(2)

2019 decemberében az Európai Bizottság „Az európai zöld megállapodás” (40) című közleményében ambiciózus ütemtervet határozott meg, amely arra törekszik, hogy az Unió modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, méltányos és virágzó társadalommá váljon, és célja az Unió természeti tőkéjének megóvása, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jólétének a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme. Konkrétan a tiszta levegővel kapcsolatban az európai zöld megállapodásban a Bizottság kötelezettséget vállalt a levegőminőség további javítására, valamint arra, hogy az uniós levegőminőségi előírásokat szorosabban összehangolja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival. A Bizottság bejelentette továbbá a levegőminőség ellenőrzésére, modellezésére és tervezésére vonatkozó rendelkezések megerősítését.

(2)

2019 decemberében az Európai Bizottság „Az európai zöld megállapodás” (40) című közleményében ambiciózus ütemtervet határozott meg, amely arra törekszik, hogy az Unió modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, méltányos és virágzó társadalommá váljon, és célja az Unió természeti tőkéjének megóvása, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jólétének a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme. Konkrétan a tiszta levegővel kapcsolatban a Bizottság kötelezettséget vállalt a levegőminőség további javítására, valamint arra, hogy az uniós levegőminőségi előírásokat szorosabban összehangolja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival. A Bizottság bejelentette továbbá a levegőminőség ellenőrzésére, modellezésére és tervezésére vonatkozó rendelkezések megerősítését.

(4)

Továbbá a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 2050-re meghatározott jövőképében a légszennyezés olyan szintre csökkenne, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre és a természetes ökoszisztémákra nézve. E célból rendszeres felülvizsgálati mechanizmus alapján, a legújabb tudományos ismeretek figyelembevétele érdekében szakaszos megközelítést kell alkalmazni a jelenlegi és jövőbeli uniós levegőminőségi előírások meghatározására, a 2030-ra és azon túlra vonatkozó közbenső levegőminőségi előírások meghatározásával, valamint a WHO levegőminőségi iránymutatásaival való legkésőbb 2050-ig történő összehangolás perspektívájának kidolgozásával. Tekintettel a szennyezés csökkentése és a dekarbonizáció közötti összefüggésekre, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés elérésére irányuló hosszú távú célkitűzést az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (42) meghatározott csökkentésével párhuzamosan kell megvalósítani.

(4)

Továbbá a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 2050-re meghatározott jövőképében a légszennyezés olyan szintre csökkenne, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre és a természetes ökoszisztémákra nézve. E célból rendszeres felülvizsgálati mechanizmus alapján, a legújabb tudományos bizonyítékok figyelembevétele érdekében nagyratörő megközelítést kell alkalmazni a jelenlegi és jövőbeli uniós levegőminőségi előírások meghatározására, a 2035-re és azon túlra vonatkozó levegőminőségi előírások rendszeres időközönként történő meghatározásával – beleértve a 2030-ra vonatkozó közbenső levegőminőségi előírásokat –, valamint a WHO legfrissebb levegőminőségi iránymutatásaival való, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés elérése érdekében legkésőbb 2050-ig történő folyamatos és teljes körű összehangolás perspektívájának kidolgozásával. Tekintettel a szennyezés csökkentése és a dekarbonizáció közötti összefüggésekre, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés elérésére irányuló hosszú távú célkitűzést az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (42) meghatározott csökkentésével párhuzamosan kell megvalósítani.

(4a)

2021 szeptemberében a WHO új levegőminőségi iránymutatásokat adott ki, amelyek a légszennyezés egészségügyi hatásaira vonatkozó tudományos bizonyítékok átfogó összegzésén alapulnak. A levegőminőségi iránymutatások következtetései kifejezetten hangsúlyozzák a szennyezési koncentrációk csökkentésének fontosságát minden szinten, és megmutatják, hogy az ilyen intézkedések egyértelmű előnyökkel járnak a közegészségre és a környezetre nézve. Ez az irányelv figyelembe veszi a legújabb tudományos nézeteket, amelyek szerint a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv átfogó céljainak elérése érdekében teljes mértékben össze kell hangolni az uniós levegőminőségi előírásokat a WHO legfrissebb iránymutatásaival.

(4b)

A légszennyezés folyamatos és javuló csökkentésének társadalmi előnyei messze meghaladják az ezzel járó költségeket. A Bizottság becslései szerint az ezen irányelvet kísérő hatásvizsgálat keretében elemzett különböző szakpolitikai forgatókönyveknek való megfelelés éves közvetlen költsége 3,3  milliárd EUR és 7 milliárd EUR között van, a pénzben kifejezett egészségügyi és környezeti előnyök pedig 2030-ban 36 és 130 milliárd EUR között mozognak, ami azt mutatja, hogy a levegőminőségi politikából adódó előnyök jelentősen meghaladják a végrehajtási költségeket. Az Unióban a szennyezőanyag-kibocsátás 2000 óta folyamatosan csökkent az uniós és a nemzeti jogszabályok következtében.

(5)

A levegőszennyezésre vonatkozó szennyezőanyag-mentességi célkitűzés eléréséhez szükséges uniós és nemzeti szintű intézkedések meghozatalakor a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak szem előtt kell tartaniuk az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott elővigyázatosság elvét és „a szennyező fizet” elvét, valamint az európai zöld megállapodásban foglalt „ne árts” elvet. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük többek között a következőket: a jobb levegőminőség által a közegészség, a környezet minősége, a polgárok jóléte, a társadalom jóléte, a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképessége terén játszott szerep; az energetikai átalakulás, a fokozott energiabiztonság és az energiaszegénység kezelése; élelmezésbiztonság és megfizethetőség; fenntartható és intelligens mobilitási és közlekedési megoldások kidolgozása; a fogyasztói szokások változásának hatása; a tagállamok közötti és azokon belüli méltányosság és szolidaritás, gazdasági képességeik, nemzeti körülményeik – mint például a szigetek sajátosságai – és az idővel bekövetkező konvergencia szükségességének fényében; a megfelelő oktatási és képzési programokon keresztül megvalósuló igazságos és társadalmilag méltányos átmenet szükségessége; a rendelkezésre álló legjobb és legfrissebb tudományos bizonyítékok, különösen a WHO által jelentett megállapítások; annak szükségessége, hogy a légszennyezéssel kapcsolatos kockázatok beépüljenek a beruházási és tervezési döntésekbe; költséghatékonyság és technológiai semlegesség a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése terén; továbbá a környezeti integritás és a törekvés mértékének idővel történő előrehaladása.

(5)

A levegőszennyezésre vonatkozó szennyezőanyag-mentességi célkitűzés eléréséhez szükséges uniós és nemzeti szintű intézkedések meghozatalakor a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak szem előtt kell tartaniuk az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott elővigyázatosság elvét és „a szennyező fizet” elvét, a „környezeti károk forrásuknál történő elhárításának elvét”, az európai zöld megállapodásban foglalt „ne árts” elvet , valamint a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jog tiszteletben tartását . Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük többek között a következőket: a jobb levegőminőség által a közegészség, a környezet minősége, az ökoszisztéma ellenálló képessége, a polgárok jóléte, az érzékeny népességcsoportok és veszélyeztetett csoportok egyenlősége és védelme, az egészségügyi kiadások, a fenntartható fejlődési célok elérése, a civil társadalom szerepe, a társadalom jóléte, a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképessége terén játszott szerep; az energetikai átalakulás, a fokozott energiabiztonság és az energiaszegénység kezelése; élelmezésbiztonság és megfizethetőség; fenntartható és intelligens mobilitási és közlekedési megoldások és azok infrastruktúrájának kidolgozása; a fogyasztói szokások változásának hatása; a költségvetési politikák hatása; a tagállamok közötti és azokon belüli méltányosság és szolidaritás, gazdasági képességeik, nemzeti körülményeik – mint például a szigetek sajátosságai – és az idővel bekövetkező konvergencia szükségességének fényében; a többek között az egészségügyi szakemberek számára nyújtott megfelelő oktatási és képzési programokon keresztül megvalósuló igazságos és társadalmilag méltányos átmenet szükségessége; a rendelkezésre álló legjobb és legfrissebb tudományos bizonyítékok, különösen a WHO által jelentett megállapítások; annak szükségessége, hogy a légszennyezéssel kapcsolatos kockázatok beépüljenek a beruházási és tervezési döntésekbe; költséghatékonyság , az elérhető legjobb technológiai megoldások és technológiai semlegesség a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése terén; továbbá a környezeti integritás és a törekvés mértékének idővel történő előrehaladása , a csökkentés tilalmának az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott elve alapján .

