EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.10.16.

COM(2024) 458 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkének (3) bekezdése alapján (2023. június 28. – 2024. június 29.)

Tartalomjegyzék

1.    BEVEZETÉS    

2.    A TELJESÍTENDŐ CÉLOK    

3.    A PROJEKT FELÉPÍTÉSE ÉS TERVEZÉSI MEGKÖZELÍTÉSE    

1. szakasz – A koncepció kidolgozása    

2. szakasz – Rendszerfejlesztés    

3. szakasz – Kiépítés és üzemeltetés    

4.    AZ EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE    

Projektfejlesztés    

Módszertan: az ICG-rendszer megvalósításához alkalmazott megközelítés    

Magas szintű tervezés    

Változtatási kérelmek    

Külső szinergiák    

Belső együttműködés    

Együttműködés a kulturális javak digitalizációjával foglalkozó projektcsoporttal    

5.    KÉSEDELMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ KOCKÁZATOK    

1. kockázat – A személyi állomány biztosítása    

Mérséklő intézkedések    

6.    KÖVETKEZTETÉSEK    

I. melléklet: Többéves stratégiai tervezés    

II. melléklet: A főbb projektszakaszok és a legfontosabb részcélok időrendi áttekintése    

GLOSSZÁRIUM

1.BEVEZETÉS

A kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: a rendelet) célja egyrészt a kulturális javak tiltott kereskedelmének megakadályozása, különösen akkor, ha e kereskedelemnek szerepe van a terrorista tevékenységek finanszírozásában, másrészt a harmadik országokból jogellenesen kivitt kulturális javak uniós vámterületre való behozatalának megtiltása.

A rendelet bizonyos, különösen veszélyeztetettnek minősülő kulturális javak (nevezetesen régészeti tárgyak és feldarabolt műemlékek részei) behozatalát behozatali engedélyhez, más, kevésbé veszélyeztetettnek minősülő kulturális javak behozatalát pedig importőri nyilatkozathoz köti, és biztosítja, hogy ezek a javak az Unióba történő behozatalukkor egységes ellenőrzéseken essenek át. A meghatározott (oktatási, tudományos vagy kutatási) célokra szánt kulturális javak bizonyos behozatala mentesül e dokumentációs követelmények alól.

Az importőrök behozatali engedély beszerzésére, illetve az importőri nyilatkozat összeállítására és vámhatóságoknak történő benyújtására vonatkozó kötelezettsége csak onnantól lesz alkalmazandó, amikor a központosított elektronikus rendszer (ICG-rendszer) működésbe lép.

Az ICG-rendszer nemcsak az alaki követelmények gazdasági szereplők általi teljesítésének eszköze lesz, hanem az információk tárolására és a rendelet végrehajtásáért felelős tagállami közigazgatási szervek (vámhatóságok és kulturális hatóságok) közötti információcserére is szolgál.

Az ICG-rendszer működése függ az (EU) 2022/2399 rendelettel 2 létrehozott uniós egyablakos vámügyintézési környezettől, amely jogalapot biztosít az EU CSW-CERTEX működéséhez.

Az EU CSW-CERTEX az uniós egyablakos ügyintézési környezet központi eleme, és a Bizottság azzal a céllal fejleszti, hogy a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteket hozzákapcsolja a nem vámügyi követelményeket kezelő uniós rendszerekhez vagy adatbázisokhoz, ezáltal ugyanis minden érintett hatóság hozzáférhet a szükséges adatokhoz, és könnyebben együttműködhet a határforgalom-ellenőrzések során.

A rendelet hatálybalépése és az ICG-rendszer működésbe lépése közötti időszakban a Bizottság 12 havonta jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elektronikus rendszer létrehozása terén elért eredményekről.

A Bizottság első éves eredményjelentése 3 felvázolta a szolgálatai által a rendelet hatálybalépését követő első évben folytatott tevékenységeket, nevezetesen: a) a szükséges végrehajtási rendelkezések elfogadásának előkészítő munkálatait, valamint b) a kulturális javakkal kapcsolatos vámügyi kérdésekkel foglalkozó szakértői csoport és a kulturális javak behozatalával foglalkozó projektcsoport révén a tagállamokkal folytatott konzultációkat.

A Bizottság második éves eredményjelentése 4 bemutatta az (EU) 2021/1079 bizottsági végrehajtási rendelet 5 elfogadása, továbbá az ICG-projekt 1. szakaszának („A koncepció kidolgozása”) elindítása, az e célra létrehozott projektcsoport által végzett munka, valamint az ICG-projektre vonatkozó döntés-előkészítő tanulmánnyal és a jövőképet ismertető dokumentum kidolgozása terén elért eredményeket.

A Bizottság harmadik éves eredményjelentése 6 a következőkre terjedt ki: az ICG-rendszer ügyviteli folyamatmodelljeiből álló csomag első változatának véglegesítése; az ügyviteli elfogadási kritériumokat (BAC) tartalmazó dokumentum véglegesítése; ügyviteli felhasználói történetek készítése és összehangolása a BAC-dokumentummal, ellenőrizve a követelmények teljesítéséhez szükséges funkciók felméréséhez és megvalósításához a fejlesztők által igényelt információkat.

A Bizottság negyedik éves eredményjelentése 7 a következőkre terjedt ki:

a) az ICG-rendszer fejlesztésének megkezdése, azaz az első belső kiadások, amelyek tartalmazzák az általános működési infrastruktúrát, valamint az alapvető munkafolyamatokat;

b) az alapvető funkciók kiterjesztése a teljes körű igazgatási képességekre, valamint új funkcionális fogalmak meghatározása, mint például a behozatali engedély megszerzésének egyszerűsített eljárása további behozatalok esetében; több tárgyra vonatkozó behozatali engedély iránti kérelem benyújtása, az engedélykérelem megosztása; vagy az ICG harmadik országokra vonatkozó jogszabálygyűjteménye (a könyvtár);

c) az EU CSW-CERTEX integrációjával kapcsolatos ügyviteli tevékenységek, hogy a behozatali engedélyek és az importőri nyilatkozatok az EU CSW-CERTEX-en keresztül hozzáférhetők legyenek a vámhatóságok számára.

Az ebben a dokumentumban található ötödik éves eredményjelentés a 2023 júliusától 2024 júniusáig tartó időszakot öleli fel. Ez lesz az utolsó jelentés, mielőtt az ICG-rendszer 2025 második negyedévében működésbe lép. A teljesség kedvéért röviden kitérünk a megvalósítandó célkitűzésekre, a projekt felépítésére és a tervezési megközelítésre, amelyeket a korábbi eredményjelentések részleteznek. Az elért eredmények és a késedelemmel kapcsolatban azonosított kockázatok átfogó értékelését az e jelentés következtetéseit tartalmazó szakasz foglalja össze.

2.A TELJESÍTENDŐ CÉLOK

Az ICG-rendszernek legkésőbb 2025. június 28-ig meg kell kezdenie a működését, mivel ettől az időponttól kezdve minden gazdasági szereplő köteles lesz behozatali engedélyt szerezni vagy importőri nyilatkozatot benyújtani a vámhatóságokhoz ezen az elektronikus rendszeren keresztül, hogy jogszerűen hozhasson be 8 meghatározott kategóriájú kulturális javakat az Unióba.

A projekt jelenleg a harmadik fázisban van, mivel a fejlesztés nagy része már befejeződött, és az ICG-rendszer összekapcsolása az EU-CSW CERTEX-szel már javában folyik. Ezzel párhuzamosan képzések szervezésére kerül sor, hogy a tagállami közigazgatások megismerkedjenek az ICG-rendszer működési funkcióival.

A kulturális javak behozatalával kapcsolatos projekt részletes tervezése is a többéves elektronikus vámügyi stratégiai terv 2023. évi átdolgozott változata 9 (MASP-C Rev. 2023 v1.0) alapján zajlik. E jelentés I. melléklete tartalmazza a kulturális javak behozatalával kapcsolatos projekt tervezésének a MASP-C 2023. évi átdolgozott változatából származó kivonatát (1. táblázat – 1.18. összevont projektleírás: „A kulturális javak digitalizálása”), valamint az EU CSW-CERTEX tervezésének a MASP-C 2023. évi átdolgozott változatából származó kivonatát (2. táblázat – 1.13. összevont projektleírás).

3.A PROJEKT FELÉPÍTÉSE ÉS TERVEZÉSI MEGKÖZELÍTÉSE

Az első éves eredményjelentésben foglalt analitikus ismertetés szerint a projekt felépítése a MASP-C 2023. évi átdolgozott változatán és annak mellékletein, köztük az irányítási rendszeren, az uniós vámügyviteli folyamatok modellezésére vonatkozó szabályokon és az informatikai stratégián alapul. A projekt főbb szakaszait és a legfontosabb részcélokat tartalmazó, átfogó ütemtervet a II. melléklet mutatja be részletesen.

A projekt ugyan egyidejűleg több szinten zajlik, de képletesen az alábbi három fő szakaszra osztható:

1. szakasz – A koncepció kidolgozása Először döntés-előkészítő tanulmány készül, amely tartalmazza a projekt indokolását, és meghatározza annak költségvetési igényeit. Továbbá elkészül a 3. szint (a felhasználói követelményekre vonatkozó BPM-ek) és a 4. szint (a funkcionális követelményekre vonatkozó BPM-ek), ezt követi a jövőképet ismertető dokumentum elkészítése, amely az architektúra, a költségek, az időbeliség és a kockázatok szempontjából részletesebben meghatározza a projektet, emellett a projekt részcéljaira, elvárt eredményeire, szervezésére vonatkozó információkat tartalmaz.

2. szakasz – Rendszerfejlesztés A végrehajtási jogi aktus rendelkezései, a felhasználói követelmények és a rendszerre vonatkozó működési előírások alapján a rendszer fejlesztésének módjára vonatkozó műszaki leírások kerülnek kidolgozásra.

Miután a koncepció szempontjából kész a rendszerterv, és az 1. táblázatban az 1. és 3. részcélnál felsorolt leszállítandó anyagok (lásd az I. mellékletet) is elkészültek, mélyrehatóbb munka kezdődik, és nagyobb hangsúlyt kapnak a műszaki szempontok az alkalmazás- és szolgáltatásleírásban, valamint a rendszer műszaki leírását tartalmazó dokumentumokban, amelyek konkretizálják a döntés-előkészítő tanulmányt és a jövőképet ismertető dokumentumot. Az ICG-rendszert integrálni kell a meglévő TRACES-platformba, tehát bizonyos mértékig a meglévő leírásokat, architektúrát, üzeneteket és interfészt használja fel újra.

3. szakasz – Kiépítés és üzemeltetés Elindul a tényleges informatikai fejlesztési szakasz (kivitelezési szakasz), majd egy olyan átmeneti időszak következik, amely során fokozatosan bevezetik az ICG-rendszer kezdeti változatait a különböző felhasználói csoportok körében, és teszteket végeznek annak biztosítása érdekében, hogy 2025. június 28-ig az üzemeltetők és az illetékes hatóságok képesek és megfelelően képzettek legyenek a rendszer használatára. Ezt egy hat hónapos utógondozási időszak követi, amelynek során finomhangolják a rendszert, hogy megfeleljen minden olyan, működéssel kapcsolatos igénynek, amely csak az informatikai rendszer használatának kötelező bevezetése után válik nyilvánvalóvá, és hogy biztosítsák a műveletek zökkenőmentes végrehajtását.

Mivel az ICG-rendszer az EU CSW-CERTEX-en keresztül összekapcsolódik a tagállamok vámrendszereivel, e tevékenységhez megfelelőségi tesztelésre lesz szükség. Bár az összekapcsolás időpontját eredetileg 2025. március 3-ára tűzték ki, a Bizottság előkészítette az uniós egyablakos vámügyintézési környezetről (EU SWE-C) szóló rendelet módosítását annak érdekében, hogy az alkalmazás kezdőnapját összhangba hozza az (EU) 2019/880 rendelettel, azaz legkésőbb 2025. június 28-a legyen.

4.AZ EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE 

Projektfejlesztés

A jelentéstételi időszak alatt jelentős előrelépés történt az ICG-rendszer fejlesztése, valamint az EU CSW-CERTEX rendszerébe való integrálása terén. A jelentéstételi időszak során a tagállamokkal való együttműködés kiemelt prioritás volt. Annak biztosítása érdekében, hogy az ő hozzájárulásuk és visszajelzéseik hozzájáruljanak a rendszer folyamatos fejlesztéséhez és sikeres megvalósításához, több munkamegbeszélést szerveztek. A megbeszélések kétoldalú alapon és a kulturális javak digitalizálásával foglalkozó projektcsoporton belül is zajlottak.

A tagállamoktól érkező korai visszajelzések felbecsülhetetlenül értékesek voltak a rendszer finomítása szempontjából, és lehetővé tették a Bizottság számára, hogy hatékonyan kezelje az aggályokat és beépítse a javaslatokat. A jelentéstételi időszak során négy alkalommal tartottak élő bemutatót az ICG-rendszerről, amelyek során a tagállamok kulcsszerepet játszottak a visszajelzések és az észrevételek benyújtásában. A tagállamokkal való korai együttműködés megkönnyítette a prototípusokkal és funkciókkal kapcsolatos értékes visszajelzések összegyűjtését, ami lehetővé tette a valós felhasználási forgatókönyveken alapuló iteratív fejlesztéseket. Ez az együttműködésen alapuló megközelítés nemcsak a rendszer használhatóságát javította, hanem a felelősségvállalást is elősegítette.

Az ICG-rendszer fejlesztése mind ügyviteli, mind műszaki téren folytatódott, és a leírásokat a változó igényekhez igazították. A leírások naprakészen tartásával biztosították, hogy a projekt rugalmas maradjon és reagáljon a változó követelményekre. A lehetséges problémák azonosítása és előrejelzése érdekében nagy hangsúlyt fektettek a rendszer tesztelésére, miközben javították a felhasználói élményt, és csökkentették a bevezetés után felmerülő kritikus problémák esélyét. Az EU CSW-CERTEX rendszerével való integrációs erőfeszítések továbbra is prioritást élveztek annak biztosítása érdekében, hogy a vámellenőrzési célkitűzés a 2025. június 28-i előírt határidőre megvalósuljon.

A jelentéstételi időszak alatt a Bizottság képzési modulokat is kidolgozott az új behozatali szabályokról és az ICG-rendszerről, valamint elkészítette az ICG-rendszer felhasználói kézikönyvét. A képzési anyagok kialakítása és a felhasználói kézikönyv kidolgozása alátámasztja a projekt azon törekvését, hogy a végfelhasználók rendelkezzenek a rendszer hatékony felhasználásához szükséges ismeretekkel és erőforrásokkal. A képzési anyagok tekintetében két modul van kidolgozás alatt: az egyik az illetékes hatóságok és az importőrök, a másik pedig a vámhatóságok számára.

Jelentős előrelépés történt a harmadik országok kiviteli követelményekre vonatkozó jogszabályainak tömör leírását tartalmazó ICG-gyűjtemény kidolgozásában is. Az ICG-rendszer úgynevezett könyvtárfunkciójának célja, hogy az illetékes hatóságok, az importőrök és a vámhatóságok tájékozódhassanak a kulturális javak harmadik országokból történő legális kivitelére vonatkozó pontos követelményekről. E célból jelentős erőfeszítések történtek a sablon tökéletesítésére és finomhangolására annak érdekében, hogy az pontosan rögzítse az érintett harmadik országok vonatkozó jogi előírásait és egyéb kulcsfontosságú részleteket, és elkészült az első 12 profil. A munka további országprofilok elkészítésével folytatódik, szoros együttműködésben a Múzeumok Nemzetközi Tanácsával (ICOM), különösen azon országok esetében, amelyekre vonatkozóan az említett szervezet vörös listát adott ki.

Ezzel párhuzamosan a projekt célja az is, hogy a feltörekvő technológiák felhasználásával az innováció élvonalában maradjon azáltal, hogy feltárja a mesterséges intelligencia által vezérelt funkciók kulturális tárgyak azonosítása céljából történő integrálásának lehetőségét.

Módszertan: az ICG-rendszer megvalósításához alkalmazott megközelítés

Az ICG megvalósításához alkalmazott módszertani megközelítés a Bizottság szolgálatainak a koncepció kidolgozására, a minőségbiztosításra, a fejlesztésre és a bevezetésre vonatkozó különböző módszereit és gyakorlatait ötvözi. Ezzel összefüggésben a rendszeres belső megbeszélések és bemutatók lehetővé teszik valódi funkciók megvitatását és megvalósítását, elkerülve a túlságosan összetett képernyőmodelleket. Az alkalmazkodó tervezés révén gyorsabban és rugalmasan lehet reagálni az elvárásokra és a változásokra.

A jövőbeli felhasználók hatékony visszajelzéseinek és a rendszer sikeres megvalósításának biztosítása érdekében a tagállamok felkérést fognak kapni az önkéntes részvételre, amint a tesztváltozat rendelkezésre áll. Ennek az együttműködésen alapuló megközelítésnek a céljai a következők:

Az érdekelt felek korai bevonása: a rendszer finomításához hasznos szempontok és észrevételek összegyűjtése. Ezzel egyidejűleg a művészeti piac számára egy átfogó, kifejezetten nekik szóló bemutatót szerveztek, amelyen kiemelték a főbb munkafolyamatokat, miközben releváns visszajelzéseket gyűjtöttek.

Az együttműködés elősegítése: hozzájárulás egy stabilabb és felhasználóbarátabb rendszer kialakításához.

Korai megismertetés: a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy már a fejlesztési folyamat korai szakaszában megismerkedjenek a rendszerrel, így még a teljes körű bevezetés időpontja előtt megismerhetik annak funkcióit és előnyeit.

Magas szintű tervezés

Az ICG-funkciók az alábbiakban ismertetett kategóriákba sorolhatók:

a) „ICG-alapfunkciók a TRACES rendszerben létező alappal”: olyan nélkülözhetetlen funkciók, amelyekhez meglévő funkciót használnak fel újra;

b) „ICG-alapfunkciók a TRACES rendszerben létező alap nélkül”: olyan nélkülözhetetlen funkciók, amelyeket újonnan hoznak létre;

c) „nem alapvető ICG-funkciók”: fontos, de nem nélkülözhetetlen funkciók;

d) „külső kapcsolatok”: külső bemeneti adatokra támaszkodó funkciók;

e) „az alkalmazási körön kívül eső funkciók”: az ICG-rendszer első változatában nem szereplő funkciók (például mesterséges intelligencia).

1. táblázat: A rendelkezésreállási célok magas szintű áttekintése

Változtatási kérelmek

A változásmenedzsment folyamata szerint a változtatásokat azok azonosításakor rögzítik a változtatási kérelmek (RfC) jegyzékében. A fejlesztési tevékenységek és a belső megbeszélések során több olyan változtatást is megjelölnek, amelyet a 2–4. szintű ICG BPM-eken kell végrehajtani. Ezért a BPM-eket és a BAC-dokumentumot a módosítások figyelembevételével aktualizálják, hogy tükrözzék a legújabb állapotot. A tagállamok tájékoztatást kapnak a változásokról, azonban a módosítások egyelőre nem érintik őket. A külső felülvizsgálati folyamat részeként 2024 második negyedévében felkérték a tagállamokat, hogy végezzék el az addig végrehajtott összes módosítás hivatalos felülvizsgálatát, és szükség esetén adjanak visszajelzést vagy tegyenek észrevételeket.  A tagállamok jóváhagyták a módosításokat, miután a különböző fórumokon keresztül kialakított szoros együttműködésnek köszönhetően időben értesültek a módosításokról.

Külső szinergiák

A jelentéstételi időszak során a Bizottság szoros kapcsolatot tartott fenn nemzetközi szervezetekkel, például az UNESCO-val és az ICOM-mal az ICG könyvtárának harmadik országok jó minőségű jogi profiljaival való feltöltése érdekében, különösen a vörös listán szereplő országok esetében 10 .

Belső együttműködés

Kiterjedt együttműködés zajlik a Bizottság vámügyekért és egészségügyért felelős szolgálatai között, amelyek feladatkörébe több szorosan összefonódó szakpolitika tartozik. A szolgálatok megállapodtak az operatív együttműködési keretről, amelyet a jelentéstételi időszak során folyamatos nyomon követés révén továbbfejlesztettek.

Együttműködés a kulturális javak digitalizációjával foglalkozó projektcsoporttal

A Bizottság létrehozta a kulturális javak digitalizálásával foglalkozó vámügyi projektcsoportot 11 , amely a tagállami nemzeti vámigazgatási szerveik és illetékes (kulturális) hatóságok azon szakértőinek fórumaként szolgál, akik jártasak a kulturális örökségi ügyekkel kapcsolatos engedélyezési alakiságok – különösen digitálisan – történő elvégzésében. A csoport támogatást nyújtott a végrehajtási jogi aktus előkészítéséhez, és segíti a Bizottság szolgálatait az ICG-rendszer paramétereinek meghatározásában és a rendszer működési előírásaira vonatkozó kritériumok kidolgozásában.

A projektcsoport 12 jelenleg 15 tagállam (Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország) küldöttjeiből áll, és eddig négy alkalommal ülésezett (a 2023. június 29. és 2024. június 28. közötti jelentéstételi időszakban).

Ebben a jelentéstételi időszakban a projektcsoport elsősorban az alábbi témákkal kapcsolatban folytatott vizsgálatot és nyújtott szakvéleményt és tett észrevételeket:

·Az ICG-rendszer négy bemutatójára került sor; az utolsón (2024 júniusában) a tagállamok lehetőséget kaptak az ICG-rendszer képzési környezetben történő tesztelésére, valamint tájékoztatást kaptak a piaci szereplők előzetes regisztrációjáról (annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a regisztrációs kérelmek nagymértékű beáramlása közvetlenül a rendszer várható éles üzembe helyezésének időpontja előtt).

·Az ICG-rendszer azon funkciójának kialakítása, amely támogatja a kulturális javaknak a kereskedelmi művészeti vásárok keretében történő, az engedélyezési követelmények alól mentesített ideiglenes behozatalát, beleértve a mentesített behozatal illetékes hatóságok általi utólagos ellenőrzésére szolgáló mechanizmust és a mentesség feltételeinek megsértése esetén alkalmazandó riasztási mechanizmust is.

·A harmadik országokra vonatkozó jogszabálygyűjtemény sablonjának meghatározása, amely segít az ICG felhasználóinak azonosítani a harmadik országok kiviteli jogszabályait.

·Az igazgatási együttműködési modul véglegesítése, amely lehetővé teszi a tagállamok hatóságai számára az ICG-ben kezelt dokumentumokra vonatkozó információcserét.

·Együttműködés a tagállamokkal a területükön illetékes hatóságként kijelölt szolgálatok vagy szervezeti egységek tekintetében (az ICG-be való felvétel céljából).

·Az ICG-rendszer képzési anyagainak, köztük az ICG felhasználói kézikönyvnek a kidolgozása annak érdekében, hogy a felhasználók teljes mértékben rendelkezzenek a rendszer hatékony működtetéséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel.

·A tagállamok konkrét munkafolyamatokkal kapcsolatos visszajelzéseinek beépítése, mint például: Osztott munkafolyamat, részleges elutasítási munkafolyamat, e-zár, importőri nyilatkozat kiállítása kereskedelmi műtárgyvásár céljából és az ideiglenes behozatalra vonatkozó időtartam stb.

·Együttműködés az ICG-rendszert érintő jövőbeli fordítási tevékenységekkel kapcsolatban, hogy a rendszer valamennyi uniós nyelven elérhető legyen, biztosítva az inkluzivitást és a hozzáférhetőséget valamennyi felhasználó számára.

·A tagállamokkal konzultációt folytattak az ICG-nek a kivitelre 13 való jövőbeli kiterjesztéséről, így biztosítva az európai és a világ kulturális örökségének egyenlő védelmét. Néhány példa a tagállamokkal a kivitel témájában folytatott konzultációra: a nyílt engedélyek kiadásának gyakorlata, a kulturális javak területén a kiviteli engedélyek kezelésére szolgáló digitális megoldások létezése, nemzeti szintű munkafolyamatok stb.

Ezenfelül a jelentéstételi időszak alatt, valamint a rendszer új funkcióinak létrehozása és hozzáadása során az ICG fejlesztői csapata bemutatót tartott a kulturális javakhoz kapcsolódó vámügyi kérdésekkel foglalkozó szakértői csoportnak 14 és a műtárgypiaccal folytatott párbeszéddel foglalkozó szakértői csoportnak 15 , hogy visszajelzést kapjon az új funkciók bevezetéséről. Három bemutatóra a kulturális javak digitalizációjával foglalkozó projektcsoport keretében került sor, egy negyedikre pedig a vámügyviteli csoporttal (CBG), mivel fontos volt, hogy ne csak a projektcsoport tagjai, hanem valamennyi tagállam megismerkedjen az ICG tesztelési környezetével.

5.KÉSEDELMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ KOCKÁZATOK

1. kockázat – A személyi állomány biztosítása

A Bizottság eredeti javaslata nem rendelkezett informatikai rendszer létrehozásáról. Következésképpen ehhez nem is biztosítottak erőforrásokat. A tárgyalások során, valamint a társjogalkotók kérésére azonban az ICG-rendszer létrehozása bekerült a rendeletbe, ami akkor még előre nem látható további erőforrásokat igényelt. A 2018. decemberi háromoldalú politikai záróegyeztetések idején készült becslés szerint két teljes munkaidős tanácsosi álláshely szükséges az informatikai fejlesztést végző személyzet számára a hatéves projekt időtartama alatt. E kockázat részleges csökkentése érdekében 2023 negyedik negyedévétől egy belső PQTM-tanácsadót bíztak meg a felelős tanácsos támogatásával. Ezzel további támogatást kívánnak nyújtani, tekintettel arra, hogy a tanácsos és a PQTM-tanácsadó is csak részlegesen dolgozik az ICG-projekten.

A korlátok ellenére a Bizottság elkötelezett amellett, hogy a projektet a meghatározott határidőn belül megvalósítsa, biztosítva a szabályozási követelményeknek való megfelelést. A jogi keret előírja, hogy a rendszert a létrehozását követően folyamatosan fenn kell tartani és működtetni kell. Ezért a megfelelő utógondozáshoz elengedhetetlen az erőforrások folyamatos biztosítása. A támogatás megszüntetése negatívan érintené a jogi követelményeknek való megfelelést.

Egy külön erre a célra létrehozott csoport fenntartása biztosítani fogja a nélkülözhetetlen folyamatosságot, kiaknázva a szakértelmet mind az azonnali támogatás, mind a jövőbeli fejlesztések tekintetében, így garantálva a hosszú távú megbízhatóságot és alkalmazkodóképességet a kulturális javak mint átfogó terület számára, beleértve az behozatalt és a jövőben a kivitelt is.

Mérséklő intézkedések

A kockázatról belső jelentés készült.

6.KÖVETKEZTETÉSEK

Ez az eredményjelentés egyben a sorozat utolsó jelentése is, mivel 2025. június 28-án az ICG-rendszer működésbe lép, és az (EU) 2019/880 rendelet teljes mértékben alkalmazandóvá válik.

Az ICG-rendszer fejlesztésére irányuló, az ezen ötödik eredményjelentés által lefedett időszakban végrehajtott főbb intézkedések a következőképpen foglalhatók össze:

·A jelentéstételi időszak alatt jelentős előrelépés történt az ICG-rendszer fejlesztése, valamint az EU CSW-CERTEX rendszerébe való integrálása terén. A tagállamokkal való együttműködés továbbra is prioritás volt, és magában foglalta az ICG-rendszerrel való korai megismerkedést és a visszajelzéseket, amelyek döntő szerepet játszottak a rendszer funkcióinak finomításában. Négy élő bemutatóra került sor, amelyek lehetővé tették a tagállamok számára, hogy aktívan részt vegyenek a folyamatban, továbbá olyan értékes észrevételeket tegyenek és visszajelzéseket adjanak, amelyek iteratív fejlesztéseket és jobb használhatóságot eredményeztek.

·A tagállamokkal szoros együttműködésben az ICG több funkcionális koncepcióját is elfogadták és elkészítették, hogy a rendszer az előírt határidőn belül készen álljon.

·Nagy hangsúlyt fektettek a tesztelésre a lehetséges problémák azonosítása és a felhasználói élmény javítása érdekében, csökkentve ezzel a bevezetés után felmerülő kritikus problémák valószínűségét.

·Emellett előrelépés történt az ICG jogszabálygyűjteményéhez (a könyvtár) készülő, harmadik országokra vonatkozó profilok kidolgozása terén is, és jelentős erőfeszítéseket tettek a sablon finomítása érdekében, hogy pontosan rögzítsék a kivitelre vonatkozó jogi rendelkezéseket és a célországok egyéb kulcsfontosságú adatait.

·Az említett időszakban hangsúlyt kapott továbbá az átfogó képzési anyagok, köztük egy felhasználói kézikönyv kidolgozása is, hogy a végfelhasználók kellően felkészültek legyenek. Két képzési modult terveznek: egyet az illetékes hatóságok és importőrök, egyet pedig a vámhatóságok számára.

·Az ICG-rendszerhez szükséges fordítások megtervezése a tagállamokkal szoros együttműködésben, a szakkifejezések pontos fordításához szükséges megfelelő nyelvi készségek és kulturális ismeretek biztosítása érdekében.

·Az EU CSW-CERTEX rendszerével való integráció továbbra is kulcsfontosságú prioritás volt annak érdekében, hogy a vámhatóságok az előírt határidőn belül hozzáférhessenek az ellenőrzéshez szükséges valamennyi információhoz. Folyamatosak az arra irányuló erőfeszítések, hogy a rendszer megbízhatóságát és a felhasználók elégedettségét szigorú teszteléssel fokozzák, a potenciális problémák bevezetés előtti azonosítására és kezelésére összpontosítva.

·Az igazgatási együttműködési mechanizmus véglegesítése, amely lehetővé teszi a tagállamok hatóságai számára az ICG-rendszerben kezelt dokumentumokra vonatkozó információcserét.

I. melléklet: Többéves stratégiai tervezés

A MASP-C stratégiai keret és részcélok meghatározásával biztosítja az informatikai projektek eredményes és következetes lebonyolítását a jogszabályban meghatározott határidőkön belül. A tervezetet végső soron a tagállamok hagyták jóvá a Vámpolitikai Csoportban az elektronikus vámrendszer koordinációs csoportja által nyújtott tanácsadás és a Kereskedelmi Kapcsolattartó Csoport keretében a kereskedelmi ágazat képviselőivel folytatott konzultációk alapján.

Az elektronikus rendszerre vonatkozó tervezést a tagállamok megvitatták és jóváhagyták, részletes ismertetése pedig a MASP-C 2023. évi átdolgozott változatának 1.18. projektleírásában található.

Az alábbi 1. táblázat a kulturális javak behozatalával kapcsolatos projekt tervezésének a MASP-C 2023. évi átdolgozott változatának 1.18. projektleírásából származó kivonatát tartalmazza.

*A hatályos rendelkezések az (EU) 2019/880 rendelet rendelkezéseit jelentik.

**A jövőbeli rendelkezések az (EU) 2019/880 rendelet szerint elfogadandó végrehajtási rendelkezéseket jelentik.

A 2. táblázat az EU CSW-CERTEX projekt kivonatát tartalmazza, kiemelve az EU CSW-CERTEX projekt 2. összetevőjét, az ICG-rendszerrel való összekapcsolást.

*A hatályos rendelkezések az (EU) 2019/880 rendelet rendelkezéseit jelentik.

**A jövőbeli rendelkezések az (EU) 2019/880 rendelet szerint elfogadandó végrehajtási rendelkezéseket jelentik.

II. melléklet: A főbb projektszakaszok és a legfontosabb részcélok időrendi áttekintése

(1)

HL L 151., 2019.6.7., 1. o.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (2022. november 23.) az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 317., 2022.12.9., 1. o.).

(3)

  COM(2020) 342 final .

(4)

  COM (2021) 358 final .

(5)

A Bizottság (EU) 2021/1079 végrehajtási rendelete (2021. június 24.) a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 234., 2021.7.2., 67. o.).

(6)

  COM(2022) 580 final .

(7)

  COM(2023) 758 final .

(8)

A rendeletben foglalt fogalommeghatározás szerint behozatalnak minősül az áruk következő vámeljárások alá vonása: szabad forgalomba bocsátás, vámraktárakban vagy vámszabad területeken történő tárolás, ideiglenes behozatal, valamint meghatározott célra történő felhasználás, ideértve az aktív feldolgozást.

(9)

  https://taxation-customs.ec.europa.eu/customs-4/electronic-customs_en és MASP-C 2. melléklet .

(10)

  https://icom.museum/en/resources/red-lists/ .

(11)

A kulturális javak digitalizációjával foglalkozó projektcsoport olyan fórumként szolgál, amely a tagállami nemzeti vámigazgatási szerveknek és illetékes (kulturális) hatóságoknak a kulturális örökségi ügyekkel kapcsolatos engedélyezési alakiságok – különösen digitálisan – történő elvégzésében jártas szakértőit tömöríti, hogy támogatást nyújtsanak az ICG-rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységekhez.

(12)

A projektcsoport megbízatásával és munkájával kapcsolatos további részletekért lásd a Bizottság első eredményjelentését (COM(2020) 342 final).

(13)

A Tanács 116/2009/EK rendelete a kulturális javak kiviteléről.

(14)

A tagállamok vám- és kulturális hatóságainak képviselőiből álló bizottsági csoport.

(15)

Műtárgypiaci egyesületek, a tudományos élet, a nemzetközi szervezetek és más érdekelt felek képviselőiből álló bizottsági csoport.

(16)

A Bizottság PM2/Agile módszertanához való igazodva a jövőképet ismertető dokumentum helyébe lép.