EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.11.28.
COM(2024) 539 final
2024/0297(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás EU-Egyesült Királyság energiaügyi szakbizottságában az Európai Unió által képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 8. cikke (1) bekezdésének l) pontja alapján felállított energiaügyi szakbizottságban (a továbbiakban: a szakbizottság) képviselendő álláspont meghatározásáról szóló tanácsi határozat. Az álláspont a villamosenergia-kereskedelmi rendelkezésekre vonatkozó ajánlás elfogadására vonatkozik.
2.A javaslat háttere
2.1.Az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből.
A kilépésre vonatkozó rendelkezéseket az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) tartalmazza. A kilépésről rendelkező megállapodás 2020. február 1-jén hatályba lépett, és olyan átmeneti időszakot írt elő, amelynek során az említett megállapodással összhangban az uniós jog volt alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Ez az időszak 2020. december 31-én ért véget.
Az átmeneti időszak során az Európai Unió, az Euratom és az Egyesült Királyság megegyezésre jutott egy kereskedelmi és együttműködési megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás), amelyet 2020. december 30-án írtak alá, 2021. január 1-jétől ideiglenesen alkalmaztak és 2021. május 1-jén hatályba lépett.
Az átmeneti időszak vége óta az Európai Unió és az Egyesült Királyság külön politikát folytat az energiával kapcsolatban. Az e téren folytatott együttműködés a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének l) pontja alapján létrehozott energiaügyi szakbizottság keretein belül történt.
A megállapodás célja az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok szabályozása, valamint a kereskedelem és az együttműködés előmozdítása, többek között az energia területén, a VIII. címmel és a 29. melléklettel összhangban.
A megállapodás különösen a villamosenergia-rendszerösszekötők kapacitásának a másnapi piaci időtávon belüli elosztására vonatkozó új eljárás kidolgozásáról rendelkezik. Ennek az új eljárásnak a „többrégiós laza mennyiségalapú piac-összekapcsolás” (a továbbiakban: MRLVC) modelljén kell alapulnia.
A 2021. évi költség-haszon elemzés két továbblépési lehetőséget azonosított: egy előzetes ajánlati könyv, illetve egy közös ajánlati könyv kialakítását, ahol a fő különbség az, hogy az előzetes ajánlati könyves opció az EU egységes másnapi piac-összekapcsolás kapuzárási időpontja előtt 15 perccel rendelkezésre álló előzetes ajánlati könyvből származó információkat használja fel. Az előzetes ajánlati könyves megoldást a közös ajánlati könyv alternatívájaként javasolták annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az MRLVC egységes másnapi piac-összekapcsolásra gyakorolt hatását.
A szakbizottság 2023. február 7-én elfogadta az MRLVC kidolgozására vonatkozó első ajánlást. Mindegyik Félnek fel kellett kérnie az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőket, hogy a kérés időpontjától számított öt hónapon belül nyújtsanak be további információkat. Ennek eredményeként mind az EU, mind az Egyesült Királyság átvitelirendszer-üzemeltetői és szabályozó hatóságai – a piacbefolyásolás jelentős kockázata miatt – kizárták az MRLVC-re vonatkozó előzetes ajánlati könyves megközelítés opcióját. Ezért arra keresték a választ, hogy lehet-e megoldást találni az MRLVC-re vonatkozó alternatív közös ajánlati könyves megközelítés több alapvető tervezési kihívásának kezelésére. A szakbizottság 2023 novemberében üdvözölte a fent említett hozzájárulást. A szakbizottság azt is megjegyezte, hogy a kialakításnak összhangban kell lennie a megállapodás 312. cikkének (1) bekezdésében, 312. cikkének (2) bekezdésében és 317. cikkében meghatározott eljárással, valamint a 29. mellékletben meghatározott követelményekkel.
