52026PC0016

(10)Ugyanaz a vállalkozás, például egy kábelüzemeltető, kínálhat mind elektronikus hírközlési szolgáltatást – például televíziójel-továbbítást –, mind pedig az e rendelet hatálya alá nem tartozó szolgáltatást – például rádiós vagy televíziós műsortartalom-szolgáltatási ajánlat piaci értékesítését; és ezért az ilyen vállalkozásra – tartalomszolgáltatóként vagy -elosztóként végzett tevékenységeivel kapcsolatban – az e rendelet rendelkezéseitől eltérő rendelkezésekkel összhangban és az e rendelet mellékletében megállapított feltételek sérelme nélkül, további kötelezettségek róhatók.

(11)Annak érdekében, hogy egy szolgáltatás az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának hatókörébe tartozzon, rendes körülmények között díjazás fejében kell nyújtani. Teljes mértékben elismerve, hogy a személyes adatok védelme alapvető jog, és ezért a személyes adatok nem tekinthetők árunak, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben a személyes adatokhoz való hozzáférést, azok felhasználását vagy egyéb módon történő kezelését a díjazással azonos módon kell kezelni, amennyiben a szolgáltató személyes adatokat kér, és a végfelhasználó tudatosan, közvetlenül vagy közvetve, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 értelmében vett személyes adatokat közöl a szolgáltatóval. Ez olyan helyzeteket is magában foglal, amikor a végfelhasználó anélkül enged hozzáférést az adatokhoz, hogy azokat aktívan rendelkezésre bocsátaná, többek között személyes adatokhoz, ideértve az IP-címet vagy más automatikusan keletkező információt, mint például a tárolt sütik vagy hasonló technológiák által gyűjtött és továbbított információk. A személyes adatok kezelésének minden esetben meg kell felelnie az uniós adatvédelmi jogszabályoknak. Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: a Bíróság) az EUMSZ 57. cikkére vonatkozó ítélkezési gyakorlatával 38 összhangban a Szerződés értelmében díjazásnak minősül az is, ha a szolgáltatónak harmadik fél, nem pedig a szolgáltatás igénybevevője fizet. A díjazás fogalmába ezért bele kell foglalni azokat a helyzeteket is, ahol a végfelhasználó hirdetésekkel szembesül.

(12)A személyközi hírközlési szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek személyek közötti interaktív információcserét tesznek lehetővé: idetartoznak az olyan szolgáltatások, mint az egyének közötti hagyományos hangalapú telefonálás, de az e-mailek összes típusa, az üzenetküldési szolgáltatások vagy a csoportos csevegés is. A személyközi hírközlési szolgáltatások kizárólag a hírközlés küldője által meghatározott, véges számú, azaz nem potenciálisan korlátlan számú természetes személy közötti kommunikációra vonatkoznak. A jogi személyek közötti kommunikáció abban az esetben tartozik e fogalom hatálya alá, ha az érintett jogi személyek nevében természetes személyek járnak el, vagy legalább a kommunikáció egyik végpontján a résztvevők természetes személyek. Az interaktív kommunikáció alapvetése, hogy a szolgáltatás az információ címzettje számára lehetővé teszi a válaszadást. Az olyan szolgáltatások, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, így például a lineáris műsorszolgáltatás, az online videotéka szolgáltatás, a weboldalak, a közösségi hálózatok, a blogok vagy a gépek közötti információcsere nem tekinthetők személyközi hírközlési szolgáltatásnak. Kivételes esetben az olyan szolgáltatás sem tekinthető személyközi hírközlési szolgáltatásnak, amelynek a személyközi interaktív kommunikációra szolgáló része egy másik szolgáltatás csekély jelentőségű és csupán járulékos funkciója, objektív műszaki okokból kifolyólag nem használható a fő szolgáltatás nélkül, és beépítése nem az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának megkerülésére szolgál. A fogalommeghatározás alóli kivételként a „csekély jelentőségű” és a „csupán járulékos” kifejezések szűken, az objektív végfelhasználó szempontját alapul véve értelmezendők. A személyközi kommunikációs funkció abban az esetben tekinthető csekély jelentőségűnek, ha csak igen korlátozott hasznossággal bír a végfelhasználó számára, és a végfelhasználók valójában csak elvétve használják. Elvben a személyközi hírközlési szolgáltatások fogalommeghatározásának hatályán kívül eső, kivételt képező funkciónak tekinthetők például az online játékokhoz tartozó kommunikációs csatornák, az adott szolgáltatás kommunikációs funkciójának jellemzőitől függően.

(13)A nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő számok segítségével megvalósuló, személyközi hírközlési szolgáltatások állami szinten kiosztott számozási erőforrásokhoz kapcsolódnak. Az ilyen számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások magukban foglalják az olyan szolgáltatásokat, amelyekhez a végpontok közötti konnektivitás biztosítása céljából végfelhasználói számok vannak rendelve, és azokat, amelyek a végfelhasználók számára lehetővé teszik az olyan személyek elérését, akik ilyen számmal rendelkeznek. Egy szám azonosítóként való használatát önmagában nem szabad egyenértékűnek tekinteni a szám segítségével az állami szinten kiosztott hívószám segítségével történő kapcsolódással, így ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy szolgáltatás számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásnak minősüljön. A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokra csak akkor vonatkozhatnak bizonyos kötelezettségek, ha a közérdek a személyközi hírközlési szolgáltatások minden típusára sajátos szabályozási kötelezettségek alkalmazását követeli meg, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatás nyújtásához szükség van-e számra. A számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat indokolt eltérő módon kezelni, mivel részét képezik a nyilvánosan rendelkezésre álló, interoperábilis ökoszisztémának, és részesülnek annak előnyeiből.

(14)A hálózati végpont a szabályozás szempontjából határt képez az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret, valamint a távközlő végberendezésekre vonatkozó szabályozás között. A hálózati végpont helyének meghatározása a nemzeti szabályozó hatóság feladata.

(15)Az összekapcsolás fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az elsősorban a hálózatok közötti műszaki összekapcsolásra vonatkozik, függetlenül attól, hogy ezek a hálózatok nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok vagy magánhálózatok-e, beleértve a tartalom- és alkalmazásszolgáltatók tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett hálózatokat és ezen belül a tartalomszolgáltató infrastruktúrákat is. A technológiai és kereskedelmi fejlődés a gyorsítótárak, a tartalomszolgáltató hálózati csomópontok és más olyan technikák fokozott elterjedéséhez vezetett, amelyek növelik az adatforgalmat és optimalizálják a végpontok közötti teljesítményt, ami szorosabb műszaki együttműködést és gyakoribb összekapcsolódást eredményez a köz- és magánhálózatok között.

(16)Az új szabályozási keret célkitűzéseit szintén naprakésszé kell tenni az ágazat előtt álló kihívások kezelése és annak érdekében, hogy az alkalmazkodni tudjon a jövőbeli fejleményekhez. Az elektronikus hírközlő hálózatok felhőalapú és mesterséges intelligencián (MI) alapuló megoldásokat integráló digitális hálózatokká történő technológiai átalakításával a konnektivitási ökoszisztéma bővül. Ezért e rendeletnek támogatnia kell az ágazat versenyképességét és azt, hogy képes legyen megbirkózni ezzel az átalakulással. Elő kell mozdítania az innovációt és a kiterjesztett konnektivitási ökoszisztéma szereplőinek széles köre közötti hatékony együttműködést.

(17)Az ágazat versenyképességének és rezilienciájának növelése érdekében e rendeletnek egyszerűsített és további harmonizált intézkedések bevezetésével, az Unión belüli növekedés megkönnyítésével, valamint az innováció és a modern, reziliens és fenntartható hálózatokba és szolgáltatásokba történő beruházások támogatásával és ösztönzésével elő kell segítenie az elektronikus hírközlés egységes piacának fejlődését. Ennek magában kell foglalnia az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások – többek között a páneurópai műholdas hírközlési szolgáltatások – határokon átnyúló biztosításának, illetve nyújtásának megkönnyítését, valamint a transzeurópai digitális hálózatok fejlesztését.

(18)Az Unió digitális infrastruktúrája és szolgáltatásai rezilienciájának megerősítése létfontosságú a természeti katasztrófákkal, az ember okozta fenyegetésekkel és válságokkal, valamint a hálózatok és rádiójelek zavarásával szembeni felkészültség növelése szempontjából. E célból e rendeletnek meg kell erősítenie az Unió stratégiai autonómiáját, amellyel összefüggésben reziliens digitális infrastruktúrát és szolgáltatásokat kell biztosítania, valamint biztosítania kell a felkészültséget az olyan vészhelyzetekre, mint a fizikai, kiber- és hibrid támadások és a természeti katasztrófák, mérséklő intézkedéseket kell rendelkezésre bocsátania, javítania kell a rezilienciát, különösen a kritikus hálózati szegmensek tartalékkapacitását a földfelszíni és a nem földfelszíni hálózatok koherens integrációja alapján, és biztosítania kell a társadalom számára a válságokra való reagáláshoz szükséges hálózati képességeket.

(19)Mivel az infrastruktúra szintjén – többek között az optikai szálas hálózatokra való átállás következtében – továbbra is szűk keresztmetszetek és piacra lépési akadályok állnak fenn, a piaci hiányosságot kezelő egyszerűsített hozzáférési szabályozási keret végrehajtása révén biztosítani kell a fenntartható versenyt annak érdekében, hogy a végfelhasználók továbbra is élvezhessék a fejlett, megfizethető és magas színvonalú szolgáltatások szélesebb választékából adódó előnyöket.

(20)Az irányelv célja, hogy a jövőben a piaci verseny fejlődésével párhuzamosan fokozatosan visszaszorítsa az előzetes ágazatspecifikus szabályozást, végső soron pedig biztosítsa az elektronikus hírközlés versenyjog általi kizárólagos szabályozását. Ez volt a cél az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások első keretszabályozásának 2009. évi elfogadása óta. A meglévő keret azonban nemzeti széttagoltságot eredményezett, és nem valósította meg az egységes piac kiteljesítését, ezért nagyobb következetességre van szükség az előzetes szabályozási kötelezettségek terén. Figyelembe véve azt, hogy az elektronikus hírközlés piacai erős versenydinamikát tanúsítottak az elmúlt években, fontos, hogy az előzetes szabályozási kötelezettségeket csak olyan esetben – és a versenyjog sérelme nélkül – alkalmazzák, ha az érintett piacokon piaci hiányosság azonosítható.

(21)Megfelelő ösztönzőket kell biztosítani továbbá a tartalomban gazdag internetes szolgáltatások innovációját támogató és az Unió általános versenyképességét fokozó új gigabites hálózatokba (a fejlett 5G- és 6G-hálózatokba, az optikai hálózatokba, a tenger alatti kommunikációs kábelekbe, a gerinchálózatokba) történő beruházások számára. Ezért alapvető fontosságú az említett hálózatok és megoldások fejlesztésébe történő hatékony beruházások előmozdítása, valamint a gigabites hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások széles körű elérhetőségének és elterjedésének támogatása, többek között a kizárólag optikai szálas környezetre való átállás révén, amely az Unió egészére kiterjedően kellő időben történik meg.

(22)A tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok, valamint az érdekeltek szempontjából a konnektivitásra vonatkozó célkitűzés egyrészről az adott területen gazdasági szempontból fenntartható mértékű, lehető legnagyobb kapacitású hálózatok és szolgáltatások biztosítását jelenti, másrészről a területi kohézió megteremtését, vagyis azt, hogy a különböző területeken rendelkezésre álló kapacitások közeledjenek egymáshoz.

(23)Az elektronikus hírközlési keretnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra vonatkozó uniós célkitűzésekkel való szoros összehangolása érdekében az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hálózatok és megoldások számára vonzó beruházási feltételek támogatása révén elő kell mozdítani a fenntartható hálózatokat és szolgáltatásokat. Ezt a célkitűzést össze kell hangolni különösen a más ipari ágazatokban az energiahatékonyságot és a karbonsemlegességet lehetővé tevő konnektivitás, valamint az energiahatékony konnektivitási infrastruktúrába történő beruházások előmozdításával, összhangban az aktualizált taxonómiai kerettel és a távközlési hálózatok fenntarthatóságára vonatkozó uniós magatartási kódexszel. Elő kell mozdítani továbbá a végpontok közötti szolgáltatásnyújtásban részt vevő szereplők közötti együttműködést az adatforgalom hatékony irányítása tekintetében.

(24)A célkitűzések elérése érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak szükség esetén össze kell hangolniuk intézkedéseiket más tagállamok hatóságaival, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC), a Rádióspektrum-politikai Testülettel (RSPB) és a Digitális Hálózatok Hivatalával (ODN).

(25)A 2022. március 9-i neversi felhívás nyomán a tagállamok kockázatértékelést végeztek az európai kommunikációs infrastruktúrákról és hálózatokról. Az azonosított kockázatok csökkentése érdekében az értékelés számos, a BEREC támogatásával végrehajtandó stratégiai és technikai ajánlást fogalmazott meg a tagállamok, a Bizottság és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) számára. Egyéb stratégiai ajánlások mellett a kockázatértékelés a következőket javasolja: i. a nemzetközi összeköttetések rezilienciájának értékelése, ii. az internetes alapinfrastruktúra, például a tenger alatti kommunikációs kábelek kritikusságának, rezilienciájának és tartalékkapacitásának értékelése, valamint iii. a kommunikációs infrastruktúrák rezilienciájának megerősítésére irányuló uniós képességek és összehangolt fellépés megerősítése. A tényleges felkészültség elérése és a reziliencia fokozása érdekében meg kell erősíteni az illetékes nemzeti hatóságok és az uniós szintű szervek közötti együttműködést, többek között közös iránymutatás és az információk időben történő megosztása révén.

(26)Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások kritikus fontosságúak, az uniós társadalom és gazdaság gerincét képezik. Bár az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 39 foglalkozik az alapvető és fontos, valamint a kritikus szervezetek kiberbiztonságával és rezilienciájával, uniós szinten tovább kell fokozni az elektronikus hírközlés általános rezilienciáját, felkészültségét és folytonosságát, többek között a több országra kiterjedő vagy jelentős természeti vagy ember okozta zavarok, válsághelyzetek vagy vis maior helyzetek esetén, amelyek negatívan érinthetik a lakosságot. Az ODN-nek – szakértelmére, piacfelügyeleti tevékenységére és az egész Uniót átfogó perspektívájára építve – központi koordinációs szerepet kell játszania az elektronikus hírközlési ágazat rezilienciája tekintetében. Ezért az ODN-nek információcserét és koordinációt kell folytatnia a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a Bizottsággal és más érintett uniós szervekkel és ügynökségekkel, köztük az ENISA-val, valamint adott esetben nemzetközi szervezetekkel, például a NATO-val az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások uniós szintű értékelésével, nyomon követésével, elemzésével és felkészültségével, valamint az uniós társadalom és gazdaság általános rezilienciájához való hozzájárulásra való képességükkel kapcsolatos kérdésekben, teljes mértékben tiszteletben tartva az ENISA, a hálózat- és információbiztonsággal foglalkozó együttműködési csoport (a továbbiakban: Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport) és az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózata (a továbbiakban: EU-CyCLONe) szerepét az uniós kiberbiztonsági és polgári védelmi keretekben.

(27)Ebben az összefüggésben az ODN-t meg kell bízni az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások koherens, határokon átnyúló megközelítésének biztosításával. Az ODN szerepének ki kell egészítenie az (EU) 2022/2555 irányelvet úgy, hogy ne sértse annak rendelkezéseit, és a rendszerszintű felkészültségre, a felcserélhető infrastruktúrákra, a transzeurópai hálózat és szolgáltatások folytonosságára és az összehangolt válságreagálásra összpontosítson.

(28)Az Unióban az olyan természeti vagy ember okozta zavarok, válsághelyzetek vagy vis maior helyzetek előfordulásakor, amelyek hátrányosan érinthetik a lakosságot, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások rendelkezésre állása és sajátos képességei döntő fontosságúak, mivel lehetővé teszik a lakosság számára, hogy időben tájékozódjon, fenntartsa a társadalmi és gazdasági interakciókat, és hozzáférjen a közszolgáltatásokhoz és a készenléti segélyszolgálatokhoz, valamint lehetővé teszik a nemzeti hatóságok számára, hogy kommunikáljanak a lakossággal, és megszervezzék a mentési és katasztrófaelhárítási erőfeszítéseket. Az (EU) 2022/2555 irányelv sérelme nélkül a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek, a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó és az általános felhatalmazási rendszer hatálya alá tartozó egyéb szolgáltatóknak ezért olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek ilyen események bekövetkeztekor hozzájárulnak a személyközi hírközlési szolgáltatások és az internet-hozzáférési szolgáltatások elérhetőségének biztosításához. A teljes egészében vagy nagyrészt elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy a nyilvánosság számára elérhető, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózatok – például tenger alatti kommunikációs kábelek – üzemeltetői ilyen kritikus helyzetekben biztosíthatják a tartalékkapacitást. Amennyiben műszakilag lehetséges és a közérdeket szolgálja, együtt kell működniük és hozzá kell járulniuk a személyközi hírközlési szolgáltatások és az internet-hozzáférési szolgáltatások rendelkezésre állásához, ha a fent említett jelentős események kritikus zavart okoznak a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlő hálózatokban és elektronikus hírközlési szolgáltatásokban.

(29)A végfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy segélyhívási célú kommunikáció útján segítséget kérjenek az illetékes hatóságoktól, és a számukra észlelhető és értelmezhető lakossági riasztások révén tájékoztatást kapjanak e hatóságoktól az olyan jelentős események előfordulásakor, amelyek hátrányosan érinthetik a lakosságot, például katasztrofális hálózati meghibásodások vagy vis maior esetén. Ugyanígy teljes mértékben rendelkezésre kell állnia a kritikus kommunikációnak, amely lehetővé teszi a készenléti segélyszolgálatok, valamint a biztonságért és védelemért felelős hatóságok számára a feladatuk ellátását. Következésképpen az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek és az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak egyedi intézkedéseket kell elfogadniuk a zavartalan elektronikus hírközlés – beleértve az internetes forgalmat is – biztosítása érdekében, olyan mértékben, amennyiben az a segélyhívási célú kommunikációnak és a lakossági riasztásoknak az összes érintett végfelhasználótól vagy lakostól kiinduló vagy az irányukba történő eredményes továbbításához szükséges. A nemzeti hatóságok külön hálózatán belül általában biztosított kritikus kommunikáció új technológiák – például hálózatszeletelés – által támogatott speciális szolgáltatásként is megvalósítható, amelynek elegendő hálózati kapacitással kell rendelkeznie a szolgáltatásminőség válsághelyzetekben történő biztosításához. Amennyiben az ilyen szolgáltatások minőségének biztosításához szükséges, az azokhoz kapcsolódó forgalmat prioritásként kell kezelni, és biztosítani kell a tartalékkapacitást a kritikus kommunikáció folyamatos rendelkezésre állása érdekében. A nemzeti közbiztonsági válaszpontrendszereket és a lakossági riasztási rendszereket úgy kell kialakítani, hogy rendelkezzenek tartalékkapacitással és reziliensek legyenek olyan jelentős események előfordulásakor, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a lakosságra.

(30)A készenléti segélyszolgálatokhoz való hozzáférés biztosítására használt hálózatok jelentős változtatásainak végrehajtása előtt a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak és a közbiztonsági válaszpontoknak (KBVP) minden szükséges lépést meg kell tenniük – beleértve a megoldások tesztelését és validálását is – annak érdekében, hogy biztosítsák a segélyhívási célú kommunikáció és a hívó helyére vonatkozó információk folyamatos rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét a végfelhasználók számára, valamint hogy biztosítsák a folyamatos lehetőséget a lakossági riasztások végfelhasználóknak való elküldésére. Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek és az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak ütemtervet kell benyújtaniuk a tagállam illetékes hatóságaihoz, amelyben feltüntetik az átállás folyamatát, és amely elegendő információt tartalmaz a segélyhívási célú kommunikációs szolgáltatások rendelkezésre állását és a potenciálisan érintett végfelhasználókat fenyegető kockázat értékeléséhez. Ilyen ütemtervet kell biztosítani annak érdekében, hogy a meglévő technológiára támaszkodó elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználói időben tájékozódhassanak, és felkészülhessenek az új technológiákra vagy alkalmazkodhassanak azokhoz, és az általuk használt eszközökön biztosított legyen az elektronikus hírközlési szolgáltatások folytonossága.

(31)A rezilienciát fokozó hosszú távú intézkedések részeként a reziliens integrált konnektivitás fejlesztésének többek között foglalkoznia kell a legkorszerűbb technológiák, például a kialakulóban lévő kvantumkommunikációs technológiák bevezetésére való felkészültséggel, különösen a kritikus hálózati szegmensekben a biztonságos kommunikáció új generációjának biztosítása érdekében. E tekintetben át kell térni a posztkvantum-kriptográfiára. Emellett fontos szerepet játszhat az optikaikábel-alapú kommunikációs hálózatok által támogatott kvantumkommunikáció is. Az európai kvantumkommunikációs infrastruktúra (EuroQCI), amely rendeltetésénél fogva az új uniós űralapú biztonságos kommunikációs rendszer (a rezilienciát, az összekapcsolhatóságot és a biztonságot szolgáló műholdas infrastruktúra – IRIS2) szerves része lesz, a biztonságos kommunikáció következő generációjának motorja lehet, ami Unió-szerte a kormányok és a vállalkozások javát szolgálhatja. Ezért meg kell erősíteni az érzékeny adatok és a kritikus infrastruktúra biztonságát a posztkvantum-kriptográfiára való, időben történő átállás biztosításával, a kvantumalapú rendszereknek a meglévő kommunikációs infrastruktúrába való fokozatos integrálásával, valamint az Unióban egy reziliens kvantumkommunikációs ökoszisztéma és ágazat kialakításával.

(32)Többek között természeti vagy ember okozta katasztrófák, válsághelyzetek vagy vis maior helyzetek előfordulásakor az elektronikus hírközlő hálózatok és a digitális infrastruktúra tényleges felkészültsége, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások – reziliens nemzeti és határokon átnyúló összeköttetésekre támaszkodva biztosított – folytonossága érdekében meg kell erősíteni a BEREC uniós szintű szerepét a felkészültség és a válságkezelés területén. E tekintetben a BEREC-nek az ODN által készített, „A digitális infrastruktúrákra vonatkozó uniós felkészültségi terv” című jelentés (a továbbiakban: a terv) elfogadásával ki kell egészítenie a magas szintű felkészültség és reziliencia biztosítására irányuló uniós szintű erőfeszítéseket. A tervnek átfogó értékelést, operatív ajánlásokat és válságkezelési gyakorlatokat kell tartalmaznia. Ezeknek biztosítaniuk kell a reziliencia következetes megközelítését az egész Unióban, beleértve a tartalékkapacitást biztosító és a válsághelyzetekre való uniós szintű felkészültséget javító finanszírozási mechanizmusokat is.

(33)Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások rezilienciájára vonatkozó adatok gyűjtésére a BEREC által alkalmazott, a terv elkészítését támogató dokumentummintának tartalmaznia kell a hálózati szegmensek kapacitására, architektúrájára, képességeire és használatára vonatkozó információkat, amelyek kulcsfontosságúnak számítanak a szolgáltatások általános rezilienciájának és folytonosságának uniós szintű biztosításához. Ennek különösen olyan konkrét hálózati szegmensekre kell kiterjednie, mint a nemzetközi összeköttetések, az aggregációs hálózatok, a törzshálózatok és a gerinchálózatok, a tenger alatti kommunikációs kábelek és szárazföldi csatlakozóállomásaik, a földfelszíni hálózatokkal integrált műholdas hálózatok, amelyek képesek tartalékszolgáltatást nyújtani abban az esetben, ha e hálózatok bármelyike, vagy valamely tartalomszolgáltató hálózat vagy nagy adatközpont-létesítményeket összekötő hálózat nem áll rendelkezésre. Amennyiben az uniós joggal vagy a nemzeti joggal összhangban minősített információk e rendelet szerinti cseréje, jelentése vagy más módon történő megosztása szükséges, a minősített információk kezelésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. Adott esetben meg kell engedni az operatív koordinációt lehetővé tevő, nem minősített összefoglalók párhuzamos megosztását.

(34)Ezen túlmenően az ODN-nek uniós szinten hozzá kell járulnia az elektronikus hírközlő hálózatok architektúrájára, kapacitására, műszaki képességeire és rezilienciájára vonatkozó információk nyomon követéséhez, elemzéséhez és szintéziséhez, és – teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzeti válságreagálási koordinációs kereteket – támogatnia kell azokat a koordinációs erőfeszítéseket, amelyek célja az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások rendelkezésre állásának és fokozott képességeinek biztosítása természeti vagy ember okozta zavarok, válsághelyzetek vagy vis maior helyzetek esetén. Ez magában foglalhatja például azon területek azonosítását, ahol tartalékkapacitásra van szükség, a tartalékkapacitást támogató stratégiai szakpolitikai és beruházási döntések megalapozását, különösen a transzeurópai digitális hálózatok és a kapcsolódó jövőbeli finanszírozási programok esetében, a többéves pénzügyi keretben az Európai Versenyképességi Alap digitális keretének részeként javasoltak szerint. Az ODN által készített átfogó BEREC-értékelésnek áttekintést kell nyújtania a tartalék hálózati kapacitásokról is, valamint a forgalom rangsorolására szolgáló meglévő és kialakulóban lévő mechanizmusokról, beleértve a hálózatszeletelést és más hálózatirányítási és hálózatoptimalizálási megoldásokat, amelyek védik és biztonságossá teszik a kommunikációt. Ezek a mechanizmusok fontos szerepet játszanak az alapvető kommunikációs hálózatok és szolgáltatások folytonosságának biztosításában a megnövekedett kereslet, a hálózati torlódások vagy olyan egyéb kommunikációs zavarok esetén, amelyek válsághelyzetekben előfordulhatnak.

(35)Különösen a fejlett hálózati képességek által lehetővé tett speciális szolgáltatások – például a hálózatszeletelés – játszanak egyre fontosabb szerepet a magasabb biztonsági, megbízhatósági és alacsony késleltetési követelményeket támasztó felhasználási esetek támogatásában. Ez magában foglalja az olyan alkalmazásokat, mint a pilóta nélküli légijármű-rendszerek, köztük a drónok üzemeltetése, amelyek biztonságos és védett működése garantált teljesítményszintet, rezilienciát és az egyéb forgalomtól való elkülönítést igényel. Az ilyen speciális szolgáltatások rendelkezésre állása lehetővé teheti a hatóságok és a magánszereplők számára a biztonsággal kapcsolatos és e szempontból kritikus alkalmazások hatékonyabb telepítését, egyidejűleg pedig az innováció és a hálózati erőforrások hatékony felhasználásának előmozdítását a biztonságra, a technológiai vezető szerepre és a fejlett digitális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó uniós célkitűzésekkel összhangban. Az elektronikus hírközlő hálózatokat ki kell használni a drónok és más repülési eszközök felderítésének javítására, függetlenül attól, hogy kapcsolódnak-e a hálózathoz vagy sem. Különösen a cellás érzékelést kell fokozatosan kifejleszteni és széles körben alkalmazni a polgári és katonai alkalmazások lefedési és kiegészítő felderítési rendszereként, beleértve a légi fenyegetések észlelését és nyomon követését, valamint a zavarásészlelést.

(36)Az Unió rezilienciája egyre inkább az időtálló konnektivitáson és a stratégiai függőségek csökkentésén múlik. Ehhez olyan előretekintő megközelítésre van szükség, amely megerősíti a földfelszíni és nem földfelszíni (műholdas) hálózatok képességét a zökkenőmentes összekapcsolódásra és működésre válsághelyzetekben is. A reziliencia javítható a földfelszíni hálózatokat nem földfelszíni hálózatokkal ötvöző integrált, többszintű hálózati architektúrák révén, amelyeket a virtualizáció, a tartalékkapacitás és az automatizált hálózatkezelés támogat. Ez az integráció fenntarthatja az alapvető kommunikációt a földfelszíni infrastruktúra megrongálódása vagy túlterheltsége esetén, és erősítheti a szolgáltatás általános folytonosságát. Ezzel összefüggésben az ODN-nek részt kell vennie a piacfigyelésben és a technológiafejlesztésben, azonosítania kell az interoperabilitás és a kiépítés szűk keresztmetszeteit (többek között a földfelszíni és a nem földfelszíni hálózati rendszerek, valamint a kialakulóban lévő technológiák között), és ajánlásokat kell megfogalmaznia a reziliens konnektivitás koherens uniós szintű megközelítésének támogatása érdekében.

(37)Az ODN-nek adott esetben képesnek kell lennie arra, hogy az érintett szervekkel és illetékes hatóságokkal együttműködve elemezze azt a fenyegetettségi helyzetet, amelynek az uniós elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások egyre inkább ki vannak téve. Ez magában foglalja többek között a rádióspektrum káros zavarásával járó eseményeket. Az ilyen – az elmúlt években a fokozódó geopolitikai feszültségek közepette egyre gyakoribb – események befolyásolhatják a szolgáltatások rendelkezésre állását és minőségét, sok esetben határokon átnyúló következményekkel. Ezzel összefüggésben az ODN-nek elemeznie kell ezeket a tendenciákat, és operatív ajánlások kibocsátásával kell támogatnia az illetékes hatóságokat. Ennek a szerepnek a nemzeti felelősségi köröket kiegészítve hozzá kell járulnia az összehangolt uniós szintű reagáláshoz.

(38)A válsághelyzetekre való felkészültség javítását célzó következetes és összehangolt uniós szintű szabályozási reagálás kiegészítése érdekében a BEREC-nek válságkezelési gyakorlatokat kell elfogadnia, amelyek közös eljárásokat és koordinációs intézkedéseket határoznak meg a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok számára, többek között természeti vagy ember okozta zavarok, válsághelyzetek vagy vis maior helyzetek előfordulásakor a válságkezelés és polgári védelem terén. Ezeknek a gyakorlatoknak igazodniuk kell a meglévő uniós és nemzeti válságkezelési keretekhez, és támogatniuk kell a koherens fellépést, többek között a releváns uniós szintű válságreagálási és polgári védelmi koordinációs rendszerekkel való információmegosztás, valamint – kiberbiztonsági események esetén – kiberreagálási mechanizmusok révén. A tervnek a vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségekkel összhangban ki kell terjednie a segélyhívási célú kommunikációt, a kritikus kommunikációt és a lakossági riasztások továbbítását érintő jelentős zavarokkal kapcsolatos helyzetismeret szempontjaira is.

(39)Az (EU) 2018/1972 irányelv értelmében a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók jogát a tagállamok csak meglehetősen rugalmas általános felhatalmazási rendszernek vethetik alá. A cél az új hálózatok és szolgáltatások fejlesztésének ösztönzésével egyidejűleg annak lehetővé tétele, hogy a szolgáltatók és a fogyasztók élvezhessék a belső piac méretgazdaságosságának előnyeit. Ez a rendelet támogatja ezt a célkitűzést, és fenntartja az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások általános felhatalmazás alapján történő nyújtásának szabadságát az Unióban.

(40)A jelenleg érvényben lévő általános felhatalmazási rendszer alapja egyrészt azon feltételek harmonizált, de maximált jegyzéke, amelyek révén a tagállamok rugalmasan dönthetnek arról, hogy területükön az általános felhatalmazást mely feltételekhez kötik és azokat hogyan pontosítják nemzeti szinten, másrészt pedig az a lehetőség, hogy a tagállamok előírják a szolgáltatók számára, hogy jelentsék be a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy egyéb illetékes hatóságoknak a szolgáltatásnyújtás megkezdésére irányuló szándékukat. Az eredeti jogalkotói szándék szerint a bejelentés deklaratív jellegű, és nem igényli a nemzeti szabályozó hatóság kifejezett döntését vagy igazgatási intézkedését.

(41)Az (EU) 2018/1972 irányelv értékelése azonban feltárta, hogy a nagyrészt nemzeti szinten kidolgozott és végrehajtott egységes és összehangolt általános felhatalmazás hiánya, valamint az alkalmazandó feltételekre és a bejelentési eljárásokra vonatkozó egységes és koherens megközelítés hiánya a BEREC harmonizált, de nem kötelező dokumentummintája ellenére a szabályozás széttagoltságához és az üzemeltetők határokon átnyúló terjeszkedése és működése előtt álló akadályok növekedéséhez vezetett.

(42)Az (EU) 2018/1972 irányelv által támasztott kihívások leküzdése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szolgáltatók teljes mértékben kihasználhassák az elektronikus hírközlés belső piacának előnyeit, korszerű általános felhatalmazási rendszert kell bevezetni, amely a nyilvánosan elérhető digitális szolgáltatások nyújtásában részt vevő elektronikus hírközlő hálózatok valamennyi típusára, valamint – néhány kivételtől eltekintve – a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokra alkalmazandó.

(43)Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői tekintetében az általános felhatalmazási rendszer nem alkalmazandó a hálózatok bizonyos típusaira, amelyek fő célja nem a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési vagy digitális szolgáltatások nyújtásának támogatása. Példaként említhetők a főként magánjellegű, belső vagy zárt, előre meghatározott felhasználói csoportok közötti kommunikációra használt hálózatok, beleértve a kizárólag a kommunikációs infrastruktúra eszközei közötti belső kapcsolatokra használt hálózatokat is, amelyek elsődleges rendeltetése nem a nyilvánosan elérhető digitális szolgáltatások nyújtása. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása tekintetében a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat továbbra is ki kell zárni az általános felhatalmazás hatálya alól. Az egyéb kategóriákba tartozó elektronikus hírközlő hálózatoktól és hírközlési szolgáltatásoktól eltérően, a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások nem veszik igénybe a nyilvános számozási erőforrásokat, és nem képezik részét a nyilvánosan biztosított interoperábilis ökoszisztémának. Ezért indokolt, hogy ezek a szolgáltatástípusok ne tartozzanak az általános felhatalmazási rendszer hatálya alá. A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra azonban vonatkozhatnak az e rendelet szerinti egyes kötelezettségek.

(44)Az általános felhatalmazási rendszernek meg kell felelnie a valamennyi tagállamban alkalmazandó, teljes mértékben harmonizált feltételek rövidebb, aktualizált jegyzékének, valamint néhány egyéb, más uniós jogból vagy nemzeti jogszabályokból eredő, de még nem teljes mértékben harmonizált feltételnek, például a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó szabályoknak, beleértve a jogszerű kifürkészésre és adatmegőrzésre, valamint az IKT-ellátási lánc biztonságára vonatkozó, a kiberbiztonsági szabályokkal összhangban lévő követelményeket, így az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 40 felváltó kiberbiztonsági jogszabályt is.

(45)Ezen túlmenően az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó szolgáltatóknak bejelentést kell benyújtaniuk azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságához, amelyben elektronikus hírközlő hálózatok biztosítását vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását meg kívánják kezdeni, vagy ahol ilyen hálózatokat már szolgáltatnak, vagy ilyen szolgáltatásokat már nyújtanak. Lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy ha az egységes uniós szintű engedélyezési rendszer keretében egy vagy több tagállamban kívánnak hálózatot üzemeltetni vagy szolgáltatást nyújtani, akkor ezt egyetlen tagállamban, egy alkalommal jelenthessék be. A műholdas rendszerekre nem egységes uniós szintű engedélyezési rendszert, hanem egy uniós szintű külön eljárást kell alkalmazni.

(46)A bejelentéshez a BEREC által rendelkezésre bocsátott kötelező dokumentummintát kell használni. Az értesítésnek tartalmaznia kell egyrészt egy természetes vagy jogi személy által a nemzeti szabályozó hatóságnak címzett nyilatkozatot az elektronikus hírközlő hálózatok biztosításának vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékról, másrészt a BEREC kapcsolódó dokumentummintájában részletesebben meghatározott, korlátozott információkat többek között a személyazonosságra, a kapcsolattartási és vállalkozási adatokra, a szolgáltatni, illetve nyújtani kívánt hálózatok vagy szolgáltatások adataira és földrajzi elérhetőségére, valamint a tevékenység megkezdésének tervezett időpontjára kiterjedően.

(47)A nemzeti szabályozó hatóságok nem írhatnak elő további vagy külön bejelentési követelményeket. E tekintetben a nemzeti szabályozó hatóságok az általános felhatalmazás részeként nem írhatnak elő olyan további dokumentumokat, amelyek nem szerepelnek a BEREC bejelentési dokumentummintájában. A bejelentési követelményeket és azok aktualizálását a minimumra kell korlátozni.

(48)A határokon átnyúló hálózatok szolgáltatásának, illetve szolgáltatások nyújtásának ösztönzése érdekében lehetővé kell tenni a szolgáltatók számára, hogy a bejelentést az Unió bármely hivatalos nyelvén, vagy legalább angolul nyújtsák be.

(49)Az Unió digitalizációs célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében valamennyi nemzeti szabályozó hatóságnak el kell fogadnia az online – például az érintett hatóság honlapján található belépési ponton keresztül, vagy adott esetben harmonizált digitális megoldásokon, például üzleti tárcákon keresztül – tett bejelentéseket, és nem írhatják elő a szolgáltatók számára olyan, a nemzeti területre korlátozódó digitális tanúsítványok használatát, amelyeket más tagállamokban nem ismernek el kölcsönösen, és amelyek nem felelnek meg a 2011/130/EU bizottsági határozatban 41 az illetékes hatóságok által elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozóan megállapított minimumkövetelményeknek. Ugyanezen okból a szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy nemzeti képviselő útján tartsanak kapcsolatot a nemzeti hatóságokkal. Az információk vagy dokumentumok elektronikus úton történő cseréje során a hatóságoknak teljesíteniük kell az (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 42 meghatározott követelményeket.

(50)Az illetékes hatóságok semmilyen módon nem akadályozhatják az elektronikus hírközlő hálózatok biztosítását vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását, azon az alapon sem, hogy a bejelentés nem volt teljes körű. A tevékenység megkezdésének bejelentése nem róhat igazgatási költségeket az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra.

(51)A határokon átnyúló hatékony koordináció támogatása érdekében az ODN-nek központi adatbázist kell vezetnie az összes bejelentésről. Az illetékes hatóságok kizárólag hiánytalan bejelentéseket továbbíthatnak az ODN számára.

(52)A bejelentést követően a nemzeti szabályozó hatóságoknak elektronikus úton meg kell erősíteniük a szolgáltató számára a hálózat szolgáltatásának vagy a szolgáltatás nyújtásának megkezdését, ismertetve az abban a tagállamban vagy tagállamokban alkalmazandó feltételeket, jogokat és kötelezettségeket, ahol a szolgáltató a hálózatot szolgáltatni, illetve a szolgáltatást nyújtani kívánja. Amennyiben a szolgáltató azt szándékát jelentette be, hogy csak egy tagállam területén kíván hálózatot szolgáltatni vagy szolgáltatást nyújtani, meg kell felelnie a harmonizált általános felhatalmazási feltételeknek, valamint – a sajátosságok tekintetében – az adott tagállam jogrendszerében alkalmazandó feltételeknek.

(53)Annak megerősítésekor, hogy a szolgáltatók megkezdhetik tevékenységüket, tájékoztatást kell nyújtani a vállalkozások általános felhatalmazás szerinti jogairól és kötelezettségeiről. A szolgáltatóknak megerősítésre lehet szükségük például rádióspektrum- vagy számozásierőforrás-használati jogok kérelmezéséhez, hozzáférés vagy összekapcsolás megszerzéséhez, valamint eszköztelepítési jogok – beleértve a szolgalmi jogokat is – megszerzéséhez, különösen a más (regionális vagy helyi) kormányzati szintekkel vagy más tagállamok szolgáltatóival folytatott tárgyalások megkönnyítése érdekében. A szolgáltató kérésére lehetővé kell tenni a megerősítés nyilatkozat formájában történő közlését is. Az ilyen nyilatkozatok önmagukban nem alapozhatnak meg jogokra vonatkozó igényeket, és az általános felhatalmazás szerinti jog, a használati jog és mindezen jogok gyakorlása nem függhet a nyilatkozattól. A nyilatkozatnak megerősítésként vagy bizonyítékként kell szolgálnia más nemzeti vagy regionális hatóságok számára arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató e rendelet alapján engedéllyel rendelkezik.

(54)A rádióspektrum vagy a számozási erőforrások használatára irányuló jogok, illetve az eszköztelepítési jogok megadásakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak – az egyedi használati jogokhoz kapcsolódóan vagy az általános felhatalmazás alapján végzett műveletekre vonatkozó jóváhagyásban – tájékoztatniuk kell a rádióspektrum használatára vonatkozó feltételekről azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az ilyen jogokat megadják.

(55)Azokat az egyedi kötelezettségeket, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat – az uniós jognak megfelelően – a jelentős piaci erejük révén terhelik, az általános felhatalmazásból eredő általános jogoktól és kötelezettségektől elkülönülten kell megállapítani.

(56)A nem a nyilvánosság számára nyújtott elektronikus hírközlő hálózatok esetében helyénvaló a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében indokoltakhoz képest kevesebb és kevésbé szigorú kötelezettséget előírni, vagy mellőzni a kötelezettségek előírását. Ugyanakkor továbbra is kötik őket többek között a közérdekkel – például a hálózat rezilienciájával, a felkészültséggel, a kiberbiztonsággal, a jogszerű kifürkészéssel és adatmegőrzéssel – kapcsolatos, e rendeletben vagy egyéb alkalmazandó uniós, illetve az uniós jognak megfelelő nemzeti jogszabályban előírt kötelezettségek. Bár nem tartoznak az e rendelet szerinti általános felhatalmazás hatálya alá, ilyen kötelezettségek előírhatók a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára.

(57)Az egységes uniós szintű engedélyezési eljárásnak elő kell segítenie az elektronikus hírközlő hálózatok biztosítását és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását a tagállamokban. Az eljárásnak a szolgáltatóval közölt, a hálózatok szolgáltatásának vagy szolgáltatások nyújtásának megkezdésére vonatkozó megerősítéssel kell zárulnia. Lehetővé kell tenni további nyilatkozatok kiadását, de csak a szolgáltató kérésére és a BEREC általános felhatalmazásra vonatkozó iránymutatásainak megfelelően. Szükség esetén például az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás szerinti megerősítés alapján a szolgáltató – abból a célból, hogy a szóban forgó jogok gyakorlását például más közigazgatási szinteken vagy az egyéb szolgáltatókkal való viszonyban megkönnyítse – az ODN-en keresztül nyilatkozatot kérhet arról, hogy az általános felhatalmazás alapján elektronikus hírközlő hálózatot szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató vállalkozás milyen körülmények között jogosult eszköztelepítési jogokat kérelmezni, az összekapcsolásról tárgyalni és hozzáférésben vagy összekapcsolásban részesülni. Az ilyen nyilatkozatok ismertethetik az egyes vállalkozásokra vonatkozó egyedi kötelezettségekkel kapcsolatos kritériumokat és eljárást. A nyilatkozatokat az ODN-en keresztül, a szolgáltató kérésére azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságának kell kiadnia, ahol a vállalkozás a hálózatot szolgáltatni, illetve a szolgáltatást nyújtani fogja. A BEREC iránymutatásainak részletesen meg kell határozniuk az ilyen nyilatkozat kérelmezésének lehetőségét.

(58)Biztosítani kell az egységes uniós szintű engedélyezési rendszer hatékonyságát. Ezért a nemzeti szabályozó hatóságok vagy a tagállamok egyéb illetékes hatóságai számára elő kell írni, hogy működjenek együtt egymással annak érdekében, hogy támogassák a BEREC-et és az ODN-t az általános felhatalmazási feltételek tagállamokban történő harmonizált alkalmazására vonatkozó iránymutatások és információs források kidolgozásában és aktualizálásában. E célból a tagállamoknak nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük.

(59)Az egységes uniós szintű engedélyezési rendszer előnyei csak akkor aknázhatók ki teljes mértékben, ha az általános felhatalmazási feltételekhez kapcsolódó nemzeti sajátosságok mértéke a lehető legkisebb. Ez azokra a szabályokra is vonatkozik, amelyek nem részei a digitális hálózatokról szóló jogszabálynak, például a kiberbiztonság vagy a bűnüldözés területén. A BEREC iránymutatásainak ezért meg kell határozniuk azokat a területeket, ahol a nemzeti szabályok vagy végrehajtásuk további összehangolására van szükség. Ezeknek az elemeknek kell alapul szolgálniuk ahhoz, hogy a Bizottság, az illetékes uniós szervek vagy más szakértői csoportok nyomon kövessék ezeket a szabályokat. E tevékenységek támogatása érdekében a kijelölt nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontoknak szorosan együtt kell működniük az ODN-nel és egymással az elektronikus hírközlő hálózatok biztosítására és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmazandó, az uniós joggal összhangban álló nemzeti jogszabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos – különösen a kiberbiztonsági vagy bűnüldözési vonatkozású – általános felhatalmazási feltételek tekintetében.

(60)A kijelölt nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontoknak különösen tájékoztatniuk kell az ODN-t a harmonizált általános felhatalmazási feltételek saját tagállamukban történő nemzeti végrehajtásával kapcsolatos sajátosságokról, valamint az általános felhatalmazási feltételek érvényesítése érdekében bevezetett nemzeti eljárásokról. Amennyiben egy tagállamban különböző hatóságok felelősek az általános felhatalmazási feltételek végrehajtásáért, ezeknek a nemzeti hatóságoknak szorosan együtt kell működniük a kijelölt egyedüli kapcsolattartó pontokkal.

(61)A kijelölt nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontoknak a BEREC iránymutatásaival összhangban kölcsönös segítséget kell nyújtaniuk az általános felhatalmazási feltételek érvényesítése tekintetében is.

(62)A bejelentés szerinti tagállam nemzeti szabályozó hatóságának hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy az általános felhatalmazási feltételek megsértése esetén szankciókat szabjon ki, feltéve, hogy a hálózatok szolgáltatása, illetve a szolgáltatások nyújtása szerinti nemzeti szabályozó hatóság még nem szabott ki szankciókat ugyanezen feltételek megsértése miatt. A szankciókat a nemzeti joggal összhangban kell kiszabni, és azok súlyos jogsértés esetén, ha az érintett tagállamok szabályozó hatóságaival folytatott konzultáció során ennek indokoltsága megállapítást nyer, magukban foglalhatják a hálózatok üzemeltetésére és szolgáltatások nyújtására vonatkozó jog visszavonását az egységes uniós szintű engedély hatálya alá tartozó valamennyi tagállamban. Súlyos jogsértés állapítható meg például akkor, ha egy vagy több általános felhatalmazási feltételnek való meg nem felelés a nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság által hozott korrekciós intézkedések ellenére továbbra is fennáll. Kizárólag kivételes esetekben, amennyiben a hálózatok szolgáltatásának vagy a szolgáltatások nyújtásának helye szerinti tagállam nemzeti szabályozó hatósága arra a következtetésre jut, hogy az engedélyezési feltételek megsértése nemzetbiztonsági okokból vagy közérdekből negatív hatást gyakorolhat a területén, jogában áll saját joghatósági területén belül szankciókat kiszabni. Az ilyen kivételes végrehajtási intézkedést a bejelentés szerinti tagállam érintett illetékes hatóságaival egyeztetve kell meghozni.

(63)Ez alóli kivételként a számozási erőforrások extraterritoriális használatával járó, gépek közötti szolgáltatások esetében a bejelentés szerinti tagállam vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(64)Az egységes uniós szintű engedélyezési rendszerhez kapcsolódó követelmények nem sértik a tagállamok azon jogát, hogy eseti alapon meggátolják a hozzáférést egyes számokhoz vagy szolgáltatásokhoz, ha ez a csalások és a visszaélések elkerülése érdekében szükséges.

(65)Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára igazgatási díj fizetése írható elő, a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy egyéb illetékes hatóságnak az általános felhatalmazási rendszer fenntartásával és a használati jogok megadásával összefüggő tevékenységei finanszírozása céljából. Az ilyen díjat az említett tevékenységek tényleges igazgatási költségeinek fedezésére kell korlátozni, továbbá az kis szolgáltatóval szemben nem alkalmazható. E célból biztosítani kell a beszedett díjakról és a felmerült igazgatási költségek teljes összegéről szóló éves beszámoló révén a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok bevételeinek és kiadásainak az átláthatóságát annak érdekében, hogy a vállalkozások ellenőrizni tudják, hogy az igazgatási költségek és a díjak egyensúlyban vannak-e.

(66)Az igazgatási díjak rendszere nem torzíthatja a versenyt, és nem akadályozhatja a piacra lépést. Az általános felhatalmazási rendszer keretében nem lesz lehetséges az egyes vállalkozásokhoz igazgatási költségeket és ezekből eredően díjakat rendelni, kivéve a számozásierőforrás- és a rádióspektrum használati jogok, valamint az eszköztelepítési jogok megadásának esetét. Az ilyen díj-hozzárendelési feltételeknek egy tisztességes, egyszerű és átlátható alternatívájára lehet példa a forgalomhoz kapcsolódó elosztási kulcs. Ha az igazgatási díjak nagyon alacsonyak, átalánydíjak vagy az átalánydíjat forgalomhoz kapcsolódó elemmel kombináló díjak is megfelelőek lehetnek. Amennyiben az általános felhatalmazási rendszer igen kis piaci részesedéssel rendelkező vállalkozásokra, például közösségi alapú hálózati szolgáltatókra, valamint olyan szolgáltatókra is kiterjed, amelyek üzleti modellje jelentős mértékű piaci penetráció esetén is csak nagyon korlátozott bevételt tesz lehetővé, a tagállamoknak az igazgatási díjak kiszabása tekintetében megfelelő de minimis küszöbértéket kell meghatározniuk.

(67)A módosításokat kisebb módosításoknak kell tekinteni, amelyek előírják, hogy a jogok kisebb módosításai olyan korlátozások, visszavonások vagy módosítások, amelyek esetében előzetesen konzultálni kell az elfogadott jogról. A rádióspektrummal foglalkozó jelenlegi szabályozási keretet, elsősorban az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexet, a rádióspektrum-határozatot (676/2002/EK határozat) és a rádióspektrum-politikai programot (243/2012/EU határozat) a maitól eltérő geopolitikai környezetben dolgozták ki. A keretben nem kap elegendő figyelmet a rádióspektrum stratégiai dimenziója. A rádióspektrum olyan létfontosságú szolgáltatásokat támogat, mint a kritikus kommunikáció, a segélyhívási célú kommunikáció, a légiforgalmi irányítás, a tengeri navigáció, valamint a közbiztonsági és a biztonsági hálózatok. Mint minden alapvető árucikk, a rádióspektrum és az ahhoz való hozzáférés is sebezhetővé válhat. Emellett fegyveres és gazdasági konfliktusokkal összefüggésben is fegyverként használható, például a jelek zavarása és hamisítása (spoofing), valamint a szállítástól kezdve a bankokig kulcsfontosságú katonai és polgári tevékenységek megzavarása céljából.

(68)A rádióspektrum stratégiai és geopolitikai szempontból rendkívül fontos az Unió és tagállamai számára. Elengedhetetlen a kommunikáció lehetővé tételéhez, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét ösztönzéséhez, valamint a kritikus szolgáltatások biztonságának és nyújtásának támogatásához a különböző ágazatokban. A rádióspektrum kulcsfontosságúvá vált az Unió stratégiai autonómiája és biztonsága szempontjából, és összehangolt kezelése elengedhetetlen az Unió biztonságának, rezilienciájának és digitális szuverenitásának biztosításához. Ugyanakkor számos uniós szakpolitika – például a világűr, a konnektivitás vagy a közlekedés terén – a spektrumhoz való megfelelő hozzáférésre és a spektrumgazdálkodásra támaszkodik. Ezen túlmenően a rádióspektrummal való hatékony és összehangolt gazdálkodás kulcsfontosságú a jó minőségű vezeték nélküli hálózatok kiépítéséhez, amelyek az Unió gazdasági fejlődésének és versenyképességének, valamint az elektronikus hírközlés egységes piaca megvalósításának előfeltételei. A technológiai fejlődésnek, különösen annak köszönhetően, hogy a műholdak képesek kommunikálni a nem módosított felhasználói mobileszközökkel, valamint a földfelszíni és a nem földfelszíni hálózatok, illetve a távközlési hálózatok, a pereminformatika és a felhőalapú számítástechnika közötti konvergencia révén a rádióspektrummal mint közös európai erőforrással való gazdálkodás maximalizálhatja annak értékét a tagállamok és az Unió számára. Ezért a rádióspektrummal mint közös erőforrással stratégiai jelleggel, eredményesen kell gazdálkodni, és azt hatékonyan kell használni.

(69)Az új vezeték nélküli technológiák és alkalmazások fejlődésének köszönhetően növekszik a rádióspektrum iránti kereslet, nemcsak az elektronikus hírközlés területén – például a polgárok és a vállalkozások számára mindenütt, helyváltoztatás közben is elérhető gigabites konnektivitás biztosítására –, hanem a rádióspektrumra támaszkodó más ágazatokban, például a közlekedésben, a feldolgozóiparban, az űriparban és az energiaágazatban is. A növekvő kereslet kielégítése érdekében a rádióspektrum-gazdálkodás megfelelő ágazatközi megközelítése elengedhetetlen a hatékony rádióspektrum-használat biztosításához.

(70)A rádióspektrummal való gazdálkodás során gondoskodni kell a káros zavarás elkerüléséről. Ennek megfelelően, hogy a szabályozói beavatkozás a káros zavarás megelőzéséhez szükséges mértékre szorítkozhasson, pontos meghatározást kell adni a káros zavarás alapvető fogalmára. A káros zavarás elleni védelem fejlett módszereit és más rádióspektrum-gazdálkodási módszereket kell alkalmazni annak érdekében, hogy a lehetséges mértékben elkerülhető legyen a káros zavarástól való mentesség és a nem védett jelleg elvének alkalmazása, azaz az ITU Nemzetközi Rádiószabályzatban meghatározott azon kötelezettség, hogy a másodlagos jelleggel működő állomások ne okozzanak káros zavarást az elsődleges szolgáltatásokban, valamint azon elv alkalmazása, hogy nem tarthatnak igényt az engedélyezett elsődleges szolgáltatások által okozott zavarással szembeni védelemre.

(71)A rádióspektrum-használat optimumának meghatározása egyre kevésbé igazodik országhatárokhoz. A nemzeti politikák között a rádióspektrum-gazdálkodás terén fennálló indokolatlan széttagoltság miatt a rádióspektrum felhasználói magasabb költségeket viselnek és piaci lehetőségektől esnek el, az említett széttagoltság emellett lassítja az innovációt, és ezáltal hátrányosan érinti a belső piac megfelelő működését, illetve mind a fogyasztókat, mind a gazdaság egészét. Az uniós szintű stratégiai tervezés, koordináció és – adott esetben – harmonizáció segíthet annak biztosításában, hogy a rádióspektrum használói teljes mértékben kihasználják a belső piac előnyeit, és hogy az EU érdekei globális szinten hatékonyan védhetők legyenek.

(72)Az Unió rádióspektrum-politikával kapcsolatos tevékenységei nem sérthetik az uniós vagy nemzeti szinten az uniós joggal összhangban a közérdekű célok elérése érdekében, különösen nyilvános kormányzati és védelmi hálózatokkal, a tartalomszabályozással és az audiovizuális és médiapolitikával kapcsolatban hozott intézkedéseket, valamint a tagállamok saját rádióspektrumuk közrend, közbiztonság és védelem céljából való megszervezésére és felhasználására vonatkozó jogát.

(73)A rádióspektrum-gazdálkodásra vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk a rádióspektrum-gazdálkodásért felelős nemzetközi és regionális szervezetek, így a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) és a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) munkájával, annak érdekében, hogy az egész Unióban, valamint a tagállamok és az ITU egyéb tagjai között biztosított legyen a rádióspektrum-használat harmonizációja és hatékony irányítása.

(74)Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a lakosság ne legyen kitéve a közegészséget veszélyeztető mértékű elektromágneses sugárzásnak. Az egységesebb kiépítési feltételek biztosítására való törekvés érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak Unió-szerte következetességre kell törekedniük ebben a kérdésben, különös tekintettel az 1999/519/EK tanácsi ajánlásban 43 szereplő elővigyázatossági megközelítésre. Az illetékes nemzeti hatóságoknak megfelelő esetben az (EU) 2015/1535 irányelvben ismertetett eljárást kell alkalmazniuk annak érdekében is, hogy biztosítsák az átláthatóságot az érdekelt felek számára, és lehetővé tegyék a többi tagállam és a Bizottság számára, hogy reagáljanak.

(75)A rádióspektrum a jelentős társadalmi és piaci értékkel bíró, szűkösen rendelkezésre álló közjavak közé tartozik. Alapvető fontosságú input mindenfajta vezeték nélküli hálózat és szolgáltatás számára, beleértve a rádióalapú elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat is. Ezért azt a nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy egyéb illetékes hatóságoknak a tevékenységüket szabályozó harmonizált célok és elvek szerint, valamint tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok szerint, hatékonyan kell felosztaniuk és kiosztaniuk, figyelembe véve a rádióspektrum-használattal összefüggő demokratikus, társadalmi, nyelvi és kulturális érdekeket. A 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 44 létrehozza a rádióspektrum harmonizációjának keretét.

(76)Ha a tagállamok és illetékes hatóságaik nem egyeztetnek egymással a saját területükön belüli rádióspektrum-használat megszervezése tekintetében, akkor – ha nem kerül sor a kétoldalú tagállamközi tárgyalás útján való rendezésre – olyan jelentős, zavarás okozta problémák keletkezhetnek, amelyek komolyan befolyásolhatják a digitális egységes piac fejlődését. A tagállamoknak és illetékes hatóságaiknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük az egymás közötti, határokon átnyúló káros zavarások elkerülése érdekében. A 2002/622/EK bizottsági határozattal 45 létrehozott, a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport (RSPG) az eddigiek során támogatta a szükséges, határokon átnyúló koordinációt, és fórumként szolgált a tagállamok között felmerülő határokon átnyúló problémák megoldásához. Az RSPG által nyújtott segítség azonban általában véve vagy a nem harmonizált rádióspektrumot (pl. FM-frekvenciákat) érintő, tagállamok közötti, határokon átnyúló koordinációs kérdésekben nem volt kielégítő, mivel egyszerűen nem állt rendelkezésre elegendő jogalap és eszköz a csoport fellépéséhez. A határokon átnyúló koordináció folyamatát tovább kell vinni, egyúttal ki kell terjeszteni a nem harmonizált rádióspektrumra, például a rádiós műsorszolgáltatásra használt FM-frekvenciákra, mivel ez a rádióspektrum az uniós polgárok számára is jelentős gazdasági, kulturális és társadalmi értéket képviselhet. Ezen túlmenően a rádióspektrum-használati jog minden jogosultja számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kezdeményezze a zavarás elhárítását segítő eljárást, amennyiben a káros zavarás közvetlen hatással van saját jogszerű rádióspektrumhasználatára.

(77)A tagállamok közötti káros zavarás olyan nehéz esetei, amelyek az RSPB támogatása ellenére nem oldhatók meg közvetlen tárgyalás útján, szükségessé tehetik a Bizottság által elfogadott, az RSPB által javasolt megoldásra épülő kötelező erejű megoldások előírását az ügy végleges rendezése vagy egy összehangolt megoldás uniós jog szerinti végrehajtása érdekében. Ezt a mechanizmust meghatározott határidőkön belül kell alkalmazni, biztosítva, hogy ne következzen be indokolatlan késedelem, és annak keretében megfelelő megoldásokat kell javasolni, beleértve a káros zavarási helyzet forrásánál fennálló jog visszavonását és a kártérítéshez való jogot.

(78)A harmadik országokból érkező, határokon átnyúló zavarás egyre riasztóbb probléma az Unió határain, és nemcsak magukra a hálózatokra, hanem az Unió biztonságára is fenyegetést jelent. Például a fegyveres konfliktusok által érintett területekhez – például az Unió keleti határaihoz – közeli globális navigációs műholdrendszer (GNSS) zavarása súlyos következményekkel jár a közlekedésre, a kritikus infrastruktúrákra, az elektronikus hírközlési és a pénzügyi ágazatra nézve, mivel a modern infrastruktúra nagymértékben függ ettől a rendszertől a pontos helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási (PNT) adatok tekintetében. Ilyen esetekben nem elegendő az ITU erőfeszítéseire támaszkodni. Az uniós jogban szolidaritási mechanizmust kell biztosítani az érintett tagállamok hatékonyabb támogatása érdekében. E szolidaritási mechanizmus keretében valamennyi tagállamot fel kell kérni arra, hogy együttesen és az Unió által az RSPB-vel közösen meghatározott konkrét intézkedésekkel összhangban járjanak el, és a Bizottsággal együtt avatkozzanak be az érintett tagállamok támogatása érdekében. A nemzetközi jogot sértő, tartós és súlyos káros zavarás esetén a Tanács fontolóra veheti az EUMSZ 29. cikke szerinti korlátozó intézkedések elfogadását a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseivel összhangban.

(79)A technológiai fejlesztések, különösen a következő generációs (pl. 6G) rádiótechnológiák és a mesterséges intelligencia javítják a rádióspektrum-megosztás életképességét és megbízhatóságát a frekvenciasávok széles skáláján, ezáltal több felhasználó számára biztosítanak hozzáférést egy szűkös erőforráshoz, miközben megelőzik a káros zavarást és biztosítják a meglévő szolgáltatások megfelelő védelmét. A rádióspektrum hatékony, eredményes és innovációvezérelt használata elengedhetetlen az uniós konnektivitási célok eléréséhez és az Unió versenyképességének támogatásához. E célkitűzések eléréséhez olyan szabályozási megközelítésre van szükség, amely a megosztott rádióspektrum-használatot szisztematikusan a „használd vagy oszd meg” elven alapuló rádióspektrum-engedélyezési normának tekinti, míg a rádióspektrum-használatra vonatkozó kizárólagos jogok csak szükség esetén és indokolt esetben alkalmazandók. Ugyanakkor e politikának biztosítania kell, hogy a rádióspektrum-megosztás ösztönözze a versenyt, ahelyett, hogy korlátozná azt.

(80)Az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy a valamely területen vagy bizonyos ideig nem használt rádióspektrum megosztható, kivéve, ha a használati jog jogosultja bizonyítja, hogy a megosztás műszakilag nem megvalósítható, vagy hogy a megosztás akadályozná, lerontaná vagy más módon korlátozná az eredeti jogosult rádióspektrum-használatát, vagy hogy a rádióspektrumot olyan módon tervezi használni, amely nem teszi lehetővé a megosztást. Annak meghatározásához, hogy használják-e a rádióspektrumot, az illetékes nemzeti hatóságoknak több elemet is figyelembe kell venniük, többek között a jogosult belátható időn belüli kiépítési terveit és az uniós jog szerinti jogi kötelezettségeket. A használati jog megadásakor előre meg kell határozni a „használd vagy oszd meg” elv szerinti megosztás feltételeit, beleértve a díjazást, a megosztási kötelezettség időtartama meghatározásának módját és a technikai feltételeket.

(81)Az illetékes nemzeti hatóságoknak a versenyjoggal összhangban elő kell mozdítaniuk a rádióspektrum megosztott használatát azáltal, hogy minden egyes forgatókönyv esetében meghatározzák a legmegfelelőbb engedélyezési rendszereket, valamint megfelelő és átlátható szabályokat és feltételeket állapítanak meg ezekre vonatkozóan. A megosztott rádióspektrum-használat – amely történhet általános felhatalmazás vagy engedélymentes használat alapján – bizonyos megosztási feltételek mellett lehetővé teszi több felhasználó számára, hogy ugyanazt a rádióspektrumot különböző földrajzi helyekről, illetve különböző időpontokban elérjék és használják. A megosztott spektrumhasználat történhet továbbá olyan megoldások keretében kibocsátott egyedi használati jogok alapján, mint például az engedélyezett megosztott hozzáférés, amelynek során – a minimálisan garantált rádióátviteli minőség és a versenyjoggal való összhang biztosítása érdekében – valamennyi felhasználó (a meglévő és az új felhasználók) az illetékes nemzeti hatóságok felügyelete alatt megállapodik a megosztott hozzáférés feltételeiben. A különböző engedélyezési rendszerek alapján történő megosztott rádióspektrum-használat lehetővé tétele esetén az illetékes hatóságoknak a megosztott használatra vonatkozóan nem szabad jelentősen eltérő használati időtartamokat meghatározniuk. E megkötés biztosítja, hogy a rádióspektrum más célra rendelhető, vagy versenyeztetéses eljárásban újra kiosztható.

(82)Bár a megosztott spektrumhasználat elősegíti a spektrum hatékony használatát, nem feltétlenül helyénvaló minden körülmények között. Az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a versennyel és a megkülönböztetésmentes piaci hozzáféréssel, a műszaki vagy gazdasági megvalósíthatósággal, illetve a közbiztonság, a nemzetbiztonság, a védelem vagy az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 46 meghatározott alapvető szolgáltatások védelme érdekében szükséges kizárólagos spektrumhasználattal kapcsolatos okokból korlátozzák a megosztott spektrumhasználatot, vagy tartózkodjanak az arra vonatkozó javaslattételtől. Ez adott esetben magában foglalja a kulcsfontosságú biztonságos és kritikus kommunikációs rendszerek kiépítését Európa számára, ami kiszámítható spektrumhozzáférést, fokozott rezilienciát és biztos teljesítményt tehet szükségessé, amely megosztott használat mellett nem garantálható. A megosztott használat korlátozására vagy kizárására vonatkozó bármely döntésnek kellően indokoltnak és arányosnak kell lennie, és objektív kritériumokon kell alapulnia.

(83)Jelenleg a technológia- és szolgáltatássemleges engedélyezésen keresztül – azaz annak lehetővé tételével, hogy a rádióspektrum felhasználói maguk választhatják meg az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára rendelkezésre állónak nyilvánított, a vonatkozó nemzeti frekvenciafelosztási tervekben az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott rádióspektrumsávokban alkalmazandó legjobb technológiákat és a nyújtandó szolgáltatásokat („technológiasemlegesség és szolgáltatássemlegesség elve”) – biztosított a rádióspektrum-gazdálkodás és a rádióspektrumhoz való hozzáférés rugalmassága. Az egy adott sávban használandó technológiák és szolgáltatások közigazgatási meghatározásának arányos és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulnia, és azt a közérdekű szolgáltatások esetében egyértelműen meg kell indokolni, és rendszeresen felül kell vizsgálni. Mivel az ilyen kijelölés kivételt képezne a technológia- és a szolgáltatássemlegesség szabálya alól és korlátozná a szolgáltatás, illetőleg az alkalmazott technológia megválasztásának szabadságát, a kijelölésre irányuló javaslatoknak minden esetben átláthatónak kell lenniük, és nyilvános konzultációra kell őket bocsátani.

(84)A technológiasemlegesség elve korlátozásainak megfelelőeknek kell lenniük, és azokat a káros zavarás elkerülésének szükségessége – például emissziós maszkok és energiaszint előírásával –, a közegészségügy védelme – a lakosságot érő elektromágneses sugárzás korlátozásával – és a szolgáltatások megfelelő működésének a szolgáltatás megfelelő szintű műszaki minősége révén történő biztosítása – azonos rádióspektrumsávban több szolgáltatás használatának nem szükségszerű kizárása mellett –, továbbá a méltányos rádióspektrum-megosztás igénye – különösen, ha a rádióspektrum-használatot kizárólag általános felhatalmazás körébe tartozik –, a hatékony rádióspektrum-használat fenntartása, illetőleg az uniós joggal összhangban álló közérdekű cél megvalósítása kell, hogy indokolja.

(85)Az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy egy adott rádióspektrumsávban előírják egy adott szolgáltatás nyújtását olyan egyértelműen meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében, mint az életbiztonság, a közbiztonság és a közvédelem, a társadalmi, regionális és területi kohézió előmozdításának szükségessége vagy a rádióspektrum nem hatékony használatának elkerülése. Az említett céloknak magukban kell foglalniuk – az uniós joggal összhangban a tagállamok által meghatározott – kulturális és a nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását. Az életbiztonság védelme, valamint a biztonság és védelem kivételével az intézkedések nem eredményezhetik bizonyos szolgáltatások kizárólagos használatát, hanem oly módon kell elsőbbséget biztosítaniuk, hogy ugyanabban a rádióspektrumsávban – a lehetőségekhez mérten – egyidejűleg más szolgáltatások is nyújthatók, illetve más technológiák is alkalmazhatók legyenek. A kulturális és a nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdításával kapcsolatos esetleges kivételek körének és természetének meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik.

(86)Ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy döntenek, hogy kivételes esetben közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból korlátozzák az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetetésének és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, meg kell indokolniuk a korlátozást.

(87)A rádióspektrumra különböző uniós szakpolitikai területek támaszkodnak, például az elektronikus hírközlési, a kutatási, a technológiafejlesztési és az űrkutatási, a közlekedési, az energiapolitika, a közös biztonság- és védelempolitika, valamint az audiovizuális és kulturális szakpolitika. Lehetővé kell tenni a rádióspektrum rendelkezésre állására és hatékony használatára vonatkozó szakpolitikai irányvonalak és célkitűzések meghatározását, amennyiben ez az említett uniós szakpolitikai területeken a belső piac kiteljesítéséhez szükséges. Az illetékes nemzeti hatóságoknak és a Bizottságnak minden szükséges lépést meg kell tenniük különösen annak biztosítása érdekében, hogy elegendő rádióspektrum álljon rendelkezésre a mindenütt elérhető és magas színvonalú konnektivitás biztosításához valamennyi uniós polgár és vállalkozás számára, beleértve az utazást, valamint a vidéki, távoli vagy tengeri területeken való tartózkodást is. Biztosítaniuk kell a rádióspektrum rendelkezésre állását és védeniük kell a rádióspektrumot a világűrrel kapcsolatos uniós programok végrehajtása érdekében, különös tekintettel a Föld- és űrmegfigyelésre, a műholdas navigációra és helymeghatározásra, a kormányzati felhasználók számára biztonságos és reziliens műholdas hírközlésre, valamint a közlekedési és közlekedésirányítási rendszerekre, továbbá a közös biztonság- és védelempolitikai tevékenységekre. Tekintettel arra, hogy ezek a szakpolitikák mennyire fontosak az EU gazdasága és társadalma számára, arra is törekedniük kell, hogy elegendő rádióspektrumot biztosítsanak az audiovizuális és tartalom-előállítási szolgáltatások, valamint a kutatási és tudományos tevékenységek számára.

(88)Bár a 243/2012/EU határozattal 47 létrehozott többéves rádióspektrum-politikai programban meghatározott szakpolitikai iránymutatások és célkitűzések továbbra is érvényesek, intézkedései nagyrészt lezárultak vagy elavulttá váltak. Az átfedések elkerülése és a következetesség biztosítása érdekében e rendeletnek tükröznie kell a többéves rádióspektrum-politikai program célkitűzéseit, és a 243/2012/EU határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(89)A rádióspektrumra támaszkodó konkrét jelenlegi és jövőbeli uniós szakpolitikák végrehajtása érdekében alapvető fontosságú azok rádióspektrum-igényének időben történő azonosítása. Tekintettel arra, hogy a szabályozás kiszámíthatóságának növelése érdekében az ilyen politikák kidolgozásakor vagy elfogadásakor ismerni kell a rádióspektrum rendelkezésre állásával kapcsolatos pontos igényeket és annak időzítését, a Bizottságnak az RSPB-vel folytatott konzultációt követően elfogadott stratégiai dokumentumban minden egyes esetben meg kell határoznia az érintett sávok harmonizált részleteit, valamint a rendelkezésre állásukra és használatukra vonatkozó összehangolt szabályokat. Az ITU minden rádiótávközlési világértekezletét (WRC) követően uniós rádióspektrum-stratégiát kell elfogadni, amely többek között átláthatóságot biztosít azzal kapcsolatban, hogy a WRC különböző határozatai hogyan épülnek be az uniós jogrendbe. A rádióspektrum-stratégia célja, hogy uniós szinten növelje a rádióspektrummal kapcsolatos tevékenységek átláthatóságát, és növelje a kiszámíthatóságot a különböző illetékes hatóságok és piaci szereplők számára.

(90)Az uniós rádióspektrum-stratégia magában foglalhat operatív rádióspektrum-ütemterveket, amelyek konkrét mérföldköveket és határidőket határoznak meg a rádióspektrum rendelkezésre állására és engedélyezésére vonatkozóan. Ezeket bizottsági végrehajtási jogi aktusok révén kell meghatározni, amennyiben a rádióspektrummal kapcsolatos konkrét körülmények és igények ismertek. Az uniós rádióspektrum-stratégia és -ütemtervek elfogadásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az uniós szakpolitikai célkitűzéseket, például az Unió stratégiai autonómiája megőrzésének szükségességét, beleértve a közös biztonsági és védelmi igényeket, a digitális évtized konnektivitási céljait (különösen az 5G- és a fejlett, vezeték nélküli hálózatok tekintetében), az egységes piac kiteljesítését, valamint a határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó egyedi technológiai vagy minőségi követelmények teljesítésének szükségességét. Az uniós spektrumstratégiának meg kell határoznia különösen azt a spektrumot (spektrumrészekből vagy sávokból álló tartományt), amelyet a tagállamoknak harmonizált eljárások és feltételek mellett rendelkezésre kell bocsátaniuk az Unió közös biztonság- és védelempolitikájának céljára. A Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy a rádióspektrum fontos társadalmi, kulturális és gazdasági értékkel bíró közjóstág, amelyet eredményesen és hatékonyan kell felhasználni. Az uniós rádióspektrum-stratégiának és -ütemterveknek tiszteletben kell tartaniuk a rádióspektrumra alkalmazandó vonatkozó nemzetközi megállapodásokat, beleértve a káros zavarás elkerülését is, és a versenyjoggal összhangban elő kell mozdítaniuk a technológia- és szolgáltatássemlegesség, valamint a megosztott rádióspektrum-használat elvét. Ahhoz, hogy az uniós rádióspektrum-stratégiának és ütemterveknek érdemi hatásuk legyen, az RSPB-n belül létre kell hozni egy folyamatot, amely lehetővé teszi az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy a Bizottsággal közösen nyomon kövessék a tagállami végrehajtás előrehaladását, valamint megosszák egymással tapasztalataikat, bevált gyakorlataikat és információikat. Emellett fel kell tárni a digitális évtized és az európai szemeszter nyomonkövetési mechanizmusával való szinergiákat.

(91)Tekintettel arra, hogy az EU versenyképessége szempontjából mennyire fontos az új generációs (6G), vezeték nélküli széles sávú hírközlés időben történő bevezetése, beleértve annak nem földfelszíni elemeit is, ennek kell az első uniós rádióspektrum-stratégia és -ütemterv középpontjában állnia. Mindazonáltal a stratégiának ki kell terjednie más uniós szakpolitikák felmerülő rádióspektrum-igényeire is, és holisztikus módon kell kezelnie nemcsak az engedélyek használatát, hanem az engedély nélküli használatot is, például a rádiós helyi hálózatok (RLAN) esetében.

(92)A 676/2002/EK határozat szerinti harmonizáció előnyeinek teljes körű kihasználása érdekében a harmonizált rádióspektrumsávok használatát kellő időben és szinkronizált módon engedélyezni kell az egész Unióban. Egy adott rádióspektrumsáv használatának lehetővé tétele azt jelenti, hogy általános felhatalmazási rendszer vagy egyedi használati jogok alapján rádióspektrum kiosztására kerül sor, hogy engedélyezni lehessen a rádióspektrum használatát, amint a kijelölési eljárás befejeződött. A rádióspektrumsávok kiosztása érdekében szükségessé válhat a más felhasználók által már használt sávok felszabadítása, és a rádióspektrum-átállás vagy -újrafelosztás kapcsán felmerült közvetlen költségek nemzeti jog szerinti ellentételezése az érintett felhasználók számára. A közös határidő végrehajtását azonban egy adott tagállamban érinthetik a határokon átnyúló koordinációval, egy sáv meglévő felhasználóinak összetett műszaki átállásával, valamely közérdekű céllal, a nemzetbiztonság védelmével és a honvédelemmel, vagy vis maior helyzettel kapcsolatos megoldatlan kérdések. Az illetékes hatóságoknak mindenesetre meg kell tenniük minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a késedelmeket a minimálisra csökkentsék a földrajzi lefedettség, az időzítés és a rádióspektrum-tartomány tekintetében. Az illetékes nemzeti hatóságoknak a releváns körülményektől függően fel kell kérniük az Uniót, hogy nyújtson jogi, politikai és technikai támogatást a szomszédos országokkal – köztük a tagjelölt és a csatlakozó országokkal – fennálló rádióspektrum-koordinációs problémák megoldásához.

(93)Az új vezeték nélküli technológiák és szolgáltatások gyors fejlődésével – többek között a modern képességek, például a mesterséges intelligencia felhasználásával – összhangban az uniós rádióspektrum-gazdálkodásnak is dinamikusabbnak és proaktívabbnak kell lennie. E tekintetben lehetőséget kell biztosítani az innovátoroknak és más leendő felhasználóknak arra, hogy uniós szinten kezdeményezzék a harmonizációs folyamatot, ha bebizonyosodik, hogy szükség van többek között olyan új technológiák bevezetésére vagy olyan régi technológiák kiiktatására, amelyek a rádióspektrum-használatot nem hatékonnyá teszik, vagy károsítják a fogyasztókat. Ezért nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárást kell létrehozni a spektrumharmonizáció iránti megkeresések hivatalos benyújtására és Bizottság általi elbírálására. A folyamatnak magában kell foglalnia egy nyilvános konzultációt, amely segíti a Bizottságot annak eldöntésében, hogy indítson-e új folyamatot, és ha igen, milyen hatállyal. Következésképpen a Bizottság számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy az RSPB támogatásával megkezdi-e a rádióspektrummal kapcsolatos politika aktualizálását vagy kidolgozását, vagy a 676/2002/EK határozatnak megfelelően a Rádióspektrum-bizottsággal közösen kezdeményezi-e egy adott rádióspektrumsáv használatára vonatkozó harmonizált műszaki és üzemeltetési feltételek kidolgozását. A megkeresések formáját, tartalmát és részletességét, a megkeresések elbírálási folyamatának részleteit és adott esetben a határidőket iránymutatásokban kell meghatározni.

(94)A rádióspektrum-használatra vonatkozó általános felhatalmazások lehetővé tehetik a rádióspektrum legeredményesebb használatát, egyes esetekben előmozdíthatják az innovációt, valamint elősegítik a versenyt, ugyanakkor más esetekben, bizonyos körülmények megléte esetén előfordulhat, hogy az egyedi rádióspektrum-használati jogok megadása jelenti a legmegfelelőbb engedélyezési rendszert. Megfontolandó például az egyedi használati jogok alkalmazása akkor, ha a rádióspektrum kedvező hullámterjedési jellemzői vagy az adatátvitel tervezett teljesítményszintje miatt olyan a szolgáltatás elvárt minősége, ami lehetetlenné teszi, hogy az általános felhatalmazások alapján történő használat keretében kezelni lehessen a zavarással kapcsolatos problémákat. A például a vevőkészülékek ellenálló képességének fokozását szolgáló technikai intézkedésekkel lehetővé válhat az általános felhatalmazások használata vagy a rádióspektrum-megosztás, valamint a káros zavarástól való mentesség és a nem védett jelleg elvét alkalmazó rendelkezések szisztematikus alkalmazásának az elkerülése. Az általános felhatalmazások egyedi használati jogokkal kombinálhatók. Ez különösen hasznos lehet a jó terjedési jellemzőkkel nem rendelkező sávok, így a milliméteres hullámsávok esetében. Például egy sáv városi területeken egyedi használati jogok alapján osztható ki, míg vidéki területeken általános felhatalmazás alapján bocsátják rendelkezésre. Az Unión belüli következetes megközelítés előmozdítása érdekében a Bizottság ajánlást fogadhat el, amelyben kijelöli az adott harmonizált rádióspektrumsávban vagy annak egy részén történő rádióspektrum-használat legmegfelelőbb engedélyezési rendszerét.

(95)Általában az illetékes hatóságoknak kell dönteniük az adott rádióspektrumsávra vagy annak részeire alkalmazandó legmegfelelőbb engedélyezési rendszerről. Amennyiben fennáll az eltérő megoldások kockázata, amelyek széttagolhatják a belső piacot (különösen akkor, ha a 676/2002/EK határozat harmonizált feltételeket állapít meg egy rádióspektrumsávra vonatkozóan), és ezáltal késleltetik a vezeték nélküli rendszerek kiépítését, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az RSPB véleményének figyelembevételével, a hatályban lévő műszaki harmonizációs intézkedések tudomásul vétele mellett határozzon a közös megoldásokról. E határozatok célja olyan közös eszközkészlet biztosítása az illetékes hatóságok számára, amelyet azoknak figyelembe kell venniük annak meghatározásakor, hogy adott sávra vagy annak valamely részére – olyan tényezőktől függően, mint a népsűrűség, a sávok hullámterjedési jellemzői, a városi és vidéki használat közötti különbségek, a meglévő szolgáltatások védelmének esetleges szükségessége, valamint az, hogy a döntés milyen hatással lesz a méretgazdaságosságra a gyártás területén – mely következetes engedélyezési rendszerek alkalmazása lenne a megfelelő.

(96)A fejlett szolgáltatások nagyobb léptékű fejlesztésének elősegítése, a rádióspektrum hatékonyabb felhasználásának lehetővé tétele és a vezeték nélküli hálózatok kiépítési költségeinek csökkentése érdekében meg kell engedni a rádióspektrumot nyilvános vagy nem nyilvános hálózat céljára felhasználni tervező leendő szereplők számára annak kérelmezését, hogy a lehetséges mértékben azokra a tagállamokra, amelyekben hálózataik céljára rádióspektrumot használnak, azonos engedélyezési feltételek vonatkozzanak. A Bizottságnak és az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással és az RSPB-vel a közös engedélyezési feltételek kidolgozása érdekében. A Bizottságnak ezenkívül hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy kötelezővé tegye az ilyen feltételek alkalmazását. Az engedélyezési feltételek harmonizációjának célja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás és a méretgazdaságosság elősegítése.

(97)A páneurópai, magas színvonalú hálózatok szolgáltatásának és szolgáltatások nyújtásának előmozdítása vagy a méretgazdaságosság kihasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy uniós szinten engedélyezze a rádióspektrum egy részét. A mobilhálózatok minden új generációjának kiépítése drágább, mint az előző generációé. Ezért gazdaságilag nem megvalósítható, hogy az uniós piacon jelenleg működő valamennyi mobilhálózat-üzemeltető 6G-re korszerűsítse a hálózatát. A Bizottság kérésére ezért az RSPB-nek a közös engedélyezési feltételekről szóló véleményében értékelnie kell a rádióspektrum uniós szintű odaítélésének lehetőségét, és javaslatot kell tennie a megfelelő engedélyezési eljárásra és odaítélési feltételekre, például a nagykereskedelmi modell szerinti üzemeltetésre. Ugyanez az igény merülhet fel a műholdas mozgószolgálat céljára használt rádióspektrum mennyiségének a földfelszíni rádióspektrum rendeltetésmódosítása révén történő növelése iránt is. A páneurópai szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében a rendeltetésmódosítással érintett rádióspektrumot is uniós szinten kell odaítélni és engedélyezni. Az azonos engedélyezési feltételek uniós szintű meghatározása, valamint – kérésre – az uniós engedélyezés és a harmonizált odaítélési feltételek uniós szintű meghatározása megkönnyítheti a magas színvonalú hálózatok és szolgáltatások – például a földfelszíni szolgáltatások számára felosztott rádióspektrum vagy a 6G-hálózatok felhasználásával nyújtott műholdas hírközlési szolgáltatások – kiépítését és fejlesztését.

(98)A bürokrácia csökkentése és az olyan rádióspektrumhoz való hozzáférés felgyorsítása érdekében, amelynek engedélyezési feltételeit egynél több tagállamban harmonizálták, lehetővé kell tenni egy olyan eljárás létrehozását, amely megkönnyíti az egyedi használati jogok egynél több nemzeti szabályozó hatóság általi, összehangolt módon és egyetlen helyszínen, „egyablakos” eljárás formájában történő megadását. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy ajánlásokat tegyen arra vonatkozóan, hogy az illetékes hatóságok hogyan kezeljék az ilyen kérelmeket egyablakos rendszerben.

(99)Amennyiben a rádióspektrum adott vállalkozások részére történő harmonizált kiosztásáról uniós szinten született megállapodás, a tagállamoknak a nemzeti frekvenciafelosztási tervben szereplő rádióspektrum használatára vonatkozó jogok megadása során szigorúan alkalmazniuk kell az ilyen megállapodásokat.

(100)Ha a rádióspektrum-használati jogok időtartama kellően hosszú, az növeli a beruházási környezet kiszámíthatóságát, gyorsítja a hálózatok kiépítését és javítja a szolgáltatások minőségét, továbbá biztosítja a rádióspektrum-kereskedelemhez és a spektrum bérbeadásához szükséges stabilitást. A vezeték nélküli széles sávú hálózatok használati jogainak az (EU) 2018/1972 irányelvben meghatározott minimális időtartama nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy elegendő beruházást vonzzon, lehetővé tegye a mobilvállalkozások üzletmenet-folytonosságát és amortizációját más kommunikációs technológiákhoz képest, sem pedig ahhoz, hogy ösztönözze a hálózatok, valamint a fejlett és határokon átnyúló szolgáltatások ambiciózusabb kiépítését.

(101)A beruházások kiszámíthatósága ezért jobban megvalósítható határozatlan időre szóló jogok biztosításával, amelyek tekintetében az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni azok időszakos felülvizsgálatát, az illetékes hatóságok, köztük a nemzeti versenyhatóságok által gyakorolt hiteles visszavonási jogkör mellett. Ugyanakkor a határozatlan időtartam elősegíti a rádióspektrum-kereskedelem és -bérbeadás működő másodlagos piacának kialakulását. Azt a kockázatot ugyanakkor, hogy a használati jogok határozatlan időtartama megakadályozza a piacra lépést, és csökkenti a versenyt, a szolgáltatások rendelkezésre állását, minőségét és a beruházási ösztönzőket, erős és hiteles szabályozási biztosítékokkal kell kezelni, amelyek védik a versenyt és megakadályozzák a rádióspektrum-felhalmozást, például a nagykereskedelmi hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségekkel vagy a rádióspektrum-megosztás versenyjogi megfelelés mellett történő lehetővé tételével. A megfelelő engedélyezési feltételek – például a „használd vagy oszd meg” vagy a „használd vagy elveszíted” feltételek és a kiépítési kötelezettségek – megválasztásával és érvényesítésével az illetékes nemzeti hatóságok biztosítani tudják, hogy a rádióspektrum ne maradjon kihasználatlan vagy hozzáférhetetlen, és a hatékonyabb vagy innovatívabb versenytársak rendelkezésére álljon. Figyelemmel a műszaki innováció fontosságára, az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy rendelkezzenek a rádióspektrum kísérleti célú használatára vonatkozó jogokról, többek között az uniós programok keretében finanszírozott projektek életciklusa során végzett tudományos kutatási projektek és kísérletek esetében is, az ilyen jogok kísérleti jellege által szigorúan indokolt egyedi korlátozások és feltételek mellett, beleértve az időtartamot is.

(102)Mivel a hosszú távú beruházástervezés a használati jogok megújítására vonatkozó garanciáktól és a használati jogok időtartamától függ, a megújításnak elvben automatikusnak kell lennie, kivéve, ha kényszerítő okok szólnak ellene. Az illetékes nemzeti hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy a használati jogokat ne újítsák meg, vagy azokat rövidebb időre vagy módosított feltételek mellett újítsák meg. Így kell eljárni akkor, ha az elutasítás vagy a módosítás bizonyos feltételei olyan kritériumok alapján teljesülnek, amelyeket megszorítóan kell értelmezni a megfelelő garanciák és kiszámíthatóság biztosítása érdekében. A megújítás elutasítása alapulhat az uniós jog szerinti közpolitikai célkitűzéseken, valamint e rendelet általános célkitűzésein, beleértve a védelmi és biztonsági szükségleteket is. A megújítást elutasító határozatokat nyílt, megkülönböztetésmentes és átlátható eljárás keretében kell meghozni, és azokról a spektrumra vonatkozó egységes piaci eljárás keretében kell értesítést küldeni. A jogbiztonság szavatolása és a jogosultak jogos elvárásainak tiszteletben tartása érdekében a megújítás elutasításának lehetőségét az érintett jogok hatályvesztése előtt megfelelő, legalább ötéves időtartamon belül kell vizsgálni.

(103)A megújításokat a rádióspektrum használatáért fizetendő éves és egyszeri díjak felülvizsgálatának kell kísérnie annak érdekében, hogy azok továbbra is az optimális használatot mozdítsák elő, figyelembe véve többek között a piaci fejleményeket és a műszaki fejlődést. A felülvizsgálatnak a használati jogok értékén kell alapulnia, amely a legutóbbi versenyeztetéses vagy összehasonlító kiosztási eljárás eredménye, és amelyet úgy kell kiigazítani, hogy tükrözze a kapcsolódó további feltételek – például a lefedettségre vagy a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelmények – költségeit. Figyelembe kell venni a csatlakozásonkénti bevételeket, valamint a jogosultak összes rádióspektrum-állományából származó általános terheket is annak elkerülése érdekében, hogy a korábbi aukciókon fizetett nagyon magas árak továbbra is túlterheljék a jogosultakat, és megakadályozzák őket a hálózatokba való beruházásban. A jogbiztonság érdekében a meglévő díjak kiigazításakor minden esetben ugyanazokat az elveket kell szem előtt tartani, mint az új használati jogok odaítélésekor megállapított díjak esetében.

(104)A rádióspektrum-használati jogok átruházása a hatékony rádióspektrum-használat fokozásának hatásos eszköze lehet. A rugalmasság és a hatékonyság, valamint a rádióspektrum piac általi értékelésének lehetővé tétele érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak alapesetben lehetővé kell tenniük, hogy a rádióspektrum-felhasználók spektrumhasználati jogaikat harmadik félre átruházhassák és harmadik félnek haszonbérbe adhassák, egyszerű eljárást követve és a szóban forgó jogokhoz fűzött feltételek, illetve a versenyszabályok betartása mellett, a felelős nemzeti szabályozó hatóságok felügyelete mellett. A jog megadásával egyidejűleg kell meghatározni azokat a feltételeket, amelyek mellett a jogosult valamely egyedi jogot átruházhat vagy haszonbérbe adhat. A jogok átruházásának és haszonbérbe adásának megkönnyítése érdekében, a 676/2002/EK határozat szerint elfogadott műszaki végrehajtási intézkedések betartása mellett, a tagállamoknak a rádióspektrum-használati jogok felosztására vagy felbontására, illetve a használati feltételek felülvizsgálatára irányuló kérelmeket is mérlegelniük kell. Ugyanakkor lehetővé kell tenni az illetékes nemzeti hatóság számára, hogy elutasítsa a rádióspektrum átruházását vagy bérbeadását biztonsági vagy szuverenitási okokból vagy más köz- vagy szakpolitikai célokból – ideértve a hatékony verseny előmozdítását vagy fenntartását is –, vagy ha nincs elegendő garancia arra, hogy a rádióspektrumot az engedélyezési feltételeknek megfelelően vagy rendeltetésszerűen fogják használni.

(105)A rádióspektrum-megosztás új koncepciói pontos, valós idejű adatokat igényelnek a frekvenciahasználatról a hatékony rádióspektrum-használat biztosítása és a zavarás elkerülése érdekében. Az egyes frekvenciasávokra összpontosító dinamikus adatbázisnak elő kell segítenie a kihasználatlan rádióspektrum azonosítását, és a versenyjoggal összhangban támogatnia kell a hatékonyabb rádióspektrum-használati és -megosztási gyakorlatokat. Egy ilyen dinamikus leltár hozzájárulhat bármely operatív rádióspektrum-ütemterv kidolgozásához és végrehajtásához is.

(106)A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az illetékes nemzeti hatóságok részéről nem helyénvaló az e rendeletben meghatározottakon túlmenően bármilyen más díj kiszabása a hálózatok üzemeltetéséért és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásáért. Ha az elektronikus hírközlés szolgáltatása olyan közjavakra támaszkodik, amelyek használata egyéni jóváhagyás alá esik, az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy ezen javak optimális felhasználása érdekében díjat vessenek ki. A díjaknak tükrözniük kell a használati jogok értékét, figyelembe véve többek között az érintett piac gazdasági és műszaki helyzetét, és azokat úgy kell megállapítani, hogy biztosítsák a rádióspektrum hatékony kiosztását és használatát. Lehetővé kell tenni, hogy az ilyen díjak felhasználhatók legyenek például a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes nemzeti hatóságok olyan tevékenységeinek finanszírozására, amelyek igazgatási díjakkal nem fedezhetők. Ha a versenyeztetéses vagy összehasonlító kiválasztási eljárások esetében a rádióspektrum-használati jogra vonatkozó díj – teljes egészében vagy részben – egyszeri összegből áll, a fizetési szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen díj a gyakorlatban ne vezessen olyan feltételek alapján történő kiválasztáshoz, amelyek nem függenek össze a rádióspektrum legelőnyösebb felhasználásának céljával.

(107)Az Unióban alkalmazott rádióspektrumdíjak mértékének kiszámítására szolgáló módszertan tagállamonként jelentősen eltér. Ez az eltérés több tagállamban is megnehezítheti a rádióspektrumon alapuló hálózatok szolgáltatását. A Bizottságnak ezért rendszeresen összehasonlító tanulmányokat kell közzétennie, és adott esetben egyéb iránymutatásokat kell kidolgoznia az illetékes nemzeti hatóságok által a földfelszíni spektrum tekintetében kivetendő éves rádióspektrumdíjak kiszámításának módszertanára vonatkozóan. E módszertannak a rádióspektrum eredményes és hatékony használatának, az átláthatóságnak, a megkülönböztetésmentességnek és a tervezett célhoz viszonyított arányosságnak az elvén kell alapulnia, és lehetővé kell tennie az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy kiszámítsák az alkalmazandó pontos díjat, amely egy rögzített éves részből (sávkategóriánként KHz-re lebontva) és a frekvenciahasználatból származó éves forgalom bizonyos százalékából állhat. A Bizottság számára a módszertan meghatározásakor felbecsülhetetlen értékűek lesznek a BEREC-nek és a nemzeti szabályozó hatóságoknak a megfelelő költségmodellek kidolgozásával kapcsolatos tapasztalatai, amelyeket a Bizottságnak figyelembe kell vennie. Az illetékes nemzeti hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a díjak összege minden esetben fedezze a rádióspektrum-gazdálkodás költségeit.

(108)A rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódóan a vállalkozásokra rótt terhek befolyásolhatják a gazdasági szereplők döntését a rádióspektrum-erőforrások kérelmezéséről és igénybevételéről. Az illetékes nemzeti hatóságoknak ezért úgy kell rezervációs árat megállapítaniuk, hogy az az említett jogok hatékony kiosztását eredményezze, függetlenül az alkalmazott kiválasztási eljárás típusától. A Bizottság ajánlást adhat ki a rezervációs árak meghatározásának közös módszertanára vonatkozóan, figyelembe véve olyan kritériumokat, mint a rádióspektrum alternatív költsége, a sáv jellemzői és a további szakpolitikai célkitűzések érdekében előírt engedélyezési feltételek teljesítésével kapcsolatos költségek. Ilyenkor az érintett piac versenyhelyzetét és ennek keretében az erőforrások alternatív felhasználási lehetőségeit is szem előtt kell tartani. Elvben az illetékes nemzeti hatóságok nem határozhatnak meg rezervációs árakat, amennyiben lefedettségi vagy szolgáltatásminőségi kötelezettségeket írnak elő, kivéve, ha fennáll az összejátszás és/vagy komolytalan részvétel kockázata, amely indokolatlanul meghosszabbítja az eljárást stb. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, ha az ajánlás nem sikeres az Unión belüli következetes eredmények biztosítása szempontjából, és ez veszélyezteti a magas színvonalú vezeték nélküli hálózatoknak az Unió egészére kiterjedő kiépítését.

(109)Tekintettel a rádióspektrum magas költségszintjére, amely abból ered, hogy az aukciós kiválasztás a díjfizetés összehasonlításán alapul, a díjakkal szemben elsőbbséget kell biztosítani a kötelezettségvállalásoknak. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a díjakat a pályázók által olyan intézkedések végrehajtására felajánlott kötelezettségvállalásokkal helyettesítsék, amelyek közvetlenül előnyösek lennének a hálózatok kiépítése és a vezeték nélküli kommunikáció minősége szempontjából. A gyakorlatban ez történhet előlegfizetések formájában, amelyeket visszafizetnének, vagy bankgaranciák formájában, amelyeket e kötelezettségvállalások teljesítésekor megszüntetnének.

(110)A használati jogok megadása során a technológia- és a szolgáltatássemlegesség elvének tiszteletben tartására vonatkozó követelmények, valamint a vállalkozások közötti jogátruházás lehetőségének bővülése megalapozza a nyilvánosságnak szánt elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, ami egyben a közérdekű célok elérését is segíti. Ez a rendelet nem érinti azt a lehetőséget, hogy a rádióspektrum kiosztása akár közvetlenül az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók részére történjen, akár az ilyen hálózatokat és szolgáltatásokat felhasználó szervezetek részére történjen. Ezek a szervezetek lehetnek rádiós vagy televíziós műsortartalom-szolgáltatók. Az adott rádióspektrum használatának jogához fűzött feltételek teljesítése és az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek teljesítése minden esetben annak a vállalkozásnak a kötelessége, amely az adott rádióspektrum-használati jog jogosultja. Az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásával kapcsolatban a műsorszolgáltatókra rótt egyes kötelezettségek – az illetékes nemzeti hatóságok által az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott konkrét közérdekű célok elérése érdekében – a rádióspektrum-használati jogok megadására vonatkozó egyedi kritériumok és eljárások alkalmazását tehetik szükségessé. A szóban forgó jogok megadására vonatkozó eljárásnak azonban minden esetben tárgyilagosnak, átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és arányosnak kell lennie.

(111)A Bíróság joggyakorlata értelmében az EUMSZ 56. cikke által garantált jogok bármilyen nemzeti korlátozásának tárgyilagos mérce szerint indokoltnak és arányosnak kell lennie, és az ilyen korlátozás nem lépheti túl a célok eléréséhez szükséges mértéket. Továbbá a nyílt eljárás nélkül odaítélt rádióspektrumot nem szabad attól a közérdekű céltól eltérő célokra használni, amelyre vonatkozóan odaítélésre került. Ilyen esetben az érdekelt feleknek lehetőséget kell biztosítani észrevételeik észszerű időn belül történő megtételére.

(112)A jog megadására irányuló pályázati eljárás részeként az illetékes nemzeti hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy a pályázó képes lesz-e teljesíteni az adott joghoz fűzendő feltételeket. E feltételeknek tükröződniük kell a támogathatósági kritériumokban, amelyeket a versenyeztetéses kiválasztási eljárások megkezdése előtt, tárgyilagos, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes módon kell meghatározni. E kritériumok alkalmazása céljából lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a pályázók benyújtsák az annak igazolásához szükséges információkat, hogy képesek megfelelni az említett feltételeknek. Ilyen tájékoztatás hiányában az illetékes nemzeti hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy elutasítsa a rádióspektrum-használati jog iránti kérelmet.

(113)A jogok odaítélését megelőzően az illetékes nemzeti hatóságok csak azon elemeket ellenőrizhetik, amelyeket egy átlagos gondossággal eljáró pályázó bizonyítani tud, kellően figyelembe véve, hogy a rádióspektrum a jelentős társadalmi és piaci értékkel bíró, szűkösen rendelkezésre álló közjavak közé tartozik. Ez nem akadályozhatja meg az illetékes nemzeti hatóságot abban, hogy amennyiben a kritériumok teljesítése kezdetben észszerűen nem volt elvárható, utólagosan ellenőrizze a támogathatósági kritériumok teljesülését, például mérföldkövek révén. A rádióspektrum eredményes és hatékony használatának fenntartása érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak – a korlátozott időtartamra szóló, kísérleti jellegű használat elősegítésének sérelme nélkül – nem szabad jogokat odaítélniük olyan esetben, amikor a vizsgálat arra utal, hogy a pályázó nem tud megfelelni a feltételeknek.

(114)Amennyiben egy rádióspektrumsáv iránti kereslet meghaladja a kínálatot, és ennek nyomán egy illetékes nemzeti hatóság arra a következtetésre jut, hogy korlátozni kell a rádióspektrum-használati jogok számát, az ilyen jogok odaítélése során – a megkülönböztetés elkerülése és a szűkös erőforrások legelőnyösebb használata érdekében – megfelelő és átlátható eljárásokat kell alkalmazni. Az említett korlátozásnak indokoltnak és arányosnak kell lennie, és a piaci feltételek olyan alapos értékelésére kell támaszkodnia, amelynek során figyelembe vették a felhasználók számára keletkező előnyöket, valamint a nemzeti és a belső piac célkitűzéseit. A korlátozási eljárásokra vonatkozó célokat előzetesen egyértelműen meg kell határozni, és lehetőség szerint számszerűsíteni kell, megfelelő hangsúlyt fektetve a nemzeti és a belső piaci célok teljesítésének szükségességére. A legmegfelelőbb kiválasztási eljárás mérlegelésekor az illetékes nemzeti hatóságoknak az uniós szinten hozott koordinációs intézkedésekkel összhangban kellő időben és átlátható módon konzultálniuk kell valamennyi érdekelt féllel az eljárás indokairól, céljairól és feltételeiről, többek között a piac verseny-, műszaki és gazdasági helyzetére vonatkozó bármely kapcsolódó értékelés eredményének megállapításáról. Az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy többek között versenyeztetéses vagy összehasonlító kiválasztási eljárásokat alkalmazzanak a rádióspektrum kiosztására, figyelembe véve többek között a piac versenypiaci, műszaki és gazdasági helyzetét. Az ilyen eljárások lebonyolítása során az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük e rendelet céljait. Ha egy tagállam arra jut, hogy egy adott sávban további jogok bocsáthatók rendelkezésre, el kell indítania az erre vonatkozó eljárást.

(115)Amellett, hogy támogatják a rádióspektrum átlátható, megkülönböztetésmentes kiosztását és hatékony használatát, az aukciók – a versenyeztetéses ajánlattételen alapuló kiválasztási eljárás egyik típusaként – jelentős pénzügyi terhet róhatnak az üzemeltetőkre, ha kialakításuk nem megfelelő, vagy ha az odaítélési feltételek nem tükrözik a piaci helyzetet. Ezért a díjak megfizetésével szemben előnyben kell részesíteni azokat a beruházásorientált aukciókat, amelyek bizonyos minőségi és lefedettségi kötelezettségvállalások teljesítésére összpontosítanak.

(116)Az (EU) 2018/1972 irányelv által a társaktól való tanulás eszközeként létrehozott önkéntes szakértői áttekintőfórumnak nem sikerült összehangoltabban alkalmaznia és meghatároznia a kiválasztási eljárások elemeit és a rádióspektrum-használati jogokhoz fűzött feltételeket, mivel a nemzeti intézkedéseknek csak mintegy egyharmadáról készült szakértői értékelés. Mivel ezek az elemek és feltételek jelentős hatást gyakorolnak a piaci feltételekre és a versenyhelyzetre, beleértve a piacra lépés és a terjeszkedés feltételeit is, új előzetes koordinációs mechanizmust – a rádióspektrumra vonatkozó egységes piaci eljárást – kell létrehozni. Ezt az eljárást kell alkalmazni az illetékes nemzeti hatóságok által javasolt minden olyan intézkedésre, amelynek célja a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára szolgáló harmonizált rádióspektrummal kapcsolatos kiválasztási eljárás lefolytatása, illetve a használati jogok módosítása vagy megújítása. Egy ilyen előzetes mechanizmus hatékonyabb, mint az utólagos beavatkozás, mivel előzetesen feltárhatja az indokolatlan vagy aránytalan intézkedéseket. A bejelentő hatóságnak különösen azt kell kifejtenie, hogy a javasolt piacformáló intézkedés milyen szempontból szükséges a hatékony verseny fenntartásához vagy megvalósításához, és piacelemzés alapján fel kell vázolnia annak a piaci szereplők meglévő és jövőbeli beruházásaira gyakorolt valószínű hatásait. Ha a bejelentő hatóság a használati jog meghatározott időtartamát kívánja előírni, érveket kell előterjesztenie arra vonatkozóan, hogy a javasolt időtartamot miért tartja elegendőnek a kiosztási eljárás és e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges beruházások fényében. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy bejelentse a piacformáló intézkedések tervezetével – azaz a piaci verseny szerkezetét vagy szintjét befolyásoló intézkedésekkel, például a rádióspektrum-korlátokkal, a foglalásokkal vagy a nagykereskedelmi hozzáférési kötelezettségekkel – kapcsolatos esetleges fenntartásait, amelyeket indokolnia kell. A Bizottság úgy ítélheti meg, hogy az intézkedés akadályozná a belső piacot, vagy komoly kétségei lehetnek azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e az uniós joggal, különösen e rendelet célkitűzéseivel. A Bizottság a korlátozott időtartam esetén esetlegesen felmerülő fenntartásokat is bejelentheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez az időtartam nem elegendő. Értékelésében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a használati jogok időtartamának a versenyre gyakorolt esetleges hatását. Hatékonyságának biztosítása érdekében az eljárásnak lehetővé kell tennie a Bizottság számára, hogy szükség esetén vétójogot gyakoroljon a használati jogok időtartamával és a piacformáló intézkedésekkel kapcsolatban. A rádióspektrumra vonatkozó új egységes piaci eljárásnak fel kell váltania a szakértői áttekintőfórumot.

(117)Amennyiben azokat szilárd gazdasági bizonyítékok támasztják alá, és jól megtervezettek, a piacformáló intézkedések és a korlátozott engedélyezési időtartamok fontos szerepet játszhatnak az elektronikus hírközlési piacokon a hatékony verseny megőrzésében. A rádióspektrum-használati jogok megadása vagy megújítása során hozott, kifejezetten a verseny előmozdítását célzó intézkedésekről azoknak a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes nemzeti hatóságoknak kell dönteniük, amelyek rendelkeznek a szükséges gazdasági, műszaki és piaci ismeretekkel. A rádióspektrum-kiosztási feltételek befolyásolhatják az elektronikus hírközlési piacot jellemző versenyhelyzetet és a piacra lépési feltételeket. A rádióspektrumhoz való korlátozott hozzáférés – különösen akkor, ha a rádióspektrum szűkös – akadályozhatja a piacra lépést, illetve hátráltathatja a beruházásokat, a hálózat kiépítését, az új szolgáltatások vagy alkalmazások nyújtását, az innovációt és a versenyt. Az új használati jogok, köztük a jogátruházás vagy jog haszonbérbe adása útján megszerzett jogok, valamint a rádióspektrum-használatra vonatkozó új rugalmas kritériumok bevezetése szintén hatást gyakorolhat a verseny aktuális helyzetére. A verseny előmozdítását célzó bizonyos feltételek – nem megfelelő alkalmazásuk esetén – más hatással is járhatnak. Például a rádióspektrum-korlátok alkalmazása és a rádióspektrum bizonyos célra való fenntartása a rádióspektrum mesterségesen okozott szűkösségéhez vezethet, a nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek kiszabása piaci erő hiányában feleslegesen korlátozhat egyes üzleti modelleket, és a jogátruházások korlátozása gátolhatja a másodlagos piacok létrejöttét. Ezért ilyen feltételek kiszabása tekintetében következetes és objektív versenytesztre van szükség, és azt összehangolt módon alkalmazni kell. Az ilyen intézkedéseknek tehát olyan alapos és objektív piacelemzésre kell támaszkodnia, amelynek során a nemzeti szabályozó hatóságok értékelik a piacot és az azon uralkodó versenyfeltételeket. Az illetékes nemzeti hatóságoknak ugyanakkor minden esetben biztosítaniuk kell a rádióspektrum eredményes és hatékony használatát, és el kell kerülniük a versenyellenes erőforrás-halmozásból eredő versenytorzulást.

(118)A piac szerkezetébe beavatkozó intézkedések – például a rádióspektrum-korlátok vagy -foglalások – csak akkor írhatók elő, ha a kisebb beavatkozással járó intézkedések – például a nagykereskedelmi hozzáférési kötelezettségek – nem elegendőek a hatékony verseny kiskereskedelmi szinten történő biztosításához. A nagykereskedelmi hozzáférési kötelezettségek bevezetése előtt az illetékes nemzeti hatóságoknak értékelniük kell, hogy nagykereskedelmi beavatkozás hiányában a kiskereskedelmi piacokon hatékony verseny valósulna-e meg. Az értékelésnek holisztikusnak kell lennie, és számos paramétert kell figyelembe vennie, így a teljesség igénye nélkül a tömegpiaci fogyasztási és üzleti termékek jegyzett árait, a visszatérítéseket, beleértve a célzott visszatérítéseket is, valamint a beruházásokat és a szolgáltatás minőségét. Az ilyen kötelezettségek hatálya alá tartozó használati jogok meghatározásakor az illetékes nemzeti hatóságnak figyelembe kell vennie a nagykereskedelmi ajánlatok támogatására rendelkezésre álló kapacitást.

(119)Tekintettel a rádióspektrum iránti igény és a vezeték nélküli széles sávú internetkapcsolat iránti végfelhasználói igény ugrásszerű növekedésére, a spektrumhasználat szempontjából hatékony, alternatív, kiegészítő jellegű vezeték nélküli széles sávú hozzáférési megoldásokra, így például kis hatótávolságon belül működő, kis teljesítményű vezeték nélküli hozzáférési rendszerekre van szükség: ilyenek az RLAN-ok és a kiscelláknak nevezett kis teljesítményű hozzáférési pontok hálózatai. Az ilyen kiegészítő jellegű, vezeték nélküli hozzáférési rendszerek és különösen a nyilvánosság számára hozzáférhető RLAN hozzáférési pontok egyre nagyobb mértékben teszik lehetővé a végfelhasználók számára az internethez való hozzáférést, a mobilszolgáltatók számára pedig a mobilforgalom tehermentesítését. Az RLAN-ok anélkül veszik igénybe a harmonizált rádióspektrumot, hogy egyéni jóváhagyásra vagy rádióspektrum-használati jogokra lenne szükség. Az RLAN hozzáférési pontokat egyelőre magánfelhasználók használják a helyhez kötött, széles sávú csatlakozási lehetőségük helyi, vezeték nélküli kiterjesztéseként. Nem szabad megakadályozni, hogy a végfelhasználók – internet-előfizetésük keretein belül – az RLAN hozzáférési pontjukhoz való hozzáférést mások számára is lehetővé tegyék, hogy ezáltal növekedjen a hozzáférési pontok száma – különösen a sűrűn lakott területeken –, a rádióspektrum újrafelhasználásán keresztül lehetővé váljon a vezeték nélküli adatátviteli kapacitás maximalizálása, és létrejöjjön egy költséghatékony, más végfelhasználók számára hozzáférhető kiegészítő vezeték nélküli széles sávú infrastruktúra. Ezért fel kell számolni azokat a szükségtelen korlátozásokat, amelyek gátolják a végfelhasználókat abban, hogy a saját RLAN hozzáférési pontjaikhoz való hozzáférést vagy csatlakozást más végfelhasználók számára is lehetővé tegyék.

(120)Azok a hatóságok vagy közszolgáltatók, amelyek például az e-kormányzati szolgáltatásokhoz, tömegközlekedési vagy forgalmi információkhoz való hozzáférés elősegítése érdekében munkatársaik, látogatóik vagy ügyfeleik számára elérhetővé teszik az RLAN-t, általános felhasználás céljára a polgárok számára is biztosítaniuk kell a hozzáférési pontok elérhetőségét, és ezt – a verseny- és közbeszerzési szabályok által lehetővé tett mértékben – kiegészítő szolgáltatásként fel kell venniük az általuk az adott helyszínen kínált szolgáltatások közé. Továbbá az olyan szolgáltatók esetében, amelyek magántulajdonú ingatlanon vagy behatárolt közterületen belül vagy annak környezetében olyan módon nyújtanak helyi hozzáférési lehetőséget elektronikus hírközlő hálózatokhoz, hogy az nem üzleti alapú tevékenység, illetve a szolgáltatás csupán kiegészít valamely más, a szóban forgó hozzáféréstől független tevékenységet (például egy RLAN hotspot hozzáférhetővé tétele más kereskedelmi tevékenységek ügyfeleinek vagy a teljes nyilvánosságnak az adott területen), előírható, hogy teljesíteniük kell a rádióspektrum használatának jogához kapcsolódó általános felhatalmazás követelményeit, azonban nem írható elő számukra, hogy teljesítsék a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozó, illetve a végfelhasználókra vagy az összekapcsolásra vonatkozó általános felhatalmazáshoz fűzött feltételeket vagy követelményeket. Az ilyen szolgáltatókra azonban továbbra is vonatkozniuk kell az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 48 meghatározott, a felelősséget érintő szabályoknak. Újabb technológiák jelennek meg, köztük a látható fénnyel történő kommunikáció, amelyek optikai fény-alapú hozzáférési pontokkal kiegészítik az RLAN hozzáférési pontok és a vezeték nélküli hozzáférési pontok nyújtotta jelenlegi rádióspektrum-kapacitást, amelynek nyomán vezeték nélküli optikai kommunikációt lehetővé tevő hibrid helyi hálózatok jönnek létre.

(121)Mivel a kis teljesítményű, kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok – például femtocellák, pikocellák, metrocellák vagy mikrocellák – nagyon kicsik lehetnek és a háztartási RLAN routerekhez hasonló, nem zavaró berendezésekkel működnek, amelyek esetében nincs szükség semmilyen engedélyre a rádióspektrum használatához szükséges engedélyen túl, továbbá tekintve, hogy az ilyen hozzáférési pontok pozitív hatást gyakorolnak a rádióspektrum használatára és a vezeték nélküli hírközlés fejlődésére, a telepítésükre vonatkozó korlátozásoknak a lehető legkisebb mértékre kell szorítkozniuk. Ennek következtében – a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítésének elősegítése érdekében, továbbá a rádióspektrum-gazdálkodással kapcsolatos, alkalmazandó követelmények sérelme nélkül – az illetékes nemzeti hatóságok elvben nem köthetik egyedi engedélyhez ezen eszközök olyan épületekre való létesítését, amelyek egy kijelölt környezet részeként, illetve különös építészeti vagy történelmi értékük miatt nem részesülnek hivatalos védelemben, a közbiztonsági okokat kivéve. E célból a jellemzőiket – például a legnagyobb megengedett méretüket, tömegüket és kibocsátási határértékeiket – uniós szinten kell meghatározni a helyi telepítésük szempontjából arányos módon és olyan módon, hogy a közegészség magas szintű védelme biztosított legyen. A kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok üzemeltetésére a 2014/53/EU irányelv 7. cikkét kell alkalmazni. Mindez nem érinti az uniós vagy nemzeti jogban a magántulajdonra vonatkozóan meghatározott jogokat. Az engedélykérelmek vizsgálatára vonatkozó eljárást egyszerűsíteni kell, és az nem sértheti a kereskedelmi megállapodásokat, a kapcsolódó igazgatási díjakat pedig a kérelem elbírálásával járó igazgatási költségekre kell korlátozni. Helyénvaló, hogy az engedélykérelmek vizsgálatának folyamata a lehető legrövidebb ideig tartson, és elvben ne haladja meg a négy hónapot.

(122)A középületeket és más nyilvános infrastruktúrákat jelentős számú végfelhasználó keresi fel és használja naponta, akiknek konnektivitásra van szükségük ahhoz, hogy igénybe vehessék a digitális közszolgáltatásokat, a digitális közlekedést és egyéb szolgáltatásokat. Más nyilvános infrastruktúrák – például az utcai lámpák, közlekedési jelzőlámpák – nagyon értékes telepítési helyet jelentenek a kiscellák számára például a sűrűségük miatt. Az illetékes nemzeti hatóságok azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését előzetes egyedi engedélyhez kössék, az üzemeltetőknek hozzáférési joggal kell rendelkezniük az említett nyilvános helyszínekhez a kereslet megfelelő kielégítése céljából. Az illetékes nemzeti hatóságoknak ezért az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49 kiegészítése céljából és az említett rendeletben meghatározott elvek sérelme nélkül biztosítaniuk kell, hogy ezeket a középületeket és egyéb nyilvános infrastruktúrákat észszerű feltételek mellett rendelkezésre bocsássák kiscellák telepítése céljából. Az (EU) 2024/1309 rendelet funkcionális megközelítést követ, és csak akkor ír elő kötelezettséget valamilyen fizikai infrastruktúra hozzáférhetőségével kapcsolatban, ha az része egy hálózatnak, és ha azt egy hálózat üzemeltetője birtokolja vagy használja, így hatálya nem terjed ki számos olyan épületre, amelyet hatóságok birtokolnak vagy használnak. Ezzel ellentétben nincs szükség egyedi kötelezettségre olyan, az intelligens közlekedési rendszerekhez használt fizikai infrastruktúra (például alépítmények vagy póznák) esetében, amelyeket hálózatüzemeltetők (közlekedési szolgáltatók vagy nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői) birtokolnak, és amelyekben egy hálózat valamely része kerül elhelyezésre, és ennélfogva az (EU) 2024/1309 rendelet hatálya alá tartoznak.

(123)A 676/2002/EK határozatnak a Rádióspektrum-bizottság feladatairól szóló 4. cikkét módosítani kell. Az Unió és tagállamai biztonságának és technológiai szuverenitásának biztosítása érdekében létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a Bizottság és a tagállamok számára, hogy harmadik országok és érdekelt felek bevonása nélkül megvitassák a kérdéseket és döntsenek a közös álláspontról. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete keretében folytatott megbeszéléseket megelőzően előírja a tagállamok számára, hogy a Rádióspektrum-bizottságban közös álláspontokat alakítsanak ki bizonyos olyan műszaki végrehajtási intézkedések kidolgozásával kapcsolatban, amelyek hatással lehetnek az Unió vagy tagállamai biztonságára vagy technológiai szuverenitására.

(124)A műholdas hírközlés létfontosságú szerepet játszik az Unió biztonságának, rezilienciájának és stratégiai autonómiájának biztosításában. A közelmúlt technológiai fejlődése, a változó piaci dinamika, a geopolitikai kihívások és a műholdas hálózatokkal kapcsolatos versenyjogi aggályok fokozott uniós szintű fellépést tesznek szükségessé. A műhold-üzemeltetők egyre inkább páneurópai piacra jutásra törekszenek, a szabályozó hatóságokra pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy olyan megfelelő szabályozási kereteket hozzanak létre, amelyek összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal és célkitűzésekkel. Egyszerűsíteni és egységesíteni kell a műholdas hírközlő hálózatok üzemeltetésére és a műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtására, valamint a műholdas spektrum használatára vonatkozó szabályokat, elő kell segíteni a határokon átnyúló szolgáltatások és hálózatok létrehozását, és ki kell zárni az uniós műholdas piacokhoz való hozzáférés feltételeiben mutatkozó szabályozási hiányosságokat.

(125)A rádióspektrum-politikai programról szóló, 2021. június 16-i véleményében az RSPG hangsúlyozta, hogy a spektrumpolitikának támogatnia kell az EU által ellenőrzött konnektivitást biztosító innovatív műholdas rendszerek fejlesztését, valamint a megbízható, reziliens és költséghatékony kormányzati műholdas szolgáltatások nyújtását. Ezért megerősített uniós keretre van szükség ahhoz, hogy az Unió vezető szerepet töltsön be a globális űriparban, szilárd alapot biztosítson a páneurópai műholdas infrastruktúrák fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez, valamint biztosítsa a biztonsági és versenyjogi biztosítékok hatékony érvényesítését. E keretnek továbbá alapvető szerephez kell jutnia az európai felkészültségi unióról szóló, 2025. március 26-án elfogadott stratégia végrehajtásában, amely többek között hangsúlyozza, hogy az alapvető szolgáltatásokra, például az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozóan minimális felkészültségi kritériumokat kell kidolgozni a létfontosságú társadalmi funkciók rezilienciájának biztosítása, valamint a beépített kettős felhasználás előmozdítása érdekében a biztonságos kommunikáció és konnektivitás Unió-szerte történő fejlesztése során.

(126)Az EUMSZ 216. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unió külső hatáskörrel rendelkezik, és nemzetközi szervezetekkel megállapodásokat köthet, amennyiben a Szerződések így rendelkeznek, vagy amennyiben ez az uniós politikák célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. A rádióspektrum-gazdálkodás és a rádiófrekvenciák – többek között a műholdas hírközlés céljára történő – használata olyan területek, amelyeket nagyrészt az EUMSZ 114. cikke alapján elfogadott uniós jogszabályok, különösen az (EU) 2019/1872 irányelv és a 676/2002/EK határozat szabályoznak. A rádióspektrum műholdak általi használata természeténél fogva nemzetközi jellegű, mivel azt az ITU-n belüli globális koordinációs mechanizmusok szabályozzák, és lehetővé teszi a határokon átnyúló, több országra kiterjedő szolgáltatásnyújtást. Ugyanakkor a műholdas rádióspektrum kritikus fontosságú eszköz a globális kommunikációs piacok számára, mivel befolyásolja a versenyképességet, a beruházásokat és az innovatív szolgáltatások Unió-szerte történő nyújtásának lehetőségét. E kettős nemzetközi és piaci dimenzióra tekintettel koherens és előretekintő uniós megközelítésre van szükség a műholdas rádióspektrum hatékony használatának, a hatékony koordinációnak és a belső egységes piac megfelelő működésének biztosítása érdekében.

(127)A zavarásmentes működés biztosításának egyik alapvető folyamata a műholdas hálózatok indítás előtti koordinálása. Az ITU Nemzetközi Rádiószabályzattal összhangban az új műholdas rendszert benyújtó igazgatásnak igazodnia kell az összes olyan, már elindított vagy benyújtott rendszerhez, amelyet az új műholdas rendszer befolyásolhat, és ki kell igazítania a paramétereket, hogy az új rendszer ne okozzon káros zavarást a meglévő rendszerekben. Az ITU-bejelentések és -nyilvántartások Unión belüli átláthatóságának fokozása érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és az RSPB-n belüli egyéb illetékes nemzeti hatóságokat az ilyen tevékenységekről. Emellett létre kell hozni egy mechanizmust annak biztosítására, hogy valamely közigazgatási szerv támogatást kérhessen más illetékes nemzeti hatóságoktól és az Uniótól az ITU-koordináció elvégzéséhez, különösen akkor, ha fennáll az uniós érdekek és szakpolitikák érintettségének kockázata.

(128)A műholdas felhasználásra szánt rádióspektrumnak az ITU-n keresztül történő nemzetközi szintű harmonizációja és kezelése nem eredményezi a műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtására és a kapcsolódó spektrum használatára vonatkozó nemzeti engedélyezési eljárások harmonizációját. A műholdas hálózatokra és a műholdas hírközlési szolgáltatásokra alkalmazandó szabályok és feltételek továbbra is széttagoltak a tagállamokban, ami akadályozza az uniós műhold-üzemeltetőket abban, hogy elérjék a határokon átnyúló vagy páneurópai konnektivitás-szolgáltatások nyújtásához szükséges méretet. Ezek a szolgáltatások egyre fontosabbak a rosszul ellátott és távoli területek összekapcsolásához, a reziliencia megerősítéséhez és az új technológiák bevezetésének támogatásához. E kihívások leküzdése érdekében a műholdas hálózatok szolgáltatását és a műholdas szolgáltatások nyújtását uniós szintű általános felhatalmazáshoz kell kötni, a Bizottság és a tagállamok által közösen kidolgozott feltételek mellett. Tekintettel a műholdas hálózatok és szolgáltatások sokféleségére, ezeket az engedélyezési feltételeket – a nemzeti spektrumhatóságok műholdas engedélyezéssel kapcsolatos hatalmas tapasztalatára figyelemmel – az RSPB-vel szoros együttműködésben végrehajtási jogi aktusok révén célszerű kidolgozni. A Bizottsággal az ilyen általános felhatalmazás alapján közölt bejelentés az Unió egész területén azonos jogokat biztosítana a vállalkozások számára anélkül, hogy az egyes tagállamokban külön-külön kellene bejelentést teljesíteniük.

(129)Létre kell hozni a műholdas spektrum használatának engedélyezésére vonatkozó harmonizált és központosított uniós keretet, amelynek végrehajtását a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai támogatják. Egy ilyen keret, amely közös feltételek mellett uniós szintű használati jogokat biztosítana, fokozná a jogbiztonságot, csökkentené a széttagoltságot, és megerősítené az Unió stratégiai autonómiáját, biztonságát és szuverenitását a műholdas hírközlés terén, miközben kiegészítené az uniós űrjogszabály célkitűzéseit és az uniós űrgazdaságra vonatkozó jövőképet. Az uniós szintű műholdas engedélyezés – a Bizottság és az RSPB részvételével zajló, az ODN által támogatott eljárás révén – a felosztástól az engedélyezésen át a végrehajtásig minden lépésben csökkentené az igazgatási terheket, növelné a piacra jutás átláthatóságát, és biztosítaná a rádióspektrum szűkösségének és a zavarásnak a következetes kezelését. Megőrizné a belső piac integritását, előmozdítaná a biztonságos és versenyképes szolgáltatásokat, és összehangolná a rádióspektrum-politikákat az Unió stratégiai célkitűzéseivel, ezáltal támogatva a biztonságos, skálázható és stratégiailag autonóm műholdas hírközlést.

(130)A műholdas hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz használt spektrumot a Bizottság által az RSPB segítségével kiadott uniós engedélyhez kell kötni. Európai műholdasfrekvencia-felosztási táblázatot kell elfogadni annak érdekében, hogy a műhold-üzemeltetők számára átlátható legyen, hogy egy adott műholdas szolgáltatás mely spektrumhoz férhet hozzá. Míg egyes műholdas spektrumsávok esetében a Bizottság dönthet úgy, hogy az azokhoz való hozzáférést általános felhatalmazás alapján kell lehetővé tenni, például a dolgok internete esetében, mások esetében az egyedi használati jogokat kell előnyben részesíteni, tekintettel arra, hogy el kell kerülni a káros zavarást, biztosítani kell a szolgáltatás minőségét, a hálózat ellenálló képességét és a kommunikáció biztonságát.

(131)Ezenkívül a páneurópai műholdas hálózatok és szolgáltatások nyújtásának lehetővé tétele érdekében a műholdas spektrum használatára vonatkozó engedélyezési feltételeknek Unió-szerte azonosnak kell lenniük. Ezeknek az engedélyezési feltételeknek különösen garantálniuk kell az ITU Nemzetközi Rádiószabályzat műholdas koordinációra és a káros zavarás elkerülésére vonatkozó szabályainak tiszteletben tartását, valamint az egyéb jelenlegi és jövőbeli műholdas rendszerekkel való koordinációt, ami különösen fontos az uniós programok keretében meglévő és tervezett műholdas rendszerek szempontjából. A műholdas hálózatok szolgáltatására vagy a műholdas szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyezési feltételeknek az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletet felváltó kiberbiztonsági jogszabállyal való összhangra is törekedniük kell.

(132)Mivel előfordulhat, hogy a legtöbb műholdas spektrumot hatékonyan megosztják a különböző szolgáltatók között, az uniós engedélyek többségét az érkezési sorrend elve alapján adnák meg. A 626/2008/EK határozat szerinti uniós kiválasztási eljárás keretében eddig csak a 2 GHz-es sávnak a műholdas mozgószolgálat (MSS) páneurópai nyújtására való használatára jogosultakat választották ki. Mivel a jövőben más műholdas spektrumok is szűkössé válhatnak, a rendeletben megfelelő kiválasztási eljárást kell létrehozni a sávhasználati jogok jogosultjainak ilyen körülmények közötti kiválasztására. Ennek az eljárásnak az összehasonlító kiválasztási eljárást meghatározó 626/2008/EK határozat szerinti eljáráson kell alapulnia. Az összehasonlító kiválasztási eljárásoknak az innovatív műholdas hírközlés bevezetésére, valamint az európai technológiáknak a New Space ökoszisztémába való integrálásának előmozdítására kell összpontosítaniuk. Ez elengedhetetlen az Unió ipari és tudományos képességeinek megerősítéséhez, valamint Európa stratégiai autonómiájának és ellátási láncainak megerősítéséhez az űrágazatban. Bizonyos esetekben a versenyeztetéses eljárások, például az aukciók megfelelőbbek lehetnek annak biztosítására, hogy a spektrumot olyan vállalkozásoknak osszák ki, amelyek azt a lehető legjobban ki tudják használni. Ilyen esetekben ügyelni kell más szakpolitikai célkitűzések megfelelően figyelembevételére is, például arra, hogy biztosítani kell az Unió területének széles körű lefedettségét.

(133)A közvetlenül az eszközökre sugárzott (direct-to-device) műholdas konnektivitásra és a kapcsolódó egységes piaci kérdésekre vonatkozó uniós szintű szakpolitikai megközelítésről szóló, 2025. június 17-i véleményében az RSPG megállapította, hogy olyan védelmi mechanizmusra van szükség, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az uniós érdekek érdekében közösen reagáljanak a műholdas hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó közös követelményeknek való meg nem felelés eseteire. Bár az ITU keretében létezik egy jól bevált eljárás a határokon átnyúló zavarási esetek közigazgatási szervek közötti kétoldalú rendezésére, ez a folyamat hosszú, és azt nem kísérik megfelelő garanciák a zavarás hatékony és időben történő elhárításához. E rendeletnek ezért meg kell határoznia a rendeletben meghatározott engedélyezési feltételeknek való megfelelés biztosítására szolgáló eszközöket, különös tekintettel az Unió területén történő káros zavarás koordinálására és megelőzésére vonatkozó kötelezettségekre. Ezen túlmenően, bár a műholdas hálózatok és szolgáltatások engedélyezését és a kapcsolódó spektrum használatát uniós szinten kell végezni, az engedélyezési feltételeknek való megfelelés nyomon követése során ki kell használni a Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködés előnyeit, amelyek hatáskörrel, kapacitással és szakértelemmel rendelkeznek a megfelelés ellenőrzésére és a káros zavarással kapcsolatos problémák felderítésére.

(134)Az uniós engedélyek összehangolt nyomon követésének és érvényesítésének biztosítása érdekében a Bizottságnak – az RSPB véleményét figyelembe véve – részletes szabályokat kell elfogadnia, amelyek meghatározzák a végrehajtás módozatait. A Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot is kiszabhat az engedélyezési feltételek vagy a cím műholdas rádióspektrum használatára vonatkozó egyéb rendelkezéseinek megsértése esetén. E pénzbírságok megállapításakor figyelembe kell venni a jogsértés súlyosságát és időtartamát, valamint – amennyiben a jogsértés a nemzeti szabályok megsértéséből áll – a nemzeti hatóságok által már alkalmazott szankciókat. Az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy értesítsék a Bizottságot az engedélyezési feltételek vagy a műholdas rádióspektrum használatáról szóló cím rendelkezéseinek bármilyen megsértéséről. A megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak a területükön teljes mértékben érvényt kell szerezniük a korrekciós intézkedéseket vagy szankciókat előíró határozatnak, beleértve végső soron annak megakadályozását is, hogy egy vállalkozás műholdas hálózatokat szolgáltasson vagy műholdas szolgáltatásokat nyújtson az Unióban. Ilyen esetekben azonban lehetővé kell tenni azon tagállamok számára, amelyek konnektivitását súlyosan megzavarná egy műhold-üzemeltető tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése, hogy felkérjék a Bizottságot az összehangolt intézkedés területükön történő alkalmazásának legfeljebb hat hónapos, megújítható időtartamra történő elhalasztására.

(135)A technológiai fejlődés a földfelszíni és a nem földfelszíni hálózatok egységes hírközlési architektúrába való fokozatos integrálásához vezet, amely ötvözi a földi infrastruktúrát a nem földfelszíni elemekkel, különösen az alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő műhold-konstellációkkal, ezáltal globális szinten biztosítva a mindenütt jelen lévő, reziliens és nagy teljesítményű konnektivitást. A szabványosításért és az új generációs mobiltechnológiák műholdas spektrumához való hozzáférésért folyó globális verseny bizonyítja a spektrum mint kritikus erőforrás stratégiai jelentőségét. E fejlemények eredményes kezeléséhez külön jogi rendelkezésekre van szükség ezen a területen, amelyek megerősítik a műholdas spektrumgazdálkodásra vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy az Unió biztosítani tudja stratégiai autonómiáját a biztonságos és reziliens földfelszíni és nem földfelszíni 5G- és 6G-hálózatok kiépítése terén. Ugyanakkor a mobil műholdas spektrum szűkössége miatt egyre nagyobb szükség van a spektrum földfelszíni és nem földfelszíni felhasználók közötti megosztására. A megosztást oly módon kell elvégezni, hogy az ne veszélyeztesse a földfelszíni szolgáltatások nyújtását. A jelenlegi felhasználások és alkalmazások akadálytalan folytonosságának megőrzése érdekében e rendeletnek garantálnia kell, hogy a földfelszíni és a műholdas rendszerek közötti megosztott spektrumhasználatra csak akkor kerülhessen sor, ha a földfelszíni használati jog elsődleges jogosultja beleegyezett, és saját felelősségére jár el. A 6G technológiák által lehetővé tett integrált műholdas és mobilhírközlési szolgáltatások összefüggésében a földfelszíni és a műholdas hálózatok közötti hagyományos határok elmosódnak. Ezért összehangolt és előretekintő szabályozási keretre van szükség a piaci széttagoltság és a spektrumzavarás megelőzése érdekében, különösen a földfelszíni mobilszolgáltatók és a műhold-üzemeltetők által közösen használt frekvenciasávokban.

(136)A számozási erőforrásokra támaszkodó konkrét jelenlegi és jövőbeli uniós szakpolitikák végrehajtása érdekében alapvető fontosságú időben azonosítani, hogy azok milyen meglévő és innovatív szolgáltatásokat igényelnek. Az Unió belső piacának fejlődése a gyakran számozási erőforrásokra támaszkodó, határokon átnyúló szolgáltatások egyre szélesebb körű elterjedését eredményezi. Az ilyen szolgáltatások sikere és a várt társadalmi előnyök és gazdasági növekedés elérése érdekében biztosítani kell a szabályozás következetességét és kiszámíthatóságát az Unión belüli számozási erőforrások tervezése, elosztása és kezelése tekintetében. A Bizottságnak előretekintő számozási stratégiát kell kidolgoznia, amely az összes érdekelt fél észrevételeire támaszkodik és kellően figyelembe veszi a BEREC véleményét, és amely az uniós számozási terv alapját képezi.

(137)A páneurópai számozási erőforrások rendelkezésre állása lehetővé tenné a számozási erőforrások határokon átnyúló vagy páneurópai szolgáltatások általi használatának következetességét és egyszerűsítését. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok támogatására támaszkodva intézkedéseket hozzon – többek között végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén – az uniós számozási terv elfogadására annak érdekében, hogy lehetővé tegye a számtartományok ITU-hoz igazodó alkalmazását, valamint hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek az uniós számozási tervben szereplő számozási erőforrások használati jogához fűzhetők, beleértve az ilyen erőforrások használati jogainak díjait és a díjak ODN részére történő átutalásának lehetőségét. A páneurópai számozási erőforrásokat a nemzeti szabályozó hatóságoknak kell kiosztaniuk, mivel helyzetüknél fogva ők képesek a legjobban biztosítani az egyedi használati jogokhoz fűzött feltételek érvényesítését, az ODN-nek pedig a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve és a BEREC felügyelete alatt naprakész adatbázist kell vezetnie a páneurópai számozási erőforrásokról, hogy központosított áttekintést kapjon azok rendelkezésre állásáról.

(138)A páneurópai szolgáltatások, különösen a gépek közötti szolgáltatások fejlesztését még inkább lehetővé tenné, ha Unió-szerte harmonizált számok állnának rendelkezésre, míg e számozási erőforrásoknak a nemzeti szabályozó hatóságok által az ODN-nel együttműködésben történő kezelése egységes feltételeket biztosítana e szolgáltatók számára. E célból a tagállamoknak támogatniuk kell a Bizottságot abban, hogy az ITU-tól számozásierőforrás-tartományokat szerezzen be, többek között azáltal, hogy a nevükben pályázhat adott számtartományokra. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amennyiben a páneurópai szolgáltatások, a határokon átnyúló szolgáltatások, vagy különösen az új gépek közötti szolgáltatások – pl. összekapcsolt gépjárművek – fejlődésének támogatása végett az Unión belüli számozási erőforrások harmonizációjára van szükség, és amennyiben ezen erőforrásoknak a nemzeti szabályozó hatóságok által az ODN-nel együttműködésben központosított módon történő kezelése egyszerűbb és átláthatóbb elosztási eljárásokat tenne lehetővé a szolgáltatók számára.

(139)Az áruk, szolgáltatások és személyek Unión belüli szabad mozgásának hatékony támogatása érdekében módot kell biztosítani arra, hogy bizonyos nemzeti számozási erőforrásokat, különösen bizonyos nem földrajzi számokat extraterritoriális módon lehessen használni, vagyis a számot kiadó tagállam területén kívül is. Mivel a személyközi kommunikáció tekintetében jelentős a csalás veszélye, az ilyen extraterritoriális számhasználatot csak a személyközi hírközlési szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása tekintetében szabad engedélyezni. A vonatkozó nemzeti jogszabályok – és különösen a fogyasztóvédelmi szabályok és a számozási erőforrások használatára vonatkozó egyéb szabályok – érvényesülését a tagállamoknak attól függetlenül kell biztosítaniuk, hogy hol került sor a használati jogok megadására vagy hogy az Unióban hol használják a számozási erőforrásokat.

(140)Azon tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai, amelyekben valamely másik tagállamból származó számozási erőforrások használatára kerül sor, nem gyakorolnak ellenőrzést e számozási erőforrások felett. Lényeges ezért, hogy az extraterritoriális használathoz való jogot megadó tagállam nemzeti szabályozó hatóságai gondoskodjanak az azon tagállamokban lévő végfelhasználók hatékony védelméről, amelyekben az érintett számokat használják. A hatékony védelem megvalósítása céljából az extraterritoriális használathoz való jogot megadó nemzeti szabályozó hatóságnak feltételeket kell meghatároznia vonatkozóan, hogy a szolgáltató tartsa tiszteletben a számozási erőforrások használatával kapcsolatban a fogyasztóvédelmi szabályokat és egyéb szabályokat azon tagállamokban, amelyekben a számozási erőforrásokat használni fogják.

(141)A számozási erőforrások használatának helye szerinti tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti szabályaik érvényre juttatása céljából segítséget kérhessenek a számozási erőforrások használati jogát megadó nemzeti szabályozó hatóságoktól. A használati jogot megadó nemzeti szabályozó hatóságok által a szabályok érvényre juttatása céljából hozott intézkedések között szerepelniük kell visszatartó erejű szankcióknak, és különösen súlyos szabálytalanság esetén lehetővé kell tenniük az érintett vállalkozásnak kiosztott, extraterritoriális használatra engedélyezett számozási erőforrások visszavonását. Az extraterritoriális számhasználathoz kapcsolódó követelmények nem sérthetik a nemzeti szabályozó hatóságok azon hatáskörét, hogy meggátolják a hozzáférést egyes számokhoz vagy szolgáltatásokhoz, ha ez a csalások és a visszaélések elkerülése érdekében szükséges. A számozási erőforrások extraterritoriális használata nem sértheti a barangolási szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós szabályokat, különösen a szabályozott kiskereskedelmi árú és szabályozott nagykereskedelmi díjas barangolási szolgáltatás nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használatának megakadályozását célzó szabályokra. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a számozási erőforrások extraterritoriális használatáról megállapodásokat kössenek harmadik országokkal.

(142)A vállalkozások számára az elektronikus hírközlési ágazatban folytatott verseny szempontjából alapvetően fontos a számozási erőforrásokhoz átlátható, tárgyilagos és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján való hozzáférés. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóktól eltérő vállalkozásoknak is adjanak jogot számozási erőforrások használatára, tekintettel a dolgok internetéhez kapcsolódó szolgáltatások számainak egyre növekvő jelentőségére. A nemzeti számozási tervek minden elemét a nemzeti szabályozó hatóságoknak kell kezelniük, beleértve a hálózatok címzésében használt pontkódokat.

(143)Annak érdekében, hogy az érdekelt feleknek lehetőségük legyen tájékozódni, a számozási erőforrások használati jogának megadásáról szóló határozatokat közzé kell tenni. Lehetővé kell tenni, hogy a közzétételre vonatkozó követelmény teljesíthető legyen a határozatoknak egy internetes weboldalon történő nyilvánosságra hozatalával.

(144)Lehetővé kell tenni a kezdeményező fél számára, hogy hozzáférjen a más tagállamok nemzeti számozási terveiben szereplő valamennyi számhoz, és hozzáférnek a szolgáltatásokhoz, többek között a díjmentes és az emelt díjas hívószámokhoz, valamint a páneurópai számozási erőforrásokhoz az Unión belül nem földrajzi számok segítségével, hacsak a hívott fél úgy nem döntött kereskedelmi okokból, hogy korlátozza a hozzáférést egyes földrajzi területekről. A kezdeményező félnek hozzá kell férnie az egyetemes nemzetközi díjmentes számok köréből származó számokhoz is.

(145)A számozási erőforrásokhoz és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférést csak tárgyilagos mérce szerint indokolt esetekben szabad akadályozni, például a csalások vagy visszaélések elleni küzdelem érdekében (például egyes emeltdíjas szolgáltatásokkal kapcsolatban), amikor a számot kizárólag belföldön használhatóként határozzák meg (például belföldi rövid szám), vagy ha az gazdaságilag nem kivitelezhető. A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy – akár megelőző jelleggel is – megakadályozzák a számokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférést a használat egy bizonyos mintájával járó kockázatok eseti elemzése alapján, amennyiben ezt csalás vagy visszaélés indokolja. Az érintett tagállamon kívülről hívást kezdeményező felekre vonatkozó díjszabásoknak nem kell azonosnak lenniük az adott tagállamon belülről hívást kezdeményező felekre vonatkozókkal. A felhasználókat előre és egyértelműen, teljeskörűen tájékoztatni kell a díjmentes számokra alkalmazható bármely díjról, mint például a szabványos nemzetközi hívással elérhetőszámok esetében alkalmazott nemzetközi hívási díjakról. Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltatók csalás vagy rendeltetésellenes felhasználás miatt visszatartják az összekapcsolási vagy más szolgáltatásokból származó bevételeket, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a szolgáltatásokból származó visszatartott bevételek – amennyiben lehetséges – visszatérítésre kerüljenek a szóban forgó csalás vagy rendeltetésellenes felhasználás által érintett végfelhasználó részére.

(146)A nagy sebességű és jó minőségű konnektivitás elengedhetetlen az uniós társadalom kohéziójához és az uniós gazdaság versenyképességéhez. Az otthoni üvegszálas (FTTH) hálózatok jelentik a legidőtállóbb eszközt a biztonságos, megbízható és energiahatékony helyhez kötött konnektivitás biztosításához, amely képes teljesíteni az Unió digitális transzformációs és éghajlat-politikai célkitűzéseit, miközben csökkenti az üzemeltetők karbantartási és üzemeltetési költségeit is.

(147)Az optikai szálas hálózatokra való átállás felgyorsítása, különösen az FTTH-hálózatok kiépítése és az e hálózatokon keresztül nyújtott szolgáltatások nagyobb fokú elterjedése érdekében meg kell tervezni, továbbá rendezetten és időben végre kell hajtani a hagyományos rézvezetékes hálózatok lekapcsolását. E célból létre kell hozni a rézvezetékes hálózatokról az optikai hálózatokra való fokozatos és arányos átállás strukturált keretét. A rézvezetékes hálózatok közérdekű használatát szabályozni kell, a hálózati eszközök tulajdonjogának sérelme nélkül, amelyet továbbra is a nemzeti jognak kell szabályoznia.

(148)A rézvezeték-lekapcsolás összefüggésében tiszteletben kell tartani a kiszámíthatóság, az átláthatóság és az arányosság elvét. Ezért a rézvezeték-lekapcsolásra vonatkozóan objektív feltételeket, eljárási lépéseket és biztosítékokat kell megállapítani, ugyanakkor arányos kivételeket kell előírni. A kellően hosszú átmeneti időszakkal együtt ezek az intézkedések védik a végfelhasználók érdekeit, növelik a jogbiztonságot a vállalkozások számára, és elkerülik a verseny torzulását. Az átmeneti időszak elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a rézvezetékes hálózatot üzemeltetők számára a rézvezeték-lekapcsolás megszervezését, előkészítését és végrehajtását. Ezen időszaknak azt is lehetővé kell tennie a rézvezetékes hálózatokat üzemeltetők számára, hogy – amennyiben gazdasági és kereskedelmi szempontból indokoltnak tartják – meglévő hálózataikat FTTH-hálózattá korszerűsítsék, vagy FTTH-hálózatokat építsenek ki. Ezenkívül a rézvezeték-lekapcsolást előíró kötelező erejű jogi aktustól számított egyéves határidő elegendő időt hagy a rézvezetékes hálózatok üzemeltetőinek arra, hogy megtervezzék a rézvezeték-lekapcsolás megkezdését, és azt megelőzően minden szükséges lépést megtegyenek.

(149)A rézvezeték-lekapcsolás koherens és hatékony előkészítésének támogatása érdekében uniós és nemzeti szinten összehangolt fellépésre van szükség azokban a tagállamokban, amelyekben 2029. június 30. után még mindig működnek rézvezeték alapú szolgáltatások. Ezek a tagállamok kulcsszerepet játszanak a végfelhasználók javát szolgáló, az optikai szálas hálózatokra való gyors és rendezett átállás megvalósításában. Minden ilyen tagállamnak nemzeti tervet kell készítenie az optikai szálas hálózatokra való átállásról, amelyben meghatározza az átállásra vonatkozó stratégiáját. A tervnek le kell írnia a releváns technológiák hálózati lefedettségét, meg kell határoznia a kiépítési kezdeményezéseket, és meg kell határoznia a rézvezetékes hálózatokról az optikai hálózatokra való, időben történő és rendezett átállást támogató intézkedéseket.

(150)Az optikai szálas hálózatra való átállásra vonatkozó tervnek támogatnia kell a digitális évtized konnektivitási céljainak elérését, különös tekintettel a gigabites konnektivitásra. Annak biztosítása érdekében, hogy az optikai hálózatokra való átálláshoz szükséges beruházási igényeket már korai szakaszban kellő részletességgel azonosítani lehessen, a tagállamoknak figyelembe kell venniük a digitális évtizedről szóló jelentéseikben hozzájuk intézett ajánlásokat a következő többéves pénzügyi keret szerinti nemzeti és regionális partnerségi tervek elkészítése során, és ennek megfelelően ki kell igazítaniuk a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveiket. A tagállamoknak a nemzeti és regionális partnerségi terveik félidős felülvizsgálata 50 során figyelembe kell venniük változó szükségleteiket is, különös tekintettel az optikai hálózatokra való átállás és a rézvezeték-lekapcsolás terén elért eredményekre.

(151)A rézvezeték-lekapcsolás strukturált és átlátható módon történő megtervezése és kezelése érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak a Bizottság által elfogadott iránymutatáson alapuló harmonizált kritériumok alapján meg kell határozniuk a rézvezeték-lekapcsolásban érintett konkrét földrajzi területeket (a továbbiakban: rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek). A nemzeti szabályozó hatóságoknak a hálózatkiépítés és a piaci fejlemények fényében folyamatosan felül kell vizsgálniuk ezeket a területeket.

(152)Az optikai lefedettséggel kapcsolatos fenntarthatósági feltétel attól függetlenül teljesíthető, hogy az ilyen hálózatokat a meglévő vagy alternatív üzemeltetők építik-e ki. Annak értékelése céljából, hogy a rézvezeték alapú szolgáltatásokra támaszkodó végfelhasználók számára elérhetők-e összehasonlítható minőségű, megfizethető kiskereskedelmi konnektivitás-szolgáltatások, a nemzeti szabályozó hatóságoknak tárgyilagos és átlátható kritériumokat kell alkalmazniuk, figyelembe véve a nemzeti körülményeket, a helyi kiépítési feltételeket és a releváns piaci adatokat.

(153)A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a rézvezeték-lekapcsolást jóval 2035. december 31. előtt megkezdjék a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek jelentős részén. E célból az optikai szálas hálózatra való átállásra vonatkozó nemzeti tervükkel összhangban megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy maximalizálják a rézvezeték-lekapcsolásban érintett azon területek számát, ahol már korai szakaszban teljesülnek a fenntarthatósági feltételek.

(154)Amennyiben a fenntarthatósági feltételek teljesülnek, a tagállamoknak – a vonatkozó értékelések nemzeti szabályozó hatóságok általi közzétételét követően – meghatározott határidőn belül elő kell írniuk a rézvezeték-lekapcsolást. Ez a progresszív megközelítés megkönnyíti a szabályos átállást, csökkenti a bizonytalanságot, és elegendő időt biztosít az üzemeltetők és a végfelhasználók számára az alkalmazkodásra.

(155)Amennyiben egy rézvezeték-lekapcsolásban érintett területen nem teljesülnek a fenntarthatósági feltételek, a szóban forgó területeken a tagállamok nem kötelesek 2035. december 31. előtt előírni a rézvezeték-lekapcsolást, és a rézvezetékes hálózat továbbra is üzemelhet. 2035. december 31-ig azonban főszabályként valamennyi rézvezeték-lekapcsolásban érintett területen kötelezővé kell tenni a rézvezeték-lekapcsolást. Ez a hosszú távú célkitűzés egyértelmű beruházási jelzést ad, ugyanakkor elegendő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni a kiépítés terén a tagállamok és a régiók között mutatkozó különbségeket.

(156)Kivételes esetekben, amikor az optikai hálózat kiépítése gazdaságilag nem életképes, és nem áll rendelkezésre megfelelő konnektivitási megoldás a rézvezeték alapú szolgáltatások helyettesítésére, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy mellőzzék a rézvezeték-lekapcsolás kötelezővé tételét. Ezek a kivételek a végfelhasználókra gyakorolt aránytalan hatások elkerülése és az alapvető szolgáltatások folytonosságának biztosítása érdekében szükségesek. Ebben az összefüggésben a megfelelő konnektivitási megoldások olyan megoldásokra utalnak, amelyek képesek biztosítani a rézvezetékes hálózat által ugyanazon a területen nyújtotthoz hasonló minőségű elektronikus hírközlési szolgáltatások folytonosságát. Az ilyen megfelelő konnektivitási megoldások rendelkezésre állását a nemzeti szabályozó hatóságoknak kell meghatározniuk objektív kritériumok – többek között a minőség és a megfizethetőség – alapján, figyelembe véve a piaci feltételeket.

(157)A zökkenőmentes átállás biztosítása és a végfelhasználók védelme érdekében a tagállamoknak megfelelő biztosítékokat kell nyújtaniuk a rézvezeték-lekapcsolás előtt. E biztosítékoknak egyértelmű és időszerű tájékoztatást kell tartalmazniuk, valamint olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a kritikus szolgáltatások folytonosságát vagy a funkcionálisan egyenértékű alternatívákra való átállását.

(158)A nemzeti szabályozó hatóságoknak felügyelniük kell a rézvezeték-lekapcsolás végrehajtását, és biztosítaniuk kell, hogy az üzemeltetők megfeleljenek a lekapcsolásra vonatkozóan jóváhagyott terveknek, határidőknek és kommunikációs kötelezettségeknek. Meg nem felelés esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell kiszabni.

(159)Megfelelő ösztönzőket kell biztosítani a tartalomban gazdag internetes szolgáltatások innovációját támogató és az Unió általános versenyképességét fokozó új gigabites hálózatokba történő beruházások számára. Éppen ezért alapvető fontosságú ezen hálózatok fejlesztésében a hatékony beruházások előmozdítása a verseny biztosítása mellett, mivel infrastrukturális szinten maradnak még szűk keresztmetszetek és piacra lépési akadályok, és eközben a szabályozás kiszámíthatósága és következetessége révén a fogyasztók választási lehetőségeinek növelése.

(160)A verseny leginkább az új és meglévő infrastruktúrákba való, gazdaságilag hatékony szintű beruházásokon keresztül mozdítható elő, amelyekhez szabályozás is járul, amennyiben az a fogyasztók és a vállalkozások számára a szolgáltatásválaszték biztosításához szükséges. Az infrastruktúra-alapú verseny hatékony szintje az infrastruktúra megkettőzésének olyan mértékét jelenti, amely mellett a beruházók számára észszerűen elvárható a tisztességes megtérülés.

(161)Biztosítani kell, hogy az eszköztelepítési jogok megadására gyors, megkülönböztetésmentes és átlátható eljárások álljanak rendelkezésre a tisztességes és hatékony verseny feltételeinek biztosítása érdekében. Az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók részére kiadott, a köz- vagy a magántulajdonban lévő ingatlanok igénybevételére feljogosító engedélyek alapvető tényezőt képeznek az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve az új hálózati elemek létesítése szempontjából. A szolgalmi jogok engedélyezésére vonatkozó eljárások feleslegesen bonyolult és hosszadalmas volta jelentősen akadályozza a verseny kialakulását. Ennek megfelelően egyszerűsíteni kell azt az eljárást, amelynek révén az engedéllyel rendelkező vállalkozások szolgalmi jogokhoz jutnak. Az illetékes hatóságoknak koordinálniuk kell a szolgalmi jogok megszerzését, lehetővé téve ezáltal a vonatkozó információk saját honlapjukon való hozzáférhetővé tételét.

(162)Annak érdekében, hogy a piacra való belépés vagy az új hálózatok kiépítése méltányos, hatékony és környezettudatos módon, a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásokat az általuk üzemeltetett elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása tekintetében terhelő kötelezettségektől függetlenül legyen lehetséges, meg kell erősíteni a tagállamok jogait a szolgalmi jogok birtokosaival szemben. Az eszközök fokozott megosztása csökkentheti az elektronikus hírközlő infrastruktúra kiépítése kapcsán jelentkező környezeti költséget, jól szolgálja a közegészséget és a közbiztonságot, továbbá segíti a település- és területrendezési célok megvalósítását. Az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani annak megkövetelésére, hogy a köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ingatlan felett vagy ingatlan alatt eszköztelepítésre jogosult vállalkozások – olyan konkrét területeken, amelyeken az említett közérdekek indokolják a megosztást – megosszák az ilyen eszközt vagy ingatlant – ideértve a fizikai helymegosztást is – egy megfelelő ideig tartó olyan nyilvános konzultációt követően, amelynek keretében minden érdekelt félnek megadták a lehetőséget nézetei kifejtésére. Ez olyan esetekben lehet szükséges, amikor az altalaj túlterhelt, vagy természeti akadályon kell áthaladni. Az illetékes hatóságoknak jogosultsággal kell rendelkezniük különösen annak előírására, hogy – az elektronikus hírközlő hálózatok környezeti fenntarthatóságával kapcsolatos vagy egyéb közpolitikai okból – a hálózati elemeket és a kapcsolódó eszközöket, például az alépítményeket, a kábelcsatornákat, a tartóoszlopokat, az ellenőrzőaknákat, a szekrényeket, az antennákat, a tornyokat és egyéb támszerkezeteket, az épületeket vagy az épületek kábelbevezetését megosszák, továbbá az építési munkákat jobban összehangolják. Ezzel szemben a nemzeti szabályozó hatóságok feladata kell, hogy legyen az eszköz- vagy ingatlanmegosztással összefüggésben felmerülő költségek megosztására vonatkozó szabályok megállapítása annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások kockázatvállalása megfelelően jutalmazva legyen. Szimmetrikus összefüggésben például adott esetben figyelembe kell venni a Bizottság vagy a BEREC által az (EU) 2024/1309 rendelet 3. cikke, 5. cikkének (6) bekezdése és 11. cikkének (6) bekezdése alapján kiadott iránymutatásokat. Az (EU) 2024/1309 rendeletben előírt kötelezettségek fényében az illetékes hatóságoknak és különösen a helyi hatóságoknak a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve megfelelő koordinációs eljárásokat kell létrehozniuk az építési közberuházások és az egyéb megfelelő, köztulajdonban lévő eszközök vagy ingatlanok vonatkozásában, ideértve az olyan eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy az érdekelt felek információkat kapjanak a megfelelő, köztulajdonban lévő eszközökről vagy ingatlanokról, valamint a folyamatban lévő és a tervezett építési közberuházásokról, hogy az érdekelt feleket időben értesítsék az ilyen munkákról, továbbá hogy a megosztást a lehető legnagyobb mértékben elősegítsék.

(163)Amennyiben a mobilhálózat-üzemeltetőknek környezetvédelmi okokból tornyokon vagy tartóoszlopokon osztozniuk kell, az ilyen kötelező közös használat közegészségügyi okokból az egyes üzemeltetők számára engedélyezett maximális sugárzási teljesítményszint csökkentéséhez vezethet, ez viszont szükségessé teheti, hogy a szolgáltatók – az országos lefedettség biztosítása érdekében – több adóállomást telepítsenek. Az illetékes hatóságoknak törekedniük kell a szóban forgó környezetvédelmi és közegészségügyi megfontolások összeegyeztetésére, kellően figyelembe véve az elővigyázatossági megközelítést.

(164)A hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó kötelezettségeket csak a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokra kell alkalmazni. A nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőire nem vonatkozhatnak ezek a kötelezettségek. A tagállamok által meghatározott feltételek mellett azonban hozzáférhetnek a nyilvános hálózatokhoz. A végpontok közötti forgalomkiszolgálás eszközeként azonban a nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői peering vagy tranzit formájában egyre inkább átadják a forgalmat a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatóinak. Bizonyos esetekben az ilyen forgalom aránytalan vagy fenntarthatatlan beruházási igényeket támaszthat a fogadó oldali nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot szolgáltatóval szemben. Az ilyen helyzeteket a BEREC által az ökoszisztémán belüli együttműködés megkönnyítése érdekében elfogadott iránymutatásokkal összhangban, adott esetben a tervezett önkéntes békéltető mechanizmuson keresztül kell kezelni.

(165)Nyílt versenypiacon nem létezhetnek olyan korlátozások, amelyek a vállalkozásokat megakadályozzák abban, hogy egymás között hozzáférési és összekapcsolási megállapodásokat – különösen határokon átnyúló megállapodásokat – kössenek, amennyiben az EUMSZ-ben foglalt versenyszabályokat betartják. A hatékony versennyel, nagyobb választékkal és a végfelhasználók részére nyújtott versenyképesebb szolgáltatásokkal jellemezhető, hatékonyabb, valóban páneurópai piac létrehozatala keretében azoknak a vállalkozásoknak, amelyekhez hozzáférésre vagy összekapcsolásra vonatkozó kérelem érkezik az általános felhatalmazás körébe tartozó más vállalkozásoktól, elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetése vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása érdekében, ilyen megállapodásokat elvileg kereskedelmi alapon kell kötniük, és a kapcsolódó tárgyalásokat jóhiszeműen kell lefolytatniuk.

(166)Azokon a piacokon, ahol a vállalkozások között a tárgyalási pozíció tekintetében továbbra is nagy különbségek vannak, és ahol egyes vállalkozások a szolgáltatásaik teljesítése során a mások által biztosított infrastruktúrára támaszkodnak, helyénvaló a piac hatékony működését biztosító szabályozási keretet létrehozni. A nemzeti szabályozó hatóságok részére hatáskört kell biztosítani arra, hogy abban az esetben, ha a kereskedelmi tárgyalás kudarcot vall, a végfelhasználók érdekében a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, továbbá a szolgáltatások interoperabilitását biztosítsák. Különösen a végpontok közötti konnektivitást kell biztosítaniuk azon vállalkozásokat terhelő arányos kötelezettségek előírásával, amelyek az általános felhatalmazás körébe tartoznak és a végfelhasználókhoz való hozzáférést ellenőrzik. A hozzáférés eszközeinek ellenőrzése jelentheti a végfelhasználóhoz csatlakozó (helyhez kötött vagy mobil) fizikai összeköttetés tulajdonjogát vagy ellenőrzését vagy a valamely végfelhasználó hálózati végpontjához való hozzáféréshez szükséges nemzeti szám vagy számok megváltoztatásának vagy visszavonásának képességét. Erre lehetne szükség például akkor, ha a hálózatüzemeltetők indokolatlanul korlátoznák a végfelhasználó választási lehetőségeit az internetes portálokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megválasztásában.

(167)A nemzeti szabályozó hatóságoknak – a megkülönböztetésmentesség elvének figyelembevételével – gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi vállalkozás – függetlenül méretétől és üzleti modelljétől, valamint attól, hogy vertikálisan integrált vállalkozás részeként vagy különállóan működik-e – észszerű feltételek mellett tudjon egymáshoz kapcsolódni, a végpontok közötti konnektivitás és az internetelérés érdekében.

(168)Azok a nemzeti jogi vagy közigazgatási előírások, amelyek a hozzáférés vagy az összekapcsolás feltételeit az összekapcsolást kérő fél tevékenységéhez, konkrétan az e fél által a hálózati infrastruktúrába történő befektetés mértékéhez, nem pedig a nyújtott összekapcsolási vagy hozzáférési szolgáltatásokhoz kötik, a piac torzulását okozhatják, s ezért felmerülhet a versenyszabályokkal való összeegyeztethetetlenségük.

(169)A saját ügyfeleikhez történő hozzáférést ellenőrző hálózatüzemeltetők az ellenőrzést valamely közzétett számozási vagy címzési tartományból származó egyedi számok vagy címek révén gyakorolják. Lehetővé kell tenni, hogy más hálózatüzemeltetők forgalmat továbbítsanak az ilyen ügyfelekhez, és ezért lehetővé kell tenni azt is, hogy egymással közvetlenül vagy közvetve összekapcsolhatók legyenek. Ezért helyénvaló megállapítani azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek az összekapcsolásról folytatható tárgyalásokkal kapcsolatosak.

(170)Az interoperabilitás hasznos a végfelhasználók számára, és az uniós keretszabályozás egyik fontos célja. Az interoperabilitás ösztönzése a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok tekintetében e keretszabályozásban meghatározott egyik célkitűzés. Az említett keretszabályozásnak elő kell írnia továbbá a Bizottság számára a szolgáltatások, a műszaki interfészek vagy a hálózati funkciók nyújtására vonatkozó szabványok vagy előírások jegyzékének közzétételét az elektronikus hírközlés harmonizálásának ösztönzése végett. A tagállamoknak a szolgáltatások interoperabilitásának biztosításához és a felhasználók választási szabadságának növeléséhez szigorúan szükséges mértékben kell ösztönözniük a közzétett szabványok vagy előírások használatát.

(171)Jelenleg mind a végpontok közötti konnektivitás, mind a készenléti segélyszolgálatokhoz való hozzáférés feltétele, hogy a végfelhasználók számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást vegyenek igénybe. A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások egyre nagyobb számú végfelhasználó általi kizárólagos használatának további terjedése azzal járhat, hogy a hírközlési szolgáltatások nem lesznek kellően interoperábilisak. Ennek következtében a piacra jutás tekintetében jelentős akadályok képződhetnek, és a további innováció is korlátokba ütközhet, ami a végfelhasználók közti tényleges, a végpontok közötti konnektivitást veszélyeztetheti.

(172)Ilyen jellegű interoperabilitási problémák felmerülése esetén lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az uniós és a tagállami piacok tényszerű értékelését tartalmazó jelentést kérhessen a BEREC-től. A BEREC jelentését és más rendelkezésre álló bizonyítékokat, továbbá a belső piacra gyakorolt hatásokat figyelembe véve a Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy szükség van-e szabályozói beavatkozásra többek között a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok részéről. Ha a Bizottság úgy véli, hogy uniós szinten ilyen szabályozói beavatkozásra van szükség, vagy a nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy egyéb illetékes hatóságoknak célszerű megfontolniuk annak lehetőségét, fel kell hatalmazni végrehajtási jogi aktusok elfogadására, amelyekben részletesen meghatározza a többek között a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok által hozható lehetséges szabályozói beavatkozásokat, beleértve különösen a releváns információk hatósági és szolgáltatói felhasználásának, módosításának és újramegosztásának közzétételére és engedélyezésére vonatkozó kötelezettségeket, valamint olyan intézkedéseket, melyek célja szabványok vagy műszaki előírások kötelező használatának előírása minden szolgáltató vagy bizonyos szolgáltatók számára.

(173)A nemzeti szabályozó hatóságoknak – a konkrét nemzeti sajátosságok fényében – meg kell vizsgálniuk, hogy a végpontok közötti összeköttetés biztosítása érdekében bármilyen beavatkozás szükséges és indokolt-e, és amennyiben igen, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusainak megfelelően arányos kötelezettségeket kell előírniuk a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások azon szolgáltatói számára, akik jelentős piaci lefedettséggel és ügyfélszámmal rendelkeznek. Alapesetben nem kell ilyen interoperabilitási kötelezettségeket alkalmazni azokra a szolgáltatókra, amelyek a végfelhasználóik alacsony száma vagy az általuk biztosított korlátozott földrajzi lefedettség miatt csak nagyon kis mértékben járulnának hozzá az említett cél teljesítéséhez.

(174)Olyan helyzetekben, amikor a vállalkozások nem férhetnek hozzá az első gyűjtő- vagy elosztási pont előtti vagy az épületeken belüli nem megkettőzhető vezetékeket, kábeleket és kapcsolódó eszközöket jól helyettesítő alternatívákhoz, továbbá a végfelhasználók érdekét szolgáló, a versenyből származó eredmények előmozdítása céljából a nemzeti szabályozó hatóságok részére hatáskört kell biztosítani arra, hogy a hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettséget írhassanak elő valamennyi vállalkozás számára, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozást jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosították-e. Ennek megítélésekor a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a hálózatok megkettőzhetőségét a jövőben befolyásoló bármely műszaki vagy gazdasági akadályt. Mivel azonban e kötelezettségek bizonyos esetekben nagy beavatkozással járhatnak, gyengíthetik a beruházásokat ösztönző tényezők hatását, és azzal a hatással járhatnak, hogy erősítik a jelentős piaci erővel rendelkező szereplők helyzetét, csak akkor szabad előírni őket, ha az indokolt és arányos az érintett piacokon való, fenntartható verseny megteremtése szempontjából. Az a tény, hogy egynél több ilyen infrastruktúra létezik, önmagában nem feltétlenül elegendő annak vélelmezéséhez, hogy az eszköz megkettőzhető. Amennyiben az ilyen hozzáférési kötelezettségekkel kombinálva szükséges, a vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy támaszkodhassanak a fizikai infrastruktúrához az (EU) 2024/1309 rendeleten alapuló hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségekre is. A nemzeti szabályozó hatóság által előírt valamennyi kötelezettségnek egységesnek kell lennie a más illetékes hatóságok által az (EU) 2024/1309 rendelet alapján hozott valamennyi, az épületeken belüli fizikai infrastruktúrához vagy a fizikai infrastruktúra első hozzáférési pontjáig történő hozzáférést biztosító döntéssel.

(175)A nemzeti szabályozó hatóságok számára – a szükséges mértékben – biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy kötelezettségeket írjanak elő a vállalkozások számára az egyes eszközökhöz – nevezetesen alkalmazásprogramozási felülethez (API) és elektronikus műsorújságokhoz (EPG) – való hozzáférés biztosítása tekintetében, annak garantálása érdekében, hogy a végfelhasználók ne csupán a digitális rádiós és televíziós műsorszolgáltatásokhoz férjenek hozzá, hanem a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokhoz is, beleértve a kifejezetten a fogyatékossággal élő végfelhasználók hozzáférésének javítására tervezett, műsorszámhoz kapcsolódó szolgáltatásokat és a műsorszámhoz kapcsolódó csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat is.

(176) Fontos, hogy amikor a nemzeti szabályozó hatóságok értékelik azt a gyűjtő- vagy elosztási pontot, amelyig terjedően elő kívánják írni a hozzáférés biztosítását, a BEREC-iránymutatásoknak megfelelően válasszanak egy pontot. A végfelhasználókhoz közelebb lévő pont lehetőség szerinti választása előnyösebb az infrastruktúra alapú verseny és a gigabites hálózatok kiépítése szempontjából. Indokolt lehet továbbá hozzáférési kötelezettségeket előírni az első gyűjtő- vagy elosztási ponton túli olyan vezetékekre és kábelekre, amennyiben bizonyított, hogy a megkettőzést jelentős mértékű és állandó fizikai vagy gazdasági akadályok nehezítik, amelyek kiskereskedelmi szinten a végfelhasználókat hátrányosan érintő versenyproblémákhoz vagy piaci hiányosságokhoz vezetnek. A hálózati elemek megkettőzhetőségének értékelése piaci elemzést igényel, a nemzeti szabályozó hatóság azonban nem kötelezhető e hozzáférési kötelezettségek előírására. Ez a piacelemzés másrészt szükségessé teszi a piaci feltételek kellő gazdasági értékelését ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy teljesültek-e a kötelezettségeknek az első gyűjtő- vagy elosztási ponton túli előírásához szükséges kritériumok. Ilyen hozzáférési kötelezettségek előírására vélhetően inkább olyan földrajzi területeken lesz szükség, ahol az alternatív infrastruktúra kiépítésére vonatkozó üzleti esettanulmány megvalósíthatatlanságot vagy több kockázatot vetít előre, például az alacsony népsűrűség miatt. Ennek analógiájára a háztartások magas koncentrációja rendszerint utalhat arra, hogy nem szükséges ilyen kötelezettségeket előírni.

(177)A nemzeti szabályozó hatóságoknak mérlegelniük kell, hogy az ilyen szimmetrikus kötelezettségek erősíthetik-e a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások helyzetét. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy előírják az ilyen infrastruktúra igénybevételével történő szolgáltatásnyújtáshoz használt aktív vagy virtuális hálózati elemekhez való, az első gyűjtő- vagy elosztási ponton túli hozzáférést, ha a passzív elemekhez való hozzáférés gazdasági szempontból nem hatékony vagy fizikailag nem megvalósítható, és ha a nemzeti szabályozó hatóság úgy véli, hogy ha nem kerülne sor ilyen beavatkozásra, az a hozzáférési kötelezettség céljának megkerüléséhez vezetne. A következetes szabályozási gyakorlat Unió-szerte történő előmozdítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy kötelezze a nemzeti szabályozó hatóságot a hozzáférési kötelezettségeknek az első gyűjtő- vagy elosztási ponton túlra történő kiterjesztésére irányuló intézkedéstervezeteinek visszavonására.

(178)Az arányosság elvének érvényre juttatása érdekében helyénvaló lehet, ha a nemzeti szabályozó hatóságok mentesítik az első – a nemzeti szabályozó hatóságok által meghatározandó – gyűjtő- vagy elosztási ponton túli kötelezettségek hatálya alól a vállalkozások egyes kategóriáit, mivel veszélyeztetheti, különösen a kis méretű, helyi projektek keretében újonnan kiépített hálózati elemek kifizetődőségét, ha a hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség nem azon alapul, hogy az adott vállalkozást jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosították-e. A kizárólag nagykereskedelmi vállalkozásokat nem lehet ilyen hozzáférési kötelezettségek hatálya alá vonni, ha tényleges alternatív hozzáférést kínálnak kereskedelmi alapon valamely gigabites hálózathoz méltányos, megkülönböztetésmentes és észszerű feltételek mellett, az ár tekintetében is. Lehetővé kell tenni, hogy az említett kivételt ugyanazon feltételekkel más szolgáltatókra is ki lehessen terjeszteni. A kivétel nem vonatkozhat a közfinanszírozásban részesülő szolgáltatókra.

(179)A vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásában kifejezetten hasznos lehet a passzív infrastruktúra megosztott használata a versenyjog szabályaival összhangban, ugyanis ezáltal maximalizálható a gigabites hálózati összekapcsoltság az Unió egészében, különösen a kevésbé sűrűn lakott területeken, ahol a megkettőzés nem oldható meg, és így a végfelhasználók eleshetnek a gigabites konnektivitás lehetőségétől. Biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kivételes esetekben az uniós joggal összhangban előírják a megosztott használatot, esetleg a lokalizált barangolási célú hozzáférést, ha e lehetőség egyértelműen szerepel a használati jog odaítélésének eredeti feltételeiben, és ha bizonyítani tudják e megosztott használat előnyeit a leküzdhetetlen gazdasági vagy fizikai akadályok elhárítása szempontjából, továbbá a hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférés ezért komoly hiányosságokat szenved vagy szünetel, és figyelemmel egyéb tényezőkre is, különösen a lefedettség fő közlekedési útvonalak mentén való biztosításának szükségességére, a végfelhasználóknak nyújtott szolgáltatás választékára és minőségének javítására, valamint az infrastruktúra kiépítésére való ösztönzés fenntartására. Olyan körülmények között, amikor a végfelhasználók nélkülözik a hozzáférést, és a passzív infrastruktúra megosztása önmagában nem elégséges a helyzet kezelésére, a nemzeti szabályozó hatóságoknak lehetőséget kell kapniuk az aktív infrastruktúra megosztására vonatkozó kötelezettségek előírására. Ennek során a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb nemzeti illetékes hatóságok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy azt a legmegfelelőbb megosztási vagy hozzáférési kötelezettséget válasszák, amely a leginkább arányos és indokolt az azonosított probléma jellege alapján.

(180)Miközben olyan célok elérése érdekében, mint a végpontok közötti konnektivitás vagy a szolgáltatások közötti interoperabilitás, bizonyos körülmények között helyénvaló, ha a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóság kötelezettségeket ró a vállalkozásokra is, függetlenül attól, hogy azokat jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosították-e, gondoskodni kell arról, hogy e kötelezettségek megállapítása a keretszabályozással, különösen pedig a vonatkozó bejelentési eljárásokkal összhangban történjék. Ilyen kötelezettségeket csak akkor lehet előírni, ha azok a célkitűzések biztosítása érdekében indokoltak, és ha azok a vonatkozó bejelentési eljárásokkal összhangban tárgyilagos mérce szerint indokoltak, átláthatóak, arányosak és megkülönböztetésmentesek.

(181)Az optikai szálas hálózatokra való átállással összefüggésben alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a végfelhasználók észszerű határidőn belül csatlakozzanak azokhoz a rendelkezésre álló optikai hálózatokhoz, amelyekhez felhasználási helyük csatlakoztatható.

(182)A végfelhasználók csatlakozásának biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak kötelezniük kell az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatóit arra, hogy észszerű mértékű további kiépítéssel összekötő kapcsolatot építsenek ki a kérelmező végfelhasználó otthona és a helyszínét kiszolgáló legközelebbi elosztási vagy csatlakozási pont között.

(183)A csatlakozásért felszámított díjak elvben nem haladhatják meg az érintett tagállamban szokásos csatlakozási díjakat. A nemzeti szabályozó hatóságok azonban kiegészítő díjat engedélyezhetnek, figyelembe véve a földrajzi feltételeket és bármely más vonatkozó feltételt, feltéve, hogy a végfelhasználók által fizetett költségek méltányosak és észszerűek, és szükség esetén beavatkozhatnak a maximális árak meghatározásába. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a kiskereskedelmi szolgáltatók és a végfelhasználók között létrejött meglévő szerződéseket és kereskedelmi feltételeket használják viszonyítási alapként annak meghatározásához, hogy az árak és a feltételek tisztességesek és észszerűek-e.

(184)Az optikai szálas hálózatokra való átállás, annak biztosítása, hogy a végfelhasználók otthonukban csatlakozzanak az optikai szálhoz, valamint azok a bejelentett nehézségek, amelyekkel az üzemeltetők a többlakásos épületekben a végfelhasználók igényeinek kielégítése érdekében az optikai szál alkalmazása során szembesülnek, indokolják az (EU) 2024/1309 rendelet 11. cikkének (4) bekezdése alóli kivételt. Ilyen körülmények között, amikor a kérelmező végfelhasználó összekapcsolása épületen belüli vezetékek és kapcsolódó eszközök telepítését teszi szükségessé egy többlakásos egységen belül, az egység tulajdonosai vagy adminisztrátorai nem tagadhatják meg az ilyen telepítést. A magántulajdonban lévő ingatlanokba való túlzott behatolás és az épületen belüli infrastruktúra szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében azonban fel kell jogosítani őket arra, hogy elutasítsák egy második, épületen belüli kábelezés és a kapcsolódó eszközök telepítését. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezt követően biztosítaniuk kell, hogy a hálózathoz való hozzáférés szimmetrikus alapon történjen.

(185)A rádióspektrum használatán alapuló hálózatok vagy szolgáltatások végfelhasználóknak való biztosítása előtt álló, leküzdhetetlen gazdasági vagy fizikai akadályok elhárítása érdekében, és ahol fennállnak mobil lefedettségi rések, ezek okán szükségessé válhat a passzív infrastruktúrához való hozzáférés és annak megosztása, vagy ha ez nem elégséges, aktív infrastruktúra megosztása, vagy lokalizált barangolási célú hozzáférési megállapodások megkötése. A felhatalmazásra és a használati jogok kiosztására vonatkozó rendelkezések, és különösen a verseny előmozdítását célzó intézkedések alapján a használati jogokhoz kapcsolódó megosztási kötelezettségek sérelme nélkül, amennyiben a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok a passzív infrastruktúra megosztásának vagy – amennyiben a passzív hozzáférés és megosztás nem elegendő – aktív infrastruktúra megosztásának vagy lokalizált barangolási célú hozzáférési megállapodások megkötésének az előírását célzó intézkedéseket szándékoznak hozni, fel lehet őket ugyanakkor szólítani arra, hogy vegyék figyelembe a kevéssé kiszolgált területeken a piaci szereplők tekintetében jelentkező lehetséges kockázatokat.

(186)A versenyszabályok önmagukban nem feltétlenül elegendőek mindig ahhoz, hogy a digitális televíziózás területén a kulturális sokszínűséget és a médiapluralizmust biztosítsák. A technológiai és a piaci fejlődés szükségessé teszi a feltételes hozzáférés tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett történő biztosítására vonatkozó kötelezettségek rendszeres felülvizsgálatát, amely felülvizsgálatot valamely tagállamnak kell végeznie saját nemzeti piaca tekintetében, különösen annak meghatározása céljából, hogy indokolt-e a kötelezettségek kiterjesztése elektronikus műsortájékoztatókra (EPG-k) és alkalmazásprogramozási felületekre (API-k), olyan mértékben, amilyen mértékben ez a végfelhasználók meghatározott digitális műsorszolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosításához szükséges. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy meghatározhassák azokat a digitális műsorszolgáltatásokat, amelyekhez a végfelhasználók hozzáférését az adott tagállam által szükségesnek tartott bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéssel biztosítani kell.

(187)A tagállamok számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy engedélyezzék a nemzeti szabályozó hatóságuk számára a digitális műsorszolgáltatáshoz való feltételes hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek felülvizsgálatát, annak piacelemzéssel történő felmérése érdekében, hogy visszavonják-e vagy módosítsák-e az olyan vállalkozásokra vonatkozó feltételeket, amelyek az érintett piacon nem rendelkeznek jelentős piaci erővel. Az ilyen jellegű visszavonás vagy módosítás nem befolyásolhatja hátrányosan a végfelhasználók ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférését, sem a hatékony verseny kilátásait.

(188)A gigabites hálózatok és szolgáltatások kiépítését és elterjedését, valamint a végfelhasználói előnyök maximalizálását támogató versenypiac fejlődésének biztosítása céljából bizonyos körülmények között előzetes kötelezettségekre van szükség. Az előzetes szabályozási beavatkozás szükségességének értékelésekor a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy a nagykereskedelmi hozzáférés elérhető-e bármely érdekelt vállalkozás számára vagy már meglévő szabályozás (különösen az (EU) 2024/1309 rendelet), vagy olyan kereskedelmi feltételek alapján, amelyek fenntartható versenyeredményeket tesznek lehetővé a végfelhasználók számára a kiskereskedelmi piacon. Ha ezek a hozzáférési lehetőségek nem kellően jelentősek, a nemzeti szabályozó hatóságnak haladéktalanul értékelnie kell, hogy szükséges-e kötelezettségeket előírni a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások számára. Lényeges, hogy az előzetes szabályozási kötelezettségeket csak akkor írjanak elő az olyan nagykereskedelmi piacokon, ahol egy vagy több jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás található, ha ez szükséges a fenntartható verseny biztosításához, és ahol az uniós és a nemzeti versenyjog nem elegendő a probléma kezelésére. A jelentős piaci erő fogalmának összhangban kell lennie a Bíróság esetjogában meghatározott erőfölény fogalmával.

(189)A Bizottság uniós szintű iránymutatásokat dolgozott ki a nemzeti szabályozó hatóságok számára a versenyjog alapelvei szerint, amelyeket e hatóságoknak egy adott piacon fennálló hatékony verseny megállapítása során, valamint a jelentős piaci erő felmérése során kell alkalmazniuk. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elemezniük kell azt, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás piacán egy adott földrajzi területen belül – amely lehet az érintett tagállam területének egésze vagy része, vagy tagállamok szomszédos területi részei együtt vizsgálva – hatékony-e a verseny. A hatékony verseny elemzésének ki kell terjednie arra, hogy a piacon a verseny a jövőben biztosított lesz-e, és így arra, hogy a hatékony verseny hiánya tartós-e. A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az iránymutatásokat annak biztosítására, hogy azok a gyorsan fejlődő piacon is megfelelőek maradjanak, különösen a meglévő jogszabályok felülvizsgálata alkalmával, figyelemmel a bírósági joggyakorlat fejlődésére, a gazdasági szakirodalomra és a tényleges piaci tapasztalatokra. A nemzeti szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük egymással abban az esetben, ha az érintett piac transznacionális piacnak minősül.

(190)Az uniós piaci tendenciák rendszeres értékelése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az érdekelt felek visszajelzéseit. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményeit egy jelentésben nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Annak értékelése során, hogy szükség van-e az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló bizottsági ajánlás (a továbbiakban: a piaci ajánlás) elfogadására, a Bizottság értékelni fogja, hogy bármely érintett termék- és szolgáltatáspiac megfelel-e a háromszempontú tesztnek. A Bizottság – többek között a nemzeti szabályozó hatóságokkal folytatott nyilvános konzultációt követően és a BEREC véleményének figyelembevételével – elfogadhatja a piacokra vonatkozó ajánlást.

(191)A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell határozniuk a területükön található érintett földrajzi piacokat, figyelembe véve a piacokról szóló ajánlást, amikor ilyen ajánlást fogadnak el e rendelet alapján, valamint figyelembe véve a nemzeti és helyi körülményeket. Így a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell vizsgálniuk legalább a piacokról szóló ajánlásban említett piacokat, beleértve azokat is, amelyek annak ellenére szerepelnek ott, hogy szabályozásukra már nem kerül sor az adott nemzeti vagy helyi szinten. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elemezniük kell azokat a piacokat is, amelyeket a piacokról szóló ajánlás nem említ, de korábbi piacelemzések alapján a saját területük szabályai vonatkoznak rájuk, vagy bármely egyéb olyan piacot, amely bizonyíthatóan megfelel a három kritériumnak. A nemzeti szabályozó hatóságoknak arról is dönteniük kell, hogy a földrajzi felmérés keretében gyűjtött információk eredményei alapján szükség van-e piaci felülvizsgálatra.

(192)Bizonyos körülmények között a földrajzi piacok országos vagy az alatti szintű piacokként kerülnek meghatározásra, például a hálózat kiépítésének országos vagy helyi jellege miatt, ami korlátozza a vállalkozások lehetséges nagykereskedelmi piaci erejét, de ugyanakkor jelentős transznacionális kereslet mutatkozik egy vagy több végfelhasználói csoport részéről. Ez főleg az olyan üzleti végfelhasználókra lehet igaz, akik több tagállamban több helyszínen tevékenyek. Ha az ilyen transznacionális keresletet a szolgáltatók nem tudják megfelelően kiszolgálni például az országhatárok mentén vagy helyi szinten jelentkező akadályok miatt, belső piaci akadályról beszélünk. Ezért a BEREC-nek iránymutatásokat kell nyújtania a nemzeti szabályozó hatóságok számára a közös szabályozási elvekről annak érdekében, hogy a kínálati oldal fragmentációja esetén is biztosítható legyen a transznacionális kereslet kielégítő kiszolgálása – ami Unió-szerte alapot nyújt a nagykereskedelmi hozzáférési termékek interoperabilitásához –, a hatékonyság és a méretgazdaságosság. A nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a BEREC által nyújtandó útmutatást a belső piac céljára kiható döntéseik meghozatalakor, amikor a nemzeti szinten jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások számára szabályozási kötelezettségeket írnak elő, miközben iránymutatást nyújtanak a meghatározott transznacionális keresletet kielégíteni képes nagykereskedelmi hozzáférési termékek műszaki előírásainak harmonizálása tekintetében, a belső piac érdekében.

(193)Annak meghatározása során, hogy valamely vállalkozás egy konkrét piacon jelentős piaci erővel rendelkezik-e, a nemzeti szabályozó hatóságoknak az uniós jog szerint kell eljárniuk, és figyelembe kell venniük a Bizottság piacelemzésről és a jelentős piaci erő értékeléséről szóló iránymutatásait.

(194)Az előzetes szabályozás alá vonandó nagykereskedelmi piacok azonosításakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak a megfelelő kiskereskedelmi piacok elemzéséből kell kiindulniuk. A kiskereskedelmi és nagykereskedelmi szinten érvényesülő hatékony verseny elemzését egy bizonyos idősíkban előretekintve kell végezni, figyelemmel a versenyjogi szabályokra, így a Bíróság idevágó ítélkezési gyakorlatára is. Amennyiben úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi piacokon a megfelelő nagykereskedelmi piac(ok) előzetes szabályozása hiányában is hatékony verseny valósul meg, a nemzeti szabályozó hatóságnak le kell vonnia azt a következtetést, hogy a szóban forgó nagykereskedelmi szinten nincs szükség szabályozásra.

(195)A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a piacokat következetes módon és lehetőség szerint egyidejűleg elemezzék. Ezen túlmenően az értesítésnek átfogónak kell lennie, beleértve a piac meghatározását, a jelentős piaci erő kijelölését és a kapcsolódó korrekciós intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az előírt korrekciós intézkedések arányosak legyenek és tükrözzék a tényleges piaci helyzetet, valamint hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák az átláthatóságot a piaci szereplők számára.

(196)A nagykereskedelmi szabályozásnak kiskereskedelmi szinten kell megoldania a problémákat. A szóban forgó értékelést a nemzeti szabályozó hatóságoknak minden esetleg szabályozandó nagykereskedelmi piac kapcsán el kell végezniük, megvizsgálva az építményekhez való hozzáférés javítására kínálkozó lehetőségeket, melyek általában a fenntarthatóbb verseny, többek között az infrastruktúra alapú verseny megteremtéséhez is hozzájárulnak, majd meg kell vizsgálniuk az esetleg előzetes szabályozás alá vonandó nagykereskedelmi piacokat abból a szempontból is, hogy vélhetően alkalmasak-e a kiskereskedelmi szinten azonosított versenyproblémák kezelésére. Az alkalmazandó konkrét korrekciós intézkedésről való döntés során a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell fontolniuk a csak bizonyos hálózati topológiák esetében megvalósítható intézkedések elrendelésének következményeit, mert előfordulhat, hogy ezek nem ösztönzik a gigabites hálózatok kiépítését, ami pedig a végfelhasználók érdeke.

(197)A technológiasemlegesség elvének sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságoknak az előírt korrekciós intézkedések révén – ha lehetséges, még az infrastruktúra kiépítése előtt – ösztönözniük kell a rugalmas és nyitott hálózati architektúra fejlesztését, ami csökkentheti a későbbiekben előírt korrekciós intézkedések jelentette terheket és összetettséget. Mielőtt a nemzeti szabályozó hatóság meghatározza, hogy elő kell-e írni további, nagyobb teherrel járó korrekciós intézkedést, az értékelés minden egyes szakaszában meg kell állapítania, hogy az érintett kiskereskedelmi piacon valódi verseny alakulna-e ki, figyelembe véve egyrészt a vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat vagy egyéb nagykereskedelmi piaci körülményeket a már hatályos szabályozással együtt, másrészt a nemzeti szabályozó hatóság által valamely jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásra vonatkozóan korábban helyénvalónak ítélt szabályozást. Egy ilyen értékelés, amelynek célja annak biztosítása, hogy csak azokat a megfelelő korrekciós intézkedéseket írják elő, amelyek ténylegesen kezelik a piaci elemzésben meghatározott problémákat, nem zárja ki, hogy a nemzeti szabályozó hatóság megállapítsa, hogy – az arányosság elvével összhangban – ezen, akár eltérő intenzitású korrekciós intézkedések ötvözése jelenti a legkisebb beavatkozással járó módot a probléma kezelésére. Az ilyen különbségek, ha nem vezetnek is egymástól különálló földrajzi piacok azonosításához, indokolhatják a megfelelő intézkedések differenciálását a különböző szintű versenyakadályoknak megfelelően.

(198)Amikor egy nemzeti szabályozó hatóság visszavonja a nagykereskedelmi piacra vonatkozó szabályozást, az érintetteket kellő időben értesítenie kell a szabályozatlan piacra való átállás fenntarthatóságának biztosítása érdekében. E megfelelő értesítési határidő meghatározásakor a nemzeti szabályozó hatóságnak figyelembe kell vennie a hozzáférést nyújtó felek és a hozzáférést kérők között a szabályozási kötelezettségek értelmében már életbe lépett megállapodásokat. Az ilyen megállapodások ugyanis egy meghatározott időszak erejéig szerződéses védelmet biztosíthatnak a hozzáférést kérők számára. A nemzeti szabályozó hatóságnak azt is számításba kell vennie, hogy a piaci szereplőknek valóban rendelkezésükre áll-e a kereskedelmi alapon történő nagykereskedelmi hozzáférés vagy a társberuházás lehetősége a piacon, illetve hogy el kell kerülni az esetleges jogbizonytalanság huzamos ideig való fennállását. A nemzeti szabályozó hatóság által elrendelendő átmeneti intézkedéseknek figyelemmel kell lenniük a korábbi megállapodások szabályozói felülvizsgálatának mértékére és időzítésére, amint megkezdődik az értesítési időszak.

(199)Annak érdekében, hogy a piaci szereplők számára kiszámíthatók legyenek a szabályozási feltételek, határidőt kell kitűzni a piac-felülvizsgálatokra. Fontos, hogy a piacelemzés rendszeres jelleggel, észszerű és alkalmas határidőhöz igazodva történjen. Ha a nemzeti szabályozó hatóság a határidőn belül nem végzi el a piacelemzést, az veszélyeztetheti a belső piacot.

(200)Az elektronikus hírközlési ágazatban jellemző intenzív technológiai innováció és a piacok jelentős dinamizmusa miatt a szabályozást gyorsan, összehangolt és harmonizált módon, uniós szinten szükséges elvégezni, mivel a tapasztalatok szerint akadályozhatja a belső piac kiteljesedését, ha a nemzeti szabályozó hatóságok eltérően hajtják végre a keretszabályozást.

(201)A nagyobb stabilitás és a szabályozási intézkedések jobb kiszámíthatósága érdekében – az ideiglenes intézkedések elrendelése lehetőségének sérelme nélkül – az egyes piacelemzések között változatlanul legfeljebb ötéves időközt kell hagyni, hacsak a piaci változások időközben új elemzést nem tesznek szükségessé. A nemzeti szabályozó hatóságoknak eleget kell tenniük a piacok elemzésére vonatkozó kötelezettségüknek, és legalább ötévente be kell jelenteniük a megfelelő intézkedéstervezetet annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazandó szabályozás tükrözze a piaci versenyfeltételeket. Ezért csak a piac meghatározásának és a jelentős piaci erőnek az új értékelését tartalmazó értesítés tekinthető új ötéves piaci ciklus kezdetének.

(202)Valamely egyedi kötelezettségnek valamely jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásra vonatkozó bevezetése nem tesz szükségessé további piacelemzést, ugyanakkor szükségessé teszi annak igazolását, hogy a kötelezettség a szóban forgó piacon és a kapcsolódó kiskereskedelmi piacon az azonosított probléma jellegéhez képest megfelelő és arányos.

(203)A megállapítandó kötelezettségek és feltételek arányosságának felmérésekor a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a saját tagállamukon belül különféle területeken érvényesülő eltérő versenyfeltételeket, különösen az elvégzett földrajzi felmérés eredményeit.

(204)A piacelemzés időtartama alatt a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásokra rótt kötelezettségek felülvizsgálatának lehetővé kell tennie a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy figyelembe vegyék az új piaci fejleményeknek a versenyfeltételekre gyakorolt hatását. Az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, a számviteli szétválasztás, az árszabályozás és a költségelszámolás az uniós harmonizált hozzáférési termékek előírásának kiegészítéseként képzelhető el. Amennyiben a vállalkozásokra olyan kötelezettségeket rónak, amelyek értelmében a hálózati elemekhez és a kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés iránti, illetve ezek használata iránti észszerű kérelmeket teljesíteniük kell, az ilyen kérelmek csak olyan objektív kritériumok alapján utasíthatók el, mint a technikai megvalósíthatóság vagy a hálózati integritás fenntartásának szükségessége. Amennyiben a hozzáférés iránti kérelmet elutasítják, a sérelmet szenvedő fél számára lehetővé kell tenni, hogy az ügynek az e rendeletben említett vitarendezési eljárás szerinti elbírálását kérhesse. A hozzáférés biztosítására kötelezett vállalkozás számára nem lehet előírni, hogy olyan típusú hozzáférést szolgáltasson, amelynek szolgáltatására nincs módja. Az, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok olyan kötelezően biztosítandó hozzáférést írnak elő, amely rövid távon növeli a versenyt, nem csökkentheti a versenytársak ösztönzését arra vonatkozóan, hogy olyan alternatív lehetőségekbe fektessenek be, amelyek hosszú távon fogják fokozni a fenntartható versenyt vagy a jobb teljesítőképességet és a végfelhasználói előnyöket. A legkisebb szabályozási beavatkozás megválasztásakor – és az arányosság elvével összhangban – a nemzeti szabályozó hatóságok dönthetnek például úgy, hogy felülvizsgálják a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások számára előírt kötelezettségeket, és módosítanak bármely korábbi határozatot, akár kötelezettségek visszavonásával vagy új hozzáférési kötelezettségek előírásával vagy elő nem írásával, ha ez szolgálja a felhasználók érdekét és a fenntartható szolgáltatási verseny célját. Mivel a hozzáférési kötelezettségek műszaki részletei kulcsszerepet játszhatnak a hozzáférést nyújtó fél szolgáltatásának hatékony megkettőzése és a kiskereskedelmi versenyben való részvétel képességében, a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós joggal összhangban előírhassanak műszaki és üzemeltetési feltételeket a kötelezően biztosítandó hozzáférés szolgáltatója vagy a kötelezően biztosítandó hozzáférés jogosultja számára. A műszaki szabványok bevezetésének meg kell felelnie különösen az (EU) 2015/1535 irányelvnek. Az új és továbbfejlesztett infrastruktúrákhoz való hozzáférés biztosításának előírása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a hozzáférési feltételek tükrözzék a beruházási döntést alátámasztó körülményeket, figyelembe véve többek között a kiépítés költségeit, az új termékek és szolgáltatások várható kihasználtsági mutatóit és a várható kiskereskedelmi árszintet. Továbbá annak érdekében, hogy a befektetők számára tervezési biztonságot nyújtsanak, a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben feltételeket határozzanak meg, feltéve, hogy azok nem járnak megkülönböztető hatással. Valamennyi előírt hozzáférési feltételnek tiszteletben kell tartania a fogyasztók és a vállalkozások számára kínált szolgáltatások terén fennálló hatékony verseny megőrzésének szükségességét.

(205)A hálózati infrastruktúrához való hozzáférés biztosításának kötelezővé tétele a verseny fokozását szolgáló eszközként indokolt lehet, de a nemzeti szabályozó hatóságoknak egyensúlyt kell teremteniük az infrastruktúra tulajdonosát az infrastruktúrájának a saját javára történő hasznosítása tekintetében megillető jog és a más szolgáltatókat a szolgáltatások nyújtásához alapvető fontosságú eszközökhöz való hozzáférés tekintetében megillető jog között. A hálózati infrastruktúrához való hozzáférés biztosításának kötelezővé tétele a verseny fokozását szolgáló eszközként indokolt lehet, de a nemzeti szabályozó hatóságoknak egyensúlyt kell teremteniük az infrastruktúra tulajdonosát az infrastruktúrájának a saját javára történő hasznosítása tekintetében megillető jog és a más szolgáltatókat az egymással versengő szolgáltatások nyújtásához alapvető fontosságú eszközökhöz való hozzáférés tekintetében megillető jog között. Árszabályozásra lehet szükség abban az esetben, ha egy bizonyos piacon végzett piacelemzés a hatékony verseny hiányát tárja fel. A jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásoknak kerülniük kell az árprést, amely által a különbség a kiskereskedelmi áraik és azon árak között, amelyeket a hasonló kiskereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó versenytársaiknak számolnak fel az összekapcsolási vagy hozzáférési szolgáltatásokért, nem megfelelő a fenntartható verseny biztosításához. Amikor a nemzeti szabályozó hatóság az e rendelet szerint előírt szolgáltatás kialakítása során felmerülő költségeket kiszámítja, helyénvaló a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetők által felhasznált tőke – így a megfelelő munkaerő- és építési költségek – észszerű megtérülésével is számolni, a tőke értékét szükség szerint úgy korrigálva, hogy az tükrözze az eszközök aktuális értékelését és a műveletek aktuális hatékonyságát. A költségmegtérülési módszernek meg kell felelnie a körülményeknek, figyelembe véve a hatékonyság, a fenntartható verseny és a gigabites hálózatok kiépítése előmozdításának szükségességét, és figyelembe kell vennie a gigabites konnektivitást. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy dönthessenek úgy, hogy fenntartanak vagy nem írnak elő szabályozott nagykereskedelmi hozzáférési árakat új generációs hálózatok számára, ha a versenyt kellő biztosítékok védik. Konkrétabban, a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások jelenlétével jellemzett piacokon a túlzó árak elkerülése érdekében az árképzési rugalmasságot ki kell egészíteni olyan biztosítékokkal, melyek óvják a versenyt és a végfelhasználók érdekeit, például gondoskodni kell szigorú megkülönböztetésmentességről, az értékesítési piaci termékek műszaki és gazdasági megkettőzhetőségéről, valamint az infrastruktúra alapú versenyből eredő igazolható kiskereskedelmi árkorlátozó hatás és/vagy a szabályozott hozzáférési termékeken nyugvó más árkorlátozó tényező érvényesüléséről. E biztosítékok alkalmazásának ellenére a nemzeti szabályozó hatóságok más olyan körülményeket is azonosíthatnak, amelyek mellett nem indokolt szabályozott hozzáférési árakat előírni bizonyos nagykereskedelmi inputok kapcsán; ilyen lehet, ha a végfelhasználói kereslet magas árrugalmassága nem teszi kifizetődővé a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozás számára a versenyképes szintnél jelentősen magasabb árak kiszabását, vagy ha a kisebb népsűrűség gyengíti a gigabites hálózatok létesítésére ösztönző tényezők súlyát, és a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy az előírt kötelezettségek révén garantált a hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférés.

(206)Az elektronikus hírközlő hálózatok befogadására alkalmas építmények kulcsfontosságúak az új hálózatok kiépítéséhez, ugyanis megkettőzésük igen költséges, míg újbóli hasznosításuk jelentős megtakarításokat eredményezhet. Ezért az (EU) 2024/1309 rendeletben a fizikai infrastruktúrára vonatkozóan előírt szabályokon felül konkrét megoldásra van szükség azokra az esetekre, ahol az építmények jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozás tulajdonában állnak. Amennyiben az ilyen építmények rendelkezésre állnak és újból használhatók, az azokhoz való hozzáférés igen nagy előnyt jelent a versengő infrastruktúra kiépítésekor, ezért szükséges biztosítani, hogy az ezen eszközökhöz való hozzáférés önálló intézkedésként is rendelkezésre álljon az értékesítési piaci verseny és a kiépítési dinamika fokozásához, és ezt a lehetőséget bármely más orvoslat alkalmazása előtt fontolóra kell venni, nem csupán más nagykereskedelmi termékek vagy szolgáltatások ellensúlyozásaként, illetve nem csupán azon vállalkozások esetében, melyek élnek e nagykereskedelmi termékekkel vagy szolgáltatásokkal. A nemzeti szabályozó hatóságok a meglévő építményeket a jogszabályban előírt, a számítás elvégzéséig felhalmozott értékcsökkenés nélküli, könyv szerinti érték alapján értékelik, figyelembe véve a megfelelő árindexet, amely lehet a kiskereskedelmi árindex, de figyelmen kívül hagyva azokat az eszközöket, melyek értéke legalább 40 év alatt nullára csökkent, noha még használatban vannak. Ha a gigabites infrastruktúrák kiépítéséről gyűjtött információk alapján is megállapítható, hogy a fizikai infrastruktúrához való hozzáférés elengedhetetlen előfeltétele a kiépített hálózatoknak és ezáltal az értékesítési piacnak, akkor a szabályozás hosszú távú kiszámíthatósága érdekében fontolóra lehet venni egy különálló fizikai infrastruktúra-piac azonosítását is.

(207)A digitális hálózatok és szolgáltatások területén a belső piac megvalósításának előmozdítása érdekében alapvető fontosságú a hozzáférési termékek további harmonizációja, amennyiben lehetséges. Ezért e rendeletnek meg kell határoznia azokat a követelményeket, amelyek alapján egy nagykereskedelmi hozzáférési termék harmonizált európai nagykereskedelmi hozzáférési terméknek tekinthető, és amelyeket valamennyi tagállam nemzeti szabályozó hatósága előírhat. A harmonizált hozzáférési termékek magukban foglalhatják az FTTH-átengedést (virtuális helyihurok-átengedést) olyan termékként, amelynek előírása a tömegpiaci ügyfeleket kiszolgáló nagykereskedelmi piacokon jellemző. Emellett az ilyen harmonizált termékek szükség esetén magukban foglalhatják az ethernet bérelt vonalakat és a szolgáltatásminőségi paramétereket az üzleti ügyfeleket kiszolgáló piacokon.

(208)A nemzeti szabályozó hatóságoknak ennek megfelelően értékelniük kell, hogy megfelelő és arányos lenne-e a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások számára korábban előírt, a gigabites hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségek felváltása egy harmonizált európai hozzáférési termék nyújtására vonatkozó kötelezettséggel.

(209)A folyamatosan változó piaci és technológiai fejleményekre tekintettel a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az európai hozzáférési termékekre vonatkozó műszaki követelmények szükség szerinti meghatározása céljából.

(210)Amennyiben egy nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jut, hogy egy harmonizált európai hozzáférési termék megfelelő és arányos lenne, akkor azt az érintett jelentős villamosenergia-termelő vállalkozásra kell alkalmaznia. A harmonizált európai hozzáférési termékek előírásának elsőbbséget kell élveznie bármely más jogorvoslat előírásával szemben. A nemzeti szabályozó hatóságok csak akkor írhatnak elő a meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésre és azok használatára vonatkozó kötelezettségeket, ha egy harmonizált európai hozzáférési termék nem lenne elegendő az adott piacon fennálló versenyproblémák kezeléséhez.

(211)A gigabites hálózatok alternatív üzemeltetők általi kiépítése tekintetében jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások újonnan létesített elektronikus hírközlési építményeihez való hozzáférés árazása hatással lehet a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltető arra irányuló ösztönzőire, hogy olyan új elektronikus hírközlési építményeket létesítsen, amelyek elegendő kapacitással rendelkeznek alternatív hálózatok befogadására. Az újonnan épített elektronikus hírközlési építményekhez való hozzáférés árának tükröznie kell az aktuális piaci feltételeket, és a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetőnél ténylegesen felmerült összes költségen kell alapulnia, feltéve, hogy az ilyen építményekhez való hozzáférés feltételei szigorú megkülönböztetésmentességet szavatolnak. E megközelítés megfelelő ösztönzőket biztosítana az új elektronikus hírközlési építményekbe való beruházáshoz. Ezenkívül a piaci körülményektől függően a jelentős új elektronikus hírközlési építmények építése a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltető számára olyan kockázati-beruházási profilt jelenthet, amely magasabb, mint a meglévő elektronikus hírközlési építmények újrafelhasználásával kapcsolatos kockázati profil. Ez a kockázati profil kockázatokkal járna a felmerült költségek és a várható bevételek tekintetében, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak értékelniük kell. Amennyiben azonban a hozzáférési kötelezettség egyenértékűségét (az input vagy az output egyenértékűségét) ténylegesen végrehajtják, és bizonyított kiskereskedelmi piaci árkorlátozó hatás áll fenn, amelyet a továbbfeldolgozott termékek gazdasági megkettőzhetősége egészít ki, a nemzeti szabályozó hatóságoknak elvben tartózkodniuk kell a szabályozott árak előírásától. Ezeknek a kötelezettségeknek például műszaki és gazdasági lemásolhatósági vizsgálatokból, valamint nyomonkövetési mechanizmusokból kell állniuk. A kiskereskedelmi piaci árkorlátozás eredhet az infrastrukturális versenyből, az alternatív szolgáltatók arra vonatkozó egyértelmű kötelezettségvállalásaiból, hogy a földrajzi felmérésekből eredően gigabites hálózatokat építenek ki a rosszul ellátott területeken, valamint a költségalapúság hatálya alá tartozó szabályozott horgonytermékekből. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság költségszámítási rendszer bevezetésére vonatkozó kötelezettségeket ír elő az árszabályozás támogatása érdekében, lehetővé kell tenni a számára, hogy maga is végezhessen éves ellenőrzést az adott költségszámítási rendszernek való megfelelés biztosítása érdekében, feltéve hogy rendelkezik a szükséges, megfelelően képzett munkaerővel, vagy pedig előírhatja, hogy az ilyen ellenőrzést egy másik, az érintett vállalkozástól független, erre alkalmas szervezet végezze el. Az Unióban a hívásvégződtetés nagykereskedelmi díjszabása azon ez elven alapul, hogy a hívó fél hálózata fizet. A kereslet és a kínálat helyettesíthetőségének vizsgálata azt mutatja, hogy sem jelenleg, sem az előrelátható jövőben nincsenek olyan helyettesítő nagykereskedelmi termékek, melyek korlátozhatnák a hívásvégződtetés adott hálózaton belüli díjszabását. A hívásvégződtetési piachoz való kétoldalú hozzáférés ismeretében további lehetséges versenyakadályok is felmerülnek, többek között az üzemeltetők közötti kereszttámogatás. Ezek a potenciális versenyakadályok a vezetékes hívásvégződtetési és a mobil hívásvégződtetési piacokon egyformán felmerülnek. Figyelembe véve a végződtetési üzemeltetők lehetőségét és hajlandóságát arra, hogy az árakat a költségeket jelentősen meghaladó szintre emeljék, középtávon a költségalapú árképzés tekinthető a legmegfelelőbb eszköznek ezen aggály kezelésére. A jövőbeli piaci fejlemények mindazonáltal módosíthatják olyan mértékben e piacok dinamikáját, hogy az említett piacok szabályozása szükségtelenné válik.

(212)Annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi hívásvégződtetéssel kapcsolatos versenyproblémáknak az Unió egészében való egységes kezelése során csökkenteni lehessen a szabályozási terhet, a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén továbbra is az Unió egészében alkalmazandó, egységes maximális hívás-végződtetési díjat kell megállapítania a mobil szolgáltatások és egységes maximális hívásvégződtetési díjat a helyhez kötött szolgáltatások tekintetében. Meg kell határozni a nagykereskedelmi hívásvégződtetési díjak megállapításának alapjául szolgáló részletes kritériumokat és paramétereket. A végződtetési díjak Unió-szerte folyamatosan csökkentek és várhatóan tovább csökkennek majd.

(213)A piaci, társadalmi és technológiai fejlődés – többek között a műszaki szabványok alakulásának – figyelembevétele, a hálózatok és szolgáltatások biztonságát érintő kockázatok kezelése és a készenléti segélyszolgálatokhoz segélyhívási célú kommunikáció révén való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a helyhez kötött és mobil piacokon az Unió egészében alkalmazott egységes maximális hívásvégződtetési díj meghatározása; csalást megelőző intézkedések; az Unión belüli segélyhívási célú kommunikációval összefüggő intézkedések elfogadása; valamint e rendelet mellékleteinek a technológiai és társadalmi fejlődés vagy a piaci igények változásainak figyelembevétele érdekében történő módosítása vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 51 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(214)Bizonyos piacokon már jelenleg is lehetséges, hogy a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozás a piacelemzés részeként olyan kötelezettségvállalásokat ajánljon fel, amelyek a nemzeti szabályozó hatóság által azonosított versenyproblémák kezelését célozzák, és amelyeket a nemzeti szabályozó hatóság ezt követően figyelembe vesz a megfelelő szabályozási kötelezettségekről való döntéshozatal során. Az ilyen korrekciós intézkedések magukban foglalhatják a helyi hozzáférési hálózati eszközök vagy azok jelentős részének más tulajdonában lévő önálló jogalanyra történő átruházását vagy önálló gazdasági egység létrehozását is. A hosszú távú hatékonyság biztosítására alkalmas legmegfelelőbb korrekciós intézkedések meghatározásakor valamennyi új piaci fejleményt figyelembe kell venni. A kizárólag nagykereskedelmi vállalkozásokra vonatkozó szabályozás rendelkezéseinek sérelme nélkül azonban az így felajánlott kötelezettségvállalások jellege nem korlátozza a nemzeti szabályozó hatóságra ruházott mérlegelési jogkört annak tekintetében, hogy az említett hatóságok korrekciós intézkedéseket tegyenek a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások vonatkozásában. Az átláthatóság javítása, valamint a jogbiztonság Unió-szerte való biztosítása céljából ebben a rendeletben meg kell határozni a vállalkozások által a kötelezettségvállalások felajánlása, illetve a nemzeti szabályozó hatóság által a kötelezettségvállalások értékelése során követendő eljárást, figyelembe véve a piaci szereplők által piaci teszt keretében kifejtett véleményeket, továbbá adott esetben a kötelezettségeknek az azokat vállaló vállalkozás számára való kötelező erejűvé tételére és a nemzeti szabályozó hatóság általi érvényesíthetőségére vonatkozó eljárást. Azon esetek kivételével, amikor a nemzeti szabályozó hatóság a kötelezettségvállalásokat kötelező erejűvé teszi és úgy dönt, hogy nem köt ki kötelezettségeket, az említett eljárás nem érinti a piacelemzési eljárás alkalmazását, valamint az azonosított piaci hiányosság orvoslása céljából megfelelő és arányos korrekciós intézkedések előírására vonatkozó kötelezettséget.

(215)A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy részben vagy egészben kötelező erejűvé tegyenek kötelezettségvállalásokat egy meghatározott időszakra vonatkozóan – amely nem lehet hosszabb annál az időszaknál, amelyre felajánlották azokat –, miután piaci tesztet végeztek az érdekelt felekkel folytatott nyilvános konzultáció útján. A kötelezettségvállalások kötelező erejűvé tétele esetén a nemzeti szabályozó hatóságnak a piaci elemzésében mérlegelnie kell ennek a döntésnek a következményeit és figyelembe kell azokat vennie a leginkább megfelelő szabályozási intézkedés kiválasztásakor. A nemzeti szabályozó hatóságoknak előretekintő szemlélettel kell értékelniük e kötelezettségvállalásokat, különösen a kötelezővé tételük időtartamának megválasztásakor, és figyelemmel kell lenniük a stabil és kiszámítható piaci feltételek biztosítása iránti igényre. Az egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított, vertikálisan integrált vállalkozások önkéntes szétválására vonatkozó, kötelező erejű kötelezettségvállalások nagyobb fokú tervezhetőséget és átláthatóságot eredményezhetnek, mégpedig azáltal, hogy meghatározzák a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozás tervezett szétválasztásának végrehajtási folyamatát. Annak érdekében, hogy segítsék a nemzeti szabályozó hatóságokat a felek megfelelésének felügyeletében, e kötelezettségvállalások között elképzelhető egy ellenőrző megbízott kijelölése, akinek személyét és megbízását a nemzeti szabályozó hatóságnak jóvá kell hagynia, valamint az, hogy a vállalkozás kötelezi magát arra, hogy rendszeres időközönként beszámol a végrehajtásban elért haladásról.

(216)Előnyös lehet az egészséges nagykereskedelmi piac megteremtése szempontjából, ha a hálózattulajdonosok üzleti modellje csak arra szorítkozik, hogy nagykereskedelmi szolgáltatásokat nyújtson másoknak, ez ugyanis ösztönzi az értékesítési piacokon a kiskereskedelmi versenyt. Továbbá az ilyen vállalkozások üzleti modellje – bár kevésbé vonzó a rövid távú befektetők számára – azon potenciális pénzügyi befektetők számára is vonzó lehet, akik kevésbé ingatag infrastrukturális eszközöket keresnek hosszú, a gigabites hálózatok kiépítését is magában foglaló időtávra. Mindazonáltal a kizárólag nagykereskedelmi vállalkozás jelenléte nem idéz elő szükségszerűen hatékony verseny jellemezte kiskereskedelmi piacot, és a kizárólag nagykereskedelmi vállalkozás is azonosítható jelentős piaci erővel rendelkezőként egy adott termékpiacon vagy földrajzi piacon. Előfordulhat, hogy a kizárólag nagykereskedelmi üzleti modellt követő vállalkozások viselkedése bizonyos esetekben kevesebb versenykockázattal jár, mint a vertikálisan integrált vállalkozásoké, amennyiben valóban csak nagykereskedelmi termékekkel foglalkoznak, és nincs késztetésük az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén álló szolgáltatók közötti különbségtételre. A szabályozási beavatkozásnak ilyen esetben arányosan enyhébbnek kell lennie, de fenn kell tartania különösen annak lehetőségét, hogy kötelezettségek kerüljenek bevezetésre a tisztességes és észszerű árképzést illetően. Ugyanakkor a nemzeti szabályozó hatóságoknak képeseknek kell lenniük beavatkozni, ha olyan versenyakadály jelenik meg, amely kedvezőtlen a végfelhasználókra nézve. Ez különösen fontos lenne azokon a területeken, ahol a teljes körű rézvezeték-lekapcsolást követően egy kizárólag nagykereskedelmi vállalkozás maradhat valamely gigabites hálózat egyedüli szolgáltatója. A valamely nagykereskedelmi piacon aktív, kizárólag a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb üzleti felhasználók részére kiskereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozást kizárólag nagykereskedelmi vállalkozásnak kell tekinteni.

(217)Az uniós mechanizmus, amelynek révén a Bizottság megkövetelheti, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a szabályozni kívánt piacok meghatározásával és a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások megállapításával kapcsolatban tervezett intézkedésüket visszavonják, nagymértékben hozzájárult az egységes szemléletmód kialakításához azon körülmények azonosításában, amelyek fennállása esetén előzetes szabályozás alkalmazható, illetve amelyek esetén a vállalkozások e szabályozás hatálya alá tartoznak. Az (EU) 2018/1972 irányelv 32. és 33. cikkében előírt eljárások kapcsán szerzett tapasztalatok szerint a korrekciós intézkedések nemzeti szabályozó hatóságok általi alkalmazásában – hasonló piaci feltételek fennállása esetén is – meglévő következetlenségek alááshatják az elektronikus hírközlés belső piacát. Ezért továbbra is fel kell hatalmazni a Bizottságot és a BEREC-et arra, hogy saját hatáskörükön belül biztosítsák a nemzeti szabályozó hatóságok által javasolt intézkedéstervezetekkel kapcsolatos korrekciós intézkedések következetesebb alkalmazását. A kötelezettségeknek az első gyűjtő- vagy elosztási ponton túl történő kiterjesztéséhez kapcsolódó, vállalkozásokra vonatkozó intézkedéstervezetek tekintetében – amennyiben a megkettőzést nehezítő, jelentős mértékű és állandó, fizikai vagy gazdasági akadályok kezelése szükséges, függetlenül attól, hogy az említett vállalkozásokat jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokként azonosították-e –, vagy a gigabites hálózati elemek szabályozásához kapcsolódó intézkedéstervezetek tekintetében, továbbra is lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoktól kérje az intézkedéstervezetek visszavonását. A Bizottságnak a határozat vagy az ajánlás meghozatalát megelőzően konzultálnia kell a BEREC-cel a nemzeti szabályozó hatóságok piacelemzéssel kapcsolatos szakértelmének hasznosítása érdekében.

(218)Az intézkedéstervezetek értékelése során a Bizottságot továbbra is egyértelmű határidőnek kell köteleznie az alapos, de gyors értékelés biztosítása érdekében. Ugyanakkor már nem indokolt eltérő határidőket előírni egyrészt a piaci felülvizsgálatok, másrészt a korrekciós intézkedések értékelésére. A két értékelésre vonatkozó egységes határidő javítaná a következetességet, és hozzájárulna egy egyszerűsített és hatékonyabb szabályozási keret létrehozásához.

(219)A polgárok és az érdekelt felek érdekében, valamint abból a célból, hogy az érintett felek kifejthessék véleményüket, az elektronikus hírközlés belső piacát megszilárdító uniós mechanizmus alkalmazása során növelni kell az átláthatóságot, többek között annak előírása által, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a Bizottságnak, a BEREC-nek és a többi tagállam szabályozó hatóságának küldött értesítéssel egyidejűleg közzétegyenek minden intézkedéstervezetet. Minden ilyen intézkedéstervezetet indokolással és részletes elemzéssel kell ellátni.

(220)Az érdekelt felekkel tartott nemzeti konzultációt az uniós szintű konzultáció előtt kell megtartani az elektronikus hírközlés belső piaca megszilárdításának céljából és a korrekciós intézkedések következetes alkalmazására vonatkozó eljárásnak megfelelően annak érdekében, hogy az uniós szintű konzultáció során megjelenhessen az érdekeltek álláspontja. Ezzel elkerülhető lenne egy második uniós szintű konzultáció szükségessége abban az esetben, ha a tervezett intézkedés a nemzeti konzultáció eredményeként módosul.

(221)A nemzeti szabályozó hatóságok számára elő kell írni az egymással, a BEREC testülettel és a Bizottsággal folytatandó átlátható együttműködést, hogy e rendelet következetes alkalmazása minden tagállamban biztosított legyen.

(222)Annak érdekében, hogy a keretszabályozás valóban hozzájárulhasson a belső piac kialakításához és kiteljesítéséhez, a nemzeti szabályozó hatóságok mérlegelési szabadságát össze kell egyeztetni a koherens szabályozási gyakorlat kialakításának és a keretszabályozás következetes alkalmazásának igényével. Ezért kívánatos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok támogassák a Bizottság és a BEREC belső piaccal összefüggő, idevágó tevékenységét.

(223)Azok az intézkedések, amelyek a tagállamok közötti kereskedelmet érinthetik, olyan intézkedések, amelyek közvetlen vagy közvetett, tényleges vagy potenciális hatást gyakorolhatnak a tagállamok közötti kereskedelem szerkezetére oly módon, amely a belső piac akadályát képezheti. Ezek közé olyan intézkedések tartoznak, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a más tagállambeli vállalkozásokra vagy felhasználókra, ideértve a következőket: olyan intézkedések, amelyek a más tagállamok felhasználói által fizetendő árakat érintik; olyan intézkedések, amelyek egy másik tagállamban letelepedett vállalkozás elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására való képességét érintik, és különösen olyan intézkedések, amelyek a transznacionális szolgáltatásnyújtás képességét érintik; valamint olyan intézkedések, amelyek a piaci szerkezetet vagy a piacra jutást érintik és más tagállamok vállalkozásaira nézve következményekkel járnak. Az ilyen intézkedések kezelése rendkívül fontos, mivel ez a rendelet az elektronikus hírközlés és a digitális hálózatok belső piacának fokozatos megvalósítására törekszik.

(224)Ha a Bizottság olyan határozatot hozott, amelyben valamelyik nemzeti szabályozó hatóságot egy tervezett intézkedés visszavonására kötelezte, a nemzeti szabályozó hatóságnak vissza kell vonnia intézkedéstervezetét vagy be kell nyújtania a Bizottságnak az átdolgozott intézkedést. Annak érdekében, hogy a piaci szereplők tájékoztatást kapjanak a piac-felülvizsgálat időtartamával, továbbá a jogbiztonság növelése érdekében az átdolgozott intézkedés Bizottságnak történő bejelentésére határidőt kell megállapítani a nemzeti szabályozó hatóság számára.

(225)Bár alapvető fontosságú, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok elegendő időt kapjanak az alapos piacelemzések/-felülvizsgálatok elvégzésére, lehetővé kell tenni számukra a sürgős intézkedéseket igénylő helyzetek gyors kezelését is.

(226)Ezért kivételt kell megállapítani a piaci felülvizsgálatokra előírt általános ütemterv alól annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok átmeneti intézkedéseket fogadhassanak el. Ezeket az átmeneti intézkedéseket korlátozott ideig kell alkalmazni, és ugyanazon probléma kezelésére csak egyszer szabad alkalmazni.

(227)Mivel az uniós szintű konzultációs mechanizmus rövid határidőket tartalmaz, ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni ajánlások vagy iránymutatások elfogadására a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti információcsere eljárásainak egyszerűsítése céljából, például a stabil piacokra vonatkozóan vagy azon esetek tekintetében, amikor egy korábban bejelentett intézkedés csak kisebb mértékben módosítandó. A Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy a bejelentéseket illetően bizonyos esetekben mentességet lehessen alkalmazni. Végezetül lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy szükség esetén – a BEREC véleményét figyelembe véve – ajánlásokat fogadjon el az érintett termék- és szolgáltatáspiacok azonosításával, a belső piac megszilárdítására irányuló eljárás szerint előírt értesítésekkel és a szabályozási keret rendelkezéseinek harmonizált alkalmazásával kapcsolatban.

(228)A hírközlési szolgáltatások terén megnövekedett verseny és választék fokozatosan az egyetemes szolgáltatások körének szűküléséhez vezetett. Az olyan elemeket, mint a telefonkönyvek vagy a nyilvános távbeszélő-szolgáltatások, fokozatosan kivonták az egyetemes szolgáltatás hatálya alól. Az egyetemes szolgáltatás fogalmának tehát továbbra is a technológiai fejlődéshez, a piac alakulásához és a felhasználói kereslet változásához igazodva kell alakulnia.

(229)Az egyetemes szolgáltatásnak továbbra is biztonsági hálóként kell működnie, amely biztosítja, hogy legalább egy minimális szolgáltatáscsomag elérhető legyen mindenki számára és annak ára a fogyasztók számára megfizethető legyen, ha a hozzáférés hiányából adódóan szociális kirekesztettség veszélye állna fenn azáltal, hogy a polgárok nem tudnak teljes mértékben részt venni a társadalmi és gazdasági életben.

(230)Az egyetemes szolgáltatás keretében alapvető követelmény, hogy minden fogyasztó számára megfizethető áron, helyhez kötött módon hozzáférést kell biztosítani a megfelelő internet-hozzáféréshez és hangszolgáltatásokhoz. Amennyiben a hozzáférés korlátozott, a tagállamok mérlegelhetik a nem helyhez kötött, megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatások megfizethetőségének biztosítását is, ha ezt szükségesnek tartják a fogyasztók társadalmi és gazdasági életben való teljes körű részvételének biztosításához. Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő fogyasztók helyhez kötötten egyenértékű hozzáféréssel rendelkezzenek. Nem alkalmazható korlátozás azokra a műszaki eszközökre, amelyekkel a megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatásokat helyhez kötött módon biztosító csatlakozást biztosítják, technológiasemleges módon lehetővé téve a vezetékes vagy vezeték nélküli technológiákat, és nem alkalmazható semmilyen korlátozás a tekintetben, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egy részét vagy egészét melyik vállalkozás nyújtja.

(231)Az adott felhasználó által tapasztalt internet-hozzáférési sebesség több tényezőtől függhet, beleértve az internetkapcsolat szolgáltatóját (szolgáltatóit), valamint azt az alkalmazást, amelyhez a csatlakozást használják. A megfelelő internet-hozzáférés fogalmát – a BEREC-iránymutatások figyelembevételével – a tagállamoknak kell meghatározniuk az adott tagállam területén található fogyasztók többsége számára elérhető minimális sávszélesség alapján, hogy területükön biztosított legyen a társadalmi befogadás és a digitális gazdaságban és társadalomban való részvétel megfelelő szintje. A megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatásnak elegendő sávszélességgel kell rendelkeznie ahhoz, hogy biztosítani tudja legalább azon alapvető szolgáltatások elérhetőségét és használatát, amelyeket a fogyasztók többsége igénybe vesz. A BEREC iránymutatásainak az említett célból a következetes tagállami alkalmazáshoz való hozzájárulás érdekében figyelembe kell venniük az internethasználat alakulását, hogy azonosíthatók legyenek az EU-ban a fogyasztók többsége által használt és a társadalmi és gazdasági életben való részvételhez szükséges online szolgáltatások. A BEREC-nek figyelembe kell vennie a nemzeti szabályozó hatóságok által évente gyűjtött adatokat a megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatások és hangszolgáltatások kiskereskedelmi árainak alakulásáról és szintjéről az adott nemzeti területeken meghatározott minőségben. Az iránymutatások kiadása előtt a BEREC-nek konzultálnia kell az érdekelt felekkel, köztük a kiszolgáltatott fogyasztókat képviselő civil társadalmi szervezetekkel. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatás és a társadalomban való társadalmi és gazdasági részvételhez szükséges sávszélesség meghatározása céljából. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra alkalmazandó végfelhasználói jogokat minden megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatásra is alkalmazni kell.

(232)A nemzeti szabályozó hatóságoknak más illetékes hatóságokkal együttműködve nyomon kell követniük a fogyasztók által használt megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatások kiskereskedelmi árainak alakulását és részleteit annak felmérése érdekében, hogy szükség van-e megfizethetőségi intézkedésekre. A nyomon követést legfeljebb évente kell elvégezni annak érdekében, hogy az se a nemzeti szabályozó hatóságokra, se pedig az egyéb illetékes hatóságokra vagy az említett szolgáltatások nyújtóira nézve ne járjon túlzott adminisztratív terhekkel. A nyomon követés kiterjedhet az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók, köztük a fogyatékossággal élő fogyasztók számára kínált díjszabási lehetőségek vagy díjcsomagok részleteire, és a megfizethetőségi intézkedések megállapításának alapját kell képeznie.

(233)A megfizethetőségi intézkedések szükségessége tagállamonként eltérő, és a megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatások megfizethetőségének értékeléséhez figyelembe veendő kritériumokra és módszertanra vonatkozó harmonizált megközelítésnek biztosítania kell a megközelítések következetességét, figyelembe véve ugyanakkor a tagállamok eltérő helyzetét. A megfizethetőség értékeléséhez figyelembe veendő kritériumok és módszertan harmonizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. A kritériumoknak többek között magukban kell foglalniuk a piacon elérhető legmegfizethetőbb árat és annak a fogyasztói jövedelemhez viszonyított százalékos arányát, figyelembe véve az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztókat. Ezenkívül a figyelembe veendő gazdasági és társadalmi szempontoknak magukban kell foglalniuk a vásárlóerőt és a nemzeti támogatási rendszereket is, különösen a kiszolgáltatott fogyasztók esetében.

(234)Megfizethető ár a tagállamok által nemzeti szinten, a bizottsági végrehajtási jogi aktusban meghatározott közös kritériumok és módszertan figyelembevételével meghatározott ár. Ha a tagállamok azt állapítják meg, hogy a megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatások kiskereskedelmi ára nem megfizethető az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók számára – beleértve az időseket, a fogyatékossággal élő fogyasztókat és a vidéken vagy földrajzilag elszigetelt területen élő fogyasztókat –, megfelelő intézkedéseket kell hozniuk. Ennek érdekében a tagállamok kommunikációs célra – adott esetben a szociális ellátás részét képező – közvetlen támogatást nyújthatnak a fogyasztóknak, utalványokat, vagy közvetlen kifizetéseket biztosíthatnak a számukra. A tagállamok – alternatív megoldásként vagy a fentiek kiegészítésére – előírhatják, hogy minden ilyen szolgáltatást nyújtó alapszintű díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat kínáljon, beleértve a csökkentett havi előfizetési díjakat is.

(235)Az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók igényeinek kielégítésére szolgáló ilyen különleges díjszabási lehetőségeknek vagy csomagoknak további összekapcsolt szolgáltatások nélkül megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatásokat kell biztosítaniuk a piac működésére gyakorolt hatás csökkentése érdekében.

(236)Ha valamely tagállam arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók részére olyan díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat kínáljanak, amelyek eltérnek a szokásos kereskedelmi feltételek szerint biztosítottaktól, e díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat valamennyi internet-hozzáférési és hangszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatónak kínálnia kell. Nem eredményezhet túlzott adminisztratív vagy pénzügyi terheket az adott szolgáltatóknál vagy tagállamoknál annak a valamennyi internet-hozzáférési és hangszolgáltatásokat nyújtó szolgáltató számára történő előírása, hogy kínáljanak bizonyos díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat.

(237)Tekintettel az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körének szűkülésére, korlátozott szükség van az ágazatspecifikus kijelölések alkalmazására. Az állami pénzügyi támogatás szükségesnek bizonyulhat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítése során felmerülő konkrét nettó költségek egy részének vagy egészének fedezéséhez, beleértve az észszerű nyereséget is, a túlkompenzáció elkerülése mellett. Ebben az esetben, tekintettel az állami finanszírozásra, különösen az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási szabályokra (a továbbiakban: ÁGÉSZ-csomag) 52 , hatályon kívül kell helyezni a vállalkozások kijelölésére és az elektronikus hírközlés terén nyújtott egyetemes szolgáltatásért járó esetleges kompenzáció kiszámítására vonatkozó ágazatspecifikus szabályokat. Ha az egyetemes szolgáltatások nyújtásáért állami kompenzációt nyújtanak, annak meg kell felelnie az alkalmazandó állami támogatási szabályoknak, különösen az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésének, 107. és 108. cikkének, valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló csomagnak. Az egyetemes szolgáltató kijelölésére vonatkozó ágazatspecifikus kötelezettség és a kapcsolódó nettóköltség-számítási módszernek a megszüntetésével kapcsolatos egyszerűsítés növelheti a tagállamok rugalmasságát az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek finanszírozási módjának megválasztásában, esetlegesen csökkentve a szolgáltatók adminisztratív terheit, ugyanakkor biztosítva a belső piaccal való összeegyeztethetőséget.

(238)Nem szabad, hogy a megfizethetőség akadálya legyen annak, hogy a fogyasztók hozzáférjenek a konnektivitás-szolgáltatások minimális készletéhez. A szolgáltatóval való szerződéskötés jogának azt kell jelentenie, hogy az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű, szociális díjszabási lehetőségekre vagy csomagokra jogosult fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy legalább helyhez kötött módon megfizethető, megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződést kössenek. A pénzügyi kockázatnak, például a számlák ki nem fizetése kockázatának a minimalizálása érdekében lehetővé kell tenni a szolgáltatók számára, hogy megfizethető egységekben előre kifizetett szolgáltatásokat kínáljanak.

(239)Az egyéni fogyasztók számára a megfizethetőségnek a szolgáltatóval való szerződéskötéshez való jogukon kell alapulnia. Más jogok, például a tételes számlázás, a szám megfelelő ideig történő rendelkezésre állása, valamint a kiadások nyomon követésének és ellenőrzésének képessége e rendeletben minden fogyasztó számára végfelhasználói jogok, és azokat az egyetemes szolgáltatás megfizethetőségére vonatkozó intézkedések előnyeit élvező fogyasztókra is alkalmazni kell.

(240)A fogyasztókat nem szabad kötelezni olyan szolgáltatások használatára, melyeket nem szeretnének igénybe venni, ezért biztosítani kell, hogy kérhessék a megfizethető egyetemes szolgáltatásnak a hangszolgáltatásokra való korlátozását.

(241)A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a fogyatékossággal élő fogyasztók számára biztosított lehetőségeket is magukban foglaló, megfizethető termékek és szolgáltatások piaca létrehozásának előmozdítására, ideértve az akadálymentes technológiákkal működő berendezéseket. Ez többek között az európai szabványokra való hivatkozással vagy az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti 53 követelmények végrehajtásának támogatásával érhető el. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell bevezetniük és konkrét intézkedéseket kell hozniuk például abban az esetben, ha a piac rendes gazdasági feltételek mellett nem kínál megfizethető termékeket és szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő fogyasztók számára. Az említett intézkedések között szerepelhet a fogyasztóknak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatás. A közvetítő szolgáltatások fogyatékossággal élő fogyasztókat terhelő költségének egyenlőnek kell lennie a hangszolgáltatások átlagköltségével.

(242)A közvetítő szolgáltatások olyan szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek kétirányú kommunikációt tesznek lehetővé különböző kommunikációs módokat (például írott szöveg, jelnyelv, beszéd) használó távoli végfelhasználók között, mégpedig azáltal, hogy – szokásosan emberi kezelő révén – biztosítják az átváltást az említett kommunikációs módok között. A valós idejű szöveg meghatározása az (EU) 2019/882 irányelvvel összhangban történik. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy kompenzálja az alaptarifa-opciókat vagy -csomagokat kínáló vállalkozásokat, például ha a rendelkezés méltánytalan pénzügyi terhet eredményez, biztosítania kell, hogy az ilyen intézkedés összeegyeztethető legyen a belső piaccal, beleértve a versenyszabályokat is.

(243)A megfelelő széles sávú internet-hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességgel rendelkező helyhez kötött vonali adatkapcsolat ma már szinte mindenhol elérhető, és azt az uniós polgárok többsége használja, a vezeték nélküli technológiákon alapuló szolgáltatások pedig még szélesebb körben elérhetők. A tagállamok között azonban különbségek vannak a megfelelő, helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatások városi és vidéki területeken való elérhetősége és megfizethetősége tekintetében.

(244)A piac vezető szerepet játszik az egyre nagyobb kapacitású hozzáférés rendelkezésre állásának biztosításában. Ahol a piac nem kellően erős ehhez, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alkalmazásánál elvileg költséghatékonyabbnak és kevésbé piactorzítónak bizonyulnak olyan egyéb közpolitikai eszközök a megfelelő internet-hozzáférés rendelkezésre állásának a támogatására, például az InvestEU program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által támogatott Európai Szélessávfejlesztési Alap keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök igénybevétele, a tagállamok által kezelt uniós közfinanszírozás felhasználása, nemzeti finanszírozás, valamint a rádióspektrum-használati jogok lefedettségére vonatkozó kötelezettségek előírása a széles sávú hálózatok kevésbé sűrűn lakott területeken történő kiépítésének támogatása érdekében. A közpolitikai intézkedések egyik célja lehet az is, hogy lehetővé tegyék a végfelhasználók számára olyan megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatások vásárlását, amelyeket egyébként nem vásárolnának meg, például adott esetben a havi díjak, a szokásos létesítési és csatlakozási költségek, a szükséges végberendezések vagy korlátozott mértékben az épületen belüli vezetékek (például ha azok a szolgáltatás nyújtásához szükségesek és ahhoz képest kiegészítő jellegűek) közvetlen támogatás vagy konnektivitási utalványok formájában történő finanszírozásával. Amennyiben egy tagállam e célból pénzügyi támogatást kíván nyújtani, biztosítania kell, hogy az ilyen intézkedés összeegyeztethető legyen a belső piaccal, beleértve a versenyszabályokat is.

(245)Biztosítani kell, hogy amennyiben a megfelelő értékelést követően – az illetékes hatóság által a hálózatkiépítés kapcsán végzett földrajzi felmérés eredményeit is figyelembe véve – bebizonyosodott, hogy egyes területeken sem a piaci, sem az állami beavatkozástól nem várható a tagállamok által meghatározott megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangszolgáltatásokat helyhez kötött módon biztosító kapcsolat szolgáltatása a fogyasztók, a mikrovállalkozások, a kisvállalkozások vagy a nonprofit szervezetek számára, akkor a tagállam kivételesen különböző szolgáltatókat vagy szolgáltatócsoportokat bízhasson meg e szolgáltatások nyújtásával az ország különböző érintett területein. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a földrajzi felmérésen túl szükség esetén további információkat is felhasználjanak annak megállapításához, hogy helyhez kötött módon milyen mértékben állnak rendelkezésre megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatások. Az említett további információk lehetnek a nemzeti szabályozó hatóságok számára a piacelemzési eljárás révén rendelkezésre álló adatok és a felhasználóktól gyűjtött adatok is. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatás elérhetőségét biztosító egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettséget a végfelhasználó elsődleges helyére vagy lakóhelyére korlátozzák.

(246)Amennyiben a megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítása érdekében – ha az ilyen szolgáltatás rendes kereskedelmi körülmények között vagy más közpolitikai eszközök révén nem biztosítható – egy tagállam úgy dönt, hogy egy vagy több vállalkozást bíz meg az ilyen rendelkezésre állásnak az ország egész területén vagy annak egy részén történő garantálásával, és e célból pénzügyi támogatást nyújt, biztosítania kell, hogy az ilyen intézkedés összeegyeztethető legyen a belső piaccal, beleértve a versenyszabályokat is.

(247)Az ország teljes területére vonatkozó területi lefedettség előírása a megbízáskor vélhetően kirekeszt vagy eltántorít bizonyos vállalkozásokat az egyetemes szolgáltatóként való minősítés kérésétől. Az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó, túlzottan hosszú vagy korlátlan idejű kötelezettség szintén kirekeszthet egyes szolgáltatókat. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy valamennyi szolgáltatót megbíz a megfizethető díjszabási lehetőségek vagy díjcsomagok biztosításával, csak egy vagy néhány szolgáltatót bízhat meg az egyetemes szolgáltatás rendelkezésreállási elemének biztosításával.

(248)Az egyetemes szolgáltatás körének fokozatos szűkülését követően az egyetemes szolgáltatási rendszer keretében tovább folytatódott a nyilvános távbeszélő- és telefonkönyv-szolgáltatás, valamint a tudakozószolgálatok fokozatos megszüntetése. Ez elavulttá teszi az (EU) 2018/1972 irányelvnek a meglévő egyetemes szolgáltatások státuszára vonatkozó, az (EU) 2018/1972 irányelv hatályán kívül eső rendelkezéseit.

(249)A megfelelő internet-hozzáférési és a hangszolgáltatások megfizethetősége összefügg a használati kiadások, valamint a használat egyéb szolgáltatásokhoz hasonlított viszonylagos költsége tekintetében a felhasználók tudomására jutó információkkal, valamint azzal, hogy a fogyasztóknak mennyire van módjuk a kiadásaik ellenőrzésére. A megfizethető egyetemes szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a feljogosított fogyasztók számára biztosított ezen lehetőségek közé tartozik a fogyasztóknak biztosított lehetőség bizonyos hívások, pl. emelt díjas szolgáltatásokhoz kapcsolódó emelt díjú hívások szelektív letiltására, a kiadásaik előrefizetés útján történő ellenőrzésére, és az előre fizetendő csatlakozási díj beszámítására.

(250)A számlák tartósan késedelmes fizetésének vagy nem fizetésének eseteit kivéve a megfizethető díjakra jogosult fogyasztókat a jogvita rendezéséig védeni kell attól, hogy kifizetetlen számla miatt azonnal lekapcsolják őket a hálózatról, és különösen az emelt díjas szolgáltatásokra vonatkozó nagy számlákkal összefüggő jogviták esetében a fogyasztók számára továbbra is hozzáférést kell biztosítani az alapvető hangszolgáltatásokhoz és a minimális szintű internet-hozzáférési szolgáltatáshoz.

(251)A stabilitás biztosítása és az egyetemes szolgáltatás megszervezésére és finanszírozására vonatkozó ágazatspecifikus szabályokról az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra alkalmazandó jogi keretre való fokozatos átállás támogatása érdekében ez nem érintheti a tagállamokban az egyetemes szolgáltatás nyújtására az (EU) 2018/1972 irányelv alapján már kijelölt vállalkozásokat, feltéve, hogy azok e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapot megelőzően hatályban voltak. Jogállásukat az ilyen megjelölések lejártáig fenn kell tartaniuk, feltéve, hogy a szolgáltatások vagy hasonló szolgáltatások a szokásos kereskedelmi feltételek mellett nem állnak rendelkezésre.

(252)A jövőbeli társadalmi, gazdasági és technológiai fejlemények – többek között az optikai szálas hálózatokra való átállás – megváltoztathatják az egyetemes szolgáltatás rendelkezésre állásának vagy megfizethetőségének szükségességét. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) ezért nyomon kell követnie a megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatások elérhetőségét és megfizethetőségét a tagállamokban, és véleményt kell közzétennie, amely tartalmazza az ilyen fejlemények e rendelet rendelkezései gyakorlati alkalmazására gyakorolt hatásának értékelését. A BEREC véleménye figyelembe veheti a tagállamok által az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók számára a rézvezeték-lekapcsolással összefüggésben elfogadott esetleges biztosítékokat. A Bizottságnak – figyelembe véve a BEREC véleményét – jelentést kell benyújtania, különösen azzal a céllal, hogy javaslatot tegyen az egyetemes szolgáltatás elérhetőségére vagy megfizethetőségére vonatkozó szabályok hatályának módosítására vagy újrafogalmazására.

(253)Az (EU) 2015/2120 rendelet közös szabályokat állapított meg az internet-hozzáférési szolgáltatások nyújtása során a forgalom tekintetében egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmód és a kapcsolódó végfelhasználói jogok biztosítása érdekében, és célja a végfelhasználók védelme, valamint ezzel egyidejűleg az innováció motorját jelentő internetes ökoszisztéma folyamatos működésének garantálása volt.

(254)Az elektronikus hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozó európai szabályozási keret e rendeletben történő jelenlegi átalakítása alkalmat kínál az (EU) 2015/2120 rendeletben foglalt, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedésekre vonatkozó rendelkezések e rendeletbe történő összevonására anélkül, hogy ez érintené az internet-hozzáférési szolgáltatások nyújtása során a forgalom tekintetében egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmód alapelveit, valamint a végfelhasználóknak az általuk választott információkhoz és tartalmakhoz való hozzáféréshez és azok terjesztéséhez, az általuk választott alkalmazások és szolgáltatások igénybevételéhez és nyújtásához, valamint az általuk választott végberendezések használatához való jogát.

(255)Az (EU) 2015/2120 rendelet végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett második bizottsági jelentés megerősítette, hogy a nyílt internet-hozzáférést szabályozó elvek továbbra is megfelelnek a célnak, és megfelelő egyensúlyt teremtenek a végfelhasználók védelme és a technológiai fejlődés lehetővé tétele között. Tekintettel azonban a hálózatépítési technológiák 2015 óta bekövetkezett jelentős fejlődésére, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett specializált üzleti szolgáltatásokat kell nyújtani. Ezek a specializált üzleti szolgáltatások egyre inkább az adatközpontok összekapcsolására, a pereminformatika biztosítására és az MI-szolgáltatásokra irányuló hálózati kínálat szerves részévé válnak. Az alacsony késleltetési idő és a garantált szolgáltatásminőség biztosítása a specializált üzleti szolgáltatások alapvető jellemzői. A kritikus kormányzati szolgáltatásokat is kiemelt szolgáltatásnak kell tekinteni annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok kielégítsék a biztonsági és védelmi igények – például a felderítés, a reagálás és a mobilitás – iránti megnövekedett keresletet. Jóllehet a BEREC felhatalmazással rendelkezik arra, hogy iránymutatásokat adjon ki a nemzeti szabályozó hatóságok általi következetes végrehajtás támogatása érdekében, további uniós szintű iránymutatásra lehet szükség a kialakulóban lévő szolgáltatások és technológiák harmonizált megközelítésének biztosításához, beleértve a hálózatszeletelést, a kísérleti szolgáltatásokat és a differenciált ipari felhasználási eseteket. A Bizottság arra való felhatalmazásának, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon el a specializált szolgáltatások megvalósításáról, ezért az egész Unióban hozzá kell járulnia a jogbiztonsághoz és a szabályozási koherenciához azáltal, hogy egyértelmű kritériumokat határoz meg a megfelelésre vonatkozóan, beleértve többek között a szolgáltatásminőségi paramétereket vagy az általános internet-hozzáférési szolgáltatások tekintetében biztosítandó minimális szinteket. Az ilyen végrehajtási jogi aktusnak ki kell egészítenie a BEREC iránymutatásait, támogatnia kell a keret egységes alkalmazását, és ösztönöznie kell a fejlett konnektivitás-szolgáltatásokba és különösen a vállalkozások közötti szegmensbe történő beruházásokat és innovációt, ezáltal erősítve az Unió digitális gazdaságának versenyképességét, valamint biztosítva a kritikus kormányzati szolgáltatások rangsorolását.

(256)Az uniós szintű összehasonlíthatóság előmozdítása és a megfeleléssel járó költségek csökkentése érdekében indokolt, hogy a BEREC iránymutatásokat fogadjon el az internet-hozzáférési szolgáltatások releváns szolgáltatásminőségi paramétereiről, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak más illetékes hatóságokkal koordinálva messzemenően figyelembe kell venniük a végfelhasználói jogokkal kapcsolatos szolgáltatásminőségi kötelezettségek érvényesítése során. Az internet-hozzáférési szolgáltatásokra vonatkozó iránymutatásaiban a BEREC-nek az európai és nemzetközi szabványügyi testületek által kiadott szabványok és műszaki előírások figyelembevételével meg kell határoznia a szerződésekre vonatkozó tájékoztatási követelmények és az átláthatóság érdekében közzéteendő információk céljából mérendő szolgáltatásminőségi paramétereket. A paramétereknek magukban kell foglalniuk legalább az internet-hozzáférési szolgáltatások nyomonkövetési mechanizmusának paramétereit, a fogyatékossággal élő végfelhasználókra vonatkozó releváns paramétereket, az internet-hozzáférési szolgáltatókkal kötött szerződésekhez szükséges információk sebességére, valamint a közzéteendő információkra, a késleltetésre, a késleltetésingadozásra és a csomagvesztésre előírt információk szerinti le- és feltöltési sebességeket. A fogyatékossággal élő végfelhasználókra vonatkozó releváns paramétereknek a személyközi hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó paramétereket is magukban kell foglalniuk.

(257)A végfelhasználók védelmével kapcsolatos szabályok eltérő végrehajtása miatt jelentős belső piaci akadályok keletkeztek, amelyek mind az elektronikus hírközlési szolgáltatókra, mind a végfelhasználókra hatást gyakorolnak. Ezen akadályok csökkentése érdekében az egész Unióban azonos, magas szintű egységes védelmet biztosító szabályokat kell alkalmazni. Az e rendelet hatálya alá tartozó végfelhasználói jogok teljes, kalibrált harmonizációja jelentősen javítaná a jogbiztonságot mind a végfelhasználók, mind az elektronikus hírközlési szolgáltatók szempontjából, és egyúttal jelentősen csökkentené a piacra lépés akadályait és a szabályok fragmentációjából eredő, szükségtelen megfelelési terhet. A teljes harmonizáció hozzájárul a belső piac működése előtt álló azon akadályok megszüntetéséhez, amelyek a végfelhasználók jogaira vonatkozó azon tagállami rendelkezésekből fakadnak, amelyek ugyanakkor védik a nemzeti szolgáltatókat a más tagállamokból származó versenytársakkal szemben. A végfelhasználók jogainak teljes harmonizációja növeli bizalmukat a belső piac iránt, mivel az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor egyformán magas szintű védelemben részesülnek, akár saját tagállamukban tartózkodnak, akár más tagállamokban élnek, dolgoznak vagy utaznak.

(258)A szerződések a végfelhasználók számára az információ átláthatóságát és a jogbiztonságot garantálják. Versenykörnyezetben a legtöbb szolgáltató a kereskedelmi hasznosság miatt szerződéseket köt ügyfeleivel. A szerződésekre vonatkozó tájékoztatási követelményekkel kapcsolatos kötelezettségek az internet-hozzáférési szolgáltatásokra és a személyközi hírközlési szolgáltatásokra terjednek ki. A teljes egészében vagy nagyrészt jeltovábbításból álló szolgáltatásokat, például a gépek közötti szolgáltatásokhoz használt átviteli szolgáltatásokat nem érintik a szerződésekre vonatkozó kiegészítő tájékoztatási követelmények. A tájékoztatási követelmények – amelyeket a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 54 is előírhat – nem vonhatják maguk után a szerződéskötést megelőző és a szerződéses dokumentumokban szereplő információk megkettőzését. Az ezen irányelv szerint nyújtott releváns tájékoztatást – beleértve azt az esetet is, amikor tájékoztatási követelmények szigorúbbak, illetve részletesebbek – úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a 2011/83/EU irányelv szerinti megfelelő követelményeknek is. Ezen túlmenően az elektronikus hírközlő hálózatokkal és hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói ügyletekre a meglévő uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok, különösen a 93/13/EGK tanácsi irányelv 55 és a 2011/83/EU irányelv szerződésekre vonatkozó követelményei alkalmazandók. A személyes adatok kezelésére az adatvédelemről szóló (EU) 2016/679 rendelet alkalmazandó.

(259)A végfelhasználók védelmével kapcsolatos néhány olyan rendelkezést, amelyek kizárólag a fogyasztókra alkalmazandók – nevezetesen a szerződések adataira, a szerződések maximális időtartamára és a csomagokra vonatkozó rendelkezések –, nem csupán a fogyasztók, hanem a mikrovállalkozások, valamint az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott nonprofit szervezetek esetében is alkalmazni kell. Az említett kategóriákba tartozó vállalkozások és szervezetek tárgyalási pozíciója hasonló a fogyasztókéhoz, és ezért a fogyasztókkal azonos szintű védelmet kell élvezniük, kivéve abban az esetben, ha kifejezetten lemondanak ezen jogukról. Az e rendeletben a szerződések adataival kapcsolatban foglalt kötelezettségeket – beleértve a 2011/83/EU irányelvben szereplő, e rendeletben említett kötelezettségeket is – attól függetlenül kell alkalmazni, hogy sor került-e fizetésre, illetve hogy az ügyfélnek mekkora összeget kell fizetnie. A szerződések adataival kapcsolatos kötelezettségeket, így a 2011/83/EU irányelvben meghatározott kötelezettségeket is automatikusan alkalmazni kell a mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek esetében, hacsak azok úgy nem döntenek, hogy egyéni szerződési feltételekről állapodnak meg az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal. A mikrovállalkozásokkal, valamint a nonprofit szervezetekkel ellentétben a nagyobb vállalkozások általában erősebb tárgyalási pozícióval bírnak, ezért nem függenek ugyanazoktól a szerződéses tájékoztatási követelményektől, mint a fogyasztók. A nagyobb vállalkozások számára is fontos, szolgáltatóváltásra és számhordozhatóságra vonatkozó rendelkezéseket továbbra is minden végfelhasználó esetében alkalmazni kell. A nonprofit szervezetek olyan jogalanyok, amelyek nem termelnek nyereséget tulajdonosaik, illetve tagjaik számára. A nonprofit szervezetek jellemzően jótékonysági szervezetek vagy egyéb közhasznú szervezetek. Ennélfogva a hasonló helyzetüknél fogva jogosnak tekinthető, hogy az ilyen szervezetek a végfelhasználói jogok tekintetében ugyanolyan megítélés alá essenek, mint az e rendelet szerinti mikrovállalkozások. Ezenkívül az egyetemes szolgáltatáson alapuló, megfizethető díjakra jogosult fogyasztók ugyanolyan szintű védelemre jogosultak, mint az összes többi fogyasztó.

(260)Az elektronikus hírközlési ágazat sajátosságai a horizontális szerződési szabályokon túl megkövetelik néhány további, a végfelhasználókat védő előírás alkalmazását. A végfelhasználókat többek között tájékoztatni kell a kínált szolgáltatások minőségéről, az ajánlatok és a szerződésbontás feltételeiről, az alkalmazandó díjcsomagokról és a különleges árképzési feltételek alá tartozó termékek díjairól. Ez az információ az internet-hozzáférési szolgáltatásokat és nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetőkre vonatkozik. A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal szemben nem lehet a szerződésekre vonatkozó tájékoztatási követelményeket támasztani, amennyiben a szolgáltató, illetve a kapcsolt vállalkozások vagy személyek sem közvetlenül, sem közvetetten nem részesülnek semmilyen díjazásban az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásáért, mint például ha egy egyetem a campusa területén díjmentes hozzáférést biztosít a látogatók számára a WiFi-hálózatához anélkül, hogy azért bármilyen díjazásban részesülne akár a felhasználók részéről, akár reklámbevételekből. Ez nem érintheti az uniós adatvédelmi jog szerinti tájékoztatási követelményeket.

(261)Fontos az előírt lényeges információkat egyszerű és érthető formában, a szerződéskötés előtt megadni, mégpedig tartós adathordozón, vagy ha ez nem lehetséges, a tartós adathordozóra vonatkozó, a 2011/83/EU irányelvben meghatározott fogalommeghatározás vagy követelmények sérelme nélkül egy, a szolgáltató által a felhasználó tájékoztatása mellett rendelkezésre bocsátott olyan dokumentumban, amely a fogyasztók által széles körben használt eszközökön könnyen letölthető, megnyitható és tanulmányozható. A szolgáltatóknak továbbá az alapvető szerződési feltételek összefoglalását is rendelkezésre kell bocsátaniuk. A szerződéskötést megelőző tájékoztatásnak, továbbá az összefoglalónak a végleges szerződés szerves részét kell képeznie. A szerződés-összefoglalónak tömörnek és könnyen olvashatónak kell lennie, lehetőleg ne legyen hosszabb egy A4-es oldalnál, vagy több különböző szolgáltatás egyetlen szerződésbe foglalása esetén legfeljebb három A4-es oldalnál. A technológiai, társadalmi és piaci fejleményekre való reagálás és a megfelelési költségek csökkentése érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az ilyen szerződés-összefoglalók szolgáltatók általi használatára vonatkozóan, az e rendeletben meghatározott tájékoztatási követelmények fő elemeivel összhangban.

(262)A szolgáltató biztonsággal kapcsolatos, érdemi kötelezettségének sérelme nélkül a szerződésnek meg kell határoznia, hogy a szolgáltató milyen intézkedéseket tehet a biztonsági eseményekkel, fenyegetésekkel és sebezhető pontokkal kapcsolatban. A szerződésben továbbá meg kell határozni az abban az esetben igénybe vehető kompenzációs és visszatérítési lehetőségeket, ha a szolgáltató nem megfelelő módon reagál egy biztonsági eseményre, beleértve azt, ha a szolgáltató felé jelzett biztonsági eseményre a szoftverek vagy hardverek olyan ismert sebezhetőségei miatt kerül sor, amelyekre a gyártó vagy a fejlesztő ugyan adott ki hibajavító csomagot, de azt a szolgáltató nem alkalmazta, és nem hozott semmilyen egyéb, megfelelő védintézkedést.

(263)A nyílt internet-hozzáférés biztosításáról szóló rendelkezéseket ki kell egészíteni a végfelhasználókra vonatkozó olyan hatékony rendelkezésekkel, amelyek különösen az internet-hozzáférési szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, és lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy megalapozott döntést hozzanak. Az internet-hozzáférési szolgáltatóknak egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára arról, hogy az alkalmazott forgalomszabályozási gyakorlatok milyen módon befolyásolhatják az internet-hozzáférési szolgáltatás minőségét, a fogyasztók magánéletének és személyes adatainak védelmét, valamint arról, hogy az általuk előfizetett internet-hozzáférési szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások milyen módon befolyásolhatják az internet-hozzáférési szolgáltatások minőségét és elérhetőségét. Annak érdekében, hogy a fogyasztók ilyen helyzetekre fel legyenek készülve, az internet-hozzáférési szolgáltatóknak a szerződésben tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról a sebességről, amelyet ténylegesen biztosítani tudnak. A normális körülmények között rendelkezésre álló sebesség alatt azt a sebességet kell érteni, amelyet a végfelhasználó a szolgáltatáshoz való hozzáférés során a legtöbb esetben elvárhat. Az internet-hozzáférési szolgáltatóknak arról is tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára, hogy a nemzeti jogszabályok milyen korrekciós lehetőségeket biztosítanak abban az esetben, ha a szolgáltató nem tudja biztosítani az elvárt teljesítményt. A szolgáltatás tényleges sebessége és a szerződésben megjelölt teljesítmény közötti jelentős és folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő eltérés – amennyiben az eltérés tényét a nemzeti szabályozó hatóság által tanúsított nyomonkövetési mechanizmus keretében állapították meg – hibás teljesítésnek minősül a nemzeti jogszabályok által a fogyasztó számára biztosított korrekciós lehetőségek megállapítása szempontjából. A módszertant a BEREC iránymutatásaiban kell meghatározni.

(264)A végfelhasználók gyakran nincsenek tisztában fogyasztási szokásaik árával, vagy nehezen becsülik fel azt, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével mennyi időt töltöttek, és annak során mekkora adatforgalmat bonyolítanak le. A nagyobb fokú átláthatóság és a hírközlési kiadásaik jobb kontrollálhatósága érdekében a végfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani olyan eszközöket, amelyekkel valós időben nyomon követhetik fogyasztásukat. Ezenfelül a „számlasokkal” szembeni védelem érdekében a szolgáltatóknak ingyenes figyelmeztetéseket kell kiadniuk szokatlan fogyasztási szokások vagy túlzott fogyasztás észlelése esetén, többek között az emelt díjas szolgáltatásokkal és az egyedi díjszabási feltételek hatálya alá tartozó egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az internet-hozzáférés használatára vonatkozó tételes számlákon csak a kapcsolódások időpontját és időtartamát, valamint a kapcsolati idő során fogyasztott mennyiséget kell feltüntetni, nem szabad azonban feltüntetni, hogy az egyes kapcsolati idők során a fogyasztók mely weboldalakat látogatták meg, és mely internetes végpontokhoz csatlakoztak. Az (EU) 2018/1972 irányelv értelmében a tagállamok biztosítani tudták, hogy az illetékes hatóságok – adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva – kötelezhessék az internet-hozzáférési szolgáltatásokat vagy nyilvánosan elérhető számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat az (EU) 2018/1972 irányelvben foglalt további eszközök egészének vagy egy részének rendelkezésre bocsátására. A tagállamoknak lehetőségük volt arra is, hogy a magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében bővítsék az eszközök listáját. Ezeket a további eszközöket az egyetemes szolgáltatások azon fogyasztói számára kell elérhetővé tenni, akik élvezik a megfizethetőséget biztosító intézkedések előnyeit. Emellett adott esetben a tételes számlázás és bizonyos költségellenőrzési intézkedések olyan kötelező eszközök, amelyeket minden fogyasztó számára díjmentesen kell biztosítani. A tagállamok nem vezethetnek be a nemzeti jogukba a további eszközökre vonatkozó egyéb eltérő követelményeket. Mindazonáltal a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy fenntartsák az említett eszközökre vonatkozó, az (EU) 2018/1972 irányelvben meghatározott rendelkezéseket, beleértve azokat az eszközöket is, amelyek előírják a szolgáltatók számára, hogy további információkat szolgáltassanak a fogyasztási szintről, és ideiglenesen megakadályozzák az érintett szolgáltatás pénzügyi vagy mennyiségi korlátot meghaladó további használatát.

(265)Az ajánlatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos átlátható, naprakész és összehasonlítható információk megléte a több szolgáltató versenyén alapuló piacokon alapvetően fontos elem a fogyasztók számára. A szolgáltatások fogyasztói számára lehetővé kell tenni, hogy könnyen hozzáférhető formában közzétett információk alapján egyszerű módon összehasonlíthassák a piacon kínált különféle szolgáltatások árait. Annak érdekében, hogy könnyen össze tudják hasonlítani az árakat és a szolgáltatásokat, az internet-hozzáférési szolgáltatóknak vagy a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak a nagyobb átláthatóság érdekében információkat kell közzétenniük, beleértve a díjszabásokat, a szolgáltatás minőségét, a biztosított végberendezésekre vonatkozó feltételeket és más releváns információkat. A vállalkozások jellemzően a megtárgyalt szerződési feltételekre támaszkodnak, és nem függenek az ajánlatok ugyanazon közzétételi követelményeitől, mint a fogyasztók.

(266)Előfordulhat, hogy azok a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, amelyek kötelesek segélyhívási célú kommunikáción keresztül hozzáférést biztosítani a készenléti segélyszolgálatokhoz, kivételes körülmények között, nevezetesen a műszaki megvalósíthatóság hiánya miatt nem tudnak hozzáférést biztosítani a készenléti segélyszolgálatokhoz vagy a hívó helyéhez, illetve egyikhez sem. Ilyen esetben a szerződésben erről megfelelően tájékoztatni kell a fogyasztót. Ezeknek a szolgáltatóknak erről egyértelmű és átlátható információkat kell nyújtaniuk a fogyasztóik számára az eredeti szerződésben, majd az információkat – például a számlákon – naprakésszé kell tenniük a készenléti segélyszolgálatokhoz való hozzáférés biztosításában bekövetkező bármilyen változás esetén. Ezeknek az információknak magukban kell foglalniuk a területi lefedettség esetleges korlátairól szóló tájékoztatást a hírközlési szolgáltatás tervezett műszaki üzemi jellemzői és a rendelkezésre álló infrastruktúra alapján. Amennyiben a szolgáltatást nem adott minőségű szolgáltatás nyújtására beállított kapcsolaton keresztül nyújtják, tájékoztatást kell nyújtani arról is, hogy az olyan kapcsolaton keresztül nyújtott szolgáltatásokhoz képest mennyire megbízható az elérhetőség és a hívó helyére vonatkozó információ, figyelembe véve az aktuális műszaki és minőségi követelményeket, valamint az e rendeletben meghatározott szolgáltatásminőségi paramétereket.

(267)Mivel a végfelhasználóknak egyre több lehetőségük van arra, hogy fejlett digitális – magán- vagy nyilvános – keresőeszközök segítségével keressék meg és hasonlítsák össze az ajánlatok széles körét, az összehasonlító eszközök érintett illetékes hatóságok általi kötelező rendelkezésre bocsátása kevésbé releváns. Az összehasonlító eszközök, például a weboldalak hatékony eszközök lehetnek ahhoz, hogy a végfelhasználók felmérjék a rendszeresen fizetendő, illetve fogyasztáson alapuló díj közvetlen megfizetése ellenében nyújtott internet-hozzáférési szolgáltatásokat és személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó különböző szolgáltatók erősségeit, és – többek között az árak, díjak és minőségi jellemzők összehasonlításával – részrehajlástól mentes információkhoz jussanak egy helyen. Az illetékes hatóságok az eszköz szolgáltatójának kérésére tanúsíthatják ezeket az eszközöket annak érdekében, hogy azok működési szempontból függetlenek legyenek a szolgáltatóktól, és a keresési találatokat illetően egyetlen szolgáltató se részesüljön kedvező elbánásban.

(268)A versenykörnyezet nyújtotta előnyök teljes mértékű kihasználása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók a tények ismeretében választhassanak, és szolgáltatót válthassanak, amikor számukra az a legelőnyösebb. Alapvető annak biztosítása, hogy ennek során ne ütközzenek jogi, műszaki vagy gyakorlati akadályokba – beleértve a szerződéses feltételeket, eljárásokat és díjakat. Ez nem zárja ki, hogy a szolgáltatók észszerű szerződéses minimum időtartamot határozzanak meg a fogyasztói szerződésekben, amely nem lehet több 24 hónapnál. A tagállamok számára mindazonáltal lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a nemzeti körülmények, például a verseny intenzitása és a hálózati beruházások stabilitása fényében ennél rövidebb maximális időtartamot megállapító rendelkezéseket tartsanak fenn, továbbá lehetővé tegyék a fogyasztók számára, hogy a szerződés időtartamán belül költségmentesen más díjcsomagot válasszanak vagy a szerződést felmondják. Az elektronikus hírközlési szolgáltatási szerződéstől függetlenül a fogyasztók számára vonzóbb és kedvezőbb lehet, ha a fizikai összeköttetések tekintetében ennél hosszabb a visszatérítési időszak. Az ilyen fogyasztói kötelezettségvállalások fontosak lehetnek gigabites hálózatok egészen vagy csaknem a végfelhasználó felhasználási helyéig történő kiépítésének ösztönzésében, ami elképzelhető keresletaggregáló felhasználói csoportok révén is, csökkentve a hálózatüzemeltetők által vállalt kezdeti alkalmazási kockázatokat. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatói közötti váltás jogát mindazonáltal nem korlátozhatja a fizikai összeköttetésre vonatkozó szerződésben előírt visszatérítési időszak, és ezek a szerződések nem terjedhetnek ki a végberendezésekre vagy az internet-hozzáférést lehetővé tevő berendezésekre, például a készülékekre, útválasztókra vagy modemekre. Biztosítani kell, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek mindazok a szervezetek, köztük üzemeltetők, amelyek gigabites fizikai összeköttetéseknek egy végfelhasználó felhasználási helyéig történő kiépítését finanszírozzák, beleértve azt az esetet is, amikor a finanszírozás részletfizetéses szerződésen alapul. A szerződések időtartamával kapcsolatos kötelezettségeket alkalmazni kell a mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek esetében, hacsak azok úgy nem döntenek, hogy egyéni szerződési feltételekről állapodnak meg az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal. A mikrovállalkozásokkal ellentétben a nagyobb vállalkozások általában erősebb tárgyalási pozícióval bírnak, ezért nem függenek a szerződés időtartamára vonatkozó ugyanazon követelményektől, mint a fogyasztók. A szerződés felmondására vonatkozó kötelezettségeket a mikrovállalkozásokra, a kisvállalkozásokra, a középvállalkozásokra és a nonprofit szervezetekre is alkalmazni kell, kivéve, ha az elektronikus hírközlési szolgáltatóval egyéni szerződési feltételekről kívánnak tárgyalni.

(269)Az elektronikus hírközlési szolgáltatási szerződések automatikusan meghosszabbíthatók. Ezekben az esetekben a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy az eredeti szerződés időtartamának lejártát követően költségmentesen felmondhassák a szerződést.

(270)A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásoktól eltérő nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói által a szerződéses feltételek tekintetében javasolt, a fogyasztó javát nem szolgáló módosítások – úgymint a díjak, a díjcsomagok, az adatforgalmi korlátozások, az adatátviteli sebességek, a lefedettség vagy a személyes adatok uniós adatvédelmi jogszabályok szerinti, a hozzájáruláson kívül más, jogszerű alapon történő kezelésének megváltozása – feljogosítják a fogyasztót a szerződés költségmentes felmondására, még akkor is, ha e módosítások kedvező változásokkal járnak együtt. A szerződéses feltételek szolgáltató általi módosítása ezért fel kell, hogy jogosítsa a fogyasztót a szerződés felmondására, kivéve, ha önmagában véve minden egyes módosítás a fogyasztó javát szolgálja, vagy a módosítások pusztán adminisztratív jellegűek – mint például amilyen a szolgáltató címének a megváltozása – és nincsenek kedvezőtlen hatással a fogyasztóra nézve, illetve ha a módosításokat a jogszabályokban vagy a szabályozásban bekövetkező módosítások kifejezetten szükségessé teszik – például, ha uniós vagy nemzeti jogszabályok a szerződések vonatkozásában új tájékoztatási követelményeket írnak elő. Objektív kritériumok alapján kell értékelni annak kérdését, hogy egy módosítás kizárólag a fogyasztó javát szolgálja-e. A fogyasztónak a szerződés felmondásához való joga csak akkor vonható meg, ha a szolgáltató bizonyítani tudja, hogy minden szerződéses módosítás kizárólag a fogyasztó javát szolgálja vagy pusztán adminisztratív jellegű, és nem érinti kedvezőtlenül a fogyasztót.

(271)Amennyiben a szerződés szerves részét képezi egy jogszerű árindexálási záradék, amelyet az olyan szerződésekre vonatkozó tájékoztatási követelményeknek megfelelően határoznak meg, amelyek előírják az ár jogszerű megváltoztatására szolgáló módszer leírását, annak végrehajtása nem a szerződéses feltételek megváltozását, hanem egy meglévő szerződéses rendelkezés alkalmazását jelentené, amennyiben a záradék összhangban van az uniós és a nemzeti joggal.

(272)A fogyasztókat egy tartós adathordozón keresztül értesíteni kell a szerződéses feltételek bárminemű módosításáról. A szerződés felmondására vonatkozó rendelkezések nem sérthetik az uniós vagy nemzeti jogszabályok azon egyéb rendelkezéseit, amelyek azokra az indokokra vonatkoznak, amelyek alapján a szolgáltató vagy a fogyasztó felmondhatja a szerződést, vagy megváltoztathatja a szerződéses feltételeket.

(273)A végberendezések tekintetében a fogyasztói szerződésnek ki kell térnie a berendezés használatára vonatkozó, a szolgáltató által meghatározott összes feltételre – amennyiben az ilyen feltételeket a nemzeti jogszabályok nem tiltják –, például a mobil eszközök nem kártyafüggetlen voltára, valamint a szerződés (akár a meghatározott lejárati időpontban, akár előtte történő) megszűnésekor esedékes díjakra, ideértve a készülék megtartásával kapcsolatos költségeket is. Ha a fogyasztó úgy dönt, hogy megtartja a szerződés megkötésekor a szerződéssel együtt kedvezményesen biztosított végberendezést, a fogyasztó által fizetendő bármely kompenzáció összege nem haladhatja meg a végberendezésnek a szerződés megkötésekor érvényes érték alapján kiszámított időarányos maradványértékét vagy a szolgáltatási díjnak a szerződés lejáratáig fennmaradó részét, az alacsonyabb összeget alapul véve. A szolgáltatónak legkésőbb a kompenzáció kifizetését követően a végberendezés más hálózatokon való használatára vonatkozó bármilyen korlátozást díjmentesen meg kell szüntetnie.

(274)A legalább internet-hozzáférési szolgáltatásokat vagy nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat és mellette más szolgáltatásokat, például nyilvánosan elérhető, számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat, lineáris műsorszolgáltatásokat, valamint gépek közötti szolgáltatásokat vagy végberendezéseket kínáló csomagok egyre elterjedtebbé válnak, és fontos elemei a versenynek. E rendelet alkalmazásában csomagnak minősül az olyan szolgáltatásegyüttes, amelynek elemeit ugyanazon szolgáltató ugyanazon szerződés vagy egymással szorosan összefüggő vagy kapcsolódó szerződések keretében nyújtja vagy értékesíti. Jóllehet ezek a csomagok sokszor előnyösek a fogyasztók szempontjából, megnehezíthetik, illetve költségessé tehetik a szolgáltatóváltást, és a vevők szerződéses foglyul ejtését idézhetik elő. Amennyiben az egy csomag részét képező különböző szolgáltatásokra vagy a végberendezésre a végberendezések megszerzése tekintetében a szerződés felmondásához és a szolgáltatóváltáshoz vagy a szerződéses kötelezettségekhez kapcsolódó eltérő szabályok vonatkoznak, ténylegesen sérül a fogyasztóknak e rendelet szerinti joga ahhoz, hogy a csomag egyes részei vagy egésze tekintetében más szolgáltató által kínált szolgáltatásra váltsanak. E rendelet néhány alapvető – a szerződés-összefoglaló adataira, az átláthatóságra, a szerződés időtartamára és felmondására, valamint a szolgáltatóváltásra vonatkozó – rendelkezését ezért a csomag minden elemére alkalmazni kell, ideértve a végberendezést, az olyan egyéb szolgáltatásokat, mint a digitálistartalom-szolgáltatás vagy a digitális szolgáltatások, és azokat az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, amelyek nem tartoznak közvetlenül e rendelkezések hatálya alá. Az önálló szolgáltatásként nyújtott vagy értékesített adott elektronikus hírközlési szolgáltatásra alkalmazandó valamennyi végfelhasználói kötelezettséget akkor is alkalmazni kell, ha az legalább internet-hozzáférési szolgáltatást vagy nyilvánosan elérhető számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást tartalmazó csomag részét képezi. Az egyéb szerződéses elemek, úgymint a szerződés megszegése esetén hozható korrekciós intézkedések tekintetében a csomag megfelelő elemére vonatkozó szabályok az irányadók, például az áruk értékesítésére vagy a digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések szabályai. A legalább internet-hozzáférési szolgáltatást vagy nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást kínáló csomag bármely elemének a megfelelőség hiánya vagy a szolgáltatás elmulasztása miatti, a szerződésben rögzített időtartam lejárta előtti felmondásához fűződő jog ugyanakkor azt kell, hogy jelentse, hogy a fogyasztó jogosult arra, hogy felmondja a csomag összes elemét. Annak érdekében, hogy fennmaradjon a fogyasztók számára annak lehetősége, hogy könnyen szolgáltatót váltsanak, az sem engedhető meg, hogy egy fogyasztó az eredeti szerződési időtartam szerződés szerinti de facto meghosszabbodása miatt ne válthasson szolgáltatót.

(275)A szolgáltatóváltás lehetősége alapvető a hatékony verseny és a versenykörnyezet kialakulásához. A szolgáltatóváltásra vonatkozó átlátható, pontos és kellő időben elérhető információk erősítik a végfelhasználók szolgáltatóváltásba vetett bizalmát, és növelik a hajlandóságukat arra, hogy e versenyt serkentő folyamatban aktívan részt vegyenek. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a szolgáltatások folyamatosságát, hogy a végfelhasználók a szolgáltatás kimaradásának kockázata nélkül, és amennyiben ez technikailag lehetséges, az általuk kért napon válthassanak szolgáltatót. Kivételes körülmények között előfordulhat, hogy a szolgáltatóváltás objektív technikai okokból nem lehetséges, például olyan helyzetekben, amikor a végberendezés biztonságos működése vagy integritása egyébként veszélybe kerülne. Ez lehet a helyzet a végberendezésekbe beépített, a gépek közötti szolgáltatások továbbítására és internet-hozzáférésre egyaránt használatos SIM-kártyák vagy eSIM-kártyák esetében. Példaként említhető egy olyan autó, amelyben ugyanazt az eSIM-kártyát használják az autó gépjárműszoftverének frissítésére, valamint a szórakoztató- és információs rendszerhez való internet-hozzáférésre.

(276)A számhordozhatóság alapvetően fontos tényező egy versengő elektronikus hírközlési piacon a fogyasztók rendelkezésére álló választék és a hatékony verseny előmozdítása szempontjából. Azok a végfelhasználók, akik ezt kérik, a szolgáltatótól függetlenül a szolgáltatóváltás során korlátozott időre megtarthatják hívószámaikat. A szolgáltatóváltásról és a számhordozhatóságról szóló rendelkezések nem terjednek ki a helyhez kötött és nem helyhez kötött nyilvános telefonhálózati csatlakozások közötti eszköz szolgáltatására.

(277)A számhordozhatóság hatását jelentősen erősíti, ha átlátható díjszabási tájékoztatás áll rendelkezésre mind a számukat hordozó végfelhasználók számára, mind pedig a számukat hordozó végfelhasználókat hívó végfelhasználók számára. A nemzeti szabályozó hatóságoknak – amennyiben megvalósítható – a számhordozhatóság alkalmazásának részeként meg kell könnyíteniük a díjszabások megfelelő átláthatóságát.

(278)Annak biztosítása keretében, hogy a számhordozhatóság szolgáltatásához kapcsolódó összekapcsolási árak képzése költségalapú legyen, lehetővé kell tenni a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy figyelembe vehessék az összehasonlítható piacokon alkalmazott árakat is.

(279)A számhordozhatóságot minimális határidőn belül kell megvalósítani, úgy, hogy a hívószám aktiválása egy munkanapon belül megtörténjen, és a végfelhasználó ne tapasztaljon a megállapodás szerinti naptól számítva egy munkanapnál hosszabb szolgáltatáskiesést. A számhordozhatóság jogát arra a végfelhasználóra kell ruházni, akinek, illetve amelynek (feltöltőkártyás vagy előfizetéses) szerződése van a szolgáltatóval. Az egyablakos ügyintézés és a végfelhasználók szempontjából zökkenőmentes szolgáltatóváltás megkönnyítése érdekében a szolgáltatóváltás folyamatát az átvevő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatónak kell irányítania. A szolgáltatóváltásra és a számhordozhatóságra vonatkozó szabályok következetes tagállami alkalmazásához való hozzájárulás érdekében a BEREC-nek a technológiai fejlődés figyelembevételével iránymutatásokat kell kiadnia a szolgáltatóváltás és a számhordozás globális folyamatáról. Ennek adott esetben magában kell foglalnia azt a követelményt, hogy a számhordozást távoli konfigurálással kell elvégezni, kivéve, ha a végfelhasználó másként kéri, valamint a számhordozási és szolgáltatóváltási folyamatokkal kapcsolatos késedelem vagy visszaélés, az elmulasztott karbantartási és beszerelési időpontok, illetve a szolgáltató szolgáltatóváltással és számhordozhatósággal kapcsolatos kötelezettségeinek be nem tartása esetén alkalmazandó kompenzációs eljárás részleteit.

(280)A tagállamoknak meg kell határozniuk az azon szankciókra vonatkozó szabályokat, amelyeket abban az esetben alkalmaznak, ha a szolgáltató az e rendeletben a szolgáltatóváltásra és a számhordozásra vonatkozóan meghatározott kötelezettségeknek nem felel meg, ideértve annak esetét is, ha a szolgáltató részéről a számhordozással kapcsolatban késedelem vagy visszaélés tapasztalható. Mindazonáltal a tapasztalat néhány tagállamban azt mutatja, hogy előfordulhat, hogy a végfelhasználókat hozzájárulásuk nélkül szolgáltatóváltásra kényszerítik. Míg e kérdéssel elsősorban a bűnüldöző hatóságoknak kell foglalkozniuk, a tagállamok számára biztosítani kell a jogot, hogy megfelelő szankciók kikényszerítését írhassák elő, ezáltal a lehető legkisebbre csökkentve a kockázatokat, és biztosítva a végfelhasználók védelmét a szolgáltatóváltás folyamata során, de megtartva az eljárás előnyeit a végfelhasználók számára. A számhordozáshoz való jogot a szerződéses feltételek nem korlátozhatják.

(281)Annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatóváltás és számhordozás az e rendeletben előírt határidőkön belül megtörténjen, a tagállamoknak meg kell követelniük a szolgáltatóktól, hogy a végfelhasználóval kötött megállapodás be nem tartása esetén kompenzálják a végfelhasználót. A kompenzációnak a megállapodás betartásával kapcsolatos késedelem időtartamához mérten arányosnak kell lennie. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az akkor fizetendő kompenzációt, ha szolgáltatás aktiválásában vagy a számhordozásban egy munkanapot meghaladó késedelem tapasztalható, vagy a szolgáltatás egy munkanapnál hosszabb időre kimarad, illetve ha a szolgáltató elmulasztja a megállapodásban rögzített karbantartási vagy beszerelési időpontokat. További kompenzáció lehetséges a díjak automatikus csökkentésének formájában is azokban az esetekben, amikor a végfelhasználót átadó szolgáltatónak folytatnia kell a szolgáltatás nyújtását mindaddig, amíg az átvevő szolgáltató nem aktiválja szolgáltatásait.

(282)Az arányosság elvével összhangban, e rendelet több, a végfelhasználók jogairól szóló rendelkezése nem alkalmazandó a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozásokra. A Bíróság 56 ítélkezési gyakorlata szerint a mikrovállalkozásokat is magában foglaló kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározását szorosan kell értelmezni. Annak érdekében, hogy a mentesség csak a valóban önálló mikrovállalkozásokra terjedjen ki, meg kell vizsgálni az olyan gazdasági csoportot alkotó mikrovállalkozások szerkezetét, amely csoport gazdasági ereje meghaladja egy mikrovállalkozás gazdasági erejét, és biztosítani kell, hogy a mikrovállalkozások fogalommeghatározását ne lehessen tisztán formai eszközökkel megkerülni.

(283)Az elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának kiépítéséhez szükség van azon tényezőknek az Unió egészében történő felszámolására, amelyek akadályozzák a végfelhasználókat az elektronikus hírközlési szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételében. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók nem tagadhatják meg vagy korlátozhatják a hozzáférést, és nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a végfelhasználókkal szemben. A differenciálást azonban lehetővé kell tenni az uniós jog alapján és az általa meghatározott határokon belül, lásd például az (EU) 2022/612 rendeletben a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások visszaélésszerű vagy nem rendeltetésszerű használatának megelőzése érdekében előírt intézkedéseket.

(284)A végfelhasználók egyre kiszolgáltatottabbak a személyközi hírközlési szolgáltatásokon keresztül folytatott csalárd tevékenységekkel szemben. Több tagállam nemzeti intézkedéseket vezetett be a folyamatosan változó csalási rendszerek – például a hívó helyére vonatkozó információval kapcsolatos spoofing, az adathalászat, az SMS-es adathalászat (smishing) és a telefonos adathalászat (vishing) – elleni küzdelem érdekében. Ezek az intézkedések azonban továbbra sem összehangoltak, és elsősorban nemzeti nézőpontokat tükröznek, lehetővé téve a csalók számára, hogy tevékenységeiket olyan joghatóságokba helyezzék át, ahol az ilyen gyakorlatokat nem kezelik hatékonyan. Az ODN-nek lehetővé kell tennie a releváns információk és bevált gyakorlatok összegyűjtését annak érdekében, hogy a BEREC technikai és jogi iránymutatásokat adhasson ki azokról az intézkedésekről, amelyek hatékonyan megvédhetik a végfelhasználókat az Unión belüli csalárd tevékenységektől. A BEREC iránymutatásainak lehetővé kell tenniük a tagállamok számára, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett összehangolt intézkedéseket fogadjanak el, amelyeket a személyközi hírközlési szolgáltatásoknak kell végrehajtaniuk. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a személyközi hírközlési szolgáltatások által a végfelhasználók csalárd tevékenységekkel szembeni védelme érdekében bevezetett intézkedések hatékonyságának kiegészítése céljából.

(285)A gyermekek eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó egyedi szempontokra tekintettel a tagállamoknak továbbra is törekedniük kell annak biztosítására, hogy a gyermekek eltűnésének bejelentését célzó, jól működő szolgáltatás a 116000-ás számon valóban rendelkezésre álljon a területükön. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a 116000-ás szám működtetését tekintve biztosított legyen a szolgáltatás megfelelő szintű minősége.

(286)Az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott segélyvonal 116000-ás hívószámával párhuzamosan több tagállam azt is biztosítja, hogy a gyermekek rendelkezésére álljon egy olyan segélyvonalat működtető gyermekbarát szolgáltatás, amely a 116111-es szám felhívása esetén segítséget nyújt a gondozásra és védelemre szoruló gyermekeknek. E tagállamoknak és a Bizottságnak fel kell hívniuk a polgárok, különösen a gyermekek, valamint a nemzeti gyermekvédelmi rendszerek figyelmét a 116111-es segélyvonal meglétére.

(287)Az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások alkalmazásával kapcsolatos közérdekű problémák kezelése és a mások jogainak és szabadságainak védelme ösztönzése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók segítségével az ilyen szolgáltatások alkalmazását érintő közérdekű tájékoztatást állítsanak össze, terjesszenek, akár saját maguk közvetlenül, akár mások révén. Lehetővé kell tenni, hogy az említett tájékoztatás tartalmazhassa a leggyakoribb jogsértésekkel és azok jogi következményeivel kapcsolatos, például a szerzői jogok megsértésével, más, törvénybe ütköző használattal és a káros tartalmak terjesztésével kapcsolatos közérdekű információkat, valamint a személyes biztonságot fenyegető – például személyes adatok bizonyos körülmények között történő megadásakor fennálló – kockázatokkal szembeni védelemre, továbbá a magánéletet és a személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelemre vonatkozó tanácsokat és eszközöket, illetve a gyermekek és sérülékeny személyek védelmét lehetővé tévő, könnyen használható és konfigurálható szoftverek vagy szoftveropciók elérhetőségét. Ezen túlmenően a végfelhasználókat tájékoztatni kell az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatások használata során a személyes biztonságot, a magánéletet és a személyes adatokat érintő kockázatokról, beleértve az e szolgáltatásokon keresztül elkövetett csalárd tevékenységekkel szembeni védelmet is, és tájékoztatni kell őket arról, hogyan védhetik meg magukat e kockázatokkal szemben. A tájékoztatás együttműködési eljárás révén koordinálható. Az ilyen közérdekű tájékoztatást szükség esetén aktualizálni kell, és az egyes tagállamok által meghatározott, könnyen érthető formában, a nemzeti hatóságok weboldalain kell közzétenni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy arra kötelezzék az internet-hozzáférési szolgáltatásokat és a nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat, hogy azok ezt az egységesített tájékoztatást a nemzeti hatóságok által megfelelőnek ítélt módon minden fogyasztójukhoz eljuttassák. Ezen közérdekű információk terjesztése azonban nem róhat túlzott terheket a szolgáltatókra. Amennyiben a terjesztés túlzott terhet ró a szolgáltatókra, a tagállamoknak azt kell előírniuk, hogy a szolgáltatók a végfelhasználóikkal a szokásos üzletmenet keretében folytatott kommunikáció során alkalmazott módon terjesszék az említett információkat.

(288)Vonatkozó uniós jogszabályok hiányában a tartalom, az alkalmazások és a szolgáltatások a nemzeti anyagi és eljárásjognak megfelelően minősülnek jogszerűnek vagy ártalmasnak. Az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak az (EU) 2022/2065 rendelet követelményeivel összhangban kell eljárniuk, függetlenül a tartalom, az alkalmazások vagy a szolgáltatások jogszerű vagy káros jellegétől. E rendelet és a 2002/58/EK irányelv nem érinti az (EU) 2022/2065 rendeletet, amely többek között az egyszerű továbbításra vonatkozó szabályokat tartalmaz a rendeletben meghatározottak szerinti közvetítő szolgáltatók tekintetében.

(289)A végfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy segélyhívási célú kommunikáció útján díjmentesen, bármilyen fizetőeszköz igénybevétele nélkül hozzáférjenek a készenléti segélyszolgálatokhoz, mégpedig bármilyen olyan eszközről, amely lehetővé teszi számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatás nyújtását, beleértve az Unión belüli utazásokat is. A segélyhívási célú kommunikáció olyan kommunikációs eszköz, amely magában foglalja a hangszolgáltatásokat, az üzenetküldést, a videóhívásokat vagy más kommunikációs formákat, például a valós idejű szöveges, valamint szimultán kommunikációs és közvetítő szolgáltatásokat is. A tagállamoknak a közbiztonsági válaszpontok képességeit és műszaki felszereltségét figyelembe véve el kell eldönteniük, hogy melyik számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatás alkalmas készenléti segélyszolgálatra, beleértve azt a lehetőséget is, hogy a fenti opciókat a hangszolgáltatásokra és a fogyatékossággal élő végfelhasználók szempontjából azzal egyenértékű szolgáltatásra korlátozzák, illetve hogy további opciókat biztosítsanak a nemzeti közbiztonsági válaszpontokkal kötött megállapodás szerint. Segélyhívási célú kommunikációt egy személy nevében az (EU) 2015/758 rendelet szerinti, e-segélyhívásként a járművön belülről indított rendszer révén is lehet kezdeményezni. A 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 57 alapján kibocsátott európai digitális személyiadat-tárca lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy hozzáférjenek az alapvető szolgáltatások digitális központjához. Ennélfogva a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a végfelhasználók digitális tárcájuk használatával segélyhívási célú kommunikációt is kezdeményezhessenek.

(290)A segélyhívási célú kommunikációt és a hívó helyére vonatkozó információt haladéktalanul továbbítani kell az illetékes közbiztonsági válaszponthoz a segélyhívási célú kommunikáció megfelelő megválaszolásának és kezelésének lehetővé tétele érdekében. A segélyhívási célú kommunikáció hatékony továbbirányítását a vonalkapcsolt technológiákról a csomagkapcsolt technológiákra való technológiai átállás keretében is biztosítani kell. A tagállam az illetékes közbiztonsági válaszpontot rendszerint a segélyhívási célú kommunikáció kezelésére vonatkozó területi illetékesség vagy egy bizonyos típusú kommunikáció kezelésének képessége – például ha egy közbiztonsági válaszpont képes valós idejű szövegátvitelt vagy jelnyelvi kommunikációt kezelni – alapján határozza meg. A hangot, szöveget – köztük valós idejű szövegátvitelt – és videót biztosító csomagkapcsolt technológiákon keresztül szolgáltatott személyközi hírközlési szolgáltatásokat a nyilvános hálózati tartományba vagy a közbiztonsági válaszpont tartományába lehet továbbítani. A közbiztonsági válaszpontok nemzeti szervezetétől függően, míg a segélyhívási célú kommunikáció a nyilvános hálózatokon keresztül eléri a közbiztonsági válaszpont rendszerét, ismételt továbbirányításra lehet szükség a közbiztonsági válaszpont IP-hálózatán belül az illetékes közbiztonsági válaszpont eléréséhez. Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi végfelhasználó számára hatékony segélyhívási célú kommunikáció álljon rendelkezésre, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a területükön előírt valamennyi típusú segélyhívási célú kommunikáció, illetve hívó helyére vonatkozó információ időszerű továbbirányítását az illetékes közbiztonsági válaszponthoz. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a készenléti segélyszolgálatokhoz való hozzáférést a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokból származó segélyhívási célú kommunikáción keresztül írják elő, amennyiben a közbiztonsági válaszpontok nemzeti rendszere lehetővé teszi e kommunikáció fogadását (az illetékes közbiztonsági válaszponthoz történő továbbirányítás útján), valamint a hívó helyére vonatkozó információk fogadását. Ennek keretében a tagállamok kijelölhetnek egy egységes IP-átjárót a segélyhívási célú kommunikáció fogadására. Mindazonáltal az ilyen szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat, amennyiben nem biztosítják a 112-es egységes európai segélyhívószám elérhetőségét, illetve a hívó helyére vonatkozó információkat.

(291)A tagállamoknak lehetséges opcióként kell tekinteniük arra a megoldásra, hogy a közbiztonsági válaszpontok egynél több nyelven legyenek képesek a segélyhívási célú kommunikáció kezelésére.

(292)A tagállamoknak egyedi intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a készenléti segélyszolgálatok – beleértve a 112-es egységes európai segélyhívószámot – a fogyatékossággal élő végfelhasználók, különösen a siket, halláskárosult, beszédsérült és siketvak végfelhasználók számára is egyformán, az (EU) 2019/882 irányelvnek megfelelően hozzáférhetők legyenek. Az egyenértékűség elve azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy segélyhívási célú kommunikáció útján olyan módon férjenek hozzá a készenléti segélyszolgálatokhoz, amely funkcionálisan egyenértékű a készenléti segélyszolgálatok többi végfelhasználó számára biztosított hozzáférésével, különös tekintettel a 112-es szám hangalapú szolgáltatásokon keresztül történő hívására.

(293)A hívó helyére vonatkozó, valamennyi segélyhívási célú kommunikációra érvényes információk javítják a végfelhasználók védelmének és biztonságának szintjét, és segítséget nyújtanak a készenléti segélyszolgálatoknak feladataik teljesítéséhez, feltéve, hogy a közbiztonsági válaszpontok nemzeti rendszere garantálja a segélyhívási célú kommunikációt és a kapcsolódó adatok továbbítását a készenléti segélyszolgálatokhoz. A hívó helyére vonatkozó információk – amelyek magukban foglalják mind a hálózatalapú helymeghatározási információkat, amennyiben a konnektivitást biztosító hálózat ellátja ezekkel az információkkal a közbiztonsági válaszpontot, mind pedig a hívó helyére vonatkozó, továbbfejlesztett készülékalapú helymeghatározási információkat, amennyiben a rádióberendezés továbbítás céljából rendelkezésre bocsátja azokat – fogadásának és felhasználásának meg kell felelnie a személyes adatok kezelésére vonatkozó uniós jog valamennyi egyéb követelményének. A hálózatalapú helymeghatározást nyújtó vállalkozásoknak a hívó helyére vonatkozó információt az alkalmazott technológiától függetlenül a készenléti segélyszolgálatok rendelkezésére kell bocsátaniuk, amint a hívás oda beérkezik. Ugyanakkor a készülékalapú helymeghatározási technológiák az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás és a Galileo műholdas navigációs rendszer, valamint más globális navigációs műholdrendszerek adatainak és a WIFI-adatoknak köszönhetően lényegesen pontosabbaknak és költséghatékonyabbaknak bizonyultak. Ennélfogva a hálózatalapú helymeghatározást ki kell egészíteni a hívó helyére vonatkozó, készülékalapú helymeghatározási információkkal, még akkor is, ha az utóbbiak csak a segélyhívási célú kommunikációt követően válnak elérhetővé. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az illetékes közbiztonsági válaszpont hozzáférjen a hívó helyére vonatkozó, készülékalapú helymeghatározási információkhoz, ha azok rendelkezésre állnak. Előfordulhat, hogy az említett információk nem állnak rendelkezésre, így például amikor a készüléken vagy a használt személyközi hírközlési szolgáltatáson keresztül nem érhető el a helymeghatározás, illetve amikor technikailag nem kivitelezhető ezen információ megszerzése. A tagállamoknak továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy a közbiztonsági válaszpontok – amennyiben megvalósítható – képesek legyenek a hívó helyére vonatkozó információk lehívására és kezelésére. A hívó helyére vonatkozó információk megállapításának és továbbításának díjmentesnek kell lennie mind a végfelhasználó, mind a segélyhívási célú kommunikációt kezelő hatóság számára, függetlenül attól, hogy azokat milyen eszközzel állapítják meg (készülék vagy hálózat) vagy továbbítják (hangkommunikáció, SMS vagy IP).

(294)Az Unióban utazó polgárok védelmének és biztonságának javítása érdekében fontos a 112-es egységes európai segélyhívószám ismertségének növelése. E célból a polgárok figyelmét – különösen a nemzetközi autóbusz- és vasútállomásokon, kikötőkben és repülőtereken, valamint telefonkönyvekben, a végfelhasználóknak szánt dokumentumokban és a számlán nyújtott információkon keresztül – nyomatékosan fel kell hívni arra, hogy bármely tagállamban való utazásuk esetén a 112-es egységes európai segélyhívószám egységes segélyhívószámként használható az Unió egész területén. Ez elsősorban a tagállamok feladata, de a Bizottságnak továbbra is támogatnia kell és ki kell egészítenie azokat a tagállami kezdeményezéseket, amelyek célja a 112-es egységes európai segélyhívószám szélesebb körben való ismertté tétele, valamint a nyilvánosság 112-es egységes európai segélyhívószámmal kapcsolatos ismereteinek és a használat alakulásának rendszeres értékelése.

(295)A készenléti segélyszolgálatokhoz a digitális pénztárca használatával való hozzáféréssel, a hívó helyére vonatkozó pontos információkkal, a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférésével és a hívások illetékes közbiztonsági válaszponthoz történő továbbirányításával kapcsolatos technológiai fejlődésre való reagálás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján elfogadja az Unión belüli hatékony segélyhívási célú kommunikáció biztosításához szükséges intézkedéseket. Ezek az intézkedések nem sérthetik a tagállamok készenléti segélyszolgálatainak szervezését.

(296)Ha valamely tagállamban egy polgárnak egy másik tagállam készenléti segélyszolgálataival kell kapcsolatba lépnie, ezt nem tudja megtenni, mivel a székhely szerinti ország közbiztonsági válaszpontja nem feltétlenül rendelkezik más tagállamok közbiztonsági válaszpontjai rendszereinek elérhetőségi adataival. Következésképpen az egyes tagállamok közbiztonsági válaszpontjainak rendszereihez való hozzáférést biztosító számokat tartalmazó, uniós szintű, biztonságos adatbázist kell fenntartani. E célból az ODN-nek az E.164-számokból álló biztonságos adatbázist kell fenntartania a tagállamok közbiztonsági válaszpontjainak rendszereivel való kapcsolatfelvétel céljából annak biztosítására, hogy az egyik tagállam közbiztonsági válaszpontjai kapcsolatba léphessenek egy másik tagállam közbiztonsági válaszpontjaival.

(297)A mobil számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók fontos szerepet játszanak a nemzeti felkészültségi stratégiákban, ezért a lakossági riasztásokat e szolgáltatóknak valamennyi érintett végfelhasználóhoz továbbítaniuk kell. Azon végfelhasználók tekintendők érintettnek, akik a riasztási időszakban az illetékes hatóságok meghatározása szerint az azonnali vagy kialakulóban levő jelentős veszélyhelyzetek és katasztrófák által potenciálisan érintett földrajzi területeken találhatók.

(298)Amennyiben az összes érintett végfelhasználó tényleges elérése – lakóhelyüktől vagy lakóhelyük szerinti tagállamtól függetlenül –biztosított, és az megfelel a legmagasabb szintű adatbiztonságnak, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy rendelkezzenek a lakossági riasztásoknak a 910/2014/EU rendelet alapján kibocsátott európai digitális személyiadat-tárcák használatával történő továbbításáról, biztosítva ugyanakkor, hogy az uniós polgárok hatékony védelmet élvezzenek egy másik tagállamban történő utazásuk során.

(299)„Kezdeményezőazonosítás”: az elektronikus hírközlési szolgáltatás kommunikációjának kezdeményezőjére vagy végpontjára vonatkozó azonosító információ, például csomagkapcsolt adathálózatokon keresztüli, internetes hangátvitel (VoIP), amely a kommunikáció létrehozásakor továbbítható a fogadó fél vagy a végfelhasználó végberendezésére. A vonalkapcsolt hálózatokban a hívó fél számának a hívó fél számára a hívás létrehozása előtt történő kijelzése hívóvonal-azonosításnak minősül.

(300)A kezdeményezőazonosítás az E.164-számoktól vagy a nemzeti számozási tervektől eltérő jelzőprotokollként azonosítókat használhat a kezdeményező vagy a végpont azonosítójának a hívott vagy a fogadó fél végberendezéséhez történő továbbítására a hívás vagy a kommunikáció létrehozásakor. Az összekapcsolást biztosító szolgáltatóknak – beleértve a tranzitszolgáltatókat is –, biztosítaniuk kell a hiteles kezdeményező- vagy hívóvonal-azonosítási adatok továbbítását a nemzeti és nemzetközi összekapcsolási megállapodásokban, az érintett országok nemzeti vagy nemzetközi szabályozásának vagy szabályainak megfelelően.

(301)Védeni kell egyrészt a hívó fél azon jogát, hogy megakadályozza azon hívóvonal-/kezdeményezőazonosítás kijelzését, amelyről a hívás kezdeményezése történik (CLIR), másrészt a hívott fél jogát arra, hogy elutasítsa az azonosítatlan számokról érkező hívásokat. Egyes végfelhasználóknak – különösen a segélyvonalakat üzemeltetőknek és hasonló szervezeteknek – érdekükben áll, hogy garantálják az őket hívó személyek anonimitását.

(302)Az a közbiztonsági válaszpont, amely a segélyhívási célú kommunikációra való reagáláskor általános vonalazonosítást jelenít meg, nem tekinthető azonosítatlan vonalnak.

(303)A hívottvonal-azonosítás tekintetében védeni kell a hívott fél jogát és jogos érdekét arra vonatkozóan, hogy megakadályozza azon vonal azonosításának a kijelzését, amelyhez a hívó fél ténylegesen csatlakozik (COLR).

(304)Egy adott kód vagy előtag használata nem mentesítheti a közvetlen üzletszerzési célú hívást küldő jogi vagy természetes személyeket hívóvonal- vagy kezdeményezőazonosításuk kijelzésének kötelezettsége alól.

(305)Egyes esetekben indokolt figyelmen kívül hagyni a hívóvonal- vagy a kezdeményezőazonosítás kijelzésének letiltását. A hívóvonal-/kezdeményezőazonosítás tekintetében korlátozni kell a végfelhasználók magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogát, amennyiben ez szükséges az ilyen felhasználás ellen az illetékes hatóságokhoz benyújtott panasz nyomán érkező rossz szándékú és zaklató hívások nyomon követéséhez, illetve segélyhívási célú kommunikáció kezdeményezése esetén, valamint a hívóvonal- vagy a kezdeményezőazonosítás és helymeghatározó adatok tekintetében, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy a készenléti segélyszolgálatok és a közbiztonsági válaszpontok hatékonyan tudjanak reagálni, és kezelhessék a segélyhívási célú kommunikációt.

(306)Létezik olyan technológia, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára, hogy különböző módokon korlátozzák a rossz szándékú, zaklató vagy egyéb csalárd hívások végfelhasználók általi fogadását – beleértve a néma hívások letiltását –, és segítsék az illetékes hatóságokat az ilyen hívások nyomon követésében. Ezek a hívások magukban foglalhatnak érvénytelen számokról kezdeményezett hívásokat, azaz olyan számokat, amelyek nem szerepelnek a számozási tervben, vagy olyan érvényes számokat, amelyeket nem rendeltek hozzá számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóhoz vagy bármely végfelhasználóhoz. A nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak védeniük kell a végfelhasználókat azáltal, hogy – amennyiben technikailag megvalósítható – díjmentesen lehetőséget biztosítanak számukra az ilyen hívások letiltásának kérelmezésére, vagy a harmadik fél által a végfelhasználó végberendezésére történő automatikus hívásátirányítás leállítására. E célból a szolgáltatóknak a legkorszerűbb technológiát (például hitelesítési megoldásokat) kell alkalmazniuk. A szolgáltatóknak a szerződést kísérő információk révén és más módon – például adott esetben a weboldalukon való közzététellel – fel kell hívniuk a végfelhasználók figyelmét az ilyen funkciók meglétére. A nem kívánt hívások letiltásának lehetőségét technikailag megvalósíthatónak kell tekinteni, kivéve, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy objektív technikai akadályok állnak fenn, amelyek például közcélú távbeszélő (PSTN-) hálózatokban fordulhatnak elő. A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2022/2555 irányelvvel összhangban hitelesítési intézkedéseket hozzanak a felhasználók ellenőrzése érdekében.

(307)A nyilvános névjegyzék minden olyan jegyzéket vagy szolgáltatást magában foglal, amelyik a végfelhasználók adatait, például telefonszámát (a mobiltelefonszámokat is ideértve) és kapcsolattartásra használt e-mail-címét tartalmazza, és tudakozó szolgáltatásokat nyújt. A tudakozó szolgálatok fő feladata, hogy lehetővé tegyék az ilyen személyek azonosítását. Bizonyos digitális alternatívák, például az online keresőprogramok, a közösségi média és az online névjegyzékek – amelyek naprakész módot kínálnak az elérhetőségi adatok megtalálására – növekvő elérhetősége és használata nem indokolja a számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozó kötelezettség fenntartását. Emellett ma már számos tudakozó szolgálat érhető el alkalmazásként vagy online, ami lehetővé teszi a felhasználók számára a digitális adatkeresést. Ezen túlmenően a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog magas szintű védelmének biztosítása érdekében helyénvaló, hogy a természetes személynek minősülő végfelhasználók hozzájárulását kérjék, mielőtt személyes adataik bekerülnének a névjegyzékbe. A természetes személyektől eltérően a jogi személyeknek az adataik névjegyzékbe való felvételével kapcsolatos jogos érdekeit is védeni kell. A 2002/58/EK irányelv alkalmazása azt mutatta, hogy a tagállamok eltérő gyakorlatokat alkalmaznak a természetes személynek minősülő végfelhasználók személyes adatainak névjegyzékbe való felvétele tekintetében. A tagállamok néha úgy rendelkeznek, hogy a végfelhasználóknak jogukban áll kifogást emelni személyes adataiknak a nemzeti jogukba való felvétele ellen, vagy a természetes személy hozzájárulásának visszavonását nem osztják meg a névjegyzékekből származó személyes adatokat kezelő harmadik felekkel, ami nemcsak csökkentheti a védelem szintjét az egész Unióban, hanem a végfelhasználókat rossz szándékú szereplők csalárd gyakorlatainak is kiteheti. A hozzájárulás kérésének – beleértve az elérhetőségek elektronikus vagy papíralapú formában történő megosztását is – a szolgáltatótól függetlenül összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 rendelettel.

(308)A Chartában foglalt célokkal és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményében rögzített kötelezettségekkel összhangban a szabályozási keretnek biztosítania kell, hogy az Unión belüli lakóhelyétől függetlenül valamennyi végfelhasználó – beleértve a fogyatékossággal élő végfelhasználókat, az időseket és a különleges szociális helyzetű felhasználókat is – könnyen és egyenlő módon hozzáférjen magas színvonalú, megfizethető szolgáltatásokhoz. Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 22. nyilatkozat 58 értelmében az EUMSZ 114. cikke szerinti intézkedések kidolgozása során az uniós intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékossággal élők szükségleteit.

(309)Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók is kiaknázhassák a verseny nyújtotta előnyöket, és élhessenek a végfelhasználók többségének rendelkezésére álló, a szolgáltatók közötti választás lehetőségével, az illetékes hatóságok – adott esetben és a nemzeti körülményekre figyelemmel és fogyatékossággal élő végfelhasználókkal folytatott konzultációt követően – a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a fogyatékossággal élő végfelhasználókkal szemben teljesítendő fogyasztóvédelmi követelményeket határozhatnak meg. Ezen követelmények magukban foglalhatják különösen azt, hogy a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók ugyanolyan feltételekkel – az árakat, a díjszabást és a minőséget is ideértve – vehessék igénybe szolgáltatásaikat, mint a többi végfelhasználó, függetlenül attól, hogy az előbbi szolgáltatások e szolgáltatók számára jártak-e többletköltséggel. Az egyenértékű hozzáférésre és szolgáltatók közötti választásra vonatkozó intézkedések meghozatalakor az illetékes hatóságoknak ösztönözniük kell az e rendelet szabványosításra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban meghatározott vonatkozó szabványoknak és előírásoknak való megfelelést. A fogyatékossággal élő végfelhasználókra vonatkozó fogyasztóvédelmi követelmények a szolgáltatók közötti nagykereskedelmi megállapodásokra is alkalmazhatók. Annak érdekében, hogy a szolgáltatókra ne nehezedjen aránytalan teher, az illetékes hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy az egyenértékű hozzáférés és a szolgáltatóváltás biztosításának célja ilyen intézkedések nélkül is elérhető-e.

(310)A végfelhasználók számára garantálni kell az interoperabilitást az Unióban értékesített, a digitális televízióadás, valamint az új M kategóriájú gépjárművekben a rádióadás vételére szolgáló valamennyi berendezés tekintetében. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen berendezések tekintetében harmonizált minimumszabványokat írhassanak elő. Ezek a szabványok a technológiai és piaci fejlemények fényében időről időre kiigazíthatók lennének.

(311)Amennyiben a tagállamok az (EU) 2015/1535 irányelvvel összhangban a fogyasztói rádió-vevőkészülékek interoperabilitásáról szóló intézkedések elfogadásáról határoznak, az alacsony értékű rádióműsor-vevőkészülékek piacra gyakorolt hatást korlátozni kell, és az említett készülékeknek képesnek kell lenniük digitális földfelszíni rádiós műsorszolgáltatás vagy IP-hálózatok révén nyújtott rádiószolgáltatások vételére és megszólaltatására, annak biztosítására, hogy az interoperabilitás megmaradjon. Ez a közbiztonságot is javíthatja azáltal, hogy a felhasználók a tagállamokban a technológiák szélesebb körét vehetik igénybe a vészhelyzeti információkhoz való hozzáférés és az ilyen információk vétele céljából.

(312)A rádiózáshoz és televíziózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitására vonatkozó rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az új M kategóriájú gépjárművekbe beépített autórádió-vevőkészülékek analóg földfelszíni rádiós műsorszolgáltatás révén nyújtott rádiószolgáltatások vételére és megszólaltatására is képesek legyenek, továbbá nem akadályozzák azt sem, hogy a tagállamok kötelezettségeket írjanak elő annak biztosítására, hogy a digitális rádió-vevőkészülékek képesek legyenek analóg földfelszíni rádiós műsorszolgáltatás vételére és megszólaltatására.

(313)Az uniós jog sérelme nélkül e rendelet nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a digitális földfelszíni televíziózáshoz használt berendezésekre vonatkozó műszaki szabályozást fogadjanak el annak érdekében, hogy felkészítsék a fogyasztókat az új földfelszíni műsorszolgáltatási szabványokra történő átállásra, és elkerüljék az olyan berendezések értékesítését, amelyek nem lennének kompatibilisek az újonnan bevezetendő szabványokkal.

(314)A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a területükön lévő vállalkozások számára arányos továbbítási kötelezettségeket állapítsanak meg, jogos közrendi megfontolások alapján, de e kötelezettségeket csak akkor lehet megállapítani, ha ezek a tagállamok által az uniós jognak megfelelően, egyértelműen meghatározott általános célok eléréséhez szükségesek, továbbá e kötelezettségeknek arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. Lehetővé kell tenni, hogy a továbbítási kötelezettségek egy meghatározott médiaszolgáltató által nyújtott meghatározott rádió- és televíziócsatornák és kiegészítő szolgáltatások tekintetében alkalmazhatók legyenek. A tagállamok által bevezetett kötelezettségeknek az egyértelműen meghatározott általános érdekű célok tükrében arányosnak és átláthatónak kell lenniük. A tagállamoknak objektíven meg kell indokolniuk a nemzeti jogukban bevezetett továbbítási kötelezettségeket annak érdekében, hogy e kötelezettségek átláthatók, arányosak és egyértelműen meghatározottak legyenek. A kötelezettségeket oly módon kell megfogalmazni, hogy azok kellően ösztönözzék az infrastruktúrába való hatékony befektetést.

(315)A rádiós vagy televíziós műsorszolgáltatások nyilvánosság számára történő közvetítését végző elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közé a kábelhálózatok, az IPTV, a műholdas és a földfelszíni műsorszolgáltató hálózatok tartoznak. Ugyanakkor idetartozhatnak más hálózatok is, annyiban, amennyiben a végfelhasználók széles körben e hálózatokat használják a rádiós és televíziós műsorszolgáltatások vételének elsődleges eszközeként. Analóg televíziós műsorszolgáltatás továbbítására vonatkozó továbbítási kötelezettségek előírása csak akkor mérlegelhető, ha e kötelezettség hiánya jelentős zavart okozna jelentős számú végfelhasználó számára, illetve ha meghatározott televíziócsatornák számára nincsenek más továbbítási eszközök. A továbbítási kötelezettségek között szerepelhet a kifejezetten a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférésének lehetővé tételére irányuló szolgáltatások továbbítása. Ennek megfelelően a kiegészítő szolgáltatások közé tartoznak a fogyatékossággal élő végfelhasználók hozzáférésének javítására irányuló szolgáltatások, mint a teletext, a siket és nagyothalló végfelhasználók számára készült feliratozás, a hangalámondás, a hangos feliratozás és a jelnyelvi tolmácsolás, és idetartozhat szükség esetén a kapcsolódó nyers adatokhoz való hozzáférés. Mivel csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat egyre szélesebb körben nyújtanak és vesznek igénybe, valamint az elektronikus műsorújságok továbbra is fontosak a végfelhasználók választási lehetőségei szempontjából, a csatlakoztatott televíziós és az elektronikus műsorújság funkciók támogatásához szükséges, programmal kapcsolatos adatok átvitelét fel lehet venni a továbbítási kötelezettségek közé. Lehetővé kell tenni, hogy az ilyen programmal kapcsolatos adatok tartalmazhassanak a programok tartalmára és elérhetőségére vonatkozó információkat, magát a programtartalmat azonban nem foglalhatják magukban.

(316)A tagállamoknak a technológiai és piaci fejlemények figyelembevételével felül kell vizsgálniuk a továbbítási kötelezettségeket annak érdekében, hogy továbbra is arányosak legyenek az elérni kívánt célkitűzésekkel. Az ilyen kötelezettségekhez szükség szerint az arányos díjazással kapcsolatos rendelkezés is fűzhető, amelyet tagállami jogszabályban kell rögzíteni. Ebben az esetben a tagállami jogszabályban meg kell határozni a megfelelő díjazás kiszámítására alkalmazandó módszertan leírását is. E módszertani leírás kialakításánál el kell kerülni a következetlenségeket azokkal a hozzáférésre vonatkozó korrekciós intézkedésekkel, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságok azokra a műsorszolgáltatásra használt távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tekintetében írhatnak elő, amelyeket jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítottak. Amennyiben azonban egy határozott idejű szerződés más módszertani leírásról rendelkezik, az továbbra is alkalmazható a szerződés időtartamára. Díjazásra vonatkozó tagállami rendelkezés hiányában a rádió- vagy televíziócsatornák műsorszolgáltatásait biztosító szolgáltatók és az ezen rádió- vagy televíziócsatornák műsorainak továbbítására használt elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői számára lehetővé kell tenni, hogy szerződésben állapodjanak meg egy arányos díjazásról.

(317)A szabályozási keret és irányítási struktúrái – beleértve a Bizottságot, a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságokat, a BEREC-et és a BEREC Hivatalt – jó eredményeket értek el a belső piac harmonizációja terén. A nemzeti piacok azonban még mindig széttagoltak, és nem valósult meg az elektronikus hálózatok és szolgáltatások belső piaca. Ez érinti azokat az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytatnak, vagy jelentős számú tagállamban tevékenykednek, ideértve azokat is, ahol léteznek BEREC-iránymutatások. Az értékelés különösen három problémás kérdést azonosított: először is a BEREC-re gyakorolt erős nemzeti befolyást, amely hatással lehet a BEREC teljesítményének a belső piacra gyakorolt hatására, másodszor a nemzeti szabályozó hatóságok hatásköreinek aszimmetrikus kiterjesztését, ami következetlenségeket okoz a nemzeti szabályozó hatóságoknak a BEREC tevékenységéhez való hozzájárulásában, harmadszor pedig az erőforrások szűkösségét és a strukturális hiányosságokat, amelyek befolyásolják a BEREC azon képességét, hogy ellássa a rábízott feladatokat. Ennélfogva az irányítási keretet tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy Unió-szerte támogassa az elektronikus hírközlés belső piacának kiteljesítését azáltal, hogy következetes megközelítésekkel szolgál a szabályok alkalmazása terén, és nagyobb koordinációt biztosít a nemzeti szabályozási hatóságok és a nemzeti szintű egyéb illetékes hatóságok, az uniós szervek és az uniós szintű hivatalok, valamint a nemzeti és az uniós szintű hatóságok között.

(318)Bizonyos feladatokat csak a nemzeti szabályozó hatóságok láthatnak el, nevezetesen olyan szervek, amelyek függetlenek mind az ágazattól, mind pedig bármilyen külső beavatkozástól vagy politikai nyomástól. Annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok mindegyike hatáskörrel rendelkezzen a szükséges feladatok elvégzésére, és hogy a BEREC eredményei megfelelően képviseljék a tagállamok álláspontját, ezeket a feladatokat ki kell terjeszteni például az általános felhatalmazási rendszer szerinti bejelentések és az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás kezelésével kapcsolatos feladatokra, az optikai szálas hálózatokra való átállást célzó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos feladatokra vagy a felkészültség és a reziliencia támogatásával kapcsolatos feladatokra. A nemzeti szabályozó hatóságoknak – tekintettel különösen a piacszabályozás és a verseny terén szerzett szakértelmükre – hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy döntsenek a spektrumkiosztási eljárások piacformálással és versennyel kapcsolatos szempontjairól. Egyéb, eltérő rendelkezés hiányában a tagállamok az e rendelet szerinti szabályozási feladatokkal megbízhatják a nemzeti szabályozó hatóságokat vagy egyéb illetékes hatóságokat. A tagállamoknak az uniós elektronikus hírközlési szabályozási keretrendszer átültetéséből fakadó feladatok – és ezek közül is különösen a piaci versennyel, illetve a piacra való belépéssel kapcsolatos feladatok – kiosztása szempontjából a nemzeti szabályozó hatósági hatáskörök stabilitásának biztosítására kell törekedniük. Azokban az esetekben, amikor a feladatokat más illetékes hatóságokra ruházzák, azoknak e döntés meghozatala előtt konzultációt kell kezdeményezniük a nemzeti szabályozó hatóságokkal. A nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak a jó együttműködés elvével összhangban információcserét kell folytatniuk feladataik ellátása kapcsán.

(319)A tagállamoknak jelenteniük kell a Bizottság felé, hogy melyek a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságaik. A szolgalmi jogok megadásában illetékes hatóságok tekintetében e jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez elegendő lenne az (EU) 2024/1309 rendeletben említett egyablakos információs pontra való hivatkozást megadni.

(320)A szabályozói és üzemeltetői funkciók szétválasztásának elvével összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok függetlenségét határozataik pártatlanságának biztosítása érdekében. A függetlenség e követelménye nem sérti a tagállamok intézményeinek autonómiáját és a tagállamok alkotmányos kötelezettségeit, sem az EUMSZ 345. cikkében megállapított, a tulajdoni rendre irányadó tagállami szabályokra vonatkozó semlegesség elvét.

(321)A szabályozási keret hatékony alkalmazásának biztosítása, valamint hatáskörük és döntéseik kiszámíthatóságának növelése érdekében a nemzeti szabályozó hatóságokat védeni kell az olyan külső beavatkozással vagy politikai nyomással szemben, amely veszélyeztetheti az eléjük kerülő ügyek független értékelését. Ilyen külső nyomás esetén a nemzeti szabályozó hatóságok nem képesek megfelelő nemzeti szabályozó hatóságként eljárni a keretszabályozás alapján. E célból a tagállamoknak előre meg kell határozniuk a hatóság vezetője felmentésének indokait, hogy ne merülhessen fel észszerű kétség a nemzeti szabályozó hatóság pártatlansága és külső tényezőktől való befolyásolhatatlansága felől. A tisztviselők önkényes felmentésének elkerülése érdekében a felmentett személyek számára jogot kell biztosítani arra, hogy az illetékes bíróságtól kérjék annak vizsgálatát, hogy a felmentés jogos indok – például az e rendeletben meghatározott ok – alapján történt-e. A vezetők vagy munkatársak felmentése kizárólag a személyes készségekkel vagy a szakmai képesítéssel kapcsolatos okból történhet. Fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok saját költségvetéssel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi különösen elegendő számú szakképzett személyzet felvételét. Az átláthatóság biztosítása érdekében ezt a költségvetést évente nyilvánosságra kell hozni. A költségvetésük jelentette korlátokon belül a hatóságok számára önállóságot kell biztosítani emberi és pénzügyi erőforrásaik kezelése terén. A pártatlanság biztosítása érdekében azon tagállamoknak, amelyek tulajdonosi jogokat vagy ellenőrzést gyakorolnak olyan vállalkozások felett, amelyek igazgatási díjak formájában hozzájárulnak a nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóságok költségvetéséhez, biztosítaniuk kell, hogy a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységek ténylegesen elkülönüljenek a költségvetés feletti ellenőrzés gyakorlásától.

(322)A nemzeti szabályozó hatóságok vezetői és munkatársai külső nyomás általi befolyásolhatatlanságának biztosítása érdekében tovább kell erősíteni e hatóságok függetlenségét, és ehhez meg kell határozni a kinevezéshez szükséges képesítésre vonatkozó minimális követelményeket és a megbízatások minimális időtartamát. Ezenkívül a szabályozó foglyul ejtésével kapcsolatos kockázat kezelése, a folytonosság biztosítása és a függetlenség erősítése érdekében a tagállamoknak érdemes megfontolniuk, hogy az igazgatótanács vezetője vagy tagjai esetében korlátozzák a megbízatásuk megújításának lehetőségét, és létrehozzanak egy megfelelő rotációs rendszert az igazgatóság és a felső vezetés számára. Ez megoldható lenne például az irányító testület első tagjainak eltérő időszakokra történő kinevezésével annak érdekében, hogy megbízatásuk, illetve a helyükbe lépők megbízatása ne egyidejűleg járjon le.

(323)A nemzeti szabályozó hatóságoknak feladataik végrehajtása tekintetében elszámoltathatónak kell lenniük, és elő kell írni számukra az ezzel kapcsolatos jelentéstételt. A jelentéstételnek alapvetően éves kötelezettségnek kell lennie, és nem öltheti eseti jelentéstételi felkérések formáját, mivel előfordulhat, hogy az utóbbi aránytalan terhet jelent, így csökkentheti a hatóságok függetlenségét, és akadályozhatja feladataik végzését.

(324)A nemzeti szabályozó hatóságoknak megfelelő anyagi és humán erőforrásokkal kell rendelkezniük a rájuk bízott feladatok ellátásához. A BEREC megerősítése és reprezentativitásának növelése, valamint mindazon szakértelem, tapasztalat és tudás megőrzése érdekében, amely az egyes nemzeti piacok sajátos helyzetére vonatkozik, minden tagállamnak biztosítania kell, hogy nemzeti szabályozó hatósága rendelkezzen az ahhoz szükséges megfelelő pénzügyi és humánerőforrásokkal, hogy teljes mértékben részt tudjon venni a BEREC munkájában.

(325)A BEREC-et a Bizottság először 2002-ben hozta létre 59 bizottsági szakértői munkacsoportként, az elektronikus hírközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal foglalkozó európai szabályozók csoportjaként (ERG), azzal a céllal, hogy tanácsot adjon, és segítse a Bizottságot az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának megszilárdításában azáltal, hogy biztosítja a következetes szabályozási gyakorlat kialakítását és az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályozási keret következetes alkalmazását. Az 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 60 a BEREC-et nemzeti szabályozó hatóságokból álló uniós szervként hozta létre, amely az ERG helyébe lép, és amelyet a Hivatal támogat. Egy jogi személyiséggel rendelkező közösségi szervről van szó, amelyet a rendeletben említett feladatok – különösen a BEREC számára nyújtott szakmai és adminisztratív támogató szolgáltatások – ellátására hoztak létre. A Hivatal számára jogi, adminisztratív és pénzügyi autonómiát biztosítottak annak érdekében, hogy hatékony támogatást tudjon nyújtani a BEREC számára. Az (EU) 2018/1971 rendelet a BEREC-et támogató uniós ügynökségként létrehozta a BEREC Működését Segítő Ügynökséget (a továbbiakban: BEREC Hivatal). Összességében a BEREC és a BEREC Hivatal értékelése azt mutatta, hogy mindketten eredményesen teljesítették feladataikat és célkitűzéseiket, ezért a rendszer jól működött és megőrizhető.

(326)Feladatainak ellátása érdekében a BEREC-nek egyesítenie kell a nemzeti szabályozó hatóságok és az ODN személyzetének szakértelmét. A BEREC-nek törekednie kell arra, hogy szabályozói feladatainak ellátásában és a testület működtetésében az összes nemzeti szabályozó hatóság részt vegyen.

(327)A BEREC a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés fórumaként működik azok uniós szabályozási keret szerinti összes megfelelő feladatának teljesítése során. A BEREC emellett az elektronikus hírközlés terén folyó gondolkodás és viták fórumaként, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság tanácsadó szerveként is szolgál.

(328)Az uniós intézmények és a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy igénybe vegyék a BEREC által biztosított segítségnyújtást és tanácsadást, többek között a digitális piacok általános dinamikájára vonatkozó bármilyen kérdés releváns szabályozási hatásait illetően, illetve a harmadik felekkel fennálló kapcsolataikkal, a velük folytatott megbeszélésekkel és véleménycserékkel, valamint a bevált szabályozási gyakorlatok harmadik felekkel történő megosztásával kapcsolatban. Azon túl, hogy hozzájárul a Bizottság nyilvános konzultációjához, a BEREC-nek kérésre tanácsadást kell biztosítania a Bizottság számára a jogalkotási javaslatok előkészítése során. A BEREC számára továbbá azt is lehetővé kell tenni, hogy tanácsadást biztosítson az Európai Parlament és a Tanács részére, utóbbiak kérése vagy saját kezdeményezése alapján.

(329)Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó ágazatok közötti egyre nagyobb mértékű konvergencia fényében, valamint tekintettel a fejlődésükkel kapcsolatos szabályozási kérdések horizontális dimenziójára, a BEREC és az ODN számára lehetővé kell tenni, hogy – a felsoroltak szerepkörének sérelme nélkül – együttműködjön a nemzeti szabályozó hatóságokkal, más uniós szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és tanácsadó csoportokkal, és ezen belül is mindenekelőtt az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 61 hivatalba helyezett európai adatvédelmi biztossal, az RSPB-vel, az (EU) 2016/679 rendelettel létrehozott Európai Adatvédelmi Testülettel, a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjával, az 526/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 62 létrehozott Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel, a 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 63 létrehozott Európai GNSS Ügynökséggel, a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 64 alapján létrehozott Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózattal, az Európai Versenyhatóságok Hálózatával és az európai szabványügyi szervezetekkel, valamint már meglévő bizottságokkal (mint például a Hírközlési Bizottsággal és a Rádióspektrum-bizottsággal). Adott esetben lehetővé kell tenni továbbá, hogy a BEREC és az ODN együttműködhessen a versenypolitika, a fogyasztóvédelem, a kiberbiztonság és az adatvédelem területéért felelős érintett illetékes tagállami hatóságokkal, valamint a harmadik országok illetékes hatóságaival – különös tekintettel az elektronikus hírközlés területén illetékes szabályozó hatóságokra vagy az ilyen hatóságok csoportjaira –, valamint a nemzetközi szervezetekkel, amikor ez a feladataik ellátásához szükséges. A BEREC számára továbbá arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy nyilvános konzultációk útján konzultációt folytasson az érdekelt felekkel.

(330)Az elektronikus hírközlés terén szakértelemmel rendelkező, továbbá a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság képviselőiből álló műszaki testületként a BEREC a leginkább alkalmas az olyan feladatok végrehajtására, mint például a hatékony belső piaci eljárásokhoz való hozzájárulás a piacszabályozásra vonatkozó nemzeti intézkedéstervezetek esetében, valamint a szükséges iránymutatások biztosítása a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok részére a közös kritériumok és a következetes szabályozói megközelítés biztosítása érdekében. Az ODN-t el kell látni olyan eszközökkel, amelyek a BEREC-et valamennyi szabályozási feladatának ellátásában támogatják. Ez nem érinti – az elektronikus hírközlési piacokhoz közelebb álló és a helyi feltételeket jobban ismerő – nemzeti szabályozó hatóságok számára meghatározott feladatokat.

(331)E rendelet célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében a BEREC-nek – jelenlegi feladatai mellett – elő kell mozdítania az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői és a szorosan kapcsolódó ágazatokban tevékenykedő vállalkozások közötti hatékony együttműködést azáltal, hogy a versenyjogi szabályokkal összhangban iránymutatásokat ad ki az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásával, valamint az innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos műszaki és kereskedelmi ügyekben folytatott, ökoszisztémán belüli együttműködés elősegítéséről, különösen a végfelhasználók javát szolgálva. A BEREC-et a rezilienciával és a felkészültséggel kapcsolatos új feladatokkal is meg kell bízni, beleértve a digitális infrastruktúrákra vonatkozó, az ODN által készített uniós felkészültségi terv elfogadását is. A BEREC-nek olyan technikai és jogi intézkedésekre vonatkozó iránymutatásokat is el kell fogadnia, amelyek hatékonyan megvédhetik a végfelhasználókat a csalárd tevékenységektől az Unióban.

(332)A BEREC szabályozói tanácsának tagjait a nemzeti szabályozó hatóságoknak kell kinevezniük, általában a nemzeti szabályozó hatóság vezetői vagy irányító testületének tagjai közül. A BEREC munkájának folytonosságát a BEREC szabályozói tanácsának rotációs alapon betöltött elnöki tisztsége hivatott biztosítani. Az alelnöki tisztségek rotációját is elő kell mozdítani.

(333)A BEREC-nek képesnek kell lennie arra, hogy az Unió érdekeinek szem előtt tartásával járjon el, függetlenül minden külső beavatkozástól, így többek között a politikai nyomásgyakorlástól és a kereskedelmi befolyásolástól is. Következésképpen fontos biztosítani, hogy a szabályozói tanácsba kinevezett személyek személyes és működési függetlenségét a legmagasabb szintű garanciák szavatolják. Ilyen szintű személyes és működési függetlenséget élveznek a nemzeti szabályozó hatóságok vezetői, irányító testületeik tagjai vagy az említett vezetők, illetve tagok helyettesei is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a szabályozói tanácsban helyet foglaló személyeknek függetlenül és pártatlanul kell eljárniuk, és nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat feladataik ellátása során, továbbá védelmet kell élvezniük az önkényes felmentéssel szemben. A szabályozói tanács póttagjának a szerepkörét betöltheti a nemzeti szabályozó hatóság vezetője, irányító testületének valamely tagja, az említett vezető, illetve tag helyettese vagy a nemzeti szabályozó hatóság más tagja is, akinek e szerepkör gyakorlása során a szabályozói tanács helyettesített tagjának nevében és megbízatása keretein belül kell eljárnia.

(334)A BEREC-nek szakértelmet kell biztosítania és bizalmat kell teremtenie, mégpedig függetlensége, az általa nyújtott tanácsok és információk színvonala, eljárásainak és működési módszereinek átláthatósága, valamint – az ODN támogatásával – a feladatai ellátásában tanúsított gondossága révén. A BEREC függetlensége nem jelenti azt, hogy szabályozói tanácsa nem támaszkodhat az irányítása alatt álló munkacsoportok által készített tervezetekre a tanácskozásai során.

(335)Az RSPG-t először a 2002/622/EK határozat hozta létre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a belső piac fejlődéséhez, és támogassa az uniós szintű rádióspektrum-politika kidolgozását. A 2002/622/EK határozatot később a 2019. június 11-i bizottsági határozat váltotta fel. Az RSPG segíti és tanácsokkal látja el a Bizottságot a rádióspektrum-politikával kapcsolatos kérdésekben. Ezek közé tartozik a rádióspektrum frekvenciáinak elérhetősége, a rádióspektrum harmonizálása és felosztása, a rádióspektrum felosztására, elérhetőségére és használatára vonatkozó adatszolgáltatás, a rádióspektrum-használati jogok odaítélésének módszerei, a frekvenciák átalakítása, áthelyezése, a rádióspektrum tarifájának kialakítása és hatékony használata, valamint az emberi egészség védelme. Az RSPG a rádióspektrummal kapcsolatos kérdésekben kérésre tanácsot ad az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az RSPG az (EU) 2018/1972 irányelv értelmében a rádióspektrummal kapcsolatos kötelezettségek tagállamok általi végrehajtásának koordinációs fóruma lett, és fontos szerepet játszik olyan, a belső piac szempontjából alapvető jelentőséggel bíró területeken, mint a határokon átnyúló rádióspektrum-koordináció vagy a szabványosítás.

(336)Az RSPG eredményei általában hasznos kiindulási pontként szolgáltak a Bizottság további megfontolásaihoz, hozzájárultak a belső piac fejlődéséhez, támogatták az uniós szintű rádióspektrum-politika kidolgozását, és az érdekelt felek üdvözölték azokat. Az RSPG azonban véleményeiben – részben a megfelelő támogatási struktúra hiánya miatt – nem használta ki teljes mértékben az arra vonatkozó megbízatását, hogy általánosságban tanácsot adjon az uniós intézményeknek a rádióspektrum-politika átfogóbb szempontjaival (pl. gazdasági, politikai, kulturális, stratégiai, biztonsági, egészségügyi és szociális kérdésekkel) kapcsolatban. A BEREC és az RSPG közötti szoros együttműködés azokban az esetekben, amikor a rádióspektrummal kapcsolatos kérdések az (EU) 2018/1972 irányelvben előirányzott szabályozási következményekkel járnak, a gyakorlatban csupán néhány közös véleményre vagy jelentésre korlátozódott. Mind a BEREC, mind az RSPG tagjai erőforrásaira támaszkodott az érdemi munka során, ami azt jelenti, hogy a nemzeti hatóságok előtt álló korlátok – legyen szó akár költségvetési, személyzeti vagy munkateherről – abban tükröződnek, hogy képesek hatékonyan hozzájárulni a BEREC és az RSPG munkájához.

(337)Az e rendelet szerinti új feladatok – például a rádióspektrum műholdak általi használata és a spektrumra vonatkozó egységes piaci eljárás terén – az RSPG megerősítését igénylik. Az RSPG-nek az ODN megfelelő adminisztratív és szakmai támogatásával a Bizottság tanácsadó csoportjából a BEREC-hez hasonlóvá kell válnia. E rendelet tehát létrehozza az RSPB-t, amely az RSPG helyébe lép. Az RSPB-nek továbbra is tanácsadói szerepet kell betöltenie az uniós rádióspektrum-politika kidolgozásában. A Bizottság, az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor felkérheti az RSPB-t, hogy fogadjon el véleményt vagy jelentést bármely rádióspektrum-politikai kérdésről. Véleményeiben az RSPB-nek többek között a műszaki, gazdasági, politikai, kulturális, stratégiai, egészségügyi és szociális szempontokat, valamint a rádióspektrum-felhasználók különféle, potenciálisan ellentétes igényeit is figyelembe kell vennie, annak érdekében, hogy tisztességes, megkülönböztetésmentes és arányos egyensúly alakuljon ki. Ezen túlmenően az RSPB-nek e rendelet szerint új feladatokat is kell vállalnia.

(338)Mivel a rádióspektrum-politikával kapcsolatos feladatok a rádióspektrummal kapcsolatos kérdésekért felelős különböző illetékes nemzeti hatóságok – többek között a politikai döntéseket hozó szervek – szakértelmét igénylik, az RSPB feladatai nem ruházhatók át a BEREC-re, amely olyan nemzeti szabályozó hatóságokból áll, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek hatáskörrel a spektrumpolitikai kérdésekben.

(339)Az RSPB-nek az RSPB igazgatótanácsából és különböző munkacsoportokból kell állnia. A munkacsoportoknak az RSPB igazgatótanácsa által folytatott tanácskozások előkészítő munkálatait az RSPG alcsoportjaihoz hasonlóan kell végezniük.

(340)Az RSPB igazgatótanácsának a tagállamok stratégiai rádióspektrum-politikáért felelős, magasan képzett szakértőiből kell állniuk. Ezek a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok szakértői lehetnek. Az RSPB ülésein a nemzeti küldöttségeknek egységes és összehangolt nemzeti álláspontot kell képviselniük, függetlenül attól, hogy a rádióspektrummal kapcsolatos felelősség megoszlik-e a különböző nemzeti szervek között, nemcsak a belső piaccal, hanem a közrenddel, a közbiztonsággal, a polgári védelemmel és a védelmi politikákkal kapcsolatban is, mivel ezek a politikák befolyásolhatják a rádióspektrum egészének megszervezését.

(341)A jelenlegi RSPG-megállapodás, miszerint az elnök megbízatása két évre szól, és annak végén alelnök helyettesíti, előnyösnek bizonyult az RSPG-tevékenység folytonosságának biztosítása szempontjából. Következésképpen az RSPB igazgatótanácsának elnökére és alelnökére vonatkozóan továbbra is hasonló rendszert kell alkalmazni.

(342)A CEPT-t megfigyelőként meg kell hívni az RSPB munkájába, tekintettel arra, hogy az RSPB tevékenységei páneurópai szinten jelentős hatást gyakorolnak a rádióspektrumra, és hogy a CEPT és kapcsolódó szervei széles körű műszaki szakértelemmel rendelkeznek a rádióspektrum-gazdálkodás terén. Ugyancsak helyénvaló a CEPT szakértelmére támaszkodni a rádióspektrum-felosztás és az adatok elérhetősége terén a 676/2002/EK határozat alkalmazásában műszaki végrehajtási intézkedések kidolgozására adandó felhatalmazások keretében. Tekintettel a rádióspektrumot használó berendezések fejlődését szolgáló európai szabványosítás jelentőségére, hasonlóan fontos az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) megfigyelőjének a csoport munkájába történő bevonása.

(343)Emellett szükség esetén és eseti alapon a BEREC szabályozói tanácsa, az RSPB igazgatótanácsa és az ODN igazgatótanácsa számára lehetővé kell tenni, hogy üléseire megfigyelőként meghívjon bármely olyan személyt, akinek a véleménye – például szerepe és szakértelme fényében – releváns lehet. Az ilyen megfigyelői státusz nem lehet állandó, ezért a szabályozói tanács, az RSPB igazgatótanácsa vagy az igazgatótanács ülésein való részvételre szóló meghívót egy adott ülésre kell kiadni. Tekintettel arra, hogy a BEREC és az RSPB tagjai bizonyos, például a rezilienciával kapcsolatos vagy erős uniós dimenzióval rendelkező feladatok elvégzéséhez érzékeny és bizalmas jellegű megbeszélések folytatására lehetnek kötelezve, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy kérelmezze a BEREC és az RSPB ülésén való részvétel korlátozását. Ugyanezt a lehetőséget a részvétel korlátozásának kérelmezésére a BEREC és az RSPB elnökeinek is meg kell adni, akik az ODN igazgatójával egyetértésben nyújthatnak be ilyen kérelmet.

(344)A BEREC szabályozói tanácsának, az RSPB igazgatótanácsának és az ODN igazgatótanácsának évente legalább két rendes ülést kell tartania. Tekintettel a múltbeli tapasztalatokra, valamint a BEREC és az RSPB megnövekedett szerepére, előfordulhat, hogy a BEREC szabályozói tanácsának, az RSPB igazgatótanácsának és az ODN igazgatótanácsának további üléseket kell tartania. A BEREC és az RSPB közötti együttműködés további fokozása érdekében össze lehet hívni a szabályozók tanácsának és az RSPB igazgatótanácsának együttes üléseit, hogy megvitassák a BEREC és az RSPB számára egyaránt fontos kérdéseket.

(345)A BEREC egységes piaci dimenziójának és az RSPB iránymutatásainak, véleményeinek, jelentéseinek és egyéb dokumentumainak további erősítése érdekében az egyszerű többséget kell a szavazás szabályává tenni.

(346)A tapasztalatok azt mutatják, hogy a BEREC és az RSPB feladatainak többségét munkacsoportokon keresztül hatékonyabban el lehet látni. A BEREC munkacsoportjainak mindig biztosítaniuk kell az összes nemzeti szabályozó hatóság véleményének és hozzájárulásának egyenlő figyelembevételét, míg az RSPB munkacsoportjainak az összes RSPB-tag véleményének és hozzájárulásának egyenlő figyelembevételét kell biztosítaniuk. A rádióspektrumért felelős nemzeti szabályozó és adott esetben illetékes hatóságoknak haladéktalanul reagálniuk kell a kinevezési kérelmekre annak érdekében, hogy biztosítható legyen a munkacsoportok gyors felállítása, így mindenekelőtt azoké, amelyek határidőkhöz kötött eljárásokkal foglalkoznak. A munkacsoportoknak nyitva kell állniuk a Bizottság szakértőinek részvétele előtt. A BEREC és az RSPB eredményei által a belső piacra gyakorolt hatás további fokozása érdekében az ODN szakmai személyzetének szisztematikusan támogatnia kell a munkacsoportok tevékenységeit, és hozzá kell járulnia azokhoz. A BEREC szabályozói tanácsának, illetve az RSPB igazgatótanácsának ezért az ODN-en keresztül munkacsoportokat kell létrehoznia, és ki kell neveznie azok elnökeit, akik lehetőség szerint a különböző nemzeti szabályozó hatóságokat és adott esetben a rádióspektrumért felelős illetékes hatóságokat, valamint az ODN-t képviselik, figyelembe véve az ODN személyzetének szakértelmét és rendelkezésre állását.

(347)A belső piaci eljárásban, amennyiben a BEREC munkacsoportja értékeli a nemzeti szabályozó hatóság által javasolt nemzeti intézkedéstervezetet, és adott esetben véleménytervezetet dolgoz ki, azt nem befolyásolhatja sem az intézkedést javasoló nemzeti szabályozó hatóság, sem a Bizottság álláspontja. Hasonlóképpen, a spektrumra vonatkozó egységes piaci eljárás keretében bejelentett nemzeti intézkedéstervezetekkel foglalkozó RSPB- és BEREC-munkacsoportokat sem az intézkedést javasoló illetékes hatóság, sem a Bizottság véleménye nem befolyásolhatja. Ennélfogva kivételes esetben a Bizottság és az érintett nemzeti szabályozó hatóság vagy a spektrumért felelős illetékes hatóság szakértői nem vehetnek részt a BEREC vagy az RSPB érintett munkacsoportjának ülésein.

(348)Az RSPG fontos szerepet játszott az Unió WRC-kre való felkészülésében azáltal, hogy a Bizottsággal együtt meghatározta a WRC-k napirendjének azon pontjait, amelyek hatással lehetnek az uniós jogra, szakpolitikákra vagy programokra, és javaslatot tett az Unió által a WRC-ken képviselendő álláspontra. Mivel ezeket az ajánlásokat nem befolyásolhatják nem uniós közigazgatások, az érintett RSPG-alcsoport tagjai kizárólag a tagállamok és a Bizottság szakértői. Az ilyen rendszert az RSPG feladatainak az RSPB általi átvételét követően is fenn kell tartani.

(349)Adott esetben és a feladatoknak az egyes tagállami hatóságok közötti elosztásától függően más illetékes hatóságokat is meg kell hívni a részvételre, és véleményüket figyelembe kell venni a BEREC megfelelő munkacsoportjában, amennyiben szakértelmükre szükség van. Ha más illetékes hatóságok szakértői nem tudnak részt venni ezeken az üléseken, a nemzeti szabályozó hatóságoknak bizonyítaniuk kell, hogy véleményüket figyelembe vették. A BEREC függetlenségét minden körülmények között meg kell őrizni. Főszabályként a BEREC-nek és az RSPB-munkacsoportoknak külön megbízatással kell rendelkezniük, és megbízatásuk lejártát követően fel kell őket oszlatni. Ily módon a BEREC és az RSPB munkája rugalmasabbá válna, és a szakértőket ott és annyi időre vonnák be, ahol és ameddig erre szükség van. Másrészt lehetővé kell tenni állandó BEREC- vagy RSPB-munkacsoportok létrehozását, amennyiben tevékenységeik ismétlődnek.

(350)Az RSPG jelenlegi gyakorlata, hogy kétéves munkaprogram alapján dolgozik, pozitívnak bizonyult, mivel a tevékenységek kétéves folyamatosságát biztosította anélkül, hogy szükségtelen adminisztratív terheket okozott volna. Lehetővé tette a nemzeti szakértők észszerűbb bevonását azáltal, hogy az RSPG-tevékenységet a tevékenység sürgősségétől és érzékenységétől függően szervezte meg, lehetővé téve, hogy valamennyi tevékenységet legalább a kétéves időszakon belül be lehessen fejezni. Ennek a bevált gyakorlatnak folytatódnia kell az RSPB-nél, és azt a BEREC-nek is el kell fogadnia. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy egy kétéves cikluson belül bármikor kikérje a BEREC vagy az RSPB véleményét, még akkor is, ha a kérelmen alapuló tevékenység a következő kétéves ciklusban is folytatódna.

(351)Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a BEREC-nek és az RSPB-nek – munkaprogramjaiknak megfelelően – kétévente jelentést kell elfogadniuk tevékenységeikről.

(352)Az elektronikus hírközlésre és a rádióspektrum-politikára vonatkozó uniós szabályozási keret koherens és következetes alkalmazása érdekében meg kell erősíteni a BEREC és az RSPB közötti együttműködést. Tekintettel az elektronikus hírközlés szabályozása és a rádióspektrum-gazdálkodás közötti növekvő kölcsönös függőségre, a strukturált, rendszeres és szisztematikus együttműködés – többek között együttes ülések és közös munkacsoportok révén – elengedhetetlen a szabályozás széttagoltságának elkerüléséhez, a szakpolitikai koherencia fokozásához és a belső piac hatékony működésének támogatásához.

(353)A BEREC és az RSPB közötti együttműködés fokozása érdekében a BEREC szabályozói tanácsának elnöke és az RSPB igazgatótanácsának elnöke évente legalább kétszer ülésezik. A BEREC és az RSPB közötti szoros együttműködést megkívánó kérdések kezelése érdekében az elnököknek javaslatokat kell tenniük testületeiknek a közös tevékenységekre, többek között közös munkacsoportok létrehozására. A szoros együttműködés tárgyát képező kérdéseket a BEREC és az RSPB munkaprogramjában is ismertetni kell. A szorosabb együttműködést igénylő területek közé tartozhatnak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó szabályozási kérdések, különösen a rádióspektrummal kapcsolatos piacszabályozás és verseny, valamint a műholdas kommunikáció, a vertikális, az 5G és a 6G hálózatok, valamint a jövőbeli mobilkommunikáció.

(354)Meg kell erősíteni a BEREC Hivatal szerepét – amely jelenleg főként adminisztratív támogatást nyújt a BEREC-nek –, hogy adminisztratív kérdésekben támogatást nyújtson a BEREC-nek és az RSPB-nek, valamint hogy szaktanácsokat nyújtson a rájuk bízott feladatok előnyeit illetően. E célból ki kell igazítani a BEREC Hivatal struktúráját, és növelni kell a költségvetési forrásait. A BEREC Hivatal új hivatalos neve „Digitális Hálózatok Hivatala”. Az „ODN” megnevezést az Ügynökség rövid megnevezéseként kell használni.

(355)Tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatok és a digitális hálózati infrastruktúrák növekvő összetettségére és stratégiai jelentőségére, valamint a rádióspektrum-politikától való növekvő kölcsönös függőségükre, megerősített uniós szintű támogatási struktúrát kell létrehozni. Az ODN-nek központi szerepet kell játszania a BEREC-et és az RSPB-t támogató szakértelem, elemzési kapacitás és koordináció biztosításában, teljes mértékben tiszteletben tartva megbízatásukat és függetlenségüket. Az uniós szintű megerősített és strukturált támogatás elengedhetetlen az uniós jog következetes alkalmazásának biztosításához, a szabályozási és szakpolitikai koherencia fokozásához, a belső piac széttagoltságának elkerüléséhez és az uniós digitális célkitűzések hatékony végrehajtásának támogatásához.

(356)Az ODN-nek – a pénzügyi, szervezési és logisztikai támogatást is beleértve – minden szükséges szakmai és adminisztratív támogatást meg kell adnia a BEREC és az RSPB munkájához, és hozzá is kell járulnia ahhoz.

(357)Annak érdekében, hogy a BEREC elegendő támogatást kapjon feladataihoz, és hogy teljesítményének a belső piacra gyakorolt hatása erősödjön, e rendeletnek egyértelmű és meghatározott szerepet és feladatokat kell kijelölnie az ODN számára, így például aktív részvétel és hozzájárulás a BEREC munkacsoportjainak valamennyi tevékenységéhez, a terv kidolgozása az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások és más digitális infrastruktúrák rezilienciájának és felkészültségének uniós szintű megerősítésére olyan természeti vagy ember okozta zavarok, válságok vagy vis maior esetén, amelyek jelentős káros hatást gyakorolhatnak a lakosságra vagy a belső piac működésére, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok közötti koordináció támogatása az Unión belüli működésre vonatkozó egységes engedélyek kiadásának megkönnyítése érdekében. Tekintettel arra, hogy a BEREC, az RSPB vagy a Bizottság támogatása érdekében az ODN-nek a ráruházott feladatok ellátása érdekében adatokat kell gyűjtenie, és elemeznie kell azokat, helyénvaló az ODN-t megbízni azzal a feladattal, hogy tájékoztató éves jelentéseket adjon ki az elektronikus hírközlés egységes piaca felé tett előrehaladásról. Az ilyen jelentéseknek ismertetniük kell a piac helyzetét, struktúráját és az e rendelet alapján végrehajtott intézkedések belső piacra gyakorolt hatását, beleértve az összefonódások piacra gyakorolt utólagos hatásait is. A Bizottság ezeket figyelembe veheti a digitális évtizedről szóló jelentések elkészítésekor.

(358)Az ODN-t az RSPB-t támogató feladatokkal is meg kell bízni, például azzal, hogy elemzési, adminisztratív és logisztikai támogatást nyújtson az RSPB igazgatótanácsának és munkacsoportjainak az e rendelet által rájuk ruházott feladatok végrehajtásához. Az ODN-nek továbbá segítenie kell a Bizottságot és az RSPB-t a műholdas hálózatok szolgáltatására és a műholdas szolgáltatások nyújtására, valamint a műholdas rádióspektrum-használatra vonatkozó uniós engedély megadásának folyamatában, és a Bizottság kérésére támogatnia kell a Bizottságot az uniós szintű kiválasztási eljárás lefolytatásában. Az ODN-nek olyan egyedüli kapcsolattartó pontként is működnie kell, ahol a Bizottság egyablakos eljárást hoz létre a rádióspektrum közös engedélyezési feltételek melletti megadásának elősegítése érdekében.

(359)Az ODN-nek – tekintettel arra, hogy a BEREC Hivatalt helyettesíti – jogi személyiséggel rendelkező uniós szervnek kell lennie, és jogi, igazgatási és pénzügyi autonómiával kell rendelkeznie. Decentralizált uniós ügynökségként az ODN-nek megbízatása keretei között és a meglévő intézményi kereten belül kell működnie. Az ODN nem tekintendő olyan testületnek, amely uniós álláspontot képvisel a nyilvánosság felé vagy az Unió nevében jogi kötelezettségeket vállal. Székhelye a tagállami kormányok képviselőinek döntése alapján továbbra is Rigában marad 65 . A Lett Köztársaság kormánya és a Hivatal által a székhelyről megkötött első megállapodás 2011. augusztus 5-én lépett hatályba. Az (EU) 2018/1971 rendelet 47. cikkének rendelkezéseivel összhangban ezt a megállapodást egy új, 2020. december 21-én aláírt székhely-megállapodás váltotta fel.

(360)Az ODN az igazgatótanácsból és az igazgatóból áll.

(361)Az ODN igazgatótanácsának adminisztratív kérdésekről, például a költségvetésről, a személyzetről és az ellenőrzésekről kell döntenie, a BEREC szabályozói tanácsának pedig a BEREC feladataihoz kapcsolódó szabályozási kérdésekre kell összpontosítania. Az igazgatótanácsnak a nemzeti szabályozó hatóságok, a Bizottság és az RSPB képviselőiből kell állnia. Az igazgatótanácsban a nemzeti szabályozó hatóságok képviselőiként főszabályként azoknak a személyeknek kell helyet foglalniuk, akiket a BEREC szabályozói tanácsába is kineveztek, a nemzeti szabályozó hatóságok azonban más olyan képviselőket is kinevezhetnek, akik teljesítik ugyanazokat a követelményeket. Tekintettel arra, hogy az ODN-nek az RSPB támogatása is feladata, az RSPB elnökének az igazgatótanács tagjának kell lennie annak érdekében, hogy az RSPB igényeit megfelelően kezeljék.

(362)E rendelet értelmében az igazgatótanács az igazgatóra ruházza a kinevezésre jogosult hatóság releváns hatásköreit, aki pedig jogosult e jogkörök további átruházására. Ennek célja, hogy hozzájáruljon a személyzet hatékony irányításához.

(363)Az ODN-t továbbra is az igazgatónak kell képviselnie jogi és adminisztratív kérdésekben. Az igazgatót az RSPB képviselőjének pozitív véleményétől függően az igazgatótanácsnak kell kineveznie, mégpedig nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a jelöltek szigorú értékelése és a magas szintű függetlenség.

(364)Az ODN-nek a feladatai ellátásához szükséges megfelelő létszámú személyzettel kell rendelkeznie. Az erőforrás-programozás során gondosan értékelni kell és figyelembe kell venni minden, az ODN-re ruházott feladatot, többek között azokat a szakmai és adminisztratív szolgáltatásokat is, amelyekkel a BEREC-et és az RSPB-t segíti feladataik ellátásában, valamint a pénzügyi, személyzeti és más alkalmazandó szabályzatoknak való megfelelésben, mint ahogy azt is, hogy az ODN-re ruházott feladatok között az eddiginél nagyobb arányban vannak jelen az operatív feladatok az adminisztratív jellegű feladatokhoz képest.

(365)Az ODN-re mint jogi jellegű uniós szervre az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet 66 kell alkalmazni.

(366)Az ODN autonómiájának és függetlenségének biztosítása, valamint a BEREC és az RSPB munkájának támogatása érdekében az ODN-nek saját költségvetéssel kell rendelkeznie. A költségvetésnek megfelelő összegűnek kell lennie, és tükröznie kell az új feladatokat, valamint a BEREC, az RSPB és az ODN kibővített szerepkörét. Az ODN-t nagyrészt az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy feladatai ellátásához megfelelő költségvetéssel rendelkezzen, az ODN számára lehetővé kell tenni, hogy díjakat számítson fel a vállalkozásoknak az uniós műholdas engedélyek és a páneurópai számozási erőforrások megszerzéséért és fenntartásáért. E díjak mértékét és a fizetési módokat a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusokban kell meghatároznia. Az ODN finanszírozása a költségvetési hatóságnak az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között létrejött, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás 27. pontjában meghatározottak szerint fogadható el 67 . Az elektronikus hírközlés szabályozási kerete következetes végrehajtásának további kiterjesztése érdekében a BEREC szabályozói tanácsának, az RSPB igazgatótanácsának, adott esetben a munkacsoportoknak és az igazgatótanácsnak nyitottnak kell lenniük azon harmadik országok elektronikus hírközlés vagy a rádióspektrum-politika területén illetékes hatóságainak a részvétele előtt, amelyek e célból megállapodást kötöttek az Unióval, mint például az EGT-tag EFTA-államok vagy a tagjelölt országok.

(367)A BEREC-et és az RSPB-t fel kell hatalmazni arra, hogy olyan munkamegállapodásokat kössön illetékes uniós testületekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és tanácsadó csoportokkal, valamint harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel, amelyek nem keletkeztetnek jogi kötelezettségeket. E munkamegállapodások célja lehet például az, hogy együttműködési kapcsolatokat alakítsanak ki, és véleménycserét folytassanak szabályozási kérdésekről. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a szükséges munkamegállapodások összhangban legyenek az uniós szakpolitikával és prioritásokkal, valamint hogy a BEREC és az RSPB megbízatásának keretei között és a meglévő intézményi kereten belül működjön, továbbá ne tűnjön fel az uniós álláspontot a nyilvánosság felé képviselő, illetve az Unió nevében nemzetközi kötelezettségeket vállaló szervként. A BEREC, az RSPB és az ODN munkájában való, az elektronikus hírközlés vagy a rádióspektrum-politika területéért elsősorban felelős harmadik országbeli hatóságok szavazati joga nélküli részvétel csak akkor lehetséges, ha megfelelő munkamegállapodások vannak érvényben.

(368)Az elektronikus hírközlés szabályozási kerete következetes végrehajtásának további kiterjesztése érdekében a BEREC szabályozói tanácsának, az RSPB igazgatótanácsának, a munkacsoportoknak és az igazgatótanácsnak nyitottnak kell lenniük azon harmadik országok elektronikus hírközlés vagy a rádióspektrum-politika területén illetékes hatóságainak a részvétele előtt, amelyek e célból megállapodást kötöttek az Unióval, mint például az EGT-tag EFTA-államok vagy a tagjelölt országok.

(369)A magas szintű titoktartás biztosítása és az összeférhetetlenségek elkerülése érdekében az ezen a téren a BEREC, az RSPB és az ODN szervezeti egységeinek tagjaira alkalmazandó szabályokat a póttagokra is alkalmazni kell.

(370)A nemzeti szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük a BEREC-cel és az ODN-nel, és időben biztosított, pontos információkkal kell szolgálniuk számukra annak érdekében, hogy el tudják látni a feladataikat. A lojális együttműködés elvének szellemében a BEREC-nek és az ODN-nek is meg kell osztania a szükséges információkat a Bizottsággal, a nemzeti szabályozó hatóságokkal, valamint az egyéb illetékes hatóságokkal. Szükség esetén biztosítani kell az információk bizalmas kezelését. Annak megvizsgálásakor, hogy egy adott kérés kellően indokolt-e, a BEREC-nek figyelembe kell vennie, hogy a bekért információ kizárólag az érintett hatóságok hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésével kapcsolatos-e. Értelemszerűen ugyanez vonatkozna az RSPB-re és a rádióspektrumért felelős illetékes hatóságokra is.

(371)Az ODN-nek közös információs és kommunikációs rendszert kell létrehoznia a párhuzamos információkérések elkerülése és az összes érintett hatóság közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében.

(372)A Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell a BEREC, az RSPB és az ODN működését, valamint intézményi struktúrájuk hatékonyságát a változó digitális környezetben. Amennyiben az értékelés eredményeként a Bizottság megállapítja, hogy az e rendelet által létrehozott intézményi struktúra nem hatékony a rendelet célkitűzéseinek elérése, különösen az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret következetes végrehajtásának biztosítása szempontjából, javaslatot kell tennie a szükséges módosításokra.

(373)Az (EU) 2018/1971 rendelettel jogi személyiséggel rendelkező decentralizált ügynökségként létrehozott BEREC Hivatal jogutódja mindennemű tulajdonjog, kvantitatív analízis a székhely meghatározását is beleértve –, jogi kötelezettség, munkaszerződés, pénzügyi kötelezettségvállalás és felelősség tekintetében az e rendelettel létrehozott ODN. A BEREC, az RSPG és az ODN munkája folytonosságának biztosítása érdekében a BEREC szabályozói tanácsának jelenlegi tagjai, az RSPG jelenlegi tagjai, valamint a BEREC Hivatal igazgatója és igazgatótanácsának tagjai hivatali idejük végéig hivatalban maradnak.

(374)A nemzeti szabályozó hatóságoknak, az egyéb illetékes hatóságoknak és a BEREC-nek tájékoztatást kell kapniuk a piaci szereplőktől ahhoz, hogy feladataikat eredményesen végezhessék el, ideértve annak értékelését is, hogy az általános szerződési feltételek összhangban vannak-e a rendelet rendelkezéseivel, anélkül azonban, hogy az értékelés idejére fel kellene függeszteni e szerződési feltételek alkalmazását. Kivételes jelleggel az elektronikus hírközlési szolgáltatási ágazathoz szorosan kapcsolódó más ágazatokban működő, egyéb vállalkozásoktól is szükség lehet tájékoztatás kérésére; ilyenek lehetnek például az olyan tartalomszolgáltatók, amelyek esetleg olyan információknak lehetnek a birtokában, amelyekre a feladataiknak az uniós jog alapján való ellátásához szükség van. Ilyen tájékoztatáskérésre szükség lehet a Bizottság nevében is, hogy teljesíthesse az uniós jog szerinti kötelezettségeit. A tájékoztatáskérésnek arányosnak kell lennie, és nem róhat aránytalan terhet a vállalkozásokra. A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságokhoz eljutó információnak nyilvánosan elérhetőnek kell lennie, kivéve amennyiben ez az információ az adatok nyilvánosságára vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban, továbbá az üzleti titokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályokra is figyelemmel, bizalmas.

(375)Annak biztosítására, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatékonyan láthassák el szabályozási feladataikat, az általuk összegyűjtött adatoknak számviteli adatokat is tartalmazniuk kell azokról a kiskereskedelmi piacokról, amelyek olyan nagykereskedelmi piacokhoz kapcsolódnak, amelyeken valamely vállalkozást jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítottak, és ennek folytán működését a nemzeti szabályozó hatóság szabályozza. Az adatoknak olyan adatokat is tartalmazniuk kell, amelyek alapján a nemzeti szabályozó hatóság értékelni tudja a használati jogokhoz fűzött feltételek teljesülését, valamint a tervezett műszaki fejlesztéseknek vagy a hálózati topológián elvégezni kívánt módosításoknak a verseny alakulására, illetve a másoknak kínált nagykereskedelmi termékekre gyakorolt lehetséges hatását. A rádióspektrum-használati jogokhoz kötődő, a lefedettséggel kapcsolatos követelményekre vonatkozó információk alapvető fontosságúak a hálózatkiépítéssel kapcsolatos földrajzi felmérés teljességének biztosításához. E tekintetben az illetékes hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy előírja a hálózatkiépítéssel kapcsolatos földrajzi felméréshez megfelelő pontosságú, helyi szintű bontási információk benyújtását. Egységes dokumentummintákat és megközelítéseket kell kidolgozni a pénzügyi, statisztikai adatok, hálózatok és szolgáltatási kategóriák, valamint egyéb piaci információk szolgáltatók általi bejelentésére. A jelentéstételi követelményekben bekövetkezett változásokat azok megállapítását követően lehetőség szerint minimálisra kell csökkenteni.

(376)Az Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek támogatása érdekében alapvető fontosságú, hogy az Unió beruházásokat vonzzon az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén végzett fenntartható tevékenységekbe. Az olyan szabályozások, mint például, de nem kizárólagosan az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 68 és az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv 69 lehetővé teszik a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások számára, hogy megosszák a fenntarthatónak tekinthető gazdasági tevékenységek közös fogalommeghatározását. Az elektronikus hírközlő hálózatokra különösen a távközlési hálózatok fenntarthatóságáról szóló uniós magatartási kódex vonatkozik, „Az energiarendszer digitalizációja – uniós cselekvési terv” című, 2022. október 18-i bizottsági közleményben előirányzottaknak megfelelően. Az egyszeri adatszolgáltatás elvével összhangban a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak értékelniük kell, hogy a vállalkozások által az uniós jog alapján már szolgáltatott fenntarthatósági információk elegendőek-e számukra és a BEREC számára az uniós jog szerinti szabályozási feladataik ellátásához. E tekintetben a BEREC-nek a tájékoztatásra és jelentéstételre vonatkozó horizontális iránymutatásai részeként fel kell térképeznie a fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeket. A BEREC-nek együtt kell működnie más illetékes hatóságokkal az uniós jog vagy a nemzeti jog által az uniós jog alkalmazása során előírt, fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb jelentésekből származó hatékony adatgyűjtés és -feldolgozás biztosítása érdekében, az adminisztratív terhek minimalizálása és a meglévő releváns adatok további felhasználása céljából.

(377)Lehetővé kell tenni, hogy egy illetékes hatóság által a bizalmas kezelésre és az üzleti titokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályok szerint bizalmasnak minősített adat továbbítható legyen a Bizottságnak, a BEREC-nek és bármely más hatóságnak. Az adatcserének a célja szempontjából lényeges és arányos mértékre kell korlátozódnia.

(378)A tagállamok azon kötelezettsége, hogy az uniós érdekeknek a nemzetközi megállapodások keretében történő védelméhez szükséges tájékoztatásokat megadják, valamint azon beszámolási kötelezettségek, amelyeket a nem kifejezetten az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó jog – így például a versenyjogi szabályok – írnak elő, nem sérülhetnek.

(379)A hálózatüzemeltetőktől és szolgáltatóktól, valamint az érintett illetékes hatóságtól érkező információkérések terheinek enyhítése érdekében a BEREC-nek iránymutatásokat kell elfogadnia az adatszolgáltatás és a jelentéstétel iránti kérések hatályára, a dokumentummintákra, a formátumokra, az időzítésre és a gyakoriságra vonatkozóan. A BEREC iránymutatásainak harmonizálniuk kell az általános felhatalmazáshoz, a szűkös erőforrások egyedi használati jogához és az egyedi kötelezettségekhez kapcsolódó rendszeres és szisztematikus jelentéstételt (ez nem írható elő évente egynél többször), továbbá a BEREC dokumentummintáira is alkalmazni kell őket. Minden információkérésnek és jelentéstételi kötelezettségnek arányosnak és tárgyilagos mérce szerint indokoltnak kell lennie, és a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia. Ezen belül el kell kerülni, hogy az illetékes hatóságok és a BEREC egymással párhuzamosan ugyanazon információk benyújtását írják elő, és nem szabad előírni az általános felhatalmazásokban szereplő vagy a használati joghoz kapcsolódó valamennyi feltétel tekintetében a megfelelés rendszeres igazolását. A vállalkozásokat tájékoztatni kell a kért információk tervezett felhasználásáról. Az adatszolgáltatás nem lehet a piacra jutás feltétele. Statisztikai célból és a bejelentési adatbázisban a pontos információk megőrzése érdekében előírható, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a tevékenységük megszüntetését jelentsék be.

(380)A szabályozási beavatkozásnak a hálózatkiépítésre vonatkozó részletes információkra kell támaszkodnia ahhoz, hogy hatékony legyen, és azokat a területeket célozza meg, ahol arra szükség van. Ezen információk létfontosságúak a beruházások előmozdítása, az Unión belüli konnektivitás erősítése, valamint az érintett hatóságok és a polgárok tájékoztatása szempontjából. Ki kell terjedniük többek között a gigabites hálózatok létesítésére, valamint olyan hálózatok jelentős korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez kapcsolódó felmérésekre, amelyek nem minden tekintetben felelnek meg a gigabites hálózatokra vonatkozó teljesítménybeli követelményeknek: ilyen az optikai szál elosztószekrénybe vezetése olyan aktív technológiákkal együttesen, mint a vektorizálás. Az információgyűjtésnek az összes releváns információval támogatnia kell a rézvezeték-lekapcsolás folyamatát is. A vonatkozó előrejelzéseknek legfeljebb hároméves tárgyidőszakra célszerű vonatkozniuk. Az illetékes hatóságok által gyűjtendő információk részletessége és területi pontossága a konkrét szabályozói célkitűzés függvénye kell, hogy legyen, és igazodnia kell az adott szabályozói célhoz. Ezért a területi egységek nagysága – a konkrét tagállami körülmények és a helyi szinten rendelkezésre álló adatok függvényében – tagállamonként eltérő. A nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak az említett feladatok végzésekor a BEREC bevált módszereket tartalmazó iránymutatására kell támaszkodniuk, ezen iránymutatásokat pedig a nemzeti szabályozó és/vagy egyéb illetékes hatóságok által a hálózatkiépítéssel kapcsolatos földrajzi felmérés során összegyűjtött tapasztalatokra kell építeni. A bizalmas információk és az üzleti titkok tiszteletben tartásának sérelme nélkül az illetékes hatóságoknak az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 70 összhangban nyílt formátumban, a felmérések során gyűjtött információk újrafelhasználására vonatkozó korlátozás nélkül kell közvetlenül hozzáférhetővé tenniük ezeket az információkat, amennyiben azok a piacon nem elérhetők, és a szolgáltatásminőséggel kapcsolatban megfelelő eszközöket kell a végfelhasználók rendelkezésére bocsátaniuk, hogy azok minél jobban megismerjék a rendelkezésre álló konnektivitás-szolgáltatásokat. Ilyen információk gyűjtése esetén minden érintett hatóságnak tiszteletben kell tartania a bizalmas adatkezelés elvét, és el kell kerülnie, hogy bármely vállalkozás számára versenyhátrányt okozzon.

(381)Amennyiben a földrajzi felmérések – esetleg más releváns adatokkal kombinálva – versennyel kapcsolatos problémákra utalnak, a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy indokolt esetben piaci felülvizsgálatot végezzenek.

(382)A széles sávú hálózatok kiépítésére vonatkozó megbízható információk elengedhetetlenek az állami támogatások pontos célzásához, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek ellenőrzéséhez és a verseny hatékony előmozdításához. Előfordulhat, hogy az időszakos felmérések nem tükrözik az optikai szálas hálózatok kiépítésének dinamikus jellegét. Ennélfogva a bevált gyakorlatok azt sugallják, hogy a hálózatkiépítések földrajzi felmérését statikus felmérésről folyamatos felmérésre kell fejleszteni, ideális esetben API-alapú adatbetöltési modell alapján, létrehozva az uniós konnektivitás „valós idejű digitális ikermodelljét”, amely földfelszíni és nem földfelszíni (műholdas) összeköttetést egyaránt magában foglal.

(383)Az állami támogatási szabályoknak való megfelelés érdekében a támogatott hálózatnak többek között megfelelő minőségi ugrást kell biztosítania a már meglévő vagy tervezett hálózatokhoz képest. Ez a konkrét sebességküszöbök földrajzi felmérését teheti szükségessé.

(384)A gigabites hálózati lefedettség földrajzi hatóköre tekintetében a rendelkezésre állás (csatlakoztatható helyszínek), a készenlét (csatlakoztatott helyszínek) és az elterjedtség (aktivált helyszínek), az igénybevételi arányok, valamint a piaci részesedések pontos kiszámítása precíz nevezőt igényel. E számítások megalapozottságának biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani a háztartások és a fizikai helyszínek kezelési pontonkénti, a nemzeti statisztikai hivatalok vagy a kataszteri hatóságok birtokában lévő hiteles számához. Az említett megbízható adatokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a digitális évtized céljainak nyomon követéséhez szükséges pontos konnektivitási lefedettség és penetrációs arányok kiszámításához, valamint megbízható és következetes piacelemzés biztosításához Unió-szerte.

(385)A gigabites hálózatokhoz való hozzáférés a társadalmi befogadás és a gazdasági fejlődés előfeltétele, a keresleti oldali tényezők azonban jelentősen befolyásolják a piaci versenyképességet és a beruházások életképességét. A piacelemzések hatékony elvégzése, az érintett piacok meghatározása és az állami beavatkozások célzottá tétele érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy különbséget tegyenek az „infrastrukturális hiányosságok” (ahol nincsenek hálózatok) és az „elfogadási hiányosságok” (ahol léteznek hálózatok, de használaton kívül maradnak) között. Ezért hasznos lehet összevetni a térinformatikai hálózati adatokat és a társadalmi-gazdasági mikroadatokat a lefedettséget, a keresletet és a digitális befogadást érintő lehetséges korlátok értékelése érdekében.

(386)A háztartások összetételére, a korszerkezetre és a rendelkezésre álló jövedelemre vonatkozó adatok relevánsak lehetnek a keresletrugalmasság és a széles sávú szolgáltatások bevezetése előtt álló potenciális akadályok értékelése szempontjából. Továbbá, amennyiben rendelkezésre állnak jövedelem- és szegénységi mutatók, azok felhasználhatók a szociális utalványokra való jogosultság automatikus ellenőrzésére. E mérőszámok feldolgozása lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az állami támogatásokat a legkiszolgáltatottabb polgárok megsegítésére fordítsák, miközben korlátozzák a verseny esetleges torzulását.

(387)A tapasztalatok szerint technikai akadályok gyakran a végső felhasználói csatlakozáson belül is fennállnak, amelyek eltérnek a közeli hálózatkiépítéstől. Ezért a fizikai épületjellemzőkre vonatkozó statisztikai adatok relevánsak, beleértve az építési évet, a lakástípust (többlakásos lakóházak, ill. egylakásos lakóházak) és a lakásbérleti jogviszonyt. Az ezen adatokhoz való hozzáférés lehetővé tenné a szabályozók számára, hogy azonosítsák a „vertikális szűk keresztmetszeteket” – például a belső vezetékezési költségeket, amelyek akadályozhatják a beruházásokat –, és ennek megfelelően kiigazítsák a nagykereskedelmi hozzáférési árak költségmodelljeit.

(388)A szabályozási feladatok hatékony ellátása érdekében – beleértve a szubnacionális földrajzi piacok meghatározását és az állami támogatások célzott kezelését – a nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják a térinformatikai hálózati adatok, valamint a részletes társadalmi-gazdasági és fizikai mikroadatok együttes kezelését az egyes kezelési pontok szintjén. Amennyiben e feladatok ellátása személyes adatok kezelését követeli meg, az adatkezelésre az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 6. cikkének (3) bekezdése alapján kerül sor. A 223/2009/EK rendeletben 71 meghatározott, a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozó elveknek való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében e rendeletnek elő kell mozdítania a biztonságos adatkezelési környezet (SPE) vagy azzal egyenértékű biztonságos technikai interfészek használatát. Ez a környezet biztosítja, hogy míg a pontosság érdekében mikroadatokon végeznek elemzést, addig a szabályozó hatósághoz ne jussanak el bizalmas adatok, és az elemzésből származó nyilvános jelentéseket olyan szinten kell összesíteni, amely megakadályozza az egyes statisztikai egységek újbóli azonosítását, jellemzően biztosítva a legalább három egységre vonatkozó minimális küszöbértéket.

(389)A belső piac következetességének biztosítása érdekében a BEREC-nek képesnek kell lennie arra, hogy aktualizálja iránymutatásait a biztonságos adatkezelési környezetre vonatkozó műszaki szabványok és a társadalmi-gazdasági mutatókra vonatkozó adatmeghatározások megállapítása érdekében, biztosítva, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok terhei szabványosított API-k révén a lehető legkisebbek legyenek.

(390)Noha a piaci résztvevők előre nem látható, tárgyilagos és megfelelően alátámasztott indokok alapján megváltoztathatják kiépítési terveiket, az illetékes hatóságoknak be kell avatkozniuk – többek között abban az esetben is, ha közfinanszírozást is érint a kérdés –, és adott esetben szankciókat szabhatnak ki, amennyiben valamely vállalkozás vagy hatóság tudatosan vagy súlyos gondatlanságból megtévesztő, téves vagy hiányos tájékoztatást nyújtott számukra. Ami a szankciókat illeti, súlyos gondatlanság alatt olyan helyzet értendő, amikor a megtévesztő, téves vagy hiányos tájékoztatásra a vállalkozás vagy hatóság olyan magatartása vagy belső szervezési sajátossága következtében kerül sor, amely messze elmarad az információközlés során való körültekintő eljárás követelményétől. A súlyos gondatlanság megvalósulásának nem feltétele az, hogy a vállalkozásnak vagy a hatóságnak tudomása legyen a közölt információ megtévesztő, téves vagy hiányos voltáról, hanem elegendő, ha ennek ismertnek kellett volna lennie abban az esetben, ha az információközlést körültekintően szervezték volna meg vagy hajtották volna végre. Fontos, hogy a szankciók a versenyre vagy a közfinanszírozású projektekre gyakorolt negatív hatást figyelembe véve megfelelő visszatartó erővel bírjanak. A szankciókkal kapcsolatos rendelkezések nem érinthetik a nemzeti jogszabályok értelmében fennálló kártérítési jogosultságot.

(391)Az Unión belüli digitális szakadék áthidalása alapvetően fontos ahhoz, hogy az Unió valamennyi polgára hozzáférjen az internetes és digitális szolgáltatásokhoz. E célból egyes konkrét, pontosan meghatározott területeken biztosítani kell az illetékes hatóságok számára a lehetőséget, hogy felkérjék a vállalkozásokat és a hatóságokat, hogy jelentsék be, ha az adott területeken gigabites hálózatokat szándékoznak kiépíteni, elegendő időt biztosítva számukra a körültekintő vizsgálaton alapuló válaszadáshoz. Az előrejelzésben nyújtott információkban tükröződnie kell annak, hogy az adatgyűjtés időpontjában milyenek az elektronikus hírközlő hálózatok ágazatának gazdasági kilátásai és a vállalkozás beruházási szándékai annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a különböző területeken rendelkezésre álló konnektivitást. Amennyiben egy vállalkozás vagy hatóság kinyilvánítja egy adott területen történő kiépítésre irányuló szándékát, a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy más vállalkozások és hatóságok számára előírja annak bejelentését, hogy kívánnak-e gigabites hálózatokat kiépíteni. Az említett eljárásnak – amely a piaci szereplők őszinte és jóhiszemű válaszain alapul,– átláthatóságot kell teremtenie mindazon vállalkozások és hatóságok számára, amelyek jelezték, hogy érdekeltek az adott területen való telepítésben, mivel így üzleti terveik kialakításakor fel tudják mérni, hogy milyen versenyre számíthatnak más hálózatok részéről. A kiszámítható beruházási környezet kialakítása érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a gigabites hálózatok kiépítése iránt érdeklődő vállalkozások és hatóságok részére információt nyújtsanak arról, hogy az adott területen léteznek-e vagy tervbe vannak-e véve egyéb hálózatfejlesztések.

(392)Fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok a javasolt határozatokról minden érdekelt féllel konzultáljanak, az adott kérdés összetettségét szem előtt tartva elegendő időt biztosítsanak számukra, hogy megtegyék észrevételeiket, és a végső határozat elfogadása előtt vegyék figyelembe azok észrevételeit. Annak érdekében, hogy a nemzeti szintű határozatok ne legyenek hátrányosak a belső piac működésére vagy az EUMSZ egyéb céljaira, a nemzeti szabályozó hatóságoknak bizonyos, különösen a piac működésére és a versenyre vonatkozó konkrét határozattervezeteket véleményezésre a Bizottság és más nemzeti szabályozó hatóságok részére is meg kell küldeniük. Helyénvaló, ha az illetékes hatóságok az érdekelt felekkel az e rendeletben említett esetekben minden olyan intézkedéstervezetről konzultálnak, amely befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(393)Mivel az ágazati környezetet versenyhelyzet jellemzi, figyelembe kell venni az érdekelt felek, köztük a felhasználók és a fogyasztók álláspontját. A polgárok érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében a tagállamoknak megfelelő konzultációs mechanizmust kell életbe léptetniük. Ez a mechanizmus olyan testület formáját ölthetné, amely – a nemzeti szabályozó hatóságtól, valamint a szolgáltatóktól függetlenül – kutatást végezne a fogyasztással kapcsolatos olyan kérdésekről, mint például a fogyasztói magatartás és a szolgáltatóváltási mechanizmusok, továbbá átlátható módon működne, és hozzájárulna az érintettek konzultációja terén már meglévő mechanizmusokhoz. Ezenkívül létre lehetne hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a jogszerű tartalom előmozdításához kapcsolódó kérdésekben való megfelelő együttműködést. Semmiféle, ilyen mechanizmus alapján elfogadott együttműködési eljárás sem teheti azonban lehetővé az internethasználat rendszeres felügyeletét.

(394)A szabványosításnak elsősorban piacvezérelt folyamatnak kell maradnia. Ugyanakkor még mindig adódhatnak olyan helyzetek, amikor a belső piacon belül az interoperabilitás és a felhasználók választási szabadságának javítása, továbbá az összekapcsolhatóság ösztönzése érdekében helyénvaló megkövetelni a meghatározott uniós szintű szabványoknak való megfelelést. Nemzeti szinten a tagállamokra az (EU) 2015/1535 irányelv vonatkozik. Az e rendelet szerinti szabványosítási eljárások nem sérthetik a 2014/30/EU 72 , a 2014/35/EU 73 , valamint a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet.

(395)A rádióspektrum harmonizálása és koordinálása, illetve a berendezésekre vonatkozó, a szabványosításra is kiterjedő szabályozás a 2014/53/EU irányelv 74 alapján egymást kiegészítő tevékenységek, és ezeket közös céljaik elérése érdekében az RSPB támogatásával szorosan össze kell hangolni. A CEPT részére a 676/2002/EK határozat értelmében adott megbízásokat tartalmi és időbeli szempontból is össze kell hangolni a szabványügyi szervezetekhez, például az Európai Távközlési Szabványügyi Intézethez érkező szabványosítási kérelmek útján, többek között a rádió-vevőkészülékek paraméterei tekintetében; ez várhatóan megkönnyíti a jövőbeli rendszerek bevezetését, elősegíti a rádióspektrum-megosztási lehetőségeket és biztosítja a hatékony rádióspektrum-gazdálkodást.

(396)A szabványügyi testületekhez, például az Európai Távközlési Szabványügyi Intézethez intézett szabványosítási kérelmeknek – beleértve a rádió-vevőkészülékek paramétereit is – elő kell segíteniük a jövőbeli rendszerek bevezetését, támogatniuk kell a rádióspektrum-megosztási lehetőségeket és biztosítaniuk kell a hatékony rádióspektrum-gazdálkodást.

(397)Az Unió és a tagállamok a szabványokkal, valamint a távközlő hálózatok és távközlési szolgáltatások keretszabályozásával kapcsolatban kötelezettségvállalásokat tettek a Kereskedelmi Világszervezetben.

(398)A bírósági eljáráson kívüli jogvitarendezési eljárások gyors és költséghatékony eszközt jelenthetnek a végfelhasználók, különösen a fogyasztók, valamint a mikro- és a kisvállalkozások számára jogaik érvényesítéséhez a 2003/361/EK bizottsági ajánlás 75 mellékletében meghatározottak szerint. A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a nemzeti szabályozó hatóság vagy a végfelhasználói jogok tekintetében illetékes egyéb hatóság vagy legalább egy, a végfelhasználói jogok területén bizonyított szakértelemmel rendelkező független szerv ellássa az alternatív vitarendezési testület szerepkörét. Az ilyen vitarendezések tekintetében az alternatív vitarendezési testületként bejelentett hatóságoknak vagy egyéb szerveknek teljes mértékben meg kell felelniük a 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 76 minőségi követelményeinek; az említett hatóságok számára nem adható utasítás. Mivel sok tagállam már a fogyasztóktól eltérő olyan végfelhasználók számára is létrehozott jogvitarendezési eljárásokat, akikre nem vonatkozik a 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, észszerű fenntartani az ágazatspecifikus jogvitarendezési eljárásokat mind a fogyasztók, mind pedig – amennyiben a tagállamok az eljárások hatályát kiterjesztik rájuk – más végfelhasználók, különösen a mikro- és a kisvállalkozások számára. A peren kívüli vitarendezéssel összefüggésben a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy fenntartsák a 2013/11/EU irányelv rendelkezésein túlmenő, magasabb szintű fogyasztóvédelmet biztosító meglévő szabályaikat, vagy ilyen új szabályokat vezessenek be.

(399)Ha ugyanazon tagállamban működő vállalkozások között az e rendelet hatálya alá tartozó tárgyban jogvita merül fel, pl. a hozzáférési és összekapcsolási kötelezettséggel vagy a végfelhasználói névjegyzékek átadásának módjával kapcsolatban, azon sértett fél számára, amelyik jóhiszeműen tárgyalt, de nem ért el megállapodást, lehetővé kell tenni, hogy a jogvita megoldása végett a nemzeti szabályozó hatósághoz fordulhasson. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a felekre kötelező döntést hozzanak a vitában. A nemzeti szabályozó hatóságnak a valamely tagállamban a nyilvánosság számára elérhető elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtók, illetve a kapcsolódó eszközök üzemeltetői közötti jogvita megoldásában történő közreműködése során az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeknek való megfelelés biztosítására kell törekedni.

(400)Az uniós, illetve a nemzeti jog alapján biztosított jogorvoslati jogokon kívül szükség van egy, a jogvitában érintett bármelyik fél kérelmére megindítható egyszerű eljárásra az olyan határokon átnyúló jogviták megoldására, amelyek olyan vállalkozások között merülnek fel, amelyek több tagállamban is biztosítanak vagy jogosultak biztosítani elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

(401)A BEREC fontos feladatai közé tartozik, hogy a határokon átnyúló jogvitákkal kapcsolatban adott esetben véleményeket bocsásson ki. Ilyen esetekben a nemzeti szabályozó hatóságoknak az egyes vállalkozásokra vonatkozó kötelezettségek kiszabására, illetve a jogviták egyéb módon történő megoldására irányuló intézkedéseik meghozatalakor teljes mértékben figyelembe kell venniük a BEREC véleményét.

(402)Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások, valamint a felhőalapú és mesterséges intelligencián alapuló hálózatok és szolgáltatások technológiai és piaci fejlődése a vállalkozások széles köre – többek között az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a CAP-k, a szoftver- és MI-fejlesztők, valamint a hálózati berendezések és eszközök gyártói – közötti fokozott interakcióhoz, együttműködéshez és kereskedelmi megállapodásokhoz vezet. E fejlemények fényében a BEREC-nek olyan iránymutatásokkal kell segítenie a vállalkozásokat, amelyek a versenyjogi szabályokkal összhangban többek között a tágabb konnektivitási ökoszisztéma piaci szereplői közötti együttműködés megkönnyítésére vonatkozó bevált gyakorlatokra terjednek ki. Az iránymutatásoknak előretekintőnek kell lenniük, és lehetővé kell tenniük a jövőbeli áttörést jelentő innovációt, valamint olyan felhasználási esetek kidolgozását, amelyek hozzájárulnak a versenyképességi iránytű szerinti uniós célkitűzésekhez. A BEREC az ODN támogatásával szorosan együttműködhet az ágazat képviselőivel és más érdekelt felekkel. E célból a BEREC külön együttműködési csoportot hozhat létre az érdekelt felekkel a strukturált párbeszéd, a bevált gyakorlatok és a technikai szakértelem cseréjének megkönnyítése, valamint az iránymutatások következetes és hatékony végrehajtásának támogatása érdekében.

(403)Az említett BEREC-iránymutatások szerinti együttműködési szempontoknak magukban kell foglalniuk a hálózati szolgáltatók közötti, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat, a másik fél erőforrásainak tisztességes, észszerű és arányos felhasználásával kapcsolatos szempontokat, különösen olyan esetekben, mint az IP-forgalom átvitele összekapcsolás, peering és tranzit útján az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások hatékony, gazdaságilag fenntartható és megbízható módon történő nyújtása céljából, különösen a végfelhasználó javára. Nevezetesen az említett szereplők közötti, a forgalom átadására vonatkozó megállapodások nem vezethetnek a hálózatüzemeltetők aránytalan vagy gazdaságilag fenntarthatatlan beruházási igényeihez, és a megnövekedett forgalomból származó előnyöket úgy kell megosztani, hogy az elősegítse a beruházások folytatását, az innovációt és a hálózat rezilienciáját. Ennek megfelelően az iránymutatásoknak ki kell terjedniük azokra a gyakorlatokra, amelyek lehetővé teszik az előnyös technikai együttműködést a konnektivitás és a digitális szolgáltatások tágabb ökoszisztémájában.

(404)Az optimalizált hálózattervezés és a szűk keresztmetszetek kezelésének támogatása érdekében a BEREC-iránymutatásoknak ki kell terjedniük a várható forgalmi mintákra – többek között a csúcsokra – és általában a forgalom-előrejelzésre vonatkozó információcserére is. Ezen túlmenően az iránymutatásoknak foglalkozniuk kell az energiahatékony, gazdaságilag fenntartható és megbízható, végponttól végpontig terjedő továbbítás további szempontjaival, beleértve az adattömörítési technikák, például a kodekek harmonizáltabb használatának előmozdítását az energiafogyasztás csökkentése és a hálózathasználat hatékonyságának javítása érdekében. Ugyanakkor az innovatív szolgáltatások nyújtásának ösztönzése céljából a BEREC-iránymutatások az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlés területén vagy ahhoz szorosan kapcsolódó ágazatokban működő egyéb vállalkozások közötti koinnovációs keretekről is tájékoztathatnak. Emellett az iránymutatások az (EU) 2023/2854 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban bevált gyakorlatokat nyújthatnak a semleges tárhelyszolgáltatókra és az elektronikus hírközlő hálózatokban való többfelhős alkalmazásra vonatkozóan – csökkentve az MI-fejlesztők és tartalomszolgáltatók előtt álló innovációs akadályokat –, előmozdíthatják az interoperabilitási szabványokat és más releváns intézkedéseket az olyan innovatív termékek és szolgáltatások bevezetésének ösztönzése érdekében, amelyek szükségessé teszik az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői közötti, illetve az ilyen szolgáltatók és az elektronikus hírközlés területén vagy a szorosan kapcsolódó ágazatokban működő egyéb vállalkozások közötti együttműködést. Az ilyen innovatív termékek és szolgáltatások magukban foglalhatják többek között a pereminformatikai szolgáltatások közös telepítését annak érdekében, hogy a kis késleltetésű szolgáltatások nyújtásához szükséges felhőforrásokat közelebb hozzák a mobil előfizetőkhöz, valamint olyan vállalati/ipari IoT-platformok biztosítását, amelyek a felhőszolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői és a tartalom- és alkalmazásszolgáltatók közötti együttműködést igényelnek, illetve a hálózatokon belüli gyorsítótárak közös telepítését a streaming optimalizálása érdekében. Az említett iránymutatásokban tárgyalt kérdések – beleértve a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlő hálózatok és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlő hálózatoktól eltérő vállalkozások tulajdonában lévő hálózatok összekapcsolásával kapcsolatos kérdéseket is – nem tartozhatnak a vitarendezési mechanizmus hatálya alá, amelynek az e rendeletben meghatározott kötelezettségek érvényesítésére kell korlátozódnia, és amely nem terjedhet ki az együttműködési vagy önkéntes jellegű megállapodásokra.

(405)Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői és az elektronikus hírközlési ágazatban vagy ahhoz szorosan kapcsolódó ágazatokban működő egyéb vállalkozások közötti hatékony együttműködés előmozdítása érdekében helyénvaló önkéntes békéltető eljárást létrehozni a műszaki és kereskedelmi megállapodásokról folytatott párbeszéd megkönnyítése érdekében. Ez az eljárás strukturált és semleges fórumot biztosít, amelyet a nemzeti szabályozó hatóságok a BEREC-cel együttműködve támogatnak a békés megoldások ösztönzése, az elhúzódó viták valószínűségének csökkentése és a szabályozás következetességének fokozása érdekében. Ezen önkéntes békéltető eljárás Unió-szerte egységes és harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében szoros együttműködést kell biztosítani a BEREC-cel az eljárás során, beleértve a békéltető ülést és annak jelentését is. A BEREC-nek véleményt kell nyilvánítania az egyes esetekről, amelyeket a felek a nemzeti szabályozó hatóságok által vezetett békéltető eljárások keretében terjesztenek elő. Ezen túlmenően az ökoszisztémán belüli együttműködésre vonatkozó iránymutatásoknak útmutatóként kell szolgálniuk a nemzeti szabályozó hatóságok számára a releváns kereskedelmi és műszaki kérdések értékeléséhez, valamint a felek közötti hatékony együttműködés lehetőségeihez. Az együttműködés és a kölcsönös megértés ösztönzésével ez az eljárás hozzájárulhat az IP-forgalom hatékonyabb, gazdaságilag fenntarthatóbb és megbízhatóbb biztosításához, támogathatja a szolgáltatások interoperabilitását és minőségét, valamint megkönnyítheti az együttműködésen alapuló innovatív szolgáltatások bevezetését, a szerződési szabadság megőrzése mellett.

(406)A tagállamoknak szükségük lehet az általános felhatalmazások és a használati jogok esetében alkalmazandó jogok, feltételek, eljárások, költségek és díjak módosítására, amennyiben ez tárgyilagos mérce szerint indokolt. Az ilyen javasolt módosításokról minden érdekelt felet kellő időben, megfelelően értesíteni kell, elegendő lehetőséget adva e feleknek álláspontjuk kifejtésére. Kerülni kell a szükségtelen eljárásokat a meglévő eszköztelepítési jogoknak, illetve a rádióspektrum- vagy a számozásierőforrás-használati jogoknak olyan kisebb mértékű módosítása esetén, amikor a módosítás nem érinti harmadik felek érdekeit. A jogok és kötelezettségek kisebb mértékű módosításai főként adminisztratív jellegűek, amelyek nem érintik az általános felhatalmazások és egyedi használati jogok lényegét, és ezáltal nem keletkeztetnek más vállalkozásokkal szembeni versenyelőnyt.

(407)Tekintettel arra, hogy a beruházások számára biztonságos környezet megteremtése szempontjából fontos a jogbiztonság garantálása, valamint a szabályozás kiszámíthatósága – különösen az új vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében –, a meglévő rádióspektrum- vagy a számozásierőforrás-használati jogok vagy a meglévő eszköztelepítési jogok bárminemű korlátozására vagy visszavonására kiszámítható és átlátható indokoknak és eljárásoknak kell vonatkozniuk. Ennek megfelelően szigorúbb követelmények vagy bejelentési mechanizmus írható elő különösen az olyan esetekben, amikor a használati jogok odaítélése versenyeztetéses vagy összehasonlító eljárások alapján történt, vagy amikor a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások (a továbbiakban: vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások) céljára harmonizált rádióspektrumsávokat terveznek használni. Az eredményes és hatékony rádióspektrum-használattal és a technológiák fejlődésével kapcsolatos indokolásokhoz szolgálhatnak alapul a 676/2002/EK határozatban foglalt technikai végrehajtási intézkedések. Továbbá – az olyan esetek kivételével, amikor a javasolt módosítások csekély jelentőségűek –, ha a rádióspektrum-használatra vonatkozó általános felhatalmazásoknak vagy egyedi jogoknak a jogosult hozzájárulása nélküli korlátozására, visszavonására vagy módosítására van szükség, erre az érdekelt felekkel való konzultációt követően kerülhet sor. Mivel az általános felhatalmazások vagy jogok szűkítése vagy visszavonása jelentős következményekkel járhat a felhatalmazások és jogok tulajdonosaira nézve, az illetékes hatóságoknak különös gondot kell fordítaniuk arra, hogy az ilyen jellegű intézkedések elfogadása előtt megelőzzék a potenciális kárt, amelyet az intézkedések okozhatnak.

(408)Az illetékes hatóságoknak a rádióspektrum-használatra vonatkozó általános felhatalmazásra, illetve a használati jogokra vonatkozó feltételeket figyelemmel kell kísérniük, és teljesülésüket biztosítaniuk kell, és ezen belül szavatolniuk kell az eredményes és hatékony rádióspektrum-használatot, valamint a lefedettséggel és a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos követelmények teljesülését, és ennek érdekében e feltételek megsértése esetén hatékony közigazgatási szankciókat kell kiszabniuk, beleértve a pénzbírságot, az eltiltást és a használati jogok visszavonását. A vállalkozásoknak a lehető legpontosabb és legteljesebb információkat kell biztosítaniuk az illetékes hatóságok részére, hogy azok elvégezhessék felügyelettel kapcsolatos feladataikat.

(409)Az illetékes hatóság határozatának – beleértve az eszköztelepítési jogok megadása iránti kérelmek elbírálásának mellőzésére vonatkozó határozatot is – hatálya alá tartozó bármely fél számára biztosítani kell a jogot arra, hogy az érintett felektől, valamint bármely külső beavatkozástól vagy politikai nyomástól független szervhez fellebbezést nyújtson be. Ez a jogorvoslati eljárás nem sértheti a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken belüli hatáskörmegosztást és a jogi, illetve természetes személyek nemzeti jog szerinti jogait. A tagállamoknak minden esetben biztosítaniuk kell az ilyen határozatok tényleges bírósági felülvizsgálatához való jogot.

(410)A piaci szereplők jogbiztonságának szavatolása céljából a jogorvoslati szerveknek hatékonyan kell teljesíteniük feladataikat. Különösen el kell kerülni a jogorvoslati eljárás indokolatlan hosszúra nyúlását. Az illetékes hatóság határozatának hatályát felfüggesztő ideiglenes intézkedések csak sürgős esetekben, az intézkedést kérő félnek okozott súlyos, helyrehozhatatlan kár megelőzése érdekében hozhatók, valamint csakis akkor, ha az érdekek egyensúlyban tartása ezt megkívánja.

(411)Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni határozatok elfogadása céljából a következők tekintetében: a tagállamok közötti, határokon átnyúló káros zavarás megoldása; harmonizált vagy összehangolt megközelítés meghatározása az elektronikus hírközlési piacok szabályozására, valamint a számozásra – beleértve a számtartományokat, a számok és az azonosítók hordozhatóságát, a szám- és címfordítási rendszereket, valamint a 112-es egységes európai segélyhívószámon keresztül a készenléti segélyszolgálatokhoz való hozzáférést – vonatkozó általános szabályozási megközelítések nemzeti szabályozó hatóságok általi következetlen végrehajtásának kezelése céljából; a szabványok vagy előírások végrehajtásának kötelezővé tétele, illetve a szabványok vagy előírások törlése a szabványjegyzék kötelező részéből; a hálózatok és szolgáltatások biztonságát fenyegető kockázatok megfelelő kezeléséhez szükséges technikai és szervezeti intézkedések, valamint a biztonsági események bejelentésére vonatkozó körülmények, formátum és eljárások elfogadása; a rádióspektrum-használati jogoknak a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok fizikai és műszaki jellemzőinek meghatározása céljából történő létrehozásakor az értékesíthető egyedi jogokkal kapcsolatos, szabványosított elektronikus formátumban nyilvánosan hozzáférhető releváns részletek meghatározása; a nemzeti szabályozó hatóság számára annak engedélyezése, hogy a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások számára bizonyos hozzáférési vagy összekapcsolási kötelezettségeket írjon elő, vagy ennek megakadályozása; konkrét számok vagy számtartományok harmonizálása a számozási erőforrások iránti, határokon átnyúló vagy páneurópai kielégítetlen kereslet kezelése érdekében; valamint a fogyasztók rendelkezésére bocsátandó szerződésösszefoglaló-minta meghatározása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 77 megfelelően kell gyakorolni.

(412)Az információk tagállamok általi közzétételének biztosítania kell, hogy a piaci szereplők és az esetlegesen piacra lépők megismerjék jogaikat és kötelezettségeiket, és tudják, hol jutnak megfelelő részletes tájékoztatáshoz. A nemzeti közlönyben való közzététel segíti a más tagállamokban működő érdekelt feleket a megfelelő információkhoz való hozzájutásban.

(413)Az uniós jog helyes alkalmazásának meghatározása érdekében a Bizottságnak tudnia kell, melyek a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások, és a nemzeti szabályozó hatóságok milyen kötelezettségeket róttak a piaci szereplőkre. Az erre vonatkozó információk nemzeti szinten történő közzététele mellett ezért szükséges, hogy a tagállamok ezeket az információkat a Bizottságnak is megküldjék. Amennyiben a tagállamok információt kötelesek benyújtani a Bizottságnak, lehetővé kell tenni, hogy ezt elektronikus formában is megtehessék, megállapodásban rögzített hitelesítési eljárások alkalmazása mellett.

(414)A Bizottságnak e rendelet működését időszakonként felül kell vizsgálnia, különösen annak megállapítására, hogy a változó technológiai vagy piaci feltételek fényében szükség van-e módosításokra. E rendelet működésének felülvizsgálata során a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a piaci fejlemények fényében, valamint tekintettel a versenyre és a fogyasztóvédelemre, továbbra is szükség van-e előzetes ágazatspecifikus szabályozásra vonatkozó rendelkezésekre, vagy módosítani kell-e, illetve hatályon kívül kell-e helyezni az említett rendelkezéseket.

(415)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos [2026. xx. yy]-án/-én véleményt nyilvánított.

(416)Átmeneti időszakot kell biztosítani a Bizottság számára az uniós műholdas engedélyezési rendszer létrehozásához, amely várhatóan a nemzeti rendszerek helyébe lép. Ezen időszak alatt a Bizottságnak meg kell határoznia a műholdas hálózatok szolgáltatására és a műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtására, valamint a spektrumhasználatra alkalmazandó feltételeket, továbbá be kell vezetnie a vállalkozások uniós engedélyezési kérelmeinek benyújtására vonatkozó eljárást, ideértve a határidőket és a gyakorlati szempontokat is. Ezen túlmenően elegendő időt kell biztosítani a nemzeti jog szerinti spektrumhasználati jogok jogosultjainak vagy felhasználóinak arra, hogy uniós engedélyt kérjenek, a Bizottságnak pedig arra, hogy feldolgozza az ilyen kérelmeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1.I. RÉSZ – HATÁLY, CÉLKITŰZÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1)E rendelet szabályokat állapít meg az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, a kapcsolódó eszközök és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására/biztosítására, a rádióspektrum stratégiai tervezésére és kezelésére, valamint a végberendezések egyes szempontjaira vonatkozóan.

(2)E rendelet emellett létrehozza az elektronikus hírközlési ágazat irányítási keretét, amely a nemzeti szabályozó hatóságokból és egyéb illetékes hatóságokból, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületéből (BEREC), a Rádióspektrum-politikai Testületből (RSPB) és a Digitális Hálózatok Hivatalából (ODN) áll, továbbá meghatározza a BEREC, az RSPB és az ODN, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok és adott esetben más illetékes hatóságok feladatait, és eljárásokat állapít meg a vonatkozó jogi keret Unió-szerte történő alkalmazására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások e rendelet alkalmazásában:

1.„elektronikus hírközlő hálózat”: olyan átviteli rendszerek összessége – függetlenül attól, hogy állandó infrastruktúrán vagy központi adminisztratív kapacitáselosztáson alapul – és adott esetben kapcsoló vagy útválasztó eszközök, valamint egyéb erőforrások – ideértve a nem aktív hálózati elemeket is –, amelyek jelek továbbítását teszik lehetővé vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és mobilhálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádiós és televíziós műsorszolgáltató hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra való tekintet nélkül;

2.„gigabites hálózat”: vagy olyan elektronikus hírközlő hálózat, amely a hálózati végpontig teljes mértékben optikai szálas elemekből áll, vagy olyan elektronikus hírközlő hálózat, amely a szokásos csúcsidei feltételek mellett az előbbiéhez hasonló hálózati teljesítményre képes a rendelkezésre álló le- és feltöltési sávszélesség, az ellenálló képesség, a hibaparaméterek, valamint a késleltetés és annak változása tekintetében.

Ez a fogalommeghatározás felváltja a „rendkívül nagy kapacitású hálózat”-nak az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikke 2. pontjában szereplő fogalommeghatározását;

3.„elektronikus hírközlési szolgáltatás”: olyan, általában díjazás ellenében, elektronikus hírközlő hálózatok révén nyújtott szolgáltatás, amely az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő tartalomszolgáltatás, illetve az ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést biztosító szolgáltatások kivételével magában foglalja a következő szolgáltatástípusokat:

a)internet-hozzáférési szolgáltatás;

b)személyközi hírközlési szolgáltatás;

c)olyan szolgáltatások, amelyek teljes egészükben vagy nagyrészt jeltovábbításból állnak, mint például a gépek közötti szolgáltatások biztosítására és műsorszolgáltatásra használt átviteli szolgáltatások;

4.„csatlakoztatható helyszín”: a végfelhasználó azon felhasználási helye, amely tekintetében az üzemeltető a hozzáférési hálózatát a kiszolgáló pontig (azaz az adott helyszín kiszolgálására szolgáló első gyűjtő- vagy elosztási pontig) oly módon kiépítette, hogy az üzemeltető a kérelem kézhezvételétől számított négy héten belül észszerű további kiépítéssel rendelkezésre tudja bocsátani a hozzáférési szolgáltatást (azaz csak a szabványos helyszínspecifikus végső „drop” csatlakozás és aktiválás végrehajtásával, a hozzáférési hálózatnak a kiszolgáló ponton túlra történő kiterjesztése nélkül);

5.„csatlakoztatott helyszín”: a végfelhasználó azon felhasználási helye, ahol a hozzáférési hálózati infrastruktúrát fizikailag kiterjesztették a kiszolgáló pontról, és a végfelhasználó felhasználási helyén belül lezárták;

6.„alapvető rézvezetékes szolgáltatás”: hagyományos rézvezetékes hozzáférési infrastruktúrán keresztül nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás, amennyiben az támogatja a vízügyi, energetikai és közlekedési ágazat által használt kritikus vagy alapvető funkciókat, például a segélyhívási célú kommunikációt, a távgondozási rendszereket, a riasztó-, ellenőrző- és vezérlőrendszereket;

7.„internet-hozzáférési szolgáltatás”: nyilvánosan elérhető szolgáltatás, amely internet-hozzáférést és ezáltal az internet lényegében valamennyi végpontjával konnektivitást biztosít, tekintet nélkül az alkalmazott hálózati technológiára és a használt végberendezésre;

8.„személyközi hírközlési szolgáltatás”: olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül lehetővé teszi a véges számú személy közötti közvetlen személyközi, interaktív információcserét, és amelyben a kommunikációt kezdeményező vagy abban részt vevő személyek határozzák meg a fogadó(ka)t, továbbá amely nem foglalja magában az olyan szolgáltatásokat, amelyek csupán egy másik szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó, csekély jelentőségű kiegészítő funkcióként teszik lehetővé a személyközi, interaktív kommunikációt;

9.„számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatás”: olyan személyközi hírközlési szolgáltatás, amely kapcsolódást biztosít nyilvánosan kiosztott számozási erőforrások révén, nevezetesen nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, vagy amely kommunikációt tesz lehetővé nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal;

10.„számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás”: olyan személyközi hírközlési szolgáltatás, amely nem nyilvánosan kiosztott számozási erőforrások révén, nevezetesen nem nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével biztosít kapcsolódást, és amely nem tesz lehetővé kommunikációt nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal;

11.„nyilvános elektronikus hírközlő hálózat”: olyan elektronikus hírközlő hálózat, amelyet teljes egészében vagy nagyrészt a hálózati végpontok közötti információátvitelt támogató nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használnak;

12.„hálózati végpont”: az a fizikai pont, amelyen a végfelhasználónak hozzáférést biztosítanak egy nyilvános elektronikus hírközlő hálózathoz; a kapcsolót vagy útválasztót tartalmazó hálózatok esetében a hálózati végpontot konkrét hálózati cím segítségével azonosítják, amelyet végfelhasználói számhoz vagy névhez kapcsolhatnak;

13.„kapcsolódó eszközök”: azok a kapcsolódó szolgáltatások, fizikai infrastruktúrák és egyéb eszközök vagy elemek, amelyek olyan elektronikus hírközlő hálózathoz vagy valamely elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódnak, amelyek lehetővé teszik vagy támogatják az adott hálózat vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, vagy erre alkalmasak; idetartoznak épületek vagy épületek kábelbevezetése, az épületek kábelezése, antennák, tornyok és egyéb támszerkezetek, alépítmények, kábelcsatornák, tartóoszlopok, ellenőrzőaknák és szekrények;

14.„kapcsolódó szolgáltatás”: az elektronikus hírközlő hálózathoz vagy elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi vagy támogatja az adott hálózat vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, önmaga által nyújtott vagy automatizált szolgáltatást, vagy erre alkalmasak; idetartoznak a számfordítási vagy az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerek, a feltételes hozzáférésű rendszerek és az elektronikus műsortájékoztatók, valamint egyéb szolgáltatások, mint például az azonosítási, a helymeghatározási és a jelenlét-ellenőrző szolgáltatások;

15.„feltételes hozzáférésű rendszer”: olyan műszaki intézkedés, hitelesítési rendszer és/vagy módszer, amely által a valamely védett rádiós vagy televíziós műsorszolgáltatáshoz értelmezhető formában történő hozzáférés előfizetéshez vagy más formában megjelenő előzetes egyéni engedélyhez kötött;

16.„felhasználó”: a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használó vagy kérelmező természetes személy vagy jogi személy;

17.„végfelhasználó”: olyan felhasználó, aki nem biztosít nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat vagy nem nyújt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat;

18.„fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, művészeti vagy szakmai tevékenységén kívül eső célból nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használ vagy kér;

19.„elektronikus hírközlő hálózatok biztosítása”: az ilyen hálózatok létrehozása, üzemeltetése, ellenőrzése vagy hozzáférhetővé tétele;

20.„alkalmazásprogramozási felület (API)”: a műsorszolgáltatók vagy a szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott alkalmazások, valamint a televíziókészülékekhez vagy az integrált digitális televízió- vagy digitális rádiókészülékekhez való csatlakoztatásra szánt set-top boxban lévő erőforrások közötti szoftverinterfész;

21.„rádióspektrum-felosztás”: egy adott rádióspektrumsáv kijelölése egy vagy több rádiótávközlési szolgáltatásfajta általi használatra, adott esetben meghatározott feltételekkel;

22.„káros zavarás”: olyan zavarás, amely veszélyezteti egy rádiónavigáció-szolgálat vagy más biztonsági szolgálat működését, vagy amely egyébként komolyan károsítja, akadályozza vagy ismételten megszakítja egy, az alkalmazandó nemzetközi, uniós vagy nemzeti szabályozásnak megfelelően használt rádiótávközlési szolgáltatást;

23.„általános felhatalmazás”: olyan jogi keretszabályozás, amely e rendeletnek megfelelően biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok biztosítására és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogokat a belső piacon, és ezzel kapcsolatban kötelezettségeket állapít meg;

24.„kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont”: vezeték nélküli hálózati hozzáférést biztosító, kis teljesítményű, kis méretű berendezés, amely kis hatótávolságon belül, engedélyköteles rádióspektrum vagy engedélymentes rádióspektrum vagy ezek kombinációja használatával üzemel, és amely akár nyilvános elektronikus hírközlő hálózat részeként is használható, valamint egy vagy több csekély vizuális hatású antennával rendelkezhet, és tekintet nélkül az – akár helyhez kötött, akár mobil – hálózati topológiára, lehetővé teszi a felhasználók számára az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való vezeték nélküli hozzáférést;

25.„rádiós helyi hálózat” vagy „RLAN”: kis teljesítményű, vezeték nélküli hozzáférési rendszer, amely kis hatótávolságon belül üzemel, úgy, hogy a más felhasználók által a közelben használt hasonló rendszerek zavarásának a kockázata csekély, és amely nem kizárólagos alapon harmonizált rádióspektrumot használ;

26.„harmonizált rádióspektrum”: olyan rádióspektrum, amelynek az elérhetővé tételére és hatékony használatára vonatkozóan a 676/2002/EK határozat 4. cikkének megfelelően végrehajtási intézkedés révén harmonizált műszaki feltételeket állapítottak meg;

27.„rádióspektrum megosztott használata”: két vagy több technológia vagy felhasználó azonos vagy hierarchikus védelmi sorrendben történő hozzáférése ugyanazon rádióspektrumsávokhoz vagy -csatornákhoz azok hatékony használatának biztosítása érdekében, amely hozzáférés a felhasználók közötti, általános felhatalmazás alapján engedélyezett, meghatározott megosztási mechanizmuson, egyedi rádióspektrum-használati jogokon vagy ezek kombinációján alapulhat; olyan szabályozási megközelítéseket foglal magában, mint például az engedélyezett megosztott hozzáférés, amely valamennyi felhasználó számára kiszámítható és megbízható megosztási feltételeket garantál;

28.„hozzáférés”: eszközök vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása valamely más vállalkozás számára, meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, illetve műsortartalom-szolgáltatások nyújtása céljából; ez magában foglalja többek között: az elektronikus hírközlő hálózatokhoz, a hálózati elemekhez és a kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférést, amely tartalmazhatja a berendezések helyhez kötött vagy nem helyhez kötött módon történő csatlakoztatását (ez konkrétan tartalmazza a helyi hurokhoz való hozzáférést és a helyi hurok révén történő szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést); továbbá a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést, beleértve az épületeket, alépítményeket és tartóoszlopokat; a megfelelő szoftverrendszerekhez – köztük a működést támogató rendszerekhez – való hozzáférést; az informatikai rendszerekhez vagy adatbázisokhoz való hozzáférést előrendelés, ellátás, rendelés, karbantartás, javítási igények és számlázás céljából; a számfordítási vagy az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekhez való hozzáférést; a helyhez kötött és a mobilhálózatokhoz való hozzáférést különösen barangolás (roaming) céljából; a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszereihez való hozzáférést és a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

29.„összekapcsolás”: olyan elektronikus hírközlő hálózatok fizikai és logikai összekapcsolása révén megvalósított, az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői között létrehozott különleges hozzáféréstípus, amelyeket ugyanaz a vállalkozás vagy különböző vállalkozások használnak azzal a céllal, hogy az egyik vállalkozás felhasználói számára lehetővé váljon az ugyanazon vállalkozás vagy egy másik vállalkozás felhasználóival való kommunikáció, vagy pedig egy másik vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés, ha a szolgáltatásokat a résztvevő felek vagy más, a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező felek nyújtják;

30.„üzemeltető”: olyan vállalkozás, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot vagy kapcsolódó eszközt szolgáltat, vagy ilyen tevékenységre engedéllyel rendelkezik;

31.„helyi hurok”: a nyilvános, helyhez kötött elektronikus hírközlő hálózatban valamely hálózati végpontot egy kábelrendezővel vagy azzal egyenértékű eszközzel összekapcsoló fizikai útvonal, amelyen az elektronikus hírközlés során a jelek végighaladnak;

32.„hívás”: nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatás révén létrehozott, kétirányú hangkommunikációt lehetővé tevő csatlakozás;

33.„hangszolgáltatás”: a nemzeti, illetve nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, közvetlenül vagy közvetve, belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását magában foglaló, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás;

34.„földrajzi szám”: a nemzeti számozási tervben szereplő olyan szám, amely számjegyszerkezetének egy része a hálózati végpont fizikai helyére történő hívásirányításra használt földrajzi jelentőséggel bír;

35.„nem földrajzi szám”: a nemzeti számozási tervben szereplő olyan szám, amely nem földrajzi szám, mint például a mobil hívószámok, a díjmentes és az emelt díjas hívások hívószámai;

36.„teljes körű beszélgetési szolgáltatás”: olyan multimédiás, valós idejű beszélgetést biztosító szolgáltatás, amely kétirányú, szimmetrikus mozgóképátvitelt, valamint valós idejű szövegátvitelt és hangátvitelt tesz lehetővé két vagy több egymástól eltérő helyszínen tartózkodó felhasználó között;

37.„közbiztonsági válaszpont”: konkrét helyszín, ahol segélyhívási célú kommunikáció keretében a közlések valamely hatóság vagy valamely, a tagállam által elismert magánszervezet felelősségi körébe tartozó fogadása történik;

38.„illetékes közbiztonsági válaszpont”: a felelős hatóságok által kijelölt közbiztonsági válaszpont, ahova a segélyhívási célú kommunikációt irányítják, és amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az adott beavatkozási területről háttér-információkat továbbítson a készenléti segélyszolgálatoknak;

39.„segélyhívási célú kommunikáció”: személyközi hírközlési szolgáltatások segítségével egy végfelhasználó és a közbiztonsági válaszpont között a készenléti segélyszolgálatoktól veszélyhelyzeti segítség kérése és igénybevétele céljából folytatott kommunikáció;

40.„hatékony segélyhívási célú kommunikáció”: olyan segélyhívási célú kommunikáció, amely biztosítja a végfelhasználó és az illetékes közbiztonsági válaszpont közötti időben történő kommunikációt, és kellő időben elérhetővé teszi a háttér-információkat, beleértve a hívó helyére vonatkozó információkat is;

41.„háttér-információ”: a végfelhasználó által segélyhívási célú kommunikáció útján továbbított, vagy a végfelhasználó végberendezéséből vagy az érintett hálózatból automatikusan kinyert és továbbított információ, amely lehetővé teszi a készenléti segélyszolgálatok beavatkozáshoz szükséges erőforrásainak időben történő azonosítását és a készenléti segélyszolgálatok gyors megérkezését a beavatkozás helyszínére;

42.„készenléti segélyszolgálat”: olyan szolgálat, amelyet az adott tagállam ilyenként elismer, és amely a nemzeti joggal összhangban azonnali és gyors segélynyújtást biztosít különösen olyan helyzetekben, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az életet vagy a testi épséget, az egyének egészségét vagy biztonságát vagy a közegészséget vagy közbiztonságot, a magán- vagy köztulajdont, illetve a környezetet;

43.„a hívó helyére vonatkozó információ”: a nyilvános mobilhálózatokon a hálózati infrastruktúrából vagy a mobil készülékekből származó mindazon feldolgozott adatok, amelyek meghatározzák a végfelhasználó mobil végberendezésének földrajzi helyzetét, a nyilvános helyhez kötött hálózatokon pedig a hálózati végpont fizikai helyzetére vonatkozó adatok;

44.„végberendezés”: a 2008/63/EK bizottsági irányelv 78 1. cikkének 1. pontjában meghatározott végberendezés;

45.„műholdas hírközlési szolgáltatások”: olyan szolgáltatások, amelyek nyújtása részben vagy egészben műholdas földiállomás-berendezésekről vagy azok kiegészítő földi és fedélzeti komponenseiről egy űrállomásra irányuló rádiókommunikációs összeköttetés („felmenő irányú átvitel”) létesítésével és/vagy egy űrállomásról műholdas földiállomás-berendezésekre vagy azok kiegészítő földi és fedélzeti komponenseire irányuló rádiókommunikációs összeköttetés („lejövő irányú átvitel”) létesítésével történik;

46.„műholdas hálózatok szolgáltatása”: műholdas rendszerek, műholdas földiállomás-berendezések és adott esetben azok kiegészítő földi és fedélzeti komponenseinek létrehozása és üzemeltetése;

47.„műholdas földiállomás-berendezés”: olyan földi berendezés, amely műholdak vagy egyéb űrbe telepített rendszerek segítségével alkalmas vagy csak a rádiókommunikációs jelek adására, vagy azok adására és vételére („adó-vevő”), vagy csak vételére („csak vevő”). Idetartoznak többek között a földi állomások, a terminálok és a műholdakkal vagy más űrállomásokkal való kommunikációhoz szükséges földfelszíni berendezések;

48.„kiegészítő földi és fedélzeti komponensek”: műholdas hálózatok helyhez kötött vagy változó helyszíneken használt földi vagy légi állomásai, amelyek célja a műholdas hírközlési szolgáltatások elérhetőségének javítása a rendszer műholdjának (műholdjainak) lábnyomán belüli olyan földrajzi területeken, ahol az egy vagy több űrállomással való kommunikáció nem biztosítható az előírt minőségben;

49.„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

50.„hozzájárulás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 11. pontjában meghatározott hozzájárulás.

3. cikk

Általános célkitűzések és alapelvek

(1)E rendelettel összefüggésben a tagállamoknak, a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak, valamint a BEREC-nek, az RSPB-nek, az ODN-nek és a Bizottságnak hatáskörüknek megfelelően törekedniük kell az alábbi, fontossági sorrend felállításának szándéka nélkül felsorolt általános célkitűzések megvalósítására:

a)a konnektivitási ágazat és általánosságban az ipar versenyképességének megerősítése a fejlett digitális infrastruktúrákba – többek között a felhőalapú és a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokba – történő beruházások elősegítésével, innovatív szolgáltatások, többek között minőségbiztosított és megbízható szolgáltatások lehetővé tételével, valamint a tágabb digitális ökoszisztéma szereplői közötti együttműködés megkönnyítésével;

b)az elektronikus hírközlés egységes piacának kialakítása, amely megkönnyíti az Unión belüli határokon átnyúló hálózatüzemeltetést és szolgáltatásnyújtást, a transzeurópai digitális hálózatok fejlesztését, valamint az innovatív elektronikus hírközlő hálózatok biztosítását és elektronikus hírközlési szolgáltatások – többek között a páneurópai műholdas hírközlési szolgáltatások – nyújtását;

c)az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások rezilienciájának és felkészültségének uniós szintű megerősítése a hatóságok és az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók közötti együttműködés előmozdítása révén a szükséges rezilienciakapacitások kiépítése, valamint az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeinek biztosítása terén;

d)a konnektivitásba, valamint a gigabites hálózatok – többek között a helyhez kötött, mobil és vezeték nélküli hálózatok – széles körű rendelkezésre állásába, az azokhoz való hozzáférésbe és azok alkalmazásába történő beruházások előmozdítása, ami az ár, a minőség és a választék tekintetében egyaránt az Unió valamennyi polgárának és vállalkozásának javát szolgálja;

e)magas színvonalú, megfizethető és nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának biztosítása minden végfelhasználó számára az elektronikus hírközlő hálózatok és a kapcsolódó eszközök terén – ideértve a hatékony, infrastruktúraalapú versenyt is –, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a kapcsolódó szolgáltatások terén Unió-szerte megvalósuló hatékony verseny révén;

f)az uniós polgárok érdekeinek előmozdítása és a végfelhasználók jogainak védelme, beleértve a forgalom tekintetében egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódot az internet-hozzáférési szolgáltatások nyújtása során annak érdekében, hogy továbbra is minden végfelhasználó élvezhesse a fejlett, megfizethető és magas színvonalú szolgáltatások széles választékának előnyeit; valamint magas szintű és egységes védelem garantálása, különösen a kiszolgáltatott fogyasztók számára, beleértve a megfizethető árképzést, a választékot és az egyenértékű hozzáférést;

g)a fenntarthatóság előmozdítása az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású digitális hálózatokba és megoldásokba történő beruházások elősegítésével, valamint a végpontok közötti forgalom hatékonyságának ösztönzése;

h)a rádióspektrumra támaszkodó egyéb uniós szakpolitikák – többek között az űrpolitika és a közös biztonság- és védelempolitika – célkitűzéseinek támogatása.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok, a BEREC, az RSPB, az ODN és a Bizottság az általános célkitűzések elérése érdekében hatáskörük gyakorlása vagy feladataik ellátása során pártatlanul, objektíven, átláthatóan, megkülönböztetésmentesen és arányosan járnak el. Különösen a következő elveket alkalmazzák:

a)a szabályozás kiszámíthatóságának előmozdítása a következetes szabályozási megközelítések kölcsönös együttműködés révén történő biztosítása érdekében;

b)annak biztosítása, hogy hasonló körülmények fennállása esetén az intézkedéseket következetesen alkalmazzák, továbbá, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között ne legyen megkülönböztetés;

c)a szabályozási döntések okozta potenciális szabályozási és adminisztratív terhek kellő figyelembevétele, és a lehető legnagyobb mértékű korlátozásukra való törekvés;

d)az uniós jog technológiai szempontból semleges alkalmazása, annyiban, amennyiben az összeegyeztethető az e cikkben meghatározott általános célkitűzések elérésével;

e)kellő figyelem fordítása az infrastruktúrával, a versennyel, valamint a végfelhasználók és különösen a tagállamok különböző földrajzi térségeiben található fogyasztók körülményeivel kapcsolatos feltételek sokféleségére.

2.II. RÉSZ – REZILIENCIA

4. cikk

Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások szerepe a reziliencia biztosításában

Figyelembe véve az elektronikus hírközlő hálózatoknak és az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak az uniós társadalom és gazdaság általános rezilienciájában betöltött alapvető szerepét, az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, a BEREC, az ODN, az (EU) 2022/2555 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt nemzeti szabályozó és illetékes hatóságok, a nemzeti válságkezelési és polgári védelmi hatóságok – beleértve az (EU) 2022/2555 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt kiberválság-kezelő hatóságokat is – saját hatáskörükön belül hozzájárulnak a lakosságot esetlegesen negatívan érintő természeti vagy ember okozta zavarok, válságok vagy vis maior helyzetek előrejelzéséhez, megelőzéséhez és az azokra való reagáláshoz az e rendelet szerinti, felkészültséggel kapcsolatos kötelezettségek koherens végrehajtása révén, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti polgári védelmi, válságkezelési és reagálási mechanizmusokkal összhangban.

5. cikk

Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások rendelkezésre állása és képességei

(1)A nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői, a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói és a 9. cikk (2) bekezdésében említett egyéb szolgáltatók, a nemzeti szabályozó hatóságok, az (EU) 2022/2555 irányelv 79 8. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok, beleértve adott esetben a nemzeti válságkezelési és polgári védelmi hatóságokat, köztük az (EU) 2022/2555 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt kiberválság-kezelő hatóságokat, együttműködnek annak érdekében, hogy biztosítsák az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások folyamatos rendelkezésre állását, valamint a lakosságot esetlegesen negatívan érintő természeti vagy ember okozta zavarok, válságok vagy vis maior helyzetek előrejelzéséhez, megelőzéséhez, az azokra való felkészüléshez és reagáláshoz szükséges képességeiket.

Ennek során az első albekezdésben említett hatóságok és szolgáltatók a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a BEREC 6. cikkben említett, digitális infrastruktúrákra vonatkozó uniós felkészültségi tervét.

(2)Az (EU) 2022/2555 irányelv sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatók és a közbiztonsági válaszpontok – figyelembe véve a BEREC e rendelet 6. cikkében említett, a digitális infrastruktúrákra vonatkozó uniós felkészültségi tervét – minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a kritikus kommunikáció és a segélyhívási célú kommunikáció megszakítás nélküli rendelkezésre állását, valamint a lakossági riasztások megszakítás nélküli továbbítását olyan természeti vagy ember okozta zavarok, válságok vagy vis maior esetén, amelyek negatívan érinthetik a lakosságot.

(3)Az új technológiák elektronikus hírközlő hálózataikban vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásaikban történő bevezetésekor a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói, valamint a közbiztonsági válaszpontok minden szükséges előkészítő intézkedést megtesznek – beleértve a megoldások tesztelését és validálását is – annak érdekében, hogy biztosítsák a segélyhívási célú kommunikáció és lakossági figyelmeztető szolgáltatások elérhetőségét az Unión belül.

(4)Amennyiben az egyéb hálózati technológiákra való átállás a jelenleg használt végfelhasználói eszközökön nyújtott szolgáltatások megszüntetését eredményezheti, a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói legalább két évvel korábban tájékoztatják az illetékes nemzeti hatóságokat és a végfelhasználókat az átállási folyamatot ismertető ütemterv biztosításával.

6. cikk

A digitális infrastruktúrákra vonatkozó uniós felkészültségi terv

(1)A BEREC [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig jelentést fogad el „A digitális infrastruktúrákra vonatkozó uniós felkészültségi terv” címmel (a továbbiakban: a terv) az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások, valamint más digitális infrastruktúrák rezilienciájának és felkészültségének uniós szintű megerősítése céljából olyan természeti vagy ember okozta zavarok, válságok vagy vis maior esetén, amelyek jelentős káros hatást gyakorolhatnak a lakosságra vagy a belső piac működésére.

(2)A terv a következőket tartalmazza:

a)az 5. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatók elektronikus hírközlő hálózatai architektúrájának, kapacitásainak, képességeinek és használatának átfogó értékelése, amelyet az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint gyűjtött és az e rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ODN-nek továbbított információk alapján készítenek el;

b)a hálózati rezilienciával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó operatív ajánlások, amelyek többek között az a) pont szerinti értékelésen alapulnak;

c)válságkezelési gyakorlatok.

Az első albekezdés a) pontjában említett értékelésnek többek között áttekintést kell nyújtania az uniós szintű hálózati topológiáról, azonosítania kell az útvonalak diverzifikálását, a lehetséges szűk keresztmetszeteket vagy hibapontokat, valamint azokat a területeket, ahol rezilienciával kapcsolatos intézkedésekre, például a tartalékkapacitást támogató stratégiai beruházásokra van szükség, különösen a transzeurópai digitális hálózatok esetében. Az értékelést a minősített adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal összhangban kell végezni. Az abban foglalt információkat összesített formában kell bemutatni az érzékeny eszközök pontos földrajzi helymeghatározásának megakadályozása érdekében.

Az első albekezdés b) pontjában említett operatív ajánlásoknak olyan ajánlásokat kell tartalmazniuk, amelyek biztosítják az elektronikus hírközlő hálózatok műszaki képességét a különböző típusú földfelszíni és nem földfelszíni hálózatokkal, például a műholdas hálózatokkal való integrálódásra, az alapvető hírközlő hálózatok és szolgáltatások folyamatosságának biztosítására való képességet megnövekedett kereslet, hálózati torlódás, természeti vagy ember okozta zavarok – többek között, de nem kizárólag rendszerkimaradással kapcsolatos fenyegetések, például szándékos káros zavarás – esetén, vagy más olyan intézkedéseket, amelyek alapvető fontosságúak a szolgáltatás rendelkezésre állásának és a szükséges hálózati képességeknek a biztosításához.

Az első albekezdés c) pontjában említett válságkezelési gyakorlatok címzettjei a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok, és céljuk a természeti vagy ember okozta zavarok, válságok vagy vis maior esetén alkalmazandó harmonizált eljárások, koordinációs megállapodások és operatív protokollok kialakítása. A válságkezelési gyakorlatoknak összhangban kell lenniük a vonatkozó uniós és nemzeti polgári védelmi, válságkezelési és reagálási mechanizmusokkal, és ki kell egészíteniük azokat.

7. cikk

A terv elkészítését támogató együttműködés és adatgyűjtés

(1)A BEREC támogatása érdekében az ODN a Bizottsággal és – amennyiben az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felkészültségét és rezilienciáját érinti – az (EU) 2022/2555 irányelv 14. cikkével létrehozott együttműködési csoporttal szoros együttműködésben, valamint adott esetben az ENISA-val és az érintett európai válságreagálási és polgári védelmi koordinációs hatóságokkal konzultálva elkészíti a terv tervezetét. A tervet rendszeresen felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni, többek között az e cikk (2) bekezdése alapján gyűjtött információk alapján.

(2)A terv elkészítésének támogatása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok kétévente információkat gyűjtenek a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok, a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások és adott esetben a teljes egészében vagy nagyrészt a nyilvánosság számára elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtására használt hálózatok architektúrájáról, kapacitásáról, képességeiről és használatáról, amennyiben ezeket az információkat az uniós jog vagy a nemzeti jog alapján még nem bocsátották rendelkezésükre vagy más illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére.

(3)A (2) bekezdés szerinti információkéréseknek indokoltnak és arányosnak kell lenniük, és a rezilienciával és a felkészültséggel kapcsolatos feladatok ellátásához feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Az információkat kétévente kell továbbítani az ODN-nek.

(4)A BEREC [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig a Bizottsággal és az ENISA-val szoros együttműködésben közzéteszi a nemzeti szabályozó hatóságok által a (2) bekezdésben említett információk gyűjtéséhez használandó egységes dokumentummintát.

8. cikk

Együttműködés a Bizottsággal, más uniós szervekkel vagy szakértői csoportokkal

(1)Amennyiben egy természeti vagy ember okozta zavar, válság vagy vis maior az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 7. pontja értelmében vett nagyszabású kiberbiztonsági incidenst foglal magában vagy azzal egybeesik, a BEREC a közös helyzetismeret és a válságreagálás koherenciájának biztosítása érdekében releváns információkat bocsát az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózata (EU-CyCLONe) és a Bizottság rendelkezésére.

(2)Kérésre az ODN a 6. cikkel összhangban megosztja a Bizottsággal a terv elkészítéséhez felhasznált elemzés részleteit. A Bizottság figyelembe veszi ezeket az információkat a finanszírozási eszközök kidolgozása és végrehajtása során – beleértve a transzeurópai digitális hálózatokba történő stratégiai beruházásokat is –, vagy adott esetben az elektronikus hírközlő hálózatok rezilienciájának és felkészültségének fokozására irányuló szakpolitikák vagy intézkedések elfogadásakor.

(3)Az e rész szerinti feladatok és intézkedések nem érintik az ENISA, a számítógép-biztonsági incidensekre reagáló csoportok (CSIRT) alkotta hálózat, az EU-CyCLONe, az (EU) 2022/2555 irányelvvel létrehozott együttműködési csoport vagy az uniós polgári védelmi jog szerinti egyéb szakértői csoportok vagy koordinációs rendszerek feladatait.

3.III. RÉSZ – EGYSÉGES PIACI ENGEDÉLYEZÉS ÉS UNIÓS SZINTŰ ENGEDÉLYEZÉS

9. cikk

Általános felhatalmazás

(1)Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésének és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságára az e rendeletben meghatározott feltételek és kötelezettségek vonatkoznak. A tagállamok kizárólag az EUMSZ 52. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak miatt, közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból korlátozhatják az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésének és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát. Minden ilyen korlátozást megfelelően meg kell indokolni, és arról értesíteni kell a Bizottságot.

(2)Az általános felhatalmazási rendszert a teljes egészében vagy nagyrészt a nyilvánosság számára elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtására használt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóira és elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőire kell alkalmazni.

(3)Az általános felhatalmazási rendszer nem alkalmazandó a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokra.

(4)Az általános felhatalmazási rendszer keretében az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésének és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának joga csak a következő feltételekhez köthető:

a)a szolgáltatótól függően az e rendelet szerinti, a hálózatok természeti vagy ember okozta zavarok, válságok vagy vis maior esetén való rezilienciájára és felkészültségére vonatkozó követelményeknek való megfelelés, valamint a nyilvánosság közvetlen veszélyekre történő figyelmeztetése és a súlyos katasztrófák következményeinek enyhítése céljából a nyilvánosság felé történő hatósági kommunikációra vonatkozó használati feltételek betartása;

b)a szolgáltatótól függően a kritikus kommunikációs szolgáltatások használati feltételeinek való megfelelés súlyos katasztrófák vagy nemzeti vészhelyzetek esetén a készenléti segélyszolgálatok és a hatóságok közötti kommunikáció biztosítása érdekében;

c)a szolgáltatótól függően a 187. cikkben említett szabványoknak, illetve előírásoknak való megfelelés;

d)a szolgáltatótól függően a kiberbiztonsági szabályoknak való megfelelés, beleértve az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 80 felváltó felülvizsgált kiberbiztonsági jogszabállyal összhangban előírt, az IKT-ellátási lánc biztonságára vonatkozó követelményeket is;

e)a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok adatokhoz való hozzáférésének lehetővé tétele, többek között a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamokban az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban történő törvényes megfigyelés és adatmegőrzés céljából, a szolgáltatóra alkalmazandó uniós jognak megfelelően;

f)a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok egységének fenntartása, többek között az elektronikus hírközlő hálózatok és/vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások közötti elektromágneses zavarás megelőzésére vonatkozó feltételek révén, a 2014/30/EU irányelvnek 81 megfelelően, a szolgáltatótól függően;

g)a szolgáltatótól függően az összekapcsolásra vonatkozó követelményeknek vagy intézkedéseknek való megfelelés a 66. cikkel összhangban;

h)az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében – a szolgáltatótól függően – a szűkös erőforrások használatára vonatkozó azon nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés, amelyek nem képezik egyedi használati jogok megadásának tárgyát;

i)a szolgáltatások interoperabilitása e rendelettel összhangban, a szolgáltatótól függően;

j)adott esetben igazgatási díjak a 12. cikknek megfelelően.

A rádióspektrum használata tekintetében a szolgáltatótól függően további feltételek alkalmazandók a 20. és a 21. cikkel összhangban.

A nemzeti számozási tervekből és adott esetben az uniós számozási tervből kiosztott számozási erőforrások használatára a szolgáltatótól függően további feltételek alkalmazandók a 46. és az 50. cikkel összhangban.

10. cikk

Egységes uniós szintű engedélyezési eljárás

(1)Az általános felhatalmazási rendszer keretében, amennyiben a szolgáltató egy vagy több tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat kíván üzemeltetni vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtani, az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás keretében bejelentést kell benyújtania a szóban forgó tagállamok egyikének nemzeti szabályozó hatóságához.

(2)A szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy az általános felhatalmazásból eredő jogok gyakorlását megelőzően a bejelentés szerinti azon tagállam szabályozó hatósága által hozott határozatot vagy egyéb igazgatási intézkedést szerezzenek be, amelyben a szolgáltató működni kíván.

(3)Az (1) bekezdésben említett bejelentést a 125. cikk alapján kiadott BEREC-iránymutatásoknak megfelelő bejelentési dokumentumminta segítségével kell megtenni legkésőbb hat hónappal e rendelet hatálybalépését követően. A BEREC szükség esetén aktualizálja a vonatkozó iránymutatásokat.

(4)Az értesített szabályozó hatóság a kapott bejelentést indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az ODN-nek. Amennyiben a bejelentés hálózatok üzemeltetésének és szolgáltatások nyújtásának több tagállamban történő megkezdésére vonatkozik, az ODN tájékoztatás céljából indokolatlan késedelem nélkül továbbítja azt azon más tagállamok illetékes hatóságainak, ahol a szolgáltató működni kíván.

(5)Amennyiben a bejelentés egy vagy több tagállamban már működő szolgáltató azon szándékára vonatkozik, hogy tevékenységét további tagállamokra is kiterjessze, az ODN tájékoztatás céljából a bejelentést valamennyi érintett tagállam illetékes hatóságainak továbbítja, beleértve azokat a tagállamokat is, amelyekben a szolgáltató már üzemeltet elektronikus hírközlő hálózatokat vagy nyújt elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

(6)Az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás keretében az értesített hatóságnak az (1) bekezdésben említett bejelentés benyújtásától számított egy héten belül meg kell erősítenie a szolgáltató számára az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyt. A megerősítésnek tartalmaznia kell az azon tagállamban vagy tagállamokban alkalmazandó összes általános felhatalmazási feltételre vonatkozó információkat, ahol hálózatüzemeltetést vagy szolgáltatásnyújtást terveznek, valamint az engedélyből adódó kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat. Amennyiben a bejelentés egy vagy több tagállamban már működő szolgáltató azon szándékára vonatkozik, hogy tevékenységét további tagállamokra is kiterjessze, a megerősítésnek tartalmaznia kell a további tagállamokban alkalmazandó általános felhatalmazási feltételekre vonatkozó információkat.

(7)A bejelentés megerősítését követően a szolgáltató gyakorolhatja az általános felhatalmazásból eredő jogokat, és megkezdheti a tevékenységet, szükség esetén az e rendelet szerinti, használati jogokra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel.

(8)Az ODN nyilvánosan hozzáférhető uniós adatbázist tart fenn a nemzeti szabályozó hatóságokhoz benyújtott bejelentésekről. Az értesített hatóságok legalább kéthavonta frissítik az adatbázisban szereplő valamennyi beérkezett bejelentésre vonatkozó információkat.

(9)A [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] előtt bejelentett elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében nincs szükség új bejelentésre. A szolgáltatók bejelentést tehetnek az értesített nemzeti szabályozó hatósághoz azzal a céllal, hogy az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás keretében meglévő hálózatokra vagy szolgáltatásokra szerezzenek új általános felhatalmazást. Új elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások kiépítésekor a szolgáltatókra az ezen új hálózatokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó egységes uniós szintű engedélyezési eljárás alkalmazandó.

11. cikk

Iránymutatások és kölcsönös segítségnyújtás

(1)A BEREC [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig a Bizottsággal és más illetékes hatóságokkal – köztük az e cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt kapcsolattartó pontokkal – szoros együttműködésben iránymutatásokat tesz közzé annak biztosítására, hogy a 9. cikk (4) bekezdésében felsorolt valamennyi feltételt következetes, megkülönböztetésmentes és arányos módon alkalmazzák, és azok az ODN weboldalán keresztül hozzáférhetők legyenek a szolgáltatók számára.

(2)Minden tagállam kijelöl egy nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontot, amelynek feladata, hogy kommunikáljon az ODN-nel, és naprakész információkat tartson fenn az elektronikus hírközlő hálózatok biztosítására és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmazandó nemzeti jogszabályokról és eljárásokról, különös tekintettel az általános felhatalmazási feltételekkel kapcsolatos jogszabályokra és eljárásokra, beleértve a kiberbiztonságra, az adatokhoz való hozzáférésre és az adatvédelemre vonatkozó feltételeket, valamint az e rendeletben meghatározott kötelezettségeket.

(3)A Bizottság az (EU) 2024/903 rendelettel összhangban végrehajtási jogi aktusok útján tovább pontosíthatja a bejelentésre, a tevékenységek megkezdésének megerősítésére és a végrehajtással kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó eljárásokat, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és az ODN közötti információcserére vonatkozó szabályokat. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(4)A tagállamoknak a joghatóságuk alá tartozó területen alkalmazandó joggal kapcsolatos végrehajtási hatásköreinek sérelme nélkül, az egységes uniós szintű engedélyezési rendszer keretében a bejelentés szerinti tagállam nemzeti szabályozó hatósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az engedélyezési feltételek megsértése esetén szankciókat szabjon ki. Súlyos jogsértés esetén a lehetséges intézkedések – szükség esetén az érintett tagállamok szabályozó hatóságaival folytatott konzultációt követően – magukban foglalják az egységes uniós szintű engedélyben megjelölt tagállamban vagy tagállamokban való működés jogának visszavonását.

(5)Amennyiben az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésének vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának helye szerinti tagállam nemzeti szabályozó hatósága arra a következtetésre jut, hogy az engedélyezési feltételek megsértése nemzetbiztonsági okokból vagy közérdekből súlyos negatív hatást gyakorolhat a területén, jogában áll saját joghatóságán belül és adott esetben a bejelentés szerinti tagállam érintett hatóságaival folytatott konzultációt követően szankciókat kiszabni.

12. cikk

Igazgatási díjak

(1)Amennyiben a tagállamok igazgatási díjat vetnek ki az általános felhatalmazás keretében elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra, illetve a használati joggal rendelkező vállalkozásokra, akkor a szóban forgó igazgatási díjak:

a)csak azoknak az igazgatási költségeknek az összességét fedezik, amelyek az általános felhatalmazási rendszer, a használati jogok és a 67. cikkben, a 68. cikk (1) bekezdésében, a 69. cikkben és a 77. cikkben említett egyedi kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és alkalmazása során merülnek fel, amelyek között szerepelhet a nemzetközi együttműködés, a harmonizáció és szabványosítás, a piacelemzés, a megfelelés-ellenőrzés és egyéb piaci ellenőrzés költsége, valamint adott esetben az igazgatási határozatok – például hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó határozatok – elkészítésével és végrehajtásával összefüggő munka költsége;

b)az egyes vállalkozások esetében tárgyilagos, átlátható és arányos módon kerülnek kiszabásra.

(2)Nem vethető ki igazgatási díj azokra a vállalkozásokra, amelyek árbevétele egy bizonyos küszöbérték alatt marad, vagy amelyek tevékenysége nem ér el egy minimális piaci részesedést, vagy amelyek területi hatálya nagyon korlátozott.

(3)Igazgatási díjak kivetése esetén a nemzeti szabályozó hatóságok vagy más illetékes hatóságok az igazgatási költségeiknek és a beszedett díjak teljes összegének áttekintését évente közzéteszik. Amennyiben a díjak teljes összege és az igazgatási költségek között különbség van, megfelelő kiigazításokat kell elvégezni.

4.IV. RÉSZ – ERŐFORRÁSOK (RÁDIÓSPEKTRUM ÉS SZÁMOZÁS)

4.1.I. CÍM: RÁDIÓSPEKTRUM

4.1.1.I. FEJEZET: Alapelvek és célkitűzések

1. szakasz: A rádióspektrum használatára és az azzal való gazdálkodásra vonatkozó nemzetközi szabályok

13. cikk

Stratégiai tervezés és rádióspektrum-gazdálkodás

(1)A tagállamok és a Bizottság a 3. cikkben meghatározott célkitűzések – különösen az elektronikus hírközlés egységes piaca, valamint a biztonság és a digitális szuverenitás – megvalósítása érdekében a belső piacon a rádióspektrummal összehangolt módon, közös európai erőforrásként képviselt értékét figyelembe véve, megosztott hatáskörben gazdálkodnak a gazdasági növekedés előmozdítása, az uniós értékek és a biztonság védelme céljából.

(2)Az RSPB által támogatott Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok együttműködnek a rádióspektrum stratégiai tervezésében és a rádióspektrum-politikai megközelítések összehangolásában.

(3)Az illetékes nemzeti hatóságok e rendelettel, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Nemzetközi Rádiószabályzatával és az ITU keretében elfogadott, a rádióspektrumra alkalmazandó egyéb megállapodásokkal összhangban eredményesen és hatékonyan gazdálkodnak a rádióspektrummal. Minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy kiküszöböljék a határövezeti vagy nemzeti káros zavarások minden lehetséges vagy tényleges forrását, és a rádióspektrummal kapcsolatos intézkedéseket hoznak az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetése és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása során felmerülő biztonsági kockázatok minimalizálása érdekében.

(4)Amennyiben ez a rendelet rádióspektrum-gazdálkodásra hatalmazza fel a Bizottságot, arra ugyanazok az elvek és kötelezettségek vonatkoznak, mint az illetékes hatóságokra, kivéve, ha e rendelet vagy más uniós jogszabály másként rendelkezik.

14. cikk

Káros zavarás

(1)A rádióspektrum-használati jogok jogosultjai – a nemzeti frekvenciafelosztási tervekre és a nemzetközi megállapodásokra is figyelemmel – frekvenciáikat káros zavarástól mentesen használhatják.

(2)Az illetékes nemzeti hatóságok együttműködnek egymással – adott esetben az RSPB keretében – a rádióspektrum-használat határokon átnyúló koordinációjában. Minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy megoldják az olyan problémákat vagy vitákat, amelyek a határokon átnyúló koordinációval vagy káros zavarással kapcsolatosak, és amelyek megakadályozzák a rádióspektrum használatát az Unió területén.

(3)Megoldatlan határokon átnyúló koordináció vagy a tagállamok közötti, határövezeti káros zavarás esetén bármely illetékes nemzeti hatóság vagy a rádióspektrum-használati jog bármely jogosultja felkérheti az RSPB-t, hogy a probléma megoldása érdekében vegye igénybe a támogatását. Az RSPB véleményt adhat ki, amelyben összehangolt megoldást javasol. Az illetékes hatóság kérésére az RSPB véleményt ad ki.

(4)Amennyiben a tagállamok közötti, határokon átnyúló problémát a (3) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított 12 hónapon belül nem sikerül megoldani, a Bizottság bármely érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának vagy rádióspektrum-használati jog jogosultjának kérésére vagy saját kezdeményezésére végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz a határokon átnyúló probléma megoldására, figyelembe véve az RSPB (3) bekezdés szerinti véleményét.

(5)Amennyiben a határokon átnyúló probléma harmadik országot – beleértve a tagjelölt és csatlakozó országokat is – érint, a Bizottság és az RSPG keretében működő illetékes nemzeti hatóságok az érintett tagállam bármely illetékes nemzeti hatóságának kérésére együttműködnek azzal a céllal, hogy jogi, politikai és technikai támogatást nyújtsanak a probléma megoldásához annak érdekében, hogy az érintett tagállamok eleget tehessenek az uniós jog szerinti kötelezettségeiknek és gyakorolhassák rádióspektrum-használati jogaikat.

(6)Amennyiben a harmadik országot érintő, határokon átnyúló problémát az (5) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított 12 hónapon belül nem sikerül megoldani, a Bizottság az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának kérésére és az RSPB-vel folytatott konzultációt követően végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza azt a segítséget vagy hozzájárulást, amelyet a tagállamoknak a Bizottság támogatásával biztosítaniuk kell az ilyen probléma megoldásához, függetlenül attól, hogy érinti-e őket a káros zavarás.

(7)Amennyiben a harmadik országgal fennálló, határokon átnyúló probléma nem oldható meg az e cikk (6) bekezdésében említett segítséggel vagy hozzájárulással, a Tanács a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseivel összhangban fontolóra veheti az EUSZ 29. cikke szerinti korlátozó intézkedések elfogadását.

(8)Az e cikk (4) és (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a 199. cikk (2) bekezdésében említett bizottság (Rádióspektrum-bizottság) támogatásával kell elfogadni.

2. szakasz: Alapelvek

15. cikk

A rádióspektrum megosztott használatának elve

(1)A második albekezdésben foglalt kivétel sérelme nélkül az általános felhatalmazás és az egyedi használati jogok hatálya alá tartozó rádióspektrumot ugyanazon szolgáltatás (szolgáltatáson belüli megosztás) vagy különböző szolgáltatások (szolgáltatásközi megosztás) nyújtói osztják meg, a versenyjog tiszteletben tartása mellett.

Az illetékes nemzeti hatóságok korlátozhatják a rádióspektrum megosztott használatát, amennyiben ez a következőkkel kapcsolatos okokból szükséges:

a)a verseny és a megkülönböztetésmentes piaci hozzáférés védelme;

b)technikai vagy gazdasági kivitelezhetőség;

c)amennyiben a közbiztonság, a nemzetbiztonság, a honvédelem vagy az alapvető szolgáltatások védelme érdekében kizárólagos rádióspektrum-használati jogokra van szükség;

d)a káros zavarás elkerülése;

e)határokon átnyúló koordináció.

(2)Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják a kijelölt rádióspektrum hatékony felhasználását. E célból megkövetelhetik a rádióspektrum-jogok – többek között a védelmi és biztonsági célú rádióspektrum-jogok – jogosultjától, hogy ossza meg a rádióspektrum adott földrajzi területen vagy időszakon belül fel nem használt részét, feltéve, hogy a rádióspektrum megosztott használata nem zavarja, nem rontja vagy más módon nem korlátozza az eredeti jogosult rádióspektrum-használatát, és hogy a megosztott használat megfelel a versenyjognak.

16. cikk

A technológia- és szolgáltatássemlegesség elvei

(1)Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására a nemzeti frekvenciafelosztási tervben az uniós joggal összhangban rendelkezésre állónak nyilvánított rádióspektrumban bármilyen típusú, elektronikus hírközlési szolgáltatásra irányuló technológia használható.

Az illetékes nemzeti hatóságok csak akkor korlátozhatják ezt a jogot, ha ez a következők miatt szükséges és arányos:

a)a káros zavarás elkerülése;

b)a közegészség védelme az elektromágneses mezők kockázataival szemben, figyelembe véve az 1999/519/EK ajánlást;

c)a szolgáltatás műszaki minőségének biztosítása;

d)a rádióspektrum-megosztás maximalizálása;

e)a hatékony rádióspektrum-használat biztosítása;

f)célkitűzések megvalósításának biztosítása a (2) bekezdéssel összhangban.

(2)Az uniós joggal összhangban bármilyen típusú elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtható a nemzeti frekvenciafelosztási tervben elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára rendelkezésre állónak nyilvánított rádióspektrumon belül.

Az illetékes nemzeti hatóságok csak arányos és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján korlátozhatják ezt a jogot az ITU Nemzetközi Rádiószabályzat szerinti követelmények teljesítése érdekében. Az illetékes nemzeti hatóság csak akkor kérheti egy adott szolgáltatás nyújtását egy adott sávban, ha azt a következők indokolják:

a)az életbiztonság védelme;

b)a társadalmi, regionális vagy területi kohézió ösztönzése;

c)a rádióspektrum nem hatékony használatának elkerülése;

d)a kulturális és nyelvi sokszínűség, illetőleg a médiapluralizmus előmozdítása, például rádiós és televíziós műsorszolgáltatások nyújtása;

e)a közbiztonság, a nemzetbiztonság, a honvédelem vagy az alapvető szolgáltatások védelmének szükségessége.

Az illetékes nemzeti hatóságok csak akkor tilthatják meg bármely más szolgáltatás nyújtását egy adott sávban, ha azt az életbiztonság védelmének szükségessége indokolja.

4.1.2.II. FEJEZET: Felosztás

1. szakasz: Rádióspektrum-stratégia és a felosztás ütemtervei

17. cikk

Uniós rádióspektrum-stratégia és ütemtervek

(1)Az érdekelt felekkel és az RSPB-vel folytatott konzultációt követően a Bizottság előretekintő uniós rádióspektrum-stratégiát dolgoz ki, és azt szükség esetén minden rádiótávközlési világértekezlet után aktualizálja.

(2)Az Unió rádióspektrum-stratégiája iránymutatásul szolgál a hosszú távú rádióspektrum-tervezéshez, az innovációhoz és a hatékony rádióspektrum-használathoz az egész Unióban. Azonosítja a rádióspektrum-igényeket, és biztosítja a kritikus kommunikációra és egyéb (többek között érzékelési) célokra történő rádióspektrum-használattal – ideértve a védelmet és a biztonságot is – járó különböző uniós szakpolitikai területek célkitűzéseinek eléréséhez szükséges rádióspektrum rendelkezésre állását és adott esetben védelmét. Az uniós rádióspektrum-stratégiában figyelembe kell venni és a nemzeti frekvenciafelosztási tervekben megfelelően fel kell tüntetni a rádióspektrumnak a közbiztonság, a nemzetbiztonság, a honvédelem vagy az alapvető szolgáltatások védelme céljából való, harmonizált feltételek melletti rendelkezésre állását.

(3)Az uniós rádióspektrum-stratégia alapján a Bizottság adott esetben végrehajtási jogi aktusok útján uniós rádióspektrum-ütemterveket fogadhat el.

Minden egyes uniós rádióspektrum-ütemterv meghatározza az adott rádióspektrum-technológiához vagy -szolgáltatáshoz kapcsolódó rádióspektrum-igényeket, határidőket állapít meg a rádióspektrum-használat 676/2002/EK határozat szerinti műszaki harmonizációjára vonatkozóan, valamint adott esetben határidőket állapít meg az adott rádióspektrum-használat e rendelet szerinti engedélyezésére vonatkozóan, amelyek eltérhetnek a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőtől. Ez nem érinti a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőtől való, a 18. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti eltérés lehetőségét.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a 199. cikk (2) bekezdésében említett bizottság támogatásával kell elfogadni. Az RSPB figyelemmel kíséri a rádióspektrum-használattal kapcsolatos műszaki, gazdasági és társadalmi fejleményeket, és szükség esetén ajánlást tesz az uniós rádióspektrum-ütemterv aktualizálására.

(4)Az uniós rádióspektrum-ütemtervek elfogadásától számított 9 hónapon belül az illetékes nemzeti hatóságok benyújtják a Bizottságnak és az RSPB-nek nemzeti rádióspektrum-ütemterveiket, adott esetben megjelölve az uniós rádióspektrum-ütemterv végrehajtásához szükséges nemzeti intézkedéseket és azok ütemezését. Az illetékes nemzeti hatóságok közzéteszik és rendszeresen frissítik a nemzeti rádióspektrum-ütemterveket.

(5)Az illetékes nemzeti hatóságok rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak és az RSPB-nek nemzeti rádióspektrum-ütemterveik végrehajtásáról. A Bizottság és az RSPB-n belüli illetékes nemzeti hatóságok együttműködnek az olyan területeken mutatkozó hiányosságok azonosítása és kezelése érdekében, ahol a Bizottság vagy az RSPB úgy ítéli meg, hogy az uniós rádióspektrum-ütemterv egy vagy több célkitűzésének megvalósítása terén elért eredmények nem elégségesek.

18. cikk

A rádióspektrum-kiosztás időbeli összehangolása

(1)Amennyiben a rádióspektrum-használatot a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében a 676/2002/EK határozattal összhangban harmonizálták, az illetékes nemzeti hatóságok az intézkedés elfogadásától számított 24 hónapon belül, vagy az e cikk (5) bekezdése szerinti, az alternatív használat kivételes alapon történő engedélyezésére vonatkozó határozat visszavonását követően a lehető leghamarabb engedélyezik azt.

(2)Az (1) bekezdésben megállapított határidő egy adott sáv tekintetében az alábbi körülmények valamelyike által szükségessé tett mértékben meghosszabbítható:

a)az adott sáv használatának korlátozása a 16. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) vagy d) pontjában meghatározott közérdekű cél alapján;

b)olyan megoldatlan, határokon átnyúló koordinációs problémák, amelyek harmadik országok tekintetében káros zavarást eredményeznek, feltéve, hogy az érintett tagállam adott esetben a 14. cikk (5) bekezdése alapján uniós segítségnyújtást kért;

c)a nemzetbiztonság védelme és a honvédelem szükségessége;

d)vis maior.

Az érintett illetékes nemzeti hatóság a rádióspektrum leendő felhasználójának vagy a Bizottságnak a kérésére legalább kétévente felülvizsgálja az első albekezdésben említett meghosszabbítást.

(3)Az (1) bekezdésben egy adott sáv tekintetében megállapított határidő a szükséges mértékben, de legfeljebb 24 hónappal meghosszabbítható a következő esetekben:

a)megoldatlan, határokon átnyúló koordinációs problémák, amelyek tagállamok közötti káros zavarást eredményeznek, amennyiben az érintett tagállam a 14. cikk (3) és (4) bekezdése szerint minden szükséges intézkedést időben meghoz;

b)biztosítani kell a szóban forgó frekvenciasáv meglévő felhasználóinak műszaki átállását, és ez összetett feladat.

(4)A (2) vagy (3) bekezdés szerinti meghosszabbítás esetén az érintett illetékes nemzeti hatóság az indokok megjelölésével időben tájékoztatja a többi illetékes nemzeti hatóságot és a Bizottságot.

(5)Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes nemzeti hatóságok engedélyezhetik a harmonizált rádióspektrumsáv egészének vagy egy részének alternatív használatát, amennyiben:

a)a 184. cikk szerint tartott nyilvános konzultáció és a piaci keresletnek a 32. cikkel összhangban történő előretekintő értékelése azt mutatja, hogy a belátható jövőben nem lesz jelentős kereslet a rádióspektrumsáv harmonizált használata iránt;

b)a szóban forgó alternatív felhasználás nem hiúsítja meg, és nem akadályozza más tagállamokban a sáv rendelkezésre állását, illetve használatát.

Az illetékes nemzeti hatóság az ODN-en keresztül tájékoztatja a Bizottságot és a többi illetékes nemzeti hatóságot a határozatáról és annak indokairól, és azt rendszeresen felülvizsgálja.

(6)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján, az (1) bekezdéssel összhangban és az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérve közös időpontokat határozhat meg az egyes harmonizált rádióspektrumok használatának engedélyezésére vonatkozóan.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

2. szakasz: Felosztásra/harmonizációra irányuló petíció

19. cikk

A rádióspektrum harmonizálására irányuló kérelem

(1)Bármely érdekelt fél indokolással ellátott kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz egy adott frekvenciasáv rendelkezésre állására és/vagy hatékony használatára vonatkozó feltételek harmonizálásának megfontolása céljából, a 676/2002/EK határozat 4. cikkének megfelelően.

(2)Ilyen kérelem esetén a Bizottság nyilvános konzultációt szervez, és a kérelmet jelentés vagy vélemény kiadása céljából benyújtja az RSPB-nek, a Rádióspektrum-bizottságnak vagy mindkettőnek. A Rádióspektrum-bizottság a 676/2002/EK határozat 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően véleményt fogad el.

Az ilyen kérelemre észszerű határidőn belül indokolással ellátott választ kell adni.

(3)A Bizottság közzéteszi a kérelmet és a választ.

4.1.3.III. FEJEZET: Kiosztás

1. szakasz: Alapelvek

20. cikk

Általános felhatalmazás rádióspektrum-használatra

(1)A rádióspektrumot az e cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek való megfelelés esetén általános felhatalmazás alapján kell használni, kivéve, ha a 21. cikkel összhangban egyedi használati jog szükséges.

(2)Az általános felhatalmazás alapján rádióspektrum-használatra jogosult vállalkozásoknak csak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)szolgáltatás nyújtása vagy technológiatípus használata, amennyiben a 16. cikk (1) bekezdésének második albekezdése vagy a 16. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján korlátozást írnak elő, beleértve adott esetben a lefedettségre és a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelményeket is;

b)a rádióspektrum eredményes és hatékony használata e rendelettel összhangban;

c)a káros zavarás elkerüléséhez és a közegészségnek az elektromágneses mezők elleni védelméhez szükséges műszaki és üzemeltetési feltételek alkalmazása az 1999/519/EK ajánlás figyelembevételével, amennyiben e feltételek eltérnek az általános felhatalmazás alapján a rádióspektrum használatához kapcsolódó feltételektől;

d)a kiberbiztonsági szabályoknak való megfelelés, beleértve az IKT-ellátási láncra vonatkozó, az (EU) 2019/881 rendelet helyébe lépő kiberbiztonsági jogszabály szerinti követelményeket is.

21. cikk

Egyedi rádióspektrum-használati jogok

(1)Az illetékes nemzeti hatóságok a rádióspektrum-használatot csak akkor köthetik egyedi jogokhoz, ha ez a kereslet fényében a hatékony rádióspektrum-használat maximalizálásához szükséges, figyelembe véve a következőket:

a)az érintett rádióspektrum sajátos jellemzői;

b)a káros zavarás elkerülésének szükségessége;

c)adott esetben kiszámítható rádióspektrum-megosztási feltételek kidolgozása;

d)a kommunikáció vagy a szolgáltatás műszaki színvonala biztosításának szükségessége;

e)a tagállamok által az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott közérdekű célok;

f)a hatékony rádióspektrum-használat biztosításának szükségessége.

(2)Az egyedi rádióspektrum-használati joggal rendelkező vállalkozásokra a 20. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeken túlmenően csak olyan feltételek vonatkozhatnak, amelyeket az illetékes nemzeti hatóság az ilyen jog kiosztását vagy megújítását megelőzően állapított meg, és amelyek a következőkkel kapcsolatosak:

a)időkeret és maximális időtartam a 24. cikkel összhangban, a nemzeti frekvenciafelosztási terv változásaira is figyelemmel;

b)jogátruházás vagy a jog haszonbérbe adása a 26. cikkel összhangban;

c)a használati jogokhoz kapcsolódó díjak megfizetése a 29. cikkel összhangban;

d)az engedély megszerzése, illetve adott esetben a használati jogok iránti kérelmek benyújtására vonatkozó felhívást megelőzően az engedélyezési vagy engedélymegújítási folyamat keretében tett kötelezettségvállalások teljesítése;

e)a rádióspektrum összevonása vagy a rádióspektrumhoz való hozzáférés lehetővé tétele más felhasználók számára meghatározott régiókban vagy nemzeti szinten, illetve a rádióspektrum megosztása a 27. cikkel összhangban;

f)rádióspektrumsávok használata a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal összhangban;

g)a rádióspektrumsávok kísérleti használatára jellemző feltételek;

h)passzív vagy aktív infrastruktúra, illetve valamely rádióspektrum megosztása;

i)a barangolási célú hozzáférésre vonatkozó kereskedelmi megállapodások;

j)a rádióspektrum-használaton alapuló elektronikus hírközlő hálózatok biztosítását és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását szolgáló infrastruktúra közös kiépítése.

Az illetékes hatóságok nem köthetik feltételekhez az e bekezdés első albekezdésének e), h), i) vagy j) pontja szerinti feltételeket, kivéve, ha ez a 32. cikkben említett eljárás alapján indokolt.

(3)Az illetékes hatóságok kellő időben és átlátható módon konzultálnak az érdekelt felekkel, és tájékoztatják őket az egyedi használati jogokhoz azok bevezetése előtt fűzendő feltételekről. A hatóságok előzetesen meghatározzák az említett feltételeknek való megfelelés értékelésének kritériumait, és átlátható módon továbbítják azokat az érdekelt feleknek.

(4)Az illetékes hatóság kombinálhatja az egyedi jogokat a rádióspektrum használatára vonatkozó általános felhatalmazással, figyelembe véve a versenyre, az innovációra és a piacra lépésre gyakorolt esetleges hatásokat.

(5) Az RSPB összegyűjti az általános felhatalmazások és az egyedi jogok közötti választással kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

2. szakasz: Harmonizáció

22. cikk

A rádióspektrum-használat közös engedélyezési feltételei

(1)A rádióspektrum két vagy több tagállamban, nyilvános és nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok céljára történő használatának leendő felhasználói felkérhetik az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, hogy az RSPB támogatásával együttesen állapítsanak meg közös engedélyezési feltételeket a kiépítési költségek vagy a környezeti hatás csökkentése érdekében. Az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kérelmekről.

(2)E rendelet 39. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a Bizottság vagy legalább két érintett illetékes nemzeti hatóság indokolással ellátott kérelmet nyújt be – függetlenül attól, hogy a kérelmet nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői nyújtják-e be –, az RSPB az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően javaslatot dolgoz ki a közös engedélyezési feltételekre, többek között a rádióspektrum köz- és magánhálózatok közötti megosztásának legjobb módjára vonatkozóan, a versenyjoggal összhangban. A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján – figyelembe véve az RSPB javaslatát és adott esetben a 39. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeket – valamennyi tagállamban kötelező közös engedélyezési feltételeket fogadhat el, és meghatározhatja az alkalmazandó közös formátumot.

(3)Két vagy több illetékes nemzeti hatóság vagy a Bizottság kérésére az RSPB megvizsgálja a rádióspektrum egy része uniós szintű engedélyezésének lehetőségét és módozatait, és javaslatot tesz a megfelelő engedélyezési eljárásra és az odaítélési feltételekre annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítottak legyenek a jó minőségű, vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások (a továbbiakban: vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások), beleértve a közvetlenül az eszközhöz nyújtott műholdas hírközlési szolgáltatásokat is. Az RSPB-vel folytatott konzultációt követően a Bizottság a 198. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kiegészítheti e rendeletet, meghatározva az egyes harmonizált rádióspektrumsávokban vagy azok részeiben történő rádióspektrum-használat uniós szintű engedélyezésére vonatkozó eljárásokat és odaítélési feltételeket.

(4)Az engedélyezési eljárás során a Bizottság segítséget kérhet az RSPB-től, az ODN-től, a Hírközlési Bizottságtól vagy külső szakértőktől.

(5)Amennyiben a közös engedélyezési feltételeket e cikk (2) bekezdése alapján állapították meg, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja azon egyablakos eljárás részleteit, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy egynél több tagállamban nyújtsanak be rádióspektrum-használati jogok iránti kérelmeket az ODN-hez, valamint meghatározhatja az eljárási szabályokat, beleértve az adminisztratív határidőket is.

(6)Az illetékes nemzeti hatóságok a 30. cikk (8) bekezdésében meghatározott határidőkön belül adják meg a jogokat és engedélyeket.

(7)Az e cikk (2) és (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

23. cikk

A rádióspektrum harmonizált kiosztása

Az illetékes nemzeti hatóságok nem írhatnak elő további feltételeket, kiegészítő kritériumokat vagy eljárásokat abban az esetben, ha a harmonizált rádióspektrum-használati jogok jogosultjait uniós szintű közös kiválasztási eljárás keretében választották ki, vagy ha harmonizált uniós engedélyezési feltételek alkalmazandók.

3. szakasz: Az engedélyezési feltételekre alkalmazandó harmonizált szabályok

24. cikk

A jogok időtartama

(1)A rádióspektrum-használati jogok elvben határozatlan időre szólnak. A vezeték nélküli széles sávú hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz használt rádióspektrum korlátlan időtartamra megadott egyedi használati jogait az illetékes nemzeti hatóságok rendszeresen felülvizsgálják, beleértve a lefedettségre és a szolgáltatás minőségére vonatkozó kötelezettségeket is. Ilyen felülvizsgálatra legkorábban 20 évente, az ilyen egyedi rádióspektrum-használati jog megadását követően kerülhet sor. Az időszakos felülvizsgálatokról a 31. cikkben meghatározott eljárás szerint értesítést kell küldeni.

(2)A korlátlan időtartamra megadott egyedi rádióspektrum-használati jogok a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott bármely okból bármikor visszavonhatók, minden más esetben ötéves felmondási idővel. Kivételes esetben, amennyiben a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások céljára szolgáló harmonizált rádióspektrum használatára vonatkozó, határozatlan időre megadott egyedi jogokat a kiadásuktól számított 40 éven belül visszavonják, a 195. cikk alkalmazandó.

(3)E cikk (1) bekezdésétől eltérve, egyedi rádióspektrum-használati jogok a 30. cikk (4) bekezdésével összhangban kitűzött célok fényében megfelelőnek ítélt, korlátozott időtartamra adhatók, amennyiben a 32. cikkel összhangban erre a verseny előmozdítása vagy torzulásának elkerülése érdekében szükség van.

Amennyiben az egyedi rádióspektrum-használati jogokat korlátozott időtartamra adják meg, az illetékes hatóság előre meghatározza a maximális időtartamot a nemzeti frekvenciafelosztási terv bármely későbbi módosításának sérelme nélkül, és azt az egyedi jogok megadásáról szóló határozatokban részletezi.

(4)Amennyiben az illetékes hatóságok a harmonizált rádióspektrum használatára vonatkozó egyedi jogok időtartamát annak érdekében korlátozzák, hogy lehetővé tegyék azok vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások céljára történő használatát, az említett használati jogok jogosultjai legalább 40 éves időtartamra jogosultak a rádióspektrum használatára.

Amennyiben az egyedi rádióspektrum-használati jogokat korlátozott időtartamra adják meg, azokat a 25. cikkel összhangban meg kell újítani.

(5)Kellően indokolt esetben az illetékes nemzeti hatóságok a harmonizált vagy nem harmonizált spektrum tekintetében 40 évnél rövidebb időtartamot is előírhatnak az alábbi esetek bármelyikében:

a)korlátozott földrajzi területeken, ahol a nagy sebességű hálózatokhoz való hozzáférés rendkívül hiányos vagy nem is létezik;

b)konkrét rövid távú projekteknél;

c)kísérleti felhasználásnál, egyedi kötelezettségek előírásával;

d)a rádióspektrum olyan használatánál, amely a 16. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban megvalósulhat a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokkal párhuzamosan;

e)a rádióspektrum alternatív használatánál, a 18. cikk (5) bekezdésével összhangban.

(6)Az illetékes nemzeti hatóságok kiigazíthatják a használati jogok e cikkben meghatározott időtartamát annak érdekében, hogy a jogok időtartama egy vagy több sávban egyidejűleg járjon le, vagy abból a célból, hogy a 25. cikkel összhangban felmérjék a megújítás szükségességét – ez utóbbi esetben csak kétéves időtartamra, amely egyszer megújítható.

25. cikk

A harmonizált rádióspektrum használatára vonatkozó egyedi jogok megújítása

(1)A harmonizált rádióspektrum korlátozott időtartamú használati joga a jogosult kérésére hasonló időtartamra és hasonló feltételekkel automatikusan meghosszabbodik.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, miután minden érdekelt félnek lehetőséget biztosított arra, hogy a 184. cikkel összhangban nyilvános konzultáció keretében kifejtse álláspontját, az illetékes hatóság a jog lejárta előtt legalább öt évvel úgy határozhat, hogy nem hosszabbítja meg automatikusan a használati jogot, és vagy hagyja, hogy a jog lejárjon, és nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes engedélyezési eljárást szervez új jogok megadása érdekében, vagy a meglévő jogokat más időtartamra vagy más feltételekkel hosszabbítja meg az alábbi okok közül egy vagy több miatt:

a)a 3. cikkben és a 30. cikk (4) bekezdésében meghatározott célkitűzések, valamint az uniós jog vagy a nemzeti jog szerinti közpolitikai célkitűzések teljesítése, figyelembe véve a meglévő beruházások fontosságát is;

b)a 676/2002/EK határozat 4. cikkével összhangban elfogadott új műszaki végrehajtási intézkedések végrehajtása;

c)az érintett használati joghoz fűzött feltételek teljesítésének a jogosult általi súlyos elmulasztása;

d)a verseny ösztönzésének vagy a versenytorzulás elkerülésének szükségessége a 32. cikkel összhangban;

e)annak szükségessége, hogy a technológiai, illetve piaci fejlemények tükrében a rádióspektrum használatát hatékonyabbá tegyék;

f)amennyiben a rádióspektrum odaítélése ingyenesen történt.

Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság úgy ítéli meg, hogy az első albekezdés d) pontjában meghatározott okok miatt nem újítja meg a harmonizált rádióspektrum-használati jogot, csak akkor folytat új kiválasztási eljárást, ha bizonyíték van arra, hogy az érintett sávban a rádióspektrum-használati jogokkal rendelkező vállalkozásoktól eltérő vállalkozások részéről hiteles piaci kereslet mutatkozik, és ha megállapította, hogy a piacon gazdaságilag fenntartható infrastruktúrák száma meghaladja a meglévő üzemeltetők számát.

(3)Amennyiben a (2) bekezdésben említett határozatot legkésőbb öt évvel az érintett jogok lejárta előtt nem hozzák meg, a meglévő jogok az (1) bekezdés értelmében automatikusan megújulnak.

(4)A megújításról szóló határozathoz csatolni kell a rádióspektrum-használattal kapcsolatos éves és egyszeri díjak felülvizsgálatát, amelyet a 29. cikk alapján kell elvégezni. A díjak mértékének meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe veszik többek között a múltbeli árakat, a nemzetközi referenciaértékeket, csatlakozásonként a MHz-enkénti átlagos bevétel alakulását, figyelembe véve az adott szolgáltatáshoz használt valamennyi rádióspektrumot, valamint a rádióspektrum alternatív költségét.

(5)Ez a cikk azokra a harmonizált rádióspektrum-használati jogokra is alkalmazandó, amelyeket [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt adtak meg, és amelyek az említett időpontot követő legalább hét éven belül lejárnak.

26. cikk

Egyedi rádióspektrum-használati jogok átruházása vagy haszonbérbe adása

(1)Az általános érdekű vagy kapcsolódó kulturális célú műsorszolgáltatásra kijelölt rádióspektrumtól és az ingyenesen odaítélt rádióspektrumtól eltérő rádióspektrum használati jogainak jogosultjai e cikkel összhangban és a versenyjog tiszteletben tartása mellett átruházhatják vagy haszonbérbe adhatják használati jogaikat.

(2)A rádióspektrum-használati jogok jogosultja értesíti az illetékes nemzeti hatóságot a rádióspektrum-használati jogok átruházására vagy haszonbérbe adására irányuló szándékáról, valamint az átruházás hatálybalépésének időpontjáról, és az illetékes nemzeti hatóság ezt az információt nyilvánosságra hozza.

Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság a (3) bekezdéssel összhangban másként nem határoz, az átruházás vagy a haszonbérbe adás időpontjától kezdve az átruházás kedvezményezettjét vagy a haszonbérlőt kötik a rádióspektrum-használati jogokhoz fűzött eredeti feltételek, beleértve például a spektrumfelhalmozás elleni szigorú feltételeket, valamint az eredményes és hatékony spektrumhasználatot biztosító feltételeket. Haszonbérbe adás esetén az eredeti feltételek a használati jog eredeti jogosultját és a haszonbérbeadót is kötik. A harmonizált rádióspektrum esetében minden ilyen átruházásnak meg kell felelnie az ilyen harmonizált használatnak.

(3)E használati jogok átruházása vagy haszonbérbe adása nem tagadható meg, kivéve, ha – különösen a 32. cikkel összhangban – fennáll a verseny torzulásának egyértelmű kockázata a használati jogok halmozódása miatt, vagy komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új felhasználó képes-e teljesíteni a használati jog eredeti feltételeit.

Figyelembe véve a rádióspektrum-használati jog átruházásának körülményeit, különösen azt, hogy az átvevő harmadik ország kormányának közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll-e, például jelentős finanszírozás – többek között támogatások – révén, vagy állami irányítású külföldi befektetési projekteket vagy programokat valósít-e meg, az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy megakadályozzák a rádióspektrum-használati jogok átruházását, ha a szükségesség és az arányosság elve az alábbiak bármelyike tekintetében teljesül:

a)reziliencia;

b)biztonság, beleértve az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának folyamatosságát;

c)védelem;

d)a közrend fenntartása, amelynek megzavarása vagy az azzal való visszaélés jelentős hatást gyakorolhat valamely tagállamban vagy az Unióban.

A rádióspektrum-használati jog átruházására, megosztására vagy haszonbérletére vonatkozó kérelmek feldolgozásával kapcsolatban a vállalkozásokra rótt igazgatási díjaknak meg kell felelniük a 12. cikknek.

(4)Az illetékes nemzeti hatóságok értékelik, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek alapján a jelenlegi használati jogok e cikkel összhangban átruházhatók és haszonbérbe adhatók, és szükség esetén a 194. cikkel összhangban [e rendelet hatálybalépésének időpontja] után kellő időben módosítják a meglévő használati jogokhoz fűzött feltételeket, és biztosítják a rádióspektrum-használati jogok és az azokhoz kötődő releváns rádióspektrumok lehető legteljesebb mértékű feloszthatóságát vagy szétbonthatóságát.

27. cikk

A rádióspektrum megosztott használata

(1)A 15. cikkel összhangban és az egyedi rádiófrekvencia-használati jogok jogosultjaira rótt lefedettségi vagy egyéb kötelezettségek, valamint a versenyeztetéses vagy összehasonlító eljárás keretében vállalt kötelezettségek sérelme nélkül a rádióspektrum-használati jogok jogosultjai lépéseket tesznek használati jogaik megosztásának megszervezésére, engedélyezésére és felajánlására, amennyiben ez a megosztás a versenyjog tiszteletben tartása mellett műszakilag megvalósítható.

(2)A rádióspektrum egy részének egy adott területen vagy időszakban történő használata iránt érdeklődő bármely harmadik fél jelezheti érdeklődését az illetékes nemzeti hatóság felé.

A rádióspektrum-használati jogok jogosultjai megtagadhatják a rádióspektrum megosztott használatát, ha igazolják, hogy a rádióspektrumot használják, vagy olyan belátható jövőbeli felhasználási tervet dolgoztak ki, amely a megosztást műszakilag nem teszi kivitelezhetővé. A rádióspektrum-használati jogok jogosultjai elkötelezik magukat e tervek mellett. Ha a használati jog jogosultja nem a tervével összhangban jár el, a 196. cikk alkalmazandó.

A rádióspektrum megosztott használata megvalósíthatóságának értékelésekor az illetékes nemzeti hatóságok figyelembe veszik a rádióspektrum-használati jogok jogosultjainak a jogaik teljes időtartamára vonatkozó kiépítési terveit. Az illetékes nemzeti hatóságok értelemszerűen alkalmazzák a 188. cikkben foglalt eljárást. Korlátozott időtartamra engedélyezhetik a rádióspektrum megosztott használatát, vagy időszakos felülvizsgálatot írhatnak elő. Az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy a 26. cikk (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján megakadályozzák a rádióspektrum megosztott használatát.

(3)A rádióspektrum megosztott használatának feltételeit a 21. cikkel összhangban a rádióspektrum-használati jogban kell meghatározni.

Ezek a feltételek a következőket határozzák meg:

a)a használati prioritás, az együttes működésre vonatkozó szabályok, valamint az elsődleges és a másodlagos jogosult közötti káros zavarással szembeni védelem típusa;

b)az új felhasználó számára engedélyezett felhasználás típusa az engedélyezett eredeti felhasználáshoz képest;

c)az a tény, hogy előírható-e a rádióspektrum megosztott használata a használati joghoz fűzött valamely kötelezettség, például a lefedettségi kötelezettség megsértése esetén.

(4)A rádióspektrum-használati jogot kísérő kötelezettségeknek az eredeti vagy az új felhasználó, illetve mindkettő megfelelhet. Mindkét felhasználót kötik a használati jogban meghatározott, a rádióspektrum megosztását szabályozó kötelezettségek.

(5)Az RSPB [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig a Bizottsággal és a BEREC-cel szoros együttműködésben iránymutatást fogad el e cikk és a 15. cikk következetes végrehajtásának elősegítése érdekében.

28. cikk

Adatbázis

(1)Az ODN dinamikus adatbázist hoz létre a rádióspektrum-használati lehetőségek földrajzi helymeghatározására és nyomon követésére, hogy az uniós szakpolitikák támogatása végett előmozdítsa és lehetővé tegye egyes rádióspektrumsávok megosztott használatát a rádióspektrum-használat hatékonyságának javítása érdekében.

Az adatbázisnak tartalmaznia kell a tagállamok és a rádióspektrum-használati jogok jogosultjai által a meglévő rádióspektrum-használatok földrajzi helymeghatározásával kapcsolatban gyűjtött és szolgáltatott naprakész információkat annak érdekében, hogy a leendő rádióspektrum-felhasználók hozzáférhessenek az ilyen rádióspektrumhoz.

Az adatbázisnak közvetlenül hozzáférhetőnek kell lennie a rádióspektrum bármely leendő felhasználója számára.

(2)Az (1) bekezdés egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság az RSPB-vel folytatott konzultációt követően végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az adatbázis hatálya alá tartozó rádióspektrumsávokat, valamint gyakorlati szabályokat és egységes formátumokat dolgozhat ki az illetékes nemzeti hatóságok általi adatgyűjtésre és a Bizottság részére történő adatszolgáltatásra vonatkozóan.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(3)Az adatbázis létrehozása és használata biztosítja a magánélet védelmét és az üzleti titoktartás szabályait, különösen a 676/2002/EK határozat 8. cikke alapján, valamint a tagállamok azon jogát, hogy visszatartsák a nemzetbiztonság szempontjából releváns információkat. A lehető legkisebbre kell csökkentenie az egyéb uniós jogszabályok alapján a tagállamokra háruló adminisztratív terheket és meglévő kötelezettségeket, különösen a konkrét információk szolgáltatására vonatkozóan.

(4)Az adatbázist az ODN kezeli.

29. cikk

Hozzájárulás a rádióspektrum-használati jogokhoz

(1)Az illetékes nemzeti hatóságok a rádióspektrum-használati jogokért egyszeri vagy éves díjat, illetve ezek kombinációját vethetik ki, amelyet e cikkel összhangban határoznak meg.

(2)Az összehasonlító vagy versenyeztetéses kiválasztási eljáráshoz nem kapcsolódó éves díjaknak és egyszeri díjaknak tárgyilagos mérce szerint indokoltnak, átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és a céljukkal arányosnak kell lenniük, biztosítaniuk kell a rádióspektrum optimális használatát, és figyelembe kell venniük e rendelet általános célkitűzéseit. A díjakat úgy kell megállapítani, hogy azok a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban összességében legalább az illetékes nemzeti hatóságoknál a rádióspektrum-szabályok kezelése, ellenőrzése és végrehajtása során felmerült igazgatási költségeket fedezzék.

A Bizottság [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig a BEREC és az RSPB véleményét figyelembe véve ajánlást fogad el az első albekezdésben említett éves díjak meghatározásának közös módszertanáról, amely figyelembe veheti a rádióspektrum különböző jellemzőit, például a rádióspektrumsáv kapacitását és szűkösségét, valamint a nyújtani kívánt szolgáltatást.

(3)Az összehasonlító kiválasztási eljárás esetleges egyszeri díjait vagy a versenyeztetéses kiválasztási eljárás rezervációs árait olyan szinten kell megállapítani, amely biztosítja a rádióspektrum hatékony kiosztását és használatát, valamint a hálózatokba és szolgáltatásokba történő beruházásokat és azok kiépítését.

A rezervációs árat a rádióspektrum-használati jog megszerzéséért fizetendő minimális díjként kell meghatározni.

A rezervációs ár megállapítása vagy mértékének meghatározása előtt az illetékes nemzeti hatóság figyelembe veszi az e jogokhoz fűzött feltételekből eredő költségeket.

A Bizottság [12 hónappal e rendelet alkalmazását követően]-ig a BEREC-cel és az RSPB-vel folytatott konzultációt követően ajánlást fogad el a rezervációs ár meghatározásának közös módszertanáról, figyelembe véve többek között a rádióspektrum alternatív költségét és a sáv jellemzőit.

(4)Az illetékes nemzeti hatóságok figyelembe veszik az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett ajánlásokat. Amennyiben az ajánlások bármelyikét nem követik, és az eltérések objektív indokolás nélkül továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogadhat el a harmonizált alkalmazás biztosítása érdekében.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(5)Bármilyen díjfizetés csak akkor alkalmazható, ha a rádióspektrum ténylegesen rendelkezésre áll a használathoz, és lehetőséget kell biztosítani a díjak éves részletekben való megfizetésére.

(6)Az éves vagy egyszeri díjakat kérésre vissza kell téríteni a rádióspektrum-használati jog jogosultja által előre meghatározott kötelezettségvállalások teljesítése ellenében. Az ilyen visszatérítés lehetőségének és mértékének átláthatónak, tisztességesnek és megkülönböztetésmentesnek kell lennie, és azt a kiválasztási eljárást vagy kiosztást, illetve a megújítási vagy felülvizsgálati eljárást megelőzően be kell jelenteni.

4. szakasz: Odaítélési és kiválasztási eljárások

30. cikk

Egyedi rádióspektrum-használati jogok megadása és a kiválasztási eljárás

(1)Az illetékes nemzeti hatóságok a 21. cikk szerinti egyedi rádióspektrum-használati jogokat kérésre, nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos, előzetesen meghatározott eljárásokat követve adják meg a vállalkozásoknak, feltéve, hogy azok képesek megfelelni az ilyen joghoz fűzött feltételeknek. A kérelmezőknek minden szükséges információt rendelkezésre kell bocsátaniuk annak igazolására, hogy képesek megfelelni a rádióspektrum-használati joghoz fűzött feltételeknek.

(2)Az illetékes nemzeti hatóságoknak az egyedi rádióspektrum-használati jog iránti kérelmek értékelését olyan előre meghatározott, tárgyilagos, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes jogosultsági kritériumok alapján kell végezniük, amelyek megfelelnek a szóban forgó jogokhoz fűzendő feltételeknek. Nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a kapcsolódó eszközök üzemeltetőivel és a nagykereskedelmi hálózatüzemeltetőkkel szemben, amikor elektronikus hírközlő hálózatok biztosítására vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására irányuló egyedi rádióspektrum-használati jogokért folyamodnak, és meg kell határozniuk, hogy ezek az üzemeltetők hogyan teljesíthetik a lefedettségi, minőségi vagy egyéb kötelezettségeiket.

(3)E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve egyedi kritériumok és eljárások – így többek között a nyílt eljárás követelménye alóli kivétel – alkalmazhatók, amikor az egyedi rádióspektrum-használati jogoknak a rádiós vagy televíziós műsortartalom-szolgáltatások részére való megadása az uniós jogban vagy az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jogban meghatározott közérdekű cél eléréséhez szükséges.

(4)Indokolt esetben az illetékes nemzeti hatóság korlátozhatja az egyedi rádióspektrum-használati jogok számát. Ilyen esetben a Bizottság meghatározza és megindokolja a kiválasztott kiválasztási eljárást és az annak révén elérni kívánt célokat, és közli a piac verseny-, műszaki és gazdasági helyzetére vonatkozó kapcsolódó értékelések eredményét.

(5)Az illetékes nemzeti hatóságok minden érdekelt fél számára – beleértve a felhasználókat és a fogyasztókat is – lehetőséget biztosítanak arra, hogy az e cikk (4) bekezdésében említett eljárás bármely vonatkozásával, különösen a korlátozásokkal, a kiválasztási eljárással és a kiválasztási kritériumokkal kapcsolatos álláspontjukat észszerű, legalább 30 napos határidőn belül kifejtsék, és figyelembe veszik az érdekelt felek véleményét.

(6)Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság korlátozni kívánja a vezeték nélküli széles sávú hálózatok és szolgáltatások céljára szolgáló harmonizált rádióspektrum használatára vonatkozó egyedi jogok számát, a 31. cikkel összhangban bejelenti a végleges intézkedés tervezetét, és a rádióspektrumra vonatkozó uniós egységes piaci eljárás véglegesítése előtt nem folytatja a kiválasztást.

(7)Az illetékes nemzeti hatóságok közzéteszik a kiválasztási eljárásra és a kapcsolódó szabályokra vonatkozó döntéseiket, beleértve a kiválasztási kritériumokat és a rádióspektrum-használati jogokhoz fűzendő feltételeket – egyértelműen megjelölve azok indokait –, és használati jogok iránti kérelmek benyújtására vonatkozó felhívást tesznek közzé.

(8)Az illetékes nemzeti hatóságoknak az egyedi rádióspektrum-használati jog megadására vonatkozó határozatot a hiánytalan kérelem beérkezését követően a lehető leghamarabb kell meghozniuk, kézbesíteniük és nyilvánosságra hozniuk; hat héten belül – amely időtartam kiválasztási eljárás esetén legfeljebb nyolc hónapra meghosszabbítható, a 17. cikk szerint meghatározott ütemterv szerint – az olyan rádióspektrum esetében, amelyet a tagállamok nemzeti frekvenciafelosztási tervükben elektronikus hírközlési szolgáltatások számára rendelkezésre állónak nyilvánítottak.

Ez a határidő nem érinti a rádióspektrum, illetve a műholdpozíciók használatával kapcsolatos hatályos nemzetközi megállapodásokat.

(9)Az illetékes nemzeti hatóság adott esetben rendszeres időközönként vagy az érintett vállalkozások észszerű kérésére felülvizsgálja az esetleges korlátozásokat. Amennyiben valamely illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy további rádióspektrum-használati jogok adhatók, illetve az általános felhatalmazás és az egyedi használati jogok kombinációja adható, ezt a megállapítását nyilvánosságra hozza, és megindítja az ilyen jogok megadására irányuló eljárást.

(10)Az RSPB összegyűjti az engedélyezési eljárásokkal és a kapcsolódó odaítélési feltételekkel, például a beruházásbarát árverések kialakításával és a lefedettségi kötelezettségekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat. A Bizottság a Digitális évtized szakpolitikai program célkitűzéseinek elérése érdekében ajánlást tehet a harmonizált rádióspektrum egy vagy több sávban történő használatának engedélyezésére vonatkozó beruházásbarát engedélyezési eljárások legmegfelelőbb szempontjaira és kiválasztási feltételeire, beleértve azok módosításait is.

(11)Az illetékes nemzeti hatóságok figyelembe veszik a (10) bekezdésben említett ajánlásokat, és megindokolják a Bizottságnak az azoktól való bármilyen eltérést. Amennyiben ez az eltérés a beruházásbarát engedélyezési eljárások vagy kiválasztási feltételek következetlen végrehajtását eredményezi, amely az ajánlás elfogadását követően legalább két évig fennáll, és számolni kell annak a kockázatával, hogy a jó minőségű vezeték nélküli hálózatok kiépítésének következetlen szintje miatt akadályokat gördít a belső piac elé, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogadhat el a szóban forgó ajánlások harmonizált alkalmazásának biztosítására.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(12)Ez a cikk nem sérti a rádióspektrum-használati jogoknak a 26. cikkel összhangban történő átruházását.

31. cikk

A rádióspektrumra vonatkozó uniós egységes piaci eljárás

(1)Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság a 30. cikk (6) bekezdésével összhangban kiválasztási eljárást kíván lefolytatni, vagy különböző feltételek mellett – többek között az időtartam, valamint a vezeték nélküli széles sávú hálózatok és szolgáltatások céljára szolgáló harmonizált rádióspektrum használati jogai tekintetében – módosítani kívánja vagy meg szeretné újítani a kiválasztási eljárást, végleges intézkedésének tervezetét közzéteszi, és egyidejűleg közli a Bizottsággal, az RSPB-vel, a BEREC-cel és más tagállamok illetékes hatóságaival, megindokolva az intézkedést, és kifejtve, hogy az intézkedés hogyan biztosítja a következőket:

a)a belső piac fejlődésének, a szolgáltatások határon átnyúló kínálatának, valamint a versenynek és a fogyasztói előnyök maximalizálásának előmozdítása, továbbá összességében a 3. és 13. cikkben, valamint a 676/2002/EK határozatban foglalt célkitűzések teljesítése;

b)az eredményes és hatékony rádióspektrum-használat biztosítása;

c)stabil és kiszámítható beruházási feltételek biztosítása a meglévő és a leendő rádióspektrum-használók számára a rádióspektrumon alapuló elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából történő hálózatkiépítés során.

Adott esetben az illetékes hatóságnak meg kell indokolnia, hogy miért javasolja a következőket:

a)a 32. cikk (2) bekezdése szerinti piacformáló intézkedések, valamint az elvégzett elemzés eredményének feltüntetése;

b)a rádióspektrum-használati jog korlátozott időtartama a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban.

(2)Az illetékes nemzeti hatóságok, az RSPB, a BEREC és a Bizottság 30 munkanapon belül észrevételeket tehetnek az intézkedéstervezettel kapcsolatban; ez a határidő nem hosszabbítható meg.

(3)Az e cikk (1) bekezdésében említett végleges intézkedéstervezet további 60 munkanapig nem fogadható el, amennyiben a Bizottság értesítette az érintett illetékes nemzeti hatóságot arról, hogy fenntartásai vannak a piacformáló intézkedés tervezete időtartamának vagy arányosságának indokoltságával, illetve az uniós joggal és különösen a 3. cikkben említett célkitűzésekkel való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Ilyen esetben a Bizottság értesíti az RSPB-t, a BEREC-et és az illetékes nemzeti hatóságokat a fenntartásairól, és ezzel egyidejűleg a fenntartásokat nyilvánosságra hozza.

(4)A Bizottság fenntartásairól szóló értesítéstől számított 30 munkanapon belül az RSPB és a BEREC véleményt nyilvánít a Bizottság fenntartásairól, jelezve, hogy véleménye szerint az intézkedéstervezetet fenn kell-e tartani, módosítani kell-e vagy vissza kell-e vonni, és adott esetben e célból konkrét javaslatokat tesz. Az említett véleményeket indokolással kell ellátni, és közzé kell tenni.

(5)Amennyiben véleményükben az RSPG vagy a BEREC részben vagy egészben osztják a Bizottság fenntartását, szorosan együtt kell működniük az érintett illetékes nemzeti hatósággal és a Bizottsággal a legmegfelelőbb és leghatékonyabb intézkedés meghatározása érdekében.

(6)A fenntartásokról szóló értesítéstől számított 60 munkanapon belül a Bizottság a következő határozatok egyikét hozhatja:

a)az értesítő illetékes hatóságot az intézkedéstervezet módosítására vagy visszavonására kötelező határozat;

b)az e cikk (3) bekezdésében említett fenntartások visszavonására vonatkozó határozat.

A Bizottság az e bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt figyelembe veszi a BEREC RSPB-jének és más illetékes nemzeti hatóságoknak a véleményét.

Az első albekezdés a) pontjában említett bizottsági határozathoz csatolni kell azon okok részletes és objektív elemzését, amelyek miatt a piacformáló intézkedés tervezete vagy a korlátozott időtartam nem fogadható el, vagy annak magyarázatát, hogy azokat hogyan kell módosítani.

(7)Amennyiben a Bizottság olyan határozatot fogadott el, amelyben kötelezi az értesítő hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására, az érintett hatóság nem fogadhatja el a szóban forgó intézkedést. A 184. cikk szerinti nyilvános konzultáció lefolytatását követően az illetékes nemzeti hatóság a bizottsági határozat időpontjától számított hat hónapon belül értesíti az RSPB-t, a BEREC-et, a többi illetékes nemzeti hatóságot és a Bizottságot az új intézkedéstervezetről.

(8)Az e cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartozó esetek kivételével és abban az esetben, ha a Bizottság visszavonást kérő határozatot hoz, az érintett illetékes hatóság figyelembe veszi a többi illetékes hatóság, az RSPB, a BEREC és a Bizottság észrevételeit, és elfogadhatja az ennek eredményeként hozott intézkedést. Amikor az érintett illetékes nemzeti hatóság meghozza az intézkedést, azt haladéktalanul közli a Bizottsággal. Az illetékes hatóság tájékoztatja a Bizottságot az RSPB-vel, a BEREC-cel és más illetékes nemzeti hatóságokkal az e cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó valamennyi elfogadott végleges intézkedésről.

(9)Az ODN-nek nyilvántartást kell vezetnie az e cikk szerinti uniós egységes piaci rádióspektrum-eljárásokról.

32. cikk

Versenypolitika

(1)Az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó rádióspektrum-használati jogokat oly módon kell megadni, módosítani vagy megújítani, hogy e rendelettel összhangban előmozdítsák a hatékony versenyt, és elkerüljék a verseny torzulását a belső piacon.

(2)Amennyiben a rádióspektrum-gazdálkodásért felelős illetékes nemzeti hatóságok a vezeték nélküli széles sávú hálózatok és szolgáltatások céljára szolgáló harmonizált rádióspektrummal kapcsolatban rádióspektrum-használati jogokat adnak meg, módosítanak vagy újítanak meg, a nemzeti szabályozó hatósághoz kell fordulniuk minden olyan intézkedésre vonatkozó döntésükkel kapcsolatban, amely hatással lehet a versenyre, például:

a)korlátozhatják azon rádióspektrumsávok mennyiségét, amelyre valamely vállalkozásnak használati jogokat adnak, illetve indokolt körülmények között bizonyos frekvenciasávok vagy hasonló jellemzőkkel bíró bizonyos frekvenciasáv-csoportok tekintetében a használati jogokat különböző feltételekhez – például nagykereskedelmi hozzáférés, országos vagy regionális barangolás biztosítása – köthetik;

b)amennyiben a nemzeti piacon előálló konkrét helyzet alapján ez megfelelő és indokolt, valamely rádióspektrumsáv vagy frekvenciasáv-csoport egy részét fenntarthatják az újonnan belépők számára;

c)a használati jogok odaítéléséből, átruházásából vagy halmozásából adódó versenytorzulás elkerülése érdekében egyes frekvenciasávokban elutasíthatják vagy feltételekhez köthetik újabb rádióspektrum-használati jogok biztosítását vagy új rádióspektrum-használati módok engedélyezését;

d)beilleszthetnek olyan feltételeket, amelyek tiltják vagy feltételekhez kötik a rádióspektrum-használati jogok uniós vagy nemzeti összefonódás-ellenőrzés alól mentes átruházását, ha az ilyen átruházás a versenyt várhatóan jelentős mértékben károsítja;

e)e rendeletnek megfelelően módosíthatják a már meglévő rádióspektrum-használati jogokat, amennyiben ez a használati jogok bármely átruházásából vagy halmozásából adódó versenytorzulás utólagos korrekciójához szükséges.

A nemzeti szabályozó hatóságok csak a 73. cikk (2) bekezdésével összhangban elvégzett piacelemzés és különösen a piaci versenyfeltételek előretekintő értékelése, valamint az ilyen intézkedéseknek a hatékony verseny fenntartására vagy megvalósítására, valamint a meglévő és jövőbeli beruházásokra gyakorolt valószínű hatásainak értékelése alapján javasolhatnak ilyen intézkedéseket.

(3)A (2) bekezdés szerinti megfelelő intézkedések kiválasztásakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk az arányosságot, és a kiskereskedelmi szintű verseny biztosítására alkalmas, a legkisebb beavatkozással járó intézkedést kell előírniuk:

a)a piac szerkezetét érintő intézkedések bevezetése előtt a nemzeti szabályozó hatóságok értékelik a piacon gazdaságilag fenntartható infrastruktúrák számát, figyelembe véve az odaítélt spektrum jellemzőit és a megcélzott szolgáltatás minőségének eléréséhez szükséges kapcsolódó beruházási követelményeket;

b)a nagykereskedelmi hozzáférési kötelezettség előírása előtt a nemzeti szabályozó hatóságok előretekintő alapon felülvizsgálják az érintett piacokat, és értékelik, hogy nagykereskedelmi beavatkozás hiányában a kiskereskedelmi piacokon hatékony verseny valósulna-e meg.

A BEREC [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig a Bizottsággal szoros együttműködésben iránymutatásokat dolgoz ki e bekezdés következetes alkalmazása céljából.

(4)A (2) bekezdés alapján javasolt intézkedések az illetékes hatóság által a 31. cikk szerinti eljárás céljából benyújtott intézkedéstervezet részét képezik.

(5)A (2) bekezdés alkalmazása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak be kell tartaniuk a 184., 194. és 195. cikkben meghatározott eljárásokat.

7. szakasz: Vezeték nélküli hálózati berendezések létesítése és használata

33. cikk

Hozzáférés a rádiós helyi hálózatokhoz

(1)Az illetékes hatóságok kötelesek – kizárólag a rádióspektrum-használattal kapcsolatos alkalmazandó általános felhatalmazási feltételeknek való megfelelés kötelezettsége mellett – lehetővé tenni a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokhoz az RLAN-okon keresztül történő hozzáférés biztosítását, valamint a szóban forgó hozzáférés biztosításához a 20. cikk (2) bekezdésében említett harmonizált rádióspektrum használatát.

Amennyiben a hozzáférés biztosítása nem képezi gazdasági tevékenység részét, vagy csupán kiegészít egy olyan gazdasági tevékenységet vagy közszolgáltatást, amely nem függ az ilyen hálózatokon történő jeltovábbítástól, a szóban forgó hozzáférést biztosító vállalkozásra, hatóságra vagy végfelhasználóra nem vonatkozik sem az elektronikus hírközlő hálózatok biztosítására és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására a 9. cikk alapján vonatkozó általános felhatalmazás, sem a végfelhasználói jogokkal kapcsolatos, a VI. rész III. címe szerinti kötelezettségek, sem pedig a hálózataiknak a 65. cikk (1) bekezdése alapján történő összekapcsolására vonatkozó kötelezettségek.

(2)Az ilyen hozzáférést RLAN-okon keresztül biztosító szolgáltatók felelősségére az (EU) 2022/2065 rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(3)A nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak jogukban áll, hogy hálózatukhoz RLAN-okon keresztül hozzáférést biztosítsanak más ilyen hálózatokat biztosító és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók vagy a nyilvánosság számára – feltéve, hogy eleget tesznek az alkalmazandó általános felhatalmazási feltételeknek, és hogy a végfelhasználó ehhez előzetes, tájékoztatáson alapuló beleegyezését adta –, amennyiben az RLAN a végfelhasználó felhasználási helyén található.

(4)A 93. cikkel összhangban a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói nem korlátozhatják egyoldalúan a végfelhasználó alábbi jogait, illetve nem akadályozhatják, hogy éljen velük:

a)harmadik felek által nyújtott, saját választásuk szerinti RLAN-hoz való csatlakozás;

b)az ilyen szolgáltatók hálózataihoz való hozzáférésnek más végfelhasználók számára viszonossági alapon vagy szélesebb körben RLAN-okon keresztül történő lehetővé tétele, ideértve azt az esetet, amikor ez olyan, harmadik fél által indított kezdeményezéseken alapul, amelyek keretében összekapcsolják és nyilvánosan elérhetővé teszik a különböző végfelhasználók RLAN-jait.

(5)A végfelhasználók viszonossági alapon vagy más módon engedélyezhetik más végfelhasználók számára az RLAN-hálózatokhoz való hozzáférést, beleértve a harmadik felek kezdeményezéseit is, amelyek összesítik és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a különböző végfelhasználók RLAN-jait.

(6)Nem alkalmazható indokolatlan korlátozás az RLAN-okhoz való nyilvános hozzáférés biztosítására, ha ez:

a)közigazgatási szervek által az általuk elfoglalt helyszíneken vagy azok közelében lévő nyilvános tereken történik, amennyiben az kiegészíti az adott helyszínen nyújtott közszolgáltatásokat;

b)nem kormányzati szervezetek vagy közigazgatási szervek olyan kezdeményezései keretében történik, melyek célja, hogy összekapcsolják és viszonossági alapon vagy szélesebb körben hozzáférhetővé tegyék a különböző végfelhasználók RLAN-jait, adott esetben ideértve az a) pont alapján nyilvánosan elérhető RLAN-okat is.

34. cikk

Kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítése és üzemeltetése

(1)A kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítése nem korlátozható indokolatlanul, és arra nemzeti szinten következetes szabályok vonatkoznak. Az ilyen szabályokat alkalmazásukat megelőzően közzé kell tenni.

A (4) bekezdésben foglalt jellemzőknek megfelelő kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítése mentesül az egyedi területrendezési engedély, illetve más előzetes egyedi engedélyek alól.

A második albekezdéstől eltérve, a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítése olyan építészeti, történeti vagy természeti jelentőséggel bíró épületeken vagy helyszíneken, amelyek a tagállami joggal összhangban védelmet élveznek, illetve szükség esetén közbiztonsági okokból is engedélyhez köthető. Az említett engedélyek megadásakor az (EU) 2024/1309 rendelet 7., 8. és 9. cikkét kell alkalmazni.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok fizikai és technikai jellemzőit, így a maximális méretét és tömegét, valamint adott esetben a sugárzási teljesítményét is.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat folyamatosan felül kell vizsgálni a technológiai fejlődéshez és a hálózatkiépítési igényekhez való alkalmazkodás érdekében.

(3)Ez a cikk nem érinti a 2014/53/EU irányelvben meghatározott alapvető követelményeket és a releváns rádióspektrum használatára alkalmazandó engedélyezési rendszert.

(4)Az (EU) 2024/1309 rendeletre is figyelemmel, adott esetben az üzemeltetőknek joguk van hozzáférni a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok ellenőrzése alatt álló összes olyan fizikai infrastruktúrához (pl. utcabútorok, villanypóznák, utcai jelzések, közlekedési lámpák, hirdetőtáblák, busz- és villamosmegállók, metróállomások), amely technikailag alkalmas kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont befogadására, vagy amelyre szükség van ahhoz, hogy az említett hozzáférési pontokat hozzá lehessen kötni a gerinchálózathoz. A hozzáféréssel kapcsolatos minden észszerű kérést egyablakos információs ponton, tisztességes, észszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek alapján kell teljesíteni.

(5)A kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítésére – bármiféle kereskedelmi megállapodás sérelme nélkül – nem alkalmazhatók a 12. cikkel összhangban meghatározott igazgatási díjakat meghaladó díjak vagy illetékek.

35. cikk

Az elektromágneses mezőkre vonatkozó műszaki szabályok

Az (EU) 2015/1535 irányelvben megállapított eljárást kell alkalmazni az illetékes hatóságok által hozott bármely olyan intézkedéstervezetre, amely az elektromágneses mezőkre vonatkozóan az 1999/519/EK ajánlásban vagy az azt felváltó, egymást követő ajánlásokban említettektől eltérő követelményeket állapít meg a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítésével összefüggésben.

4.2.II. CÍM: A RÁDIÓSPEKTRUM MŰHOLDAS HASZNÁLATA

36. cikk

Nemzetközi környezet és egységes piac

A Bizottság kizárólag az Unió nemzetközi kötelezettségeivel és kötelezettségvállalásaival – többek között a Tanács által az EUMSZ 218. cikke alapján elfogadott határozatokkal – összhangban kezeli a műholdas hálózatok szolgáltatására vagy a műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtására szolgáló rádióspektrum-használatot oly módon, hogy az teljes mértékben tükrözze annak nemzetközi dimenzióját és stratégiai jelentőségét az Unió és a tagállamok számára, és támogassa a műholdas hírközlési szolgáltatások egységes piacának kialakítására irányuló célkitűzést.

37. cikk

Műholdas rendszerek regisztrációja és koordinálása az ITU segítségével

(1)A rádióspektrum leendő felhasználójának kérésére az illetékes rádióspektrum-hatóság tájékoztatja a Bizottságot és az RSPB-n belüli más illetékes nemzeti hatóságokat az egynél több tagállamot vagy műholdas földiállomás-berendezést és adott esetben azok kiegészítő földi és fedélzeti komponenseit lefedő műholdas rendszernek az ITU égisze alatt történő benyújtására, koordinálására vagy regisztrálására irányuló kérelmekről. Az érintett illetékes nemzeti hatóságnak jeleznie kell, hogy a tagállamok és az Unió érdekeinek és politikáinak védelme és előmozdítása érdekében szüksége van-e más illetékes nemzeti hatóságok és az Unió támogatására az ITU-koordináció elvégzéséhez. A tagállamok és a Bizottság észrevételeket tehetnek a kérelemmel kapcsolatban. Az igénybenyújtási folyamat szükségtelen késedelmének elkerülése mellett az érintett tagállam gondoskodik arról, hogy ezeket az észrevételeket megfelelően figyelembe vegyék.

(2)Műholdas rendszer vagy műholdas földiállomás-berendezés és adott esetben kiegészítő földi és fedélzeti komponensei tekintetében a frekvenciák, illetve a műholdpozíció ITU szabályai szerinti koordinációjára irányuló kérelem kézhezvételekor az érintett illetékes nemzeti hatóság az RSPB-n keresztül haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi illetékes hatóságot.

(3)Amennyiben két vagy több illetékes nemzeti hatósághoz ugyanazt a frekvenciasávot vagy műholdpozíciót illetően érkezik kérelem, az ODN által támogatott RSPB koordinálja az ITU-nak adandó időszerű és következetes uniós válaszra vonatkozó uniós álláspontot.

38. cikk

Műholdas hálózatok szolgáltatására és műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó uniós szintű általános felhatalmazás

(1)A 39. cikk szerinti uniós engedélynek tartalmaznia kell az e cikkben meghatározott, műholdas hálózatok szolgáltatására vagy műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazást.

(2)A 9. cikktől eltérve, a műholdas hálózatok szolgáltatására – beleértve a műholdas földiállomás-berendezéseket és adott esetben a kiegészítő földi és fedélzeti komponenseket –, valamint a műholdas hírközlési szolgáltatások Unióban vagy több tagállamban történő nyújtására csak az e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott feltételek vonatkozhatnak.

A szolgáltatóknak bejelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, és nem szükséges kifejezett határozatot vagy engedélyt vagy bármely más igazgatási intézkedést beszerezniük más illetékes hatóságoktól. Az ODN segíti a Bizottságot a bejelentések kezelésében.

(3)A Bizottság – figyelembe véve az RSPB véleményét – végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a műholdas hálózatok szolgáltatására vagy a műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazáshoz fűzött feltételeket a 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott korlátokon belül. A feltételek többek között a következőket foglalják magukban:

a)letelepedés az Unióban;

b)igazgatási díjak megfizetése értelemszerűen, a 12. cikknek megfelelően;

c)a műholdas hálózatok és a műholdas hírközlési szolgáltatások integritásának, biztonságának és rezilienciájának fenntartása;

d)az uniós engedély alapján engedélyezett rádióspektrumot használó valamennyi rádióállomás – beleértve a műholdas földiállomás-berendezéseket és adott esetben azok kiegészítő földi és fedélzeti komponenseit is – jelátvitele feletti állandó ellenőrzés fenntartása, még akkor is, ha azok harmadik felek tulajdonában vannak, azokat harmadik felek telepítették vagy üzemeltetik, vagy nem az Unión belül találhatók;

e)adatmegőrzési vagy törvényes megfigyelési kötelezettségek. Az első albekezdés alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus objektív kritériumokat határoz meg az adatmegőrzésre és a törvényes megfigyelésre vonatkozó kötelezettségek kijelölésére vonatkozóan, amelyeket az uniós műholdas engedély feltételeként kell meghatározni.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)Az uniós általános felhatalmazás minden tagállamban biztosítja a vállalkozások számára a 9. cikkben előírt általános felhatalmazásból eredő minimális jogokat.

(5)A 12., 194. és 195. cikk értelemszerűen alkalmazandó az igazgatási díjakra, valamint az általános felhatalmazás alapján fennálló jogok és kötelezettségek módosítására, korlátozására és visszavonására.

39. cikk

A műholdas rádióspektrum használatának uniós engedélyezése

(1)A rádióspektrumnak az Unióban vagy egynél több tagállamban műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtására történő használatához a Bizottság által kiadott uniós engedély szükséges.

(2)A Bizottság az RSPB véleményének figyelembevételével végrehajtási jogi aktus útján létrehozza és naprakésszé teszi az európai műholdasfrekvencia-felosztási táblázatot, amely azonosítja az Unióban a műholdas hírközlési szolgáltatások céljára rendelkezésre álló rádióspektrumsávokat. A Bizottság a 676/2002/EK határozat alapján harmonizálja a műholdas hírközlési szolgáltatások céljára rendelkezésre álló rádióspektrumot, és engedélyezi a harmonizált rádióspektrum műholdas hírközlési szolgáltatások céljára történő használatát. A Bizottság dönthet úgy, hogy egyes műholdas rádióspektrumsávokhoz csak általános felhatalmazás alapján lehet hozzáférni. Ilyen esetben megállapítja az említett sávokban történő rádióspektrum-használat engedélyezésének feltételeit, beleértve az alkalmazandó díjakat is.

(3)Amennyiben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely illetékes hatóság vagy kérelmező kérésére úgy ítéli meg, hogy egy adott rádióspektrumsávban a rádióspektrum szűkössége miatt vagy közérdek okán korlátozni kell az uniós engedélyek számát, lehetőséget biztosít az érdekelt feleknek arra, hogy a 184. cikkel összhangban nyilvános konzultáció keretében kifejtsék álláspontjukat. A konzultáció eredménye alapján a Bizottság megteheti a szükséges intézkedéseket az engedélyek számának korlátozására.

(4)Az érintett rádióspektrumsávok jellemzőinek és az RSPB véleményének figyelembevételével [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig elfogadandó végrehajtási jogi aktusok útján a Bizottság meghatározza a különböző rádióspektrumsávok engedélyezésére és használatára vonatkozó feltételeket, biztosítva, hogy az engedéllyel rendelkező üzemeltetőkre a következő követelmények vonatkozzanak:

a)letelepedtek az Unióban;

b)megfelelnek az ITU Nemzetközi Rádiószabályzatnak a következők biztosításával:

I.a vonatkozó Nemzetközi Rádiószabályzat koordinációs és bejelentési eljárásainak alkalmazása, beleértve az ITU által fenntartott Master International Frequency Registerbe (MIFR) való bejegyzést, tiszteletben tartva az ITU státuszát és védelmi idejét, valamint a jóhiszemű végrehajtást;

II.a vonatkozó nemzetközi koordinációs megállapodásoknak való megfelelés;

III.nem fordulhat elő káros zavarás sem más műholdas hálózatokra vagy rendszerekre, sem az ITU Nemzetközi Rádiószabályzattal összhangban üzemeltetett állomásokra nézve;

IV.zavarásmentes, nem védelmi alapon történő üzemeltetés, amennyiben az igénylést még nem jelentették be és nem rögzítették az MIFR-ben, vagy az üzemeltetés az ITU 4.4. Nemzetközi Rádiószabályzata szerint történik;

c)az Unióban engedélyezett bármely műholdas rendszerrel való koordináció;

d)a rádióspektrum használata műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtására az ITU Nemzetközi Rádiószabályzattal összhangban, beleértve a káros zavarás elkerülését, adott esetben a 626/2002/EK határozat alapján elfogadott bármely műszaki harmonizációs jogi aktussal összhangban;

e)harmadik ország által az ITU felé indított igénylés esetén annak bizonyítása, hogy az adott ország joghatósága rendelkezik a káros zavarás hatékony megoldásáról, és jogellenes használat esetén azonnali elszámoltathatóságot biztosító eszközöket alkalmaz;

f)a Bizottság által a 29. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján meghatározott módszertan alapján meghatározandó rádióspektrum-díjak megfizetése;

g)a műholdas hálózatokra vagy műholdas hírközlési szolgáltatásokra támaszkodó uniós szakpolitikák védelméhez szükséges további objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek, beleértve a kísérleti spektrumhasználatra alkalmazandó feltételeket is.

(5)A Bizottság [36 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig a rádióspektrum-használatra vonatkozó, [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-án/-én érvényes nemzeti engedélyeket uniós engedélyekkel váltja fel.

(6)Az e cikk (2) és (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

40. cikk

Az uniós engedély megadására irányuló eljárás

(1)Minden vállalkozásnak uniós engedély iránti kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz a rádióspektrum műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtása és műholdas hálózatok üzemeltetése céljából történő használatára vonatkozóan. A Bizottság az ilyen kérelmeket azok kézhezvételekor közzéteszi.

E cikk alkalmazásában a Bizottságot az ODN és a műholdas engedélyezéssel foglalkozó állandó RSPB-munkacsoport segíti. Ez a csoport a műholdas hírközlés terén szakértelemmel rendelkező tagállami képviselőkből áll.

(2)A kérelemnek meg kell határoznia a rádióspektrum-igényeket, és tartalmaznia kell a vállalkozás azonosításához szükséges információkat, a műholdas hírközlési szolgáltatás rövid leírását, valamint a 39. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges információkat.

(3)A Bizottság a műholdas engedélyezéssel foglalkozó RSPB-munkacsoport és az ODN segítségével megvizsgálja a kérelmet. Az RSPB a kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül véleményt nyújt be a Bizottságnak.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az uniós engedély megadásáról, amennyiben a kérelmező megfelel a 39. cikkben meghatározott feltételeknek, minden más esetben pedig elutasítja az uniós engedély megadását.

Szükség esetén az RSPB elhalaszthatja véleményének benyújtását, és felkérheti a Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket a rádióspektrum 626/2002/EK határozat szerinti használatára vonatkozó műszaki feltételek vagy az uniós engedélyek egyéb feltételeinek harmonizálása érdekében.

(5)Amennyiben a 39. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság úgy dönt, hogy kiválasztási eljárás keretében választja ki a jogosultakat, az ilyen eljárást a VI. melléklettel összhangban kell lefolytatnia, kivéve, ha az uniós jog külön eljárást ír elő.

(6)A Bizottság [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az uniós engedély megadására irányuló eljárásra alkalmazandó részleteket és határidőket.

Az e cikk (4) és (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

41. cikk

Az uniós engedély hatálya

(1)A 9. cikktől eltérve, az uniós engedély a jogosultja számára jogot biztosít arra, hogy az Unió egész területén vagy az engedélyben meghatározott konkrét tagállamokban műholdas hálózatokat üzemeltessen vagy műholdas hírközlési szolgáltatásokat nyújtson, valamint rádióspektrum-használati jogot biztosítson. Egyetlen tagállamban sem szükséges nemzeti engedély a műholdas hálózatok szolgáltatásához és a műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetve a rádióspektrum ilyen hálózatok és szolgáltatások céljára történő használatához.

(2)Az uniós engedély minden tagállamban ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket biztosítja, mint az adott tagállam által a műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtására vagy a műholdas hálózatok üzemeltetésére, illetve a rádióspektrum használatára adott engedély.

(3)Az uniós engedély nem mentesíti a jogosultat az ITU Nemzetközi Rádiószabályzatból eredő, a meglévő vagy jövőbeli műholdas hálózatokkal vagy műholdas hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos koordinációs kötelezettségek alól, beleértve a rádióspektrum-megosztási kötelezettségeket is.

(4)Az uniós engedély jogosultja:

a)adott esetben teljesíti a pályázatában vagy a kiválasztási eljárás során vállalt kötelezettségeit, függetlenül attól, hogy a rádióspektrum iránti összesített igény meghaladja-e a rendelkezésre álló mennyiséget;

b)használati jogát oly módon érvényesíti, amely összhangban van a rádióspektrumra támaszkodó uniós szakpolitikákkal, különösen azáltal, hogy nem okoz káros zavarást az uniós programok keretében finanszírozott műholdas rendszerekben, valamint azáltal, hogy válságok alkalmával az illetékes hatóságok kérésére hozzáférést biztosít azokhoz a rádióspektrumhoz, amelyek jogait élvezi;

c)éves jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben részletezi műholdas hálózata és/vagy műholdas hírközlési szolgáltatása fejlesztésének állapotát.

42. cikk

Az uniós engedély időtartama és megújítása

(1)Az uniós engedély időtartamát a Bizottság határozza meg. A 24. cikk értelemszerűen alkalmazandó az uniós engedély alapján megadott jogokra.

A 24. cikk (5) bekezdésétől eltérve a Bizottság indokolt esetben lerövidítheti az uniós engedély időtartamát a következő esetekben:

a)konkrét rövid távú projekteknél;

b)keringési pályán történő kísérleti használat céljából;

c)a tagállamokra vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében.

(2)A használati jog megújítására irányuló kérelem esetén az RSPB a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül véleményt nyújt be a Bizottságnak. Az uniós engedélyt a Bizottság az RSPB véleményének figyelembevételével megújíthatja. A 25. cikk értelemszerűen alkalmazandó az uniós engedély alapján megadott jogok megújítására.

(3)A használati jogok módosításáról, korlátozásáról és visszavonásáról szóló 194. és 195. cikk értelemszerűen alkalmazandó a rádióspektrum-használati jogokra.

43. cikk

Felügyelet és korrekciós intézkedések

(1)A Bizottság és a 199. cikk (1) bekezdésében említett bizottság keretében együttműködő illetékes nemzeti hatóságok, valamint az RSPB nyomon követik, hogy az uniós engedély alapján működő műholdas hálózatok és műholdas hírközlési szolgáltatások megfelelnek-e a 38. és 39. cikkben, valamint az uniós jogban és az alkalmazandó ITU Nemzetközi Rádiószabályzatban foglalt feltételeknek, és megfelelő intézkedéseket hoznak a meg nem felelés kezelésére.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat fogad el az uniós engedélyek összehangolt nyomon követésére és érvényesítésére vonatkozóan, beleértve az engedélyek koordinált felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételeket is. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(2)A Bizottság megvizsgálja az uniós engedélyhez kapcsolódó feltételek vagy e cím bármely rendelkezésének állítólagos konkrét megsértését. Az RSPB az ODN támogatásával segíti a Bizottságot a vizsgálat lefolytatásában.

Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság úgy véli, hogy az uniós engedély jogosultja nem felel meg valamely engedélyezési feltételnek vagy e rendelet bármely rendelkezésének, az ügyet a Bizottság és az RSPB tudomására hozza.

Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az uniós engedély jogosultja a 38. vagy a 39. cikkben meghatározott egyik feltételnek sem felel meg, megállapításáról tájékoztatja az érintett üzemeltetőt.

(3)Az e címben foglalt bármely engedélyezési feltétel vagy rendelkezés megsértése esetén a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megfelelő és arányos korrekciós intézkedéseket fogad el, amelyek a következők:

a)bizonyos rádióspektrumsávok műholdas földiállomás-berendezések és adott esetben azok kiegészítő földi és fedélzeti komponensei céljából történő használatának (átmeneti vagy állandó) tilalma az Unióban, a nemzeti jog szerinti polgári és büntetőjogi szankciók sérelme nélkül;

b)az uniós engedély felfüggesztése vagy visszavonása.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki az uniós engedély jogosultjára az e címben foglalt engedélyezési feltételek vagy rendelkezések megsértése esetén; a bírságot a jogsértés súlyosságának és időtartamának figyelembevételével kell megállapítani, és nem haladhatja meg az előző pénzügyi év globális összforgalmának 5 %-át. A Bíróság az EUMSZ 229. cikke értelmében korlátlan hatáskörrel rendelkezik olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki; a Bíróság a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot törölheti, csökkentheti vagy növelheti.

A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az e cikk szerinti végrehajtási intézkedéseiről.

(4)E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben a rádióspektrum-díjakat nem fizették meg, és a 38. cikk (3) bekezdése szerinti feltételeknek nem sikerült megfelelni, a 196. cikk szerinti eljárás értelemszerűen alkalmazandó.

44. cikk

Jogérvényesítés

(1)A Bizottság által a 43. cikk alapján hozott intézkedéseket az illetékes nemzeti hatóságok teljes mértékben és a Bizottság által meghatározott határidőn belül végrehajtják. Kivételes esetben az illetékes nemzeti hatóság felkérheti a Bizottságot, hogy legfeljebb hat hónapos, megújítható időtartamra halassza el intézkedésének nemzeti területén való alkalmazását, amennyiben az intézkedés az adott területen valószínűsíthetően súlyosan megzavarja a konnektivitást. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben korlátozza e kivétel időtartamát, adott esetben arra ösztönözve a végfelhasználókat, hogy alternatív műholdas hálózatokra vagy műholdas hírközlési szolgáltatásokra térjenek át.

(2)A Bizottság bármely intézkedése a bizottsági határozat vagy a nemzeti végrehajtási intézkedés elleni bírósági vagy egyéb fellebbezés elbírálásáig hatályban marad, kivéve, ha olyan ideiglenes intézkedéseket hoznak, amelyek alkalmasak az ilyen zavarás (3) bekezdés szerinti megfelelő mérséklésére vagy megszüntetésére.

(3)Amennyiben sürgős intézkedésre van szükség a területén történő káros zavarás elkerülése érdekében, az illetékes nemzeti hatóság saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére megfelelő ideiglenes intézkedéseket hozhat, beleértve az uniós engedély saját területen történő alkalmazásának felfüggesztését is. Amikor az illetékes nemzeti hatóság saját kezdeményezésére jár el, öt munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot és az RSPB-t intézkedésének okairól. A Bizottság tájékoztatja az RSPB-t és a többi illetékes nemzeti hatóságot. A Bizottság haladéktalanul megindítja a 43. cikkben előírt eljárást.

45. cikk

A rádióspektrum műholdas és földfelszíni használatának összehangolása

(1)A rádióspektrum földfelszíni és műholdas rendszerek közötti megosztott használata csak a földfelszíni használati jog elsődleges jogosultjának beleegyezésével és felelőssége mellett lehetséges, amennyiben van ilyen elsődleges jogosult, és célja a hatékony rádióspektrum-használat biztosítása, a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó földfelszíni hálózatok káros zavarásának megelőzése, valamint ezek és más releváns meglévő vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások és alkalmazások megfelelő védelme azáltal, hogy biztosítja a jelenlegi működés akadálytalan folytonosságát, valamint az e sávokat és a szomszédos sávokat jelenleg használó valamennyi releváns rádiós szolgáltatás és alkalmazás jövőbeli fejlődését és fejlesztését.

(2)Amennyiben az érintett illetékes hatóság felkérést kap arra, hogy a harmonizált rádióspektrummal kapcsolatos ITU-szabályok alapján hangolja össze a rádióspektrum használatát a földfelszíni és az űrtechnológiai alkalmazások között, ezt a kérést közli a Bizottsággal, hogy az haladéktalanul továbbítsa a Rádióspektrum-bizottság tagjainak.

(3)A bizottság véleményt fogad el, amelyben javaslatot tesz az ITU-koordináció iránti kérelemre adandó válaszra, figyelembe véve az adott rádióspektrum egyes tagállamokban történő használatának sajátosságait. A Bizottság a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogadhat el az Unión belüli összehangolt együttes működés feltételeiről.

(4)Amennyiben szükséges biztosítani a harmonizált rádióspektrum földfelszíni használatára vonatkozóan a tagállamok által megadott jogok összehangolt védelmét vagy a műholdas hírközlési szolgáltatások és a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások megosztott nyújtása céljából az ilyen rádióspektrum használatára vonatkozó jogok összehangolt megadását, a Bizottság ajánlásokat fogadhat el e rendelet harmonizált alkalmazására, valamint a rádióspektrum földfelszíni és műholdas használat közötti összehangolt megosztására vonatkozóan.

4.3.III. CÍM: SZÁMOZÁSI ERŐFORRÁSOK

46. cikk

Stratégiai tervezés és a számozási erőforrások kezelése

(1)A tagállamok és a Bizottság a belső piacon a számozási erőforrásokat összehangolt módon, megosztott hatáskörben közös uniós erőforrásként kezelik azzal a céllal, hogy a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében előmozdítsák a gazdasági növekedést azáltal, hogy lehetővé teszik az innovációt és a számfüggő elektronikus hírközlési szolgáltatások következetes nyújtását az Unióban, védelmezve az uniós értékeket és garantálva a biztonságot.

(2)A Bizottság – az ODN támogatásával – és a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködnek az Unión belüli számozási erőforrások stratégiai tervezésében, valamint a számozási erőforrások határokon átnyúló vagy páneurópai szolgáltatások céljára történő lehetséges felhasználásának azonosításában.

(3)A Bizottság a BEREC véleményének figyelembevételével és azt követően, hogy valamennyi érdekelt fél számára lehetőséget biztosított álláspontja kifejtésére, előretekintő uniós számozási stratégiát határoz meg a számozási erőforrások következetes tagállami és uniós szintű kezelésére vonatkozóan.

(4)A (3) bekezdésben említett uniós számozási stratégia alapján a Bizottság az ODN támogatásával elkészíti az uniós számozási tervet, amely rendelkezik a megfelelő, határokon átnyúló vagy páneurópai szolgáltatások által az Unióban használandó számozási erőforrásokról.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az uniós számozási tervet, az ITU-számtartományok uniós számozási tervre való alkalmazásának szabályait, valamint az uniós számozási tervben szereplő számozási erőforrások használati jogához fűzhető feltételeket, beleértve az ilyen erőforrások használati jogának díjait is.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

47. cikk

Páneurópai számozási erőforrások

(1)A Bizottság a 46. cikk (4) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktusok révén intézkedéseket hozhat bizonyos számok vagy számtartományok harmonizálására, vagy számtartományokra vonatkozó kérelmet nyújthat be az ITU-hoz annak érdekében, hogy az uniós számozási tervvel összhangban biztosítsa a számozási erőforrások rendelkezésre állását a határokon átnyúló vagy páneurópai szolgáltatások számára.

(2)A tagállamok támogatják a konkrét számok vagy számtartományok Unión belüli harmonizációját, valamint a páneurópai számozási erőforrások ITU-hoz történő benyújtását, amennyiben az előmozdítja az elektronikus hírközlés egységes piacát vagy a páneurópai szolgáltatások fejlesztését.

(3)A nemzeti szabályozó hatóságok az ODN-nel együttműködve kezelik a páneurópai számozási erőforrásokból származó számok vagy számtartományok kiosztását, és érvényesítik a páneurópai számozási erőforrásokból származó egyedi használati jogokhoz fűzött feltételeket.

(4)Az ODN létrehozza és naprakészen tartja a páneurópai számozási erőforrások adatbázisát a nemzeti szabályozó hatóságok által a számok kiosztásáról és kedvezményezettjeiről időben szolgáltatott információk alapján. Az uniós számozási terv elfogadását követő hat hónapon belül az ODN létrehozza az e bekezdés és a 48. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti adatszolgáltatási eljárást és rendszert.

48. cikk

Nemzeti számozási erőforrások

(1)A nemzeti szabályozó hatóságok valamennyi nemzeti számozási erőforrás vonatkozásában ellenőrzik a használati jogok megadását, továbbá a nemzeti számozási tervek kezelését, valamint gondoskodnak arról is, hogy a hatóságok a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához megfelelő számozási erőforrásokat bocsássanak rendelkezésre. A nemzeti szabályozó hatóságok a nemzeti számozási erőforrásokkal kapcsolatos használati jogok megadására vonatkozóan tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárásokat hoznak létre.

(2)Kérésre a nemzeti szabályozó hatóságok meghatározott szolgáltatások céljára olyan vállalkozásoknak is adnak jogokat a nemzeti számozási tervek számozási erőforrásainak használatára, amelyek nem elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, amennyiben megfelelő számozási erőforrás áll rendelkezésükre a jelenlegi és az előre látható jövőbeli kereslet kielégítéséhez. Ezeknek a vállalkozásoknak igazolniuk kell, hogy képesek a számozási erőforrások kezelésére, és meg kell felelniük a 49. cikk alapján meghatározott vonatkozó követelményeknek. A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok felfüggeszthetik a számozási erőforrások használati jogának e vállalkozások számára történő további megadását, ha bebizonyosodik, hogy fennáll a számozási erőforrások kimerülésének kockázata.

E bekezdés következetes alkalmazásához való hozzájárulás érdekében a BEREC iránymutatásokat tart fenn a számozási erőforrások kezelésére való képesség és a számozási erőforrások kimerülési kockázatának értékelésére vonatkozó közös kritériumokról, és szükség esetén – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szoros együttműködésben – aktualizálja azokat.

(3)A nemzeti szabályozó hatóságok a nemzeti számozási terveket és eljárásokat oly módon alkalmazzák, amely a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások minden szolgáltatója és a (2) bekezdés feltételeinek megfelelő vállalkozások számára egyenlő bánásmódot biztosít. Azok a vállalkozások, amelyek a számozási erőforrások használati jogát megkapták, nem alkalmazhatnak megkülönböztetést az elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatóival szemben a szolgáltatásaikhoz hozzáférést biztosító számozási erőforrások tekintetében.

(4)A nemzeti szabályozó hatóságok elérhetővé tesznek olyan nem földrajzi számokat, amelyeket az (EU) 2022/612 rendeletnek és e rendelet 52. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül az Unió egész területén a személyközi hírközlési szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására lehet használni. Amennyiben e cikk (2) bekezdésének megfelelően olyan vállalkozások kaptak jogot számozási erőforrások használatára, amelyek nem elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, e bekezdést azon meghatározott szolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyek nyújtására a használati jogot adták.

A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy az országhívószámhoz tartozó tagállam területén kívül történő szolgáltatásnyújtáshoz használt számozási erőforrások használati jogaihoz fűzhető, az 50. cikkben felsorolt feltételek és azok érvényesítése ugyanolyan szigorú legyen, mint az országhívószámhoz tartozó tagállam területén belül nyújtott szolgáltatásokra e rendelettel összhangban vonatkozó feltételek és azok érvényesítése. A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok a 49. cikk (6) bekezdésével összhangban arról is gondoskodnak, hogy az országhívószámuk számozási erőforrásait valamely más tagállamban használó szolgáltatók megfeleljenek az azon tagállamokban alkalmazandó fogyasztóvédelmi és a számozási erőforrások használatával kapcsolatos egyéb nemzeti jogszabályoknak, amely tagállamokban e számozási erőforrásokat használják. Ez a kötelezettség nem sérti az érintett tagállamok illetékes hatóságainak jogérvényesítési hatáskörét.

Az ODN kérésre segítséget nyújt a nemzeti szabályozó hatóságoknak a tevékenységeik koordinálásához az Unión belül extraterritoriális használatra engedélyezett számozási erőforrások hatékony kezelésének biztosítása érdekében.

Annak érdekében, hogy megkönnyítse a nemzeti szabályozó hatóságok számára az e bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének ellenőrzését, a BEREC az ODN támogatásával adatbázist tart fenn az Unión belül extraterritoriális használatra engedélyezett számozási erőforrásokról. A nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok e célból rendszeresen megküldik az ODN-nek a releváns információkat.

(5)A nemzeti szabályozó hatóságok közzéteszik a nemzeti számozási terveket, valamint azok későbbi kiegészítéseit vagy módosításait, mi kizárólag nemzetbiztonsági okokból korlátozható.

(6)A BEREC első alkalommal [12 hónappal a hatálybalépést követően]-ig, majd azt követően kétévente jelentést ad ki a nemzeti és páneurópai számozási erőforrások használati jogainak megadására vonatkozó nemzeti gyakorlatokról, az Unión belüli eltérő gyakorlatokra összpontosítva.

49. cikk

A számozási erőforrások használati jogának megadására vonatkozó eljárás

(1)Amennyiben egyedi számozásierőforrás-használati jogok megadása szükséges, a nemzeti szabályozó hatóságok kérésre minden olyan vállalkozásnak megadják ezeket a jogokat, amely a 9. cikkben és a 181. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett általános felhatalmazás tárgyát képező elektronikus hírközlő hálózatokat biztosít vagy hírközlési szolgáltatásokat nyújt, és amelynek tevékenységére az e rendeletnek megfelelően a számozási erőforrások hatékony felhasználását biztosító egyéb szabályok vonatkoznak.

(2)A számozási erőforrások használati jogát nyílt, tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos eljárások keretében kell megadni.

A számozási erőforrások használati jogának megadása során a nemzeti szabályozó hatóságok meghatározzák, hogy a kérdéses jogokat a jogosult átruházhatja-e, és ha igen, milyen feltételekkel.

Ha a nemzeti szabályozó hatóságok korlátozott időtartamra adnak jogot számozási erőforrások használatára, ennek az időtartamnak – figyelemmel az elérni kívánt célra és a beruházás megfelelő amortizációs idejének szükséges biztosítására – meg kell felelnie a nyújtani kívánt szolgáltatás igényeinek.

(3)A nemzeti szabályozó hatóságoknak a számozási erőforrások használati jogának megadására vonatkozó határozatot a hiánytalan kérelem hozzájuk való beérkezését követően a lehető leghamarabb kell meghozniuk, kézbesíteniük és nyilvánosságra hozniuk; az olyan számozási erőforrások esetében, amelyeket a nemzeti számozási terv keretében meghatározott célra osztottak ki, az említett lépéseket három héten belül kell megtenniük. Az ilyen határozatokat nyilvánosságra kell hozni.

(4)Ha az érdekelt felekkel a 186. cikknek megfelelően folytatott konzultációt követően a nemzeti szabályozó hatóságok úgy döntenek, hogy a kivételes gazdasági értéket képviselő számozási erőforrások használati jogának megadására versenyeztetéses vagy összehasonlító kiválasztási eljárás keretében kerüljön sor, a nemzeti szabályozó hatóságok az e cikk (3) bekezdéseben említett háromhetes határidőt legfeljebb három héttel meghosszabbíthatják.

(5)A nemzeti szabályozó hatóságok nem korlátozhatják a megadandó egyedi használati jogok számát, kivéve akkor, ha ez a számozási erőforrások hatékony használatához szükséges.

(6)Ha a számozási erőforrások használati joga a 48. cikk (4) bekezdésének megfelelően az Unión belüli extraterritoriális használatra is kiterjed, a nemzeti szabályozó hatóságoknak a használati jogot külön feltételekhez kell kötniük annak érdekében, hogy biztosított legyen a számozási erőforrások használati helye szerinti tagállamokban hatályos minden vonatkozó nemzeti fogyasztóvédelmi szabálynak és a számozási erőforrások használatával kapcsolatos nemzeti jogszabálynak való megfelelés.

A számozási erőforrások használatának helye szerinti tagállam nemzeti szabályozó hatóságának kérésére, amennyiben a szóban forgó hatóság bebizonyította, hogy megsértették az adott tagállam vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályait vagy a számozási erőforrások használatával kapcsolatos nemzeti jogszabályait, azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságai, amelyben megadták a számozási erőforrások használati jogát, a 199. cikknek megfelelően kötelesek érvényesíteni az e bekezdés első albekezdése értelmében megszabott feltételeket, súlyos esetekben akár visszavonva az érintett vállalkozásnak a számozási erőforrások extraterritoriális használatára vonatkozóan megadott jogokat.

Az ODN-nek elő kell segítenie és koordinálnia kell a különböző érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai közötti információcserét, és gondoskodnia kell a munka megfelelő koordinálásáról.

(7)Ezt a cikket akkor is alkalmazni kell, ha a nemzeti szabályozó hatóságok a 48. cikk (2) bekezdésének megfelelően olyan vállalkozásoknak adják meg a számozási erőforrások használati jogát, amelyek nem elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak.

50. cikk

A számozási erőforrások használati jogához fűzhető feltételek

Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok a számozási erőforrások használati jogát feltételekhez kötik, e feltételeknek a következőkre kell korlátozódniuk:

a)annak a szolgáltatásnak a megjelölése, amely tekintetében a számot használják, ideértve az adott szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előírásokat, és – a kétségek elkerülése végett – az egy adott számtartományra alkalmazandó díjszabási elveket és maximális árakat is, a 3. cikk (1) bekezdésének f) pontjában előírt fogyasztóvédelem biztosítása érdekében;

b)a számozási erőforrások eredményes és hatékony használata e rendelettel összhangban;

c)számhordozhatósági követelmények e rendelettel összhangban;

d)maximális időtartam a 49. cikkel összhangban, a nemzeti számozási terv változásaira is figyelemmel;

e)jogátruházás a jogosult kezdeményezésére és az ilyen átruházásra vonatkozó feltételek e rendelettel összhangban, beleértve azt is, hogy a számhasználati joghoz kapcsolódó feltételeknek kötelező erejűnek kell lenniük az összes olyan vállalkozás vonatkozásában is, amelyre a jogokat átruházták;

f)a használati jogokhoz kapcsolódó díjak az 51. cikknek megfelelően;

g)bármilyen kötelezettségvállalás, amelyet a használati jogot megszerző vállalkozás a versenyeztetéses vagy összehasonlító kiválasztási eljárás során tett;

h)a számhasználatra vonatkozó megfelelő nemzetközi megállapodások alapján fennálló kötelezettségek;

i)a számok Unión belüli extraterritoriális használatával kapcsolatban a fogyasztóvédelmi szabályoknak és egyéb, az országhívószámhoz tartozó tagállamtól eltérő tagállamokban hatályos számhasználati szabályoknak való megfelelés biztosítására irányuló kötelezettségek;

j)annak lehetővé tétele, hogy a végfelhasználók hozzáférjenek a nemzeti számozási tervben szereplő számokhoz, az egyetemes nemzetközi díjmentes hívószámokhoz, a más tagállamok számozási terveiben szereplő számokhoz és a páneurópai számozási erőforrásokban szereplő számokhoz.

51. cikk

A számozási erőforrások használati jogának díjai

A nemzeti szabályozó hatóságok olyan díjakat vethetnek ki a számozási erőforrások használati jogaiért, amelyek tükrözik az ilyen erőforrások optimális felhasználásának biztosítására vonatkozó igényt. Az ilyen díjaknak tárgyilagos mérce szerint indokoltnak, átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és a céljukkal arányosnak kell lenniük, és a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzések figyelembevételével kell őket megállapítani.

52. cikk

A számokhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés

(1)Amennyiben gazdaságilag megvalósítható – kivéve, ha a fogadó fél kereskedelmi okokból úgy döntött, hogy meghatározott földrajzi területeken található kezdeményező felek hozzáférését korlátozza –, a számfüggő elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a kezdeményező felek a következők mindegyikéhez hozzáférjenek:

a)az Unión belül ilyen számokat használó nem földrajzi számok és szolgáltatások;

b)az üzemeltető által alkalmazott technológiától és készülékektől függetlenül az Unión belül biztosított valamennyi szám, beleértve a tagállamok nemzeti számozási terveiben szereplő számokat és az egyetemes nemzetközi díjmentes hívószámokat (UIFN);

c)a páneurópai számozási erőforrásokból származó számok.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak arra, hogy megköveteljék a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól, hogy megelőző intézkedéseket fogadjanak el a számokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférés letiltásával, amennyiben ezt csalás vagy rendeltetésellenes felhasználás indokolttá teszi, és előírhatják, hogy ilyen esetekben az elektronikus hírközlési szolgáltatók visszatartsák az érintett összekapcsolási vagy más szolgáltatásokból származó bevételeket.

5.V. RÉSZ – AZ OPTIKAI SZÁLAS HÁLÓZATOKRA VALÓ ÁTÁLLÁS, A PIACOK MŰKÖDÉSE ÉS A VERSENY

5.1.I. CÍM: ÁTÁLLÁS AZ OPTIKAI SZÁLAS HÁLÓZATOKRA

53. cikk

E cím hatálya

Ez a cím azokban a tagállamokban alkalmazandó, ahol a rézvezetékes hálózatok 2029. június 30. után is üzemelnek.

54. cikk

A rézvezeték-lekapcsolás előírása

(1)A tagállamok 2035. december 31. előtt előírják a rézvezeték-lekapcsolást a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területeken, amennyiben teljesülnek az 57. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek.

(2)A tagállamok 2035. december 31-ig az összes rézvezeték-lekapcsolásban érintett területen előírják a rézvezeték-lekapcsolást.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem írják elő a rézvezeték-lekapcsolást azokon a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területeken, ahol az optikai szálas hálózat kiépítése gazdaságilag nem életképes, és nem áll rendelkezésre megfelelő konnektivitási megoldás a rézvezetékes szolgáltatások helyettesítésére.

(4)Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában a tagállamok kötelező erejű jogi aktus elfogadásával írják elő a rézvezeték-lekapcsolást. Minden ilyen jogi aktus meghatározza a rézvezeték-lekapcsolás kezdő időpontját, amely nem lehet későbbi, mint a jogi aktus elfogadását követő egy év, és előírja, hogy a rézvezeték-lekapcsolást az említett kezdő időponttól számított három éven belül be kell fejezni. Az (1) bekezdés szerinti előírások esetében a jogi aktust az 58. cikk (3) bekezdésében említett lista közzétételétől számított hat hónapon belül kell elfogadni. A (2) bekezdés szerinti előírások esetében a jogi aktust legkésőbb 2035. december 31-ig kell elfogadni.

55. cikk

A rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek

(1)A rézvezeték-lekapcsolást a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területeken úgy kell megszervezni, hogy lefedjen minden olyan földrajzi területet, ahol rézvezetékes hálózatok működnek.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságok a bizottsági iránymutatásban meghatározott kritériumok figyelembevételével határozzák meg a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területeket.

(3)A nemzeti szabályozó hatóságok 2028. május 31-ig közzéteszik a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek listáját.

(4)A nemzeti szabályozó hatóságok felülvizsgálják és adott esetben frissítik a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek listáját, támogatva a kellő időben történő és szabályos rézvezeték-lekapcsolást. Minden frissített listát indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenni.

56. cikk

Optikai szálas hálózatra való átállásra vonatkozó nemzeti terv

(1)2029. október 31-ig minden tagállam elkészíti az optikai szálas hálózatra való átállásra vonatkozó tervét, és arról értesíti a Bizottságot.

(2)Az optikai szálas hálózatra való átállásra vonatkozó tervben meg kell határozni az optikai szálas hálózatokra való országos átállást érintő tagállami stratégiát, különös tekintettel a rézvezetékes hálózatokról az FTTH-hálózatokra való átállásra. Ennek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)a rézvezetékes és optikai szálas hálózatok lefedettségére vonatkozó információk;

b)az optikai szálas hálózatok kiépítése és az FTTH-hálózatokra való átállás előmozdítása érdekében bevezetett vagy tervezett intézkedések leírása;

c)a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek listája, minden egyes terület esetében feltüntetve, hogy teljesülnek-e az 57. cikk (1) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági feltételek, és megjelölve az átállási folyamat megfelelő mérföldköveit, adott esetben a támogató intézkedésekkel együtt.

(3)2034. június 30-ig a tagállamok frissítik az optikai szálas hálózatra való átállásra vonatkozó tervüket, és arról értesítik a Bizottságot.

(4)Az optikai szálas hálózatra való átállásra vonatkozó frissített tervben be kell számolni az eredeti terv végrehajtása terén elért eredményekről. Ennek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)a rézvezeték-lekapcsolás alakulására vonatkozó információk minden rézvezeték-lekapcsolásban érintett területen;

b)azon rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek listája, ahol az optikai szálas hálózatok kiépítése gazdaságilag életképes, de csak 2035. december 31. után fejeződik be, a rézvezetékes szolgáltatások helyettesítésére alkalmas megfelelő konnektivitási megoldások rendelkezésre állására vonatkozó információkkal együtt;

c)azon rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek listája, ahol az optikai szálas hálózat kiépítése gazdaságilag nem életképes.

(5)A Bizottság a kézhezvételtől számított egy hónapon belül észrevételeket tehet az optikai szálas hálózatra való átállásra vonatkozó eredeti és frissített tervvel kapcsolatban. A tagállamoknak figyelembe kell venniük ezeket az észrevételeket.

57. cikk

Fenntarthatósági feltételek

(1)E cím alkalmazásában a fenntarthatósági feltételek a következő követelményekből állnak:

a)a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területen található helyszínek legalább 95 %-án a 2. cikk (3) bekezdése értelmében vett optikai szálas hálózat halad át;

b)a rézvezetékes szolgáltatásokra támaszkodó végfelhasználók számára hasonló minőségű, megfizethető kiskereskedelmi konnektivitás-szolgáltatások állnak rendelkezésre.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságok a nemzeti körülményekkel összhangban meghatározzák a megfizethetőség tárgyilagos és átlátható paramétereit és kritériumait.

58. cikk

A fenntarthatósági feltételek értékelése

(1)A nemzeti szabályozó hatóságok minden rézvezeték-lekapcsolásban érintett területre vonatkozóan értékelik, hogy teljesülnek-e az 57. cikk (1) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági feltételek.

(2)Az (1) bekezdésben említett értékelés során a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik a 183. cikk alapján gyűjtött adatokat.

(3)A nemzeti szabályozó hatóságok 2029. június 30-ig közzéteszik azon rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek listáját, ahol teljesülnek a fenntarthatósági feltételek. Ezt követően a nemzeti szabályozó hatóságok öt éven keresztül legalább 12 havonta közzéteszik azon rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek listáját, amelyek a későbbiekben megfelelnek ezeknek a feltételeknek.

59. cikk

Biztosítékok

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a rézvezeték-lekapcsolásban érintett végfelhasználókat egyértelműen, időben és hozzáférhető módon tájékoztassák a következőkről:

a)a rézvezeték-lekapcsolás várható időpontja;

b)konnektivitás-szolgáltatásuk vagy végberendezésük bármilyen szükséges módosítása;

c)a rendelkezésükre álló alternatív konnektivitás-szolgáltatások.

(2)A tagállamok biztosítják az alapvető rézvezetékes szolgáltatásokat támogató elektronikus hírközlési szolgáltatások folyamatosságát. Az üzemeltetők megteszik a szükséges műszaki és kereskedelmi intézkedéseket az ilyen szolgáltatások folyamatos működésének vagy funkcionálisan egyenértékű alternatívákra való átállásának biztosítása érdekében.

(3)A nemzeti körülmények figyelembevételével a tagállamok a 88. és a 90. cikk szerinti biztosítékokat fogadnak el annak érdekében, hogy a rézvezeték-lekapcsolást követően továbbra is megfizethető, megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatásokat biztosítsanak a 88. cikk (2) bekezdésében említett fogyasztók és a 90. cikk (1) bekezdésében említett végfelhasználók számára.

(4)A nemzeti szabályozó hatóságok felmérik, hogy szükség van-e biztosítékokra a rézvezetékes szolgáltatásokra támaszkodó végfelhasználók védelme érdekében, beleértve a szolgáltatóváltási folyamatokkal és az alternatív konnektivitás-szolgáltatások megfizethetőségével kapcsolatos intézkedéseket is, és ennek megfelelően tanácsot adnak a tagállamoknak.

(5)A rézvezeték-lekapcsolást előíró kötelező erejű jogi aktus 54. cikk szerinti elfogadását megelőzően, de legkésőbb 2035. december 31-ig a tagállamok megfelelő biztosítékokat fogadnak el a rézvezetékes szolgáltatásokat igénybe vevő végfelhasználók védelme érdekében.

60. cikk

A rézvezeték-lekapcsolás üzemeltetői tervei

(1)Az üzemeltetőknek egy vagy több tervet kell készíteniük a rézvezeték-lekapcsolásra azokra a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területekre vonatkozóan, ahol a rézvezeték-lekapcsolás előírás. A tervnek tartalmaznia kell a hozzáférést kérők és a végfelhasználók átállására vonatkozó határidőket, a technikai intézkedéseket, a kommunikációs tevékenységeket és az egyéb intézkedéseket.

(2)Az üzemeltetők az 54. cikk (4) bekezdése szerinti kötelező erejű jogi aktus elfogadásától számított hat hónapon belül benyújtják a rézvezeték-lekapcsolásra vonatkozó terveiket a nemzeti szabályozó hatóságnak.

(3)A nemzeti szabályozó hatóság a terveket a kézhezvételüktől számított két hónapon belül értékeli, és vagy jóváhagyja, vagy pedig módosításokkal jóváhagyja őket.

(4)Az üzemeltetők végrehajtják a rézvezeték-lekapcsolásra vonatkozó, a nemzeti szabályozó hatóság által jóváhagyott terveket, beleértve a kért módosításokat is. Az üzemeltetők az általuk meghatározott időközönként jelentést tesznek a nemzeti szabályozó hatóságnak az elért eredményekről.

61. cikk

Felügyelet és jogérvényesítés

A nemzeti szabályozó hatóságok felügyelik, hogy a rézvezeték-lekapcsolás végrehajtására a rézvezeték-lekapcsolásra vonatkozó jóváhagyott tervekkel összhangban kerüljön sor, és rendelkeznek a 196. cikkben előírt hatáskörökkel.

5.2.II. CÍM: FÖLDTERÜLETHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

62. cikk

Az eszköztelepítési jogok díjai

Az illetékes hatóságok díjat szabhatnak ki az eszköztelepítési jogokra az elektronikus hírközlő hálózatok biztosítására vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására és a kapcsolódó eszközök biztosítására használt köz- vagy magántulajdonban lévő ingatlanokon, azok felett vagy alatt, feltéve, hogy az ilyen díjak tárgyilagos mérce szerint indokoltak, átláthatóak, megkülönböztetésmentesek és a céljukkal arányosak, valamint figyelembe veszik e rendelet általános célkitűzéseit.

63. cikk

Szolgalmi jogok

(1)Amennyiben az illetékes hatóság a következő jogok bármelyikének megadása iránti kérelmet bírál el, a (2) bekezdést kell alkalmazni:

a)nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére feljogosított vállalkozás eszköztelepítési joga köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ilyen ingatlan felett vagy alatt;

b)nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére feljogosított vállalkozás eszköztelepítési joga köztulajdonban lévő ingatlanon, ilyen ingatlan felett vagy alatt.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóság:

a)megkülönböztetés és késedelem nélkül alkalmazott, egyszerű, hatékony, átlátható és nyilvános eljárások alapján jár el, és határozatát minden esetben a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül hozza meg, kivéve a kisajátítás eseteit;

b)az ilyen jogok feltételekhez kötése esetén tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét.

Az első albekezdés a) pontjában említett eljárások eltérhetnek attól függően, hogy a kérelmező üzemeltet-e nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat.

(3)Amennyiben nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások állami szervek vagy önkormányzatok tulajdonában vagy ellenőrzése alatt maradnak, az (1) bekezdésben említett jogok megadásáért felelős funkciónak szervezetileg el kell különülnie a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől.

64. cikk

Helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői számára

(1)Amennyiben egy üzemeltető élt azzal a joggal, hogy a nemzeti jog értelmében köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ilyen ingatlan felett vagy ingatlan alatt eszközöket telepítsen, vagy ingatlan kisajátítására vagy használatára szolgáló valamilyen eljárást vett igénybe, az illetékes hatóságok előírhatják az elektronikus hírközlő hálózatok környezeti fenntarthatóságának előmozdítása, a közegészségügy és a közbiztonság védelme, illetve a település- vagy területrendezési célok megvalósítása érdekében telepített hálózati elemek és kapcsolódó eszközök közös elhelyezését és megosztását.

(2)A helymegosztás, a hálózati elemek és a telepített eszközök, valamint az ingatlanok megosztása egyrészt csak azt követően tehető kötelezővé, hogy megfelelő idő állt rendelkezésre a nyilvános konzultációra, amelynek keretében minden érdekelt félnek kötelező lehetőséget adni nézetei kifejtésére, másrészt csak az olyan meghatározott területeken, amelyek esetében a szóban forgó megosztás szükségesnek bizonyul az első albekezdésben meghatározott célok teljesítéséhez. Az illetékes hatóságok előírhatják az ilyen eszközöknek, illetve ingatlanoknak, többek között a földterületeknek, az épületeknek, az épületek kábelbevezetésének, az épületek kábelezésének, a tartóoszlopoknak, az antennáknak, a tornyoknak és egyéb támszerkezeteknek, az alépítményeknek, a kábelcsatornáknak, az ellenőrzőaknáknak és a szekrényeknek a megosztását vagy olyan intézkedéseket, amelyek megkönnyítik az építési közberuházások összehangolását. Ha szükséges, a tagállam kijelölhet egy nemzeti szabályozó hatóságot vagy egyéb illetékes hatóságot arra, hogy a következő feladatok közül egyet vagy többet ellásson:

a)az egyablakos információs pont szerepének betöltése;

b)az eszköz- vagy ingatlanmegosztással, valamint a közművesítési munkák összehangolásával kapcsolatos költségek felosztására vonatkozó szabályok megállapítása, figyelembe véve többek között a BEREC vagy a Bizottság által az (EU) 2024/1309 rendelettel összhangban kiadott vonatkozó iránymutatásokat.

(3)Az illetékes hatóság által az e cikknek megfelelően hozott intézkedéseknek tárgyilagosnak, átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és arányosnak kell lenniük. Adott esetben ezeket az intézkedéseket a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva kell végrehajtani.

5.3.III. CÍM: ÖSSZEKAPCSOLÁS

5.3.1.I. FEJEZET: Általános rendelkezések és alapelvek

65. cikk

A hozzáférés és az összekapcsolás általános keretei

(1)Az azonos tagállamban lévő vagy különböző tagállamokban lévő vállalkozásoknak jogukban áll, hogy egymás között – az uniós joggal összhangban – a hozzáférésre vagy összekapcsolásra vonatkozó műszaki és kereskedelmi szabályokat tartalmazó megállapodásokról tárgyaljanak. A hozzáférést vagy összekapcsolást kérő vállalkozásnak nem kell engedéllyel rendelkeznie az abban a tagállamban való működésre, amelyben a hozzáférést vagy az összekapcsolást kéri, feltéve hogy abban a tagállamban nem nyújt szolgáltatásokat és nem működtet hálózatot.

(2)A vállalkozások a 115. cikk sérelme nélkül a hozzáférés vagy az összekapcsolás szolgáltatásakor nem kötelesek különböző vállalkozásoknak egyenértékű szolgáltatásokat eltérő feltételek mellett nyújtani, illetve a 9. cikkben meghatározott feltételek sérelme nélkül olyan kötelezettségeket megállapító intézkedéseknek eleget tenni, amelyek nincsenek összefüggésben a ténylegesen nyújtott hozzáférési és összekapcsolási szolgáltatásokkal.

66. cikk

A vállalkozások jogai és kötelezettségei

(1)A nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői jogosultak és – amennyiben a 9. cikknek megfelelően arra felhatalmazott más vállalkozások kérik – kötelesek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása végett egymással az összekapcsolásról tárgyalásokat folytatni annak érdekében, hogy a szolgáltatások nyújtását és interoperabilitását az Unió egészében biztosítsák. Az üzemeltetők más vállalkozásoknak olyan feltételek mellett kötelesek kínálni a hozzáférést és az összekapcsolást, amelyek összhangban vannak a nemzeti szabályozó hatóság által a 68., a 67. és a 77. cikk alapján előírt kötelezettségekkel.

(2)A 183. cikk sérelme nélkül azok a vállalkozások, amelyek a hozzáférési vagy összekapcsolási megállapodásokra irányuló tárgyalási folyamatot megelőzően, az alatt vagy azt követően egy másik vállalkozástól adatot szereznek, az ilyen adatot kizárólag az adatszolgáltatás céljának megfelelően használják fel, és mindvégig tiszteletben tartják a továbbított és tárolt adat titkosságát. Az ilyen vállalkozások nem továbbíthatnak szolgáltatott adatot más olyan feleknek – például más szervezeti egységeknek, leányvállalatoknak vagy partnereknek –, amelyek számára a szóban forgó adatok versenyelőnyt biztosíthatnának.

(3)Amennyiben a verseny körülményei azt megkívánják, a tárgyalásokat semleges közvetítők közreműködésével kell lefolytatni.

67. cikk

Feltételes hozzáférésű rendszerek és egyéb eszközök

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az Unióban a nézők és hallgatók számára szolgáltatott digitális televíziós és rádiós műsorszolgáltatásokhoz való feltételes hozzáféréssel kapcsolatban – a továbbítás módjától függetlenül – az I. melléklet I. részében megállapított feltételek kerüljenek alkalmazásra. Az e cikk (3) bekezdésében meghatározott piacelemzés alapján a tagállamok ezeket a feltételeket az I. melléklet II. részében említett egyéb eszközökre is alkalmazhatják.

(2)Az e cikkel összhangban alkalmazott feltételek nem sértik a tagállamok lehetőségét arra, hogy az elektronikus műsortájékoztatók és hasonló listázási és navigációs lehetőségek megjelenítési szempontja tekintetében kötelezettségeket írjanak elő.

(3)E cikk (1) bekezdésétől eltérve a nemzeti szabályozó hatóságok felülvizsgálhatják az e cikknek megfelelően alkalmazott feltételeket a 73. cikk (1) bekezdése szerint végzett piacelemzés keretében annak megállapítása céljából, hogy az alkalmazott feltételeket fenntartsák, módosítsák vagy visszavonják-e.

5.3.2. II. FEJEZET: A hozzáférésre vonatkozó szimmetrikus szabályok

68. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok hatásköre és feladatköre a hozzáférés és az összekapcsolás tekintetében

(1)A nemzeti szabályozó hatóságok, illetve az e cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontja esetében a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok – a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében eljárva – e rendelettel összhangban ösztönzik és adott esetben biztosítják a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, valamint a szolgáltatások interoperabilitását, feladatkörüket oly módon gyakorolva, hogy az előmozdítsa a hatékonyságot, a fenntartható versenyt, a gigabites hálózatok kiépítését, az innovatív szolgáltatásokat lehetővé tevő eszközöket, a hatékony beruházást és innovációt, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és tartalmak fenntartható nyújtását, és a végfelhasználók számára a lehető legelőnyösebb legyenek.

Iránymutatást adnak és nyilvánosan elérhetővé teszik a hozzáférésre és összekapcsolásra alkalmazandó eljárásokat annak biztosítására, hogy a vállalkozások – ideértve a kis- és középvállalkozásokat és az elektronikus hírközlő hálózatok korlátozott földrajzi területet elérő üzemeltetőit – részesülhessenek az előírt kötelezettségekből származó előnyökből.

(2)Különösen a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások vonatkozásában a 77. cikknek megfelelően tehető intézkedések sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy – ezen albekezdés b) és c) pontja esetében – a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok megállapíthatnak:

a)a végpontok közötti konnektivitás biztosításához szükséges mértékű kötelezettségeket az általános felhatalmazás alapján és a végfelhasználók hozzáférését ellenőrző vállalkozások számára, beleértve indokolt esetben a hálózatok összekapcsolására vonatkozó kötelezettséget is, ha azok még nincsenek összekapcsolva;

b)indokolt esetben és a szükséges mértékben kötelezettségeket az általános felhatalmazás alapján, a végfelhasználók hozzáférését ellenőrző vállalkozások számára, hogy szolgáltatásaikat interoperábilissá tegyék;

c)indokolt esetben – amennyiben a személyközi hírközlési szolgáltatások interoperabilitásának hiánya veszélyezteti a végfelhasználók végpontok közötti konnektivitását – a végfelhasználók végpontok közötti konnektivitásához szükséges mértékű kötelezettséget a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, jelentős piaci lefedettséggel és ügyfélszámmal rendelkező érintett szolgáltatók számára, hogy szolgáltatásaikat átjárhatóvá tegyék;

d)a végfelhasználóknak valamely tagállam által meghatározott digitális rádiós és televíziós műsorszolgáltatásokhoz, valamint a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférése biztosításához szükséges mértékben kötelezettségeket az üzemeltetők számára arra vonatkozóan, hogy tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosítsanak hozzáférést az I. melléklet II. részében említett egyéb eszközökhöz.

Az első albekezdés c) pontjában említett kötelezettségek csak a következő esetekben írhatók elő:

I.a személyközi hírközlési szolgáltatások interoperabilitását a szükséges mértékben kell biztosítani; arányos kötelezettségként többek között előírható az ilyen szolgáltatások nyújtói számára, hogy tegyenek közzé minden érdemleges információt, és engedélyezzék a hatóságok és más szolgáltatók számára ezen információk felhasználását, módosítását és újramegosztását, illetve hogy alkalmazzák a 187. cikk (1) bekezdésében felsorolt szabványokat vagy előírásokat, illetve egyéb vonatkozó uniós vagy nemzetközi szabványokat;

II.amennyiben a Bizottság a BEREC-cel folytatott konzultációt követően és a véleményét figyelembe véve úgy véli, hogy az Európai Unió egészében vagy legalább három tagállamban érzékelhetően veszély fenyegeti a végfelhasználók végpontok közötti konnektivitását, és ezért végrehajtási intézkedéseket fogadott el, amelyekben meghatározta az előírható kötelezettségek jellegét és hatályát.

Az e bekezdés második albekezdésének b) pontjában említett végrehajtási intézkedéseket a 199. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében kell elfogadni.

69. cikk

Szimmetrikus intézkedések

(1)A nemzeti szabályozó hatóságok észszerű kérésre – a 68. cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül – kötelezettségeket írhatnak elő az épületeken belüli vezetékekhez és kábelekhez, valamint kapcsolódó eszközökhöz történő, vagy a nemzeti szabályozó hatóság előírása szerint az első gyűjtő- vagy elosztási pontig történő hozzáférésre vonatkozóan, amennyiben ez utóbbiak az épületen kívül találhatók. Amennyiben a szóban forgó hálózati elemek megkettőzésének gazdaságtalan vagy fizikailag kivitelezhetetlen volta ezt indokolja, ilyen kötelezettségek az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy az ilyen vezetékek és kábelek, valamint kapcsolódó eszközök tulajdonosai számára is előírhatók, akkor is, ha az említett tulajdonosok nem üzemeltetnek elektronikus hírközlő hálózatokat. Az előírt hozzáférési feltételek konkrét szabályokat tartalmazhatnak az ilyen hálózati elemekhez, valamint a kapcsolódó eszközökhöz és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, az átláthatóságra és a megkülönböztetésmentességre, valamint a méltányos és észszerű feltételekre vonatkozóan.

(2)Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jut, hogy az (1) bekezdéssel összhangban előírt kötelezettségek nem feltétlenül kezelik megfelelően a megkettőzés azon jelentős mértékű és állandó gazdasági vagy fizikai akadályait, amelyek olyan fennálló vagy kialakulóban lévő piaci helyzetet eredményeznek, amely jelentősen leszűkíti a végfelhasználók versenyből eredő előnyeit, az első gyűjtő- vagy elosztási ponton túl méltányos és észszerű feltételek mellett hozzáférési kötelezettségeket írhat elő, kivéve, ha konkrét és indokolt körülmények költségalapúságot tesznek szükségessé. Az első gyűjtő- vagy elosztási ponton túlra kiterjedő kötelezettség léptékének meghatározása során a nemzeti szabályozó hatóság köteles maradéktalanul figyelembe venni a BEREC megfelelő iránymutatásait.

(3)A nemzeti szabályozó hatóságok nem írhatnak elő a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeket az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői számára, ha megállapítják a következő esetek bármelyikét:

a)a szolgáltató rendelkezik a 84. cikk (1) bekezdésében felsorolt jellemzőkkel, és életképes és hasonló alternatív eszközöket bocsát rendelkezésre a végfelhasználók eléréséhez azáltal, hogy méltányos, megkülönböztetésmentes és észszerű feltételek mellett bármely vállalkozás számára hozzáférést biztosít a gigabites hálózatokhoz; a nemzeti szabályozó hatóságok a gigabites hálózathoz méltányos, megkülönböztetésmentes és észszerű feltételek mellett hozzáférést kínáló más szolgáltatókra is kiterjeszthetik ezt a mentességet;

b)a kötelezettségek előírása veszélyeztetné valamely új hálózat – különösen kisebb helyi projektek keretében történő – létesítésének gazdasági vagy pénzügyi megvalósíthatóságát.

(4)Az e cikkel összhangban előírt kötelezettségeknek és feltételeknek tárgyilagosnak, átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. A 85. és a 184. cikkben említett eljárásoknak megfelelően kell őket végrehajtani. Az ilyen kötelezettségeket és feltételeket előíró nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok az adott vállalkozásokra vonatkozóan elfogadott korábbi intézkedés elfogadásától számított öt éven belül értékelik ezen kötelezettségek eredményeit, valamint a körülményeket, és elbírálják, hogy a változó feltételekre tekintettel célszerű lenne-e visszavonásuk vagy módosításuk. Az említett hatóságok értékelésük eredményéről a 85. és 184. cikkben említett eljárások szerint értesítést küldenek.

(5)E cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában a nemzeti szabályozó hatóság e rendelettel összhangban saját kezdeményezésére is beavatkozhat, amennyiben ez a 3. cikkben foglalt szakpolitikai célkitűzések biztosítása érdekében indokolt.

(6)A BEREC 2029. október 31-ig értékeli a hálózati végpont különböző hálózati topológiákban történő azonosítására vonatkozó közös megközelítésekről szóló iránymutatások hatékonyságát, hozzájárulva a hálózati végpontok helyének a nemzeti szabályozó hatóságok általi következetes meghatározásához.

70. cikk

Lokalizált barangolás

(1)A nemzeti szabályozó hatóságok – a 68. cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül – az uniós joggal összhangban jogosultak előírni az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy arra engedéllyel rendelkező vállalkozások számára a passzív infrastruktúra megosztásával kapcsolatos vagy a lokalizált barangolási célú hozzáférési megállapodások megkötésére irányuló kötelezettségeket, mindkét esetben akkor, ha az a rádióspektrum-használaton alapuló helyi szintű szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül szükséges, és feltéve, hogy méltányos és észszerű feltételek mellett nem áll a vállalkozások rendelkezésére más megvalósítható és hasonló alternatív eszköz a végfelhasználókhoz való hozzáférés céljából. A nemzeti szabályozó hatóságok azzal a feltétellel szabhatnak ilyen kötelezettségeket, hogy ezt a lehetőséget a rádióspektrum használatára vonatkozó jogok megadásakor egyértelműen rögzítették, valamint abban az indokolt esetben, ha a szóban forgó kötelezettségek tárgyát képező térségben a rádióspektrum használatán alapuló elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra piacvezérelt kiépítése leküzdhetetlen gazdasági vagy fizikai akadályokba ütközik, és ezért a végfelhasználók hozzáférése a hálózatokhoz vagy a szolgáltatásokhoz súlyosan hiányos vagy lehetetlen. Amennyiben a körülményekből kifolyólag a hozzáférés és a passzív infrastruktúra megosztása önmagában nem elégséges a helyzet kezelésére, a nemzeti szabályozó hatóságok az aktív infrastruktúra megosztására vonatkozó kötelezettségeket írhatnak elő.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek figyelembe venni a következőket:

a)a konnektivitás maximalizálásának szükségessége Unió-szerte a fő közlekedési útvonalak mentén és különösen a vidéki területeken, valamint a végfelhasználók számára a szolgáltatások közötti választás jelentős mértékű bővülésének és a szolgáltatásminőség javulásának lehetősége;

b)a hatékony rádióspektrum-használat;

c)a megosztás és a kapcsolódó feltételek műszaki megvalósíthatósága;

d)az infrastruktúra-alapú és a szolgáltatás-alapú verseny állapota;

e)a technológiai innováció;

f)az arra irányuló ösztönzők támogatásának elsődleges szükségessége, hogy elsősorban az üzemeltető építse ki az infrastruktúrát.

(3)Vitarendezés esetén a nemzeti szabályozó hatóságok többek között a megosztási vagy hozzáférési kötelezettség kedvezményezettje számára előírhatják, hogy a rádióspektrumot összevonja vagy megossza az érintett terület infrastruktúra-üzemeltetőjével, illetve meghatározott régiókban vagy nemzeti szinten más felhasználók számára is tegye lehetővé a rádióspektrumhoz való hozzáférést.

71. cikk

Az optikai szálas hálózatokra való átállásra vonatkozó szimmetrikus intézkedések

(1)A nemzeti szabályozó hatóság arra kötelezi az otthoni üvegszálas hálózatot (FTTH-hálózatot) kiépítő szolgáltatót, hogy a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területen a felhasználó kérésére csatlakoztassa az optikai szálas hálózattal lefedett háztartásokat. Amennyiben a területen egynél több szolgáltató van jelen, a nemzeti szabályozó hatóság átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján csak az egyik szolgáltató számára írhat elő ilyen kötelezettségeket.

(2)A 73. cikk (1) bekezdése értelmében a rézvezeték-lekapcsolással összefüggésben végzett piacelemzés során a nemzeti szabályozó hatóság meghatározza a hozzáférési kötelezettségek feltételeit, beleértve szükség esetén a költségek megtérülésére vonatkozó számítást is.

(3)Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jut, hogy a költségek meghaladják a szokásos csatlakozási díjat, és hogy kiegészítő csatlakozási díj indokolt lehet, biztosítania kell, hogy az ilyen kiegészítő díj, amennyiben azt a végfelhasználók viselik, méltányos és észszerű legyen. A nemzeti szabályozó hatóság dönthet úgy, hogy meghatározza a végfelhasználók által fizetendő csatlakozási díjak maximális mértékét.

(4)A rézvezeték-lekapcsolásban érintett azon területeken, ahol a háztartások csatlakoztatása megköveteli az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőitől, hogy egy többlakásos lakóházon belül új optikai vezetékeket, kábeleket és kapcsolódó eszközöket építsenek ki, az ilyen többlakásos lakóház tulajdonosa vagy kezelője a többlakásos lakóház bármely lakójának kérésére engedélyezi a szóban forgó kiépítést.

(5)Az optikai szálas vezetékek és kábelek, valamint a kapcsolódó eszközök többlakásos lakóházon belüli telepítésének engedélyezésére vonatkozó kötelezettség teljesítettnek tekinthető, ha az elektronikus hírközlő hálózatok egyetlen szolgáltatója kiépítette a hálózatot. A nemzeti szabályozó hatóság szükség esetén a 68. cikk (1) bekezdése és a 69. cikk szerinti intézkedéseket ír elő annak biztosítására, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok más üzemeltetői ténylegesen hozzáférjenek az új optikai kábelekhez és vezetékekhez, valamint a kapcsolódó eszközökhöz.

(6)A nemzeti szabályozó hatóság felkérheti az elektronikus hírközlő hálózatok bármely más üzemeltetőjét az ilyen kiépítés folytatására, amennyiben a többlakásos lakóházhoz csatlakoztatható elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetője megalapozott indokokkal igazolja, hogy e kötelezettség teljesítése nem lehetséges.

5.4.IV. CÍM: PIACOK ÉS VERSENY

5.4.1.I. FEJEZET: Piacelemzés és jelentős piaci erő

72. cikk

A piac meghatározása

(1)Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok a nemzeti körülményeknek megfelelő érintett piacokat kívánnak meghatározni, a versenyjog elveivel összhangban kell eljárniuk. A nemzeti szabályozó hatóságok a területükön található érintett földrajzi piacok meghatározásakor figyelembe veszik az infrastruktúra alapú verseny mértékét.

A Bizottság az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményei alapján rendszeresen elemzi az Unión belüli általános tendenciákat, és a 73. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjára hivatkozva értékeli, hogy szükség van-e az érintett termék- és szolgáltatáspiacokra vonatkozó ajánlás (a továbbiakban: a piacokra vonatkozó ajánlás) elfogadására. A Bizottság – többek között a nemzeti szabályozó hatóságokkal folytatott nyilvános konzultációt követően és a BEREC véleményének figyelembevételével – piacokra vonatkozó ajánlást fogadhat el.

Az ajánlásban azonosítja az elektronikus hírközlési ágazaton belül azokat a termék- és szolgáltatáspiacokat, amelyek sajátosságai – a versenyjog hatálya alatt konkrét esetekben esetleg meghatározott piacok sérelme nélkül – indokolttá tehetik az e rendeletben foglalt szabályozási kötelezettségek előírását. Ezeket a termék- és szolgáltatáspiacokat a versenyjog elveivel összhangban kell meghatározni. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy elfogadja a piacokra vonatkozó ajánlást, azt rendszeresen felül kell vizsgálnia.

Amennyiben egy piac szerepel a piacokra vonatkozó ajánlásban, a piac felülvizsgálatát a nemzeti szabályozó hatóságok végzik. Az előzetes szabályozás alá eső piacokat ötévente felül kell vizsgálni annak megállapítására, hogy teljesülnek-e a 73. cikk (1) bekezdésében említett kritériumok.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságok adott esetben figyelembe veszik a 183. cikk (12) bekezdése alapján végzett földrajzi felmérés elemzésének eredményeit is.

73. cikk

Piacelemzési eljárás

(1)A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell állapítaniuk, hogy a 72. cikk szerint meghatározott érintett piac indokolja-e az e rendeletben meghatározott szabályozási kötelezettségek előírását. A nemzeti szabályozó hatóságok – adott esetben a nemzeti versenyhatóságokkal együttműködve – elemzést végeznek.

A rézvezeték-lekapcsolás előtt a nemzeti szabályozó hatóságok legalább a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területekre kiterjedően felülvizsgálják az érintett piacokat.

A nemzeti szabályozó hatóságok a piacelemzések elvégzésekor a 85. és a 184. cikkben meghatározott eljárásokat követik, a kellő időben járnak el, és a folyamatot egy éven belül lezárják.

Akkor tekinthető úgy, hogy a piac indokolja az e rendeletben meghatározott szabályozási kötelezettségek előírását, ha az összes következő feltétel teljesül:

a)magas és nem átmeneti strukturális, jogi vagy szabályozási jellegű belépési korlátok létezése;

b)figyelemmel a belépés akadályai mögött álló, infrastruktúrán alapuló és egyéb versenyre, valamely piaci struktúra nem a hatékony verseny irányába halad a releváns időhorizonton belül;

c)a versenyjog önmagában nem elegendő az azonosított piaci hiba (hibák) megfelelő kezelésére.

Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság az ajánlásban szereplő piacra vonatkozó elemzést végez, úgy kell tekintenie, hogy az a), b) és c) pont teljesül, kivéve, ha a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy a szóban forgó feltételek közül az adott tagállami körülmények mellett egy vagy több nem teljesül.

(2)Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság elvégzi az (1) bekezdésben előírt elemzést, előretekintő módon mérlegeli, hogy az e cikk alapján előírt szabályozás hiányában hogyan alakulnának a piacok. A nemzeti szabályozó hatóság elemzésében a következők mindegyikét figyelembe veszi:

a)olyan piaci fejlemények; amelyek befolyásolják annak valószínűségét, hogy az érintett piac közeledik a hatékony verseny állapotához;

b)minden lényeges – akár nagykereskedelmi, akár kiskereskedelmi szintű – versenynyomás, tekintet nélkül arra, hogy e versenynyomás forrásának az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy a végfelhasználó szempontjából összehasonlítható más típusú szolgáltatások vagy alkalmazások tekinthetők-e, valamint arra, hogy e versenyforrás nyomásai az érintett piac részét képezik-e;

c)az érintett piacot vagy kapcsolódó kiskereskedelmi piacot, illetve piacokat érintő, más típusú előírt szabályozás vagy intézkedés az érintett időtartam alatt, ideértve – nem kizárólagos jelleggel – a 64., a 68. és a 69. cikk alapján előírt kötelezettségeket;

d)más érintett piacokon e cikk alapján előírt szabályozás.

(3)Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy az érintett piac nem indokolja szabályozási kötelezettségek e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban történő előírását, vagy hogy az e cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek, nem ír elő semmilyen, a 77. cikk szerinti konkrét szabályozási kötelezettséget, és visszavonja a 77. cikkel összhangban kiszabott korábbi kötelezettségeket.

(4)A nemzeti szabályozó hatóságok fontolóra veszik, hogy a korrekciós intézkedések megszüntetését illetően megfelelő értesítési határidőt írnak elő, figyelembe véve, hogy az említett kötelezettségek kedvezményezettjei és a végfelhasználók számára fenntartható átállást, a végfelhasználók számára pedig választási lehetőségeket kell biztosítani, valamint azt, hogy a szabályozás ne maradjon érvényben a szükségesnél tovább. Az értesítés határidejének meghatározásakor a nemzeti szabályozó hatóságok konkrét feltételeket és értesítési határidőket állapíthatnak meg a meglévő hozzáférési megállapodásokkal összefüggésben.

(5)Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy egy érintett piacon az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján indokolt szabályozási kötelezettségeket előírni, a 76. cikkel összhangban azonosítja az adott érintett piacon önállóan vagy közösen jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokat. A nemzeti szabályozó hatóság az ilyen vállalkozások számára a 77. cikk szerint megfelelő konkrét szabályozási kötelezettségeket állapít meg, illetve a már létező ilyen kötelezettségeket fenntartja vagy módosítja, ha úgy ítéli meg, hogy a végfelhasználók számára jelentkező eredmények e kötelezettségek hiányában nem valósítanának meg hatékony versenyt.

(6)Az e cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően meghozott intézkedésekre a 85. és 184. cikkben említett eljárások alkalmazandók. A nemzeti szabályozó hatóságok elvégzik az érintett piac elemzését, és a 85. cikkel összhangban a korábbi intézkedés elfogadásától számított öt éven belül bejelentik a megfelelő intézkedéstervezetet, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság meghatározta az érintett piacot, és megállapította, hogy mely vállalkozások rendelkeznek jelentős piaci erővel.

74. cikk

A transznacionális piacok azonosítására szolgáló eljárás

(1)Amennyiben a Bizottság vagy legalább két érintett nemzeti szabályozó hatóság indokolással ellátott – és a kérelmet alátámasztó bizonyítékot felmutató – kérelmet nyújt be, a BEREC elemzést végez a potenciális transznacionális piac létezésére vonatkozóan. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a BEREC által végzett elemzés figyelembevételével a Bizottság határozatokat fogadhat el, amelyekben a versenyjog elveivel összhangban azonosítja a transznacionális piacokat.

(2)Az e cikk (1) bekezdése alapján azonosított transznacionális piacok esetében az érintett nemzeti szabályozó hatóságok – figyelembe véve a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat – a piacelemzést közösen végzik el, és összehangolt módon határoznak a 73. cikk (4) bekezdésében említett szabályozási kötelezettségek bevezetéséről, fenntartásáról, módosításáról vagy megszüntetéséről. Az érintett nemzeti szabályozó hatóságok közösen értesítik a Bizottságot a piacelemzéssel és a 85. cikk szerinti szabályozási kötelezettségekkel kapcsolatos intézkedéstervezetükről.

(3)Két vagy több nemzeti szabályozó hatóság transznacionális piacok hiányában is tehet közös bejelentést a piacelemzésre, valamint a szabályozási kötelezettségre vonatkozó intézkedéstervezetükről, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a saját joghatóságuk alá tartozó piaci feltételek kellően egységesek.

75. cikk

A transznacionális kereslet azonosítására szolgáló eljárás

Amennyiben arra a Bizottságtól vagy legalább két érintett nemzeti szabályozó hatóságtól tényekkel alátámasztott indokolt kérelmet kap, amely szerint komoly keresleti oldali problémát kell megoldani, a BEREC köteles felmérni az Unión belül kínált termékek és szolgáltatások iránti transznacionális végfelhasználói keresletet. A BEREC akkor is végezhet ilyen elemzést, ha arra piaci szereplőktől tényekkel alátámasztott indokolt kérelmet kap, és úgy ítéli meg, hogy komoly keresleti problémát kell megoldani. A BEREC által végzett vizsgálat nem érinti a 74. cikk (1) bekezdése szerinti, transznacionális piacokkal kapcsolatos megállapításokat, valamint a nemzeti szabályozó hatóságoknak a 72. cikk szerinti, az országos vagy országosnál szűkebb földrajzi piacokkal kapcsolatos megállapításait.

76. cikk

Jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások

(1)Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság a 73. cikkben említett eljárással összhangban egy vállalkozást jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosít, e cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2)Egy vállalkozás akkor azonosítható jelentős piaci erővel rendelkezőként, ha vagy önállóan, vagy más szolgáltatókkal közösen erőfölénnyel egyenértékű helyzetben van, nevezetesen olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy tevékenységét a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(3)Különösen, a nemzeti szabályozó hatóságok annak azonosítása során, hogy közös erőfölényes helyzetben van-e két vagy több vállalkozás egy piacon, az uniós jog szerint járnak el és figyelembe veszik a Bizottság által az e cikk (5) bekezdése alapján közzétett, a piacelemzésre és a jelentős piaci erő azonosítására vonatkozó iránymutatásokat.

(4)Amennyiben egy vállalkozás egy adott piacon jelentős piaci erővel rendelkezik, egy ehhez a piachoz szorosan kapcsolódó piacon is jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítható, amennyiben a két piac közötti kapcsolat lehetővé teszi az adott piacon meglévő piaci erő átvitelét a szorosan kapcsolódó piacra, így erősítve a vállalkozás piaci erejét. Következésképpen a szorosan kapcsolódó piacon alkalmazhatók a 77–84. cikk szerinti, az ilyen átvitel megelőzését célzó kötelezettségek.

(5)A Bizottság a BEREC-cel folytatott konzultációt követően a piacelemzésre és a jelentős piaci erő azonosítására vonatkozó, a versenyjog releváns elveinek megfelelő iránymutatásokat tesz közzé (a továbbiakban: a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások). A jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások útmutatást fogalmaznak meg a nemzeti szabályozó hatóságok számára többek között arra vonatkozóan, hogy hogyan alkalmazzák a jelentős piaci erő elvét az elektronikus hírközlési piacok előzetes szabályozásának konkrét összefüggésében, figyelembe véve a 73. cikk (1) bekezdésében említett három kritériumot.

5.4.2.II. FEJEZET: A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokkal szemben előírható, hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek

77. cikk

A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokkal szemben előírható kötelezettségek előírása, módosítása, illetve visszavonása

(1)Egy adott piac versenyfeltételeinek és a szabályozási beavatkozás szükségességének értékelésekor a nemzeti szabályozó hatóságok a 73. cikk (2) bekezdésével összhangban elsősorban a meglévő szabályozásoknak, az esetlegesen felajánlott kötelezettségvállalásoknak vagy a nemzeti vagy uniós versenyjog vagy kereskedelmi megállapodások szerinti eljárásokkal összefüggésben előírt korrekciós intézkedéseknek a verseny dinamikájára gyakorolt hatását veszik figyelembe.

(2)Az arányosság elvével összhangban, amennyiben a 73. cikk szerint végzett piacelemzés eredményeként egy vállalkozást egy bizonyos piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítanak, a nemzeti szabályozó hatóság köteles a piacelemzésben azonosított problémák megoldásának lehető legkisebb beavatkozással járó módját választani. Ezen értékelés során a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított üzemeltetők által a 83. cikk szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat.

(3)Az e cikk szerint előírt kötelezettségek:

a)a nemzeti szabályozó hatóság által a piacelemzésében azonosított probléma jellegén alapulnak, adott esetben a transznacionális kereslet 75. cikk alapján történő azonosításának figyelembevétele mellett;

b)arányosak, és meghatározásuk során tekintetbe kell venni a költségeket és a hasznokat;

c)a 3. cikkben megállapított célkitűzésekre tekintettel indokoltak;

d)csak a 85. és a 184. cikknek megfelelő konzultációt követően írhatók elő.

(4)Amennyiben egy vállalkozást jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítanak, a nemzeti szabályozó hatóságok adott esetben az értékelés első szakaszában olyan kötelezettségeket írhatnak elő, mint az átláthatóságra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek.

Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a fent említett kötelezettségek nem elégségesek vagy nem megfelelőek, megvizsgálja, hogy önmagában az ilyen kötelezettségeknek a 80. cikkel összhangban előírt kötelezettségekkel együtt történő előírása arányos és elégséges eszköz lenne-e a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez.

A 80. cikk sérelme nélkül, amennyiben úgy ítélik meg, hogy további hozzáférési kötelezettségekre van szükség, a nemzeti szabályozó hatóságok előírják a 81. cikkben meghatározott harmonizált hozzáférést biztosító kötelezettségeket.

A nemzeti szabályozó hatóságok csak abban az esetben írhatnak elő a 78. cikk szerinti egyéb kötelezettségeket meghatározott aktív vagy virtuális hálózati elemekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, valamint meghatározott hálózati elemek és kapcsolódó eszközök használatára vonatkozóan, ha kellőképpen megindokolják, hogy a 80. és 81. cikkel összhangban előírt ilyen kötelezettségek nem kezelik az érintett piacon azonosított versenyproblémákat.

Az e bekezdés negyedik albekezdésében említett kötelezettségeken túlmenően, amennyiben a 77–84. cikkben megállapított kötelezettségek nem megfelelőek, a nemzeti szabályozó hatóságok előírhatnak számviteli szétválasztásra vonatkozó, árszabályozási és költségszámítási kötelezettségeket.

Az előírt kötelezettségek nem lehetnek visszamenőleges hatályúak. Kellően indokolt kivételes körülmények felmerülése esetén a kötelezettségek a szokásosan előírt kezdőnaptól eltérő kezdőnappal is előírhatók.

(5)A nemzeti szabályozó hatóságok a vállalkozások számára kötelezettséget megállapító, módosító, illetve megszüntető határozatokról – a 85. cikkben említett eljárással összhangban – értesítik a Bizottságot.

(6)Olyan piaci fejlemények – többek között kereskedelmi megállapodások – vagy kötelezettségvállalások esetén, amelyek nem teszik szükségessé a piac meghatározásának vagy a jelentős piaci erő értékelésének módosítását, és nem indokolják a 73. cikk szerinti új piacelemzést, a nemzeti szabályozó hatóságnak haladéktalanul értékelnie kell, hogy felül kell-e vizsgálni a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások számára előírt kötelezettségeket, és módosítania kell a korábbi határozatokat – többek között kötelezettségek visszavonásával vagy új kötelezettségek előírásával – annak érdekében, hogy e kötelezettségek továbbra is megfeleljenek a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A szóban forgó módosítások csak a 85. és a 184. cikknek megfelelő konzultációt követően írhatók elő.

(7)A nemzeti szabályozó hatóságok a kötelezettségeket az alábbiak bármelyikének sérelme nélkül írják elő:

a)a 67., 68. és 69. cikk;

b)az 50., 52., 64. és 100. cikk, valamint a 2002/58/EK irányelvnek a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásoktól eltérő vállalkozásokkal szemben előírt kötelezettségeket tartalmazó, megfelelő rendelkezései;

c)a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfelelés szükségessége.

(8)A korrekciós intézkedések következetes alkalmazásához való hozzájárulás érdekében a Bizottság a BEREC-cel szoros együttműködésben iránymutatást adhat ki, hogy segítse a nemzeti szabályozó hatóságokat az e cikk szerinti kötelezettségeik következetes végrehajtásában.

78. cikk

A meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésnek és azok használatának a lehetővé tételére vonatkozó kötelezettségek

(1)A nemzeti szabályozó hatóságok a 77. cikkel összhangban kötelezettségeket állapíthatnak meg a vállalkozások számára a 80. és 81. cikkben azonosítottaktól eltérő, meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés és azok használata iránti észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, olyan helyzetekben, amikor a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve az ahhoz hasonló hatású indokolatlan feltételekhez kötése gátolná kiskereskedelmi szinten a fenntartható versenypiac kialakulását és nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit. A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik a vállalkozásoktól többek között, hogy:

a)harmadik felek számára lehetővé tegyék a meghatározott fizikai hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférést és azok használatát, adott esetben beleértve a helyi hurok és alhurok átengedését;

b)harmadik felek számára hozzáférést biztosítsanak meghatározott aktív vagy virtuális hálózati elemekhez és szolgáltatásokhoz;

c)a hozzáférést kérő vállalkozásokkal jóhiszemű tárgyalást folytassanak;

d)ne vonják vissza az eszközökhöz való, korábban már engedélyezett hozzáférést;

e)meghatározott szolgáltatásokat nyújtsanak nagykereskedelmi alapon harmadik felek általi viszonteladás céljából;

f)nyílt hozzáférést biztosítsanak az olyan műszaki interfészekhez, protokollokhoz vagy egyéb kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások vagy a virtuális hálózati szolgáltatások interoperabilitásához;

g)helymegosztást biztosítsanak, vagy a kapcsolódó eszközök közös használatának egyéb formáit biztosítsák;

h)a felhasználóknak nyújtott, végpontok közötti szolgáltatások interoperabilitásának biztosításához szükséges, meghatározott szolgáltatásokat vagy mobilhálózatokon történő barangolást biztosítsanak;

i)a szolgáltatásnyújtás terén a tisztességes verseny biztosításához szükséges, működést támogató rendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez hozzáférést biztosítsanak;

j)hálózatokat vagy hálózati eszközöket összekapcsoljanak;

k)biztosítsanak hozzáférést a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így egyebek mellett az azonosítási, a helymeghatározási és a jelenléti szolgáltatáshoz.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy az említett kötelezettségekhez a tisztességességre, az észszerűségre és az időszerűségre vonatkozó feltételeket fűzzenek.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságoknak annak mérlegelése során, hogy indokolt-e előírni valamely, az (1) bekezdésben említett lehetséges egyedi kötelezettségeket és különösen annak – az arányosság elvével összhangban történő – vizsgálata során, hogy előírjanak-e ilyen kötelezettségeket, és ha igen, mily módon, elemezniük kell, hogy ugyanazon vagy egy kapcsolódó nagykereskedelmi piacon a nagykereskedelmi inputokhoz való hozzáférés más formái elégségesek lennének-e az észlelt problémának a végfelhasználók érdekét szem előtt tartó megoldásához. E vizsgálatnak ki kell terjednie a kereskedelmi hozzáférési ajánlatokra, a 68. és 69. cikk szerinti szabályozott hozzáférésre, illetve az e cikk szerinti, más nagykereskedelmi inputokhoz való, már meglévő vagy tervezett szabályozott hozzáférésre. A nemzeti szabályozó hatóságok ennek során különösen a következő tényezőket kötelesek figyelembe venni:

a)a piacfejlődés ütemének tükrében a versengő eszközök használatának vagy üzembe helyezésének műszaki és gazdasági megvalósíthatósága, figyelembe véve a szóban forgó összekapcsolás vagy hozzáférés jellegét és típusát, beleértve az egyéb upstream hozzáférési termékek – például az alépítményekhez való hozzáférés – megvalósíthatóságát;

b)a hálózati tervezést és irányítást érintő várható technológiai fejlődés;

c)a technológiai semlegesség biztosításának szükségessége, lehetővé téve a felek számára, hogy megtervezzék és kezeljék saját hálózataikat;

d)a tervezett hozzáférés szolgáltatásának a kivitelezhetősége a rendelkezésre álló kapacitás alapján;

e)Az eszköz tulajdonosának kezdeti beruházása, figyelembe véve az esetleges közberuházást és a beruházás kockázatait, különös tekintettel a gigabites hálózatokkal összefüggő beruházásokra és kockázati szintekre;

f)a verseny hosszú távú megőrzésének szükségessége, különös tekintettel a gazdaságilag hatékony, infrastruktúraalapú versenyre és a fenntartható versenyt elősegítő – például a hálózatokba való társberuházáson alapuló – innovatív üzleti modellekre;

g)adott esetben minden vonatkozó szellemi tulajdonjog;

h)páneurópai szolgáltatások nyújtása.

(3)Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok e cikk rendelkezéseivel összhangban hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írnak elő egy vállalkozás számára, hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy szükség esetén, a hálózat szabályos működésének biztosítása céljából, műszaki vagy üzemeltetési feltételeket állapítsanak meg a szolgáltató vagy a hozzáférés kedvezményezettjei számára. A konkrét műszaki szabványok vagy előírások betartására irányuló kötelezettségeknek összhangban kell lenniük a 189. cikknek megfelelően megállapított szabványokkal és előírásokkal.

79. cikk

Árszabályozási és költségszámítási kötelezettségek

(1)A nemzeti szabályozó hatóság a 77. cikkel összhangban az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés bizonyos típusainak szolgáltatása tekintetében a költségmegtérülésre és az árszabályozásra vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg – beleértve a költségalapú árképzésre és a költségszámítási rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket – abban az esetben, ha a piacelemzés azt mutatja, hogy a hatékony verseny hiányának következtében az érintett vállalkozás a végfelhasználók kárára túlságosan magas szinten tarthatja az árakat vagy árprést alkalmazhat.

Annak mérlegelése során, hogy helyénvaló-e árszabályozási kötelezettségeket előírni, a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik a verseny ösztönzésének szükségességét és a gigabites hálózatok létesítésével és kiépítésével kapcsolatos hosszú távú végfelhasználói érdekeket. Különösen a vállalkozás általi beruházások – többek között a gigabites hálózatokba való beruházások – ösztönzése érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik a vállalkozás beruházását, különösen új beruházások esetén. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelőnek ítélik az árszabályozási kötelezettséget, biztosítani kell a megfelelő befektetett tőke észszerű megtérülését a vállalkozás számára az adott új hálózati beruházási projekthez szorosan kötődő minden kockázat figyelembevétele mellett.

A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek megfontolni, hogy ne vezessenek be, illetve ne tartsanak fenn az e cikken alapuló kötelezettséget, ha megállapítják, hogy igazolható kiskereskedelmi árkorlátozó hatás érvényesül, és hogy a 77. cikk alapján előírt valamely kötelezettség – beleértve különösen a gazdasági lemásolhatósági vizsgálatot – biztosítja a hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférést.

Ha a nemzeti szabályozó hatóságok megítélése szerint helyénvaló árszabályozási kötelezettséget előírni a meglévő hálózati elemekhez való hozzáférésre, figyelembe kell venniük azokat az előnyöket is, amelyeket a kiszámítható és szabályozott nagykereskedelmi árak nyújtanak a tekintetben, hogy biztosítják a hatékony piacra lépés lehetőségét, és megfelelő ösztönzőt nyújtanak a vállalkozások számára új és fejlettebb hálózatok létesítéséhez.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy minden kötelezővé tett költségmegtérülési mechanizmus és árképzési módszertan az új és fejlettebb hálózatok létesítésének, valamint a hatékonyságnak és a fenntartható versenynek az előmozdítását szolgálja, valamint a lehető legtöbb fenntartható előnyt biztosítsa a végfelhasználók számára. E tekintetben a nemzeti szabályozó hatóságok az összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is figyelembe vehetik.

(3)Amennyiben egy vállalkozást az árai költségalapúságára vonatkozó kötelezettség terhel, az érintett vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a díjak a költségekből következnek, beleértve a beruházások észszerű megtérülését. A hatékony szolgáltatásnyújtás költségének kiszámítása céljából a nemzeti szabályozó hatóságok a vállalkozás által alkalmazottól független költségszámítási módszereket alkalmazhatnak. A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik a vállalkozástól, hogy árait teljeskörűen indokolja, és szükség szerint megkövetelhetik az árak kiigazítását is.

(4)A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy amennyiben az árszabályozás támogatása érdekében költségszámítási rendszer bevezetése kötelező, legyen nyilvánosan elérhető a költségszámítási rendszer leírása, amely bemutatja legalább a költségcsoportosítás főbb kategóriáit és a költségelosztásra alkalmazott szabályokat. A költségszámítási rendszernek való megfelelést független, erre alkalmas szervezetnek kell vizsgálnia, amelynek évente közzé kell tennie a megfelelésről szóló nyilatkozatot.

80. cikk

Passzív hálózatokhoz való hozzáférés

(1)A nemzeti szabályozó hatóság a 77. cikkel összhangban kötelezettségeket állapíthat meg a vállalkozások számára a sötétszálhoz és az építményekhez – többek között, de nem kizárólag az épületekhez vagy az épületek kábelbevezetéséhez, az épületen belüli kábelekhez, például vezetékekhez, antennákhoz, tornyokhoz és egyéb támszerkezetekhez, oszlopokhoz, tartóoszlopokhoz, alépítményekhez, kábelcsatornákhoz, kábelellenőrző-aknákhoz, távközlési aknákhoz és szekrényekhez – való hozzáférés és azok használata iránti észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, ha a piacelemzés vizsgálatát követően a nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jut, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve az ahhoz hasonló hatású indokolatlan feltételekhez kötése gátolná a fenntartható versenypiac kialakulását és nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságok, ha a kötelezettség a 3. cikk szerinti célkitűzések teljesítése szempontjából szükséges és arányos, előírhatják a vállalkozás számára, hogy biztosítsa az e cikk szerinti hozzáférést, tekintet nélkül arra, hogy a kötelezettség által érintett eszközök a piacelemzés szerint az érintett piac részét képezik-e.

81. cikk

Harmonizált hozzáférési termékek

(1)A 80. cikk sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóság értékeli, hogy indokolt és arányos-e a 73. cikkel összhangban elvégzett piacelemzés eredményeként egy adott piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított üzemeltetőt egyéb hozzáférési termékek előírása előtt arra kötelezni, hogy uniós szinten harmonizált hozzáférési termékeket kínáljon.

(2)Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság úgy dönt, hogy más hozzáférési termékeket ír elő, magyarázatot kell adnia arra, hogy azok miért megfelelőbbek a harmonizált hozzáférési termékeknél az azonosított problémák kezelésére.

(3)Az uniós szinten harmonizált termékek helyi hozzáférési termékeket is magukban foglalhatnak.

(4)A Bizottság [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben a BEREC véleményét figyelembe véve meghatározza a harmonizált termékekre vonatkozó műszaki előírásokat, standard költségelemeket, költségmódszertanokat és a harmonizált hozzáférési termék(ek)re vonatkozó referenciaajánlatot. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(5)A harmonizált hozzáférési termékeknek teljesíteniük kell az alábbi lényeges követelményeket:

a)alkalmasság arra, hogy hozzáférési termékként nyújtsák az Unióban működő, elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó bármely szolgáltató számára;

b)a hálózatok és szolgáltatások maximális mértékű interoperabilitása, a megkülönböztetésmentes, a hálózati topológiával összhangban álló hálózatmenedzsment biztosítása a különböző üzemeltetők között;

c)alkalmasság a végfelhasználók versenypiaci alapon történő kiszolgálására;

d)költséghatékonyság, figyelembe véve a meglévő és az újonnan épített hálózatokon egyaránt történő megvalósítás lehetőségét és azt, hogy képes-e az azonos hálózati infrastruktúrán nyújtott egyéb hozzáférési termékekkel párhuzamosan működni;

e)hatékony működés, különösen a hozzáférést nyújtó feleket és a hozzáférést kérőket érintő, a megvalósítást akadályozó tényezők és létesítési költségek lehető legnagyobb mértékű mérséklése;

f)a magánszféra és a személyes adatok védelmére, a hálózatok biztonságára és integritására, valamint az átláthatóságra vonatkozó szabályok tiszteletben tartása, az uniós szabályozásnak megfelelően.

(6)Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy az ilyen harmonizált hozzáférési termékek nyújtására vonatkozó kötelezettség a korábban előírt nagykereskedelmi hozzáférési kötelezettségek helyébe lép, az utóbbi intézkedések hatályon kívül helyezése előtt megfelelő, legalább hat hónapos átmeneti időszakot állapít meg.

82. cikk

Hívásvégződtetési díjak

(1)A Bizottság a BEREC véleményének figyelembevételével az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján meghatározza az Unió egészében egységes maximális mobil hívásvégződtetési díjat, valamint az Unió egészében egységes maximális vezetékes hívásvégződtetési díjat (a továbbiakban együtt: az Unió egészében alkalmazott hívásvégződtetési díjak), amely díjakat minden mobil hívásvégződtetési vagy vezetékes hívásvégződtetési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval szemben érvényesíteni kell minden tagállamban. A Bizottság [e rendelet hatálybalépésének időpontja] után ötévente felülvizsgálja az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust, és a 73. cikk (1) bekezdésében említett kritériumok alkalmazásának segítségével minden ilyen alkalommal mérlegeli, hogy továbbra is szükség van-e az Unió egészében alkalmazott hívásvégződtetési díjak meghatározására. Amennyiben a Bizottság az e bekezdéssel összhangban végzett felülvizsgálatát követően úgy határoz, hogy nem ír elő maximális mobil hívásvégződtetési díjat vagy maximális vezetékes hívásvégződtetési díjat, esetleg egyiket sem, a nemzeti szabályozó hatóságok a 73. cikkel összhangban piacelemzést végezhetnek a hívásvégződtetési piacokon annak felmérése céljából, hogy szükség van-e szabályozási kötelezettségek bevezetésére. Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság a piacelemzés nyomán költségorientált hívásvégződtetési nagykereskedelmi díjakat vezet be valamely érintett piacon, követnie kell a II. mellékletben meghatározott elveket, kritériumokat és paramétereket, intézkedéstervezetének pedig a 85. és a 184. cikkben említett eljárások tárgyát kell képezniük.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük a hívásvégződtetési szolgáltatók által az Unió egészében alkalmazott hívásvégződtetési díjakat, és biztosítaniuk kell azok betartását. A nemzeti szabályozó hatóságok bármikor előírhatják valamely hívásvégződtetési szolgáltató számára, hogy díjait igazítsa a többi vállalkozáshoz, amennyiben azok nem felelnek meg az (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglaltaknak.

83. cikk

Kötelezettségvállalási eljárás

(1)A nemzeti szabályozó hatóságok tájékoztatják az üzemeltetőket arról a lehetőségről, hogy kötelezettségvállalásokat ajánlhatnak fel az azonosított versenyproblémák kezelésére.

(2)A jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások kötelezettségvállalásokat ajánlhatnak fel a nemzeti szabályozó hatóságoknak a hálózataikra alkalmazandó hozzáférési feltételekre, a társberuházási feltételekre vagy mindkét feltételre vonatkozóan, többek között az alábbiakkal kapcsolatban:

a)a 77. cikk szerinti megfelelő és arányos kötelezettségek értékelése szempontjából releváns együttműködési megállapodások;

b)a gigabites hálózatokra vonatkozó társberuházás;

c)hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférés harmadik felek számára valamely vertikálisan integrált vállalkozás önkéntes szétválásának végrehajtási időszakában – beleértve helyi hozzáférési hálózati eszközeik teljes egészének vagy jelentős részének más tulajdonában lévő, önálló jogi személyre történő átruházását vagy önálló gazdasági egység létrehozását – és a szétválás javasolt formájának végrehajtása után.

A kötelezettségvállalásoknak kellően részletesnek kell lenniük többek között végrehajtásuk hatálya, időtartama és módja tekintetében ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóság elvégezhesse az e cikk (3) bekezdése szerinti értékelését. A szóban forgó kötelezettségvállalások túlnyúlhatnak a piacelemzés elvégzésére vonatkozóan a 73. cikk (6) bekezdésében előírt időtartamokon.

(3)A nemzeti szabályozó hatóságok mérlegelik, hogy a kötelezettségvállalások önmagukban arányos és elégséges eszközt jelentenének-e az azonosított versenyproblémák kezelésére. A nemzeti szabályozó hatóságok a valamely vállalkozás által az e cikk (2) bekezdése alapján felajánlott kötelezettségvállalások értékelése céljából piaci tesztet kötelesek végezni különösen a vállalt feltételekre vonatkozóan, mégpedig nyilvános konzultációt folytatva az érdekelt felekkel, különösen azokkal a harmadik felekkel, akiket az említett vállalt feltételek közvetlenül érintenek, kivéve ha a felajánlott kötelezettségvállalások egyértelműen nem felelnek meg egy vagy több releváns feltételnek vagy kritériumnak. A potenciális társberuházók vagy hozzáférést kérők véleményt nyilváníthatnak arról, hogy a kötelezettségvállalás megfelel-e a 77. cikkben foglalt feltételeknek, és a vállalásokra vonatkozóan módosításokat javasolhatnak.

(4)Az e cikk szerinti kötelezettségvállalások tekintetében a nemzeti szabályozó hatóság a kötelezettségvállalásoknak a 77. cikk (3) bekezdése szerinti értékelése során különös figyelmet fordít azokra az információkra, amelyek alátámasztják:

a)a kötelezettségvállalások méltányos és észszerű voltát;

b)a kötelezettségvállalásoknak valamennyi piaci résztvevő előtti nyitottságát;

c)a hozzáférés kellő időben történő, tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek melletti, a kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások beindítását megelőző rendelkezésre állását;

d)valamint a felajánlott kötelezettségvállalások általános alkalmasságát arra, hogy fenntartható versenyt tegyenek lehetővé az értékesítési piacokon és a végfelhasználók érdekében elősegítsék a gigabites hálózatok együttműködésen alapuló kiépítését és igénybevételét.

A nemzeti szabályozó hatóság – figyelembe véve a konzultációk során kifejtett álláspontokat és azt, hogy azok mennyire képviselik a különböző szereplők nézeteit – köteles tájékoztatni a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásokat arra vonatkozó előzetes megállapításairól, hogy a kötelezettségvállalások megfelelnek-e az e cikkben, valamint értelemszerűen a 77. cikkben foglalt célkitűzéseknek, kritériumoknak és eljárásoknak, és hogy milyen feltételek mellett veheti fontolóra a kötelezettségvállalás kötelező erejűvé tételét. A vállalkozás a nemzeti szabályozó hatóság előzetes következtetéseinek figyelembevétele céljából módosíthatja kiinduló felajánlását annak érdekében, hogy megfeleljen az e cikkben, valamint értelemszerűen a 77. cikkben foglalt kritériumoknak.

(5)A nemzeti szabályozó hatóság határozatot adhat ki a kötelezettségvállalások részben vagy teljes egészében való kötelező erejűvé tételéről.

(6)A nemzeti szabályozó hatóság a 73. cikk (6) bekezdésétől eltérve egyes kötelezettségvállalásokat, vagy azok mindegyikét kötelező erejűvé teheti egy adott időtartamra, amely megfelelhet annak a teljes időtartamnak, amelyre a kötelezettségvállalásokat felajánlották; a kötelező erejűvé tett társberuházási kötelezettségvállalások esetében pedig legalább hétéves időtartamra kell őket kötelező erejűvé tennie. Ha a nemzeti szabályozó hatóság e cikkel összhangban tesz kötelező erejűvé kötelezettségvállalásokat, a 77. cikkel összhangban értékeli az említett határozatnak a piac alakulására kifejtett hatásait, valamint minden olyan kötelezettségvállalás megfelelőségét, amelyet a 77–81. cikk értelmében előírt vagy – az említett kötelezettségvállalás hiányára való tekintettel – előírni szándékozott. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság a 77. cikk alapján hozott, vonatkozó intézkedéstervezetről a 85. cikkel összhangban bejelentést tesz, a bejelentés tárgyát képező intézkedéstervezethez mellékeli a kötelezettségvállalásokról szóló határozatát.

(7)A nemzeti szabályozó hatóság a 77. cikk értelmében bevezetett kötelezettségek nyomon követésével, felügyeletével és betartatásával azonos módon nyomon követi és felügyeli azon kötelezettségvállalásokat, amelyeket e cikk (5) bekezdése alapján kötelező erejűvé tett, valamint biztosítja az azoknak való megfelelést, és a kezdeti vállalási időszak lejártakor dönt azon időszak meghosszabbításáról, amely időszakra azokat kötelező erejűvé tették. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság úgy találja, hogy valamely vállalkozás nem tett eleget az e cikk (5) bekezdése alapján kötelező erejűvé tett kötelezettségvállalásainak, az említett vállalkozásra a 196. cikkel összhangban szankciókat szabhat ki. A nemzeti szabályozó hatóságok – a 196. cikk szerinti egyedi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítására szolgáló eljárás sérelme nélkül – felülvizsgálhatják a 77. cikkel összhangban előírt kötelezettségeket.

(8)E cikk (1), (2) és (3) bekezdése azokra a vállalkozásokra alkalmazandó, amelyek kötelezettségvállalásokat ajánlhatnak fel a 69. cikk szerinti szabályozási intézkedések elkerülésére.

84. cikk

Kizárólag nagykereskedelmi vállalkozások

(1)Az a nemzeti szabályozó hatóság, amely a 73. cikk alapján olyan vállalkozást azonosított egy vagy több nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként, amely az elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacain nem vesz részt az érintett földrajzi piacon, köteles megvizsgálni, hogy a szóban forgó vállalkozásra jellemzők-e a következők:

a)a vállalkozáson belüli összes cég és üzleti egység, az összes olyan cég, amelyet ugyanazon végső tulajdonos(ok) irányít(anak) – anélkül, hogy az említett cégek és üzleti egységek szükségszerűen a kizárólagos tulajdonában, illetve tulajdonukban lennének –, valamint minden olyan részvényes, aki irányíthatja a vállalkozást, kizárólag az elektronikus hírközlési szolgáltatások nagykereskedelemi piacain folytat, illetve tervez folytatni tevékenységet, és ennek megfelelően az Unión belül a végfelhasználóknak nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán nem folytat tevékenységet az érintett földrajzi piacon vagy bármely más olyan piacon, amely befolyásolhatná a vállalkozás magatartását az érintett nagykereskedelmi piacon;

b)a vállalkozást nem köti olyan kizárólagos megállapodás, vagy olyan, a gyakorlatban kizárólagos megállapodással egyenértékű megállapodás, amelynek értelmében csak egyetlen, tőle elkülönülő, az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén álló olyan vállalkozással kereskedhet, amely a végfelhasználóknak nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán végez tevékenységet az érintett földrajzi piacon vagy bármely más olyan piacon, amely befolyásolhatná a vállalkozás magatartását az érintett nagykereskedelmi piacon.

(2)Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jut, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, az érintett vállalkozás számára csak a 78. cikk szerinti kötelezettségeket és a megkülönböztetésmentességgel, illetve a tisztességes és észszerű árképzéssel kapcsolatos valamely kötelezettséget írhatja elő abban az esetben, ha az a – jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások valószínűsíthető magatartását előrejelző értékelést is tartalmazó – piaci elemzés alapján indokolt.

(3)A nemzeti szabályozó hatóság a vállalkozás számára az e cikk alapján előírt kötelezettségeket bármikor köteles felülvizsgálni, ha megállapítja, hogy már nem teljesülnek az e cikk (1) bekezdésben meghatározott feltételek, és – az esetnek megfelelően – a 73. és a 77–83. cikket köteles alkalmazni. A vállalkozásnak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a nemzeti szabályozó hatóságot, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett körülményekben változás áll be.

(4)A nemzeti szabályozó hatóságnak akkor is felül kell vizsgálnia a vállalkozás számára e cikk alapján előírt kötelezettségeket, ha a vállalkozás által az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén álló fogyasztóknak kínált feltételek alapján a hatóság megállapítja, hogy a végfelhasználókat hátrányosan érintő olyan versenyproblémák keletkeztek, vagy ilyenek kialakulása valószínű, amelyek megkövetelik a 77–81. cikkben előírt egy vagy több kötelezettség előírását, vagy az e cikk (2) bekezdése szerint előírt kötelezettségek módosítását. A kötelezettségek előírását és azok e cikknek megfelelő felülvizsgálatát a 85. és a 184. cikkben említett eljárásoknak megfelelően kell végezni.

5.4.3.III. FEJEZET: A piacszabályozásra vonatkozó belső piaci eljárások

85. cikk

A belső piac konszolidációja az elektronikus hírközlés területén

(1)E rendelet szerinti feladataik elvégzése során a nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszik a 3. cikkben meghatározott célkitűzéseket.

(2)Ha a 186. cikk szerint elfogadott ajánlások vagy iránymutatások másként nem rendelkeznek, a nyilvános konzultációt követően, amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság olyan intézkedést kíván tenni, amely:

a)a 68. és 69. cikk, valamint a 71–84. cikk hatálya alá tartozik;

b)befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmet,

a hatóság a 184. cikk (4) bekezdésével összhangban az intézkedéstervezetet az azt megalapozó indokolással együtt közzéteszi, és egyidejűleg a Bizottság, a BEREC és a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságai részére hozzáférhetővé teszi, valamint tájékoztatja róla a Bizottságot, a BEREC-et és a többi nemzeti szabályozó hatóságot. A nemzeti szabályozó hatóságok, a BEREC és a Bizottság 30 munkanapon belül észrevételezheti az intézkedéstervezetet. A 30 munkanapos időtartam nem hosszabbítható meg.

(3)Az e cikk (3) bekezdésében említett intézkedéstervezet további 90 munkanapon belül nem kerülhet elfogadásra, ha annak célja:

a)az érintett piac meghatározása, és a 72. cikk szerinti előzetes szabályozásra való alkalmasságának értékelése;

b)annak eldöntése, hogy valamely vállalkozást – a 73. cikknek megfelelően – önállóan vagy másokkal közösen jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítanak-e;

c)vállalkozásra vonatkozó kötelezettség előírása, módosítása vagy visszavonása a 69. cikk (2) bekezdése vagy a 77. cikk alkalmazásában, kivéve a 80. és 81. cikkel összhangban előírt kötelezettségeket;

és a Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságnak jelezte, hogy megítélése szerint az intézkedéstervezet akadályozná a belső piacot, vagy komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedéstervezet összeegyeztethető-e az uniós joggal és különösen a 3. cikkben előírt célokkal. Ez a 90 munkanapos időtartam nem hosszabbítható meg. A Bizottság értesíti a BEREC-et és a nemzeti szabályozó hatóságokat az ilyen esetben meglévő fenntartásáról, és ezzel egyidejűleg a fenntartásokat nyilvánosságra hozza.

(4)A (3) bekezdésben említett 90 munkanapos időtartam kezdetét követő 30 munkanapon belül a BEREC véleményt ad ki a Bizottság szóban forgó bekezdésben említett fenntartásairól, megjelölve, hogy véleménye szerint az intézkedéstervezetet fenn kell-e tartani, módosítani kell-e vagy vissza kell-e vonni, és – adott esetben – e célból egyedi javaslatokat tesz. Az említett véleményt indokolással kell ellátni, és közzé kell tenni.

(5)Amennyiben a BEREC véleményében részben vagy teljes egészében osztja a Bizottság komoly kétségeit, a legmegfelelőbb és leghatékonyabb intézkedés azonosítása céljából szorosan együttműködik az érintett nemzeti szabályozó hatósággal és a Bizottsággal.

(6)A (3) bekezdésben említett 90 munkanapos időszakon belül a Bizottságnak lehetősége nyílik arra, hogy:

a)határozatot hozzon, amely kötelezi az érintett nemzeti szabályozó hatóságot, hogy ne fogadja el az intézkedéstervezetet, amennyiben a Bizottság fenntartásai a (3) bekezdés a), b) vagy c) pontján alapultak;

b)a (3) bekezdésben említett fenntartásai visszavonására vonatkozó határozatot hozzon;

c)a 69. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedéstervezetek esetében határozatot hozzon, amelyben kötelezi az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására.

A Bizottság a határozat meghozatala előtt a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a BEREC véleményét.

Az első albekezdés a) és c) pontjában említett határozatokhoz – az intézkedéstervezet módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt – csatolni kell annak részletes és tárgyilagos elemzését, hogy a Bizottság miért véli úgy, hogy az intézkedéstervezet nem fogadható el.

(7)Amennyiben a Bizottság e cikk (6) bekezdésének c) pontjával összhangban olyan határozatot hozott, amelyben kötelezte az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására, a nemzeti szabályozó hatóság nem fogadhatja el az intézkedéstervezetet. A 186. cikk szerinti nyilvános konzultáció lefolytatását követően a nemzeti szabályozó hatóság a Bizottság határozatától számított tizennyolc hónapon belül új intézkedéstervezetet jelent be.

(8)Az érintett nemzeti szabályozó hatóság a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a többi nemzeti szabályozó hatóság, a BEREC és a Bizottság észrevételeit, és – a (3) bekezdésnek és a (6) bekezdés a) és c) pontjának a hatálya alá tartozó eseteket kivéve – jogosult elfogadni az ennek eredményeként előálló intézkedéstervezetet, és amennyiben elfogadja, erről tájékoztatja a Bizottságot. A nemzeti szabályozó hatóság a (2) bekezdés alá tartozó valamennyi elfogadott végleges intézkedésről tájékoztatja a Bizottságot és a BEREC-et.

86. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy sürgős lépésre van szükség a verseny megóvása vagy a felhasználók érdekeinek védelme érdekében, a 85. cikkben meghatározott eljárástól eltérve haladéktalanul elfogadhat arányos és átmeneti intézkedéseket, amelyek nem lehetnek érvényben tizennyolc hónapnál hosszabb ideig. Ezekről az intézkedésekről teljes körű indokolás mellett haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, a többi nemzeti szabályozó hatóságot és a BEREC-et.

(2)A tizennyolc hónapos időszak lejárta után az átmeneti intézkedést vissza kell vonni vagy állandó intézkedéssel kell felváltani, a 85. és a 184. cikk szerinti előzetes nemzeti és uniós szintű konzultáció függvényében.

(3)A nemzeti szabályozó hatóság nem fogadhat el átmeneti intézkedést ugyanazon versenyjogi probléma kezelésére, amelyre vonatkozóan már fogadott el átmeneti intézkedést.

6.VI. RÉSZ – SZOLGÁLTATÁSOK

6.1.I. CÍM: EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

87. cikk

Egyetemes szolgáltatás

(1)Az Unióban minden fogyasztó jogosult arra, hogy a területén meghatározott minőségű, megfizethető és megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatás álljon rendelkezésére, helyhez kötött hozzáférésen keresztül.

(2)A társadalmi és gazdasági életben való részvételhez szükséges sávszélesség biztosítása érdekében minden tagállam – az adott tagállam területén található fogyasztók többsége által használt minimális sávszélességtől függően, valamint figyelembe véve az e bekezdés második albekezdésében előírt BEREC-iránymutatásokat – meghatározza, hogy mi minősül az (1) bekezdésben említett megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatásnak.

A BEREC [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szoros együttműködésben, a Bizottság (Eurostat) rendelkezésre álló adatainak figyelembevételével, iránymutatásokat ad ki az (1) bekezdésben említett megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatás meghatározásának és a társadalmi és gazdasági életben való részvételhez szükséges sávszélesség meghatározásának támogatása érdekében. Az iránymutatásokat rendszeresen naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy tükrözzék a technológiai fejlődést és a fogyasztói felhasználási minták változásait.

88. cikk

Megfizethető egyetemes szolgáltatás nyújtása

(1)A nemzeti szabályozó hatóságoknak – az egyéb illetékes hatóságokkal koordinálva – évente figyelemmel kell kísérniük a 87. cikk (1) bekezdésében említett, a piacon rendelkezésre álló szolgáltatások kiskereskedelmi díjának alakulását és szintjét, különösen a nemzeti árakhoz és a nemzeti fogyasztói jövedelmekhez viszonyítva.

(2)Ha a tagállamok megállapítják, hogy a 87. cikk (1) bekezdésében azonosított szolgáltatások kiskereskedelmi árai – tekintettel a nemzeti körülményekre – nem megfizethetők, mivel az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók nem tudják azokat igénybe venni, intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy biztosítsák e fogyasztók számára legalább a helyhez kötött módon nyújtott, megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatások és hangszolgáltatások megfizethetőségét.

(3)Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat írnak elő, ezeket valamennyi szolgáltatónak kínálnia kell. Ezeknek az ajánlatoknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók számára. A nemzeti szabályozó hatóságok az egyéb illetékes hatóságokkal koordinálva adott esetben kötelesek biztosítani, hogy a vállalkozások a díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat teljes mértékben átlátható feltételek mellett kínálják, és a megkülönböztetésmentesség és hatékonyság elvével összhangban tették közzé és alkalmazzák.

Az e bekezdés első albekezdésében említett díjszabási lehetőségekre vagy díjcsomagokra jogosult fogyasztók jogosultak szerződést kötni egy megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatást és hangszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóval.

A fogyasztó kérésére a szerződés a hangszolgáltatásokra korlátozódik.

(4)A tagállamok szükség szerint támogatást nyújtanak a fogyatékossággal élő fogyasztók számára, illetve adott esetben más különleges intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a kapcsolódó végberendezések, továbbá az egyenértékű hozzáférést elősegítő meghatározott berendezések és szolgáltatások – beleértve szükség esetén a teljes körű beszélgetési szolgáltatásokat és a közvetítő szolgáltatásokat is – elérhetők és megfizethetők legyenek.

(5)A tagállamok az e cikkben említett intézkedések tekintetében a leghatékonyabb és legmegfelelőbb megközelítést alkalmazzák, tiszteletben tartva a tárgyilagosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét, valamint biztosítva a belső piaccal való összeegyeztethetőséget, beleértve a versenyszabályokat is.

89. cikk

A megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatás, a szükséges sávszélesség, valamint a megfizethetőség kritériumainak és módszertanának meghatározása

A Bizottság – figyelembe véve a technológiai fejlődést és a fogyasztói felhasználási minták változásait – végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatás meghatározására szolgáló módszertan megállapítása céljából, beleértve a 87. cikkben említett, a társadalmi és gazdasági életben való részvételhez szükséges sávszélességet is, tekintettel a nemzeti körülményekre. A végrehajtási jogi aktusoknak tartalmazniuk kell azokat a kritériumokat és módszertant is, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak más illetékes hatóságokkal együttműködve figyelembe kell venniük annak megállapításához, hogy a 87. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatások kiskereskedelmi árai megfizethetők-e a 88. cikkben említett alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók számára.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

90. cikk

Az egyetemes szolgáltatás rendelkezésre állása

(1)Ha egy tagállam a 183. cikk szerint végzett földrajzi felmérés eredményeinek és szükség esetén bármely további bizonyítéknak a figyelembevételével megállapította, hogy a helyhez kötötten biztosított, a 87. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatások elérhetősége a szokásos kereskedelmi feltételek mellett a szóban forgó tagállam területén vagy annak egyes részein nem biztosítható, közpolitikai eszközöket alkalmaz, és ha az egyéb közpolitikai eszközök nem hozták meg a kívánt hatást, egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket rendelhet el annak biztosítása érdekében, hogy eleget lehessen tenni a fogyasztók, a mikrovállalkozások, a kisvállalkozások és a nonprofit szervezetek minden arra irányuló észszerű kérelmének, hogy a szóban forgó szolgáltatásokat a tagállam területének érintett részein igénybe vehessék.

(2)Amennyiben más intézkedések vagy közpolitikai eszközök nem hozták meg a kívánt hatást, és a tagállamok úgy döntenek, hogy elrendelik az (1) bekezdésben említett egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, egy vagy több vállalkozást megbízhatnak az ilyen kötelezettségeknek az ország egész területén vagy az ország területének meghatározott részein történő teljesítésével.

A tagállamok az e bekezdésben említett intézkedések tekintetében a leghatékonyabb és legmegfelelőbb megközelítést alkalmazzák, tiszteletben tartva a tárgyilagosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét, biztosítva a belső piaccal való összeegyeztethetőséget, beleértve a versenyszabályokat is.

91. cikk

A kiadások, valamint a további eszközök és szolgáltatások ellenőrzése

(1)A 87. cikkben említetteken kívüli további eszközök és szolgáltatások biztosítása során a 87., 88. és 90. cikkel összhangban lévő, megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatást és hangszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók oly módon határozzák meg a feltételeket, hogy az azokra jogosult végfelhasználónak ne keletkezzen fizetési kötelezettsége olyan eszközökre, illetve szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, illetve nincsenek előírva.

(2)A 87. cikkben említett, megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatást és hangszolgáltatásokat és a 88. cikk szerinti szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók adott esetben a következő külön eszközöket és szolgáltatásokat nyújtják a 88. cikk szerinti intézkedések előnyeit élvező fogyasztók számára annak érdekében, hogy a fogyasztók figyelemmel kísérhessék és ellenőrizhessék a kiadásokat:

a)szelektív hívásletiltás kimenő hívásokra vagy emelt díjas SMS-ekre vagy MMS-ekre, vagy – ha műszakilag kivitelezhető – más hasonló alkalmazásokra;

b)előrefizetéses rendszerek;

c)a csatlakozási díjak részletekben történő fizetése;

d)arányos, megkülönböztetésmentes és közzétett intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a végfelhasználó előzetesen megfelelő figyelmeztetést kapjon a szolgáltatásnak a szolgáltató által kiállított számlák nemfizetéséből következő bármilyen megszakításáról vagy a hálózatról történő lekapcsolásról, valamint a szolgáltatások indokolatlan lekapcsolásának elkerülését célzó intézkedések, beleértve egy olyan megfelelő mechanizmust is, amely ellenőrzi, hogy a szolgáltatás használata iránti igény továbbra is fennáll-e;

e)díjjal kapcsolatos tanácsadás;

f)költségellenőrzés, beleértve a fogyasztók díjmentes figyelmeztetését is szokatlan fogyasztási mintázatok vagy túlzott fogyasztás észlelése esetén;

g)harmadik felek általi számlázás letiltását célzó eszköz.

92. cikk

A vállalkozásoknak az (EU) 2018/1972 irányelv szerinti kijelölésére és az egyetemes szolgáltatás felülvizsgálatára vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)Azok a vállalkozások, amelyeket [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap] előtt az (EU) 2018/1972 irányelv alapján meghatározott díjszabási lehetőségek vagy díjcsomagok nyújtására vagy helyhez kötötten biztosított, megfelelő széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatások elérhetőségének biztosítására jelöltek ki, e kijelölések lejártáig megtartják státuszukat.

(2)A BEREC a piaci és technológiai fejlemények fényében nyomon követi a megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatások rendelkezésre állását és megfizethetőségét, és 2033. június 30-ig véleményt tesz közzé ezekről a fejleményekről, valamint azoknak a rendelkezésre állás és a megfizethetőség alkalmazására gyakorolt hatásáról.

(3)A Bizottság 2034. június 30-ig – figyelembe véve a BEREC véleményét – felülvizsgálja a 88. cikk szerinti megfizethető egyetemes szolgáltatás körét és az egyetemes szolgáltatás 90. cikk szerinti rendelkezésre állását, különösen azzal a céllal, hogy javasolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kör megváltoztatását vagy újbóli meghatározását.

A felülvizsgálatot a társadalmi, gazdasági és technológiai fejlemények – többek között az optikai szálas hálózatokra való átállás – tükrében kell végezni, figyelembe véve többek között a fogyasztók többsége által használt, leginkább elterjedt technológiákat. A Bizottság a felülvizsgálat eredményéről jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

6.2.II. CÍM: NYÍLT INTERNET-HOZZÁFÉRÉS

93. cikk

A nyílt internet-hozzáférés biztosítása

(1)A végfelhasználók számára jogosultságot kell biztosítani az internet-hozzáférési szolgáltatásukon keresztül az általuk választott információkhoz és tartalmakhoz való hozzáférésre és azok terjesztésére, az általuk választott alkalmazások és szolgáltatások használatára és nyújtására, valamint az általuk választott végberendezések használatára, függetlenül a végfelhasználó vagy szolgáltató helyétől, illetve az információ, tartalom, alkalmazás vagy szolgáltatás helyétől, származásától vagy rendeltetésétől. Ez a bekezdés a tartalmak, szolgáltatások és alkalmazások jogszerűségének tekintetében nem érinti az uniós jogot és az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jogot.

(2)Sem az internet-hozzáférési szolgáltatók és a végfelhasználók között az internet-hozzáférési szolgáltatás kereskedelmi és technikai feltételei és jellemzői – így például az ár, az adatmennyiség vagy a sebesség – tekintetében létrejött megállapodások, sem pedig az internet-hozzáférési szolgáltatók kereskedelmi gyakorlata nem korlátozhatják a végfelhasználó (1) bekezdésben megállapított jogainak gyakorlását.

(3)Az internet-hozzáférési szolgáltatóknak minden internetes forgalmat – függetlenül annak küldőjétől és fogadójától, a hozzáfért vagy terjesztett tartalomtól, az igénybe vett vagy nyújtott alkalmazásoktól vagy szolgáltatásoktól, valamint a használt végberendezéstől – megkülönböztetéstől, korlátozástól vagy beavatkozástól mentesen, egyenlő bánásmódot biztosítva kell kezelniük.

Az első albekezdés nem gátolhatja az internet-hozzáférési szolgáltatókat abban, hogy észszerű forgalomszabályozási intézkedéseket alkalmazzanak. Ahhoz, hogy az intézkedéseket észszerűnek lehessen tekinteni, azoknak átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és arányosnak kell lenniük, és nem kereskedelmi megfontolásokon, hanem a szolgáltatásnak a forgalom meghatározott kategóriái esetében elvárt műszaki minőségére vonatkozó, objektíven különböző követelményeken kell alapulniuk. Az említett intézkedések nem foglalhatják magukban a konkrét tartalmak nyomon követését, és az intézkedéseket nem lehet a szükségesnél hosszabb ideig fenntartani.

Az internet-hozzáférési szolgáltatók nem hozhatnak a második albekezdésben említetteken túlmutató forgalomszabályozási intézkedéseket, és nem tilthatnak le, nem lassíthatnak, nem módosíthatnak, nem korlátozhatnak, nem nyújthatnak gyengébb minőségben és nem különböztethetnek meg hátrányosan bizonyos tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat, illetve azok bizonyos kategóriáit, továbbá nem avatkozhatnak bele konkrét tartalmakba, alkalmazásokba vagy szolgáltatásokba illetve azok bizonyos kategóriába, kivéve, ha ez az alábbiak elérése érdekében szükséges, és akkor is csak az alábbiak eléréséhez szükséges időtartamra:

a)az internet-hozzáférési szolgáltatóra vonatkozó uniós jogalkotási aktusoknak vagy az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jogszabályoknak való megfelelés, vagy az említett uniós jogalkotási aktusokat vagy nemzeti jogszabályokat végrehajtó, az uniós jognak megfelelő intézkedéseknek való megfelelés, ideértve a bírósági végzéseket, illetve a megfelelő hatáskörrel felruházott hatóságok határozatait is;

b)az integritás és biztonság megőrzése a hálózat, a hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatások, valamint a végfelhasználók végberendezései tekintetében;

c)közelgő hálózati torlódás megelőzése, valamint a kivételes vagy ideiglenes hálózati torlódás hatásainak csökkentése, amennyiben biztosított az egyenlő bánásmód a forgalom azonos típusai tekintetében.

(4)A forgalomszabályozási intézkedések keretében személyes adatok kezelése kizárólag a (3) bekezdésben meghatározott célok eléréséhez szükséges mértékben és azokkal arányos módon lehetséges. Az ilyen adatkezelést az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell végezni. A forgalomszabályozási intézkedéseknek továbbá meg kell felelniük a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.

(5)A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók – ideértve az internet-hozzáférési szolgáltatókat, valamint a tartalmak, alkalmazások és szolgáltatások nyújtóit is – szabadon kínálhatnak az internet-hozzáférési szolgáltatásoktól eltérő, bizonyos tartalomra, alkalmazásokra vagy szolgáltatásokra vagy ezek kombinációjára optimalizált szolgáltatásokat, amelyek esetében az optimalizáció szükséges ahhoz, hogy teljesüljenek a meghatározott minőségi szintet igénylő tartalomra, alkalmazásokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó követelmények. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók, ideértve az internet-hozzáférési szolgáltatókat is, csak akkor kínálhatnak ilyen szolgáltatásokat vagy segíthetik elő ilyen szolgáltatások nyújtását, ha a hálózati kapacitás megfelelő e szolgáltatások internet-hozzáférési szolgáltatások mellett történő nyújtására. Az említett szolgáltatások nem vehetők igénybe vagy kínálhatók internet-hozzáférési szolgáltatások helyettesítésére, és nem befolyásolhatják hátrányosan a végfelhasználó rendelkezésére álló internet-hozzáférési szolgáltatások elérhetőségét vagy általános minőségét.

(6)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben részletesen meghatározza az internet-hozzáférési szolgáltatásoktól eltérő, bizonyos tartalomra, alkalmazásokra vagy szolgáltatásokra vagy ezek kombinációjára optimalizált szolgáltatások nyújtására vonatkozó, e cikkben említett feltételeket.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

94. cikk

A nyílt internet-hozzáférés felügyelete és érvényesítése

(1)A nemzeti szabályozó hatóságoknak szorosan nyomon kell követniük és biztosítaniuk kell a 93. cikk betartását, és elő kell mozdítaniuk a megkülönböztetésmentes, a mindenkori technológiai fejlettségi szintnek megfelelő minőségben nyújtott internet-hozzáférési szolgáltatások folyamatos rendelkezésre állását. E célból a nemzeti szabályozó hatóságok a műszaki jellemzőkkel kapcsolatos követelményeket, a szolgáltatásminőségre vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint más megfelelő és szükséges intézkedéseket állapíthatnak meg egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató tekintetében, ideértve az internet-hozzáférési szolgáltatókat is.

(2)A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók, ideértve az internet-hozzáférési szolgáltatókat is, kétévente kötelesek a nemzeti szabályozó hatóságok számára tájékoztatást adni arról, hogy miként tesznek eleget a 93. cikkben foglalt kötelezettségeknek, és különösen arról, hogy miként kezelik hálózatuk kapacitását és forgalmát, valamint meg kell indokolniuk minden alkalmazott forgalomszabályozási intézkedést.

(3)A nemzeti szabályozó hatóságok a (2) bekezdésnek megfelelően kapott információk alapján megosztják a BEREC-cel a nyílt internet-hozzáféréssel kapcsolatos főbb gyakorlataikra és nemzeti megállapításaikra vonatkozó naprakész információkat. A nemzeti szabályozó hatóságoktól kapott információk alapján a BEREC e rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül, majd azt követően kétévente jelentést tesz közzé az Unión belüli nyílt internet-hozzáféréssel kapcsolatos főbb gyakorlatokról és megállapításokról.

(4)A BEREC [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig a Bizottsággal szoros együttműködésben közzéteszi a (2) bekezdés szerint előírt információk összegyűjtéséhez használandó egységes dokumentummintát.

(5)A BEREC az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szoros együttműködésben iránymutatásokat bocsát ki a nemzeti szabályozó hatóságok e cikk szerinti kötelezettségeinek végrehajtására vonatkozóan. Az iránymutatások részletezik továbbá az internet-hozzáférési szolgáltatások releváns szolgáltatásminőségi paramétereit, beleértve a 97. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett nyomonkövetési mechanizmus paramétereit, a fogyatékossággal élő végfelhasználókra vonatkozó paramétereket, az alkalmazandó mérési módszereket, a III. mellékletben előírt információk és a IV. mellékletben előírt közzététel tartalmát és formátumát, valamint a minőségtanúsítási mechanizmusokat. A fogyatékossággal élő végfelhasználókra vonatkozó paramétereknek magukban kell foglalniuk a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatások paramétereit is.

A nemzeti szabályozó hatóságok a szolgáltatás minőségére vonatkozó kötelezettségek érvényesítésekor figyelembe veszik a BEREC iránymutatásait.

6.3.III. CÍM: VÉGFELHASZNÁLÓI JOGOK

6.3.1.I. FEJEZET A fogyasztók jogai

95. cikk

Szerződésekhez kapcsolódó tájékoztatási követelmények

(1)Mielőtt egy fogyasztó szerződést köt vagy bármilyen ennek megfelelő ajánlatot elfogad, a 2011/83/EU irányelv szerinti követelményeken túlmenően az internet-hozzáférési szolgáltatók vagy a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kötelesek a rendelkezésére bocsátani az e rendelet III. mellékletében említett információkat, amennyiben ez a tájékoztatás valamely általuk nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódik.

A tájékoztatást egyértelmű és érthető módon kell megadni a 2011/83/EU irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározott tartós adathordozón, vagy ha a tartós adathordozó útján történő tájékoztatás nem megoldható, a szolgáltatások nyújtói által rendelkezésre bocsátott, könnyen letölthető dokumentum révén. A szolgáltatónak kifejezetten fel kell hívnia a fogyasztók figyelmét a dokumentum elérhetőségére, valamint arra, hogy a dokumentáció, a jövőbeli hivatkozás és a változatlan formában történő megjelenítés céljából fontos letöltenie azt.

A tájékoztatást az (EU) 2019/882 irányelv I. mellékletében foglalt akadálymentesítési követelményekkel összhangban a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára kérésre akadálymentes formátumban is rendelkezésre kell bocsátani.

(2)Az internet-hozzáférési szolgáltatóknak és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak tömör és könnyen olvasható formában a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátaniuk a szerződés-összefoglalót. Az összefoglalóban az (1) bekezdésnek megfelelően meg kell határozni a tájékoztatási követelmények fő elemeit. Az említett fő elemeknek magukban kell foglalniuk az alábbiakat:

a)a szolgáltató neve, címe és elérhetősége, valamint a panaszok benyújtására szolgáló elérhetőség, amennyiben az eltér a szolgáltató elérhetőségétől;

b)valamennyi biztosított szolgáltatás fő jellemzői;

c)az elektronikus hírközlési szolgáltatás aktiválásának ára, illetve minden ismétlődő vagy fogyasztáson alapuló díj, amennyiben a szolgáltatást közvetlen kifizetések ellenében nyújtják;

d)a szerződés időtartama, valamint megújításának és megszüntetésének feltételei;

e)információ arról, hogy a termékek és szolgáltatások milyen mértékben felelnek meg a fogyatékossággal élő végfelhasználók igényeinek;

f)az internet-hozzáférési szolgáltatásokkal összefüggésben a III. melléklet 5. szakaszának d) és e) pontjában előírt információk összefoglalója.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a szolgáltatók által az e bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez használandó szerződésösszefoglaló-mintát.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek hatálya alá tartozó szolgáltatóknak hiánytalanul ki kell tölteniük a szerződésösszefoglaló-mintát az előírt információkkal, és a szerződés-összefoglalót térítésmentesen a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátaniuk, mielőtt a fogyasztó megköti a szerződést vagy bármilyen ennek megfelelő ajánlatot elfogad, a távollevők között kötött szerződések esetében is. Amennyiben objektív technikai okoknál fogva lehetetlen a szerződés-összefoglalót az adott időpontban rendelkezésre bocsátani, akkor azt később indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre kell bocsátani, mielőtt a fogyasztó megköti a szerződést vagy bármilyen ennek megfelelő ajánlatot elfogad.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatásnak a szerződés szerves részévé kell válnia, és az nem módosítható, kivéve ha a szerződő felek erről kifejezetten megállapodnak.

(4)Amennyiben a szolgáltató eleget tett az (1) és (2) bekezdés szerinti tájékoztatási követelményeknek, úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában vagy 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában vagy 6. cikke (1) bekezdésének e) pontjában, 5. cikke (1) bekezdésének f) pontjában, 6. cikke (1) bekezdésének o) pontjában és 6. cikke (1) bekezdésének p) pontjában, valamint 8. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt tájékoztatási követelményeket.

(5)Amennyiben az internet-hozzáférési szolgáltatások vagy a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatások számlázása időalapú vagy adatforgalom-alapú, akkor a szolgáltatóknak fel kell kínálniuk a fogyasztók számára azt a lehetőséget, hogy az említett szolgáltatások mindegyikének használatát és költségét figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék. Ez azzal jár, hogy hozzá kell férniük a díjcsomag részét képező szolgáltatások igénybevételének mértékére vonatkozó aktuális adatokhoz. Ezen belül a szolgáltatóknak értesíteniük kell a fogyasztókat a díjcsomagjukban szereplő fogyasztási határok elérése előtt, ideértve azt is, ha a díjcsomagban foglalt valamely szolgáltatás teljes mértékben felhasználásra került.

(6)A szolgáltatóknak adott esetben díjmentesen fel kell ajánlaniuk a fogyasztóknak az alapszinten részletezett tételes számlákat annak érdekében, hogy a fogyasztók:

a)nyomon követhessék és ellenőrizhessék az internet-hozzáférési szolgáltatások vagy a számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások igénybevételének díját;

b)megfelelően figyelemmel kísérhessék fogyasztásukat és kiadásaikat, és így észszerű mértékű ellenőrzést gyakorolhassanak számláik felett.

Az ilyen tételes számlákon kifejezetten fel kell tüntetni az emelt díjas telefonszámok szolgáltatójának azonosító adatait és a kiszámlázott szolgáltatások időtartamát, kivéve, ha a fogyasztó ezen információk feltüntetésének mellőzését kérte.

A hívó végfelhasználó számára díjmentes hívásokat, beleértve a segélyvonalakra irányuló hívásokat, nem kell feltüntetni a hívó fogyasztó tételes számláján.

A fogyasztóknak joguk van nem tételes számlát kapni. A tételes számlát kapó fogyasztók jogait össze kell egyeztetni a hívó fogyasztók és a hívott fogyasztók magánélethez való jogával, többek között annak biztosítása révén, hogy e fogyasztók számára elegendő számú alternatív, a magánélet védelmét erősítő kommunikációs, illetve fizetési mód álljon rendelkezésre.

(7)A tagállamok nem tarthatnak fenn a nemzeti jogukban és abba nem vezethetnek be olyan fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, amelyek eltérnek e cikktől, ideértve az eltérő szintű védelmet biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezéseket is. Ez nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az (EU) 2018/1972 irányelv alapján további eszközökre vonatkozó rendelkezéseket tartsanak fenn.

96. cikk

Átláthatóság

(1)Amennyiben az internet-hozzáférési szolgáltatók vagy a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók feltételekhez kötik e szolgáltatások fogyasztóknak való nyújtását, közzéteszik az e rendelet IV. mellékletében említett információkat, mégpedig világos, átfogó és géppel olvasható módon, a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára pedig akadálymentes formátumban, összhangban az (EU) 2019/882 irányelv I. mellékletében foglalt akadálymentességi követelményekkel. Ezeket az információkat rendszeresen frissíteni kell.

(2)A tagállamok nem tarthatnak fenn a nemzeti jogukban és abba nem vezethetnek be a végfelhasználók védelmével kapcsolatos olyan rendelkezéseket, amelyek eltérnek e cikktől, ideértve az eltérő szintű védelmet biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezéseket is.

97. cikk

A szerződések időtartama és megszüntetése

(1)A szerződés megszüntetésére vonatkozó feltételek és eljárások nem tarthatják vissza a fogyasztókat a szolgáltatóváltástól. A fogyasztók és a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásoktól és a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásoktól eltérő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói közötti szerződések kötelező időtartama nem haladhatja meg a 24 hónapot. Ez nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy olyan rendelkezéseket tartsanak fenn, amelyek értelmében a szerződések kötelező maximális időtartama ennél rövidebb is lehet.

E bekezdés nem vonatkozik az olyan részletfizetési szerződések időtartamára, amelyek esetében a fogyasztó egy külön szerződésben vállalta, hogy kizárólag a fizikai összeköttetés létrehozását részletekben fizeti, különösen a gigabites hálózatokkal való összeköttetés esetén. A fizikai összeköttetés kiépítésére vonatkozó részletfizetési szerződés nem terjedhet ki a végberendezésre, például az útvonalválasztóra vagy a modemre, és nem akadályozhatja a fogyasztókat a (2)–(6) bekezdés szerinti jogaik gyakorlásában.

(2)Amennyiben egy szerződés vagy valamely nemzeti jogszabály a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásoktól és a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó, meghatározott időre szóló szerződések automatikus meghosszabbításáról rendelkezik, a fogyasztók ezen meghosszabbítás után bármikor jogosultak díjmentesen, legfeljebb egy hónapos felmondási idővel megszüntetni a szerződést, kivéve a felmondási idő alatt igénybe vett szolgáltatásnyújtás díjait. A szerződés automatikus meghosszabbítása előtt a szolgáltatóknak egyértelműen és időben, tartós adathordozón tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a szerződés kötelező időtartamának lejártáról és a szerződés megszüntetésének lehetséges módjairól. A szolgáltató továbbá ezzel egyidejűleg köteles tájékoztatni a fogyasztókat a szolgáltatásai tekintetében legkedvezőbb díjszabásról.

(3)A fogyasztók számára biztosítani kell a jogot arra, hogy további díjaktól mentesen megszüntessék szerződésüket, amint a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásoktól eltérő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtója által javasolt szerződéses feltételek módosításáról értesülnek, kivéve, ha a javasolt változások kizárólag a fogyasztók javát szolgálják, vagy pusztán adminisztratív jellegűek és nem érintik hátrányosan a fogyasztót, vagy ha azokat uniós vagy nemzeti jog közvetlenül írja elő.

A szolgáltatóknak a szerződéses feltételek bármely változásáról legalább egy hónappal korábban értesíteniük kell a fogyasztókat, és egyidejűleg arról is tájékoztatniuk kell őket, hogy ha nem fogadják el az új feltételeket, jogukban áll további díjfizetés nélkül megszüntetni a szerződést. A szerződés megszüntetésére vonatkozó jog az értesítést követő egy hónapon belül gyakorolható. Az értesítésnek egyértelműnek és érthetőnek kell lennie, és azt tartós adathordozón kell rögzíteni.

(4)Az internet-hozzáférési szolgáltatástól és a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatástól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatás tényleges teljesítménye és a szerződésben megjelölt teljesítmény közötti jelentős, folyamatos vagy gyakran ismétlődő eltérés feljogosítja a fogyasztót arra, hogy éljen a nemzeti jog által számára biztosított jogorvoslati lehetőségekkel, ideértve a szerződés díjmentes felmondásához való jogot is.

Az internet-hozzáférési szolgáltatás esetében az annak sebességét vagy más szolgáltatásminőségi paraméterét érintő, a tényleges teljesítmény és az internet-hozzáférési szolgáltató által a III. melléklet 5. szakaszának a)–d) pontjával összhangban megadott teljesítmény közötti jelentős, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő eltérés – amennyiben az eltérés tényét a 94. cikk (5) bekezdésében említett BEREC-iránymutatásokban meghatározott és a nemzeti szabályozó hatóság által tanúsított nyomonkövetési mechanizmus keretében állapították meg – hibás teljesítésnek minősül a nemzeti jogszabályok által a fogyasztó számára biztosított jogorvoslati lehetőségek igénybevétele szempontjából.

(5)Ha e rendelet, illetve az uniós jog vagy a nemzeti jog egyéb rendelkezései szerint a fogyasztó jogosult felmondani valamely számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatástól eltérő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződését az elfogadott szerződéses időtartam lejárta előtt, a fogyasztónak az általa megtartott, kedvezményesen biztosított végberendezéshez kapcsolódókon felül nem lehet más kompenzációs kötelezettsége.

Ha a fogyasztó úgy dönt, hogy megtartja a szerződés megkötésekor a szerződéssel együtt kedvezményesen biztosított végberendezést, a fogyasztó által fizetendő bármely kompenzáció összege nem haladhatja meg a végberendezésnek a szerződés megkötésekor megállapított időarányos maradványértéke és a szolgáltatási díjnak a szerződés lejáratáig fennmaradó része közül az alacsonyabb összeget.

A szolgáltatónak legkésőbb a kompenzáció kifizetésekor díjmentesen meg kell szüntetnie minden, a végberendezés más hálózatokon való használatára vonatkozó feltételt.

(6)A tagállamok nem tarthatnak fenn a nemzeti jogukban és abba nem vezethetnek be a végfelhasználók védelmével kapcsolatos olyan rendelkezéseket, amelyek eltérnek e cikktől, ideértve az eltérő szintű védelmet biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezéseket is. Ez nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket tartsanak fenn.

98. cikk

Csomagajánlatok

(1)Amennyiben a fogyasztónak kínált szolgáltatáscsomag vagy szolgáltatásokból és végberendezésből álló csomag tartalmaz legalább egy internet-hozzáférési szolgáltatást vagy egy nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást, a csomag minden elemére alkalmazni kell a 95. cikk (2) bekezdését, a 96. cikk (1) bekezdését, a 97. cikket és a 100. cikk (1) bekezdését, ideértve e rendelkezések azon elemekre történő értelemszerű alkalmazását is, amelyek egyébként nem tartoznának a hatályuk alá.

(2)Amennyiben a fogyasztó az uniós jogszabályok vagy az uniós jogszabályokkal összhangban lévő nemzeti jogszabályok alapján a szerződés megszegése vagy a szolgáltatás elmulasztása esetén jogosult a szerződésben rögzített időtartam lejárta előtt felmondani a csomag bármely elemét az (1) bekezdéssel összhangban, a fogyasztó a csomag valamennyi elemére vonatkozóan jogosult a szerződést felmondani.

(3)A már érvényben lévő, további szolgáltatásokkal vagy végberendezésekkel bővített szerződés eredeti időtartama nem hosszabbodik meg az olyan további szolgáltatások vagy végberendezések előfizetése nyomán, amelyet ugyanaz az internet-hozzáférési szolgáltatást vagy nyilvánosan elérhető számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató nyújt vagy forgalmaz, kivéve, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten beleegyezését adja akkor, amikor előfizet a további szolgáltatásokra vagy végberendezésekre.

(4)A tagállamok nem tarthatnak fenn a nemzeti jogukban és abba nem vezethetnek be a végfelhasználók védelmével kapcsolatos olyan rendelkezéseket, amelyek eltérnek e cikktől, ideértve az eltérő szintű védelmet biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezéseket is.

99. cikk

A mikrovállalkozások, a kis- és középvállalkozások és a nonprofit szervezetek jogai

A 95. cikk, a 97. cikk (1) bekezdése, a 98. cikk (1) bekezdése és a 98. cikk (3) bekezdése azokra a végfelhasználókra is alkalmazandó, amelyek mikrovállalkozások vagy nonprofit szervezetek, kivéve, ha kifejezetten beleegyeztek abba, hogy lemondanak az említett rendelkezésekben meghatározott minden jogról vagy azok egy részéről. A 97. cikk (2) bekezdése, a 97. cikk (3) bekezdése és a 97. cikk (5) bekezdése azokra a végfelhasználókra is alkalmazandó, amelyek mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások vagy nonprofit szervezetek, kivéve, ha kifejezetten beleegyeztek abba, hogy lemondanak az említett rendelkezésekben meghatározott minden jogról vagy azok egy részéről.

6.3.2.II. FEJEZET: A végfelhasználók jogai

100. cikk

Szolgáltatóváltás és számhordozhatóság

(1)Internet-hozzáférési szolgáltatók váltása esetén az érintett szolgáltatóknak a váltási folyamat előtt és alatt megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a végfelhasználónak, és gondoskodniuk kell az internet-hozzáférési szolgáltatás folytonosságáról, kivéve, ha ez műszakilag nem megvalósítható. A végfelhasználót átvevő szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a lehető leghamarabb, a végfelhasználóval való kifejezett megállapodás szerinti napon és időkereten belül aktiválja az internet-hozzáférési szolgáltatást. A végfelhasználót átadó szolgáltatónak mindaddig ugyanolyan feltételekkel kell nyújtania az internet-hozzáférési szolgáltatását, amíg az átvevő szolgáltató nem aktiválja az internet-hozzáférési szolgáltatásait. A szolgáltatóváltás miatti szolgáltatáskiesés időtartama nem haladhatja meg az egy munkanapot.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatóváltás folyamata hatékony és egyszerű legyen a végfelhasználó számára.

(2)A nemzeti számozási tervben szereplő hívószámokkal rendelkező olyan végfelhasználók, akik ezt kérik, jogosultak arra, hogy hívószámaikat a szolgáltatást nyújtó vállalkozástól függetlenül megtartsák. Ezt a jogot a következőkképpen kell alkalmazni: 

a)földrajzi számok esetén egy konkrét földrajzi helyen;

b)nem földrajzi számok esetén bármely földrajzi helyen. 

Az első albekezdésben meghatározott jogot a helyhez kötött szolgáltatásokat nyújtó hálózatok és a mobilhálózatok közötti számhordozásra nem kell alkalmazni.

(3)Amennyiben egy végfelhasználó felmondja a szerződést, a felmondás időpontját követően legalább egy hónapig jogosult átvinni egy nemzeti számozási tervben szereplő számot ugyanahhoz vagy egy másik szolgáltatóhoz, kivéve, ha erről a jogáról lemond.

(4)A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a számhordozhatóság garantálása tekintetében a szolgáltatók által egymás irányában alkalmazott árképzés költségalapú legyen, és hogy a végfelhasználóknak ne számlázzanak ki közvetlen díjakat.

(5)A számok hordozását és ezt követő aktiválását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni, a végfelhasználóval való kifejezett megállapodás szerinti időpontokban. Azon végfelhasználók számát, akik megállapodást kötöttek számuk új szolgáltatókhoz történő hordozásáról, a végfelhasználóval való megállapodás szerinti időpontot követő egy munkanapon belül aktiválni kell. A számhordozási folyamat sikertelensége esetén a végfelhasználót átadó szolgáltatónak reaktiválnia kell a végfelhasználó számát és a kapcsolódó szolgáltatásokat mindaddig, amíg a számhordozás eredményesen megtörténik. A végfelhasználót átadó szolgáltatónak ugyanolyan feltételekkel kell nyújtania szolgáltatásait mindaddig, amíg az átvevő szolgáltató nem aktiválja szolgáltatásait. A szolgáltatóváltás és a számhordozás folyamata során bekövetkező szolgáltatáskiesés időtartama semmi esetre sem haladhatja meg az egy munkanapot. Azoknak az üzemeltetőknek, akiknek a hozzáférési hálózatait vagy eszközeit vagy a végfelhasználót átadó szolgáltató, vagy a végfelhasználót átvevő szolgáltató, vagy mindkettő használja, gondoskodniuk kell arról, hogy ne forduljon elő olyan szolgáltatáskiesés, amely késleltetné a szolgáltatóváltás és a számhordozás folyamatát.

(6)Az (1) és az (5) bekezdés szerinti szolgáltatóváltási és számhordozási folyamatot a végfelhasználót átvevő szolgáltatónak kell irányítania, és abban mind az átvevő, mind pedig az átadó szolgáltatónak jóhiszeműen együtt kell működnie. Nem késleltethetik és nem akadályozhatják a szolgáltatóváltás és a számhordozás folyamatát, és nem vihetnek át számokat, továbbá nem adhatnak át végfelhasználókat azok kifejezett hozzájárulása nélkül. A végfelhasználók átadó szolgáltatóval kötött szerződései a szolgáltatóváltási folyamat lezárultával automatikusan megszűnnek.

A BEREC-nek az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően, a Bizottsággal szorosan együttműködve [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig iránymutatásokat kell elfogadnia, amelyekben meghatározza a szolgáltatóváltás és a számhordozás folyamatának részleteit, figyelembe véve a műszaki megvalósíthatóságot és a szolgáltatások folyamatosságának fontosságát a végfelhasználó számára. Az iránymutatásoknak részletezniük kell azt is, hogy a szolgáltatók milyen kompenzációs eljárást alkalmaznak a végfelhasználókkal szemben a számhordozással és a szolgáltatóváltással kapcsolatos késedelem vagy visszaélés, továbbá elmulasztott karbantartási és beszerelési időpontok esetére, illetve arra az esetre, ha a szolgáltató nem teljesíti az e cikkben meghatározott kötelezettségeit. A nemzeti szabályozó hatóságok a BEREC-iránymutatások figyelembevételével alakítják ki a szolgáltatóváltás és a számhordozás folyamatának részleteit. Ez magában foglalja azon követelmény megállapítását, hogy amennyiben ez műszakilag megvalósítható, a számhordozást távoli konfigurációban végezzék el, kivéve, ha a végfelhasználó másként kéri.

A nemzeti szabályozó hatóságok olyan célravezető intézkedéseket is hoznak, amelyekkel biztosítják, hogy a végfelhasználók megfelelő tájékoztatásban és védelemben részesüljenek a szolgáltatóváltási és számhordozási folyamatok során, továbbá megakadályozzák, hogy hozzájárulásuk nélkül más szolgáltatóhoz kerüljenek.

Az átadó szolgáltatók az előre fizetett szolgáltatásokat használó fogyasztóknak kérésre minden fennmaradó jóváírást visszatérítenek. A visszatérítés csak akkor lehet díjköteles, ha ezt a szerződés rögzítette. E díjnak arányosnak és összemérhetőnek kell lennie az átadó szolgáltatónál a visszatérítés nyújtása során jelentkező tényleges költségekkel.

(7)A tagállamok nem tarthatnak fenn a nemzeti jogukban és abba nem vezethetnek be a végfelhasználók védelmével kapcsolatos olyan rendelkezéseket, amelyek eltérnek e cikktől, ideértve az eltérő szintű védelmet biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezéseket is. Ez nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy szabályokat fogadjanak el vagy tartsanak fenn a végfelhasználók szolgáltatóik általi kártalanítására vonatkozóan abban az esetben, ha a szolgáltató nem teljesíti az e cikkben meghatározott kötelezettségeket, valamint a számhordozással és a szolgáltatóváltással kapcsolatos késedelem vagy visszaélés, továbbá elmulasztott karbantartási és beszerelési időpontok esetén.

101. cikk

Egyes mikrovállalkozások mentessége

E cím – a 102. cikk kivételével – nem alkalmazandó a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozásokra, kivéve, ha egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatásokat is nyújtanak.

A szerződés megkötése előtt az ilyen mentességben részesülő mikrovállalkozásnak tájékoztatnia kell a végfelhasználókat az első bekezdés szerinti mentességről.

102. cikk

Megkülönböztetésmentesség

Az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a végfelhasználóik számára nem írhatnak elő eltérő követelményeket vagy az érintett hálózatokhoz, illetve szolgáltatásokhoz való eltérő általános hozzáférési feltételeket, sem pedig az azok használatára vonatkozó eltérő általános feltételeket, kivéve abban az esetben, ha ez az uniós jog keretein belül alátámasztható.

6.3.3.III. FEJEZET: A végfelhasználóknak nyújtott eszközök és funkciók

103. cikk

A végfelhasználók védelme a csalárd tevékenységekkel szemben

(1)Az internet-hozzáférési szolgáltatóknak és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak együtt kell működniük az illetékes nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy hatékony intézkedéseket határozzanak meg az említett szolgáltatások igénybevételével elkövetett, végfelhasználókat érintő csalárd tevékenységek megelőzésére, biztosítva ugyanakkor a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak való teljes körű megfelelést.

(2)Az ODN információkat gyűjt a nemzeti szabályozó hatóságoktól vagy egyéb illetékes nemzeti hatóságoktól, az érintett európai és globális szervezetektől és érdekelt felektől, köztük az EUROPOL-tól és az ENISA-tól az (1) bekezdésben említett szolgáltatások igénybevételével elkövetett csalárd tevékenységekről, különösen azokról, amelyek határokon átnyúló jellegűek.

(3)A BEREC az Európai Adatvédelmi Testülettel és az ENISA-val folytatott konzultációt követően iránymutatásokat ad ki azokról a technikai és jogi intézkedésekről, amelyek hatékonyan megvédhetik a végfelhasználókat a csalárd tevékenységektől az Unióban, különös tekintettel azokra az intézkedésekre, amelyek a nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy az illetékes hatóságoknak a számok és szolgáltatások letiltására vonatkozó, az 52. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazására támaszkodnak. Az első ilyen BEREC-iránymutatásokat [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig kell elfogadni. A BEREC szükség esetén, de elfogadásukat követően legalább kétévente aktualizálja az iránymutatásokat.

(4)Az illetékes nemzeti hatóságok a (3) bekezdés alapján kiadott iránymutatásokat figyelembe véve intézkedéseket fogadnak el az (1) bekezdésben említett szolgáltatások igénybevételével elkövetett csalárd tevékenységek megelőzésére.

(5)A Bizottság a 198. cikknek megfelelően az e cikk (3) bekezdését kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az Unión belüli csalásmegelőző intézkedések hatékonyságának, összehangolásának és egymást kiegészítő jellegének biztosításához szükséges intézkedésekre vonatkozóan.

104. cikk

Eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonal és gyermeksegélyvonal

(1)A számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak díjmentes hozzáférést kell biztosítaniuk a végfelhasználók, köztük a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára az eltűnt gyermekek bejelentésére szolgáló forróvonalat működtető szolgálathoz. Az Unión belüli utazásaik során a végfelhasználók díjmentesen hozzáférhetnek a meglátogatott ország szolgáltatásához. A forróvonal hívószáma „116000”.

(2)A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy azon hatóság vagy vállalkozás, amelynek a 116000-ás hívószámot kiutalták, elegendő erőforrást fordítson a forróvonal működtetésére.

(3)A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a végfelhasználók megfelelő tájékoztatást kapjanak a 116000-ás és adott esetben a 116111-es hívószámokon nyújtott szolgáltatások létezéséről és igénybevételének lehetőségéről.

105. cikk

Közérdekű tájékoztatás nyújtása

Az internet-hozzáférési szolgáltatásokat vagy nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak térítésmentesen – és adott esetben a végfelhasználókkal való kommunikáció céljára alkalmazott szokásos módon – közérdekű tájékoztatást kell nyújtaniuk meglévő és új végfelhasználóiknak. A közérdekű tájékoztatást az illetékes hatóságoknak kell biztosítaniuk szabványosított formátumban, és annak legalább a következőkre ki kell terjednie:

a)az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatások azon formái, amelyeket jogellenes tevékenységben való részvétel vagy káros tartalmak terjesztése céljából alkalmaznak, különösen a használat azon formái, amelyek sérthetik mások jogait és szabadságait, a személyes adatok védelméhez való jogot, a szerzői jogokat és a kapcsolódó jogokat;

b)az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatások használata során a személyes biztonságot, a magánéletet és a személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelmet szolgáló eszközök, beleértve az e szolgáltatások igénybevételével elkövetett csalárd tevékenységekkel szembeni védelmet is.

106. cikk

Segélyhívási célú kommunikáció és az egységes európai segélyhívószám

(1)A nyilvánosan elérhető számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak a tagállam által előírt segélyhívási célú kommunikáción keresztül hozzáférést kell biztosítaniuk a végfelhasználók számára a készenléti segélyszolgálatokhoz. Az említett segélyhívási célú kommunikációt díjmentesen és bármilyen fizetőeszköz igénybevétele nélkül kell biztosítani, többek között a 112-es egységes európai segélyhívószám és a tagállamok által meghatározott bármely nemzeti segélyhívószám használatával.

A segélyhívási célú kommunikációt nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy a közbiztonsági válaszpontok díjmentesen vissza tudják hívni a segélyhívási célú kommunikációt kezdeményező végfelhasználókat, vagy ugyanazon személyközi hírközlési szolgáltatás igénybevételével kezdeményezhessenek személyközi kommunikációt, mint amelyen velük kapcsolatba léptek, és amennyiben ez gazdaságilag nem megvalósítható, olyan kiskereskedelmi áron, amely nem haladja meg a közbiztonsági válaszpontnak szolgáltatást nyújtó szolgáltató belföldi kiskereskedelmi árát.

A tagállamok előírhatják, hogy a készenléti segélyszolgálatokhoz számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokból indított segélyhívási célú kommunikáció révén lehessen hozzáférni, amennyiben a közbiztonsági válaszpontok nemzeti rendszere lehetővé teszi a hívások illetékes közbiztonsági válaszponthoz történő továbbirányítását és a hívó helyére vonatkozó információk fogadását.

A nyilvánosan nem elérhető, de a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokra irányuló hívásokat lehetővé tevő elektronikus hírközlési szolgáltatók a 112-es egységes európai segélyhívószám használatával biztosítják a készenléti segélyszolgálatokhoz való hozzáférést, amennyiben nem áll rendelkezésre alternatív és könnyű hozzáférés a készenléti segélyszolgálatokhoz.

(2)A tagállamok legkésőbb 24 hónappal a (8) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően biztosítják, hogy a végfelhasználók a 910/2014/EU rendelet alapján kibocsátott európai digitális személyiadat-tárcákkal összekapcsolt mobilalkalmazáson keresztül kezdeményezhessenek segélyhívási célú kommunikációt.

(3)Az (1) bekezdésben említett személyközi elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak végre kell hajtaniuk azokat a technikai és szervezeti intézkedéseket, amelyek biztosítják a hatékony segélyhívási célú kommunikációt végfelhasználóik számára az Unión belüli utazásaik során.

(4)A személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a közbiztonsági válaszpontok nemzeti rendszerei biztosítják, hogy a segélyhívási célú kommunikációt és a hívó helyére vonatkozó információkat haladéktalanul továbbítsák az illetékes közbiztonsági válaszponthoz. A közbiztonsági válaszpontok nemzeti szervezetei biztosítják, hogy minden segélyhívási célú kommunikációt – beleértve a 112-es egységes európai segélyhívószám használatával indítottakat is – megfelelően fogadjanak és bonyolítsanak le.

(5)Az (1) bekezdésben említett szolgáltatók biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók készenléti segélyszolgálatokhoz való hozzáférése segélyhívási célú kommunikáción keresztül elérhető legyen, és egyenértékű legyen más végfelhasználókéval, többek között az (EU) 2019/882 irányelvnek való megfelelés révén.

A fogyatékossággal élő végfelhasználók számára a készenléti segélyszolgálatok segélyhívási célú kommunikáció útján való elérési módjainak előírásakor a tagállamok – a műszaki megvalósíthatóságtól is függően – biztosítják az alábbi funkcionális egyenértékűségi követelmények teljesülését:

a)a segélyhívási célú kommunikáció kétirányú interaktív kommunikációt tesz lehetővé a fogyatékossággal élő végfelhasználó és a közbiztonsági válaszpont között;

b)a segélyhívási célú kommunikáció zökkenőmentesen, előzetes regisztráció nélkül elérhető az Unión belül utazó, fogyatékossággal élő végfelhasználók számára;

c)a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára a segélyhívási célú kommunikációt ingyenesen biztosítják;

d)a segélyhívási célú kommunikációt haladéktalanul az illetékes közbiztonsági válaszponthoz irányítják, amely képesítéssel és felszereléssel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően megválaszolja és feldolgozza a fogyatékossággal élő végfelhasználók segélyhívási célú kommunikációját;

e)a hívó helyére vonatkozó információ pontosságának és megbízhatóságának szintje a fogyatékossággal élő végfelhasználók segélyhívási célú kommunikációja esetében a többi végfelhasználó segélyhívásaival egyenértékű;

f)a hozzáférési módok kialakításának vagy tudatosságnövelő intézkedéseknek köszönhetően lehetővé kell tenni, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók legalább olyan mértékben tisztában legyenek azzal, hogy segélyhívási célú kommunikáció útján miként érhetik el a készenléti segélyszolgálatokat, mint amilyen mértékben a többi végfelhasználó tisztában van azzal, hogy miként érheti el a 112-es segélyhívószámra irányuló segélyhívásokat.

(6)A segélyhívási célú kommunikációt nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy a hívó helyére vonatkozó információ a segélyhívási célú kommunikáció létrejötte után haladéktalanul az illetékes közbiztonsági válaszpont rendelkezésére álljon. Ez magában foglalja a hálózatalapú helymeghatározási információkat és – amennyiben a rádióberendezés továbbítás céljából rendelkezésre bocsátja – a hívó helyére vonatkozó, készülékalapú információkat is. A segélyhívási célú kommunikációt nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy a hívó helyére vonatkozó információ megállapítása és közbiztonsági válaszponthoz való továbbítása díjmentes legyen a végfelhasználó számára a 112-es egységes európai segélyhívószámra irányuló minden segélyhívási célú kommunikáció tekintetében. A közbiztonsági válaszpontok nemzeti szervezetei biztosítják, hogy rendelkezésre álljanak a hívó helyére vonatkozó információ fogadásához és feldolgozásához szükséges technikai és szervezeti intézkedések. A tagállamok ezeket a kötelezettségeket a nemzeti segélyhívószámokra érkező segélyhívási célú kommunikációra is kiterjeszthetik.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy a végfelhasználók – beleértve a barangolást végző végfelhasználókat is – és a fogyatékossággal élő végfelhasználók megfelelő tájékoztatást kapjanak arról, hogy segélyhívási célú kommunikáció útján miként érhetik el a készenléti segélyszolgálatokat, többek között a 112-es egységes európai segélyhívószám használatával, valamint hogy melyek a fogyatékossággal élő végfelhasználók hozzáférésének eszközei. Ezt az információt hozzáférhető formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, a fogyatékosságok különböző típusainak megfelelően, az (EU) 2019/882 irányelv I. mellékletében meghatározott akadálymentesítési követelményekkel összhangban. A Bizottság támogatja és kiegészíti a tagállami intézkedéseket.

(8)A Bizottság a 198. cikknek megfelelően az e cikk (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdését kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja az Unión belüli hatékony segélyhívási célú kommunikáció biztosításához szükséges intézkedéseket az olyan műszaki előírások tekintetében, amelyek lehetővé teszik az európai digitális személyiadat-tárcákkal összekapcsolt mobilalkalmazáson keresztüli segélyhívási célú kommunikáció kezdeményezését, a hívó helyére vonatkozó információval kapcsolatos megoldásokat, a hívó helyére vonatkozó harmonizált európai kritériumokat, a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférését és a hívások illetékes közbiztonsági válaszponthoz történő továbbirányítását.

(9)A tagállamok jelentik az ODN-nek a saját közbiztonsági válaszpontjaik rendszereivel való kapcsolatfelvételhez szükséges E.164-es számokat. A BEREC az ODN segítségével adatbázist hoz létre és tart fenn azokról a számokról, amelyeket az adott tagállam közbiztonsági válaszpontjainak rendszerei használnak arra, hogy kapcsolatba lépjenek egymással az egyes tagállamok között.

107. cikk

Lakossági riasztások továbbítása

(1)A mobil számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam által előírt technológián keresztül továbbítják a lakossági riasztásokat az érintett végfelhasználóknak azokon a földrajzi területeken, amelyeket a riasztási időszak alatt azonnali vagy kialakulóban levő jelentős vészhelyzetek és katasztrófák potenciálisan érinthetnek, az illetékes hatóságok által meghatározottak szerint.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja a lakossági riasztásoknak a 910/2014/EU rendelet alapján kibocsátott európai digitális személyiadat-tárcákkal összekapcsolt mobilalkalmazáson keresztül valamennyi érintett végfelhasználó, köztük a barangolást végző végfelhasználók számára történő továbbítására vonatkozó műszaki előírásokat. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 199. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy egy évvel az e cikk (3) bekezdése alapján elfogadott első végrehajtási jogi aktus után a lakossági riasztásokat a 910/2014/EU rendelet alapján kibocsátott európai digitális személyiadat-tárcákkal összekapcsolt mobilalkalmazáson keresztül is továbbítsák valamennyi érintett végfelhasználónak.

108. cikk

A hívóvonal-, a hívottvonal- és a kezdeményezőazonosítás kijelzése és korlátozása

(1)A nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat, a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat és az internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók biztosítják a hívóvonal-azonosítást vagy kezdeményezőazonosítást.

Biztosítaniuk kell, hogy a kezdeményező fél egyszerű eszközökkel és díjmentesen, kommunikációnként megakadályozhassa a hívó vonal kijelzését vagy a kezdeményező azonosítását azon a ponton, ahol véget ér a hangkommunikáció.

(2)A hálózatot üzemeltető vagy a szolgáltatást nyújtó szolgáltató biztosítja, hogy a fogadó fél e funkció észszerű használata céljából egyszerűen és ingyenesen képes legyen megakadályozni a bejövő hívások hívóvonal-azonosításának vagy kezdeményezőazonosításának kijelzését.

(3)A hangkommunikáció létrejötte és a hívóvonal- vagy kezdeményezőazonosítás kijelzését megelőzően a szolgáltató biztosítja, hogy a fogadó fél egyszerűen és ingyenesen visszautasíthassa a bejövő hangkommunikációt, amennyiben a kezdeményező fél élt az (1) bekezdésben biztosított jogával.

(4)Amennyiben a szolgáltató felkínálja a hívottvonal-azonosítás kijelzését, biztosítja, hogy a fogadó fél egyszerűen és ingyenesen képes legyen megakadályozni azon hívott vonal azonosításának a kijelzését, amelyhez a hívó végfelhasználó kapcsolódik.

(5)Az (1) bekezdés első albekezdése az Unióból származó, harmadik országokba irányuló hangkommunikációra is alkalmazandó. Az (1) bekezdés második albekezdése, valamint a (2), a (3) és a (4) bekezdés a harmadik országokból érkező hangkommunikációra is alkalmazandó.

(6)A hívóvonal- vagy hívottvonal-azonosítás vagy a kezdeményezőazonosítás kijelzése esetén a nyilvánosan elérhető internet-hozzáférési vagy személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tájékoztatják a nyilvánosságot erről, valamint az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és (2)–(4) bekezdésében meghatározott jogokról és a 109. cikk szerinti kivételekről.

109. cikk

A rossz szándékú vagy zaklató kommunikáció és a segélyhívási célú kommunikáció nyomon követésére vonatkozó kivételek

(1)A nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók ideiglenesen felülbírálhatják a hívó vagy a kezdeményező fél azon jogát, hogy ne jelenítse meg a 108. cikk (2) bekezdésében említett hívóvonal-azonosítást vagy kezdeményezőazonosítást annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok vagy a végfelhasználók a hatóságokhoz benyújtott panasz alapján nyomon követhessék a rossz szándékú vagy zaklató kommunikációt.

(2)A 108. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatóknak felül kell bírálniuk a hívóvonal- vagy kezdeményezőazonosítás megakadályozását, és fel kell dolgozniuk a kezdeményező fél helymeghatározó adatait azzal a céllal, hogy ezeket az információkat a 106. cikk (6) bekezdésével összhangban az illetékes közbiztonsági válaszpont rendelkezésére bocsássák.

110. cikk

Automatikus hívásátirányítás és automatizált hívórendszerek

(1)A nyilvánosan elérhető számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak a legkorszerűbb intézkedéseket kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a hívott végfelhasználó kérésére korlátozzák a rossz szándékú vagy zaklató hívások fogadását azáltal, hogy díjmentesen biztosítják a következő lehetőségeket:

a)a meghatározott számokról vagy névtelen forrásokból érkező hívások letiltása, amennyiben ez műszakilag kivitelezhető;

b)a harmadik fél által a végfelhasználó végberendezésére kezdeményezett automatikus hívásátirányítás letiltása.

(2)Azok a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, akik automatizált hívórendszereket kínálnak, nem akadályozhatják meg a hívóvonal- vagy kezdeményezőazonosítás hívóvonalon vagy a fogadó fél számára történő kijelzésének jogát, és fel kell tüntetniük személyazonosságukat vagy azt a számot, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük.

111. cikk

Egyenértékű hozzáférés és választék a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére

(1)A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók:

a)azonos színvonalú elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz férhessenek hozzá, mint a végfelhasználók többsége, ideértve a 95. cikknek megfelelően nyújtott vonatkozó szerződéses információkat is;

b)a végfelhasználók többsége által elérhető vállalkozások és szolgáltatások közül választhassanak.

Az illetékes hatóságok meghatározzák a szolgáltatók által e célból teljesítendő követelményeket.

(2)Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések meghozatala során az illetékes hatóságok ösztönzik a 187. cikkben meghatározott megfelelő szabványok vagy előírások betartását.

112. cikk

Az autórádió-, és a fogyasztói rádió-vevőkészülék, valamint a fogyasztói digitális televíziókészülékek interoperabilitása

(1)Az autórádió-vevőkészülékeknek és a fogyasztói digitális televíziókészülékeknek az V. melléklettel összhangban interoperábilisnak kell lenniük.

(2)Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy intézkedéseket fogadnak el más fogyasztói rádió-vevőkészülékek interoperabilitásának biztosítása érdekében, ezek az intézkedések nem alkalmazandók azokra a termékekre, amelyekben a rádió-vevőkészülék csupán kiegészítő jellegű, mint például az okostelefonokban, valamint a rádióamatőrök által használt berendezésekre sem.

(3)A digitális televíziós szolgáltatások nyújtói lehetőség szerint biztosítják, hogy a végfelhasználóik számára általuk biztosított digitális televíziókészülékek interoperábilisak legyenek, tehát amennyiben ez műszakilag kivitelezhető, a digitális televíziókészülékek más digitális televíziós szolgáltatónál is használhatók legyenek.

A 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 82 5. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, a végfelhasználóknak a szerződés megszűnésekor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy költségmentes és egyszerű eljárással visszaszolgáltassák a digitális televíziókészülékeket, kivéve, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy az adott digitális televíziókészülék teljeskörűen interoperábilis más szolgáltatók – köztük a végfelhasználó által választott új szolgáltató – digitális televíziós szolgáltatásaival.

Az olyan digitális televíziókészülék, amely megfelel azon harmonizált szabványoknak vagy azon szabványok részeinek, amelyekre való hivatkozásokat közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, úgy tekintendő, hogy teljesíti az érintett szabványok vagy azok részei alapján az interoperabilitásra vonatkozóan a második albekezdésben meghatározott követelményeket.

113. cikk

Továbbítási kötelezettség

(1)A tagállamok meghatározott rádió- és televíziócsatornák műsorainak továbbítására és a kapcsolódó kiegészítő – különösen a fogyatékossággal élő végfelhasználók megfelelő hozzáférését biztosító – hozzáférhetőségi szolgáltatások és a csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat és elektronikus műsortájékoztatókat támogató adatok továbbítására vonatkozóan észszerű továbbítási kötelezettségeket írhatnak elő a területükön lévő, a nyilvánosság számára rádió- vagy televízió-műsorok terjesztésére szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára abban az esetben, ha az ilyen hálózatok és szolgáltatások végfelhasználóinak jelentős hányada ezeket a hálózatokat használja a rádió- és televízió-műsorok vételének fő eszközeként. Ilyen kötelezettségek csak abban az esetben írhatók elő, ha az egyes tagállamok által egyértelműen meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükségesek, továbbá arányosak és átláthatók.

(2)A tagállamok felülvizsgálják az (1) bekezdésben említett kötelezettségeket, amennyiben a nemzeti piaci feltételekben jelentős változás következik be, vagy ha az (1) bekezdésben említett közérdekű célok megváltoznak.

(3)Sem e cikk (1) bekezdése, sem a 65. cikk (2) bekezdése nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy az e cikkel összhangban tett intézkedések tekintetében szükség szerint megfelelő díjazást határozzanak meg, amennyiben ugyanakkor biztosítják, hogy – hasonló körülmények mellett – az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között nem alkalmaznak megkülönböztetést. Amennyiben díjazásról rendelkeznek, a tagállamok egyértelműen meghatározzák a nemzeti jogban a díjazási kötelezettséget, ennek keretében adott esetben az ilyen díjazás kiszámításának kritériumait is. A tagállamok biztosítják, hogy ezt arányos és átlátható módon alkalmazzák.

114. cikk

A IV., V. és VI. melléklet kiigazítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 198. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV., V. és VI. mellékletnek a technológiai és társadalmi fejlődés vagy a piaci igények változásainak figyelembevétele érdekében történő módosításáról.

7.VII. RÉSZ – IRÁNYÍTÁS

7.1.I. CÍM: NEMZETI SZABÁLYOZÓ HATÓSÁGOK ÉS EGYÉB ILLETÉKES HATÓSÁGOK

115. cikk

Nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok

(1)A nemzeti szabályozó hatóságok e rendelet alapján ellátandó feladatkörébe tartoznak legalább az alábbiak:

a)a bejelentési és az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás kezelése az általános felhatalmazási rendszer keretében;

b)a piacszabályozás végrehajtása, beleértve a hozzáférésre és az összekapcsolásra vonatkozó kötelezettségek előírását is;

c)többek között a rezilienciára és a fenntarthatóságra vonatkozó adatgyűjtés, amelyre a nemzeti szabályozó hatóságoknak feladataik ellátásához szükségük lehet;

d)az optikai szálas hálózatokra való átállásra vonatkozó intézkedések végrehajtása, beleértve a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek meghatározását, valamint a hálózatüzemeltetők által a rézvezeték-lekapcsolásra vonatkozóan benyújtott tervek értékelését és felügyeletét;

e)a vállalkozások közötti jogvitarendezés biztosítása;

f)az ökoszisztémán belüli együttműködéssel kapcsolatos önkéntes békéltető eljárás felajánlása;

g)rádióspektrum-gazdálkodási feladatok végrehajtása és engedélyezés az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó rádióspektrum-használati jogokkal kapcsolatos nemzeti eljárások piacformálási elemeiről és versenyelemeiről, vagy – abban az esetben, ha a feladatokat egyéb illetékes hatóságokra ruházták – határozathozatal ezekre vonatkozóan;

h)hozzájárulás az elektronikus hírközlési ágazatbeli végfelhasználói jogok védelmének biztosításához – ahol releváns, más illetékes hatóságokkal koordinált módon;

i)a nyílt internet-hozzáférés felügyelete és érvényesítése;

j)a szolgáltatások kiskereskedelmi árai alakulásának és szintjének nyomon követése;

k)a számhordozhatóság biztosítása;

l)számozási erőforrások biztosítása és számozási tervek kezelése;

m)a felkészültség és a reziliencia támogatása;

n)minden olyan egyéb feladat elvégzése, amelyet e rendelet vagy más uniós jogszabály a nemzeti szabályozó hatóságokra ró.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságok aktívan támogatják a BEREC-nek a nagyobb mértékű szabályozási koordináció és egységesség előmozdítására irányuló céljait.

(3)A tagállamok könnyen hozzáférhető formában közzéteszik a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok nevét és az e rendelet szerinti feladataikat.

A tagállamok az e rendelet alapján feladatokkal megbízott minden nemzeti szabályozó hatóságot és egyéb illetékes hatóságot és azok megfelelő feladatkörét, valamint az azokban bekövetkező változásokat bejelentik a Bizottságnak.

116. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok függetlensége

(1)A 115. cikkben említett nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok jogilag elkülönülnek és funkcionálisan függetlenek az elektronikus hírközlő hálózatokat, berendezéseket üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó természetes vagy jogi személyektől. Azok a tagállamok, amelyek bizonyos elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító , illetve elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásait állami tulajdonban tartják vagy ilyen üzemeltetők felett ellenőrzést gyakorolnak, gondoskodnak arról, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szervezetileg ténylegesen elkülönüljön.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok pártatlanul, átlátható módon és kellő időben intézkedve gyakorolják hatáskörüket. A nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak megfelelő technikai, anyagi és humán erőforrásokkal kell rendelkezniük a rájuk bízott feladatok ellátásához.

117. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok tagjainak kinevezése és felmentése

(1)A nemzeti szabályozó hatóság vezetőjét vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő irányító testület tagjait, illetve azok póttagjait nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően, legalább hároméves hivatali időre kell kinevezni érdemeik, képességeik, ismereteik és tapasztalataik alapján az elismert szakmai tekintéllyel és szakmai tapasztalattal rendelkező személyek köréből.

(2)A nemzeti szabályozó hatóság vezetője vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő irányító testület tagjai, illetve azok póttagjai kizárólag akkor bocsáthatók el a hivatali idejük alatt, ha már nem felelnek meg a feladataik teljesítéséhez szükséges, a nemzeti jogban a kinevezésük előtt megállapított feltételeknek.

(3)A nemzeti szabályozó hatóság érintett vezetőjének vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő irányító testület tagjainak elbocsátásáról szóló határozatot az elbocsátás időpontjában nyilvánosságra kell hozni. A nemzeti szabályozó hatóság elbocsátott vezetőjének, vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő irányító testület tagjainak indokolást is kell kapniuk. Abban az esetben, ha az említett indokolást nem hozzák nyilvánosságra, az említett személy kérésére a nyilvánosságra hozatalt biztosítani kell. A szóban forgó határozatra vonatkozóan fenn kell állnia mind a ténybeli, mind a jogi elemek bíróság általi felülvizsgálata lehetőségének.

118. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok politikai függetlensége és elszámoltathatósága

(1)A 122. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóságok az uniós jogi rendelkezéseket végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében rájuk ruházott feladatok teljesítésével kapcsolatban függetlenül és objektíven járnak el – a belső eljárások kialakítását és a személyzet szervezését is beleértve –, átlátható és elszámoltatható módon, az uniós jognak megfelelően működnek, és más szervtől nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat. A nemzeti szabályozó hatóságok azonban a nemzeti alkotmányos joggal összhangban felügyeletnek vethetők alá. A nemzeti szabályozó hatóságok határozatainak felfüggesztésére vagy felülbírálására kizárólag a 197. cikk szerint létrehozott jogorvoslati szervek rendelkeznek hatáskörrel.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságok évente jelentést készítenek legalább az elektronikus hírközlési piac állapotáról, az általuk kiadott határozatokról, az emberi és pénzügyi erőforrásaikról és azok rendeltetéséről, valamint a jövőbeli tervekről. E jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.

119. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok szabályozási kapacitása

(1)A nemzeti szabályozó hatóságoknak elkülönített éves költségvetéssel kell rendelkezniük, és az előirányzott költségvetés végrehajtásában önállóságot élveznek. A költségvetést nyilvánosságra kell hozni.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságoknak megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokkal kell rendelkezniük a rájuk bízott feladatok ellátásához és a BEREC-ben való aktív részvételhez és az annak munkájához való hozzájáruláshoz. A pénzügyi önállóságuk ellenére a nemzeti szabályozó hatóságok a nemzeti alkotmányos joggal összhangban felügyeletnek és ellenőrzésnek vethetők alá. A nemzeti szabályozó hatóságok költségvetése fölötti ellenőrzést átlátható módon és a nyilvánosság biztosítása mellett kell gyakorolni.

120. cikk

Együttműködés a nemzeti hatóságokkal és a BEREC-cel

(1)Azokban a tagállamokban, ahol egynél több nemzeti hatóság vagy illetékes hatóság a felelős, a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok szükség szerint együttműködnek és munkájukat összehangolják egymással.

E hatóságok egymás rendelkezésére bocsátják az e rendelet alkalmazásához szükséges információkat.

Az információcsere tárgyát képező adat tekintetében az adatot átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást biztosít, mint amilyet az adatot továbbító hatóság biztosít.

(2)Egyazon tagállam vagy különböző tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak és egyéb illetékes hatóságainak a szabályozói együttműködés elősegítése érdekében, amennyiben ez szükséges, együttműködési megállapodásokat kell kötniük egymással.

(3)Amennyiben a tagállamok az e rendelet vagy más uniós jog szerinti hatásköröket más illetékes hatóságokra ruházzák át, a nemzeti szabályozó hatóságok nemzeti koordinátorként járnak el, biztosítva, hogy az illetékes hatóságok véleményét teljes mértékben figyelembe vegyék a BEREC valamennyi megbeszélése és döntése során.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak különösen az illetékes nemzeti hatóságokon belüli megfelelő kapcsolatokat kell biztosítaniuk az ODN számára annak érdekében, hogy az elláthassa a 146. és 147. cikk szerinti feladatait.

7.2.II. CÍM: A BEREC FELADATAI ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

121. cikk

A BEREC célkitűzései

(1)Létrejön az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (a továbbiakban: BEREC) az e rendeletben megállapított felelősségi körrel. A BEREC nem rendelkezik jogi személyiséggel, és e rendelet, valamint az (EU) 2022/612 és az (EU) 2015/2120 rendelet hatályán belül jár el.

A BEREC az (EU) 2018/1971 rendelettel létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) helyébe lép és annak jogutódja.

(2)A BEREC a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására köteles törekedni. A BEREC-nek különösen az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályozási keret következetes végrehajtásának biztosítására kell törekednie az e cikk (1) bekezdésében említett hatályon belül.

(3)A BEREC függetlenül, pártatlanul, átlátható és megfelelően ütemezett módon végzi feladatait.

(4)A BEREC a nemzeti szabályozó hatóságoknál és az ODN-nél rendelkezésre álló szaktudásra támaszkodva látja el feladatát.

122. cikk

A BEREC általános feladatai

(1)A BEREC a következő általános szabályozási és tanácsadói feladatokat láthatja el:

a)kérésre vagy saját kezdeményezés alapján támogatást nyújt és tanácsadással szolgál a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára, valamint együttműködik a nemzeti szabályozó hatóságokkal és a Bizottsággal a hatáskörébe tartozó, elektronikus hírközléssel kapcsolatos technikai kérdésekben;

b)a 124., 125. és 126. cikkben említett véleményeket, iránymutatásokat és jelentéseket, valamint ajánlásokat és közös álláspontokat bocsát ki, illetve az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret következetesebb és hatékonyabb végrehajtásának előmozdítása céljából terjeszti a nemzeti szabályozó hatóságok körében a bevált szabályozási gyakorlatokat.

Adott esetben a Bizottság felkérheti a BEREC-et, hogy adjon ki véleményeket, iránymutatásokat és jelentéseket, még akkor is, ha azok nincsenek kifejezetten felsorolva a 124., 125. és 126. cikkben.

(2)A BEREC felméri a szabályozási újításokkal kapcsolatos igényeket, és biztosítja a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok közötti koordinációt azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek új, innovatív elektronikus hírközlési megoldások kifejlesztésének a lehetővé tételére irányulnak.

(3)A rádióspektrummal kapcsolatos ügyekben a BEREC részt vesz a rádióspektrumra vonatkozó uniós egységes piaci eljárásban.

(4)A Bizottság az elektronikus hírközlési ágazatban az uniós léptékű összefonódások felülvizsgálatakor konzultálhat a BEREC-cel.

(5)A BEREC a 191. cikk (2) bekezdésével összhangban előmozdítja az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői és az elektronikus hírközlési ágazatban vagy az ahhoz szorosan kapcsolódó ágazatokban működő vállalkozások közötti hatékony együttműködést.

(6)A BEREC ellátja az e rendelet vagy más uniós jogi aktusok, különösen az (EU) 2022/612 és az (EU) 2015/2120 rendelet által ráruházott egyéb feladatokat.

(7)A BEREC köteles biztosítani feladatai nyilvánosságát és új feladatokkal való megbízása esetén az említett információkat naprakésszé kell tennie.

(8)A BEREC köteles nyilvánosságra hozni minden végleges véleményét, iránymutatását, jelentését, ajánlását, közös álláspontját, bevált gyakorlatát és megbízás alapján készült tanulmányát, valamint minden, a (10) bekezdésben említett nyilvános konzultációk szempontjából releváns dokumentum-tervezetet is.

(9)A vonatkozó uniós jognak és a Bizottság által elfogadott egyéb jogi aktusoknak való megfelelés sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vesznek minden, a BEREC által e rendelettel összhangban a 121 cikkben említett hatályon belül, az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret következetes végrehajtásának biztosítása céljából elfogadott iránymutatást, véleményt, ajánlást, közös álláspontot és bevált gyakorlatot.

Amennyiben egy nemzeti szabályozó hatóság eltér az 125. cikkben említett iránymutatásoktól, e döntését meg kell indokolnia.

(10)A BEREC adott esetben köteles konzultálni az érdekelt felekkel, és lehetőséget biztosítani számukra arra, hogy a kérdés összetettségének figyelembevételével észszerű határidőn belül megtegyék észrevételeiket. E konzultációkat a döntéshozatal lehető legkorábbi szakaszában meg kell tartani. A rendkívüli esetek kivételével ezen határidő nem lehet rövidebb 30 napnál. A BEREC-nek a 169. cikk sérelme nélkül nyilvánosságra kell hoznia az említett nyilvános konzultációk eredményeit.

(11)A BEREC adott esetben konzultál és együttműködik a megfelelő területért felelős – például a versenyügyek, a fogyasztóvédelem, a kiberbiztonság vagy az adatvédelem területén illetékes – nemzeti hatóságokkal.

(12)A BEREC, a 166. cikk (1) bekezdésével összhangban, adott esetben együttműködik az illetékes uniós testületekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és tanácsadó csoportokkal, valamint harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

123. cikk

Az információk elemzése, nyomon követése és gyűjtése

(1)A BEREC elemzi a 74. cikkben említett potenciális transznacionális piacokat és a 75. cikkben említett transznacionális végfelhasználói keresletet.

(2)A BEREC előmozdítja a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok általi adatgyűjtés korszerűsítését, koordinálását és egységesítését. A BEREC az ilyen adatokat nyílt, újrafelhasználható és géppel olvasható formátumban a nyilvánosság számára elérhetővé teszi a honlapján és az uniós digitális kapun.

(3)A BEREC adatbázisokat állít össze és tart fenn a következőkről:

a)az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által az illetékes hatóságoknak e rendelet 10. cikkének (8) bekezdésével összhangban továbbított bejelentések;

b)az Unión belül extraterritoriális használatra engedélyezett számozási erőforrások, a 48. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban;

c)a tagállami közbiztonsági válaszpontok E.164-es számai a 106. cikk (9) bekezdésével összhangban;

d)az (EU) 2022/618 rendelet szerinti adatbázisok.

124. cikk

A BEREC véleményei

(1)A BEREC az e rendeletben és az (EU) 2022/612 rendeletben említettek szerint nem kötelező erejű véleményeket ad ki, különösen a következőkről:

a)a számozási erőforrások következetes kezelésére vonatkozó előretekintő uniós számozási stratégia a tagállamokban és uniós szinten, a 46. cikk (3) bekezdésével összhangban;

b)a végfelhasználók végpontok közötti konnektivitása, a 68. cikk (2) bekezdése második albekezdésének ii. pontjával összhangban;

c)a 72. cikk (1) bekezdésével összhangban előzetes szabályozás alá vonandó piacok;

d)az uniós hozzáférési termék(ek)re vonatkozó műszaki előírások, standard költségelemek, költségmódszertanok és referenciaajánlat a 81. cikkel összhangban;

e)az Unió egészében egységes maximális mobil hívásvégződtetési díj és az Unió egészében egységes maximális vezetékes hívásvégződtetési díj meghatározása, a 82. cikkel összhangban;

f)a piacszabályozásra szolgáló belső piaci eljárásokkal kapcsolatos nemzeti intézkedéstervezetek, a 85. cikkel összhangban;

g)a piaci és technológiai fejlemények, valamint azok hatása a megfelelő internet-hozzáférési és hangszolgáltatások elérhetőségének és megfizethetőségének alkalmazására, a 92. cikk (2) bekezdésével összhangban;

h)a harmonizációra vonatkozó határozat- és ajánlástervezetek, a 186. cikkel összhangban;

i)határon átnyúló jogviták rendezése, a 190. cikkel összhangban;

j)a 192. cikk (2) bekezdésével összhangban önkéntes békéltető eljárásra benyújtott ügy elemei.

(2)A rádióspektrummal kapcsolatos ügyekben a BEREC a következőkről ad ki véleményeket:

a)a 29. cikkel összhangban a rádióspektrum éves fenntartási díjai és a rezervációs árak meghatározására szolgáló közös módszerek;

b)adott esetben a 31. cikkben említett, a rádióspektrumra vonatkozó uniós egységes piaci eljárással összhangban.

125. cikk

BEREC-iránymutatások

A BEREC iránymutatásokat ad ki az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályozási keret végrehajtásáról, különösen, az e rendeletben említettek szerint, a következőkről:

a)egységes dokumentumminta az elektronikus hírközlő hálózatok architektúrájára, kapacitására, képességeire és használatára vonatkozó információk gyűjtéséhez, a 7. cikk (4) bekezdésével összhangban;

b)az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás szerinti általános felhatalmazási feltételek annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében felsorolt valamennyi feltételt koherens, megkülönböztetésmentes és arányos módon alkalmazzák, a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban;

c)a bejelentési dokumentumminta, a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban;

d)a piacformáló intézkedések következetes alkalmazása a 32. cikk (3) bekezdésével összhangban;

e)a számozási erőforrások kezelésére való képességnek és a számozási erőforrások kimerülési kockázatának az értékelésére vonatkozó közös kritériumok, a 48. cikk (2) bekezdésével összhangban;

f)a megfelelő internet-hozzáférési szolgáltatás meghatározása és a társadalmi és gazdasági életben való részvételhez szükséges sávszélesség meghatározása a 87. cikk (2) bekezdésével összhangban;

g)a 69. cikk (2) bekezdése következetes alkalmazásának elősegítése érdekében alkalmazandó releváns kritériumok;

h)a különböző hálózattopológiákban a hálózati végpont azonosítására vonatkozó közös megközelítések, a 69. cikk (6) bekezdésével összhangban;

i)a 94. cikk (4) bekezdésében előírt információk összegyűjtéséhez használandó egységes dokumentumminta;

j)a nemzeti szabályozó hatóságok nyílt internet-hozzáférés biztosításával kapcsolatos kötelezettségeinek végrehajtása a 94. cikk (5) bekezdésével összhangban, amely részletezi az internet-hozzáférési szolgáltatások releváns szolgáltatásminőségi paramétereit is, beleértve a 97. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett nyomonkövetési mechanizmus paramétereit, a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára releváns paramétereket, az alkalmazandó mérési módszereket, az e rendelet III. mellékletében előírt információk és az e rendelet IV. mellékletében előírt közzététel tartalmát és formátumát, továbbá a minőségtanúsítási mechanizmusokat;

k)a szolgáltatóváltási és számhordozási folyamat részleteinek meghatározása e rendelet 100. cikkének (6) bekezdésével összhangban;

l)olyan műszaki és jogi intézkedések, amelyek a 103. cikk (3) bekezdésével összhangban hatékonyan megvédhetik a végfelhasználókat a csalárd tevékenységekkel szemben;

m)a 181. cikk (1), (3) és (7) bekezdésében leírt, adatszolgáltatás és jelentéstétel iránti kérések harmonizálása releváns témákban, beleértve a hatályt, az ütemezést, a gyakoriságot, a formátumot és az információgyűjtési eljárásokat, a 182. cikk (1) bekezdésével összhangban;

n)a földrajzi felmérésekkel és előrejelzésekkel kapcsolatos kötelezettségek következetes végrehajtása, a 183. cikkel összhangban;

o)az ökoszisztémán belüli együttműködés elősegítése az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásával, valamint az innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos műszaki és kereskedelmi ügyekben, a 191. cikk (1) bekezdésével összhangban;

p)az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére a nemzeti szabályozó hatóság egyéb iránymutatásokat is kiadhat annak biztosítása céljából, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret végrehajtása következetes legyen, valamint hogy a nemzeti szabályozó hatóságok következetes szabályozási határozatokat tudjanak hozni, különösen az olyan szabályozási kérdések tekintetében, amelyek jelentős számú tagállamot érintenek vagy határon átnyúló dimenzióval rendelkeznek;

q)adott esetben az (EU) 2022/612 és az (EU) 2015/2120 rendelettel összhangban lévő iránymutatások.

126. cikk

A BEREC jelentései

A BEREC jelentéseket készít a hatáskörébe tartozó technikai kérdésekről, különösen az alábbiakról:

a)a terv, beleértve az 5. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatók elektronikus hírközlő hálózatai architektúrájának, kapacitásainak, képességeinek és használatának átfogó értékelését, operatív ajánlásokat és válságkezelési gyakorlatokat, a 6. cikkel összhangban;

b)a nemzeti és páneurópai számok használati jogainak megadására vonatkozó nemzeti gyakorlatok, az Unión belüli eltérő gyakorlatokra összpontosítva, a 48. cikk (6) bekezdésével összhangban;

c)az Unión belüli nyílt internet-hozzáféréssel kapcsolatos főbb gyakorlatok és megállapítások, a 94. cikk (3) bekezdésével összhangban;

d)az iránymutatások alkalmazásának hatásai az ökoszisztémán belüli hatékony együttműködésre és az önkéntes békéltető mechanizmus működésére, a 193. cikk (1) bekezdésével összhangban;

e)az általános felhatalmazás rendszerének tagállami megvalósítása és működése, valamint ezek hatása a belső piac működésére a 204. cikk (4) bekezdésével összhangban;

valamint az (EU) 2022/612 rendelet szerinti jelentések.

127. cikk

A BEREC szabályozói tanácsának összetétele

(1)A szabályozói tanács egy-egy tagállami tagból áll. Minden tag rendelkezik szavazati joggal.

Az egyes tagokat tagállamuk azon nemzeti szabályozó hatóságának kell kineveznie, amely elsődlegesen felelős az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások napi szintű működtetésének az e rendelet alapján történő felügyeletéért. Az egyes tagokat az adott nemzeti szabályozó hatóság vezetője, irányító testületének valamely tagja vagy az említett vezető, illetve tag helyettese közül kell kinevezni.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságnak a szabályozói tanács minden tagja mellé ki kell neveznie egy póttagot is. A tagot távollétében a póttag képviseli. A póttagot a nemzeti szabályozó hatóság vezetője, irányító testületének valamely tagja, az említett vezető, illetve tag helyettese vagy a nemzeti szabályozó hatóság alkalmazottai közül kell kinevezni.

(3)A szabályozói tanács tagjait és a póttagokat az elektronikus hírközlés területével kapcsolatos szaktudásuk alapján kell kinevezni, a kapcsolódó vezetői, igazgatási és költségvetési készségek figyelembevételével. A szabályozói tanácsban folyó munka folytonosságának biztosítása érdekében a tagokat és a póttagokat kinevező minden nemzeti szabályozó hatóságnak lépéseket kell tennie annak biztosítására, hogy a tagok – és amennyiben lehetséges, a póttagok – személye ne változzon gyakran, valamint törekednie kell a nemek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására.

(4)A Bizottság – kellően magas szinten képviseltetve magát – a szabályozói tanács minden tanácskozásán részt vesz, szavazati jog nélkül.

(5)A szabályozói tanács tagjainak és póttagjainak naprakész jegyzékét az általuk tett összeférhetetlenségi nyilatkozatokkal együtt nyilvánossá kell tenni.

128. cikk

A BEREC szabályozói tanácsának függetlensége

(1)A szabályozói tanácsnak független és objektív módon, az Unió érdekében, bárminemű egyedi nemzeti vagy személyes érdekre való tekintet nélkül kell eljárnia.

(2)A 120. cikk (1) bekezdésében előírt koordináció sérelme nélkül a szabályozói tanács tagjai és póttagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, személytől vagy szervtől.

129. cikk

A BEREC szabályozói tanácsának feladatai

(1)A szabályozói tanács a következő feladatokkal rendelkezik:

a)ellátja a BEREC 122–126. cikkben meghatározott feladatait, nevezetesen elfogadja az említett cikkekben lévő véleményeket, iránymutatásokat, jelentéseket, ajánlásokat és közös álláspontokat, valamint terjeszti a legjobbnak számító gyakorlatokat, ennek során a munkacsoportok előkészítő munkájára támaszkodva;

b) meghozza a BEREC munkájának belső szervezésével kapcsolatos igazgatási határozatokat, az ODN szervezésével kapcsolatos igazgatási határozatok sérelme nélkül;

c)elfogadja a BEREC 141. cikkben említett kétéves munkaprogramját;

d)elfogadja a BEREC 142. cikkben említett kétéves tevékenységi jelentését;

e)szabályokat fogad el a saját tagjait, valamint a munkacsoportok tagjait érintő, a 173. cikk (5) bekezdésében említett összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozóan;

f)a 167. cikkel összhangban elfogadja a BEREC birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférési joggal kapcsolatos részletes szabályokat;

g)a szükségletek elemzése alapján elfogadja és rendszeresen naprakésszé teszi a 168. cikk (1) bekezdésében említett kommunikációs és információterjesztési terveket;

h)tagjai kétharmados többségi szavazata alapján eljárva elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát;

i)a 166. cikk (1) bekezdésével összhangban az ODN igazgatójával együttesen engedélyezi munkamegállapodások megkötését illetékes uniós szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és tanácsadó csoportokkal, valamint harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel;

j)az ODN-nel együttműködve munkacsoportokat hoz létre és kinevezi azok elnökeit a 140. cikkel összhangban;

k)iránymutatással szolgál az ODN igazgatója számára az ODN azon feladatainak ellátásával összefüggésben, amelyek kapcsolódnak a BEREC feladataihoz.

(2)A BEREC szabályozói tanácsa [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig felülvizsgálja eljárási szabályzatát.

130. cikk

A BEREC szabályozói tanácsának elnöke és alelnökei

(1)A BEREC szabályozói tanácsának, tagjai kétharmados többségi szavazata alapján eljárva, ki kell neveznie tagjai közül egy elnököt és legalább egy alelnököt.

(2)Az alelnöknek el kell látnia az elnök feladatait, amennyiben utóbbi nincs abban a helyzetben, hogy maga lássa el azokat.

(3)Az elnök megbízatása egy évre szól és egyszer megújítható. Az eljárási szabályzatnak a lehető legnagyobb mértékű folytonosságot kell biztosítania a tanács vezetője számára.

(4)A BEREC szabályozói tanácsának elnöke nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, személytől vagy szervtől.

(5)Az elnök köteles beszámolni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a BEREC feladatainak ellátásáról, amennyiben erre felkérést kap.

7.3.III. CÍM: AZ RSPB FELADATAI ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

131. cikk

Az RSPB létrehozása és célkitűzései

(1)Létrejön a Rádióspektrum-politikai Testület (a továbbiakban: RSPB) jogi személyiség nélkül és az e rendeletben megállapított felelősségi körrel.

(2)Az RSPB a 2019. június 11-i bizottsági határozattal létrehozott, rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport (RSPG) helyébe lép, és átveszi annak feladatait.

(3)Az RSPB az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósítására köteles törekedni. Az RSPB különösen a rádióspektrumra vonatkozó szabályozási keret következetes végrehajtásának biztosítására és az uniós szintű rádióspektrum-politika kidolgozásának támogatására törekszik.

(4)Az RSPB pártatlanul, átlátható és megfelelően ütemezett módon végzi feladatait.

(5)Az RSPB az illetékes nemzeti hatóságoknál és az ODN-nél rendelkezésre álló szaktudásra támaszkodva látja el feladatát.

132. cikk

Az RSPB Bizottság és más uniós intézmények támogatására irányuló feladatai

(1)Az RSPB segíti és tanácsokkal látja el a Bizottságot:

a)uniós rádióspektrum-politikával kapcsolatos stratégiai kérdésekben;

b)az uniós rádióspektrum-politikai megközelítések összehangolása tárgyában;

c)az elektronikus hírközlés szabályozási keretében foglalt rendelkezéseknek a rádióspektrum területén történő harmonizált alkalmazásával kapcsolatos bizottsági ajánlásokról – a BEREC szerepének sérelme nélkül – megfogalmazott vélemények kiadása révén;

d)a Bizottság, a tagállamok és az érintett illetékes hatóságok közötti, a rádióspektrumot érintő jelenlegi uniós jogszabályok, programok és szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos koordináció és együttműködés tárgyában;

e)szükség szerint a rádióspektrum elérhetőségére és hatékony használatára vonatkozó feltételeknek a belső piac létrehozatalához és működéséhez szükséges harmonizációja tárgyában.

(2)Az RSPB segíti a Bizottságot:

a)a 17. cikk szerinti uniós rádióspektrum-stratégia kidolgozásában, valamint a műszaki, gazdasági és társadalmi fejlemények nyomon követése során a 17. cikk (3) bekezdése szerinti uniós rádióspektrum-ütemterv aktualizálására vonatkozó javaslattételben;

b)valamely érdekelt fél rádióspektrum-felosztás iránti kérelme esetén, amennyiben az ügy érinti a rádióspektrum-politikát, a 19. cikkel összhangban;

c)a 22. cikkel összhangban a vonatkozó közös engedélyezési feltételek meghatározásában, és adott esetben a megfelelő engedélyezési eljárásra és az odaítélési feltételekre vonatkozó javaslattételben;

d)a 29. cikk szerinti éves díjak és rezervációs árak meghatározására szolgáló közös módszerekre vonatkozó javaslattételben;

e)a 30. cikk (10) bekezdésével összhangban a harmonizált rádióspektrum használatának engedélyezésére vonatkozó közös beruházásbarát engedélyezési eljárások szempontjainak és kiválasztási feltételeinek kidolgozása során;

f)adott esetben az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek 38. cikk (3) bekezdésével összhangban történő meghatározásában;

g)a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban az európai műholdasfrekvencia-felosztási táblázat létrehozásában;

h)a 39. cikk (4) bekezdésével összhangban a különböző spektrumsávok engedélyezésére és használatára vonatkozó feltételek meghatározásában;

i)az uniós szintű engedélyezések iránti kérelmek 40. cikkel összhangban történő elbírálása során;

j)a 45. cikk (4) bekezdésével összhangban a rádióspektrum földfelszíni és műholdas használatok közötti összehangolt megosztására vonatkozó javaslattételben.

(3)Az RSPB továbbá segíti a Bizottságot a Tanácsnak készülő, a rádióspektrummal kapcsolatos ügyekben illetékes nemzetközi szervezetekben az Unió által képviselendő álláspont kialakításáról szóló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (9) bekezdésének megfelelő határozatok elfogadására irányuló javaslatokkal kapcsolatos előkészítő munkájában.

(4)Adott esetben a Bizottság felkérheti az RSPB-t, hogy adjon ki véleményeket vagy jelentéseket, még akkor is, ha azok nincsenek kifejezetten felsorolva e cikkben.

(5)Az RSPB adott esetben köteles konzultálni az érdekelt felekkel, és lehetőséget biztosítani számukra arra, hogy a kérdés összetettségének figyelembevételével észszerű határidőn belül megtegyék észrevételeiket. E konzultációkat a döntéshozatal lehető legkorábbi szakaszában meg kell tartani. A rendkívüli esetek kivételével a konzultációs időszak nem lehet rövidebb 45 napnál. Az RSPB-nek a 169. cikk sérelme nélkül nyilvánosságra kell hoznia az említett nyilvános konzultációk eredményeit.

(6)Az RSPB kérésre segíti és tanácsokkal látja el a Tanácsot és az Európai Parlamentet az uniós rádióspektrum-politikai megközelítések stratégiai tervezésével és összehangolásával kapcsolatban.

133. cikk

Az RSPB illetékes nemzeti hatóságok támogatására irányuló feladatai

(1)Az RSPB segíti az illetékes nemzeti hatóságokat az egymással és a Bizottsággal való együttműködésben az uniós rádióspektrum-politikai megközelítések stratégiai tervezésének és összehangolásának támogatása érdekében, az alábbiak révén:

a)a rádióspektrummal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó bevált gyakorlatok kidolgozása az uniós jog végrehajtása céljából, többek között az alábbiakkal kapcsolatos bevált gyakorlatok összegyűjtése révén:

I.a legmegfelelőbb engedélyezési rendszer a 21. cikk (5) bekezdésével összhangban;

II.a rádióspektrummal kapcsolatos engedélyezési eljárások és kiválasztási feltételek a 30. cikk (10) bekezdésével összhangban;

b)a tagállamok közötti koordináció elősegítése az uniós jog végrehajtása és az elektronikus hírközlés egységes piacának kialakításához való hozzájárulás céljából, többek között a tagállamok közötti információmegosztás, együttműködés és egymástól való tanulás fokozása révén;

c)a rádióspektrum-használati jogok gyakorlására vonatkozó tagállami megközelítések összehangolása, valamint a rádióspektrummal kapcsolatos kérdésekről szóló jelentések és vélemények közzététele;

d)adott esetben találkozók szervezése, hogy az illetékes nemzeti hatóságok kérésére lehetővé tegye az engedélyezési eljárásokkal és a rádióspektrum-használat feltételeivel kapcsolatos vélemények és tapasztalatok megvitatását és cseréjét;

e)rendszeres megbeszélések szervezése a Bizottsággal a rádióspektrummal kapcsolatos különböző stratégiai kérdésekről;

f)munkaértekezletek és meghallgatások szervezése az érdekelt felek és a tudományos élet képviselőivel a rádióspektrummal kapcsolatos műszaki, gazdasági és társadalmi fejleményekről.

(2)Az RSPB segíti az illetékes hatóságokat és a Bizottságot a következőkben:

a)segítségnyújtás a tagállamok között, illetve harmadik országokkal felmerülő, határokon átnyúló koordinációval vagy határokon átnyúló káros zavarással kapcsolatos problémák vagy viták rendezéséhez, és releváns vélemények kiadása a 14. cikkel összhangban;

b)a nemzeti rádióspektrum-ütemtervek végrehajtásának nyomon követése a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban;

c)a spektrummegosztás megvalósítása a 27. cikk (5) bekezdése szerinti iránymutatások elfogadása révén;

d)a 28. cikk (2) bekezdésével összhangban az adatbázisokban szerepeltetendő rádióspektrumsávok azonosítása és az adatbázisok gyakorlati felépítése;

e)a műholdas rendszerek ITU égisze alatt történő igénylésével és koordinációjával kapcsolatos feladatok a 37. cikkel összhangban;

f)az uniós engedély alapján működő műholdas rendszerek megfelelőségének nyomon követése, valamint az engedélyek megsértésének vizsgálata és az arra való megfelelő reagálás a 43. cikkel összhangban, többek között megfelelő vélemények kiadása révén;

g)a sürgős intézkedésekre vonatkozó információk megosztása a 44. cikk (3) bekezdésével összhangban.

(3)Az RSPB részt vesz a 31. cikk szerinti, rádióspektrumra vonatkozó uniós egységes piaci eljárásban, és amennyiben e rendelet úgy rendelkezik, észrevételeket és véleményeket fogalmaz meg.

134. cikk

Az RSPB igazgatótanácsának összetétele

(1)Az RSPB igazgatótanácsa egy-egy tagállami tagból áll, amely tagot a rádióspektrum-politikáért felelős hatóság delegálja. Minden tag rendelkezik szavazati joggal.

(2)Az igazgatótanács egyes tagállamok által kinevezett tagjai magas szintű képviselők, akik általános felelősséggel tartoznak a stratégiai rádióspektrum-politikáért.

(3)A Bizottság – kellően magas szinten képviseltetve magát – az RSPB igazgatótanácsának valamennyi ülésén részt vesz, szavazati jog nélkül.

(4)Az RSPB igazgatótanácsának minden tagja, valamint a Bizottság póttagot nevez ki, aki a tagot távollétében helyettesíti.

(5)Az RSPB honlapján közzéteszi az RSPB igazgatótanácsát alkotó tagok és póttagok nevét és képviseleti viszonyát tartalmazó jegyzéket.

135. cikk

Az RSPB igazgatótanácsának feladatai

(1)Az RSPB igazgatótanácsa a következő feladatokkal rendelkezik:

a)ellátja az RSPB 132. és 133. cikkben meghatározott feladatait, nevezetesen véleményeket és jelentéseket fogad el, valamint terjeszti a legjobbnak számító gyakorlatokat, ennek során a munkacsoportok előkészítő munkájára támaszkodva;

b)meghozza az RSPB munkájának belső szervezésével kapcsolatos igazgatási határozatokat, az ODN szervezésével kapcsolatos igazgatási határozatok sérelme nélkül;

c)elfogadja az RSPB 141. cikkben említett kétéves munkaprogramját;

d)elfogadja az RSPB 142. cikkben említett kétéves tevékenységi jelentését;

e)szabályokat fogad el a saját tagjait, valamint a munkacsoportok tagjait érintő, a 173. cikk (5) bekezdésében említett összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozóan;

f)a 167. cikkel összhangban elfogadja az RSPB birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférési joggal kapcsolatos részletes szabályokat;

g)a szükségletek elemzése alapján elfogadja és rendszeresen naprakésszé teszi a 168. cikk (1) bekezdésében említett kommunikációs és információterjesztési terveket;

h)tagjai kétharmados többségi szavazata alapján elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát;

j)az ODN-nel együttműködve munkacsoportokat hoz létre és kinevezi azok elnökeit a 140. cikkel összhangban;

k)iránymutatással szolgál az ODN igazgatója számára az ODN azon feladatainak ellátásával összefüggésben, amelyek kapcsolódnak az RSPB feladataihoz.

(2)Az RSPB igazgatótanácsa [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig felülvizsgálja eljárási szabályzatát.

136. cikk

Az RSPB igazgatótanácsának elnöke és alelnöke

(1)Az RSPB igazgatótanácsának, tagjai kétharmados többségi szavazata alapján eljárva, ki kell neveznie tagjai közül egy elnököt és egy alelnököt.

(2)Az alelnöknek el kell látnia az elnök feladatait, amennyiben utóbbi nincs abban a helyzetben, hogy maga lássa el azokat.

(3)Az elnök megbízatása két évre szól és egyszer megújítható. Az eljárási szabályzatnak a lehető legnagyobb mértékű folytonosságot kell biztosítania az igazgatótanács vezetője számára.

(4)Az elnök köteles beszámolni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az RSPB feladatainak ellátásáról, amennyiben erre felkérést kap.

7.4.IV. CÍM: KÖZÖS RENDELKEZÉSEK, VALAMINT A BEREC ÉS AZ RSPB KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

137. cikk

A BEREC és az RSPB szervezeti felépítése

A BEREC és az RSPB egyaránt a következőkből áll:

a)egy tanács;

b)munkacsoportok.

138. cikk

A BEREC szabályozói tanácsának és az RSPB igazgatótanácsának ülései

(1)A BEREC szabályozói tanácsának, illetve az RSPB igazgatótanácsának elnöke hívja össze a BEREC szabályozói tanácsának, illetve az RSPB igazgatótanácsának üléseit és határozza meg azok napirendjét, amely napirendet nyilvánosságra kell hozni.

(2)A BEREC szabályozói tanácsának, illetve az RSPB igazgatótanácsának évente legalább két rendes ülést kell tartania.

Rendkívüli ülés az elnök kezdeményezése alapján, legalább három tag vagy a Bizottság kérésére hívható össze.

(3)Az ODN igazgatója minden tanácskozáson részt vesz, szavazati jog nélkül.

(4)A BEREC szabályozói tanácsának, illetve az RSPB igazgatótanácsának elnöke bármely olyan személyt meghívhat az üléseken megfigyelőként való részvételre, akinek a véleménye az ülésen érdeklődésre tarthat számot.

(5)A BEREC szabályozói tanácsának, illetve az RSPB igazgatótanácsának tagjai és póttagjai – az eljárási szabályzatok rendelkezéseire figyelemmel – tanácsadóik és egyéb szakértők segítségét is igénybe vehetik az üléseken.

(6)Amennyiben a BEREC szabályozói tanácsa, illetve az RSPB igazgatótanácsa helyénvalónak tartja, üléseikre meghívhatják az ágazat érintett képviselőit, hogy ismertessék álláspontjukat.

(7)A Bizottság kérheti a megítélése szerint erősen uniós léptékű, érzékeny és bizalmas kérdésekkel kapcsolatos megbeszéléseken való részvétel korlátozását. Az elnök az ODN igazgatójával egyetértésben kérheti az e rendelet szerinti feladatok elvégzéséhez esetlegesen szükséges, rezilienciával vagy biztonsággal kapcsolatos megbeszéléseken való részvétel korlátozását.

(8)A BEREC szabályozói tanácsának és az RSPB igazgatótanácsának titkárságát az ODN köteles biztosítani.

139. cikk

Szavazási szabályok

(1)A BEREC szabályozói tanácsának és az RSPB igazgatótanácsának tagjai egyszerű többséggel hozzák meg a döntéseiket, kivéve, ha e rendelet ettől eltérően rendelkezik.

A BEREC szabályozói tanácsának és az RSPB igazgatótanácsának döntéseit nyilvánosságra kell hozni, és azokban – saját kérésük alapján – fel kell tüntetni a tagok esetleges fenntartásait.

(2)A BEREC szabályozói tanácsának és az RSPB igazgatótanácsának minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Valamely tag távollétében annak póttagja jogosult az adott tag szavazati jogának gyakorlására.

Valamely tag és annak póttagja távollétében a szavazati jog a vonatkozó eljárási szabályzatban meghatározott feltételek szerint átruházható egy másik tagra is.

Az elnök bármely esetben átruházhatja szavazati jogát. Szavazati jogának átruházása kivételével az elnök részt vesz a szavazásban.

(3)A BEREC szabályozói tanácsának, illetve az RSPB igazgatótanácsának eljárási szabályzatában részletesen meg kell határozni a szavazásra vonatkozó szabályokat, többek között azt, hogy egy tag milyen feltételek szerint járhat el egy másik tag nevében, valamint a határozatképességre és az ülésekről szóló értesítések határidejére vonatkozó szabályokat is. Az eljárási szabályzatnak ezenfelül biztosítania kell, hogy a BEREC szabályozói tanácsának, illetve az RSPB igazgatótanácsának tagjai minden ülés előtt kellő idővel kézhez kapják a teljes napirendet és a javaslattervezeteket annak érdekében, hogy a szavazás előtt lehetőségük legyen módosításokat javasolni. Az eljárási szabályzat többek között a sürgős kérdésekről szóló szavazásra vonatkozó eljárást, az írásbeli eljárást, valamint a BEREC szabályozói tanácsának, illetve az RSPB igazgatótanácsának működésére vonatkozó egyéb gyakorlati szabályokat is meghatározhatja.

140. cikk

Munkacsoportok

(1)Indokolt esetben a BEREC szabályozói tanácsa és az RSPB igazgatótanácsa az ODN-nel folytatott konzultációt követően munkacsoportokat hozhat létre munkaprogramja végrehajtására.

(2)A BEREC szabályozói tanácsa és az RSPB igazgatótanácsa kinevezi saját munkacsoportjainak elnökeit, akik lehetőség szerint különböző nemzeti szabályozó hatóságokat, az RSPB és az ODN tagjait képviselik.

(3)A BEREC munkacsoportjaiban valamennyi nemzeti szabályozó hatóság szakértői részt vehetnek. Az RSPB munkacsoportjaiban az RSPB valamennyi tagja részt vehet. Az ODN és a Bizottság szakértői jogosultak valamennyi munkacsoportban részt venni. Az ODN személyzetének tagjai hozzájárulnak a munkacsoportok szabályozói munkájához, valamint adminisztratív támogatást nyújtanak a munkacsoportok számára.

(4)A (3) bekezdéstől eltérve:

a)a BEREC 124. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett feladatok ellátására létrehozott munkacsoportjaiban a Bizottság és az érintett nemzeti szabályozó hatóság szakértői nem vehetnek részt;

b)az RSPB 133. cikk (3) bekezdésében említett feladatok ellátására létrehozott munkacsoportjaiban, illetve a BEREC 124. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett feladatok ellátására létrehozott munkacsoportjaiban a Bizottság és az érintett illetékes nemzeti hatóság szakértői nem vehetnek részt;

c)az RSPB 132. cikk (3) bekezdésében említett feladatok ellátására létrehozott munkacsoportjában kizárólag a tagállami hatóságok, a Bizottság és az ODN szakértői vehetnek részt.

(5)A BEREC más illetékes hatóságokra nemzeti szinten ruházott hatáskörökkel kapcsolatos feladatok elvégzésére létrehozott munkacsoportjaiba meg kell hívni a 115. cikk (3) bekezdése alapján bejelentett más illetékes hatóságok szakértőit, és véleményüket figyelembe kell venni. Ha más illetékes hatóságok szakértői nem tudnak részt venni ezeken az üléseken, a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy ezen egyéb illetékes hatóságok véleményét figyelembe vegyék.

A BEREC szabályozói tanácsának, illetve az RSPB igazgatótanácsának elnőke vagy a munkacsoportok elnökei a munkacsoport ülésein való részvételre szükség esetén, eseti alapon egy-egy, az adott szakterületen elismert szakértőnek számító személyt is felkérhetnek.

(6)Megbízatásuk teljesítését követően a munkacsoportokat rendes körülmények között fel kell oszlatni.

(7)A BEREC szabályozói tanácsának, illetve az RSPB igazgatótanácsának eljárási szabályzatot kell elfogadnia a munkacsoportok működésére vonatkozó gyakorlati szabályokról.

141. cikk

Munkaprogram

(1)A BEREC szabályozói tanácsa, illetve az RSPB igazgatótanácsa – az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a Bizottsággal, valamint a 122. cikk (10) bekezdésével, illetve a 132. cikk (5) bekezdésével összhangban más érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – a kétéves ciklust megelőző év december 31-ig elfogadja saját kétéves munkaprogramját.

(2)A BEREC szabályozói tanácsa, illetve az RSPB igazgatótanácsa a saját munkaprogramját közvetlenül az elfogadása után megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

142. cikk

Kétéves tevékenységi jelentés

A BEREC szabályozói tanácsa, illetve az RSPB igazgatótanácsa elfogadja a saját tevékenységeiről szóló kétéves jelentését. A BEREC szabályozói tanácsa, illetve az RSPB igazgatótanácsa minden második év június 15-ig megküldi saját kétéves tevékenységi jelentését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

143. cikk

A BEREC és az RSPB közötti együttműködés

(1)A BEREC és az RSPB folyamatosan és szisztematikusan együttműködik a mindkettejük számára jelentőséggel bíró kérdésekben, különösen azokon a területeken, ahol az elektronikus hírközlési szabályozás és a rádióspektrum-politika összefonódik. E célból a BEREC és az RSPB adott esetben közös munkacsoportokat hoz létre, biztosítja az információk és a szakértelem rendszeres cseréjét, és összehangolja munkaprogramjait a szabályozás következetességének és a szakpolitikák hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében.

(2)A BEREC szabályozói tanácsának elnöke, illetve az RSPB igazgatótanácsának elnöke évente legalább kétszer ülésezik a BEREC és az RSPB közötti szoros és szisztematikus együttműködést igénylő, közös érdekű kérdések azonosítása érdekében. Az elnökök javaslatokat nyújtanak be saját testületükhöz a közös tevékenységek elfogadására, beleértve adott esetben a strukturált együttműködési mechanizmusokat is. Ezeket a kérdéseket figyelembe kell venni a BEREC és az RSPB kétéves munkaprogramjának előkészítése során.

(3)Szükség esetén együttes ülést kell összehívni a BEREC szabályozói tanácsának és az RSPB igazgatótanácsának részvételével a mindkét testület számára fontos kérdések kezelése, valamint a következetes és koherens szabályozási és szakpolitikai megközelítések biztosítása érdekében.

7.5.V. CÍM: A DIGITÁLIS HÁLÓZATOK HIVATALA

7.5.1.I. FEJEZET: Az ODN feladatai és szervezeti felépítése

144. cikk

Létrehozás

Az ODN az (EU) 2018/1971 rendelettel létrehozott, a BEREC Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal) helyébe lép és annak jogutódja.

145. cikk

Az ODN általános megbízatása

(1)Az ODN e rendelet hatályán belül jár el az elektronikus hírközlés egységes piaca fejlődésének támogatása érdekében.

(2)Megbízatásának teljesítése során az ODN támogatja és segíti a BEREC-et az e rendelet szerinti feladatainak ellátásában, többek között műszaki szakértelem, elemzési kapacitás, koordinációs támogatás és operatív segítségnyújtás biztosítása révén, a BEREC függetlenségének és döntéshozatali hatásköreinek sérelme nélkül. Az ODN aktívan támogatja és segíti az RSPB-t is feladatai ellátásában, különösen az elektronikus hírközlésre és a rádióspektrumra vonatkozó szakpolitika és szabályozás közötti szoros koordináció biztosításával, valamint a strukturált együttműködés elősegítésével azokban az esetekben, amikor mindkét fél számára fontos kérdések merülnek fel.

(3)Az ODN ellátja az e rendelet vagy más uniós jogi aktusok által ráruházott egyéb feladatokat, feltéve, hogy ezek a feladatok összeegyeztethetők a megbízatásával, és hozzájárulnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

146. cikk

Az ODN feladatai

(1)Az ODN feladatai a következők:

a)szakértői, szakmai, adminisztratív és logisztikai támogatási szolgáltatásokat nyújt a BEREC számára feladatai ellátása során, többek között a munkacsoportok valamennyi tevékenységében való részvétel és az azokhoz való hozzájárulás révén, a 140. cikkel összhangban;

b)adatokat és információkat gyűjt a nemzeti szabályozó hatóságoktól és egyéb illetékes hatóságoktól, valamint információkat cserél és továbbít a 103. cikk (2) bekezdése és a 122–126. cikk alapján a BEREC-re ruházott feladatokkal összefüggésben;

c)a b) pontban említett információk alapján rendszeresen jelentéstervezeteket – például barangolási jelentéseket és referenciajelentéseket – állít össze az uniós elektronikus hírközlési piacon tapasztalható fejlemények különböző aspektusairól a BEREC számára;

d)terjeszti a szabályozással kapcsolatos bevált gyakorlatokat a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok körében, a 122. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban;

e)támogatást nyújt a BEREC számára a 123. cikk (3) bekezdése szerinti nyilvántartások és adatbázisok, valamint a 172. cikk szerinti információs és kommunikációs rendszer létrehozásában és kezelésében;

f)létrehozza és kezeli a páneurópai számozási erőforrások adatbázisát, a 47. cikk (4) bekezdésével összhangban;

g)támogatást nyújt a BEREC számára a nyilvános konzultációk lefolytatásában, a 122. cikk (10) bekezdésével összhangban;

h)támogatást nyújt a BEREC szabályozói tanácsa munkájának előkészítéséhez, valamint egyéb adminisztratív, illetve tartalomalapú támogatás útján segíti annak zökkenőmentes működését;

i)segítséget nyújt a szakértői munkacsoportok létrehozatala során, valamint a BEREC szabályozói tanácsának kérésére hozzájárul a szabályozói munkához és adminisztratív támogatást nyújt e csoportok zökkenőmentes működése érdekében;

j)elkészíti a tervet a 6. és 7. cikkel összhangban;

k)a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban továbbítja a 10. cikk (1) bekezdésében említett bejelentéseket a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében;

l)a 10. cikk (8) bekezdésével összhangban fenntartja a nemzeti szabályozó hatóságokhoz benyújtott bejelentések nyilvánosan hozzáférhető uniós adatbázisát;

m)segíti a Bizottságot az Unión belüli számozási erőforrások stratégiai tervezésében és a számozási erőforrások határokon átnyúló vagy páneurópai szolgáltatások céljára történő lehetséges felhasználásának azonosításában, valamint az uniós számozási terv kidolgozásában, a 46. cikk (2) és (4) bekezdésével összhangban;

n)együttműködik a nemzeti szabályozó hatóságokkal a számok kiosztása és a páneurópai számozási erőforrások kezelése terén, a 47. cikk (3) bekezdésével összhangban;

o)létrehozza az adatszolgáltatási eljárást és rendszert, a 47. cikk (4) bekezdésével összhangban;

p)segíti a nemzeti szabályozó hatóságokat az extraterritoriális használatra engedélyezett számozási erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységek összehangolásában, a 48. cikk (4) bekezdésével összhangban;

q)támogatást nyújt a BEREC számára a harmonizált dokumentumminták elkészítésében, a 182. cikkel összhangban;

r)ellátja az e rendelet vagy más uniós jogi aktusok által ráruházott egyéb feladatokat.

(2)Az ODN [két évvel az alkalmazás kezdőnapját követően]-ig, majd azt követően évente jelentést tesz közzé az elektronikus hírközlés egységes piaca felé tett előrehaladásról, amelyben ismerteti különösen a piac helyzetét, a piac szerkezetét és az e rendelet alapján végrehajtott intézkedések belső piacra gyakorolt hatását, beleértve az összefonódások piacra gyakorolt utólagos hatásait is. A közzététel előtt jóváhagyás céljából jelentéstervezetet kell benyújtani a BEREC-hez és az RSPB-hez. Ezeket a jelentéseket közzé kell tenni.

147. cikk

Az ODN RSPB támogatására irányuló feladatai

Az ODN feladatai a következők:

a)szakértői, szakmai, adminisztratív és logisztikai szolgáltatásokat nyújt az RSPB számára feladatai ellátása során, többek között a munkacsoportok valamennyi tevékenységében való részvétel és az azokhoz való hozzájárulás révén, a 140. cikkel összhangban;

b)adatokat és információkat gyűjt az illetékes nemzeti hatóságoktól, valamint információkat cserél és továbbít a 132. és 133. cikk alapján az RSPB-re ruházott feladatokkal összefüggésben;

c)támogatást nyújt az RSPB számára a nyilvános konzultációk lefolytatásában, a 132. cikk (5) bekezdésével összhangban;

d)támogatást nyújt az RSPB igazgatótanácsa munkájának előkészítéséhez, valamint egyéb adminisztratív, illetve tartalomalapú támogatás útján segíti annak zökkenőmentes működését;

e)segítséget nyújt a szakértői munkacsoportok létrehozatala során, valamint az RSPB igazgatótanácsának kérésére hozzájárul a szabályozói munkához és adminisztratív támogatást nyújt e csoportok zökkenőmentes működése érdekében;

f)kérésre segítséget nyújt a Bizottságnak az uniós szintű engedélyezési eljárás lefolytatásában a 22. cikk (4) bekezdésével összhangban;

g)egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál a kérelmek és bejelentések benyújtásához, a 22. cikk (5) bekezdésével összhangban;

h)létrehozza és igazgatja a dinamikus adatbázisokat a földrajzi helymeghatározás és a rádióspektrum-használati lehetőségek nyomon követése céljából, a 28. cikkel összhangban;

i)nyilvántartást vezet az uniós egységes piaci rádióspektrum-eljárásokról, a 31. cikk (9) bekezdésével összhangban;

j)támogatást nyújt az RSPB-nek az uniós álláspont koordinálásához, a 37. cikk (3) bekezdésével összhangban;

k)segíti a Bizottságot a bejelentések kezelésében, a 38. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban;

l)segíti a Bizottságot és az RSPB-t az uniós engedély megadásának folyamatában, a 40. cikkel összhangban, és a Bizottság kérésére segíti a Bizottságot a VI. melléklet szerinti kiválasztási eljárás lefolytatásában;

m)támogatja az RSPB-t, amikor az segíti a Bizottságot a feltételek állítólagos megsértésének kivizsgálásában, a 43. cikk (2) bekezdésével összhangban.

148. cikk

Az ODN jogi személyisége

(1)Az ODN uniós szerv. Az ODN jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)Az ODN mindegyik tagállamban a nemzeti jog alapján a jogi személyeket megillető legszélesebb körű jogképességet élvezi. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá perképességgel rendelkezik.

(3)Az ODN képviseletét annak igazgatója látja el.

(4)Az ODN a ráruházott feladatok és hatáskörök tekintetében kizárólagos felelősséggel rendelkezik.

(5)Az ODN székhelye Rigában van.

149. cikk

Az ODN szervezeti felépítése

Az ODN-t a következők alkotják:

a)igazgatótanács;

b)igazgató.

150. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)Az igazgatótanács a BEREC szabályozói tanácsának tagjaivá kinevezett személyekből, az RSPB igazgatótanácsának elnökéből és a Bizottság képviselőjéből áll. Az igazgatótanács minden tagja rendelkezik szavazati joggal.

A 127. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében foglaltak szerinti minden kinevező nemzeti szabályozó hatóság az igazgatótanács tagjává nevezhet ki egy, a BEREC szabályozói tanácsának tagjától eltérő személyt. Ennek a személynek a nemzeti szabályozó hatóság vezetőjének, irányító testülete valamely tagjának vagy az említett vezető, illetve tag helyettesének kell lennie.

(2)Az igazgatótanács minden tagja mellé póttagot kell kinevezni. A tagot távollétében a póttag képviseli.

A tagok mellé ugyanazokat a személyeket kell rendelni póttagként, akik a BEREC szabályozói tanácsának tagjai mellé kinevezett póttagok. A Bizottság képviselője mellé is póttagot kell kinevezni. Az RSPB igazgatótanácsának elnökét helyettesítő póttag az RSPB igazgatótanácsának alelnöke.

A 127. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében foglaltak szerinti minden kinevező nemzeti szabályozó hatóság egy, a BEREC szabályozói tanácsának tagját helyettesítő póttagtól eltérő személyt is kinevezhet az igazgatótanács tagját helyettesítő póttagnak. Ennek a személynek a nemzeti szabályozó hatóság vezetőjének, irányító testülete valamely tagjának, az említett vezető, illetve tag helyettesének vagy a nemzeti szabályozó hatóság alkalmazottjának kell lennie.

(3)Az igazgatótanács tagjai és póttagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, személytől vagy szervtől.

(4)Az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak naprakész jegyzékét az általuk tett összeférhetetlenségi nyilatkozatokkal együtt nyilvánossá kell tenni.

151. cikk

Az igazgatótanács igazgatási feladatai

(1)Az igazgatótanács gyakorolja a következő igazgatási feladatokat:

a)biztosítja, hogy az ODN ellássa az e rendelettel összhangban ráruházott valamennyi feladatot, figyelembe véve, hogy biztosítani kell az RSPB megfelelő támogatását, és hogy a 146. és 147. cikkel összhangban el kell látnia feladatait;

b)kijelöli az ODN tevékenységeinek általános irányát és a tagjai kétharmados többségével, a BEREC és az RSPB véleményére figyelemmel, a Bizottság véleményének kézhezvételét követően, valamint a 157. cikkel összhangban minden évben elfogadja az ODN egységes programozási dokumentumát;

c)a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével elfogadja az ODN éves költségvetését, és ellátja az ODN költségvetéséhez kapcsolódó, az e cím II. fejezete szerinti egyéb feladatokat;

d)elfogadja, közzéteszi és értékelés alá vonja az ODN tevékenységeiről szóló, a 161. cikkben említett összevont éves tevékenységi jelentést, továbbá a jelentést és annak értékelését minden év július 1-jéig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek;

e)a 163. cikknek megfelelően elfogadja az ODN-re alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

f)a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányban álló csalásellenes stratégiát fogad el a végrehajtandó intézkedések költségeinek és hasznának figyelembevételével;

g)biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: OLAF) és az Európai Ügyészség vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

h)a 173. cikk (5) bekezdésében említettek szerint szabályokat fogad el az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére;

i)a szükségletek elemzése alapján elfogadja és rendszeresen naprakésszé teszi a 168. cikk (2) bekezdésében említett kommunikációs és információterjesztési terveket;

j)a 167. cikkel összhangban elfogadja az ODN dokumentumaihoz való hozzáférési joggal kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket;

k)elfogadja eljárási szabályzatát;

l)a 166. cikkel összhangban engedélyezi a munkamegállapodások megkötését;

m)elfogadja a megfelelő szabályokat az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 83 végrehajtása céljából, összhangban a személyzeti szabályzat 110. cikkével;

n)a (2) bekezdés első albekezdésében említett határozat sérelme nélkül az ODN személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei);

o)a 156. cikknek megfelelően kinevezi az igazgatót, és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejét, vagy felmenti hivatalából;

p)számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerint, aki feladatai ellátásában teljes mértékben független;

q)az ODN tevékenységével kapcsolatos igényekre figyelemmel, valamint a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodást szem előtt tartva meghozza az ODN belső struktúráinak kialakításával és szükség szerint azok módosításával kapcsolatos összes döntést.

Az első albekezdés p) pontjára tekintettel, az ODN kinevezheti ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt, mint aki valamely másik uniós szerv vagy intézmény tekintetében is ellátja e feladatokat. Az ODN és a Bizottság megállapodhatnak abban is, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője egyúttal az ODN számvitelért felelős tisztviselőjeként is eljár.

(2)Az igazgatótanácsnak a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján el kell fogadnia egy határozatot, amely a kinevezésre jogosult hatóság releváns hatásköreit az igazgatóra ruházza, és meghatározza azon feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az igazgató e hatásköröket továbbruházhatja másra.

Amennyiben rendkívüli körülmények szükségessé teszik, az igazgatótanács határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az igazgatóra történő átruházását és az utóbbi általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja.

(3)Az igazgatótanács [e rendelet hatálybalépését követő 6 hónap]-ig elkészíti eljárási szabályzatát.

152. cikk

Az igazgatótanács elnöke és alelnökei

(1)Az igazgatótanács elnökévé és alelnökeivé a BEREC szabályozói tanácsának elnöki és alelnöki tisztségeit betöltő személyeket kell kinevezni. Az igazgatótanács elnökének és alelnökeinek hivatali ideje megegyezik a szabályozói tanács elnökének és alelnökének hivatali idejével.

Az első albekezdéstől eltérve az igazgatótanács a tagjainak kétharmados többségével a tagállamokat képviselő tagjai közül az igazgatótanács más tagjait is megválaszthatja elnökké vagy alelnök(ök)ké. Az így megválasztott tagok hivatali ideje megegyezik a BEREC szabályozói tanácsa elnökének és alelnökeinek hivatali idejével.

(2)Az alelnökök egyike az eljárási szabályzattal összhangban ellátja az elnök feladatait, amennyiben az elnök nincs abban a helyzetben, hogy maga lássa el azokat.

(3)Az igazgatótanács elnöke, amennyiben erre felkérést kap, beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az ODN miként látja el feladatait.

153. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)Az ODN igazgatója – a 156. cikkhez kapcsolódó tanácskozások kivételével – részt vesz a tanácskozásokon, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(3)Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezen túlmenően az elnök rendkívüli üléseket hív össze saját kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy legalább három tagjának kérésére.

(4)Az igazgatótanács üléseire megfigyelőként meghívhat bármely olyan személyt, akinek a véleménye az ülésen érdeklődésre tarthat számot.

(5)Az igazgatótanács tagjai és a tagok póttagjai – az eljárási szabályzatra is figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik az üléseken.

(6)Az ODN biztosítja az igazgatótanács titkárságát.

154. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)Az igazgatótanács a tagjainak abszolút többségével hozza meg döntéseit, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik.

(2)Amennyiben az igazgatótanács az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelettel, valamint az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeivel kapcsolatos kérdésekről szavaz, a döntéshez a Bizottság igazgatótanácsbeli képviselőjének támogató szavazata szükséges.

(3)Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazati joggal rendelkező tag távollétében a póttagja jogosult a szavazati joga gyakorlására.

(4)Az elnök bármely esetben átruházhatja szavazati jogát. Szavazati jogának átruházása kivételével az elnök részt vesz a szavazásban.

(5)Az igazgatótanács eljárási szabályzata részletesen rendelkezik a szavazás szabályairól, különösen arról, hogy egy tag milyen feltételek mellett szavazhat egy másik tag nevében.

155. cikk

Az igazgató feladatai és felelősségi köre

(1)Az igazgató az ODN jogi képviselője, és feladata az ODN adminisztratív irányítása. Az igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)Az igazgató készíti elő az igazgatótanács üléseit, és segítséget nyújt a BEREC szabályozói tanácsa elnökének és az RSPB igazgatótanácsa elnökének az adott testületek üléseinek előkészítéséhez.

(3)Az igazgató a feladatai teljesítése során függetlenül jár el, és nem kérhet, illetve nem fogadhat el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, személytől vagy szervtől.

(4)Az igazgató köteles beszámolni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a feladatai ellátásáról, amennyiben erre felkérést kap.

(5)Az igazgató a BEREC szabályozói tanácsának, az RSPB igazgatótanácsának és saját igazgatótanácsának iránymutatása mellett felel az ODN feladatainak végrehajtásáért. Az igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a)az ODN napi szintű igazgatása;

b)az igazgatótanács munkájának előkészítése, és részvétel az igazgatótanács munkájában, szavazati jog nélkül;

c)a BEREC szabályozói tanácsa, az RSPB igazgatótanácsa és az igazgatótanács által elfogadott igazgatási határozatok végrehajtása;

d)a 157. cikkben említett egységes programozási dokumentum elkészítése és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően – legalább négy héttel az adott igazgatótanácsi ülés előtt – annak benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

e)segítségnyújtás a BEREC szabályozói tanácsa és az RSPB igazgatótanácsa számára a 142. cikkben említett tevékenységi jelentéseik kidolgozásában;

f)segítségnyújtás a BEREC szabályozói tanácsa és az RSPB igazgatótanácsa számára a 141. cikk szerinti éves munkaprogramjaik kidolgozásában;

g)az egységes programozási dokumentum végrehajtása és jelentéstétel az igazgatótanács részére annak végrehajtásáról;

h)az ODN tevékenységeiről szóló, a 161. cikkben említett éves tevékenységi jelentés tervezetének elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz értékelésre és elfogadásra;

i)a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből fakadó következtetések, valamint az OLAF által végzett vizsgálatok nyomon követésére cselekvési terv kidolgozása, valamint az elért eredményekről évente legalább egyszer jelentéstétel az igazgatótanácsnak;

j)az Unió pénzügyi érdekeinek védelme csalást, korrupciót és minden más jogellenes tevékenységet megelőző intézkedések alkalmazásával, hathatós ellenőrzésekkel, továbbá szabálytalanságok felfedése esetén a jogalap nélkül nyújtott összegek visszafizettetésével, illetőleg adott esetben hathatós, arányos és kellően visszatartó erejű igazgatási intézkedések – köztük pénzbírság – kiszabásával;

k)az ODN csalás elleni stratégiájának kidolgozása és az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából történő benyújtása;

l)az ODN-re alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének összeállítása;

m)az ODN előirányzat-tervezetének elkészítése és költségvetésének végrehajtása, a 158. cikkel összhangban;

n)a 166. cikkel összhangban, adott esetben a BEREC szabályozói tanácsával, illetve az RSPB igazgatótanácsával közösen munkamegállapodások megkötésének engedélyezése az illetékes uniós testületekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és tanácsadó csoportokkal, valamint harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

(6)Az igazgató az igazgatótanács felügyelete mellett megfelelő intézkedésekkel – különösen belső adminisztratív utasítások elfogadásával és közlemények közzétételével – gondoskodik arról, hogy az ODN e rendelettel összhangban működjön.

(7)Az igazgató, feltételezve a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállamok előzetes hozzájárulását, dönt arról, hogy szükséges-e – az ODN feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából – egy vagy több tagállamban a személyzet egy vagy több tagját elhelyezni. A döntésről hozott határozatban meg kell határozni az ellátandó tevékenységek körét olyan módon, hogy elkerülhetők legyenek a szükségtelen költségek és az ODN-en belüli igazgatási feladatkörök közötti indokolatlan átfedések. Minden határozat meghozatala előtt a 157. cikk szerinti többéves programozási dokumentumban ismertetni kell a határozat személyzetre és költségvetésre gyakorolt hatását.

156. cikk

Az igazgató kinevezése

(1)Az igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az ODN ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2)Az igazgatót az igazgatótanács nevezi ki nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően, érdemei, vezetői, igazgatási és költségvetési készségei, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások terén szerzett készségei és tapasztalatai alapján. A kinevezéshez az RSPB igazgatótanácsi képviselőjének kedvező véleménye szükséges.

(3)A jelöltek listáját nem állíthatja össze kizárólag az önálló elnök vagy helyettese. Az igazgatótanács eljárási szabályzatában részletesen meg kell határozni az előválogatott jelöltek listájának összeállítására alkalmazandó eljárásra és a szavazási eljárásra irányadó szabályokat.

(4)Az igazgatótanács által kiválasztott jelöltet a kinevezése előtt fel kell kérni arra, hogy vegyen részt az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatáson.

(5)Az igazgató szerződésének megkötése céljából az ODN-t az igazgatótanács elnöke képviseli.

(6)Az igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak vége előtt az igazgatótanácsnak kellő időben értékelést kell készítenie, amelyben figyelembe veszi az igazgató teljesítményének értékelését, valamint az ODN feladatait és az előtte álló kihívásokat. Az említett értékelést be kell nyújtani a Bizottságnak.

(7)Az igazgatótanács a (6) bekezdésben említett értékelést figyelembe véve, az RSPB igazgatótanácsának kedvező véleményétől függően, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az igazgató hivatali idejét. Az az igazgató, akinek megbízatási idejét már meghosszabbították, nem vehet részt az ugyanazon álláshely betöltésére irányuló újabb kiválasztási eljárásban.

(8)Az igazgatót kizárólag az igazgatótanács által, a Bizottság vagy az igazgatótanács tagjai legalább kétharmadának javaslata alapján hozott határozattal és az RSPB igazgatótanácsának kedvező véleményét követően lehet felmenteni hivatalából. Az igazgatótanács az igazgató kinevezéséről, hivatali idejének meghosszabbításáról vagy felmentéséről tagjainak kétharmados szavazati többségével határoz.

7.5.2.II. FEJEZET: Az ODN költségvetése és programozása

157. cikk

Éves és többéves programozás

(1)Az igazgató az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikkével összhangban, a Bizottság iránymutatásait figyelembe véve minden évben elkészíti az éves és a többéves programozást tartalmazó programozási dokumentumtervezetet (a továbbiakban: egységes programozási dokumentum).

Az igazgatótanács minden év január 31-éig elfogadja az egységes programozási dokumentum tervezetét, és véleményezésre továbbítja azt a Bizottságnak. Az egységes programozási dokumentum tervezetét az igazgatótanács benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.

Az igazgatótanács ezt követően – a Bizottság véleményének figyelembevételével – elfogadja az egységes programozási dokumentumot. Az egységes programozási dokumentumot és annak minden későbbi naprakésszé tett változatát az igazgatótanács benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az egységes programozási dokumentum az Unió általános költségvetésének elfogadása után válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítható.

(2)Az éves programozási dokumentumban a részletes célkitűzéseket és az elvárt eredményeket, valamint a kapcsolódó teljesítménymutatókat kell meghatározni. Emellett – a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és gazdálkodás 164. cikkben említett elvével összhangban – ismertetni kell benne a finanszírozandó intézkedéseket, és meg kell jelölni az egyes intézkedésekhez rendelt pénzügyi és humánerőforrásokat. Az éves programozási dokumentumnak összhangban kell állnia a BEREC és az RSPB 141. cikkben említett munkaprogramjával, továbbá az ODN e cikk (4) bekezdésében említett többéves programozási dokumentumával. A programozási dokumentumban egyértelműen jelezni kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest mely feladatok voltak újak, illetve változtak vagy szűntek meg.

(3)A BEREC és az RSPB 141. cikkben említett éves munkaprogramjának elfogadását követően és minden olyan esetben, amikor a BEREC-et, az RSPB-t vagy az ODN-t új feladattal bízzák meg, az igazgatótanácsnak szükség esetén módosítania kell az éves programozási dokumentumot.

Az éves programozási dokumentum minden lényeges módosítását az eredeti éves programozási dokumentumra vonatkozó eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács az éves programozási dokumentum lényegét nem érintő módosítására vonatkozó hatáskörét átruházhatja az igazgatóra.

(4)A többéves programozási dokumentumban átfogó stratégiai programozást kell meghatározni, ideértve a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Magában kell foglalnia továbbá az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzeti tervet is.

Az erőforrások programozását évente naprakésszé kell tenni. A stratégiai programozást adott esetben – és különösen a 179. cikkben említett értékelés kimenetelének figyelembevétele céljából – naprakésszé kell tenni.

(5)Az ODN egységes programozási dokumentumának tartalmaznia kell a BEREC és az RSPB illetékes uniós szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és tanácsadó csoportokkal, valamint harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásra vonatkozó, a 166. cikk (3) bekezdésében említett stratégiájának végrehajtását, valamint az ehhez a stratégiához kapcsolódó műveleteket és a kapcsolódó erőforrások meghatározását.

158. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)Az igazgató minden évben elkészíti az ODN következő pénzügyi évre vonatkozó, tervezett bevételeit és kiadásait tartalmazó előzetes előirányzat-tervezetet (a továbbiakban: előirányzat-tervezet), ideértve a létszámtervet is, és azt benyújtja az igazgatótanácsnak.

Az előirányzat-tervezetben és a 157. cikk (1) bekezdésében említett egységes programozási dokumentum tervezetében foglalt információknak összhangban kell lenniük.

(2)Az igazgatótanács az előzetes előirányzat-tervezet alapján elfogadja az ügynökség következő pénzügyi évre szóló bevételeinek előirányzat-tervezetét, amelyet minden év január 31-ig megküld a Bizottságnak.

(3)A Bizottság az előirányzat-tervezetet az Unió általános költségvetésének tervezetével együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: a költségvetési hatóság).

(4)Az előirányzat-tervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott összegeket, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét bevezeti az Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(5)A költségvetési hatóság engedélyezi az ODN-nek nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat.

(6)A költségvetési hatóság elfogadja az ODN létszámtervét.

(7)Az ODN költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az ODN költségvetését szükség szerint ki kell igazítani.

(8)Az ODN költségvetésére várhatóan jelentős hatást gyakorló ingatlanprojektek esetében az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletet kell alkalmazni.

159. cikk

A költségvetés szerkezete

(1)Az ODN valamennyi bevételét és kiadását minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan meg kell tervezni, és az ODN költségvetésében fel kell tüntetni.

(2)Az ODN költségvetésében a bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)Az egyéb források sérelme nélkül az ODN bevétele az alábbiak kombinációjából áll:

a)az Unió hozzájárulása;

b)a vállalkozások által az uniós műholdas engedélyek megszerzéséért és fenntartásáért fizetett, a 39. cikk (4) bekezdésében említett bizottsági végrehajtási jogi aktusban meghatározandó díjak, a páneurópai számozási erőforrások használati jogainak a 46. cikk (4) bekezdésében említett bizottsági végrehajtási jogi aktusban meghatározandó díjai, valamint az ODN által készített kiadványokért és az általa nyújtott egyéb szolgáltatásokért felszámított díjak;

c)a tagállamoktól, valamint az ODN munkájában részt vevő harmadik országoktól vagy harmadik országoknak az elektronikus hírközlés területén illetékes szabályozó hatóságaitól származó, természetbeni vagy önkéntes pénzügyi hozzájárulások a 166. cikkben előírtak szerint.

(4)Az ODN által kapott bevételek nem veszélyeztethetik az ODN semlegességét, függetlenségét vagy objektivitását.

(5)A Bizottság értékelés alapján rendszeresen megvizsgálja a (3) bekezdés b) pontjában említett díjak szintjét, és szükség esetén kiigazítja e díjak módszertanát vagy szintjét, valamint megfizetésük módját.

(6)A költségvetési hatóság szükség esetén, a szükségletek értékelése alapján és a díjak mértékének figyelembevételével, felülvizsgálja az uniós hozzájárulás mértékét.

(7)Az ODN kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását, az igazgatási és az infrastrukturális költségeket, valamint az operatív kiadásokat.

160. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)Az ODN költségvetését az igazgató hajtja végre.

(2)Az igazgató minden évben benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az értékelési eljárások eredménye szempontjából lényeges összes információt.

161. cikk

Összevont éves tevékenységi jelentés

Az igazgatótanács – az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet 48. cikkével összhangban, a Bizottság által meghatározott iránymutatásokat figyelembe véve – elfogadja az összevont éves tevékenységi jelentést.

162. cikk

A beszámoló benyújtása és mentesítés

(1)Az ODN számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év március 1-jéig benyújtja az adott pénzügyi évre vonatkozó előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)Az ODN a következő pénzügyi év március 31-éig benyújtja a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(3)Az ODN előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ODN számvitelért felelős tisztviselője saját hatáskörében elkészíti az ODN végleges beszámolóját. Az igazgató a végleges beszámolót véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(4)Az igazgatótanács véleményt nyilvánít az ODN végleges beszámolójáról.

(5)Az igazgató minden pénzügyi évet követően július 1-jéig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a végleges beszámolót, az igazgatótanács véleményével együtt.

(6)Az ODN a következő év november 15-éig közzéteszi a végleges beszámolót az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)Az igazgató a pénzügyi évet követő év szeptember 30-áig válaszol a Számvevőszék észrevételeire. Az igazgató ezt a választ megküldi az igazgatótanácsnak is.

(8)Az igazgató az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 84 267. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

(9)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva, az N+2. év május 15-e előtt mentesíti az igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

163. cikk

Pénzügyi szabályok

Az ODN-re vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok csak akkor és annyiban térhetnek el az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletben foglaltaktól, ha és amennyiben az eltérést az ODN működése szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

164. cikk

Az ODN személyzete

(1)Az ODN személyzetére alkalmazni kell a személyzeti szabályzatot és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint az Unió intézményei által a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatályba léptetése céljából közösen elfogadott szabályokat.

(2)A humánerőforrásokkal való tevékenységalapú gazdálkodás elvével összhangban az ODN-nek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges személyzettel.

(3)A személyzet létszámára és az ennek megfelelő pénzügyi forrásokra a 157. cikk (2) és (4) bekezdésével, valamint a 158. cikk (1) bekezdésével összhangban kell javaslatot tenni, figyelembe véve a 146. és 147. cikket és az e rendelet vagy más uniós jogi aktusok által az ODN-re ruházott minden egyéb feladatot, valamint az összes uniós decentralizált ügynökségre alkalmazandó szabályozásnak való megfelelés szükségességét.

(4)Az ODN kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, az alkalmazásában nem álló személyi állományt is igénybe vehet. Az ilyen személyzetre nem alkalmazandó a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek.

(5)Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők ODN-hez történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

7.5.3.III. FEJEZET: Általános rendelkezések

165. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az ODN-re és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

166. cikk

Együttműködés uniós szervekkel, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)Az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez és a feladatai végrehajtásához szükséges mértékben, valamint a tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül a BEREC, az RSPB és az ODN együttműködhet az illetékes uniós szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és tanácsadó csoportokkal, harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

E célból a BEREC, az RSPB és az ODN – a Bizottság előzetes jóváhagyásával – munkamegállapodásokat köthet. Ezek a megállapodások nem keletkeztethetnek jogi kötelezettségeket.

(2)A BEREC szabályozói tanácsa, az RSPB igazgatótanácsa, a munkacsoportok és az igazgatótanács nyitott azon harmadik országok elektronikus hírközlés vagy adott esetben rádióspektrum-politika területéért elsősorban felelős hatóságainak részvétele előtt, amely harmadik országok e célból megállapodást kötöttek az Unióval.

Az említett megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján munkamegállapodásokat kell kidolgozni különösen az érintett harmadik országok hatóságainak a BEREC, az RSPB és az ODN munkájában történő, szavazati jog nélküli részvételének jellegére, mértékére és módjára vonatkozóan, beleértve azon rendelkezéseket is, amelyek a BEREC és az RSPB kezdeményezéseiben való részvételt, a pénzügyi hozzájárulásokat és az ODN személyzetét érintik. A személyzeti kérdéseket illetően ezeknek a rendelkezéseknek minden esetben meg kell felelniük a személyzeti szabályzatnak.

(3)A 141. cikkben említett kétéves munkaprogram részeként a BEREC szabályozói tanácsa, illetve az RSPB igazgatótanácsa fogadja el a BEREC, illetve az RSPB stratégiáját az illetékes uniós szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és tanácsadó csoportokkal, a harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel a BEREC, illetve az RSPB hatáskörébe tartozó kérdésekben való kapcsolattartásra vonatkozóan. A Bizottságnak, a BEREC-nek, az RSPB-nek és az ODN-nek meg kell kötnie a megfelelő munkamegállapodást, amely annak biztosítását célozza, hogy a BEREC, az RSPB és az ODN megbízatása keretei között és a meglévő intézményi kereten belül működjön.

167. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz és adatvédelem

(1)A BEREC, az RSPB és az ODN birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 85 alkalmazandó.

(2)Az ODN igazgatótanácsa szükség esetén naprakésszé teszi az 1049/2001/EK rendeletnek a BEREC, az RSPB és az ODN birtokában lévő dokumentumokra történő alkalmazása céljából elfogadott részletes szabályokat. Az ODN felelős az e dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozásáért.

(3)A személyes adatok ODN által történő kezelésére az (EU) 2018/1725 rendeletet kell alkalmazni.

168. cikk

Átláthatóság és tájékoztatás

(1)A BEREC és az RSPB – az ODN támogatásával – saját kezdeményezésére a BEREC szabályozói tanácsa és az RSPB igazgatótanácsa által elfogadott vonatkozó kommunikációs és információterjesztési tervekkel összhangban lévő kommunikációs tevékenységeket folytathat a hatáskörébe tartozó területeken. Az ODN költségvetésében szereplő források kiutalása a kommunikációs tevékenységek ilyen támogatására nem befolyásolhatja hátrányosan a BEREC 122–126. cikkben említett feladatainak és az RSPB 132. és 133. cikkben említett feladatainak, illetve az ODN 146 és 147. cikkben említett feladatainak az eredményes végrehajtását.

(2)Az ODN kommunikációs tevékenységeit az igazgatótanács által elfogadott, vonatkozó kommunikációs és információterjesztési tervekkel összhangban végzi.

169. cikk

Titoktartás

(1)A 167. cikk (1) bekezdésének és a 171. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a BEREC, az RSPB és az ODN nem adhatja tovább harmadik felek részére az általuk kezelt vagy hozzájuk beérkezett olyan információkat, amelyek tekintetében indokolással ellátott kérelmet nyújtottak be teljes vagy részben bizalmas kezelés iránt.

(2)A BEREC szabályozói tanácsa, az RSPB igazgatótanácsa, az igazgatótanács és a munkacsoportok tagjai, valamint az üléseiken jelen lévő egyéb résztvevők, az igazgató, a kirendelt nemzeti szakértők és a nem az ODN alkalmazásában álló egyéb személyzet tagjai kötelesek betartani a titoktartási követelményeket.

(3)A BEREC szabályozói tanácsa, az RSPB igazgatótanácsa és az igazgatótanács megállapítja az (1) és a (2) bekezdésben említett titoktartási szabályok végrehajtásának gyakorlati szabályait.

170. cikk

A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmét szolgáló szabályok

A BEREC, az RSPB és az ODN elfogadja az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmét szolgáló, az (EU, Euratom) 2015/443 86 és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban 87 rögzített bizottsági biztonsági szabályokkal, többek között az ilyen adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó szabályokkal egyenértékű saját biztonsági szabályait. Másik lehetőségként a BEREC, az RSPB vagy az ODN határozatot fogadhat el arról, hogy értelemszerűen alkalmazza a Bizottság szabályait.

171. cikk

Információcsere

(1)A BEREC, az RSPB vagy az ODN indokolt kérésére a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok kellő időben és pontosan a BEREC, az RSPB vagy az ODN rendelkezésére bocsátanak minden szükséges információt feladataik végrehajtásához, feltéve, hogy hozzáféréssel rendelkeznek a vonatkozó információkhoz, és az információkérés a szóban forgó feladat jellegéből fakadóan szükséges.

A BEREC, az RSPB vagy az ODN kérheti, hogy az ilyen információkat rendszeres időközönként és meghatározott formában bocsássák rendelkezésére. E kérések esetében lehetőség szerint egységes adatszolgáltatási formátumot kell alkalmazni.

(2)A Bizottság, valamely tagállam vagy valamely nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság indokolt kérésére a BEREC, az RSPB és az ODN köteles a lojális együttműködés elve értelmében kellő időben és pontosan rendelkezésre bocsátani minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy a Bizottság, a tagállam, a nemzeti szabályozó hatóság vagy az egyéb illetékes hatóság elláthassa a feladatait. A Bizottság, a tagállam, a nemzeti szabályozó vagy az egyéb illetékes hatóság az uniós és a nemzeti joggal, többek között az 1049/2001/EK rendelettel összhangban gondoskodik a BEREC, az RSPB vagy az ODN által bizalmasnak tekintett információk bizalmas kezeléséről. Az üzleti titoktartás nem akadályozhatja az információk időben történő megosztását.

(3)Az e cikkel összhangban történő információkérés előtt és a jelentéstételi kötelezettségek megkettőzésének elkerülése érdekében a BEREC, az RSPB vagy az ODN figyelembe vesz minden vonatkozó meglévő, nyilvánosan elérhető információt.

(4)Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok, illetve a tagállam nem bocsátja kellő időben rendelkezésre az információt, a BEREC, az RSPB vagy az ODN indokolt kérését az érintett tagállam más nemzeti szabályozó hatóságainak vagy egyéb illetékes hatóságainak, vagy közvetlenül az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó és kapcsolódó eszközöket biztosító vállalkozásoknak is címezheti. A BEREC, az RSPB vagy az ODN értesíti az információszolgáltatást elmulasztó érintett nemzeti szabályozó hatóságokat vagy egyéb illetékes hatóságokat az első albekezdéssel összhangban tett kérésekről.

A BEREC, az RSPB vagy az ODN kérésére a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok segítik a BEREC-et vagy az RSPB-t az információk összegyűjtésében.

(5)A nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy más felelős nemzeti hatóságokat vagy elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, valamint kapcsolódó eszközöket vagy szolgáltatásokat biztosító vállalkozásokat kötelezzenek az e cikkben említett feladataik elvégzéséhez szükséges valamennyi információ benyújtására.

Az első albekezdésben említett más felelős nemzeti hatóságok vagy vállalkozások ezen információkat kérésre haladéktalanul, a kért időkerettel és a kért részletességgel összhangban megadják.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek arra, hogy megfelelő, eredményes, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabásával biztosítsák, hogy az érintettek eleget tegyenek az információkérésnek.

172. cikk

Információs és kommunikációs rendszer

(1)Az ODN-nek információs és kommunikációs rendszert kell létrehoznia és működtetnie, amelynek legalább a következő lehetőségeket magában kell foglalnia:

a)közös információmegosztó platform, amely a BEREC, az RSPB, a Bizottság, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok és a rádióspektrumért felelős illetékes hatóságok számára biztosítja az elektronikus hírközlés uniós szabályozási keretének következetes végrehajtásához szükséges információkat;

b)a 171. cikkben említett információkérések és a kérésekről való tájékoztatáshoz a BEREC, az RSPB, az ODN, a Bizottság, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok és a rádióspektrumért felelős illetékes hatóságok számára hozzáférést biztosító külön interfész;

c)a nemzeti szabályozó hatóságok és a rádióspektrumért felelős illetékes hatóságok közötti koordináció szükségességének mihamarabbi megállapítását lehetővé tévő platform.

(2)Az igazgatótanács elfogadja az (1) bekezdésben említett információs és kommunikációs rendszer létrehozásához szükséges műszaki és funkcionális előírásokat. Az igazgatótanács biztosítja, hogy a rendszer megfeleljen a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogszabályoknak és a titoktartás előírt szintjének.

173. cikk

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

(1)A BEREC szabályozói tanácsának, az RSPB igazgatótanácsának és az ODN igazgatótanácsának tagjai, az igazgató, a kirendelt nemzeti szakértők és a nem az ODN alkalmazásában álló egyéb személyzet tagjai mindannyian írásbeli nyilatkozatot tesznek, amelyben kinyilvánítják elkötelezettségüket és jelzik, hogy van-e olyan közvetlen vagy közvetett érdekük, amely úgy tekinthető, hogy az a függetlenségüket befolyásolja.

(2)Ezeket a nyilatkozatokat a hivatalba lépéskor kell megtenni, a nyilatkozatoknak pontosaknak és teljes körűeknek kell lenniük, és minden alkalommal naprakésszé kell tenni azt a nyilatkozatot, amellyel kapcsolatban felmerül annak kockázata, hogy a nyilatkozatot tevő személy függetlenségét befolyásolónak tekinthető közvetlen vagy közvetett érdek áll fenn.

(3)A BEREC szabályozói tanácsának, az RSPB igazgatótanácsának és az ODN igazgatótanácsának tagjai, valamint az igazgató által tett nyilatkozatokat nyilvánossá kell tenni.

(4)A BEREC szabályozói tanácsának, az RSPB igazgatótanácsának, az ODN igazgatótanácsának és a munkacsoportoknak a tagjai, valamint üléseik egyéb résztvevői, az igazgató, a kirendelt nemzeti szakértők, valamint a nem az ODN alkalmazásában álló egyéb személyzet tagjainak mindegyike legkésőbb az adott ülés kezdetén pontosan és teljeskörűen nyilatkozik az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos minden olyan érdekéről, amely úgy tekinthető, hogy a függetlenségét befolyásolja, valamint köteles tartózkodni a kérdéses napirendi pontok megvitatásában való részvételtől és az azokról való szavazástól.

(5)A BEREC szabályozói tanácsának, az RSPB igazgatótanácsának és az ODN igazgatótanácsának meg kell állapítania az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének szabályait, különös tekintettel az (1) és a (2) bekezdés alkalmazására vonatkozó gyakorlati előírásokra.

174. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)Az ODN-nek [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig csatlakoznia kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz 88 , és a megállapodás mellékletében szereplő minta alapján el kell fogadnia az ODN teljes személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a vissza nem térítendő támogatások minden kedvezményezettjénél, valamint az ODN-en keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 89 és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 90 megállapított rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az ODN által finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött munkamegállapodásoknak, a szerződéseknek, a támogatási megállapodásoknak és a támogatási határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és vádhatósági eljárás alá vonhatja a csalást és az Unió pénzügyi érdekeit sértő más jogellenes tevékenységeket az (EU) 2017/1371 irányelvben foglaltak szerint.

175. cikk

Felelősség

(1)Az ODN szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2)Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az ODN által kötött szerződésekben foglalt választott bírósági záradék alapján ítéletet hozzon.

(3)Szerződésen kívüli felelősség esetén az ODN köteles a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríteni a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott károkat.

(4)A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(5)Az ODN alkalmazottainak a hivatallal szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzat vagy a rájuk alkalmazandó, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek rendelkezései szabályozzák.

176. cikk

Igazgatási vizsgálatok

A BEREC, az RSPB és az ODN tevékenységei tekintetében az európai ombudsman vizsgálatot folytathat az EUMSZ 228. cikkének megfelelően.

177. cikk

Nyelvhasználati szabályok

(1)Az ODN-re az 1. rendelet 91 alkalmazandó.

(2)Az ODN által igényelt fordítást és minden egyéb nyelvi szolgáltatást – a tolmácsolás kivételével – az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja, amelyet a 2965/94/EK tanácsi rendelet 92 hozott létre.

178. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1)Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Működését Segítő Ügynökség és a Lett Köztársaság kormánya közötti, 2020. december 21-i székhely-megállapodás az igazgatótanács jóváhagyását követően felülvizsgálható.

(2)A fogadó tagállam biztosítja az ODN zavartalan és hatékony működéséhez szükséges feltételeket, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési kapcsolatokat is.

179. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság [e rendelet hatálybalépését követő 60 hónap]-ig, majd azt követően ötévente értékelést végez a Bizottság iránymutatásaival összhangban, hogy felmérje a BEREC, az RSPB és az ODN teljesítményét azok célkitűzései, megbízatása, feladatai és helyszíne tekintetében. Az értékelésben különösen azt kell megvizsgálni, hogy esetleg szükséges-e módosítani a BEREC, az RSPB és az ODN struktúráját vagy megbízatását, és hogy e módosításnak milyen költségvetési vonzatai lennének.

(2)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a BEREC, az RSPB vagy az ODN fenntartása a kitűzött céljai, megbízatása és feladatai tekintetében már nem indokolt, javasolhatja e rendelet ennek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3)A Bizottság az értékelés megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak, és az említett megállapításokat nyilvánosságra hozza.

180. cikk

A BEREC-re, az RSPB RSPG helyébe lépésére és az ODN BEREC Hivatal helyébe lépésére vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)A tulajdonjog, megállapodások, jogi kötelezettségek, munkáltatói szerződések, pénzügyi kötelezettségvállalások és felelősségek tekintetében az ODN lép az (EU) 2018/1971 rendelettel létrehozott BEREC Hivatal helyébe.

(2)Különösen, ez a rendelet nem érinti a BEREC Hivatal személyzetének jogait és kötelezettségeit.

(3)[6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től az (EU) 2018/1971 rendelet alapján kinevezett igazgatónak kell igazgatóként eljárnia és ellátnia az e rendeletben meghatározott feladatokat. Az igazgató szerződésének egyéb feltételei nem változnak.

(4)Az igazgatótanács dönthet úgy, hogy az igazgatási vezetőnek az e cikk (3) bekezdésében említett igazgatóként eltöltött hivatali idejét egy újabb ciklusra meghosszabbítja. A 156. cikk (6) és (7) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell. Az igazgató összesített hivatali ideje nem haladhatja meg a tíz évet.

(5)A BEREC e rendelet 127. cikkében említett szabályozói tanácsának és az e rendelet 150. cikkében említett igazgatótanácsnak az új képviselők kinevezéséig a BEREC (EU) 2018/1971 rendelet 7. cikkében említett szabályozói tanácsának, illetve az (EU) 2018/1971 rendelet 15. cikkében említett igazgatótanácsnak a tagjaiból kell állnia, kivéve az RSPG e cikk (8) bekezdésében említett elnökét, aki [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-tól/-től az ODN igazgatótanácsának tagjává válik.

(6)A BEREC szabályozói tanácsának és az ODN igazgatótanácsának elnökei és alelnökei, akiket az (EU) 2018/1971 rendelet alapján neveztek ki, egyéves hivatali idejük végéig hivatalban maradnak mint a BEREC szabályozói tanácsának e rendelet 130. cikkében említett elnöke és alelnökei, továbbá mint az igazgatótanács e rendelet 152. cikkében említett elnöke és alelnökei.

(7)Az RSPB e rendelet 134. cikkében említett igazgatótanácsának az új képviselők kinevezéséig az RSPG 2019. június 11-i bizottsági határozat 3. cikkében említett tagjaiból kell állnia.

(8)Az RSPG [az alkalmazás kezdőnapja]-án/-én hivatalban lévő elnöke és alelnökei hivatali idejük végéig hivatalban maradnak mint az RSPB igazgatótanácsának elnöke és alelnökei.

(9)Az (EU) 2018/1971 rendelet 35. cikkének (2) bekezdése alapján kidolgozott munkamegállapodások továbbra is érvényesek maradnak a BEREC-re és az ODN-re. Az RSPG szavazati joggal nem rendelkező tagjai az RSPB szavazati joggal nem rendelkező tagjaivá válnak, feltéve, hogy a munkamegállapodásokat az e rendelet 166. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban dolgozták ki.

8.VIII. RÉSZ – ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8.1.I. CÍM: ADATSZOLGÁLTATÁS, FELMÉRÉSEK ÉS KONZULTÁCIÓS MECHANIZMUS

181. cikk

Adatszolgáltatás

(1)Az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, kapcsolódó eszközöket üzemeltető vagy kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak minden olyan adatot – köztük pénzügyi adatot is – rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyre a nemzeti szabályozó hatóságoknak, az egyéb illetékes hatóságoknak, a BEREC-nek és az RSPB-nek szükségük van feladataik ellátásához, valamint az e rendelet rendelkezéseinek, illetve az e rendelettel összhangban elfogadott határozatoknak vagy kinyilvánított véleményeknek való megfelelés biztosításához. Amennyiben a szolgáltatott adatok elégtelennek bizonyulnak ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok, az egyéb illetékes hatóságok, a BEREC és az RSPB el tudják látni az uniós jog által rájuk ruházott szabályozási feladataikat, jogosultak ilyen adatokat kérni az elektronikus hírközlés területén vagy egyéb, szorosan kapcsolódó ágazatban működő vállalkozásoktól, valamint az (EU) 2024/1309 rendelet alapján létrehozott egyablakos információs pontoktól.

(2)Az adatszolgáltatás-igényléseknek mindig arányban kell állniuk az e rendeletben meghatározott feladatok mértékével és azokat mindig indokolással kell ellátni. Ha a nemzeti szabályozó hatóságok az (1) bekezdésben említett adatok szolgáltatását követelik meg a vállalkozásoktól, tájékoztatniuk kell a vállalkozásokat arról, hogy pontosan milyen célra használják fel az adatokat. A vállalkozásoknak az igényelt információkat azonnal, de minden esetben a megállapított határidőn belül kell rendelkezésre bocsátaniuk.

(3)A nemzeti szabályozó hatóságok az általános felhatalmazás és a műholdas hírközlés útján történő spektrumhasználatra vonatkozó uniós engedély, a használati jogok, illetve az egyedi kötelezettségek tekintetében adatok szolgáltatását követelhetik meg a vállalkozásoktól, amely adatszolgáltatásnak arányosnak és tárgyilagos mérce szerint indokoltnak kell lennie, különösen a következő célok érdekében:

a)a 9. cikk (4) bekezdésében, a 20., 21., 29., 38., 39., 49., 50., 51., 67. cikkben, a 68. cikk (1) bekezdésében, valamint a 69. és 77. cikkben meghatározott feltételeknek vagy kötelezettségeknek való megfelelés szisztematikus vagy eseti ellenőrzése;

b)az általános felhatalmazás feltételei, illetve a rádióspektrum vagy a számozási erőforrások használati jogaira vonatkozó kötelezettségek és feltételek betartásának eseti ellenőrzése abban az esetben, ha panaszt emeltek, vagy ha az illetékes hatóságnak más oka van feltételezni, hogy valamely feltételt nem tartanak be, illetve ha az illetékes hatóság saját kezdeményezés alapján folytat vizsgálatot;

c)a használati jog megadása iránti kérelmek kezelése és elbírálása;

d)a szolgáltatások minőségére és árára vonatkozó összehasonlító áttekintések közzététele a fogyasztók érdekében;

e)egyértelműen meghatározott statisztikák, jelentések vagy tanulmányok összeállítása;

f)piacelemzés végzése e rendelet céljai érdekében, ideértve a piacelemzés tárgyát képező piacokhoz kapcsolódó, az értékesítési lánc alacsonyabb szintjeit képviselő piacokra vagy a kiskereskedelmi piacokra vonatkozó adatokat, valamint a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozásoktól származó, kiskereskedelmi piacokra vonatkozó számviteli adatokat is;

g)a rádióspektrum és a számozási erőforrások hatékony használatának fenntartása és az azokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása;

h)az olyan jövőbeli hálózat- és szolgáltatásfejlesztések értékelése, amelyek hatással lehetnek a versenytársaknak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásokra, illetve az elektronikus hírközlő hálózatokra és a kapcsolódó eszközökre vonatkozó, helyi szinten lebontott és a területi lefedettség szempontjából kellően részletes, valamint a végfelhasználók rendelkezésére álló konnektivitásra vonatkozó vagy a 183. cikk szerinti földrajzi felmérések elvégzéséhez szükséges adatok értékelése;

i)válaszadás a BEREC vagy az RSPB tájékoztatás iránti, indokolással ellátott kérelmeire;

j)az első albekezdés a) és b), valamint d)–i) pontjában említett adatok szolgáltatása a piacra jutást megelőzően, vagy annak feltételeként nem követelhető meg.

(4)A hálózatok üzemeltetésének és a szolgáltatások nyújtásának helye szerinti nemzeti szabályozó hatóság felkérheti az (EU) 2019/881 rendelet helyébe lépő kiberbiztonsági jogszabály alapján kijelölt illetékes hatóságot, hogy ellenőrizze az IKT-ellátási lánc biztonságára vonatkozó követelményeknek való megfelelést, és ossza meg a megállapításokat, amennyiben ez az ellenőrzés a 9. cikk (4) bekezdésének d) pontja és a 20. cikk szerinti általános felhatalmazási feltételeknek való megfelelés értékelése céljából szükséges.

(5)A rádióspektrum-használati jogok tekintetében a (3) bekezdésben említett adatoknak különösen a rádióspektrum eredményes és hatékony használatára, valamint a rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó, a lefedettségre és a szolgáltatás minőségére vonatkozó esetleges kötelezettségek teljesítésére és azok ellenőrzésére kell vonatkozniuk.

(6)A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok nem ismételhetik meg a BEREC vagy az RSPB által az e cikk (1) vagy (3) bekezdése alapján már továbbított adatkéréseket, ha a BEREC vagy az RSPB a kapott adatokat az említett hatóságok rendelkezésére bocsátotta.

(7)A nemzeti szabályozó hatóságok előírják a szolgáltatók számára, hogy évente legfeljebb egyszer tegyenek jelentést az általános felhatalmazásról, a használati jogokról és az egyedi kötelezettségekről.

182. cikk

Az adatszolgáltatás és a jelentéstétel iránti harmonizált kérések

(1)A vállalkozásokhoz intézett, a 181. cikk (1), (3) és (7) bekezdése szerinti, adatszolgáltatás és jelentéstétel iránti kérések harmonizálása céljából, valamint a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjával és a 202. cikkel összhangban a BEREC [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig a Bizottsággal szoros együttműködésben iránymutatásokat ad ki a releváns témákra vonatkozóan, beleértve az adatszolgáltatás és a jelentéstétel iránti kérések hatályát, ütemezését, gyakoriságát és formátumát, valamint az információgyűjtési eljárásokat. Az iránymutatásoknak az adatszolgáltatás és a jelentéstétel iránti kérésekre vonatkozó dokumentummintákat is tartalmazniuk kell.

(2)Adott esetben az RSPB dokumentummintákat dolgoz ki az adatszolgáltatás iránti kérésekhez. Az adatokat a kidolgozott dokumentummintáknak megfelelően kell bekérni és benyújtani.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján harmonizálhatja a nemzeti szabályozó hatóságok általi adatgyűjtés módszereit.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)A 3. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett, fenntarthatóságra vonatkozó adatok gyűjtése esetén a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak először a vállalkozások által más vonatkozó uniós jogszabályok alapján szolgáltatott adatokhoz kell hozzáférniük. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy ezek az információk nem elegendőek az e rendeletben meghatározott feladatok elvégzéséhez, a BEREC a szükséges további adatok gyűjtésének előírásával naprakésszé teheti az e cikk (1) bekezdésében említett iránymutatásokat.

(5)A nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak indokolással ellátott kérés alapján a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk az EUMSZ szerinti feladatainak elvégzéséhez szükséges minden adatot. A Bizottság által kért adatszolgáltatásnak az ilyen feladatok elvégzésével arányosnak kell lennie. Amennyiben a szolgáltatott adatok a vállalkozások által a hatóság kérésére korábban már szolgáltatott adatokkal kapcsolatosak, az érintett vállalkozásokat erről tájékoztatják. A Bizottság a szolgáltatott adatokat a szükséges mértékben másik tagállam hasonló hatóságának rendelkezésére bocsátja, kivéve, ha az adatot szolgáltató hatóság kifejezetten és indokolás mellett ennek ellenkezőjét kérte.

(6)A (7) bekezdésben előírt követelményekre is figyelemmel, a valamely hatósághoz benyújtott adatokat indokolással ellátott kérelem alapján ugyanabban vagy más tagállamban másik szabályozó hatóság, a BEREC és az RSPB rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben ez az érintett hatóságok valamelyike, a BEREC vagy az RSPB uniós jog szerinti feladatainak teljesítéséhez szükséges.

(7)Ha valamely nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság az adatok titkosságára vonatkozó uniós és nemzeti szabályok értelmében bizalmasnak minősít valamely adatot – ideértve a 183. cikk szerinti földrajzi felmérés keretében, a 181. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelően gyűjtött adatokat is –, a Bizottság, a BEREC és az egyéb érintett illetékes hatóságok biztosítják a megfelelő titoktartást. A Bizottság, a BEREC és bármely más érintett illetékes hatóság nem akadályozható meg abban, hogy e rendelet alkalmazásának felülvizsgálata, nyomon követése és felügyelete céljából időben megosszák egymással az adatokat.

(8)A nemzeti szabályozó hatóságoknak – az adatok nyilvánosságára vonatkozó nemzeti szabályok szerint, valamint az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályokra is figyelemmel – közzé kell tenniük azokat az adatokat, amelyek a nyílt versenypiac kialakításához hozzájárulhatnak.

(9)A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok közzéteszik a (7) bekezdésben említett adatokhoz való nyilvános hozzáférés feltételeit, beleértve az ilyen hozzáférés megszerzésére vonatkozó eljárást.

183. cikk

Hálózatok földrajzi felmérése és kiértékelése

(1)A nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok kötelesek [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig földrajzi felmérést végezni a széles sávú szolgáltatások biztosítására alkalmas elektronikus hírközlő hálózatok (a továbbiakban: széles sávú hálózatok) hatóköréről, és ennek megtörténtét követően legalább háromévente frissíteni azt.

(2)Ennek a földrajzi felmérésnek magában kell foglalnia a területükön meglévő egyes elektronikus hírközlő hálózatok aktuális földrajzi hatókörének felmérését a rendelkezésre állás (csatlakoztatható helyszín), a készenlét (csatlakoztatott helyszín) és az igénybevétel (aktivált helyszín, ahol a szolgáltatás él és működik) tekintetében, adott esetben különbséget téve a lakossági, üzleti és nyilvános szegmensek között, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok e rendelet szerinti feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékben. A földrajzi felmérésnek hozzá kell járulnia az állami támogatási szabályok alkalmazásához is, amennyiben a vonatkozó követelmények teljesülnek.

(3)A földrajzi felmérés részeként előrejelzést kell készíteni az érintett hatóság által meghatározott időtartamra vonatkozóan arról, hogy területükön belül milyen kiterjedésűek lesznek a széles sávú hálózatok, azon belül legalább a csatlakoztatható helyszínekről, valamint adott esetben a gigabites hálózatokkal csatlakoztatott helyszínekről. A földrajzi felmérésnek hozzá kell járulnia az állami támogatási szabályok alkalmazásához szükséges földrajzi felméréshez, amennyiben a vonatkozó követelmények teljesülnek.

(4)A (3) bekezdésben említett előrejelzésnek tartalmaznia kell minden releváns információt, így többek között a vállalkozások és a hatóságok által tervezett kiépítésekre vonatkozó információkat, legalább a gigabites hálózatok tekintetében. A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok e célból felkérhetik a vállalkozásokat és a hatóságokat, hogy közöljék az ilyen információkat, amennyiben ezek az információk rendelkezésre állnak és benyújtásuk észszerű erőfeszítéssel megoldható.

(5)A nemzeti szabályozó hatóság határozza meg az e rendelet alapján kifejezetten rá ruházott feladatok viszonylatában azt, hogy az ilyen előrejelzés keretében gyűjtött információkra teljes egészükben vagy részben indokolt-e támaszkodni.

(6)Amennyiben a földrajzi felmérést nem a nemzeti szabályozó hatóság végzi, azt akkor is e hatósággal a feladatainak ellátása szempontjából releváns mértékig együttműködve kell elvégezni. A földrajzi felmérés során összegyűjtött információknak a helyi bontás tekintetében kellően részletesnek kell lenniük – szükség esetén el kell érniük a cím szintjét –, elegendő adatot kell tartalmazniuk a szolgáltatás minőségéről – beleértve legalább a letöltési és feltöltési sebességeket –, az átviteli közegről (vezeték nélküli vagy vezetékes) és az alkalmazott technológiáról, és az információk a 182. cikk (6) bekezdésével összhangban kezelendők.

(7)A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok kijelölhetnek egy olyan, földrajzilag egyértelműen körülhatárolható területet, amelyről az (1) bekezdés értelmében összegyűjtött adatok és esetleg készített előrejelzés alapján megállapították, hogy ott a vonatkozó előrejelzési időszakban egyetlen vállalkozás vagy hatóság sem épített ki gigabites hálózatot vagy tervezi annak kiépítését, és nem tervezi meglévő elektronikus hírközlő hálózata jelentős, legalább gigabites hálózattá való korszerűsítését. A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok kötelesek közzétenni a kijelölt területek jegyzékét.

(8)Az érintett hatóságok a kijelölt terület tekintetében felkérhetik a vállalkozásokat és a hatóságokat, hogy jelentsék be, ha a vonatkozó előrejelzési időszakban gigabites hálózatokat szándékoznak kiépíteni. Amennyiben e felkérés alapján valamely vállalkozás vagy hatóság bejelenti e szándékát, az illetékes hatóság felkérhet más vállalkozásokat és hatóságokat, hogy jelentsék be, ha esetlegesen gigabites hálózatokat szándékoznak kiépíteni. Az érintett hatóságnak meg kell határoznia, hogy milyen adatokat kér közölni az ilyen beadványokban, annak érdekében, hogy a bennük nyújtott tájékoztatás az (1) bekezdés szerinti esetleges előrejelzésben figyelembe vett adatokéhoz hasonló részletességű legyen.

(9)A nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak hatékony, lehetőség szerint automatizált, tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell gyűjteniük az adatokat, amelynek során egyetlen vállalkozás sem zárható ki eleve.

(10)A nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak, valamint azon helyi, regionális és nemzeti hatóságoknak, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésére fordított állami pénzeszközök elosztásáért, a nemzeti széles sávú tervek kidolgozásáért, a rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó, a lefedettségre vonatkozó kötelezettségek meghatározásáért és a területükön az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alá tartozó szolgáltatások elérhetőségének ellenőrzéséért felelnek, figyelembe kell venniük az (1), a (2) és a (3) bekezdésben szereplő földrajzi felmérés és az esetlegesen kijelölt területek meghatározásának eredményeit. Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésére szánt közpénzek elosztása céljából figyelembe kell venni a földrajzi felmérések eredményeit és az (1), (2) és (3) bekezdés szerint kijelölt területek bármelyikét, amennyiben azok relevánsak és megfelelőek az állami támogatási szabályok alkalmazásából eredő kötelezettségek teljesítéséhez. A földrajzi felmérést végző hatóságoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk ezeket az említett eredményeket azzal a feltétellel, hogy az adatokat átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást és védelmet biztosít az üzleti titkoknak, mint amilyet az adatot küldő hatóság, és erről tájékoztatják az adatot szolgáltató feleket. Ezeket az eredményeket kérésre ugyanilyen feltételek mellett a BEREC és a Bizottság számára is elérhetővé kell tenni.

(11)Ha a releváns információ a piacon nem áll rendelkezésre, az illetékes hatóságok az (EU) 2019/1024 irányelvvel összhangban közvetlenül hozzáférhetővé teszik a földrajzi felmérésekből származó, üzleti titkok védelmének hatálya alá nem tartozó adatokat, lehetővé téve azok újbóli felhasználását. Ha ilyen eszközök a piacon nem állnak rendelkezésre, e hatóságok – hogy lehetővé tegyék a különböző területeken elérhető konnektivitás meghatározását – tájékozódást segítő eszközöket bocsátanak a végfelhasználók rendelkezésére, amelyek elég részletesek ahhoz, hogy eredményesen segítsék az üzemeltetők vagy szolgáltatók közötti választást.

(12)A nemzeti szabályozó hatóság elemzi az e cikk szerinti földrajzi felmérés keretében összegyűjtött információkból kapott eredményeket, és eldönti, hogy szükség van-e a piac 72. és 73. cikk szerinti felülvizsgálatára. A nemzeti szabályozó hatóság az elemzés eredményeit jelentés formájában nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

(13)Az optikai szálas hálózatokra való átállás időszakában az e cikk (12) bekezdésében említett jelentésnek tartalmaznia kell a földrajzi felmérésekre vonatkozó információk elemzését, valamint a 181. cikk alapján vagy más rendelkezésre álló forrásokból gyűjtött, a rézvezetéken és az optikai szálon keresztül elérhető szolgáltatások árára és minőségére vonatkozó információk elemzését. A jelentést fel kell használni az 57. cikkben meghatározott fenntarthatósági feltételek értékeléséhez. Az első jelentést legkésőbb [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig közzé kell tenni.

184. cikk

A konzultáció és az átláthatóság mechanizmusa

(1)A 86. cikk, a 188. cikk vagy a 189. cikk hatálya alá tartozó eseteket kivéve, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok ezzel a rendelettel összhangban intézkedéseket kívánnak tenni, illetőleg amennyiben a 16. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban olyan korlátozásokat kívánnak előírni, amelyek jelentősen befolyásolják az érintett piacot, ezeknek a hatóságoknak lehetőséget kell adniuk az érdekelt feleknek arra, hogy az ügy bonyolultságát figyelembe véve észszerű, de 30 napnál semmi esetre sem rövidebb időn belül észrevételeket tegyenek az intézkedéstervezettel kapcsolatban.

(2)E rendelet 31. cikkének alkalmazásában az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell a Bizottságot, az RSPB-t, a BEREC-et és a többi tagállam illetékes hatóságait minden olyan intézkedéstervezet közzétételekor, amely e rendelet 30. cikkének (4) bekezdése értelmében az összehasonlító vagy a versenyeztetéses kiválasztási eljárás hatálya alá tartozik, és amely harmonizált rádióspektrum használatára vonatkozik, annak érdekében, hogy az használható legyen vezeték nélküli széles sávú hálózatok üzemeltetése és szolgáltatások nyújtása céljára.

(3)A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok közzéteszik nemzeti konzultációs eljárásaikat egy egyablakos információs ponton keresztül, amelyen keresztül minden folyamatban lévő konzultáció elérhető.

(4)A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok nyilvánosságra hozzák a konzultációs eljárás eredményeit, az üzleti titokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályok szerint bizalmasnak minősülő információk kivételével.

185. cikk

Konzultáció az érdekelt felekkel

(1)Az illetékes hatóságoknak – adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal egyeztetve – figyelembe kell venniük a végfelhasználók, különösen a fogyasztók és a fogyatékossággal élő végfelhasználók, a gyártók és az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások álláspontját a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi végfelhasználót és a fogyasztói jogokat érintő kérdésben, beleértve a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára rendelkezésre álló egyenértékű hozzáférést és választékot is, különösen abban az esetben, ha ezek jelentős hatást gyakorolnak a piacra.

(2)Az illetékes hatóságoknak – adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal egyeztetve – olyan, a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára hozzáférhető konzultációs mechanizmust kell létrehozniuk, amely biztosítja, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó, végfelhasználói és fogyasztói jogokat érintő kérdésekben hozott döntéseik során kellően figyelembe vegyék az elektronikus hírközlés terén jelentkező fogyasztói érdekeket.

(3)Az érdekelt felek szükség szerint, az illetékes hatóságok – adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal egyeztetett – iránymutatása alapján a fogyasztókat, felhasználói csoportokat és szolgáltatókat érintő mechanizmusokat alakíthatnak ki a szolgáltatásnyújtás általános minőségének javítására, többek között magatartási kódexek és üzemeltetési szabványok kidolgozása, és alkalmazásuk figyelemmel kísérése révén.

(4)Az uniós jogszabályokkal összhangban álló kulturális és médiapolitikai célkitűzéseket – például a kulturális és nyelvi sokszínűséget és a médiapluralizmust – támogató nemzeti szabályok sérelme nélkül, az illetékes hatóságok – adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságokkal egyeztetve – ösztönözhetik az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokban és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megjelenő jogszerű tartalmak előmozdításában érdekelt ágazatok közötti együttműködést. Ez az együttműködés kiterjedhet a 105. cikk értelmében nyújtandó közérdekű tájékoztatás koordinálására is.

8.2.II. CÍM: HARMONIZÁCIÓS ELJÁRÁSOK

186. cikk

Harmonizációs eljárások

(1)Ha a Bizottság megállapítja, hogy az e rendeletben meghatározott szabályozási feladatok nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok általi végrehajtásában tapasztalható eltérések a belső piac akadályát képezhetik, akkor a Bizottság a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzések elérésének előmozdítása érdekében – figyelembe véve a BEREC vagy adott esetben az RSPB véleményét – ajánlást fogadhat el vagy az e cikk (3) bekezdésének megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján határozatot fogadhat el e rendelet harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak feladataik elvégzése során figyelembe kell venniük az (1) bekezdésben említett ajánlásokat. Ha egy nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem követ egy ajánlást, erről tájékoztatja a Bizottságot, és megindokolja álláspontját.

(3)Az (1) bekezdés szerint elfogadott határozatok kizárólag a következő kérdések kezelésére irányuló harmonizált vagy összehangolt elvek megállapítására terjednek ki:

a)a 72. és a 73. cikk alkalmazása során az elektronikus hírközlési piacok szabályozására vonatkozó általános szabályozási elvek nemzeti szabályozó hatóságok általi következetlen alkalmazása, amennyiben az a belső piac akadályát képezi. Az ilyen határozatokban nem lehet a nemzeti szabályozó hatóságok által a 85. cikk szerint kiadott egyedi értesítésekre hivatkozni; ilyen esetben a Bizottság csak határozattervezetre tesz javaslatot:

I.az ugyanezen kérdéssel foglalkozó bizottsági ajánlás elfogadását követő legalább két évvel;

II.figyelembe véve a BEREC által a Bizottság kérését követő három hónapon belül kiadott véleményt a szóban forgó határozat elfogadása ügyében;

b)a számkiosztás, beleértve a számtartományokat, a számok és az azonosítók hordozhatóságát, a szám- és a címfordítási rendszereket és a segélyhívási célú kommunikáció útján elérhető készenléti segélyszolgálatokhoz való hozzáférést is.

(4)Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás szerint kell elfogadni.

(5)A BEREC saját kezdeményezésére tanácsot adhat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés alapján szükséges-e intézkedni.

(6)Amennyiben a Bizottság nem fogad el ajánlást vagy határozatot a BEREC olyan véleményének elfogadásától számított egy éven belül, amelyben a BEREC megállapítja, hogy az e rendeletben meghatározott szabályozási feladatok nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok általi végrehajtásában a belső piac potenciális akadályát képező eltérések tapasztalhatók, tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy miért nem fogadott el ajánlást, illetve határozatot, és az okokat nyilvánosságra is hozza.

Ha a Bizottság ajánlást fogadott el e cikk (1) bekezdésével összhangban, de a belső piac akadályát okozó következetlen végrehajtás még két évig fennáll, a Bizottság e cikk (3) bekezdésnek megfelelően, a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el az e cikk (3) bekezdésében említett kérdések kezeléséről.

Ha a Bizottság nem fogadott el határozatot az (1) bekezdés értelmében elfogadott ajánlást követő egy éven belül, ennek okairól tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és az okokat nyilvánosságra is hozza.

187. cikk

Szabványosítás

(1)A Bizottság összeállítja és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a nem kötelező szabványok vagy műszaki előírások jegyzékét, amely az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, a kapcsolódó eszközök és kapcsolódó szolgáltatások összehangolt biztosításának ösztönzéséhez alapul szolgál. Szükség esetén a Bizottság – az (EU) 2015/1535 irányelv által létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően –, az 1025/2012/EU rendelet 93 10. cikke alapján felkérhet egy vagy több európai szabványügyi szervezetet szabványok kidolgozására.

(2)A tagállamok a szolgáltatásnyújtásra, valamint a műszaki interfészek, illetve hálózati funkciók biztosítására vonatkozóan ösztönzik az (1) bekezdésben említett szabványok, illetve műszaki előírások alkalmazását annyiban, amennyiben ez a szolgáltatások interoperabilitásának és a végpontok közötti konnektivitás biztosításához, a szolgáltatóváltásnak, valamint a számok és az azonosítók hordozhatóságának megkönnyítéséhez a felhasználók választási szabadságának fokozása érdekében feltétlenül szükséges.

(3)A szabványok vagy műszaki előírások (1) bekezdés szerinti közzétételének hiányában a tagállamok ösztönzik az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott szabványok, illetve műszaki előírások alkalmazását. Ilyen szabványok vagy előírások hiányában a tagállamok ösztönzik az ITU, a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) vagy a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) által elfogadott nemzetközi szabványok vagy ajánlások alkalmazását.

(4)Ha léteznek nemzetközi szabványok, a tagállamok arra ösztönzik az európai szabványügyi szervezeteket, hogy az ilyen szabványokat vagy azok megfelelő részeit vegyék alapul szabványaik kidolgozásakor, kivéve, ha az adott nemzetközi szabványok, illetve azok megfelelő részei nem lennének célravezetőek. Az (1) bekezdésben, illetve e bekezdésben említett szabványok vagy műszaki előírások nem akadályozhatják az e rendelet alapján előírt hozzáférést, amennyiben ez megvalósítható.

(5)Ha az (1) bekezdésben említett szabványokat vagy előírásokat nem megfelelően alkalmazták, és ezért a szolgáltatások interoperabilitását egy vagy több tagállamban nem lehet biztosítani, az ilyen szabványok vagy előírások alkalmazása a (6) bekezdésben megállapított eljárás szerint kötelezővé tehető, annyiban, amennyiben a szolgáltatások interoperabilitásának biztosításához és a felhasználók választási szabadságának fokozásához ez feltétlenül szükséges.

(6)Ha a Bizottság kötelezővé kívánja tenni egyes szabványok vagy műszaki előírások alkalmazását, az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetményt tesz közzé és minden érintett felet észrevételezésre hív fel. A Bizottság megfelelő végrehajtási jogi aktusok útján kötelezővé teszi a megfelelő szabványok vagy műszaki előírások alkalmazását oly módon, hogy azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szabvány- vagy műszakielőírás-jegyzékben kötelező szabványként vagy kötelező műszaki előírásként tünteti fel.

(7)Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett szabványok vagy műszaki előírások már nem járulnak hozzá a harmonizált elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, már nem felelnek meg a fogyasztói igényeknek, vagy hátráltatják a technológiai fejlődést, törli azokat az (1) bekezdésben említett szabvány- vagy műszakielőírás-jegyzékből.

(8)Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a (6) bekezdésben említett szabványok vagy előírások már nem járulnak hozzá a harmonizált elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, már nem felelnek meg a fogyasztói igényeknek, vagy hátráltatják a technológiai fejlődést, végrehajtási jogi aktusok útján törölheti az említett szabványokat vagy előírásokat az (1) bekezdésben említett szabvány-, illetve előírásjegyzékből.

(9)Az e cikk (6) és (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 199. cikk (4) bekezdésében említett eljárás szerint kell elfogadni.

(10)Ez a cikk nem alkalmazható azokra az alapvető követelményekre, interfész-előírásokra, illetve harmonizált szabványokra, amelyekre a 2014/53/EU irányelvet kell alkalmazni.

8.3.III. CÍM: VITARENDEZÉS

188. cikk

Jogviták peren kívüli rendezése

(1)A nemzeti szabályozó hatóságnak vagy annak az egyéb illetékes hatóságnak, amelynek az e rendelet 95., 96., 97., 98. és 100. cikkének alkalmazása a hatáskörébe tartozik, de legalábbis egy olyan független szervnek, amely az említett területen bizonyított szakértelemmel rendelkezik, a 2013/11/EU irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban alternatív vitarendezési testületként jegyzékbevételre kell kerülnie, és vitarendezési fórumként kell szolgálnia az e rendelet hatálya alá tartozó szerződések teljesítését illetően az üzemeltetők és a fogyasztók, valamint adott esetben és az érintett szerv megbízatásának keretében a mikro- és kisvállalkozások között felmerülő jogvitákban.

(2)Abban az esetben, ha a jogviták különböző tagállamokban lévő feleket érintenek, az (1) bekezdésben említett illetékes szervek – a 2013/11/EU irányelv sérelme nélkül – összehangolják a jogvita megoldására irányuló erőfeszítéseiket.

(3)Az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók átlátható, egyszerű és hatékony eljárásokat vezetnek be a végfelhasználók 93. cikkben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos panaszainak, valamint a fogyasztók, a mikrovállalkozások és a nonprofit szervezetek III. melléklet 5. szakaszában meghatározott jogokkal kapcsolatos panaszainak kezelésére.

189. cikk

Vállalkozások közötti jogviták rendezése

(1)Ha az e rendelet alapján fennálló kötelezettségekkel kapcsolatban jogvita keletkezik egy adott tagállamban nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között, vagy a tagállamban ilyen vállalkozások és hozzáférési vagy összekapcsolási kötelezettségek kedvezményezettjeinek minősülő egyéb vállalkozások között, vagy egy adott tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó és a kapcsolódó eszközöket biztosító szolgáltatók között, akkor az érintett nemzeti szabályozó hatóság – bármelyik fél kérésére – a jogvita lehető legrövidebb időn belül, a kivételes körülmények esetét kivéve minden esetben legkésőbb négy hónapon belül történő megoldása végett világos és hatékony eljárások alapján kötelező erejű határozatot bocsát ki. Valamennyi félnek teljes mértékben együtt kell működnie a nemzeti szabályozó hatósággal.

(2)A jogvita rendezése érdekében a nemzeti szabályozó hatóság a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzések elérésére irányuló határozatokat hoz. A nemzeti szabályozó hatóság által a jogvita rendezése során valamely vállalkozás számára megállapított kötelezettségnek meg kell felelnie e rendeletnek.

(3)A nemzeti szabályozó hatóság határozatát nyilvánosságra kell hozni, tekintetbe véve az üzleti titokra vonatkozó előírásokat. A nemzeti szabályozó hatóság az érintett felek rendelkezésére bocsátja a határozat alapjául szolgáló teljes indokolást.

(4)Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett eljárás nem zárja ki, hogy a felek valamelyike bíróság előtt keresetet indítson.

190. cikk

A határon átnyúló jogviták rendezése

(1)Ha e rendelet alapján különböző tagállamokban működő vállalkozások között jogvita keletkezik, akkor az e cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerint kell eljárni. A szóban forgó rendelkezések nem alkalmazhatók a 14. cikk hatálya alá tartozó rádióspektrum-koordinációval összefüggő jogvitákra.

(2)A jogvitát bármely fél az érintett nemzeti szabályozó hatóság vagy hatóságok elé utalhatja. Ha a jogvita a tagállamok között folyó kereskedelmet érinti, az illetékes nemzeti szabályozó hatóság vagy hatóságok bejelentik a jogvitát a BEREC-nek, annak 3. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban történő megoldása érdekében.

(3)Amennyiben sor került az említett bejelentésre, a BEREC-nek véleményt kell kibocsátania, amelyben felkéri az érintett nemzeti szabályozó hatóságot vagy hatóságokat arra, hogy a jogvita lehető legrövidebb időn belüli, de – a kivételes körülmények esetét kivéve – legkésőbb négy hónapon belül történő rendezése érdekében tegyen(ek) konkrét lépéseket, vagy tartózkodjanak az intézkedéstől.

(4)Az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak vagy hatóságoknak a jogvita rendezésére irányuló intézkedések megtétele előtt meg kell várnia (várniuk) a BEREC által kiadott véleményt. Kivételes körülmények között, amennyiben sürgős lépésre van szükség a versenynek és a végfelhasználók érdekeinek a védelme érdekében, az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok bármelyike – akár a felek kérésére, akár saját kezdeményezés alapján – ideiglenes intézkedéseket fogadhat el.

(5)A nemzeti szabályozó hatóság által a jogvita rendezésének részeként a vállalkozásokra előírt kötelezettségeknek meg kell felelniük e rendeletnek, és figyelembe kell venniük a BEREC által kiadott véleményt, és a szóban forgó kötelezettségeket a vélemény kiadásától számított egy hónapon belül el kell fogadni.

(6)A (2) bekezdésben említett eljárás nem zárja ki, hogy a felek valamelyike bíróság előtt keresetet indítson.

8.4.IV. CÍM: AZ ÖKOSZISZTÉMÁN BELÜLI EGYÜTTMŰKÖDÉS

191. cikk

Az ökoszisztémán belüli együttműködést elősegítő iránymutatás

(1)A BEREC [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szoros együttműködésben iránymutatásokat tesz közzé annak érdekében, hogy segítse az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító szolgáltatókat és az elektronikus hírközlési ágazatban vagy ahhoz szorosan kapcsolódó ágazatokban működő egyéb vállalkozásokat az ipari gyakorlatok alkalmazásában, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások hatékony, gazdaságilag fenntartható és megbízható módon történő nyújtásával, továbbá az innovatív termékek és szolgáltatások végfelhasználók javára történő nyújtásával kapcsolatos műszaki és kereskedelmi ügyekben folytatott együttműködés elősegítésében. Ezeknek az iránymutatásoknak ki kell terjedniük az e rendelet szerinti kötelezettségek hatályán kívül eső olyan kérdésekre, amelyek hatással vannak az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtására.

(2)A BEREC az ODN támogatásával előmozdítja az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői és az elektronikus hírközlési vagy ahhoz szorosan kapcsolódó ágazatokban működő vállalkozások közötti hatékony együttműködést, biztosítva, hogy ez az együttműködés összhangban legyen az (1) bekezdésben említett iránymutatásokkal. A BEREC elősegíti ezen iránymutatások következetes alkalmazását, ösztönzi a közös műszaki és kereskedelmi gyakorlatok kidolgozását, és hatékony, gazdaságilag fenntartható és megbízható módon nyomon követi azoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtására gyakorolt hatását.

192. cikk

Az önkéntes békéltető mechanizmus

(1)Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy az elektronikus hírközlés területén vagy ahhoz szorosan kapcsolódó ágazatokban működő más vállalkozások kérésére a nemzeti szabályozó hatóságok békéltető ülést szerveznek két, elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító szolgáltató között, vagy egy ilyen szolgáltató és egy másik, az elektronikus hírközlés területén vagy ahhoz szorosan kapcsolódó ágazatokban működő vállalkozás között a 191. cikk (1) bekezdésében említett iránymutatások hatálya alá tartozó műszaki és kereskedelmi megállapodásokról. A békéltető ülést a békéltető eljárás iránti kérelmet benyújtó fél nemzeti szabályozó hatósága hívja össze, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.

(2)A nemzeti szabályozó hatóság az önkéntes békéltető eljárás iránti kérelmet követő egy héten belül tájékoztatja a BEREC-et az ügy elemeiről. A BEREC a kérést követő két hónapon belül a 191. cikkben említett iránymutatásokkal összhangban véleményt ad ki az ügy részleteiről és a hatékony együttműködés lehetőségeiről.

(3)Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti szabályozó hatóság a BEREC-cel együttműködve az önkéntes békéltető eljárás iránti kérelem benyújtását követő három hónapon belül ülésre hívja össze a feleket. A BEREC véleményét figyelembe véve a nemzeti szabályozó hatóság legkésőbb az ülést követő egy hónapon belül írásbeli beszámolót készít az ülésről, amely a következő információkat tartalmazza:

a)az érintett felek álláspontja;

b) a lehetséges következő lépések;

c)adott esetben a megállapodás elemei, ha mindkét fél jelen volt az ülésen;

d)a nemzeti szabályozó hatóság által a hatékony együttműködés érdekében javasolt lehetőségek, amennyiben mindkét fél jelen volt az ülésen, és nem született megállapodás.

193. cikk

Jelentéstétel az ökoszisztémán belüli együttműködésről és az együttműködés felülvizsgálata

A BEREC [24 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig, majd azt követően kétévente jelentést tesz közzé a 191. cikk (1) bekezdésében említett iránymutatások alkalmazásának az ökoszisztémán belüli hatékony együttműködésre gyakorolt hatásairól, valamint a 192. cikkben említett önkéntes békéltető mechanizmus működéséről.

A Bizottság [36 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig – figyelembe véve a BEREC (1) bekezdésben említett jelentését – felülvizsgálja az ökoszisztémán belüli együttműködést.

8.5.V. CÍM: MEGFELELÉS ÉS JOGORVOSLATI JOG

194. cikk

Az általános felhatalmazásból és a szűkös erőforrásokra vonatkozó egyedi engedélyekből eredő jogok és kötelezettségek módosítása

(1)Az általános felhatalmazással, a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokkal, illetve az eszköztelepítési jogokkal összefüggő jogosultságokat, feltételeket és eljárásokat csak tárgyilagos mérce szerint indokolt esetekben és arányos módon, adott esetben az átruházható rádióspektrum- vagy számozásierőforrás-használati jogokra alkalmazandó egyedi feltételek figyelembevételével lehet módosítani.

(2)Azon esetek kivételével, amikor a javasolt módosítások kisebb mértékűek és a jogosult vagy az általános felhatalmazás jogosultja hozzájárult azokhoz, az ilyen módosításokra irányuló szándékot kellő időben előre be kell jelenteni. A jogosultaknak vagy az általános felhatalmazás jogosultjainak és más érdekelt feleknek, köztük a felhasználóknak és a fogyasztóknak, elegendő időt kell adni a javasolt módosításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére. Az említett időtartam, hacsak kivételes körülmények nem állnak fenn, legalább négy hét. Az illetékes nemzeti hatóságoknak közzé kell tenniük a módosításokat az indokolásokkal együtt.

195. cikk

A jogok korlátozása vagy visszavonása

(1)A 196. cikk (10) és (11) bekezdésének sérelme nélkül, az illetékes hatóságok a határozott időtartamra odaítélt rádióspektrum- vagy számozásierőforrás-használati jogokat a tárgyidőszak vége előtt nem korlátozhatják és nem vonhatják vissza, kivéve akkor, ha e cikk (2) bekezdése szerint és – adott esetben – a 20., a 21. vagy az 50. cikkel összhangban, valamint a jogok visszavonása esetén nyújtandó kártalanításra irányadó nemzeti rendelkezések szerint indokolt.

(2)Az illetékes hatóságok korlátozhatják vagy visszavonhatják a nem határozatlan időre odaítélt rádióspektrum-használati jogokat, amennyiben ez a rádióspektrum hatékony és eredményes használatának biztosításához vagy a 676/2002/EK határozat 4. cikke alapján elfogadott műszaki harmonizációs intézkedések végrehajtásához szükséges. Minden ilyen határozatnak a nemzeti jogban előre megállapított és egyértelműen meghatározott eljárásokon kell alapulnia, az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban. Amennyiben a használati jogokat meghatározott időtartamra ítélték oda, kivéve, ha a jog odaítélésekor másként rendelkeztek, a jogosultaknak joguk van arra, hogy a nemzeti joggal összhangban megfelelő ellentételezést kapjanak az átállás vagy a rádióspektrum újrafelosztásának közvetlen költségeiért.

(3)A 16. cikk (1) vagy (2) bekezdése alkalmazásának eredményeként a rádióspektrum használatában bekövetkező változás önmagában nem teremt indokot ahhoz, hogy a rádióspektrum-használati jog visszavonásra kerüljön.

(4)Minden, az általános felhatalmazásoknak és az egyedi rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogoknak a jogosult hozzájárulása nélkül történő korlátozására vagy visszavonására irányuló szándékról a 185. cikknek megfelelően konzultálni kell az érdekelt felekkel.

196. cikk

Az általános felhatalmazáshoz kapcsolódó feltételeknek, a rádióspektrum- és a számozásierőforrás-használati jogokhoz kapcsolódó kötelezettségeknek és feltételeknek, valamint az egyedi kötelezettségeknek való megfelelés, és intézkedések a meg nem felelés esetére

(1)A nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük és felügyelniük kell az általános felhatalmazáshoz kapcsolódó, a 9. cikk (4) bekezdésében említett feltételeknek, a rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó, a 20., 21., 22., 24., 25., 26., 27., 29., 33. és 34. cikkben említett, illetve a számozási erőforrásokhoz kapcsolódó, a 46., 49. és 50. cikkben említett kötelezettségeknek és feltételeknek, valamint az V. részben említett egyedi kötelezettségeknek való megfelelést.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságokat és egyéb illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a 181. cikkel összhangban kötelezhessék az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó vagy rádióspektrum- vagy számozásierőforrás-használati jogokat élvező vállalkozásokat az általános felhatalmazáshoz kapcsolódó feltételek, a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokhoz kapcsolódó kötelezettségek és feltételek, illetve az V. részben említett egyedi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információ rendelkezésre bocsátására.

(3)Ha egy illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy egy vállalkozás egy vagy több, az általános felhatalmazáshoz kapcsolódó feltételt vagy a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokhoz kapcsolódó kötelezettséget és feltételt, illetve az V. részben említett egyedi kötelezettségeket nem teljesíti, értesíti a vállalkozást e megállapításról, és lehetőséget biztosít a vállalkozás számára álláspontjának észszerű határidőn belül történő kifejtésére.

(4)Az illetékes hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy az érintett vállalkozást kötelezze a (3) bekezdésben említett kötelezettségszegés azonnali hatállyal vagy észszerű határidőn belül történő megszüntetésére, és meg kell tennie a megfelelés biztosítását célzó, megfelelő és arányos intézkedéseket.

E tekintetben az illetékes hatóságok jogosultak:

a)az adott esetnek megfelelően visszatartó erejű pénzbírságot kiszabni, amely lehet visszamenőleges hatályú kényszerítő bírság;

b)amíg a 73. cikk szerinti piacelemzést követően előírt hozzáférési kötelezettségek nem teljesülnek, azon szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag nyújtásának beszüntetését vagy késleltetését elrendelni, amely folytatása esetén jelentős mértékben hátráltatná a versenyt.

Az illetékes hatóságoknak az intézkedést és az annak alapjául szolgáló indokokat haladéktalanul az érintett vállalkozás tudomására kell hozniuk, és észszerű határidőt kell előírniuk a vállalkozás számára az intézkedésnek való megfelelésre.

(5)A tagállamok meghatározzák az e rendelet rendelkezéseinek vagy a Bizottság, a nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság által e rendelettel összhangban elfogadott, jogilag kötelező erejű határozat megsértése esetén alkalmazandó szankciókra, így többek között, szükség esetén, a pénzbírságokra és a büntetőjogi intézkedésnek nem minősülő, előre meghatározott vagy kényszerítő bírságokra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(6)E cikk (3) és (4) bekezdésétől eltérve a tagállamok kötelesek felhatalmazni az illetékes hatóságot arra, hogy adott esetben pénzbírságot szabjon ki olyan vállalkozásokra, amelyek a 181. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontja alapján előírt adatszolgáltatási kötelezettséget és az átláthatóságra vonatkozó kötelezettséget az illetékes hatóság által meghatározott, észszerű határidőn belül nem teljesítik.

(7)A tagállamok csak arra az esetre írhatják elő szankciók alkalmazását a 183. cikk (8) bekezdésében említett eljárás keretében, ha egy vállalkozás vagy egy hatóság tudatosan vagy súlyos gondatlanság következtében megtévesztő, téves vagy hiányos tájékoztatást nyújtott.

(8)A 183. cikk (8) bekezdésében említett eljárás keretében történő megtévesztő, téves vagy hiányos tájékoztatás miatt az adott vállalkozásra vagy hatóságra kiróni szükséges pénzbírság vagy kényszerítő bírság összegének meghatározásakor tekintetbe kell venni többek között azt, hogy a vállalkozás vagy a hatóság magatartása hátrányosan érintette-e a versenyt, és különösen azt, hogy az eredetileg nyújtott tájékoztatással vagy annak esetlegesen aktualizált tartalmával ellentétben a vállalkozás vagy hatóság kiépített, kibővített vagy korszerűsített-e egy hálózatot, vagy pedig nem épített-e ki egy hálózatot, és elmulasztotta-e objektíven megindokolni a tervei megváltoztatását.

(9)Az általános felhatalmazáshoz kapcsolódó feltételek vagy a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokhoz kapcsolódó kötelezettségek és feltételek, illetve az V. részben említett egyedi kötelezettségek súlyos vagy többszöri megszegése esetén, ha az e cikk (3) és (4) bekezdése szerinti, a teljesítés biztosítását célzó intézkedések nem vezettek eredményre, a tagállamok felhatalmazzák az illetékes hatóságokat arra, hogy megakadályozzák, hogy a vállalkozás tovább folytassa az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetését vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását, illetve arra, hogy a szóban forgó használati jogokat felfüggesszék vagy visszavonják. Ilyen szankciók alkalmazhatók a kötelezettségszegés időtartamára abban az esetben is, ha a kötelezettségszegést utólag orvosolták.

(10)Az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lépő kiberbiztonsági jogszabály alapján kijelölt illetékes hatóság kérésére, a meg nem felelés esetére a kiberbiztonsági jogszabály szerint előírt korrekciós intézkedések kimerítését követően, a hálózatok üzemeltetésének és szolgáltatások nyújtásának helye szerinti nemzeti szabályozó hatóság visszavonja a hálózatok és szolgáltatások 9. cikk (4) bekezdésének d) pontja és 20. cikk szerinti, általános felhatalmazás vagy egyedi rádióspektrum-használati jogok alapján történő nyújtására vonatkozó jogot azokban az esetekben, amikor a szolgáltató nem felel meg a kiberbiztonsági jogszabály IKT-ellátási lánc biztonságára vonatkozó követelményeinek.

(11)E cikk (3), (4) és (9) bekezdésétől eltérve, valamint a műholdas rádióspektrum használatának uniós engedélyezéséről szóló 39. cikk sérelme nélkül, az illetékes hatóság a végső döntés meghozatala előtt sürgősséggel ideiglenes intézkedéseket hozhat a helyzet orvoslására, amennyiben az általános felhatalmazáshoz kapcsolódó feltételek, a rádióspektrum- és számozásierőforrás-használati jogokhoz kapcsolódó kötelezettségek és feltételek vagy az V. részben említett egyedi kötelezettségek olyan megszegésére utaló bizonyítéka van, amely közvetlenül és súlyosan fenyegeti a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészséget, illetve súlyos gazdasági vagy működési kockázatokhoz vezet az elektronikus hírközlő hálózatok más üzemeltetői vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatói vagy felhasználói számára vagy a rádióspektrum más felhasználói számára. Az illetékes hatóságnak lehetőséget kell adnia az érintett vállalkozásnak álláspontja kifejtésére és esetleges megoldási javaslatainak előterjesztésére. Az illetékes hatóság adott esetben megerősítheti az ideiglenes intézkedéseket, amelyek legfeljebb három hónapig maradhatnak érvényben, de abban az esetben, ha a végrehajtási eljárások nem zárultak le, ez további legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

197. cikk

Jogorvoslati jog

(1)Az illetékes hatóság határozata által érintett minden felhasználó, illetve elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vagy kapcsolódó eszközöket biztosító vállalkozás a határozat ellen a felektől független és az eléje kerülő kérdések független elbírálásának veszélyeztetésére alkalmas külső beavatkozással vagy politikai nyomással szemben védett jogorvoslati szervnél jogorvoslattal élhet. E szervnek, amely lehet bíróság, rendelkeznie kell a feladatai hatékony elvégzését lehetővé tevő megfelelő szakértelemmel.

(2)A jogorvoslat elbírálásáig az illetékes hatóság határozata hatályban marad, kivéve, ha a nemzeti jogszabályokkal összhangban ideiglenes intézkedéseket hoznak.

(3)Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett jogorvoslati szerv nem igazságszolgáltató jellegű szerv, határozatait mindig írásbeli indokolással kell ellátnia. Továbbá ilyen esetben határozatát az EUMSZ 267. cikke szerinti bíróság felülvizsgálhatja.

(4)A tagállamok biztosítják a hatékony jogorvoslati mechanizmus rendelkezésre állását.

8.6.VI. CÍM: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

198. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 22. cikk (3) bekezdésében, a 39. cikk (4) bekezdésének f) pontjában, a 82. cikk (1) bekezdésében, a 103. cikk (5) bekezdésében, a 106. cikk (8) bekezdésében és a 114. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 22. cikk (3) bekezdésében, a 82. cikk (1) bekezdésében, a 103. cikk (5) bekezdésében, a 106. cikk (8) bekezdésében és a 114. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 22. cikk (3) bekezdése, a 82. cikk (1) bekezdése, a 103. cikk (5) bekezdése, a 106. cikk (8) bekezdése és a 114. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

199. cikk

A bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot az (EU) 2018/1972 irányelvvel létrehozott Hírközlési Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e rendelet 14. cikkének (8) bekezdésében, 17. cikkének (3) bekezdésében és 45. cikkének (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok tekintetében a Bizottságot a 676/2002/EK határozat 3. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott Rádióspektrum-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(4)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

200. cikk

Információcsere

(1)A Bizottság minden megfelelő információt közöl a Hírközlési Bizottsággal a hálózatüzemeltetők, szolgáltatók, felhasználók, fogyasztók, gyártók és szakszervezetek képviselőivel, valamint harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott rendszeres konzultációk eredményeiről.

(2)A Hírközlési Bizottság – figyelembe véve az Unió elektronikus hírközlési politikáját – előmozdítja az elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintő szabályozási tevékenységek helyzetére és alakulására vonatkozó, a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti információcserét.

201. cikk

Információk közzététele

(1)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e rendelet alkalmazására vonatkozó naprakész információk nyilvánosan elérhetők legyenek olyan módon, amely minden érdekelt fél számára garantálja az információkhoz való könnyű hozzáférést. A tagállamok nemzeti hivatalos közlönyükben hirdetményt tesznek közzé, amelyben ismertetik az információk közzétételének módját és helyét. Az első ilyen hirdetményt [24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ét/-át megelőzően kell közzétenni, ezt követően pedig a közzétett információkban bekövetkező változás esetén kell hirdetményt közzétenni.

(2)A tagállamok a közzététellel egyidejűleg minden ilyen hirdetmény egy példányát benyújtják a Bizottságnak. A Bizottság szükség szerint továbbítja az információt a Hírközlési Bizottsághoz.

(3)Annak érdekében, hogy az általános felhatalmazásokkal, a használati jogokkal és az eszköztelepítési jogokkal összefüggő jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információhoz minden érdekelt fél könnyen hozzáférhessen, a tagállamok gondoskodnak ezen információk megfelelő közzétételéről és rendszeres aktualizálásáról.

(4)Amennyiben a (3) bekezdésben említett – különösen az eszköztelepítési jogokra vonatkozó eljárásokkal és feltételekkel összefüggő – információk az államigazgatás különböző szintjein állnak rendelkezésre, az illetékes hatóság – tekintettel a felmerülő költségekre – minden észszerű erőfeszítést megtesz egy olyan összesítés létrehozása céljából, amely az összes említett információt – így a megfelelő államigazgatási szinteken és a felelős hatóságoknál található adatokat – felhasználóbarát módon tartalmazza, annak érdekében, hogy az eszköztelepítési jog kérelmezését megkönnyítse.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján a vállalkozásokat terhelő egyedi kötelezettségek közzététele megtörténjen, valamint a konkrét termékpiacok és szolgáltatási piacok és földrajzi piacok megjelölésére sor kerüljön. A tagállamok biztosítják, hogy a naprakész adatok – az üzleti titkok megőrzése szükségességének feltétele mellett – oly módon legyenek nyilvánosan elérhetők, hogy minden érdekelt fél számára garantált legyen az ilyen adatokhoz való könnyű hozzáférés.

(6)A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (5) bekezdés alapján általuk nyilvánosan hozzáférhetővé tett információkat. A Bizottság az adatokat könnyen hozzáférhető formában rendelkezésre bocsátja és szükség szerint megküldi a Hírközlési Bizottságnak.

202. cikk

Az európai üzleti tárcák használata

E rendelet alkalmazása során a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok, valamint a BEREC, az RSPB, az ODN és a Bizottság lehetővé teszik és használják az [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelettel 94 létrehozott európai üzleti tárcákat.

203. cikk

Bejelentés és nyomon követés

A nemzeti szabályozó hatóságok bejelentik a Bizottságnak azon vállalkozások nevét, amelyeket e rendelet alkalmazásában jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosítottak, valamint az e rendelet alapján az ilyen vállalkozásokra rótt kötelezettségeket. A vállalkozásokat terhelő kötelezettségeket befolyásoló minden változást és az e rendelet alapján érintett vállalkozásoknál bekövetkező minden változást haladéktalanul be kell jelenteni a Bizottságnak.

204. cikk

Felülvizsgálat

(1)A Bizottság [60 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig, majd azt követően ötévente felülvizsgálja e rendelet működését, és beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)E felülvizsgálatok keretében különösen a 69. és 83. cikkben foglaltak piaci hatásait, valamint azt kell értékelni, hogy az e rendelet szerinti előzetes és egyéb beavatkozási hatáskörök elegendőek-e ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítani tudják azt, hogy folytatódjon a végfelhasználók javát szolgáló erőteljes verseny az elektronikus hírközlési piacon.

(3)E cikk alkalmazásában a Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, amelyet indokolatlan késedelem nélkül meg kell adni.

(4)A BEREC-nek [36 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig, majd azt követően háromévente jelentést kell közzétennie az általános felhatalmazás tagállami szintű végrehajtásról és működéséről, valamint a belső piacra kifejtett hatásáról.

(5)A Bizottság a BEREC jelentésének figyelembevételével jogalkotási javaslatot nyújthat be az említett rendelkezések módosítására vonatkozóan, amennyiben ezt szükségesnek tartja ahhoz, hogy kezelni tudja a belső piac megfelelő működésének akadályait.

205. cikk

A szerződésösszefoglaló-mintára vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az (EU) 2019/2243 bizottsági végrehajtási rendelet 95 értelemszerűen továbbra is alkalmazandó az internet-hozzáférési szolgáltatást vagy nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók által az e rendelet 95. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez használandó szerződésösszefoglaló-minta meghatározása céljából, az említett cikkben szereplő végrehajtási jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjáig.

206. cikk

Az (EU) 2015/2120 rendelet módosításai

Az (EU) 2015/2120 rendelet a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi díjakkal kapcsolatos intézkedések meghozataláról”;

b)az 1. cikk (1) és (2) bekezdését el kell hagyni;

c)a 2. cikk 1. és 2. pontját el kell hagyni;

d)a 3., a 4., az 5. és a 9. cikket el kell hagyni;

e)a 6. cikkben az első albekezdést el kell hagyni;

f)a 10. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontját el kell hagyni;

b)a (3) és (4) bekezdést el kell hagyni.

207. cikk

A 2002/58/EK irányelv módosításai

A 2002/58/EK irányelv 7., 8., 10., 11. és 12. cikkét el kell hagyni.

A 2002/58/EK irányelv 8. cikkére történő hivatkozásokat az e rendelet 109. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.

208. cikk

A 676/2002/EK határozat módosítása

A 676/2002/EK határozat 4. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdésben említett olyan műszaki végrehajtási intézkedések kidolgozása céljából, amelyek érinthetik az Unió vagy tagállamai biztonságát vagy technológiai szuverenitását, a Bizottság előírhatja a tagállamok számára, hogy közös álláspontokat alakítsanak ki a CEPT tevékenységeiben való részvételük tekintetében.

A Bizottság a 3. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban jár el.”

209. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2018/1971 rendelet, az (EU) 2018/1972 irányelv és a 243/2012/EU határozat [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-tól/-től hatályát veszti.

Az (EU) 2018/1971 rendeletre, az (EU) 2018/1972 irányelvre és a 243/2012/EU határozatra való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

210. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik napon] lép hatályba.

(2)Ezt a rendeletet [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től kell alkalmazni.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve:

a)A 38., a 39. és a 40. cikket [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Az (EU) 2018/1972 irányelv alapján általános felhatalmazási hatáskörrel felruházott illetékes nemzeti hatóságok legkésőbb [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig továbbra is ellátják feladataikat.

Az (EU) 2018/1972 irányelv alapján műholdas hírközlési szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező vállalkozások [36 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig továbbra is rendelkeznek a jogokkal, és vonatkoznak rájuk a megfelelő feltételek és kötelezettségek.

b)A 115. cikk (1) bekezdésének a) pontját [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Az (EU) 2018/1972 irányelv alapján általános felhatalmazási hatáskörrel felruházott nemzeti szabályozó hatóságoktól eltérő illetékes hatóságok legkésőbb [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig továbbra is elláthatják feladataikat.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 3

1.1. A javaslat/kezdeményezés címe 3

1.2. Az érintett szakpolitikai terület(ek) 3

1.3. Célkitűzés(ek) 3

1.3.1. Általános célkitűzés(ek) 3

1.3.2. Egyedi célkitűzés(ek) 3

1.3.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok) 3

1.3.4. Teljesítménymutatók 3

1.4. A javaslat/kezdeményezés tárgya: 4

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 4

1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével 4

1.5.2. Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre. 4

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága 4

1.5.4. A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel 5

1.5.5. A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is 5

1.6. A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama 6

1.7. Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 6

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 8

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 8

2.2. Irányítási és kontrollrendszer(ek) 8

2.2.1. A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása 8

2.2.2. Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk 8

2.2.3. A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 8

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések 9

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 10

3.1. A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i) 10

3.2. A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 12

3.2.1. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 12

3.2.1.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok 12

3.2.1.2. Külső címzett bevételekből származó előirányzatok 17

3.2.2. Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 22

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok 24

3.2.3.2. Külső címzett bevételekből származó előirányzatok 24

3.2.3.3. Előirányzatok összesen 24

3.2.4. Becsült humánerőforrás-szükségletek 25

3.2.4.1. A megszavazott költségvetésből finanszírozott 25

3.2.4.2. Külső címzett bevételekből finanszírozott 26

3.2.4.3. Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen 26

3.2.5. A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése 28

3.2.6. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 28

3.2.7. Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 28

3.3. Becsült bevételi hatás 29

4. Digitális vetületek 29

4.1. Digitális vonatkozású követelmények 30

4.2. Adatok 30

4.3. Digitális megoldások 31

4.4. Interoperabilitási értékelés 31

4.5. A digitális végrehajtást támogató intézkedések 32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a digitális hálózatokról szóló jogszabályról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

A javaslat az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikai területeket érint, és a magas színvonalú, reziliens és jövőorientált digitális hálózatokra való zökkenőmentes és időben történő átállás biztosítására összpontosít. Célja, hogy meghatározza a konnektivitás egységes piacának szabályozási feltételeit, ösztönözve a helyhez kötött, mobil és műholdas hálózatokba (többek között az optikai szálas hálózatokba, a magas színvonalú 5G-be, a jövőbeli 6G-be és a fejlett mobil műholdas kommunikációs rendszerekbe) történő beruházásokat, valamint támogatva az olyan kialakulóban lévő technológiákból eredő konnektivitási követelményeket, mint a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, a kvantumkommunikáció és a fejlett felhőszolgáltatások. A jelenlegi keret korszerűsítésével a kezdeményezés célja a hatékony beruházások megkönnyítése, a fenntartható verseny előmozdítása és a technológiai függőségek csökkentése, ezáltal támogatva az Európai Unió hosszú távú versenyképességét és rezilienciáját.

A javaslat célja az elektronikus hírközlési szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása előtt álló, továbbra is fennálló akadályok felszámolása, valamint a szabályozás koherenciájának és kiszámíthatóságának javítása a tagállamok között. E célból előirányozza a szabályozási hatáskörök és az irányítási struktúrák kiigazítását, beleértve a spektrumhasználat engedélyezési feltételeinek fokozott harmonizációját és az uniós szabályok következetesebb alkalmazását. Ezen intézkedések célja az egységes piac működésének megerősítése, a méretgazdaságosság elősegítése a szolgáltatók számára, valamint annak biztosítása, hogy a fogyasztók és a vállalkozások Unió-szerte magas színvonalú konnektivitás-szolgáltatásokat vehessenek igénybe.

Emellett a kezdeményezés hozzájárul a biztonságra, a rezilienciára és a felkészültségre vonatkozó uniós szakpolitikákhoz. Az elektronikus hírközlő hálózatok, beleértve a műholdas rendszereket is, a gazdaság, a közszolgáltatások és a társadalom egészének működéséhez elengedhetetlen kritikus infrastruktúrát alkotnak. A javaslat ezért olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek támogatják a fejlett, nem földfelszíni hálózatok fejlesztését és integrációját, kezelik a zavarással kapcsolatos kihívásokat, és valamennyi régióban fokozzák a konnektivitás megbízhatóságát és biztonságát. Európa digitális rezilienciájának megerősítésével, a hatékony kommunikációs képességek biztosításával és a kulcsfontosságú technológiai területek stratégiai autonómiájának támogatásával a kezdeményezés reagál a közelmúltbeli magas szintű jelentésekben felvázolt prioritásokra, és hozzájárul az Unió szélesebb körű felkészültségi és biztonsági célkitűzéseihez.

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

A kezdeményezés általános célkitűzése, hogy felkészítse az EU-t a magas színvonalú, megbízható és reziliens jövőbeli digitális hálózatokra való átállásra, összhangban a Draghi-, Letta- és Niinistö-jelentésben meghatározott versenyképességi, egységes piacra vonatkozó és felkészültségi prioritásokkal. Európa gazdasági erejének, szociális normáinak és technológiai vezető szerepének fenntartásához elengedhetetlen a fejlett konnektivitás biztosítása valamennyi régió számára, beleértve a vidéki és távoli területeket is.

Ennek elérése érdekében a javaslat olyan szabályokat kíván bevezetni, amelyek megkönnyítik a modern digitális hálózatokba való beruházást és azok fejlesztését. Ez azt jelenti, hogy támogatni kell a régi rézvezetékekről az optikai szálas hálózatokra való átállást, fel kell gyorsítani a magas színvonalú 5G és a jövőbeli 6G hálózatok kiépítését, és lehetővé kell tenni más vezeték nélküli és felhőalapú infrastruktúrák növekedését. Ezek a fejlett hálózatok elengedhetetlenek a gyors, valós idejű adatoktól és a mesterséges intelligenciától függő technológiákhoz, például a csatlakoztatott eszközökhöz, az önvezető autókhoz, az intelligens energiarendszerekhez és az automatizált iparhoz. Ezen alapok megerősítése hozzá fog járulni ahhoz, hogy az EU versenyképes maradjon a világgazdaságban.

A célkitűzés magában foglalja továbbá a konnektivitás egységes piacának elmélyítését a szabályozási koherencia, a kiszámíthatóság és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás javítása révén. Végezetül, a Niinistö-jelentéshez hasonlóan a javaslat hangsúlyozza az elektronikus hírközlés – többek között a műholdas rendszerek – szerepét az EU biztonságának, rezilienciájának és felkészültségének fokozásában.

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1. sz. egyedi célkitűzés

Az optikai szál gyors kiépítése és elterjesztése

Ez a célkitűzés az optikai szálas hálózatok kiépítésének felgyorsítására és az optikai szálas hálózatra épülő szolgáltatások Unió-szerte történő bevezetésének előmozdítására összpontosít. Célja, hogy nagy sebességű, magas színvonalú konnektivitást biztosítson a társadalom és a gazdaság számára, miközben támogatja a fenntartható versenyt és a hatékony beruházásokat. A kezdeményezés célja továbbá a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás megkönnyítése és a szabályozási keret észszerűsítése annak érdekében, hogy a piac valamennyi érdekelt fél számára hatékonyabbá váljon.

2. sz. egyedi célkitűzés

A mobilhálózat minőségével kapcsolatos hiányosságok megszüntetése

Ez a célkitűzés a mobilhálózat teljesítményének javítására irányul a globális vezetőkhöz való felzárkózás érdekében. Hangsúlyozza a magas színvonalú 5G hálózatokba, a hálózatsűrítésbe és a 6G jövőbeli kiépítésébe történő beruházásokat a letöltési és feltöltési sebesség javítása, a késleltetés csökkentése, valamint a fogyasztók és a vállalkozások számára jobb általános konnektivitás biztosítása érdekében. Ennek megvalósítása az egységes piac több ágazatában is felszabadítja a mobilhálózatokban rejlő teljes innovációs potenciált.

3. sz. egyedi célkitűzés

A páneurópai hálózatüzemeltetés és szolgáltatásnyújtás bővítése

E célkitűzés célja, hogy megkönnyítse a hálózatüzemeltetést és a szolgáltatásnyújtást az egységes piacon, valamint a fejlett infrastruktúrák – többek között a földfelszíni hálózatok mellett a LEO műhold-konstellációk – kiépítését. Célja a szabályozási akadályok felszámolása, a műholdas és földfelszíni technológiák integrációjának előmozdítása, valamint az olyan áttörést hozó technológiák támogatása, mint a mesterséges intelligenciát használó és lehetővé tevő felhőalapú hálózatok, miközben megerősíti Európa ipari kapacitását és stratégiai autonómiáját az űr- és a digitális ágazatban.

Ez szorosan kapcsolódik a konnektivitás egységes piacának – többek között egy megerősített irányítási rendszer révén történő – elmélyítésére irányuló 4. célkitűzéshez.

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1. Az optikai szálas hálózatokra való átállás

Az optikai szálas hálózatok kiépítésére vonatkozóan javasolt intézkedések az otthoni üvegszálas (FTTH) hálózatok kiépítésének és bevezetésének felgyorsítására összpontosítanak a hozzáférés szabályozásának finomításával egyidejűleg. Fenntartja a meglévő keret hatékony elemeit, de adott esetben hangsúlyozza a piaci alapú, kevésbé beavatkozó jellegű szabályozási intézkedéseket. A javasolt intézkedések várható hatásai közé tartozik a megnövekedett optikai szálas lefedettség (2035-ig 98 %-ra nőhet) és az egyre nagyobb igénybevételi arány (akár 78 %-ra nőhet), a nagyobb internetsebesség, a GDP-re gyakorolt pozitív hatások és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése. A kedvezményezettek közé tartoznak a fogyasztók és a vállalkozások, hiszen számukra az összekapcsoltság gyorsabbá és megbízhatóbbá válik, a hálózatüzemeltetők pedig élvezhetik az egyértelműbb szabályok és a kiszámítható beruházási feltételek előnyeit.

2. Spektrumgazdálkodás

A spektrum tekintetében a javasolt intézkedések egyensúlyt teremtenek a szükséges harmonizáció és a tagállamok számára biztosított rugalmasság között, kezdetben biztosítják a puha harmonizációt, és csak akkor nyúlnak szigorúbb intézkedésekhez, ha az egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. Ez a megközelítés jogbiztonságot nyújt, csökkenti a beruházási kockázatokat, és támogatja a széles körű és határokon átnyúló spektrumkiépítést az 5G és a jövőbeli 6G hálózatok esetén. A célcsoportok közé tartoznak a mobilszolgáltatók, a befektetők és a végfelhasználók, akik élvezhetik a gyorsabb hálózatkiépítés, a jobb lefedettség és az innovatív szolgáltatások előnyeit, miközben költséghatékony konnektivitást is lehetővé tesznek azokon a területeken, ahol az optikai szál nem életképes, többek között helyhez kötött vezeték nélküli hozzáférés vagy műholdas megoldások révén.

3. Engedélyezés

A javaslat a földfelszíni hálózatok tekintetében egységes engedélyezést, a műholdas spektrum esetében uniós szintű engedélyezést vezet be, csökkentve az adminisztratív és megfelelési terheket. Ez biztosítja a szabályozás következetességét, átláthatóságát és kiszámíthatóságát, különösen a kkv-k és az új piaci szereplők javát szolgálva azáltal, hogy csökkenti a piacra lépés akadályait és lehetővé teszi a szolgáltatások gyorsabb kiépítését. A műholdas szolgáltatók élvezhetik a harmonizált eljárások, az egységesebb szabályozás és a stratégiai spektrumhasználat előnyeit, támogatva a páneurópai vagy globális konnektivitási projekteket, valamint fokozva a rezilienciát, a biztonságot és a szolgáltatás folytonosságát a végfelhasználók számára.

4. Irányítás

A javasolt irányítási rendszer biztosítja a folytonosságot, miközben megerősíti az uniós szintű koordinációt. A BEREC és a BEREC Hivatal meglévő struktúrájára épül, és az RSPG-t bizottsági szakértői csoportból a BEREC-hez hasonló testületté alakítja át, amelyet a BEREC Hivatalt felváltó Digitális Hálózatok Hivatala (ODN) által biztosított titkárság támogat. Ez növeli a spektrumgazdálkodás hatékonyságát, és javítja a BEREC és az RSPG közötti koherenciát. A döntéshozatali hatáskörök továbbra is a Bizottságnál maradnak, fenntartva az erős egységes piaci dimenziót, míg a Digitális Hálózatok Hivatala (amely a megerősített BEREC Hivatalra épül) adminisztratív és támogatási szolgáltatásokat nyújt mindkét testületnek. Ez a megközelítés mérsékelt költségek mellett biztosítja a kívánt előnyöket, beleértve a jobb koordinációt, nyomon követést és tanácsadási támogatást, és kiegészíti az optikai szálra, a spektrumra és az engedélyezésre vonatkozó egyéb intézkedéseket.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1. Az optikai szál gyors kiépítése és elterjesztése

Az optikai szálas hálózatok kiépítése és bevezetése terén elért eredményeket olyan mutatók segítségével kell nyomon követni, amelyek mind a lefedettséget, mind a használatot mérik. A fő mérőszámok közé tartozik az otthoni üvegszálas hálózathoz csatlakoztatható otthonok száma és az elért háztartások százalékos aránya, az otthoni üvegszálas hálózathoz csatlakoztatott otthonok száma, valamint az otthoni üvegszálas szolgáltatások igénybevételi aránya. Ezek a mutatók lehetővé teszik annak értékelését, hogy az optikai szálas hálózatok milyen gyorsan épülnek ki és kerülnek bevezetésre az EU-ban, és hogy a kezdeményezés sikeres lesz-e a nagy sebességű, magas színvonalú digitális konnektivitás fogyasztók és vállalkozások számára történő elérhetővé tételében.

2. A mobilhálózat minőségével kapcsolatos hiányosságok megszüntetése

A mobilhálózat minősége javulásának nyomon követése érdekében a kezdeményezés a lefedettséggel, a spektrummal és a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos mutatók kombinációját fogja alkalmazni. Ezek közé tartozik az önálló 5G lefedettsége és rendelkezésre állása, a középfrekvenciás 5G lefedettsége a teljes lakosság körében, valamint a MHz-ben mért, lakosságra vetített spektrumkészültség az 5G és a jövőbeli 6G úttörő sávokban. A további mutatók kiterjednek a szolgáltatás minőségére és a felhasználói élményre, a spektrumhasználati engedély megszerzéséhez szükséges időre, a megosztási feltételekkel rendelkező engedélyek számára, valamint a több felhasználó vagy kategória által használt spektrum mennyiségére. Ezek a mérőszámok együttesen megmutatják, hogy az EU felzárkózik-e a globális vezetőkhöz a mobil konnektivitás és az innovatív alkalmazások lehetővé tétele terén.

3. A páneurópai hálózatüzemeltetés és szolgáltatásnyújtás fokozása

A páneurópai hálózatok és szolgáltatások bővítésére irányuló erőfeszítések hatékonyságát a szolgáltatók engedélyezésével és a műholdas műveletekkel kapcsolatos mutatók alapján kell értékelni. Ezek közé tartozik a határokon átnyúló általános felhatalmazási rendszert használó szolgáltatók száma, az új uniós műholdas engedéllyel rendelkezők száma, valamint a harmonizált műholdas sávokra vonatkozó központosított eljárások keretében kiválasztott üzemeltetők száma. A további mérőszámok közé tartozik a műholdas engedélyezési eljárások befejezéséhez szükséges idő, valamint az időben és hatékonyan kezelt zavarási problémák száma, amelyek tükrözik a páneurópai digitális infrastruktúra megbízhatóságát és integrációját.

4. A hálózati összekapcsoltság egységes piacának elmélyítése

Az egységes piacra vonatkozó célkitűzések elérését olyan mutatók segítségével kell nyomon követni, amelyek figyelemmel kísérik a szabályozási kimeneteket és a harmonizációs erőfeszítéseket. Ez magában foglalja az egységes piacra vonatkozó célokhoz közvetlenül kapcsolódó magas színvonalú kimenetek számát, amelyet az ütemtervnek megfelelően teljesített tervezett kimenetek százalékos arányában kell mérni, valamint azok minőségét (hatás, elterjedés, szabályozási relevancia) és mennyiségét (a kimenetek mennyisége, például a BEREC iránymutatásai vagy véleményei). Az előrehaladást a Digitális Hálózatok Hivatala fogja nyomon követni, folyamatosan értékelve, hogy az irányítási struktúrák és a szabályozási hatáskörök mennyire hatékonyan támogatják a teljes mértékben integrált uniós digitális hírközlési piacot.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 96

 meglévő intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A digitális hálózatokról szóló rendelet várhatóan a Hivatalos Lapban való kihirdetését követően 20 napon belül hatályba lép. Az alkalmazás kezdőnapja hat hónapon belül várható, kivéve azon szabályok esetében, amelyek további átmeneti időszakot igényelnek. Ezek különösen a BEREC iránymutatásait és a digitális hálózatokról szóló jogszabályban előirányzott bizottsági végrehajtási/felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat érintik, lehetővé téve a BEREC, az RSPB és a Bizottság számára, hogy a Digitális Hálózatok Hivatala támogatásával elegendő időt kapjanak azok előkészítésére és elfogadására.

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes)

Az európai versenyképesség megerősítéséhez gyors, biztonságos és reziliens digitális infrastruktúrára van szükség. A digitális konnektivitás környezete gyorsan változik, ami a távközlési, műholdas, felhőalapú és peremtechnológiák, valamint a virtualizáció és a mesterséges intelligencia integrálásának tudható be. Ebben az összefüggésben a széttagolt nemzeti megközelítések magukban hordozzák a következetlen szabályozási keretek és a nehézkes adminisztratív gyakorlatok kialakulásának kockázatát, ami akadályozhatja a beruházásokat, az innovációt és az egységes piac megfelelő működését. Az EEHK-val kapcsolatos tapasztalatok lassú végrehajtást és túlszabályozást eredményeztek az uniós irányelvek tagállamok általi eltérő átültetése miatt. Tekintettel a kihívások határokon átnyúló jellegére, uniós szintű fellépésre van szükség a harmonizált jogi környezet biztosítása, az összehangolt tervezés megkönnyítése, valamint az ágazati kihívások hatékony és eredményes kezelése érdekében.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)

Az uniós szerepvállalás várhatóan olyan egyértelmű hozzáadott értéket teremt, amely túlmutat azon, amit a tagállamok önállóan elérhetnének. Az uniós szintű fellépés révén ez a kezdeményezés a következőket érheti el:

A jogbiztonság és a harmonizáció biztosítása az egész Unióban, elkerülve az olyan széttagolt nemzeti szabályokat, amelyek korlátozhatják az egységes piacon belüli lehetőségeket.

A digitális infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása összehangolt végrehajtás és az adminisztratív akadályok csökkentése révén.

Nagyobb általános eredményesség és hatékonyság elérése a kihívások uniós szintű kezelése révén, a nemzeti szinten széttagolt kezelés helyett.

A nemzeti kezdeményezések egymást kiegészítő jellegének megteremtése, a költségek csökkentése és a beruházások előnyeinek maximalizálása a tagállamokban.

Összességében az uniós szintű fellépés várhatóan gyorsabb, koherensebb és költséghatékonyabb eredményeket hoz, és olyan előnyöket teremt, amelyek nem érhetők el, ha a tagállamok önállóan lépnek fel.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A vonatkozó rendeletjavaslat az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó szabályok végrehajtása során szerzett gyakorlati tapasztalatokon alapul, amelyeket a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum részletez (11. melléklet – Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex [EEHK], a BEREC-rendelet, a rádióspektrum-politikai program [RSPP], a nyílt internetről szóló rendelet [OIR], valamint az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv egyes vonatkozásainak értékelése). A jelenlegi jogi keret értékelő jelentése számos konkrét hiányosságot azonosít a hagyományos rézvezetékes hálózatok megléte és a hozzáférés szabályozása, a spektrumpolitika, az általános felhatalmazási rendszer, a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezések, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek és az irányítás területén. A javaslat az érdekelt felekkel folytatott konzultáció stratégiájának megfelelően az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációra is épít, amelyet a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2. melléklete foglal össze.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

A javaslat összeegyeztethető a többéves pénzügyi kerettel, mivel az aktualizált szabályok biztosítják az elektronikus hírközlési piac szabályozási keretének folytonosságát.

Kisebb többletkiadások várhatók a rendelet új elemei Bizottság általi végrehajtásának biztosítása érdekében, illetve a külső forrásokból származó további bevételek várhatók a korszerűsített decentralizált ügynökség (az ODN) megfelelő működésének támogatására.

Ugyanakkor ez a rendelet az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexről (EEHK) szóló irányelv egyes alapvető elemeire, például a dinamikusan változó konnektivitási terület igényeihez igazított szabályozási és irányítási modellre épül, figyelembe véve az e területre vonatkozó szabályozás fokozatos megközelítését.

A javaslat a rezilienciára és a kiberbiztonságra vonatkozó egyéb jogszabályok, például az (EU) 2022/2555 irányelv (NIS 2 irányelv) és az (EU) 2022/2557 irányelv (CER-irányelv) keretében kidolgozott struktúrákra és mechanizmusokra épülne, és biztosítaná az azokkal való koordinációt.

A javaslat összeegyeztethető továbbá az uniós űrtevékenységek biztonságáról, rezilienciájáról és fenntarthatóságáról szóló rendeletre irányuló, jelenleg tárgyalt javaslattal (SEC(2025) 335 final [európai űrjogszabály]) és a digitális omnibusz csomagra irányuló javaslattal (az (EU) 2016/679, az (EU) 2018/1724, az (EU) 2018/1725 és az (EU) 2023/2854 rendeletnek, valamint a 2002/58/EK, az (EU) 2022/2555 és az (EU) 2022/2557 irányelvnek a digitális jogszabályi keret egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról, továbbá az (EU) 2018/1807, az (EU) 2019/1150, az (EU) 2022/868 rendelet és az (EU) 2019/1024 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló javaslat).

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Az ODN-hez rendelt cselekvési területek irányítása megfelel a BEREC Hivatal jelenlegi megbízatásának és általános feladatainak. Az új munkaterületek – például a spektrumra vonatkozó kérdésekkel és az RSPB-vel, az engedélyezési eljárásokkal, a belső piaci szempontokkal és a rezilienciával kapcsolatos területek – azonban olyan speciális profilokat vagy új feladatokat igényelnek, amelyek a jelenlegi személyzeti létszámmal nem oldhatók meg, vagy amelyek kizárólag belső újraelosztással kezelhetők.

Hasonlóképpen, a Bizottságra ruházott cselekvési területek irányítása továbbra is összhangban van a Bizottság megbízatásával, de a spektrummal kapcsolatos intézkedések növekvő köre további szakértelmet igényel. A műholdakkal kapcsolatos kiválasztási és engedélyezési eljárások növekvő műszaki és működési összetettsége – beleértve az ITU-elvek felügyeletét és összehangolt érvényesítését is – a spektrumgazdálkodás, a megfigyelési technológiák, a műholdak és a nemzetközi koordinációs mechanizmusok terén magas szintű ismeretekkel rendelkező szakembereket tesz szükségessé. A nemzeti intézkedések ellenőrzésével, a petíciók elemzésével, a megfelelési keretek értékelésével és a jövőbeli szabályozási eszközökhöz való hozzájárulással kapcsolatos új felelősségi körök szintén megerősített gazdasági, műszaki és szabályozási kapacitásokat igényelnek. Emellett a kialakulóban lévő technológiai fejlemények és a dinamikus spektrumhasználati forgatókönyvek miatt olyan szakértőkre van szükség, akik képzettek az innovatív, adatvezérelt eszközök és módszerek tervezésében és felügyeletében. Emellett szükség lesz az engedélyezési rendszerekkel, valamint a kapcsolódó eljárásokkal és szabályokkal – többek között a nemzetbiztonsággal – kapcsolatos szakértelemre is. Ami a rezilienciát és a felkészültséget illeti, a hálózatok feltérképezése, a hálózati képességek értékelése és a válságkezelés terén lesz szükség készségekre. Összességében ezen új feladatok nagyságrendje, érzékenysége és határokon átnyúló jellege szükségessé teszi e területre szakosodott szakértők felvételét az Unión belüli hatékony végrehajtás és koherencia biztosítása érdekében.

Bizonyos horizontális feladatok – például adminisztratív támogatás, jogi tanácsadás és szerződéskezelés – esetében az ODN igénybe veheti a meglévő erőforrásokat, ami növeli a hatékonyságot. Szinergiákat kell kialakítani a belső technikai struktúrákkal is, például a tagállamok biztonsági megfigyelőközpontjaival folytatott információcserét támogató struktúrákkal.

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 korlátozott időtartam

 időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

 pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

Beindítási időszak: 2028-tól 2030-ig,

azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 97

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

 a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

 végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

 harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

 az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

 a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

 közjogi szervek

 magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

 valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

 az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

 valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

A költségvetés-végrehajtási módszer a Bizottság esetében várhatóan közvetlen irányítás, míg az új Digitális Hálózatok Hivatala esetében közvetett irányítás, a költségvetési rendelet 70. cikke szerint.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A rendeletet a hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálni és értékelni kell. A Bizottság az értékelés eredményeiről be fog számolni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A BEREC-nek továbbá támogatnia kell a nemzeti végrehajtás nyomon követését, és hozzá kell járulnia a belső piac következetességéhez. A BEREC-nek háromévente jelentést kell közzétennie az általános felhatalmazás tagállami szintű végrehajtásról és működéséről, valamint a belső piacra kifejtett hatásáról.

A rendelet következetes végrehajtásának és hatékony nyomon követésének támogatása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vállalkozások kijelölésére és a rájuk rótt kötelezettségekre vonatkozó releváns információk időben a Bizottság rendelkezésére álljanak.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

A rendelet új szakpolitikai keretet hoz létre az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacon történő biztosítására vonatkozó harmonizált szabályokhoz, miközben támogatja a fogyasztók jólétére, az ipari versenyképességre, a biztonságra és rezilienciára, valamint a fenntarthatóságra vonatkozó uniós szakpolitikai célkitűzéseket. A digitális hálózatokról szóló rendelet célja, hogy egyszerűsítse a szabályozási keretet és javítsa annak összehangolását, lehetővé téve a szolgáltatók számára, hogy hatékonyabban működjenek és innovatívabbak legyenek az egységes piacon. Ezek a célkitűzések szükségessé teszik az uniós szintű koordináció és operatív kapacitás megerősítését, amihez pedig célzott és arányos költségvetési forrásokra van szükség.

A rendelet arányos változtatásokat vezet be az irányítási modellben, létrehozva mind a piacszabályozás (BEREC), mind a spektrumgazdálkodás (RSPB) irányítási rendszerét, amely igazodik az új, egyértelmű egységes piaci dimenzióval rendelkező uniós szintű feladatokhoz, ugyanakkor biztosítja, hogy a döntéshozatal a leghatékonyabb szinten maradjon. A választott irányítási modell a meglévő struktúrákra és megbízatásokra épül, ezáltal korlátozza az új szervezetek iránti igényt, és lehetővé teszi a költségvetés meglévő igazgatási és pénzügyi szabályok mentén történő végrehajtását, biztosítva a kiadások költséghatékonyságát és kiszámíthatóságát.

Az új szabályok megerősített egységességi mechanizmust tesznek szükségessé az e rendelet szerinti kötelezettségek határokon átnyúló alkalmazása tekintetében. Ehhez megerősített BEREC Hivatalra van szükség, amely adminisztratív, műszaki és elemzési támogatást nyújt a nemzeti szabályozó hatóságoknak és az uniós intézményeknek az uniós jog egységes alkalmazásának és az uniós szintű szakpolitikai célkitűzésekkel való összhangnak a biztosítása céljából. Meglévő szakértelmének, irányítási struktúrájának és működési kapacitásának köszönhetően a BEREC Hivatal (amelyet a Digitális Hálózatok Hivatala vált fel) a legalkalmasabb e feladatok ellátására. Következésképpen a költségvetés végrehajtása a Bizottság esetében közvetlen irányítással, a decentralizált ügynökség (Digitális Hálózatok Hivatala) esetében pedig közvetett irányítással történik a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említettek szerint, elsősorban a BEREC Hivatal/ODN és a Bizottság személyzeti kiadásai és igazgatási előirányzatai révén. A finanszírozás fedezi a személyzeti költségeket, a koordinációs tevékenységeket, az elemzési támogatást, az informatikai eszközöket és találkozókat, a többéves programozással összhangban lévő éves előirányzatok felhasználásával.

Ezen új feladatok elvégzéséhez további emberi erőforrásra van szükség. A rendelet végrehajtásához és érvényesítéséhez a becslések szerint további 25 teljes munkaidős egyenértékre lesz szükség az ODN és 5 további teljes munkaidős egyenértékre a Bizottság esetében, különösen a spektrumgazdálkodással, az általános felhatalmazási rendszerrel, a műholdas engedélyezéssel és a számozással kapcsolatos, határokon átnyúló feladatok tekintetében. A javasolt létszámok közvetlenül kapcsolódnak az új felelősségi körök mennyiségéhez és összetettségéhez, és a legköltséghatékonyabb lehetőséget tükrözik, elkerülve a nemzeti szintű átfedéseket és csökkentve a piaci szereplők adminisztratív terheit.

A kifizetések a szokásos uniós költségvetési eljárásokat követik, beleértve az éves alapon, a költségvetési rendelettel összhangban és az alkalmazandó többéves pénzügyi keret felső összeghatárain belül tett kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket, amelyeket a kiegészítő feladatok költségeit, köztük a hosszú távú költségeket fedező díjakból származó éves hozzájárulások támogatnak. A kiadások a Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerének hatálya alá tartoznak, beleértve az előzetes ellenőrzéseket, az utólagos ellenőrzéseket, a teljesítmény nyomon követését és a jelentéstételt. Ez a kontrollstratégia biztosítja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint az uniós források hatékony felhasználását, miközben lehetővé teszi a rendelet időben történő végrehajtását.

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Annak biztosítása érdekében, hogy a BEREC és az RSPB tagjai tényszerű bizonyítékok alapján megalapozott elemzéseket végezhessenek, a tervek szerint a BEREC Hivatalt felváltó Digitális Hálózatok Hivatalának (ODN) támogatnia kell őket, és szükség esetén az ODN személyzetének további szakértelmet kell biztosítania számukra.

A digitális hálózatokról szóló jogszabály irányításra vonatkozó rendelkezései átfogó szervezeti, pénzügyi és elszámoltathatósági keretet biztosítanak az ODN mint a BEREC-et és az RSPB-t egyaránt támogató uniós szerv számára. A digitális hálózatokról szóló jogszabály meghatározza az ODN feladatait, irányítási struktúráját, programozási, költségvetési és személyzeti szabályait, valamint biztosítja az átláthatóságot, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és a hatékony felügyeletet, beleértve a csalás elleni, ellenőrzési és értékelési mechanizmusokat is.

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

A két bizottság, a Hírközlési Bizottság (COCOM) és a Rádióspektrum-bizottság (RSC) ülésével kapcsolatos kiadások esetében, tekintettel az alacsony ügyletenkénti értékre (pl. egy küldött ülésre való utazása költségeinek, étkezési költségeinek visszatérítése), megfelelőnek tűnik a standard ellenőrzési eljárások alkalmazása.

A jelenlegi RSPG (és alcsoportjai) helyébe lépő RSPB költségeit az ODN veszi át, amely adminisztratív támogatást nyújt az RPSB-nek. Ami az ODN operatív és működési költségeit illeti, a digitális hálózatokról szóló jogszabály szervezeti, pénzügyi és elszámoltathatósági keretének (VII. rész: Irányítás) megfelelően belső kontrollrendszer működik.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

A Bizottságra vonatkozó jelenlegi, a csalások megelőzésére vonatkozó intézkedések a rendelethez szükséges további előirányzatokra is vonatkoznak.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 98	EFTA-országoktól 99	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 100	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	BEREC Hivatal/ODN	diff./nem diff.	IGEN	NEM	NEM	NEM
	Díjbevétel (nem eldöntött, hogy a Bizottság vagy az ODN szedi-e be a díjat) [XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN	NEM	NEM	NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN	NEM	NEM	NEM

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

 A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

 A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Főigazgatóság: CNECT			Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Operatív előirányzatok 101 < eCOMM>
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	4,200
	Kifizetési előirányzatok	(2a)		0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	3,600
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)								0
	Kifizetési előirányzatok	(2b)								0
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 102
Költségvetési sor		(3)
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	4,200
előirányzatok ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)		0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	3,600

millió EUR (három tizedesjegyig)

[Ügynökség]: <BEREC Hivatal / ODN>	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
Költségvetési sor: / a BEREC Hivatalnak/ODN-nek nyújtott uniós költségvetési hozzájárulás

. <……>..Kötelező táblázat

			Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (beleértve a decentralizált ügynökségnek nyújtott hozzájárulást)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	3,600
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)		0	0	0	0	0	0	0
A többéves pénzügyi keret <7.> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	0	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	3,600

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások” 103

Főigazgatóság: <CNECT>			Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
 Humánerőforrás			7,293	7,592	7,786	7,786	7,786	7,786	7,786	53,815
 Egyéb igazgatási kiadások			0,429	0,429	0,429	0,429	0,429	0,429	0,429	3,003
<CNECT> FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN	Előirányzatok		7,722	8,021	8,215	8,215	8,215	8,215	8,215	56,818


A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	7,722	8,021	8,215	8,215	8,215	8,215	8,215	56,818

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	8,322	8,621	8,815	8,815	8,815	8,815	8,815	61,018
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	0,000	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	0,600	3,600

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

 A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

 A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	2028–2034 ÖSSZESEN
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
4. FEJEZET
Humánerőforrás	7,293	7,592	7,786	7,786	7,786	7,786	7,786	53,815
Egyéb igazgatási kiadások	0,429	0,429	0,429	0,429	0,429	0,429	0,429	3,003
4. FEJEZETI részösszeg	7,722	8,021	8,215	8,215	8,215	8,215	8,215	56,818

Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	7, 722	8,021	8,215	8,215	8,215	8,215	8,215	56,818

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

A kért személyzeti számadatokat és előirányzatokat indikatívnak kell tekinteni, és azok nem befolyásolhatják a jövőbeli többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások kimenetelét.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

 A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 104

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		30 (nettó)	31 (nettó)	32	32	32	32	32
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
(Közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
(Közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		14 (nettó)	15 (nettó)	15	15	15	15	15
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor	- a központokban	0	0	0	0	0	0	0
[XX.01.YY.YY]	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0	0	0	0
(AC, END közvetett kutatásban)		0	0	0	0	0	0	0
(AC, END közvetlen kutatásban)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
ÖSSZESEN		44	46	47	47	47	47	47

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

	A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő	Kivételes esetben további személyzet*
		A 4. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó	A BA sorból finanszírozandó	Díjakból finanszírozandó
Létszámtervi álláshelyek	29	3	N/A
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)	13	2

Összességében a kezdeményezéshez igényelt 42 teljes munkaidős egyenérték – 29 létszámtervi álláshelyből és 13 külső alkalmazottból (CA-k és SNE-k) áll – már rendelkezésre áll a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságán, és átcsoportosításra kerül. E meglévő erőforrások mellett a kezdeményezéshez 5 teljes munkaidős egyenértékre van szükség rendkívüli további személyzetből (három tisztviselő és két külső alkalmazott – CA-k vagy SNE-k), amelyekre a jelenlegi személyzeti létszámon felül van szükség a kezdeményezés teljes körű és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

A javaslat által bevezetett új feladatokat – különösen azokat, amelyek a spektrumgazdálkodással, a műholdas engedélyezéssel, a spektrumkiosztás előzetes ellenőrzésével, valamint a BEREC-cel és az RSPG-vel való szorosabb koordinációval kapcsolatosak, az általános felhatalmazási feltételek és az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás harmonizációjának támogatása mellett – a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága meglévő emberi erőforrásai nem tudják ellátni.

Az e területekért felelős, a spektrummal és a műholdakkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó vezető egység nagyon kicsi, és már jelenleg is az uniós spektrumpolitika valamennyi aspektusához kapcsolódó, technikailag összetett és időérzékeny feladatok széles portfólióját kezeli. Meglévő feladatai mellett jelenleg ugyanez a csoport látja el az RSPG teljes titkársági funkcióját, amellyel 1,5 teljes munkaidős egyenérték foglalkozik a folyamatosan növekvő munkateher és a spektrummal kapcsolatos, uniós szintű koordinációt igénylő kérdések növekvő száma ellenére. A belső értékelések azt mutatják, hogy az osztálynak nincs kapacitása arra, hogy további feladatokat vállaljon anélkül, hogy veszélyeztetné a folyamatban lévő alapvető munkát, vagy csökkenne a spektrummal és műholddal kapcsolatos uniós szintű szakpolitikai koordináció minősége és időszerűsége.

A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságán belüli átcsoportosítás nem megvalósítható lehetőség. Más egységek nem rendelkeznek sem többletszemélyzettel, sem a műholdas hírközléssel, a fejlett spektrumtervezéssel, a zavaráskezeléssel vagy a közvetlen műholdas mobilkapcsolat kialakulóban lévő ökoszisztémájával kapcsolatos hatékony munkához szükséges speciális műszaki szakértelemmel. Ezek rendkívül innovatív és komoly műszaki ismereteket igénylő területek, ahol az általános vagy a nem kapcsolódó szakpolitikai területekről átcsoportosított személyzet nem helyettesítheti a területre szakosodott szakértőket. A javaslatban előirányzott feladatok mélyreható, területspecifikus ismereteket, valamint a nemzeti hatóságokkal, az iparral és a nemzetközi szervekkel való folyamatos együttműködést igényelnek. Tekintettel a nagyon kis létszámú meglévő csoportra, a már amúgy is nagy munkateherre – beleértve az RSPG egyszemélyes titkárságát –, valamint a műholdakkal és spektrummal kapcsolatos munka speciális jellegére, a Bizottság számára további célzott álláshelyekre van szükség a javaslat alapján ráruházott új feladatok ellátásához.

A személyzet típusát a fenti táblázat határozza meg.

A kért személyzeti számadatokat és előirányzatokat indikatívnak kell tekinteni, és azok nem befolyásolhatják a jövőbeli többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások kimenetelét.

A Bizottság által elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Új feladatok:

1.uniós műholdas engedélyezés, beleértve a lehetséges jövőbeli kiválasztási eljárásokat, valamint a műholdas spektrumra és műholdas engedélyezésre alkalmazandó feltételeknek való megfelelés felügyeletét és érvényesítését; valamint

2.a káros zavarással kapcsolatos összehangolt uniós műholdas végrehajtás és az ITU felé indított igénylések koordinálása;

3.az árverések előzetes ellenőrzése – észrevételeket tartalmazó levelek/határozatok kibocsátása (a helyhez kötött piacokhoz és a jogorvoslati eljáráshoz hasonlóan);

4.szabályalkotásra irányuló petíció;

5.a tervezett felhatalmazáson alapuló / végrehajtási jogi aktusokkal kapcsolatos munka (pl. harmonizált feltételek, költségmódszertan, műhold);

6.az általános felhatalmazási rendszer és a kapcsolódó egységes uniós szintű engedélyezési eljárás nagyobb fokú harmonizációjára irányuló munka, beleértve a nemzetbiztonsági szabályokat is.

Külső munkatársak

Új feladatok:

7.uniós műholdas engedélyezés, beleértve a lehetséges jövőbeli kiválasztási eljárásokat, valamint a műholdas spektrumra és műholdas engedélyezésre alkalmazandó feltételeknek való megfelelés felügyeletét és érvényesítését; valamint

8.a káros zavarással kapcsolatos összehangolt uniós műholdas végrehajtás és az ITU felé indított igénylések koordinálása;

9.az árverések előzetes ellenőrzése – észrevételeket tartalmazó levelek/határozatok kibocsátása (a helyhez kötött piacokhoz és a jogorvoslati eljáráshoz hasonlóan);

10.szabályalkotásra irányuló petíció;

11.[a földrajzi helymeghatározást és a spektrumhasználati lehetőségek nyomon követését szolgáló dinamikus adatbázisokra vonatkozó projekt esetleges elindítása];

12.a tervezett felhatalmazáson alapuló / végrehajtási jogi aktusokkal kapcsolatos munka (pl. harmonizált feltételek, költségmódszertan, műhold);

13.az általános felhatalmazási rendszer és a kapcsolódó egységes uniós szintű engedélyezési eljárás nagyobb fokú harmonizációjára irányuló munka, beleértve a nemzetbiztonsági szabályokat is.

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
4. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0	0	0	0	0	0	0	0
4. FEJEZETI részösszeg	0	0	0	0	0	0	0	0
4. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0	0	0	0	0	0	0	0
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0	0	0	0	0	0	0	0

ÖSSZESEN	0	0	0	0	0	0	0	0

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

A Bizottság / a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága meglévő erőforrásain felül a kezdeményezéshez 5 teljes munkaidős egyenértékben kifejezett, rendkívüli további alkalmazottra van szükség (három tisztviselő és két külső alkalmazott – CA-k vagy SNE-k), akikre a kezdeményezés teljes körű és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében van szükség.

 a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés

nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Összesen
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Harmadik országok önkéntes hozzájárulásai	0	0	0	0	0	0	0	0
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN	0	0	0	0	0	0	0	0

3.2.8.Becsült humánerőforrás- és előirányzat-szükséglet decentralizált ügynökségnél

Személyzeti szükségletek (teljes munkaidős egyenértékek – teljes mértékben díjból finanszírozott, a 3.3. pontban ismertetettek szerint)

Ügynökség: Digitális Hálózatok Hivatala	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	1	4	8	10	10	10	10
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen)	1	4	8	10	10	10	10
Szerződéses alkalmazottak	1	3	5	5	5	5	5
Kirendelt nemzeti szakértők	2	6	8	10	10	10	10
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen	3	9	13	15	15	15	15
ÖSSZES alkalmazott	4	13	21	25	25	25	25

Díjakból biztosított előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Ügynökség: <Digitális Hálózatok Hivatala>>	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások	0,495	1,673	2,833	3,415	3,415	3,415	3,415	18,661
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások	0,348	0,348	0,348	0,348	0,348	0,348	0,348	2,348
3. cím: Operatív kiadások	0,264	0,264	0,264	0,264	0,264	0,264	0,264	1,848
Díjakból biztosított előirányzatok ÖSSZESEN	1,107	2 285	3 445	4,027	4,027	4,027	4,027	22,857

A javaslattal/kezdeményezéssel összefüggésben egy decentralizált ügynökségnél jelentkező humánerőforrás- és előirányzat-szükségletek áttekintése/összefoglalása (díjbevétel millió EUR-ban)

Ügynökség: BEREC Hivatal/ODN	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST)	1	4	8	10	10	10	10	10
Szerződéses alkalmazottak	1	3	5	5	5	5	5	5
Kirendelt nemzeti szakértők	2	6	8	10	10	10	10	10
ÖSSZES alkalmazott	4	13	21	25	25	25	25	25
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben)	0,495	1,673	2,833	3,415	3,415	3,415	3,415	18,661
Társfinanszírozott előirányzatok (adott esetben)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó	0,495	1,673	2,833	3,415	3,415	3,415	3,415	18,661

A kért személyzeti számadatokat és előirányzatokat indikatívnak kell tekinteni, és azok nem befolyásolhatják a jövőbeli többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások kimenetelét.

A Digitális Hálózatok Hivatala által elvégzendő feladatok leírása

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

1. Az ODN-nek a BEREC munkacsoportjaiban való részvételével az ügynökség alkalmazottai részt vesznek a BEREC valamennyi szabályozási munkafolyamatának érdemi tevékenységeiben. Ez azt jelenti, hogy a BEREC Hivatal személyzetét bevonják az EEHK keretében már a BEREC-re bízott feladatokba is, amelyek tekintetében jelenleg csak adminisztratív és logisztikai támogatást nyújt.

2. Az ODN feladata lesz, hogy átfogó jelentést tegyen közzé az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacáról, amelyben bemutatja az állapotot, a tendenciákat, az összefonódások piacra gyakorolt hatásait, valamint az elektronikus hírközlési ágazatot érintő kihívásokat. Különösen a digitális hálózatokról szóló jogszabály keretében végrehajtott intézkedések belső piacra gyakorolt hatásáról kell jelentést tennie. Az első jelentést az alkalmazás kezdőnapja után két évvel lehetne közzétenni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a digitális hálózatokról szóló jogszabály intézkedéseinek hatásaira vonatkozó adatok gyűjtésére, és ezt követően évente közzé kell tenni.

3. A digitális hálózatokról szóló jogszabály keretében az RSPG bizottsági szakértői csoportból a BEREC-hez hasonló önálló testületté alakul át (Rádióspektrum-politikai Testület, avagy RSPB). Az ODN átveszi az RSPG titkárságát, amelyet jelenleg a Bizottság biztosít; az adminisztratív és szervezeti segítségnyújtás mellett azonban az ODN érdemben is támogatni fogja az RSPB-t.

Konkrétan:

4. Elemzési, adminisztratív és logisztikai támogatás nyújtása az RSPB és munkacsoportjai számára.

5. Az általános felhatalmazások és az egyedi jogok közötti választással, az engedélyezési eljárásokkal és a kapcsolódó odaítélési feltételekkel, például beruházásbarát árverések kialakításával, a rezervációs árak kiszámításának módszertanával, az éves díjakkal és a lefedettségi kötelezettségekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok összegyűjtése.

6. Egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál a kérelmek és bejelentések benyújtásához a spektrumhasználati jogok és engedélyek megadásának megkönnyítése érdekében, amikor a Bizottság létrehozza az egyablakos ügyintézési eljárást.

7, Dinamikus adatbázisok létrehozása és kezelése a földrajzi helymeghatározás és a spektrumhasználati lehetőségek nyomon követése céljából.

8. Az RSPB támogatása a rádióspektrumra vonatkozó egységes piaci eljárás fórumainak megszervezésében és levezetésében, valamint az eljárások nyilvántartásában.

9. Kapcsolattartó pontként szolgál valamely műholdas rendszer vagy földi állomás tekintetében a frekvenciák vagy műholdpozíciók ITU szabályai szerinti koordinációjára irányuló kérelmekkel kapcsolatos információkat illetően.

10. A Bizottság kérésére segítségnyújtás a Bizottságnak a műholdakra vonatkozó uniós engedély kiadásának/megadásának folyamatában. Hasonlóképpen, a Bizottság kérésére segítségnyújtás a Bizottságnak a kiválasztási eljárások lefolytatásában a műholdas spektrum szűkössége esetén.

11. Segítségnyújtás a Bizottságnak és az RSPB-nek az uniós műholdas engedélyek felügyeletében és érvényesítésében. Kapcsolattartó pontként szolgál annak bejelentéséhez, hogy az uniós engedély jogosultja nem felel meg az uniós engedély alapján alkalmazandó feltételeknek.

12. Az uniós szintű műholdárverésekből és műholdas engedélyezési eljárásokból származó díjak kiszámlázásának kezelése.

Külső munkatársak

Emellett a BEREC Hivatal külső személyzete a BEREC munkájának támogatása érdekében a következő feladatokat látja el:

1. szakértői támogatást nyújt a BEREC-nek szabályozási feladatainak ellátásához, többek között azáltal, hogy az új BEREC Hivatal szakértőinek szakértelmével hozzájárul a munkacsoportok valamennyi tevékenységéhez;

2. támogatja a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok közötti koordinációt az új egységes uniós szintű engedélyezési mechanizmus keretében, valamint elősegíti a mechanizmussal kapcsolatos nyilatkozatok kiadását;

3. támogatja a BEREC-et a szolgáltatások rendelkezésre állásának, az elektronikus hírközlő hálózatok kapacitásának és használatának nyomon követésében a hálózat rezilienciájának és felkészültségének javítása érdekében; elemzi a szolgáltatások rendelkezésre állására, az elektronikus hírközlő hálózatok [és más releváns digitális infrastruktúrák] kapacitására és használatára vonatkozó információkat; valamint támogatja a BEREC-et a rezilienciára vonatkozó iránymutatások kidolgozásában;

4. adatokat és információkat gyűjt a nemzeti szabályozó hatóságoktól és egyéb illetékes hatóságoktól, valamint információt cserél és továbbít a BEREC-re ruházott új szabályozási feladatokkal, például a hálózat rezilienciájával és felkészültségével, valamint az új egységes uniós szintű engedélyezési mechanizmussal kapcsolatban;

5. rendszeres jelentéstervezeteket készít az európai elektronikus hírközlési piac fejlődésének konkrét szempontjairól, például a fent említett új témákról szóló összehasonlító teljesítményértékelési jelentéseket nyújt be a BEREC-nek;

6. a BEREC felügyelete alatt segíti a BEREC-et a nyilvántartások és adatbázisok létrehozásában és fejlesztésében (az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó vállalkozások bejelentéseihez kapcsolódó, illetve a digitális hálózatokról szóló jogszabály szerinti új uniós szintű engedélyezési eljáráshoz, a számozási erőforrásokhoz és a tagállami készenléti segélyszolgálatok E.164-es számaihoz szükséges nyilvántartások és adatbázisok);

7. támogatást nyújt a BEREC számára a nyilvános konzultációk lefolytatásában a digitális hálózatokról szóló jogszabály szerinti új területeken.

3.3.Becsült bevételi hatás

 A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

 A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

 a saját forrásokra

 az egyéb bevételekre

 adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása
		2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év
BEREC Hivatal/ODN		2,337	3,515	4,675	5,257	5,257	5,257	5,257

A BEREC Hivatal – amelynek helyébe a Digitális Hálózatok Hivatala lép – jelenlegi költségvetési kiadási sora továbbra is finanszírozni fogja az ODN változatlan részét (a BEREC Hivatalnak nyújtott uniós hozzájárulás nem változik). Ugyanakkor a Digitális Hálózatok Hivatala fent ismertetett többletkiadásait a műholdasspektrum-engedélyezési díjakból, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – a páneurópai számozási erőforrások használati jogáért fizetendő díjakból, továbbá a tagállamok önkéntes és természetbeni hozzájárulásaiból fogják finanszírozni.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

A többletkiadásokat két fő forrásból fedezik:

– A műholdas engedélyezés céljából uniós szinten végrehajtott kiválasztási eljárásokból származó spektrumdíjak egy része (amelyből az elsőre 2027-ben kerül sor a 2 GHz-es MSS-sávra vonatkozóan). Amennyiben a kiválasztási eljárásra 2027-ben nem kerül sor, a 2027 májusában lejáró jelenlegi használati jogokat meg kell hosszabbítani. Ebben az esetben a díjakat a meglévő üzemeltetőkre kell kivetni a meghosszabbításért cserébe, ezáltal biztosítva a teljes költségmegtérülést;

– Az uniós szintű engedélyezéshez kapcsolódó igazgatási díjak/spektrumdíjak.

Ezek kiszámításának módszerét minden kiválasztási eljárás esetében eseti alapon határozzák meg, és azok legalább a kért többletkiadásokat fedezik. Az átmeneti időszak végéig tartó első években a szükséges bevételek az első, már előirányzott kiválasztási eljárás eredményéből kerülnek beszedésre. A díjak összegét (amely nagyrészt fedezi a költségeket) az eljárás előtt feltüntetik, és tekintettel e spektrum szűkösségére, várhatóan ténylegesen kivetik.

Ezt az összeget egy hosszú, több mint 10 éves időszakra elosztva 2028-tól a többletkiadások finanszírozhatók. A díjakból származó bevételeknek a fedezendő kiadásokat meghaladó része átcsoportosításra kerül, például a teljes uniós költségvetésbe.

Az uniós műholdas engedély egyéb díjaiból, az uniós számozási engedélyből, valamint a tagállamok, az EGT-tag EFTA-országok és a BEREC és az ODN munkájában részt vevő harmadik országok önkéntes és természetbeni hozzájárulásaiból, továbbá az RSPB-től és az ODN-től származó kiegészítő bevételeket a 2028-tól felmerülő kiegészítő kiadások fedezésére fogják felhasználni a tervezett kiválasztásból származó vagy például a teljes uniós költségvetésbe átcsoportosított bevételek mellett.

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

A digitális vonatkozású követelmények és a kapcsolódó kategóriák (adatok, folyamatok digitalizálása és automatizálása, digitális megoldások és/vagy digitális közszolgáltatások) összefoglaló leírása

Hivatkozás a követelményre

A követelmény leírása

A követelmény által érintett szereplők

A fő folyamatok

Kategóriák

II. rész – Felkészültség és reziliencia

A digitális infrastruktúrákra vonatkozó uniós felkészültségi tervvel kapcsolatos adatáramlások; vagy a válságreagálással összefüggésben.

BEREC

ODN

Európai Bizottság

Nemzeti szabályozó hatóságok

ENISA

EU-CyCLONe

Jelentések készítése és terjesztése

Intézményi együttműködés (beleértve a válságreagálást is)

Adatok

III. rész – Egységes piaci engedélyezés és uniós szintű engedélyezés

Az általános felhatalmazáshoz, az egységes uniós szintű engedélyezési eljáráshoz, a kölcsönös segítségnyújtáshoz és az igazgatási díjakhoz kapcsolódó adatáramlások.

Digitális megoldás: a nemzeti szabályozó hatóságokhoz benyújtott bejelentések nyilvánosan hozzáférhető uniós adatbázisa (az egységes uniós szintű engedélyezési rendszer végrehajtására szolgáló központi adatbázis).

Európai Bizottság

Tagállamok (nemzeti szabályozó hatóságok)

Elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók

BEREC

ODN

Piaci engedélyezés

Adatok

Digitális megoldás

Digitális közszolgáltatások

IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás);

I. cím, Rádióspektrum – I. fejezet, Alapelvek és célkitűzések

A rádióspektrum stratégiai tervezéséhez és kezeléséhez kapcsolódó adatáramlás.

A rádióspektrum-használat határokon átnyúló koordinációjával összefüggésben (többek között a káros zavarás kezelése céljából) folytatott együttműködéshez kapcsolódó implikált adatáramlások.

A tagállamok illetékes hatóságai

Európai Bizottság

RSPB

A spektrumhasználati jog jogosultjai

Harmadik országok

Stratégiai tervezés és irányítás

A nemzeti hatóságok határokon átnyúló együttműködése

Adatok

IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás);

I. cím, Rádióspektrum – II. fejezet, Felosztás

Az uniós rádióspektrum-stratégiához és -ütemtervekhez, a kiosztások összehangolt időzítéséhez, valamint a rádióspektrum-harmonizáció iránti kérelmekhez kapcsolódó adatáramlás.

Európai Bizottság

A tagállamok illetékes hatóságai

RSPB

A harmonizáció iránti kérelem kezdeményezői

Rádióspektrum-bizottság

Stratégiai tervezés

Intézményi együttműködés

Kérelemkezelés

Adatok

IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás);

I. cím, Rádióspektrum – III. fejezet, Kiosztás

A rádióspektrum-használatra vonatkozó egyedi jogokkal, a rádióspektrum-használat közös engedélyezési feltételeivel, a spektrum megosztott használatával és a spektrumra vonatkozó egységes piaci kiválasztási eljárásokkal kapcsolatos adatáramlások.

Digitális megoldás: dinamikus adatbázis a földrajzi helymeghatározáshoz és a spektrumhasználati lehetőségek nyomon követéséhez az egyes spektrumsávok megosztott használatának előmozdítása és lehetővé tétele érdekében

A tagállamok illetékes hatóságai

Érdekelt felek (az egyedi használati jogokra vonatkozóan)

Az RSPB és az RSPG

Európai Bizottság

ODN

Hírközlési Bizottság vagy külső szakértők

BEREC

Engedélyezés és használati jogok

Adatbázis

Adatok

Digitális megoldás

Digitális közszolgáltatások

IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás);

II. cím, A rádióspektrum műholdas használata

A következőkre vonatkozó adatáramlások:

-műholdas rendszerek igénylése és koordinálása a Nemzetközi Távközlési Egyesülettel (ITU),

-a műholdas hálózatok szolgáltatására és/vagy a műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazások,

-Uniós engedélyezés a műholdas/rádióspektrum használatához,

-felügyelet és korrekciós intézkedések az uniós engedély alapján működő műholdas hálózatok és műholdas hírközlési szolgáltatások megfelelőségével összefüggésben,

-a műholdas zavarások feloldása, és

-a spektrumhasználat földfelszíni és űrtechnológiai alkalmazások közötti összehangolására irányuló kérelmek.

A rádióspektrum leendő felhasználói

Illetékes spektrumhatóságok

Európai Bizottság

ITU

RSPB

Műholdas hálózatokat üzemeltető és/vagy műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtó szolgáltatók

Az uniós engedély jogosultjai (akikről bebizonyosodik, hogy megsértik a feltételeket)

Rádióspektrum-bizottság

Kérelemkezelés

Engedélyezés

Felügyelet és korrekciós intézkedések

Adatok

IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás);

III. cím, Számozási erőforrások

A következőkhöz tartozó adatáramlások: páneurópai számozási erőforrások; nemzeti számozási erőforrások; és a számozási erőforrások használati jogának megadása.

Digitális megoldás: a páneurópai számozási erőforrások adatbázisa

Nemzeti szabályozó hatóságok

ODN

BEREC

Elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások

Adatbázis

Információmegosztás (beleértve a közzétételt is)

A jelentés terjesztése

A jogok megadására irányuló eljárás

Adatok

Digitális megoldás

Digitális közszolgáltatások

V. rész – Az optikai szálas hálózatokra való átállás, a piacok működése és a verseny;

I. cím, Átállás az optikai szálas hálózatokra

Adatok és adatáramlások:

-A rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek frissítése és közzététele, a rézvezeték-lekapcsolásban érintett azon területek közzététele, ahol teljesülnek a fenntarthatósági feltételek.

-Az optikai szálas hálózatra való átállásra vonatkozó nemzeti terv bejelentése.

-Implicit információáramlás a végfelhasználók számára a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területeken.

-A rézvezeték-lekapcsolásra vonatkozó tervek üzemeltetők általi benyújtása a nemzeti szabályozó hatóságokhoz.

Nemzeti szabályozó hatóságok

Tagállamok

Üzemeltetők

Információmegosztás

Információszolgáltatás

Információk közzététele

Adatok

V. rész – Az optikai szálas hálózatokra való átállás, a piacok működése és a verseny;

III. cím, Összekapcsolás

II. fejezet: A hozzáférésre vonatkozó szimmetrikus szabályok

Adatok és adatáramlások:

-Iránymutatás elkészítése és a hozzáféréshez és az összekapcsoláshoz szükséges eljárások nyilvánosan hozzáférhetővé tétele.

-A keretszabályozás 69. cikk szerinti értékelése eredményének bejelentése.

Nemzeti szabályozó hatóságok

Iránymutatás kidolgozása és információk közzététele

Információk bejelentése

Adatok

V. rész – Az optikai szálas hálózatokra való átállás, a piacok működése és a verseny;

IV. cím: Piacok és verseny

I. fejezet – Piacelemzés és jelentős piaci erő

Adatok és adatáramlások:

-A szabályozási kötelezettségek előírását indokoló termék- és szolgáltatáspiacok azonosításáról szóló ajánlás.

-A piac elemzése és a megfelelő szabályozási intézkedéstervezetek bejelentése.

-Implicit információáramlás a transznacionális piacok és igények azonosításával kapcsolatban.

-A piacelemzésre és a jelentős piaci erő felmérésére vonatkozó iránymutatások.

Európai Bizottság

Nemzeti szabályozó hatóságok

BEREC

Ajánlás kidolgozása

Információk bejelentése

Iránymutatások készítése

Adatok

V. rész – Az optikai szálas hálózatokra való átállás, a piacok működése és a verseny;

IV. cím: Piacok és verseny

II. fejezet: A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokkal szemben előírható, hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek

Adatok és adatáramlások:

-A nyilvánosan hozzáférhető költségszámítási rendszer leírása.

-A kötelezettségvállalási eljárásra vonatkozó információk.

Nemzeti szabályozó hatóságok

Üzemeltetők

Nyilvánosságra hozatal

Információk benyújtása

Adatok

V. rész – Az optikai szálas hálózatokra való átállás, a piacok működése és a verseny;

IV. cím: Piacok és verseny

III. FEJEZET: A piacszabályozásra vonatkozó belső piaci eljárások

Az elektronikus hírközlés területén a belső piac konszolidációjával kapcsolatos információáramlás

Nemzeti szabályozó hatóságok

BEREC

Európai Bizottság

Vélemények kiadása

Információk benyújtása

Adatok

VI. rész – Szolgáltatások

II. cím: Nyílt internet-hozzáférés

Adatok és adatáramlások:

-A nyílt internet-hozzáféréssel kapcsolatos információk benyújtása.

-Információmegosztás a BEREC-cel.

-A BEREC jelentése a nemzeti szabályozó hatóságok főbb gyakorlatairól és megállapításairól.

-A BEREC egységes dokumentummintája a szolgáltatóktól való információgyűjtéshez.

-A BEREC iránymutatásai a nemzeti szabályozó hatóságok kötelezettségeinek végrehajtásáról.

A nyilvánosság számára elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók

Nemzeti szabályozó hatóságok

BEREC

Információmegosztás

Iránymutatások kidolgozása

Dokumentumminta kidolgozása

Jelentéstétel

Adatok

VI. rész – Szolgáltatások

III. cím: Végfelhasználói jogok

I. fejezet: A fogyasztók jogai

Adatok és adatáramlások:

-Szerződésekhez kapcsolódó tájékoztatási követelmények.

-Átláthatósággal kapcsolatos információk.

-A szerződés időtartamára és megszűnésére vonatkozó tájékoztatási követelmények.

Internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetők

Fogyasztók

Információmegosztás

Adatok

VI. rész – Szolgáltatások

III. cím: Végfelhasználói jogok

II. fejezet: A végfelhasználók jogai

Adatok és adatáramlások:

-A szolgáltatóváltásra és a számhordozhatóságra vonatkozó tájékoztatási követelmények.

Internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetők

Fogyasztók

ODN

BEREC

Mikrovállalkozások

Információmegosztás

Iránymutatások kidolgozása

Tájékoztatás

Adatok

VI. rész – Szolgáltatások

III. cím: Végfelhasználói jogok

III. fejezet: A végfelhasználóknak nyújtott eszközök és funkciók

A 107. cikk (13) bekezdése szerinti digitális megoldás. Az eredeti jogalap az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) 109. cikkének (8) bekezdése

A végfelhasználók védelmével és a hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményekhez kapcsolódó adatok és adatáramlások (csalásmegelőzés, készenléti segélyszolgálatok, hívásfunkciók, berendezések interoperabilitása)

Digitális megoldás:

-A tagállamok – ezen adatbázisnak az ODN által a BEREC felügyelete alatt történő fenntartása céljából – bejelentik az ODN-nek a tagállami közbiztonsági válaszpontok rendszereivel való kapcsolatfelvételre szolgáló E.164-es számokat annak biztosítása érdekében, hogy azok képesek legyenek kapcsolatba lépni egymással a tagállamok között.

Végfelhasználók

Szolgáltatók

Tagállamok

ENISA

ODN

Információgyűjtés

Információmegosztás

Jelentéstétel

Adatok

Digitális megoldás

VII. rész – Irányítás

I. cím: Nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok

Adatok és adatáramlások:

-A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok értesítése.

-A nemzeti szabályozó hatóságok költségvetési jelentéstétele.

-A költségvetési ellenőrzésből származó implicit jelentés.

Tagállamok

Európai Bizottság

Nemzeti szabályozó hatóságok

Információk közzététele

Bejelentés

Jelentéstétel

Adatok

VII. rész – Irányítás

II. cím: A BEREC feladatai és szervezeti felépítése

A BEREC feladataihoz és szervezeti felépítéséhez kapcsolódó adatok és adatáramlások

BEREC, ODN, nemzeti szabályozó hatóságok, Bizottság, Európai Parlament, Tanács és más érdekelt felek

Információk közzététele

Felügyelet

Adatok

VII. rész – Irányítás

IV. cím: Közös rendelkezések, valamint a BEREC és az RSPB közötti együttműködés

Adatok és adatáramlások:

-A közös rendelkezésekkel, valamint a BEREC és az RSPB közötti együttműködéssel kapcsolatos információáramlás, beleértve a kétéves munkaprogramokat és az értesítéseket, valamint a tevékenységi jelentéseket.

BEREC

Az RSPB igazgatótanácsa

Európai Parlament

Tanács

Bizottság

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság.

Jelentés benyújtása

Adatok

VII. rész – Irányítás

V. cím: ODN

I. fejezet: Az ODN feladatai és szervezeti felépítése

Adatok és adatáramlások:

-Az ODN feladataihoz és szervezeti felépítéséhez kapcsolódó információáramlás.

ODN

ENISA

BEREC

RSPB

Bizottság

Európai Parlament

Tanács

Számvevőszék

Jelentések benyújtása

Dokumentumok és jelentések kidolgozása

Adatok

VII. rész – Irányítás

V. cím: ODN

II. fejezet: Az ODN költségvetése és programozása

Adatok és adatáramlások:

-Az ODN költségvetéséhez és programozásához kapcsolódó információáramlás.

ODN, Európai Parlament, Tanács, Számvevőszék

Információk benyújtása

Információk közzététele

Adatok

VII. rész – Irányítás

V. cím: ODN

III. fejezet: Általános rendelkezések

Adatok és adatáramlások:

-Az ODN általános rendelkezéseivel kapcsolatos információáramlás, beleértve a BEREC-cel és az RSPB-vel való együttműködést.

Digitális megoldások:

-A 174. cikk szerinti információs és kommunikációs rendszer létrehozására irányuló digitális megoldások.

ODN, BEREC, RSPB, Bizottság, nemzeti szabályozó hatóságok, illetékes hatóságok, tagállamok, Európai Parlament, Tanács

Információcsere

Nyilatkozatok benyújtása

Jelentéstétel

Adatok

Digitális megoldások

VIII. RÉSZ: Általános és záró rendelkezések

I. CÍM: Adatszolgáltatás, felmérések és konzultációs mechanizmus

Adatok és adatáramlások:

-Az adatszolgáltatással, felmérésekkel és konzultációs mechanizmusokkal kapcsolatos információáramlás.

Elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, nemzeti szabályozó hatóságok, egyéb illetékes hatóságok, BEREC, RSPB, Bizottság, tagállami hatóságok, hatóságok, egyablakos információs pontok, végfelhasználók, fogyasztók, gyártók

Információk benyújtása

Információcsere

Adatok

VIII. RÉSZ: Általános és záró rendelkezések

II. CÍM: Harmonizációs eljárások

Adatok és adatáramlások:

-A szabványosítási tevékenységekkel kapcsolatos információáramlás.

Európai Bizottság, nemzeti szabályozó hatóságok, egyéb illetékes hatóságok, BEREC, RSPB, Európai Parlament, Tanács, európai szabványügyi szervezetek, nyilvánosság

Szabványok közzététele

Információk benyújtása

Adatok

VIII. RÉSZ: Általános és záró rendelkezések

III. CÍM: Vitarendezés

Adatok és adatáramlások:

-A vitarendezéssel kapcsolatos információáramlás.

Nemzeti szabályozó hatóságok

BEREC

Nyilvánosságra hozatal

Értesítések küldése

Adatok

VIII. RÉSZ: Általános és záró rendelkezések

IV. CÍM: Az ökoszisztémán belüli együttműködés

Adatok és adatáramlások:

-Az ökoszisztémán belüli együttműködéssel kapcsolatos információáramlás.

BEREC, ODN, Bizottság, nemzeti szabályozó hatóságok, elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői, az elektronikus hírközlés területén vagy ahhoz szorosan kapcsolódó ágazatokban tevékenykedő vállalkozások, érdekelt felek

Információk közzététele

Információk benyújtása

Adatok

VIII. RÉSZ: Általános és záró rendelkezések

VI. CÍM: Záró rendelkezések

Adatok és adatáramlások:

-Általános információáramlás.

Bizottság, Európai Parlament, Tanács, tagállamok, nemzeti szabályozó hatóságok, Hírközlési Bizottság, Rádióspektrum-bizottság, BEREC, RSPB, ODN, vállalkozások, szakértők, érdekelt felek

Értesítések küldése

Információk közzététele

Adatok

4.2.Adatok

Az érintett adatok összefoglaló leírása

Adattípus	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Standard és/vagy előírás (ha van)	Az adatáramlás leírása
„A digitális infrastruktúrákra vonatkozó uniós felkészültségi terv” és az említett terv elkészítése során felhasznált információk	II. rész – Felkészültség és reziliencia	A jogi szöveg tartalmazza annak leírását, hogy a tervnek mit kell tartalmaznia. A BEREC egységes dokumentummintát tesz közzé, amelyet a nemzeti szabályozó hatóságoknak a tervhez szükséges információk összegyűjtéséhez kell használniuk.	A nemzeti szabályozó hatóságok kétévente az ODN rendelkezésére bocsátják az elektronikus hírközlő hálózatok architektúrájára, kapacitására, képességeire és használatára vonatkozó szükséges információkat. Az ODN, az Európai Bizottság, az (EU) 2022/2555 irányelv 14. cikke alapján létrehozott együttműködési csoport, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA), valamint az érintett európai válságreagálási és polgári védelmi koordinációs hatóságok együttműködéséből eredő adatáramlások a terv előkészítése során. A terv rendelkezésre bocsátásával járó adatáramlások. Kérésre az ODN megosztja a Bizottsággal a terv elkészítéséhez felhasznált elemzés részleteit. Amint rendelkezésre áll, a BEREC közzéteszi a nemzeti szabályozó hatóságoktól való információgyűjtéshez használt egységes dokumentummintát.
A közös helyzetismeretet és a válságreagálás koherenciáját biztosító információk	II. rész – Felkészültség és reziliencia	//	Amennyiben egy természeti vagy ember okozta zavar, válság vagy vis maior nagyszabású kiberbiztonsági fenyegetést érint vagy azzal egybeesik, a BEREC a vonatkozó információkat az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózata (EU-CyCLONe) és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.
Adatok a piaci engedélyezéssel és az egységes uniós szintű engedélyezési eljárással összefüggésben	III. rész – Egységes piaci engedélyezés és uniós szintű engedélyezés	// A hálózatok üzemeltetésére vagy szolgáltatások nyújtására irányuló szándékot a BEREC által rendelkezésre bocsátandó bejelentési dokumentummintának megfelelően kell bejelenteni. Leírás, amennyiben szerepel az engedély megerősítésében feltüntetendő információk között.	A tagállamok értesítik a Bizottságot az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésének és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságára vonatkozó bármely korlátozás bevezetéséről. Az a szolgáltató, amely egy vagy több tagállamban kíván hálózatokat biztosítani vagy szolgáltatásokat nyújtani, az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás keretében ezt bejelenti e tagállamok egyikének nemzeti szabályozó hatóságánál. Az értesített illetékes hatóságok továbbítják a kapott bejelentést az ODN-nek. Amennyiben a bejelentés több tagállamot érint, az ODN tájékoztatás céljából továbbítja azt azon többi tagállam illetékes hatóságainak, ahol a szolgáltató működni kíván. Amennyiben a bejelentés egy vagy több tagállamban már működő szolgáltató azon szándékára vonatkozik, hogy tevékenységét további tagállamokra is kiterjessze, az ODN tájékoztatás céljából továbbítja a bejelentést valamennyi érintett tagállam illetékes hatóságainak. Az értesített hatóságnak meg kell erősítenie a szolgáltató számára az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyt. Az értesített hatóságok legalább kéthavonta frissítik az összes beérkezett bejelentésre vonatkozó információkat a nyilvánosan elérhető uniós adatbázisban.
Iránymutatások az általános felhatalmazási rendszerről és adatok a kölcsönös segítségnyújtás keretében	III. rész – Egységes piaci engedélyezés és uniós szintű engedélyezés	//	A BEREC iránymutatásokat tesz közzé az általános felhatalmazási rendszerről, biztosítva, hogy a vonatkozó információk az ODN weboldalán keresztül hozzáférhetők legyenek a szolgáltatók számára. Minden tagállam kijelöl egy nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontot. A nemzeti egyedüli kapcsolattartó pont naprakész információkat tart fenn az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások biztosítására alkalmazandó nemzeti jogszabályokról és eljárásokról. A különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtáshoz kapcsolódó implikált adatáramlások.
Az igazgatási költségekre és díjakra vonatkozó információk	III. rész – Egységes piaci engedélyezés és uniós szintű engedélyezés	//	Igazgatási díjak kivetése esetén a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok az igazgatási költségeiknek és a beszedett díjak teljes összegének áttekintését évente közzéteszik.
A rádióspektrum stratégiai tervezésére és kezelésére vonatkozó információk (többek között a káros zavarás kezelése céljából)	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); I. cím, Rádióspektrum – I. fejezet, Alapelvek és célkitűzések	//	Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi érintett illetékes hatóságot a 676/2002/EK határozat alapján harmonizált rádióspektrumsáv alternatív használatának engedélyezésére vonatkozó döntésükről. A spektrumhasználati jogok jogosultjai kérhetik az RSPB-t, hogy oldja meg a határokon átnyúló koordinációval vagy a határokon átnyúló káros zavarással kapcsolatos kérdéseket. Az RSPB véleményt adhat ki, amelyben összehangolt megoldást javasol (és ilyen véleményt kell kiadnia, ha ezt a spektrumhasználati jogok előbb említett jogosultja kéri). Amennyiben a határokon átnyúló problémákat egy adott határidőn belül nem sikerül megoldani, az érintett tagállamok illetékes hatóságai vagy a spektrumhasználati jog jogosultjai felkérhetik a Bizottságot, hogy avatkozzon be.
Uniós rádióspektrum-stratégia és -ütemtervek	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); I. cím, Rádióspektrum – II. fejezet, Felosztás	// A nemzeti rádióspektrum-ütemtervek rövid tartalmi követelményei.	A Bizottság uniós spektrumstratégiát dolgoz ki. Az illetékes hatóságok az uniós rádióspektrum-ütemtervek kidolgozásától számított kilenc hónapon belül benyújtják a Bizottságnak és az RSPB-nek nemzeti rádióspektrum-ütemterveiket. Az illetékes hatóságok közzéteszik és rendszeresen frissítik a nemzeti rádióspektrum-ütemterveket. Az illetékes hatóságok rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak és az RSPB-nek nemzeti rádióspektrum-ütemterveik végrehajtásáról.
Az alternatív felhasználás kivételes engedélyezésére vonatkozó határidő-hosszabbítások felülvizsgálatára irányuló kérelmek (amennyiben a rádióspektrum használatát a 676/2002/EK határozatnak megfelelően műszaki végrehajtási intézkedésekkel harmonizálták)	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); I. cím, Rádióspektrum – II. fejezet, Felosztás	//	A leendő spektrumhasználó vagy a Bizottság felülvizsgálati kérelmet nyújthat be az érintett illetékes hatósághoz.
A rádióspektrum harmonizációja iránti kérelmek	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); I. cím, Rádióspektrum – II. fejezet, Felosztás	//	Bármely érdekelt fél indokolással ellátott kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz egy adott frekvenciasáv rendelkezésre állására és/vagy hatékony használatára vonatkozó feltételek harmonizálásának megfontolása céljából. Ilyen kérelem esetén a Bizottság nyilvános konzultációt szervez, és a kérelmet jelentés vagy vélemény kérése céljából benyújtja az RSPB-nek és/vagy a Rádióspektrum-bizottságnak (amely szintén elfogadhat véleményt). A Bizottság észszerű választ ad a kérelem kezdeményezőjének (észszerű határidőn, lehetőleg a kézhezvételtől számított hat hónapon belül). A Bizottság közzéteszi a kérelmet és a választ.
Az egyedi használati jogokra vonatkozó információk	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); I. cím, Rádióspektrum – III. fejezet, Kiosztás	//	Az illetékes hatóságok tájékoztatják az érdekelt feleket az egyedi használati jogokhoz fűzendő feltételekről azok bevezetése előtt. Hasonlóképpen, a megfelelés értékelésére vonatkozó kritériumok tekintetében. Az RSPB összegyűjti az általános felhatalmazások és az egyedi jogok közötti választással kapcsolatos bevált gyakorlatokat.
A rádióspektrum-használat közös engedélyezési feltételeivel kapcsolatos adatok	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); I. cím, Rádióspektrum – III. fejezet, Kiosztás	//	A rádióspektrum leendő felhasználói két vagy több tagállamban (vagy a Bizottság) felkérhetik az érintett tagállam illetékes hatóságait, hogy az RSPB keretében közösen határozzák meg a közös engedélyezési feltételeket. Az illetékes hatóságok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kérelmekről. Implikált adatáramlás, amennyiben a Bizottság az engedélyezési eljárás lefolytatásához az RSPB, az ODN, a Hírközlési Bizottság vagy külső szakértők segítségét kéri.
Az egyedi jogokra vonatkozó egyéb adatok	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); I. cím, Rádióspektrum – III. fejezet, Kiosztás	//	Az egyedi jogok jogosultjainak megújítási kérelmei. A használati jogok jogosultjának értesítenie kell az illetékes hatóságot a használati jogok átruházására vagy haszonbérbe adására irányuló szándékáról. Az említett illetékes hatóság ezt az információt nyilvánosságra hozza. A spektrum egy részének egy adott területen vagy időszakban történő használatában érdekelt harmadik feleknek jogukban áll kifejezni érdeklődésüket az illetékes hatóság felé.
A földrajzi helymeghatározásra és a spektrumhasználati lehetőségek nyomon követésére szolgáló dinamikus adatbázishoz szükséges adatok	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); I. cím, Rádióspektrum – III. fejezet, Kiosztás	A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az adatbázis által lefedett spektrumsávok meghatározása, valamint az illetékes hatóságok általi adatgyűjtésre és a Bizottság részére történő adatszolgáltatásra vonatkozó gyakorlati szabályok és egységes formátumok kidolgozása céljából.	Az adatbázis a tagállamok által gyűjtött és szolgáltatott naprakész információkat tartalmazza.
A spektrumra vonatkozó egységes piaci eljárás keretében felhasznált adatok	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); I. cím, Rádióspektrum – III. fejezet, Kiosztás	A tartalomra vonatkozó minimumkövetelmények.	Amennyiben az illetékes hatóságok kiválasztási eljárást kívánnak lefolytatni (vagy bizonyos jogokat módosítani vagy megújítani), közzéteszik végleges intézkedéstervezetüket, és közlik azt a Bizottsággal, az RSPB-vel, a BEREC-cel és más tagállamok illetékes hatóságaival. Az illetékes hatóságok, az RSPB, a BEREC és a Bizottság 30 munkanapon belül észrevételeket tehetnek az intézkedéstervezettel kapcsolatban. A Bizottság értesíti a BEREC-et és a nemzeti szabályozó hatóságokat az ilyen esetben meglévő fenntartásáról, és ezzel egyidejűleg a fenntartásokat nyilvánosságra hozza. Az RSPB és a BEREC a Bizottság fenntartásairól szóló értesítéstől számított 30 munkanapon belül véleményt nyilvánít a Bizottság értesítéséről. A fenntartásokról szóló értesítéstől számított 60 munkanapon belül a Bizottság határozatot hozhat. Az illetékes hatóság a Bizottság határozatától számított hat hónapon belül értesíti az RSPB-t, a BEREC-et és a Bizottságot az új intézkedéstervezetről. Az ODN-nek nyilvántartást kell vezetnie a rádióspektrumra vonatkozó uniós egységes piaci eljárásokról.
A műholdas rendszereknek a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) égisze alatt történő igénylésével és koordinációjával összefüggő adatok	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); II. cím, A rádióspektrum műholdas használata	//	A spektrumért felelős illetékes hatóság tájékoztatja a Bizottságot és az RSPB-n belüli más illetékes hatóságokat az egynél több tagállamra vagy földi állomásra kiterjedő műholdas rendszer ITU égisze alatt történő benyújtására, koordinálására vagy regisztrálására irányuló kérelmekről. -A tagállamok és a Bizottság észrevételeket tehetnek a kérelemmel kapcsolatban. Műholdas rendszer vagy földi állomás tekintetében a frekvenciák vagy műholdpozíciók ITU szabályai szerinti koordinációjára irányuló kérelem kézhezvételekor az érintett illetékes hatóság az RSPB-n keresztül tájékoztatja a Bizottságot és a többi illetékes hatóságot. -Implikált adatáramlások az RSPB koordinációs szerepében, amennyiben két vagy több illetékes hatósághoz azonos frekvenciasávra vagy azonos műholdpozícióra vonatkozó kérelmek érkeznek. A 676/2002/EK határozat alapján harmonizált rádióspektrummal kapcsolatos, a spektrumhasználat földfelszíni és űrtechnológiai alkalmazások közötti, az ITU szabályai szerinti összehangolása iránti kérelem esetén az érintett illetékes hatóság a kérelmet – a Rádióspektrum-bizottság tagjainak történő azonnali továbbítás céljából – megküldi a Bizottságnak.
A műholdas spektrum használatára vonatkozó uniós szintű engedélyekkel kapcsolatos adatok	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); II. cím, A rádióspektrum műholdas használata	//	A szolgáltatóknak bejelentést kell tenniük a Bizottsághoz. A Bizottság által kiadott uniós engedély hatálya alá tartozó tagállamokból származó implikált adatáramlás. Az illetékes hatóságok vagy a kérelmezők kérhetik, hogy a Bizottság fontolja meg az uniós engedélyek számának korlátozását egy adott rádióspektrumsávban. Ebben az esetben a Bizottság lehetőséget biztosít az érdekelt feleknek arra, hogy nyilvános konzultáció keretében kifejtsék álláspontjukat. Minden vállalkozásnak uniós engedély iránti kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz a rádióspektrum műholdas hírközlési szolgáltatások nyújtása és műholdas hálózatok üzemeltetése céljából történő használatára vonatkozóan. -A Bizottság az ilyen kérelmeket azok kézhezvételekor közzéteszi. -Az RSPB 10 munkanapon belül véleményt terjeszt a Bizottság elé.
Adatok a felügyelettel és a korrekciós intézkedésekkel összefüggésben (beleértve a műholdas zavarások megoldását is)	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); II. cím, A rádióspektrum műholdas használata	//	Implikált adatáramlás az uniós engedélyezéshez fűzött feltételek vagy a jogi rendelkezések állítólagos megsértésének Bizottság általi (RSPB segítségével történő) vizsgálatával összefüggésben. -Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy véli, hogy az uniós engedély jogosultja nem felel meg a feltételeknek, felhívja erre a Bizottság és az RSPB figyelmét. -Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az uniós engedély jogosultja nem felel meg a feltételeknek, megállapításairól tájékoztatja az adott üzemeltetőt. -A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat jogérvényesítési intézkedéseiről. Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy elhalasztja a Bizottság által meghatározott valamely intézkedés alkalmazását, erről előzetesen tájékoztatja a Bizottságot. Amennyiben az illetékes hatóság saját kezdeményezésére ideiglenes intézkedéseket hoz a területén történő káros zavarás elkerülése érdekében, erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi illetékes hatóságot. -Ezzel szemben a Bizottság is kérheti ilyen ideiglenes intézkedések elfogadását.
A számozási erőforrások stratégiai tervezésével és kezelésével összefüggő adatok	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); III. cím, Számozási erőforrások	//	Implikált adatáramlás a Bizottság, az ODN és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti, az Unión belüli számozási erőforrások stratégiai tervezése, valamint a számozási erőforrások határokon átnyúló vagy páneurópai szolgáltatások céljára történő lehetséges felhasználásának azonosítása céljából folytatott együttműködés során.
A páneurópai számozási erőforrásokra vonatkozó adatok	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); III. cím, Számozási erőforrások	// Hat hónappal az uniós számozási terv elfogadását követően az ODN létrehozza az adatszolgáltatási eljárást és rendszert.	Implikált adatáramlás, amely a nemzeti szabályozó hatóságok ODN-nel való együttműködéséből ered a páneurópai számozási erőforrások számainak vagy számtartományainak felosztása során. A nemzeti szabályozó hatóságok által kellő időben, a számok kiosztásával és a számok kedvezményezettjeivel kapcsolatban rendelkezésre bocsátandó információk (a páneurópai számozási erőforrások ODN által létrehozott adatbázisának feltöltéséhez szükséges adatok).
A nemzeti számozási erőforrásokra vonatkozó adatok	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); III. cím, Számozási erőforrások	//	Az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóktól eltérő vállalkozások kérhetik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok adjanak számukra használati jogot a nemzeti számozási tervekben szereplő számozási erőforrásokra bizonyos szolgáltatások nyújtása céljából. A nemzeti szabályozó hatóságok segítséget kérhetnek az ODN-től tevékenységeik összehangolásához a számozási erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében. A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok rendszeresen továbbítják az ODN-nek az Unión belül extraterritoriális használatra engedélyezett számozási erőforrások adatbázisához szükséges adatokat. A nemzeti szabályozó hatóságok közzéteszik a nemzeti számozási terveket, valamint azok minden későbbi kiegészítését vagy módosítását. A BEREC kétévente jelentést nyújt be a nemzeti és páneurópai számozási erőforrások használati jogainak megadásával kapcsolatos nemzeti gyakorlatokról.
A számozási erőforrások használati jogának megadásával összefüggő adatok	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); III. cím, Számozási erőforrások	//	A vállalkozások egyedi számozásierőforrás-használati jogok megadását kérhetik a nemzeti szabályozó hatóságoktól. A nemzeti szabályozó hatóságok határozatot hoznak az előbbiekben említett kérelemről, és ezeket a határozatokat nyilvánosságra hozzák. Valamely tagállam nemzeti szabályozó hatósága a vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok vagy nemzeti jogszabályok megsértését bizonyító kérelmet nyújthat be azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságaihoz, amelyben a számozási erőforrások használati jogát megadták. Az ODN azon feladatával kapcsolatos implikált adatáramlás, hogy elő kell segítenie és koordinálnia kell a különböző érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai közötti információcserét, és gondoskodnia kell a munka megfelelő koordinálásáról.
A rézvezeték-lekapcsolásra vonatkozó információk és az átállás tervezésével kapcsolatos adatok	V. rész – Az optikai szálas hálózatokra való átállás, a piacok működése és a verseny; I. cím, Átállás az optikai szálas hálózatokra	A rézvezeték-lekapcsolásban érintett területeket a 2028. február 29-ig elfogadandó bizottsági iránymutatás figyelembevételével kell kijelölni. A fenntarthatósági feltételek megkövetelik, hogy az optikai szálas hálózatok a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területeken az otthonok legalább 95 %-ának közvetlen közelében haladjanak el. A nemzeti szabályozó hatóságok tárgyilagos és átlátható paramétereket és kritériumokat határoznak meg a közelség, az észszerű erőfeszítés, az észszerű költség és a megfizethetőség értékelésére.	A nemzeti szabályozó hatóságok közzéteszik a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek jegyzékét és annak minden aktualizálását, valamint a rézvezeték-lekapcsolásban érintett azon területek jegyzékét, ahol teljesülnek a fenntarthatósági feltételek (2029. június 30-ig, majd azt követően öt éven keresztül legalább 12 havonta közzé kell tenni). A tagállamok 2029. október 31-ig elkészítik és bejelentik a Bizottságnak az optikai szálas hálózatra való átállásra vonatkozó tervet, amely információkat tartalmaz a rézvezetékes és optikai szálas hálózati lefedettségről, a kiépítési intézkedésekről, a rézvezeték-lekapcsolásban érintett területek helyzetéről és az átállási folyamat mérföldköveiről, a végrehajtás előrehaladásáról szóló aktualizált tervet pedig 2034. június 30-ig kell bejelenteni. Az üzemeltetők az előírás elfogadásától számított hat hónapon belül benyújtják a rézvezeték-lekapcsolásra vonatkozó terveiket a nemzeti szabályozó hatóságoknak, és a hatóság által meghatározott időközönként jelentést tesznek a végrehajtás előrehaladásáról. Az érintett területeken a végfelhasználókat tájékoztatni kell a rézvezeték-lekapcsolás időzítéséről, a szolgáltatás vagy berendezés szükséges változásairól, valamint a rendelkezésre álló alternatív szolgáltatásokról.
Hozzáférési és összekapcsolási eljárások, valamint a szabályozási értékelés eredményei	V. rész – Az optikai szálas hálózatokra való átállás, a piacok működése és a verseny; III. cím, Összekapcsolás II. fejezet: A hozzáférésre vonatkozó szimmetrikus szabályok	Az eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a vállalkozások – köztük a kkv-k és a korlátozott földrajzi területet elérő szolgáltatók – élvezhessék az előírt kötelezettségek előnyeit. A kötelezettségeknek és feltételeknek tárgyilagosnak, átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és azokat a 186. és a 85. cikkel összhangban kell végrehajtani.	A nemzeti szabályozó hatóságok iránymutatást nyújtanak és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a hozzáférés és az összekapcsolás megszerzésére alkalmazandó eljárásokat. A 69. cikk szerinti kötelezettségeket és feltételeket előíró nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok a korábbi intézkedés elfogadásától számított öt éven belül értékelik annak eredményeit, és értékelésük eredményéről a 186. és a 85. cikkben említett eljárásokkal összhangban értesítést küldenek.
Piacmeghatározások, piacelemzési eredmények, szabályozási intézkedések és iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok	V. rész – Az optikai szálas hálózatokra való átállás, a piacok működése és a verseny; IV. cím: Piacok és verseny I. fejezet – Piacelemzés és jelentős piaci erő	Az ajánlás meghatározza a versenyjogi elvekkel összhangban meghatározott termék- és szolgáltatáspiacokat. A piacelemzésnek a 186. és a 85. cikkben foglalt eljárásokat kell követnie, azt időben el kell végezni, és egy éven belül le kell zárni. Az előzetes szabályozás alá eső piacokat ötévente felül kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy a 72. cikk (1) bekezdésében foglalt három kritérium teljesül-e. A jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásoknak összhangban kell lenniük a versenyjog vonatkozó elveivel, és iránymutatást kell tartalmazniuk a jelentős piaci erő fogalmának az elektronikus hírközlési piacok előzetes szabályozására való alkalmazásáról.	A Bizottság nyilvános konzultációt követően és a BEREC véleményének figyelembevételével ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett termék- és szolgáltatáspiacokat, és azt ötévente rendszeresen felülvizsgálja. A nemzeti szabályozó hatóságok piacelemzést végeznek, és a 85. cikkel összhangban egy korábbi intézkedés elfogadásától számított öt éven belül bejelentik a megfelelő szabályozási intézkedések tervezetét. A BEREC a Bizottság vagy legalább két nemzeti szabályozó hatóság indokolt kérésére elemzi a potenciális transznacionális piacokat, vagy a Bizottság, legalább két nemzeti szabályozó hatóság vagy a piaci szereplők indokolt kérésére elemzi a transznacionális végfelhasználói igényt. A Bizottság a BEREC-cel folytatott konzultációt követően közzéteszi a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat.
A költségszámítási rendszerre vonatkozó információk és a megfelelőség-ellenőrzésre vonatkozó adatok	V. rész – Az optikai szálas hálózatokra való átállás, a piacok működése és a verseny; IV. cím: Piacok és verseny II. fejezet: A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokkal szemben előírható, hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek	Nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a költségszámítási rendszer leírását, amely bemutatja legalább azokat a fő kategóriákat, amelyekbe a költségeket csoportosítják, valamint a költségfelosztásra alkalmazott szabályokat. A rendszert független, erre alkalmas szervezetnek kell vizsgálnia.	A jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított és a költségelszámolási kötelezettségek hatálya alá tartozó vállalkozások nyilvánosan hozzáférhetővé teszik költségszámítási rendszerük leírását. A költségszámítási rendszernek való megfelelést független, erre alkalmas szervezetnek kell vizsgálnia, és évente közzé kell tennie a megfelelésről szóló nyilatkozatot. Amennyiben egy vállalkozást költségalapú árképzésre vonatkozó kötelezettség terhel, árait teljeskörűen meg kell indokolnia a nemzeti szabályozó hatóságnak, annak bizonyításával együtt, hogy a díjak a költségekből következnek, beleértve a beruházások észszerű megtérülését. A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik a vállalkozásoktól, hogy ezen információk alapján igazítsák ki az árakat.
A jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetők által felajánlott kötelezettségvállalásokra vonatkozó információk	V. rész – Az optikai szálas hálózatokra való átállás, a piacok működése és a verseny; IV. cím: Piacok és verseny II. fejezet: A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokkal szemben előírható, hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek	A kötelezettségvállalásoknak kellően részletesnek kell lenniük a hatály, az időtartam, valamint a végrehajtás menete és módja tekintetében ahhoz, hogy lehetővé tegyék a nemzeti szabályozó hatóság általi értékelést.	A jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozások kötelezettségvállalásokat ajánlhatnak fel a nemzeti szabályozó hatóságoknak a hozzáférés, a társberuházás vagy mindkettő feltételeire vonatkozóan. A nemzeti szabályozó hatóságok nyilvános konzultációt folytatnak (piaci tesztet végeznek) az érdekelt felekkel, különösen a közvetlenül érintett harmadik felekkel a felajánlott kötelezettségvállalásokról. A potenciális társberuházók vagy hozzáférést kérők véleményt nyilváníthatnak a megfelelőségről, és módosításokat javasolhatnak. A nemzeti szabályozó hatóság közli az előzetes következtetéseket a vállalkozással, amely felülvizsgálhatja eredeti ajánlatát. Amint a kötelezettségvállalások kötelező erejűvé válnak, a vállalkozás indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a nemzeti szabályozó hatóságot a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos körülményekben bekövetkezett bármely változásról. A nemzeti szabályozó hatóságok nyomon követik és felügyelik a kötelező erejű kötelezettségvállalásokat, és biztosítják azok betartását.
Szabályozási intézkedések tervezete, észrevételek, vélemények, határozatok és végleges, elfogadott intézkedések	V. rész – Az optikai szálas hálózatokra való átállás, a piacok működése és a verseny; IV. cím: Piacok és verseny III. fejezet: A piacszabályozásra vonatkozó belső piaci eljárások	Az intézkedéstervezeteket közzé kell tenni, és egyidejűleg közölni kell a Bizottsággal, a BEREC-cel és más tagállamok nemzeti szabályozó hatóságaival, megjelölve az okokat a 20. cikk (3) bekezdésével összhangban. A BEREC a 90 napos időszak kezdetétől számított 30 munkanapon belül véleményt ad ki. A 86. cikk szerinti átmeneti intézkedések legfeljebb 12 hónapig érvényesek.	A nemzeti szabályozó hatóságok közlik a Bizottsággal, a BEREC-cel és más nemzeti szabályozó hatóságokkal a 69. cikk, a 72. cikk és a 73–84. cikk hatálya alá tartozó azon intézkedéstervezeteket, amelyek hatással lennének a tagállamok közötti kereskedelemre. Ezek a szervezetek 30 munkanapon belül észrevételeket tehetnek. Amennyiben a Bizottság komoly kétségeket vagy akadályokat vet fel a belső piaccal kapcsolatban, a BEREC 30 munkanapon belül véleményt ad ki. A nemzeti szabályozó hatóságok minden elfogadott, végleges intézkedésről tájékoztatják a Bizottságot és a BEREC-et. Az átmeneti intézkedésekről a nemzeti szabályozó hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, a többi nemzeti szabályozó hatóságot és a BEREC-et. A Bizottság nyilvános konzultációt követően, a nemzeti szabályozó hatóságokkal konzultálva és a BEREC véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve ajánlásokat vagy iránymutatásokat fogadhat el.
A hálózatikapacitás-gazdálkodásra, a forgalomszabályozási intézkedésekre, a szolgáltatásminőségi paraméterekre, a megfelelési adatokra és a végrehajtási megállapításokra vonatkozó információk	VI. rész – Szolgáltatások II. cím: Nyílt internet-hozzáférés	A szolgáltatók kétévenkénti jelentéstétele a hálózati gazdálkodásról/forgalomirányításról és annak indokairól. A BEREC dokumentummintája [elfogadás dátuma + 1 év]-ig. A BEREC iránymutatásai részletezik a szolgáltatásminőségi paramétereket, a mérési módszereket, az információk formátumát (III. melléklet), a közzététel formátumát (IV. melléklet) és a minőségtanúsítási mechanizmusokat, beleértve a fogyatékossággal élő végfelhasználókra vonatkozó paramétereket is.	A szolgáltatók kétévente tájékoztatják a nemzeti szabályozó hatóságokat a hálózatikapacitás-gazdálkodásról és a forgalomirányításról. A nemzeti szabályozó hatóságok megosztják az információkat a BEREC-cel. A BEREC az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal együttműködve kétévente jelentést tesz közzé a nemzeti szabályozó hatóságok gyakorlatairól és megállapításairól, egy egységes adatgyűjtési dokumentummintáról és a végrehajtási iránymutatásokról. A nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a BEREC végrehajtási iránymutatásait.
A szerződésre vonatkozó információk, átláthatósági információk, teljesítményadatok, a szerződésmódosításokról szóló értesítések, a fogyasztás nyomon követésére vonatkozó adatok	VI. rész – Szolgáltatások III. cím: Végfelhasználói jogok I. fejezet: A fogyasztók jogai	Egyértelmű és érthető módon, tartós adathordozón vagy könnyen letölthető dokumentumon nyújtott tájékoztatás (96. cikk (2) bekezdés). A Bizottság a BEREC-cel folytatott konzultációt követően meghatározhatja a szerződésösszefoglaló-mintát. A IV. melléklet szerint egyértelmű, átfogó, géppel olvasható módon közzétett átláthatósági információk. Az (EU) 2019/882 irányelv 1. melléklete szerinti akadálymentes formátum a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára. Teljesítmény nyomon követése a BEREC iránymutatásai szerint (95. cikk (3) bekezdés).	Az internet-hozzáférési szolgáltatásokat vagy nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a szerződés megkötése előtt tájékoztatják a fogyasztókat a szerződésről (III. melléklet), és átadják a szerződés-összefoglalót. A szolgáltatók az átláthatósági információkat (IV. melléklet) géppel olvasható formátumban teszik közzé. A szolgáltatók a fogyasztás nyomon követését lehetővé tevő eszközöket kínálnak, időben tájékoztatják a felhasználókat a felhasználási szintekről, és a határértékek elérése előtt értesítik őket. A szolgáltatók legalább egy hónappal a szerződésmódosítások előtt tartós adathordozón értesítik a fogyasztókat. A nemzeti szabályozó hatóságok a BEREC iránymutatásai szerint ellenőrzik és hitelesítik az internet-hozzáférési szolgáltatások teljesítményadatait.
Szolgáltatóváltási folyamattal kapcsolatos információk, számhordozhatósági adatok, számhordozási határidők, szolgáltatásfolytonossági adatok, kompenzációs információk, hozzájárulási nyilvántartások	VI. rész – Szolgáltatások III. cím: Végfelhasználói jogok II. fejezet: A végfelhasználók jogai	//	Az internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtó átvevő és átadó szolgáltatók tájékoztatják a végfelhasználókat a szolgáltatóváltási folyamat során. A két szolgáltató az elfogadott határidőkön belül adatokat cserél annak érdekében, hogy biztosítsa a folytonosságot és az aktiválást. A nemzeti szabályozó hatóságok tájékoztatást kapnak a megfelelés nyomon követése, valamint a végfelhasználók tájékoztatásának és védelmének biztosítása érdekében. A BEREC az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal együttműködve iránymutatásokat dolgoz ki a folyamat részleteire és a kompenzációra vonatkozóan. A mikrovállalkozások a szerződés megkötése előtt tájékoztatják a végfelhasználókat a mentességekről.
Csalárd tevékenységre vonatkozó információk, segélyhívási célú kommunikációra vonatkozó adatok, lakossági riasztásokkal kapcsolatos adatok, hívóvonal-azonosítással kapcsolatos adatok, közérdekű tájékoztatás, a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára nyújtott akadálymentességi információk	VI. rész – Szolgáltatások III. cím: Végfelhasználói jogok III. fejezet: A végfelhasználóknak nyújtott eszközök és funkciók	A hívó helyére vonatkozó információk harmonizált európai kritériumok szerint (felhatalmazáson alapuló jogi aktus [elfogadás dátuma + 2 év]-ig). Közérdekű tájékoztatás szabványosított formátumban. Hívóvonal-azonosítás egyszerű és ingyenes eszközökkel. Az (EU) 2019/882 irányelv szerinti akadálymentesség.	Az ODN csalással kapcsolatos információkat gyűjt a nemzeti hatóságoktól, az EUROPOL-tól és az érdekelt felektől. A BEREC az ENISA-val folytatott konzultációt követően csalásmegelőzési iránymutatásokat ad ki. A tagállamok a közbiztonsági válaszpontok E.164-es számait jelentik az ODN-nek a BEREC által fenntartott adatbázis létrehozása céljából. A szolgáltatók a hatóságoktól kapott közérdekű tájékoztatást eljuttatják a végfelhasználókhoz. A szolgáltatók biztosítják, hogy a segélyhívási célú kommunikáció során a hívó helyére vonatkozó információkat haladéktalanul továbbítsák a közbiztonsági válaszpontoknak. A szolgáltatók továbbítják a lakossági riasztásokat az érintett földrajzi területek végfelhasználóinak. A szolgáltatók a hívóvonal-azonosítás kijelzésére és korlátozására végfelhasználói kérésenként alkalmas mechanizmusokat vezetnek be.
A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok neve és feladatai, a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok bejelentése és feladataik, a nemzeti szabályozó hatóságok éves jelentései, a nemzeti szabályozó hatóságok éves költségvetései	VII. rész – Irányítás I. cím: Nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok	Közzététel könnyen hozzáférhető formában. Éves jelentéstétel. Átlátható módon végzett és nyilvánosságra hozott költségvetési ellenőrzés.	A tagállamok közzéteszik a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok nevét és feladatait. A tagállamok értesítik a Bizottságot az e rendelet alapján feladatokkal megbízott valamennyi hatóságról és azok felelősségi köréről, beleértve az esetleges változásokat is. A nemzeti szabályozó hatóságok évente jelentést tesznek a piaci helyzetről, a döntésekről, a források elosztásáról és a jövőbeli tervekről. A nemzeti szabályozó hatóságok éves költségvetéseit közzéteszik. A költségvetési ellenőrzést átlátható módon végzik, és nyilvánosságra hozzák.
A BEREC szabályozási feladatai (nyilvános jegyzék), a BEREC véleményei, iránymutatásai, jelentései, ajánlásai, közös álláspontjai, bevált gyakorlatai, megrendelt tanulmányai, a nyilvános konzultáció eredményei, a nemzeti szabályozó hatóságok által gyűjtött adatok, kétéves munkaprogram, kétéves tevékenységi jelentés, a szabályozói tanács tagjai és póttagjai, eljárási szabályzat, az illetékes szervekkel/hatóságokkal kötött munkamegállapodások	VII. rész – Irányítás II. cím: A BEREC feladatai és szervezeti felépítése	Nyílt, újrafelhasználható, géppel olvasható formátum. Kiadványok a BEREC honlapján és az EU Digital Gateway portálon.	A BEREC közzéteszi a szabályozási feladatok listáját, és frissíti azt, amikor új feladatokat kap. A BEREC nyilvános konzultáció céljából közzéteszi a végleges véleményeket, iránymutatásokat, jelentéseket, ajánlásokat, közös álláspontokat, bevált gyakorlatokat, megrendelt tanulmányokat és dokumentumtervezeteket. A nyilvános konzultáció eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. A BEREC felügyeli az ODN-t a bejelentésekre, a számozási erőforrásokra, a közbiztonsági válaszpontokra, a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokra és a készenléti segélyszolgálatokhoz való hozzáférésre vonatkozó adatbázisok létrehozása és fenntartása terén. A nemzeti szabályozó hatóságok által gyűjtött adatok közzététele a BEREC honlapján/az uniós digitális kapun nyílt, géppel olvasható formátumban. Az érdekeltségi nyilatkozatokkal rendelkező tanácsi tagok és póttagok jegyzékének nyilvánosságra hozatala. A BEREC elfogadja és közzéteszi kétéves munkaprogramját, kétéves tevékenységi jelentését és eljárási szabályzatát.
Az RSPB kétéves munkaprogramja és az RSPB kétéves tevékenységi jelentése, valamint a BEREC és az RSPB közötti információcsere	VII. rész – Irányítás IV. cím: Közös rendelkezések, valamint a BEREC és az RSPB közötti együttműködés	//	Az RSPB igazgatótanácsa kétévenkénti munkaprogramját megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, kétévenkénti tevékenységi jelentését pedig az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A BEREC és az RSPB biztosítja a rendszeres információcserét és szakértői egyeztetéseket a kölcsönös jelentőséggel bíró kérdésekben.
Az ODN éves költségvetése és összevont éves tevékenységi jelentése Éves jelentés az elektronikus hírközlés egységes piaca felé tett előrehaladásról	VII. rész – Irányítás V. cím: ODN I. fejezet: Az ODN feladatai és szervezeti felépítése	//	Az igazgató elkészíti az ODN tevékenységeiről szóló éves jelentés tervezetét az igazgatótanács általi értékelés és elfogadás céljából. Az igazgatótanács minden év július 1-jéig benyújtja az összevont éves tevékenységi jelentést és annak értékelését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek. Az ODN az ENISA-val együttműködve éves jelentést tesz közzé az elektronikus hírközlés egységes piaca felé tett előrehaladásról. A közzététel előtt jóváhagyás céljából jelentéstervezetet kell benyújtani a BEREC-nek és az RSPB-nek.
Az ODN egységes programozási dokumentuma, éves költségvetése, összevont éves tevékenységi jelentése és pénzügyi beszámolója	VII. rész – Irányítás V. cím: ODN II. fejezet: Az ODN költségvetése és programozása	//	Az ODN továbbítja a tervezetet a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság véleményének kézhezvételét követően az ODN elfogadja a végleges egységes programozási dokumentumot és költségvetést. Az ODN március 1-jéig benyújtja az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek. Az igazgató a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével és az összevont éves tevékenységi jelentéssel együtt július 1-jéig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.
Információcsere, dokumentumokhoz való hozzáférés, érdekeltségi nyilatkozatok, kommunikációs tevékenységek és értékelések	VII. rész – Irányítás V. cím: ODN III. fejezet: Általános rendelkezések	Egységes dokumentumminták	A Bizottság és a nemzeti hatóságok indokolt kérésre információt cserélnek a BEREC-cel, az RSPB-vel és az ODN-nel, lehetőség szerint egységes adatszolgáltatási formátumokat alkalmazva. Az ODN kezeli az ezt az információcserét lehetővé tevő információs és kommunikációs rendszert. Az igazgatótanács tagjai, az igazgató és a személyzet érdekeltségi nyilatkozatokat nyújtanak be, amelyeket az igazgatótanács tagjai és az igazgató esetén közzétesznek. A BEREC, az RSPB és az ODN tájékoztatják a nyilvánosságot tevékenységeikről és eredményeikről. A Bizottság ötévente értékeli a BEREC-et, az RSPB-t és az ODN-t, és megállapításairól beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az igazgatótanácsnak és a nyilvánosságnak. A polgárok és a jogi személyek hozzáférést kérhetnek a BEREC, az RSPB és az ODN birtokában lévő dokumentumokhoz.
Információszolgáltatás, földrajzi felmérések és konzultációs mechanizmusok, a felmérés eredményei	VIII. RÉSZ: Általános és záró rendelkezések I. CÍM: Adatszolgáltatás, felmérések és konzultációs mechanizmus	BEREC-iránymutatások, egységes adatszolgáltatási formátumok és mintadokumentumok	Az elektronikus hírközlő hálózatokat biztosító és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kérésre információt szolgáltatnak a nemzeti szabályozó hatóságoknak, más illetékes hatóságoknak, a BEREC-nek és az RSPB-nek. A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok indokolt kérésre megosztják ezeket az információkat a Bizottsággal, a BEREC-cel, az RSPB-vel és más tagállamok hatóságaival. A nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok földrajzi felméréseket végeznek a széles sávú hálózatok kiépítéséről, adatokat gyűjtve a vállalkozásoktól és a hatóságoktól az aktuális hatókörről és a jövőbeli előrejelzésekről. A felmérések eredményeit megosztják a helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal, a BEREC-cel és a Bizottsággal. A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok nyilvános konzultáció céljából közzéteszik az intézkedéstervezeteket, és az eredményeket nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. A hatóságok az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekben konzultálnak a végfelhasználókkal, a fogyasztókkal, a gyártókkal és a vállalkozásokkal.
Szabványosítási tevékenységek és harmonizációs intézkedések	VIII. RÉSZ: Általános és záró rendelkezések II. CÍM: Harmonizációs eljárások	Európai szabványok; nemzetközi szabványok (ITU, CEPT, ISO, IEC)	A Bizottság a Hivatalos Lapban közzéteszi a nem kötelező szabványok és műszaki előírások jegyzékét. A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok tájékoztatják a Bizottságot, ha úgy döntenek, hogy nem követik a Bizottság ajánlásait, és megindokolják álláspontjukat. A BEREC harmonizációs kérdésekben véleményt terjeszt a Bizottság elé, és tanácsot adhat a javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, ha nem fogad el ajánlásokat vagy határozatokat, és nyilvánosságra hozza az indokokat.
Vitarendezési eljárások és határozatok	VIII. RÉSZ: Általános és záró rendelkezések III. CÍM: Vitarendezés	//	A nemzeti szabályozó hatóságok négy hónapon belül kötelező erejű határozatokat adnak ki a vállalkozások közötti viták rendezésére, és a határozatokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. A határokon átnyúló jogvitákban a nemzeti szabályozó hatóságok értesítik a BEREC-et, amely konkrét intézkedéseket kérő véleményeket ad ki.
Az ökoszisztémán belüli együttműködésre vonatkozó iránymutatás és békéltető mechanizmus	VIII. RÉSZ: Általános és záró rendelkezések IV. CÍM: Az ökoszisztémán belüli együttműködés	A BEREC iránymutatásai az ökoszisztémán belüli együttműködésről	A BEREC iránymutatásokat tesz közzé az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői és a szorosan kapcsolódó ágazatokban működő vállalkozások közötti együttműködés megkönnyítése érdekében. A nemzeti szabályozó hatóságok az önkéntes békéltető eljárás iránti kérelmektől számított egy héten belül tájékoztatják a BEREC-et, és békéltető üléseket hívnak össze. A BEREC két hónapon belül véleményt ad ki az ügy elemeiről és az együttműködési lehetőségekről. A nemzeti szabályozó hatóságok egy hónapon belül írásbeli beszámolót készítenek az ülésekről, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a BEREC véleményét. A BEREC jelentést tesz közzé az ökoszisztémán belüli együttműködés hatásairól. A Bizottság a BEREC jelentése alapján felülvizsgálja az ökoszisztémán belüli együttműködés működését.
Adminisztratív eljárások, értesítések és jelentéstétel	VIII. RÉSZ: Általános és záró rendelkezések VI. CÍM: Záró rendelkezések	//	A Bizottság értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról. A tagállamok közleményeket tesznek közzé a végrehajtásról a nemzeti hivatalos közlönyökben, és másolatokat nyújtanak be a Bizottságnak, amely továbbítja az információkat a Hírközlési Bizottságnak. A tagállamok közzéteszik a jogokra, engedélyekre és kötelezettségekre vonatkozó információkat, és megküldik a Bizottságnak, amely ezeket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A nemzeti szabályozó hatóságok értesítik a Bizottságot a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokról és az előírt kötelezettségekről. A tagállamok felülvizsgálat céljából a Bizottság rendelkezésére bocsátják a kért információkat. A BEREC háromévente jelentést tesz közzé az általános felhatalmazás végrehajtásáról. A Bizottság ötévente felülvizsgálja a rendelet működését, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az európai adatstratégiának való megfelelés

Ez a jogalkotási kezdeményezés összhangban van azzal, hogy a kormányzati hatóságok magántulajdonban lévő adatokat használnak fel a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és szakpolitikai döntések biztosítása érdekében (vállalkozások és kormányzatok közötti kapcsolat – B2G).

Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés

A Bizottság ebben az esetben tiszteletben tartja az egyszeri adatszolgáltatás elvét, hogy minimálisra csökkentse az egységes piacon működő vállalatok adminisztratív terheit. A tagállamok és a Bizottság biztosítják a bizalmas üzleti információk védelmét.

4.3.Digitális megoldások

A digitális megoldások összefoglaló leírása

Digitális megoldás	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Fő tervezett funkciók	Illetékes szerv	Hogyan biztosítják a hozzáférhetőséget?	Hogyan veszik figyelembe az újrafelhasználhatóságot?	MI-alapú technológiák használata (adott esetben)
A bejelentések uniós adatbázisa	III. rész – Egységes piaci engedélyezés és uniós szintű engedélyezés	A nemzeti szabályozó hatóságokhoz benyújtott bejelentések nyilvánosan hozzáférhető uniós adatbázisa az egységes uniós szintű engedélyezési rendszer végrehajtása céljából.	ODN	Nincs meghatározva	Nincs meghatározva	Nincs meghatározva
Dinamikus spektrumadatbázis	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); I. cím, Rádióspektrum – III. fejezet, Kiosztás	A földrajzi helymeghatározásra és a spektrumhasználati lehetőségek nyomon követésére szolgáló dinamikus adatbázis. Az adatbázis a tagállamok által a spektrumhasználat meglévő formáinak földrajzi helymeghatározásáról gyűjtött és szolgáltatott naprakész információkat tartalmazza. Ennek az adatbázisnak közvetlenül hozzáférhetőnek kell lennie a rádióspektrum bármely leendő felhasználója számára.	ODN	Nincs meghatározva	Nincs meghatározva	Nincs meghatározva
A páneurópai számozási erőforrások adatbázisa	IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás); III. cím, Számozási erőforrások	A páneurópai számozási erőforrások adatbázisa a nemzeti szabályozó hatóságok által a számok kiosztásáról és a számok kedvezményezettjeiről szolgáltatott információk alapján. (*) Az ODN feladata az adatszolgáltatási eljárás és rendszer kialakítása. Ez újabb digitális megoldást jelenthet, vagy integrálható az itt elemzett adatbázisba.	ODN	Nincs meghatározva	Nincs meghatározva	Nincs meghatározva
Az ODN információs és kommunikációs rendszere	VII. rész – Irányítás V. cím: ODN III. fejezet: Általános rendelkezések A BEREC-rendelet 41. cikke	A BEREC, az RSPB, a Bizottság, a nemzeti szabályozó hatóságok és a spektrumért felelős illetékes hatóságok közötti információcsere közös platformja Az adatkérésekre és értesítésekre szolgáló külön interfész (173. cikk) A nemzeti szabályozó hatóságok és a spektrumért felelős illetékes hatóságok közötti koordinációs igények mihamarabbi megállapítását lehetővé tévő platform.	ODN (az igazgatótanács által elfogadott műszaki és működési előírások)	Nincs meghatározva	Nincs meghatározva	Nincs meghatározva

4.4.Interoperabilitási értékelés

A követelmények által érintett digitális közszolgáltatás(ok) összefoglaló leírása

A digitális közszolgáltatás vagy a digitális közszolgáltatások kategóriája

Leírás

Hivatkozás a követelmény(ek)re

Interoperábilis Európa megoldás(ok)

(NEM ALKALMAZANDÓ)

Egyéb interoperabilitási megoldás(ok)

Egységes piaci engedélyezés és uniós szintű engedélyezés

Létrehozza az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások általános felhatalmazási rendszer keretében történő biztosításának egységes uniós szintű engedélyezési keretét.

Magában foglalja a nemzeti szabályozó hatóságokhoz benyújtott bejelentések és a különböző adatáramlások nyilvánosan hozzáférhető uniós adatbázisának fenntartását.

III. rész – Egységes piaci engedélyezés és uniós szintű engedélyezés

Nincs meghatározva.

A kulcsfontosságú elektronikus hírközlési erőforrások (spektrum és számozás) kezelésére, felosztására és használatára vonatkozó keret

Konkrétan:

-a páneurópai számozási erőforrások adatbázisa, és

-a földrajzi helymeghatározásra és a spektrumhasználati lehetőségek nyomon követésére szolgáló dinamikus adatbázis.

A konkrét frekvenciasávokra összpontosító dinamikus adatbázisnak elő kell segítenie a kihasználatlan spektrum azonosítását, és támogatnia kell a hatékonyabb spektrumhasználatot és spektrummegosztási gyakorlatokat.

IV. rész – Erőforrások (rádióspektrum és számozás);

I. cím, Spektrum – III. fejezet, Kiosztások; III. cím, Számozási erőforrások

Nincs meghatározva.

A digitális közszolgáltatás(ok)ra vonatkozó követelmény(ek) hatása a határokon átnyúló interoperabilitásra

1. digitális közszolgáltatás – Egységes piaci engedélyezés és uniós szintű engedélyezés

Értékelés	Intézkedés(ek)	Potenciális fennmaradó akadályok (ha vannak)
Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal Kérjük, sorolja fel az alkalmazandó digitális és ágazati szakpolitikákat	Egyszerűsített bejelentésen alapuló rendszert vezet be, amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy egységes engedély alapján egy vagy több tagállamban működjenek, ezáltal javítva a jogi interoperabilitást.
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések Kérjük, sorolja fel a tervezett irányítási intézkedéseket	Az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás keretében a szolgáltatónak bejelentést kell benyújtania azon tagállamok egyikének nemzeti szabályozó hatóságához, ahol hálózatokat kíván üzemeltetni vagy szolgáltatásokat kíván nyújtani. További adatáramlások vannak érvényben annak szabályozására, hogy hogyan kell kialakítani a tagállamok és az ODN közötti koordinációt. Minden tagállam kijelöl egy nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontot. Az ODN feladata az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás keretében benyújtott valamennyi bejelentést tartalmazó központi adatbázis fenntartása. Az illetékes hatóságok csakis teljes körű bejelentéseket továbbíthatnak az ODN számára
Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket	A hálózatok üzemeltetésére vagy szolgáltatások nyújtására irányuló szándékot a BEREC által rendelkezésre bocsátandó bejelentési dokumentummintának megfelelően kell bejelenteni.
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és standardok alkalmazása Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket	Ebben a szakaszban semmi nincs meghatározva.

2. digitális közszolgáltatás – A kulcsfontosságú elektronikus hírközlési erőforrások (spektrum és számozás) kezelésére, felosztására és használatára vonatkozó keret

Értékelés	Intézkedés(ek)	Potenciális fennmaradó akadályok (ha vannak)
Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal Kérjük, sorolja fel az alkalmazandó digitális és ágazati szakpolitikákat	//
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések Kérjük, sorolja fel a tervezett irányítási intézkedéseket	Az ODN dinamikus adatbázisokat hoz létre és kezel a földrajzi helymeghatározás és a spektrumhasználati lehetőségek nyomon követése céljából. Az ODN a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve és a BEREC felügyelete alatt létrehozza és naprakészen tartja a páneurópai számozási erőforrások adatbázisát.
Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket	A Bizottság – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve az RSPB véleményét – végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a dinamikus adatbázis által lefedett spektrumsávok meghatározása, valamint az illetékes hatóságok általi adatgyűjtés és adatszolgáltatás egységes formátumainak kidolgozása céljából. Hat hónappal az uniós számozási terv elfogadását követően az ODN létrehozza a páneurópai számozási erőforrások adatbázisába feltöltött információk szolgáltatására vonatkozó eljárást.
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és standardok alkalmazása	Az ODN egy későbbi időpontban műszaki előírásokat állapít meg a földrajzi helymeghatározásra és a spektrumhasználati lehetőségek nyomon követésére szolgáló dinamikus adatbázisra, valamint a páneurópai számozási erőforrások adatbázisára vonatkozóan.

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

A digitális végrehajtást támogató intézkedések összefoglaló leírása

Az intézkedés leírása	Hivatkozás a követelmény(ek)re	A Bizottság szerepe (adott esetben)	Bevonandó szereplők (adott esetben)	Várható ütemezés (adott esetben)
Az illetékes nemzeti hatóságok és az ODN közötti, az (EU) 2024/903 rendelettel összhangban történő információcserére vonatkozó szabályokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján tovább pontosíthatja.	11. cikk	Végrehajtási jogi aktusok elfogadása	//	A digitális hálózatokról szóló jogszabály elfogadását követően
A végrehajtási jogi aktusok meghatározhatják az adatbázis által lefedett spektrumsávokat, valamint az illetékes hatóságok általi adatgyűjtésre és a Bizottság részére történő adatszolgáltatásra vonatkozó gyakorlati szabályokat és egységes formátumokat dolgozhatnak ki.	28. cikk	Végrehajtási jogi aktusok elfogadása	RSPB (a különböző nézeteket figyelembe kell venni)	A digitális hálózatokról szóló jogszabály elfogadását követően
Az ODN létrehozza a 47. cikk (4) bekezdése és a 48. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti adatszolgáltatási eljárást és rendszert.	47. cikk	//	ODN	Hat hónappal az uniós számozási terv elfogadását követően
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a harmonizált termékekre vonatkozó műszaki előírásokat, standard költségelemeket, költségmódszertanokat és a harmonizált hozzáférési termék(ek)re vonatkozó referenciaajánlatot a BEREC véleménye alapján.	81. cikk	Végrehajtási jogi aktusok elfogadása	BEREC	E rendelet elfogadásától számított 6 hónap
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja a lakossági riasztásoknak a 910/2014/EU rendelet alapján kibocsátott digitális személyiadat-tárcákon keresztül valamennyi érintett végfelhasználó, köztük a barangolást végző végfelhasználók számára történő továbbítására vonatkozó műszaki előírásokat.	108. cikk	Végrehajtási jogi aktusok elfogadása	Európai Bizottság Végfelhasználók	//
A Bizottság többek között végrehajtási jogi aktus útján harmonizálhatja a nemzeti szabályozó hatóságok általi adatgyűjtés módszereit.	184. cikk	Végrehajtási jogi aktusok elfogadása	Európai Bizottság	//
A Bizottság megfelelő végrehajtási jogi aktusok útján kötelezővé teszi a megfelelő szabványok vagy műszaki előírások alkalmazását oly módon, hogy azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szabvány- vagy műszakielőírás-jegyzékben kötelező szabványként vagy kötelező műszaki előírásként tünteti fel.	189. cikk	Végrehajtási jogi aktusok és szabványok elfogadása	Európai Bizottság	//
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a BEREC-cel folytatott konzultációt követően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja az Unión belüli hatékony segélyhívási célú kommunikáció biztosításához szükséges intézkedéseket az olyan műszaki előírások tekintetében, amelyek lehetővé teszik a digitális személyiadat-tárcákon keresztüli segélyhívási célú kommunikáció kezdeményezését, a hívó helyére vonatkozó információval kapcsolatos megoldásokat, a hívó helyére vonatkozó harmonizált európai kritériumokat, a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférését és a hívások illetékes közbiztonsági válaszponthoz történő továbbirányítását.	107. cikk	Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása	Európai Bizottság BEREC	Az első felhatalmazáson alapuló jogi aktus esetében az elfogadás időpontja + 2 év
Az igazgatótanács elfogadja az (1) bekezdésben említett információs és kommunikációs rendszer létrehozásához szükséges műszaki és funkcionális előírásokat. Az említett rendszerre a szellemitulajdon-jogoknak és a titoktartás előírt szintjének a szabályai alkalmazandók.	174. cikk	//	Az ODN igazgatótanácsa	//

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2481 határozata (2022. december 14.) a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról (HL L 323., 2022.12.19., 4. o.).

(2) https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/consultations/future-electronic-communications-sector-and-its-infrastructure .

(3) https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/library/white-paper-how-master-europes-digital-infrastructure-needs .

(4) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14709-A-digitalis-halozatokrol-szolo-jogszabaly_hu .

(5) https://www.consilium.europa.eu/media/ny3j24sm/much-more-than-a-market-report-by-enrico-letta.pdf .

(6) https://commission.europa.eu/topics/competitiveness/draghi-report_en?prefLang=hu .

(7) https://commission.europa.eu/topics/defence/safer-together-path-towards-fully-prepared-union_en?prefLang=hu .

(8) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Versenyképességi iránytű az EU számára, 2025.1.29., COM(2025) 30 final.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1971 rendelete (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2018.12.17., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1309 rendelete (2024. április 29.) a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló rendelet) (HL L, 2024/1309, 2024.5.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1309/oj ).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/612 rendelete (2022. április 6.) az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) (HL L 115., 2022.4.13., 1. o.).

(16) A Bizottság 2026. évi munkaprogramja szerint a Bizottság 2026 első negyedévében javaslatot fogad el a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendeletre vonatkozóan ( https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/strategy-documents/commission-work-programme/commission-work-programme-2026_en?prefLang=hu ).

(17) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „MI-kontinens” cselekvési terv, 2025.4.9., COM(2025) 165 final.

(18) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az adatoknak az MI tanítására való felszabadítását szolgáló adatuniós stratégia, 2025.11.19., COM(2025) 835 final.

(19) https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/library/eu-toolbox-5g-security .

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (HL L 151., 2019.6.7., 15. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv), (HL L 333., 2022.12.27., 80. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164. o.).

(23) https://defence-industry-space.ec.europa.eu/eu-space-act_en?prefLang=hu .

(24) HL C ., ., . o.

(25) HL C ., ., . o.

(26) A Bizottság 2024. február 21-i fehér könyve: „Hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek?”, COM(2024) 81 final.

(27) https://www.consilium.europa.eu/media/ny3j24sm/much-more-than-a-market-report-by-enrico-letta.pdf .

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2481 határozata (2022. december 14.) a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról (HL L 323., 2022.12.19., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2022/2481/oj ).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1971 rendelete (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2018.12.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1971/oj ).

(30)

Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2012/243(2)/oj ), a 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.) által módosított szövegváltozatában.

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/2120/oj ).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2002/58/oj ).

(33) COM(2024) 81 final.

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/13/oj ).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/53/oj ).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2015/1535/oj).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj ).

(38) A Bíróság 1988. április 26-i ítélete, Bond van Adverteerders és társai kontra Holland állam, C-352/85, ECLI: EU:C:1988:196.

(39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv), (HL L 333., 2022.12.27., 80. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2555/oj).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (HL L 151., 2019.6.7., 15. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/881/oj ).

(41) A Bizottság 2011/130/EU határozata (2011. február 25.) az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 80., 2014.3.19., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2011/130(1)/oj).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/903 rendelete (2024. március 13.) a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az interoperábilis Európáról szóló rendelet) (HL L, 2024/903, 2024.3.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/903/oj).

(43) A Tanács 1999/519/EK ajánlása (1999. július 12.) a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz – 300 GHz) korlátozásáról (HL L 199., 1999.7.30., 59. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/1999/519/oj ).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács 676/2002/EK határozata (2002. március 7.) az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról (Rádióspektrum-határozat) (HL L 108., 2002.4.24., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/1999/519/oj).

(45) A Bizottság határozata (2019. június 11.) a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport felállításáról és a 2002/622/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL C 196., 2019.6.12., 16. o.); a Bizottság 2002/622/EK határozata (2002. július 26.) a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport létrehozásáról (HL L 198., 2002.7.27., 49. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2002/622/oj).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2557/oj ).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2012/243(2)/oj ).

(48) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1309 rendelete (2024. április 29.) a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló rendelet) (HL L, 2024/1309, 2024.5.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1309/oj).

(50) Az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint az (EU) 2023/955 és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2025) 565 final) 25. cikkével összhangban.

(51) HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj.

(52) A Bizottság közleménye az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról (HL C 8., 2012.1.11., 4. o.); a Bizottság (EU) 2025/2630 határozata (2025. december 16.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról és a 2012/21/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2025/2630, 2025.12.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/2630/oj); a Bizottság közleménye – A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (2011) (HL C 8., 2012.1.11., 15. o.); valamint a Bizottság (EU) 2023/2832 rendelete (2023. december 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L, 2023/2832, 2023.12.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2832/oj).

(53) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/882/oj).

(54) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/83/oj).

(55) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1993/13/oj).

(56) A Bíróság (hetedik tanács) 2014. február 27-i ítélete, HaTeFo kontra Finanzamt Haldensleben, C-110/013, ECLI: EU:C:2014:114.

(57) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/910/oj).

(58) HL C 340., 1997.11.10., 115. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/treaty/ams/fna_1/dcl_22/sign.

(59) A Bizottság 2002/627/EK határozata (2002. július 29.) az elektronikus hírközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal foglalkozó európai szabályozók csoportjának létrehozásáról (HL L 200., 2002.7.30., 38. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2002/627/oj).

(60) Az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete (2009. november 25.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról (HL L 337., 2009.12.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1211/oj).

(61) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).

(62) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (HL L 151., 15. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/881/oj).

(63) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/696 rendelete (2021. április 28.) az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 69. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/696/oj).

(64) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2394/oj).

(65) A tagállamok kormányainak képviselői által közös megegyezéssel elfogadott határozat (2010. május 31.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) Hivatalának székhelyéről (2010/349/EU) (HL L 156., 2010.6.23., 12. o.).

(66) A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/715/oj).

(67)

Intézményközi Megállapodás (2020. december 16.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről (HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2020/1222/oj).

(68) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/852/oj).

(69) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és a 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2022.12.16., 15. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2464/oj).

(70) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1024/oj).

(71) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/223/oj).

(72) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 79. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/30/oj).

(73) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 357. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/35/oj).

(74) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/53/oj ).

(75) A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2003/361/oj).

(76) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/11/oj ).

(77) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).

(78) A Bizottság 2008/63/EK irányelve (2008. június 20.) a távközlési végberendezések piacán folyó versenyről (HL L 162., 2008.6.21., 20. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2008/63/oj).

(79) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) (HL L 333., 2022.12.27., 80. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3445/oj).

(80) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (HL L 151., 2019.6.7., 15. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/881/oj).

(81) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 153., 2014.5.22., 62. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/53/oj), módosította: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) (HL L 30., 2018.9.11., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/30/2018-09-11 ) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2380 irányelve (2022. november 23.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/53/EU irányelv módosításáról (HL L 315., 2022.12.7., 30. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2380/oj ).

(82) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2012/19/oj).

(83) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1968/259(1)/oj ).

(84) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj ).

(85) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj ).

(86) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/443/oj ).

(87) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/444/oj ).

(88) HL L 136., 1999.5.31., 15. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/1999/531/oj .

(89) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/883/oj ).

(90) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1996/2185/oj ).

(91) A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1958/1(1)/oj ).

(92) A Tanács 2965/94/EK rendelete (1994. november 28.) az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1994/2965/oj ).

(93)

Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/1025/oj).

(94) [A bizottsági javaslat elfogadását követően kérjük az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló rendeletre való hivatkozás beillesztését].

(95) A Bizottság (EU) 2019/2243 végrehajtási rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által használandó szerződésösszefoglaló-minta létrehozásáról (HL L 336., 2019.12.30., 274. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/2243/oj).

(96) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(97) Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(98) diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(99) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(100) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(101) eComm.

(102) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(103) A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.

(104) Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most a tevékenység irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.

Choose the experimental features you want to try