(5a)

Ez az irányelv hozzájárul a fenntartható fejlődési célok, különösen a 3., 7., 10., 11. és 13. fenntartható fejlődési cél eléréséhez.

(6)

Az (EU) 2022/591 európai parlamenti és tanácsi határozattal (43)2022. április 6-án elfogadott „nyolcadik általános uniós környezetvédelmi cselekvési program” célul tűzi ki egy olyan nem toxikus környezet kialakítását , amely védi az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségét és jóllétét, illetve épségét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és negatív hatásokkal szemben, és megállapítja, hogy e célból a megfigyelési módszereket tovább kell javítani, a nyilvánosságot hatékonyabban kell tájékoztatni, valamint biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Ez iránymutatásul szolgál az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekhez.

(6)

Az (EU) 2022/591 európai parlamenti és tanácsi határozattal 2022. április 6-án elfogadott „nyolcadik általános uniós környezetvédelmi cselekvési program” (43) egyik kiemelt célja  egy olyan nem toxikus környezet kialakítása , amely védi az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségét és jóllétét, illetve épségét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és negatív hatásokkal szemben, és többek között megállapítja, hogy e célból a megfigyelési módszereket tovább kell javítani , javítani kell a határokon átnyúló együttműködést , a nyilvánosságot hatékonyabban kell tájékoztatni, valamint biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Ez iránymutatásul szolgál az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekhez.

(7)

A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a szennyező anyagokkal, azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásaival, valamint a technológia fejlődésével kapcsolatos tudományos bizonyítékokat. A felülvizsgálat alapján a Bizottságnak értékelnie kell, hogy az alkalmazandó levegőminőségi előírások továbbra is megfelelőek-e ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez. Az első felülvizsgálatot 2028. december 31-ig kell elvégezni annak felmérése érdekében, hogy a legújabb tudományos információk alapján szükség van-e a levegőminőségi előírások aktualizálására.

(7)

A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a szennyező anyagokkal, azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásaival, az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségekkel, a légszennyezéshez kapcsolódó közvetlen és közvetett egészségügyi költségekkel, a környezeti költségekkel, valamint a fogyasztói szokásokkal, az adózással és a technológia fejlődésével kapcsolatos tudományos bizonyítékokat. A felülvizsgálat alapján a Bizottságnak értékelnie kell, hogy az alkalmazandó levegőminőségi előírások továbbra is megfelelőek-e ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez. Az első felülvizsgálatot 2028. december 31-ig kell elvégezni annak felmérése érdekében, hogy a legújabb tudományos információk alapján szükség van-e a levegőminőségi előírások aktualizálására. A Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell, hogy a levegőszennyezés forrásaira vonatkozó kibocsátási előírásokat megállapító uniós jogszabályok mennyiben járulnak hozzá az ezen irányelvben megállapított levegőminőségi előírások teljesítéséhez, és szükség esetén további uniós intézkedéseket kell javasolnia.

(10)

Modellezési alkalmazásokat kell használni annak érdekében, hogy a mintavételi pontokon mért adatokat a koncentráció földrajzi eloszlása szempontjából is értelmezni lehessen, ezzel elősegítve a levegőminőségi előírások megsértésének feltárását, valamint inputként szolgálva a levegőminőségi tervekhez és a mintavételi pontok elhelyezéséhez . Az ezen irányelvben a levegőminőség ellenőrzésére vonatkozóan meghatározott követelményeken túlmenően az ellenőrzés céljából a tagállamokat arra ösztönzik, hogy használják ki az uniós űrprogram Föld-megfigyelési komponense, különösen a Kopernikusz légkörmonitoring szolgáltatása által biztosított információs termékeket és kiegészítő eszközöket (pl. a rendszeres értékelési és minőségértékelési jelentéseket, a szakpolitikákkal kapcsolatos online alkalmazásokat).

(10)

Adott esetben modellezési alkalmazásokat kell használni annak érdekében, hogy a mintavételi pontokon mért adatokat a szennyező anyagok koncentrációjának földrajzi eloszlása szempontjából is értelmezni lehessen, ezzel elősegítve a levegőminőségi előírások megsértésének feltárását, valamint inputként szolgálva a levegőminőségi tervekhez és a levegőminőségi ütemtervekhez, valamint a mintavételi pontok elhelyezéséhez. Az ezen irányelvben a levegőminőség ellenőrzésére vonatkozóan meghatározott követelményeken túlmenően az ellenőrzés céljából a tagállamokat arra ösztönzik, hogy használják ki az uniós űrprogram Föld-megfigyelési komponense, különösen a Kopernikusz légkörmonitoring szolgáltatása által biztosított információs termékeket és kiegészítő eszközöket (pl. a rendszeres értékelési és minőségértékelési jelentéseket, a szakpolitikákkal kapcsolatos online alkalmazásokat).

(11)

Fontos megfigyelni az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokat, például az ultrafinom részecskéket, a kormot és az elemi szenet, valamint az ammóniát és a szálló por oxidatív potenciálját, azok egészségre és a környezetre gyakorolt hatásának jobb tudományos megértése érdekében, a WHO ajánlásának megfelelően.

(11)

Fontos megfigyelni az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokat, például az ultrafinom részecskéket, a kormot és az elemi szenet, valamint az ammóniát és a szálló por oxidatív potenciálját, azok egészségre és a környezetre gyakorolt hatásának jobb tudományos megértése érdekében, a WHO ajánlásának megfelelően , és azzal a céllal, hogy határértékeket állapítsanak meg ezekre vonatkozóan ezen irányelv első felülvizsgálatának keretében, 2028-ban . A Bizottságnak továbbra is figyelemmel kell kísérnie az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó egyéb szennyező anyagokkal kapcsolatos tudományos fejleményeket, és fel kell mérnie, hogy szükséges-e az irányelv rendelkezéseinek kiterjesztése ezekre a szennyező anyagokra.

(12)

A vidéki hátterű mérőállomásokon a finom szálló porra vonatkozó részletes méréseket kell végezni, e szennyező anyag hatásainak jobb megértése és a megfelelő szakpolitikák kidolgozása érdekében. Ezeknek a méréseknek összhangban kell lenniük az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) az 1981. június 11-i 81/462/EGK tanácsi határozattal (44) jóváhagyott, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló 1979-es egyezménye és jegyzőkönyvei – ideértve a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről szóló, 2012-ben felülvizsgált 1999. évi jegyzőkönyvet is – által létrehozott, a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program (EMEP) méréseivel.

(12)

A vidéki hátterű mérőállomásokon a finom szálló porra , a koromra, a higanyra és az ammóniára vonatkozó részletes méréseket kell végezni, e szennyező anyagok országhatárokon átterjedő jellegének és hatásainak jobb megértése és a megfelelő szakpolitikák kidolgozása érdekében , beleértve lehetséges határértékek, célértékek vagy kritikus szintek bevezetését . Ezeknek a méréseknek összhangban kell lenniük az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) az 1981. június 11-i 81/462/EGK tanácsi határozattal (44) jóváhagyott, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló 1979-es egyezménye és jegyzőkönyvei – ideértve a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről szóló, 2012-ben felülvizsgált 1999. évi jegyzőkönyvet is – által létrehozott, a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program (EMEP) méréseivel.

(15)

Az emberi egészség és a környezet egészének védelme érdekében különösen fontos, hogy a szennyező anyagok kibocsátása elleni küzdelem a szennyezés forrásánál valósuljon meg, és hogy helyi, nemzeti és uniós szinten azonosítsák és hajtsák végre a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését célzó leghatékonyabb intézkedéseket, különös tekintettel a mezőgazdaságból, az ipari tevékenységből, a közlekedésből és az energiaelőállításból származó kibocsátásokra . Ezért el kell kerülni, meg kell előzni vagy le kell csökkenteni a káros légszennyező anyagok kibocsátását, valamint az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó előírásainak , iránymutatásainak és programjainak figyelembevételével megfelelő előírásokat kell megállapítani a környezeti levegő minőségére vonatkozóan .

(15)

Az emberi egészség és a környezet egészének védelme érdekében különösen fontos, hogy a szennyező anyagok kibocsátása elleni küzdelem a szennyezés forrásánál valósuljon meg, és hogy helyi, nemzeti és uniós szinten azonosítsák és hajtsák végre a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését célzó leghatékonyabb intézkedéseket, különös tekintettel a mezőgazdaságból, az ipari tevékenységből, a közlekedésből , a fűtő- és hűtőrendszerekből és az energiaelőállításból származó kibocsátásokra . A vonatkozó uniós jogszabályok, például a járművekre vonatkozó uniós kibocsátási előírások vagy az ipari kibocsátásokról szóló jogszabályok fontos szerepet játszanak a környezeti légszennyezés további csökkentésében. Ezért el kell kerülni, meg kell előzni vagy le kell csökkenteni a káros légszennyező anyagok kibocsátását, és megfelelő előírásokat kell megállapítani a környezeti levegő minőségére vonatkozóan a WHO legfrissebb levegőminőségi iránymutatásaiban közzétett legújabb tudományos bizonyítékok alapján , és összhangban a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó, 2050-re megvalósítandó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervvel .

(15b)

A Bizottságnak még az elfogadás előtt értékelnie kell valamennyi releváns intézkedéstervezet vagy jogalkotási javaslat, köztük a költségvetési javaslatok összhangját az ebben az irányelvben meghatározott levegőminőségi előírásokkal, és ezt az értékelést bele kell foglalnia az intézkedéseket vagy javaslatokat kísérő bármely hatásvizsgálatba, eredményét pedig az elfogadáskor nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie. A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy intézkedéstervezeteit és jogalkotási javaslatait összehangolja ezen irányelv célkitűzéseivel. Az összehangolás elmaradása esetén a Bizottságnak az összhangra vonatkozó értékelés részeként meg kell indokolnia döntését.

(15c)

A közlekedési ágazat által kibocsátott légszennyező anyagok különösen veszélyeztetik a városi területeken és a közlekedési csomópontok közelében élők egészségét. A tagállamoknak és az érintett regionális és helyi hatóságoknak ezért fontolóra kell venniük fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtását, és be kell ruházniuk a kibocsátásmentes technológiákba és olyan intézkedésekbe, amelyek lehetővé teszik az aktív, kollektív és fenntartható közlekedési rendszerekre való modális váltást, valamint zöld terek és gyalogos területek létrehozását a városokban a légszennyezés és a közúti torlódások csökkentése céljából, különösen a városi területeken, összhangban a Bizottság „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című, 2020. december 9-i közleményével. A tagállamoknak továbbá minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak érdekében, hogy felgyorsítsák az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítését, különös tekintettel a könnyű- és nehézgépjárművek elektromos töltőinfrastruktúrájára, valamint rendszeresen ellenőrizniük kell a közlekedési infrastruktúra minőségét a torlódások enyhítését és az infrastruktúra optimalizálását igénylő területek azonosítása érdekében, és adott esetben uniós finanszírozás segítségével megfelelő intézkedéseket kell hozniuk.

(15d)

Csak a tengeri közlekedésből származó légszennyezés évente több mint 50 000 korai halálesetet okoz az Unióban  (1a) . Míg a tengeri szállításból származó kipufogógázok legkárosabb része a kén-dioxid-szennyezés, az NOx-ről nem szabad megfeledkezni. A tengeri közlekedésnek a környezetre és a part menti közösségekre gyakorolt hatását mind az ökoszisztéma károsodása, mind a közegészség tekintetében enyhíteni lehetne a rövid távú és városi tengeri közlekedés átfogó villamosításával, valamint a kikötőhelyeken érvényes kibocsátásmentességi követelmények előírásával és ennek megfelelő infrastruktúra kiépítésével. Emellett a kénkibocsátás-szabályozási terület (SECA) és a nitrogénkibocsátás-szabályozási terület (NECA) hatálya alá tartozó uniós tengeri területek átfogó lefedése jelentősen hozzájárulna a légszennyezés csökkentéséhez a kikötőkben és kikötővárosokban, valamint az uniós vizeken.

(16)

Tudományos eredmények bizonyítják, hogy a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxidok, a szálló por, az ólom, a benzol, a szén-monoxidok, az arzén, a kadmium, a nikkel, egyes policiklusos aromás szénhidrogének és az ózon az emberi egészségre gyakorolt jelentős káros hatásokért felelős . Az emberi egészségre és a környezetre a környezeti levegőben található szennyeződéskoncentráció gyakorol hatást.

(16)

Tudományos eredmények bizonyítják, hogy a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxidok, a szálló por, az ólom, a benzol, a szén-monoxidok, az arzén, a kadmium, a nikkel, egyes policiklusos aromás szénhidrogének és az ózon az emberi egészségre gyakorolt különféle jelentős káros hatásokért felelős , amelyek idő előtti elhalálozáshoz vezethetnek, és hogy nincs olyan azonosítható küszöbérték, amely alatt ezek az anyagok nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre. Ezek az anyagok károsítják a legtöbb szervrendszert, és sok betegséghez kapcsolódnak, például a gyermekkori és felnőttkori asztmához, a szív- és érrendszeri betegségekhez, a krónikus obstruktív tüdőbetegségekhez, a tüdőgyulladáshoz, az agyvérzéshez, a cukorbetegséghez, a tüdőrákhoz, a kognitív fejlődésben való elmaradáshoz és a demenciához . Az emberi egészségre és a környezetre a környezeti levegőben található szennyeződéskoncentráció , valamint az ülepedés gyakorol hatást.

(16a)

A légszennyezés rövid és hosszú távon egyaránt az egészségre káros módokon hatással van az emberi testre. Bár a légszennyezés olyan egyetemes egészségügyi probléma, amely mindenkit érint, a kockázatok nem egyenletesen oszlanak meg a lakosság körében, és az emberek egyes csoportjai jobban ki vannak téve a károk kockázatának. Úgy tűnik, hogy az érzékeny népességcsoportok és a veszélyeztetett csoportok vannak leginkább kitéve a kockázatnak, például azok, akik bizonyos már meglévő egészségügyi problémákkal küzdenek (pl. légzőszervi vagy szív- és érrendszeri betegségek), a várandós nők, az újszülöttek, gyermekek és idősek, a fogyatékossággal élők vagy az orvosi ellátáshoz nem megfelelően hozzáférő személyek, továbbá azok a munkavállalók, akik szakmájukban különösen nagy mértékű légszennyezésnek vannak kitéve, amint azt a légszennyezést az idősek csökkenő kognitív teljesítményével összekapcsoló tanulmányok is kiemelik, mely tanulmányok emellett arra engednek következtetni, hogy a rossz levegőminőség különösen veszélyes a gyermekekre nézve. Ezeket a csoportokat tájékoztatni és védeni kell. Ez az irányelv elismeri az érzékeny népességcsoportok és a veszélyeztetett csoportok esetében a légszennyezés tekintetében jelentkező megnövekedett kockázatokat és sajátos szükségleteket, és célja a szennyezett levegő által okozott, az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek kezelése.

(16b)

Miközben a környezeti légszennyezés jelentős környezeti egészségügyi kockázat, amely mindenkit és az Unió összes tagállamát érinti, a társadalmi-gazdasági helyzet és a légszennyezés közötti összefüggésekre vonatkozóan bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, ami különösen azt támasztja alá, hogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú emberek egészségét általában jobban érinti a légszennyezés, mint a teljes lakosság egészségét, mivel mind a kitettségük, mind a kiszolgáltatottságuk nagyobb  (1a) . A légszennyezés társadalmi vonatkozásainak hatékony kezelése, és a meghozott intézkedések társadalmi-gazdasági hatásainak minimalizálása érdekében a tagállamoknak figyelembe kell venniük ezeket a tényezőket levegőminőségi terveik vagy levegőminőségi útiterveik kidolgozásakor, végrehajtásakor vagy aktualizálásakor.

(18)

A lakosságnak az emberi egészségre nézve a legnagyobb mértékben dokumentált szennyezőanyagoknak, azaz a szálló pornak (PM2,5 ) és a nitrogén-dioxidnak (NO2) való átlagos kitettségét a WHO ajánlásai alapján csökkenteni kell. E célból a határértékek mellett e szennyező anyagokra vonatkozóan egy átlagos expozíciócsökkentési kötelezettséget is be kell vezetni.