A 2021. évi költség-haszon elemzésből és az ajánlásra adott 2023. évi válaszból származó információk és előzetes következtetések rámutattak, hogy az MRLVC hatékonysága a szomszédos ajánlattételi övezetre vonatkozó nettó pozíciót előre jelző eszköz pontosságától függ. Ennek eredményeként a két érintett fél e kérdés további elemzését javasolta. Emellett az EU és az Egyesült Királyság átvitelirendszer-üzemeltetői jelentésükben megállapították, hogy a tengeri hibrid projektek jövőbeli fejlesztéséhez olyan villamosenergia-kereskedelmi rendelkezésekre lesz szükség, amelyek támogatják a hatékony árképzést és a kapacitáskihasználást. Ennek eredményeként a szakbizottság arról is határozott, hogy további figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az EU–Egyesült Királyság villamosenergia-kereskedelmi rendelkezések támogassák az északi-tengeri megújulóenergia-projektek gyors fejlesztésére irányuló törekvéseiket.
Ezért az átvitelirendszer-üzemeltetők által eddig elért eredmények, illetve a költség-haszon elemzésről és a műszaki eljárásokra vonatkozó vázlatos javaslatokról szóló 1/2023. sz. ajánlásra válaszul szolgáltatott további információk fényében el kell fogadni azt a lépést, amellyel biztosítani lehet, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők megkezdjék a munka következő, azon alapvető tervezési kérdések kezelésére összpontosító fázisát, amelyek a szakbizottságnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 312. cikkének (1) bekezdése és 317. cikkének (2) bekezdése szerinti, a 312. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett kötelezettségeinek teljesítése érdekében kerültek kiemelésre.
A szakbizottság megjegyezte, hogy a Felek fokozatos megközelítést várnak az MRLVC-re vonatkozó műszaki eljárások kidolgozása tekintetében, amelynek első lépése a kezdeti koncepcióvalidálási szakasz; ennek során a 2021. évi költség-haszon elemzésben és a Felek számára 2023-ban rendelkezésre bocsátott további információkban azonosított alapvető tervezési kérdésekkel foglalkoznak, és azokat a műszaki eljárások kezdeti tervezetében, alátámasztó elemzéssel együtt ismertetik. A koncepcióvalidálási szakasznak információkkal kell szolgálnia és támogatnia kell a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 312. cikkének (1) bekezdésével és 317. cikkének (2) bekezdésével összhangban az MRLVC-re vonatkozó egységes műszaki eljárástervezet kidolgozását.
A megállapodás 317. cikkének (4) bekezdése szerinti, a közös ajánlati könyves megközelítést követő MRLVC-megoldásra vonatkozó műszaki eljárások végrehajtásáról szóló valamennyi szakbizottsági határozatot az érdekelt felekkel folytatott konzultációval, alapos tesztelési időszakokkal és naprakész költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani.
2.2.Az EU–Egyesült Királyság energiaügyi szakbizottság
A megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének l) pontja létrehozza az energiaügyi szakbizottságot.
A megállapodás 8. cikkének (4) bekezdése értelmében az energiaügyi szakbizottság hatáskörébe tartoznak az alábbiak:
–e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásának figyelemmel kísérése és felülvizsgálata, és azok megfelelő működésének biztosítása,
–a partnerségi tanács segítése feladatai ellátásában, ideértve különösen a partnerségi tanács részére történő jelentéstételt, valamint a partnerségi tanács által rábízott feladatok végrehajtását,
–határozatok – beleértve a módosításokat és ajánlásokat – elfogadása minden olyan ügyben, amelyben e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás azt előírja, vagy amelyekkel kapcsolatban a partnerségi tanács a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 7. cikke (4) bekezdésének f) pontjával összhangban egy szakbizottságra ruházta hatásköreit,
–az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdések megvitatása,
–fórum biztosítása a Felek számára az információcseréhez, a bevált gyakorlatok megvitatásához és a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok megosztásához,
–munkacsoportok létrehozása, felügyelete, koordinálása és feloszlatása, és
–konzultációs fórum biztosítása a megállapodás 738. cikkének (7) bekezdésével összhangban.
2.3.Az energiaügyi szakbizottság tervezett jogi aktusa
Az energiaügyi szakbizottság a Felekhez intézett ajánlást készül elfogadni az EU–Egyesült Királyság villamosenergia-kereskedelmi rendelkezések másnapi időkereten belüli kidolgozása tekintetében, a megállapodásban előírtaknak megfelelően.
Az átvitelirendszer-üzemeltetők és a szabályozó szervek kiemelt szerepére tekintettel biztosítani kell, hogy felelősséget vállaljanak az MRLVC végrehajtását célzó további fejlesztésekért, ideértve azt is, hogy foglalkozzanak az MRLVC-re vonatkozó közös ajánlati könyves megközelítéssel kapcsolatos valamennyi tervezési kihívással. Ezért az ajánlás kifejezetten az EU és az Egyesült Királyság átvitelirendszer-üzemeltetőinek szól, azzal az elvárással, hogy a szabályozó szervek is indokolással ellátott véleményt adjanak a következtetésekről és a kapott válaszokról.
Következésképpen mindkét Fél átvitelirendszer-üzemeltetőinek ki kell kérniük az ACER és a 310. cikkel összhangban kijelölt egyesült királyságbeli szabályozó hatóság véleményét. A Felek átvitelirendszer-üzemeltetőinek ezeket a véleményeket az ajánlásra adott válaszként megfogalmazott, indokolással ellátott következtetéseikkel együtt be kell nyújtaniuk az energiaügyi szakbizottságnak. Az utóbbinak felül kell vizsgálnia következtetéseiket és válaszaikat, figyelembe véve az ACER és a 310. cikkel összhangban kijelölt egyesült királyságbeli szabályozó hatóság véleményét.
3.Az Unió nevében képviselendő álláspont
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadja az energiaügyi szakbizottságban a nemzetközi közjog szerint joghatással bíró határozatok tekintetében az Unió által képviselendő álláspontra vonatkozó határozatot. Bár a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti energiaügyi szakbizottság ajánlása nem kötelező erejű, annak elfogadásához szükség a szóban forgó tanácsi határozat elfogadására.
Elismerve, hogy az előzetes ajánlati könyvek megközelítése nem életképes lehetőség az MRLVC továbbfejlesztésére, az energiaügyi szakbizottság annak elhagyását javasolja. Ezért a szakbizottság azt ajánlja, hogy mindegyik Fél kérje fel átvitelirendszer-üzemeltetőit a kezdeti koncepcióvalidálási szakasz együttes megkezdésére annak érdekében, hogy a megállapodás 29. mellékletével és az azt alátámasztó elemzéssel összhangban az MRLVC-re vonatkozó egységes műszaki eljárástervezetet lehessen kidolgozni. Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek együttes jelentést kell készíteniük a szakbizottság számára, amelyben megvizsgálják a közös és hibrid tengeri projektek megvalósítása előtt álló, a meglévő kereskedelmi rendelkezésekből vagy az MRLVC-ből eredő esetleges akadályokat, valamint azokat a konkrét változtatásokat, amelyeket a közös és tengeri hibrid projektek megvalósítást támogató hatékony villamosenergia-kereskedelem biztosítása érdekében a meglévő kereskedelmi rendelkezésekben vagy az MRLVC kialakításának egyedi követelményeiben kell eszközölni. A jelentésnek meg kell vizsgálnia mind a meglévő kereskedelmi rendelkezések, mind az MRLVC-megoldás közös és hibrid projektekre gyakorolt középtávú hatását (2030–2035 közötti időhorizont).
A fent említett munka kidolgozása során a Feleknek rendszeres felügyeletet és hozzájárulást kell biztosítaniuk. Ez magában foglalhatná az érdekelt felek szélesebb körével – többek között a szabályozó szervekkel, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőkkel/villamosenergia-tőzsdékkel, valamint a tudományos körökkel – együttműködő átvitelirendszer-üzemeltetőket.
A szakbizottságban az Unió által képviselendő javasolt álláspont ezért az, hogy a megállapodás 312. cikke (1) bekezdése értelmében összhangban támogatni kell a szakbizottság e határozat mellékletében foglalt, a Feleknek címzett ajánlásának elfogadását. Elfogadását követően valamennyi Félnek fel kell kérnie átvitelirendszer-üzemeltetőit arra, hogy dolgozzák ki az ajánlásban meghatározott kérdésekre adott válaszokat.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által […] elfogadott szabályozás tartalmát”.
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
Az energiaügyi szakbizottság nemzetközi megállapodás, nevezetesen a megállapodás által létrehozott szerv.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 10. cikkével összhangban az e bizottság által elfogadni tervezett ajánlás a nemzetközi jog szerint nem lesz kötelező érvényű. Ugyanakkor az ajánlás meghatározó módon befolyásolhatja az uniós jogszabályok, nevezetesen a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24-i (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet tartalmát és végrehajtását, tekintettel arra, hogy az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi rendelkezések kidolgozása indokolttá tenné az EU egységes másnapi piac-összekapcsolási kapacitások elosztását kezelő uniós piac-összekapcsolási algoritmus kiigazítását.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt anyagi jogalapra kell alapítani.
