekezdésben említett előminősítési vagy odaítélési szempontok.”;

c)a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Amennyiben a II. mellékletben felsorolt »nettó zéró« technológiák az aukciók tárgyának részét képezik, a tagállamok feltüntetik a II. mellékletben meghatározott előminősítési vagy odaítélési szempontokat. A konkrét fő specifikus alkotóelemekre vonatkozó szempontok csak annyiban alkalmazandók, amennyiben ezek az alkotóelemek jelen vannak a végtermékben.”;

d)a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon el, amelyben részletesebben meghatározza az (1) bekezdés a) pontja i., ii. és iii. alpontjában, valamint a (2) bekezdésben említett előminősítési és odaítélési szempontokat.”;

e)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(4) A tagállamok a (2) és (2a) bekezdésben említett kritériumokat – amennyiben odaítélési szempontokként alkalmazzák azokat – legalább 5 %-os súllyal, az odaítélési szempontokat pedig kombináltan 15–30 %-os súllyal veszik figyelembe. Ez nem érinti annak a lehetőségét, hogy – az állami támogatási szabályokban meghatározott, nem árjellegű szempontokra vonatkozó korlátozásokkal összhangban – nagyobb súllyal vegyék figyelembe a (2) bekezdés negyedik albekezdésében említett szempontokat.”;

f)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(5) A tagállamok nem kötelesek alkalmazni az (1) bekezdés a) pontja i., ii. és iii. alpontjában, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egy vagy több előminősítési és odaítélési szempontot, amennyiben e szempontok alkalmazása aránytalan költségekkel járna, vagy jelentős késedelmet okozna a projekt megvalósításában amiatt, hogy a szükséges alkotóelemek vagy végtermékek nem állnak rendelkezésre. Aukciónként a 20 %-ot meghaladó, objektív és ellenőrizhető adatok alapján becsült költségkülönbségeket a tagállamok aránytalannak tekinthetik. A hét hónapot meghaladó, objektív, átlátható és ellenőrizhető adatokon alapuló késések jelentősnek tekinthetők.”;

g)a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(7) Az (1)–(5) bekezdés a tagállamonként évente aukcióra bocsátott mennyiség legalább 40 %-ára, vagy másik lehetőségként tagállamonként évente legalább 8 gigawattra alkalmazandó. Az (1) bekezdés a) pontjának ii. és iv. alpontja a tagállamonként aukcióra bocsátott mennyiség 100 %-ára alkalmazandó.”;

h)a (8) bekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság 2027. december 31-ig átfogó értékelést végez a (2) bekezdésben említett szempontok alkalmazásáról, illetve a megújulóenergia-technológiák gyorsított ütemben történő bevezetésére gyakorolt hatásáról. A Bizottság 2029. december 31-ig, majd azt követően kétévente átfogó értékelést végez a (2) és (2a) bekezdésben említett szempontok alkalmazásáról, illetve a megújulóenergia-technológiák gyorsított ütemben történő bevezetésére gyakorolt hatásáról. A Bizottság különösen a következőkre gyakorolt hatást értékeli:”.

6.A szöveg a következő 28a–28e. cikkel egészül ki:

„28a. cikk
Az állami beavatkozás egyéb formáira vonatkozó származási követelmények

(1)Az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül a II. mellékletben említett támogatási programok tartalmazzák az ott meghatározott követelményeket. A konkrét fő specifikus alkotóelemekre vonatkozó követelmények csak annyiban alkalmazandók, amennyiben ezek az alkotóelemek jelen vannak a végtermékben.

(2)Az (1) bekezdés szerinti programok kidolgozásakor és végrehajtásakor a hatóság a követelmények teljesülését nyílt, megkülönböztetésmentes és átlátható folyamat alapján értékeli.