(18)

A lakosságnak az emberi egészségre nézve a legnagyobb mértékben dokumentált szennyezőanyagoknak, azaz a szálló pornak (PM2,5 ) és a nitrogén-dioxidnak (NO2) való átlagos kitettségét a WHO legfrissebb ajánlásai alapján csökkenteni kell. E célból a határértékek mellett e szennyező anyagokra vonatkozóan egy átlagos expozíciócsökkentési kötelezettséget is be kell vezetni. Az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségnek nem helyettesítenie, hanem kiegészítenie kell azokat a határértékeket, amelyek eddig a leghatékonyabban érvényesíthető standardoknak bizonyultak.

(19)

A környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelv) (45) célravezetőségi vizsgálata kimutatta, hogy a határértékek hatékonyabban csökkentik a szennyezőanyag-koncentrációt, mint a célértékek. Az emberi egészségre – különös tekintettel a veszélyeztetett csoportok és az érzékeny lakosság egészségére –, és a környezetre gyakorolt káros hatások minimalizálása érdekében határértékeket kell meghatározni a környezeti levegőben található kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por, ólom, benzol, szén-monoxid, arzén, kadmium, nikkel és policiklusos aromás szénhidrogének koncentrációjára vonatkozóan . A környezeti levegőben a policiklusos aromás szénhidrogének rákkeltő kockázatának jelzésére a benz(a)pirén szolgál.

(19)

A környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelv) (45) célravezetőségi vizsgálata kimutatta, hogy a határértékek hatékonyabban csökkentik a szennyezőanyag-koncentrációt, mint a levegőminőségi előírások egyéb típusai, például a célértékek. Az emberi egészségre – különös tekintettel a veszélyeztetett csoportok és az érzékeny lakosság egészségére –, és a környezetre gyakorolt káros hatások minimalizálása érdekében határértékeket kell meghatározni a környezeti levegőben található kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por, ólom, benzol, szén-monoxid, arzén, kadmium, nikkel és policiklusos aromás szénhidrogének koncentrációjára vonatkozóan . Az ökoszisztémákra gyakorolt káros hatások elleni hatékony védelem biztosítása érdekében ezeket a határértékeket a WHO legújabb ajánlásainak fényében rendszeresen frissíteni kell . A környezeti levegőben a policiklusos aromás szénhidrogének rákkeltő kockázatának jelzésére a benz(a)pirén szolgál.

(21)

Az ózon országhatárokon átterjedő szennyező anyag, amely a (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (46) szabályozott primer szennyező anyagok kibocsátása révén alakul ki a légkörben. Az ebben az irányelvben megállapított levegőminőségi célértékek és az ózonra vonatkozó hosszú távú célkitűzések irányába történő előrehaladást az (EU) 2016/2284 irányelvben előírt célértékek és kibocsátáscsökkentési kötelezettségek segítségével, valamint költséghatékony intézkedések és levegőminőségi tervek végrehajtása útján kell megállapítani.

(21)

Az ózon országhatárokon átterjedő szennyező anyag, amely a (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (46) részben szabályozott primer szennyező anyagok kibocsátása révén alakul ki a légkörben. A talajközeli ózon nemcsak az emberi egészségre, hanem a növényzetre és az ökoszisztémákra is káros hatással van, ami a terméshozamok és az erdők növekedése, valamint a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet. Az ebben az irányelvben megállapított levegőminőségi célértékek és az ózonra vonatkozó hosszú távú célkitűzések irányába történő előrehaladást az (EU) 2016/2284 irányelvben előírt célértékek és kibocsátáscsökkentési kötelezettségek segítségével, valamint költséghatékony intézkedések , levegőminőségi ütemtervek és levegőminőségi tervek végrehajtása útján kell megállapítani.

(22)

Az ózonexpozíció által az emberi egészségre, a növényzetre és az ökoszisztémákra gyakorolt káros hatások elleni hatékony védelem biztosítását célzó, ózonra vonatkozó célértékeket és hosszú távú célkitűzéseket az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi ajánlásainak fényében aktualizálni kell .

(22)

Az ózonexpozíció által az emberi egészségre, a növényzetre és az ökoszisztémákra gyakorolt káros hatások elleni hatékony védelem biztosítását célzó, ózonra vonatkozó célértékeket és hosszú távú célkitűzéseket az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi ajánlásainak fényében rendszeresen aktualizálni kell.

(23)

Általában a lakosság és különösen a veszélyeztetett és az érzékeny népességcsoportok megnövekedett ózonkoncentrációnak való, rövid ideig tartó expozícióktól való védelme érdekében meg kell állapítani a kén-dioxidra, a nitrogén-dioxidra, a szálló porra (PM10 és PM2,5 ) és az ózonra vonatkozó riasztási küszöbértéket és az ózonnal kapcsolatos tájékoztatási küszöbértéket. E küszöbértékek elérésekor tájékoztatni kell a nyilvánosságot az expozíció kockázatairól, és adott esetben a szennyeződés szintjének csökkentését célzó, azokon a helyeken foganatosítandó rövid távú intézkedésekről, ahol a riasztási küszöbérték túllépését tapasztalták.

(23)

Általában a lakosság és különösen az érzékeny népességcsoportok és a veszélyeztetett csoportok szennyező anyagok megnövekedett koncentrációjának való, rövid ideig tartó expozícióktól való védelme érdekében meg kell állapítani a kén-dioxidra, a nitrogén-dioxidra, a szálló porra (PM10 és PM2,5 ) és az ózonra vonatkozó riasztási küszöbértéket és tájékoztatási küszöbértéket. E küszöbértékek elérésekor tájékoztatni kell a nyilvánosságot a kitettséggel járó egészségügyi kockázatokról és a szennyeződés szintjének csökkentését célzó, azokon a helyeken foganatosítandó rövid távú intézkedésekről, ahol a riasztási küszöbérték túllépését tapasztalták. A többi szabályozott szennyező anyag esetében nem határoztak meg riasztási és tájékoztatási küszöbértékeket, mivel az e szennyező anyagok egészségügyi hatásaira vonatkozó bizonyítékok gyakran kizárólag a hosszú távú expozíciós hatásokat veszik figyelembe. Amennyiben tudományos bizonyítékok merülnek fel azok rövid távú expozíciós hatásaival kapcsolatban, a Bizottságnak értékelnie kell, hogy szükség van-e riasztási és tájékoztatási küszöbértékek bevezetésére e szennyező anyagok tekintetében.

(25)

Ha a levegőminőség állapota jó, ezt az állapotot fenn kell tartani vagy tovább javítani. Amennyiben a környezeti levegő minőségére vonatkozóan az ezen irányelvben meghatározott előírások nem teljesültek vagy fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesülnek, a tagállamok haladéktalanul intézkedéseket hoznak a határértékek, az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek és a kritikus szintek betartása, valamint , amennyiben lehetséges, a célértékek elérése és a hosszú távú célkitűzések megvalósítása érdekében.

(25)

Ha a levegőminőség állapota jó, ezt az állapotot fenn kell tartani vagy tovább javítani. Amennyiben a környezeti levegő minőségére vonatkozóan az ezen irányelvben meghatározott előírások nem teljesültek vagy fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesülnek, a tagállamok azonnali és folyamatos intézkedéseket hoznak a határértékek, az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek és a kritikus szintek betartása, valamint a célértékek elérése és a hosszú távú célkitűzések megvalósítása érdekében.

(29)

A természetes forrásokból származó szennyezések vizsgálhatók, ám nem szabályozhatók. Ezért azokon a helyeken, ahol a környezeti levegőben található szennyező anyagokhoz való, természetes forrásokból származó hozzájárulás megfelelő bizonyossággal megállapítható, és ahol az értékek túllépése egészben vagy részben ezen természetes hozzájárulásoknak köszönhető, azok – az ebben az irányelvben meghatározott feltételek szerint – a levegőminőségi határértékeknek és átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségeknek való megfelelés vizsgálata során az összértékből kivonhatók. A szálló por határértékeinek az utak téli, homokkal vagy sóval való beszórásából származtatható túllépése szintén kivonható az összértékből a levegőminőségi határértékek betartásának vizsgálata során, feltéve , hogy észszerű intézkedéseket tettek a koncentrációk csökkentése érdekében.

(29)

A természetes forrásokból származó szennyezések vizsgálhatók, ám egyes esetekben nehezen szabályozhatók. Ezért azokon a helyeken, ahol a környezeti levegőben található szennyező anyagokhoz való, természetes forrásokból származó hozzájárulás megfelelő bizonyossággal megállapítható, és ahol az értékek túllépése egészben vagy részben ezen természetes forrásokból származó hozzájárulásoknak köszönhető, amelyeket a tagállam nem tud szabályozni, és amelyeket nem lehetett volna előre látni vagy megelőzni, azok – az ebben az irányelvben meghatározott feltételek szerint – a levegőminőségi határértékeknek és az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségeknek való megfelelés vizsgálata során az összértékből kivonhatók. A szálló por határértékeinek az utak téli, homokkal vagy sóval való beszórásából származtatható túllépése csak abban az esteben vonható ki az összértékből a levegőminőségi határértékek betartásának vizsgálata során, ha bizonyítékot nyújtanak arról , hogy minden észszerű intézkedést megtettek a koncentrációk csökkentése érdekében. Az említett hozzájárulásoknak a levegőminőségi határértékeknek és az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségeknek való megfelelés értékelésekor történő levonása nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy intézkedéseket hozzanak egészségügyi hatásának csökkentése érdekében.

(29a)

Alapvető fontosságú a levegőminőség szisztematikus nyomon követése a légszennyezési gócpontok közelében, ahol a szennyezés szintjét erősen befolyásolják a súlyos szennyezési forrásokból származó kibocsátások, amelyek az egyéneket és a népességcsoportokat káros egészségügyi hatások fokozott kockázatának tehetik ki. E célból a tagállamoknak mintavételi pontokat kell telepíteniük a légszennyezési csomópontokban, például a kikötőkben vagy a repülőtereken azzal a céllal, hogy jobban megértsék e források légszennyezésre gyakorolt hatását, és megfelelő intézkedéseket hozzanak az emberi egészségre gyakorolt hatásuk minimalizálása érdekében.

(30)

A különösen nehéz feltételekkel küzdő zónák esetében lehetővé kell tenni a levegő minőségére vonatkozó határértékeknek való megfelelés határidejének meghosszabbítását olyan esetekben, amelyekben meghatározott zónákban és agglomerációkban a szennyezés csökkentését célzó megfelelő intézkedések végrehajtása ellenére akut problémák tapasztalhatók a betartással kapcsolatban. Egy adott zónára vagy agglomerációra vonatkozó bármely halasztást a Bizottság által vizsgálandó, a felülvizsgált határidőre megvalósítandó megfelelés biztosítását célzó, átfogó tervnek kell kísérnie.

(30)

A különösen nehéz feltételekkel küzdő zónák esetében lehetővé kell tenni a levegő minőségére vonatkozó határértékeknek való megfelelés határidejének meghosszabbítását olyan esetekben, amelyekben meghatározott zónákban a szennyezés csökkentését célzó megfelelő intézkedések végrehajtása ellenére akut problémák tapasztalhatók a betartással kapcsolatban. Egy adott zónára vonatkozó bármely halasztást a Bizottság által vizsgálandó, a felülvizsgált határidőre megvalósítandó megfelelés biztosítását célzó, átfogó tervnek kell kísérnie.

(31)

Levegőminőségi terveket kell kidolgozni az olyan zónákra vonatkozóan, amelyekben a környezeti levegőben lévő szennyező anyagok koncentrációja túllépi a vonatkozó levegőminőségi határértékeket, ózonnal kapcsolatos célértékeket vagy átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségeket . A légszennyező anyagokat számos különböző forrás és tevékenység bocsátja ki. A különböző szakpolitikák közötti koherencia biztosítása érdekében az ilyen levegőminőségi terveknek, amennyiben megvalósítható, összhangban kell lenniük a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (48), az (EU) 2016/2284 irányelv és a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (49) alapján készült tervekkel és programokkal.

(31)

Levegőminőségi terveket kell kidolgozni az olyan zónákra vonatkozóan, amelyekben a környezeti levegőben lévő szennyező anyagok koncentrációja túllépi a vonatkozó levegőminőségi határértékeket, ózonnal kapcsolatos célértékeket vagy átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségeket. A légszennyező anyagokat számos különböző forrás és tevékenység bocsátja ki. A különböző szakpolitikák közötti koherencia biztosítása érdekében az ilyen levegőminőségi terveknek, amennyiben megvalósítható, összhangban kell lenniük a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (48), az (EU) 2016/2284 irányelv és a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (49) alapján készült tervekkel és programokkal.

(31a)

Amint azt a Bíróság ítélkezési gyakorlata  (1a) egyértelművé tette, a levegőminőségi tervekre vonatkozó rendelkezések nem teszik lehetővé a levegőminőségi előírásoknak való megfelelés határidejének meghosszabbítását. A levegőminőségi terv elkészítésének ténye önmagában nem jelenti azt, hogy egy tagállam ennek ellenére eleget tett azon kötelezettségének, hogy biztosítsa, hogy a légszennyező anyagok szintje ne haladja meg az ezen irányelvben megállapított levegőminőségi előírásokat.

(32)

A szennyező anyagok szintjének megfelelő csökkentése érdekében 2030 előtt is kell levegőminőségi terveket készíteni, amennyiben fennáll a kockázata annak, hogy a tagállamok az említett időpontig nem érik el a határértékeket vagy az ózonra vonatkozó célértékeket .

(32)

Az uniós jogszabályoknak a legújabb tudományos eredményekkel és a WHO levegőminőségi iránymutatásaival való összehangolása érdekében ez az irányelv 2030 -ig teljesítendő új levegőminőségi előírásokat határoz meg.  A tagállamoknak és az illetékes hatóságoknak az I. melléklet 1. szakaszának 1. táblázatában az új határértékek tekintetében meghatározott 2030-as határidőre készülve különleges levegőminőségi tervet, úgynevezett levegőminőségi ütemtervet kell kidolgozniuk azon övezetekre vonatkozóan, ahol a környezeti levegőben lévő szennyező anyagok koncentrációja meghaladja a 2030-ra meghatározott vonatkozó levegőminőségi határértékeket . A levegőminőségi ütemtervnek rövid és hosszú távú szakpolitikákat és intézkedéseket kell meghatároznia annak érdekében, hogy legkésőbb 2030-ig megfeleljen ezeknek a határértékeknek. A jogi egyértelműség érdekében és az alkalmazott terminológia ellenére a levegőminőségi ütemtervet a 4. cikk 36. pontjában meghatározott levegőminőségi tervnek kell tekinteni.

(34)

A tagállamoknak együtt kell működniük egymással, ha egy másik tagállamból származó jelentős mértékű szennyezést követően egy szennyező anyag szintje meghaladja vagy feltehetőleg meg fogja haladni valamely határértéket, ózonra vonatkozó célértéket, átlagos expozíciócsökkentési kötelezettséget, illetve a riasztási küszöbértéket. Bizonyos szennyező anyagok, mint például az ózon vagy a szálló por országhatárokon átterjedő jellege miatt szükség lehet a szomszédos tagállamok közötti koordinációra a levegőminőségi tervek és rövid távú cselekvési tervek kidolgozása és végrehajtása, valamint a nyilvánosság tájékoztatása során. A tagállamok adott esetben harmadik országokkal is együttműködést folytatnak, különös hangsúlyt fektetve a tagjelölt országok minél korábbi bevonására. A Bizottságot időben tájékoztatni kell az ilyen együttműködésről, és fel kell kérni annak támogatására.

(34)

A tagállamoknak együtt kell működniük egymással, ha egy másik tagállamból származó jelentős mértékű szennyezést követően egy szennyező anyag szintje meghaladja vagy feltehetőleg meg fogja haladni valamely határértéket, ózonra vonatkozó célértéket, átlagos expozíciócsökkentési kötelezettséget, illetve a riasztási küszöbértéket. Bizonyos szennyező anyagok, mint például az ózon vagy a szálló por országhatárokon átterjedő jellege miatt szükség van a szomszédos tagállamok közötti gyors koordinációra a levegőminőségi tervek és rövid távú cselekvési tervek kidolgozása és végrehajtása, valamint a nyilvánosság mielőbbi tájékoztatása során. A tagállamok adott esetben harmadik országokkal is együttműködést folytatnak, különös hangsúlyt fektetve a tagjelölt országok minél korábbi bevonására. A Bizottságot időben tájékoztatni kell az ilyen együttműködésről, és fel kell kérni annak támogatására.

(35)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a levegőminőségre vonatkozó információkat össze kell gyűjteniük, meg kell osztaniuk egymással, és a nyilvánosság elé kell tárniuk a levegőszennyezés hatásainak jobb megértése és megfelelő szakpolitikák kidolgozása érdekében. A környezeti levegőben lévő valamennyi, szabályozás alatt álló szennyező anyag koncentrációjára vonatkozó naprakész információt, valamint a levegőminőségi terveket és a rövid távú cselekvési terveket a nyilvánosság számára ugyancsak könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

(35)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a levegőminőségre vonatkozó információkat össze kell gyűjteniük, meg kell osztaniuk egymással, és a nyilvánosság elé kell tárniuk a levegőszennyezés hatásainak jobb megértése és megfelelő szakpolitikák kidolgozása érdekében. A környezeti levegőben lévő valamennyi, szabályozás alatt álló szennyező anyag koncentrációjára vonatkozó naprakész információt, valamint a levegőminőségi terveket , levegőminőségi ütemterveket és a rövid távú cselekvési terveket a nyilvánosság számára ugyancsak könnyen , koherens és könnyen érthető módon hozzáférhetővé kell tenni.

(35a)

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) szerint az Unióban a felnőttek több mint 40 %-a nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel  (1a) . A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelvvel összhangban nyilvánosságra hozandó információkat adott esetben nem digitális kommunikációs csatornákon keresztül is közöljék.

(40)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapjogokat és betartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Amennyiben ezen irányelv 19., 20. és 21. cikkének megsértése következtében károsodott az emberi egészség, a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen jogsértések által érintett személyek az adott kár tekintetében kártérítést igényelhessenek a releváns illetékes hatóságtól. Az ezen irányelvben a kártérítésre, az igazságszolgáltatáshoz való jogra és a szankciókra vonatkozóan meghatározott szabályok célja a légszennyezés emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásainak elkerülése, megelőzése és csökkentése, az EUMSZ 191. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Céljuk tehát az, hogy a Charta 37. cikkében foglalt fenntartható fejlődés elvével összhangban beépítsék az uniós politikákba a környezet magas szintű védelmét és a környezet minőségének javítását, és konkretizálják a Charta 2. és 3 . cikkében foglalt, az élethez és a személyi sérthetetlenséghez való jog védelmére vonatkozó kötelezettséget. Az irányelv hozzájárul továbbá a Charta 47. cikkében rögzített, bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való joghoz az emberi egészség védelme tekintetében.

(40)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapjogokat és betartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Amennyiben ezen irányelv 13., 19., 20. és 21. cikkének megsértése következtében károsodott az emberi egészség és jóllét , a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen jogsértések által érintett személyek az adott kár tekintetében kártérítést igényelhessenek a releváns illetékes hatóságtól. Ezen irányelv célja a légszennyezés emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásainak elkerülése, megelőzése és csökkentése, az EUMSZ 191. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Célja tehát az, hogy a Charta 37. cikkében foglalt fenntartható fejlődés elvével összhangban beépítsék az uniós politikákba a környezet magas szintű védelmét és a környezet minőségének javítását, és konkretizálják a Charta 2. , 3., 7. és 35 . cikkében foglalt, az élethez való jog, a személyi sérthetetlenséghez való jog , a magánélet tiszteletben tartása és az egészségvédelemhez való jog védelmére vonatkozó kötelezettséget. Az irányelv hozzájárul továbbá a Charta 47. cikkében rögzített, bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való joghoz az emberi egészség védelme tekintetében. Emellett elismeri és védi a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jogot, amelyet az ENSZ Közgyűlése a 2022. július 28-i 76/3000 sz. határozatában elismert.

(40a)

A megdönthető vélelem általánosan alkalmazott mechanizmus a felperes bizonyítási nehézségeinek enyhítésére, az alperes jogainak megőrzése mellett. A megdönthető vélelem csak bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazható. A kockázat méltányos megosztásának fenntartása és a bizonyítási teher megfordulásának elkerülése érdekében a felperestől meg kell követelni olyan kellően releváns bizonyíték – többek között tudományos adatok – bemutatását, amely alapján vélelmezhető, hogy a kár bekövetkezését a jogsértés okozta vagy az ahhoz hozzájárult. Tekintettel azokra a bizonyítási kihívásokra, amelyekkel a károsultak szembesülnek, különösen az összetett esetekben, egy ilyen megdönthető vélelem megfelelő egyensúlyt teremt az emberi egészségkárosodásban szenvedő személyek jogai és az illetékes hatóságok között. Lehetővé kell tenni a megfelelő tudományos adatok bizonyítékként való felhasználását is a nemzeti joggal összhangban. Amennyiben ilyen megfelelő tudományos adatok nem állnak rendelkezésre, a nemzeti joggal összhangban lehetővé kell tenni más bizonyítékok felhasználását az állítás alátámasztására. Figyelembe véve, hogy a levegőminőségi előírásokat a légszennyezés emberi egészségre gyakorolt káros hatásaira vonatkozó tudományos ismeretek alapján határozzák meg, amennyiben túllépik a határértékeket, a légszennyezés potenciálisan káros lehet az ennek kitett személyek egészségére és jólétére  (1a) .

3.

a környezeti levegő minőségével kapcsolatos hosszú távú tendenciák, valamint a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós és nemzeti intézkedések hatásainak megfigyelésére szolgáló intézkedések;

3.

a környezeti levegő minőségével kapcsolatos hosszú távú tendenciák, valamint a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós és nemzeti intézkedések , valamint harmadik országokkal együttműködésben meghatározott intézkedések hatásainak megfigyelésére szolgáló intézkedések;

4.

intézkedések annak biztosítására, hogy a környezeti levegő minőségére vonatkozó információkat a nyilvánosság elé tárják;

4.

intézkedések annak biztosítására, hogy a környezeti levegő minőségére vonatkozó információkat harmonizálják az egész Unióban és a nyilvánosság elé tárják;

6.

intézkedések a levegőszennyezés csökkentésével kapcsolatos, a tagállamok közötti fokozottabb együttműködés előmozdítására.

6.

intézkedések a levegőszennyezés csökkentésével kapcsolatos, a tagállamok közötti , a regionális és helyi hatóságok közötti, tagállamokon belüli és azok közötti, valamint az Unióval közös határral rendelkező harmadik országokkal folytatott fokozottabb együttműködés előmozdítására.

a)

a WHO-tól és más érintett szervezetektől származó legújabb tudományos ismeretek,

a)

a releváns uniós szervektől, a WHO-tól és más érintett tudományos szervezetektől származó legújabb tudományos ismeretek,

b)

a levegőminőséget befolyásoló technológiai fejlemények és azok értékelése,

b)

a levegőminőséget befolyásoló magatartásbeli, fiskális és technológiai fejlemények és azok értékelése,

c)

levegőminőségi helyzetek és az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kapcsolódó hatások a tagállamokban,

c)

levegőminőség és az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kapcsolódó hatások a tagállamokban,

ca)

a légszennyezéshez kapcsolódó közvetlen és közvetett egészségügyi és környezeti költségek, valamint költség-haszon elemzés,

da)

más vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása terén elért eredmények, különösen az éghajlat, a közlekedés és az energia területén,

db)

szigorúbb levegőminőségi előírások bevezetése egyes tagállamok által az EUMSZ 193. cikkével összhangban.

1a.

21.

23.

„városi hátterű helyszínek”: városi területeken belüli helyek, ahol a szintek a teljes városi lakosság expozíciója vonatkozásában reprezentatívak;

23.

„városi hátterű helyszínek”: városi területeken belüli helyek, ahol a szintek a teljes városi lakosság expozíciója vonatkozásában reprezentatívak , beleértve a városi érzékeny népességcsoportokat és veszélyeztetett csoportokat ;

24.

„vidéki hátterű helyszínek”: vidéki területeken belüli alacsony népsűrűségű helyek, ahol a szintek a teljes vidéki lakosság expozíciója vonatkozásában reprezentatívak;

24.

„vidéki hátterű helyszínek”: vidéki területeken belüli alacsony népsűrűségű helyek, ahol a szintek a teljes vidéki lakosság expozíciója vonatkozásában reprezentatívak , beleértve a vidéki érzékeny népességcsoportokat és veszélyeztetett csoportokat ;

24a.

26.

„határérték”: az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából tudományos ismeretek alapján meghatározott, nem túllépendő szint ;

26.

„határérték”: az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából tudományos ismeretek alapján meghatározott szint , amelyet adott időtartamon belül kell teljesíteni, teljesítése után pedig nem szabad túllépni ;

28.

„átlagexpozíció-mutató”: az 1059/2003/EK rendeletben leírt NUTS 1 szintű területi egységen belüli városi hátterű helyszíneken – vagy amennyiben az említett területi egységen belül nincs városi hátterű helyszín, vidéki hátterű helyszíneken – elvégzett mérések alapján meghatározott átlagos szint, amely a lakosság expozícióját tükrözi, és annak ellenőrzésére használják, hogy az adott területi egység tekintetében teljesül-e az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettség és az átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzés;

28.

„átlagexpozíció-mutató”: az 1059/2003/EK rendeletben leírt NUTS 2 szintű területi egységen belüli városi hátterű helyszíneken – vagy amennyiben az említett területi egységen belül nincs városi hátterű helyszín, vidéki hátterű helyszíneken – elvégzett mérések alapján meghatározott átlagos szint, amely a lakosság expozícióját tükrözi, és annak ellenőrzésére használják, hogy az adott területi egység tekintetében teljesül-e az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettség és az átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzés;

29.

„átlagos expozíciócsökkentési  kötelezettség” : valamely,, az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (57) ismertetett NUTS 1 szintű területi egység lakossága átlagos expozíciója csökkentésének átlagos expozíciós mutatóként kifejezett százalékos értéke, amelyet a referenciaévre vonatkoztatva az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából határoztak meg, és amelyet adott időtartamon belül kell teljesíteni;

29.

„átlagos expozíciócsökkentési  kötelezettség” : valamely,, az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (57) ismertetett NUTS 2 szintű területi egység lakossága átlagos expozíciója csökkentésének átlagos expozíciós mutatóként kifejezett százalékos értéke, amelyet a referenciaévre vonatkoztatva az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából határoztak meg, és amelyet adott időtartamon belül kell teljesíteni , teljesítése után pedig nem szabad túllépni ;

30.

„átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó  célkitűzés” : az elérendő átlagexpozíció-mutató szintje, amelyet az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából állítottak fel;

30.

„átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó  célkitűzés” : az átlagexpozíció-mutató szintje, amelyet az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából állítottak fel , és amelyet adott időtartamon belül kell teljesíteni, teljesítése után pedig nem szabad túllépni ;

35.

„természetes forrásból származó hozzájárulások”: olyan szennyezőanyag-kibocsátások, amelyeket közvetlenül vagy közvetve nem emberi tevékenységek okoztak, többek között olyan természeti jelenségek, mint például a vulkánkitörések, szeizmikus tevékenységek, geotermikus mozgások, bozóttüzek, szélorkánok okozta események, tengeri porzó víz vagy a száraz régiókból a természetes eredetű por légköri felkeveredése vagy elszállítása;

35.

„természetes forrásból származó hozzájárulások”: olyan szennyezőanyag-kibocsátások, amelyeket közvetlenül vagy közvetve nem emberi tevékenységek okoztak, többek között olyan természeti jelenségek, mint például a vulkánkitörések, szeizmikus tevékenységek, geotermikus mozgások, bozóttüzek, szélorkánok okozta események, tengeri porzó víz vagy a száraz régiókból a természetes eredetű por légköri felkeveredése vagy elszállítása , amelyeket az érintett tagállam szakpolitikai intézkedésekkel nem tudott volna megelőzni vagy mérsékelni ;

35a.

36.

„levegőminőségi tervek”: olyan tervek, amelyek a határértékek , az ózonra vonatkozó célértékek  vagy az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek elérése érdekében intézkedéseket határoznak meg ;

36.

„levegőminőségi tervek”: olyan tervek, amelyek intézkedéseket határoznak meg a határértékeknek , az ózonra vonatkozó célértékeknek  vagy az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségeknek való megfelelés érdekében , amennyiben azokat túllépték ;

38.

„az érintett nyilvánosság”: a levegőminőségi előírások túllépése által érintett vagy várhatóan érintett, illetve az ezen irányelv szerinti kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban érdekelt nyilvánosság, ideértve az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket is;

38.

„az érintett nyilvánosság”: a levegőminőségi előírások túllépése által érintett vagy várhatóan érintett, illetve az ezen irányelv szerinti kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban érdekelt nyilvánosság, ideértve az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító nem kormányzati szervezeteket is;

39.

„érzékeny népességcsoportok és veszélyeztetett csoportok”: azok a népességcsoportok, amelyek az átlagos népességnél jobban ki vannak téve a légszennyezésnek , mivel az egészségügyi hatásokra érzékenyebbek vagy kevésbé ellenállóak, illetve kevésbé képesek megvédeni magukat.

39.

„érzékeny népességcsoportok és veszélyeztetett csoportok”: azok a népességcsoportok, amelyek az átlagos népességnél tartósan vagy ideiglenesen érzékenyebbek vagy jobban ki vannak téve a légszennyezés hatásainak , olyan sajátos jellemzőik miatt, amelyek a kitettség egészségügyi következményeit jelentősebbé teszik, vagy mivel az egészségügyi hatásokra érzékenyebbek vagy kevésbé ellenállóak, illetve kevésbé képesek megvédeni magukat.

b)

a mérési rendszerek (módszerek, berendezések, hálózatok és laboratóriumok) jóváhagyása;

b)

a mérési rendszerek ( helyszínek, módszerek, berendezések, hálózatok és laboratóriumok) jóváhagyása és az ellenőrző hálózat megfelelő működésének és karbantartásának biztosítása ;

c)

a mérések pontosságának biztosítása;

c)

a mérések pontosságának , valamint a mérési adatok továbbításának és megosztásának biztosítása , beleértve az V. mellékletben meghatározott adatminőségi célkitűzéseknek való megfelelésüket is ;

d)

a modellezési alkalmazások pontosságának biztosítása;

d)

a levegőminőségi modellezési alkalmazások pontosságának biztosítása;

g)

más tagállamokkal és a Bizottsággal történő együttműködés;

g)

más tagállamokkal , harmadik országokkal és a Bizottsággal történő együttműködés;

h)

levegőminőségi tervek kidolgozása;

h)

levegőminőségi tervek és levegőminőségi ütemtervek kidolgozása;

ia)

óránként frissített levegőminőségi mutató és egyéb releváns lakossági információk biztosítása és karbantartása.

c)

az indikatív mérések száma megegyezik a helyettesített helyhez kötött mérések számával, és az indikatív mérések időtartama naptári évenként legalább két hónap;

c)

az indikatív mérések száma megegyezik a helyettesített helyhez kötött mérések számával, és az indikatív mérések időtartama naptári évenként legalább két hónap , a naptári év során egyenletesen eloszlatva ;

a)

a szálló por (PM10 és PM2,5 ), a nitrogén-dioxid (NO2), az ózon (O3), a korom, az ammónia (NH3) és az ultrafinom részecskék helyhez kötött mérései.

a)

a szálló por (PM10 és PM2,5 ), a nitrogén-dioxid (NO2), a kén-dioxid (SO2), a szén-monoxid (CO), az ózon (O3), a korom, az ammónia (NH3) és az ultrafinom részecskék helyhez kötött mérései.

b)

a finom szálló por (PM2,5 ) helyhez kötött vagy indikatív mérései, amelyeknek információval kell szolgálniuk – legalább – a finom szálló por teljes tömegkoncentrációjáról és kémiai fajlagos összetételéről éves átlagos alapon, a VII. melléklet 1. szakaszával összhangban;

b)

a finom szálló por (PM2,5 ) helyhez kötött mérései, amelyeknek információval kell szolgálniuk – legalább – a finom szálló por teljes tömegkoncentrációjáról és kémiai fajlagos összetételéről éves átlagos alapon, a VII. melléklet 1. szakaszával összhangban;

c)

az arzén, a kadmium, a nikkel, a teljes gáznemű higany, a benz(a)pirén és a 8. cikk (6) bekezdésében említett más policiklusos aromás szénhidrogének, valamint az arzén, a kadmium, a higany, a nikkel, a benz(a)pirén és a 8. cikk (6) bekezdésében említett más policiklusos aromás szénhidrogének teljes kiülepedésének helyhez kötött vagy indikatív mérései, a koncentráció szintjétől függetlenül.

c)

az arzén, a kadmium, a nikkel, a teljes gáznemű higany, a benz(a)pirén és a 8. cikk (6) bekezdésében említett más policiklusos aromás szénhidrogének, valamint az arzén, a kadmium, a higany, a nikkel, az ólom, a benzol, a benz(a)pirén és a 8. cikk (6) bekezdésében említett más policiklusos aromás szénhidrogének teljes kiülepedésének helyhez kötött mérései, a koncentráció szintjétől függetlenül.

b)

azon NUTS 1 területi egységeket, ahol az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek által meghatározott szint túllépése természetes forrásoknak tulajdonítható.

b)

azon NUTS 2 területi egységeket, ahol az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek által meghatározott szint túllépése természetes forrásoknak tulajdonítható.

a)

a koncentrációkra és a forrásokra vonatkozó információk;

b)

arra vonatkozó bizonyíték, hogy a túllépések természetes forrásoknak tulajdoníthatók , és azokat az érintett tagállam nem tudta volna előre látni, megakadályozni vagy mérsékelni, beleértve adott esetben az éghajlatváltozás által okozott, ilyen túllépéseket eredményező ökoszisztéma-zavarok hatását is;

c)

az (EU) 2021/1119 rendelet 5. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti stratégia szerinti megfelelő intézkedések végrehajtásáról szóló tájékoztatás;

-a)

a)

azon zóna vonatkozásában, amelyre a halasztás vonatkozik, a 19. cikk ( 4 ) bekezdésével összhangban és a 19. cikk (5)–(7) bekezdésben felsorolt követelményeknek megfelelően levegőminőségi terv készül;

a)

azon zóna vonatkozásában, amelyre a halasztás vonatkozik, a 19. cikk ( -1 ) bekezdésével összhangban és a 19. cikk (5)–(7) bekezdésben felsorolt követelményeknek megfelelően levegőminőségi ütemterv készül;

b)

az a) pontban említett levegőminőségi tervet a VIII. melléklet B. szakaszában felsorolt, az érintett szennyező anyagokkal kapcsolatos információkkal kell kiegészíteni, valamint a tervnek be kell mutatnia, hogy a határértékek feletti túllépési időszakokat hogyan korlátozzák a lehető legrövidebbre;

b)

az a) pontban említett levegőminőségi ütemtervet a VIII. melléklet B. szakaszában felsorolt, az érintett szennyező anyagokkal kapcsolatos információkkal és az érintett zónában a kibocsátások és a koncentrációk alakulására vonatkozó éves előrejelzésekkel kell kiegészíteni, valamint a tervnek be kell mutatnia, hogy a határértékeket hogyan fogják elérni a halasztott megfelelési határidő végéig, illetve hogy a  határértékek feletti túllépési időszakokat hogyan korlátozzák a lehető legrövidebbre;

c)

az a) pontban említett levegőminőségi terv felvázolja, hogy a nyilvánosságot és különösen az érzékeny népességcsoportokat és veszélyeztetett csoportokat hogyan tájékoztatják a halasztásnak az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt következményeiről;

c)

az a) pontban említett levegőminőségi ütemterv felvázolja, hogy a nyilvánosságot és különösen az érzékeny népességcsoportokat és veszélyeztetett csoportokat hogyan tájékoztatják következetes és könnyen érthető módon a halasztásnak az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt következményeiről;

d)

az a) pontban említett levegőminőségi terv felvázolja, hogy a – többek között a releváns nemzeti és uniós finanszírozási programokon keresztül biztosított – további finanszírozást hogyan fogják mozgósítani a levegőminőség javításának felgyorsítására abban az övezetben, amelyre a halasztás vonatkozik;

d)

az a) pontban említett levegőminőségi ütemterv felvázolja, hogy a – többek között a releváns nemzeti és uniós finanszírozási programokon keresztül biztosított – további finanszírozást – amennyiben ilyen finanszírozást terveznek – hogyan fogják mozgósítani a levegőminőség javításának felgyorsítására abban az övezetben, amelyre a halasztás vonatkozik;

ba)

a VIII. melléklet B. pontjának 1. alpontjában említett tájékoztatás, és különösen a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programban foglalt intézkedések;

c)

adott esetben a VIII. melléklet B. pontjának 2. pontjában felsorolt kibocsátáscsökkentő intézkedésekre vonatkozó információk.

c)

a VIII. melléklet B. pontjának 2. pontjában felsorolt kibocsátáscsökkentő intézkedésekre vonatkozó információk.

a)

a levegőminőségi terv vagy a levegőminőségi ütemterv becsült hatásának a VIII. melléklet Ba. pontja szerinti értékeléséhez használt módszerekre vonatkozó információ, valamint a levegőminőségi terv vagy a levegőminőségi ütemterv tervezetének kidolgozásához felhasznált háttérdokumentumok és információ;

b)

az ezen albekezdésben említett információk nem technikai jellegű összefoglalása.

a)

a levegő minősége a IX. melléklet 1. és 3. pontjával összhangban;

a)

a levegő minősége a IX. melléklettel összhangban;

aa)

a mintavételi pontokból származó adatok bármely észlelt hiánya, különösen a IX. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában említett adatokkal kapcsolatban;

c)

a 19. cikkben meghatározott , a levegőminőséggel kapcsolatos tervek ;

c)

a 19. cikkben meghatározott levegőminőségi tervek és levegőminőségi ütemtervek ;

d)

a 20. cikkben előírt rövid távú cselekvési tervek;

d)

a 20. cikkel összhangban kidolgozott rövid távú cselekvési tervek;

da)

egy adott tagállamban a levegőszennyezés forrásai és a levegő minőségét befolyásoló légszennyező anyagok áttekintése;

db)

a 16. cikk (2) bekezdésében említett természetes források által okozott túllépésekkel kapcsolatban a Bizottsághoz benyújtott dokumentáció;

dc)

a helyszín kiválasztására vonatkozó, a IV. melléklet D. pontjában említett dokumentáció;

e)

a határértékek, ózonra vonatkozó célértékek, átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek, tájékoztatási és riasztási küszöbértékek túllépésének hatásai összefoglaló vizsgálatban; az összefoglaló vizsgálat adott esetben az erdők védelmére vonatkozóan további információkat és vizsgálatokat, valamint a 10. cikkben és a VII. mellékletben felölelt egyéb szennyező anyagokra vonatkozó információkat is tartalmaz.

e)

a határértékek, ózonra vonatkozó célértékek, átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek és átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzések , tájékoztatási és riasztási küszöbértékek túllépésének hatásai összefoglaló vizsgálatban; az összefoglaló vizsgálat adott esetben az erdők védelmére vonatkozóan további információkat és vizsgálatokat, valamint a 10. cikkben és a VII. mellékletben felölelt egyéb szennyező anyagokra vonatkozó információkat is tartalmaz.

a)

a lista adott évben végrehajtott módosításai és a 6. cikk szerint megállapított zónák vagy bármely NUTS 1 területi egység elhatárolása;

a)

a lista adott évben végrehajtott módosításai és a 6. cikk szerint megállapított zónák vagy bármely NUTS 2 területi egység elhatárolása;

b)

a zónák és NUTS 1 területi egységek, valamint a vizsgált szennyező anyagok szintjének listája. Azon zónák esetében, amelyekben egy vagy több szennyező anyag szintje magasabb, mint a határértékek vagy a kritikus szintek, valamint azon NUTS 1 területi egységek esetében, amelyekben egy vagy több szennyező anyag szintje magasabb, mint a határértékek vagy az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek::

b)

a zónák és NUTS 2 területi egységek, valamint a vizsgált szennyező anyagok szintjének listája. Azon zónák esetében, amelyekben egy vagy több szennyező anyag szintje magasabb, mint a határértékek vagy a kritikus szintek, valamint azon NUTS 2 területi egységek esetében, amelyekben egy vagy több szennyező anyag szintje magasabb, mint a határértékek, az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek vagy az átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzések :

aa)

a jogsértésből származó valós vagy becsült gazdasági haszon;

c)

a jogsértés által érintett lakosság, beleértve az érzékeny népességcsoportokat és veszélyeztetett csoportokat is, vagy a környezet, figyelembe véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzést;

c)

a jogsértés által érintett lakosság, beleértve az érzékeny népességcsoportokat és veszélyeztetett csoportokat is, vagy a környezet, valamint az okozott kár, figyelembe véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzést;

d)

a jogsértés ismétlődő vagy egyszeri jellege;

d)

a jogsértés ismétlődő vagy egyszeri jellege , beleértve a korábban kiszabott figyelmeztető bírságot, közigazgatási vagy büntetőjogi szankciót.