i.

A rendelet nem ír elő az üzleti titkok felfedésére vonatkozóan semmilyen kötelezettséget. Pontosították azonban, hogy a rendelet nem zárja ki az üzleti titkokra vonatkozó megállapodások önkéntes megkötését.

ii.

A hatály kérdését illetően, a csipekről szóló jogszabály és a földgázellátás biztonságáról szóló rendelet lekerült azon válságkezelési eszközök jegyzékéről, amelyek uniós kényszerengedély megadását tehetik lehetővé. Megállapodás született arról, hogy a megtartott válságkezelési eszközöket csak a rendelet melléklete fogja tartalmazni, a védelmi vonatkozású termékeket pedig kifejezetten kizárták a rendelet hatálya alól.

iii.

Az uniós kényszerengedély megadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról szóló végrehajtási jogi aktusokat vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A szöveg kiegészült a véleménynyilvánítástól való tartózkodásra vonatkozó záradékkal annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a komitológiai bizottság nem nyilvánít véleményt, akkor a Bizottság ne fogadhasson el végrehajtási jogi aktusokat.

iv.

Megállapodás született arról, hogy az uniós kényszerengedély megadásának egyik általános feltétele az legyen, hogy észszerű időn belül nem jött létre önkéntes megállapodás. A szöveg azonban kiegészült egy olyan rendelkezéssel, amely egyértelművé teszi, hogy önkéntes megállapodások az uniós kényszerengedély megadására irányuló eljárás során vagy azt követően is bármikor köthetők.

v.

A díjra vonatkozó, a Bizottság által javasolt 4 %-os felső határt törölték. A díj összegének meghatározására szolgáló kritériumokat kiigazították, kiemelve az uniós kényszerengedély alapján engedélyezett releváns tevékenységek gazdasági értékét, valamint a találmány fejlesztéséhez kapott állami támogatást.

vi.

A pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat, amelyeket a kényszerengedélyesnek a rendeletben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén fizetnie kell, a bizottsági javaslathoz képest alacsonyabb szinten határozták meg, és külön szabályozás vonatkozik a kkv-kra. A rendelet nem irányoz elő pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot a jogosultak számára.

vii.

A 816/2006/EK rendeletnek az export tekintetében történő módosításait illetően a társjogalkotók úgy határoztak, hogy a 816/2006/EK rendeletet csak olyan mértékben módosítják, hogy az említett rendelet és az uniós kényszerengedélyezésről szóló rendelet jogilag megfelelő módon párhuzamosan együtt tudjon működni.

viii.

A Bizottság köteles rendszeresen értékelni, hogy a válságkezelési eszközöknek a rendelet mellékletében szereplő jegyzéke naprakész-e, és erről ötévente jelentést nyújt be a társjogalkotóknak. Az értékelés részeként a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania az orvostechnikai eszközökbe szánt félvezetők kérdésére.