This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52025PC0132
Proposal for a COUNCIL DECISION on the position to be taken on behalf of the European Union in the Port State Control Committee of the Paris Memorandum of Understanding on port State control
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságában az Európai Unió által képviselendő álláspontról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságában az Európai Unió által képviselendő álláspontról
COM/2025/132 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.3.28.
COM(2025) 132 final
2025/0068(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságában az Európai Unió által képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya a Párizsi Memorandum által létrehozott, kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságban a kikötő szerinti állam hatósága által végzett ellenőrzések 2009/16/EK irányelvben 1 meghatározottak szerinti uniós rendszerének megfelelő működéséhez szükséges határozatok tervezett elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2. A javaslat háttere
2.1.A kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum
A Párizsi Memorandum rendelkezik egy, a más nemzeti kikötőkben tartózkodó külföldi hajóknak a kikötő szerinti állam ellenőrzési tisztviselői általi ellenőrzésére szolgáló rendszerről annak ellenőrzése céljából, hogy a parancsnok, a tisztek és a fedélzeten tartózkodó személyzet alkalmassága, valamint a hajónak és a felszerelésének az állapota megfelel-e a nemzetközi egyezmények követelményeinek, valamint hogy a hajó személyzete és üzemeltetése összhangban van-e az alkalmazandó nemzetközi jogban előírtakkal. A Párizsi Memorandumot 1982. január 26-án írták alá.
A (módosított) 2009/16/EK irányelv a Párizsi Memorandum eljárásait és eszközeit foglalja magába. A Párizsi Memorandumnak részes fele valamennyi tengeri kikötővel rendelkező uniós tagállam 2 , valamint Izland, Kanada, Montenegró, Norvégia és az Oroszországi Föderáció 3 is. Az Európai Unió nem részes fele a Párizsi Memorandumnak.
2.2.A Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságának tervezett jogi aktusa
Ahhoz, hogy a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés az Unióban megfelelően működjön, minden évben el kell fogadni bizonyos számú határozatot a Párizsi Memorandummal összefüggésben. Ezek többek között az egyes tagállamok éves ellenőrzési kötelezettségvállalására, a hajók ellenőrzésre való kiválasztására szolgáló kockázati profilhoz szükséges átlagos hiányossági és visszatartási arányokra, valamint az ellenőrzések végrehajtási módjáról szóló utasítások és iránymutatások aktualizálására vonatkoznak.
Ezeket a határozatokat konszenzus alapján fogadják el a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottság minden év májusában tartott éves ülésén. Noha a Memorandum nem rendelkezik végrehajtási hatáskörökkel a taghatóságai felé, a 2009/16/EK irányelv alapján a Párizsi Memorandum megfelelő illetékes szerve által elfogadott határozatok kötelezővé válnak az EU tagállamaira nézve.
3. AZ UNIÓ ÁLTAL KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONT
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (9) bekezdése értelmében az Unió által a Párizsi Memorandumhoz hasonló nemzetközi szervezetekben képviselendő álláspontot, amennyiben az ilyen szervezetnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, a Bizottság javaslata alapján meghozott tanácsi határozattal kell elfogadni.
Az (EU) 2016/381 tanácsi határozat 4 meghatározta a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságában az Európai Unió nevében a 2016–2019-es időszakban, majd az (EU) 2020/722 tanácsi határozat 5 a 2020–2024-es időszakban képviselendő álláspontot.
E tanácsi határozat kétlépcsős megközelítés alapján jött létre. Maga a határozat az uniós álláspont alapelveit és irányvonalait határozta meg több évre vonatkozóan. Ezt az álláspontot a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottság egyes éves üléseire informális bizottsági dokumentumok révén aktualizálták, amelyeket a Tanács tengeri szállítási munkacsoportjában vitattak meg. E javaslat célja a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságban képviselendő uniós álláspont 2025–2029-es időszakra való meghatározása.
Az e javaslatban foglalt megközelítést a Bizottság a Párizsi Memorandum döntéshozatali eljárásának sajátosságai miatt javasolja. A Párizsi Memorandum belső szabályai szerint a tagoknak és az iránymutatások és utasítások fejlesztésével megbízott munkacsoportoknak legkésőbb hat héttel a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottság ülése előtt be kell nyújtaniuk minden dokumentumot. A Bizottság csak ekkor, azaz az összes benyújtott irat rendelkezésre állásakor kezdheti meg az elemzést annak érdekében, hogy az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerint elkészítse az összehangolt uniós álláspontra vonatkozó javaslatot, amelyet azután a Tanácsnak el kell fogadnia. Mivel az elemzésre, a bizottsági javaslat elkészítésére és a javaslat Tanács általi elfogadására csak rövid idő áll rendelkezésre, a 2. melléklet meghatározza az Unió álláspontjának évről évre történő meghatározására vonatkozó eljárást.
A 2009/16/EK irányelv alapján az Unió kizárólagos külső hatáskörrel rendelkezik a Párizsi Memorandum tárgyában.
4.Jogalap
4.1. Eljárási jogalap
4.1.1.Alapelvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése attól függetlenül alkalmazandó, hogy az Unió tagja-e a szervnek vagy részes fele-e a megállapodásnak. 6
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 7 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságot megállapodás, nevezetesen a Párizsi Memorandum hozta létre.
A Párizsi Memorandum szervezete által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A tervezett jogi aktus meghatározó módon befolyásolja az uniós szabályozás, nevezetesen a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK irányelv tartalmát, mivel a Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottsága számos olyan határozatot fogad el, amelyet az irányelv megfelelő működése érdekében minden évben meg kell hozni.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét. Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Alapelvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a tengeri szállítással kapcsolatos. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése.
4.3. Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2025/0068 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságában az Európai Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló memorandumot (a továbbiakban: Párizsi Memorandum) 1982. január 26-án írták alá Párizsban, és 1982. július 1-jén lépett hatályba. A Párizsi Memorandum 7.1. szakasza értelmében továbbá a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottság az egyes tengeri hatóságok és a Bizottság egy-egy képviselőjéből áll, és a 7.3. szakaszban meghatározott hatáskörökkel rendelkezik. Helyénvaló meghatározni a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságban az Unió által képviselendő álláspontot, mivel a Párizsi Memorandum szervezetének illetékes szerve által hozott határozatok meghatározó módon befolyásolhatják az uniós jogszabályok, nevezetesen a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 tartalmát, például azáltal, hogy megállapítják az ellenőrzési kötelezettségvállalást és a hajók ellenőrzésre való kiválasztására szolgáló kockázati profilban használt átlagos hiányossági és visszatartási arányokat, valamint az ellenőrzéseket végző ellenőröknek szóló utasítások és iránymutatások aktualizálása révén.
(2)A 2009/16/EK irányelv meghatározza a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés uniós jogi rendszerét, valamint átfogalmazza és megerősíti az e téren 1995 óta érvényben lévő korábbi uniós szabályozást. A szóban forgó uniós jogi rendszer a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum igazgatásáért felelős, 1982-ben létrehozott nemzetközi szervezet már meglévő struktúrájára épül. A tagállamokat illetően a 2009/16/EK irányelv az uniós jog hatálya alá vonja a Párizsi Memorandum szervezetének eljárásait, eszközeit és munkáját.
(3)A Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottsága minden évben összeül, és ülésein dönt több olyan napirendi pontról, amely a 2009/16/EK irányelv működéséhez szükséges.
(4)Ez a határozat a 2025–2029 közötti időszakra vonatkozik.
(5)Az Unió álláspontját az Unió azon tagállamai képviselik – az Unió érdekében együttesen eljárva –, amelyek tengeri hatóságai tagjai a Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságának,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum (a továbbiakban: Párizsi Memorandum) kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságának éves ülésén az Unió által képviselendő álláspontot e határozat I. melléklete tartalmazza.
2. cikk
A Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságának éves ülésein az Unió által képviselendő álláspont évről évre történő meghatározására vonatkozó keretet e határozat II. melléklete határozza meg.
3. cikk
Az 1. cikkben említett álláspontot a Tanács legkésőbb a Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságának 2029-es éves üléséig értékeli és – adott esetben – a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálja.
4. cikk
Az 1. cikkben említett álláspontot az Unió azon tagállamai képviselik az Unió érdekében együttesen eljárva, amelyek tagjai a Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságának.
5. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.3.28.
COM(2025) 132 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
a Tanács határozata
a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságában az Európai Unió által képviselendő álláspontról
I. MELLÉKLET
A kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum keretében az Európai Unió által képviselendő álláspont
Alapelvek
A kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum (a továbbiakban: Párizsi Memorandum) keretében az Unió:
a) az Unió által elérni kívánt céloknak megfelelően jár el, különös tekintettel arra a célra, hogy a követelményeket ki nem elégítő hajók számának a nemzetközi egyezmények és szabályzatok szigorú alkalmazásával történő drasztikus csökkentése révén javuljon a tengerbiztonság, hatékonyabbá váljon a szennyezés megelőzése, és javuljanak a fedélzeti élet- és munkakörülmények;
b) előmozdítja azt, hogy a Párizsi Memorandum részes felei összehangolt megközelítést alkalmazzanak a nemzetközi követelményeknek a felségvizeiken hajózó és kikötőiket használó hajók vonatkozásában történő hatékony betartatása kapcsán;
c) együttműködik a Párizsi Memorandum keretében annak érdekében, hogy átfogó ellenőrzési rendszer jöjjön létre, és hogy az ellenőrzési teher igazságosan oszoljon el, elsősorban annak révén, hogy elfogadásra kerülnek a Párizsi Memorandum 11. mellékletében foglalt módszertannak megfelelően meghatározott éves ellenőrzési kötelezettségvállalások;
d) a Párizsi Memorandum keretében annak előmozdításán munkálkodik, hogy a Párizsi Memorandum részes felei – az egyes kikötők hajóforgalmát és a forgalom jellegét figyelembe véve – gondoskodjanak a kellő számú személyzet felvételéről, foglalkoztatásáról és képzéséről, beleértve a minősített ellenőröket is;
e) biztosítja, hogy a Párizsi Memorandum keretében elfogadott intézkedések összhangban álljanak a nemzetközi joggal és különösen a tengerbiztonságra, a szennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és szabályzatokkal;
f) előmozdítja a kikötő szerinti állam általi ellenőrzést végző más szervekkel közös megközelítések kidolgozását;
g) biztosítja az egyéb uniós szakpolitikákkal való összhangot, elsősorban a külkapcsolatok – beleértve az uniós korlátozó intézkedéseket is –, a biztonság és a környezetvédelem terén.
Irányvonalak
Annak érdekében, hogy a 2009/16/EK irányelvnek megfelelően évről évre biztosított legyen a kikötő szerinti állam általi ellenőrzések uniós rendszerének zökkenőmentes működése, az Unió arra törekszik, hogy a Párizsi Memorandum keretében támogassa az alábbiak elfogadását:
1. A hajók ellenőrzésre való kiválasztására szolgáló kockázati profil következő elemei:
a) a lobogóknak a Párizsi Memorandum keretében kidolgozott és a 801/2010/EU bizottsági rendelet 1 mellékletében meghatározott képlet szerinti fehér-, szürke- és feketelistája;
b) az elismert szervezetek teljesítménylistája a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottság által annak 37. ülésén, 2004 májusában elfogadott (4.5.2. napirendi pont) módszertannak megfelelően;
c) a társaság teljesítményére vonatkozó képlethez szükséges átlagos hiányossági és visszatartási arány a 802/2010/EU bizottsági rendelet 2 melléklete alapján[Eltérő jelzés hiányában egy másik uniós jogi aktusra vagy annak egy részére történő hivatkozás dinamikus. Egy hivatkozás akkor dinamikus, ha a hivatkozott rendelkezésen mindig az adott rendelkezést és annak későbbi módosításait is értjük.]
2. Annak biztosítása, hogy a Párizsi Memorandum eljárásait és iránymutatásait érintő valamennyi módosítás és frissítés összhangban álljon az Unió által elérni kívánt célokkal, elsősorban a tengerbiztonság, a szennyezés megelőzése és a fedélzeti élet- és munkakörülmények javításának céljával.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.3.28.
COM(2025) 132 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
a Tanács határozata
a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságában az Európai Unió által képviselendő álláspontról
II. MELLÉKLET
A kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságában az Unió által képviselendő álláspont évente történő meghatározása
A kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló Párizsi Memorandum kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottságának minden éves ülése előtt meg kell tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az Unió által képviselendő álláspont figyelembe vegye az Európai Bizottságnak továbbított valamennyi vonatkozó információt, valamint azokat a megvitatandó dokumentumokat, amelyek az I. mellékletben meghatározott alapelveknek és irányvonalaknak megfelelően uniós hatáskörbe tartoznak.
Ebből a célból, a fenti információk alapján a Bizottság szolgálatai – a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottság adott ülését megelőzően kellő időben – vizsgálat és jóváhagyás céljából megküldik a Tanács vagy a Tanács előkészítő szervei számára a tervezett álláspont konkrét részleteit rögzítő előkészítő dokumentumot.
Az előkészítő dokumentumban megfogalmazott, az Unió által képviselendő álláspontot elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha az ellen a tagállamok blokkoló kisebbséget kitevő számban kifogást emelnek a Tanács előkészítő szervének valamely ülésén vagy – amennyiben ez hamarabb következik be – az előkészítő dokumentum kézhezvételétől számított húsz napon belül. Kifogás esetén az ügyet a Tanács elé kell terjeszteni.