(3)Kiegészítő pénzügyi ellentételezés esetén az nem haladhatja meg a végtermék fogyasztói költségének 15 %-át, beleértve adott esetben a szállítási és telepítési költségeket, kivéve az (EU) 2023/955 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 57 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott energiaszegénységben élő polgárokat célzó programokat, amelyek esetében a felső határ 20 %.

28b. cikk
A magas kockázatú beszállítókra vonatkozó korlátozások az állami beavatkozás egyéb formái esetében

A 28. és 28a. cikk hatálya alá tartozó, kontrollrendszereket, irányítási kontrollrendszereket, felügyeleti ellenőrzési és adatgyűjtő rendszereket, távoli hozzáférési rendszereket vagy tűzfalakat magukban foglaló támogatási programok esetében a tagállamok úgy alakítják ki ezeket a programokat, hogy a kedvezményezettek csak akkor legyenek jogosultak a programban való részvételre, ha a(z) xxxx/xxxx rendelettel [CSA2] összhangban magas kockázatú beszállítóként azonosított beszállítók nem vesznek részt a következő folyamatokban:

a)az említett termékek vagy rendszerek beszállítása;

b)az említett termékek vagy rendszerek tervezése, fejlesztése vagy gyártása;

c)az említett termékek vagy rendszerek irányítása, ellenőrzése vagy üzemeltetése;

d)szoftvereik fejlesztése, karbantartása, üzemeltetése vagy frissítése.

28c. cikk
A »nettó zéró« technológiák építéséhez és gyártásához nyújtott tagállami támogatásra vonatkozó uniós származási követelmények

(1)Az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, az e rendelet II. mellékletében említett »nettó zéró« technológiai végtermékek építésének vagy gyártásának támogatása során a tagállamok biztosítják az említett mellékletben meghatározott uniós származási követelmények teljesülését. A konkrét fő specifikus alkotóelemekre vonatkozó követelmények csak annyiban alkalmazandók, amennyiben ezek az alkotóelemek jelen vannak a végtermékben.

(2)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak egy vagy több, az (1) bekezdésben meghatározott követelményt, amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)a szükséges alkotóelemeket csak egy adott gazdasági szereplő tudja rendelkezésre bocsátani, és nem létezik észszerű alternatíva vagy helyettesítő megoldás, a verseny hiánya pedig nem a közbeszerzési eljárás paraméterei mesterséges leszűkítésének a következménye;

b)alkalmazásuk aránytalan költségekhez vagy műszaki összeférhetetlenséghez vezetne az üzemeltetésben vagy a karbantartásban. A 25 %-ot meghaladó, objektív és átlátható adatok alapján becsült költségkülönbségek aránytalannak tekinthetők;

c)alkalmazásuk veszélyeztetné a projektet vagy jelentős késedelmekhez vezetne a projekt megvalósításában, mivel a szükséges alkotóelemek vagy végtermékek nem állnak rendelkezésre. A hét hónapot meghaladó, objektív, átlátható és ellenőrizhető adatokon alapuló késések jelentősnek tekinthetők.

(3)Az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, az e rendelet II. mellékletében említett, »nettó zéró« technológiai végtermékek – amelyek kontrollrendszereket, irányítási kontrollrendszereket, felügyeleti ellenőrzési és adatgyűjtő rendszereket, távoli hozzáférési rendszereket vagy tűzfalakat foglalnak magukban – gyártásának támogatása során a tagállamok biztosítják, hogy a(z) xxxx/xxxx rendelettel [CSA2] összhangban magas kockázatú beszállítóként azonosított beszállítók ne vegyenek részt a következő folyamatokban:

a)az említett termékek vagy rendszerek beszállítása;

b)az említett termékek vagy rendszerek tervezése, fejlesztése vagy gyártása;

c)az említett termékek vagy rendszerek irányítása, ellenőrzése vagy üzemeltetése;

d)szoftvereik fejlesztése, karbantartása, üzemeltetése vagy frissítése.

28d. cikk
Uniós származás

(1)A 25a., 26., 28a. és 28c. cikk alkalmazásában az uniós származású tartalom az Unióból származó tartalomra vonatkozik.