Valamely, egyidejűleg több cél elérésére irányuló vagy több elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű összetevőt magában foglaló tervezett jogi aktus esetében az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapját kivételesen a különböző vonatkozó jogalapok fogják képezni.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma az energiaüggyel kapcsolatos. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 194. cikkének (1) bekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 194. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
5.A tervezett jogi aktus kihirdetése
Mivel a cél az, hogy az energiaügyi szakbizottság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében javaslatot fogadjon el, a javaslat elfogadását követően helyénvaló azt kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
2024/0297 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás EU-Egyesült Királyság energiaügyi szakbizottságában az Európai Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Tanács 2021. április 29-én elfogadta az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) megkötéséről szóló (EU) 2021/689 határozatot. A megállapodás 2021. május 1-jén hatályba lépett.
(2)A megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének l) pontja létrehozta az energiaügyi szakbizottságot. Hatásköreit a megállapodás 8. cikkének (4) bekezdése határozza meg.
(3)A megállapodás 8. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerint az energiaügyi szakbizottság (a továbbiakban: szakbizottság) a hatáskörét érintő kérdésekben határozatokat és ajánlásokat fogadhat el a megállapodásban vagy bármely kiegészítő megállapodásban meghatározott ügyekben, valamint azokban az ügyekben, amelyekre vonatkozóan a partnerségi tanács hatáskört ruházott rá. A megállapodás 10. cikkének (2) bekezdése értelmében a bizottságok a határozataikat és az ajánlásaikat közös megegyezéssel fogadják el, illetve teszik meg.
(4)Az EU–Egyesült Királyság villamosenergia-kereskedelmi rendelkezések tekintetében a megállapodás 312. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a másnapi piaci szakaszban a kapacitásfelosztás és a szűk keresztmetszetek kezelése érdekében a szakbizottság a 317. cikkel összhangban sürgősen tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők műszaki eljárásokat meghatározó rendelkezéseket dolgozzanak ki a másnapi időtáv vonatkozásában.
(5)A kereskedelmi és együttműködési megállapodás különösen a villamosenergia-rendszerösszekötők kapacitásának a másnapi piaci időtávon belüli elosztására vonatkozó új eljárás kidolgozásáról rendelkezik. Ennek az új eljárásnak a „többrégiós laza mennyiségalapú piac-összekapcsolás” (a továbbiakban: MRLVC) modelljén kell alapulnia.
(6)2023. július 10-én az EU és az Egyesült Királyság átvitelirendszer-üzemeltetői a szakbizottság 2023. február 7-i 1/2023. sz. ajánlása nyomán jelentést nyújtottak be, amelyben felkérték az átvitelirendszer-üzemeltetőket, hogy foglalkozzanak a többrégiós laza mennyiségalapú piac-összekapcsolás végrehajtásával kapcsolatos számos kérdéssel. Ezt az ACER és az Egyesült Királyság szabályozó hatóságainak informális véleménye egészítette ki.
(7)Figyelembe véve az átvitelirendszer-üzemeltetők 2023. július 10-i jelentésének az ACER és az Egyesült Királyság szabályozó hatóságainak informális véleménye által alátámasztott következtetéseit, helyénvaló, hogy a szakbizottság további intézkedéseket javasoljon a Feleknek.
(8)A szakbizottság vagy valamelyik következő ülésén, vagy írásbeli eljárással el kívánja fogadni az ajánlást, miután az egyes Feleknél lezárultak a belföldi eljárások.
(9)Helyénvaló meghatározni az Unió nevében a szakbizottságban képviselendő álláspontot, mivel a szakbizottsági ajánlás döntően befolyásolhatja az uniós vívmányok – különösen az (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet – tartalmát vagy végrehajtásának módját, az energiaügyi szakbizottság határozata pedig kötelező érvényű lesz az Unióra nézve,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Unió által a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének l) pontja alapján felállított energiaügyi szakbizottságban képviselendő álláspontot e határozat melléklete tartalmazza.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök