EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.10.10.
COM(2023) 578 final
2023/0350(NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2024. évre történő meghatározásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KHP-alaprendelet) célja annak biztosítása, hogy a vízi élővilág kiaknázása fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel történjen. Ennek fontos eszköze a halászati lehetőségek évenkénti meghatározása. A halászati lehetőségekre vonatkozó rendeleteknek olyan szintekre kell korlátozniuk a halállományok kiaknázását, amelyek összeegyeztethetőek a közös halászati politika (KHP) általános célkitűzéseivel.
E javaslat célja egyes földközi-tengeri, valamint fekete-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében meghatározni a tagállamok halászati lehetőségeit.
A tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves tervvel összhangban e javaslat arra irányul, hogy megállapítsa az érintett tagállamok (Spanyolország, Franciaország és Olaszország) legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésben kifejezett halászati lehetőségeit és a garnélákra vonatkozó fogási korlátokat.
A javaslat egyúttal javaslatot tesz a Földközi-tenger és a Fekete-tenger biológiai erőforrásainak védelméért és a velük folytatott gazdálkodásért felelős regionális halászati gazdálkodási szervezet, a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) keretében kötött megállapodásokból eredő halászati lehetőségek rögzítésére is. Az Európai Unió mellett Bulgária, Ciprus, Franciaország Görögország, Horvátország, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovénia tagja a GFCM-nek. A GFCM keretében elfogadott intézkedések a tagokra nézve kötelező érvényűek.
Végezetül ez a javaslat a fekete-tengeri spratt vonatkozásában autonóm kvótát terjeszt elő annak érdekében, hogy ne növekedjen a halászati mortalitás jelenlegi mértéke. Ezenkívül átülteti az uniós jogba a GFCM által megállapított, a nagy rombuszhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget (TAC) és kvótákat.
A javaslat végső célja az olyan állományméretek elérése és fenntartása, amelyek mellett biztosítható a maximális fenntartható hozam (MFH). A tengerfenéki állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv azt hivatott elősegíteni, hogy a halászati mortalitás mértéke fokozatosan javuló jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig maximális fenntartható hozamot eredményezzen.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javasolt intézkedések a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival összhangban kerültek kidolgozásra.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javasolt intézkedések összhangban állnak más uniós szakpolitikákkal és különösen a környezetvédelmi politikákkal.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (3) bekezdése.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.
•Arányosság
A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel a KHP közös politika, ezért az EU valamennyi regionális tengermedencéje (pl. Balti-tenger, Földközi-tenger) a halászati lehetőségeket megállapító rendeletek hatálya alá tartozik, ami által egyenlő feltételek érvényesülnek a közös halászati politika végrehajtása során. Az EUMSZ 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Tanács feladata intézkedéseket hozni a halászati lehetőségek meghatározásáról és elosztásáról.
A javasolt jogi aktus halászati lehetőségek tagállamok számára történő kiosztásáról rendelkezik. A KHP-alaprendelet 16. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint 17. cikkének értelmében a tagállamok bizonyos, az említett cikkekben megállapított kritériumok alapján szabadon dönthetnek arról, hogy a rendelkezésükre álló halászati lehetőségeket hogyan osztják el a lobogójuk alatt közlekedő hajók között. A tagállamok tehát rendelkeznek a szükséges mérlegelési mozgástérrel ahhoz, hogy a számukra megítélt halászati lehetőségeket társadalmi és gazdasági modelljeiknek megfelelően osszák el.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A rendelet minősül a legmegfelelőbb eszköznek, mivel lehetővé teszi olyan követelmények meghatározását, amelyek közvetlenül a tagállamokra és az érintett gazdasági szereplőkre vonatkoznak. Ennek segítségével biztosítható, hogy a követelmények végrehajtására időben és összehangolt módon kerüljön sor, ami nagyobb jogbiztonsághoz vezet.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
•Konzultációk az érdekelt felekkel
Az érdekelt felekkel való konzultációra az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, „Az uniós halászat fenntarthatóbbá tétele: az aktuális helyzet és a 2024-re vonatkozó iránymutatások” című bizottsági közlemény (COM(2023) 303 final) révén került sor.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A földközi-tengeri és a fekete-tengeri állományok állapotának értékelése a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB), a GFCM halászati tudományos tanácsadó bizottsága (SAC) legfrissebb munkájának eredményein alapul.
•Hatásvizsgálat
A halászati lehetőségekre vonatkozó rendeletek hatályát az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése szabályozza.
A Földközi-tenger nyugati térségében folytatott tengerfenéki halászatra vonatkozó többéves terv halászati erőkifejtési rendszert vezetett be, hogy megoldja a tengerfenéki állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében történő túlhalászása által jelentett problémát. Emellett a többéves terv 7. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében a halászati erőkifejtés csökkentése kiegészíthető bármilyen idevágó – az uniós joggal összhangban elfogadott – technikai vagy más állományvédelmi intézkedéssel annak érdekében, hogy 2025. január 1-jéig elérhető legyen a becsült halászati mortalitás értéke, amely egy meghatározott halászati gyakorlat alkalmazásával és a jelenlegi átlagos környezeti feltételek mellett hosszú távú maximális hozamot (Fmfh) eredményez. A tudományos szakvélemények alapján az (EU) 2022/110 tanácsi rendelet (a továbbiakban: a 2022. évi halászati lehetőségekről szóló rendelet) erőkifejtési rendszert vezetett be a horogsoros hajók tekintetében, valamint fogási korlátokat vezetett be a garnélákra vonatkozóan, az (EU) 2023/195 tanácsi rendelet (a továbbiakban: a 2023. évi halászati lehetőségekről szóló rendelet) pedig fenntartotta ezt a rendszert.
A GFCM által a Földközi-tengerre és a Fekete-tengerre vonatkozóan meghatározott halászati lehetőségeket illetően ez a javaslat a nemzetközi szinten elfogadott intézkedéseket végrehajtására tesz javaslatot. A halászati lehetőségek lehetséges hatásainak értékelése szempontjából releváns elemeket figyelembe veszik azon nemzetközi tárgyalások előkészítése és lebonyolítása során, amelyek révén az Unió megállapodik a halászati lehetőségekről harmadik felekkel.
A javaslat nem csupán rövid távú megfontolásokat, hanem egy hosszabb távú szemléletet is tükröz, amelynek köszönhetően a halászat mértéke fokozatosan a hosszú távon fenntartható szintekhez igazodik.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
•Alapjogok
A javaslat tiszteletben tartja az alapjogokat, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által konkrétabban elismert elveket.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nincs hatással a költségvetésre.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A nyomon követés és a megfelelés biztosítására az 1224/2009/EK tanácsi rendelet szabályaival összhangban kerül sor.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javaslatnak az a célja, hogy egyes földközi- és fekete-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében javaslatot tegyen a 2024-as halászati lehetőségekre, továbbá különösen az alábbiak:
A.
A Földközi-tenger nyugati térségére vonatkozó többéves állománygazdálkodási terv végrehajtása
A Földközi-tenger nyugati térségében folytatott tengerfenéki halászatra vonatkozó többéves terv értelmében a Tanácsnak a Földközi-tenger nyugati térségében tengerfenéki állományokra halászó vonóhálós hajók tekintetében minden egyes halászati erőkifejtési csoportra vonatkozóan tagállamonként és a terv I. mellékletében szereplő állománycsoportok tekintetében meg kell határoznia a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.
2022-ben mind a HTMGB, mind a GFCM tudományos tanácsadó bizottsága azt ajánlotta, hogy a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok esetében a maximális fenntartható hozam elérése érdekében a halászati mortalitást ténylegesen csökkentő sürgős intézkedést kell elfogadni. A szürke tőkehal állományait és a piros ostorgarnéla egyik állományát annyira túlhalászták, hogy a HTMGB becslése szerint ezek az állományok a Blim alatti szinten, azaz a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezett és a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekben – különösen a HTMGB vagy valamely hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos testület által – meghatározott referenciapont alatti szinten vannak, amely alatt csökkenhet a szaporodóképesség.
A HTMGB (STECF-22-11 és PLEN-22-03) szakvéleménye szerint holisztikus megközelítésre van szükség, amely a halászati mortalitás sürgős csökkentése érdekében kombinálja a vonóhálós és a horogsoros hajókra vonatkozó erőkifejtési intézkedéseket és a piros ostorgarnéla állományaira vonatkozó fogási korlátokat, különösen a szürke tőkehal és a piros ostorgarnéla állományai tekintetében. Ezt a megközelítést a 2022. és 2023. évi halászati lehetőségekről szóló rendelet vezette be, és a Bizottság azt javasolja, hogy 2024-ben folytatódjon e megközelítés alkalmazása.
Ez a javaslat számos „pro memoria” (p.m.) bejegyzést tartalmaz a halászati erőkifejtés és a fogások mennyiségére vonatkozóan. A javaslat egy későbbi szakaszban nyeri el végső formáját, amikor már rendelkezésre áll a HTMGB szakvéleménye.
Ezen túlmenően a halászeszközök szelektivitásának előmozdítása, valamint a növendék és ívó egyedek védelmét szolgáló, hatékony halászati tilalom hatálya alá tartozó területek létrehozása érdekében a 2023. évi halászati lehetőségekről szóló rendelet fenntartotta azt a kompenzációs mechanizmust, amelyet a 2022. évi halászati lehetőségekről szóló rendelet hozott létre a vonóhálós halászhajók erőkifejtési rendszerével kapcsolatban. A Bizottság javaslata szerint e mechanizmust fenn kell tartani 2024-ben.
B.
A Földközi-tengeren alkalmazandó GFCM-intézkedések
–Halászati korlátok és a halászati engedélyek számának korlátozása a nemes korall vonatkozásában a Földközi-tenger egész területén (GFCM 1–27 földrajzi alterület).
–A piros ostorgarnélára vonatkozó maximális fogási korlátok, valamint a szürke tőkehalat érintő legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés és flottakapacitás a Tuniszi-csatornában (GFCM 12–16 földrajzi alterület).
–Az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó maximális flottakapacitás és fogási korlátok a Tuniszi-csatornában (GFCM 12–16 földrajzi alterület), a Jón-tengeren (GFCM 19–21 földrajzi alterület) és a Levantei-tengeren (GFCM 24–27 földrajzi alterület).
–A nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó maximális fogási mennyiség, valamint a horogsorok és kézi horogsorok maximális száma az Alborán-tengeren (GFCM 1–3 földrajzi alterület).