(2)A termékek és alkotóelemek származását a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell meghatározni.

28e. cikk

Az uniós származásúval egyenértékű tartalom a közbeszerzésben

(1)A 25a. cikkben említett uniós származási követelmények tekintetében az olyan harmadik országokból származó tartalmakat, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi térséget vagy vámuniót létrehozó megállapodást kötött, vagy amelyek a közbeszerzésről szóló megállapodás részes felei, amennyiben az említett megállapodás értelmében az Unió vonatkozásában kötelezettségek állnak fenn, uniós származásúnak kell tekinteni.

(2)A Bizottság a 44. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy az alábbi kritériumok bármelyike alapján részben vagy egészben kizárjon egy harmadik országot az (1) bekezdés hatálya alól:

a)az adott harmadik ország a 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt »nettó zéró« technológiák bármelyikével kapcsolatban nem biztosította az (1) bekezdésben említett megállapodások alapján előírt nemzeti elbánást az uniós termékek vagy szervezetek számára;

b)az ilyen kizárás indokolt a függőségek vagy bármely más olyan fejlemény elkerülése érdekében, amely veszélyeztetheti a szóban forgó termékek ellátásbiztonságát az Unióban;

c)az ilyen kizárást az alkalmazandó megállapodás szerinti bármely más kivétel indokolja.

28f. cikk

Az uniós származásúval egyenértékű tartalom az aukciókon

(3)A 26. cikkben említett uniós származási követelmények tekintetében az olyan harmadik országokból származó tartalmakat, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi térséget vagy vámuniót létrehozó megállapodást kötött, uniós származásúnak kell tekinteni.

(4)A Bizottság a 44. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy az alábbi kritériumok bármelyike alapján részben vagy egészben kizárjon egy harmadik országot az (1) bekezdés hatálya alól:

a)az adott harmadik ország a 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt »nettó zéró« technológiák bármelyikével kapcsolatban nem biztosította az (1) bekezdésben említett megállapodások alapján előírt nemzeti elbánást az uniós termékek vagy szervezetek számára;

b)az ilyen kizárás indokolt a függőségek vagy bármely más olyan fejlemény elkerülése érdekében, amely veszélyeztetheti a szóban forgó termékek ellátásbiztonságát az Unióban;

c)az ilyen kizárást az alkalmazandó megállapodás szerinti bármely más kivétel indokolja.

28g. cikk

Az uniós származásúval egyenértékű tartalom az állami beavatkozás egyéb formáiban

(1)    A 28a. cikkben meghatározott uniós származási követelmények tekintetében az olyan harmadik országokból származó tartalmakat, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi térséget vagy vámuniót létrehozó megállapodást kötött, uniós származásúnak kell tekinteni.

(2) A Bizottság a 44. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy az alábbi kritériumok bármelyike alapján részben vagy egészben kizárjon egy harmadik országot az (1) bekezdés hatálya alól:

a)az adott harmadik ország a 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt »nettó zéró« technológiák bármelyikével kapcsolatban nem biztosította az (1) bekezdésben említett megállapodások alapján előírt nemzeti elbánást az uniós termékek vagy szervezetek számára;

b)az ilyen kizárás indokolt a függőségek vagy bármely más olyan fejlemény elkerülése érdekében, amely veszélyeztetheti a szóban forgó termékek ellátásbiztonságát az Unióban;

c)az ilyen kizárást az alkalmazandó megállapodás szerinti bármely más kivétel indokolja.

28h. cikk
Felhatalmazás

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben meghatározott uniós származási követelmények módosítása céljából, figyelembe véve a következő kritériumokat:

a)az uniós piaci helyzet, beleértve a csökkenő uniós piaci részesedést és az uniós gazdasági ágazat kapacitás alatti termelését;

b)a követelmények hozzájárulása a közrendre, a gazdasági biztonságra, a rezilienciára és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott, klímasemlegességre vonatkozó uniós célkitűzéshez;

c)technológiai fejlődés;

d)a releváns »nettó zéró« technológiák iránti kereslet;

e)az uniós származási követelmények meghatározásának hatása az érintett ágazatok általános versenyképességére és üvegházhatásúgáz-kibocsátására.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a II. mellékletet kiegészítse olyan uniós származási követelményekkel a 4. cikk (1) bekezdésének g), h), j), k), n), p) és s) pontjában említett további konkrét „nettó zéró” technológiájú végtermékek, valamint a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett naphőenergia-technológiák, a 4. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos technológiák és a 4. cikk (1) bekezdésének r) pontjában említett, közlekedési célú, elektromos meghajtással kapcsolatos technológiák tekintetében, amelyeket a 25a., 26., 28a. és 28c. cikkel összhangban kell előírni. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

a)a nyomonkövetési tevékenységek során azonosított uniós piaci helyzet, beleértve a csökkenő uniós piaci részesedést és az uniós gazdasági ágazat kapacitás alatti termelését;

b)a követelmények hozzájárulása a közrendre, a gazdasági biztonságra, a rezilienciára és a klímasemlegességre vonatkozó uniós célkitűzéshez;

c)az uniós származási követelmények meghatározásának, az alacsony szén-dioxid-kibocsátási követelmények meghatározásának vagy mindkettőnek az érintett ágazatok általános versenyképességére és üvegházhatásúgáz-kibocsátására, valamint a fogyasztók, illetve a kis- és középvállalkozások downstream költségeire, továbbá az állami költségvetésekre gyakorolt hatása;

d)a releváns termékek vagy technológiák iránti kereslet.

(1)A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meg kell állapítani a következőket:

a)azok a termékek és alkotóelemek, amelyekre az uniós származási minimumkövetelmények vonatkoznak;

b)az uniós származási minimumkövetelmények hatálya.”

7.A 42. cikk a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az e rendelet IV. fejezetét alkalmazó tagállamok, hatóságok, beszerzést végző hatóságok és beszerzést végző szervek az említett fejezet rendelkezéseivel összhangban jelentést tesznek a mentességek alkalmazásáról.”;

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ha az adatok még nem szerepelnek a nemzeti energia- és klímatervekben vagy nem állnak összhangban azok elemeivel, úgy minden egyes tagállam 2027. március 15-ig, azt követően pedig háromévente jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben ismerteti a (2) és (2a) bekezdésben említett adatokat.”

8.A rendelet a következő II. melléklettel egészül ki:

„II. MELLÉKLET
A »nettó zéró« technológiákra vonatkozó uniós származási követelmények

I. rész – Közbeszerzés

1.A 25a. cikkel összhangban az e rendelet hatálybalépését követően közzétett, a 2014/23/EU, a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások esetében, amennyiben a szerződések, építési beruházásra irányuló szerződések vagy építési koncessziók a következő »nettó zéró« technológiák beszerzését foglalják magukban, a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák az alábbiakban meghatározott követelményeket:

a)Elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerek:

[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = egy évvel e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től [három évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig az elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerek az Unióból származnak, és az 1 megawattórát meghaladó elemes, illetve akkumulátoros energiatárolással járó projektek esetében az Unióból származó akkumulátorfelügyeleti rendszert tartalmaznak.

[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után]-tól/-től az elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerek az Unióból származnak, és az Unióból származó akkumulátorcellákat, akkumulátorfelügyeleti rendszert, valamint egy további fő specifikus alkotóelemet tartalmaznak.

b)Fotovoltaikus napenergia-technológiák: [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után]-tól/-től a fotovoltaikus inverterek és a fényelemek vagy azokkal egyenértékű eszközök az Unióból származnak.

c)Hidronikus hőszivattyúk: [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után]-tól/-től a hidronikus hőszivattyúk az Unióból származnak.

d)Szárazföldi és tengeri szélenergia-technológiák:

[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = egy évvel e rendelet hatálybalépése után]-tól/-től [három évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig egy fő specifikus alkotóelem az Unióból származik.

[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után]-tól/-től két fő specifikus alkotóelem az Unióból származik.

e)Maghasadási technológiák:

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = négy évvel e rendelet hatálybalépése után] után közzétett közbeszerzési eljárások esetében, amennyiben az építési beruházásra irányuló szerződések vagy építési koncessziók új építésű atomerőmű építését foglalják magukban, beleértve a kis méretű moduláris atomreaktorokat, legalább két fő specifikus alkotóelem az Unióból származik.

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = hat évvel e rendelet hatálybalépése után] után közzétett közbeszerzési eljárások esetében, amennyiben az építési beruházásra irányuló szerződések vagy építési koncessziók új építésű atomerőmű építését foglalják magukban, beleértve a kis méretű moduláris atomreaktorokat is, legalább három fő specifikus alkotóelem az Unióból származik.

Ezek a követelmények nem vonatkoznak a kutatási, fejlesztési és innovációs projektekre, beleértve az atomerőművek első ipari hasznosítását.

II. rész – Aukciók

A 26. cikkel összhangban, amennyiben a következő »nettó zéró« technológiák az aukciók tárgyának részét képezik, a tagállamok alkalmazzák az alábbiakban meghatározott előminősítési vagy odaítélési szempontokat:

a)Elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerek:

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = egy évvel e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig közzétett aukciók esetében az elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerek az Unióból származnak, és az 1 megawattórát meghaladó elemes, illetve akkumulátoros energiatárolással járó projektek esetében az Unióból származó akkumulátorfelügyeleti rendszert tartalmaznak.

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után] után közzétett aukciók esetében az elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerek az Unióból származnak, és az Unióból származó akkumulátorcellákat, akkumulátorfelügyeleti rendszert, valamint egy további fő specifikus alkotóelemet tartalmaznak.

b)Fotovoltaikus napenergia-technológiák: A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után] után közzétett aukciók esetében a fotovoltaikus inverterek és a fényelemek vagy azokkal egyenértékű eszközök az Unióból származnak.

c)Hidrogéntechnológia:

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = egy évvel e rendelet hatálybalépése után] után közzétett aukciók esetében a hidrogén előállításához használt elektrolizátorok, az elektrolizátorkötegek és egy további fő specifikus alkotóelem az Unióból származik.

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után] után közzétett aukciók esetében a hidrogén előállításához használt elektrolizátorok, az elektrolizátorkötegek és két további fő specifikus alkotóelem az Unióból származik.

d)Szárazföldi és tengeri szélenergia-technológiák:

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = egy évvel e rendelet hatálybalépése után]-tól/-től [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig közzétett aukciók esetében a szélturbinák egy fő specifikus alkotóeleme az Unióból származik.

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után] után közzétett aukciók esetében a szélturbinák két fő specifikus alkotóeleme az Unióból származik.

III. rész – Az állami beavatkozás egyéb formái

A 28b. cikkel összhangban, amikor a tagállamok, a regionális vagy helyi hatóságok, a közjogi intézmények, illetve az egy vagy több ilyen hatóság vagy közjogi intézmény által létrehozott szövetségek úgy döntenek, hogy új programokat hoznak létre vagy aktualizálják a háztartások vagy vállalatok javát szolgáló olyan meglévő programokat, amelyek támogatják az e bekezdésben felsorolt »nettó zéró« technológiai végtermékek iránti keresletet, a programokat úgy alakítják ki, hogy a kedvezményezettek csak akkor legyenek jogosultak a programban való részvételre vagy kiegészítő pénzügyi ellentételezésre, ha teljesülnek az alábbiakban meghatározott követelmények:

a)Elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerek:

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = egy évvel e rendelet hatálybalépését követően] és [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépését követően] között létrehozott vagy aktualizált programok esetében az elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerek az Unióból származnak, és az 1 megawattórát meghaladó elemes, illetve akkumulátoros energiatárolással járó projektek esetében az Unióból származó akkumulátorfelügyeleti rendszert tartalmaznak.

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után] után létrehozott vagy aktualizált programok esetében az elemes, illetve akkumulátoros energiatároló rendszerek az Unióból származnak, és az Unióból származó akkumulátorcellákat, akkumulátorfelügyeleti rendszert, valamint egy további fő specifikus alkotóelemet tartalmaznak.

b)Fotovoltaikus napenergia-technológiák: A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után] után létrehozott vagy aktualizált programok esetében a fotovoltaikus inverterek és a fényelemek vagy azokkal egyenértékű eszközök az Unióból származnak.

c)Hidronikus hőszivattyúk: A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után] után létrehozott vagy aktualizált programok esetében a hidronikus hőszivattyúk az Unióból származnak.

IV. rész – A »nettó zéró« technológiák építéséhez és gyártásához nyújtott tagállami támogatás

A 28c. cikkel összhangban a tagállamok a következő »nettó zéró« technológiai végtermékek építésének vagy gyártásának támogatása során biztosítják az alábbiakban meghatározott uniós származási követelmények teljesülését:

a)Hidrogéntechnológia:

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = egy évvel e rendelet hatálybalépése után]-tól/-től az elektrolizátorok gyártási kapacitását támogató befektetésekre vonatkozó új támogatási programok kialakításakor a tagállamok biztosítják, hogy az elektrolizátorok az Unióból származzanak, továbbá az elektrolizátorköteg és az elektrolizátor legalább egy további fő specifikus alkotóeleme az Unióból származzon.

A [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = három évvel e rendelet hatálybalépése után]-tól/-től az elektrolizátorok gyártási kapacitását támogató befektetésekre vonatkozó új támogatási programok kialakításakor a tagállamok biztosítják, hogy az elektrolizátorok az Unióból származzanak, továbbá az elektrolizátorköteg és az elektrolizátor legalább két további fő specifikus alkotóeleme az Unióból származzon.

b)Nukleáris energia:

Azon projektek esetében, amelyekre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtása [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = négy évvel e rendelet hatálybalépése után] után történik, az új építésű atomerőművek építésének – beleértve a kis méretű moduláris atomreaktorokat – támogatásakor a tagállamok biztosítják, hogy a maghasadási technológiai végtermékek legalább két fő specifikus alkotóeleme az Unióból származzon.

Azon projektek esetében, amelyekre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtása [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a dátumot = hat évvel e rendelet hatálybalépése után] után történik, az új építésű atomerőművek építésének – beleértve a kis méretű moduláris atomreaktorokat – támogatásakor a tagállamok biztosítják, hogy a maghasadási technológiai végtermékek legalább három fő specifikus alkotóeleme az Unióból származzon.

Ezek a követelmények nem vonatkoznak a kutatási, fejlesztési és innovációs projektekre, beleértve az atomerőművek első ipari hasznosítását.”

35. cikk
Az (EU) 2024/3110 rendelet módosításai

Az (EU) 2024/3110 rendelet 22. cikke (9) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A felhasználók számára az átláthatóság biztosítása és a fenntartható termékek előmozdítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet azáltal való kiegészítése céljából, hogy konkrét környezeti fenntarthatósági címkézési követelményeket állapít meg bizonyos termékcsaládokra és termékkategóriákra vonatkozóan.”

36. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A 4–5. cikket [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját [egy] évvel követő nap dátumát]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 69  

 meglévő intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás.

A rendelet 2027-ben lép hatályba, 2030 után is alkalmazandó marad, és ötévente felül kell vizsgálni az elért eredmények, valamint az Unió éghajlat-politikai és gazdasági biztonsági célkitűzéseihez való igazodás értékelése céljából.

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

–  a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)