–A GFCM-nek a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira vonatkozó, az Adriai-tenger tekintetében (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) 2021-ben elfogadott többéves állománygazdálkodási terve keretében a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira vonatkozó intézkedések.
A Bizottság azt javasolja, hogy 2024-ben folytatódjon a terv rendelkezéseinek végrehajtása; a terv kétlépcsős megközelítést követ, és egy hároméves átmeneti időszakot és öt évre szóló hosszú távú intézkedéseket is magában foglal.
2024 az átmeneti időszak harmadik éve, és a Bizottság a fogási korlátok végrehajtásának folytatását javasolja, ideértve az Olaszország és Horvátország között elosztott ideiglenes belső mennyiséget és a Szlovénia számára biztosított átmeneti tartalékot is, valamint az erszényes kerítőhálós hajók és a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira halászó nyílt vízi vonóhálós hajókra vonatkozó flottakapacitási korlátot. A kapacitáskorlátnak meg kell egyeznie a 2023. évi halászati lehetőségekről szóló rendeletben szereplővel, és a GFCM-nek 2014-ben bejelentett kapacitáson kell alapulnia.
–A GFCM által a tengerfenéki fajok állományaira vonatkozó, az Adriai-tenger tekintetében (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) 2019-ben elfogadott többéves állománygazdálkodási terv keretében a tengerfenéki fajok állományaira vonatkozó intézkedések:
A 2023. novemberében tartandó 46. éves ülésén a GFCM várhatóan egy új ajánlást fog elfogadni, amely 2024-re vonatkozóan csökkenti a feszítőlapos vonóhálót használó hajók (OTB) és a merevítőrudas vonóhálót használó hajók (TBB) halászati erőkifejtését. A csökkentés mértékét a GFCM éves ülését követően egy informális dokumentum fogja bevezetni a javaslatba.
A 2023. évi halászati lehetőségekről szóló rendelet szerinti maximális flottakapacitásnak 2024-re is érvényben kell maradnia.
A javaslatban számos ismertetés helye üres azon állományok vonatkozásában, amelyek esetében a GFCM átmeneti intézkedései 2023 végén hatályukat vesztik, illetve amelyekre – például a nagy aranymakrahalra – vonatkozóan a GFCM-nek új intézkedéseket kell elfogadnia a 2023. novemberében tartandó 46. éves ülésén. Az új intézkedéseket a GFCM éves ülését követően egy informális dokumentum fogja bevezetni a javaslatba.
C.
A Fekete-tengeren alkalmazandó GFCM-intézkedések
–Tudományos szakvéleményeken alapuló autonóm kvóta a sprattra vonatkozóan.
–A nagy rombuszhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiség és kvótakiosztás a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó, 2017-ben elfogadott többéves állománygazdálkodási terv szerint, ezzel végrehajtva a GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást (GFCM 29 földrajzi alterület).
A nagy rombuszhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiség és kvóták mértéke tekintetében a Bizottság a GFCM 2023. novemberében tartandó 46. éves ülése után fogja aktualizálni javaslatát.
A GFCM 2017-ig kibocsátott ajánlásait a (módosított) 1343/2011/EU rendeletnek megfelelően átültették az uniós jogba, és a Bizottság javaslatot terjesztett elő a GFCM által 2018-ban és 2019-ben elfogadott ajánlások végrehajtására (COM/2021/434 final). A társjogalkotók 2023 júliusában politikai megállapodásra jutottak a javaslatról.
A halászati lehetőségekhez funkcionálisan kapcsolódó korrekciós intézkedések, úgymint az ívási időre vonatkozó halászati tilalmak e javaslat részét képezik, mivel ilyen tilalmi időszakok hiányában a halászati lehetőségeket nem lehetne azonos szinten meghatározni (például a nagy rombuszhal esetében a Fekete-tengeren). A tilalmi időszak hossza az állomány állapotának a tudományos szakvélemények szerinti megítélésétől függően változhat.
A 847/96/EK tanácsi rendelet további feltételeket vezet be a halászati lehetőségek éves kezelésére vonatkozóan, ideértve a 3. és a 4. cikkben rögzített, az elővigyázatossági, illetve az analitikai teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományok tekintetében előírt rugalmassági rendelkezéseket is. A hivatkozott rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek rögzítésekor a Tanács határoz arról, hogy mely állományok esetében nem alkalmazandó a 3. és a 4. cikk, figyelembe véve különösen az állományok biológiai állapotát. A KHP-alaprendelet 15. cikkének (9) bekezdése ezenkívül az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust vezet be a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában. Ezért, illetve annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené az élő tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, valamint megnehezítené a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósítását, egyértelművé kell tenni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke csak akkor alkalmazható, ha a tagállamok nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasságnak a KHP-alaprendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírt elvét.
2023/0350 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2024. évre történő meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke előírja, hogy az állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, és azokon belül is többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által készített jelentések figyelembevételével, valamint a tanácsadó testületektől kapott szakvélemények figyelembevételével kell elfogadni.
(2)A Tanácsnak a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására irányuló intézkedéseket – többek között adott esetben bizonyos, e halászati lehetőségekkel funkcionálisan összefüggő feltételeket – kell elfogadnia. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a halászati lehetőségeket a közös halászati politikának (KHP) az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseivel összhangban kell meghatározni. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerint a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy biztosított legyen az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi halállomány, illetve halászat tekintetében.
(3)Ezért az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően a teljes kifogható mennyiségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint – az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmód biztosítása mellett – a biológiai és társadalmi-gazdasági szempontok és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott vélemények figyelembevételével kell megállapítani.
(4)Az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és a tanácsi rendelet többéves tervet (a továbbiakban: a terv) hozott létre a tengerfenéken élő állományok Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozóan. A terv célja a maximális fenntartható hozam elérése és fenntartása a célállományok tekintetében, valamint annak biztosítása, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja a maximális fenntartható hozam biztosítására alkalmas szintet.
(5)A terv 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az említett rendelet 1. cikkében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket úgy kell meghatározni, hogy a halászati mortalitás mértéke fokozatosan, egyre javuló jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig MFH-t eredményezzen. A halászati lehetőségeket a vonóhálós halászhajók és a horogsoros hajók tekintetében a terv 7. cikkében megállapított halászati erőkifejtési rendszerrel összhangban meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésben, a mély vizekben élő vörös garnéla (Aristeus antennatus) és óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) tekintetében pedig a tudományos szakvéleménnyel és a terv 7. cikke (3) bekezdése b) pontjával összhangban megállapított maximális fogási korlátban kell kifejezni.
(6)[ismertetésre fenntartott hely, amíg be nem érkezik a HTMGB szakvéleménye] Az említett szakvélemény alapján a Földközi-tenger nyugati térségében halászó vonóhálós hajók 2024-re vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtését a 2015 és 2017 közötti kiindulási értékhez képest p.m. %-kal kell csökkenteni, amely mennyiséget az (EU) 2023/195 tanácsi rendeletben 2023-ra meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből kell levonni.
(7)[ismertetésre fenntartott hely, amíg be nem érkezik a HTMGB szakvéleménye]. E szakvélemény alapján 2024-ben a horogsoros hajók legnagyobb megengedett halászati erőkifejtését ezért a 2015 és 2017 közötti alapforgatókönyvhöz képest indokolt p.m.-ben megállapítani.
(8)[ismertetésre fenntartott hely, amíg be nem érkezik a HTMGB szakvéleménye] A tudományos szakvélemény fényében 2024-re vonatkozóan a vörös garnéla tekintetében a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen alkalmazandó maximális fogási korlátot ezért p.m. %-ban indokolt megállapítani.
(9)[ismertetésre fenntartott hely, amíg be nem érkezik a HTMGB szakvéleménye] A tudományos szakvélemény fényében 2024-re vonatkozóan a vörös garnéla tekintetében a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen alkalmazandó maximális fogási korlátot p.m. %-ban indokolt megállapítani.
(10)[ismertetésre fenntartott hely, amíg be nem érkezik a HTMGB végleges szakvéleménye] A terv 7. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban ezért helyénvaló továbbra is maximális fogási korlátokat meghatározni a vonóhálós halászatra vonatkozó erőkifejtési rendszer maximális fogási korlátokkal történő kiegészítése céljából. A tudományos szakvélemény fényében 2024-re vonatkozóan az óriásgarnéla tekintetében a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen alkalmazandó maximális fogási korlátot p.m. %-ban indokolt megállapítani.
(11)2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a tengerfenéki állományok adriai-tengeri (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) fenntartható halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/5. sz. ajánlást, amely a 2020–2026-os időszakra halászati erőkifejtési rendszert és flottakapacitási korlátot vezetett be egyes tengerfenéki állományok tekintetében. Az említett, 2024-re vonatkozó intézkedéseket ezért végre kell hajtani az uniós jogban.
(12)[az Adriai-tenger tengerfenéki állományaira vonatkozó, a GFCM 46. éves ülésszakán elfogadott új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]
(13)2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a kis méretű nyílt vízi fajok állományainak adriai-tengeri (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/44/2021/20. sz. ajánlást, amely 2022–2029-es időszakra a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira halászó erszényes kerítőhálós hajók és a nyílt vízi vonóhálós hajók tekintetében maximális fogásmennyiséget és egy kapcsolódó flottakapacitási korlátot vezetett be, eltérést biztosítva a kevesebb mint tíz olyan erszényes kerítőhálós hajóból vagy nyílt vízi vonóhálós hajóból álló nemzeti flottákra, amelyek aktívan halásznak a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira. Az említett, 2024-re vonatkozó intézkedéseket ezért végre kell hajtani az uniós jogban.
(14)[az Adriai-tenger kisméretű nyílt vízi állományaira vonatkozó, a GFCM 46. éves ülésszakán elfogadott új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]
(15)Figyelembe véve a szlovén flotta sajátosságait, valamint e flottának a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira és a tengerfenéki állományokra gyakorolt elhanyagolható hatását, továbbá a GFCM/44/2021/20. sz. ajánlás 33. pontjával és a GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 13. pontjával összhangban helyénvaló fenntartani a jelenlegi halászati gyakorlatot, továbbá indokolt a szlovén flotta számára hozzáférést biztosítani a kis méretű nyílt vízi fajok egy minimális mennyiségéhez és célszerű kiosztani számára egy minimális halászatierőkifejtés-mennyiséget a tengerfenéki állományokra vonatkozóan.
(16)[a nemes korallra vonatkozó, a GFCM 46. éves ülésszakán elfogadott új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]
(17)[a nagy aranymakrahalra vonatkozó, a GFCM 46. éves ülésszakán elfogadott új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]
(18)2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta a tengerfenéki állományok tuniszi-csatornabeli (GFCM 12–16 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, valamint a GFCM/44/2021/12. és a GFCM/42/2018/5. sz. ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló GFCM/45/2022/4. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/4. sz. ajánlás a szürke tőkehalra vonatkozóan erőkifejtési rendszert, a piros ostorgarnélára vonatkozóan pedig fogási korlátokat vezetett be, valamint előírta a halászati kapacitások befagyasztását. 2024 tekintetében az említett ajánlás a piros ostorgarnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentéséről rendelkezik. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 tanácsi rendeletben a piros ostorgarnélára vonatkozóan 2023-ra megállapított maximális fogási korlátokból.
(19)2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak tuniszi-csatornabeli (GFCM 12–16 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, valamint a GFCM/44/2021/7. és a GFCM/43/2019/6. sz. ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló GFCM/45/2022/5. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/5. sz. ajánlás fogási korlátot vezetett be, és elrendelte a halászati kapacitás befagyasztását. 2024 tekintetében az említett ajánlás az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentéséről rendelkezik. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 tanácsi rendeletben az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozóan 2023-ra megállapított maximális fogási korlátokból.
(20)2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak jón-tengeri (GFCM 19–21 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, valamint a GFCM/44/2021/8. és a GFCM/42/2018/4. sz. ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló GFCM/45/2022/6. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/6. sz. ajánlás fogási korlátot vezetett be, és elrendelte a halászati kapacitás befagyasztását. 2024 tekintetében az említett ajánlás az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentéséről rendelkezik. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 tanácsi rendeletben az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozóan 2023-ra megállapított maximális fogási korlátokból.
(21)2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak levantei-tengeri (GFCM 24–27 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, valamint a GFCM/44/2021/8. és a GFCM/42/2018/4. sz. ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló GFCM/45/2022/7. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/7. sz. ajánlás fogási korlátot vezetett be, és elrendelte a halászati kapacitás befagyasztását. 2024 tekintetében az említett ajánlás az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozó fogási korlátok 3 %-os csökkentéséről rendelkezik. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 3 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 tanácsi rendeletben az óriásgarnélára és a vörös garnélára vonatkozóan 2023-ra megállapított maximális fogási korlátokból.
(22)2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta a nagyszemű vörösdurbincs alborán-tengeri (GFCM 1–3 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, valamint a GFCM/44/2021/4., a GFCM/43/2019/2. és a GFCM/41/2017/2. sz. ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló GFCM/45/2022/3. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/3. sz. ajánlás bevezette a 2023-ra, 2024-re és 2025-re vonatkozó maximális fogásmennyiségeket, megállapította az engedéllyel rendelkező horogsoros és kézi horogsoros hajók maximális számát, valamint új intézkedéseket írt elő a rekreációs célú halászatra vonatkozóan. Az említett intézkedések uniós jogban való végrehajtása érdekében ezért 7 %-ot le kell vonni az (EU) 2023/195 tanácsi rendeletben a nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozóan 2023-ra megállapított maximális fogási korlátokból.
2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a nagy rombuszhal fekete-tengeri (GFCM 29 földrajzi alterület) halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/41/2017/4. sz. ajánlást módosító GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást. A GFCM/43/2019/3. sz. ajánlás a 2020–2024-es időszakra aktualizált regionális teljes kifogható mennyiségeket, egy kvótaelosztási rendszert és további állományvédelmi intézkedéseket – mindenekelőtt két hónapos tilalmi időszakot és évi 180 halászati napban megállapított korlátozást – vezetett be a nagy rombuszhal vonatkozásában. A GFCM/43/2019/3. sz. ajánlással összhangban ezek a további állományvédelmi intézkedések funkcionálisan kapcsolódnak a halászati lehetőségekhez, mivel hiányukban a nagy rombuszhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiség csökkentésre szorulna az állomány helyreállásának biztosítása érdekében. Az említett intézkedéseket ezért végre kell hajtani az uniós jogban.
(24)[a nagy rombuszhalra vonatkozó kvóta megújítására vonatkozó, a GFCM 46. éves ülésszakán elfogadott döntés ismertetésére fenntartott hely]
(25)[a nagy rombuszhalra vonatkozó kvóta átvitelére vonatkozó, a GFCM 46. éves ülésszakán elfogadott döntés ismertetésére fenntartott hely]
(26)A GFCM fekete-tengeri munkacsoportjának tudományos szakvéleménye alapján a fekete-tengeri sprattállományok életképessége érdekében indokolt fenntartani a sprattállomány halászati mortalitásának jelenlegi mértékét. Ezért az említett állományokra vonatkozóan továbbra is indokolt autonóm kvótát megállapítani.
(27)Az uniós halászhajók rendelkezésére álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.
(28)A halászeszközök szelektivitásának előmozdítása, valamint a növendék és ívó halak védelmét szolgáló, hatékony halászati tilalom hatálya alá tartozó területek létrehozása érdekében az (EU) 2022/110 rendelet kompenzációs mechanizmust hozott létre a vonóhálókra vonatkozó erőkifejtési rendszerrel kapcsolatban. Mivel a HTMGB 2024 tekintetében továbbra is azt javasolja, hogy a növendék halak védelme érdekében tovább kell fokozni a szelektivitást és a lezárt területek hatékonyságát, helyénvaló a halászati napok p.m. %-át kiosztani.
(29)A 847/96/EK tanácsi rendelet kiegészítő feltételeket ír elő a teljes kifogható mennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági szempontból, illetve analitikai célokra kifogható teljes mennyiségek tekintetében a 3. és a 4. cikkben előírt rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek megállapításakor a Tanácsnak döntenie kell arról, hogy mely állományok nem tartoznak majd az említett rendelet 3. és a 4. cikkének hatálya alá, figyelembe véve különösen az állományok biológiai állapotát. Ezért annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené az élő tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek az elérését, valamint az állományok biológiai állapotának a romlását idézné elő, egyértelművé kell tenni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése és 4. cikke csak abban az esetben alkalmazandó az analitikai célokra kifogható teljes mennyiségek, ha nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírt elvét.
(30)A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítására indokolt előírni, hogy e rendelet 2024. január 1-jétől legyen alkalmazandó. A sürgősségre való tekintettel rendelkezni kell arról, hogy e rendelet a kihirdetését követő napon lépjen hatályba,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Hatály
(1)Ez a rendelet az alábbi halállományokra halászó, a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren tevékenységet folytató uniós halászhajókra vonatkozik:
a)a nemes korall (Corallium rubrum) és a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) állományai a Földközi-tengeren;
b)a vörös garnéla (Aristeus antennatus), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris), az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea), a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) állományai a Földközi-tenger nyugati térségében;
c)a szardella (Engraulis encrasicolus) és a szardínia (Sardina pilchardus) állományai az Adriai-tengeren;
d)a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) állományai az Adriai-tengeren;
e)a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) állományai a Tuniszi-csatornában;
f)az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) állományai a Tuniszi-csatornában, a Jón-tengeren és a Levantei-tengeren;
g)a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) állományai az Alborán-tengeren;
h)a spratt (Sprattus sprattus) és a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) állományai a Fekete-tengeren.
(2)Ez a rendelet más uniós halászati tevékenységekre is, többek között a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározások érvényesek. Ezeken túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
a)„nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;
b)„rekreációs célú halászat”: a tengervízi élővilág szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység;
c)„teljes kifogható mennyiség” vagy „TAC”:
i.az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)–(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;
ii.minden más halászatban az egyes állományokból egyéves időszak alatt kifogható halmennyiség;
d)„kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek az Európai Unió vagy valamely tagállam részére kiosztott hányada;
e)„autonóm uniós kvóta”: közösen elfogadott TAC hiányában az uniós halászhajók részére autonóm módon odaítélt kifogható mennyiségek felső határa;
f)„analitikai kvóta”: olyan autonóm uniós kvóta, amelyre vonatkozóan analitikai értékelés áll rendelkezésre;
g)„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;
h)„halcsoportosulást előidéző eszköz” vagy „FAD”: a tenger felszínén lebegő vagy lehorgonyzott berendezés, amelynek célja a halak odavonzása.
3. cikk
Halászati övezetek
E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások érvényesek:
a)„GFCM földrajzi alterületek”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott területek;
b)„Földközi-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–27 földrajzi alterületen található vizek;
c)„a Földközi-tenger nyugati térsége”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen található vizek;
d)„Adriai-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 17 és 18 földrajzi alterületen található vizek;
e)„Tuniszi-csatorna”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületen található vizek;
f)„Jón-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterületen található vizek;
g)„Levantei-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterületen található vizek;
h)„Alborán-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–3 földrajzi alterületen található vizek;
i)„Fekete-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 29 földrajzi alterület.
II. CÍM
HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
I. FEJEZET
Földközi-tenger
4. cikk
Nemes korall
(1)Ez a cikk a Földközi-tengeren a nemes korall (Corallium rubrum) begyűjtését eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott célzott és rekreációs célú, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.
(2)Célzott halászat esetén a halászati engedélyek maximális száma és az uniós halászhajók által begyűjtött nemeskorall-állományok maximális mennyisége, valamint az uniós begyűjtési tevékenységek nem haladhatják meg az I. mellékletben meghatározott szinteket.
(3)A (2) bekezdés hatálya alá tartozó uniós halászhajók számára tilos a nemes korall tengeren történő átrakodása.
(4)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsák a nemes korall rekreációs célú halászat keretében történő begyűjtését, fedélzeten tartását, átrakodását vagy kirakodását.
5. cikk
Nagy aranymakrahal
[az új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]
II. FEJEZET
A Földközi-tenger nyugati térsége
6. cikk
Tengerfenéki állományok
(1)Ez a cikk a Földközi-tenger nyugati térségében az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett tengerfenéki állományok fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.
(2)A vonóhálós halászhajók és a horogsoros hajók legnagyobb megengedett halászati erőkifejtését e rendelet III. melléklete határozza meg. A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az (EU) 2019/1022 rendelet 9. cikkével és az 1224/2009/EK rendelet 26–34. cikkével összhangban szabályozzák.
(3)A Földközi-tenger nyugati részének uniós vizein tartózkodó uniós halászhajók tekintetében alkalmazandó maximális fogási korlátok tagállamok közötti elosztását is a III. melléklet határozza meg.
(4)A halászati lehetőségek e cikkben és a III. mellékletben meghatározott, tagállamok általi elosztásának meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:
a)az elosztásnak összhangban kell lennie az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkében meghatározott kritériumokkal;
b) a halászati lehetőségek elosztása nem érintheti a következőket:
i.az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;
ii.az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;
iii.a 847/96/EK tanácsi rendelet 3. cikke, illetve az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;
iv.a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján átcsoportosított mennyiségek;
v.az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.
7. cikk
Kompenzációs mechanizmus
(1)Az érintett flottaszegmens tekintetében a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára 2024-ben az adott tagállam 2015 és 2017 közötti referenciaszintje alapján számított további p.m. % mennyiségű halászati napot oszthatnak ki a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(2)Az érintett tagállam megküldi a Bizottságnak a további halászati napokban részesülő halászhajók jegyzékét, valamint értesíti a Bizottságot a további halászati napok számáról.
(3)A további halászati napok számát 2024. január 1-jétől az érintett tagállam releváns flottaszegmensére vonatkozó, 2015 és 2017 közötti referenciaszint keretében megengedett legnagyobb erőkifejtés alapján kell kiszámítani.
(4)Egy adott tagállam akkor oszthatja ki az (1) bekezdésben említett további halászati napokat, ha a hajó megfelel a következő feltételek egyikének:
a)a hajó 45 mm szembőségű, négyzetes szemű zsákvéggel ellátott vonóhálót használ annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentse a szürke tőkehal növendék egyedeiből ejtett fogásokat;
b)a hajó mélytengeri halászat céljára 50 mm szembőségű, négyzetes szemű zsákvéggel ellátott vonóhálót használ annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentse a 25 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező vörös garnélákból a GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat, valamint hogy legalább 25 %-kal csökkentse a 35 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező óriásgarnélákból a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat;
c)a hajó olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszközt – így például legalább 20 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rácsot – használ, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB tudományos tanulmánya szerint azt eredményezik, hogy a 2020-as évhez képest legalább 25 %-kal csökken az összes tengerfenéken élő faj növendék egyedeiből vagy legalább 20 %-kal az összes tengerfenéken élő faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége;
d)az érintett tagállam olyan területeket alakított ki, ahol ideiglenes halászati tilalom van érvényben annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéken élő faj növendék egyedeiből ejtett fogások mennyisége, vagy legalább 20 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéken élő faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége; vagy
e)az érintett tagállam új, legalább 26 cm-es minimális állományvédelmi referenciaméretet fogadott el a szürke tőkehalra vonatkozóan, és biztosította az e minimális állományvédelmi referenciaméretnek való megfeleléshez szükséges megfelelő technikai intézkedések végrehajtását annak érdekében, hogy ez az érték fokozatosan érje el az ivarérettségkori testhosszt, és ezáltal javuljon szürketőkehal-állományok állapota;
f)az érintett tagállam új minimális állományvédelmi referenciaméretet fogadott el a 25 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező vörös garnélára (Aristeus antennatus) és a 35 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező óriásgarnélára (Aristaeomorpha foliacea) vonatkozóan, és biztosította az említett minimális állományvédelmi referenciaméreteknek való megfeleléshez szükséges megfelelő technikai intézkedések végrehajtását annak érdekében, hogy ezek az értékek fokozatosan érjék el az ivarérettségkori testhosszt, és ezáltal javuljon az állományok állapota;
g)az érintett tagállam a szürketőkehal-állományok ívó egyedeinek védelme tekintetében a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján fontosnak elismert területeken és időszakokban legalább négy, egymást követő hétre halászati tilalmat rendelt el a vonóhálós hajókkal folytatott halászati tevékenységek vonatkozásában. Az ilyen területeken figyelembe kell venni továbbá az ívó egyedek eloszlásának térbeli mintázatait, beleértve a 150 m-től 500 m-ig terjedő mélységeket is. Az ideiglenes halászati tilalom időszaka februártól márciusig és októbertől novemberig tart.
(5)Az érintett tagállam továbbá havonta külön értesíti a Bizottságot a (1) bekezdésben említett további kiosztásból levonandó alkalmazott erőkifejtésről, az említett kiosztásra vonatkozó egyedi jelentéstételi kódok használatával.
(6)Az érintett tagállam legkésőbb október 15-ig benyújtja a Bizottságnak a (4) bekezdés a)–g) pontjában említett intézkedések végrehajtásához kapcsolódóan rendelkezésre álló összes információt.
8. cikk
Adatrögzítés és -továbbítás
(1)A tagállamok az (EU) 2019/1022 rendelet 10. cikkének megfelelően rögzítik és továbbítják a Bizottsághoz a halászati erőkifejtési adatokat.
(2)Amikor a tagállamok a Bizottságnak megküldik a halászati erőkifejtési adatokat, a halászati erőkifejtési csoportok a III. mellékletben meghatározott kódjait használják.
III. FEJEZET
Adriai-tenger
9. cikk
Kis méretű nyílt vízi fajok állományai
(1)Ez a cikk az Adriai-tengeren szardínia (Sardina pilchardus) és szardella (Engraulis encrasicolus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg a IV. mellékletben meghatározott értékeket.
(3)A kis méretű nyílt vízi fajok állományainak halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális – kW-ban, bruttó tonnatartalomban (BT) és hajószámban kifejezett – flottakapacitását a IV. melléklet határozza meg.
(4)A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.
10. cikk
Tengerfenéki állományok
(1)Ez a cikk az Adriai-tengeren a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.
(2)Az e cikk hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokra irányuló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést és maximális flottakapacitást a IV. melléklet határozza meg.
(3)A tagállamok halászati napoknak az ugyanazon földrajzi területen belüli, és/vagy az azonos halászeszközökhöz tartozó halászati erőkifejtési csoportok között történő átvitelével módosíthatják a számukra kiosztott, a IV. mellékletben meghatározott halászatierőkifejtés-mennyiséget, feltéve, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények által támogatott nemzeti átváltási tényezőt alkalmaznak.
(4)A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban szabályozzák.
11. cikk
Adatküldés
Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a IV. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.
IV. FEJEZET
Tuniszi-csatorna
12. cikk
Tengerfenéki állományok
(1)Ez a cikk a Tuniszi-csatornában a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)A piros ostorgarnélára vonatkozó fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg az V. mellékletben meghatározott mennyiségeket.
(3)A szürke tőkehalra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést, valamint az e cikk hatálya alá tartozó tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális – a hajók számában, kW-ban és bruttó tonnatartalomban (BT) kifejezett – flottakapacitását az V. melléklet határozza meg.
(4)A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkével összhangban szabályozzák.
13. cikk
Mélytengeri garnélák
(1)Ez a cikk az óriás garnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fogása céljából az uniós halászhajók által a Tuniszi-csatornában folytatott valamennyi tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)A tengerfenéki állományok halászatára az e cikk alapján engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális – a hajók számában, kW-ban és bruttó tonnatartalomban (BT) kifejezett – flottakapacitását az V. melléklet határozza meg.
(3)A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg az V. mellékletben meghatározott mennyiségeket.
14. cikk
Adatküldés
Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az V. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.
V. FEJEZET
Jón-tenger és Levantei-tenger
15. cikk
Mélytengeri garnélák
(1)Ez a cikk a Jón-tengeren és a Levantei-tengeren az óriás garnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)A tengerfenéki állományok halászatára az e cikk alapján engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális – a hajók számában, kW-ban és bruttó tonnatartalomban (BT) kifejezett – flottakapacitását a VI. melléklet határozza meg.
(3)A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg a VI. mellékletben meghatározott mennyiséget.
VI. FEJEZET
Alborán-tenger
16. cikk
Nagyszemű vörösdurbincs
(1)Ez a cikk az Alborán-tengeren a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott, horogsoros és kézi horogsoros kereskedelmi és rekreációs célú halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg a VII. mellékletben meghatározott mennyiséget.
(3)A nagyszemű vörösdurbincs halászatára engedéllyel rendelkező horogsoros és kézi horogsoros hajók maximális számát a VII. melléklet határozza meg.
(4)A rekreációs célú halászati tevékenységek esetében a fogások maximális számát halászonként naponta egy halra kell korlátozni. A nagyszemű vörösdurbincsra (Pagellus bogaraveo) vonatkozó 40 cm-es minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazandó az Alborán-tengeren folytatott rekreációs célú halászati tevékenységekre. A kereskedelmi halászatra vonatkozó, nemzeti szinten meghatározott tilalmi időszak alatt e faj rekreációs célú halászata tilos.
VII. FEJEZET
Fekete-tenger
17. cikk
A sprattra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározása
(1)Ez a cikk a Fekete-tengeren a spratt (Sprattus sprattus) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.
(2)A sprattra vonatkozó autonóm uniós kvótát, e kvóta tagállamok közötti elosztását és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VIII. melléklet határozza meg.
(3)A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.
18. cikk
A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározása
(1)Ez a cikk a Fekete-tengeren a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.
(2)A nagy rombuszhal vonatkozásában a Fekete-tenger uniós vizein a teljes kifogható mennyiséget és annak tagállamok közötti elosztását, valamint adott esetben a funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VIII. melléklet határozza meg.
(3)A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.
19. cikk
A nagy rombuszhalra irányuló halászati erőkifejtés szabályozása
A nagy rombuszhal halászatára a 19. cikk szerint engedéllyel rendelkező uniós hajók halászati erőkifejtése a hajók teljes hosszúságától függetlenül nem haladhatja meg a 180 halászati napot évente.
20. cikk
A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati tilalmi időszak
Az uniós halászhajók számára a Fekete-tenger uniós vizein április 15. és június 15. között tilos a nagy rombuszhal halászata, ideértve a nagy rombuszhal átrakodását, fedélzeten tartását, kirakodását és első értékesítését.
21. cikk
A fekete-tengeri halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések
A halászati lehetőségeknek a 18. és 19. cikkben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:
a)az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;
b)az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;
c)az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.
22. cikk
Adatküldés
Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a Fekete-tenger uniós vizein kifogott spratt- és nagyrombuszhal-állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a VIII. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.
III. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2024. január 1-jétől 2024. december 31-ig kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök